ROAD TO DIGITALISATION

KIVITELEZŐKIVITELEZŐELŐKÉSZÍTŐELŐKÉSZÍTŐ

KIVITELEZŐELŐKÉSZÍTŐ

KIVITELEZŐ

ROAD TO KIVITELEZŐ

ÚTMUTATÓÚTMUTATÓÚTMUTATÓ

CÉLKITŰZŐ

DIGITALISATIONJÖVŐBE MUTATÓ

CÉLKITŰZŐ

JÖVŐBE MUTATÓPARTNER

2018.10.16. - 20.

A3 pavilon, 3101 stand

Friedrichshafen,

Németország

Road_to_digitalisation_POLIMEREK_190x195_September_HU_Titelseite.indd 1 19.07.2018 17:39:34

A műanyagipar több egyetemi

oktatója kapott magas állami

kitüntetést augusztus 20-án.

Energiahatékonyság az építő-

iparban – nő a műanyagok sze-

repe a fenntarthatóságban.

Dr. Klein Pál, az MRG volt vezér-

igazgatójának emlékére alapí-

tott díjat a MAGUSZ.

Válaszok a Műanyagmentes

július kampány zárásaként -

a tudomány mai állása szerint.

09 2018. SZEPTEMBERIV. ÉVFOLYAM

www.polimerek.hu

A MAGYAR MŰANYAGIPARI SZÖVETSÉG LAPJA

KÖSZÖNTŐ

Soha nem titkoltam, hogy erősen szimpati-zálok velük. Annak a kezdeményezésnek a szervezőivel, akik kitalálták és hat év óta fo-lyamatosan működtetik a világ első és talán egyetlen rendezvényét, amelyik a környezet-szennyező anyagok kreatív, sőt szórakoztató felhasználásával vette fel a harcot környeze-tünk védelméért.

Szuper kalózkaland és önkénteskedés a természetvédelem jegyében - ez a PET Kupa. Augusztus közepén idén hatodik éve száll-tak vízre fiatalok, s most már különböző cé-gek munkatársai is, hogy az árhullámmal Ukrajnából és Romániából érkező tiszai pa-lackáradatot begyűjtsék. Magyarországon gon -dolták ki ezt a projektet fiatal filmesek, amikor a Felső-Tisza vidékén parti fecskék fészkelé-séről készítettek természetfilmet és elúszott mellettük egy PET-palack sziget. Azt hitték ad-dig, ilyen csak távoli óceánok vizein létezik.

Sport, buli, haverok, önkéntesség, kör-nyezettudatosság – így indult 2013-ban az első PET Kupa. A folyóból és árteréből ösz-szeszedett hulladékszemétből barkácsolt vízijárgányokkal versenyeztek a Tiszán, és mellőzve minden propagandisztikus esz-közt, hatékonyan irányították rá a figyelmet a természetvédelemre. Amit tesznek, egyre nagyobb körben hat. Az egyhetes hulladék-vadászat évről-évre több embert vonz, a csa-patok között mára megtalálhatjuk a Henkel, a Siemens, a Prezi hajóit, a hazai hulladék-gazdálkodást koordináló NHKV Zrt.-t, a FŐTÁV Zrt. és FŐTÁV–Komfort Kft. legénységét.

Idén elindult egy rendhagyó nemzetközi szak-értői hajó is, négy kontinens nyolc országá-nak (India, Marokkó, USA, Egyesült Királyság, Szerbia, Szlovákia, Olaszország, Norvégia) víz-ügyi és hulladékos szakértői érkeztek a Felső-Tiszára tanulmányozni a magyar mintát, de újdonság volt az is, hogy az összeszedett hulla-dékot körforgásban tartották: a még hasznosít-ható anyagok - a NHKV Zrt. és az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. segítségével - a hulladékhasznosítókhoz kerültek. Tíz nap alatt közel 10 tonna műanyag!

A szervezők jól tudják, hogy rendezvényük célja nem lehet csupán az, hogy összegyűjt-sék mások szemetét, így a PET Kupa idén már Kárpátalján is jelen volt. Az előfutam a Tisza forrásától indult, e mellett környezetvédelmi pályázatot írtak ki kárpátaljai középiskolások számára, a szakmabelieket pedig a prevenció jegyében „Tiszai kerekasztal” mellé ültetik le, amelynek témája az ukrán hulladékstratégia gyakorlati megvalósítása lesz.

Ez a kezdeményezés attól jó, hogy nega-tív hangulatkeltés nélkül végzi az ismeret-terjesztést. Szeptemberi számunkban mi is erre törekszünk, reagálva az elmúlt hónap „Műanyagmentes július” kampányára, amely egészen más koncepció mentén formál szem-léletet. Ahol híján vagyunk a tényeknek, ott az érzés uralkodik. A civil szervezetek képviselői-nek műanyagok mellőzése melletti felszólalása mellé mi a szakma jeles képviselőinek válaszait tesszük. Körkérdés rovatunkban olvashatják ezeket. Olvassanak most is minket! Érdemes.

FŐSZERKESZTŐ: J. Mező Éva Telefon: +36 20 334 2993 E-mail: jmezo.eva@polimerek.hu

SZERKESZTŐ:Dr. Lehoczki László

FELELŐS VEZETŐ: Farkass Gábor ügyvezető igazgató 1119 Budapest, Petzvál József u. 44.Telefon/fax: +36 1 363 9083

www.polimerek.hu

TUDOMÁNYOS SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Dr. Belina Károly elnökDr. Czél GyörgyDr. Kalácska GáborDr. Kállay-Menyhárd AlfrédDr. Kéki SándorDr. Kovács József GáborDr. Lukács PálDr. Marossy KálmánDr. Mezey ZoltánDr. Nagy TiborDr. Palotás László

IPARI SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Bocskor ImreHajdárné Molnár ElviraKasza LajosNagy MiklósPintér DávidSzabó LászlóTóth CsabaVarga TamásVincze Albert

Készült a Possum Kft. gondozásában.FELELŐS VEZETŐ: Várnagy László

NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS:Collective Art Kft.

KIADÓ: MMSZ Lapkiadó Kft.

Megjelenik havonta 1000 példányban.

HU ISSN 2415-9492

A folyóirat a kiadótól rendelhető meg, egyes példányok is megvásárolhatók. Egyes lapszámok ára 2000 Ft +ÁFA.

ÚJABB KALÓZTÁMADÁS A MŰANYAGHULLADÉK ELLEN

J. Mező Éva főszerkesztő

A MAGYAR MŰANYAGIPARI SZÖVETSÉG ÉS A MAGYARORSZÁGI MŰANYAG-, GUMI- ÉS KOMPOZITIPAR

VÁLLALATAINAK ÉS INTÉZMÉNYEINEK HAVI TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÉS MARKETING FOLYÓIRATA

www.sepro-group.com • +36303001219seproaustriahungary@sepro-group.com • @SeproGroup

Robotok széles választékaegy egyedülálló vezérléssel

Sepro a műanyagipar legszélesebb robot választékát kínálja a 3, 5 és 6 tengelyes készülékekkel 20-5000 tonna záró erejű gépekhez,

továbbfejlesztett gép robot kapcsolattal és új vezérlő fejlesztéssel ahatékonyabb termelés érdekében.

With Sepro, the Future is Open 4.0

Hall A1, Stand 1203

3-Tengelyes

6-Tengelyes

5-Tengelyes

01-8412-COL-Sepro-Polimerek-Hungary-210mmx297mm.qxp_Layout 1 8/17/18 11:00 AM Page 1

KÖSZÖNTŐ

Soha nem titkoltam, hogy erősen szimpati-zálok velük. Annak a kezdeményezésnek a szervezőivel, akik kitalálták és hat év óta fo-lyamatosan működtetik a világ első és talán egyetlen rendezvényét, amelyik a környezet-szennyező anyagok kreatív, sőt szórakoztató felhasználásával vette fel a harcot környeze-tünk védelméért.

Szuper kalózkaland és önkénteskedés a természetvédelem jegyében - ez a PET Kupa. Augusztus közepén idén hatodik éve száll-tak vízre fiatalok, s most már különböző cé-gek munkatársai is, hogy az árhullámmal Ukrajnából és Romániából érkező tiszai pa-lackáradatot begyűjtsék. Magyarországon gon -dolták ki ezt a projektet fiatal filmesek, amikor a Felső-Tisza vidékén parti fecskék fészkelé-séről készítettek természetfilmet és elúszott mellettük egy PET-palack sziget. Azt hitték ad-dig, ilyen csak távoli óceánok vizein létezik.

Sport, buli, haverok, önkéntesség, kör-nyezettudatosság – így indult 2013-ban az első PET Kupa. A folyóból és árteréből ösz-szeszedett hulladékszemétből barkácsolt vízijárgányokkal versenyeztek a Tiszán, és mellőzve minden propagandisztikus esz-közt, hatékonyan irányították rá a figyelmet a természetvédelemre. Amit tesznek, egyre nagyobb körben hat. Az egyhetes hulladék-vadászat évről-évre több embert vonz, a csa-patok között mára megtalálhatjuk a Henkel, a Siemens, a Prezi hajóit, a hazai hulladék-gazdálkodást koordináló NHKV Zrt.-t, a FŐTÁV Zrt. és FŐTÁV–Komfort Kft. legénységét.

Idén elindult egy rendhagyó nemzetközi szak-értői hajó is, négy kontinens nyolc országá-nak (India, Marokkó, USA, Egyesült Királyság, Szerbia, Szlovákia, Olaszország, Norvégia) víz-ügyi és hulladékos szakértői érkeztek a Felső-Tiszára tanulmányozni a magyar mintát, de újdonság volt az is, hogy az összeszedett hulla-dékot körforgásban tartották: a még hasznosít-ható anyagok - a NHKV Zrt. és az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. segítségével - a hulladékhasznosítókhoz kerültek. Tíz nap alatt közel 10 tonna műanyag!

A szervezők jól tudják, hogy rendezvényük célja nem lehet csupán az, hogy összegyűjt-sék mások szemetét, így a PET Kupa idén már Kárpátalján is jelen volt. Az előfutam a Tisza forrásától indult, e mellett környezetvédelmi pályázatot írtak ki kárpátaljai középiskolások számára, a szakmabelieket pedig a prevenció jegyében „Tiszai kerekasztal” mellé ültetik le, amelynek témája az ukrán hulladékstratégia gyakorlati megvalósítása lesz.

Ez a kezdeményezés attól jó, hogy nega-tív hangulatkeltés nélkül végzi az ismeret-terjesztést. Szeptemberi számunkban mi is erre törekszünk, reagálva az elmúlt hónap „Műanyagmentes július” kampányára, amely egészen más koncepció mentén formál szem-léletet. Ahol híján vagyunk a tényeknek, ott az érzés uralkodik. A civil szervezetek képviselői-nek műanyagok mellőzése melletti felszólalása mellé mi a szakma jeles képviselőinek válaszait tesszük. Körkérdés rovatunkban olvashatják ezeket. Olvassanak most is minket! Érdemes.

FŐSZERKESZTŐ: J. Mező Éva Telefon: +36 20 334 2993 E-mail: jmezo.eva@polimerek.hu

SZERKESZTŐ:Dr. Lehoczki László

FELELŐS VEZETŐ: Farkass Gábor ügyvezető igazgató 1119 Budapest, Petzvál József u. 44.Telefon/fax: +36 1 363 9083

www.polimerek.hu

TUDOMÁNYOS SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Dr. Belina Károly elnökDr. Czél GyörgyDr. Kalácska GáborDr. Kállay-Menyhárd AlfrédDr. Kéki SándorDr. Kovács József GáborDr. Lukács PálDr. Marossy KálmánDr. Mezey ZoltánDr. Nagy TiborDr. Palotás László

IPARI SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Bocskor ImreHajdárné Molnár ElviraKasza LajosNagy MiklósPintér DávidSzabó LászlóTóth CsabaVarga TamásVincze Albert

Készült a Possum Kft. gondozásában.FELELŐS VEZETŐ: Várnagy László

NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS:Collective Art Kft.

KIADÓ: MMSZ Lapkiadó Kft.

Megjelenik havonta 1000 példányban.

HU ISSN 2415-9492

A folyóirat a kiadótól rendelhető meg, egyes példányok is megvásárolhatók. Egyes lapszámok ára 2000 Ft +ÁFA.

ÚJABB KALÓZTÁMADÁS A MŰANYAGHULLADÉK ELLEN

J. Mező Éva főszerkesztő

A MAGYAR MŰANYAGIPARI SZÖVETSÉG ÉS A MAGYARORSZÁGI MŰANYAG-, GUMI- ÉS KOMPOZITIPAR

VÁLLALATAINAK ÉS INTÉZMÉNYEINEK HAVI TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI, GAZDASÁGI ÉS MARKETING FOLYÓIRATA

www.sepro-group.com • +36303001219seproaustriahungary@sepro-group.com • @SeproGroup

Robotok széles választékaegy egyedülálló vezérléssel

Sepro a műanyagipar legszélesebb robot választékát kínálja a 3, 5 és 6 tengelyes készülékekkel 20-5000 tonna záró erejű gépekhez,

továbbfejlesztett gép robot kapcsolattal és új vezérlő fejlesztéssel ahatékonyabb termelés érdekében.

With Sepro, the Future is Open 4.0

Hall A1, Stand 1203

3-Tengelyes

6-Tengelyes

5-Tengelyes

01-8412-COL-Sepro-Polimerek-Hungary-210mmx297mm.qxp_Layout 1 8/17/18 11:00 AM Page 1

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKCONTENTS TARTALOMJEGYZÉK

AKTUÁLIS ........................................................................................................................257

A MŰANYAGIPAR TÖBB EGYETEMI OKTATÓJÁT TÜNTETTÉK KI ÁLLAMALAPÍTÁSUNK ÜNNEPÉN ............................................................................259

HOSSZÚ AZ ÚT A MŰANYAG SZÍVÓSZÁLTÓL AZ INTELLIGENS MŰANYAGIG ..................................................................................261

2011-ben indult útjára Ausztráliából a Plastic Free July nevű nemzetközi mozgalom, amelyhez mostanra több millióan csatlakoztak világszerte, így Magyarországon is. Az egyhónapos kampány célja a figyelemfelhívás: nagy mennyiségű egyszer használatos műanyaggal szennyezzük környezetün-ket. Összegyűjtöttük a sajtóban megjelenő műanyagellenes propaganda legfőbb érveit és megkértük a szakma jeles képviselőit, az ismeretterjesz-tést terjesszék ki a tudomány mai állása szerint.

A HATÉKONYSÁG FELÉ VEZETŐ ÚTON ..................................................................271A TESY teljesen elektromos FANUC ROBOSHOT fröccsöntő gépekkel bővítette termelését.

ENERGIAHATÉKONYSÁG AZ ÉPÍTŐIPARBAN ......................................................273Miközben az egyre „zöldebb” gondolkodás teret nyer mindennapi életünk-ben, a műanyagok is nagyobb szerepet kapnak a fenntarthatóságban. Az energiahatékonyság biztosítására az építőiparban energiatakarékos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat keresnek.

A CONTINENTAL VÉGZETT AZ ÉLEN TAVALY A MŰSZAKI GUMITERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉBEN ............................................277

Közzétette statisztikáját a világ műszaki gumitermék gyártó iparáról az Europen Rubber Journal. A statisztika 50 céget tartalmaz, ezek teljes árbe-vétele a műszaki gumitermékekből mintegy 77 milliárd USD.

KLEIN PÁL GUMIIPARI DÍJAT ALAPÍTOTT A MAGUSZ ......................................279

MIKROSZKOPIKUS CSODÁK – MIKRO- ÉS NANOFRÖCCSÖNTÉS .................281

CSENDESEN INDULÓ ŐSZI SZEZON ........................................................................283

Gonda Bence, Mészáros László:A BAZALTSZÁL ÉS A MONTMORILLONIT JELENLÉTÉNEK HATÁSA A POLITEJSAV TERMOMECHANIKAI TULAJDONSÁGAIRA ................................285

Jelen kutatásban bazaltszállal (BF) és montmorillonittal (MMT) erősített po-litejsav (PLA) mátrixú hibridkompozitokat vizsgáltunk, amelynek célja a szál hatásának, valamint a szál és a nanorészecske együttes hatásainak tanul-mányozása volt a kompozit anyagok termomechanikai tulajdonságaira.

CURRENT NEWS ............................................................................................................257

SEVERAL UNIVERSITY LECTURERS OF THE HUNGARIAN PLASTICS INDUSTRY WERE AWARDED ON THE NATIONAL HOLIDAY .............................259

THE WAY IS LONG FROM PLASTIC STRAWS TO INTELLIGENT PLASTICS ......................................................................................261

The international movement Plastic Free July, launched in Australia 2011, has attracted millions of participants by now all over the world, including also Hungary. The goal of the one-month campaign is to call the atten-tion to the fact that we pollute our environment with large quantities of single-use plastics. We have collected major arguments of the anti-plas-tics propaganda published in press and asked prominent members of the plastics segment to articulate their opinion based on state-of-the-art sci-entific results.

ON THE WAY TOWARDS EFFICIENCY .....................................................................271TESY has enriched its production program by FANUC ROBOSHOT injection molding machines.

ENERGY EFFICIENCY IN THE CONSTRUCTION INDUSTRY ...............................273While the „green” approach has become increasingly popular and supported in our every-day life, also plastics make their contribution to sustainability. For energy efficiency, energy-saving solutions with low carbon dioxide emis-sion are searched for in the construction industry.

CONTINENTAL ON THE FIRST PLACE IN SALES OF ENGINEERING RUBBER PRODUCTS .................................................................277

The European Rubber Journal published its statistics about engineering rubber products manufacturing industry of the world. Statistics cover 50 companies whose sales revenues come fully from engineering rubber prod-ucts amounting to about 77 billion USD.

MAGUSZ ESTABLISHED ITS „KLEIN PÁL” RUBBER PRIZE ..............................279

MICROSCOPIC MIRACLES – MICRO AND NANO INJECTION MOLDING ........281

AUTUMN SEASON STARTS QUIETLY ......................................................................283

Gonda, Bence; Mészáros, László:EFFECT OF PRESENCE OF BASALT FIBRES AND MONTMORILLONITE ONTO THERMOMECHANICAL PROPERTIES OF POLYLACTIC ACID ..............................285

In this research, basalt fiber (BF) and montmorillonite (MMT) strengthened hybrid composites with polylactic acid (PLA) matrix have been investigated by studying joint effects of fibers and nanoparticles onto thermomechanical properties of composite materials.

POLIMEREK2018. SZEPTEMBERIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

TARTALOMJEGYZÉK

271

279

281

273

277

259

POLYMERSSEPTEMBER 2018

VOL. 4 NO. 9

CONTENTS

281

285

259

277

272

273

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKCONTENTS TARTALOMJEGYZÉK

AKTUÁLIS ........................................................................................................................257

A MŰANYAGIPAR TÖBB EGYETEMI OKTATÓJÁT TÜNTETTÉK KI ÁLLAMALAPÍTÁSUNK ÜNNEPÉN ............................................................................259

HOSSZÚ AZ ÚT A MŰANYAG SZÍVÓSZÁLTÓL AZ INTELLIGENS MŰANYAGIG ..................................................................................261

2011-ben indult útjára Ausztráliából a Plastic Free July nevű nemzetközi mozgalom, amelyhez mostanra több millióan csatlakoztak világszerte, így Magyarországon is. Az egyhónapos kampány célja a figyelemfelhívás: nagy mennyiségű egyszer használatos műanyaggal szennyezzük környezetün-ket. Összegyűjtöttük a sajtóban megjelenő műanyagellenes propaganda legfőbb érveit és megkértük a szakma jeles képviselőit, az ismeretterjesz-tést terjesszék ki a tudomány mai állása szerint.

A HATÉKONYSÁG FELÉ VEZETŐ ÚTON ..................................................................271A TESY teljesen elektromos FANUC ROBOSHOT fröccsöntő gépekkel bővítette termelését.

ENERGIAHATÉKONYSÁG AZ ÉPÍTŐIPARBAN ......................................................273Miközben az egyre „zöldebb” gondolkodás teret nyer mindennapi életünk-ben, a műanyagok is nagyobb szerepet kapnak a fenntarthatóságban. Az energiahatékonyság biztosítására az építőiparban energiatakarékos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat keresnek.

A CONTINENTAL VÉGZETT AZ ÉLEN TAVALY A MŰSZAKI GUMITERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉBEN ............................................277

Közzétette statisztikáját a világ műszaki gumitermék gyártó iparáról az Europen Rubber Journal. A statisztika 50 céget tartalmaz, ezek teljes árbe-vétele a műszaki gumitermékekből mintegy 77 milliárd USD.

KLEIN PÁL GUMIIPARI DÍJAT ALAPÍTOTT A MAGUSZ ......................................279

MIKROSZKOPIKUS CSODÁK – MIKRO- ÉS NANOFRÖCCSÖNTÉS .................281

CSENDESEN INDULÓ ŐSZI SZEZON ........................................................................283

Gonda Bence, Mészáros László:A BAZALTSZÁL ÉS A MONTMORILLONIT JELENLÉTÉNEK HATÁSA A POLITEJSAV TERMOMECHANIKAI TULAJDONSÁGAIRA ................................285

Jelen kutatásban bazaltszállal (BF) és montmorillonittal (MMT) erősített po-litejsav (PLA) mátrixú hibridkompozitokat vizsgáltunk, amelynek célja a szál hatásának, valamint a szál és a nanorészecske együttes hatásainak tanul-mányozása volt a kompozit anyagok termomechanikai tulajdonságaira.

CURRENT NEWS ............................................................................................................257

SEVERAL UNIVERSITY LECTURERS OF THE HUNGARIAN PLASTICS INDUSTRY WERE AWARDED ON THE NATIONAL HOLIDAY .............................259

THE WAY IS LONG FROM PLASTIC STRAWS TO INTELLIGENT PLASTICS ......................................................................................261

The international movement Plastic Free July, launched in Australia 2011, has attracted millions of participants by now all over the world, including also Hungary. The goal of the one-month campaign is to call the atten-tion to the fact that we pollute our environment with large quantities of single-use plastics. We have collected major arguments of the anti-plas-tics propaganda published in press and asked prominent members of the plastics segment to articulate their opinion based on state-of-the-art sci-entific results.

ON THE WAY TOWARDS EFFICIENCY .....................................................................271TESY has enriched its production program by FANUC ROBOSHOT injection molding machines.

ENERGY EFFICIENCY IN THE CONSTRUCTION INDUSTRY ...............................273While the „green” approach has become increasingly popular and supported in our every-day life, also plastics make their contribution to sustainability. For energy efficiency, energy-saving solutions with low carbon dioxide emis-sion are searched for in the construction industry.

CONTINENTAL ON THE FIRST PLACE IN SALES OF ENGINEERING RUBBER PRODUCTS .................................................................277

The European Rubber Journal published its statistics about engineering rubber products manufacturing industry of the world. Statistics cover 50 companies whose sales revenues come fully from engineering rubber prod-ucts amounting to about 77 billion USD.

MAGUSZ ESTABLISHED ITS „KLEIN PÁL” RUBBER PRIZE ..............................279

MICROSCOPIC MIRACLES – MICRO AND NANO INJECTION MOLDING ........281

AUTUMN SEASON STARTS QUIETLY ......................................................................283

Gonda, Bence; Mészáros, László:EFFECT OF PRESENCE OF BASALT FIBRES AND MONTMORILLONITE ONTO THERMOMECHANICAL PROPERTIES OF POLYLACTIC ACID ..............................285

In this research, basalt fiber (BF) and montmorillonite (MMT) strengthened hybrid composites with polylactic acid (PLA) matrix have been investigated by studying joint effects of fibers and nanoparticles onto thermomechanical properties of composite materials.

POLIMEREK2018. SZEPTEMBERIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

TARTALOMJEGYZÉK

271

279

281

273

277

259

POLYMERSSEPTEMBER 2018

VOL. 4 NO. 9

CONTENTS

281

285

259

277

272

273

258IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS AKTUÁLISAKTUÁLIS

VILÁGHÍRŰ MAGYAR TALÁLMÁNY: UTAT ÉPÍTENEK A MŰANYAG HULLADÉKBÓLBus Károly feltaláló speciális eljárásával olyan újfajta beton készül, mely nem csak olcsóbb, de rugalmasabb is, mint a hagyományos, így a szélsőséges időjárásnak és az extra terhelésnek is jobban ellenáll. A már szabadalmaztatott új eljárás szerint ledarált műanyaghulla-dék váltja ki az egyre dráguló és fogyó természetes folyami kavicsot a betonban. Az ötletgazda elmondta: találmányával úgy alakítja át a vizes cementet, hogy a sóder helyett minden olyan darált hulladékkal képes betonná összeállni, amellyel egyébként nem alkotna elegyet.

A levédett találmány iránt óriási a nemzetközi érdeklődés, hiszen az úgynevezett MASUKO újrahasznosító technológiának nevezett el-járással egy köbméter beton felét, négyötödét is kiteheti a műanyag-hulladék. Szakértők szerint a különleges végeredmény nem csak jelentősen kíméli a környezetet, de a benne található műanyag miatt a hagyományosnál jóval rugalmasabb, vagyis sokkal ellenállóbb az olyan, egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges időjárási helyzetek-nek, mint az extrém hőség vagy a tartós hideg. Ráadásul az újfajta beton a folyamatos terhelést is rendkívül jól bírja, így kiváló autóutak, illetve járdák és zajvédő falak építéséhez.

EuroNews/Polimerek

MEGEMELI A KORMÁNY A KKV-K VERSENYKÉPESSÉGÉT ERŐSÍTŐ PÁLYÁZAT KERETÉT

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) ke-retében újra elérhető a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) szá-mára a "Kkv-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén" című pályázati felhívás, amelynek korábbi 22 milli-árd forintos keretösszegét a jelentős érdeklődésre tekintettel a kor-mány további 20 milliárd forinttal megemeli – jelentette be Rákossy Balázs, a pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasz-nálásért felelős államtitkára.

A vállalkozások augusztus végétől adhatják be igényeiket 5-30 millió forint vissza nem térítendő támogatásra, eszköz- és szoftver-beszerzésre. A technológiai innovációs fejlesztéseket tá mogató pá-lyázati felhívás népszerűségének egyik oka, hogy a korábbi gyakor-lattal ellentétben nem csak termelő és gyártó cégek nyújthatnak be pályázatot, ezért az újranyitás alkalmával is nagy érdeklődésre szá-mít a szaktárca - hangsúlyozta a PM államtitkára. A támogatásból a vállalkozások olyan eszközöket, immateriális javakat - szoftver, gyártási licenc vagy know-how - vásárolhatnak, amelyek a vállal-kozásnál nem állnak rendelkezésre, és beszerzésük révén új vagy lényegesen módosított termék, szolgáltatás, eljárás jön létre, illet-ve új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazását, piaci bevezetését eredményezi.

A támogatás mértéke maximum 50 százalékos lehet. A támoga-tási kérelmekről egyszerűsített eljárásrend keretében döntenek. A projektek megvalósítására rendelkezésre álló időtartam legfeljebb 6 hónap - ismertette Rákossy Balázs. www.kormany.hu

VEZÉRIGAZGATÓ VÁLTÁST JELENTETT BE A MASTERPLAST Július 31-gyel közös megegyezéssel megszűnt

Piry László vezérigazgató munkaviszonya, a he-

lyét Nádasi Róbert eddigi gazdasági igazgató veszi

át - jelentette be a Masterplast. A menedzsment-

váltás valószí nűleg nem befolyásolja majd a válla-

lat működési struktúráját és az alapítók szerepét.

A részvények árfolyama 27 százalékot e mel kedett

az elmúlt másfél évben és nem va lószínű, hogy a

hír miatt megtörne ez a trend. Piry László 2017

elején csatlakozott a Masterplasthoz, amikor a

cégalapítók egy új működési struktúrát vezettek

be. A menedzsment szerepe megújult, az opera-

tív irá nyítás a vezérigazgatóhoz került, az alapítók

pedig a stratégia meghatározásáért fe leltek. Ekkor

egy új üzletág indult a cégnél, amivel a társaság

csökkentette a kitettségét az építőipar felé, a cso-

magolóipar, az üvegszövet-gyártás és az autóipari

termékek új növekedési lehetőségeket teremtettek.

A társaságnak kedveztek az építőipari trendek,

ezért az eredmények stabil bővülést mutattak.

www.portfolio.hu

SANNER TERMELÉSBŐVÍTÉS MAGYARORSZÁGON A Sanner GmbH konzekvens termelésbővítést hajt

végre Magyarországon. A géppark korszerűsíté-

sének és optimalizálásának köszönhetően kibővül

a termelési kapacitás, amely új termékek gyár-

tására és munkahelyteremtésre ad lehetőséget.

A bővítés a Sanner Csoport fejlődésében fontos

szerepet tölt be, hiszen segít az európai telephe-

lyek összehangolódásában és pozicionálásában.

A Sanner GmbH székhelye a németországi Dél-

Hessenben, Bensheimben található. A céget 1894-

ben alapították, amely mára negyedik generációs

családi vállalkozássá nőtte ki magát. A Sanner

ma mindenekelőtt kiváló minőségű műanyag cso-

magolásokat és alkatrészeket fejleszt és állít elő

gyógyszerészeti, orvostechnikai, egészségmegőr-

ző, valamint étrend-kiegészítő termékek számára.

A Mol-csoport és az APK AG a németországi Merseburgban stratégiai együttműködési megállapodást írt alá. Az együttmű-ködés első lépéseként a Mol támogatást nyújt az APK vállalat merseburgi üzemének befejezéséhez, amely egy új eljárás, az oldószeralapú Newcycling® folyamat első üzemeként szolgál majd. A Mol és az APK közösen dolgozik a jövőben a technológia továbbfejlesztésén, és közép-európai bevezetésén.

Az APK által kifejlesztett technológia különböző műanyaghul-ladékok feldolgozására alkalmas, melyekből magas minőségű újrafeldogozott polimereket képes előállítani. Erre a hagyomá-nyos újrafeldolgozási rendszerek nem képesek. Az eljárás se-gítségével a pelletezett újrahasznosított anyagok fokozottabb igénybevételt jelentő alkalmazási területeken, így például ru-galmas csomagolásokhoz is használhatók. A Newcycling® tech-nológiát alkalmazó első üzem hamarosan megkezdi termelését Merseburgban.

Az APK a fogyasztóktól és gyártóktól származó műanyagból állít elő újrahasznosított termékeket. Az elmúlt néhány évben pénzügyi befektetői, a MIG Fonds és az AT NewTec finanszíro-zásával fejlesztette a Newcycling® technológiáját, és most éri el a piaci érettséget - mondta el Klaus Wohnig, az APK ügyvezető testületének tagja. A cég csomagolóipari, FMCG- és műanyagipa-ri szereplőkkel közös projekteket folytat. A közép-kelet-európai

piacon számos lehetőséget látunk, mivel itt várhatóan erős ten-dencia mutatkozik majd a hulladéklerakókról és a szemétége-tésről az újrahasznosításra történő váltásra - fogalmazott.

A Mol-csoport 2030-as stratégiájának egyik fő célja a társa-ság tevékenységének diverzifikálása, ennek keretében fejlesz-ti fogyasztói szolgáltatásait, illetve downstream üzletágát az üzemanyagok előállításán túl. Petrolkémiai értékláncának kiter-jesztése keretében a vállalatcsoport a következő évtized végéig 4,5 milliárd dolláros beruházást kíván végrehajtani különféle petrolkémiai és vegyipari projektekbe. A műanyag csomagolá-sok a stratégia egyik fő szegmensét képezik, ennek jegyében építi ki újrahasznosítási kapacitását is, amely mellett fontos érve az is, hogy a műanyag újrafeldolgozása jelenti a legköltséghaté-konyabb és legkörnyezetkímélőbb lehetőséget a műanyaghulla-dékok kezelése terén, az újrahasznosított anyagok iránti keres-let pedig egyre erősebb.

- Az a célunk, hogy vezető szerepet töltsünk be az újrahasz-nosítás terén Közép-Kelet-Európában, ez a megállapodás pe-dig e folyamat első mérföldköve. A Mol 2030 stratégiájának megfelelően erősítjük petrolkémiai üzletágunkat, és stratégiai együttműködéseink révén tudásintenzív iparágakban - mondta Horváth Ferenc, a Mol-csoport Downstream üzletágának ügy-vezető igazgatója. www.portfolio.hu

BESZÁLL A MŰANYAG ÚJRAHASZNOSÍTÁSBA A MOL

BERUHÁZÁSI BOOM VÁRHATÓ A KKV SZEKTORBAN

257

Több mint tíz éve nem volt ilyen magas a kkv-k beruházási szándéka, jelenleg a cégek 78 százaléka készül valamilyen fejlesztésre – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. A célo-kat tekintve most informatikai fejleszté-sekre készülnek a legtöbben, megelőz-ve az elmúlt egy évben élen álló gépek, berendezések korszerűsítését.

- Jelenleg tízből közel nyolc (78 szá-zalék) cég tervez fejleszteni a következő egy év során, ami az előző negyedévhez (74 százalék) képest ugyan enyhe, de az egy évvel ezelőtti 57 százalékhoz képest jelentős előrelépés. Ezzel már ötödik negyedéve növekszik folyamatosan a beruházásban gondolkodó cégek aránya, ráadásul legutoljára 2007 előtt tapasz-taltunk ennél erősebb fejlesztési szán-dékot – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A célokat tekintve kissé átrendeződött a toplista az év elejéhez képest. Az infor-matikai fejlesztések (42 százalék) egy év elteltével újra az első helyre kerül-tek, megelőzve az eddig élen álló gépek,

berendezések korszerűsítését (40 szá-zalék). A gépjárműpark korszerűsítése stabilan tartja harmadik helyét, de 24 százalékról 28 százalékra emelkedett az ebben gondolkodó cégek aránya.

A különböző ágazatok közül a szolgál-tató és mezőgazdasági vállalkozásoknál lehet számítani leginkább új beruhá-zásokra (86 százalék és 83 százalék). Tőlük nem sokkal lemaradva az ipari

cégek vannak (79 százalék), miközben a kereskedelemben ennél jóval szerényebb fejlesztési szándék látható (64 százalék). A cégek méretét tekintve viszonylag egy-séges képet mutatnak a várakozások: a középvállalkozások 87 százaléka, a kis-vállalkozások 81 százaléka és a mikrovál-lalkozások 75 százaléka tervez beruhá-zást a következő egy év során.

www.kamaraonline.hu

Megújulhatnak a céges informatikai rendszerek

2013 2013 2013 2013 2014 2014 2014 2014 2015 2015 2015 2015 2016 2016 2016 2016 2017 2017 2017 2017 2018 2018/Q1 /Q2 /Q3 /Q4

0%10%20%30%40%50% 58% 59% 60% 58%

64%56% 60% 56%

43%51%

34%

48%56%

44%50%

42% 41%

57%62%

67%74% 78%

60%70%80%90%

beruházást tervez

kkv-k által tervezett beruházások (%)

informatikai fejlesztésgépek, berendezések fejlesztése

Forrás: K&H kkv bizalmi index

gépjárműpark fejlesztése

/Q1 /Q2 /Q3 /Q4 /Q1 /Q2 /Q3 /Q4 /Q1 /Q2 /Q3 /Q4 /Q1 /Q2 /Q3 /Q4 /Q1 /Q2

258IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS AKTUÁLISAKTUÁLIS

VILÁGHÍRŰ MAGYAR TALÁLMÁNY: UTAT ÉPÍTENEK A MŰANYAG HULLADÉKBÓLBus Károly feltaláló speciális eljárásával olyan újfajta beton készül, mely nem csak olcsóbb, de rugalmasabb is, mint a hagyományos, így a szélsőséges időjárásnak és az extra terhelésnek is jobban ellenáll. A már szabadalmaztatott új eljárás szerint ledarált műanyaghulla-dék váltja ki az egyre dráguló és fogyó természetes folyami kavicsot a betonban. Az ötletgazda elmondta: találmányával úgy alakítja át a vizes cementet, hogy a sóder helyett minden olyan darált hulladékkal képes betonná összeállni, amellyel egyébként nem alkotna elegyet.

A levédett találmány iránt óriási a nemzetközi érdeklődés, hiszen az úgynevezett MASUKO újrahasznosító technológiának nevezett el-járással egy köbméter beton felét, négyötödét is kiteheti a műanyag-hulladék. Szakértők szerint a különleges végeredmény nem csak jelentősen kíméli a környezetet, de a benne található műanyag miatt a hagyományosnál jóval rugalmasabb, vagyis sokkal ellenállóbb az olyan, egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges időjárási helyzetek-nek, mint az extrém hőség vagy a tartós hideg. Ráadásul az újfajta beton a folyamatos terhelést is rendkívül jól bírja, így kiváló autóutak, illetve járdák és zajvédő falak építéséhez.

EuroNews/Polimerek

MEGEMELI A KORMÁNY A KKV-K VERSENYKÉPESSÉGÉT ERŐSÍTŐ PÁLYÁZAT KERETÉT

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) ke-retében újra elérhető a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) szá-mára a "Kkv-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén" című pályázati felhívás, amelynek korábbi 22 milli-árd forintos keretösszegét a jelentős érdeklődésre tekintettel a kor-mány további 20 milliárd forinttal megemeli – jelentette be Rákossy Balázs, a pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasz-nálásért felelős államtitkára.

A vállalkozások augusztus végétől adhatják be igényeiket 5-30 millió forint vissza nem térítendő támogatásra, eszköz- és szoftver-beszerzésre. A technológiai innovációs fejlesztéseket tá mogató pá-lyázati felhívás népszerűségének egyik oka, hogy a korábbi gyakor-lattal ellentétben nem csak termelő és gyártó cégek nyújthatnak be pályázatot, ezért az újranyitás alkalmával is nagy érdeklődésre szá-mít a szaktárca - hangsúlyozta a PM államtitkára. A támogatásból a vállalkozások olyan eszközöket, immateriális javakat - szoftver, gyártási licenc vagy know-how - vásárolhatnak, amelyek a vállal-kozásnál nem állnak rendelkezésre, és beszerzésük révén új vagy lényegesen módosított termék, szolgáltatás, eljárás jön létre, illet-ve új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazását, piaci bevezetését eredményezi.

A támogatás mértéke maximum 50 százalékos lehet. A támoga-tási kérelmekről egyszerűsített eljárásrend keretében döntenek. A projektek megvalósítására rendelkezésre álló időtartam legfeljebb 6 hónap - ismertette Rákossy Balázs. www.kormany.hu

VEZÉRIGAZGATÓ VÁLTÁST JELENTETT BE A MASTERPLAST Július 31-gyel közös megegyezéssel megszűnt

Piry László vezérigazgató munkaviszonya, a he-

lyét Nádasi Róbert eddigi gazdasági igazgató veszi

át - jelentette be a Masterplast. A menedzsment-

váltás valószí nűleg nem befolyásolja majd a válla-

lat működési struktúráját és az alapítók szerepét.

A részvények árfolyama 27 százalékot e mel kedett

az elmúlt másfél évben és nem va lószínű, hogy a

hír miatt megtörne ez a trend. Piry László 2017

elején csatlakozott a Masterplasthoz, amikor a

cégalapítók egy új működési struktúrát vezettek

be. A menedzsment szerepe megújult, az opera-

tív irá nyítás a vezérigazgatóhoz került, az alapítók

pedig a stratégia meghatározásáért fe leltek. Ekkor

egy új üzletág indult a cégnél, amivel a társaság

csökkentette a kitettségét az építőipar felé, a cso-

magolóipar, az üvegszövet-gyártás és az autóipari

termékek új növekedési lehetőségeket teremtettek.

A társaságnak kedveztek az építőipari trendek,

ezért az eredmények stabil bővülést mutattak.

www.portfolio.hu

SANNER TERMELÉSBŐVÍTÉS MAGYARORSZÁGON A Sanner GmbH konzekvens termelésbővítést hajt

végre Magyarországon. A géppark korszerűsíté-

sének és optimalizálásának köszönhetően kibővül

a termelési kapacitás, amely új termékek gyár-

tására és munkahelyteremtésre ad lehetőséget.

A bővítés a Sanner Csoport fejlődésében fontos

szerepet tölt be, hiszen segít az európai telephe-

lyek összehangolódásában és pozicionálásában.

A Sanner GmbH székhelye a németországi Dél-

Hessenben, Bensheimben található. A céget 1894-

ben alapították, amely mára negyedik generációs

családi vállalkozássá nőtte ki magát. A Sanner

ma mindenekelőtt kiváló minőségű műanyag cso-

magolásokat és alkatrészeket fejleszt és állít elő

gyógyszerészeti, orvostechnikai, egészségmegőr-

ző, valamint étrend-kiegészítő termékek számára.

A Mol-csoport és az APK AG a németországi Merseburgban stratégiai együttműködési megállapodást írt alá. Az együttmű-ködés első lépéseként a Mol támogatást nyújt az APK vállalat merseburgi üzemének befejezéséhez, amely egy új eljárás, az oldószeralapú Newcycling® folyamat első üzemeként szolgál majd. A Mol és az APK közösen dolgozik a jövőben a technológia továbbfejlesztésén, és közép-európai bevezetésén.

Az APK által kifejlesztett technológia különböző műanyaghul-ladékok feldolgozására alkalmas, melyekből magas minőségű újrafeldogozott polimereket képes előállítani. Erre a hagyomá-nyos újrafeldolgozási rendszerek nem képesek. Az eljárás se-gítségével a pelletezett újrahasznosított anyagok fokozottabb igénybevételt jelentő alkalmazási területeken, így például ru-galmas csomagolásokhoz is használhatók. A Newcycling® tech-nológiát alkalmazó első üzem hamarosan megkezdi termelését Merseburgban.

Az APK a fogyasztóktól és gyártóktól származó műanyagból állít elő újrahasznosított termékeket. Az elmúlt néhány évben pénzügyi befektetői, a MIG Fonds és az AT NewTec finanszíro-zásával fejlesztette a Newcycling® technológiáját, és most éri el a piaci érettséget - mondta el Klaus Wohnig, az APK ügyvezető testületének tagja. A cég csomagolóipari, FMCG- és műanyagipa-ri szereplőkkel közös projekteket folytat. A közép-kelet-európai

piacon számos lehetőséget látunk, mivel itt várhatóan erős ten-dencia mutatkozik majd a hulladéklerakókról és a szemétége-tésről az újrahasznosításra történő váltásra - fogalmazott.

A Mol-csoport 2030-as stratégiájának egyik fő célja a társa-ság tevékenységének diverzifikálása, ennek keretében fejlesz-ti fogyasztói szolgáltatásait, illetve downstream üzletágát az üzemanyagok előállításán túl. Petrolkémiai értékláncának kiter-jesztése keretében a vállalatcsoport a következő évtized végéig 4,5 milliárd dolláros beruházást kíván végrehajtani különféle petrolkémiai és vegyipari projektekbe. A műanyag csomagolá-sok a stratégia egyik fő szegmensét képezik, ennek jegyében építi ki újrahasznosítási kapacitását is, amely mellett fontos érve az is, hogy a műanyag újrafeldolgozása jelenti a legköltséghaté-konyabb és legkörnyezetkímélőbb lehetőséget a műanyaghulla-dékok kezelése terén, az újrahasznosított anyagok iránti keres-let pedig egyre erősebb.

- Az a célunk, hogy vezető szerepet töltsünk be az újrahasz-nosítás terén Közép-Kelet-Európában, ez a megállapodás pe-dig e folyamat első mérföldköve. A Mol 2030 stratégiájának megfelelően erősítjük petrolkémiai üzletágunkat, és stratégiai együttműködéseink révén tudásintenzív iparágakban - mondta Horváth Ferenc, a Mol-csoport Downstream üzletágának ügy-vezető igazgatója. www.portfolio.hu

BESZÁLL A MŰANYAG ÚJRAHASZNOSÍTÁSBA A MOL

BERUHÁZÁSI BOOM VÁRHATÓ A KKV SZEKTORBAN

257

Több mint tíz éve nem volt ilyen magas a kkv-k beruházási szándéka, jelenleg a cégek 78 százaléka készül valamilyen fejlesztésre – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. A célo-kat tekintve most informatikai fejleszté-sekre készülnek a legtöbben, megelőz-ve az elmúlt egy évben élen álló gépek, berendezések korszerűsítését.

- Jelenleg tízből közel nyolc (78 szá-zalék) cég tervez fejleszteni a következő egy év során, ami az előző negyedévhez (74 százalék) képest ugyan enyhe, de az egy évvel ezelőtti 57 százalékhoz képest jelentős előrelépés. Ezzel már ötödik negyedéve növekszik folyamatosan a beruházásban gondolkodó cégek aránya, ráadásul legutoljára 2007 előtt tapasz-taltunk ennél erősebb fejlesztési szán-dékot – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A célokat tekintve kissé átrendeződött a toplista az év elejéhez képest. Az infor-matikai fejlesztések (42 százalék) egy év elteltével újra az első helyre kerül-tek, megelőzve az eddig élen álló gépek,

berendezések korszerűsítését (40 szá-zalék). A gépjárműpark korszerűsítése stabilan tartja harmadik helyét, de 24 százalékról 28 százalékra emelkedett az ebben gondolkodó cégek aránya.

A különböző ágazatok közül a szolgál-tató és mezőgazdasági vállalkozásoknál lehet számítani leginkább új beruhá-zásokra (86 százalék és 83 százalék). Tőlük nem sokkal lemaradva az ipari

cégek vannak (79 százalék), miközben a kereskedelemben ennél jóval szerényebb fejlesztési szándék látható (64 százalék). A cégek méretét tekintve viszonylag egy-séges képet mutatnak a várakozások: a középvállalkozások 87 százaléka, a kis-vállalkozások 81 százaléka és a mikrovál-lalkozások 75 százaléka tervez beruhá-zást a következő egy év során.

www.kamaraonline.hu

Megújulhatnak a céges informatikai rendszerek

2013 2013 2013 2013 2014 2014 2014 2014 2015 2015 2015 2015 2016 2016 2016 2016 2017 2017 2017 2017 2018 2018/Q1 /Q2 /Q3 /Q4

0%10%20%30%40%50% 58% 59% 60% 58%

64%56% 60% 56%

43%51%

34%

48%56%

44%50%

42% 41%

57%62%

67%74% 78%

60%70%80%90%

beruházást tervez

kkv-k által tervezett beruházások (%)

informatikai fejlesztésgépek, berendezések fejlesztése

Forrás: K&H kkv bizalmi index

gépjárműpark fejlesztése

/Q1 /Q2 /Q3 /Q4 /Q1 /Q2 /Q3 /Q4 /Q1 /Q2 /Q3 /Q4 /Q1 /Q2 /Q3 /Q4 /Q1 /Q2

259 260IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS HIRDETÉSAKTUÁLIS

A kitüntetettek között voltak olyan egyetemi oktatók, akik a műanyagipar szakembereit képzik magas színvonalon. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést kapta Dr. TÖRÖK IMRE, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Infor-matikai Kar Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intéze-te Mechanikai Technológiai Intézeti Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense, címzetes egyetemi tanára. A Magyar Érdem-rend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben Prof. Dr. PALOTÁS ÁRPÁD BENCE, a Magyar Tudományos Akadémia dokto-ra, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának dékán-ja, az Energia- és Minőségügyi Intézet intézetigazgató egyetemi tanára részesült. A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Dr. SZEIFERT FERENC, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézetének nyugalmazott egyetemi docense, valamint Dr. DEÁK GYÖRGY, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara Alkalmazott Kémiai Tanszékének egyetemi docense.

Ünnepi beszédében Kásler Miklós azt emelte ki, hogy augusz-tus 20-a a magyar nemzet, a magyar állam legfontosabb ünne-pe, “múltunk, jelenünk és jövőnk összekötő eleme, amely egye-sít magában mindent, amit ma magyarnak nevezhetünk”. Szavai szerint a kitüntetettek tehetségükkel, szorgalmukkal és akara-tukkal hozzájárultak Szent István alkotásának kiteljesítéséhez, gyarapításához. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarok hitet tettek hagyományaik mellett a legnehezebb időkben is, "miköz-ben számos erős nemzet süllyedt el, veszíttette el országát, identitását, kultúráját, mert nem volt tartása, nem volt hite, elfe-lejtette hagyományait". Hozzátette: Szent István ettől megóvta

nemzetét, "élünk, ismét emelkedünk", és azokat ünnepeljük, akik tehetségükkel, szorgalmukkal és akaratukkal hozzájárultak Szent István alkotásának kiteljesítéséhez, gyarapításához.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely arról beszélt, hogy közös életünk, amelynek Szent István élete és műve a kiindulópontja, sok-sok ember életéből és művéből áll össze, és azok egymást segítve építik "egyre magasabbra" mindazt, amit a nemzet közös hagyatékként megőriz. Mint mondta, az ország, a Kárpát-medence és a világon szétszóródott magyarság sokat köszönhet ezeknek a teljesítményeknek, amelyekből nemze-dékről nemzedékre megújul az élete, újjászületnek közössé-gei, újrafogalmazódik kultúrája, megerősödik anyagi tehetsége. "Ezeknek egy része névtelen, egy része nevesített teljesítmény, amelyeket példaként és tanulságként, igazodási pontként és tanulságként méltán őrzött meg az emlékezet" - jegyezte meg.

Gulyás Gergely azt is mondta, hogy a kitüntetésekkel nagy-szerű teljesítményért, sok évtizedes elkötelezett munkáért, a nemzeti közösség kitartó szolgálatáért mondanak köszönetet. A díjazottak sokféle tudással, tapasztalattal, teljesítménnyel járul-tak hozzá a nemzet fennmaradásához, ugyanakkor ezek mögött "hasonló elkötelezettség, alázat, felelősségvállalás, munka és szeretet áll" - tette hozzá, hangsúlyozva, a kitüntetettek hozzá-járultak ahhoz, hogy "Magyarország mindannyiunknak egyszer-re lehessen otthona és hazája". A miniszter úgy fogalmazott: a nemzet életében összefonódik mindannyiunk sorsa. "Az, hogy milyen lesz a közösség, milyen lesz a jövőnk, azon múlik, itt és most mit teszünk meg egymásért, közös hazánkért."

Polimerek/kormany.hu

A MŰANYAGIPAR TÖBB EGYETEMI OKTATÓJÁT TÜNTETTÉK KI ÁLLAMALAPÍTÁSUNK ÜNNEPÉN

Államalapító Szent István ünnepe alkalmából – Áder János államfő megbízásából – Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a közélet, a tudomány, a sportélet, a kultúra és a gaz-dasági élet területén kimagasló teljesítményt nyújtó szakembereket részesítette magas állami kitüntetésben.

Fakuma D-Friedrichshafen

2018. október 16-20.

A2 csarnok, 2202 stand

H 1252 /. . . többzónás szabályozó-készülékA könnyen kezelhetö többzónás szabályozó-készülék nagy termelési biztonságot nyújt.

- 6 és 12 szabályozó-zóna- színes LED-szalag- kíméletes indítás- Standby és Boost funkciók- hőérzékelő- és fűtésfelügyelet www.hasco.com

Pon-tosanszabályozok.

Anz_H1252_85x120_HU.qxp_Layout 1 20.07.18 08:00 Seite 1

az Ön megbízható partnere

A Novochem Kft., a német OQEMA csoport tagjaként műanyag­ipari és vegyipari alapanyagok disztribúciójával és saját gyártású termékeinek forgalmazásával áll partnerei rendelkezésére.

FORGALMAZOTT TERMÉKEINK

Széleskörű és állandóan bővülő termékpaletta

Forgalmazott termékeink jelentős része raktárról folyamatosan elérhető

Vevőigényhez igazodó kiszolgálás

Szállítás kis kiszereléstől teljes kamion mennyiségig

Rugalmas ügyfélkezelés

RAKTÁRAINK

Batta Ipari Park | 2440 Százhalombatta, Asztalos u. 6.

Ipari Park | 9027 Győr, Almafa utca 6.

7623 Pécs, Megyeri utca 64.

8800 Nagykanizsa, Csengery utca 82.

5000 Szolnok, Kőrösi utca 86.

Novochem Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. | 1089 Budapest, Orczy út 6., 1464 Budapest, Pf. 1403

Telefon: (06-1) 464-4940, Fax: (06-1) 464-4984 | novochem@novochem.hu | www.novochem.hu

MŰANYAG ÜZLETÁG

Poliolefinek: Polipropilén (homo­ és kopolimerek), HDPE, LDPE és LLDPE

Benvic PVC granulátumokBasco mesterkeverékek

KaprolaktámParaffinok

Gyertyakészítés kellékei (lakkok, festékek, kanócok)

VEGYI ÜZLETÁG

Szerves és szervetlen vegyianyagokÁltalános és speciális oldószerek, lágyítók

Evonik aerosil, dynasylan termékekSynthomer latexek

Harold Scholz pigmensekSaját gyártású oldószerek, oldószer keverékek

A Magyar Műanyagipari Szövetség és az MMSZ Lapkiadó Kft. irodája elköltözött.

Irodánk új címe: 1119 Budapest, Petzvál József u. 44.

ELKÖLTÖZÖTTAZ MMSZ IRODA

Dr. Török Imrének, a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanárának Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést.

Prof. Dr. Palotás Árpád Bence, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudo-mányi Karának dékánja, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést kapta Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől.

259 260IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS HIRDETÉSAKTUÁLIS

A kitüntetettek között voltak olyan egyetemi oktatók, akik a műanyagipar szakembereit képzik magas színvonalon. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést kapta Dr. TÖRÖK IMRE, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Infor-matikai Kar Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intéze-te Mechanikai Technológiai Intézeti Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense, címzetes egyetemi tanára. A Magyar Érdem-rend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben Prof. Dr. PALOTÁS ÁRPÁD BENCE, a Magyar Tudományos Akadémia dokto-ra, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának dékán-ja, az Energia- és Minőségügyi Intézet intézetigazgató egyetemi tanára részesült. A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Dr. SZEIFERT FERENC, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézetének nyugalmazott egyetemi docense, valamint Dr. DEÁK GYÖRGY, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara Alkalmazott Kémiai Tanszékének egyetemi docense.

Ünnepi beszédében Kásler Miklós azt emelte ki, hogy augusz-tus 20-a a magyar nemzet, a magyar állam legfontosabb ünne-pe, “múltunk, jelenünk és jövőnk összekötő eleme, amely egye-sít magában mindent, amit ma magyarnak nevezhetünk”. Szavai szerint a kitüntetettek tehetségükkel, szorgalmukkal és akara-tukkal hozzájárultak Szent István alkotásának kiteljesítéséhez, gyarapításához. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarok hitet tettek hagyományaik mellett a legnehezebb időkben is, "miköz-ben számos erős nemzet süllyedt el, veszíttette el országát, identitását, kultúráját, mert nem volt tartása, nem volt hite, elfe-lejtette hagyományait". Hozzátette: Szent István ettől megóvta

nemzetét, "élünk, ismét emelkedünk", és azokat ünnepeljük, akik tehetségükkel, szorgalmukkal és akaratukkal hozzájárultak Szent István alkotásának kiteljesítéséhez, gyarapításához.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely arról beszélt, hogy közös életünk, amelynek Szent István élete és műve a kiindulópontja, sok-sok ember életéből és művéből áll össze, és azok egymást segítve építik "egyre magasabbra" mindazt, amit a nemzet közös hagyatékként megőriz. Mint mondta, az ország, a Kárpát-medence és a világon szétszóródott magyarság sokat köszönhet ezeknek a teljesítményeknek, amelyekből nemze-dékről nemzedékre megújul az élete, újjászületnek közössé-gei, újrafogalmazódik kultúrája, megerősödik anyagi tehetsége. "Ezeknek egy része névtelen, egy része nevesített teljesítmény, amelyeket példaként és tanulságként, igazodási pontként és tanulságként méltán őrzött meg az emlékezet" - jegyezte meg.

Gulyás Gergely azt is mondta, hogy a kitüntetésekkel nagy-szerű teljesítményért, sok évtizedes elkötelezett munkáért, a nemzeti közösség kitartó szolgálatáért mondanak köszönetet. A díjazottak sokféle tudással, tapasztalattal, teljesítménnyel járul-tak hozzá a nemzet fennmaradásához, ugyanakkor ezek mögött "hasonló elkötelezettség, alázat, felelősségvállalás, munka és szeretet áll" - tette hozzá, hangsúlyozva, a kitüntetettek hozzá-járultak ahhoz, hogy "Magyarország mindannyiunknak egyszer-re lehessen otthona és hazája". A miniszter úgy fogalmazott: a nemzet életében összefonódik mindannyiunk sorsa. "Az, hogy milyen lesz a közösség, milyen lesz a jövőnk, azon múlik, itt és most mit teszünk meg egymásért, közös hazánkért."

Polimerek/kormany.hu

A MŰANYAGIPAR TÖBB EGYETEMI OKTATÓJÁT TÜNTETTÉK KI ÁLLAMALAPÍTÁSUNK ÜNNEPÉN

Államalapító Szent István ünnepe alkalmából – Áder János államfő megbízásából – Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a közélet, a tudomány, a sportélet, a kultúra és a gaz-dasági élet területén kimagasló teljesítményt nyújtó szakembereket részesítette magas állami kitüntetésben.

Fakuma D-Friedrichshafen

2018. október 16-20.

A2 csarnok, 2202 stand

H 1252 /. . . többzónás szabályozó-készülékA könnyen kezelhetö többzónás szabályozó-készülék nagy termelési biztonságot nyújt.

- 6 és 12 szabályozó-zóna- színes LED-szalag- kíméletes indítás- Standby és Boost funkciók- hőérzékelő- és fűtésfelügyelet www.hasco.com

Pon-tosanszabályozok.

Anz_H1252_85x120_HU.qxp_Layout 1 20.07.18 08:00 Seite 1

az Ön megbízható partnere

A Novochem Kft., a német OQEMA csoport tagjaként műanyag­ipari és vegyipari alapanyagok disztribúciójával és saját gyártású termékeinek forgalmazásával áll partnerei rendelkezésére.

FORGALMAZOTT TERMÉKEINK

Széleskörű és állandóan bővülő termékpaletta

Forgalmazott termékeink jelentős része raktárról folyamatosan elérhető

Vevőigényhez igazodó kiszolgálás

Szállítás kis kiszereléstől teljes kamion mennyiségig

Rugalmas ügyfélkezelés

RAKTÁRAINK

Batta Ipari Park | 2440 Százhalombatta, Asztalos u. 6.

Ipari Park | 9027 Győr, Almafa utca 6.

7623 Pécs, Megyeri utca 64.

8800 Nagykanizsa, Csengery utca 82.

5000 Szolnok, Kőrösi utca 86.

Novochem Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. | 1089 Budapest, Orczy út 6., 1464 Budapest, Pf. 1403

Telefon: (06-1) 464-4940, Fax: (06-1) 464-4984 | novochem@novochem.hu | www.novochem.hu

MŰANYAG ÜZLETÁG

Poliolefinek: Polipropilén (homo­ és kopolimerek), HDPE, LDPE és LLDPE

Benvic PVC granulátumokBasco mesterkeverékek

KaprolaktámParaffinok

Gyertyakészítés kellékei (lakkok, festékek, kanócok)

VEGYI ÜZLETÁG

Szerves és szervetlen vegyianyagokÁltalános és speciális oldószerek, lágyítók

Evonik aerosil, dynasylan termékekSynthomer latexek

Harold Scholz pigmensekSaját gyártású oldószerek, oldószer keverékek

A Magyar Műanyagipari Szövetség és az MMSZ Lapkiadó Kft. irodája elköltözött.

Irodánk új címe: 1119 Budapest, Petzvál József u. 44.

ELKÖLTÖZÖTTAZ MMSZ IRODA

Dr. Török Imrének, a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanárának Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést.

Prof. Dr. Palotás Árpád Bence, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudo-mányi Karának dékánja, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést kapta Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől.

261 262IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKKÖRKÉRDÉS KÖRKÉRDÉS

SZAKMAI VÁLASZ A MŰANYAGMENTES JÚLIUS KAMPÁNY ZÁRÁSAKÉNT

HOSSZÚ AZ ÚT A MŰANYAG SZÍVÓSZÁLTÓL AZ INTELLIGENS MŰANYAGIG

2011-ben indult útjára Ausztráliából a Plastic Free July nevű nemzetközi mozgalom, amelyhez mostanra több millióan csatlakoztak világszerte, így Magyarországon is. Az egyhónapos kampány célja a figyelemfelhívás: nagy mennyiségű egyszer használatos műanyaggal szennyezzük környezetünket. Civil szervezetek képvi-selői, a művészeti életből ismert emberek buzdítottak arra minket, hogy hagyjuk el a szívószálat, vászon sza-tyorral járjunk vásárolni, PET palackjainkat töltsük újra. A kampány szakmai szempontból rendkívül felületes és egysíkú volt, ezért összegyűjtöttük a sajtóban megjele-nő műanyagellenes propaganda legfőbb érveit és meg-kértük a szakma jeles képviselőit, az ismeretterjesztést terjesszék ki a tudomány mai állása szerint. A körkér-désre adott válaszokat nem csak a Polimerek hasábjain jelentetjük meg, hanem eljuttatjuk a magyar sajtó szer-kesztőségeibe is, mert ebben a témában a szakmának is meg kell szólalnia.

- Műanyagmentes július. Szerencsés ez a kampány elnevezés? Ön milyen néven indítana akciót a műanyagokhoz kapcsolódva?

- Dr. Pukánszky Béla: A kampány értelmetlen, az elnevezés pedig tényleg nem szerencsés. A magyarországi műanyagfel-használás mondjuk 800 ezer tonna, és ha az összes műanya-got megszüntetnénk, semmi nem működne, az élet lehetetlen-né válna. Ma már a műanyag életünk szerves része, nem lehet megszabadulni tőle. Lehet másként kezelni a kérdést, de egy ilyen kampány szenzációhajhász, értelmetlen és káros. Mit csi-nálna a kedves kampányoló az autója, a számítógépe, a gáz- vagy vízcsöve, az ajtó- és ablakkerete, a ruhái stb. nélkül?

- Dr. Karger-Kocsis József: Szelektív műanyag-gyűjtés hónapja.

- Dr. Belina Károly: Maga az elnevezés nem szükségképpen jelent bármit is, hiszen csak figyelemfelhívásra kell, ezért nem is kívánom minősíteni. Ugyanakkor a problémára sajnos nem hívja fel a figyelmet. Szerencsésebb lenne egy olyan kampány-név, ami a műanyagok – nem csak ezen anyagok – eldobálása ellen szólítana fel.

- Dr. Kéki Sándor: Nem szerencsés és teljesíthetetlen, mivel mindennapi életünk műanyagok nélkül ma már elképzelhetet-len. A "Környezettudatos műanyag felhasználás hónapja" (júliu-sa) talán kifejezőbb lenne.

- Farkass Gábor: Legyen az akció neve - HULLADÉKOT VÁLOGATVA, FELELŐSEN! Nagyon fontos, hogy ne keverjünk össze két dolgot: az egyik az, hogy ezer előnye van a műanya-gok használatának (hiszen ezért szeretjük ezt a nagyszerű anyagot), de a másik, hogy a hulladékká vált, elhasznált tárgya-inkkal – legyenek azok látszatra bármilyen kicsik, jelentéktele-nek is – felelősen kell bánnunk.

- Dr. Marossy Kálmán: Való igaz, hogy baj van a műanyagok használatával, nem megoldott a „társadalmi” újrahasznosítás. Egy ilyen akció azonban többet árt, mint használ, hiszen fél-revezeti a közvéleményt. Mit jelent az, hogy műanyagmentes? Ne használjunk műanyagokat? Ez egy lehetetlen feladat. Dobjuk el a mobiltelefont, a hordozható számítógépet? Az egészség-ügyben térjünk vissza a hagyományos eszközökre? Sokkal hasznosabb lenne a társadalom tanítása, bár ez kevésbé lát-ványos és jóval több munkával jár, mint egy buta akció. Egy „Ismerjük meg a műanyagokat” vagy „Használjuk helyesen a műanyagokat” mozgalomnak lenne értelme.

- Az egyhónapos kampány, amely mindenekelőtt a szívószá-lak, a műanyag zacskók és a PET palackok visszaszorítására irányul, mennyire csökkentheti a környezetterhelést? Milyen mértékű eredménye lehet ennek a kampánynak? Mekkora kör-nyezetvédelmi haszonnal jár, ha több élelmiszert forgalmazó hálózat bejelenteti a környezetszennyezés szimbólumává váló szívószálak mellőzését?

- Dr. Pukánszky Béla: A szívószálak, a zacskók és a PET palackok csak egy töredékét teszik ki az összes műanyagfel-használásnak. Ennek megfelelően általánosan műanyagmentes világról beszélni nincs értelme. Lehet, hogy ezek az eszközök

okozzák a környezetszennyezés nagy részét, de én még soha nem láttam két PET palackot kézenfogva kimenni a Dunára, vagy az erdőbe, vagy a tengerpartra. Nem kellene eldobálni őket. Vagy a Tetrapack az jobb? Kombinált termék, műanyag is van benne, a kezelése és újrafeldolgozása komplikált, és persze a papír sem olyan környezetbarát, csak régibb. Egyébként, ha megszüntetik a szívószálat, majd isznak az emberek pohárból. Viszont egyrészt nem kellene ezeket, és semmi más használa-ti tárgyat eldobálni, másrészt pedig megfelelő begyűjtési rend-szert kellene kialakítani.

- Dr. Karger-Kocsis József: Noha érzésem szerint a kampány környezetvédelmi haszna elenyésző, rámutat bizonyos prob-lémákra, úgymint felesleges termék (szívószál), hordhatnánk magunkkal szatyrot, és a csapvíz minősége hazánkban kiváló. Sok esetben fölösleges csomagolásokkal találkozunk, például gyümölcsök egyenkénti védőhálója, vagy amikor a csomagolás mennyisége összemérhető a tartalommal (téliszalámi 70 g-os kiszerelésben!).

- Dr. Belina Károly: Gondolom elhanyagolható ez a hatás. A gond nem azzal van, hogy műanyag szívószálat, hordtáskát, PET palackot stb. használunk, hanem azzal, hogy használat után ezeket eldobják. Lehet betiltani, de ez nem jelent megol-dást, hiszen helyette valami mást kell használni: PET helyett üveget, PE szívószál helyett szalmaszálat, PE zacskó helyett papírt. Persze ezek ugyancsak szennyezik a környezetet, ha eldobálják, sőt a környezeti terhelés az előállítás, újrafeldol-gozás során tetemesebb, mint a műanyagoké. Az üveg feldol-gozása 500°C felett történik, szemben a PET 300°C alattijával. A szállítási költség is lényegesen nagyobb üvegpalack esetén. A papír gyártása egyike a legnagyobb vízfelhasználónak; és így tovább…

- Dr. Kéki Sándor: A műanyag csomagolóanyagok felhasználá-sa (PET, polietilén) azért is tűnhet komoly környezetterhelésnek, mivel ezeknek a csomagolóanyagoknak relatíve nagy a térfo-gatuk, ugyanakkor tömegük kicsi. Például a mai PET palackok tömege 20-70 g, míg térfogatuk általában 0,5-2,25 liter között változik. Másrészt, a „közhiedelemmel" ellentétben, a műanyag csomagolóanyagok jelentik a legkörnyezetkímélőbb megol-dást, mivel az előállításukhoz szükséges fajlagos energiaigény csak töredéke annak, ami az üveg, papír vagy fém előállításá-hoz szükséges. A környezetterhelés csökkentését elsősorban a fogyasztás visszaszorításával lehetne elérni (pl. ásványvíz-ről csapvízre áttérni ott, ahol a csapvíz minősége ezt lehetővé teszi), ezáltal több milliárd PET palackot lehetne megspórolni évente. A világ csomagolóanyag felhasználásához viszonyítva a szívószálak mellőzése a környezetterhelés javulása érde-kében csak szimbolikus, nagyon csekély eredményeket hoz-hat. A szintetikus műanyagok természetes anyagokkal történő helyettesítése sem jelent a környezetszennyezés csökkentése szempontjából megnyugtató megoldást: Angliában például már megpróbálták a műanyagokat természetes anyagokkal helyet-tesíteni, komoly környezeti károkat okozva ezzel.

- Farkass Gábor: Megint szét kell választani két fogalmat: attól, hogy egy terméket rövid éllattartamra tervezünk (illetve egy-szeri használatra, ami jellemzően rövid ideig is tart) még nem

Prof. dr. Pukánszky Bélaa BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi

Tanszékének egyetemi tanára, akadémikus

Prof. dr. karger- kocsis Józsefa BME Polimertechnika

Tanszékének egyetemi tanára

Prof. dr. Belina károlya Neumann János Egyetem GAMF

Műszaki és Informatikai Kar Anyagtechnológia Tanszékének

egyetemi tanára

Prof. dr. Marossy kálMána Miskolci Egyetem KPI, Polimermérnöki

Tanszékének egyetemi tanára

farkass gáBora Magyar Műanyagipari Szövetség

ügyvezetője

Prof. dr. kéki sándora Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai

Tanszékének egyetemi tanára

261 262IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKKÖRKÉRDÉS KÖRKÉRDÉS

SZAKMAI VÁLASZ A MŰANYAGMENTES JÚLIUS KAMPÁNY ZÁRÁSAKÉNT

HOSSZÚ AZ ÚT A MŰANYAG SZÍVÓSZÁLTÓL AZ INTELLIGENS MŰANYAGIG

2011-ben indult útjára Ausztráliából a Plastic Free July nevű nemzetközi mozgalom, amelyhez mostanra több millióan csatlakoztak világszerte, így Magyarországon is. Az egyhónapos kampány célja a figyelemfelhívás: nagy mennyiségű egyszer használatos műanyaggal szennyezzük környezetünket. Civil szervezetek képvi-selői, a művészeti életből ismert emberek buzdítottak arra minket, hogy hagyjuk el a szívószálat, vászon sza-tyorral járjunk vásárolni, PET palackjainkat töltsük újra. A kampány szakmai szempontból rendkívül felületes és egysíkú volt, ezért összegyűjtöttük a sajtóban megjele-nő műanyagellenes propaganda legfőbb érveit és meg-kértük a szakma jeles képviselőit, az ismeretterjesztést terjesszék ki a tudomány mai állása szerint. A körkér-désre adott válaszokat nem csak a Polimerek hasábjain jelentetjük meg, hanem eljuttatjuk a magyar sajtó szer-kesztőségeibe is, mert ebben a témában a szakmának is meg kell szólalnia.

- Műanyagmentes július. Szerencsés ez a kampány elnevezés? Ön milyen néven indítana akciót a műanyagokhoz kapcsolódva?

- Dr. Pukánszky Béla: A kampány értelmetlen, az elnevezés pedig tényleg nem szerencsés. A magyarországi műanyagfel-használás mondjuk 800 ezer tonna, és ha az összes műanya-got megszüntetnénk, semmi nem működne, az élet lehetetlen-né válna. Ma már a műanyag életünk szerves része, nem lehet megszabadulni tőle. Lehet másként kezelni a kérdést, de egy ilyen kampány szenzációhajhász, értelmetlen és káros. Mit csi-nálna a kedves kampányoló az autója, a számítógépe, a gáz- vagy vízcsöve, az ajtó- és ablakkerete, a ruhái stb. nélkül?

- Dr. Karger-Kocsis József: Szelektív műanyag-gyűjtés hónapja.

- Dr. Belina Károly: Maga az elnevezés nem szükségképpen jelent bármit is, hiszen csak figyelemfelhívásra kell, ezért nem is kívánom minősíteni. Ugyanakkor a problémára sajnos nem hívja fel a figyelmet. Szerencsésebb lenne egy olyan kampány-név, ami a műanyagok – nem csak ezen anyagok – eldobálása ellen szólítana fel.

- Dr. Kéki Sándor: Nem szerencsés és teljesíthetetlen, mivel mindennapi életünk műanyagok nélkül ma már elképzelhetet-len. A "Környezettudatos műanyag felhasználás hónapja" (júliu-sa) talán kifejezőbb lenne.

- Farkass Gábor: Legyen az akció neve - HULLADÉKOT VÁLOGATVA, FELELŐSEN! Nagyon fontos, hogy ne keverjünk össze két dolgot: az egyik az, hogy ezer előnye van a műanya-gok használatának (hiszen ezért szeretjük ezt a nagyszerű anyagot), de a másik, hogy a hulladékká vált, elhasznált tárgya-inkkal – legyenek azok látszatra bármilyen kicsik, jelentéktele-nek is – felelősen kell bánnunk.

- Dr. Marossy Kálmán: Való igaz, hogy baj van a műanyagok használatával, nem megoldott a „társadalmi” újrahasznosítás. Egy ilyen akció azonban többet árt, mint használ, hiszen fél-revezeti a közvéleményt. Mit jelent az, hogy műanyagmentes? Ne használjunk műanyagokat? Ez egy lehetetlen feladat. Dobjuk el a mobiltelefont, a hordozható számítógépet? Az egészség-ügyben térjünk vissza a hagyományos eszközökre? Sokkal hasznosabb lenne a társadalom tanítása, bár ez kevésbé lát-ványos és jóval több munkával jár, mint egy buta akció. Egy „Ismerjük meg a műanyagokat” vagy „Használjuk helyesen a műanyagokat” mozgalomnak lenne értelme.

- Az egyhónapos kampány, amely mindenekelőtt a szívószá-lak, a műanyag zacskók és a PET palackok visszaszorítására irányul, mennyire csökkentheti a környezetterhelést? Milyen mértékű eredménye lehet ennek a kampánynak? Mekkora kör-nyezetvédelmi haszonnal jár, ha több élelmiszert forgalmazó hálózat bejelenteti a környezetszennyezés szimbólumává váló szívószálak mellőzését?

- Dr. Pukánszky Béla: A szívószálak, a zacskók és a PET palackok csak egy töredékét teszik ki az összes műanyagfel-használásnak. Ennek megfelelően általánosan műanyagmentes világról beszélni nincs értelme. Lehet, hogy ezek az eszközök

okozzák a környezetszennyezés nagy részét, de én még soha nem láttam két PET palackot kézenfogva kimenni a Dunára, vagy az erdőbe, vagy a tengerpartra. Nem kellene eldobálni őket. Vagy a Tetrapack az jobb? Kombinált termék, műanyag is van benne, a kezelése és újrafeldolgozása komplikált, és persze a papír sem olyan környezetbarát, csak régibb. Egyébként, ha megszüntetik a szívószálat, majd isznak az emberek pohárból. Viszont egyrészt nem kellene ezeket, és semmi más használa-ti tárgyat eldobálni, másrészt pedig megfelelő begyűjtési rend-szert kellene kialakítani.

- Dr. Karger-Kocsis József: Noha érzésem szerint a kampány környezetvédelmi haszna elenyésző, rámutat bizonyos prob-lémákra, úgymint felesleges termék (szívószál), hordhatnánk magunkkal szatyrot, és a csapvíz minősége hazánkban kiváló. Sok esetben fölösleges csomagolásokkal találkozunk, például gyümölcsök egyenkénti védőhálója, vagy amikor a csomagolás mennyisége összemérhető a tartalommal (téliszalámi 70 g-os kiszerelésben!).

- Dr. Belina Károly: Gondolom elhanyagolható ez a hatás. A gond nem azzal van, hogy műanyag szívószálat, hordtáskát, PET palackot stb. használunk, hanem azzal, hogy használat után ezeket eldobják. Lehet betiltani, de ez nem jelent megol-dást, hiszen helyette valami mást kell használni: PET helyett üveget, PE szívószál helyett szalmaszálat, PE zacskó helyett papírt. Persze ezek ugyancsak szennyezik a környezetet, ha eldobálják, sőt a környezeti terhelés az előállítás, újrafeldol-gozás során tetemesebb, mint a műanyagoké. Az üveg feldol-gozása 500°C felett történik, szemben a PET 300°C alattijával. A szállítási költség is lényegesen nagyobb üvegpalack esetén. A papír gyártása egyike a legnagyobb vízfelhasználónak; és így tovább…

- Dr. Kéki Sándor: A műanyag csomagolóanyagok felhasználá-sa (PET, polietilén) azért is tűnhet komoly környezetterhelésnek, mivel ezeknek a csomagolóanyagoknak relatíve nagy a térfo-gatuk, ugyanakkor tömegük kicsi. Például a mai PET palackok tömege 20-70 g, míg térfogatuk általában 0,5-2,25 liter között változik. Másrészt, a „közhiedelemmel" ellentétben, a műanyag csomagolóanyagok jelentik a legkörnyezetkímélőbb megol-dást, mivel az előállításukhoz szükséges fajlagos energiaigény csak töredéke annak, ami az üveg, papír vagy fém előállításá-hoz szükséges. A környezetterhelés csökkentését elsősorban a fogyasztás visszaszorításával lehetne elérni (pl. ásványvíz-ről csapvízre áttérni ott, ahol a csapvíz minősége ezt lehetővé teszi), ezáltal több milliárd PET palackot lehetne megspórolni évente. A világ csomagolóanyag felhasználásához viszonyítva a szívószálak mellőzése a környezetterhelés javulása érde-kében csak szimbolikus, nagyon csekély eredményeket hoz-hat. A szintetikus műanyagok természetes anyagokkal történő helyettesítése sem jelent a környezetszennyezés csökkentése szempontjából megnyugtató megoldást: Angliában például már megpróbálták a műanyagokat természetes anyagokkal helyet-tesíteni, komoly környezeti károkat okozva ezzel.

- Farkass Gábor: Megint szét kell választani két fogalmat: attól, hogy egy terméket rövid éllattartamra tervezünk (illetve egy-szeri használatra, ami jellemzően rövid ideig is tart) még nem

Prof. dr. Pukánszky Bélaa BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi

Tanszékének egyetemi tanára, akadémikus

Prof. dr. karger- kocsis Józsefa BME Polimertechnika

Tanszékének egyetemi tanára

Prof. dr. Belina károlya Neumann János Egyetem GAMF

Műszaki és Informatikai Kar Anyagtechnológia Tanszékének

egyetemi tanára

Prof. dr. Marossy kálMána Miskolci Egyetem KPI, Polimermérnöki

Tanszékének egyetemi tanára

farkass gáBora Magyar Műanyagipari Szövetség

ügyvezetője

Prof. dr. kéki sándora Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai

Tanszékének egyetemi tanára

263 264IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

TARTALOMJEGYZÉKKÖRKÉRDÉS KÖRKÉRDÉS

környezetszennyező. Attól válik azzá, hogy egy „könnyed” moz-dulattal eldobjuk, egy pillanatig sem gondolva arra, hogy - a kisebb műanyag tárgyak például – villámgyorsan az élővizeink-ben kötnek ki, ott (is) súlyos problémákat okozva. Elismerem e mellett, hogy drasztikus lépésekre is szükség van néha, egy-szerűen mert az észérveket hajlamosak vagyunk nem meghal-lani, …vagyis az okos és eredményes figyelem felkeltésre nagy szükség van.

- Dr. Marossy Kálmán: A kampány kifejezést hagyjuk meg a politikának! Alapos elemzést igényelne, hogy mi jár kevesebb kárral: a csomagolás csökkentésével járó élelmiszer-veszte-ség, vagy a jelen állapot fenntartása. Arra lenne inkább szük-ség, hogy a csomagolóanyagokat szelektíven gyűjtsék, és újra hasznosíthatók legyenek. Saját véleményem, hogy ez a fejlet-tebb országokban jobban megoldható és megoldott.

- A szervezők ráirányítják a figyelmet arra, hogy az egyszer használatos műanyagok kiszorításával csökkenthető a folyók-ban, tengerekben landoló műanyagok mennyisége. Tudósokra hivatkozva drámai adatokat is közölnek ennek alátámasztá-sára: 2050-re több tonna műanyag lesz a vizeinkben, mint hal. Mennyire tudományos ez a megközelítés?

- Dr. Pukánszky Béla: A mennyiség nem tudományos kérdés, hanem tény. Az persze, hogy mi a valóság, azt nem tudom. Lehet, hogy több műanyag lesz, mint hal, de a gyárak nem a tengerbe öntik a termékeiket és azok nem is maguk mennek oda. Nem kellene szemetelni. Lásd 2. válaszomat is.

- Dr. Karger-Kocsis József: Sajnos ez megbízható előrejelzés, amelynek során még azt is feltételezték, hogy a halállomány állandó, azaz nincs „túlhalászás” – lásd az idevonatkozó utalá-sokat az Express Polymer Letters 12/10 (2018) számának 855. oldalán található cikkében.

- Dr. Belina Károly: Ez ebben a formában butaság, illetve nincs teljesen kifejtve a valóság. Egyrészt a tengerekből kinyerhető a műanyag, mivel sűrűsége kisebb a tengervíznél, így leha-lászható. Persze ha nem dobják el, akkor nincs erre szükség. Másrészt, ha másfajta csomagolóanyagot használunk, akkor az fog felhalmozódni a folyókban. Jó néhány évtizeddel ezelőtt nem volt ritkaság, hogy a folyók, tavak partján törött üvegek okoztak nem ritkán komoly sérülést. Vissza kell váltani, össze kell gyűjteni és újra kell hasznosítani a műanyagokat.

- Dr. Kéki Sándor: A műanyagok felhasználása a jövőben vár-hatóan tovább növekszik, míg a népesség növekedése miatt az óceánokban lévő halmennyiség csökkenése várható. Elvileg, ha nem vigyázunk eléggé a környezetünkre, ez nem zárható ki. Itt is hangsúlyozni kell, hogy nem a műanyagokkal van alapvető prob-léma, hanem azzal, ahogy ezekkel az anyagokkal használatuk után bánunk!

- Farkass Gábor: Nagyszerűen felhasználható ez az éledő tudatosság a szelektív, felelős hulladékkezelés fontosságának elfogadtatására – ehhez természetesen szükség van egy ész-szerűen és jól működtetett gyűjtő-, majd feldolgozó rendszerre.

Mindez hamar megteremtené az újrafeldolgozás – jelenleginél nagyságrenddel nagyobb – infrastruktúráját is. Ami a begyűjtő rendszert illeti, vannak még fehér foltok. A fővárosban például az irodaházakban nagyon sok helyen megoldatlan a szelektív hulladékgyűjtés.

- Visszatérő problémaként hozza fel a sajtó az úszó szemét-szigetek megjelenését. Egy amerikai tanulmányra hivatkozva évente nyolcmillió tonna műanyag köt ki az óceánokban, miköz-ben az eddig összesen megtermelt műanyag mindössze kilenc százalékát hasznosították újra. Valósak ezek az adatok? Ezen a téren mi lehet a megoldás?

- Dr. Pukánszky Béla: A tanulmányok nagy része valamilyen célt szolgál. A zöld és egyéb szervezetek fel akarják magukra hívni a figyelmet és pénzt akarnak. Ezért azután mindenféle számok látnak napvilágot. A 8 Mt legfeljebb becslés lehet. A 9% is értelmezés kérdése. Olyan, mint ahogy a politikusok értékelik a KSH adatait, vagy mint a bibliamagyarázat. Ipari műanyaghul-ladék gyakorlatilag nincs, legfeljebb 1-2 %, a vállalatok érde-ke, hogy újrahasznosítsák, feldolgozzák a műanyagukat, mert pénzbe kerül. A lakossági hulladékkal van a baj, de már ennek a nagy részét is begyűjtik. Svájcban és Dániában a műanyaghul-ladék közel 100%-át elégetik. Mondani bármit lehet. A lakossági hulladék valóban problémás, de egyrészt neveléssel, környe-zettudatos viselkedéssel, másrészt a begyűjtés megfelelő meg-szervezésével lehet valamit kezdeni. Kampánnyal nem.

- Dr. Karger-Kocsis József: Olybá tűnik, hogy valósak – az újrahasznosítás adata mindenképp. Megoldás a Körforgásos Gazdaság mibenlétének megértetése a fogyasztókkal és a hulla-dékgazdálkodás ennek megfelelő megszervezése, a másodlagos anyagok és termékek piacának kialakítása. Mindebből a termék-tervezés sem kapcsolható ki: összetett anyagok helyett „egyne-műek” kerüljenek előtérbe.

- Dr. Belina Károly: Lehetséges, bár a statisztikai adatokat előszeretettel szokták manipulálni. A műanyagok visszagyűjtése csak akarat és elhatározás kérdése. Megoldható a visszaváltha-tó csomagolóanyagok készítése, használata műanyagokból. A különböző műanyagok szétválaszthatók, vagy keverten is feldol-gozhatók új termékké.

- Dr. Kéki Sándor: A műanyagok vizeinkbe való kerülését kell visszaszorítani és nem a felhasználást.

- Farkass Gábor: Jelen ismereteink szerint a tengerek, óceá-nok műanyagokkal való szennyeződése csak kis részben (kb. 10-20%) európai, illetve amerikai eredetű, nagyobb része dön-tően dél-kelet-ázsiai forrásokból származik, ahol egészen más a környezeti tudatosság. Valóban, ezen a téren – de már ez is nagyon sokrétegű: használat, hulladékkezelés (vagy egyszerűen szemetelés?), újrahasznosítás stb. – nagyon sok még a teendő. Az újrahasznosítás persze ott kezdődik, hogy a legfontosabbat kell megérteni: az elhasznált műanyagra forrásként (másodlagos nyersanyagforrásként, illetve – és ez ne legyen tabu - energiafor-rásként) kell tekinteni, világosan kimondva, hogy a műanyag NEM része a környezetnek, nem szabad, hogy azzá váljon.

- Dr. Marossy Kálmán: A szemétszigetek megjelenése valós probléma és rendkívül jó szenzációforrása a médiának. Az újra-hasznosítás szintje régiónként és országonként változó. Nincs megbízható forrásból adatom az összes műanyaghulladék újra-hasznosításáról. A megoldás kulcsa az 1. és 2. pontokban van. Tudatos erőforrás-használat. És ez nem csak a műanyagokra vonatkozik.

- Több újság írt arról, hogy az egyszer használatos műanyagok visszaszorításával erőteljesen csökkenthető az előállításukhoz szükséges kőolaj és energia mennyiség. Konkréten ezt írják: „a bajt tetézi, hogy a műanyagot kőolajból, azaz nem megújuló energiaforrásból állítjuk elő. Az pedig könnyen belátható, hogy egyszer használatos vagy rövid élettartamú tárgyakat és esz-közöket készíteni egy véges energiaforrásból nem más, mint oktalan pazarlás.” Mekkora az a fosszilis energiamennyiség, amit évente ily’ módon meg lehet takarítani? Valóban korrekt ez a megállapítás a biopolimerek világában?

- Dr. Pukánszky Béla: Ez is egy nagy túlzás. Néhány évvel ezelőtti adataim vannak, de azok szerint a kőolaj kb. 7%-át használja fel a vegyipar és kb. 4%-ból lesz műanyag. A többit sokkal hasznosabb célra fordítjuk, elégetjük. Egyébként nem is a kőolajforrások kimerülése a legnagyobb probléma, hanem az úgynevezett ökológiai lábnyom, a CO

2 többlet termelése.

Természetes anyag esetén ez nulla, a kőolaj gyakorlatilag mind szén-dioxid lesz.

- Dr. Karger-Kocsis József: Ezt a fosszilis energiamennyiséget megbecsülni nem tudom. Valóban indokolt egyszer használatos („eldobható”) eszközöket megújuló forrásból származó, biológi-ailag lebontható műanyagokból készíteni. Kínai szállodaláncok vendégeiknek például fésűt, fogkefét stb. termoplasztikus kemé-nyítőből gyártatnak.

- Dr. Belina Károly: Az igaz, hogyha nem gyártunk, akkor az alap-anyag nem fogy, sőt energiát sem használunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a feldolgozott kőolaj töredéke fordítódik műanya-gok előállítására. Legnagyobb mennyiséget az üzemanyagok teszik ki. Emellett az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb meny-nyiségben jelennek meg a biopolimerek.

- Dr. Kéki Sándor: A világ jelenlegi kőolajtermelése kb. 4 milli-árd tonna, míg a műanyagtermelés kb. 300 millió tonna, tehát 8-10%-a a teljes kőolajtermelésnek. Az ismert kőolajtartalékok évről-évre nőnek, tehát az elfogyásától egyelőre nem kell tar-tanunk, csak az ára fog folyamatosan növekedni. Ugyanakkor a műanyagok csak ~2%-át adják az átlagos európai háztartás szén lábnyomának. Ezzel szemben a repülés 8%-át, vagyis a műanyagok négyszeresét, és ennek ellenére mégsem akarják betiltani a repülést.

- Farkass Gábor: Nagyszerű dolog, hogy vannak biolebontható műanyagaink és az is, hogy a műanyagok kis részét már tud-juk fenntartható alapon gyártani. Fontos emellett, hogy reálisan értékeljük ezt a helyzetet is: ezek jelenleg a felhasználás töredé-két jelentik, mert a számos eltérő lobbiérdek mellett például a biolebontható műanyagok használati tulajdonságain még jelen-tős fejleszteni való van.

- Dr. Marossy Kálmán: A hatalmas hulladékhegyek jelentős része fosszilis nyersanyagforrásból származik. Ha a hulladékot egyszerűen elégetjük, az abban rejlő energiát teljes mértékben hasznosítjuk. Véleményem szerint az újrahasznosítás annál gaz-daságosabb, minél több kémiai kötést őrzünk meg. Az égetés ezért végső megoldás legyen.

Az olaj alapú műanyagokat is elő lehet állítani biológiai, meg-újuló nyersanyagforrásból. Brazíliában cukornád alapon készített etil-alkoholból gyártanak etilént, ebből polietilént és PVC-t. (Ettől persze még egyik sem lett bioműanyag!) A polihidroxi-savak, pl. a politejsav, a keményítő alapú termoplasztikus anyagok ígére-tes alternatívák. Ezek biológiailag teljes mértékben lebonthatóak, visszakerülnek a biológiai körfolyamatba. Felveti viszont a kér-dést: etikus-e élelmiszer alapanyagokból csomagolóanyagot stb. készíteni? A másik kérdés, éppen a biológiai támadhatóság miatt, élelmiszer-biztonsági szempontokból több területen alkalmat-lan. Más területen a régen kifejlesztett és időközben elfelejtett cellulóz alapú műanyagok jelenthetnek megoldást.

- Több üzletlánc, de a fővárosi állatkert is a kampányhoz kap-csolódva kijelentette: száműzik a műanyagot, olyan élelmisze-reket forgalmaznak, üdítőket árusítanak, amelyek csomagolá-sára fémet, üveget, papírt, kerámiát vagy egyéb tartós anyagot választanak a plasztik helyett. Mennyire környezettudatos ez a döntés? Ezek előállításának ökológiai lábnyoma hogyan viszo-nyul a műanyagéhoz? A mai korszerű csomagolóanyagok előál-lítása, majd újrahasznosítása mennyire terheli a környezetet?

- Dr. Pukánszky Béla: A műanyag könnyű és olcsó. Vannak más előnyei is. A „hagyományos" csomagolás használata drágább és visszalépés. Egyébként az úgynevezett hagyományos cso-magolóanyagok sem környezetbarátabbak, a fémek előállítás-hoz sokkal több energia szükséges, az üveg és kerámia a leve-gőt szennyezi, a papír a vizet. Csak mert régi, még nem jobb. És persze a fém és kerámia előállításhoz egy csomó kőolajat használnak. Az már nem baj, ugye? (A plasztik egyébként nem magyar szó). Életciklus analízis nélkül nincs értelme az ökoló-giai lábnyomról beszélni.

- Dr. Karger-Kocsis József: A csomagolástechnikában alkalma-zott műanyagok ökológiai lábnyoma a közhiedelemmel ellen-tétben igen kedvező – ez a megállapítás különösképp érvényes a poliolefinekre (PE, PP). Ez utóbbiaké például kedvezőbb, mint a manapság „sztárolt”, megújuló energiaforrásból származóké (esetükben a végtermék anaerob körülmények között nem szén-dioxid és víz, nem is beszélve a szükséges lerakó (komposztáló) helyigényről). Ami megoldatlan, az az újrahasznosításuk (össze-ségükben: a műanyagoké 10% alatti, míg a papíré 60% körüli, a vas/acél termékeké pedig majdnem 90%), mert az elhasznált műanyagot nem tekintik hasznos nyersanyagnak.

- Dr. Belina Károly: Az első kérdésre adott válasz itt is releváns. Ha összességében tekintjük a teljes életciklust, akkor vélemé-nyem szerint a műanyagok lényegesen kisebb környezeti ter-helést jelenthetnek, ha megfelelő módon használjuk fel. Ehhez környezettudatos nevelésre is szükség lenne, elkerülve a pilla-natnyi divatot.

263 264IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

TARTALOMJEGYZÉKKÖRKÉRDÉS KÖRKÉRDÉS

környezetszennyező. Attól válik azzá, hogy egy „könnyed” moz-dulattal eldobjuk, egy pillanatig sem gondolva arra, hogy - a kisebb műanyag tárgyak például – villámgyorsan az élővizeink-ben kötnek ki, ott (is) súlyos problémákat okozva. Elismerem e mellett, hogy drasztikus lépésekre is szükség van néha, egy-szerűen mert az észérveket hajlamosak vagyunk nem meghal-lani, …vagyis az okos és eredményes figyelem felkeltésre nagy szükség van.

- Dr. Marossy Kálmán: A kampány kifejezést hagyjuk meg a politikának! Alapos elemzést igényelne, hogy mi jár kevesebb kárral: a csomagolás csökkentésével járó élelmiszer-veszte-ség, vagy a jelen állapot fenntartása. Arra lenne inkább szük-ség, hogy a csomagolóanyagokat szelektíven gyűjtsék, és újra hasznosíthatók legyenek. Saját véleményem, hogy ez a fejlet-tebb országokban jobban megoldható és megoldott.

- A szervezők ráirányítják a figyelmet arra, hogy az egyszer használatos műanyagok kiszorításával csökkenthető a folyók-ban, tengerekben landoló műanyagok mennyisége. Tudósokra hivatkozva drámai adatokat is közölnek ennek alátámasztá-sára: 2050-re több tonna műanyag lesz a vizeinkben, mint hal. Mennyire tudományos ez a megközelítés?

- Dr. Pukánszky Béla: A mennyiség nem tudományos kérdés, hanem tény. Az persze, hogy mi a valóság, azt nem tudom. Lehet, hogy több műanyag lesz, mint hal, de a gyárak nem a tengerbe öntik a termékeiket és azok nem is maguk mennek oda. Nem kellene szemetelni. Lásd 2. válaszomat is.

- Dr. Karger-Kocsis József: Sajnos ez megbízható előrejelzés, amelynek során még azt is feltételezték, hogy a halállomány állandó, azaz nincs „túlhalászás” – lásd az idevonatkozó utalá-sokat az Express Polymer Letters 12/10 (2018) számának 855. oldalán található cikkében.

- Dr. Belina Károly: Ez ebben a formában butaság, illetve nincs teljesen kifejtve a valóság. Egyrészt a tengerekből kinyerhető a műanyag, mivel sűrűsége kisebb a tengervíznél, így leha-lászható. Persze ha nem dobják el, akkor nincs erre szükség. Másrészt, ha másfajta csomagolóanyagot használunk, akkor az fog felhalmozódni a folyókban. Jó néhány évtizeddel ezelőtt nem volt ritkaság, hogy a folyók, tavak partján törött üvegek okoztak nem ritkán komoly sérülést. Vissza kell váltani, össze kell gyűjteni és újra kell hasznosítani a műanyagokat.

- Dr. Kéki Sándor: A műanyagok felhasználása a jövőben vár-hatóan tovább növekszik, míg a népesség növekedése miatt az óceánokban lévő halmennyiség csökkenése várható. Elvileg, ha nem vigyázunk eléggé a környezetünkre, ez nem zárható ki. Itt is hangsúlyozni kell, hogy nem a műanyagokkal van alapvető prob-léma, hanem azzal, ahogy ezekkel az anyagokkal használatuk után bánunk!

- Farkass Gábor: Nagyszerűen felhasználható ez az éledő tudatosság a szelektív, felelős hulladékkezelés fontosságának elfogadtatására – ehhez természetesen szükség van egy ész-szerűen és jól működtetett gyűjtő-, majd feldolgozó rendszerre.

Mindez hamar megteremtené az újrafeldolgozás – jelenleginél nagyságrenddel nagyobb – infrastruktúráját is. Ami a begyűjtő rendszert illeti, vannak még fehér foltok. A fővárosban például az irodaházakban nagyon sok helyen megoldatlan a szelektív hulladékgyűjtés.

- Visszatérő problémaként hozza fel a sajtó az úszó szemét-szigetek megjelenését. Egy amerikai tanulmányra hivatkozva évente nyolcmillió tonna műanyag köt ki az óceánokban, miköz-ben az eddig összesen megtermelt műanyag mindössze kilenc százalékát hasznosították újra. Valósak ezek az adatok? Ezen a téren mi lehet a megoldás?

- Dr. Pukánszky Béla: A tanulmányok nagy része valamilyen célt szolgál. A zöld és egyéb szervezetek fel akarják magukra hívni a figyelmet és pénzt akarnak. Ezért azután mindenféle számok látnak napvilágot. A 8 Mt legfeljebb becslés lehet. A 9% is értelmezés kérdése. Olyan, mint ahogy a politikusok értékelik a KSH adatait, vagy mint a bibliamagyarázat. Ipari műanyaghul-ladék gyakorlatilag nincs, legfeljebb 1-2 %, a vállalatok érde-ke, hogy újrahasznosítsák, feldolgozzák a műanyagukat, mert pénzbe kerül. A lakossági hulladékkal van a baj, de már ennek a nagy részét is begyűjtik. Svájcban és Dániában a műanyaghul-ladék közel 100%-át elégetik. Mondani bármit lehet. A lakossági hulladék valóban problémás, de egyrészt neveléssel, környe-zettudatos viselkedéssel, másrészt a begyűjtés megfelelő meg-szervezésével lehet valamit kezdeni. Kampánnyal nem.

- Dr. Karger-Kocsis József: Olybá tűnik, hogy valósak – az újrahasznosítás adata mindenképp. Megoldás a Körforgásos Gazdaság mibenlétének megértetése a fogyasztókkal és a hulla-dékgazdálkodás ennek megfelelő megszervezése, a másodlagos anyagok és termékek piacának kialakítása. Mindebből a termék-tervezés sem kapcsolható ki: összetett anyagok helyett „egyne-műek” kerüljenek előtérbe.

- Dr. Belina Károly: Lehetséges, bár a statisztikai adatokat előszeretettel szokták manipulálni. A műanyagok visszagyűjtése csak akarat és elhatározás kérdése. Megoldható a visszaváltha-tó csomagolóanyagok készítése, használata műanyagokból. A különböző műanyagok szétválaszthatók, vagy keverten is feldol-gozhatók új termékké.

- Dr. Kéki Sándor: A műanyagok vizeinkbe való kerülését kell visszaszorítani és nem a felhasználást.

- Farkass Gábor: Jelen ismereteink szerint a tengerek, óceá-nok műanyagokkal való szennyeződése csak kis részben (kb. 10-20%) európai, illetve amerikai eredetű, nagyobb része dön-tően dél-kelet-ázsiai forrásokból származik, ahol egészen más a környezeti tudatosság. Valóban, ezen a téren – de már ez is nagyon sokrétegű: használat, hulladékkezelés (vagy egyszerűen szemetelés?), újrahasznosítás stb. – nagyon sok még a teendő. Az újrahasznosítás persze ott kezdődik, hogy a legfontosabbat kell megérteni: az elhasznált műanyagra forrásként (másodlagos nyersanyagforrásként, illetve – és ez ne legyen tabu - energiafor-rásként) kell tekinteni, világosan kimondva, hogy a műanyag NEM része a környezetnek, nem szabad, hogy azzá váljon.

- Dr. Marossy Kálmán: A szemétszigetek megjelenése valós probléma és rendkívül jó szenzációforrása a médiának. Az újra-hasznosítás szintje régiónként és országonként változó. Nincs megbízható forrásból adatom az összes műanyaghulladék újra-hasznosításáról. A megoldás kulcsa az 1. és 2. pontokban van. Tudatos erőforrás-használat. És ez nem csak a műanyagokra vonatkozik.

- Több újság írt arról, hogy az egyszer használatos műanyagok visszaszorításával erőteljesen csökkenthető az előállításukhoz szükséges kőolaj és energia mennyiség. Konkréten ezt írják: „a bajt tetézi, hogy a műanyagot kőolajból, azaz nem megújuló energiaforrásból állítjuk elő. Az pedig könnyen belátható, hogy egyszer használatos vagy rövid élettartamú tárgyakat és esz-közöket készíteni egy véges energiaforrásból nem más, mint oktalan pazarlás.” Mekkora az a fosszilis energiamennyiség, amit évente ily’ módon meg lehet takarítani? Valóban korrekt ez a megállapítás a biopolimerek világában?

- Dr. Pukánszky Béla: Ez is egy nagy túlzás. Néhány évvel ezelőtti adataim vannak, de azok szerint a kőolaj kb. 7%-át használja fel a vegyipar és kb. 4%-ból lesz műanyag. A többit sokkal hasznosabb célra fordítjuk, elégetjük. Egyébként nem is a kőolajforrások kimerülése a legnagyobb probléma, hanem az úgynevezett ökológiai lábnyom, a CO

2 többlet termelése.

Természetes anyag esetén ez nulla, a kőolaj gyakorlatilag mind szén-dioxid lesz.

- Dr. Karger-Kocsis József: Ezt a fosszilis energiamennyiséget megbecsülni nem tudom. Valóban indokolt egyszer használatos („eldobható”) eszközöket megújuló forrásból származó, biológi-ailag lebontható műanyagokból készíteni. Kínai szállodaláncok vendégeiknek például fésűt, fogkefét stb. termoplasztikus kemé-nyítőből gyártatnak.

- Dr. Belina Károly: Az igaz, hogyha nem gyártunk, akkor az alap-anyag nem fogy, sőt energiát sem használunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a feldolgozott kőolaj töredéke fordítódik műanya-gok előállítására. Legnagyobb mennyiséget az üzemanyagok teszik ki. Emellett az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb meny-nyiségben jelennek meg a biopolimerek.

- Dr. Kéki Sándor: A világ jelenlegi kőolajtermelése kb. 4 milli-árd tonna, míg a műanyagtermelés kb. 300 millió tonna, tehát 8-10%-a a teljes kőolajtermelésnek. Az ismert kőolajtartalékok évről-évre nőnek, tehát az elfogyásától egyelőre nem kell tar-tanunk, csak az ára fog folyamatosan növekedni. Ugyanakkor a műanyagok csak ~2%-át adják az átlagos európai háztartás szén lábnyomának. Ezzel szemben a repülés 8%-át, vagyis a műanyagok négyszeresét, és ennek ellenére mégsem akarják betiltani a repülést.

- Farkass Gábor: Nagyszerű dolog, hogy vannak biolebontható műanyagaink és az is, hogy a műanyagok kis részét már tud-juk fenntartható alapon gyártani. Fontos emellett, hogy reálisan értékeljük ezt a helyzetet is: ezek jelenleg a felhasználás töredé-két jelentik, mert a számos eltérő lobbiérdek mellett például a biolebontható műanyagok használati tulajdonságain még jelen-tős fejleszteni való van.

- Dr. Marossy Kálmán: A hatalmas hulladékhegyek jelentős része fosszilis nyersanyagforrásból származik. Ha a hulladékot egyszerűen elégetjük, az abban rejlő energiát teljes mértékben hasznosítjuk. Véleményem szerint az újrahasznosítás annál gaz-daságosabb, minél több kémiai kötést őrzünk meg. Az égetés ezért végső megoldás legyen.

Az olaj alapú műanyagokat is elő lehet állítani biológiai, meg-újuló nyersanyagforrásból. Brazíliában cukornád alapon készített etil-alkoholból gyártanak etilént, ebből polietilént és PVC-t. (Ettől persze még egyik sem lett bioműanyag!) A polihidroxi-savak, pl. a politejsav, a keményítő alapú termoplasztikus anyagok ígére-tes alternatívák. Ezek biológiailag teljes mértékben lebonthatóak, visszakerülnek a biológiai körfolyamatba. Felveti viszont a kér-dést: etikus-e élelmiszer alapanyagokból csomagolóanyagot stb. készíteni? A másik kérdés, éppen a biológiai támadhatóság miatt, élelmiszer-biztonsági szempontokból több területen alkalmat-lan. Más területen a régen kifejlesztett és időközben elfelejtett cellulóz alapú műanyagok jelenthetnek megoldást.

- Több üzletlánc, de a fővárosi állatkert is a kampányhoz kap-csolódva kijelentette: száműzik a műanyagot, olyan élelmisze-reket forgalmaznak, üdítőket árusítanak, amelyek csomagolá-sára fémet, üveget, papírt, kerámiát vagy egyéb tartós anyagot választanak a plasztik helyett. Mennyire környezettudatos ez a döntés? Ezek előállításának ökológiai lábnyoma hogyan viszo-nyul a műanyagéhoz? A mai korszerű csomagolóanyagok előál-lítása, majd újrahasznosítása mennyire terheli a környezetet?

- Dr. Pukánszky Béla: A műanyag könnyű és olcsó. Vannak más előnyei is. A „hagyományos" csomagolás használata drágább és visszalépés. Egyébként az úgynevezett hagyományos cso-magolóanyagok sem környezetbarátabbak, a fémek előállítás-hoz sokkal több energia szükséges, az üveg és kerámia a leve-gőt szennyezi, a papír a vizet. Csak mert régi, még nem jobb. És persze a fém és kerámia előállításhoz egy csomó kőolajat használnak. Az már nem baj, ugye? (A plasztik egyébként nem magyar szó). Életciklus analízis nélkül nincs értelme az ökoló-giai lábnyomról beszélni.

- Dr. Karger-Kocsis József: A csomagolástechnikában alkalma-zott műanyagok ökológiai lábnyoma a közhiedelemmel ellen-tétben igen kedvező – ez a megállapítás különösképp érvényes a poliolefinekre (PE, PP). Ez utóbbiaké például kedvezőbb, mint a manapság „sztárolt”, megújuló energiaforrásból származóké (esetükben a végtermék anaerob körülmények között nem szén-dioxid és víz, nem is beszélve a szükséges lerakó (komposztáló) helyigényről). Ami megoldatlan, az az újrahasznosításuk (össze-ségükben: a műanyagoké 10% alatti, míg a papíré 60% körüli, a vas/acél termékeké pedig majdnem 90%), mert az elhasznált műanyagot nem tekintik hasznos nyersanyagnak.

- Dr. Belina Károly: Az első kérdésre adott válasz itt is releváns. Ha összességében tekintjük a teljes életciklust, akkor vélemé-nyem szerint a műanyagok lényegesen kisebb környezeti ter-helést jelenthetnek, ha megfelelő módon használjuk fel. Ehhez környezettudatos nevelésre is szükség lenne, elkerülve a pilla-natnyi divatot.

265 266IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKKÖRKÉRDÉS KÖRKÉRDÉS

- Dr. Kéki Sándor: Angliában már próbálkoztak szintetikus műanyagokat természetes anyagokkal helyettesíteni, komoly környezeti károkat okozva. Lásd: https://mashol.net/2018/01/23/a-muanyag-csomagolas-rossz-de-mi-van-ha-az-alternativak-meg-rosszabbak

- Farkass Gábor: Fontos hangsúlyozni, sokszor elmondani, hogy a fürdővízzel nem szabad a gyereket is kiönteni! Ismerjük el, tudatosítsuk, hangsúlyozzuk gyakran, hogy azért használunk az élet szinte minden területén sok (és egyre több) műanyagot, mert kiváló tulajdonságai vannak, például környezeti szempontból is! Az elterjedt csomagolóanyagok közül – ez a felhasználás teszi ki a gyártott műanyagok majd’ 40%-át (!) – messze a műanyagok környezeti lábnyoma a legkisebb. Mindezt teljes élettartam cik-lusban gondolkodva mondhatjuk, azaz az előállítást, a felhaszná-lást és az újrahasznosítást is beleértve.

Csak két szemléletes példát hadd említsek a számtalanból: az egyik az italos palackok esete. Gondoljuk végig, hogy ugyanolyan mennyiségű folyadék tárolására, szállítására 8-10-szer nehe-zebb üvegpalack használható, mint az ismert PET használatá-val, vagyis egyértelmű, hogy üvegpalack esetén csak a szállítás mennyivel nagyobb terhelés a környezet szempontjából, egyben sokkal gazdaságtalanabb is. A másik példa szintén az élelmisze-rek világából jön: az élelmiszerek környezeti lábnyoma fajlago-san kb. 100-200-szorosa a műanyag csomagolóanyagokénak, vagyis az élelmiszer pazarlása jól megválasztott csomagoló-anyaggal óriási mértékben csökkenthető, amely már önmagában is örvendetes, a környezeti előnyeit is figyelembe véve ez tovább fokozódik. Röviden: teljes tévút a műanyagok kiszorítása, amel-lett, hogy már nem is lehetséges. Emellett még egy fontos tény: az újrafeldolgozás is egy észszerűen (gazdaságosan) végzendő tevékenység, amely nem történhet mindenáron. Ez azt jelen-ti, hogy a túl (pl. ételmaradékkal) szennyezett tárgyakat, vagy a kompozit (kevert, többrétegű stb.) anyagokat az esetek többsé-gében energiaforrásként kell használni.

- Dr. Marossy Kálmán: A műanyag palack előállítása, a felhasz-nált kőolaj energiatartalmát is figyelembe véve, lényegesen keve-sebb energiatartalmú, mint pl. az üveg. Gondoljunk arra, hogy az üveggyártás 1000°C fölötti hőmérsékleten történik. Ezért az üveg csak többutas csomagolás esetén jelent kisebb környezetterhe-lést. Ekkor azonban figyelembe kell venni a nagyobb tömeg és a visszaszállítás miatt fellépő szállítási költséget és az üzemanyag felhasználás energiaigényét, környezeti hatását.

- A Körforgásos Gazdaság működésének hatékonyabbá tételén a szakmai résztvevők bevonásával több minisztérium is dolgo-zik. Ez az a modell, amely az Európai Unió direktíváin keresztül szabályozza, hogy energiaforrásainkat intelligensebben, teljes kimerítésük nélkül használjuk fel, hulladék pedig ne kerüljön lerakásra. A sajtó ugyanakkor kritikával élt azzal kapcsolatban, hogy a világviszonylatban naponta óriási mennyiségben felhal-mozott műanyaghulladék a szemétbe kerülve lassan vagy egy-általán nem bomlik le, égetése során pedig veszélyes – sokszor rákkeltő – anyagok szabadulnak fel. Mennyire általánosítható így ez a probléma?

- Dr. Pukánszky Béla: A Körforgásos Gazdaság a nyersanyagok megőrzését és többszöri hasznosítását tűzi ki célul. Ez helyes.

A problémát a már fentebb említett kérdések okozzák, egyrészt a lakosság nem törődik az egésszel és szemetel, másrészt az államigazgatás nem foglalkozik megfelelően a begyűjtéssel. A háztartási hulladékot nem lehet másként kezelni. Az ége-tésnél keletkezhetnek káros gázok, de elnyeletőt kell beépíte-ni és akkor nem probléma. Egyébként pedig a dioxin 40-50%-a a krematóriumokban keletkezik. Szerintem is adjuk a hullákat inkább a kukacoknak.

- Dr. Karger-Kocsis József: A Körforgásos Gazdaság, amely ese-tünkben a műanyagok teljes mértékű újrahasznosítását célozza, valós megoldást jelent. A felhasználókat meg kell tanítani arra, hogy az elhasznált műanyagtermék fontos nyersanyag, alap-anyag. Előbb vagy utóbb el kellene érni azt, hogy az elhasznált műagyagokat – az anyagösszetételre utaló piktogramok (egy-másba /vissza/ forduló nyilak számokkal) figyelembevételével - szelektíven gyűjtsék, ez ugyanis az újrahasznosítás gazdasá-gossá tételének alapvető szempontja. Ehhez azonban megfelelő hulladék-gazdálkodási „háttér” - beleértve a fogyasztó meggyő-zését - szükséges.

- Dr. Belina Károly: Véleményem szerint a Körforgásos Gazdaság megteremtése nagyon fontos, és jelentős hatással lesz a hulla-dékok mennyiségére. Az égetés egyfajta megoldás a hulladék mennyiségének csökkenésére, persze érdemi hatást a túlnépe-sedés csökkentése jelentené. A műanyagok égetése során való-ban keletkezhetnek veszélyes anyagok, de ez nem a műanyag-nak, hanem elsősorban az égés paramétereinek tulajdonítható. Más anyagokból, például mezőgazdasági hulladékokból is kelet-keznek veszélyes égéstermékek, ha nem megfelelő az égés hőmérséklete, illetve nem jó a légfelesleg nagysága.

- Dr. Kéki Sándor: Fokozott mértékben oda kell figyelni példá-ul a PVC és poliuretán hulladékokra, mert ezen anyagok égeté-se során valóban keletkezhetnek relatíve jelentős mennyiségű veszélyes anyagok. Ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a reciklálás során alkalmazott többszöri hőkezelés jelentős mértékű anyagminőség romláshoz vezethet. A lebomlás során kiemelten figyelembe kell venni a hulladék helyét is. Itt megkü-lönböztethetünk vizes/magas szilárd anyag tartalmú közegeket és ezeken belül aerob/anaerob eseteket. Természetesen teljesen más a talaj tetején vagy a vízfelszín közelében található hulladék lebontása, mint egy földbe eltemetett vagy mélytengeri környe-zetben. Ez a többi szerves anyagnál is nagy probléma: amerikai szeméttelepeken ástak ki 40-50 éves újságpapírokat, melyek tartalma még olvasható volt.

- Farkass Gábor: A műanyagipart képviselő szakmai szerve-zetek (pl. PlasticsEurope, amelynek az MMSZ a magyarországi képviselője) elsődleges törekvése a műanyaghulladék leraká-sának betiltása. Ez a törekvés több mint 10 éve határozza meg az európai hulladékpolitikát, kilenc európai országban (ebből 7 EU+CH+N) már 2004-óta tilos a műanyaghulladék lerakása, az elmúlt 10 évben Németországban például ennek következtében megháromszorozódott az újrahasznosított műanyagok meny-nyisége. Másfelől valóban úgy tűnik, egyszerűbb a kiválónál is kiválóbb műanyagokat fejleszteni, mint felelősen gondolkodni, de főleg cselekedni az elhasznált tárgyainkkal (hulladékokkal). Az újrahasznosításban való nagy előrelépés ugyanakkor csak

e Körforgásos Gazdaság felé vezető út első lépése. Ahhoz új fogalmakat kell nemcsak megtanulnunk, hanem észszerűen kezelnünk is. „Teljes élettartam szemlélet”, „ráfordítás-hozam”, társadalmi szintű léptékben, persze nemcsak a műanyagokra vonatkozóan, viszont kétségtelennek tűnő tény, hogy újrafel-dolgozhatóságban a műanyagok (sokkal) több előnyös olda-lukat mutatják, mint a jelenleg ismert, szokásos szerkezeti anyagok. Ebből a szempontból például a rendkívüli tartósság főnyeremény.

- Dr. Marossy Kálmán: A szemétbe kerülő műanyaghulladék lebomlási sebessége függ a felhasznált polimertől, a szemétle-rakó mikrobiológiai környezetétől. Sok műanyagnál ez a folya-mat valóban nagyon lassú, de a hulladék nem is arra való, hogy a hulladékot felhalmozzuk. Az égetés pedig annyi káros anyag kibocsátással jár, amennyire trehány a technológia. Ugyanolyan tömegű anyag elégetésekor egy otthoni kandallóból több káros anyag kerül a környezetbe, mint egy szakszerűen működtetett hulladékégetőből. Kevesen tudják, hogy a tarlóégetés (bár tilos) és az erdőtüzek, jelentős dioxinforrások.

- A Műanyagmentes július kampányban foglalkozott a média a lebomló műanyaghulladékkal is, ráirányítva a figyelmet, hogy ezek többsége valójában nem bomlik le, hanem apró mikrodarabkákra esik szét, amely szintén nagy kárt okoz a bolygó élővilágában. Ez valós probléma. Milyen kutatások folynak jelenleg ennek megoldására?

- Dr. Pukánszky Béla: A médiának részben igaza lehet. A biológiailag lebomló csomagolóanyagokkal már korábban foglalkoztak és keletkezett egy szabályozás, hogy a termék-díjtól mentesült az ilyen csomagolóanyag. Ekkor jelent meg az úgynevezett oxibio adalék és csomagolóanyag. Ez valóban nem bomlik le, hanem mikroműanyag formájában szeny-nyezi a környezetet. Ezt nem lett volna szabad engedélyezni, de valamilyen érdekek, politikai, korrupció, „mittudomén” eredményezték az engedélyezését. Ma már ez nem elfogadott és az új törvény kifejezetten tiltja. Vannak valóban teljes mér-tékben lebomló csomagolóanyagok. Olaszországban a boltok-ban például csak ilyen zacskót adhatnak és adnak is. A meg-oldás nem a tiltás, hanem a megfelelő eszköz alkalmazása. Persze többe kerül és a kezelésével is foglalkozni kell.

- Dr. Karger-Kocsis József: Igen, ez egy valós probléma. Az ezzel kapcsolatos kutatások alapvetően két irányt vettek. 1) részecskék, mint toxikus vegyületek hordozói: szerves, toxi-kus anyagok jól szorbeálódnak és így feldúsulhatnak polime-reken, lévén ezek is szerves anyagok. Élő szervezetekbe való jutásukkor ezek a mérgező anyagok kerülhetnek leadásra, beépülésre esetleges életfolyamatbeli változásokat előidéz-ve. Mindezt a teljes emberi tápláléklánc mentén vizsgálják. 2) részecskék mérete: milyen tartományban következik be kiürü-lésük, betokozódásuk, illetve mely részecskemérettől kerülhet-nek be az emberi véráramba, ha egyáltalán bekerülnek.

- Dr. Belina Károly: Nem ismerem ezt a területet, de nem tar-tom valószínűnek. Gondolom, ha célzottan keresünk, kimutat-hatunk különböző egyéb szilárd részecskéket: homok, fémpor, fémoxidok stb.

- Dr. Kéki Sándor: A környezetbe kerülő szintetikus műanyagok lebomlását (a polimerlánc hasadását) különböző adalékanya-gokkal elő lehet segíteni.

- Farkass Gábor: Jelenleg még mindig a probléma tudatosítá-sa és megelőzése a legfontosabb kérdés, a többi csak ez után lehetséges.

- Dr. Marossy Kálmán: A lebomló műanyagok valóban lebom-lanak. Vagy eleve mikrobiológiai tápanyagok, vagy a moleku-laszerkezet széttöredezése, degradációja során baktériumok által „fogyasztható” méretű törmelékek keletkeznek. Léteznek a földön olyan baktériumok, amelyek a szénhidrogéneket is „megemésztik”. Más kérdés, hogy sok szintetikus polimernek nincsen élő „ellensége”.

- Azt is olvashattuk az újságokban, hogy a legtöbb műanya-got úgy tudják újrahasznosítani, hogy gyenge minőségű tár-gyakat készítenek belőlük, melyeknek további egy életük van, és utána mindenképp a szemétre kerülnek. L’OREAL, Volvo, Dell – néhány világcég, amelyik már bejelentette: élvonalbeli technológiát alkalmaznak a műanyag újrahasznosításban és termékeikbe beépítik azokat. Milyen jövője van a műanyagok újrahasznosításának?

ÓCEÁNI MŰANYAGHULLADÉKBÓL KÉSZÍTETT CSOMAGOLÓANYAGOT A DELL

Egy innovatív, kereskedelmi szempontú kísérleti program eredményeként a Dell bejelentette, hogy a technológiai ipar-ágban elsőként készített óceáni műanyaghulladékból cso-magolást.

A víziutakon és vízpartokról összegyűjtött és újrahaszno-sított hulladékot a vállalat a díjnyertes Dell XPS 13 2-in-1 laptop csomagolásához használja 2017. április 30-tól. A kon cepció alapja a Dell átfogó stratégiája, amely egy fenntart-ható beszállítói lánc kiépítésére irányul. A tervek szerint a prog-ramnak köszönhetően 2017-ben körülbelül 7250 kilogrammal kevesebb műanyag kerülhet az óceánokba. A Dell partnerei összegyűjtik a hulladékot, mielőtt az az óce-ánba jut. A műanyagot ezután feldolgozzák, illetve finomítják, majd az óceáni és más eredetű (például palackok és élelmi-szertartó dobozok) újrahasznosított HDPE műanyagot 25%–75% arányban keverik. Az újrahasznosított végtermékből vé-gül új csomagolásokat készítenek.A Dell már 2008 óta használ újrahasznosítható műanyagot asztali számítógépei gyártásához, amely 2017 januárjára el-érte a vállalat 2020-ra kitűzött célját, a 22 600 kilogrammot. A Dell egy tanulmányt is közzétett, amelyben a beszerzési stra-tégiák mellett egy olyan, iparágak közötti munkacsoport felál-lításának tervét vázolja, ami globális szinten képes kezelni az óceánokba jutó műanyaghulladék kérdését.

265 266IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKKÖRKÉRDÉS KÖRKÉRDÉS

- Dr. Kéki Sándor: Angliában már próbálkoztak szintetikus műanyagokat természetes anyagokkal helyettesíteni, komoly környezeti károkat okozva. Lásd: https://mashol.net/2018/01/23/a-muanyag-csomagolas-rossz-de-mi-van-ha-az-alternativak-meg-rosszabbak

- Farkass Gábor: Fontos hangsúlyozni, sokszor elmondani, hogy a fürdővízzel nem szabad a gyereket is kiönteni! Ismerjük el, tudatosítsuk, hangsúlyozzuk gyakran, hogy azért használunk az élet szinte minden területén sok (és egyre több) műanyagot, mert kiváló tulajdonságai vannak, például környezeti szempontból is! Az elterjedt csomagolóanyagok közül – ez a felhasználás teszi ki a gyártott műanyagok majd’ 40%-át (!) – messze a műanyagok környezeti lábnyoma a legkisebb. Mindezt teljes élettartam cik-lusban gondolkodva mondhatjuk, azaz az előállítást, a felhaszná-lást és az újrahasznosítást is beleértve.

Csak két szemléletes példát hadd említsek a számtalanból: az egyik az italos palackok esete. Gondoljuk végig, hogy ugyanolyan mennyiségű folyadék tárolására, szállítására 8-10-szer nehe-zebb üvegpalack használható, mint az ismert PET használatá-val, vagyis egyértelmű, hogy üvegpalack esetén csak a szállítás mennyivel nagyobb terhelés a környezet szempontjából, egyben sokkal gazdaságtalanabb is. A másik példa szintén az élelmisze-rek világából jön: az élelmiszerek környezeti lábnyoma fajlago-san kb. 100-200-szorosa a műanyag csomagolóanyagokénak, vagyis az élelmiszer pazarlása jól megválasztott csomagoló-anyaggal óriási mértékben csökkenthető, amely már önmagában is örvendetes, a környezeti előnyeit is figyelembe véve ez tovább fokozódik. Röviden: teljes tévút a műanyagok kiszorítása, amel-lett, hogy már nem is lehetséges. Emellett még egy fontos tény: az újrafeldolgozás is egy észszerűen (gazdaságosan) végzendő tevékenység, amely nem történhet mindenáron. Ez azt jelen-ti, hogy a túl (pl. ételmaradékkal) szennyezett tárgyakat, vagy a kompozit (kevert, többrétegű stb.) anyagokat az esetek többsé-gében energiaforrásként kell használni.

- Dr. Marossy Kálmán: A műanyag palack előállítása, a felhasz-nált kőolaj energiatartalmát is figyelembe véve, lényegesen keve-sebb energiatartalmú, mint pl. az üveg. Gondoljunk arra, hogy az üveggyártás 1000°C fölötti hőmérsékleten történik. Ezért az üveg csak többutas csomagolás esetén jelent kisebb környezetterhe-lést. Ekkor azonban figyelembe kell venni a nagyobb tömeg és a visszaszállítás miatt fellépő szállítási költséget és az üzemanyag felhasználás energiaigényét, környezeti hatását.

- A Körforgásos Gazdaság működésének hatékonyabbá tételén a szakmai résztvevők bevonásával több minisztérium is dolgo-zik. Ez az a modell, amely az Európai Unió direktíváin keresztül szabályozza, hogy energiaforrásainkat intelligensebben, teljes kimerítésük nélkül használjuk fel, hulladék pedig ne kerüljön lerakásra. A sajtó ugyanakkor kritikával élt azzal kapcsolatban, hogy a világviszonylatban naponta óriási mennyiségben felhal-mozott műanyaghulladék a szemétbe kerülve lassan vagy egy-általán nem bomlik le, égetése során pedig veszélyes – sokszor rákkeltő – anyagok szabadulnak fel. Mennyire általánosítható így ez a probléma?

- Dr. Pukánszky Béla: A Körforgásos Gazdaság a nyersanyagok megőrzését és többszöri hasznosítását tűzi ki célul. Ez helyes.

A problémát a már fentebb említett kérdések okozzák, egyrészt a lakosság nem törődik az egésszel és szemetel, másrészt az államigazgatás nem foglalkozik megfelelően a begyűjtéssel. A háztartási hulladékot nem lehet másként kezelni. Az ége-tésnél keletkezhetnek káros gázok, de elnyeletőt kell beépíte-ni és akkor nem probléma. Egyébként pedig a dioxin 40-50%-a a krematóriumokban keletkezik. Szerintem is adjuk a hullákat inkább a kukacoknak.

- Dr. Karger-Kocsis József: A Körforgásos Gazdaság, amely ese-tünkben a műanyagok teljes mértékű újrahasznosítását célozza, valós megoldást jelent. A felhasználókat meg kell tanítani arra, hogy az elhasznált műanyagtermék fontos nyersanyag, alap-anyag. Előbb vagy utóbb el kellene érni azt, hogy az elhasznált műagyagokat – az anyagösszetételre utaló piktogramok (egy-másba /vissza/ forduló nyilak számokkal) figyelembevételével - szelektíven gyűjtsék, ez ugyanis az újrahasznosítás gazdasá-gossá tételének alapvető szempontja. Ehhez azonban megfelelő hulladék-gazdálkodási „háttér” - beleértve a fogyasztó meggyő-zését - szükséges.

- Dr. Belina Károly: Véleményem szerint a Körforgásos Gazdaság megteremtése nagyon fontos, és jelentős hatással lesz a hulla-dékok mennyiségére. Az égetés egyfajta megoldás a hulladék mennyiségének csökkenésére, persze érdemi hatást a túlnépe-sedés csökkentése jelentené. A műanyagok égetése során való-ban keletkezhetnek veszélyes anyagok, de ez nem a műanyag-nak, hanem elsősorban az égés paramétereinek tulajdonítható. Más anyagokból, például mezőgazdasági hulladékokból is kelet-keznek veszélyes égéstermékek, ha nem megfelelő az égés hőmérséklete, illetve nem jó a légfelesleg nagysága.

- Dr. Kéki Sándor: Fokozott mértékben oda kell figyelni példá-ul a PVC és poliuretán hulladékokra, mert ezen anyagok égeté-se során valóban keletkezhetnek relatíve jelentős mennyiségű veszélyes anyagok. Ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a reciklálás során alkalmazott többszöri hőkezelés jelentős mértékű anyagminőség romláshoz vezethet. A lebomlás során kiemelten figyelembe kell venni a hulladék helyét is. Itt megkü-lönböztethetünk vizes/magas szilárd anyag tartalmú közegeket és ezeken belül aerob/anaerob eseteket. Természetesen teljesen más a talaj tetején vagy a vízfelszín közelében található hulladék lebontása, mint egy földbe eltemetett vagy mélytengeri környe-zetben. Ez a többi szerves anyagnál is nagy probléma: amerikai szeméttelepeken ástak ki 40-50 éves újságpapírokat, melyek tartalma még olvasható volt.

- Farkass Gábor: A műanyagipart képviselő szakmai szerve-zetek (pl. PlasticsEurope, amelynek az MMSZ a magyarországi képviselője) elsődleges törekvése a műanyaghulladék leraká-sának betiltása. Ez a törekvés több mint 10 éve határozza meg az európai hulladékpolitikát, kilenc európai országban (ebből 7 EU+CH+N) már 2004-óta tilos a műanyaghulladék lerakása, az elmúlt 10 évben Németországban például ennek következtében megháromszorozódott az újrahasznosított műanyagok meny-nyisége. Másfelől valóban úgy tűnik, egyszerűbb a kiválónál is kiválóbb műanyagokat fejleszteni, mint felelősen gondolkodni, de főleg cselekedni az elhasznált tárgyainkkal (hulladékokkal). Az újrahasznosításban való nagy előrelépés ugyanakkor csak

e Körforgásos Gazdaság felé vezető út első lépése. Ahhoz új fogalmakat kell nemcsak megtanulnunk, hanem észszerűen kezelnünk is. „Teljes élettartam szemlélet”, „ráfordítás-hozam”, társadalmi szintű léptékben, persze nemcsak a műanyagokra vonatkozóan, viszont kétségtelennek tűnő tény, hogy újrafel-dolgozhatóságban a műanyagok (sokkal) több előnyös olda-lukat mutatják, mint a jelenleg ismert, szokásos szerkezeti anyagok. Ebből a szempontból például a rendkívüli tartósság főnyeremény.

- Dr. Marossy Kálmán: A szemétbe kerülő műanyaghulladék lebomlási sebessége függ a felhasznált polimertől, a szemétle-rakó mikrobiológiai környezetétől. Sok műanyagnál ez a folya-mat valóban nagyon lassú, de a hulladék nem is arra való, hogy a hulladékot felhalmozzuk. Az égetés pedig annyi káros anyag kibocsátással jár, amennyire trehány a technológia. Ugyanolyan tömegű anyag elégetésekor egy otthoni kandallóból több káros anyag kerül a környezetbe, mint egy szakszerűen működtetett hulladékégetőből. Kevesen tudják, hogy a tarlóégetés (bár tilos) és az erdőtüzek, jelentős dioxinforrások.

- A Műanyagmentes július kampányban foglalkozott a média a lebomló műanyaghulladékkal is, ráirányítva a figyelmet, hogy ezek többsége valójában nem bomlik le, hanem apró mikrodarabkákra esik szét, amely szintén nagy kárt okoz a bolygó élővilágában. Ez valós probléma. Milyen kutatások folynak jelenleg ennek megoldására?

- Dr. Pukánszky Béla: A médiának részben igaza lehet. A biológiailag lebomló csomagolóanyagokkal már korábban foglalkoztak és keletkezett egy szabályozás, hogy a termék-díjtól mentesült az ilyen csomagolóanyag. Ekkor jelent meg az úgynevezett oxibio adalék és csomagolóanyag. Ez valóban nem bomlik le, hanem mikroműanyag formájában szeny-nyezi a környezetet. Ezt nem lett volna szabad engedélyezni, de valamilyen érdekek, politikai, korrupció, „mittudomén” eredményezték az engedélyezését. Ma már ez nem elfogadott és az új törvény kifejezetten tiltja. Vannak valóban teljes mér-tékben lebomló csomagolóanyagok. Olaszországban a boltok-ban például csak ilyen zacskót adhatnak és adnak is. A meg-oldás nem a tiltás, hanem a megfelelő eszköz alkalmazása. Persze többe kerül és a kezelésével is foglalkozni kell.

- Dr. Karger-Kocsis József: Igen, ez egy valós probléma. Az ezzel kapcsolatos kutatások alapvetően két irányt vettek. 1) részecskék, mint toxikus vegyületek hordozói: szerves, toxi-kus anyagok jól szorbeálódnak és így feldúsulhatnak polime-reken, lévén ezek is szerves anyagok. Élő szervezetekbe való jutásukkor ezek a mérgező anyagok kerülhetnek leadásra, beépülésre esetleges életfolyamatbeli változásokat előidéz-ve. Mindezt a teljes emberi tápláléklánc mentén vizsgálják. 2) részecskék mérete: milyen tartományban következik be kiürü-lésük, betokozódásuk, illetve mely részecskemérettől kerülhet-nek be az emberi véráramba, ha egyáltalán bekerülnek.

- Dr. Belina Károly: Nem ismerem ezt a területet, de nem tar-tom valószínűnek. Gondolom, ha célzottan keresünk, kimutat-hatunk különböző egyéb szilárd részecskéket: homok, fémpor, fémoxidok stb.

- Dr. Kéki Sándor: A környezetbe kerülő szintetikus műanyagok lebomlását (a polimerlánc hasadását) különböző adalékanya-gokkal elő lehet segíteni.

- Farkass Gábor: Jelenleg még mindig a probléma tudatosítá-sa és megelőzése a legfontosabb kérdés, a többi csak ez után lehetséges.

- Dr. Marossy Kálmán: A lebomló műanyagok valóban lebom-lanak. Vagy eleve mikrobiológiai tápanyagok, vagy a moleku-laszerkezet széttöredezése, degradációja során baktériumok által „fogyasztható” méretű törmelékek keletkeznek. Léteznek a földön olyan baktériumok, amelyek a szénhidrogéneket is „megemésztik”. Más kérdés, hogy sok szintetikus polimernek nincsen élő „ellensége”.

- Azt is olvashattuk az újságokban, hogy a legtöbb műanya-got úgy tudják újrahasznosítani, hogy gyenge minőségű tár-gyakat készítenek belőlük, melyeknek további egy életük van, és utána mindenképp a szemétre kerülnek. L’OREAL, Volvo, Dell – néhány világcég, amelyik már bejelentette: élvonalbeli technológiát alkalmaznak a műanyag újrahasznosításban és termékeikbe beépítik azokat. Milyen jövője van a műanyagok újrahasznosításának?

ÓCEÁNI MŰANYAGHULLADÉKBÓL KÉSZÍTETT CSOMAGOLÓANYAGOT A DELL

Egy innovatív, kereskedelmi szempontú kísérleti program eredményeként a Dell bejelentette, hogy a technológiai ipar-ágban elsőként készített óceáni műanyaghulladékból cso-magolást.

A víziutakon és vízpartokról összegyűjtött és újrahaszno-sított hulladékot a vállalat a díjnyertes Dell XPS 13 2-in-1 laptop csomagolásához használja 2017. április 30-tól. A kon cepció alapja a Dell átfogó stratégiája, amely egy fenntart-ható beszállítói lánc kiépítésére irányul. A tervek szerint a prog-ramnak köszönhetően 2017-ben körülbelül 7250 kilogrammal kevesebb műanyag kerülhet az óceánokba. A Dell partnerei összegyűjtik a hulladékot, mielőtt az az óce-ánba jut. A műanyagot ezután feldolgozzák, illetve finomítják, majd az óceáni és más eredetű (például palackok és élelmi-szertartó dobozok) újrahasznosított HDPE műanyagot 25%–75% arányban keverik. Az újrahasznosított végtermékből vé-gül új csomagolásokat készítenek.A Dell már 2008 óta használ újrahasznosítható műanyagot asztali számítógépei gyártásához, amely 2017 januárjára el-érte a vállalat 2020-ra kitűzött célját, a 22 600 kilogrammot. A Dell egy tanulmányt is közzétett, amelyben a beszerzési stra-tégiák mellett egy olyan, iparágak közötti munkacsoport felál-lításának tervét vázolja, ami globális szinten képes kezelni az óceánokba jutó műanyaghulladék kérdését.

267 268IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKKÖRKÉRDÉS KÖRKÉRDÉS

- Dr. Pukánszky Béla: Az égetés is újrahasznosítás, meg kell különböztetni az újrafeldolgozástól. Mint említettem, az ipar-ban nincs hulladék és nem úgy oldják meg, hogy megeszik, hanem újrafeldolgozzák. Ezt a háztartási hulladékkal is meg lehetne tenni. Két fő probléma van: a begyűjtés és a tisztítás. Ez bizonyos termékek esetén problematikus. További nehéz-séget okoznak a különböző címkék és a ragasztók. Végül pedig az anyag minősége valóban romlik minden egyes újrafeldolgo-zásnál, de stabilizálással a probléma kezelhető. Persze foglal-kozni kell vele.

- Dr. Karger-Kocsis József: Az újrahasznosítás sok esetben valóban gyengébb minőségű termékeket eredményez. A cél az lenne, hogy az elhasznált termékből ugyanazt a terméket állítsuk elő. Erre alig van példa a PET palackból PET palack kivé-telével. A manapság szokásos PET palackból műszál koncepció sem sorolható feltétlenül a gyengébb használati értékű termé-ket jelentő újrahasznosítás kategóriájába. Noha az esetek több-ségében a műanyaghulladék energetikai célú újrahasznosítása történik, sokkal célszerűbb lenne a nyersanyag-célú felhaszná-lás, például szénhidrogének előállítása és monomerekké való konvertálásuk.

- Dr. Belina Károly: A gyenge minőségű tárgy megjegyzés erős túlzás. Lehet akár szerkezeti anyagot is készíteni újrafeldol-gozással. Minden esetben a legfontosabb, hogy ismerjük azt az anyagot, anyagcsoportot, amit feldolgozunk. Lehet adalékanya-gokkal javítani, módosítani a tulajdonságokat. Természetesen ez nem lesz végtelen ciklus, előbb-utóbb újra kell gyártanunk a poli-mert, ugyanúgy, mint a kerámiát (pl. üveg) vagy a fémeket (pl. vas).

- Dr. Kéki Sándor: A feltüntetett mennyiségek nagyon kicsik, ezek inkább reklámfogásnak tekinthetők.

- Dr. Marossy Kálmán: Minden anyagot hasznosítani lehet! A kérdés az, hogy van-e valaki, van-e vállalkozás, akinek meg-éri. De hát erre való lenne a termékdíj, amit az új anyag árába beépítenek és a fejlett technológiájú újrahasznosításba forgat-juk, hogy gazdaságos lehessen. Például a már anyagában nem hasznosítható, szennyezett PET palackokból építőipari szige-telőhabot lehet készíteni. Erre a BME és a Miskolci Egyetem dolgozott ki eljárást. (Gutpintér T. - Vargha V. - Szabó T. - Marossy K.: Műanyag és Gumiipari Évkönyv 2012., Poliuretán hab PET hulladékból)

- Meglepő volt az a velős megállapítás is: „Mivel a műanya-gok lebomlása több száz év, ezért a Földön jelenleg az utolsó gramm műanyag is itt van, amit valaha gyártott az ember.” Ez mennyire valós? Vagy inkább hangulatkeltő?

- Dr. Pukánszky Béla: Ezt szintén túlzásnak tartom. A műanya-gok szerves anyagok, külső hatásra reakciókban vesznek részt, degradálódnak. Egy, a szobafestők által használt PE fólia gyakorlatilag egy év alatt tönkremegy, különösen, ha nap éri. Az, hogy mi mennyi idő alatt megy tönkre a polimer kémiai szerkezetétől, a stabilizálástól és a külső behatástól, a körül-ményektől függ. A több száz év egy nagy hülyeség. A kedves szerzőnek csak az otthoni műanyagtárgyait kellene megnéznie, hogy mennyire sárgák, deformálódottak, repedezettek, töréke-nyek. A másik oldal meg persze az, hogy nem tudom mennyi-re örülne a kedves újságíró vagy kampányoló, ha a gázcsöve néhány év alatt lebomlana.

- Dr. Karger-Kocsis József: Jól hangzó hangulatkeltő kijelen-tés – az energetikai céllal felhasznált (energiatermelés mel-lett „elégetett”) hányad biztos nem szerepel benne – inkább a deponált részre vonatkozik, amelynek %-os becslésére nem vállalkozom.

- Dr. Belina Károly: Ez az állítás a butaság, képzetlenség iskolapéldája. Ha igaz lenne, akkor a fóliasátrak borítását nem kellene néhány év után cserélni, de kell, mert széttöredezik. Vannak olyan anyagok, amelyeknek az élettartama valóban nagyon hosszú, mint például a fenol-aldehid gyanták (bakelitek).

- Dr. Kéki Sándor: A megállapítás inkább hangulatkeltő, tudo-mányosan nem kellően megalapozott.

- Dr. Marossy Kálmán: Ez hangulatkeltő. (Mint valaha, az 1800-as években jósolták, hogy a századfordulóra Londonban a föld-szinti ablakokig ér majd a lótrágya.)

- A környezettudatosságot kívánja erősíteni az a szerző, aki a következőt írta: „Korunk egyik leggyakrabban és legsokolda-lúbban használt anyaga a műanyag. Praktikus volta miatt rég-óta jelen van életünk számos területén, ám sok esetben inkább kényelmi okokból választjuk, nem pedig azért, mert nincs meg-felelő - s egyben környezetkímélőbb - alternatívája. Elegendő, ha az újabb tárgyak megvásárlásakor környezettudatos dönté-seket hozunk, s - ha lehetőségünk adódik rá, akkor - a műanyag

MŰANYAGMENTES HÓNAP? MODERN VILÁGUNK EGYETLEN NAPOT SEM BÍRNA KI POLIMEREK NÉLKÜL

A fenntartható fejlődésért a világ ökológiai egyensúlyáért jogosan aggódó fiatal csoportok zöld alapszínű kampányai időnként emlékeztetnek az 50 évvel ezelőtti (1968 és azutáni) diákmozgalmak naivságára. Műanyagmentes hónap? Azt hi-szem elég lenne egy hét is belőle, de az is lehet, hogy egyetlen napot sem bírna ki modern világunk mesterséges polimerek nélkül. Lényegében egész infrastruktúránk - víz, gáz, villany, csatornahálózat, telekommunikáció - polimerszerkezetek hálózatán keresztül működik. A közlekedésben: a vasút, a vá-rosi villamos, az autóbusz, a személyautók, a repülőgépek … el sem indulhatnának. Élelmiszer ellátásunk lehetetlenné vál-na, orvosi szolgáltatásaink, gyógyszerellátásunk leállna.

Miért van az, hogy társadalmunk ennyire tájékozatlan és nem veszi észre, hogy a műanyagipar bő kétharmada alapve-tően műszaki célokat, a 21. (és további) századok technikáját szolgálja, méghozzá hosszú távon, tervezhetően sok évtize-des élettartammal?

Nos, igen - a szemét az szemet szúróan szégyenletes. A szél-ben az utcán kergetett, eldobott „nájlon” zacskók, a folyókban, tengerekben úszó pillepalackok … Miért nem papírban kérjük a péksüteményt, miért nem üvegpalackban forgalmazzuk a te-jet, üdítőitalt? Nézzünk szembe a csupasz ténnyel: mert így ol-csóbb, így racionálisabb, sőt: az ökológia is inkább emellett szól.

Valóban a műanyaggyártás harmada a csomagolástechnikát szolgálja, de ezt a szűk kategóriát (csomagolás) ki kell széle-sítenünk a logisztikával, sőt környezetvédelemmel. Gondoljunk csak a modern nyugati világunk egyik nagy bűnére, az élelmi-szer-pazarlásra (miközben Afrika éhezik). Mennyivel nagyobb lenne a romlandó élelmiszerek vesztesége, ha nem kapnának alkalmas, higiénikus csomagolást? A gyógyszeripar, az orvos-technikai eszközök (egyszer használatos, steril) csomagolását nem érdemes vitatni sem, de a csomagolással óvjuk építőanya-gainkat is: a lakóházépítéshez használt tégla, cserép, zsákos cement … mind jól mozgatható raklapon érkezik és a tonnányi rakományt polietilén zsugorzsák tartja össze. És miért nem papírba csomagolunk mindent? Mert a papírgyártás ökológiai kockázata sem csekély - sőt nagyobb is lehet, mint a verseny-társaké. Egy tonna papírminőségű cellulóz gyártásához a faőr-lemény lignin tartalmának eltávolítása céljából nemrég még 10 tonna édesvizet kellett felhasználni, azaz beszennyezni.

És az óceánokon lebegő óriási műanyag szemétszigetek? … ez valóban szégyen, a civilizáció szégyene, annál is inkább, mert a PET palackok anyagának újrahasznosítási technológiá-ja régóta ismert: ragyogóan stabil és erős textilszálakat készít

belőle Kína. Újrahasznosítás kell minden szinten: recyling, reuse, recovery. Újrafeldolgozni (azonos szinten), vagy új-rafelhasználni valami másra, vagy visszanyerni a benne rejlő energiát. Amíg a kőolaj több mint 90 százalékát ener-getikai célra fordítjuk, elégetjük, addig az utolsó, energeti-kai célú műanyaghasznosítás (recovery) sem indokolatlan. A furcsa ellentmondás a világ műanyagiparában éppen itt van. A világ évi 300 millió tonna feletti műanyaggyártásának lassan harmada Kínában készül, ellenben az újrahasznosí-tásban, a hulladékfeldolgozásban ez az ország nincs az élen. A városi és az ipari szemét feldolgozását úgy látszik lassab-ban tanulják meg, mint a „high-tech” adaptálását. A folyók, a tengerek, a levegő szennyezettsége a világ fejlődő oldalán a nagyobb.

Végül érdemes szót ejteni a legsúlyosabb tévtanról a műa nyag hulladék tárgykörben: „a műanyagszennyezés az élő világban elemészthetetlenül évszázadokig, sőt sok ezer évig stabilan csak halmozódik és el fogja borítani a Földet.” Természetesen ezt a kockázatot is komolyan kell vennünk, intenzív fejlesztő munka folyik szerte a világon, nálunk is, hogy biológiailag könnyen lebontható, sőt a megújuló bio-masszából előállítható műanyagokat állítsunk elő. A kőolaj fogytán, erre amúgy is nagy szükség lesz.

De az alaptézis, hogy a mesterséges polimer bonthatat-lan, évezredekig stabil lenne? … Nos ez a szakma ismerői számára egyszerűen nevetséges! Az elmúlt 80-100 év poli-mertechnikája éppen ezzel a fő gonddal küszködött: a PVC, a polietilén, a polipropilén és sorra a többi anyag, nem volt elég stabil, hogy megbízható módon műszaki alkalmazá-sokra bevethető legyen. Gondoljunk csak a legegyszerűbb PVC-re: ahhoz, hogy az építőipar elfogadja például ablakke-retként, burkolóanyagként stb., hosszú évtizedek (1960-70-80-as évek) fejlesztő munkájára volt szükség. A PE, PP idő-járás-állósága még ma is kockázatos. Egyik legjobb gépipari alkalmazású műanyagcsaládunk a poliacetálok (polifor-maldehid) stabilizálásában maga a makromolekuláris ké-mia atyja, H. Staudinger (Nobel-díj 1953) dolgozott évekig, és ez a műanyag csak jóval halála után került tartós mű-szaki használatba. A műanyagok sokoldalú és az ökológiával is egyensúlyba hozható alkalmazását lehetővé tevő ada-lékok (antioxidánsok, fénystabilizátorok, mikrobiológiai stabilizátorok, tűzállóságot biztosító adalékok stb.) tudo-mányterülete, szakmánk éppen leggyorsabban fejlődő szeg-menseinek egyike.

dr. czvikovszky TiBorprof. emeritus,

BME Polimertechnika Tanszék

ÚJRAHASZNOSÍTOTT MŰANYAG KERÜL A JÖVŐ VOLVO MODELLJEIBEA gyártó bejelentése szerint 2025-re a modelljeiknél felhasznált műanyagmennyiség 25%-a újrahasznosí-tott elemekből származik majd.

A jövőbeni célok szemléltetéseként a Volvo egy egyedi készítésű XC60 T8 plug-in hibrid modellt is bemuta-tott, melynek váltóalagútja kidobott halászhálóból és hajózásnál használt kötelekből visszanyert anyagokból készült. Mindez persze csak a jéghegy csúcsa, hiszen a szőnyegeknél PET palackokból származó szálakat és új-rahasznosított pamutkeveréket ötvöztek, melyek külön-böző ruhagyártóktól érkeztek. A PET palackból kinyert szálak az ülésekbe is beépítésre kerültek, a régi Volvo modellek üléseinek anyaga pedig hangszigetelésként a motorháztető alá került. Amennyiben minden a tervek szerint halad, a Volvo modelljeinek gyártása 2025-re akár klíma-semlegessé is válhat.

267 268IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKKÖRKÉRDÉS KÖRKÉRDÉS

- Dr. Pukánszky Béla: Az égetés is újrahasznosítás, meg kell különböztetni az újrafeldolgozástól. Mint említettem, az ipar-ban nincs hulladék és nem úgy oldják meg, hogy megeszik, hanem újrafeldolgozzák. Ezt a háztartási hulladékkal is meg lehetne tenni. Két fő probléma van: a begyűjtés és a tisztítás. Ez bizonyos termékek esetén problematikus. További nehéz-séget okoznak a különböző címkék és a ragasztók. Végül pedig az anyag minősége valóban romlik minden egyes újrafeldolgo-zásnál, de stabilizálással a probléma kezelhető. Persze foglal-kozni kell vele.

- Dr. Karger-Kocsis József: Az újrahasznosítás sok esetben valóban gyengébb minőségű termékeket eredményez. A cél az lenne, hogy az elhasznált termékből ugyanazt a terméket állítsuk elő. Erre alig van példa a PET palackból PET palack kivé-telével. A manapság szokásos PET palackból műszál koncepció sem sorolható feltétlenül a gyengébb használati értékű termé-ket jelentő újrahasznosítás kategóriájába. Noha az esetek több-ségében a műanyaghulladék energetikai célú újrahasznosítása történik, sokkal célszerűbb lenne a nyersanyag-célú felhaszná-lás, például szénhidrogének előállítása és monomerekké való konvertálásuk.

- Dr. Belina Károly: A gyenge minőségű tárgy megjegyzés erős túlzás. Lehet akár szerkezeti anyagot is készíteni újrafeldol-gozással. Minden esetben a legfontosabb, hogy ismerjük azt az anyagot, anyagcsoportot, amit feldolgozunk. Lehet adalékanya-gokkal javítani, módosítani a tulajdonságokat. Természetesen ez nem lesz végtelen ciklus, előbb-utóbb újra kell gyártanunk a poli-mert, ugyanúgy, mint a kerámiát (pl. üveg) vagy a fémeket (pl. vas).

- Dr. Kéki Sándor: A feltüntetett mennyiségek nagyon kicsik, ezek inkább reklámfogásnak tekinthetők.

- Dr. Marossy Kálmán: Minden anyagot hasznosítani lehet! A kérdés az, hogy van-e valaki, van-e vállalkozás, akinek meg-éri. De hát erre való lenne a termékdíj, amit az új anyag árába beépítenek és a fejlett technológiájú újrahasznosításba forgat-juk, hogy gazdaságos lehessen. Például a már anyagában nem hasznosítható, szennyezett PET palackokból építőipari szige-telőhabot lehet készíteni. Erre a BME és a Miskolci Egyetem dolgozott ki eljárást. (Gutpintér T. - Vargha V. - Szabó T. - Marossy K.: Műanyag és Gumiipari Évkönyv 2012., Poliuretán hab PET hulladékból)

- Meglepő volt az a velős megállapítás is: „Mivel a műanya-gok lebomlása több száz év, ezért a Földön jelenleg az utolsó gramm műanyag is itt van, amit valaha gyártott az ember.” Ez mennyire valós? Vagy inkább hangulatkeltő?

- Dr. Pukánszky Béla: Ezt szintén túlzásnak tartom. A műanya-gok szerves anyagok, külső hatásra reakciókban vesznek részt, degradálódnak. Egy, a szobafestők által használt PE fólia gyakorlatilag egy év alatt tönkremegy, különösen, ha nap éri. Az, hogy mi mennyi idő alatt megy tönkre a polimer kémiai szerkezetétől, a stabilizálástól és a külső behatástól, a körül-ményektől függ. A több száz év egy nagy hülyeség. A kedves szerzőnek csak az otthoni műanyagtárgyait kellene megnéznie, hogy mennyire sárgák, deformálódottak, repedezettek, töréke-nyek. A másik oldal meg persze az, hogy nem tudom mennyi-re örülne a kedves újságíró vagy kampányoló, ha a gázcsöve néhány év alatt lebomlana.

- Dr. Karger-Kocsis József: Jól hangzó hangulatkeltő kijelen-tés – az energetikai céllal felhasznált (energiatermelés mel-lett „elégetett”) hányad biztos nem szerepel benne – inkább a deponált részre vonatkozik, amelynek %-os becslésére nem vállalkozom.

- Dr. Belina Károly: Ez az állítás a butaság, képzetlenség iskolapéldája. Ha igaz lenne, akkor a fóliasátrak borítását nem kellene néhány év után cserélni, de kell, mert széttöredezik. Vannak olyan anyagok, amelyeknek az élettartama valóban nagyon hosszú, mint például a fenol-aldehid gyanták (bakelitek).

- Dr. Kéki Sándor: A megállapítás inkább hangulatkeltő, tudo-mányosan nem kellően megalapozott.

- Dr. Marossy Kálmán: Ez hangulatkeltő. (Mint valaha, az 1800-as években jósolták, hogy a századfordulóra Londonban a föld-szinti ablakokig ér majd a lótrágya.)

- A környezettudatosságot kívánja erősíteni az a szerző, aki a következőt írta: „Korunk egyik leggyakrabban és legsokolda-lúbban használt anyaga a műanyag. Praktikus volta miatt rég-óta jelen van életünk számos területén, ám sok esetben inkább kényelmi okokból választjuk, nem pedig azért, mert nincs meg-felelő - s egyben környezetkímélőbb - alternatívája. Elegendő, ha az újabb tárgyak megvásárlásakor környezettudatos dönté-seket hozunk, s - ha lehetőségünk adódik rá, akkor - a műanyag

MŰANYAGMENTES HÓNAP? MODERN VILÁGUNK EGYETLEN NAPOT SEM BÍRNA KI POLIMEREK NÉLKÜL

A fenntartható fejlődésért a világ ökológiai egyensúlyáért jogosan aggódó fiatal csoportok zöld alapszínű kampányai időnként emlékeztetnek az 50 évvel ezelőtti (1968 és azutáni) diákmozgalmak naivságára. Műanyagmentes hónap? Azt hi-szem elég lenne egy hét is belőle, de az is lehet, hogy egyetlen napot sem bírna ki modern világunk mesterséges polimerek nélkül. Lényegében egész infrastruktúránk - víz, gáz, villany, csatornahálózat, telekommunikáció - polimerszerkezetek hálózatán keresztül működik. A közlekedésben: a vasút, a vá-rosi villamos, az autóbusz, a személyautók, a repülőgépek … el sem indulhatnának. Élelmiszer ellátásunk lehetetlenné vál-na, orvosi szolgáltatásaink, gyógyszerellátásunk leállna.

Miért van az, hogy társadalmunk ennyire tájékozatlan és nem veszi észre, hogy a műanyagipar bő kétharmada alapve-tően műszaki célokat, a 21. (és további) századok technikáját szolgálja, méghozzá hosszú távon, tervezhetően sok évtize-des élettartammal?

Nos, igen - a szemét az szemet szúróan szégyenletes. A szél-ben az utcán kergetett, eldobott „nájlon” zacskók, a folyókban, tengerekben úszó pillepalackok … Miért nem papírban kérjük a péksüteményt, miért nem üvegpalackban forgalmazzuk a te-jet, üdítőitalt? Nézzünk szembe a csupasz ténnyel: mert így ol-csóbb, így racionálisabb, sőt: az ökológia is inkább emellett szól.

Valóban a műanyaggyártás harmada a csomagolástechnikát szolgálja, de ezt a szűk kategóriát (csomagolás) ki kell széle-sítenünk a logisztikával, sőt környezetvédelemmel. Gondoljunk csak a modern nyugati világunk egyik nagy bűnére, az élelmi-szer-pazarlásra (miközben Afrika éhezik). Mennyivel nagyobb lenne a romlandó élelmiszerek vesztesége, ha nem kapnának alkalmas, higiénikus csomagolást? A gyógyszeripar, az orvos-technikai eszközök (egyszer használatos, steril) csomagolását nem érdemes vitatni sem, de a csomagolással óvjuk építőanya-gainkat is: a lakóházépítéshez használt tégla, cserép, zsákos cement … mind jól mozgatható raklapon érkezik és a tonnányi rakományt polietilén zsugorzsák tartja össze. És miért nem papírba csomagolunk mindent? Mert a papírgyártás ökológiai kockázata sem csekély - sőt nagyobb is lehet, mint a verseny-társaké. Egy tonna papírminőségű cellulóz gyártásához a faőr-lemény lignin tartalmának eltávolítása céljából nemrég még 10 tonna édesvizet kellett felhasználni, azaz beszennyezni.

És az óceánokon lebegő óriási műanyag szemétszigetek? … ez valóban szégyen, a civilizáció szégyene, annál is inkább, mert a PET palackok anyagának újrahasznosítási technológiá-ja régóta ismert: ragyogóan stabil és erős textilszálakat készít

belőle Kína. Újrahasznosítás kell minden szinten: recyling, reuse, recovery. Újrafeldolgozni (azonos szinten), vagy új-rafelhasználni valami másra, vagy visszanyerni a benne rejlő energiát. Amíg a kőolaj több mint 90 százalékát ener-getikai célra fordítjuk, elégetjük, addig az utolsó, energeti-kai célú műanyaghasznosítás (recovery) sem indokolatlan. A furcsa ellentmondás a világ műanyagiparában éppen itt van. A világ évi 300 millió tonna feletti műanyaggyártásának lassan harmada Kínában készül, ellenben az újrahasznosí-tásban, a hulladékfeldolgozásban ez az ország nincs az élen. A városi és az ipari szemét feldolgozását úgy látszik lassab-ban tanulják meg, mint a „high-tech” adaptálását. A folyók, a tengerek, a levegő szennyezettsége a világ fejlődő oldalán a nagyobb.

Végül érdemes szót ejteni a legsúlyosabb tévtanról a műa nyag hulladék tárgykörben: „a műanyagszennyezés az élő világban elemészthetetlenül évszázadokig, sőt sok ezer évig stabilan csak halmozódik és el fogja borítani a Földet.” Természetesen ezt a kockázatot is komolyan kell vennünk, intenzív fejlesztő munka folyik szerte a világon, nálunk is, hogy biológiailag könnyen lebontható, sőt a megújuló bio-masszából előállítható műanyagokat állítsunk elő. A kőolaj fogytán, erre amúgy is nagy szükség lesz.

De az alaptézis, hogy a mesterséges polimer bonthatat-lan, évezredekig stabil lenne? … Nos ez a szakma ismerői számára egyszerűen nevetséges! Az elmúlt 80-100 év poli-mertechnikája éppen ezzel a fő gonddal küszködött: a PVC, a polietilén, a polipropilén és sorra a többi anyag, nem volt elég stabil, hogy megbízható módon műszaki alkalmazá-sokra bevethető legyen. Gondoljunk csak a legegyszerűbb PVC-re: ahhoz, hogy az építőipar elfogadja például ablakke-retként, burkolóanyagként stb., hosszú évtizedek (1960-70-80-as évek) fejlesztő munkájára volt szükség. A PE, PP idő-járás-állósága még ma is kockázatos. Egyik legjobb gépipari alkalmazású műanyagcsaládunk a poliacetálok (polifor-maldehid) stabilizálásában maga a makromolekuláris ké-mia atyja, H. Staudinger (Nobel-díj 1953) dolgozott évekig, és ez a műanyag csak jóval halála után került tartós mű-szaki használatba. A műanyagok sokoldalú és az ökológiával is egyensúlyba hozható alkalmazását lehetővé tevő ada-lékok (antioxidánsok, fénystabilizátorok, mikrobiológiai stabilizátorok, tűzállóságot biztosító adalékok stb.) tudo-mányterülete, szakmánk éppen leggyorsabban fejlődő szeg-menseinek egyike.

dr. czvikovszky TiBorprof. emeritus,

BME Polimertechnika Tanszék

ÚJRAHASZNOSÍTOTT MŰANYAG KERÜL A JÖVŐ VOLVO MODELLJEIBEA gyártó bejelentése szerint 2025-re a modelljeiknél felhasznált műanyagmennyiség 25%-a újrahasznosí-tott elemekből származik majd.

A jövőbeni célok szemléltetéseként a Volvo egy egyedi készítésű XC60 T8 plug-in hibrid modellt is bemuta-tott, melynek váltóalagútja kidobott halászhálóból és hajózásnál használt kötelekből visszanyert anyagokból készült. Mindez persze csak a jéghegy csúcsa, hiszen a szőnyegeknél PET palackokból származó szálakat és új-rahasznosított pamutkeveréket ötvöztek, melyek külön-böző ruhagyártóktól érkeztek. A PET palackból kinyert szálak az ülésekbe is beépítésre kerültek, a régi Volvo modellek üléseinek anyaga pedig hangszigetelésként a motorháztető alá került. Amennyiben minden a tervek szerint halad, a Volvo modelljeinek gyártása 2025-re akár klíma-semlegessé is válhat.

269 270IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTSKÖRKÉRDÉS

IRODA: RESINEX HUNGARY KFT. 1117 Budapest, Hengermalom u. 47/a web: www.resinex.hu Telefon: +36 1 371 1831

RAKTÁR: TRANS-SPED KFT. 2890 Tata, Barina u. 1 web: www.trans-sped.hu Telefon: +36 34 586 622

TPE-A, TPE-S, TPE-V, TPE-U, TPE-O, TPE-C, EPDM, SBR,

POE, BR, NBR, TSR-10, TSR-20, CV, RSS, Latex, SIO2

TÖMEGMŰANYAGOK

LLDPE C4-C6-C8, mLLDPE, HDPE, LDPE, EVA,

PP, PP kompaundok, PET, POP, PLA, GPPS, HIPS

MŰSZAKI MŰANYAGOK

ABS, ASA, SAN, PC, PC/ABS, POM, PA6, PA66, PA66/6,

PA11, PA12, PA4.6, PA6.10, PPA, LCP, LFC, PBT, PCT,

PMMA, PPS, PVDF

ELASZTOMEREK , KAUCSUK ALAPANYAGOK

Distribution of Plastics & Elastomers

alternatíváit választjuk. Ráadásul az alábbi megoldások segít-ségével nemcsak kevesebb hulladék előállításához járulunk hozzá, de egy évmilliókkal ezelőtt kialakult, elsődleges nyers-anyagforrás el-/felhasználását is csökkenthetjük, lassíthat-juk.” Valóban jobban jár az, aki más alternatívát keres? Vajon az emberek eleget hallottak már az intelligens műanyagokról, vagy például a nanotechnológiáról? - Dr. Pukánszky Béla: Ez is egy újságírói fogás, mondás. Bizonyos dolgokra jók a műanyagok, másokra meg nem. Bizonyos dolgok-ra csak a műanyagok jók és nincs alternatívájuk. Azt is elfelejti a kedves író, hogy a tárgy más alapanyagból készül, akkor is kell

hozzá nyersanyag és energia, a gyártás környezetszennyezés-sel jár stb. Lásd életciklus analízis. És persze bizonyos fémekből már most is hiány van és előbb utóbb kőből is az lesz.

- Dr. Belina Károly: Nagyrészt egyetértek a szerzővel, de sok-kal fontosabbnak tartom a helyes felhasználás megtanítását,

a hulladékok szelektálását, kezelését és újrahasznosítását. Meg kellene szüntetni a szemétlerakókat, és a szemétfeldolgozást komolyan kellene venni. Úgy gondolom, hogy ezen a területen jelentősen növelni kellene a kutatás-fejlesztési tevékenységet.

- Dr. Kéki Sándor: Támogatandó, hogy ahol lehet, az alternatív anyagokból készült tárgyakat vásároljunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy nagyon sok területen a műanyagok nem helyet-tesíthetők. A műanyagoknak sok esetben előnyösebb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaik vannak, melyeket például az autó- és repülőgépgyártásban, orvos-biológiai területen stb. hasznosítanak.

- Dr. Marossy Kálmán: Erre a kérdésre egyetlen választ adnék. Minden anyagot, tárgyat arra kell használni, amire való! Ne gyártsanak olyan tartós fogyasztási cikket, amit nem lehet javí-tani és egy év múlva vesznek másikat. A tartós legyen tartós. Nem kell mindent agyoncsomagolni. A gyártóknak ne csak nye-reségvágya legyen, de felelősségvállalása is.

Nem lehet minden műanyag lebomló, ilyenből nem éri meg szennyvízelvezető csöveket gyártani. Ide tartós anyag kell és a legjobb megoldás ma a PVC, ami a köz- és zöldhiedelemmel ellentétben kiválóan újrahasznosítható (Grieger E. - Marossy K.: A PVC és a környezet, Műanyag és Gumi (1992)). A biológiailag bontható műanyagokat is ott, és csak ott kell használni, ahol ennek környezeti előnyei vannak, mert nem megoldható a sze-lektív begyűjtés. Fedezzük fel újra az elfelejtett cellulóz alapú műanyagokat! Miért kell a fogkefe nyelét polipropilénből, ABS-ből stb. készíteni? Úgyis eldobjuk! És ami a legfontosabb, szak-szerű, de közérthető tájékoztatásra, oktatásra van szükség!

- Dr. Karger-Kocsis József: A „környezettudatosság” fogalmát általánosan kezelik, noha meglehetősen definálatlan és szá-mos félreértelmezésre ad alkalmat, hiszen mindig az aktuális terméket kellene figyelembe venni. Ezen a téren a közvéle-mény sajtóbeli „féligazságok” kiszolgáltatottja. Azon termékek, amelyeket a műanyagok alkalmazástechnikai lehetőségeinek figyelembevételével terveztek és gyártottak (sajnos nem mindig van így!) nemigen helyettesíthetők alternatív anyagokkal. Erre egyetlen példa: gépjárművek extrúziós fúvással készült üzem-anyagtartálya, amelynek a motortérben, karosszériában „fenn-maradt” helyre kell bekerülnie.

Végezetül ne feledkezzünk meg arról, hogy az „átkos” tulaj-donságok mellett eddig nem esett szó az „áldásosakról”. Ez utóbbiak felsorolása önmagában hasonló terjedelmű len-ne, mint a korábbi válaszok, ezért csak címszavakban néhány: rövid fékútú és nagyobb kopásállóságú gumiabroncsok, lég-szennyezés csökkentés a több mint 40%-kal könnyebb repü-lőgépek esetén, intelligens textíliák, öntisztuló és öngyógyuló anyagok és bevonatok, egészségre ártalmatlan fogászati tömí-tőanyagok, szabályozott gyógyszerleadást biztosító hidrogélek, csontképzést elősegítő, egyedre-szabott implantátumok, felszí-vódó sebvarrófonál, gáz- és vízvezetékek csövei, villamos veze-tékek szigetelése, folyadékkristályos kijelzők és monitorok, kor-rózióálló betonerősítés, víz- és tetőszigetelés stb. stb.

L’OREAL: ÉLVONALBELI TECHNOLÓGIÁT ALKALMAZNAK A MŰANYAG ÚJRAHASZNOSÍTÁSBAN

Összeállt a bioműanyag-gyártásban úttörő startup és a világ vezető kozmetikai ipari vállalata. A CARBIOS és a L’ORÉAL öt évre szóló partnerségének célja, hogy a CAR-BIOS által tervezett és fejlesztett biológiai újrahasznosítá-si technológiát a L’ORÉAL ipari méretekben is piacra vigye.

Az új technológia segít abban, hogy a műanyagokat is fenn-tartható módon lehessen bekapcsolni a gazdasági körfor-gásba. A partnerséghez csatlakozhatnak más, a műanyagok bio-újrahasznosítási megoldásainak kifejlesztésében érde-kelt ágazatok, szakmák is.A CARBIOS enzimes bio-újrahasznosítási eljárás során a polimereket lebontják az előállításukhoz eredetileg felhasz-nált alapösszetevőkre (monomerekre). A szétválasztást és tisztítást követően a monomerek értékvesztés nélkül újra felhasználhatók műanyagok előállításához. A hagyományos újrahasznosítási technológiák számos kötöttséggel járnak, ezeket lehet kiiktatni az új biológiai eljárással. Egyben ez jelenti az első lépést a műanyagok új, úgynevezett életcik-lus-felügyeleti módszerének kidolgozása felé.A partnerség által a L’ORÉAL és a konzorcium más gyártói az elsők között alkalmazhatják a CARBIOS innovatív fejlesz-tésének előnyeit. A L’ORÉAL az új csomagolóanyagok ter-vezési fázisában fogja felhasználni ezt az új technológiát, ezzel is támogatva a gazdasági körforgást.

HIRDETÉS

269 270IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTSKÖRKÉRDÉS

IRODA: RESINEX HUNGARY KFT. 1117 Budapest, Hengermalom u. 47/a web: www.resinex.hu Telefon: +36 1 371 1831

RAKTÁR: TRANS-SPED KFT. 2890 Tata, Barina u. 1 web: www.trans-sped.hu Telefon: +36 34 586 622

TPE-A, TPE-S, TPE-V, TPE-U, TPE-O, TPE-C, EPDM, SBR,

POE, BR, NBR, TSR-10, TSR-20, CV, RSS, Latex, SIO2

TÖMEGMŰANYAGOK

LLDPE C4-C6-C8, mLLDPE, HDPE, LDPE, EVA,

PP, PP kompaundok, PET, POP, PLA, GPPS, HIPS

MŰSZAKI MŰANYAGOK

ABS, ASA, SAN, PC, PC/ABS, POM, PA6, PA66, PA66/6,

PA11, PA12, PA4.6, PA6.10, PPA, LCP, LFC, PBT, PCT,

PMMA, PPS, PVDF

ELASZTOMEREK , KAUCSUK ALAPANYAGOK

Distribution of Plastics & Elastomers

alternatíváit választjuk. Ráadásul az alábbi megoldások segít-ségével nemcsak kevesebb hulladék előállításához járulunk hozzá, de egy évmilliókkal ezelőtt kialakult, elsődleges nyers-anyagforrás el-/felhasználását is csökkenthetjük, lassíthat-juk.” Valóban jobban jár az, aki más alternatívát keres? Vajon az emberek eleget hallottak már az intelligens műanyagokról, vagy például a nanotechnológiáról? - Dr. Pukánszky Béla: Ez is egy újságírói fogás, mondás. Bizonyos dolgokra jók a műanyagok, másokra meg nem. Bizonyos dolgok-ra csak a műanyagok jók és nincs alternatívájuk. Azt is elfelejti a kedves író, hogy a tárgy más alapanyagból készül, akkor is kell

hozzá nyersanyag és energia, a gyártás környezetszennyezés-sel jár stb. Lásd életciklus analízis. És persze bizonyos fémekből már most is hiány van és előbb utóbb kőből is az lesz.

- Dr. Belina Károly: Nagyrészt egyetértek a szerzővel, de sok-kal fontosabbnak tartom a helyes felhasználás megtanítását,

a hulladékok szelektálását, kezelését és újrahasznosítását. Meg kellene szüntetni a szemétlerakókat, és a szemétfeldolgozást komolyan kellene venni. Úgy gondolom, hogy ezen a területen jelentősen növelni kellene a kutatás-fejlesztési tevékenységet.

- Dr. Kéki Sándor: Támogatandó, hogy ahol lehet, az alternatív anyagokból készült tárgyakat vásároljunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy nagyon sok területen a műanyagok nem helyet-tesíthetők. A műanyagoknak sok esetben előnyösebb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaik vannak, melyeket például az autó- és repülőgépgyártásban, orvos-biológiai területen stb. hasznosítanak.

- Dr. Marossy Kálmán: Erre a kérdésre egyetlen választ adnék. Minden anyagot, tárgyat arra kell használni, amire való! Ne gyártsanak olyan tartós fogyasztási cikket, amit nem lehet javí-tani és egy év múlva vesznek másikat. A tartós legyen tartós. Nem kell mindent agyoncsomagolni. A gyártóknak ne csak nye-reségvágya legyen, de felelősségvállalása is.

Nem lehet minden műanyag lebomló, ilyenből nem éri meg szennyvízelvezető csöveket gyártani. Ide tartós anyag kell és a legjobb megoldás ma a PVC, ami a köz- és zöldhiedelemmel ellentétben kiválóan újrahasznosítható (Grieger E. - Marossy K.: A PVC és a környezet, Műanyag és Gumi (1992)). A biológiailag bontható műanyagokat is ott, és csak ott kell használni, ahol ennek környezeti előnyei vannak, mert nem megoldható a sze-lektív begyűjtés. Fedezzük fel újra az elfelejtett cellulóz alapú műanyagokat! Miért kell a fogkefe nyelét polipropilénből, ABS-ből stb. készíteni? Úgyis eldobjuk! És ami a legfontosabb, szak-szerű, de közérthető tájékoztatásra, oktatásra van szükség!

- Dr. Karger-Kocsis József: A „környezettudatosság” fogalmát általánosan kezelik, noha meglehetősen definálatlan és szá-mos félreértelmezésre ad alkalmat, hiszen mindig az aktuális terméket kellene figyelembe venni. Ezen a téren a közvéle-mény sajtóbeli „féligazságok” kiszolgáltatottja. Azon termékek, amelyeket a műanyagok alkalmazástechnikai lehetőségeinek figyelembevételével terveztek és gyártottak (sajnos nem mindig van így!) nemigen helyettesíthetők alternatív anyagokkal. Erre egyetlen példa: gépjárművek extrúziós fúvással készült üzem-anyagtartálya, amelynek a motortérben, karosszériában „fenn-maradt” helyre kell bekerülnie.

Végezetül ne feledkezzünk meg arról, hogy az „átkos” tulaj-donságok mellett eddig nem esett szó az „áldásosakról”. Ez utóbbiak felsorolása önmagában hasonló terjedelmű len-ne, mint a korábbi válaszok, ezért csak címszavakban néhány: rövid fékútú és nagyobb kopásállóságú gumiabroncsok, lég-szennyezés csökkentés a több mint 40%-kal könnyebb repü-lőgépek esetén, intelligens textíliák, öntisztuló és öngyógyuló anyagok és bevonatok, egészségre ártalmatlan fogászati tömí-tőanyagok, szabályozott gyógyszerleadást biztosító hidrogélek, csontképzést elősegítő, egyedre-szabott implantátumok, felszí-vódó sebvarrófonál, gáz- és vízvezetékek csövei, villamos veze-tékek szigetelése, folyadékkristályos kijelzők és monitorok, kor-rózióálló betonerősítés, víz- és tetőszigetelés stb. stb.

L’OREAL: ÉLVONALBELI TECHNOLÓGIÁT ALKALMAZNAK A MŰANYAG ÚJRAHASZNOSÍTÁSBAN

Összeállt a bioműanyag-gyártásban úttörő startup és a világ vezető kozmetikai ipari vállalata. A CARBIOS és a L’ORÉAL öt évre szóló partnerségének célja, hogy a CAR-BIOS által tervezett és fejlesztett biológiai újrahasznosítá-si technológiát a L’ORÉAL ipari méretekben is piacra vigye.

Az új technológia segít abban, hogy a műanyagokat is fenn-tartható módon lehessen bekapcsolni a gazdasági körfor-gásba. A partnerséghez csatlakozhatnak más, a műanyagok bio-újrahasznosítási megoldásainak kifejlesztésében érde-kelt ágazatok, szakmák is.A CARBIOS enzimes bio-újrahasznosítási eljárás során a polimereket lebontják az előállításukhoz eredetileg felhasz-nált alapösszetevőkre (monomerekre). A szétválasztást és tisztítást követően a monomerek értékvesztés nélkül újra felhasználhatók műanyagok előállításához. A hagyományos újrahasznosítási technológiák számos kötöttséggel járnak, ezeket lehet kiiktatni az új biológiai eljárással. Egyben ez jelenti az első lépést a műanyagok új, úgynevezett életcik-lus-felügyeleti módszerének kidolgozása felé.A partnerség által a L’ORÉAL és a konzorcium más gyártói az elsők között alkalmazhatják a CARBIOS innovatív fejlesz-tésének előnyeit. A L’ORÉAL az új csomagolóanyagok ter-vezési fázisában fogja felhasználni ezt az új technológiát, ezzel is támogatva a gazdasági körforgást.

HIRDETÉS

271

GÉPGYÁRTÁS

A TESY vállalat, mely négy kontinens több mint 50 országában értékesti termékeit, Bulgáriában öt gyárat üzemeltet. Gyártási palettáján 60-150 liter kapacitású elektromos vízmelegítők, panel konvektorok, olajradiátorok, kiváló minőségű zomán-cozott, közvetett melegítésű, 160-2000 literes víztartályok és pufferek találhatók, mely termékekkel Bulgária legnagyobb, egyben pedig Európa egyik élenjáró beszállítója.

A vállalat Shumenben található gyárában az elektromos táro-lós vízmelegítők gyártásához innovatívan, nagy hatékonyság-gal és környezetbarát módon gyárt műanyag alkatrészeket, ami garan tálja a végtermékek kiváló minőségét. A gyártáskapacitás bővítéséhez alapos kutatás és elemzés után elhatározta, hogy két FANUC ROBOSHOT gépbe fektet be – melyek 350 tonna záróerővel rendelkező, teljesen elektromos fröccsöntő gépek.

A FANUC ipari berendezések bevezetésével a bulgáriai TESY csökkentette a gyártott alkatrészek költségeit, a technológiai hulladékot és az energiaköltségeket, valamint következetesen

kiváló minőséget és ismételhetőséget ért el a gyártott alkat-részeknél. Végül, de nem utolsó sorban a gépek alacsony zaj-szintje révén javította a munkakörnyezetet.

- Rendkívül hatékony megoldásra volt szükségünk, hogy növel-jük kapacitásunkat a műanyag alkatrészek gyártásában, ame-lyeket összeszerelt termékeinkbe építünk be – nyilatkozott Desislav Dimitrov, a TESY stratégiai befektetési és fejlesztési projekt menedzsere. - A 350 tonna záróerővel rendelkező FANUC ROBOSHOT α-S300 iA olyan fröccsöntő gép, amely minden tenge-lyének hajtása teljesen elektromos, így a precíz CNC-vezér léssel, valamint a FANUC további rendszereivel együtt több mint 70%-os energia megtakarítást értünk el az eddig használt hid ra ulikus gépekhez képest – folytatta Desislav Dimitrov. A TESY válla-latnak a FANUC ROBOSHOT gépek használatában mutatkozó előnyei azonban nem korlátozódnak a gyártási folyamat elekt-romos költségeinek jelentős csökkentésére.

A HATÉKONYSÁG FELÉ VEZETŐ ÚTONA TESY teljesen elektromos FANUC ROBOSHOT fröccsöntő gépekkel bőví tette termelését

A ROBOSHOT fröccsöntő gépek egyik legnagyobb záróerővel rendelkező gépe is ugyanolyan stabil és pontos fröccsöntésre képes, mint kisebb társai, alacsony energiafelhasználás mellett.

272IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

GÉPGYÁRTÁS

Jövőbemutató lépés, hogy a TESY a már munkába állított robotokon túl oktatási célra is beszerzett ro-botot, hogy a jövőbeli automatizá-lási projektjeihez tréningezhesse

munkavállalóit.

- A ROBOSHOT gépek bevezetése után egyértelmű volt, hogy az elért eredmények teljesen egyeznek az előzetes megbeszélé-sekben és az ajánlatban szereplő adatokkal. Sokkal gyorsabb lett a gyártási ciklus, ami által a gépek termelékenysége több mint 50%-kal nőtt. A FANUC elektromos gépeinek rendkívül alacsony zaj-szintje jelentősen javította a munkakörnyezetet a gyártócsarnokban. Mindent összevéve mind a közvetlenül gyártásban dolgozók, mind a vezetőség elégedett a gyártógéppel. Végső döntésünkben nagyon fontos feltétel volt az is, hogy saját anyagunkkal és munkatársa-inkkal tesztelhettük a kínált gépeket a FANUC-nál, aminek során ténylegesen meggyőződtünk kiváló tulajdonságaikról, működésük-ről és hatékonyságukról – mondta Dimitrov.

A TESY a kialakult jó partnerkapcsolatnak köszönhetően kiterjesztette a FANUC-kal való együttműködését a robotika terére is. A vállalat 2017-ben két R-2000iC/165F robotot kez-dett használni a gyártásban, idén pedig további FANUC robotok-ba fektettek be. Az alkalmazottak gyakorlati oktatására a TESY a speciális FANUC Educational Package robotcellával rendezte be ROBO Center oktatóközpontját.

- Végezetül szeretnénk megemlíteni a FANUC csapatának pro-aktív hozzáállását és az együttműködést a projekt minden fázisá-ban – legyen szó tesztelésről, telepítésről és a szükséges értéke-sítés utáni szolgáltatásról. Remélem, hogy a FANUC hosszú távú partnerünk lesz jövőbeli projektjeinkhez! – foglalta össze Dimitrov.

Bagdi aTTila

Nemcsak a gyártási selejtszámok csökkentek, de kedvezőbb ciklus-időket és alacsonyabb zajszintet értek el az új gépek.

271

GÉPGYÁRTÁS

A TESY vállalat, mely négy kontinens több mint 50 országában értékesti termékeit, Bulgáriában öt gyárat üzemeltet. Gyártási palettáján 60-150 liter kapacitású elektromos vízmelegítők, panel konvektorok, olajradiátorok, kiváló minőségű zomán-cozott, közvetett melegítésű, 160-2000 literes víztartályok és pufferek találhatók, mely termékekkel Bulgária legnagyobb, egyben pedig Európa egyik élenjáró beszállítója.

A vállalat Shumenben található gyárában az elektromos táro-lós vízmelegítők gyártásához innovatívan, nagy hatékonyság-gal és környezetbarát módon gyárt műanyag alkatrészeket, ami garan tálja a végtermékek kiváló minőségét. A gyártáskapacitás bővítéséhez alapos kutatás és elemzés után elhatározta, hogy két FANUC ROBOSHOT gépbe fektet be – melyek 350 tonna záróerővel rendelkező, teljesen elektromos fröccsöntő gépek.

A FANUC ipari berendezések bevezetésével a bulgáriai TESY csökkentette a gyártott alkatrészek költségeit, a technológiai hulladékot és az energiaköltségeket, valamint következetesen

kiváló minőséget és ismételhetőséget ért el a gyártott alkat-részeknél. Végül, de nem utolsó sorban a gépek alacsony zaj-szintje révén javította a munkakörnyezetet.

- Rendkívül hatékony megoldásra volt szükségünk, hogy növel-jük kapacitásunkat a műanyag alkatrészek gyártásában, ame-lyeket összeszerelt termékeinkbe építünk be – nyilatkozott Desislav Dimitrov, a TESY stratégiai befektetési és fejlesztési projekt menedzsere. - A 350 tonna záróerővel rendelkező FANUC ROBOSHOT α-S300 iA olyan fröccsöntő gép, amely minden tenge-lyének hajtása teljesen elektromos, így a precíz CNC-vezér léssel, valamint a FANUC további rendszereivel együtt több mint 70%-os energia megtakarítást értünk el az eddig használt hid ra ulikus gépekhez képest – folytatta Desislav Dimitrov. A TESY válla-latnak a FANUC ROBOSHOT gépek használatában mutatkozó előnyei azonban nem korlátozódnak a gyártási folyamat elekt-romos költségeinek jelentős csökkentésére.

A HATÉKONYSÁG FELÉ VEZETŐ ÚTONA TESY teljesen elektromos FANUC ROBOSHOT fröccsöntő gépekkel bőví tette termelését

A ROBOSHOT fröccsöntő gépek egyik legnagyobb záróerővel rendelkező gépe is ugyanolyan stabil és pontos fröccsöntésre képes, mint kisebb társai, alacsony energiafelhasználás mellett.

272IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

GÉPGYÁRTÁS

Jövőbemutató lépés, hogy a TESY a már munkába állított robotokon túl oktatási célra is beszerzett ro-botot, hogy a jövőbeli automatizá-lási projektjeihez tréningezhesse

munkavállalóit.

- A ROBOSHOT gépek bevezetése után egyértelmű volt, hogy az elért eredmények teljesen egyeznek az előzetes megbeszélé-sekben és az ajánlatban szereplő adatokkal. Sokkal gyorsabb lett a gyártási ciklus, ami által a gépek termelékenysége több mint 50%-kal nőtt. A FANUC elektromos gépeinek rendkívül alacsony zaj-szintje jelentősen javította a munkakörnyezetet a gyártócsarnokban. Mindent összevéve mind a közvetlenül gyártásban dolgozók, mind a vezetőség elégedett a gyártógéppel. Végső döntésünkben nagyon fontos feltétel volt az is, hogy saját anyagunkkal és munkatársa-inkkal tesztelhettük a kínált gépeket a FANUC-nál, aminek során ténylegesen meggyőződtünk kiváló tulajdonságaikról, működésük-ről és hatékonyságukról – mondta Dimitrov.

A TESY a kialakult jó partnerkapcsolatnak köszönhetően kiterjesztette a FANUC-kal való együttműködését a robotika terére is. A vállalat 2017-ben két R-2000iC/165F robotot kez-dett használni a gyártásban, idén pedig további FANUC robotok-ba fektettek be. Az alkalmazottak gyakorlati oktatására a TESY a speciális FANUC Educational Package robotcellával rendezte be ROBO Center oktatóközpontját.

- Végezetül szeretnénk megemlíteni a FANUC csapatának pro-aktív hozzáállását és az együttműködést a projekt minden fázisá-ban – legyen szó tesztelésről, telepítésről és a szükséges értéke-sítés utáni szolgáltatásról. Remélem, hogy a FANUC hosszú távú partnerünk lesz jövőbeli projektjeinkhez! – foglalta össze Dimitrov.

Bagdi aTTila

Nemcsak a gyártási selejtszámok csökkentek, de kedvezőbb ciklus-időket és alacsonyabb zajszintet értek el az új gépek.

273 274IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

TECHNOLÓGIA TECHNOLÓGIA

Miközben az egyre „zöldebb” gondolkodás teret nyer mindennapi életünkben, a műanya-gok is nagyobb szerepet kapnak a fenntartha-tóságban. Az energiahatékonyság biztosítására az építőiparban energiatakarékos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat keresnek.

Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, jellemzően az ener-gia megtakarításával, a rezsiköltségek csökkentésével azono-sítjuk azt. Pedig az energiahatékonyság többről szól: az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi ener-giával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye. Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennye-zés csökkentésével vagy a jobb, egészségesebb épületek révén). Nem utolsó sorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavé-delmi céljainak eléréséhez is.

Gazdasági elemzések már alátámasztották, hogy az energia-hatékonysági beruházások – mint pl. az épületek energetikai fel-újítása, az ipari folyamatok energetikai optimalizálása – munka-hely-teremtési vonzata, gazdaság- és kereskedelemélénkítő, valamint adóbevétel generáló hatása az infrastrukturális beru-házásokéval vetekszik. Az uniós energiapolitikai stratégia, az Energia Unió egyik célkitűzése, hogy az energiahatékonyság vál-jon önálló jogon is energiaforrássá. Nemzetközi szervezetek és vállalatcsoportok állnak ki a G20 országaiban az energia-hatékony sági beruházások önálló infrastruktúraként való elismeréséért.

Az energiahatékonyság az építőiparban egy olyan terület, amelyet az elmúlt években a kormányok és a hatóságok min-den szinten – helyi, regionális, nemzeti és európai – célba vet-tek, hogy energiatakarékos és alacsony szén-dioxid-kibocsá-tású megoldásokat keressenek az építkezések terén. Globális szinten az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szakemberei is mérlegeltek, jelentése-ket és ajánlásokat készítettek arra vonatkozóan, hogy miként kezeljék az építés és az építési tevékenységek robbanásszerű fejlődésének növekvő energiaszükségletét, igazodva a gyorsan növekvő népesség igényeihez és a változó lakossági szokások-hoz. Építőanyagként a műanyagok magasan kvalifikáltak ahhoz, hogy a megoldás részét képezzék. Míg a műanyagok alkalmazá-sa az építőiparban nem újdonság – már a második legnagyobb felhasználási területe a műanyagoknak Európában, amely az összes felhasznált polimer mintegy 20%-át teszi ki –, az új tech-nológiák és anyagok fejlesztése további lendületet adhat.

MAGYARORSZÁGI HELYZET

A jól definiált közös európai célok ellenére Magyarország las-san halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesí-tése terén, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia által 2020-ig megjelölt cél nem látszik biztosítottnak. Ahhoz, hogy az elvárt végső, halmozott energia-megtakarítást Magyarország 2020 végére megközelítse, szükség van a hazai lakásállomány megúju-lásának felgyorsítására, hiszen a 4,4 millió számon tartott lakás

a meglévő épületek felújítása potenciálisan jelentős energia-megtakarításhoz vezethet, amely az EU összes energiafogyasz-tását 5-6%-kal, a szén-dioxid-kibocsátást pedig mintegy 5%-kal csökkenthetné.

A jogszabályok tekintetében két uniós irányelvet – az épületek energiateljesítményéről szóló és a 2012-es energiahatékonysági irányelvet – fogadtak el, mindkettő az épületek energiateljesít-ményének javítását célozza az EU-ban. Ezen irányelvek értel-mében az EU elkötelezte magát – többek között – annak bizto-sítására, hogy 2020. december 31-ig minden új épület és 2018. december 31-ét követően a közhatóságok által birtokolt új épü-let közel zéró-energiájú legyen. Ezenkívül az összes középület 3%-át 2020-ig évente fel kell újítani.

Az épületállomány felújítására irányuló beruházások finan-szírozására a Bizottság 2016-ban elindította a Smart Finance for Smart Buildings (Okos Finanszírozás az Okos Épületekért) kezdeményezést is, amely további 10 milliárd eurónyi állami és magán forrást bocsátana rendelkezésre az épületek energiaha-tékonyságának és megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. Ez év júniusában pedig az épületek energiateljesít-ményéről szóló irányelv módosított változatát fogadták el, amely 2018. július 9-én lépett hatályba. Az új irányelvre azért volt szükség, állítja az EU, hogy segítsék az intelligens technológiák használatát az épületekben, racionalizálják a meglévő szabá-lyokat és gyorsítsák az épületek felújítását. Az új rendelkezések értelmében az EU országaiban meg kell határozni a hosszú távú felújítási stratégiákat, amelyek célja az épületállományok 2050-ig történő szén-dioxid-mentesítése "szilárd pénzügyi elemekkel".

A ZÖLD ÉPÜLETEK MŰANYAGOKAT HASZNÁLNAK

Ahogy arra az Európai Modern Épületek Szövetsége (European Modern Building Alliance) rámutat: „Az energiahatékony épüle-tek hosszú élettartamúak, kevés karbantartást igényelnek, biz-tosítják az átfogó szerkezeti és termikus teljesítmény fenntartá-sát, alacsony az energiaigényük és következésképpen alacsony a szén-dioxid-kibocsátásuk. Pontosan ez az, amit a műanyag ter-mékek nyújtani tudnak.”

kétharmada energetikailag elavult. Hazánk energiafelhasználásá-nak több mint harmadáért a háztartások felelnek. 2005-2015 között azok egy négyzetméterre jutó végsőenergia-felhasználása bár enyhén javult, így is jóval az európai átlag alatt maradt. Mind a lakáspolitika, mind az energiahatékonysági célok hosszú távú, ter vezhető intézkedéseket és komplex szemléletmódot igé-nyelnek, éppen azért, hogy a járulékos hatások minél jobban érvénye süljenek.

Ma a rezsiszámlán spórolni jellemzően az tud, akinek van rá pén ze, hogy a korszerűsítésre költsön, vagy jobb minőségű ingat-lanba fektessen. Az energetikai követelmények műszaki meg-valósításához már minden adott, de a finanszírozási nehézségek még komoly akadályt jelentenek a megvalósításban. Magasak az induló költségek, így a háztartások beruházási hajlandósága alacsony.

Több korlátozó tényező is nehezíti az energiahatékonyság területén működő vállalatok piaci helyzetét. A legfőbb akadályt a mun kaerőhiány jelenti: a cégek küszködnek azzal, hogy a megnövekedett igényekkel lépést tudjanak tartani, és ennek fő oka a szakemberhiány. Ehhez kapcsolódik a kapacitáshiány is, valamint további két korlátozó tényező a változó jogszabályi és a bizonytalan gazdasági környezet. A lakossági energiahaté-konysági piac a következő öt évben 1200 milliárdos méretűre tehető – ha ezt kiaknázzuk. Amíg az új építések főként a buda-pesti, pest megyei és egyes dunántúli megyéket, illetve megye-székhelyeket mozgatják meg, az energetikai felújítások várható eloszlása a fenti egyenlőtlenséget területileg kompenzálhatja az építőipari beruházások terén.

MI A PROBLÉMA?

Az épületek környezetre gyakorolt hatásának legnagyobb részét messze a fosszilis energia fogyasztása jelenti. Ezért az energia-hatékony épületek esetében szükségessé vált a szén-dioxid-ki-bocsátás csökkentésére irányuló kötelezettségvállalások meg-valósítása, például a Párizsi Egyezmény keretében. Az IEA által a Globális Építőipari és Építésügyi Szövetség (GABC) megbízásá-ból készített 2017-es állapotjelentés szerint, a fenntartható épü-letek és építmények területén történt előrelépések ellenére, a fejlesztések még mindig nem állnak összhangban a bővülő épí-tőipari szektor és az energetikai szolgáltatások növekvő igényei-vel. Amint azt a jelentés megállapítja: "Az épületek energiainten-zitásának négyzetméterenként átlagosan 30%-kal kell javulnia 2030-ra (2015-hez képest), hogy elérjék a Párizsi Egyezményben kitűzött globális éghajlati célokat."

Az EU-ban az épületek felelősek az energiafogyasztás mint-egy 40%-áért és a szén-dioxid-kibocsátás 36%-áért. Az EU épü-let állományának mintegy 35%-a több mint 50 éves, az épületek közel 75%-a nem energiahatékony, míg évente mindössze csak 0,4-1,2%-át (országtól függően) újítják fel. Ez azt jelenti, hogy

A szigetelőanyagok az egyik legismertebb és leginkább hasz-nált termékek az épületek energiahatékonyságának növelésére. Kiszámították, hogy a fenolt tartalmazó, a PUR/PIR, az EPS vagy az XPS szigetelőanyagok több mint 200-szorosát képesek meg-takarítani a gyártási folyamatban felhasznált energiának. Egyre több olyan építőipari rendszert, mint pl. a strukturális szigete-lő pa nelek (SIP-ek), alkalmaznak, amelyek szendvicsszerűen, két szerkezeti burkolat között szigetelő habmagot tartalmaz-nak, mivel ezek hatékonyan kiküszöbölik a termikus áthidalási problémákat.

A világítás szintén olyan terület, amely az épületek energia-hatékonyságának növelése érdekében sokat tehet. Egy épület teljes energiafogyasztásának 10-30%-át fordítják világításra. Mi közben az energiahatékony LED-ek már általánosan haszná-latosak, és az első OLED – szerves fénykibocsátó dióda – alkal-mazások is kezdtek megjelenni, a fő hangsúly a természetes fény előnyösebb kihasználásán van. Az építészek figyelmének középpontjában a polikarbonát áll. A többrétegű polikarbonát lemezek általában használatosak az építőipari termékekben, például az ablakoknál, tetőablakoknál, falpaneleknél és tetőku-poláknál, mivel ezek nagy ütésállóságúak, könnyűek, nem éghe-tők és a kiváló hőszigetelési tulajdonságaikat napfény áteresztés-sel kombinálják.

2. ábra. Az OLED fényforrásoknál a tervezők figyelmének középpontjában a polikarbonát áll

A William Mc-Donough + Partners Architects által tervezett, a Sabic együttműködésével és támogatásával a WonderFrame által épített ICE ház, melyet először Davosban láthattak a 2016-os Világgazdasági Fórumon, jól szemlélteti a polikarbonátban, mint építőanyagban rejlő lehetőséget. Az ICE házat, ahol az ICE az Innovation for the Circular Economy (Innováció a Körkörös Gazdaságért) rövidítése, Sabic Lexan lemezek és falrendszerek (falak, mennyezetek, tetőzetek, ablakok) felhasználásával, alu-mínium keretre szerelve építették fel. A falon és a mennyezeten lévő Lexan többrétegű lapokat hőszigetelő nanogéllel töltöt-ték fel az energiahatékonyság érdekében. Az energiatakarékos formatervezésnél olyan anyagokat alkalmaztak, amelyek ter-mészetüknél fogva újrahasznosíthatók és újrafelhasználhatók, összhangban a körkörös gazdaság modellel, ahol a gazdasági növekedést nem korlátozzák a szűkös alapanyagforrások és az ugrásszerűen növekvő költségek.

ENERGIAHATÉKONYSÁG AZ ÉPÍTŐIPARBAN

1. ábra. A két farost lemez között elhelyezett EPS szigetelőhab hatékonyan csökkenti a termikus áthidalási problémákat

273 274IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

TECHNOLÓGIA TECHNOLÓGIA

Miközben az egyre „zöldebb” gondolkodás teret nyer mindennapi életünkben, a műanya-gok is nagyobb szerepet kapnak a fenntartha-tóságban. Az energiahatékonyság biztosítására az építőiparban energiatakarékos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat keresnek.

Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, jellemzően az ener-gia megtakarításával, a rezsiköltségek csökkentésével azono-sítjuk azt. Pedig az energiahatékonyság többről szól: az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi ener-giával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye. Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennye-zés csökkentésével vagy a jobb, egészségesebb épületek révén). Nem utolsó sorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavé-delmi céljainak eléréséhez is.

Gazdasági elemzések már alátámasztották, hogy az energia-hatékonysági beruházások – mint pl. az épületek energetikai fel-újítása, az ipari folyamatok energetikai optimalizálása – munka-hely-teremtési vonzata, gazdaság- és kereskedelemélénkítő, valamint adóbevétel generáló hatása az infrastrukturális beru-házásokéval vetekszik. Az uniós energiapolitikai stratégia, az Energia Unió egyik célkitűzése, hogy az energiahatékonyság vál-jon önálló jogon is energiaforrássá. Nemzetközi szervezetek és vállalatcsoportok állnak ki a G20 országaiban az energia-hatékony sági beruházások önálló infrastruktúraként való elismeréséért.

Az energiahatékonyság az építőiparban egy olyan terület, amelyet az elmúlt években a kormányok és a hatóságok min-den szinten – helyi, regionális, nemzeti és európai – célba vet-tek, hogy energiatakarékos és alacsony szén-dioxid-kibocsá-tású megoldásokat keressenek az építkezések terén. Globális szinten az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szakemberei is mérlegeltek, jelentése-ket és ajánlásokat készítettek arra vonatkozóan, hogy miként kezeljék az építés és az építési tevékenységek robbanásszerű fejlődésének növekvő energiaszükségletét, igazodva a gyorsan növekvő népesség igényeihez és a változó lakossági szokások-hoz. Építőanyagként a műanyagok magasan kvalifikáltak ahhoz, hogy a megoldás részét képezzék. Míg a műanyagok alkalmazá-sa az építőiparban nem újdonság – már a második legnagyobb felhasználási területe a műanyagoknak Európában, amely az összes felhasznált polimer mintegy 20%-át teszi ki –, az új tech-nológiák és anyagok fejlesztése további lendületet adhat.

MAGYARORSZÁGI HELYZET

A jól definiált közös európai célok ellenére Magyarország las-san halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesí-tése terén, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia által 2020-ig megjelölt cél nem látszik biztosítottnak. Ahhoz, hogy az elvárt végső, halmozott energia-megtakarítást Magyarország 2020 végére megközelítse, szükség van a hazai lakásállomány megúju-lásának felgyorsítására, hiszen a 4,4 millió számon tartott lakás

a meglévő épületek felújítása potenciálisan jelentős energia-megtakarításhoz vezethet, amely az EU összes energiafogyasz-tását 5-6%-kal, a szén-dioxid-kibocsátást pedig mintegy 5%-kal csökkenthetné.

A jogszabályok tekintetében két uniós irányelvet – az épületek energiateljesítményéről szóló és a 2012-es energiahatékonysági irányelvet – fogadtak el, mindkettő az épületek energiateljesít-ményének javítását célozza az EU-ban. Ezen irányelvek értel-mében az EU elkötelezte magát – többek között – annak bizto-sítására, hogy 2020. december 31-ig minden új épület és 2018. december 31-ét követően a közhatóságok által birtokolt új épü-let közel zéró-energiájú legyen. Ezenkívül az összes középület 3%-át 2020-ig évente fel kell újítani.

Az épületállomány felújítására irányuló beruházások finan-szírozására a Bizottság 2016-ban elindította a Smart Finance for Smart Buildings (Okos Finanszírozás az Okos Épületekért) kezdeményezést is, amely további 10 milliárd eurónyi állami és magán forrást bocsátana rendelkezésre az épületek energiaha-tékonyságának és megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. Ez év júniusában pedig az épületek energiateljesít-ményéről szóló irányelv módosított változatát fogadták el, amely 2018. július 9-én lépett hatályba. Az új irányelvre azért volt szükség, állítja az EU, hogy segítsék az intelligens technológiák használatát az épületekben, racionalizálják a meglévő szabá-lyokat és gyorsítsák az épületek felújítását. Az új rendelkezések értelmében az EU országaiban meg kell határozni a hosszú távú felújítási stratégiákat, amelyek célja az épületállományok 2050-ig történő szén-dioxid-mentesítése "szilárd pénzügyi elemekkel".

A ZÖLD ÉPÜLETEK MŰANYAGOKAT HASZNÁLNAK

Ahogy arra az Európai Modern Épületek Szövetsége (European Modern Building Alliance) rámutat: „Az energiahatékony épüle-tek hosszú élettartamúak, kevés karbantartást igényelnek, biz-tosítják az átfogó szerkezeti és termikus teljesítmény fenntartá-sát, alacsony az energiaigényük és következésképpen alacsony a szén-dioxid-kibocsátásuk. Pontosan ez az, amit a műanyag ter-mékek nyújtani tudnak.”

kétharmada energetikailag elavult. Hazánk energiafelhasználásá-nak több mint harmadáért a háztartások felelnek. 2005-2015 között azok egy négyzetméterre jutó végsőenergia-felhasználása bár enyhén javult, így is jóval az európai átlag alatt maradt. Mind a lakáspolitika, mind az energiahatékonysági célok hosszú távú, ter vezhető intézkedéseket és komplex szemléletmódot igé-nyelnek, éppen azért, hogy a járulékos hatások minél jobban érvénye süljenek.

Ma a rezsiszámlán spórolni jellemzően az tud, akinek van rá pén ze, hogy a korszerűsítésre költsön, vagy jobb minőségű ingat-lanba fektessen. Az energetikai követelmények műszaki meg-valósításához már minden adott, de a finanszírozási nehézségek még komoly akadályt jelentenek a megvalósításban. Magasak az induló költségek, így a háztartások beruházási hajlandósága alacsony.

Több korlátozó tényező is nehezíti az energiahatékonyság területén működő vállalatok piaci helyzetét. A legfőbb akadályt a mun kaerőhiány jelenti: a cégek küszködnek azzal, hogy a megnövekedett igényekkel lépést tudjanak tartani, és ennek fő oka a szakemberhiány. Ehhez kapcsolódik a kapacitáshiány is, valamint további két korlátozó tényező a változó jogszabályi és a bizonytalan gazdasági környezet. A lakossági energiahaté-konysági piac a következő öt évben 1200 milliárdos méretűre tehető – ha ezt kiaknázzuk. Amíg az új építések főként a buda-pesti, pest megyei és egyes dunántúli megyéket, illetve megye-székhelyeket mozgatják meg, az energetikai felújítások várható eloszlása a fenti egyenlőtlenséget területileg kompenzálhatja az építőipari beruházások terén.

MI A PROBLÉMA?

Az épületek környezetre gyakorolt hatásának legnagyobb részét messze a fosszilis energia fogyasztása jelenti. Ezért az energia-hatékony épületek esetében szükségessé vált a szén-dioxid-ki-bocsátás csökkentésére irányuló kötelezettségvállalások meg-valósítása, például a Párizsi Egyezmény keretében. Az IEA által a Globális Építőipari és Építésügyi Szövetség (GABC) megbízásá-ból készített 2017-es állapotjelentés szerint, a fenntartható épü-letek és építmények területén történt előrelépések ellenére, a fejlesztések még mindig nem állnak összhangban a bővülő épí-tőipari szektor és az energetikai szolgáltatások növekvő igényei-vel. Amint azt a jelentés megállapítja: "Az épületek energiainten-zitásának négyzetméterenként átlagosan 30%-kal kell javulnia 2030-ra (2015-hez képest), hogy elérjék a Párizsi Egyezményben kitűzött globális éghajlati célokat."

Az EU-ban az épületek felelősek az energiafogyasztás mint-egy 40%-áért és a szén-dioxid-kibocsátás 36%-áért. Az EU épü-let állományának mintegy 35%-a több mint 50 éves, az épületek közel 75%-a nem energiahatékony, míg évente mindössze csak 0,4-1,2%-át (országtól függően) újítják fel. Ez azt jelenti, hogy

A szigetelőanyagok az egyik legismertebb és leginkább hasz-nált termékek az épületek energiahatékonyságának növelésére. Kiszámították, hogy a fenolt tartalmazó, a PUR/PIR, az EPS vagy az XPS szigetelőanyagok több mint 200-szorosát képesek meg-takarítani a gyártási folyamatban felhasznált energiának. Egyre több olyan építőipari rendszert, mint pl. a strukturális szigete-lő pa nelek (SIP-ek), alkalmaznak, amelyek szendvicsszerűen, két szerkezeti burkolat között szigetelő habmagot tartalmaz-nak, mivel ezek hatékonyan kiküszöbölik a termikus áthidalási problémákat.

A világítás szintén olyan terület, amely az épületek energia-hatékonyságának növelése érdekében sokat tehet. Egy épület teljes energiafogyasztásának 10-30%-át fordítják világításra. Mi közben az energiahatékony LED-ek már általánosan haszná-latosak, és az első OLED – szerves fénykibocsátó dióda – alkal-mazások is kezdtek megjelenni, a fő hangsúly a természetes fény előnyösebb kihasználásán van. Az építészek figyelmének középpontjában a polikarbonát áll. A többrétegű polikarbonát lemezek általában használatosak az építőipari termékekben, például az ablakoknál, tetőablakoknál, falpaneleknél és tetőku-poláknál, mivel ezek nagy ütésállóságúak, könnyűek, nem éghe-tők és a kiváló hőszigetelési tulajdonságaikat napfény áteresztés-sel kombinálják.

2. ábra. Az OLED fényforrásoknál a tervezők figyelmének középpontjában a polikarbonát áll

A William Mc-Donough + Partners Architects által tervezett, a Sabic együttműködésével és támogatásával a WonderFrame által épített ICE ház, melyet először Davosban láthattak a 2016-os Világgazdasági Fórumon, jól szemlélteti a polikarbonátban, mint építőanyagban rejlő lehetőséget. Az ICE házat, ahol az ICE az Innovation for the Circular Economy (Innováció a Körkörös Gazdaságért) rövidítése, Sabic Lexan lemezek és falrendszerek (falak, mennyezetek, tetőzetek, ablakok) felhasználásával, alu-mínium keretre szerelve építették fel. A falon és a mennyezeten lévő Lexan többrétegű lapokat hőszigetelő nanogéllel töltöt-ték fel az energiahatékonyság érdekében. Az energiatakarékos formatervezésnél olyan anyagokat alkalmaztak, amelyek ter-mészetüknél fogva újrahasznosíthatók és újrafelhasználhatók, összhangban a körkörös gazdaság modellel, ahol a gazdasági növekedést nem korlátozzák a szűkös alapanyagforrások és az ugrásszerűen növekvő költségek.

ENERGIAHATÉKONYSÁG AZ ÉPÍTŐIPARBAN

1. ábra. A két farost lemez között elhelyezett EPS szigetelőhab hatékonyan csökkenti a termikus áthidalási problémákat

275 276IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

TECHNOLÓGIATECHNOLÓGIA

HŐGAZDÁLKODÁS

Az épületek hőgazdálkodásával kapcsolatban más megoldáso-kat is vizsgálnak, amelyek közül az egyik a fázisváltó anyagok használata. A hagyományos szigetelésektől eltérően, ahol a levegőt rétegek közé zárják, ezek az anyagok teljesen más ter-mikus elv alapján működnek, nevezetesen a látens hő tárolá-sa és felszabadítása alapján. A BASF Micronal terméke PMMA mikrogömbökbe ágyazott paraffinviasz magot tartalmaz. Ha a hőmérséklet meghalad egy meghatározott küszöbértéket, akkor a kapszula megköti a felesleges hőenergiát és tárolja azt a fázisváltó anyag magjában. Ha a hőmérséklet a küszöbérték alá csökken, a kapszula felszabadítja ezt a tárolt hőenergiát. Mivel a fázisváltó anyag biztonságosan be van ágyazva, a termék felhasználható olyan anyagokhoz, mint hagyományos és vastag vakolatok, gipszkarton, töltőanyagok, padlóburkolatok és beton.

4. ábra. A BASF Micronal termékében a paraffinviasz magot (1) PMMA mikro gömb (2) veszi körül a gipsz kristályok között elhelyezkedve

A DuPont egy hasonló technológián alapuló fázisváltó termé-ket fejlesztett ki: az Energain hőpanel 1,0 m x 1,2 m x 0,05 m-es paraffin alapú gélből áll két hővezető alumínium lemez között, amelyet úgy terveztek, hogy a gipszkarton falak vagy a mennye-zeti panelek mögött legyenek elhelyezhetők. A fázisváltó anyag 22°C felett elnyeli a hőt és tárolja addig, amíg a hőmérséklet 18°C alá nem csökken, ekkor a tárolt hőt kibocsátja a helyiségbe.

5. ábra. DuPont Energain panelek a mennyezetre felszerelve

Az Additive Manufacturing is új utakat nyitott a hőgazdálko-dás terén. A Delfti és az Eindhoveni Műszaki Egyetemmel közös Spong3D elnevezésű együttműködési projektjük sikeresen demonstrálta, hogyan lehet egykomponensű homlokzati rend-szert nyomtatni és több funkciót integrálni a hőteljesítmény opti-malizálása és az épület energiaigényének csökkentése érdeké-ben a fűtési és hűtési periódus során. Az adaptív homlokzat két alrendszere közül az egyik különböző méretű légüregeket tartal-mazó porózus belső magból áll, hogy biztosítsa a hőszigetelést, a másik olyan külső csatornák sorozata, amelyeken keresztül folyadék áramlik mozgó hőtömegként adaptív hőtárolást biz-tosítva. A folyadék áthelyezhető a homlokzat egyik oldaláról a másikra, hogy szükség szerint elnyelje és felszabadítsa a hőt.

A 3D nyomtatású Spong3D homlokzat alacsony hővezető- képességű PETG szálakat használ. Szimulációs vizsgálatok azt mutatták, hogy átlagos nyári körülmények között 25 W/m2 hűtési sebesség érhető el – ez többé-kevésbé megegyezik egy tipikus irodai környezet várható hőnyereségének 50%-ával. Egy eny-hébb téli napon átlagosan 4,8 kWh hőenergiát lehet visszanyer-ni egy 12 m2-es iroda esetében, vagyis az átlagos fűtési igény kb. 70%-át. Bár még gyerekcipőben jár, az eredmények alapján a technológia ígéretesnek tűnik, de további fejlesztésekre van szükség.

dr. lehoczki lászló

FORRÁS

Plastics News Europe

www.greenfo.hu

www.epiteszforum.hu

3. ábra. Az energiatakarékos ICE ház tervezésénél olyan anyagokat használtak, amelyek összhangban állnak a körkörös gazdasági modellel

6. ábra. 3D nyomtatással készült Spong3D homlokzati lemezek a hőteljesít-mény optimalizálására és az épület energiaigényének csökkentésére

275 276IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

TECHNOLÓGIATECHNOLÓGIA

HŐGAZDÁLKODÁS

Az épületek hőgazdálkodásával kapcsolatban más megoldáso-kat is vizsgálnak, amelyek közül az egyik a fázisváltó anyagok használata. A hagyományos szigetelésektől eltérően, ahol a levegőt rétegek közé zárják, ezek az anyagok teljesen más ter-mikus elv alapján működnek, nevezetesen a látens hő tárolá-sa és felszabadítása alapján. A BASF Micronal terméke PMMA mikrogömbökbe ágyazott paraffinviasz magot tartalmaz. Ha a hőmérséklet meghalad egy meghatározott küszöbértéket, akkor a kapszula megköti a felesleges hőenergiát és tárolja azt a fázisváltó anyag magjában. Ha a hőmérséklet a küszöbérték alá csökken, a kapszula felszabadítja ezt a tárolt hőenergiát. Mivel a fázisváltó anyag biztonságosan be van ágyazva, a termék felhasználható olyan anyagokhoz, mint hagyományos és vastag vakolatok, gipszkarton, töltőanyagok, padlóburkolatok és beton.

4. ábra. A BASF Micronal termékében a paraffinviasz magot (1) PMMA mikro gömb (2) veszi körül a gipsz kristályok között elhelyezkedve

A DuPont egy hasonló technológián alapuló fázisváltó termé-ket fejlesztett ki: az Energain hőpanel 1,0 m x 1,2 m x 0,05 m-es paraffin alapú gélből áll két hővezető alumínium lemez között, amelyet úgy terveztek, hogy a gipszkarton falak vagy a mennye-zeti panelek mögött legyenek elhelyezhetők. A fázisváltó anyag 22°C felett elnyeli a hőt és tárolja addig, amíg a hőmérséklet 18°C alá nem csökken, ekkor a tárolt hőt kibocsátja a helyiségbe.

5. ábra. DuPont Energain panelek a mennyezetre felszerelve

Az Additive Manufacturing is új utakat nyitott a hőgazdálko-dás terén. A Delfti és az Eindhoveni Műszaki Egyetemmel közös Spong3D elnevezésű együttműködési projektjük sikeresen demonstrálta, hogyan lehet egykomponensű homlokzati rend-szert nyomtatni és több funkciót integrálni a hőteljesítmény opti-malizálása és az épület energiaigényének csökkentése érdeké-ben a fűtési és hűtési periódus során. Az adaptív homlokzat két alrendszere közül az egyik különböző méretű légüregeket tartal-mazó porózus belső magból áll, hogy biztosítsa a hőszigetelést, a másik olyan külső csatornák sorozata, amelyeken keresztül folyadék áramlik mozgó hőtömegként adaptív hőtárolást biz-tosítva. A folyadék áthelyezhető a homlokzat egyik oldaláról a másikra, hogy szükség szerint elnyelje és felszabadítsa a hőt.

A 3D nyomtatású Spong3D homlokzat alacsony hővezető- képességű PETG szálakat használ. Szimulációs vizsgálatok azt mutatták, hogy átlagos nyári körülmények között 25 W/m2 hűtési sebesség érhető el – ez többé-kevésbé megegyezik egy tipikus irodai környezet várható hőnyereségének 50%-ával. Egy eny-hébb téli napon átlagosan 4,8 kWh hőenergiát lehet visszanyer-ni egy 12 m2-es iroda esetében, vagyis az átlagos fűtési igény kb. 70%-át. Bár még gyerekcipőben jár, az eredmények alapján a technológia ígéretesnek tűnik, de további fejlesztésekre van szükség.

dr. lehoczki lászló

FORRÁS

Plastics News Europe

www.greenfo.hu

www.epiteszforum.hu

3. ábra. Az energiatakarékos ICE ház tervezésénél olyan anyagokat használtak, amelyek összhangban állnak a körkörös gazdasági modellel

6. ábra. 3D nyomtatással készült Spong3D homlokzati lemezek a hőteljesít-mény optimalizálására és az épület energiaigényének csökkentésére

277 278IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS GUMIIPARGUMIIPAR

Közzétette statisztikáját a világ műszaki gumitermék gyár-tó iparáról az Europen Rubber Journal. A statisztika 50 céget tartalmaz, ezek teljes árbevétele a műszaki gumitermékekből mintegy 77 milliárd USD.

A táblázat az első tíz legnagyobb műszaki gumitermék gyár-tó forgalmát mutatja 2017-ben

Az élen, akárcsak 2016-ban a Continental/Contitech találha-tó közel 6,5 milliárd USD árbevétellel, őket szorosan követi a Freudenberg csoport, 6,3 milliárd USD értékesítéssel. Mindkét cég jelentős gyártókapacitással rendelkezik Magyarországon. A műszaki gumitermékek gyártóinál is megfigyelhető bizo-nyos mértékű koncentrálódás, az élen állók piaci részesedése emelkedik, de a koncentrálódás közel se olyan mértékű, mint a gumi abroncs iparban, ahol az 5 vezető cég részesedése közel 50%. Az 50-es listán szereplő cégek mintegy 30%-a kizárólag műszaki gumitermékeket gyárt (például a Hutchinson, a Gates és a Semperit), de több olyan is van, ahol a cégcsoport teljes árbevételének kevesebb mint egy ötödét adják a műszaki gumi-termékek. Ez utóbbiak közé tartozik a Continental, a Bridgestone és a Yokohama.

Az első 25-be éppen befért a Semperit, 986 millió USD árbe-vétellel, míg az 50-es listára kerüléshez 420 millió USD árbevé-telre volt szükség. A Magyarországon is gyártókapacitással ren-delkező további cégek közül a Federal Mogul (USA) 17. a listán 1,4 milliárd USD árbevétellel, a WOCO pedig 47., árbevétele 480 millió USD.

A vezető műszaki gumitermék gyártók (a Trelleborg kivételé-vel) növelték árbevételüket a termékcsoportban az előző évhez képest. A Trelleborg a csökkenést konszolidációs lépésekkel magyarázta, de meg kell jegyezni, hogy a csökkenő műszaki gumitermék értékesítés ellenére a csoport kiemelkedő, 12,7%-os nyereséget mutatott fel, ami messze meghaladja a műszaki gumigyártók átlagát.

Dr. Nagy Tibor Rubber-Consult Kft.

A CONTINENTAL VÉGZETT AZ ÉLEN

TAVALY A MŰSZAKI GUMITERMÉKEK

ÉRTÉKESÍTÉSÉBEN

Cég Ország Műszaki gumitermék értékesítés

Műszaki gumitermék a teljes forgalomból

1 Continental/ContiTech Németország 6450 13

2 Freudenberg csoport Németország 6321 60

3 Hutchinson S.A. Franciaország 4639 100

4 Sumitomo Riko Co. Ltd. Japán 3921 95

5 Cooper Standard Automotive USA 3437 95

6 Bridgestone Corp. Japán 3086 10

7 NOK Inc. Japán 3060 47

8 Gates Industrial Corp. P.L.C. USA 3041 100

9 HS R&A Co. Ltd. Dél-Korea 2700 100

10 Trelleborg A.B. Svédrország 2638 71

Fotó

: Con

tiTec

h R

ubbe

r In

dust

rial

Kft

.

277 278IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS GUMIIPARGUMIIPAR

Közzétette statisztikáját a világ műszaki gumitermék gyár-tó iparáról az Europen Rubber Journal. A statisztika 50 céget tartalmaz, ezek teljes árbevétele a műszaki gumitermékekből mintegy 77 milliárd USD.

A táblázat az első tíz legnagyobb műszaki gumitermék gyár-tó forgalmát mutatja 2017-ben

Az élen, akárcsak 2016-ban a Continental/Contitech találha-tó közel 6,5 milliárd USD árbevétellel, őket szorosan követi a Freudenberg csoport, 6,3 milliárd USD értékesítéssel. Mindkét cég jelentős gyártókapacitással rendelkezik Magyarországon. A műszaki gumitermékek gyártóinál is megfigyelhető bizo-nyos mértékű koncentrálódás, az élen állók piaci részesedése emelkedik, de a koncentrálódás közel se olyan mértékű, mint a gumi abroncs iparban, ahol az 5 vezető cég részesedése közel 50%. Az 50-es listán szereplő cégek mintegy 30%-a kizárólag műszaki gumitermékeket gyárt (például a Hutchinson, a Gates és a Semperit), de több olyan is van, ahol a cégcsoport teljes árbevételének kevesebb mint egy ötödét adják a műszaki gumi-termékek. Ez utóbbiak közé tartozik a Continental, a Bridgestone és a Yokohama.

Az első 25-be éppen befért a Semperit, 986 millió USD árbe-vétellel, míg az 50-es listára kerüléshez 420 millió USD árbevé-telre volt szükség. A Magyarországon is gyártókapacitással ren-delkező további cégek közül a Federal Mogul (USA) 17. a listán 1,4 milliárd USD árbevétellel, a WOCO pedig 47., árbevétele 480 millió USD.

A vezető műszaki gumitermék gyártók (a Trelleborg kivételé-vel) növelték árbevételüket a termékcsoportban az előző évhez képest. A Trelleborg a csökkenést konszolidációs lépésekkel magyarázta, de meg kell jegyezni, hogy a csökkenő műszaki gumitermék értékesítés ellenére a csoport kiemelkedő, 12,7%-os nyereséget mutatott fel, ami messze meghaladja a műszaki gumigyártók átlagát.

Dr. Nagy Tibor Rubber-Consult Kft.

A CONTINENTAL VÉGZETT AZ ÉLEN

TAVALY A MŰSZAKI GUMITERMÉKEK

ÉRTÉKESÍTÉSÉBEN

Cég Ország Műszaki gumitermék értékesítés

Műszaki gumitermék a teljes forgalomból

1 Continental/ContiTech Németország 6450 13

2 Freudenberg csoport Németország 6321 60

3 Hutchinson S.A. Franciaország 4639 100

4 Sumitomo Riko Co. Ltd. Japán 3921 95

5 Cooper Standard Automotive USA 3437 95

6 Bridgestone Corp. Japán 3086 10

7 NOK Inc. Japán 3060 47

8 Gates Industrial Corp. P.L.C. USA 3041 100

9 HS R&A Co. Ltd. Dél-Korea 2700 100

10 Trelleborg A.B. Svédrország 2638 71

Fotó

: Con

tiTec

h R

ubbe

r In

dust

rial

Kft

.

279 280IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKMAGUSZ HIRDETÉS

A díj alapításával a Magyar Gumiipari Szövetség (MAGUSZ) emléket állít Dr. Klein Pál vegyészmérnöknek, aki a Magyar Ruggyantaárugyár Rt. (MRG) vezérigazgatója volt 1929-48 között.

Klein Pál 1896-ban született Budapesten. 1923-ban dokto-rált Berlinben kolloidkémia témában, és már ebben az évben a Ruggyantaárugyárba került, mint kutatómérnök. 1926-ban vezér-igazgató-helyettesnek nevezték ki, majd 1929-ben ő lett az MRG vezérigazgatója. Működése alatt vált az MRG komoly nemzetközi gazdasági és szakmai kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalattá. Nagy hangsúlyt fektetett a gyár színvonalas technológiai fejlesz-tése mellett a kutatásokra is. Klein Pál több nagy jelentőségű szabadalmaztatott találmány szerzője. Ezek közül különösen fontosnak bizonyult a latex technológiát új alapokra helyező úgy-nevezett anód szabadalom. Életét a munkának áldozta, erős aka-ratú, de igazságos vezető volt. 1946-ban Angliába utazott üzleti útra, ahonnan többé nem tért vissza. Életének hátralevő éveiről sajnos nem sokat tudunk, 1953-ban halt meg.

A Klein Pál Gumiipari Díjat olyan természetes személy kap-hatja, aki jelentősen hozzájárult a hazai műszaki gumitermék gyártás, gumihulladék hasznosítás fejlődéséhez. A díj kiadható jelentős, hasznosított műszaki alkotásért, kutatás-fejlesztési eredményért, sikeres kereskedelmi tevékenységért és életmű díj-ként, a hazai gumiiparban végzett több évtizedes tevékenységért.

A díjat évente egy alkalommal a MAGUSZ elnöksége ítéli oda a beérkezett javaslatok figyelembe vételével. A díj első átadására 2018-ban a MAGUSZ Kerekasztal rendezvényén, a későbbiekben pedig a MAGUSZ rendes éves közgyűlésén kerül sor. A díjra a MAGUSZ tagvállalatok képviselői, a MAGUSZ vezetőségi tagjai és magánszemélyek is tehetnek jelölést.

Riedel Rita és Dr. Nagy TiborMAGUSZ

KLEIN PÁL GUMIIPARI DÍJAT ALAPÍTOTT A MAGUSZ

www.plasticsmeeting.com

LÁSSUK EGYÜTT VENDÉGÜLKÖZÉPEURÓPA MŰANYAGIPARÁT!

distribution

www.snetor.com

VÁLLALÁSAINK:

Minőségi műanyag termékek széles választéka

Folyamatos raktárkészlet

Kiemelkedő logisztikai háttér ügyfeleink részére

Helyi értékesítői jelenlét és kiemelt ügyfélszolgálat

Garantált, a nemzetközi szabályozásnak megfelelő minőségi es technikai hátttér

Snetor Distribution a következő Celanese PA és PP termékek hivataos forgalmazója:

NILAMID® - FRIANYL® - ECOMID® - NYLFOR® - NIVIONPLAST®

POLIFOR® - TECNOPRENE® - TALCOPRENE®

Cím: 11 avenue Dubonnet - 92407 Courbevoie - FRANCE Telefon: +33 1 49 04 88 88

Email: europe@snetor.fr

KAPCSOLAT

��������®������������������������������������������������� ������������������������®������������� ������������������������������������®����������®������������������������������������������������������������

DISTRIBUTOR OF PLASTICS

AND CHEMICALS

279 280IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKMAGUSZ HIRDETÉS

A díj alapításával a Magyar Gumiipari Szövetség (MAGUSZ) emléket állít Dr. Klein Pál vegyészmérnöknek, aki a Magyar Ruggyantaárugyár Rt. (MRG) vezérigazgatója volt 1929-48 között.

Klein Pál 1896-ban született Budapesten. 1923-ban dokto-rált Berlinben kolloidkémia témában, és már ebben az évben a Ruggyantaárugyárba került, mint kutatómérnök. 1926-ban vezér-igazgató-helyettesnek nevezték ki, majd 1929-ben ő lett az MRG vezérigazgatója. Működése alatt vált az MRG komoly nemzetközi gazdasági és szakmai kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalattá. Nagy hangsúlyt fektetett a gyár színvonalas technológiai fejlesz-tése mellett a kutatásokra is. Klein Pál több nagy jelentőségű szabadalmaztatott találmány szerzője. Ezek közül különösen fontosnak bizonyult a latex technológiát új alapokra helyező úgy-nevezett anód szabadalom. Életét a munkának áldozta, erős aka-ratú, de igazságos vezető volt. 1946-ban Angliába utazott üzleti útra, ahonnan többé nem tért vissza. Életének hátralevő éveiről sajnos nem sokat tudunk, 1953-ban halt meg.

A Klein Pál Gumiipari Díjat olyan természetes személy kap-hatja, aki jelentősen hozzájárult a hazai műszaki gumitermék gyártás, gumihulladék hasznosítás fejlődéséhez. A díj kiadható jelentős, hasznosított műszaki alkotásért, kutatás-fejlesztési eredményért, sikeres kereskedelmi tevékenységért és életmű díj-ként, a hazai gumiiparban végzett több évtizedes tevékenységért.

A díjat évente egy alkalommal a MAGUSZ elnöksége ítéli oda a beérkezett javaslatok figyelembe vételével. A díj első átadására 2018-ban a MAGUSZ Kerekasztal rendezvényén, a későbbiekben pedig a MAGUSZ rendes éves közgyűlésén kerül sor. A díjra a MAGUSZ tagvállalatok képviselői, a MAGUSZ vezetőségi tagjai és magánszemélyek is tehetnek jelölést.

Riedel Rita és Dr. Nagy TiborMAGUSZ

KLEIN PÁL GUMIIPARI DÍJAT ALAPÍTOTT A MAGUSZ

www.plasticsmeeting.com

LÁSSUK EGYÜTT VENDÉGÜLKÖZÉPEURÓPA MŰANYAGIPARÁT!

distribution

www.snetor.com

VÁLLALÁSAINK:

Minőségi műanyag termékek széles választéka

Folyamatos raktárkészlet

Kiemelkedő logisztikai háttér ügyfeleink részére

Helyi értékesítői jelenlét és kiemelt ügyfélszolgálat

Garantált, a nemzetközi szabályozásnak megfelelő minőségi es technikai hátttér

Snetor Distribution a következő Celanese PA és PP termékek hivataos forgalmazója:

NILAMID® - FRIANYL® - ECOMID® - NYLFOR® - NIVIONPLAST®

POLIFOR® - TECNOPRENE® - TALCOPRENE®

Cím: 11 avenue Dubonnet - 92407 Courbevoie - FRANCE Telefon: +33 1 49 04 88 88

Email: europe@snetor.fr

KAPCSOLAT

��������®������������������������������������������������� ������������������������®������������� ������������������������������������®����������®������������������������������������������������������������

DISTRIBUTOR OF PLASTICS

AND CHEMICALS

281 282IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTSKITEKINTŐ KITEKINTŐ

MIKROSZKÓPIKUS CSODÁK – MIKRO- ÉS NANOFRÖCCSÖNTÉS

Napjainkban az élet minden területén a termékeket a lehető legkisebb helyen, a lehető legprecízebben szeretnénk megvaló-sítani. Számos területen a fröccsöntéssel előállított termékek – megfelelő alapanyag választás mellett – minőségben és árban is vetélytársai lehetnek a hagyományos szerkezeti anyagokból készülteknek, értve ez alatt a fémeket vagy a kerámiákat is. Nincs ez másképp a mikro- és a nanofröccsöntés területén sem, ráadásul ezekkel a technológiákkal olyan termékeket is életre hívhatunk, melyeket más hagyományos megmunkálási módsze-rekkel csak nehezen vagy egyáltalán nem lehetne megalkotni. A fröccsöntés ezen részterületeinek fentebb említett különle-gességei miatt, jelen cikkben a mikro- és a nanofröccsöntés alapvető jellemzőit ismertetjük, kitérve az alkalmazott gyártóbe-rendezések jellegzetességeire és a végtermékek felhasználási lehetőségeire.

A mikrofröccsöntésre számos definíciót lehet találni. Általá-nosan akkor beszélhetünk mikrofröccsöntésről, ha az előállítani kívánt termék tömege mindössze pár milligramm, vagy a ter-mék egyes méretei és az ehhez kapcsolódó tűrések mikrométer tartományba esnek. Ahhoz, hogy ezeknek a kritériumoknak meg tudjunk felelni, speciális berendezések szükségesek. A termék méretpontosságához elengedhetetlen a szerszám megfelelő megmunkálása, melyet mikromarással vagy mikro-szikraforgá-csolással érhetünk el.

A szerszám megfelelő megmunkálása mellett ilyen kis tömegű termékek esetében a plasztikáló egység precíz műkö-dése is nélkülözhetetlen. A gyártók általában kétféle megoldást alkalmaznak; első lehetőség, hogy ezekhez a termékekhez spe-ciális berendezéseket kínálnak, melyeket ezeknek a kisméretű termékeknek az előállítására terveztek. Ezekről általánosan elmondható, hogy kis záróerővel (általában 2-10 tonna), speci-ális plasztikáló egységgel és nagyon precíz szerszámzárással

rendelkeznek. Második lehetőségként a gyártók a korábban nagyobb méretű termékekhez alkalmazott berendezés plaszti-káló egységének cseréjét teszik lehetővé, azaz nagyon kis ömle-dék mennyiségek beadagolására alkalmas, cserélhető plaszti-káló egységet kínálnak.

Részletesebben megvizsgálva az alkalmazott plasztikáló egységeket azt tapasztalhatjuk, hogy a gyártók változatos tech-nológiákat és ezek kombinációit alkalmazzák a granulátumok megömlesztésére és az ömledék pontos mennyiségének szer-számba juttatására. Általánosan elmondható, hogy a nagymé-retű termékek fröccsöntésére alkalmazott csigakonstrukciókat itt már ritkábban alkalmazzák, sokkal inkább tisztán dugattyús, illetve dugattyús vagy csigás előplasztikálással is rendelkező beadagolást alkalmaznak. A dugattyúk a mikrofröccsöntés terü-letén való térhódításának legfontosabb oka a nagyobb beada-golási pontosságuk, mely ennek az ágazatnak az egyik legfon-tosabb alapkritériumát képezi. A felhasznált csigák átmérője általánosságban 8-15 mm, míg a leggyakrabban alkalmazott dugattyúké mindössze 5 mm.

Fontos megjegyezni, hogy míg a hagyományos fröccsöntési technológiák esetében a sérülésre kevésbé érzékeny terméke-ket egyszerűen gravitációs úton távolítják el, addig a mikrofröcs-csöntésnél a termékek szerszámból való kivételét gyakorlatilag mindig robotokkal oldják meg. A gravitációs eltávolítás során a kidobó csapok előre mozdulását követően a termék – a gravi-tációnak köszönhetően – a két szerszám fél között elhelyezke-dő nyíláson távozik, ahol egy erre kijelölt gyűjtődobozban, vagy szállítószalagon landol. A robotizált fröccsöntés során a robot elvégzi a beömlő csonk eltávolítását, majd esetleges lézeres minőségellenőrzést követően a termékeket eltérő gyűjtőkbe szelektálja.

A megfelelő szerszámmal és gyártóberendezéssel változatos mikrotermékeket állíthatunk elő. Alkalmazásuk széleskörű: mik-rofröccsöntéssel előállíthatunk kis méretű, órákban alkalmazott fogaskerekeket, mikroméretű rögzítőegységeket, miniatürizált csapágytartozékokat, mikrofiltereket vagy elektronikai eszkö-zök alkatrészeit, mint például telefonok belső tűs csatlakozóinak a fejét is.

Általános az a tény, hogyha valamit sikerül megoldanunk, attól abba még nem nyugszunk bele. Mindig még jobb, még nagyobb, esetleg még kisebb, precízebb megoldást keresünk. A mikrofröccsöntés térhódításával szöget ütött a kutatók fejébe az a kérdés, hogy vajon lehet-e még ennél is kisebb terméke-ket vagy megfelelően strukturált felületet kialakítani. Az ötlet kigondolását követően nem is kellett sokáig várni, megszületett a nanofröccsöntés.

A nanofröccsöntés technológiájával leggyakrabban speciális, holografikus felületeket tudunk létrehozni. Ezek a felületek a szerszám lenyomatai, tehát ezek kialakításához speciális felü-letkiképzéssel rendelkező szerszám szükséges. Kezdetekben ezt a különleges felületet úgy érték el, hogy egy fotolitográfiás módszerrel felületkezelt félvezető mintázatát nikkel lemezre vitték át, melyet ezt követően a szerszámba ültettek. Ezeknek a legnagyobb hátránya az volt, hogy mindössze nagyjából száz-ezres ciklusszámig voltak használhatók. Az újabb technológiák esetében már nem nikkel lemezeket alkalmaznak, hanem a kész szerszám felületére visznek fel egy speciális réteget, melyet azt követően módosítanak. Az így kapott speciális szerszámmal már milliós ciklusszámok is elérhetőek. A fröccsöntött termékeken nyert felületek leggyakrabban marketing, illetve védjegy funkci-ókat töltenek be.

Látható, hogy a mikro- és nanofröccsöntés területe széles, fejlődőképes ágazat, mely újabb és újabb lehetőségeket ad spe-ciális, esetlegesen különleges felületekkel rendelkező termékek olcsóbb, gyorsabb előállítására. Egy kérdés maradt: Van ettől még kisebb?

Szabó Gábor Az írást a CNCMédia közölte.

FORRÁSOKhttp://cdn.intechopen.com/pdfs-wm/34671.pdf

http://orca.cf.ac.uk/54854/1/U585243.pdf

http://www.battenfeld.ru/fileadmin/templates/docs/imm/microsystem_

presentation.pdf

https://plasticsengineeringblog.com/2015/07/30/beyond-micro-nano-

injection-molding-is-finally-commercial/

https://www.arburg.com/fileadmin/redaktion/presse/2010/27980-01.jpg

http://www.plasticportal.eu/image/staticke/Image/2014_foto/Oktober_2014/

MicroPower_LIM.JPG

https://www.arburg.com/fileadmin/redaktion/bilder/galerie_747px/27985_

dosing_screw_micro.jpg

https://www.arburg.com/fileadmin/redaktion/bilder/presse_300dpi/

arburg_30113_micro_clamping_frame.jpg

http://microsystems.uk.com/wp-content/uploads/2015/05/medical-

micro-clamp-part-orange-finger-tip.jpg

https://plasticsengineering.files.wordpress.com/2015/08/nil-technology.jpg

1. ábra. Speciális mikrofröccsöntésre tervezett berendezés (Wittmann Battenfeld)

Mikrofröccsöntött termékek

Jól látszik az átlagos mérettartomány

Fröccsöntéssel kialakított holografikus felület

2.a ábra. Mikrofröccsöntésnél alkalmazott csiga…

2.b ábra. …és a teljes plasztikáló egység (Arburg)

281 282IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTSKITEKINTŐ KITEKINTŐ

MIKROSZKÓPIKUS CSODÁK – MIKRO- ÉS NANOFRÖCCSÖNTÉS

Napjainkban az élet minden területén a termékeket a lehető legkisebb helyen, a lehető legprecízebben szeretnénk megvaló-sítani. Számos területen a fröccsöntéssel előállított termékek – megfelelő alapanyag választás mellett – minőségben és árban is vetélytársai lehetnek a hagyományos szerkezeti anyagokból készülteknek, értve ez alatt a fémeket vagy a kerámiákat is. Nincs ez másképp a mikro- és a nanofröccsöntés területén sem, ráadásul ezekkel a technológiákkal olyan termékeket is életre hívhatunk, melyeket más hagyományos megmunkálási módsze-rekkel csak nehezen vagy egyáltalán nem lehetne megalkotni. A fröccsöntés ezen részterületeinek fentebb említett különle-gességei miatt, jelen cikkben a mikro- és a nanofröccsöntés alapvető jellemzőit ismertetjük, kitérve az alkalmazott gyártóbe-rendezések jellegzetességeire és a végtermékek felhasználási lehetőségeire.

A mikrofröccsöntésre számos definíciót lehet találni. Általá-nosan akkor beszélhetünk mikrofröccsöntésről, ha az előállítani kívánt termék tömege mindössze pár milligramm, vagy a ter-mék egyes méretei és az ehhez kapcsolódó tűrések mikrométer tartományba esnek. Ahhoz, hogy ezeknek a kritériumoknak meg tudjunk felelni, speciális berendezések szükségesek. A termék méretpontosságához elengedhetetlen a szerszám megfelelő megmunkálása, melyet mikromarással vagy mikro-szikraforgá-csolással érhetünk el.

A szerszám megfelelő megmunkálása mellett ilyen kis tömegű termékek esetében a plasztikáló egység precíz műkö-dése is nélkülözhetetlen. A gyártók általában kétféle megoldást alkalmaznak; első lehetőség, hogy ezekhez a termékekhez spe-ciális berendezéseket kínálnak, melyeket ezeknek a kisméretű termékeknek az előállítására terveztek. Ezekről általánosan elmondható, hogy kis záróerővel (általában 2-10 tonna), speci-ális plasztikáló egységgel és nagyon precíz szerszámzárással

rendelkeznek. Második lehetőségként a gyártók a korábban nagyobb méretű termékekhez alkalmazott berendezés plaszti-káló egységének cseréjét teszik lehetővé, azaz nagyon kis ömle-dék mennyiségek beadagolására alkalmas, cserélhető plaszti-káló egységet kínálnak.

Részletesebben megvizsgálva az alkalmazott plasztikáló egységeket azt tapasztalhatjuk, hogy a gyártók változatos tech-nológiákat és ezek kombinációit alkalmazzák a granulátumok megömlesztésére és az ömledék pontos mennyiségének szer-számba juttatására. Általánosan elmondható, hogy a nagymé-retű termékek fröccsöntésére alkalmazott csigakonstrukciókat itt már ritkábban alkalmazzák, sokkal inkább tisztán dugattyús, illetve dugattyús vagy csigás előplasztikálással is rendelkező beadagolást alkalmaznak. A dugattyúk a mikrofröccsöntés terü-letén való térhódításának legfontosabb oka a nagyobb beada-golási pontosságuk, mely ennek az ágazatnak az egyik legfon-tosabb alapkritériumát képezi. A felhasznált csigák átmérője általánosságban 8-15 mm, míg a leggyakrabban alkalmazott dugattyúké mindössze 5 mm.

Fontos megjegyezni, hogy míg a hagyományos fröccsöntési technológiák esetében a sérülésre kevésbé érzékeny terméke-ket egyszerűen gravitációs úton távolítják el, addig a mikrofröcs-csöntésnél a termékek szerszámból való kivételét gyakorlatilag mindig robotokkal oldják meg. A gravitációs eltávolítás során a kidobó csapok előre mozdulását követően a termék – a gravi-tációnak köszönhetően – a két szerszám fél között elhelyezke-dő nyíláson távozik, ahol egy erre kijelölt gyűjtődobozban, vagy szállítószalagon landol. A robotizált fröccsöntés során a robot elvégzi a beömlő csonk eltávolítását, majd esetleges lézeres minőségellenőrzést követően a termékeket eltérő gyűjtőkbe szelektálja.

A megfelelő szerszámmal és gyártóberendezéssel változatos mikrotermékeket állíthatunk elő. Alkalmazásuk széleskörű: mik-rofröccsöntéssel előállíthatunk kis méretű, órákban alkalmazott fogaskerekeket, mikroméretű rögzítőegységeket, miniatürizált csapágytartozékokat, mikrofiltereket vagy elektronikai eszkö-zök alkatrészeit, mint például telefonok belső tűs csatlakozóinak a fejét is.

Általános az a tény, hogyha valamit sikerül megoldanunk, attól abba még nem nyugszunk bele. Mindig még jobb, még nagyobb, esetleg még kisebb, precízebb megoldást keresünk. A mikrofröccsöntés térhódításával szöget ütött a kutatók fejébe az a kérdés, hogy vajon lehet-e még ennél is kisebb terméke-ket vagy megfelelően strukturált felületet kialakítani. Az ötlet kigondolását követően nem is kellett sokáig várni, megszületett a nanofröccsöntés.

A nanofröccsöntés technológiájával leggyakrabban speciális, holografikus felületeket tudunk létrehozni. Ezek a felületek a szerszám lenyomatai, tehát ezek kialakításához speciális felü-letkiképzéssel rendelkező szerszám szükséges. Kezdetekben ezt a különleges felületet úgy érték el, hogy egy fotolitográfiás módszerrel felületkezelt félvezető mintázatát nikkel lemezre vitték át, melyet ezt követően a szerszámba ültettek. Ezeknek a legnagyobb hátránya az volt, hogy mindössze nagyjából száz-ezres ciklusszámig voltak használhatók. Az újabb technológiák esetében már nem nikkel lemezeket alkalmaznak, hanem a kész szerszám felületére visznek fel egy speciális réteget, melyet azt követően módosítanak. Az így kapott speciális szerszámmal már milliós ciklusszámok is elérhetőek. A fröccsöntött termékeken nyert felületek leggyakrabban marketing, illetve védjegy funkci-ókat töltenek be.

Látható, hogy a mikro- és nanofröccsöntés területe széles, fejlődőképes ágazat, mely újabb és újabb lehetőségeket ad spe-ciális, esetlegesen különleges felületekkel rendelkező termékek olcsóbb, gyorsabb előállítására. Egy kérdés maradt: Van ettől még kisebb?

Szabó Gábor Az írást a CNCMédia közölte.

FORRÁSOKhttp://cdn.intechopen.com/pdfs-wm/34671.pdf

http://orca.cf.ac.uk/54854/1/U585243.pdf

http://www.battenfeld.ru/fileadmin/templates/docs/imm/microsystem_

presentation.pdf

https://plasticsengineeringblog.com/2015/07/30/beyond-micro-nano-

injection-molding-is-finally-commercial/

https://www.arburg.com/fileadmin/redaktion/presse/2010/27980-01.jpg

http://www.plasticportal.eu/image/staticke/Image/2014_foto/Oktober_2014/

MicroPower_LIM.JPG

https://www.arburg.com/fileadmin/redaktion/bilder/galerie_747px/27985_

dosing_screw_micro.jpg

https://www.arburg.com/fileadmin/redaktion/bilder/presse_300dpi/

arburg_30113_micro_clamping_frame.jpg

http://microsystems.uk.com/wp-content/uploads/2015/05/medical-

micro-clamp-part-orange-finger-tip.jpg

https://plasticsengineering.files.wordpress.com/2015/08/nil-technology.jpg

1. ábra. Speciális mikrofröccsöntésre tervezett berendezés (Wittmann Battenfeld)

Mikrofröccsöntött termékek

Jól látszik az átlagos mérettartomány

Fröccsöntéssel kialakított holografikus felület

2.a ábra. Mikrofröccsöntésnél alkalmazott csiga…

2.b ábra. …és a teljes plasztikáló egység (Arburg)

283 284IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

ÁRRIPORT ÁRRIPORT

CSENDESEN INDULÓ ŐSZI SZEZONAz elmúlt hetek „commodity” polimer árait és az árvárakozásokat az alábbi tényezők be folyásolták:

• BRENT olajár 74,73 USD/hordó, csökkenő árak,

• EUR/USD: 1,1539, stagnáló euró,• NAPHTHA: 636,95 USD/t,

enyhén növekvő árak,• olefin monomer spot árak stagnálása, • SM spot ár kismértékű emelkedése

(+5 USD/MT),• erősödő regionális valuták,• gyenge kereslet, informálódó vevők.

A feldolgozók lassan visszatérnek a nyári sza-badságról. Kevés konkrét vásárlás történik. Egyelőre az árakról és a polimerek elérhetősé-géről tájékozódnak. A HDPE kivételével minden alapanyagból széles a kínálat, illetve HDPE-ből a szerb termelőnél még van azonnali elér-hetőség. A feldolgozók árcsökkenés ben bíz-nak. Azonban a visszaerősödő olaj és NAPHTA árak miatt az olefin mono merek esetében a roll-over a legvalószínűbb szcenárió. Meglepő módon nem találkoztunk az elmúlt hetekben előrevásárlásokkal. Úgy tűnik a feldolgozókat nem aggasztják a várható leállások. Nem szá-mítanak hiányra egyik alapanyagból sem.

A közép-európai gyártók közül az alábbiak készülnek karbantartásra, leállásra:

HDPE:• Unipetrol – Litvinov (200 kt/év kapacitás) – 2018. szeptember 3-tól• BOP – Plock (320 kt/év kapacitás) – 2018. szeptember 17-től• MOL – Tiszaújváros (220 kt/év kapacitás) – 2018. szeptember 24-tőlPP:• Unipetrol – Litvinov (280 kt/év kapacitás) – visszaterhelés kb. 30 %-kal

2018. augusztus 20-tól• MOL – Tiszaújváros (100 kt/év kapacitás) – 2018. szeptember 24-től• MOL – Bratislava (255 kt/év kapacitás) – 2018. október 15-től• a Lyondell Basell esetében várható leállás Wesselingben és Ferrarában

októberben és novemberbenLDPE:• leállás, termeléskorlátozás az őszi szezonban nem várható Közép-Európában• Nyugat-Európában a Lyondell Basell wesselingi (230 kt/év kapacitás) gyára áll meg

karbantartásra 2018. szeptember 15-től, valamint a Versalis dunkirki 250 kt-s gyárá-ban várható karbantartás 2018. szeptember 3-tól

Az LDPE esetében Nyugat-Európában is bekövetkezett a kereslet- és árcsökkenés. A hóvégi spot ajánlatok megközelítik a közép-európait. Csak remélni lehet, hogy a leállások valamelyest egyensúlyba hozzák a piacot. Azonban jelentős árszintválto-zás az LDPE-nél az év végéig nem várható.

A piac egyértelműen SM áremelkedésre számít, ennek várható mértéke pedig egyre nő, 80-100 €/t emelkedés valószínű. Jelenleg az európai SM kapacitások 90%-a termel, a többi karbantartás alatt.

POLIOLEFINEK

Az LDPE kereslet nem élénkült. Egyes termelők fölös készletei-ket speciális spot ajánlatokkal igyekeznek értékesíteni. Azonban ez csak konzerválja az alacsony árszintet. Jó hírnek tűnik, hogy az érdeklődés – nem vásárlás – a termékárak és elérhetőségek tekintetében jelentősen élénkült. Az árak továbbra is 1060-1140 € közötti ársávban szóródtak a múlt héten. A polimer gyártók abban bíznak, hogy a további relatív (monomerhez képest) árcsökkenés megáll, és az árak legalább roll-over-t képesek lesznek elérni szeptemberben.

A HDPE kínálat általánosságban továbbra is szűk, különösen a fúvási célú és MDPE típusoknál. Azonban a közép-európai termelők közül a HIP-Petrohemija továbbra is rendelkezik elér-hető készletekkel. Mivel mindhárom nagy kapacitásokkal ren-delkező regionális polimer termelő megáll szeptemberben, így elképzelhető, hogy egyes típusokból hiány alakul ki a piacon. A jellemző ársáv 1120-1240 €/t között volt az elmúlt hetekben. Véleményünk szerint az árak emelkedni fognak, a monomer árváltozáshoz képest átlagosan 20 €-val drágulnak majd.

A HDPE (100) cső típus jellemző ársávja stabil maradt: 1400-1520 €/t. A feldolgozók jelentős készletekkel rendelkeznek. A szűk regionális kínálat nem érinti a csőgyártókat szeptember-ben. A szeptemberi árak esetében a roll-over a legvalószínűbb.

Az LLDPE C4 közép-európai árai 1080–1190 €/t, Lengyelországban 1100-1130 € között van. A kereslet nem túl erős, a kínálat kielégítő.

Az mLLDPE árak nem változtak, 1260-1400 €/t közötti ársáv-ban voltak. Nem számítunk árváltozásra szeptemberben.

A közép-európai PPH gyártók jelentős készletekkel rendel-keznek, elsősorban közepes folyásindexű fröccsöntési célú termékekkel. Ezekre egyelőre kicsi a kereslet, áruk 1180-1260 €/t között volt. A PPH rafia típusok kereslete már élénkebb volt, az árak 1210-1290 € között szóródtak. A speciálisabb fröcs-cs típusok ára 1240-1360 € volt. A jellemző árak 1180-1360 € között voltak. Erősödő keresletre, szűkülő kínálatra számítunk. Azonban a magas árszint miatt monomer követő árváltozás valószínű.

A PPC iránti gyenge kereslet miatt az ársáv alsó része mint-egy 20 €-t ment lefelé, a jellemző árak így Közép-Európában az elmúlt héten 1270-1440 €/t között voltak típustól, alkalma-zási területtől függően. Keresletélénkülést és kisebb előrevá-sárlásokat augusztus utolsó hetében vártunk. Szeptemberben valószínű a roll-over az augusztus elejei árakhoz képest.

A PPR jellemző ársáv 1300-1460 €/t között van típustól, gyár-tótól és alkalmazási területtől függően. A kereslet gyenge.

Az alábbi táblázat mutatja augusztus első három hetének árait (teljes kocsi rakomány 20-22,5 t):

TípusJellemző ártartományok 2018. augusztus első

három hetében Közép-Európában (€/tonna)

HDPE fúvási célra 1130-1250

HDPE fólia 1120-1250

HDPE fröccstípus 1110-1250

HDPE cső (100) 1400-1540

LDPE fólia 1060-1200

LDPE GP 1060-1200

LLDPE C4 1080-1190

PPC 1290-1440

PPH fröccstípus 1180-1380

PPH rafia 1220-1300

PPR 1300-1460

GPPS 1300-1520

HIPS 1460-1600

EPS 1500-1600

POLISZTIROLOK

A SM várható jelentős áremelkedése magával fogja húzni a polimer árakat is.

Az EPS esetében a szigetelőanyag piac már az élénkülés jeleit mutatja. A közelgő áremelkedés és hűvösebb idő serken-ti a keresletet. Azonban szabad készletek nincsenek a piacon. A közép-európai jellemző kínálati ársáv 1520-1620 €/t között van. Jelentős kereslet élénkülésre számítunk, előre vásárolni is magasabb árakon lehet majd. Szeptemberben monomer követő 70-90 €-s áremelkedésre számítunk.

A GPPS és HIPS árak is megkezdték menetelésüket felfelé, kismértékben emelkedtek. Kevés az Európán kívüli import a piacon, mennyisége nem képes befolyásolni az átlagárakat. Az európai termelésű GPPS átlagára 1380-1520 €/t, a HIPS ára 1460-1600 € között van. Szeptemberben monomer követő áremelésre számítunk.

Bűdy lászló

Polimer árak Közép-Európában [euro/tonna]2017. 35.hét – 2018. 34. hét

2018

.AU

GUSZ

TUS

283 284IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

ÁRRIPORT ÁRRIPORT

CSENDESEN INDULÓ ŐSZI SZEZONAz elmúlt hetek „commodity” polimer árait és az árvárakozásokat az alábbi tényezők be folyásolták:

• BRENT olajár 74,73 USD/hordó, csökkenő árak,

• EUR/USD: 1,1539, stagnáló euró,• NAPHTHA: 636,95 USD/t,

enyhén növekvő árak,• olefin monomer spot árak stagnálása, • SM spot ár kismértékű emelkedése

(+5 USD/MT),• erősödő regionális valuták,• gyenge kereslet, informálódó vevők.

A feldolgozók lassan visszatérnek a nyári sza-badságról. Kevés konkrét vásárlás történik. Egyelőre az árakról és a polimerek elérhetősé-géről tájékozódnak. A HDPE kivételével minden alapanyagból széles a kínálat, illetve HDPE-ből a szerb termelőnél még van azonnali elér-hetőség. A feldolgozók árcsökkenés ben bíz-nak. Azonban a visszaerősödő olaj és NAPHTA árak miatt az olefin mono merek esetében a roll-over a legvalószínűbb szcenárió. Meglepő módon nem találkoztunk az elmúlt hetekben előrevásárlásokkal. Úgy tűnik a feldolgozókat nem aggasztják a várható leállások. Nem szá-mítanak hiányra egyik alapanyagból sem.

A közép-európai gyártók közül az alábbiak készülnek karbantartásra, leállásra:

HDPE:• Unipetrol – Litvinov (200 kt/év kapacitás) – 2018. szeptember 3-tól• BOP – Plock (320 kt/év kapacitás) – 2018. szeptember 17-től• MOL – Tiszaújváros (220 kt/év kapacitás) – 2018. szeptember 24-tőlPP:• Unipetrol – Litvinov (280 kt/év kapacitás) – visszaterhelés kb. 30 %-kal

2018. augusztus 20-tól• MOL – Tiszaújváros (100 kt/év kapacitás) – 2018. szeptember 24-től• MOL – Bratislava (255 kt/év kapacitás) – 2018. október 15-től• a Lyondell Basell esetében várható leállás Wesselingben és Ferrarában

októberben és novemberbenLDPE:• leállás, termeléskorlátozás az őszi szezonban nem várható Közép-Európában• Nyugat-Európában a Lyondell Basell wesselingi (230 kt/év kapacitás) gyára áll meg

karbantartásra 2018. szeptember 15-től, valamint a Versalis dunkirki 250 kt-s gyárá-ban várható karbantartás 2018. szeptember 3-tól

Az LDPE esetében Nyugat-Európában is bekövetkezett a kereslet- és árcsökkenés. A hóvégi spot ajánlatok megközelítik a közép-európait. Csak remélni lehet, hogy a leállások valamelyest egyensúlyba hozzák a piacot. Azonban jelentős árszintválto-zás az LDPE-nél az év végéig nem várható.

A piac egyértelműen SM áremelkedésre számít, ennek várható mértéke pedig egyre nő, 80-100 €/t emelkedés valószínű. Jelenleg az európai SM kapacitások 90%-a termel, a többi karbantartás alatt.

POLIOLEFINEK

Az LDPE kereslet nem élénkült. Egyes termelők fölös készletei-ket speciális spot ajánlatokkal igyekeznek értékesíteni. Azonban ez csak konzerválja az alacsony árszintet. Jó hírnek tűnik, hogy az érdeklődés – nem vásárlás – a termékárak és elérhetőségek tekintetében jelentősen élénkült. Az árak továbbra is 1060-1140 € közötti ársávban szóródtak a múlt héten. A polimer gyártók abban bíznak, hogy a további relatív (monomerhez képest) árcsökkenés megáll, és az árak legalább roll-over-t képesek lesznek elérni szeptemberben.

A HDPE kínálat általánosságban továbbra is szűk, különösen a fúvási célú és MDPE típusoknál. Azonban a közép-európai termelők közül a HIP-Petrohemija továbbra is rendelkezik elér-hető készletekkel. Mivel mindhárom nagy kapacitásokkal ren-delkező regionális polimer termelő megáll szeptemberben, így elképzelhető, hogy egyes típusokból hiány alakul ki a piacon. A jellemző ársáv 1120-1240 €/t között volt az elmúlt hetekben. Véleményünk szerint az árak emelkedni fognak, a monomer árváltozáshoz képest átlagosan 20 €-val drágulnak majd.

A HDPE (100) cső típus jellemző ársávja stabil maradt: 1400-1520 €/t. A feldolgozók jelentős készletekkel rendelkeznek. A szűk regionális kínálat nem érinti a csőgyártókat szeptember-ben. A szeptemberi árak esetében a roll-over a legvalószínűbb.

Az LLDPE C4 közép-európai árai 1080–1190 €/t, Lengyelországban 1100-1130 € között van. A kereslet nem túl erős, a kínálat kielégítő.

Az mLLDPE árak nem változtak, 1260-1400 €/t közötti ársáv-ban voltak. Nem számítunk árváltozásra szeptemberben.

A közép-európai PPH gyártók jelentős készletekkel rendel-keznek, elsősorban közepes folyásindexű fröccsöntési célú termékekkel. Ezekre egyelőre kicsi a kereslet, áruk 1180-1260 €/t között volt. A PPH rafia típusok kereslete már élénkebb volt, az árak 1210-1290 € között szóródtak. A speciálisabb fröcs-cs típusok ára 1240-1360 € volt. A jellemző árak 1180-1360 € között voltak. Erősödő keresletre, szűkülő kínálatra számítunk. Azonban a magas árszint miatt monomer követő árváltozás valószínű.

A PPC iránti gyenge kereslet miatt az ársáv alsó része mint-egy 20 €-t ment lefelé, a jellemző árak így Közép-Európában az elmúlt héten 1270-1440 €/t között voltak típustól, alkalma-zási területtől függően. Keresletélénkülést és kisebb előrevá-sárlásokat augusztus utolsó hetében vártunk. Szeptemberben valószínű a roll-over az augusztus elejei árakhoz képest.

A PPR jellemző ársáv 1300-1460 €/t között van típustól, gyár-tótól és alkalmazási területtől függően. A kereslet gyenge.

Az alábbi táblázat mutatja augusztus első három hetének árait (teljes kocsi rakomány 20-22,5 t):

TípusJellemző ártartományok 2018. augusztus első

három hetében Közép-Európában (€/tonna)

HDPE fúvási célra 1130-1250

HDPE fólia 1120-1250

HDPE fröccstípus 1110-1250

HDPE cső (100) 1400-1540

LDPE fólia 1060-1200

LDPE GP 1060-1200

LLDPE C4 1080-1190

PPC 1290-1440

PPH fröccstípus 1180-1380

PPH rafia 1220-1300

PPR 1300-1460

GPPS 1300-1520

HIPS 1460-1600

EPS 1500-1600

POLISZTIROLOK

A SM várható jelentős áremelkedése magával fogja húzni a polimer árakat is.

Az EPS esetében a szigetelőanyag piac már az élénkülés jeleit mutatja. A közelgő áremelkedés és hűvösebb idő serken-ti a keresletet. Azonban szabad készletek nincsenek a piacon. A közép-európai jellemző kínálati ársáv 1520-1620 €/t között van. Jelentős kereslet élénkülésre számítunk, előre vásárolni is magasabb árakon lehet majd. Szeptemberben monomer követő 70-90 €-s áremelkedésre számítunk.

A GPPS és HIPS árak is megkezdték menetelésüket felfelé, kismértékben emelkedtek. Kevés az Európán kívüli import a piacon, mennyisége nem képes befolyásolni az átlagárakat. Az európai termelésű GPPS átlagára 1380-1520 €/t, a HIPS ára 1460-1600 € között van. Szeptemberben monomer követő áremelésre számítunk.

Bűdy lászló

Polimer árak Közép-Európában [euro/tonna]2017. 35.hét – 2018. 34. hét

2018

.AU

GUSZ

TUS

285 286IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKLEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY

Jelen kutatásban bazaltszállal (BF) és montmorillonit-tal (MMT) erősített, politejsav (PLA) mátrixú hibridkom-pozitokat vizsgáltunk, amelynek célja a szál hatásának, valamint a szál és a nanorészecske együttes hatásainak tanulmányozása volt a kompozit anyagok termomechani-kai tulajdonságaira. A differenciális pásztázó kalorimetria (DSC) vizsgálat alapján elmondható, hogy a bazaltszálnak gócképző hatása van, továbbá a bazaltszál és a mont-morillonit szinergiában működve tovább növelték a PLA kristályos részarányát. A dinamikus mechanikai termikus analízis (DMTA) vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a politejsavhoz képest jelentősen megnőtt a kompozitok csillapítóképessége, és nőtt az anyagok tárolási modu-lusza. A pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) felvéte-lek alapján elmondható, hogy a töretfelületeken csekély helyen fordult elő aggregátum, valamint a bazaltszál és a mátrix között kiváló adhéziós kapcsolat jött létre.

A BAZALTSZÁL ÉS A MONTMORILLONIT JELEN LÉTÉNEK HATÁSA A POLITEJSAV TERMOMECHANIKAI TULAJDONSÁGAIRA

1. BEVEZETÉSA kifogyóban lévő kőolaj tartalékok és a mára már nagy mére-teket öltő környezetszennyezés miatt egyre jobban előtérbe kerülnek a környezetbarát, fenntartható anyagok és feldolgozási technológiák. Így egyre több kutató foglalkozik biokompozitok fejlesztésével, megújuló erőforrásból előállított anyagok hasz-nálatával. Mivel a deponálásra váró, életciklusuk végét elérő műanyag termékek egyre nagyobb tömegben vannak jelen a világban, ezért a különböző nemzetközi szervezetek jogi lépé-seket tettek afelé, hogy elkezdjék kiszorítani a petróleum-alapú műanyagokat a mindennapokból, és egyre több ország kezdi bátorítani, támogatni a cégeket, hogy megújuló erőforrásból előállított polimert használjanak, hiszen a természetben fellel-hető, illetve természetes anyagból előállított polimerek és erősí-tőanyagok is kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek [1, 2].

Manapság a leggyakrabban kutatott és használt biopolimer a politejsav, ami egy hőre lágyuló alifás poliészter, amelyet több-nyire a kukoricakeményítőben, cukornádban megtalálható glü-kózból szintetizált L-tejsav monomerek polikondenzációjával, vagy laktid gyűrűfelnyitásos polimerizációjával állítanak elő. Habár egy kristályosodásra hajlamos polimerről van szó, hagyo-mányos ömledékállapotú feldolgozással szinte teljesen álát-szó, amorf terméket kapunk a kifejezetten lassú kristályoso-dási tulajdonsága miatt. Mechanikai jellemzői hasonlítanak né hány szintetikus hőre lágyuló tömegműanyagéhoz (pl. PET, PS). Húzószilárdsága 60-65 MPa, húzó rugalmassági modu-lusza pedig 3 GPa. Mindezek mellett kis deformáció tűréssel

rendelkezik (szakadási nyúlása csupán 2-5%), ezért a polime-rek között rideg anyagnak számít, amit különböző lágyítószerek hozzáadásával lehet szívósabbá tenni. Lassú kristályosodása szintén hátrányként mutatkozik meg: ömledékállapotból nagy kristályos részarány csak lassú hűtéssel (<1°C/perc) és/vagy gócképzők hozzáadásával érhető el. Ez azért fontos, mert a kristályos részarány növelésével a termék hőalaktartása jelentősen fokozható az amorf, 50-60°C-os PLA termékekéhez képest. A feldolgozás utáni zsugorodás csekély, ezért fröccsön-tésnél kis utónyomásnál sem változik számottevően a termék formája. Ez utóbbi tulajdonsága miatt a PLA-t előszeretettel alkalmazzák az ömledék alapú prototípusgyártásban is [3-6].

A PLA mechanikai és termikus tulajdonságait nagyban lehet befolyásolni különböző erősítőanyagokkal és adalékanyagokkal.

gonda Bence1

Mészáros lászló2*

1 MSc hallgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék

2 egyetemi docens, MTA-BME Kompozittechnoilógia Kutatócsoport* meszaros@pt.bme.hu

LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY

Ilyen természetes alapú erősítőszál a bazaltszál, amit a baz-alt kőzet – ami egy természetben megtalálható vulkanikus kőzet, széleskörűen és olcsón elérhető – olvadékából állítanak elő gyorshűtéses eljárással. A bazalt 1350 és 1700°C közötti hőmérsékleten olvad meg és a szálhúzás során hirtelen hűtés hatására amorf, üvegszerű szálak jönnek létre. Színe szürke vagy fekete, kémiai összetétele pedig hasonló az üvegszálé-hoz, tulajdonságai és az ára az E-üveg és S-üveg közé tehető. Manapság egyre nagyobb figyelmet kap köszönhetően a jó mechanikai tulajdonságainak, mint például a szakadási nyúlás, szilárdság, rugalmassági modulusz. Mindezeken felül jó a termi-kus és kémiai ellenállása, jó hő- és hangszigetelő, erősítőanyag-ként jó csillapítóképességgel rendelkezik, kiváló villamos szigetelő, valamint ellenálló a különböző időjárási viszontagsá-gokkal szemben. Termikus stabilitása jó feldolgozhatóságot biz-tosít széles hőmérséklet-tartományban (-200-tól 600-800°C-ig) jelentős degradáció nélkül. Jó tulajdonságainak és alacsony árának köszönhetően a szénszálnak is potenciális alternatívája lehet azoknál a termékeknél, ahol fontos az alacsony ár, vagy a szénszál túlságosan merevnek, ridegnek bizonyul. A bazaltszál, kísérletekkel alátámasztva, ártalmatlan az egészségre, nem toxikus anyag. A fent említett tulajdonságai miatt egy remek erősítőanyag, amit lebontható alifás poliészterekhez (pl. PLA) hozzáadva jó tulajdonságokkal rendelkező, zöld kompozit anya-got gyártható [7, 8].

Mivel a PLA-nál lassú hűtéssel, illetve gócképzők hozzáadá-sával érhető el nagy kristályos részarány, így amennyiben egy környezetbarát kompozit anyag készítése a cél, gócképzőként mindenképp természetben megtalálható anyagot kell válasz-tani. Erre kiváló példa a természetben előforduló montmorillonit agyagásvány. Az ásványi anyagok jótékony hatása a polimerre már évek óta ismert. A réteges szilikátokkal, mint nanomé-retű erősítőanyagokkal végzett kutatások száma folyamatosan bővül. Az eddigi eredmények alapján belátható, hogy csupán 1-5 m/m% montmorillonit hozzáadásával jelentős mértékben javul-nak a polimerek mechanikai tulajdonságai. A szilárd sági tulaj-donságokon kívül a nanorészecskéknek köszönhetően javul az anyag égésgátló tulajdonsága, a kopással szembeni ellenálló-képessége, valamint a csillapítóképessége is. Nagy hátrányuk a nanoszemcséknek, hogy aggregálódásra erősen hajlamosak, és a feldolgozás során megmaradó aggregátumok feszültséggyűjtő helyekként funkcionálnak, lokálisan gyengítve ezzel a terméket. Ezeknek az aggregátumoknak a bontásában segítséget nyújta-nak a hozzáadott hagyományos szálak, mivel ilyenkor nagyobb nyíróerő keletkezik az anyagok kompaundálása során és hatékonyabb keveredés érhető el [9].

Mindezek alapján tehát érdemes a hagyományos szálat és nanorészecskét egyaránt tartalmazó kompozitok létrehozá-sával foglalkozni. A jelen kutatás célja egy politejsav mátrixú, környezetbarát kompozit fejlesztése, amivel a politejsav ter-modinamikus tulajdonságainak javítását kívánjuk elérni – mivel mindkét anyag külön-külön is javítja a mátrix anyag csillapító-képességét, ezért hibridizálva ezeket szinergikus hatásokat várunk –, valamint vizsgáljuk, hogy a mikroszálak által kelet-kező nyíróerő milyen mértékben választotta szét és oszlatta el a nanorészecskéket. Az alapanyaggyártás, illetve a feldolgo-zás során a nanoszemcsék, a minél környezetbarátabb anyag előállítása érdekében, felületkezelési eljáráson nem mentek keresztül.

2. ALAPANYAGOK, ELŐÁLLÍTÁSI ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A kísérlet során a következő anyagokat használtuk. A polimer mátrix egy, a kereskedelemben is kapható politejsav, amelyet a NatureWorks LLC. cég gyárt, a termék típusa IngeoTM 8052D. Folyási mutatószáma (MFI) 14 g/10 perc (210°C-on, 2,26 kg terhelés mellett), sűrűsége 1,24 g/cm3, valamint kristályolva-dási (T

m) és üvegesedési hőmérséklete (T

g) rendre 145-160°C és

55-60°C. A bazaltszálat a Kamenny Vek cég szolgáltatta, típusa KV02. A szálak átmérője 9-17 µm, hossza 3-6 mm, szakítószilárd-sága 630-750 GPa. A montmorillonitot, mint nanoméretű erő-sítőanyagot a BYK-Chemie GmbH. cégtől vásároltuk, típusa Cloisite 116. Nedvességtartalma 8-13%, sűrűsége 2,8 g/cm3, át la gos rétegvastag sága 1,25 nm. A kompaundálást egy Collin Teach-Line ZK25T ikercsigás extruderen végeztük. Az extru-dernek 5 fűtőzónája van, beleértve a berendezés végén talál-ható zsinórszerszámot is, ami szintén rendelkezik fűtőpalásttal. Az egyes zónák hőmérséklete a gyártás közben a garattól a szer-számig: 170-180-185-180-170°C. Legelső körben a tiszta PLA-ból hoztunk létre referencia anyagot, így hasonló hőhatásnak tettük ki, mint a többi kompozit anyagot, ezért az eredmények kiértékelésénél tisztább képet kapunk az anyag tulajdonságának változásairól.

Második alapanyagként bazaltszállal erősített politejsavat gyártottunk (PLA+BF). Az egyes anyagok aránya 70-30 m/m% a politejsav javára. A továbbiakban a politejsav és a bazalt-szál mellé a nanoszemcsék hozzáadásával hibridkompozitot hoztunk létre, a PLA és a BF aránya ugyanaz maradt, de hoz-záadtunk először 1, majd 2, illetve 3 m/m% rétegszilikátot. Így összesen 5 féle anyaggal dolgoztunk. A kompaundálás előtt a PLA-t 4 órán keresztül 90°C-on szárítottuk a gyártó ajánlásai-val összhangban. Az extrudercsiga fordulatszáma a tiszta PLA esetében 10 1/perc, a többi kompaund esetében 25 1/perc volt. A kompaundálás során keletkezett zsinórt egy granuláló géppel aprítottuk a későbbi feldolgozhatóság érdekében. Az előállított alapanyag megnevezése és összetétele a 1. táblázatban látható.

1. táblázat: Elkészült kompozitok megnevezése és összetétele

Minta PLA [g] BF [g] MMT [g]

PLA 1000 0 0

PLA+BF 1050 450 0

PLA+BF+1MMT 700 300 10

PLA+BF+2MMT 700 300 20

PLA+BF+3MMT 700 300 30

A tesztekhez használt próbatesteket az EN ISO 527-es szabvány-ban leírt, szakítóvizsgálathoz használt minták alapján fröccsön-téssel készítettük. A próbatest szabványos méretei 150x10x4 mm voltak. Az alkalmazott fröccsöntő gép típusa Demag IntElect 50/330-100, L/D aránya 20, csigaátmérője 25 mm. A próbates-tek elkészítése előtt a kompaundált, majd legranulált anyagot szárítottuk 4 órán keresztül, 90°C-on. A fröccs egység zóna-hőmérsékletei a garattól a fúvókáig: 40-170-180-190-200°C.

THE EFFECT OF THE PRESENCE OF BASALT FIBER AND MONTMORILLONITE ON THE THERMOMECHANICAL PROPERTIES OF POLY(LACTIC ACID)In the present study basalt fiber (BF) and montmoril-lonite (MMT) reinforced poly(lacitc acid) (PLA) hybrid-composites were examined, which aim was to study the effects of fiber and the co-effects of fiber and nano-particle on the composite materials’ thermomecha-nical properties. Based on the differential scanning calorimetry (DSC) test, the basalt fiber has a nucleating effect, and the basalt fiber and montmorillonite have further increased the crystallinity of PLA in synergy. The results of the dynamic mechanical thermal analy-sis (DMTA) show that the damping capacity of the com-posite materials has significantly increased compared to the neat poly(lactic acid) and the storage modulus of the materials was increased as well. Based on the scanning electron microscopy (SEM) pictures, aggrega-tion of the nanoparticles was found only on a few spots of the fracture surface, and an excellent adhesion bond was created between the basalt fiber and the matrix.

285 286IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKLEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY

Jelen kutatásban bazaltszállal (BF) és montmorillonit-tal (MMT) erősített, politejsav (PLA) mátrixú hibridkom-pozitokat vizsgáltunk, amelynek célja a szál hatásának, valamint a szál és a nanorészecske együttes hatásainak tanulmányozása volt a kompozit anyagok termomechani-kai tulajdonságaira. A differenciális pásztázó kalorimetria (DSC) vizsgálat alapján elmondható, hogy a bazaltszálnak gócképző hatása van, továbbá a bazaltszál és a mont-morillonit szinergiában működve tovább növelték a PLA kristályos részarányát. A dinamikus mechanikai termikus analízis (DMTA) vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a politejsavhoz képest jelentősen megnőtt a kompozitok csillapítóképessége, és nőtt az anyagok tárolási modu-lusza. A pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) felvéte-lek alapján elmondható, hogy a töretfelületeken csekély helyen fordult elő aggregátum, valamint a bazaltszál és a mátrix között kiváló adhéziós kapcsolat jött létre.

A BAZALTSZÁL ÉS A MONTMORILLONIT JELEN LÉTÉNEK HATÁSA A POLITEJSAV TERMOMECHANIKAI TULAJDONSÁGAIRA

1. BEVEZETÉSA kifogyóban lévő kőolaj tartalékok és a mára már nagy mére-teket öltő környezetszennyezés miatt egyre jobban előtérbe kerülnek a környezetbarát, fenntartható anyagok és feldolgozási technológiák. Így egyre több kutató foglalkozik biokompozitok fejlesztésével, megújuló erőforrásból előállított anyagok hasz-nálatával. Mivel a deponálásra váró, életciklusuk végét elérő műanyag termékek egyre nagyobb tömegben vannak jelen a világban, ezért a különböző nemzetközi szervezetek jogi lépé-seket tettek afelé, hogy elkezdjék kiszorítani a petróleum-alapú műanyagokat a mindennapokból, és egyre több ország kezdi bátorítani, támogatni a cégeket, hogy megújuló erőforrásból előállított polimert használjanak, hiszen a természetben fellel-hető, illetve természetes anyagból előállított polimerek és erősí-tőanyagok is kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek [1, 2].

Manapság a leggyakrabban kutatott és használt biopolimer a politejsav, ami egy hőre lágyuló alifás poliészter, amelyet több-nyire a kukoricakeményítőben, cukornádban megtalálható glü-kózból szintetizált L-tejsav monomerek polikondenzációjával, vagy laktid gyűrűfelnyitásos polimerizációjával állítanak elő. Habár egy kristályosodásra hajlamos polimerről van szó, hagyo-mányos ömledékállapotú feldolgozással szinte teljesen álát-szó, amorf terméket kapunk a kifejezetten lassú kristályoso-dási tulajdonsága miatt. Mechanikai jellemzői hasonlítanak né hány szintetikus hőre lágyuló tömegműanyagéhoz (pl. PET, PS). Húzószilárdsága 60-65 MPa, húzó rugalmassági modu-lusza pedig 3 GPa. Mindezek mellett kis deformáció tűréssel

rendelkezik (szakadási nyúlása csupán 2-5%), ezért a polime-rek között rideg anyagnak számít, amit különböző lágyítószerek hozzáadásával lehet szívósabbá tenni. Lassú kristályosodása szintén hátrányként mutatkozik meg: ömledékállapotból nagy kristályos részarány csak lassú hűtéssel (<1°C/perc) és/vagy gócképzők hozzáadásával érhető el. Ez azért fontos, mert a kristályos részarány növelésével a termék hőalaktartása jelentősen fokozható az amorf, 50-60°C-os PLA termékekéhez képest. A feldolgozás utáni zsugorodás csekély, ezért fröccsön-tésnél kis utónyomásnál sem változik számottevően a termék formája. Ez utóbbi tulajdonsága miatt a PLA-t előszeretettel alkalmazzák az ömledék alapú prototípusgyártásban is [3-6].

A PLA mechanikai és termikus tulajdonságait nagyban lehet befolyásolni különböző erősítőanyagokkal és adalékanyagokkal.

gonda Bence1

Mészáros lászló2*

1 MSc hallgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék

2 egyetemi docens, MTA-BME Kompozittechnoilógia Kutatócsoport* meszaros@pt.bme.hu

LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY

Ilyen természetes alapú erősítőszál a bazaltszál, amit a baz-alt kőzet – ami egy természetben megtalálható vulkanikus kőzet, széleskörűen és olcsón elérhető – olvadékából állítanak elő gyorshűtéses eljárással. A bazalt 1350 és 1700°C közötti hőmérsékleten olvad meg és a szálhúzás során hirtelen hűtés hatására amorf, üvegszerű szálak jönnek létre. Színe szürke vagy fekete, kémiai összetétele pedig hasonló az üvegszálé-hoz, tulajdonságai és az ára az E-üveg és S-üveg közé tehető. Manapság egyre nagyobb figyelmet kap köszönhetően a jó mechanikai tulajdonságainak, mint például a szakadási nyúlás, szilárdság, rugalmassági modulusz. Mindezeken felül jó a termi-kus és kémiai ellenállása, jó hő- és hangszigetelő, erősítőanyag-ként jó csillapítóképességgel rendelkezik, kiváló villamos szigetelő, valamint ellenálló a különböző időjárási viszontagsá-gokkal szemben. Termikus stabilitása jó feldolgozhatóságot biz-tosít széles hőmérséklet-tartományban (-200-tól 600-800°C-ig) jelentős degradáció nélkül. Jó tulajdonságainak és alacsony árának köszönhetően a szénszálnak is potenciális alternatívája lehet azoknál a termékeknél, ahol fontos az alacsony ár, vagy a szénszál túlságosan merevnek, ridegnek bizonyul. A bazaltszál, kísérletekkel alátámasztva, ártalmatlan az egészségre, nem toxikus anyag. A fent említett tulajdonságai miatt egy remek erősítőanyag, amit lebontható alifás poliészterekhez (pl. PLA) hozzáadva jó tulajdonságokkal rendelkező, zöld kompozit anya-got gyártható [7, 8].

Mivel a PLA-nál lassú hűtéssel, illetve gócképzők hozzáadá-sával érhető el nagy kristályos részarány, így amennyiben egy környezetbarát kompozit anyag készítése a cél, gócképzőként mindenképp természetben megtalálható anyagot kell válasz-tani. Erre kiváló példa a természetben előforduló montmorillonit agyagásvány. Az ásványi anyagok jótékony hatása a polimerre már évek óta ismert. A réteges szilikátokkal, mint nanomé-retű erősítőanyagokkal végzett kutatások száma folyamatosan bővül. Az eddigi eredmények alapján belátható, hogy csupán 1-5 m/m% montmorillonit hozzáadásával jelentős mértékben javul-nak a polimerek mechanikai tulajdonságai. A szilárd sági tulaj-donságokon kívül a nanorészecskéknek köszönhetően javul az anyag égésgátló tulajdonsága, a kopással szembeni ellenálló-képessége, valamint a csillapítóképessége is. Nagy hátrányuk a nanoszemcséknek, hogy aggregálódásra erősen hajlamosak, és a feldolgozás során megmaradó aggregátumok feszültséggyűjtő helyekként funkcionálnak, lokálisan gyengítve ezzel a terméket. Ezeknek az aggregátumoknak a bontásában segítséget nyújta-nak a hozzáadott hagyományos szálak, mivel ilyenkor nagyobb nyíróerő keletkezik az anyagok kompaundálása során és hatékonyabb keveredés érhető el [9].

Mindezek alapján tehát érdemes a hagyományos szálat és nanorészecskét egyaránt tartalmazó kompozitok létrehozá-sával foglalkozni. A jelen kutatás célja egy politejsav mátrixú, környezetbarát kompozit fejlesztése, amivel a politejsav ter-modinamikus tulajdonságainak javítását kívánjuk elérni – mivel mindkét anyag külön-külön is javítja a mátrix anyag csillapító-képességét, ezért hibridizálva ezeket szinergikus hatásokat várunk –, valamint vizsgáljuk, hogy a mikroszálak által kelet-kező nyíróerő milyen mértékben választotta szét és oszlatta el a nanorészecskéket. Az alapanyaggyártás, illetve a feldolgo-zás során a nanoszemcsék, a minél környezetbarátabb anyag előállítása érdekében, felületkezelési eljáráson nem mentek keresztül.

2. ALAPANYAGOK, ELŐÁLLÍTÁSI ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A kísérlet során a következő anyagokat használtuk. A polimer mátrix egy, a kereskedelemben is kapható politejsav, amelyet a NatureWorks LLC. cég gyárt, a termék típusa IngeoTM 8052D. Folyási mutatószáma (MFI) 14 g/10 perc (210°C-on, 2,26 kg terhelés mellett), sűrűsége 1,24 g/cm3, valamint kristályolva-dási (T

m) és üvegesedési hőmérséklete (T

g) rendre 145-160°C és

55-60°C. A bazaltszálat a Kamenny Vek cég szolgáltatta, típusa KV02. A szálak átmérője 9-17 µm, hossza 3-6 mm, szakítószilárd-sága 630-750 GPa. A montmorillonitot, mint nanoméretű erő-sítőanyagot a BYK-Chemie GmbH. cégtől vásároltuk, típusa Cloisite 116. Nedvességtartalma 8-13%, sűrűsége 2,8 g/cm3, át la gos rétegvastag sága 1,25 nm. A kompaundálást egy Collin Teach-Line ZK25T ikercsigás extruderen végeztük. Az extru-dernek 5 fűtőzónája van, beleértve a berendezés végén talál-ható zsinórszerszámot is, ami szintén rendelkezik fűtőpalásttal. Az egyes zónák hőmérséklete a gyártás közben a garattól a szer-számig: 170-180-185-180-170°C. Legelső körben a tiszta PLA-ból hoztunk létre referencia anyagot, így hasonló hőhatásnak tettük ki, mint a többi kompozit anyagot, ezért az eredmények kiértékelésénél tisztább képet kapunk az anyag tulajdonságának változásairól.

Második alapanyagként bazaltszállal erősített politejsavat gyártottunk (PLA+BF). Az egyes anyagok aránya 70-30 m/m% a politejsav javára. A továbbiakban a politejsav és a bazalt-szál mellé a nanoszemcsék hozzáadásával hibridkompozitot hoztunk létre, a PLA és a BF aránya ugyanaz maradt, de hoz-záadtunk először 1, majd 2, illetve 3 m/m% rétegszilikátot. Így összesen 5 féle anyaggal dolgoztunk. A kompaundálás előtt a PLA-t 4 órán keresztül 90°C-on szárítottuk a gyártó ajánlásai-val összhangban. Az extrudercsiga fordulatszáma a tiszta PLA esetében 10 1/perc, a többi kompaund esetében 25 1/perc volt. A kompaundálás során keletkezett zsinórt egy granuláló géppel aprítottuk a későbbi feldolgozhatóság érdekében. Az előállított alapanyag megnevezése és összetétele a 1. táblázatban látható.

1. táblázat: Elkészült kompozitok megnevezése és összetétele

Minta PLA [g] BF [g] MMT [g]

PLA 1000 0 0

PLA+BF 1050 450 0

PLA+BF+1MMT 700 300 10

PLA+BF+2MMT 700 300 20

PLA+BF+3MMT 700 300 30

A tesztekhez használt próbatesteket az EN ISO 527-es szabvány-ban leírt, szakítóvizsgálathoz használt minták alapján fröccsön-téssel készítettük. A próbatest szabványos méretei 150x10x4 mm voltak. Az alkalmazott fröccsöntő gép típusa Demag IntElect 50/330-100, L/D aránya 20, csigaátmérője 25 mm. A próbates-tek elkészítése előtt a kompaundált, majd legranulált anyagot szárítottuk 4 órán keresztül, 90°C-on. A fröccs egység zóna-hőmérsékletei a garattól a fúvókáig: 40-170-180-190-200°C.

THE EFFECT OF THE PRESENCE OF BASALT FIBER AND MONTMORILLONITE ON THE THERMOMECHANICAL PROPERTIES OF POLY(LACTIC ACID)In the present study basalt fiber (BF) and montmoril-lonite (MMT) reinforced poly(lacitc acid) (PLA) hybrid-composites were examined, which aim was to study the effects of fiber and the co-effects of fiber and nano-particle on the composite materials’ thermomecha-nical properties. Based on the differential scanning calorimetry (DSC) test, the basalt fiber has a nucleating effect, and the basalt fiber and montmorillonite have further increased the crystallinity of PLA in synergy. The results of the dynamic mechanical thermal analy-sis (DMTA) show that the damping capacity of the com-posite materials has significantly increased compared to the neat poly(lactic acid) and the storage modulus of the materials was increased as well. Based on the scanning electron microscopy (SEM) pictures, aggrega-tion of the nanoparticles was found only on a few spots of the fracture surface, and an excellent adhesion bond was created between the basalt fiber and the matrix.

287 288IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKLEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY

A szerszám 30°C-os volt. A fröccsöntés során a csigafordulat-szám 300 1/perc, a plasztifikálási idő pedig 5,5 s volt.

A DSC vizsgálatot a TA Instruments által gyártott Q2000 típusú berendezésen végeztük. A vizsgálatok során fűt/hűt/fűt ciklust alkalmaztunk 0-200°C között, ahol a fűtési és hűtési sebesség egyaránt 5°C/perc volt. A mérések N

2 atmoszférában történtek

50 ml/perc-es áramlási sebesség mellett. A DMTA vizsgálato-kat a TA Instruments által gyártott Q800 típusú berendezésen végeztük el. A mérés módja három ponton rögzített próbatest hajlítás volt („dual cantilever”, vagyis a próbatest 3 pontban volt befogva és a középső befogás fel-le oszcillált), az oszcilláció amplitúdója 15 µm, a frekvencia pedig 1 Hz volt. A hőmérsék-let 0-150°C tartományban mozgott 3°C/perc hőmérsékletnöve-léssel. A nanorészecskék eloszlatottságának, illetve a kialakuló mátrix-erősítőanyag kapcsolat tanulmányozásához húzóvizs-gálattal töretfelületeket hoztunk létre (Zwick Z005 univerzális terhelőgép, szakítási sebesség tiszta PLA esetében 5 mm/perc, míg a kompozitoknál 2 mm/perc volt). A minták töretfelületét JEOL JSM 6380LA (JEOL Ltd.) típusú elektronmikroszkóp segít-ségével elemeztük.

3. EREDMÉNYEKA vizsgálatokat a próbatestek DSC vizsgálatával kezdtük, hiszen az anyagoknál elért kristályos részarány nagyban befolyásolja a felhasználási tartományt, amit összevetve a DMTA vizsgálat eredményeivel átfogóbb képet kaphatunk az egyes anyagok termikus viselkedéséről.

A görbéken jól látható, hogy a politejsav két kristálymódo-sulata is jelen van. Az első kristályolvadási hőmérséklet (α’) a bazaltszál hozzáadása után 1°C-ot csökkent a próbatestek ese-tében, viszont a második kristályolvadási hőmérséklet (α) nem változott. A görbéről továbbá megállapítható, hogy a feldolgo-zás elősegítette a kristálymódosulatok átrendeződését (α’ ➔ α), az erősítőanyagok hozzáadásával egyre csökken a kevésbé sta-bil α’ módosulathoz tartozó endoterm csúcs és nő a stabilabb α-hoz tartozó endoterm csúcs nagysága. Kimutatható tehát, hogy az MMT elősegíti a stabilabb α kristálymódosulat létrejöttét. Ez a hatás jól látható a mért görbéken is (1. ábra).

1. ábra. A PLA és kompozitjainak DSC görbéi

A bazaltszál hatására megnőtt az üvegesedési átmeneti hőmérséklet, míg az MMT fokozatos növelésével az üvegesedési hőmérséklet és a hidegkristályosodási hőmérséklet is lecsökken. Számszerűen az MMT hozzáadása 5,5°C-os üvegesedési hőmér-séklet csökkenést jelent a PLA-hoz képest. A kristályos rész-arány 24%-kal megnőtt a bazaltszál és a nanorészecskék hoz-záadása után a referencia anyaghoz viszonyítva. Megjegyzendő, hogy a kristályos részarány jelentős növekedése az MMT jelenlétének hatására következett be. Az is fontos információ-val bír, hogy a kristályolvadási entalpia és a hidegkristályoso-dási entalpia különbsége a 3 m%-os MMT tartalmú kompozitnál a legnagyobb, a kristályos részarány növekedésén túl ez egy másik jele a gócképző hatásnak, annak ellenére is, hogy ala-csonyabb részecsketartalomnál a hatás ezzel ellenkező volt. A különbség a kristálymódosulatokkal kapcsolatos, a nanoré-szecske erősebb gócképző hatással rendelkezik a stabilabb α módosulatra, mint a bazaltszál. A kapott eredmények a 2. táb-lázatban láthatók. A táblázatban szereplő jelölések: T

g – üvege-

sedési hőmérséklet, Tc – hidegkristályosodási hőmérséklet, T

m1

– a kevésbé stabil kristálymódosulathoz tartozó kristályolvadási hőmérséklet, T

m2 – a stabilabb kristálymódosulathoz tartozó

kristályolvadási hőmérséklet, ΔHcc

– hidegkristályosodási ental-pia, ΔH

m – kristályolvadási entalpia, X – kristályos részarány.

Az entalpia értékek az erősítőanyagok tömegarányával korri-gálva, a mátrixra vonatkoztatva szerepelnek a táblázatban.

2. táblázat. Próbatestek DSC görbéiről kapott adatok

Anyag Tg

[°C]T

c

[°C]T

m1

[°C]T

m2

[°C]ΔH

cc

[J/g]ΔH

m

[J/g]X [%]

PLA 63,2 108,4 148,3 154,9 27,2 30,5 32,8

PLA+BF 64,0 106,7 147,2 154,3 28,1 31,2 33,5

PLA+BF+1MMT 58,0 107,9 147,7 155,1 31,5 31,6 33,9

PLA+BF+2MMT 58,6 106,0 147,2 155,0 33,1 34,2 36,8

PLA+BF+3MMT 57,7 105,0 147,0 154,9 34,9 37,9 40,7

A próbatesteken végzett DMTA vizsgálat célja, hogy megis-merjük az anyagok viselkedését dinamikus (periodikus) terhelés esetén, információt kapjunk a készített anyagok viszkoelasz-tikus tulajdonságairól a hőmérséklet függvényében. A DMTA görbékből meg tudjuk állapítani a periodikus terhelés követ-keztében deformált testben rugalmasan tárolt energiát (tárolási modulusz), valamint a deformált testben disszipálódó energiát (veszteségi modulusz) [10].

A tan δ csúcs maximumánál leolvasott hőmérsékletet értel-meztük az anyag üvegesedési hőmérsékleteként. A PLA tulaj-donságait T

g alatt és fölött is célszerű vizsgálni. Észrevehető,

hogy ez az érték az erősítőanyagok hatására nem változik, ami némileg ellentmond a DSC görbékből kapott értékekkel, hiszen ott pár fokos hőmérsékletkülönbség volt jelen. Ez annak is köszönhető, hogy a szál és a mátrix között kialakult érintkezési kapcsolat korlátozza a molekulaláncok mozgási tulajdonságait, ami azt is eredményezi, hogy a dinamikus mechanikai tulajdon-ságok érzékenyebbek a lokális mozgásokra, mint a DSC-nél mért termikus tulajdonságok, tehát a dinamikus igénybevétel-ből fakadó mechanikai üvegesedés jelenségének tudhatjuk be. A tan δ csúcs magassága összefüggésben van az anyag

LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY

szívóssá gával, vagyis a csillapító képességével. Habár azt tapasztaltuk, hogy az erősítőanyag jelenléte lecsökkentette a csúcs magasságát (T

g-nél) a referencia anyagéhoz képest, de az

erősítőanyag növelésével ez elkezdett nőni, vagyis több MMT-vel töltött kompozit jobb csillapítóképességgel rendelkezik. 25°C-on vizsgálva a tan δ, ha nem is nagy mértékben, de fokozatosan nőtt az erősítőanyag mennyiségének növelésével, ami azt jelenti, hogy szobahőmérsékleten a kompozit anyagok jobban csillapítanak, mint a referencia PLA. A kompozitok tárolási moduluszát figyelve a T

g alatt (25 °C-on) – amikor az amorf részek üvegszerű fizikai

állapotban vannak – a bazaltszál jelenléte több mint kétszere-sére növelte a tárolási moduluszt a sima politejsavéhoz képest, ami a montmorillonit hozzáadásával és növelésével fokozato-san csökkent. T

g felett (80 °C-on), amikor az amorf részek nagy-

rugalmas fizikai állapotban vannak, jóval nagyobb tulajdonság-javulást tapasztaltunk: a bazaltszál önmagában több mint hatszorosára növelte a kompozit anyag tárolási moduluszát, amit a nanoszemcsék hozzáadása tovább javított. Úgy néz ki, hogy ezen a hőmérsékleten az erősítőanyag dominál a mátrix felett, és az erősítés hatására fokozatosan nő az anyag tárolási modu-lusza. A tárolási modulusz, valamint a veszteségi tényező gör-bék a 2. ábrán láthatóak. Észrevehető kapcsolat áll fent a DSC és a DMTA vizsgálatokból kapott eredményeknél: nagyobb kristá-lyos részarány esetén nagyobb tárolási modulusszal rendelke-zik az anyag, tehát a referencia anyag tárolási moduluszához képest a növekedést az erősítőanyag jelenléte és a megnövelt kristályos részarány okozza.

2. ábra. Vizsgált anyagok DMTA görbéi, felül: tárolási modulusz, alul: tan δ

A kapott értékek a 3. táblázatban láthatók: E’25

- a 25°C-on mért tárolási modulusz, E’

80 - a 80°C-on mért tárolási modulusz, T

g,tan

δ - a tan δ csúcsnál mért üvegesedési hőmérséklet, tan δ25

- a 25°C-on mért tan δ érték, tan δ

Tg - a T

g-nél mért tan δ érték.

3. táblázat. DMTA vizsgálatból kapott eredmények

Anyag E’25

[MPa] E’80

[MPa] Tg,tan δ [°C] tan δ

25tan δ

Tg

PLA 2845 244,3 68,49 0,01343 0,3178

PLA+BF 6470 1573 68,37 0,01563 0,1885

PLA+BF+1MMT 6191 1624 67,92 0,01778 0,1849

PLA+BF+2MMT 6617 1761 68,28 0,01756 0,1783

PLA+BF+3MMT 6135 1697 68,39 0,01918 0,1774

A mintákon pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgála-tot is végeztünk, ennek a célja a szál és mátrix kapcsolatának, valamint az eloszlatottság minőségének vizsgálata volt. A PLA töretfelülete tulajdonképpen simának mondható, ami a politej-savra jellemző rideg viselkedésre utal. A bazaltszállal erősített kompozitnál jól látható, hogy kiváló adhéziós kapcsolat jött létre a szál és a mátrix között (3. ábra).

a

b

c 3. ábra. a) PLA próbatest töretfelülete (x1000 (a) nagyításban), PLA+BF próba-test töretfelülete (x500 (b) és x1000 (c) nagyításban)

287 288IV. évfolyam 9. szám | 2018. szeptember

CONTENTS TARTALOMJEGYZÉKLEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY

A szerszám 30°C-os volt. A fröccsöntés során a csigafordulat-szám 300 1/perc, a plasztifikálási idő pedig 5,5 s volt.

A DSC vizsgálatot a TA Instruments által gyártott Q2000 típusú berendezésen végeztük. A vizsgálatok során fűt/hűt/fűt ciklust alkalmaztunk 0-200°C között, ahol a fűtési és hűtési sebesség egyaránt 5°C/perc volt. A mérések N

2 atmoszférában történtek

50 ml/perc-es áramlási sebesség mellett. A DMTA vizsgálato-kat a TA Instruments által gyártott Q800 típusú berendezésen végeztük el. A mérés módja három ponton rögzített próbatest hajlítás volt („dual cantilever”, vagyis a próbatest 3 pontban volt befogva és a középső befogás fel-le oszcillált), az oszcilláció amplitúdója 15 µm, a frekvencia pedig 1 Hz volt. A hőmérsék-let 0-150°C tartományban mozgott 3°C/perc hőmérsékletnöve-léssel. A nanorészecskék eloszlatottságának, illetve a kialakuló mátrix-erősítőanyag kapcsolat tanulmányozásához húzóvizs-gálattal töretfelületeket hoztunk létre (Zwick Z005 univerzális terhelőgép, szakítási sebesség tiszta PLA esetében 5 mm/perc, míg a kompozitoknál 2 mm/perc volt). A minták töretfelületét JEOL JSM 6380LA (JEOL Ltd.) típusú elektronmikroszkóp segít-ségével elemeztük.

3. EREDMÉNYEKA vizsgálatokat a próbatestek DSC vizsgálatával kezdtük, hiszen az anyagoknál elért kristályos részarány nagyban befolyásolja a felhasználási tartományt, amit összevetve a DMTA vizsgálat eredményeivel átfogóbb képet kaphatunk az egyes anyagok termikus viselkedéséről.

A görbéken jól látható, hogy a politejsav két kristálymódo-sulata is jelen van. Az első kristályolvadási hőmérséklet (α’) a bazaltszál hozzáadása után 1°C-ot csökkent a próbatestek ese-tében, viszont a második kristályolvadási hőmérséklet (α) nem változott. A görbéről továbbá megállapítható, hogy a feldolgo-zás elősegítette a kristálymódosulatok átrendeződését (α’ ➔ α), az erősítőanyagok hozzáadásával egyre csökken a kevésbé sta-bil α’ módosulathoz tartozó endoterm csúcs és nő a stabilabb α-hoz tartozó endoterm csúcs nagysága. Kimutatható tehát, hogy az MMT elősegíti a stabilabb α kristálymódosulat létrejöttét. Ez a hatás jól látható a mért görbéken is (1. ábra).

1. ábra. A PLA és kompozitjainak DSC görbéi

A bazaltszál hatására megnőtt az üvegesedési átmeneti hőmérséklet, míg az MMT fokozatos növelésével az üvegesedési hőmérséklet és a hidegkristályosodási hőmérséklet is lecsökken. Számszerűen az MMT hozzáadása 5,5°C-os üvegesedési hőmér-séklet csökkenést jelent a PLA-hoz képest. A kristályos rész-arány 24%-kal megnőtt a bazaltszál és a nanorészecskék hoz-záadása után a referencia anyaghoz viszonyítva. Megjegyzendő, hogy a kristályos részarány jelentős növekedése az MMT jelenlétének hatására következett be. Az is fontos információ-val bír, hogy a kristályolvadási entalpia és a hidegkristályoso-dási entalpia különbsége a 3 m%-os MMT tartalmú kompozitnál a legnagyobb, a kristályos részarány növekedésén túl ez egy másik jele a gócképző hatásnak, annak ellenére is, hogy ala-csonyabb részecsketartalomnál a hatás ezzel ellenkező volt. A különbség a kristálymódosulatokkal kapcsolatos, a nanoré-szecske erősebb gócképző hatással rendelkezik a stabilabb α módosulatra, mint a bazaltszál. A kapott eredmények a 2. táb-lázatban láthatók. A táblázatban szereplő jelölések: T

g – üvege-

sedési hőmérséklet, Tc – hidegkristályosodási hőmérséklet, T

m1

– a kevésbé stabil kristálymódosulathoz tartozó kristályolvadási hőmérséklet, T

m2 – a stabilabb kristálymódosulathoz tartozó

kristályolvadási hőmérséklet, ΔHcc

– hidegkristályosodási ental-pia, ΔH

m – kristályolvadási entalpia, X – kristályos részarány.

Az entalpia értékek az erősítőanyagok tömegarányával korri-gálva, a mátrixra vonatkoztatva szerepelnek a táblázatban.

2. táblázat. Próbatestek DSC görbéiről kapott adatok

Anyag Tg

[°C]T

c

[°C]T

m1

[°C]T

m2

[°C]ΔH

cc

[J/g]ΔH

m

[J/g]X [%]

PLA 63,2 108,4 148,3 154,9 27,2 30,5 32,8

PLA+BF 64,0 106,7 147,2 154,3 28,1 31,2 33,5

PLA+BF+1MMT 58,0 107,9 147,7 155,1 31,5 31,6 33,9

PLA+BF+2MMT 58,6 106,0 147,2 155,0 33,1 34,2 36,8

PLA+BF+3MMT 57,7 105,0 147,0 154,9 34,9 37,9 40,7

A próbatesteken végzett DMTA vizsgálat célja, hogy megis-merjük az anyagok viselkedését dinamikus (periodikus) terhelés esetén, információt kapjunk a készített anyagok viszkoelasz-tikus tulajdonságairól a hőmérséklet függvényében. A DMTA görbékből meg tudjuk állapítani a periodikus terhelés követ-keztében deformált testben rugalmasan tárolt energiát (tárolási modulusz), valamint a deformált testben disszipálódó energiát (veszteségi modulusz) [10].

A tan δ csúcs maximumánál leolvasott hőmérsékletet értel-meztük az anyag üvegesedési hőmérsékleteként. A PLA tulaj-donságait T

g alatt és fölött is célszerű vizsgálni. Észrevehető,

hogy ez az érték az erősítőanyagok hatására nem változik, ami némileg ellentmond a DSC görbékből kapott értékekkel, hiszen ott pár fokos hőmérsékletkülönbség volt jelen. Ez annak is köszönhető, hogy a szál és a mátrix között kialakult érintkezési kapcsolat korlátozza a molekulaláncok mozgási tulajdonságait, ami azt is eredményezi, hogy a dinamikus mechanikai tulajdon-ságok érzékenyebbek a lokális mozgásokra, mint a DSC-nél mért termikus tulajdonságok, tehát a dinamikus igénybevétel-ből fakadó mechanikai üvegesedés jelenségének tudhatjuk be. A tan δ csúcs magassága összefüggésben van az anyag

LEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY

szívóssá gával, vagyis a csillapító képességével. Habár azt tapasztaltuk, hogy az erősítőanyag jelenléte lecsökkentette a csúcs magasságát (T

g-nél) a referencia anyagéhoz képest, de az

erősítőanyag növelésével ez elkezdett nőni, vagyis több MMT-vel töltött kompozit jobb csillapítóképességgel rendelkezik. 25°C-on vizsgálva a tan δ, ha nem is nagy mértékben, de fokozatosan nőtt az erősítőanyag mennyiségének növelésével, ami azt jelenti, hogy szobahőmérsékleten a kompozit anyagok jobban csillapítanak, mint a referencia PLA. A kompozitok tárolási moduluszát figyelve a T

g alatt (25 °C-on) – amikor az amorf részek üvegszerű fizikai

állapotban vannak – a bazaltszál jelenléte több mint kétszere-sére növelte a tárolási moduluszt a sima politejsavéhoz képest, ami a montmorillonit hozzáadásával és növelésével fokozato-san csökkent. T

g felett (80 °C-on), amikor az amorf részek nagy-

rugalmas fizikai állapotban vannak, jóval nagyobb tulajdonság-javulást tapasztaltunk: a bazaltszál önmagában több mint hatszorosára növelte a kompozit anyag tárolási moduluszát, amit a nanoszemcsék hozzáadása tovább javított. Úgy néz ki, hogy ezen a hőmérsékleten az erősítőanyag dominál a mátrix felett, és az erősítés hatására fokozatosan nő az anyag tárolási modu-lusza. A tárolási modulusz, valamint a veszteségi tényező gör-bék a 2. ábrán láthatóak. Észrevehető kapcsolat áll fent a DSC és a DMTA vizsgálatokból kapott eredményeknél: nagyobb kristá-lyos részarány esetén nagyobb tárolási modulusszal rendelke-zik az anyag, tehát a referencia anyag tárolási moduluszához képest a növekedést az erősítőanyag jelenléte és a megnövelt kristályos részarány okozza.

2. ábra. Vizsgált anyagok DMTA görbéi, felül: tárolási modulusz, alul: tan δ

A kapott értékek a 3. táblázatban láthatók: E’25

- a 25°C-on mért tárolási modulusz, E’

80 - a 80°C-on mért tárolási modulusz, T

g,tan

δ - a tan δ csúcsnál mért üvegesedési hőmérséklet, tan δ25

- a 25°C-on mért tan δ érték, tan δ

Tg - a T

g-nél mért tan δ érték.

3. táblázat. DMTA vizsgálatból kapott eredmények

Anyag E’25

[MPa] E’80

[MPa] Tg,tan δ [°C] tan δ

25tan δ

Tg

PLA 2845 244,3 68,49 0,01343 0,3178

PLA+BF 6470 1573 68,37 0,01563 0,1885

PLA+BF+1MMT 6191 1624 67,92 0,01778 0,1849

PLA+BF+2MMT 6617 1761 68,28 0,01756 0,1783

PLA+BF+3MMT 6135 1697 68,39 0,01918 0,1774

A mintákon pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgála-tot is végeztünk, ennek a célja a szál és mátrix kapcsolatának, valamint az eloszlatottság minőségének vizsgálata volt. A PLA töretfelülete tulajdonképpen simának mondható, ami a politej-savra jellemző rideg viselkedésre utal. A bazaltszállal erősített kompozitnál jól látható, hogy kiváló adhéziós kapcsolat jött létre a szál és a mátrix között (3. ábra).

a

b

c 3. ábra. a) PLA próbatest töretfelülete (x1000 (a) nagyításban), PLA+BF próba-test töretfelülete (x500 (b) és x1000 (c) nagyításban)

289

CONTENTSLEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY

A kiváló adhéziós kapcsolat a hibridkompozitokra is igaz. Az 1 és 2 m/m% MMT-t tartalmazó kompozitok felvételein (4. ábra) jól látható, hogy csupán csekély mértékben húzód-tak ki a szálak a szakítás során, valamint a kihúzódott szálak felületére feltapadt a mátrixanyag, amiből arra lehet következ-tetni, hogy az erősítőanyag jól eloszlott, a szál a kritikus szál-hossz fölött maradt és jó az adhéziós kapcsolat. Az 1 m/m% nanorészecskét tartalmazó kompozitok esetében a szemcsék aggregációja nem lényeges, mivel a töretfelületen nem volt aggregátum.

4. ábra. PLA+BF+1MMT próbatest töretfelülete (x500 (a) és x1000 (b) nagyításban), PLA+BF+2MMT próbatest töretfelülete (x500 (c) és x2500 (d) nagyításban)

PLA+BF+2MMT kompozit töretfelületén már kis mértékben megjelentek a szemcse aggregátumok, de a helyek száma, illetve az aggregátumok nagysága még mindig nem számot-tevő. Ezzel szemben a PLA+BF+3MMT kompozitnál (5. ábra) már nagyobb aggregátumok keletkeztek. Látható, hogy az agg-regátum részben átnedvesedett, de ennek ellenére a mátrix-hoz képesti nagy tulajdonság különbség miatt feszültséggyűjtő helyként funkcionál, ami a gyakorlati alkalmazásnál a tönkre-menetel kiindulópontja lehet, de az a DMTA mérés eredménye-ire nincs hatással.

5. ábra. PLA+BF+3MMT próbatest töretfelülete (x500 (a) és x2500 (b) nagyításban)

4. ÖSSZEFOGLALÁS

Jelen kutatás során politejsav alapú bazaltszál, vala-mint montmorillonit tartalmú kompozitokat és hibrid-kompozitokat állítottunk elő. Vizsgáltuk az erősítőanyag tartalom hatását az anyagok kristályos részarányára, tárolási moduluszára és veszteségi tényezőjére, ami-ből az anyag csillapítóképességére lehet következtetni. Elmondható, hogy a bazaltszál hozzáadásával nőtt a kristályos részarány, amit a montmorillonit hozzá-adása tovább növelt. Hasonló tendencia figyelhető meg a tárolási modulusznál is: T

g alatt több mint kétszeres,

Tg felett több mint hatszoros növekedés észlelhető a

referencia PLA-hoz képest. Az elektron mikroszkópi vizsgálatok alapján bemutattuk, hogy az erősí-tőanyagok és a mátrix között kiváló adhézió jött létre, csupán a legnagyobb MMT-t tartalmazó kompozitnál for-dul elő számottevő részecske aggregáció.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A publikáció létrejöttét a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta. A kutatás az NVKP_16-1-2016-0012 Értéknövelt, multifunkcionális biopolimer csomagolási rendszer kifej-lesztése és gyártástechnológiájának megtervezése című pályázat keretében valósult meg.

HIVATKOZÁSOK

[ 1 ] Castro-Aguirre, E.; Iñiguez-Franco, F.; Samsudin, H.; Fang, X.; Auras,

R.: Poly(lactic acid) - Mass production, processing, industrial applica-

tions, and end of life, Advanced Drug Delivery Reviews, 107, 333–366

(2016).

[ 2 ] Ma, J.; Xu, J.; Ren, J.-H.; Yu, Z.-Z.; Mai, Y.-W.: A new approach to

polymer/montmorillonite nanocomposites, Polymer, 44, 4619–4624

(2003).

[ 3 ] Shen, L.; Haufe, J.; Patel, M. K.: Product overview and market projec-

tion of emerging bio-based plastics. PRO-BIP; Final Report, Report

No: NWS-E-2009-32; Utrecht University, Utrecht, The Netherlands

(2009).

[ 4 ] Nofar, M.; Park, C. B.: Poly(lactic acid) foaming, Progress in Polymer

Science, 39, 1721-1741 (2014).

[ 5 ] Tábi, T.; Égerházi, A. Z.; Tamás, P.; Czigány, T.; Kovács, J. G.:

Investigation of injection moulded poly(lactic acid) reinforced with

long basalt fibres, Composites Part A, 64, 99-106 (2014).

[ 6 ] Tábi, T.; Bocz, K.; Sauceau, M.; Fages, J.: Politejsav alapú habok szu-

perkritikus széndioxiddal segített extrúziós előállítása és vizsgálata,

Polimerek, 1, 80-85 (2015).

[ 7 ] Czigány, T.; Kovács, J. G.; Tábi, T.: Basalt fiber reinforced poly(lactic

acid) composites for engineering applications, ICCM -PROCEEDINGS-

Composite materials: 19th International Conference on Composite

Materials, Montreal, Canada, 2013.07.28-2013.08.02. pp. 4377-4384.

[ 8 ] Asadi, A.; Baaij, F.; Mainka, H.; Rademacher, M.; Thompson, J.;

Kalaitzidou, K.: Basalt fibers as a sustainable and cost-effective

alternative to glass fibers in sheet molding compound (SMC),

Composites Part B, 123, 210-218 (2017).

[ 9 ] Leszczynska, A.; Njuguna, J.; Pielichowski, K.; Banerjee, J. R.:

Polymer/montmorillonite nanocomposites with improved thermal

properties, Part I. Factors influencing thermal stability and mecha-

nisms of thermal stability improvement, Thermochimica Acta, 453,

75-96 (2007).

[ 10 ] Bodor, G.; Vas, L. M.: Polimer anyagszerkezettan, Műegyetemi Kiadó,

Budapest, 2000.

Mindenki számára elérhető az új weboldalunk

megújult honlap: látványban és tartalmában

olvasható számítógépen, tableten, okostelefonon

újság „másodközlése” helyett aktuális hírfolyam

nemzetközi kitekintés

korszerű hirdetési lehetőségek

hírlevél

www.polimerek.hu

a

a

b

b

c d

289

CONTENTSLEKTORÁLT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY

A kiváló adhéziós kapcsolat a hibridkompozitokra is igaz. Az 1 és 2 m/m% MMT-t tartalmazó kompozitok felvételein (4. ábra) jól látható, hogy csupán csekély mértékben húzód-tak ki a szálak a szakítás során, valamint a kihúzódott szálak felületére feltapadt a mátrixanyag, amiből arra lehet következ-tetni, hogy az erősítőanyag jól eloszlott, a szál a kritikus szál-hossz fölött maradt és jó az adhéziós kapcsolat. Az 1 m/m% nanorészecskét tartalmazó kompozitok esetében a szemcsék aggregációja nem lényeges, mivel a töretfelületen nem volt aggregátum.

4. ábra. PLA+BF+1MMT próbatest töretfelülete (x500 (a) és x1000 (b) nagyításban), PLA+BF+2MMT próbatest töretfelülete (x500 (c) és x2500 (d) nagyításban)

PLA+BF+2MMT kompozit töretfelületén már kis mértékben megjelentek a szemcse aggregátumok, de a helyek száma, illetve az aggregátumok nagysága még mindig nem számot-tevő. Ezzel szemben a PLA+BF+3MMT kompozitnál (5. ábra) már nagyobb aggregátumok keletkeztek. Látható, hogy az agg-regátum részben átnedvesedett, de ennek ellenére a mátrix-hoz képesti nagy tulajdonság különbség miatt feszültséggyűjtő helyként funkcionál, ami a gyakorlati alkalmazásnál a tönkre-menetel kiindulópontja lehet, de az a DMTA mérés eredménye-ire nincs hatással.

5. ábra. PLA+BF+3MMT próbatest töretfelülete (x500 (a) és x2500 (b) nagyításban)

4. ÖSSZEFOGLALÁS

Jelen kutatás során politejsav alapú bazaltszál, vala-mint montmorillonit tartalmú kompozitokat és hibrid-kompozitokat állítottunk elő. Vizsgáltuk az erősítőanyag tartalom hatását az anyagok kristályos részarányára, tárolási moduluszára és veszteségi tényezőjére, ami-ből az anyag csillapítóképességére lehet következtetni. Elmondható, hogy a bazaltszál hozzáadásával nőtt a kristályos részarány, amit a montmorillonit hozzá-adása tovább növelt. Hasonló tendencia figyelhető meg a tárolási modulusznál is: T

g alatt több mint kétszeres,

Tg felett több mint hatszoros növekedés észlelhető a

referencia PLA-hoz képest. Az elektron mikroszkópi vizsgálatok alapján bemutattuk, hogy az erősí-tőanyagok és a mátrix között kiváló adhézió jött létre, csupán a legnagyobb MMT-t tartalmazó kompozitnál for-dul elő számottevő részecske aggregáció.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A publikáció létrejöttét a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta. A kutatás az NVKP_16-1-2016-0012 Értéknövelt, multifunkcionális biopolimer csomagolási rendszer kifej-lesztése és gyártástechnológiájának megtervezése című pályázat keretében valósult meg.

HIVATKOZÁSOK

[ 1 ] Castro-Aguirre, E.; Iñiguez-Franco, F.; Samsudin, H.; Fang, X.; Auras,

R.: Poly(lactic acid) - Mass production, processing, industrial applica-

tions, and end of life, Advanced Drug Delivery Reviews, 107, 333–366

(2016).

[ 2 ] Ma, J.; Xu, J.; Ren, J.-H.; Yu, Z.-Z.; Mai, Y.-W.: A new approach to

polymer/montmorillonite nanocomposites, Polymer, 44, 4619–4624

(2003).

[ 3 ] Shen, L.; Haufe, J.; Patel, M. K.: Product overview and market projec-

tion of emerging bio-based plastics. PRO-BIP; Final Report, Report

No: NWS-E-2009-32; Utrecht University, Utrecht, The Netherlands

(2009).

[ 4 ] Nofar, M.; Park, C. B.: Poly(lactic acid) foaming, Progress in Polymer

Science, 39, 1721-1741 (2014).

[ 5 ] Tábi, T.; Égerházi, A. Z.; Tamás, P.; Czigány, T.; Kovács, J. G.:

Investigation of injection moulded poly(lactic acid) reinforced with

long basalt fibres, Composites Part A, 64, 99-106 (2014).

[ 6 ] Tábi, T.; Bocz, K.; Sauceau, M.; Fages, J.: Politejsav alapú habok szu-

perkritikus széndioxiddal segített extrúziós előállítása és vizsgálata,

Polimerek, 1, 80-85 (2015).

[ 7 ] Czigány, T.; Kovács, J. G.; Tábi, T.: Basalt fiber reinforced poly(lactic

acid) composites for engineering applications, ICCM -PROCEEDINGS-

Composite materials: 19th International Conference on Composite

Materials, Montreal, Canada, 2013.07.28-2013.08.02. pp. 4377-4384.

[ 8 ] Asadi, A.; Baaij, F.; Mainka, H.; Rademacher, M.; Thompson, J.;

Kalaitzidou, K.: Basalt fibers as a sustainable and cost-effective

alternative to glass fibers in sheet molding compound (SMC),

Composites Part B, 123, 210-218 (2017).

[ 9 ] Leszczynska, A.; Njuguna, J.; Pielichowski, K.; Banerjee, J. R.:

Polymer/montmorillonite nanocomposites with improved thermal

properties, Part I. Factors influencing thermal stability and mecha-

nisms of thermal stability improvement, Thermochimica Acta, 453,

75-96 (2007).

[ 10 ] Bodor, G.; Vas, L. M.: Polimer anyagszerkezettan, Műegyetemi Kiadó,

Budapest, 2000.

Mindenki számára elérhető az új weboldalunk

megújult honlap: látványban és tartalmában

olvasható számítógépen, tableten, okostelefonon

újság „másodközlése” helyett aktuális hírfolyam

nemzetközi kitekintés

korszerű hirdetési lehetőségek

hírlevél

www.polimerek.hu

a

a

b

b

c d