ELOSZO

Magyarorszag elsii IHfogo torteneti kronologiajat Kerekgyarto Arpad a budapesti egyetem tanara adta ki 1875-ben Hauink evlapjai Magyarorsztig lorlenelenek kOrlani tillleoele 884-1849 eimen Kerekgyilrto munkaja evrendben az eveken beliil honapok es napok szerint tagolva a kovetkezii esemenyekre illetve jelensegekre terjed ki Ehseg korvesz faldrenges vizkilr s egyeb elemi esapasok dulasa Jotekony intezeteink a szabad kiralyi varosok kelelkezesenek sorrendje A magyar birodalom leriilelenek gyarapodasai szenvedett esorbili Az orszag- vagy reszleges gyiilesek szama helye tartalma Az alkotmany felfiiggeszlesenek idiiszakai A dynasliak keletkezese atalakulashysa Alkolmanygaraneiak fejedelmi eapitulatiok Viszonyok a kiilallamokhoz es az azokkal kotott szerziidesek A szenl korona viszonlagsagai A szabadsagbareok a nepzendiilesek A hadsereg koronkenti letszama Idegen nepek gyarmatositasa a magyar allam es nemzel irant lanusiloll erziilete Tiindoklii erenypeldak Szembeotlii visszaelesi eselek Idegen befolyas garazdalkodasa stb

Kerekgyarlolehilt mindenekeliitt a polilikai esemenyekre es a politikai elet megnyilvashynulasaira volt figyelemmel mellettiik azonban helyel adott a termeszeli esapasoknak bizonyos kozigazgalasi es miiveliidesi adatoknak is Teljesen melliizle azonban a gazdasagi fejliictes dalum szerinl megfoghalo tenyeit Kerekgyitrto konyve egyebkent korantsem szaraz felsorolas a tenyekel nemesak kozli banem magyarazza es ertekeli is s a hazai tortenelem kortani atnezele segelyevel sajat polilikai es tortenelmi felfogasat kivanja nepszerilsileni Munkitja kiilonben sajatsagos kevereke a lexikonnak es az olvasokonyvnek Kerekgyarto ugyanis azon tul bogy magyaraz es erlekel gyakran es hosszan idez a lorvenyekbiil a bekekotesek szovegebiil altalaban a politikai dokumentushymokb61 Reszleteket kozol kozepkori oklevelekbiil es ujkori diplomaeiai utasitasokbol siit kozerdekfi maganlevelekbiil is nem minden tendeneia nelkiil Szemlelete persze regen elavult de elavult lenyanyaga is Nem mindig a leglenyegesebb adatokat kozli masreszt pedig am it kozOl az sem mindig megbizhato

Kerekgyarto kezdemenyezesenek tobb mint fel evszazadon al nem volt folytaloja Legkozelebb a Homan Billinl es SzekfU Gyula altai irl Magyar Tortenet 2 kiadasa (Budapest 1935-36) koteteinek a vegen lalalunk Torok Pal altai keszitett idorendi attekintest Ez az amugy is viszonylag kis lerjedelmii es sziikszavu kronologia lenyegeben esupan a szoveg adataira terjeszkedik ki Anyagal bilrom - a kozlesben parhuzamosan fulO - reszre osztja Az elsii a koztOrlenel mely a politikai es katonai esemenyeket kozli a masodik az anyagi mfiveltseg feliralu rovat mely a kimondottan gazdasagi adatokon kiviil felolel bizonyos korrnanyzattorteneti siit politikai jellegfi kozleseket is (kiralyvalasztasi fellelelek fiimeltosagok kinevezese varosi kivaltsagok adomimyozasa a nildori jogkor szabalyozasa stb) nem egeszen vi lagos valogatas aJapjim A harmadik roval mely a szellemi miivellseg nevet viseli ha lehel meg vegyesebb a miiveliideslorteneten kivii l itt lalaljuk lobbek kozt a piispoki es erseki kinevezeseket itt sorolja fel a torok elleni harera folyositott papai segelypenzeket valamint a varosi es a falusi szamadasok eUenorzesere kiadott rendeleleket is Azt sem

5

6

ElOszo

hagybatjuk sza nelkiil hogy adatai gyakran megbizhatatlanok es pontatlanok sOt tevesek

A kiivetkezo idorendi fm ekintes az 1961-ben megjelent egyeterni tankiinyv az egyebkent negykotetes Magyarorszag lorlenele elso hilrom koteteben ta lalhata es a kezdett61 1849 augusztus 22-ig terjed (Az 1972-ben kiadott es 1849-tol 1918-ig terjedo IV kiitethez nem kesziilt kronolagia ) Az adatokat nem bontja ta rgy szerinti esoportokshyra hanem egy id6rcndben kozli viszont tobb bet ii- es szedestipust a lkalmaz (dolt betii esupa nagybetli vastag betli ritk itott szedes stb) ezzel akarva megkiilonbOztetni a politikai katonai gazdasagi stb esemenyekel os ugyana kkor elvalasZlani a fonshylosal a kevesbe fontosla l Az egyebkenl vilzlalos 11IIekintes csak 1848- 4 9-ben valik aranylalanul (es indokolatlanul) reszlelessc

I 964-ben jelenl meg Molna r Eri k foszerkeszleseben a nagya lak u kelkoleles Magyarorshysoag lortenere A kOlelek vegen adott idorendi IlIlekinles a kezdelekl61 I 962-ig terjed Ada tait harom parhuzamos rovatban kozli ezek cime Magyarorszag lonenete Egyetemes tortenet es Miivel c5deslorlenet A rovatcimek azonban megtevesztok men reszben a lnyulnak egymason Az elso rovatban ugyanis csak a magyar tortenel polit ikai es katonai esemenyeil lahiljuk A miivel6deslorteneli adalokal (irodalom ludomanyok kepzomiiveszet epiteszct zene sIb ) a harmadik rovatban kozii belekeverve azegyetemes fej lodes jelensegei koze Ez persze aninytalansagokra vezel S nem segi li elo az attekintesl sem A zavarl meg fo kozza hogy egyes ada10k nem ludni mi lyen alapon minosiiltek miivelOdestortenelinek (pI a pCesi Zsol nay-gyar megalapi tasa a borze lelrehozasa a vasutak a llamositasa vagy a dohanyada bevezetese stb)

Nehany ev hij im egy evszilzaddal Kerekgya rta munb ja ulan I 968-ban jelenl meg Gunst Peter szerkeszteseben a M agyar rorrelelmi kronol6gia A osrorlenetlol 1966-ig (Budapesl Tankonyvkiada Harmadik illdolgozott es adalaiban 1970-ig elhozott kiadasa 1979) Ez a mii oklalasi segCdkonyvnek keszii lt s szerkeszl6jenek egyik fo problemaja az voh hogyan ludja a kronolagiai adalok halmazal egyseges fejlodesbe fogva bemulatni Ahogy az elso kiadas eloszavaban olvassuk Celunk az VOII hogy osszefiiggo torlenelel adjunk olyat amely bemulalja a tortenelem menelcnek fO bb vonail a fonlosabb esemenyek kozotli osszeftiggesck Inyegel is Klilon problemal okozott hogy egy alapvetoen kronolagiai szemleletli munkaban bogyan tudjuk beilleszleni a gzdasagi es la rsda lmi fejlodesnek sokszor semmifele kronolagiai felsoroshylashoz nem kOlheto mozznalait middot A kerdesl ugy oldottak meg hogy a kotetet korszakokra fejezelekre oszlotl ik s az egyes fejezelek elott osszefoglala attekinlesben utal nak a gazdasagi es tit rsadalmi fej lodes a laku lasa r bull

Ne vizsga lj uk mOSI hogy sikeriill-e bull Gunsl-fele kronol6gian k osszefliggo loneneshytel adnia Ami zonba n a szorosa ll vett kronolagiai reszl illet i legfObb hibj bull bogy shyreszben lerjedelmi ok ok miall - a fomos esemenyekel is esak reszben kozli illelve gyak ran osszevont n summa bekezdesekben ulal raj uk Maga a szoveg tobbnyire elbeszelo jellegu s csak annyiba n kronologikus hogy a mondalba beszott datumokal vas lag bel iis szcdessel kiugra lj a sor elejere Az hogy mil kozol es hogy mit hagy el neh otlelszerii a nemegyszer ossze nem larloza esemenyek egy mondatba vonasa pedig azl a lillszaloi kelti hogy kozottiik ok-okozali kapcsolal van

Az elozmenyek kozott utalnunk kerr azokra a kronolagiakra amelyek a tortene li fej lodes valamely korszakitt vagy reszel vi lagi tj itk meg a reszlelelere is kilerjedo tigyelemmel Kozliik legfontosabbak a munkasmozgalom-Iorteneli kronolagiak ameshyIyek a 19 szazad derek tal napjainkig feldolgozlak az anyagot Koziiliik esak harmat emlitiink minl legfomosabbat mindegyik az MSZMP Kozponli Bizollsaga Pittorteneli Inlezeleben kesziil t Id6ben elsonek az 1944 szeplemberelol 1968 vegeig terjedo krollolagiai atlekinles jelenl meg (A S zociaizmus ufja A fesoabadlltisl kovelo lIegyedshy

Elozo

sd=od krongiaja Szerkeszlette Sza ba Balint Akademiai K iad6 Budapest 1970) Ezt kovette az 1919- 1945 kozli resz (Negyedsotioodos hare A mllnkasmoogaom forl eneuinek krono6giajo 1919 augusztus 1- 1945 aprili s 4 Szerkeszlette Szaba Agnes es Venes Rabert Akademiai Kiad6 Budapesl 1975) A harmadik amely mar munkank szerkeszshytese kozben jelenl meg az 1868 es 1919 a ugusztus I kozotti munkasmozgalom kronolagiai feldolgozasa (Uj ok soWelese A magyarorsagi mllnkJsmogm lorteneshyunek krono6giaja 0 duoliomus es 0 kef [arrodaom id6s akaball Szerkeszlette S Vi neze Edit Barna Zoltlm es vertes R6bert Akademiai Kiada Budapesl 1979 )

Vegii l megemli tjiik a Magyarorszag tortenete (fOszerkeszlo Pach Zsigmond Pal) egyes kOleleihez kesziilt id6rendi attekintest melybiil eddig az 1790-1945 kozti idoszak jelent meg (Akademiai Kiada Budapesl 1977-1980) Ennek az idorendi attekinleSnek az osszeitllilasa kevessel a mi munkilnk elotl kezdodott ugyancsak a Tortenelludornimyi Intezelben Reszben a szerzok is azonosak

A Magyarorsotig lorteneli krono6g1tija munkalatai 1975-ben indultak Miulim a Tortenelludomanyi Intezel igazgalasaga - ezen sorok irajanak tervlanulmanya alapjan - az a lapelvekel lerogziletle kiJelii lte a mu nkatarsakat es a szerkeszto ket Az anyagshygyiijlo munka 1976-ban kezdodoll a keziratok zomiikben 1978 elejere kesziillek el A leklorlas a nyers keziralok szakmai korben vala megvilats utim a szerkesztes 1980 elejere fejezodotl be

bull A Mogyororsag lortelleli krono6giaja osszeallititsakor abbal induhunk ki hogy a kronolagia fe ladal nem az hogy a jelensegek kozotli ok es okozali kapcsoltokra ramulsson meg keveshe az hogy fejlodes nagy vonalait kibon lsa cs feltarja Mindket felada l a monogritiitk os szintezisek hataskorebe tanozik A kronolagia feldala hogy egyreszt a fejlOdes mindenkori kerelei t rogzitse igy az clelet befolyasola kitapinlhla es idoben rogzithelo te rmeszeli jelensegekel es csapasokal (fOldrenges trviz jarvany stb) maSreSZI fiikenl az emberi te ekenyseget a vele osszefiiggo politikai katonai gazdasagi es kuhu ritlis esemenyekel adja szigorU idorendben A kronolagiat akkor ii lik fel es hasznaljitk amikor az emenyek rontos idejere lenyszeriisegeire keresnek megbizhala adalokat s nem akkof amikor a fejlodCs rugait a jelensegek osszefiiggeseit a lortenelem torvenyszeriisegeit vagy cppen a szerkeszto egycni velemcn)ct akarjak megismerni

gy vllilk hogy a kronolagial nem scgil i celja elercseben ha a7 adalokal taji csoportokra bonlj uk Minden ilyen jelleg closztas valamelyesl mesterseges ezen megneheziti a kereseU adal megtalitlasll arne lieu elkcriilhetelleniil ismetlesek re vezet Hogy gyakorlati pCld~1 mondjunk ha a 16- 17 szilzad i Erdel lortnelmel kulon fejezelbe sor110m nehez lesz eldontenem hoi emlitsem meg az erdelyi fejcdelmek ahal vezetett Habsburg-ellenes kiizdelmeket amelyekben a kiralyi Magyarorszag lakossaga is reSZI ven sa kalonai esemenyek szinle tejesen a kirillyi teriileten zajloUak Ie Szetagom az egyseges esemenyorozalot aszerin t hogy a kiraly agy a fejedelcm felsegteriileten lorlenl Ebben az esetben mindkCt helyen csonkava fdik es onmagaban enhetetlenne lesz a kozles Vagy megismellem a lenyegel mindket helyen ez viszonl felesleges szaszaporilasra vezet Egyik helyen utalok a 11asikra Megnehezitem a kronolagia hasznalalat

Ha viszom targyi csoportokat alkalmazunk ltzamos eselben majdnem lehetetlen eldonteni hogy valamely ad at hov keriiljon Hova soroljuk pI Szechenyi ISlvan Hile cimG munkajanak megjelenesel a muvelodesi a gazdasagi vagya politikai fejezetbe II J6zsef Tiirel Rendelete a politikai vagy a muelOdesi fejezetbe vala inkilbb Az 1800-as evek elejenek bicsi vamrendeletei amelyek az orszag gazdasagi eletet ertek

7

6

ElOszo

hagybatjuk sza nelkiil hogy adatai gyakran megbizhatatlanok es pontatlanok sOt tevesek

A kiivetkezo idorendi fm ekintes az 1961-ben megjelent egyeterni tankiinyv az egyebkent negykotetes Magyarorszag lorlenele elso hilrom koteteben ta lalhata es a kezdett61 1849 augusztus 22-ig terjed (Az 1972-ben kiadott es 1849-tol 1918-ig terjedo IV kiitethez nem kesziilt kronolagia ) Az adatokat nem bontja ta rgy szerinti esoportokshyra hanem egy id6rcndben kozli viszont tobb bet ii- es szedestipust a lkalmaz (dolt betii esupa nagybetli vastag betli ritk itott szedes stb) ezzel akarva megkiilonbOztetni a politikai katonai gazdasagi stb esemenyekel os ugyana kkor elvalasZlani a fonshylosal a kevesbe fontosla l Az egyebkenl vilzlalos 11IIekintes csak 1848- 4 9-ben valik aranylalanul (es indokolatlanul) reszlelessc

I 964-ben jelenl meg Molna r Eri k foszerkeszleseben a nagya lak u kelkoleles Magyarorshysoag lortenere A kOlelek vegen adott idorendi IlIlekinles a kezdelekl61 I 962-ig terjed Ada tait harom parhuzamos rovatban kozli ezek cime Magyarorszag lonenete Egyetemes tortenet es Miivel c5deslorlenet A rovatcimek azonban megtevesztok men reszben a lnyulnak egymason Az elso rovatban ugyanis csak a magyar tortenel polit ikai es katonai esemenyeil lahiljuk A miivel6deslorteneli adalokal (irodalom ludomanyok kepzomiiveszet epiteszct zene sIb ) a harmadik rovatban kozii belekeverve azegyetemes fej lodes jelensegei koze Ez persze aninytalansagokra vezel S nem segi li elo az attekintesl sem A zavarl meg fo kozza hogy egyes ada10k nem ludni mi lyen alapon minosiiltek miivelOdestortenelinek (pI a pCesi Zsol nay-gyar megalapi tasa a borze lelrehozasa a vasutak a llamositasa vagy a dohanyada bevezetese stb)

Nehany ev hij im egy evszilzaddal Kerekgya rta munb ja ulan I 968-ban jelenl meg Gunst Peter szerkeszteseben a M agyar rorrelelmi kronol6gia A osrorlenetlol 1966-ig (Budapesl Tankonyvkiada Harmadik illdolgozott es adalaiban 1970-ig elhozott kiadasa 1979) Ez a mii oklalasi segCdkonyvnek keszii lt s szerkeszl6jenek egyik fo problemaja az voh hogyan ludja a kronolagiai adalok halmazal egyseges fejlodesbe fogva bemulatni Ahogy az elso kiadas eloszavaban olvassuk Celunk az VOII hogy osszefiiggo torlenelel adjunk olyat amely bemulalja a tortenelem menelcnek fO bb vonail a fonlosabb esemenyek kozotli osszeftiggesck Inyegel is Klilon problemal okozott hogy egy alapvetoen kronolagiai szemleletli munkaban bogyan tudjuk beilleszleni a gzdasagi es la rsda lmi fejlodesnek sokszor semmifele kronolagiai felsoroshylashoz nem kOlheto mozznalait middot A kerdesl ugy oldottak meg hogy a kotetet korszakokra fejezelekre oszlotl ik s az egyes fejezelek elott osszefoglala attekinlesben utal nak a gazdasagi es tit rsadalmi fej lodes a laku lasa r bull

Ne vizsga lj uk mOSI hogy sikeriill-e bull Gunsl-fele kronol6gian k osszefliggo loneneshytel adnia Ami zonba n a szorosa ll vett kronolagiai reszl illet i legfObb hibj bull bogy shyreszben lerjedelmi ok ok miall - a fomos esemenyekel is esak reszben kozli illelve gyak ran osszevont n summa bekezdesekben ulal raj uk Maga a szoveg tobbnyire elbeszelo jellegu s csak annyiba n kronologikus hogy a mondalba beszott datumokal vas lag bel iis szcdessel kiugra lj a sor elejere Az hogy mil kozol es hogy mit hagy el neh otlelszerii a nemegyszer ossze nem larloza esemenyek egy mondatba vonasa pedig azl a lillszaloi kelti hogy kozottiik ok-okozali kapcsolal van

Az elozmenyek kozott utalnunk kerr azokra a kronolagiakra amelyek a tortene li fej lodes valamely korszakitt vagy reszel vi lagi tj itk meg a reszlelelere is kilerjedo tigyelemmel Kozliik legfontosabbak a munkasmozgalom-Iorteneli kronolagiak ameshyIyek a 19 szazad derek tal napjainkig feldolgozlak az anyagot Koziiliik esak harmat emlitiink minl legfomosabbat mindegyik az MSZMP Kozponli Bizollsaga Pittorteneli Inlezeleben kesziil t Id6ben elsonek az 1944 szeplemberelol 1968 vegeig terjedo krollolagiai atlekinles jelenl meg (A S zociaizmus ufja A fesoabadlltisl kovelo lIegyedshy

Elozo

sd=od krongiaja Szerkeszlette Sza ba Balint Akademiai K iad6 Budapest 1970) Ezt kovette az 1919- 1945 kozli resz (Negyedsotioodos hare A mllnkasmoogaom forl eneuinek krono6giajo 1919 augusztus 1- 1945 aprili s 4 Szerkeszlette Szaba Agnes es Venes Rabert Akademiai Kiad6 Budapesl 1975) A harmadik amely mar munkank szerkeszshytese kozben jelenl meg az 1868 es 1919 a ugusztus I kozotti munkasmozgalom kronolagiai feldolgozasa (Uj ok soWelese A magyarorsagi mllnkJsmogm lorteneshyunek krono6giaja 0 duoliomus es 0 kef [arrodaom id6s akaball Szerkeszlette S Vi neze Edit Barna Zoltlm es vertes R6bert Akademiai Kiada Budapesl 1979 )

Vegii l megemli tjiik a Magyarorszag tortenete (fOszerkeszlo Pach Zsigmond Pal) egyes kOleleihez kesziilt id6rendi attekintest melybiil eddig az 1790-1945 kozti idoszak jelent meg (Akademiai Kiada Budapesl 1977-1980) Ennek az idorendi attekinleSnek az osszeitllilasa kevessel a mi munkilnk elotl kezdodott ugyancsak a Tortenelludornimyi Intezelben Reszben a szerzok is azonosak

A Magyarorsotig lorteneli krono6g1tija munkalatai 1975-ben indultak Miulim a Tortenelludomanyi Intezel igazgalasaga - ezen sorok irajanak tervlanulmanya alapjan - az a lapelvekel lerogziletle kiJelii lte a mu nkatarsakat es a szerkeszto ket Az anyagshygyiijlo munka 1976-ban kezdodoll a keziratok zomiikben 1978 elejere kesziillek el A leklorlas a nyers keziralok szakmai korben vala megvilats utim a szerkesztes 1980 elejere fejezodotl be

bull A Mogyororsag lortelleli krono6giaja osszeallititsakor abbal induhunk ki hogy a kronolagia fe ladal nem az hogy a jelensegek kozotli ok es okozali kapcsoltokra ramulsson meg keveshe az hogy fejlodes nagy vonalait kibon lsa cs feltarja Mindket felada l a monogritiitk os szintezisek hataskorebe tanozik A kronolagia feldala hogy egyreszt a fejlOdes mindenkori kerelei t rogzitse igy az clelet befolyasola kitapinlhla es idoben rogzithelo te rmeszeli jelensegekel es csapasokal (fOldrenges trviz jarvany stb) maSreSZI fiikenl az emberi te ekenyseget a vele osszefiiggo politikai katonai gazdasagi es kuhu ritlis esemenyekel adja szigorU idorendben A kronolagiat akkor ii lik fel es hasznaljitk amikor az emenyek rontos idejere lenyszeriisegeire keresnek megbizhala adalokat s nem akkof amikor a fejlodCs rugait a jelensegek osszefiiggeseit a lortenelem torvenyszeriisegeit vagy cppen a szerkeszto egycni velemcn)ct akarjak megismerni

gy vllilk hogy a kronolagial nem scgil i celja elercseben ha a7 adalokal taji csoportokra bonlj uk Minden ilyen jelleg closztas valamelyesl mesterseges ezen megneheziti a kereseU adal megtalitlasll arne lieu elkcriilhetelleniil ismetlesek re vezet Hogy gyakorlati pCld~1 mondjunk ha a 16- 17 szilzad i Erdel lortnelmel kulon fejezelbe sor110m nehez lesz eldontenem hoi emlitsem meg az erdelyi fejcdelmek ahal vezetett Habsburg-ellenes kiizdelmeket amelyekben a kiralyi Magyarorszag lakossaga is reSZI ven sa kalonai esemenyek szinle tejesen a kirillyi teriileten zajloUak Ie Szetagom az egyseges esemenyorozalot aszerin t hogy a kiraly agy a fejedelcm felsegteriileten lorlenl Ebben az esetben mindkCt helyen csonkava fdik es onmagaban enhetetlenne lesz a kozles Vagy megismellem a lenyegel mindket helyen ez viszonl felesleges szaszaporilasra vezet Egyik helyen utalok a 11asikra Megnehezitem a kronolagia hasznalalat

Ha viszom targyi csoportokat alkalmazunk ltzamos eselben majdnem lehetetlen eldonteni hogy valamely ad at hov keriiljon Hova soroljuk pI Szechenyi ISlvan Hile cimG munkajanak megjelenesel a muvelodesi a gazdasagi vagya politikai fejezetbe II J6zsef Tiirel Rendelete a politikai vagy a muelOdesi fejezetbe vala inkilbb Az 1800-as evek elejenek bicsi vamrendeletei amelyek az orszag gazdasagi eletet ertek

7

8

EliSszO

beklyoba de politikai mozgalmakat ebresztettek hova helyezendok Akar ide akar oda sorolom oket eljarasom vitathato

Mindezek a meggondolasok azt eredmenyeztek hogy az adatoknak egy egyseges idorendben valo kiizlese mellett diintiittiink Idorendi fejezetekre is csak a kiinnyebb attekinthetoseg kedveert tagoltuk az anyagot

A Magyarorszag torteneti kronoOgiaja a kezdetektol 1970-ig iileli fel a magyar tiirtenelem esemenyeit Adatai a mindenkori orszilghatarok altaI befogott teljes teriiletre terjednek ki tehat 19 19-ig a tiirtenelmi Magyarorszilg egeszere Amikor a 16-17 szashyzadban a korabban egyseges magyar kiralysag nepe ket kiil iin allamban folytatta eletet (a kiralyi Magyarorszilgban es az erdelyi fejedelemsegben) a kronologia termeszetesen mindkettore kiterjed es magaban fogl alja a tiiriik hodoltsagot is ameJynek a Porta uralma ala keriileset nemzetkiizi szerzOdes sohasem mondotta ki sot a bekekiitesek a teriilet nagy reszere kifejezetten elismertek a magyar kiraly joghatosagat is Horvluorszag eseteben viszont csak a magyar fejlodeshez is kapesolodo azzal iisszefiiggo (tehitt nem pusztan horvat) esemenyek keriilnek megemJitesre (pJ a torok elleni kozos vedelem magyar es horviu nemesek egyii ttmiikodese a beesi kormimyzat ellen osszefonod6 tarsadalmi mozgalmak stb) Az orszilghatar fontosabb modosulasait egyebkent terkepshyvazlatokon mutatjuk be

Az orszaghatarra vonatkoz6 a ltalanos szabillyt nem alkalmaztuk az a llamalapitas elon i idore Beveniik tehat egyreszt a magyar ostortenet es a vimdorlasok adatait valamint Magyarorszilg fO ldjenek a honfoglalas elotti histori iljin Meg egy kivetelt tettiink a politikai emigrilciok es a ha tarokon kiviil elo magyarok eletenek legfontosabb es Jegiellemzobb adatai t is kozoljiik A tortenelmi orszilghataron beliil viszont igyekezshyliink valamennyi in elo nep (nemzet) fej lodeset szohoz juttatni nemcsak a politikai esemenyeknel hanem kult urillis es gazdasagi vonatkozilsban is

A szomszedos es tavolabbi orszagok nepek miJltjabol az egyetemes tiirtenet esemeshynyeibOl csak a legfontosabbakat kiizoljiik azokat amelyek kozvetlenii l hatottak a magyar viszonyokra vagy amelyek az emberi fejlodes altalanos merf6ldkovei

Arra torekedtiink hogy a lehetoseg hatarain beliil adataink a tiirteneti elet egeszel atfoampJak Tehiu a politika i es ka tonai esemenyeken tiJllepve a demografiai gazdasagi tilrsadalmi es kulturillis fejlodes diu urn szerint megfoghato jelensegeit is Unyeges eseshytekben nemesak a vegsil a zilro esemenyt tiintettiik fel hanem a hozzil vezeto utat is (llyen esetekben az osszetartoz6 adatokra a kovetkezii datumra utal6 nyiJIal figyelmeztettiink)

Az adatokat lexikon-st ilusban irtuk meg de ugy hogy a kerdes lenyegerol megadjilk a sziikseges tajekoztatast Igyekeztiin k az altalimos alanyban valo kije lentest keriilni (pJ kiadjak a rendeletet) es mindig konkretan fogalmami (pJ ez es ez kiadja rendeletet) Nem elegedtiink meg a torvenyek rendeletek bekekiitesek stb puszta tenyenek kiizlesevel hanem riividen lenyegiiket is kiizoltiik Kerii lt iik azonban az ertekelest a magyarilzgatast vagy a kovetkeztetesek levonilsat Nem koziiltiink az esemenyhez szorosan nem tartoz6 felvilagosi tasokat sem (pJ valamely kineveresnel az illeto szemely sziiletesi vagy halillozilsi evet) Minden lenyeges adatot a megtiirtenes idopontjilban iktattunk be az iinmagukban nem jelentos jilrulekos adatokat viszont a fO adat utan zar6jelbe teve hozzuk (pJ egy hadjilrat allomasait) Riividiteseket altalaban nem al kalmaztunk

Az oskokor-vaskor illetve a magyar ostiirtenet eseteben a dolog termeszetebol kiivetkezoen csaknem kizar61ag regeszeti idorendet alkalmaztunk hiszen e korszakokb61 iron forras al ig van Ez az idorend a regeszeti id6meghatilrozils viszonylagossaga miatt az elsodlegesen iron forrasokra epiilo kesobbi korszakok kronol6giajaval szemben hozzilVetolegesnek tekintendo

Nem egy esetben komoly nehezseget jelentett hogy egyes korszakokra esemenysorokra a legalapvetobb fe ldolgozasok is hiilnyzanak Maskor a kiiliinbozo munkakban talillhat6

Elampzo

eltero idopontok okoztak gondot Vegiil is szilmos esetben javitanunk kellett a szakirodalomban sot a kiiztudatban is rosszul begyiikeresedett datumokat (EbbOl a szempontbOl sajnalatos hogy legalabb bizonyos esetekben nem volt lehetosegiink forrasaink idezesere) Ahol ViSZODl - fOleg a korai tiirtenetnel - az esemenyek datillilsa kiiriil vitakjelentekeny elteresek vannak a fObb illlilspontoknak helyet adtunkjelezve a megoldas problematikus voltat is Az ujkori es legujabb kori tiirtenelemben ilyen jellegii problemak mar DemigoD vannak annal gyakoribb viszont hogy foleg bekekiitesek szerzodesek rendeletek sot tiirvenyek is kiiliinbOzo datumok alatt keriilnek emlitesre s ezek mindegyike helyes Az elteresek ok a hogy egyik esetben az aliliras masikban a becikkelyezes vagy eppen a kihirdetes idopontjat veszik alapuJ A felreertesek elkeriilesere igyekeztiink mindig ugy fogalmazni hogy egyertelmiien kideriiljiin minek a datumat kiizii lj iik

Nehany esetben viszonl a kii liinbiizo illlaspontok kiizii l egyik mellett kiitiittiik Ie magunkat Vona tkozik ez mindenekelott kiizepkori tiirvenyeink tiirvenycikkelyek szerinshyti felosztasara amit ~ii l iinbiizii szerzok utolag kiilonbiizo m6don vegeztek eJ A kronologia sziivegeben megadott kiirepkori tiirvenycikkelyszamokat a kiivetkezo miishyvekbOl vettiik at Zilvodszky Levente A Szent Istvan Szent Ldszlo es Kalman korabeli torvenyek es zsinati hatarozalOk forrdsai (Fiiggelek A tiirvenyek sziivege) Budapest 1904 a 13 szilzadra Szoleggyiijtemeny Magyarorsag tortenetenek tanulmanyodstiho I Szerk Lederer Emma Budapest 1964 Decreta regni Hungariae 1301-1457 Collecshytionem manuscriptam Francisci Dory additamentis auxerunt commentariis notisque illustraverunt Georgius Bonis Vera Bacskai Bp 1976 az 1458-1526 kiiziitti korszakshyra Josephus Nicolaus Kovachich Syloge deeretorum eomitialium inciyti regni Hungashyriae t I Pesthini 1818 tovabOO Magyar Torvenytar (Corpus Juris Hungarici) t I Szerk Markus Dezso Budapest 1899

Magyarorszilg kiralyai allamfOi es az erdelyi fejedelmek uralkodasi illetve elniikiiskiishydesi datumi mellett kiiziiljiik tiibb orszagos melt6sag kinevezesenek (hivatalba lepeseshynek) ada tat is Ezek a nad~r az orszagbiro (illetve elodje az udvarispiln) az erdelyi vajda (a 18 szilzadt61 a fokormanyzo) a polgilri korszakban a miniszterelniik az egyhilzi melt6sagok kiiziil pedig az esztergomi ersek Mivel csak a kinevezes es a melt6sagl61 val6 megvillas idopontj il t adjuk a kiinnyebb attekinthetoseg kedveert a fiiggelekben ugyanshyezen meltosagok evrendbe illlitott Iistajat is kiiziiljiik A tiibbi reszben kisebb vililgi es egybilzi tisztsegviselo (a horval ban egyes miniszterek az ersekek a piispiikiik stb) kinevezsere csak fontosabb esetekben utalunk A polgari korszak kormimyvilltozilsainill azonban mi ndig kiiziiljiik a miniszterek teljes nevsorat

Azokat a nagyobbreszt gazdasagi es miivelOdesi adatokat amelyeket nem tudtunk napi diltumhoz kiitni minden esztendonel december 31 -e utiln az ev folyaman dmszo alatt kiizii ljiik Az itt tiimiiriilo kiiliinbiizo ad at ok sorrendje az alilbbi demogrilfia politikai es katonai esemenyek gazdasagtiirtenet miivelodestiirtenet Ez ut6bbin beWI epitkezes milvelodesi intezmenyek kiinyvnyomdak kiinyvkiadils szinhaz mozi kepzomiiveszeshytek zene

Sz61nunk kell a nevek irasaban kiivetett gyakorlatunkrol is Kozismert hogy a csaladnevek illland6 irasmodja csak a 18 szazadban kezdett kialakulni Korabban ez is a mindenkori es az egyeni helyesirasnak megfeleloen villtozott Ugyanaz a szemely sem irta mind ig egyformiln a nevet a csaJild lagiai meg eppen nem Mivel az ugyanazon csalildhoz tartozok nevet - egeszen ritka kivetelektol eltekin tve mint amilyen pI Szechenyi Istvan gr6fnevenek a csallid gyakorlatat61 eltero egyeni irasa - azonosan kellett irnunk regebbi korok valtozo nevirasait csak ritkiln vehettiik figyelembe Azoknill a tiirtenelmi csalildoknal amelyek a 19 szazadot megertek a csalad alland6sult irasmodjat veltiik ilt korabbi korszakokra is (pJ IIIeshazy Dessewffy Esterhazy stb) A 19 szazad elott kihalt

9

10

EUiszO

esaladoknal vagy a tortenetirasban mar kialakull inismodot hasznaltuk (Bocskai Rak6czi Bathori stb) vagy ha ilyen nem volt magunk a laki tottunk ki egyseges enyhen archaizillt format A kozepkori esaladneveket (amelyek csak latin rasban maradtak rilnk) a mai helyesiras szahillyai szerint irtuk Egyebkent mig a rnagyarok nevet minden esetben magyaros alakban (vezeteknev elol keresztnev hin ul) irtuk a nem magyarok eseteben a keresztnevet az illeto sajilt nyelven adtuk es a vezeteknev ele raktuk

A fold rajzi neveket -ahol ilyen van - mindig magyar alakjukban irtu k mai hivatalos alakjukra a mutatoba n utalunk

bull A Magyarorsag tOrlene t kronolOgicij a ezen a szinten nem johetett volna letre ha kiilonboz6 teriiletek szakemberei keresiinkre nem nyujtanak segitsegct A szerkeszt6scg megkeresesere osszeall itottitk szamunkra szakterii leteik legfontosabb esemenyeit rendelmiddot kezesiinkre hocsatv nemegyszer meg nem is publikilll tanulmanyaik eredmenyeit mas esetekben viszont segitettek kiemeln i a min egybeiJllitott adatokbOl ajclent6set Onzeden munkiljukert ezuton is halas koszonetiinket fejezziik ki Nevsorukat az alabbiakban adjuk zilrojelben fe ltiintet ve szakteriiletiike t Balassa Ivan (mezogazdasagtortenet) Barlay Szaboles (erdelyi miiveI6destortenet) Benda Gyula (mezogazdasagtortenet) BendetTy Laszlo (terrneszeti esapasok) Borsa Gedeon (nyorndaszattortenet) Bogdan istvan malom- es papiripar rnertekek) Csorba Csaba (Erdely tortenete) Czegle Irnre (protestims iskolatortenet) Danyi Dezs6 (statisztishyka) David Zoltim (a hatarokon kiviil i rna gyarok dern ografiaja) Endrei Walter (textilipar) Heekenast Gusztav (bimyaszattortenet) Heltai Janos (konyvtortenet) Hervay Ferenc (konyvtortenet) Katus Laszlo (a nem magyar nepek 19 szltzad i tortenete) Kinolyi Zsigmond (viz iigy) Kumorovitz L Bernat (Anjou-kor) LaszlotTy Woldemar (viziigy) Makkai Laszlo (miiveliSdestortenet) Maksay Ferenc (16 szazadi parasztsagtortenet) Nagy Lajos (jogtudomany) Nagy Laszlo (17 szilzadi hadtortenet) Pap Janos (technikatortenct) Puskas Julianna (kivandorlas) Romsics Ignilc (1919) Schultheisz Emi l (onostortenet ) Schwartz Katalin (19 szazadi adobevetelek) Stoll BeJa (irodalomtortenet) Szabadvit ry Ferenc (esillagaszat) Szabo Geza (1 6 szilzadi irodashy10m) SzeniIssy Barna (matematika) Sz6kefalvi-Nagy Zoltan (kemia) Tardy Janos (kartogratia) Tardy La]os (orvostOrtenet) Toth Melinda (muveszettortenet) Vajay Szabolcs (kalandozilsok kora cimertan genealogia) Varjas Bela es az Irodalomtudoshymim) lntezet regi magyar irodalmi munkakozossege (1 6--17 szitzadi magyar iradalom) Wehli Tiinde (mueszettiirtenet) Zimilnyi Vera (harmincadvim-adatok)

A Tortenettudomanyi Intezet cgyes reszterUletekre vonatkozoan kiilon kutatasokat vegeztetett Elek lelkiismeretes elvegzeseert koszonetet Illondunk Cs6ka Ferenenek Lipcsey Iid ikonak Marko Lilszlonak Peteri Gyorgynek os Soo Istvannak

Kiilon is megkoszonjiik a lektorok munkiljat akik nemesal a fontos es mellekes eldonteseben nyujtottak segitseget hanem azzal IS hogy szamos adatot pontosi tottak es linyeges kiegesziteseket hoztak

Tudomanyos intezmenyeink kivetel nlk ii l keszseggel es szlsen alltak mindenben segitsegiinkre valahmyszor megkerest iik oket Kiiltin is megkoszonjiik az MSZMP Kozpont i Bizottsaga Pilrttiirteneti Intezete kabinetjenek hogy hasznitlhattuk az 1945 utani korszakra vegzett kronologia-gyiijtesiik cedulaanyagat Koszonetet mondunk az MTA Jogtudomanyi Intezete Konyvtarimak es a Tortenettudomimyi Intezet Konyvtill ashynak mindkett6 szolgalatait surGn vettiik igenybe es mindig keszseggel li ltak rendelkezeshysiinkre Nemkiilonben koszonjiik a Tortenettudomany i Intezet sokszorosito iizemenek kiilon is Dobos FI6 riimnenak mindenkor szive segitseget

EIOsz6

Vegiil de egyaltalan nem utolsosorban koszonetunket fejezziik ki Fancsek Krisztinashynak aki a kezi rat nagy tigyelmet kivano gepeleset vegezte intezte a kotet szerkesztesevel jaro adminisztraeiot es az adat ok ellenorzeseben kiegesziteseben mindvegig a szerkeszshytoseg legbels6 munkatarsa volt

bull Munkankat igyekeztiink adaado koriiltek intessel vegezni megis bizonyosak vagyunk benne hogy szilmos tevedes eli ras kisebb-nagyobb hib maradt benne El6fordulhat hogy fontos adatok kimaradtak masok kevesbe fontosak pedig elhagyhatok Az esetleges tovabbi kiadasok jobbitasa erdekOben is kerjiik mindazokat akik a kotetet hasznaljak hogy hclyesbiteseiket kiegesziteseiket megjegyzeseiket juttassak el a Mashygyarorscig tortenet k ronol6gaja szerkeszt6segenek cimere (A Magyar Tud omanyos AkadCm ia Tortenettudomimyi Intezete Budapest Uri utea 51- 53 1250)

Benda Kalman

II

10

EUiszO

esaladoknal vagy a tortenetirasban mar kialakull inismodot hasznaltuk (Bocskai Rak6czi Bathori stb) vagy ha ilyen nem volt magunk a laki tottunk ki egyseges enyhen archaizillt format A kozepkori esaladneveket (amelyek csak latin rasban maradtak rilnk) a mai helyesiras szahillyai szerint irtuk Egyebkent mig a rnagyarok nevet minden esetben magyaros alakban (vezeteknev elol keresztnev hin ul) irtuk a nem magyarok eseteben a keresztnevet az illeto sajilt nyelven adtuk es a vezeteknev ele raktuk

A fold rajzi neveket -ahol ilyen van - mindig magyar alakjukban irtu k mai hivatalos alakjukra a mutatoba n utalunk

bull A Magyarorsag tOrlene t kronolOgicij a ezen a szinten nem johetett volna letre ha kiilonboz6 teriiletek szakemberei keresiinkre nem nyujtanak segitsegct A szerkeszt6scg megkeresesere osszeall itottitk szamunkra szakterii leteik legfontosabb esemenyeit rendelmiddot kezesiinkre hocsatv nemegyszer meg nem is publikilll tanulmanyaik eredmenyeit mas esetekben viszont segitettek kiemeln i a min egybeiJllitott adatokbOl ajclent6set Onzeden munkiljukert ezuton is halas koszonetiinket fejezziik ki Nevsorukat az alabbiakban adjuk zilrojelben fe ltiintet ve szakteriiletiike t Balassa Ivan (mezogazdasagtortenet) Barlay Szaboles (erdelyi miiveI6destortenet) Benda Gyula (mezogazdasagtortenet) BendetTy Laszlo (terrneszeti esapasok) Borsa Gedeon (nyorndaszattortenet) Bogdan istvan malom- es papiripar rnertekek) Csorba Csaba (Erdely tortenete) Czegle Irnre (protestims iskolatortenet) Danyi Dezs6 (statisztishyka) David Zoltim (a hatarokon kiviil i rna gyarok dern ografiaja) Endrei Walter (textilipar) Heekenast Gusztav (bimyaszattortenet) Heltai Janos (konyvtortenet) Hervay Ferenc (konyvtortenet) Katus Laszlo (a nem magyar nepek 19 szltzad i tortenete) Kinolyi Zsigmond (viz iigy) Kumorovitz L Bernat (Anjou-kor) LaszlotTy Woldemar (viziigy) Makkai Laszlo (miiveliSdestortenet) Maksay Ferenc (16 szazadi parasztsagtortenet) Nagy Lajos (jogtudomany) Nagy Laszlo (17 szilzadi hadtortenet) Pap Janos (technikatortenct) Puskas Julianna (kivandorlas) Romsics Ignilc (1919) Schultheisz Emi l (onostortenet ) Schwartz Katalin (19 szazadi adobevetelek) Stoll BeJa (irodalomtortenet) Szabadvit ry Ferenc (esillagaszat) Szabo Geza (1 6 szilzadi irodashy10m) SzeniIssy Barna (matematika) Sz6kefalvi-Nagy Zoltan (kemia) Tardy Janos (kartogratia) Tardy La]os (orvostOrtenet) Toth Melinda (muveszettortenet) Vajay Szabolcs (kalandozilsok kora cimertan genealogia) Varjas Bela es az Irodalomtudoshymim) lntezet regi magyar irodalmi munkakozossege (1 6--17 szitzadi magyar iradalom) Wehli Tiinde (mueszettiirtenet) Zimilnyi Vera (harmincadvim-adatok)

A Tortenettudomanyi Intezet cgyes reszterUletekre vonatkozoan kiilon kutatasokat vegeztetett Elek lelkiismeretes elvegzeseert koszonetet Illondunk Cs6ka Ferenenek Lipcsey Iid ikonak Marko Lilszlonak Peteri Gyorgynek os Soo Istvannak

Kiilon is megkoszonjiik a lektorok munkiljat akik nemesal a fontos es mellekes eldonteseben nyujtottak segitseget hanem azzal IS hogy szamos adatot pontosi tottak es linyeges kiegesziteseket hoztak

Tudomanyos intezmenyeink kivetel nlk ii l keszseggel es szlsen alltak mindenben segitsegiinkre valahmyszor megkerest iik oket Kiiltin is megkoszonjiik az MSZMP Kozpont i Bizottsaga Pilrttiirteneti Intezete kabinetjenek hogy hasznitlhattuk az 1945 utani korszakra vegzett kronologia-gyiijtesiik cedulaanyagat Koszonetet mondunk az MTA Jogtudomanyi Intezete Konyvtarimak es a Tortenettudomimyi Intezet Konyvtill ashynak mindkett6 szolgalatait surGn vettiik igenybe es mindig keszseggel li ltak rendelkezeshysiinkre Nemkiilonben koszonjiik a Tortenettudomany i Intezet sokszorosito iizemenek kiilon is Dobos FI6 riimnenak mindenkor szive segitseget

EIOsz6

Vegiil de egyaltalan nem utolsosorban koszonetunket fejezziik ki Fancsek Krisztinashynak aki a kezi rat nagy tigyelmet kivano gepeleset vegezte intezte a kotet szerkesztesevel jaro adminisztraeiot es az adat ok ellenorzeseben kiegesziteseben mindvegig a szerkeszshytoseg legbels6 munkatarsa volt

bull Munkankat igyekeztiink adaado koriiltek intessel vegezni megis bizonyosak vagyunk benne hogy szilmos tevedes eli ras kisebb-nagyobb hib maradt benne El6fordulhat hogy fontos adatok kimaradtak masok kevesbe fontosak pedig elhagyhatok Az esetleges tovabbi kiadasok jobbitasa erdekOben is kerjiik mindazokat akik a kotetet hasznaljak hogy hclyesbiteseiket kiegesziteseiket megjegyzeseiket juttassak el a Mashygyarorscig tortenet k ronol6gaja szerkeszt6segenek cimere (A Magyar Tud omanyos AkadCm ia Tortenettudomimyi Intezete Budapest Uri utea 51- 53 1250)

Benda Kalman

II