ELTE Médiajog I

2013 ősz9

Gyűlöletkeltés tilalma a hatályos médiajogi szabályozásban

Smtv.

17. § (1) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.

(2) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztésére.

165/2011. AB határozat - alkotmányosan indokolható minden médium esetében a szabály médiajogban való elhelyezése

„az Alkotmánybíróság a különböző médiumok hatásmechanizmusától függetlenül, a sajtószabadság — valamennyi médiatartalom esetében — alkotmányosan indokolható, szükséges és arányos korlátozásának tekintette az Smtv. 17. §-ában megfogalmazott tilalmakat.”

Az AB a 17 § (1) bekezdését a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásával azonosította. Ugyanakkor a döntés nem igazít el egyértelműen a 17. § (2) értelmezési tartományát illetően.

"In recent years, a great deal has been said about racism in Denmark. The papers are currently publishing stories about distrust and resentment directed against minorities. Who are the people who hate the minorities? Where do they come from? What is their mentality like? Mr. Jens Olaf Jersild has visited a group of extremist youths at Osterbro in Copenhagen.”

•Megfelelő bevezetés•Komoly hírcsatorna•Érdeklődő, jól informált közönség számára•Elkülönült a riporter és a riportalany

Strasbourgi döntés Jens Olaf Jersild vs. Denmark1985 –1992

Kibeszélő Echo Tv 2008

Echo Tv – Mélymagyar - 1949/2008. ORTT határozatMinősítés: 3. § (2) megsértése – gyűlöletkeltő tartalomSzankció: 100.000 Ft. bírság

Indokolás: „A vidéken élő roma népességet a műsorszám előítéletes módon agresszív, szapora, italozó és bűnözői életmódot folytató csoportként mutatta be. A minoritás egyetlen legális jövedelemforrásaként a különböző segélyeket nevezte meg, amelyből a műsorvezető elmondása szerint jobb életszínvonalat képesek biztosítani maguknak, mint a többségi társadalom bizonyos foglalkoztatott rétegei.

Bírósági szakasz:

ORTT határozat megerősítése

Indokolás

„A műsorban elhangzott megnyilatkozások,kérdések, illetve a műsorvezető összefoglalója,a műsor egésze szempontjából értékelve az elhangzottakat alkalmas volt a műsorban meg is nevezett kisebbség méltóságának megsértésére, és velük szembeni fokozott ellenérzés, indu1at (gyűlölet) keltésére.

A műsorvezetőt - a műsorban elhangzottak tartalma és a műsor szerkesztése alapján - sem a cinikus előadásmód, sem a feltételes módban történő fogalmazás, sem az objektivitás látszatának a tudományos fejtegetéssel való megteremtése, sem a semlegesség látszatát keltő kiszólások ("cigány vagy nem cigány, teljesen mindegy") nem mentesítik a közölt tartalom Rttv. 3. § (2) bekezdésébe ütköző minősítésétől.”

„A műsorvezető véleménye szerint a fentebb leírt igazságtalanság, valamint a romák antiszociális viselkedése - amelynek fő jellemvonása a magántulajdon tiszteletének teljes hiánya -, illetve a különböző sérelmek kiélezik a konfliktust a magyarok és a romák között.”

„A műsorvezető leszögezte: valószínű, hogy az érintettek önbíráskodás útján fognak elégtételt venni a különböző sérelmeikért, mivel az adminisztráció képtelen kézben tartani a problémát, a rendészeti és szociális megoldások pedig csődöt mondtak.”

„Különösen aggályosnak tekinthető, hogy a konfliktushelyzet erőszakos megoldását elkerülhetetlennek állította be, amellyel - álláspontunk szerint - legitimálhatták az ellentétek agresszív „rendezését” preferáló csoportok akcióit.”

Világpanoráma Echo TV 2011.

A NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1153/2011 (IX. 1.) számú

HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Echo Hungária TV Zrt.-vel szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a 2011. február 11-én 21 óra 29 perckor sugárzott „Világ-panoráma” című műsorszámának adásba szerkesztésével megsértette az emberi méltóság tiszteletben tartására, valamint a gyűlöletkeltés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket, amely miatt a Médiaszolgáltatót 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.

Azzal, hogy a cigányság „bűnös hajlamait” említette, a műsorvezető faji alapú kollektív jellemvonást tulajdonított a romáknak, az „ingyenélő emberszabású” kifejezéssel pedig emberi mivoltukat kérdőjelezte meg. A kifogásolt műsorszám közzétételével tehát súlyosan sérült az emberi jogok „anyajogának”, az emberi méltóságnak az alapvető értéke, mivel a Médiaszolgáltató a cigányság emberi mivoltának megkérdőjelezésével („az ingyenélő emberszabású elveszíti emberségét, emberarcát”„) megsértette az emberi méltósághoz való alkotmányos alapjogot, vagyis az Smtv. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat.

A kialakult joggyakorlat vizsgálata körében az Rttv. hivatkozott 3. § (2) bekezdése szóban forgó tilalmának alkalmazhatóságát a Legfelsőbb Bíróság is akként értelmezte, hogy arra a büntetőjogi tilalomnál szélesebb körben nyílik lehetőség:

„A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nincs jogszabályi alapja azon felperesi érvelésnek, hogy az Rttv. 3. § (2) bekezdésének megsértését csak kirívó és ellenséges érzelmek felkorbácsolására alkalmas tényállás alapján lehetne megállapítani. Ez a túlzó, felfokozó értelmezés sem a jogszabályhely megfogalmazásából, sem a törvény egyéb rendelkezéseinek értelmezéséből nem vezethető le.” [BH2006.270]

A jelen eljárás tárgyát képező műsorszám által festett kép szerint az egyik oldalon állnak a magyarokat terrorizáló és rajtuk élősködő romák, valamint az őket bujtogató zsidó kisebbség, míg a másik oldalon az őket eltartó és a „cigányterrorizmust” elszenvedő magyarok. A műsorban az etnikai alapon bemutatott cigányság bűnözésre hajlamos, kriminalizálódott, a társadalmi együttélés normáit elvető, a Magyar Köztársaság törvényeit rutinszerűen sértő csoportként került bemutatásra. Emellett a felolvasott jegyzetben a zsidóság, mint a romák magyarellenes cselekedeteinek háttérben meghúzódó felbujtó csoport jelent meg, amelynek célja, hogy a hatalmat megszerezve „uralkodjon majd fölöttünk magyarok és magyar cigányok fölött.”

A vizsgált médiatartalom tekintetében jelen egyedi ügyben szükségtelenné vált az Smtv. 17. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésének külön történő megállapítása, mivel a gyűlöletkeltés egyben kirekesztést is megvalósított. A műsorszám ugyanis általánosító módon az érintett kisebbségeket (a kisebbségek valamennyi tagját) negatív tulajdonságokkal ruházta fel.

A Médiatanács 1270/2013. (VII.24.) számú végzésének kivonataAz Echo Televízió 2010. január 4-én 21 óra 30 perces kezdettel sugárzott „Világ-panoráma” című műsorszáma több mint 22 percre nyúló szerkesztői jegyzet volt. A program a magyarság politikai helyzetével és jövőjével foglalkozott. A jegyzet szerzője és előadója - Szaniszló Ferenc - a monológja során több ízben olyan kijelentéseket tett a hazánkkal szomszédos országokkal kapcsolatban…amelyek vonatkozásában felmerült az, hogy az elhangzottak alkalmasak lehettek a nemzetekkel szembeni gyűlölet keltésére.

A műsorszám problematikus mondatai az alábbiak voltak:„Pedig az EU és a NATO valójában a száz évvel ezelőtti antant, euroatlanti, euroantanti reinkarnációja, vagyis ellenségeinkké, akik szétszabdalták a magyarságot Trianonban. Az euroantant pedig pánszláv és románpárti magyarellenes szövetség, amelynek időközben mi is tagjává esedeztünk. Sokat nyertünk vele, életünk rosszabbodott, szövetségeseink magyarellenessége hatványozódott, még a nyomorult Ukrajna is magyarellenes nyelvtörvényre vetemedett. Csak az ukrajnai oroszok fellépésének köszönhető, hogy a magyar és orosz ellenes nyelvtörvényre odafigyelt a világ.”

„Szlovákia, még a cseheknek sem kellett, noha Trianonban a magyar felföldet, Felvidéket a csehek kapták, de hát a csehek is szégyellik a szlovák rokonságot.”„A másik baja a bratislavai öntudatnak, hogy – Ön sem tudja Kedves Néző, de ők sem – mi az, hogy szlovák történelem. Frappáns SMS-üzenetben bőven elfér.”„Ma már az olasz külvárosokban mind több az őslakos olasz-román-oláh. Románia, ahogy Szerbia északabbra, nyugatabbra vonul, jó balkáni pásztor módjára, ahol kövérebbek a legelők. Kolompszóra, ha egy helyütt lelegeltek mindent, jöhet a következő őshaza.”„Mi a lengyelekkel annyira összenőttünk, hogy Simon Perez izraeli elnök együtt emlegetett minket, mint két olyan országot, amelyet Izrael felvásárolhatna, nana. Ez már gáz, nem Zyklon-B, csak szlovák földgáz.”

A Médiatanács a műsorszám részletes vizsgálata alapján megállapította, hogy az összeállításban elhangzott…műsorvezetői megnyilvánulások nem voltak alkalmasak a felsorolt nemzetek iránti gyűlölet keltésére.

A gyűlöletkeltés az adott közösség(ek) ellen irányuló ellenszenv, utálat szélsőséges, erőteljes kifejezése, amely alkalmas arra, hogy másokban is ilyen érzelmeket keltsen, azaz rendkívül súlyos magatartás. A Médiatanács megállapította, hogy ilyen hatást a műsorszám tartalma - sem a kiemelt mondatok, sem a szerkesztői jegyzet egészének hangvétele, felépítése – a nézőből nem válthatott ki.A Médiatanács emellett utal arra, hogy a sajtószabadság védi a felháborító, bántó médiatartalmakat is, tehát önmagában egy adott médiatartalom efféle jellege még nem alapozza meg a jogsértés megállapítását.

A műsorvezető Ukrajnával, Szerbiával, Romániával, Szlovákiával és Izraellel kapcsolatos kijelentései gúnyosak, dehonesztálók, az érintett nemzetek tagjai számára sérelmesek lehettek, azonban nem voltak alkalmasak mások ellenséges indulatainak, gyűlöletének felkeltésére. A közösség tagjaiban potenciálisan kialakuló egyéni sérelemérzeten túl az elhangzottak nem voltak alkalmasak arra, hogy a kinyilvánított vélemény befogadóiban azt a gyűlöletet előidézzék, amelynek kialakulása utóbb a közösséggel szembeni jogsértésben nyilvánulhat meg. A szerkesztői jegyzetben szereplő megnyilatkozások nem voltak olyan súlyosak, amelyek elérték volna a gyűlöletkeltés szintjét.

Ízlés vagy egyéni sérelemérzet alapján alapjog korlátozására nincs lehetőség. A szélsőséges vagy sértő véleményekkel szembeni tolerancia a demokratikus vita hatékonyabbá tételében segédkezhet. A sajtószabadság korlátozásának nem lehet indoka a szélsőséges vélemények elutasítása, hanem csak más, a sajtószabadsággal szembeni védelemre is érdemes alapvető jog vagy alkotmányos érték (Alaptörvény, I. cikk (3) bekezdés) megóvásának szándéka vezethet a jogsértés megállapítására.

A „700-as Klub” információs magazinműsor, mely az amerikai társadalom problémáit elemzi a „keresztény hagyomány szemüvegén” keresztül. A műsorvezetők – Terry Meeuwsen, Kristi Watts és Pat Robertson - a műsorban megjelenő hírek mindegyikét kommentálják.

Az eljárás alá vont műsorszámban 23 óra 22 perckor Pat Robertson, a műsorvezető a következő módon konferálta fel Gary Lane Jeruzsálemben készített riportját: „Váratlan, elhallgatott tragédia. Több ezer keresztény kényszerül elhagyni a Közel-Keletet az őket ért erőszak, üldözések és gazdasági nehézségek miatt. Sokan még a Szentföldről is elköltöznek a kereszténység szülőhazájából.„

Pat Robertson: „Ez tényleg tragédia, ami történ Betlehemben. Mikor néhány éve ott voltam, beszéltem az ottani polgármesterrel, aki keresztény volt. Betlehem keresztény kisváros volt, de Jasszer Arafat után szisztematikusan üldözték őket és zavarták el úgy, hogy az arányuk 80%-ról 10%-ra csökkent.

Kristi Watts: „Fáj a szívem, ahogy látom ezt a történetet. Nemcsak a vallási üldözés miatt, hanem mert ez az ő földjük, az ő otthonuk, az ő történelmük és menekülnek.”

Pat Robertson: „Igen. Nézd meg Egyiptomot és a többi környező országot! Mindenhol nagyon hevesek a keresztény emberek elleni üldöztetések és vannak, akik még a béke vallásaként beszélnek az iszlámról.”

„… a műsorszám készítői, így különösen a műsorvezetők, a tényeket figyelmen kívül hagyva sztereotip, intoleráns és kirekesztő módon közelítettek az iszlám valláshoz, illetve annak követőihez egy olyan esemény kapcsán (keresztények elvándorlása a Szentföldről), amelynek előidézéséhez a romló gazdasági körülményeken kívül a másik két nagy vallás (zsidó és iszlám) közötti állandó konfliktus is jelentősen hozzájárul. Az előzőekre tekintettel kijelenthető, hogy a műsorvezető (Pat Robertson) etnocentrista megnyilvánulása erősíthette az iszlámmal szembeni előítéleteket és sérthette a muzulmánokat.

A Médiatanács álláspontja szerint az iszlám vallással kapcsolatban olyan kijelentések („és vannak, akik még a béke vallásaként beszélnek az iszlámról”) hangzottak el a műsorszámban, amelyek az iszlám és az erőszak összefonódására utaltak. Ez pedig alkalmas lehetett arra, hogy – egyoldalú sztereotipizálás révén – a nézők gondolataiban összekösse az iszlám, mint vallás, így a muszlim emberek és az erőszakos magatartás, vallási üldözés fogalomkörét. A műsorvezetői kijelentés: „Egyiptomot és a többi környező országot” szintén azt a kört pontosította, amelyre nézve ezek az elítélő kijelentések elhangzottak.

A márciusban induló új műsorstruktúra egyik különlegessége, hogy Stahl Judit, aki 2002 augusztusától szüneteltette tévés szereplését, újra látható lesz a csatorna műsorában. Stahl mindjárt két arccal tér vissza a képernyőre: Stahl konyhája című főzőcskeműsorában, melyet saját otthonában forgatnak, a "reális gasztronómia" irányelvét követve süt-főz családjának; míg a Micuko című álinterjú-sorozatban japán riporternőnek öltöztetve hírességeket faggat, illetve ejt át.

ORTT: nem japángyűlölő a Micukó2003.06. 6.Index

Elutasította az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága Balsai István MDF-es képviselő beadványát, amelyben a honatya a tv2 elmarasztalását kérte a Micukó című műsor miatt.

Sem szándékában, sem eredményében nem alkalmas a Micukó arra, hogy a magyar társadalomban negatív előítéleteket alakítson ki a japánokkal, a japán kultúrával szemben - áll az ORTT Panasztbizottságának közleményében. A testület Balsai István MDF-es országgyűlési képvise4lő beadványára reagált. Balsai azt kérte az ORTT-től, marasztalja el a tv2-t Stahl Judit Micukó címmel sugárzott álinterjúsorozata miatt, amelyben a műsorvezető japánnak maszkírozva a bolondját járatja ismert magyar közszereplőkkel.

A bizottság álláspontja szerint Stahl műsora csupán igyekszik szokatlan helyzetbe hozni az interjúalanyokat, amihez valóban sztereotip elemeket használ, s ezek "egyedileg és esetleg" sérthetik egyesek személyes érzékenységét. A Micukó - a tv2 egyéb saját gyártású műsoraihoz hasonlóan - szünetel a nyáron, őszi újraindításáról még nincsen végleges döntés. Az álinterjúsorozata a csatorna tavasszal bemutatott újdonságai között viszonylag jól szerepelt, nézettsége több alkalommal meghaladta az egymilliót.

M1 2012. március 7. Pesty Fekete Doboz A cigány-magyar együttélés című dokumentumfilmje

924/2012. (V. 23.)

A Médiatanács a műsorszám hatósági ellenőrzését követően úgy döntött, hogy nem indít eljárást a műsorszámmal kapcsolatban az alábbi indokok alapján:„A műsorszám az emberi méltóság megsértése mellett nemcsak a gyűlöletkeltésre, hanem kirekesztésre sem volt alkalmas a roma közösséggel szemben, hiszen eleve nem annak egészét, hanem csak egy részét állította be negatív színben, az elítélendő jelenségeket pedig nem faji alapon ítélte meg, illetve nem a közösség kulturális beállítottságának tudta be (tekintettel a jelentős számban felmutatott pozitív példákra is)”.

A műsor kapcsán az Alapvető Jogok Biztosa is vizsgálódott. Jelentésében a médiahatóság álláspontjával ellentétes eredményre jutott: „A filmmel kapcsolatosan az egyik legaggályosabb körülmény, hogy roma emberek mondanak negatív értékítéletet a roma közösségről. Ez ugyanis a többség számára még hitelesebb, még inkább sztereotípia-erősítő hatású.” A Médiatanács formálisan vizsgálta ugyan az ügyet, de nem volt figyelemmel a műsorszám kontextusát adó szociológiai, szociálpszichológiai és médiatudományi szempontokra és körülményekre…nem őrködött az egyenlő méltóság érvényesülése felett.”

Az ombudsman a jelentésében a feltárt alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságok orvoslására kérte fel a Médiatanács elnökét. „..tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Médiatanács fokozott szakmai gondossággal, a vonatkozó szakirodalmi megállapítások és emberi jogi standardok figyelembevételével járjon el a jövőben, a kiszolgáltatott csoportok egyenlő méltóságának védelme érdekében folytatott alapjogvédelmi feladatának gyakorlása során, különös tekintettel azokra a társadalmi kérdésekre, ahol a probléma érzékeny jellege a közbeszédtől jelentősen eltérő, azonban az alapjogi mérce alapján megfelelő megközelítést tesz szükségessé.”

Alapvető Jogok Biztosának Jelentése az AJB-3395/2012. számú ügyben

A Magyar Hírlap nyomtatott és online verziójában 2013. január 5-én megjelent „Ki ne legyen?” című írás

802/2013. (V.8.) számú határozatában megállapította a 17. § (1) (2) megsértését és 250 ezer forint bírsággal sújtotta.

Az írásban a lap publicistája – egy súlyos bűncselekmény apropóján - a roma kisebbség „jelentős részét” bűnözésre hajlamos, kriminalizálódott, a társadalmi együttélés normáit elvető, Magyarország törvényeit rutinszerűen sértő, emberhez nem méltó viselkedést produkáló csoportként mutatta be. „A tények pedig ezek: a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik”. „Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”

A Médiatanács szerint a cikkben kifejezett vélemény alkalmas volt a roma közösséggel szembeni gyűlölet keltésére, még akkor is, ha az nem a közösség egészére, „csak” jelentős részére vonatkozott. A „jelentős rész” ugyanis olyan általánosítás, amely a közösség egészére visszahat. A hatóság emlékeztetett rá, hogy ha az adott médiatartalom csak a közösség valamely tagjára, tagjaira vonatkozik, úgy nem lehet alkalmas a közösség egészével szembeni gyűlölet felkeltésére, de ha a sérelmet szenvedett csoportra, abban az esetben igen. Ráadásul a szerző a megoldásnak a megtorlást, az erőszakot, az önbíráskodást tartja, ami a demokratikus jogrenddel összeegyezhetetlen

Az ügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a cikk szerzője ellen közösség elleni izgatás miatt tett feljelentést, a Médiatanács pedig megállapította a gyűlöletkeltő, kirekesztő tartalom közzétételét tiltó médiaigazgatási szabály megsértését.

„A Médiatanács leszögezi, hogy az Smtv.-beli „gyűlöletkeltés”, valamint a Btk.-beli „gyűlöletre uszítás” tilalma megítélése szerint azonos tényállásokat határoz meg, azaz a vizsgált tartalom megítélése azonos mérce szerint történik.

Ugyanakkor, tekintettel a büntetőjog és a közigazgatási jog eltérő dogmatikai rendjére és felelősségi szabályaira, a jogsértés (bűncselekmény) megállapításának feltételei jelentősen eltérnek. (????)

A gyűlöletbeszéd büntetőjogi és a közigazgatási jogi tilalma tehát részben párhuzamosan halad, de ez nem jelenti azt, hogy amely tartalom az egyik jogág szerint jogsértő, az a másik szerint is az lesz, és megfordítva: a jogsértés hiánya az egyik jogágban nem jelenti automatikusan a felelősség alóli mentesülést a másik szabályai alapján.”