A Get Energy Magyarország Kft. energetikai tájékoztatója2013. / 4. szám

ENERGIA NAPLÓ

A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus pályázati lehetőségeiKEHOP, GINOP, VEKOP és TOP és ami mögöttük van

Energiapiaci körkép I. Rezsicsökkentés és jövő szolgáltatói szemmel Kerekasztal beszélgetés az E.ON Zrt. és a Főtáv Zrt. szakértőivel

Karácsonyi adományozásA Kalocsa Főegyházmegyei Katolikus Karitásznál jártunk

Úton az okoshálózatok megvalósítása felé 2.Villamos energia tárolás

ENERGIA NAPLÓ 2013. / 4. szám

2

Tisztelt Olvasó!

Finisbe érkezett a 2007-2013-as uniós költségvetési cik-lus, az utóbbi hónapokban az utolsó támogatási dönté-sek is megtörténtek, többek között a Környezet és Ener-gia Operatív Program (KEOP) több pályázati kiírását illetően is. Az elmúlt hetekben egyre több információ látott napvilágot a 2014-2020-as tervezési időszak főbb prioritásáról és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tervek-ről. Aktuális számunkban bemutatjuk az energiahaté-konysági illetve megújuló energia beruházásokkal kap-csolatos támogatási terveket.

Cégünk egy reggeli kerekasztal beszélgetés során kér-dezett meg szakértőket aktuális energetikai témákról – atomerőmű, METÁR, okos hálózatok -, az erről szóló cikkünket a 3. oldalon találja.

Úton az okos hálózatok felé című cikkünk aktuális foly-tatásának fókuszában a tárolás szerepel, rövid történeti

áttekintést követően körbejárjuk a jelenleg piacon lévő tárolási technológiák nyújtotta villamos energia tárolás költségeit és a tárolt energia hálózatba táplálásának idő-kényszereit, azok megvalósításának módozatait.

Évek óta hagyomány cégünknél, hogy a karácsonykor szokásos bor és határidőnapló helyett adományokat adunk ügyfeleink nevében a leginkább rászorulóknak. Idén a Kalocsai Főegyházmegyei Katolikus Karitász se-gítségével a térségben élő rászoruló, hátrányos helyzetű családoknak segítünk, reméljük, hogy az erről készült képek az Ön szívét is melegséggel töltik el.

Cégünk minden dolgozója nevében kívánok Önnek Boldog és Békés Ünnepeket!

Tóth Zoltánstratégiai igazgató

A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus pályázati lehetőségei

Az idei évben 7 éves ciklus záródik le az európai uniós és nemzeti társfinan-szírozású pályázatok és ezen belül is a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) körében. Az elmúlt 7 évben lehető-ség volt KEOP pályázatokon belül energia-hatékonysági beruházásokra, valamint megújuló energiaforrások alkalmazására vissza nem térítendő támogatásokat igé-nyelni. Ezzel azonban nem értek véget az uniós pályázati lehetőségek, ugyanis 2014 és 2020 között – immáron KEHOP, GINOP, VEKOP és TOP néven – további energetikai beruházásokat és fejlesztése-ket támogató források nyílnak meg. (6. oldal)

Karácsonyi adományozás

Ahogyan minden évben, idén is úgy gon-doltuk, hogy szeretnénk szebbé tenni a rászoruló családok karácsonyát, mert hisszük, hogy mindenkinek jár a meleg étel, a meleg otthon, a meghitt, nyugodt pillanatok, amelyek az ünnepek alatt még fontosabbá válnak. Idén a Katolikus Karitásszal karöltve Kalocsán nyújtottuk át a Get-Energy Magyarország Kft. ado-mányát, több doboznyi tartós élelmi-szert, szaloncukrot, édességet, gyerekjá-tékot, amelyet a Katolikus Karitász oszt szét a térségben élő hátrányos helyzetű családok között.

(11. oldal)

A tartalomból

Energiapiaci körkép

Tényleg az atomenergia jelenti a jö-vőt? Elképzelhető, hogy 5 év múlva Magyarországon lesz a legolcsóbb a villamos energia? Milyen hatással van a rezsicsökkentés az energiaszolgáltató cégekre? Szükséges-e hálózatot fej-leszteni Magyarországon? Kerekasztal beszélgetés az E.ON Zrt. és a Főtáv Zrt. szakértőivel.

(3. oldal)

ENERGIA NAPLÓ 2013. / 4. szám

3

aktualitások

A kerekasztal beszélgetés szakértői: Klézli Ferenc (K.F.), az E.ON Hungária Zrt. Ügyfélkapcsolati vezetője, Orbán Tibor (O.T.), a Főtáv Zrt. Műszaki vezérigazgató-helyet-tese, Kotulyák Tamás (K.T.), a Get-Energy Magyaror-szág Kft. ügyvezető igazgatója, Vásárhelyi Endre (V.E.), a Get-Energy Magyarország Kft. Megújuló energiák üz-letágának vezetője, Rácz Attila (R.A.), a Get-Energy Ma-gyarország Kft. energetikai vezetője és Csécs Ákos (Cs.Á.) a Get-Energy Magyarország Kft. Beszerzési vezetője.

I. rész

K.T.: Az atomenergia nagyon népszerű téma mostanság, egy kicsit olyan mint a magyar foci - mindenki ért hozzá. Nagyon sokan – köztük a fiatalok is – határozott véleménnyel bírnak róla pro és kontra. Kell, vagy nem kell nekünk az atom?

K.F.: Egyfelől jó dolog az atom, hiszen az atomerőművek viszonylag olcsón képesek villamos energiát előállítani. Azonban a járulékos költségek, vagy a környezeti terhelés mértéke a mai napig nem tisztázott teljesen, mint ahogy az sem, hogy a keletkező sugárzó hulladékkal mit tudunk kezdeni egy atomerőmű bezárása után. Nemrég volt hír, miszerint 5 év múlva Magyarországon lesz a legolcsóbb a villamos energia, és ezt egy akár 60%-ot elérő atomener-gia portfolióval sikerül majd megvalósítani. Szakmai oldal-ról ezt nem látjuk megalapozottnak.

K.T: Mennyire reális előrejelzés az 5 év?

K.F.: Meglehetősen ambíciózus. Nincsenek még a tervek sem előkészítve, mostanra viszont már a szerződések meg-

kötésénél kellene tartani, és építkezni. Egy atomerőmű be-üzemeléséhez is legalább másfél év szükséges.

K.T: Ne feledkezzünk meg az engedélyeztetésről sem!

K.F.: Igen, az engedélyeztetés is több évet vesz igénybe. Nyilván maga a beruházás is több ezermilliárd forintba ke-rül, ezt azonban a tervek hiányában nem tudjuk pontosan. A máshol – így például Angliában – most épülő atomerő-művek esetében olyan kötelezetti átvétel került megkötés-re az építőkkel, ami biztos, hogy nem támogatja a rezsi-csökkentést. A 90-105 Euro közötti átvételi árak ugyanis messze vannak a jelenlegi piaci áraktól. Mi az ok? Azok a biztonságtechnikai beruházások, amelyek a csernobili és a fukusimai katasztrófa óta beépültek a technológiába, igen horribilisek. Emiatt az atomerőmű, ami olcsón tudna termelni, mégsem tud olcsón termelni. És bár azt halljuk, hogy fogyasztás növekedés van, fogyasztás növekedés lesz, a Magyarországon előirányzott másfél százalékos haté-konyság növekedés kompenzálni fogja azt valamelyest. Ez azt jelenti, hogy nagyjából szinten tartjuk a villamos ener-gia fogyasztás szintjét – ami a 2009-2010 évivel megegyező. Ha el is indul valamiféle növekedés, az korántsem lesz ak-kora, amely egy új atomerőművet igényelne.

O.T.: Én árnyalnám a képet. Valóban, ha megnézzük, hogy Paks meddig épült, megnézzük az akkori és a mos-tani környezetet, akkor az a reális, hogy 15 évnél előbb ez nehezen valósulhat meg. Jelenleg azonban még mindig ez a legolcsóbb megoldás, akkor is, ha beépülnek az árba az új biztonságtechnikai megoldások. Ha abba az irányba megyünk, hogy lesz egy második atomerőmű, addigra nyil-

Rezsicsökkentés, atomenergia, távhő - Energiapiaci körkép szolgáltatói szemmelKerekasztal beszélgetés az E.ON Hungária Zrt. és a Főtáv szakértőivel

ENERGIA NAPLÓ 2013. / 4. szám

4

ván Paks egyes blokkjai még az élettartam hosszabbítás mel-lett is leállnak. Ez a távhő rendszereknek kedvez, a 15 év alatt ugyanis jó eséllyel véget ér a komplett panelrekonstrukció. Ma még a szekunder hőmérséklet relatíve magas, így a távhő rendszerek primer oldalán is magas hőmérsékletet kell tar-tani a fogyasztói elvárásoknak megfelelően. A teljes rekonst-rukcióval a szekunder hőmérséklet csökken, ezzel együtt a primer oldali is, ekkor jelenhet meg a primer oldali hőszi-vattyúzás. A felesleges villamos energiát pedig felvehetik a távhő rendszerek, ahogyan Európában ez máshol is történik.

K.T.: Valószínű, hogy erre nincs 4000 Mrd Ft állami forrás, ebben az esetben tehát hitel vagy kölcsön jöhet szóba. Ha pedig a beruházó finanszíroz, akkor elérkezünk ahhoz a ga-rantált megtérüléshez és átvételi árhoz, amely nem feltétlenül eredményez rövidtávon versenyképes árakat.

V.E.: Van egy tanulmány, ami összeveti a megújuló energiával működtetett erőműveket az atomerőművekkel, és azt, hogy milyen ára lesz a magyar energia mixnek. Alaperőműnél 23 Ft körül alakul kWh-ként a villamos energia ára, ha megépül a két újabb blokk. Nincs olyan irány, amelyik a decentralizált termelés felé viszi a magyar energia rendszert, beépítve abba kisebb tőkeigényű és egységteljesítményű blokkokat is?

K.F.: Az ma már nem kérdés, hogy a decentralizált ter-melés felé megyünk, ezzel mindenkinek „meg kell ba-rátkoznia”. Ezzel együtt mind a villamos-, mind a gáz-hálózat oldaláról felmerülnek kérdések. Többféle forrás is tud decentralizált termelőegységként működni, a szél, a nap, vagy akár a gáz is. Ez utóbbi esetében a 4-10 kW-os kis egységekre, a mikro CHP-re gondolok. Véleményem szerint ugyanígy beépül majd a biomassza is. Az persze más kérdés, hogy a jelenlegi rezsicsökkentés milyen mér-tékű pofont ad a megújuló energiatermelésnek. Mert-hogy eddig jelentős mértékűt adott, az nem kérdés. Ezzel az árazási metódussal a megtérülés megint 10 év felett van, így felmerül a kérdés, hogy a befektető, vagy a KKV szeg-mens mikor lesz abban a pozícióban, hogy ezt magának meg tudja építeni. Támogatás nélkül talán soha. Persze van olyan szegmens – állami és közintézmények -, ahol erre jelentős forrás van.

K.T.: Tehát egy magánbefektető 10 év fölötti megtérülés ese-tén csak támogatással vág bele?

K.F.: Én kiszámoltam, hogy rezsicsökkentés nélkül most nagyjából 8 éves megtérüléssel számolhatnánk. Ezzel a megtérülési idővel már jómagam is a napelemes rendszer telepítésén gondolkodtam, így érdemes lett volna meglép-ni ezt a lépést, viszont a jelen körülmények között már úgy gondolom, hogy nem. A megtérülési idő növekedése tehát fékezni fogja a megújulókba befektetni kívánók körét.

K.T.: Kivéve, ha lesz METÁR rendszer, ami orvosolhatja a helyzetet.

CS.Á: Lehet, hogy ez a változás a METÁR rendszer céljait is megkérdőjelezi?

K.F.: A változás sok mindent meg fog kérdőjelezni. 3-4 éve készül az elszámolási rendszer, toldozgatják-foltoz-gatják, mert nincs egy egységes árszabályozási rend. Jövő-re talán majd megint hozzányúlnak a KÁT-hoz, de igazi előremozdulás nem lesz tapasztalható. Nemrég Szlovákiá-ban jártam, ott egyértelmű, hogy mindig történik valami a megújulók területén. Mindenkinek a saját földrajzi terü-letének megfelelő megújuló energiát kell használnia, azaz megtalálni azt a primer energiaforrást, amely megújuló energia is egyben.

O.T.: Az nyilvánvaló, hogy a decentralizált termelés ellen nincs értelme „keresztbe feküdni”. Az viszont kér-dés, hogy földgáz alapon legyen-e villamos energiater-melés kapcsolt hőtermelés nélkül, ezt ma nehezen látom megvalósíthatónak. A kapcsolt termelés igénye felveti a hőpiac elengedhetetlen szükségességét. Visszautalva te-hát a mikro CHP-kra, amikor azt mondják, hogy 1-2 év alatt megtérül, akkor figyelmen kívül hagyják, hogy a hő és villany igényt decentralizáltan nehéz egyszerre kielégíte-ni. Tehát felértékelődhetne a távhőrendszerek szerepe. Az kétségtelen, hogy a távhőpiacot el kell kezdeni fejleszteni.

K.F.: Maradva még a megújulóknál, a hálózatok átalakí-tása és a szabályozhatóság is jelentős beruházási forrást igényel. Addig, amíg nincs megfelelő tároló kapacitás kialakítva, addig más egyéb tároló képességeket kell ki-alakítani a villamos energia mentén. Kezdve a különfé-le akkumulátoros megoldásoktól egészen a nagy tározós erőműig. Nézzük a hálózati képet: ma a hálózatunk a kö-zépfeszültségi szintig egy hurkolt hálózat, a kisfeszültsé-gű rész viszont fa struktúrájú. Azaz egy központból (egy centralizált pontból) áramlik az energia a végpontok felé és a védelmi rendszer is eleve ennek megfelelően van ki-építve. Ha egy trafókörzeten belül megnő a napelemes rendszerek száma, akkor ott a védelmi rendszereket, há-lózati képet, terheléseket újra kell méretezni, hálózato-kat kell átalakítani, vagy közelebb menni a fogyasztóhoz a középfeszültségű kiágazási pontokkal. Már nem egy pon-tunk van a hálózaton, ahol ha szépen süt a Nap, akkor tel-jesen megváltozik az áramlás iránya, és a 400 V-os kisfe-szültségű hálózatra történt betáplálás feltranszformálódik a 20 kV-os hálózatra.

R.A.: Azt lehet tudni, hogy hol vannak pontosak a ha-tárok, és mikor elkerülhetetlen már a nagyobb hálózat-fejlesztés?

aktualitások

ENERGIA NAPLÓ 2013. / 4. szám

5

V.E.: Pl.: Németországban 24% megújuló teljesítmény-aránynál látják azt, hogy változtatni kell a hálózati struk-túrán.

K.F.: Ami ezt az egészet előre fogja mozdítani, az a sza-bályozhatóság. Amellett, hogy kiépül a villamos hálózat, ki kell épülnie egy adatátviteli hálózatnak is. Az mind-egy, hogy magánvezetékeken keresztül, normál vagy mobilkommunikációs eszközök igénybevételével. Ez a mobilis rendszerirányítás mindaddig normális, amíg nincs tárolás, amíg nem emelkedik drasztikusan a meg-újulók aránya. Számításaink szerint, ha Magyarországon kb. 200 MW lesz a megújulók aránya – amit gyorsan el lehet érni -, akkor már tenni kell valamit, mert ez már a szabályozási szintet érinti.

O.T.: Én azt mondom, rettegni azért nem kell, de kell egy csúcstározós erőmű, ami persze kérdés, hogy ezt Magyar-országon kell-e létesíteni vagy sem? Nemrég vásároltuk meg az első gázmotorunkat, amellyel a Főtáv is részt vesz a szekunder szabályozásban a Virtuális Erőmű szabályo-zóközpontján keresztül. Amikor szabályozhatósági kérdé-sekben elmentünk a MAVIR-hoz tárgyalni, nem nagyon akartak érteni bennünket, pedig el kellene gondolkodni azon, hogy a távhőrendszer hőtároló, illetve ezen keresz-tül villamos energia tároló képességét hogyan lehetne kihasználni, ahogyan az például Dániában is történik.

K.T.: A MAVIR most egy 30 MW-os akkumulátoros táro-ló rendszeren dolgozik.

O.T.: Így van, nekünk meg ott a tároló képességünk a rendszereinkben, igaz, a gond az, hogy Budapesten nin-csenek összekötve a szigetüzemű rendszerek. Ettől még ez jó lehetőség lenne sok helyen az országban, csak szép lassan mindenki letett arról, hogy tárolót, hőtárolót épül-hessen. Szerencsére van pozitív példa is, pl. Almásfüzitőn, ahol nagyon jól működik a tárolás.

K.F.: Az a világ elmúlt, hogy mindenki bátran veheti el az erőforrásokat a bolygótól. Aki elfelejti, hogy a villamos energia, a hőenergia, a gáz mind termék, és ehhez kap-csolódik egy szolgáltatás is, az rossz úton jár. Visszatérve a tárolásra, igen, el kell kezdenünk tárolni. Ne feledkez-zünk meg azonban arról, hogy egységes, hatalmas erőmű-vek nem fognak gyors ütemben épülni a jövőben, sokkal inkább kisebb és decentralizált egységek, így a tárolásnak is ehhez kell igazodnia. Ahogyan arról beszéltünk, a háló-zatok is decentralizált irányba mennek.

V.E.: Itt jön a képbe a szabályozás, a hálózat műszaki sza-bályai. Az árakra visszatérve mindaddig, amíg olyan ritka földfémekkel épülnek a tárolóink, mint például a lítiu-

mos akkumulátorok, addig a „minél nagyobb igény, annál nagyobb ár” lesz érvényben. Egyre nehezebb a ritka föld-fémeket kitermelni, ezért igazán olcsó tárolási megoldás jelenleg nem elérhető. Számítások szerint ez minden egyes kilowattórát 8-10 Ft-tal terhel pluszban, ha a teljes élet-tartamra vetített költséget nézem. Ezeket a problémákat mind kezelni kell, és el kell kezdeni a hálózatot nagyobb intelligenciával felruházni, a szabályozást úgy megoldani, hogy ne csúcsterhelésre, hanem átlagterhelésre méretez-zünk. Ezzel lehetséges lenne a csúcsokat egyik időszakról a másikra átvinni.

K.F.: Magyarországon nagyon alacsony, 2200 - 2400 kWh a lakosság átlagos éves villamos energia fogyasztása, így nincs nagyon mit átvinni. A fogyasztás egyharmada fűtés, 15%-a világítás, és ezen a területen már látszódnak az energiatakarékos megoldások hatásai. A médiafogyasz-tási szokások nem fognak változni, így az ezzel kapcsolatos fogyasztási időszakok sem, hiszen senki sem fog éjjel három-kor tévét nézni, amikor a kedvenc műsora este 6-kor van. A lakosságnak pedig nagyobb vásárlóerővel kell rendelkez-nie ahhoz, hogy a meglévő „fehérárukat” kicserélje olya-nokra, amelyek programozhatóak, ütemezhetőek. Tehát nálunk teljesen más a helyzet, mint Németországban vagy a skandináv országokban, ahol évi 4660 - 4800, illetve 9000 kWh éves fogyasztásról beszélhetünk, és bár vannak távhő rendszerek ott is, de a fűtés jelentős részét villamos energi-ával oldják meg.

V.E: Hogyan lehet a fogyasztókat motiválni?

K.F: Felmérések szerint havi legalább 1000 Ft megtakarítás az az összeg, amikor a fogyasztó hajlandó tenni valamit, a rezsicsökkentés viszont ennek sem kedvezett…

Folytatjuk!

szerk.: Végh Alexandra

aktualitások

ENERGIA NAPLÓ 2013. / 4. szám

6

Az idei évben 7 éves ciklus záródik le az európai uniós és nemzeti társfinanszírozású pályázatok és ezen belül is a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) körében. Az elmúlt 7 évben lehetőség volt KEOP pályázatokon be-lül energiahatékonysági beruházásokra, valamint megújuló energiaforrások alkalmazására vissza nem térítendő támo-gatásokat igényelni. Ezzel azonban nem értek véget az uniós pályázati lehetőségek, ugyanis 2014 és 2020 között – immá-ron KEHOP, GINOP, VEKOP és TOP néven – további ener-getikai beruházásokat és fejlesztéseket támogató források nyílnak meg.

Cikkünk mind a korábbi KEOP pályázatokat, mind pedig a jövőbeni, energetikával kapcsolatos pályázati lehetőséget mutatja be.

KEOP 2007 – 2013

A 2007 és 2013 közötti időszakra uniós forrásból KEOP energetikát érintő pályázatokon belül (4. és 5. prioritású ten-gely) összesen 227,8 Mrd Ft került meghirdetésre, melynek teljes körű lebonyolításáért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) volt a felelős. Ez a keretösszeg az energiahatékony-sági beruházások növelését, valamint a megújuló energiák alkalmazásának terjedését célozta meg, többségében önkor-mányzatok, költségevetési intézmények, KKV-k és nagyvál-lalatok számára.

A pályázatok feltételeit megvizsgálva utólag megállapítha-tó, hogy a pályázók nagy része nem, vagy csak részben volt felkészülve a pályázathoz szükséges műszaki, gazdasági és

pályázatírói tapasztalattal. Ennek ellenére az egyes KEOP pályázatokban jellemőzen 3-4-szeres volt a túljelentkezés a meghirdetett összegekre. Ez is azt bizonyítja, hogy a hazai gazdaságnak mennyire fontosak az uniós forrásokból bizto-sított támogatások.

KEHOP 2014 – 2020

Az előző ciklus tapasztalatai, a kormány szándéka, valamint a tervezett energiahatékonyságot és megújuló energiát ösz-tönző Operatív Programok1 alapján, a következő főbb vál-tozások várhatóak a hét éves pályázati periódusban:

1. A különböző Operatív Programok Irányító Hatósá-ga immáron nem az NFÜ, hanem az ágazati szakpo-litikáért felelős tárcák lesznek, így a KEHOP pályá-zatokért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), míg a GINOP, VEKOP és TOP pályázatokért a Nem-zetgazdasági Minisztérium (NGM) lesz a felelős. Korábban KEOP néven futó pályázatok több más pályá-zatokban lesznek megtalálhatóak

• KEHOP – Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program 5. prioritású tengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása 6. prioritású tengely: Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök

• GINOP – Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus pályázati lehetőségeiA KEOP pályázatok tapasztalatai és a KEHOP jövője (2007 – 2020)

újdonságok

ENERGIA NAPLÓ 2013. / 4. szám

7

4. prioritású tengely: Természeti és kulturális erőfor-rások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosítá-sán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

• VEKOP – Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 5. prioritású tengely: Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének energia-hatékonysági célú fejlesztései, illetve a szolgáltatások minőségének javítása

• TOP – Terület és Településfejlesztési Operatív Program 3. prioritású tengely: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

Az operatív programok 2013.12.15-ig az NFÜ oldalán tár-sadalmi vitára vannak bocsátva, véglegesítésük ezt követő-en 2014-ben fog megtörténni.

2. A KEHOP forrásokból 2014 és 2020 között várhatóan arányosan 1/3 részben a lakosság, 1/3 részben a költségve-tési intézmények és 1/3 részben az energia- és egyéb szol-gáltatók, valamint kismértékben a vállalkozások fognak részesülni. A kis- és közepes vállalkozások GINOP, míg az önkormányzatok VEKOP és TOP elnevezésű Ope-ratív Programok keretében részesülnek támogatásban.

3. 2014 – 2020 között energiahatékonyságra, megújuló energiák ösztönzésére, valamint egyéb energetikai fej-lesztésekre a következő támogatási összegek várhatóak:• KEHOP (5. prioritású tengely): 300 Mrd Ft• KEHOP (6. prioritású tengely): 66 Mrd Ft • GINOP (4. prioritású tengely): jelenleg még nincs adat• VEKOP (5. prioritású tengely): 69 Mrd Ft• TOP (3. prioritású tengely): jelenleg még nincs adat

Új és meghatározó támogatásként jelentkezik a visszatérítendő pénzügyi támogatások, melyre várhatóan összesen 66 Mrd Ft-ot kívánnak fordítani a KEHOP 6. prioritású tengelyen belül. (pl. kamattámogatás, garancia, kedvezményes hitel).

A 2014 – 2020-as európai uniós programok lebonyolításá-nak alapelveiről szóló kormányhatározat alapján a következő főbb változások várhatóak: 1. A közszféra szervezet számára a pályáztatás jelenlegi gya-

korlata megszűnik, helyette egyszerűsített kiválasztási el-járással az ágazati prioritást élvező projekteket szükséges előnyben részesíteni.

2. A projekteket a projektötlet megszületésétől a projekt meg-valósulásáig, különösen a pályázati dokumentáció összeál-

lítását, valamint a projektek végrehajtásának támogatását szakértői bázison alapuló állami (központi és önkormány-zati) kapacitások megteremtésével kell biztosítani még a kisvállalkozók számára is.

3. A pályázatok értékelését az intézményrendszeren belüli kapacitásokkal kell megoldani, külső erőforrások igény-bevétele nélkül.

4. A mérnöki feladatokat ellátónak valós felelősségbiztosí-tással kell rendelkeznie.

5. Közszféra kedvezményezettek esetén kötelező a belső pro-jektmenedzsment, nagy infrastrukturális és állami ingat-lanokon történő beruházások esetén a tervezés is állami kapacitással kell, hogy megvalósuljon.

6. A közszféra kedvezményezettek szankcionálva lesznek késedelem esetén.

7. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplői számára előírás a szolgáltatói hozzáállás és a kedvezményezettek szakmai támogatása.

8. Közbeszerzési rendszer olyan irányú átalakítása szüksé-ges, amely átalakítása hatékonyabbá, átláthatóbbá, sza-bályosabbá és költségtakarékosabbá teszi a rendszert (pl. keret megállapodások).

9. A részletes pénzügyi elszámolásokat elhagyó egyszerűsí-tett elszámolási eszközök alkalmazásával a kedvezménye-zettek adminisztratív terhei minimalizálhatók.

10. Ki kell dolgozni a pályázatok gyors és eredményes végre-hajtására sarkalló ösztönzőket és a szankciók rendszerét.

11. A támogatásról szóló döntés tekintetében egyfokú jog-orvoslatot kell biztosítani az intézményrendszeren belül (külső szakértők bevonása nélkül), továbbá a hozott dön-tést nyilvánossá kell tenni.

12. Állami tulajdonban lévő szervezeten keresztül kell meg-valósítani a pályázati rendszer egységes, nemzeti szintű informatikai nyilvántartását, nyomon követését.

13. Meg kell teremteni az állami adatrendszerekkel való kap-csolatot és a már rendelkezésre álló adatok tágabb felhasz-nálási körét annak érdekében, hogy a kedvezményezettek adatszolgáltatási kötelezettsége csökkenjen (pl. nullás iga-zolás).

14. Helyi, térségi szereplők bevonása a helyi vonatkozású fej-lesztések eredményeinek közzétételébe.

15. Uniós projektekhez szükséges engedélyezési eljárások központosítása, határidők rövidítése.

Általánosságban kijelenthető, hogy a megismertek alapján a 2014 – 2020-as pályázati ciklusban a pályázati rendszerek vár-hatóan egyszerű, gyors, átlátható, diszkriminációmentes, költ-ségtakarékos és hatékony működést fognak teremteni. Az ener-getikai pályázatok tehát nem szűnnek meg, rövidesen megújult külsővel ismét rendelkezésre fognak állni a pályázók számára.

Ezúton kívánok Önöknek boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag újesztendőt!

Rácz Attilaenergetikai vezető

2014 – 2020-as európai uniós programok lebonyolításának alap-elveiről szóló kormányhatározat2

„A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 – 2020-as progra-mozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolja a korábban kiszervezett tevé-kenységeket. Ezen feladatokat a jövőben az állam, a meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve kívánja megvalósítani annak érdekében, hogy elősegítse a befolyásmentes, szakmai szempontú, gyors döntéshozatalt és végrehajtást”

ENERGIA NAPLÓ 2013. / 4. szám

8

Eltérően a tárolható javak piacától a villamos energia piac a minden pillanatban fennálló termelés és fogyasztás egyen-súlyának megőrzése mellett tartható fenn.

Bár a jelenlegi, villamos energia hálózaton alkalmazott technológiákkal is ellátja funkcióját - rendszerirányítás és elosztás: energiát szolgáltat -, szem előtt tartva a megúju-lók és a fogyasztói hálózattal szemben támasztott minősé-gi elvárásokat, a költséghatékony villamos energia tárolók beépítése nem csak a hálózat stabilitását és flexibilitását te-szik lehetővé, hanem olyan új piaci lehetőségek nyílnak ki a teljes energia láncon, melyekkel az ipari gyártási szektor kiadásai csökkenek, versenyképességük javul, a hálózat ter-helése csökken, a határkeresztező energiaforgalom tervez-hetőbbé válik, teljesíthetővé válik a nagyarányú megújuló energiaforrások beépítése ezáltal Magyarország energiafüg-gése is csökken.

Akkor költséghatékony a tárolás, ha a technológia tulaj-donságai és ára ki tudja szolgálni a fogyasztói elvárásokat, hiszen ma már nem a termelés határozza meg a fogyasz-tást, hanem fordítva. (lásd Energia Napló Fogyasztó ol-dali energiamenedzsment (DSM)). Ehhez olyan tárolók szükségesek, amelyek a termelői oldalról érkező többlet-energiát - bármennyire is szakaszos és kiszámíthatatlanul ingadozó - képes kezelni és tárolni, képes a fogyasztói igényeket is éppen ilyen rugalmasan kiszolgálni és nem olyan ritkaföldfémmel kerül gyártásra, amelynek beszer-zési árai a nagyobb volumenű beépítéssel nemhogy ol-csóbbá válnának, hanem drasztikusan megemelkednek. Utóbbi újabb bástyája lenne az energia rendszerek me-redt? függőségi viszonyainak létrehozásában; az energia egy árucikk és nem különleges termék egy tárolással ellá-tott infrastruktúrában. Akkor lesz az energia közgazdasá-gi értelemben vett árucikk ha:

•homogén módon jelen van a piacon• tárolható• időben leszállítható és a Spot árak konvergálnak• árflexibilitás tetten érhető• a piac likvid és a szereplők nem kockázatkerülők

Mit jelent ma a tárolás és milyen módon járulhat hozzá a hatékonyabb energiarendszerhez?

•Csökkenti az árkitettséget és a csúcsenergia árát.•Fogyasztó oldali energiamenedzsmenttel elcsatolódik

a mérleg két oldala, a termelés és a fogyasztás•Hálózat és transzformátorkörzetek túlterhelését a sűrűn

lakott nagyfogyasztói környezetben

Úton az okoshálózatok megvalósítása felé 2. A villamos energia tárolás

újdonságok

1800-ban Volta felfedezi az akkumulátort

ENERGIA NAPLÓ 2013. / 4. szám

9

Mit hoz a jövő a tárolás elterjedésével?

•Ma a hálózati kapacitást a maximum terhelésre és tarta-lék maximumra méretezzük; ez a jövőben a tárolás elter-jedésével átlagos terhelést és tartalék maximumot jelent. A kettő között különbség olyan, mintha egy légitársaság az év 350 napján a gépeinek 40% földön tartaná és csak 15 napon üzemeltetné mindet. Ez túlzottan pazarló!

•Mikrohálózatok hatékonyabb működése•A megújulók alaperőműként működhetnének.

Milyen technológiák állnak rendelkezésünkre és hol a van a piaci marginális határköltség a tárolók kialakítására?

Az akkumulátor a legelterjedtebb és mindenki számá-ra ismert technológia. Hogy melyik a legjobb a kémiai tárolók közül, olyan mintha azt kérdeznénk, hogy melyik a legjobb bor? Nincs jó válasz, a kérdés a rossz! A „milyen alkalmazáshoz” kérdés már helytállóbb!

Ne fizessünk olyan tulajdonságért, amit nem használunk. Az autóakkumulátornak tartósnak kell lennie, a repü-lőkön tűzállónak, a telefonban testmelegnek, az ener-giaellátásban olcsónak! Így nagyobb szabadságfoka van a tervezőknek az anyagválasztásban, a lényeg, hogy külső magasabb potenciál hatására vagy terhelés hatására elekt-ronok áramoljanak két katód között és időben racionális mértékben reverzibilis kémia kötésekkel. Tehát a hálóza-ti energetikai tárolók kialakításával nem a brent olaj 250 USD/barrel árára, vagy a vezetékes földgáz árának meg-kétszereződésére kell várni és arra tervezni, hanem olyan olcsó tárolás kell, ami piaci alapon is megállja a helyét.

A felsőtározós erőművek tőkeköltsége a beépített teljesít-ményre vetítve alacsony, bár a geográfiai kényszerek mi-att nem telepíthetőek, ez Magyarországra is igaz. A CAES (Compressed Air Energy Storage) vagyis a nagynyomású levegő földalatti vagy zárt tartályos tárolása is különösen versenyképes, ha a hidraulikus rendszerrel kombinált módon kerül kialakításra. A lendkerekes tárolás pillanat-nyi terhelés csúcsok szekunder és tercier szabályozására alkalmas kis energiasűrűségű tárolók. Az hogy mekkora beépített teljesítményű tárolót építünk be és az abban tá-rolt energiát mennyi idő alatt akarjuk „kisütni” a tárolás hálózatban betöltött szerepe határozza meg.

Az élettartamra vetített tárolási költségek (USD/MWh) határozzák meg, hogy egy adott piacon milyen megtérü-lésekkel számolhatunk.

A villamos energia versenypiacán az energia tárolóval rendelkező szereplő több módon is pénzre válthatja a be-fektetését. Értékesíthet energiát másnapi aukciók során, spot piacon vagy kétoldali egyezményekben rögzített módon, csakúgy, mint a kiegyenlítő energia piacán. Ösz-szevetve a felső tározós erőmű és a legelterjedtebb kémiai tároló, a NaS (kénsavas) akkumulátor műszaki-gazdasági tulajdonságait és piacra lépésének lehetőségeit, megál-lapítható, hogy a tárolás felé támasztott piaci igények és

Spec

ifilc

Pow

er, W

/kg

at C

ell L

evel

Specifilc energy, W/kg at Cell Level

100 000

10 000

1000

100

10

0

0 20 40 60 80 100

120

140

160

180

200

Inst

alle

d ca

paci

ty (k

Wh)

capital cost ($/kWh)

pumped hydro

flyweels

NaS

Pb-acid

flow batteries

li-ion

1G

100M

10M

1M

100k

10k

1k

0 500

1000

1500

2000

Dis

chan

ge T

ime

at R

ated

Pow

er (s

)

System Power Rating (MW)

day

hour

minute

100.000

10.000

1.000

100

10

1

0.1

0.01

0.0010.

01 0.1 1 10 100

1.00

0

10.0

00

Pumped HydroBatteries

Compressed Air

Flywheels

Capacitors

SMES

Technology Type for Specific System Vs LCOE ($/Mwh)

$/M

wh

System Power Rating (MW)

280MW

180MW

50MW

10-1MW

100-50kW

10-2kW

$ 3.000

$ 2.500

$ 2.000

$ 1.500

$ 1.000

$ 500

$ 0

PHCA

ESCA

ESN

aSAd

venc

ed L

ead

Add

Zinc

Bro

min

e

Vana

dium

Red

ox

Fe /

CrZn

/ Ai

rSo

dium

Met

al H

alid

e

Aqou

eous

Hyb

rid Io

n

CAES

NaS

Adve

nced

Lea

d Ad

d

Li-i

onZi

nc B

rom

ine

Vana

dium

Red

ox

Fe /

CrZn

/ Ai

rSo

dium

Met

al H

alid

e

Adve

nced

Lea

d Ad

d

Li-i

onZi

nc B

rom

ine

Sodi

um M

etal

Hal

ide

Adve

nced

Lea

d Ad

d

Li-i

onZi

nc B

rom

ine

ENERGIA NAPLÓ 2013. / 4. szám

10

műszaki követelmények sajnos nem esnek egybe, és erős különbségek jelentkeznek a profit maximalizálási maga-tartásban is az üzemvitel során. A felső tározós erőművek a jelenlegi villamos energia rendszer oszlopos tagjai; az akkumulátoros tárolás az elosztott betáplálást és komplex piaci igények kihívásaira ad választ.

Tulajdonságok NaS akkumulátorok

Felső tározós erőművek

Tároló kapacitás néhány 100 MWh 500-10.000* MWh

Teljesítmény 10-100 MW 10-1000 MW

Energia sűrűség 350 kWh/m3 -

Élettartam 12-20** év 50 év

Terhelésre fogható 1 ms 1-10 perc

Tipikus hatásfok 90% 65%

Tőkeköltség 300 EUR/kW 375 EUR/kW

Éves karbantartás költsége Tőkeköltségre vetítve 0,2% 1%

Éves üzemeltetési költség 1,1-3% 5%

Üzemeltetési mód

• Szabadpiacra adás,vétel

• Primer szabályozás

• Szekunder sza-bályozás

• Kiegyenlítő ener-gia piaca

• Szabadpiacra adás, vétel

• Primer szabályozás

• Szekunder szabályozás

• Kiegyenlítő energia piaca

*felső tároló nagysága befolyásolja**mélykisülési ciklusszám nagyban befolyásolja

A fenti adatokat magyarországi viszonylatban tárgyalva és kihasználva az üzemeltetési módozatokat az akkumuláto-ros rendszerek a felső tározós erőműnél 78%-al több bevételt jelent óránként és 110%-kal több bevételt MWh-ként.

Vásárhelyi Endre Megújuló energiák üzletág vezető

2013. november 26-án a VAM Design Centerben tartották meg a nagy érdeklődés miatt telt házas Horizont 2020 rendezvényt. A rendezvény házigazdája és szervezője a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium volt. Az esemény célja, hogy tájékoztatást adjon és segítse a hazai felkészülést az Uniós kutatás-fejlesztési és innovációs politika elkövetkező 7 évét átfogó támogatási lehetőségek minél sikeresebb hazai kiaknázásához. A program, mely minden eddiginél nagyobb, 70 milliárd euró keretösszeggel támogatott, Horizont 2020 néven fut. A program kidolgozásánál figyelembe vet-ték az adminisztrációs terhek csökkentését, a szabályok, eljárások egyszerűsítését és előtérbe helyezték az innová-ció-orientált szemléletet. A nemzeti szinten pályáztatott regionális források mellett további lehetőségeket kínálnak a kiválósági alapon, nemzetközi versenyben elnyerhe-tő pályázati források. A program három keretprogra-mot foglal magába (keretprogram, Versenyképességi és Innovációs Keretprogram, Európai Innovációs és Tech-nológia Intézet), és ezen belül több, mint harminc defi-niált alprogramot. Bízzunk benne, hogy a hazai sikerek hozzájárulnak majd az Európa globális versenyképességét javító 2020-ig tartó stratégiának, mely a kutatást, fejlesz-tést, növekedést és munkahelyteremtést tűzte ki elsődleges célul. A fentiek jótékony hatással lesznek a tudományra, az ipari ágazatok fejlesztésére, és a fenntartható fejlődésre, kiemelve az éghajlatváltozást, megújuló energiaforrások használatának elősegítését és az élelmiszerbiztonság növelé-sét. A program sikere határokat átívelő és egységes Európai Uniós gazdaságot, kutatást és fejlesztést eredményez.

Virga Gábor kereskedelmi igazgató

Az őszi golf szezon ranglista versenyét sikeresen bonyolí-totta le a már 10 éve dinamikusan növekvő Old Lake Golf Club 2013. augusztus 31-én, Tatán. Az arborétum környe-zetű golf klub 18 szakaszos bajnoki golfpályája a jelentke-zők számára nagy kihívást jelentett az időjárás által kedve-ző őszi napon.

Az Old Lake Golf Club új partnere a Get-Energy Magyar-ország Kft., mint új szponzor támogatásával megszervezett versenyre, a játékosok hat kategóriában nevezhettek és in-dulhattak el a küzdelemben.

Horizont 2020

Get Energy Golf Open Ranglista Verseny

újdonságok

hírek

ENERGIA NAPLÓ 2013. / 4. szám

11

Ahogyan minden évben, idén is úgy gondoltuk, hogy a karácsonykor szokásos bor és határidőnapló helyett adomá-nyokat adunk ügyfeleink nevében a leginkább rászorulóknak. Mi ezzel szeretnénk szebbé tenni számos kisgyermek és család karácsonyát, mert hisszük, hogy mindenkinek jár a meleg étel, a meleg otthon, a meghitt, nyugodt pilla-natok, amelyek az ünnepek alatt még fontosabbá válnak. Ebben az évben a Katolikus Karitász segítségével Kalocsán nyújtottuk át a Get-Energy Magyarország Kft. adományát dr. Bábel Balázsnak, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekének. A több doboznyi tartós élelmiszert, szaloncukrot, édességet, gyerekjátékot, ruhaneműt a Katolikus Kari-tász osztja szét a térségben élő hátrányos helyzetű családok között. Szívből reméljük, hogy az adományokkal sokak karácsonyát sikerül örömtelibbé tennünk!

Meleghegyi Tamás project office vezető (a képen balról az első) és Tóth Zoltán stratégiai igazgató (balról a 3.) személyesen adta át az adományokat dr. Bábel Balázs érseknek (a képen balról a 2.).

Karácsonyi adományozásújdonságok

ENERGIA NAPLÓ 2013. / 4. szám

12

konferencia figyelő

ENERGOexpo 2014 XI. Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia

Magyarország önálló, átfogó energetikai szakkiállításaként az ENERGexpo hazánk legfontosabb energia témájú szak-mai fórumai közé kerül, egyre inkább a Közép- és Kelet-Eu-rópa növekvő piacaival foglalkozó döntéshozók és szakér-tők központi találkozóhelyévé válik.

Fő témakörök: • Alternatív energiaforrások• Energetikai háttéripar• Energiaellátás, szolgáltatás• Energiafelhasználás, racionalizálás, takarékosság

Időpont: 2014. február 20-22. Helyszín: Kölcsey Konferencia Központ (Debrecen, Hunyadi u. 1-3.)

Klenen ’14 KonferenciaXI. Nemzetközi Konferencia és kiállítás

Mottó: "Dolgozzunk együtt a természet egyensúlyának megőrzéséért"

Fő témakörök: • Klímaváltozás• Energiatudatosság• Energiahatékonyság

Időpont: 2014. március 11-12.Helyszín: Kecskemét, Four Points by Sheraton - Hotel és Konferenciaközpont

RENEXPO® Central Europe - 8. nemzetközi energetikai szakkiállítás és konferencia

A RENEXPO® világ minden részéből érkező szakértők találkozópontja, ahol lehetőségük van megismerni a leg-újabb kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos információkat. Az innovatív konferenciák a két napos kiállítással párhuza-mosan kerülnek megrendezésre.

Fő témakörök:• Fenntartható energiatermelés - megújuló energiák• Intelligens és hatékony energiaelosztás• Hatékony energiafelhasználás

Időpont: 2014. március 12-13.Helyszín: SYMA Rendezvény- és Kongresszusi Központ, Budapest

Szakmai konferenciák

impresszum

Az Energia Napló a Get Energy Magyarország Kft. kiadásában jelenik meg

Felelős kiadó: Tóth Zoltán szerkesztő: Végh Alexandra

Munkatársak: Lajtos Edina, Rácz Attila, Virga Gábor, Vásárhelyi Endre, Végh Alexandradesign: Kopányi Gábor

a szerkesztőség elérhetőségei: BudaWest Irodaház, 1118 Budapest, Rétköz u. 5.

E-mail: info@getenergy.hu Tel: +36 1 766 56 38 Fax: +36 1 766 56 39 www.getenergy.hu