ERDÉSZETI LAPOKA Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

CXLI. évfolyam • 2006. április

ALAPÍTVA 1862-BEN

... Hirka Anikó–Csóka Péter szerzõ-párostól az erdõvédelmi témájú képesútmutató. A remeknél remekebb fotók-kal illusztrált kiadvány megrendelhetõaz ERTI központi könyvtárától éppúgy,mint a Biotikus károsítás az erdõben cí-mû DVD.

Hirka Anikó szerkesztésében részle-tes elemzést kapunk a 2005. évi erdeibiotikus és abiotikus károkról, valamintelõrejelzést a 2006-os évre. (Lásd cikk a117. oldalon.)

Napstratégia

Hermann Scheer politikusként írta megNapstratégia címû mûvét, melynél aktu-álisabb téma nehezen képzelhetõ el.Rónai Judit, a Németh László Akadémiaigazgatója elõszavában Einsteint idézi:„Lehetetlen egy probléma megoldásaazokkal a módszerekkel, amelyek ma-gát a problémát hozták létre.”

Bizonyosan nem csalódik, aki átta-nulmányozza a könyvet, úgyhogy „nap-melegen” ajánlom a téma iránt érdek-lõdõknek.

Megjelent...

Megalakult......a Teleki Sámuel Felfedezõ Klub. Tu-dós kísérõkkel felfedezõk nyomdokainjárhatunk a Görgényi-havasoktól a Jó-reménység fokáig.

Érdeklõdni lehet a norbert@telekis-felfedezok.hu villámpostán vagy a 06 30250 2765 telefonszámon.

A harmadik oldal

S zegény Riedl Gyula bácsi! Ha megélte volna,hogy olvasnia kell szeretett egyesületének eszámban megjelent elnökségi ülésérõl készített

jegyzõkönyvet… Hogy elõfordulhatott az, hogy a tiszt-újítási választások során egy tagtársunkat „személyétmunkakörében fenyegetõ felszólítás érte, melynektárgya a helyi csoport titkári és régióképviselõijelölésétõl való elállás volt. A felszólításnak nem tetteleget, ezért fenyegetést kapott… munkakörébõl való el-távolítása ügyében.”

A demokrácia jegyében. Vagy a demokratikus centralizmus jegyében, ami

„a vezetõ személyek és testületek választását és válasz-tóik irányában fennálló beszámolási kötelezettségetírta elõ egy szigorú alá és fölé rendeltséget és centrali-zált hatalomgyakorlást megvalósító rendszer kereté-ben.” (Lenin, 1917)

Választási bizottságunk elnöke írja januári intel-meiben: „Kiket válasszunk az elnökségbe? Aktív vagynyugdíjas elnök legyen? Vezérigazgató legyen, pro-fesszor vagy az erdészeti igazgatásban dolgozó, eset-leg természetvédõ? Nem a felsorolt munkaterületek,beosztások a fontosak. Legyenek hitelesek! Tudjanakfelül emelkedni a politikai és a szakterületi befolyá-soltságukon.”

„Az Egyesület nem hivatal akkor sem, ha a legfonto-sabb adminisztrációt kell intézni, hanem olyan szelle-mi mûhely, ahol hasznosulhat mindannak szellemisé-ge, amit 150 esztendõ alatt alkotott. Hogy mindenki jószívvel, jó kedvvel jöjjön ide, beszéljenek egymás gond-jairól, problémáiról, örömeirõl. Ahol mindent barátság-gal lehet megbeszélni. Nincs annál szebb, mint amikoraz egymás iránti barátságból, megbecsülésbõl szület-nek országépítõ eredmények.” – írta Riedl Gyula bácsi,aki minden bizonnyal elégedettséggel olvasná az el-nökség határozatát, mely szerint...

„Az OEE Elnöksége és tagsága mindenkor képviseli éstámogatja a munkájukat becsülettel végzõ tiszt-ségviselõit, és az ilyen befolyásolási kísérleteket határo-zottan visszautasítja.”

Mert különben – hiszen van rá számtalan példa a törté-nelemben –, a demoszból démon, a kratoszból káosz lesz.

Üdv az erdésznek!Pápai Gábor

Tartalom

Beszélgetés Balogh Lászlóval ........................................102

Gergely Kinga–Mózes Csaba:Biomassza és megújuló energia... ..................................103

Bidló András–Heil Bálint–Kovács Gábor: A magyar kõris termõhelyigénye ..................................106

Dömsödi János: Településrendezés – birtokrendezés ......109

Varga Ferencné–Varga Ferenc–Hopp Tamás:Bükk álgeszt vizsgálatok összefoglaló értékelése..............110

Ferenczy András–Kondor István–Kovácsevics Pál:Falopások, illegális fakitermelések,és szándékos erdõtüzek ............114

Hirka Anikó:Várható erdõkárok 2006-ban ....117

Halmágyi János–Gábor Zsombor:Erdõmûvelõ közmunkaprogram....................................120

Erdôfigyelõ konferencia a Budai hegyekben ................121

Az erdõk egészségi állapota ..........................................121

Jereb Ottó: Még néhány mondat a szúkárosításról ........123

MEGOSZ Irodák országszerte........................124

A holtfa szerepe: szakmai fórum....................................126

A kõrösi erdõségek megújítója Simonfy Ákos ..............127

Egyesületi hírek ..............................................................128

„Az Év Erdésze 2006” verseny ......................................131

Országos Erdészbál Pécsett ......132

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLI. évfolyam 4. szám (április)FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: DR. SZIKRA DEZSÔ

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG TAGJAI: Andrési Pál, Apatóczky István, dr. Bartha Dénes, Detrich Miklós, Greguss László Géza, dr. Járási Lôrinc, MihályfalvyIstván, dr. Sárvári János, Temesvári Erik, Zétényi Zoltán.SZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon/fax: 201 77 37 • Mobil: 06 30 97 15 255 • e-mail: erdlap@mtesz.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68. • FELELÔS KIADÓ: CSERÉP JÁNOS elnök

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik FerencA kézirat lezárva: 2006. április 5.ISSN 1215-0398Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.A címlapon: Kidõlt a zsennyei ezeréves öreg tölgy. Fotó: Pápai Gábor

102 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

Csopakon, az Igazgatóság impozánsközponti épületében beszélgettem Ba-logh Lászlóval, kérve, hogy rövidenmutassa be mûködési területüket.

– A Balaton-felvidéki Nemzeti Park1997-ben, nyolcadikként jött létre 57 000ha védett területtel. Lényegében hat ko-rábbi tájvédelmi körzetbõl alakult, köz-tük a hazánkban elsõ Tihanyi TK-val. Atovábbi öt a Pécselyi-, a Káli-, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet. A Tihanyi-félsziget 2003-ban Europa Diplomát ka-pott, hatvannegyedikként a kontinensen.Mûködési területünk mintegy 1 millióhektár. Az 57 ezer ha védett területbõl 10ezer ha van a vagyonkezelésünkben, kö-zel 2000 ha erdõ, de fõleg gyep- és szán-tó mûvelési ágúak Ezek zöme a Káli-me-dence és a Kis-Balaton térségében van-nak. Ezeket a területeket régen a számta-lan legelészõ állat tartotta rendben, me-lyek idõközben eltûntek, és a biológiai-lag értékes gyepeken elkezdõdött aszukcesszió, mely elõbb-utóbb a legelõkeltûnéséhez vezetett volna. Fõ felada-tunk a régi, hagyományos állattartási for-mák fenntartása az õsi fajtákkal, a szürkemarhával, és a sovány legelõkön a rack-ajuhhal. Mintegy 200 szürke marhából ál-ló gulyánk és több mint 400 rackából ál-ló nyájunk van. De meg kell említenem akápolnapusztai bivalyrezervátumot is,melynek alapját az egykori állami gazda-ság 20 levágásra szánt bivalyának meg-vásárlása adta. 2003-2004. évben a Szé-chenyi pályázaton nyert 60 millió forint-ból alakítottuk ki a bemutató helyet és azistállókat, mert a bivaly télen zárt helyentartandó.

– Akkor az állattartásból bevételetekis van.

– Természetesen, eddig elsõsorban aszaporulat hím egyedeit értékesítettük,de a jelenlegi létszámmal – mely többmint 300 egyed – a téli szállás megtelt,így sajnos a nõ ivarúak is eladásra ke-rülnek. A felszaporodott állományt ésaz egész rezervátumot évente több mint35 ezren keresik fel. Bevételeink több-ségét a 10 bemutatóhelyünk biztosítja,ezeket mintegy negyedmillióan látogat-nak éves szinten. Vannak elõre meg-rendelt programok, melyeket kollegá-ink szakvezetnek. A bevételek egy ré-szét a fenntartásra, és korszerûsítésrefordítjuk. Kiemelkedõ látogatottságú a

Hegyestû, mint geológiai kuriózum és aTapolcai-tavasbarlang. Jeles napokon –mint pl. az Európai Nemzeti ParkokNapja, Madarak és Fák Napja – ingyenlátogathatók a bemutatóhelyek.

Bevételünk van a gyepterületekbõlés egy kevés az erdõkbõl. Erdeinketelsõsorban, mint élõhelyeket kezeljük,törekedve a fajgazdagság fenntartására,a fafajcserés átalakításokkal pedig azoknövelésére. Természetesen a holt fa-anyag kellõ hányadát is az erdõbenhagyjuk.

– Magánszemélyt is inspirált állat-tartásra a tevékenységetek?

– A Káli-medencében kifejezettenörültek az állatoknak, mert fõleg azidõsebbek még emlékeztek a régiidõkre, az ápolt legelõkre, a táj hangu-latára, melyhez hozzá tartozott a legelõjuhnyáj, a delelõ marhacsorda és a kon-da. A tapolcai-medencében több szürkemarha gulya is legel, melyek magán-kézben vannak. A gazdák támogatástkapnak mind a legelõ, mind az állatután.

– És mi a helyzet a vadászattal? – Három önálló vadászterületünk

van, és ezekbõl természetesen adódik

bizonyos jövedelem. Mert nyilvánvaló,hogy például a Kis-Balatonnál a bõgésiszezonban elõforduló 8–10 kilogram-mos aggancsú bikát nem a személyzetlövi meg, hanem fizetõ vendég, mint atöbbi bérvadásztatónál. Évenként10–12 bikát és ugyanennyi õzbakot ér-tékesítünk. Alapvetõ cél azonban az ál-lományszabályozás, így a szomszéd va-dásztársaságoknál lényegesen többetlövünk ki, elsõsorban a tarvadból. En-nek ellenére még értük el, hogy kerítésnélkül tudjunk erdõt felújítani. De em-líthetném a vaddisznók által a költésiidõben okozott óriási károkat, amiket anyárilúdfészkekben okoznak. Elég, haegy koca tavasszal beveti magát a Tiha-nyi-félsziget külsõ tava nádasába, mertelpusztíthatja azt a 20–30 nyárilúd-fészket, ami költési idõben itt található.

– Milyen a kapcsolatotok a térségerdõgazdálkodóival?

– Nem panaszkodhatom, mert abbana feszültséggel teli helyzetben, amit avédett állami erdõterületek vagyonke-zelésének hovatartozása okoz, aBakonyerdõ Zrt. példaértékû kompro-misszumkészséget mutatott. Az, hogyvégül nem tudtunk megegyezni, túlmu-tat a helyi véleményformálók hozzáállá-sán. De kifogástalan a kapcsolatunk aVERGA Rt.-vel és a Szolgálattal is.

– Úgy tudom, közös beruházásaitokis vannak.

– Igen, a Bakonyerdõ Zrt. besegít aBakonybélben mûködõ erdei iskolánkprogramjaiba – melyet már akkreditáltaz illetékes szaktárca –, ami már egy év-re elõre le van kötve. A balatonfüredierdészekkel alakítottuk ki a Koloska-völgyi tanösvényt, de említhetem a he-lyi önkormányzattal és az erdõgaz-dasággal közösen fenntartott geológiaitanösvényt Badacsonyban. Mert egye-dül nem megy.

– És milyen szerepet vállaltatok avándorgyûlés programjaiban?

– Említettem a jó kapcsolatot, ígyérthetõ, hogy amikor felkértek a térségtermészetvédelmi értékeinek bemutatá-sára, azonnal igent mondtunk. Egyetlenprogrampontunk lesz, az Europa Diplo-más Tihanyi félsziget természeti értéke-inek bemutatása. Kihasználjuk a Bala-ton adta lehetõséget is és a résztvevõkhajóval érkeznek Tihanyból az esti ba-ráti találkozóra.

Pápai Gábor

Vándorgyûlés 2006Beszélgetés Balogh Lászlóval, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatójával

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 103

Napjainkban egyre elterjedtebb a kör-nyezettudatos szemlélet, ami – többekközött – a környezetbarát, megújuló,un. zöld energiaforrások térhódításá-ban is megnyilvánul. Az energiaszektorezen paradigmaváltása számos okravezethetõ vissza. Cikkünk célja, hogyfeltárja a megújuló energiák mind na-gyobb elterjedésének hátterében meg-húzódó jelenségeket és folyamatokat,ismertesse a fa, mint megújuló energia-forrás használatából származó környe-zeti elõnyöket és egyúttal felhívja a fi-gyelmet a hazai erdészeti szektor po-tenciáljára, valamint a benne rejlõ kihí-vásokra.

Annak ellenére, hogy a biomassza fo-galma napjainkban mindinkább a hét-köznapi nyelv részévé válik, a lakosságtúlnyomó része – sajnálatos módon –nincs tisztában pontos jelentésével. Bio-masszának a mezõ- és erdõgazdálkodássorán keletkezõ biológiai eredetû anya-gokat nevezzük; ezen belül is megkülön-böztetjük az elsõdleges (növényzet általlétrehozott szerves anyag), a másodlagos(állati eredetû) és a harmadlagos(mezõgazdasági alapanyagot feldolgozóipari tevékenység mellékterméke) bio-masszát. A biomassza egyik legfontosabbjellemzõje évrõl évre történõ megújulása.Az erdészeti szektorban létrejövõ bio-massza – a tûzifa, a faforgács vagy akár agömbfa – az elsõdleges biomassza kate-góriájába tartozik. Ezek közül elsõsorbana tûzifát vehetjük – mint megújuló ener-giaforrást – a szektoron belül számításbaenergiatermelési célra.

Általános energetikai trendekés kitekintés

Mind a konvencionális erõforrások fo-kozatos kimerülése, mind az éghajlat-változás és más környezeti hatások mi-att a fenntartható fejlõdés alapkövetel-ménye, hogy a társadalom a fosszilisenergiahordozók felhasználásáról foko-zatosan áttérjen a megújuló energia ter-melésére. Az energiaszektor növekvõárai és az energetikai ellátás nagyfokúexportfüggõsége az Európai Uniót új, amegújulókra nagymértékben alapozott,

energia-politikai irányvonal meghatáro-zására késztette. A környezettudatosgondolkodás mellett ez a megközelítéshazánkban, mint az Unió egyik tagálla-mában is az energiapolitika újragondo-lását teszi szükségessé.

A fa, mint tüzelõanyag, számos elõny-nyel rendelkezik a fosszilis tüze-lõanyagokkal szemben. Ezek közül alegfontosabb, hogy megújuló energia-forrás, ami a tartalékok biztosításánaknagyfokú tervezhetõségét eredményezi.További elõny, hogy a fa égetése során aCO2 emisszió általában 90%-kal keve-sebb, mint a fosszilis tüzelõanyagok ese-tében, ezenkívül égéstermékként mini-mális mennyiségû kén és nehézfém jut alégkörbe. A fával való tüzelés nem járulhozzá a savas esõ képzõdéséhez és amikroszemcse-kibocsátás is jól kontrol-lálható modern szûrõberendezésekkel.

Az erdészeti biomassza energetikaicélú hasznosításának elsõdleges gazda-sági elõnye, hogy bizonyos körülményekközött – pl. kis, 75 km-nél kisebb sugarúkörben történõ szállítás – kisebb költség-gel jár, mint a fosszilis tüzelõanyagokhasználata. Sajnos azonban az erõmûvekkizárólagos fatüzelése sem technológiai,sem gazdasági hatékonyság szempontjá-ból nem megfelelõ jelenleg, annak elle-nére, hogy a gazdaságosság némiképpjavítható a megfelelõ logisztika alkalma-zásával. A fa energetikai célú átalakításá-ra számos modern és régebbi technoló-gia áll rendelkezésre – az égetés, a gázo-sítás, a kogeneráció és a vegyes tüzelés –az üzemanyag további alkalmazásátólfüggõen.

Az erdészeti biomassza ener-getikai célú átalakítására szol-

gáló technológiákJelenleg az alábbi négy, az erdészetibiomassza energetikai célú átalakításá-ra szolgáló technológiai megoldást kü-lönböztetjük meg:

ÉgetésA technológiák sorában ez az eljárás

a legrégebbi. Elõnye, hogy nem kell azerdészeti hulladék lerakását biztosítani,helyette a termelt energia fûtésre ésáramtermelésre használható. Az erõmûközeli telepekre általában több fafajtát,különösen zöld forgácsot (45-50% ned-vességtartalom vizes alapon) szállíta-

nak. Az elégett forgácsból származó hõtgõz- vagy forró vizes kazánhoz szállít-ják, ahol a termelõdõ gõzt turbinák ala-kítják árammá. Ez az energiaformamegfelelõ csõhálózat kialakításával fû-tési célra is hasznosítható.

GázosításA folyamat során oxigénszegény

környezetben égetik el az erdészeti hul-ladékot, mialatt az az égési gázokat (COés H) kibocsátja. Ez az általában ala-csony kalóriaértékû (5,6 MJ/m3) fa ala-pú gáz a teljes égés elérése érdekébenés a végsõ felhasználástól függõen ke-verhetõ levegõvel, vagy tiszta oxigén-nel, majd az így keletkezõ hõt egy ka-zán teszi energia-elosztásra alkalmassá.A gázokból a folyamat mellékterméke-ként keletkezett kátrány (a gázosításifolyamat során keletkezõ legfõbb kör-nyezetkárosító anyag) és a mikroszem-csék hûtéssel, szûréssel és tisztítással tá-volíthatók el. A folyamat végtermékebelsõégésû motorokban, mikro-turbinákban és gázturbinákban is hasz-nosítható üzemanyagként.

KogenerációA folyamat során hõ és áram egymás-

sal párhuzamosan termelõdik egyazonüzemanyagból. Bár hagyományosan azáramot egy gõzturbina termeli, a fa gázo-sító- belsõ égésû egység szintén mûköd-het kogenerációs megoldással. Ennek atechnológiának a gazdaságosságát szá-mos tényezõ – a fahulladék lerakása, ma-gas áramköltségek és az egész évesgõzhasználat – befolyásolja. Mindazonál-tal megállapítható, hogy kogeneráció al-kalmazása esetén több áram és hõ ter-melhetõ, mint külön áram- és hõtermelõegységek mûködtetésével.

Vegyes tüzelésA maradványfa alacsony költségû fel-

használásának egyik módszere, tulajdon-képpen a biomassza, mint kiegészítõenergiaforrás alkalmazását jelenti erõmûiszéntüzelésû kazánokban.

A biomassza energetikai célú haszno-sítása nagyipari körülmények közöttfûtõmûvekben és villamos erõmûvekbenvalósítható meg. Az utóbbi technológia alegelterjedtebb, így érdemes részleteseb-ben tárgyalni. Mivel a biomassza közvet-len eltüzelése alacsony hatásfokú villa-

DR. GERGELY KINGA1 – MÓZES CSABA2

Biomassza és megújuló energia azerdészeti ágazatban

1 okl. környezetkutató, MTA-ELTE Geofizikai ésKörnyezettudományi Kutatócsoport, e-mail:Kgergely@office.mta.hu

2 okl. erdõmérnök

104 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

mos energiatermelést eredményez (20-25%), célszerû azt az energiatartalomravonatkoztatott maximum 15%-osmennyiségig adagolva eltüzelni, amivellényegesen kedvezõbb felhasználásnyerhetõ. A vegyes tüzelés elõnye, hogyrövid átfutási idõvel megvalósítható éstechnológiai szempontból lényeges koc-kázatra nem kell számítani. Jó hatásfokúerõmûi berendezések esetében, 1% ha-tásfok növekedéshez mintegy 2,5% CO2

kibocsátás csökkenés tartozik. Ez a csök-kenés különösen fontos az EU CO2

emisszióra vonatkozó elõírásainak tekin-tetében: 15-30%-os csökkentés 2030-ig.

A biomassza égetése és szén együt-tes eltüzelésekor során jelentkezõ, akörnyezetkárosító anyagok kibocsátá-sában megnyilvánuló eltérések, atüzelõanyagok jellemzõiben kimutatha-tó különbségekre vezethetõk vissza.Bár a biomassza elemi összetétele jelen-tõsen változhat a felhasználás során, va-lamint hamujának szilíciumdioxid, káli-um és egyéb alkálifém tartalma magaslehet, kéntartalma kisebb, csakúgy,mint a hamu, pernye, alumínium, vas ésegyéb nehézfém összetevõi. Fûtõ-értéke, a nedvesség tartalom és összeté-tel függvényében változó lehet.

A szennyezõ kibocsátás a biomasszahozzáadás mértékével csökkenhet aszénportüzelésre jellemzõ gázok NOx,SOx esetében. A legtöbb biomasszatüzelõanyag elhanyagolható mennyisé-gû ként tartalmaz, ehhez adódik az atöbblethatás, amelynek eredményekénta kén a biomassza szervetlen alkotóivalszulfátokat képezve a hamuba rakódikle. A biomassza tüzelõanyagok jelentõsrészének a szénhez viszonyítva ala-csony a nitrogéntartalma. Ezekkeljelentõs (max. 30%) NOx-csökkenésérhetõ el. Hazánkban jelenleg a Vértesi,a Pécsi és a Borsodi Erõmû kazincbarci-kai erõmûve végez szén-biomassza tü-zelést.

Hazai trendek az uniós célki-tûzések függvényében

2004-ben az EU elsõdleges energiater-melése fa alapú energiából 2003-hozképest 5,6%-kal nõtt (1. tábl.). Kevésséköztudott, hogy Európában a bioener-gia-források közül a fa energetikai célúfelhasználása a legjelentõsebb. Az évesszinten kitermelt fa mennyiségének45%-át energia elõállítására használjákfel. Ebben egyaránt benne foglaltatik ahagyományos tüzifa és a fafeldolgozóiparágak hulladékfája. Sajnálatos mó-don a megújuló energiaforrások statisz-tikai nyilvántartása hiányos.

Az Unió jövõbeni tervei közt szere-pel a biomassza-szektor súlypontjainakátstrukturálása; konkrétabban, a na-gyobb mennyiségû hulladék ésmezõgazdasági termény felhasználása abiomassza elõállítás folyamatában (1.ábra). Jelenleg az EU energiájának 4%-át fedezi biomasszából. A Bizottság2005. december 7-én elfogadott Bio-massza Akció Terve (Biomass Action

Plan) az elképzelések szerint 2010-igmegduplázza a bioenergia- (fa, hulla-dék, mezõgazdasági növény) forrásokfelhasználását az energetikában. Ez ameglehetõsen optimista célkitûzés évesszinten 8%-os olajimport, valamintjelentõs (209 millió toe) CO2 kibocsátás-csökkenést és 300 000 új munkahelymegalakulását prognosztizálja. A Bi-zottság 2006-ban elfogadásra kerülõ er-

1. táblázat. Elsôdleges energiatermelés fa alapú energiából az EU-ban (millió toe)

2003 2004 Növekedés (%) Franciaország 9,002 9,180 2,0Svédország 7,927 8,260 4,2Finnország 6,903 7,232 4,8Németország 5,191 6,263 20,7Spanyolország 4,062 4,107 1,1Lengyelország 3,921 3,927 0,2Ausztria 3,222 3,499 8,6Portugália 2,652 2,666 0,5Lettország 1,240 1,300 4,8Egyesült Királyság 1,084 1,231 13,6Dánia 1,071 1,113 3,9Olaszország 1,015 1,083 6,7Cseh Köztársaság 0,895 1,007 12,5Görögország 0,909 0,927 1,9Magyarország 0,777 0,805 3,6Hollandia 0,561 0,720 28,2Litvánia 0,672 0,697 3,7Szlovénia 0,422 0,422 0,0Belgium 0,346 0,382 10,4Szlovákia 0,300 0,303 1,1Észtország 0,150 0,150 0,0Írország 0,145 0,144 -0,6Luxemburg 0,015 0,015 0,0Ciprus 0,006 0,006 0,0Málta 0,00 0,00 -Összes EU 52,488 55,439 5,6

(EurObserv’ER 2005)

1. ábra. Környezettel kompatíbilis elsôdleges bioenergia potenciál az EU-25-ben. Megjegyzés:a 2030-ra kalkulált CO2 ár kizárólag a német és a francia mezôgazdaságra becsült érték.

(EurObserv’ER 2005)

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 105

dészeti cselekvési tervet készít elõ; ezfogja tartalmazni a fa energiacélú fel-használására vonatkozó irányelveket.

Fontos azonban szem elõtt tartani,hogy az energiapiac ilyen irányú átala-kulásához számos, társadalmi-gazdasá-gi és környezetvédelmi elvárásnak kellmegfelelni. Ezek közül a leglényege-sebb, hogy a biomasszából származóenergia, a jelenlegi technológiai háttér-rel, a jelenlegi technológiát alkalmazvaáltalánosságban még mindig drágább,mint a fosszilis üzemanyagokból szár-mazó. Kérdés ezenkívül, hogy milyenhatással lesz az ipari léptékû bioener-gia-termelés a biodiverzitásra, a talaj- ésvízhasználatra, valamint utánpótlásra?

Uniós szinten, hasznosítás szempont-jából a biomasszából nyert elsõdlegesenergia legnagyobb része lakóházak,vagy a tercier szektor épületeink fûtésé-re szolgál. Abszolút termelés tekinteté-ben Franciaország vezet 9,28 Mtoe-vel,amelyet Svédország és Finnország kö-vet. Mindazonáltal, az egy fõre jutó bio-masszából elõállított energia mennyisé-gét figyelembe véve, ebben a szektor-ban az utóbbi két ország vezet (a bio-massza Finnország fûtésének 50%-át fe-dezi). Ezzel ellentétben, a hazai távhõ-szolgáltatás komoly alapanyagellátásigondokkal küzd. Ennek legfõbb oka,hogy az erdõgazdaságban évente jelent-kezõ, megközelítõleg 1 millió tonnakitermelhetõ pluszkapacitást a háromvegyes tüzelésû villamos erõmû teljesegészében leköti. Mindezek mellett: atávhõszolgáltatás logisztikai nehézsé-gekkel is szembesül: a tüzifa-felhaszná-

lás ezen a területen maximum 50 km-esszállítási távolságon belül térül meg.

A 2. ábrát figyelembe véve jól látha-tó, hogy 2001-2003-ig mind az EU tagál-lamok összességében, mind Magyaror-szágon növekedett az energetikai célútüzifatermelés. 2004-ben viszont a hazaitermelés 5%-os visszaesése, míg az uni-ós termelés ugyanilyen arányú – tehátigencsak alacsony – növekedése figyel-hetõ meg. Ennek a jelenségnek legfõbboka az Unió megújulókkal kapcsolatospolitikájának új irányvonala, amely azelsõdleges biomassza energetikai célúfelhasználásán kívül másod- és harmad-lagos biomassza elõállítását is támogat-ja. Ez hazánkban az energiaerdõk tele-pítésének nagymértékû támogatásábannyilvánul meg. Ennek oka, a fa alap-anyagú biomassza energetikai célúhasznosításának elõrelátható növeke-dése során fellépõ fakitermelési „kény-szer” kiváltása.

JövõképAz Európai Bizottság 2010-re a 100 mil-lió toe biomassza termelés elérését cé-lozza meg. Ugyanakkor, ahhoz, hogy aszektor növekedése elérje a kívánt mér-téket, alapvetõ fontosságú, hogy Euró-pa legnépesebb, jelentõs erdõvagyon-nal rendelkezõ országai (Franciaország,Németország, Spanyolország és Olasz-ország) a jövõben tovább növeljék bio-massza felhasználásukat elsõdlegesenergiafogyasztásukban.

Hazai tekintetben a biomassza fel-használásának alapvetõen két, jövõszempontjából perspektivikus módja

különböztethetõ meg. Ipari szinten avegyes tüzelésû erõmûi kazánok alkal-mazása, míg lakossági szinten a kis ház-tartások önállósodásának megteremté-se saját, biomassza alapanyagú áram- éshõtermelõ egységek kialakításával. Afenti táblázatot figyelembe véve fontosmegállapítani, hogy hazánk közép-mezõnybeli pozíciója a fa alapú bio-massza hagyományos felhasználásával,vagyis az elterjedt égetéssel magyaráz-ható. Mindazonáltal ezen a téren is vanmit javítani, különösen a környezetba-rát, családi használatra kifejlesztett ka-zánok tekintetében.

Összegzésként elmondható, hogy azerdõgazdálkodás célorientált mûködte-tése mindenekelõtt ágazati válasz a kü-szöbön álló klímaváltozás elõszelei általmegkongatott vészharangok szavára. Afenntartható erdõgazdálkodás növeli atermészet pufferkapacitását az egyéb,klímaváltozást kiváltó tényezõkkel –mint amilyen a CO2 szintnövekedés –szemben. Az említett fenntartható gaz-dálkodás során az erdõbõl kitermelt fa-anyag mellett energiaültetvényekenmegtermelt biomassza is hozzájárul afosszilis energiahordozók felhasználá-sának csökkenéséhez, ezáltal csökkena bennük évezredekre lekötött COX,NOX, SOX vegyületek visszajuttatása alégtérbe ami a klímaváltozást kiváltótényezõk mérséklését jelenti. Ma, a ma-gyar erdõkbõl kitermelt faanyag közelfele tûzifa. Az erdõkbõl kitermelt fa-anyag gazdaságosabb felhasználásánaklehetõsége az erdõgazdálkodókat is ér-dekeltté teheti gazdálkodásuk célorien-tált, a társadalom számára sokszorosanés áttételesen is hasznos megtervezésé-re – az energiaültetvények a mezõgaz-dasági területek erdõsítése mellett rövidtávú alternatívát kínálnak a gazdaságta-lanul hasznosítható mezõgazdasági te-rületek kiaknázására.

Az uniós és a hazai adatok forrásai:

Forestry Statistics 2001-2004, updat-ed 12 January 2006, Eurostat, Unit E2,Agriculture Statistics – Production

EurObserv’ER 2005, European Com-mission

COM (2005) 628 végleges: A bio-masszával kapcsolatos cselekvési terv.Az Európai Közösségek Bizottsága,Brüsszel, p. 47.

GKM: A megújuló energiaforrásokszerepe az energiaellátásban.-In: Az újmagyar energiapolitika tézisei a 2006-2030. évek közötti idõszakra 12. feje-zet., Budapest, 2005. szept. p. 60.

2. ábra. Tüzifatermelés mértékének változása 2001-2004-ig az EU 25-ben és Magyarorszá-gon. (Forestry Statistics, 2006)

106 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

DR. BIDLÓ ANDRÁS – DR. HEIL BÁLINT – DR. KOVÁCS GÁBOR

A magyar kõris ökológiai igényének jel-lemzésére legjobban az elterjedési terü-lete alkalmas. Magyar kõrissel elsõsor-ban a Balkán északi részén, a Pannon-medencében, Nyugat-Ukrajnában talál-kozhatunk. Magyarország sík vidéki te-rületein – az erdõtervi adatok szerint –mindenütt megjelenik (BARTHA et al.,1995). Mivel az erdõtervi adatok, a ma-gyar kõris esetén nem biztos, hogy meg-bízhatóak, elõfordulását elsõsorban aDuna és a Tisza, valamint mellékfolyói, aDráva-sík, valamint a Dél-Dunántúldombvidékeihez és a Duna-Tisza közevizes termõhelyeihez köthetjük. A Szi-getközben a magas kõris helyettesíti.

Ökológiai igényének vizsgálatára ér-demes azon erdõtársulások termõhe-lyét bemutatni, ahol leggyakrabban elõ-fordul. Magyar kõrissel elsõsorban atölgy-kõris-szil (keményfás) ligeterdõk-ben, a sík (és domb-) vidéki gyertyá-nos-kocsányos tölgyesekben, az égerlá-pokban, valamint a sziki tölgyesekbentalálkozhatunk. A magyar kõris átmene-ti fafaj a fûz-nyár (puhafás) ligeterdõk-bõl a tölgy-kõris-szil (keményfás) liget-erdõ állományai felé (MAJER, 1972). Afenti társulások termõhelyének jellem-zését TÓTH (1958) és JÁRÓ (2000)munkája alapján tehetjük meg.

Az alföldi területeink mintegy két-harmadát valamikor azonális, a felszíniés a felszín alatti vizek által meghatáro-zott növénytársulások borították. Ezekfennmaradását a folyók árhullámai, afelszínre, illetve a felszín közelébeemelkedõ talajvíz, valamint a mélyedé-sekben tartósan megmaradó víz tettelehetõvé. Egy-egy jelentõsebb árhullámután az egyes termõhelyek és így a raj-tuk található növénytársulások is gyor-san megváltozhattak. A folyószabályo-zások, ill. az egyre ritkábbá váló tartóselöntések hatására a termõhelyekbengyors változások következnek be. Ígyfolyó menti bokorfüzesek alakulhattakát pár évtized alatt fûz-nyár ligeterdõvé(JÁRÓ, 2000).

A tölgy-kõris-szil (keményfás) liget-erdõk elsõsorban erdõssztyepp klímá-ban fordulnak elõ, de megtalálhatóak azárt tölgyes, illetve a gyertyános-tölgyesklímában is. A szélsõséges klimatikusadottságokat a kedvezõ hidrológiai vi-szonyok mérséklik, amelyek meghatá-rozóak a magyar kõrist is tartalmazó ál-lományok életében. Ezen erdõk az árte-

rek középmagas fekvésû területein ala-kulnak ki, amelyek a folyók átlagos kö-zépvízszintje felett 2-3 méterrel találha-tóak, és vegetációs idõszakban csak 1-4hetes vízborítást kapnak (TÓTH, 1958).Ha a terület feltöltõdése, vagy meder-változás miatt az elöntés megszûnik,akkor a tölgy-kõris-szil ligeterdõ foko-zatosan átalakul, és akár gyertyános-kocsányos tölgyes alakulhat ki, mintahogy az Alsó-Duna mentén néhánytermõhelyen már meg is történt. Mivelaz alföldi folyóink folyamatosan változ-tatták medrüket és nagy mennyiségûhordalékot raktak le, a mellettük talál-ható ligeterdõk elhelyezkedése és kiter-jedése is mindig változott.

A fenti területek az erdészeti hidroló-giai besorolás alapján idõszakos vagyváltozó vízellátásúak (JÁRÓ, 2000), delehetnek állandó vízhatásúak is. Ilyenkörülmények között elsõsorban humu-szos öntéstalajok, öntés-erdõtalajok, il-letve a nyers öntéstalajok kombinációitalálhatók meg, ezeken a talajokon kellkeresnünk a magyar kõris optimális ter-mõhelyi körülményeit is. Ezen talajokkialakulásában a rendszeres elöntés ját-szik döntõ szerepet. Az egyes elöntéseksorán, a terület folyótól való távolsága,a víz sebessége és az elöntés idejénekhossza függvényében különbözõ szem-csenagyságú üledékek rakódnak le. Mi-vel ilyen helyzetben az elöntések nemtartanak hosszú ideig, lehetõség vanszerves anyag felhalmozódására, így

humuszos réteg, illetve humuszos ön-téstalaj létrejöttére. Hasonló módon ala-kulnak ki az öntés erdõtalajok is, ezek-nél azonban az erdõállomány hatásáraerõteljesebb savanyodás lép fel, ésgyakran megjelennek a diós szerkezetiformák (SZODFRIDT, 1993). [Megje-gyezzük, hogy az utóbbi talajtípust amezõgazdasági talajosztályozás nemkülöníti el (STEFANOVITS el. al.,1999)]. Az elöntések változásával gyak-ran elõfordul, hogy a humuszos szintreújra szervesanyag-mentes üledék rakó-dik le, így a humuszos szint elteme-tõdik, és a talaj legfelsõ rétege humusz-mentes lesz, ebben az esetben beszél-hetünk nyers öntéstalaj kombinációról.Termõképességében ez nagyban ha-sonlít az elõzõ két típushoz. A fenti ta-lajok általában mély vagy középmélytermõréteggel, és az öntésanyagtól füg-gõen különféle fizikai féleséggel ren-delkeznek. Míg a Tisza és mellékfolyóimentén elsõsorban agyag, agyagos vá-lyog és vályog fizikai féleségû, túlnyo-mórészt savanyú öntésanyaggal talál-kozhatunk, addig a Duna mentén azöntésanyag nagy része meszes kémha-tású finom és durva homok.

Lényegesen kisebb kiterjedésûek azokaz állományok, amelyek átmenetet ké-peznek a keményfás ligeterdõk és a gyer-tyános-tölgyesek között, és elsõsorban agyertyános-tölgyes klímájú Szatmár–Bere-gi-síkon fordulnak elõ, kis kiterjedésben(JÁRÓ, 2000). Termõhelyeik sok tekintet-

Az év fája

A magyar kôris termôhelyigénye

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 107

ben hasonlóak a keményfás ligeter-dõkhöz. Hidrológiájukban idõszakosvagy változó vízellátottságúak, a többlet-víz a vegetációs idõszakban egyszer-két-szer feltölti a talaj természetes vízkapacitá-sát (JÁRÓ, 2000). Talajuk leggyakrabbanöntés-erdõtalaj, illetve réti erdõtalaj. Mind-két talaj kialakulásában az öntéshatás mel-lett igen jelentõs az erdõ savanyító hatásais. A réti erdõtalajon, a többletvízre utaló-an, rozsdabarna elszínezõdés is megfi-gyelhetõ a szelvényben (SZODFRIDT,1999). A talajok fizikai félesége leggyak-rabban vályog vagy agyagos-vályog,középmély vagy mély termõréteggel. Ál-talában savanyú vagy gyengén savanyúkémhatásúak (JÁRÓ, 2000).

A magyar kõrissel találkozhatunkmég a sík (és domb-) vidéki gyertyá-nos-kocsányos tölgyesekben is. Ilyenállományok szórványosan az alföldekperemi területein fordulnak elõ. A ma-gyar kõris elsõsorban a Dél-Dunántú-lon (Belsõ-Somogy, Dráva-sík) jelenikmeg a fenti társulás elegyfajaként(BARTHA, 2004), ahol még nagyobb ki-terjedésben megtalálhatóak a gyertyá-nos-kocsányos tölgyes állományok. Afenti állományok megjelenését elsõsor-ban a kedvezõbb, nedvesebb mikroklí-ma teszi lehetõvé, így elsõsorban a mé-lyebb fekvésû lapályokban, a hegy- ésdomblábak széles talpú völgyeiben ta-lálkozhatunk velük.

Ezek a gyertyános-kocsányos tölgyesállományok túlnyomórészt valamikoriöntéstalajokon, lejtõhordalék talajokonés kisebb kiterjedésben barna erdõtala-jok egyes típusain állnak. Hidrológiáju-kat tekintve többletvízhatástól független,

idõszakos vagy szivárgó vizes termõhe-lyeken találkozhatunk a magyar kõrissel.Az öntés, illetve a hordalék jellegnekmegfelelõen különféle fizikai féleségûrétegek rakódhatnak egymásra. Ezen ré-tegek víztartó képessége és a talajvízszintmélysége nagyban meghatározza az állo-mányok növekedését. Tápanyag-ellátott-ságuk rendszerint jó, sõt kiváló, hiszen afolyamatos hordalék-lerakódás mindigszervesanyag-lerakással is járt, így gya-korlatilag a teljes talajszelvényben vanfelvehetõ, mineralizált tápanyag. Ezek azöntés- és hordaléktalajok gyakran az ál-lományok hatása alatt, évszázadokon ke-resztül, öntés-erdõtalajjá, ill. lejtõhorda-lék erdõtalajjá fejlõdtek, jelezvén, hogyaz erdõnek is jelentõs szerep jutott a talaj-képzõdésben. Ennek nyomai a szintekdifferenciálódásában, mérsékelt kilúgo-zásban és szintdifferenciálódásban, a ha-sábos szerkezet B-szintben történõ meg-jelenésében vannak.

A magyar kõris kis elterjedésû nö-vénytársulása a magyar kõrises égeresláperdõ. Ez a társulás fõleg aDuna–Tisza köze, a Szatmár–Beregi-sík, a Nyírség és a Belsõ-Somogy magastalajvizû medencéi, egykori morotváitõzegén alakul ki. A tõzegképzõdés fel-tétele, hogy a tenyészidõszak egy részé-ben a talajvíz a felszínig felemelkedjen.Magyar kõris elõfordulása esetén a ma-gas talajvíz mindig mozog, így nincsvízpangás, a víz általában oxigénbengazdag. A fentieknek megfelelõen amagyar kõrises égeres láperedõ felszí-nig nedves, illetve vízzel borított hidro-lógiájú területeken található meg. Mivelkialakulásában a talajvíz játssza a leg-

fontosabb szerepet, a száraz erdõs-sztyepp klímájú területektõl kezdve agyertyános-tölgyes klímájú területekigelõfordul (JÁRÓ 2000).

A vízhatásnak megfelelõen a magyarkõrises égeres láperdõk talajának kiala-kulásában a tõzegképzõdés (szervesanyag víz alatt történõ felhalmozódása)és a kotusodás (szerves anyag ásványo-sodása) játszik igen nagy szerepet. Álta-lában lápos réti talajon és síkláp talajontalálkozhatunk magyar kõrissel a fentikörülmények mellett. A lápos réti tala-jokban tipikus tõzeg nem található, mi-vel feltalajának szerves anyaga, azidõszakosan fellépõ száradás miatt, hu-muszosodik. A kotus síkláp talajok,amelyek általában vízzel borított, vagyfelszínig nedves hidrológiájúak, ritkánszáradnak ki, így itt esetleg tõze-gréteggel és kotus réteggel is találkoz-hatunk. Mivel ezek a termõhelyek márvizesebbek, itt a mézgás éger az uralko-dó fafaj, a magyar kõris alárendeltebbszerepet játszik. A fenti talajok általábansekély vagy középmély termõrétegûek.A vízzel borított tõzeges síkláp talajon amagyar kõris már hiányzik (JÁRÓ,2000). Amennyiben az égerlápok a ta-lajvízszint csökkenése miatt száradnikezdenek, az éger fokozatosan kiszo-rul belõle, így a magyar kõris alkotkonszociációt („kõrisláp”) (BARTHA,2004).

A lecsapolások, árvízmentesítésekeredményeképpen a korábbi tölgy-kõris-szil ligeterdõk termõhelyeinekegy része a felszínhez közeli, a sófel-halmozódás szempontjából a kritikus-nál magasabb talajvíz eredményekép-pen elszikesedett. Ilyen termõhelyi kö-rülmények között jöttek létre a sziki töl-gyesek, amelyekben megtalálhatóak amagyar kõris gyenge növekedésû pél-dányai is. Ezen erdõssztyepp klímábantalálható termõhelyekre a változó, illet-ve az idõszakos vízellátottság jellemzõ.A vegetációs idõszak kezdetére a talaj-vízszint megemelkedik, aminekköszönhetõen a talaj vízzel telítõdik.Ugyanakkor a megemelkedõ talajvíz-szint nagy mennyiségû sót hoz magávala mélyebb rétegekbõl, amely sók a szá-razabb idõszakokban a felsõbb talaj-szintekben kicsapódnak, és azok elszi-kesedését okozzák. A korábbi öntésta-lajok, réti talajok esetleg hordaléktala-jok egy része kezdetben mélyben sósaltípussá, azt követõen pedig szolonye-ces szikessé alakult. Ennek látható mor-fológiai jele a B-szint oszlopos szerke-zete, valamint a kimutatható magas ki-cserélhetõ nátriumtartalom az adszorp-

1. ábra – Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítô és lecsapolásimunkálatok megkezdése elôtt (LÁSZLÓFFY W. nyomán). (Jelmagyarázat: 1= idôszakosanvízzel borított területek, 2 = állandóan vízzel borított területek.)

108 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

ciós komplexekben. Ezen termõhelyikörülmények között a magyar kõrismegmaradt, azonban jól nem fejlõdik.

A fentiek alapján elmondhatjuk,hogy a magyar kõris ökológiai igényételsõsorban a folyó menti, talajból szár-mazó többletvízzel rendelkezõ ter-mõhelyek elégítik ki. Ezen termõhe-lyek valamikor a mainál sokkal na-gyobb kiterjedésûek voltak Magyaror-szágon, amit jól mutat az 1. ábra. A tá-jon megjelenõ ember igen jól alkal-mazkodott a helyi sajátságokhoz, ésmivel elsõsorban halászatból, legel-tetésbõl és fakitermelésbõl, valamintvadászatból élt, az ökológiaitényezõkhöz igazított fokgazdálkodás-sal igyekezett számára kedvezõ irány-ba befolyásolni a vízviszonyokat(KAÁN, 1939, MOLNÁR, 1996). Ez agazdálkodási mód elsõsorban a mozgóvizek megjelenésének kedvezett, és azév nagy részében megfelelõ vízellátott-ságot jelentett a legelõk és az erdõkszámára. A XIX. századi nagy vízren-dezési munkák a folyó menti kemény-faliget erdõk, így a magyar kõrisvisszaszorulását eredményezték. Anagy kiterjedésû idõszakosan, illetve

állandóan vízzel borított területek ki-terjedése erõsen csökkent.

Az ármentesített területeken a szára-zabbá válással a talajfejlõdés más irány-ban indult meg. Réti talajok és cser-nozjom talajok jelentek meg, amelyekena magyar kõris már nem találja megélõhelyét (2. ábra). Ezen talajoknál a ta-lajvíz hatása gyakran gyenge, illetve tel-jesen megszûnik. Az Alföld kedvezõtlenklimatikus viszonyai között, ilyen töb-bletvízhatástól független termõhelyekena magyar kõris már nem tudmegfelelõen fejlõdni. Néhány állományaa sziki tölgyesekben fennmaradt, ezekazonban a kedvezõtlen termõhelyitényezõk hatására csak sínylõdnek.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy amagyar kõris azokon a termõhelyekenfordul elõ hazánkban, ahol több-letvízigényét ki tudja elégíteni. Ehhez aszárazabb klimatikus körülmények(erdõssztyepp klímaöv) között a talaj-vízbõl, vagy elöntésbõl származó több-letvíz szükséges, míg a kedvezõbb pá-rásabb körülmények között (gyertyá-nos-kocsányos tölgyes állományok) enélkül is jó növekedést mutathat, azon-ban ezeken a termõhelyeken is a

szivárgó vizes termõhelyek jelenthet-nek igazán kedvezõ vízellátottságot.Mivel melegigényes fafaj (HARACSI,1975), a fagytól különösen fiatal korbanszenved (MAJER, 1972). Elõfordulásaelsõsorban síkságokhoz és a domblá-bakhoz köthetõ, a hegyvidékeket elke-rüli. Fényigényes fafaj, csemetekorbanárnytûrõ, de az árnyalásnak 10-15 éveskoráig meg kell szûnnie. Idõs korábanigényli, hogy a koronája fényben úsz-szon (MAYER, 1977).

A talajjal szemben nem különösenigényes, kedveli a tápanyagban és bázi-sokban gazdag, nedves talajokat, eltûriaz oxigénben szegény, glejes rétegeketis (MAYER, 1977). Savanyú (4,5 pH-nálkisebb), tápanyagban szegény, homok-talajok nem alkalmasak a magyar kõris-nek. Pszeudoglejes és extrém nedvestermõhelyeken igen sekély gyökérzetetfejleszt. Leginkább a nyers és humuszosöntéstalajokon, azok kombinációin, ön-tés erdõtalajokon, réti talajokon, rétierdõtalajokon, lejtõhordalék talajokonvalamint lejtõhordalék erdõtalajokon,valamennyi talajtípus esetében kedvezõvízellátottság mellett, azaz viszonylagmagas talajvízállás mellett vagy rend-szeres elöntéssel bíró termõhelyekentaláljuk. Dombvidékeken elsõsorbanszivárgó vizes barnaföldön, vagy lejtõ-hordalék talajon tenyészik.

A magyar kõrisnek alkalmas termõhe-lyek kiterjedése az utóbbi évszázadok-ban erõsen leszûkült. Hazánkban mint-egy 22 ezer km2-nyi árterület volt az ár-mentesítések elõtt, ebbõl 20,5 ezer km2

került mentesítésre (SOMOGYI, 2000) ésmezõgazdasági mûvelésbe való bevo-násra. Az ilyen beavatkozások ezeken aterületeken a magyar kõris végét jelentet-ték. Ennek megfelelõen meglévõ állomá-nyait – lehetõséges szerint – védeni kell,amelynek alapvetõ feltétele a termõhelyvédelme, ill. a számára kedvezõ ter-mõhelyi feltételek visszaállítása.

A felhasznált irodalmat a szerzõk szí-vesen bocsátják az érdeklõdök rendel-kezésére.

2. ábra – A talajképzôdés „idôsora” a folyóvölgyekben, különbözô talajvízhatás alatt(VÁRALLYAY, 2000 nyomán). (Jelmagyarázat: A = ármenetesítés elôtt, B-C = ármentesítésután, Tv = talajvízszint, 1 = nyers öntéstalaj, 2 = humuszos öntéstalaj, 3 = mészlepedékes cser-nozjom, 4 = öntés réti talaj, 5 = réti talaj, 6 = réti csernozjom, 7 = terasz csernozjom, a = eolikushomok, b = lösz, c = öntésagyag, iszap, finom homok, d = durva homok, kavics, e = kavics.)

Vendégfogadó a Keleti-Kárpátokban

Az Ojtozi-szoros vadregényesvidékén várja vendégeit az Anselmofogadó. 15 fõs szálláslehetõséggel,teljes ellátással, napi 5500 forintért.

Telefon:0040 267 368 365 500.

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 109

A településrendezés, birtokrendezéskapcsolatrendszere – a külterületek, ill.mezõ- és erdõgazdasági területek vo-natkozásában – újszerû követelménye-ket, bizonyos reformfeladatokat jelentaz érdekeltek (a gazdálkodók, erdésze-ti üzemek, a földhasználók, az önkor-mányzatok, településrendezõk, bir-tokrendezõk és a különbözõ hivatalok,szolgálatok) körében.

A települések külterülete termõterület,a mezõgazdaság és erdõgazdálkodáslegfõbb termelõeszköze, ezért e terüle-teknek sok tekintetben prioritása van amezõgazdasági, erdészeti és természetvé-delmi földhasználat tervezésében, fejlesz-tésében, így a birtokrendezési stratégiákkialakításában is.

A településrendezési tervek tartalmiés eljárási követelményrendszere a bir-tokrendezéssel való kapcsolatokat nemrészletezi. Ezért idõszerû, szükségszerûolyan szakmai továbbképzõ fórum meg-rendezése, amelynek keretében a tele-pülésrendezés, birtokrendezés kapcso-latában felmerülõ témakörök kerülnekfeltárásra és megvitatásra.

A konferencia védnökei: Nyugat-Ma-gyarországi Egyetem; Szent IstvánEgyetem Környezetgazdálkodási Inté-zet; Budapesti Mûszaki és Gazdaságtu-dományi Egyetem Általános és Felsõge-odézia Tanszék, Urbanisztikai Tanszék;FVM Földügyi és TérinformatikaiFõosztály.

A konferencia várt és javasoltrésztvevõi: Mezõgazdasági, erdõgazdál-kodási, vízgazdálkodási üzemek, gazdál-kodók, települések önkormányzatai, akülterületi ipari, bányászati, közlekedési,kommunális üzemek munkatársai. Hiva-talok, szolgálatok, igazgatóságok, felü-gyelõségek (földhivatalok, FM hivatalok,erdészeti szolgálatok, növény- és talajvé-delmi szolgálatok, geológiai szolgálatok,természetvédelmi igazgatóságok, környe-zetvédelmi felügyelõségek) munkatársai.Egyetemek, fõiskolák tanszékei, kutató-és tervezõ intézetek, ahol az oktatási, ku-tatási, tervezési, fejlesztési munkának ré-sze a földhasználat, a településrendezés,birtokrendezés.

A birtokrendezéssel kapcsolatosszekció témakörei:

– A települések külterületi rendezése,a birtokstruktúra vizsgálata, a birtok-rendezési stratégia megalapozása.

– A jövõ birtokstruktúrája, birtok-rendezés.

– Birtokkoncentráció (a földtulajdon

és a földhasználat elkülönülésének éselaprózódásának mérséklése).

– Kölcsönös (tulajdonos, földhaszná-ló és nemzeti) érdekeken nyugvó föld-bérleti rendszer.

– Üzemközpontok (telepek) területielhelyezése, termelési infrastruktúra-fejlesztések.

– Az erdõgazdálkodás sajátosságai,ökológiai és környezeti követelményekkezelése.

– Ár- és belvíz-veszélyeztetettség, ta-lajpusztulás.

– A területfejlesztés, vidékfejlesztéskapcsolata a birtokrendezéssel.

– A területfejlesztési koncepciók(OTK), területrendezési tervek (OTT),agrárpolitikai, vidékpolitikai tanulmá-nyok ajánlásai, követelményei.

– A lehetséges birtokrendezési meg-oldások vizsgálata (spontán birtokren-dezés, intézményesített, mérsékelt üte-mû birtokrendezés).

– A birtokrendezés gyakorlati meg-valósítási lehetõségei (elõkészítõ,szervezõ munkák, a település lakossá-gának bevonása, tájékoztatása).

Valamennyi földhasználónak, gaz-dálkodónak (mezõgazdasági, erdõgaz-dasági, vízgazdálkodási üzemnek, egy-ségnek) érdeke a vázolt témakörben va-ló tájékozódás, a birtokrendezés várha-tó irányzataiban, operatív feladatai-ban való eligazodás!

A továbbképzõ konferencia 2006. no-vember 9-10-én (csütörtök, péntek), Agár-don a Viking Hotelben kerül megrende-zésre. Részvételi díj 16 800 Ft (14 000 +20% ÁFA), amely tartalmazza a rendez-vényterem és technika bérleti díját, a kon-ferencia kiadványkötetét, és a kétnapi ká-vé, üdítõ költségeket.

Jelentkezés: NYME GeoinformatikaiFõiskolai Kar, Kovács Miklós, 8000Pirosalma u. 1-3., Telefon: 06-22-516-575, fax.: 06-22-516-568, e-mail:km@geo.info.hu .

A szállás [3500-5500 Ft/fõ/éj], azebéd [bõvített menü: 1000 Ft/fõ/nap] ésnovember 9-én este tartandó baráti va-csora, ital [3000 Ft/fõ] költsége közvetle-nül a Hotel címén, számlaszámán ren-delhetõ, ill. rendezhetõ. Hotel Viking2488 Agárd, Gallér u. 2., Tel.: 06-22-370-287, fax.: 06-22-370-550, e-mail:vikinghotelagard@axelero.hu, web:www.hotels.hu/viking. Számlaszám:11736082-20051723

(A konferenciát követõ hét végén cél-szerû lehetõségként javasoljuk a közel-múltban újjáépült Agárdi Thermál- ésGyógyfürdõ igénybevételét. A Gyógy-fürdõ a Viking Hoteltõl kb. 1500-2000 mtávolságra van, autóval 2-3 perc. Web:www.gardony.hu/agardfurdo.htm

Dr. Dömsödi Jánosegyetemi docens

NYME GEO, Földrendezõi Tanszék

Településrendezés – birtokrendezés

Vági Istvánt, az erdészeti talajtan kiválótanárát ma már csak a legidõsebb erdõ-mérnök-generációk tagjai ismerték sze-mélyesen. Az õket követõk jobbára mu-latságos történeteket hallottak csak róla.Ezek részben német-barátsága, részbenszórakozottsága köré csoportosíthatók.

Szórakozottsága közmondásos volt.Ha az utcán járt, képzeletben laborjá-ban kísérleteket végzett. Ehhez élénkgesztikulálás tartozott, és a kísérletekethangos szóval értékelte. Nem csoda, hafeltûnõ jelenség volt a városban.

A közelmúltban egyik idõsebb pálya-társtól, Halász Aladártól megkaptamVági személyi lapjának másolatát, ebbõla következõket tudhatjuk meg. Vági ahercegovinai Mostarban született 1888-ban. Anyanyelve magyar, bosnyák ésnémet volt, róm. kath. vallású volt. Banja

Lukán járt gimnáziumba, itt érettségizett.1907-ben kezdte fõiskolai tanulmányaitSelmecen. Tanulmányait megszakítvaönkéntesként egy évig katona volt, kato-nai érdemkeresztet, Signum laudis-t ésbronz vitézségi érmet kapott.

Diplomája megszerzése után a kolozs-vári erdõgondnokságon vállalt munkát,innen került vissza Selmecre tanársegéd-nek. A Trianon utáni átköltözés utánSopronban Bencze Gergely professzormellett végzett oktatói munkát, az õ utó-da lett a tanszékvezetõi székben. 1945-ben Dél-Amerikába emigrált. Kinti mun-kásságáról keveset tudunk. 1960-banhunyt el, örökét Botvay Károly vette át.

Vági István neve fénylõn sorakozik akiváló selmeci, majd soproni tanári karcsillagai közé.

Dr. Szodfridt István

Adalék egy kiváló erdészprofesszoréletútjához

110 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

DR. VARGA FERENCNÉ DR. – DR. VARGA FERENC – HOPP TAMÁS

Napjaink bútoriparának egyik legkere-settebb terméke a bükk alapanyagbólelõállított bútor. Komoly gond, hogy akívülrõl ragyogó, kifogástalan, exportfurnéripari rönk álgesztes, melynekmértéke az elmúlt évtizedekben radiká-lisan fokozódott.

A rönk keresztmetszetének gyakran80-90%-a álgesztes, fõként a vágásérett,méretes, legértékesebb kategóriában.

E kutatási munka célja az volt, hogyaz álgesztesedés kialakulásának okait,befolyásoló körülményeit, az álgesztesés fehér bükk faanyag tulajdonságainakeltéréseit vizsgálja.

A bükk álgesztjének tulajdonságaielsõsorban annak megmunkálásánál,szárítási lehetõségénél, zsugorodási-da-gadási hajlamának megítélésénél lehetdöntõ jelentõségû. Fõként érdekes ezolyan szelvényárunál, ahol a kereszt-metszeten belül fehér és álgesztesanyag egyaránt elõfordul.

Nem elhanyagolható kérdés afelületkezelõ anyagok felhordásának,egyenletes eloszlatásának, beszivárgá-sának témaköre, amely elsõdlegesenkihat a minõségre.

A vizsgálati módszer kialakításánálkövetett szempontok:

– Egy rönkön belül jelenlévõ álgeszt-mentes, érett de nem álgesztes farész,illetve az álgeszt anyagvizsgálata.

– Szárítási kísérletek folytatása.Az álgesztes bükk anyagminõsé-

gi vizsgálatánál célunk annak ameggyõzõ – kísérleti eredmények-kel is alátámasztott – vágásérettsé-gi kornak a megállapítása volt,amikor az álgesztesedés mértékemég csekély, s mely idõponttólkezdve várható annak rohamosfelgyorsulása.

A megfogalmazott célok teljesítésé-hez különbözõ korú bükk állományaitjelöltük ki:

Oltárc 32B – 70 éves állomány (nö-vedékfokozó gyérítés)

Bucsuta 30B – 90 éves állomány(utolsó növedékfokozó gyérítés)

Bucsuta 12 – 110 éves állomány(véghasználat).

A mintatörzsekrõl a helyszínen rész-letes morfológiai felmérés készült. A

törzsek különbözõ magasságaiban év-gyûrû-elemzésekhez mintakorongokatvettünk ki (alsó vágáslap, mellmagassá-gi átmérõ, ipari hossz fele, koronael-ágazás alatt egy méter).

Ezeken a korongokon helyszíni ned-vességméréseket végeztünk annak el-döntésére, vajon a fehér, illetve álgesz-tes törzsrészekben a nedvességtartalomeloszlása megegyezõ-e.

Ezt követõen elvégeztük a részletestalajfeltárást.

A Zürichi Mûszaki Fõiskola Fabioló-giai Intézetének tulajdonában olyankorszerû elemzõ mikroszkóp van,amely az anatómiai vizsgálatokon túl-menõen a szövetrész elemi összetételétis képes, kimutatni. Az elektronmikro-szkópos felvételek elkészítésében, Zü-richben dr. Bariska Mihály egyetemi ta-nár volt segítségünkre.

A fizikai és mechanikai vizsgálato-kat, az eredmények értékelését a Nyu-gat-Mgyarországi Egyetem Fa-anyagtu-dományi Intézetében végeztük el.

A szárítási kísérleteket a Lignovar Bt.Nagylózsi Fûrészüzemében Vanicek-tí-pusú szárítóban folytattuk le.

A talajfeltárás eredményeinekértékelése

A talajösszetétel rétegenkénti vizsgálataiösszességükben kiugróan nagy különb-ségeket nem mutattak az egyes korosz-tályok közötti összehasonlításban. A 70éves állományban a talaj vízháztartásamintegy 10%-kal jobb, ez a különbségcsapadék illetve szivárgó víz formájábanjelentkezõ többletvíz hatására könnyeneltûnhet, esetleg a törzsek növekedésiintenzitásában nyilvánul meg. A 110éves állomány alatti talaj magas vastar-talmat mutat, kimagasló a foszfortarta-lom, ez 1,5 m mélységben is fennáll. Eztehát humuszos, kövér talajnak tûnik,ami az álgeszt magas arányában is meg-mutatkozik. Mindhárom területen afelsõ talajréteg enyhén kilúgozott, másérdemi különbség nem tapasztalható.

Az elemtartalmat is regisztrálóelektronmikroszkópos vizsgá-

lat eredményei1. jelû minta a 70 éves mintaanyag. Az1a. mintán (keresztmetszet) – a bélhezközel esõ geszt-farész az edényekbensem tillisz, sem berakódás nem látható.Az 1b. mintán – geszt és szijács határá-

Bükk álgeszt vizsgálatok össze-foglaló értékelése a ZALAERDÔ Rt.Bánokszentgyörgyi Erdészeténél

1a. minta a bélhez közel esô, az 1b. minta a geszt és szijács határához közeli gesztrész(Bariska M. felvétele)

3a. minta a szijácsos farész, a 3b. minta az álgeszt határához közeli rész (Bariska M. felvétele)

Mint a 1. táblázatból kiderül, a korfüggvényében fokozódó álgesztesedésselnem jár együtt a vizsgált fizikai és mecha-nikai jellemzõk, valamint a zsugorodásihajlam emelkedése. Ez a szokatlan ten-dencia igazolja azt a feltevést, hogy ajellemzõen vörös, egészséges álgeszt-képzõdés során a sejtfalba rakódó fagumioxidációs folyamata és tilliszképzõdés ját-szódik le. Ennek feltétele az átlagos ned-vességtartalom jelentõs csökkenése, vala-mint levegõ beáramlása, ami a már na-gyobb ágcsonkokon, vagy sebzés helyéntörténik meg. A víztartalom-csökkenésmértéke a kor függvényében erõsödik,mind keskenyebb a szijács, mind na-gyobb területarányt foglal el a vízszállításfolyamatából kikapcsolt „érett fa”, a geszt.Tehát a 110 éves korban kiugróan magasálgesztesedés nem jár együtt jelentõs fizi-kai és mechanikai tulajdonságbeli válto-zásokkal. Mivel a levegõ nagyarányú be-áramlása a nagyobb ágcsonkokon ke-resztül történik meg, ezért az álgeszttöbbnyire az ágcsonkok körül alakul ki éshúzódik azután hosszirányban a törzsmentén. Ez a folyamat jellemzõen 90 év

felett gyorsul fel, dea talaj, illetve ter-mõhely jóságánakés tapasztalatainkalapján a gyéríté-sek idõpontjának,az állományokmegbontásának isfüggvénye. A víztar-talom csökkenésé-ben szerepet játsz-hatnak klímahatá-sok, a szárazság,erõs téli, tél végi

fagyhatás is. Ilyenkor a keletkezõ álgesztnem kapcsolódik szorosan ágcsonkok-hoz. A gyérítések okozta stressz, a törzskörüli mikroklíma-változás, a megerõ-södõ napfény, hõmérséklet, relatív pára-tartalom megváltozása hasonló folyama-tok megindulását idézi elõ. Ugyancsak jólmegfigyelhetõ ez a jelenség az állomány-szélek megbontásánál is. A megváltozottklímakörnyezet következtében gyakranfigyelhetõ meg ezeken a törzseken a ké-reg kidudorodása, majd kipattogzása „fe-kélyszerû” foltokat idézve elõ a fa kérgén.Összegezve elmondható, hogy 70 éveskor felett a fa kora nem okoz szignifikánsváltozást a fatest fizikai és mechanikaijellemzõiben.

Összehasonlítottuk továbbá az eltérõszöveti részek – szijács, geszt, vörös ál-geszt – tulajdonságait különbözõ korúmintákon. A zsugorodási hajlam ki-egyenlített az egész törzskeresztmetsze-ten, az álgeszt mértékének növekedésé-vel nem kell intenzívebb méretváltozás-sal számolni. Ez a tulajdonság jelentke-zik a szárítási kísérletek során, nemszenved az álgesztes faanyag minõségikárosodást.

A rugalmas jellemzõknél lényegesváltozásként a kor elõrehaladásával avörös álgeszt értékeinek szignifikánsnövekedése figyelhetõ meg a szijácsosilletve a fehér geszt értékeihez képest.

Átbocsátó képesség vizsgálataAz alkalmazott folyadék: víz, a nyomás:2 bar, az átáramoltatott mennyiség: 5cm3 volt.

Az áteresztõ képesség alacsony azelszínezõdött vörös szöveti részeknél,rendkívül kicsi a vörös álgeszt határán

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 111

hoz közeli gesztrész – az edényekbenszignifikánsan Si berakódás látható.

A 3. jelû minta a 110 éves minta-anyag. A szijácsban sok tillisz látható, je-lenléte a szijácsban minden bizonnyal a100 év feletti felgyorsuló álgeszt- képzõ-dés elõjele. Feltûnõen nagy a foszfortarta-lom (Ph). A 3b. jelû mintán – az álgeszthatárához közeli rész – sok tillisz látható,nagy mennyiségben a foszfor is jelen van.

A termõhelyfeltárás és az elekt-ronmikroszkópos elemzés együtte-sen megerõsítik, hogy a korai geszte-sedést a kövérebb, humuszban gaz-dag talaj elõsegíti. Hangsúlyozottanbizonyítottnak látszik, hogy a 90éves kor felett a tillisz és anyagbera-kódás erõsen megindul, a 110 éveskor felett jellemzõvé válik. Tehát avágásérettségi kor felülbírálata – atermõhely, a talaj minõségénekszem elõtt tartásával – fenti vizsgála-tok alapján is indokoltnak látszik.

A lejtés hatását is vizsgálva a felsõ,már kilúgozott, illetve a lejtõ alján hu-muszban feldúsult szelvényeknél jóvalerõteljesebb az álgesztképzõdés, mint alejtõ középsõ harmadában.

Az elmúlt 100 év meteorológiai ada-tait elemezve a 30-as években néhányhideg tél szélsõségesen alacsonyhõmérsékleti értéke okozhatott stressz-hatást, ami hozzájárulhatott az álgeszte-sedés idõ elõtti megindulásához, de ön-magában szignifikáns meteorológiaikiváltó ok nem mutatható ki.

A szárítási kísérletek értékeléseA szárítási kísérletek során sikerült egyolyan kíméletes szárítási menetrendet ki-alakítani, melynek alapján a 20%-os ned-vességtartalmi értéket mind a fehér, mindaz álgesztes bükkpallók a ciklus utolsószakaszában károsodás nélkül elérik. Akíméletes paraméterekkel megterve-zett szárítási menetrend alkalmazásaálgesztes faanyagnál sem minõségikárosodáshoz, sem a faanyagszárításmeghosszabbodásához nem vezet.

Gombaállósági vizsgálat érté-kelése

A bükk nagyon érzékeny a nekrofitontaplókkal szemben, a választott gomba-fajták tehát elsõsorban az élõ fán táma-dó leggyakoribb sebparaziták:

Polyporus squamosus – bagolygomba Pleurotus ostreatus – késõi laskagombaInonotus obliquus – elterülõ rozs-

dásgomba A gombabontás következtében a

mintákon jelentkezõ tömegcsökkenésértékelése szignifikancia-vizsgálat segít-ségével történt oly módon, hogy a bon-tásnak ki nem tett bázismintákhoz vi-szonyítva százalékosan adtuk meg amintaátlagok szignifikáns változásait.Megállapítható, hogy az egészséges ál-geszt esztétikai hiba, ugyanakkor lé-nyegesen tartósabb, ami a preventív vé-dekezésként lejátszódó gesztesedéssel jólmagyarázható.

A mechanikai vizsgálatok eredményeinek rövid értékelése

1. táblázat. A fizikai és mechanikai jellemzôk.

Állomány HBb12 ρρ12 Z húr Z sugár Z térf. σσ nyomó σσ hajlító E rug.m.N/mm2 N/mm2 N/mm2 % % N/mm2 N/mm2 N/mm2

70 éves 56,92 0,745 13,20 6,84 19,68 65,99 128 14 946

90 éves 55,51 0,767 13,17 7,19 20,14 61,39 127 14 394

110 éves 57,61 0,689 12,35 6,58 18,68 65,02 130 14 359

112 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

húzódó ún. izoláló sávokban, ugyanak-kor az évgyûrû szélességével nem vál-tozik szignifikánsan. Ez arra utal, hogyaz álgesztesedéssel járó tilliszeseltömõdés csökkenti jelentõsen a folya-dékátáramlást, rontja nagymértékbena telíthetõséget.

Fûtõérték összehasonlítása.A fûtõérték az eltérõ szöveti részek-

nél (kJ/kg): szijács: 16 483, geszt: 16 079,álgeszt: 16 912

A gesztesedés folyamán hemicelluló-zok, elsõsorban nagy mennyiségû fagu-mi rakódik a sejtfalat felépítõ cellulóz-micellák üregeibe, ez a berakódóanyagtartalom a fûtõértéket – ha nem isszámottevõ mértékben – bizonyítható-an emeli.

Nedvességtartalom az eltérõ szövetirészeken

A nedvességtartalom törzsön, illetvetörzskeresztmetszeten belüli változásátfrissen vágott rönkszeleteken a helyszí-nen regisztráltuk

A 70, 90, és 110 éves állományokbólkifûrészelt rönkök korongjain eltérõ ned-vességeloszlás mutatkozott. Minden eset-ben összefüggés látszik az álgeszt-tarta-lommal, annak fajtájával, képzõdésénekidejével, illetve az álgesztes rönk törzs-hosszával.

Az utolsó növedékfokozó gyérítéstkövetõen az ágcsonkok méretüknélfogva mint fertõzési kapuk jelentkez-nek a törzs élettani funkcióiban. A fer-tõzés lehetõségével szemben a törzspreventív védekezésként igyekszik acsonk körüli szöveteket megvédeni.Konzerválja tehát oly módon, hogy agesztesedéshez hasonló anyagok ra-kódnak be, miközben ezeket akörnyezõ szöveti részeket a vízszállításfolyamatából kikapcsolja.

A 70 éves állományban az utolsó nö-vedékfokozó gyérítés folyt.

Az álgesztes törzsek megjelenésemár tapasztalható volt, de csak kis rész-arányban, illetve az álgesztes törzsekenbelül is kis területet foglalt el a megje-lenõ vörös színû álgeszt. Az álgeszt for-mája jellemzõen kör, illetve ovális,elszínezõdése egységes, nem mutatkoz-tak felhõs sávok, amelyek újabb ésújabb ágcsonkokból kiinduló álgeszt-rétegekre utalnának. Tehát ebben akorban képzõdtek a már nem benõhetõelsõ ágcsonkok. Ezek a csonkok atörzsmagasság közepe, illetve a felettelévõ néhány méteres szakaszra jellem-zõek. Ez a magyarázata, hogy az ál-geszt fentrõl húzódik lefelé, kúp alak-

ban elkeskenyedve, illetve felfelé is akorona irányában a csonktól kiindulva.

Az álgesztben és az azon kívüli,fehér gesztben 42-45% körüli, közelazonos nedvességtartalom jellem-zõ, a szijácsban ennél néhány szá-zalékkal de nem jelentõsen maga-sabb érték volt mérhetõ.

A 90 éves állományban az álgesztmegjelenése már általánosnak mondha-tó, aránya még viszonylag kisebb, azátmérõnek általában mintegy egyharma-da. A nedvességtartalom eloszlása vi-szont már jelentõs eltéréseket mutat. Abelsõ, álgesztes területen – ahol elvileg anedvességszállítás megszûnése után leg-kisebb értékeket kellene mérnünk – 65-70% között változik, a nem színes, degesztes területen a normális 36-42% kö-rül mozog, míg a szijács nedvességtartal-ma 48% körüli, ami télen megszokottanjellemzõ érték. (1. és 2. kép)

Ez a jelenség még akkor is igazolvalátszik, ha az álgeszt mérete a kereszt-metszethez viszonyítva csekély.

A 110 éves állományban vizsgált tör-zseknél figyelhetõ meg jól, hogy az alsóvágáslap szinte fehér, föntrõl húzódiklefelé fokozatosan keskenyedve a sötétszínû felhõs álgeszt.

Mellmagasságban már homogén,egyszínû, az alsó szelvényeknél pedigteljesen elvékonyodva elfogy. Ez a jelen-ség igazolja, hogy újabb és újabb felsõágcsonkoktól indul ki a felhõs álgesztújabb, külsõ felhõje, amely sötétebb, vi-zesebb, mint a bél körüli, régebbenképzõdött sávok.

Ugyanakkor a felhõs álgeszt ned-vessége a szijácsénál magasabb, eza különbség a feljebb lévõ szelvé-nyeknél nagyobb, fõként a külsõ,sötétebb elszínezõdésû felhõsá-voknál jelentkeztek aránytalanulmagas nedvességértékek.

Ezek a mérések is igazolják, hogya törzs azon magasságánál képzõd-nek újabb és újabb, a meglévõre„rárakódó” álgesztsávok, ahol amár benõni nem képes, nagyobbágcsonkok találhatóak. (3. kép)

A bükk vörös álgeszt-képzõdéséneklehetséges okai a vizsgálatok tapasz-talatai és megfigyelések alapján

Az álgeszt lehetséges, gyakran elõ-forduló fajtái közül a vizsgált háromkülönbözõ korú állományban a kör, il-letve ellipszis formájú, valamint a sza-bálytalan vörös álgeszt volt a leginkábbjellemzõ, a 110 éves állományban már afelhõs forma is gyakran elõfordult.

A 70 éves állományban álgesztet

csak elvétve találtunk, tehát ez az a kor,ami felett a rendellenes álgesztképzõdésével már számolni kell.

Számos felvétel alapján elmondható,hogy a közepes méretû, a törzs közepetáján található ágcsonkoktól indul kileggyakrabban az álgeszt, ezeket acsonkokat a törzs már nem képesbenõni. Ez 90 éves korban márjellemzõ, ezt követõen felgyorsul.

A 110 éves állomány törzseinél ta-pasztalható nagy gesztnedvesség a törzsvédekezését jelzõ víztartalékolás a kapil-láris víz formájában, ami a nedvesség el-távolodását nagyban akadályozó bera-kódások hatására is visszavezethetõ. En-nek az ún. nedves gesztnek a kialakulá-sában baktériumok is részt vesznek.

Az abnormális geszt képzõdésének fõokát sok kutató egybehangzó véleményeszerint a szárazság okozza, az abnormá-lis geszt kialakulása a bükk általános fizi-ológiai gyengeségére vezethetõ vissza.

A felsõ harmadban található nagy-méretû ágak élõ ágak, tehát ezek körülálgeszt képzõdése nem tapasztalható.

A belsõ és külsõ szövetek közöttinagy nedvességkülönbség intenzívbelsõ feszültségeket gerjeszt, ez tapasz-talható akkor, amikor a kivágás sorángyakran szinte „szétrobban” a törzs alsó1 méteres darabja. A képen látható ha-sadás nem döntési hiba, döntés utánkeletkezett. (5. kép)

Az álgesztképzõdés hatása az alap-anyag-értékesítésére

Az álgesztesedés értékkihozatalragyakorolt hatása körüli viták abbóladódnak, hogy nem azonos elbírálásalá esik a fûrész-, illetve lemeziparirönk esetében az érték alakulása,ugyanis az optimális kihozatal szem-pontjából a rönkkeresztmetszet más-más része a döntõ.

A hámozási rönknél – az álgesztenkívül esõ ún. fehér anyag részarányaképezi a termék alapanyagát – az ún.hámozási mag, a szükségképpenvisszamaradó belsõ rész az álgesztesrészarány. A késelés során ugyancsak akülsõ, fehér évgyûrûk képezik a termékfõ alapanyagát. A fûrészipari rönk ese-tében az optimális kihozatalt biztosítóvágásterv a körszelvénybe beírható leg-nagyobb négyzet maximális követését,kihasználását követeli meg. Ez a rönk-rész viszont teljes mértékben magábafoglalja az egész álgesztet.

Igaz ugyan, hogy még 110 év felett isjelentõs folyó évi növedékkel számol-hatunk, ami a fehér szövetek nagyobbtérfogatát képviseli, a korral és

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 113

átmérõvel rohamosan növekedõ ál-geszt a fûrészipar számára elfogadhatat-lan alapanyagot szolgáltat.

Itt kerül többek között ellentmon-dásba az erdész és faipari szakember,amikor a 130-140 éves véghasználatikor 20-30 évvel történõ leszállításátszorgalmazza.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a 70 évfelett, de fõleg 80-90 éves korban elvég-zett utolsó növedékfokozó gyérítés hatá-sa a valóban még lényegesnek mondha-tó növedék mellett a hirtelen megválto-zott, szabad élettér következtében az ál-geszt képzõdését felgyorsítja, annakmértékét nagymértékben növeli.

A fûrészipar, illetve lemezipar eltérõalapanyagigénye mellet az sem közöm-bös, hogy az egyes iparágak milyen vo-lumenû rönkanyagot vásárolnak, illetvedolgoznak fel évente.

Az összehasonlításnál vegyük alapula Zalaerdõ Rt. 2002-es évi adatait, ame-lyek a vágások során kitermelt válasz-ték megoszlására vonatkoznak:

Késelési rönk 0,1 %Hámozási rönk 13,1 %Fûrészrönk 24,4 %Talpfarönk 0,1 %Fafeldolgozási fa 2,6 %Rönkféleség + FD összesen 63 %Ha ezt a mennyiséget 100 %-nak te-

kintjük, ennek0,16 %-a késelési rönk20,79 %-a hámozási rönk36,03 %-a fûrészrönk38,73 %-a álgesztes fûrészrönk A lemezipari választék jóval magasabb

m3 ára ellenére kisválaszték-részará-nya miatt nem tud-ja kompenzálni azt20-25 év alattképzõdõ álgesztesrönkmennyiséget,amennyivel a –megítélésünk sze-rint optimális – 100év körüli vágáskor-nál tovább fenntar-tott állományok ese-tén számolni kell.

Szembe kellnézni azzal aténnyel is, hogyaz elmúlt évek-

ben a meteorológiai körülmények lé-nyeges változásokat mutattak, ezeka változások kivédhetetlen tendenci-aként rajzolódnak ki az elkövetke-zendõ idõszakban.

A felhasználó ipar szempontjábólnézve a 90-100 éves korban kitermeltbükkválaszték összetétele lényegesenkedvezõbb, a bútoripar, belsõépí-tészet számára csaknem teljes mér-tékben felhasználható. Tudomásulkell venni, hogy a jelenlegi piaci hely-zetben a bútorgyártók nehezen fo-gadják el – még ha egészséges is – azinhomogén színezõdésû, sávolt, foltosálgesztet. Folynak ugyan színhomo-genizálási kísérletek ennek a szövet-résznek dekoratívabbá, elfogadható-vá tételére, az építõipar, belsõ építé-szet, lépcsõgyártás, parkettagyártásterületén van is némi elõrelépés, de ezjelentéktelen mértékû a bútorgyárakvolumenéhez képest.

Mindezek alapján megalapozott-nak látszik a bükk vágásérettségi ko-rának lényeges, 20-25 évvel történõ le-szállítása.

Hirdessen az

Erdészeti Lapokban!

1. kép

3. kép

4. kép. A kidöntött 90 éves törzseken jól látszika törzs közepe felé fokozódó álgesztképzôdés

2. kép

5. kép. A nedvességkülönbség okozta belsô feszültségek miatti hasa-dás az alsó szelvényen

Jogsegély szolgálat

Dr. DerzsenyiTibor

Telefon: (30) 908 2812

Ózd város Önkormányzata és az Álla-mi Erdészeti Szolgálat Egri Igazgató-sága szervezésében február 28-án„Hatóságok együttmûködési lehetõ-ségei az Ózd környéki illegális faki-termelések és erdõtüzek megfékezé-se” címmel közigazgatási fórum ke-rült megrendezésre1.

A fórum aktualitását az adta, hogy azutóbbi években országszerte megszapo-rodtak a környezetet károsító, az erdõjogszerû tulajdonosát megkárosító falo-pások, illegális fakitermelések és szán-dékosan okozott erdõtüzek. Az illegálisfakitermelések becsült mértéke évesszinten megközelíti az 1000 hektárt és a300 000 köbmétert. E közvetlen kár mel-lett közvetett károk is jelentkeznek (eró-zió, talajkárosodás, környezetszennye-zés, élõvilág degradációja.....), melyekmértékét megbecsülni sem lehet.

A téma jelentõségét mi sem mutatjajobban, mint hogy a rendezvényen –melynek fõvédnökségét Gráf JózsefFöldmûvelésügyi és Vidékfejlesztésiminiszter látta el – valamennyi érdekelt(hatóság, gazdálkodó, tulajdonos stb.)magas szinten képviseltette magát.

Szervezett módon, engedély nélkülvégrehajtott fakitermelések

A fakitermelések illegális módjánakcélja a törvények rendelkezéseinekkijátszása, vagyis az erdõ vágásérett-ségi kor elõtti, engedély nélküli kiter-melése, melyet követõen gyakran azerdõ felújításáról sem gondoskodnak.

A fakitermelést sokszor hajléktalan,de minden esetben teljesen vagyonta-lan magánszemélyek tulajdonában állóföldrészleteken követik el a tulajdonosmegbízásából, a legegyszerûbb módon,tarvágással.

Az erdõkhöz e „tulajdonosok” szabá-lyos adásvételi, illetve – gyakran csakszínlelt – csereszerzõdéssel jutnak,szerzõdéseiket sokszor ugyanaz az ügy-védi kör jegyzi ellen. A szerzõdésbenelfogadható, gyakran versenyképes vé-telár szerepel, kiszorítva ezzel a tisztes-séges erdõgazdálkodói kört. Ezt megte-hetik annál is inkább, mivel nem szá-

molnak az erdõfenntartási járulékkal,az erdõfelújítás költségeivel, de valószí-nûleg az adónemekbõl fakadó egyébbefizetési kötelezettségekkel sem.

A tulajdonba kerülõ, nincstelen ma-gánszemélyek mögött valószínûleg va-gyonos személyek állnak, azonban õknem érhetõk el/tetten, kft.-ken keresz-tül „járatják” meg a kitermelt fát.

A koreográfia szinte minden eset-ben azonos. A tulajdonszerzésiszerzõdések ingatlan-nyilvántartásiátvezetése után, fõleg hét végén, többdöntõpárból álló brigáddal megtör-ténik a fadöntés. (Azért zömmel hét vé-gén vagy ünnepnapokon, mert akkor akerületvezetõ erdészek és erdõfelü-gyelõk kevésbé mozognak a terepen.)

Ezt követõen megjelennek a fa-anyag felkészítését végzõ személyek,akik „munkájukat” már nyíltan végzik,hiszen az már nem számít fakitermelés-nek, engedélyköteles tevékenységnek.Nem a tulajdonos megbízásából dol-goznak, hanem a tulajdonostól adásvé-teli szerzõdésben a ledöntött fát megvá-sárló, fakereskedelemmel foglalkozó kft.megbízásából.

A döntés befejezése és a ledöntött faeladása között gyakran csak órák telnekel, így a ledöntött fa nem foglalható le,mivel már más tulajdonát képezi. Gyak-ran több közelítõ gép is dolgozik, és aszakszerûtlen fakitermelés utáni állapo-tok miatt az erdõ, valamint a környezõ

szántók, rétek talaja fokozott igénybe-vételnek van kitéve.

Gyakran elõfordult, hogy a nincste-lenek nevére felvásárolt erdõk leterme-lésekor szándékosan a szomszéderdõterületre „tévedtek” – esetleg von-zódnak a termetes faegyedek láttán – afakitermelõk. A falopás azonban – azeltulajdonított fa értékétõl függõen –bûncselekménynek vagy szabálysértés-nek minõsül, ezért az elkövetõk azesetleges „kellemetlenségek” elkerülé-se érdekében, ahol az ingatlan határvo-nala nem egyértelmû, ott az engedélynélküli fakitermelést megelõzõen föld-mérõvel kiméretik a határokat.

E pusztítást követõen visszamarad azösszeszabdalt talajú, tarvágott terület,mely gyakran értékesítésre kerül mégmielõtt a végrehajtási eljárás során ráje-gyezhetõ lenne a végrehajtási jog a tu-lajdoni lapra.

Majd a fát értékesítõ nincstelen sze-mély ismételten több millió forintérterdõt vesz, amit aztán megint csak enge-dély nélkül letermeltet. Ha már sokszormegtette volna mindezt, akkor keresnekegy másik, akkor még „makulátlan”,nincstelen személyt, és kezdõdik min-den megint elölrõl. Amíg csak van erdõ…

Az osztatlan közös tulajdonbanlévõ erdõk esetében egyre gyakrab-ban fordul elõ, hogy nem is az egészföldrészletet vásárolják meg, hanemcsak a rendelkezési jogot biztosító 51

114 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

Falopások, illegális fakitermelések ésszándékosan okozott erdôtüzek

1 Hasonló rendezvények voltak Zalaegersze-gen és Kecskeméten is.

A pusztítás szomorú bizonyítékai

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 115

százalékot kitevõ tulajdoni hányadot.Így a kisebbségben maradtak is károsul-nak, mivel az elvitt fából, illetve annakellenértékébõl nem látnak semmit,ugyanakkor a felújítási kötelezettség õketis terheli.

Az illegális fakitermelések az alábbikáros kihatásokkal bírnak:

– Jelentõs környezetkárosítás keletke-zik, mivel a fakitermelést a tartamoserdõgazdálkodás szabályaira való tekin-tet nélkül hajtják végre. Ezáltal sérül a te-rület ökológiai integritása, szegényedik abiodiverzitás, az erdõterület a továbbiak-ban nem tudja betölteni az erdõ rendel-tetésébõl fakadó funkcióit, nem biztosítjaa társadalom számára az erdõ közjóléti-egészségügyi-szociális szolgáltatásait.

– A fakitermelés szakszerûtlenségeerdõvédelmi problémákat vet fel, adottesetben utat engedve az erdei károsítókelszaporodásának, melyek a késõbbiekfolyamán a szomszédos, szakszerûenkezelt erdõterületeket is veszélyeztetik.

– Az erdõfelújítás feltételei nem biztosí-tottak, a több évig elhanyagolt állapotután az esetlegesen jelentkezõ új tulajdo-nos csak jelentõs vegyszerezéssel tudja azerdõfelújítást megkezdeni, miközben a ta-laj termõképessége kimutathatóan csök-ken (talajlemosódás, nitrifikáció stb.).

– Az osztatlan közös tulajdonbanlevõ erdõk kisebbségben maradt, faki-termelésben részt nem vevõ tulajdono-sait meglopják, és számukra is erdõfel-újítási kötelezettség keletkezik.

– A hatályos jogszabályokat (erdészeti,adózási, munkaügyi, -biztonsági stb.)többszörösen megszegik, a gazdasági te-vékenység a „fekete gazdaságban” folyik.

– Az engedély-nélküliségbõl fakadó-an a közigazgatási szervekre jelentõs

többletmunka hárul, ahhoz pedig,hogy a hiányos jogszabályi környezetmiatt akárcsak részeredményt is felmu-tathassanak, még több munkát kell be-fektetniük, ami más hatósági tevé-kenységektõl veszi el az idõt.

FalopásokA falopások a tulajdonos, illetve azerdõgazdálkodó tudta és hozzájáru-lása nélküli „fakitermelések”.

Ez is egy módja a szállításnak

116 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

Alapvetõen a „vállalkozási” jel-leggel ûzött, nagyobb volumenû fa-anyagot érintõ és a saját célú, ki-sebb mennyiségû faanyagot érintõfalopások figyelhetõk meg.

A vállalkozási jelleggel ûzött falopá-sok volumenben ugyan kisebb jelen-tõségûek, mint az engedély nélküli faki-termelések, azonban a felderítés, a bizo-nyítás és a felelõsségre vonás ezekbenaz esetekben is csak több illetékes ható-ság együttmûködése esetén lehet ered-ményes.

A falopásokat jellemzõen szálankénthajtják végre, ezért általában erdõfelújításikötelezettség nem keletkezik, de elõfor-dul, hogy az ismétlõdõ lopások miatt máraz erdõ felújításáról is gondoskodni kell.Ilyenkor a kilopott erdõkben a tulajdonosszámára annyi érték sem marad, hogy azújraerdõsítés költségeit fedezhetné belõle.

Nem ritka azonban a tulajdonos, il-letve erdõgazdálkodó által szabályoskörülmények között kitermelt, felkészí-tett és a szállításig erdei rakodókon tá-rolt faanyag eltulajdonítása sem.

Sajnos a rendõrség a nyomozást leg-gyakrabban eredmény nélkül zárja le,mivel a lakosság hol félelembõl, holközönybõl nem közremûködõ.

A falopás elsõdlegesen társadalmi, szo-ciális problémákra vezethetõ vissza. Elsõ-sorban az elszegényedett, munkahellyelnem rendelkezõ állampolgárokat viszi ráa sorsuk, hogy mindennapi tüzelõjüket lo-pással szerezzék be, de egyre gyakrab-ban az illegális fakereskedelem szere-plõi biztosítanak jövedelmet számuk-ra a lopott fa felvásárlásával.

Az Ózd környékén kialakult gyakor-lat szerint egy fakitermelõ csoport a dön-tést és a darabolást végzi, egy másik„brigád” a közelítésrõl, illetve a feldolgo-zó helyekre (családi házak udvarára)való szállításról gondoskodik (kézikocsi-

val, szamaras fogattal vagy átalakítottszemélygépkocsival). A tûzifa felhasoga-tásában a család apraja–nagyja résztvesz. A „konyhakész” áruért fuvarozókjelennek meg, akik gyakran már tüzép-telepeken kiállított dokumentumokkal isellátják a szállítmányt. A kommunikáci-ós eszközök fejlõdése biztosítja számuk-ra, hogy a figyelõpontokra kiállított sze-mélyek idõben jelezzék az elkövetõkneka rendõrség és az erdészeti szakszemély-zet mozgását a területen. A falopástelkövetõk között gyakran találkozha-tunk fiatalkorúakkal is.

A jelenlegi szabályozás szerint a falo-pásnak ez a módja az egyidejûleg eltu-lajdonított fa értékébõl adódóan sza-bálysértésnek minõsül, amennyiben bi-zonyított a tényállás. A bizonyítási eljá-rás azonban gyakran sikertelen.

Mindezeket figyelembe véve, afele-lõsségre vonás elmaradása miatta megélhetési falopást elkövetõkbenfelerõsödik az a tudat, hogy mindenkövetkezmény nélkül végezhetik te-vékenységüket. A lopásnak ez ellen aformája ellen tehetetlen az erdõgazdál-kodó, van példa arra, hogy biztonságiõrök igénybevétele mellett sem áll meg atolvajlás.

ErdõtüzekMagyarországon az utóbbi évekbenévente gyakran az 1000 hektárt is elérõerdõterületen keletkezik erdõtûz. Azerdõtüzek kiváltó oka jelentõs részbenmaga az ember, illetve az emberi tevé-kenység, 2004-ben mintegy 50%-ban.Ezen belül, amíg korábban szinte kizá-rólag a kellõ körültekintés nélkül vég-zett emberi tevékenység volt a fõ kivál-tó ok, napjainkra jelentõsen megnõtt aszándékos károkozás mértéke is.

Egyes fatolvajok gyakran, nyomaik el-tüntetésében bízva, vagy az erdõgaz-dálkodó erdõõrzési tevékenysége miattbosszúból felgyújtják a kilopott erdõt, ve-szélyeztetve ezzel a szomszédos erdõrés-zleteket is, hiszen az erdõtûz nem ismersem részlet, sem tulajdoni határt. De nemkevés a pusztán kedvtelésbõl – unalom-ból? – okozott tûzesetek száma sem.

A 2004. évben minden hatodik tûz-esetet szándékos gyújtogatás okozott.

A megelõzés és a kármérséklés te-kintetében optimizmusra ad okot az azegyüttmûködés, mely az Országos Ka-tasztrófavédelmi Fõigazgatóság és azÁllami Erdészeti Szolgálat között jöttlétre. Az együttmûködés kedvezõ hatá-sai már érzékelhetõek.

Lehetséges megoldásokAz ózdi fórumon résztvevõk környeze-tünk további károsításának megfékezé-se érdekében javaslatokat fogalmaztakmeg, melyek két legfontosabb gondola-ta az alábbi.

Az eddigi tapasztalatok alapján atovábbi erdõpusztításokat – legyenaz engedély nélküli fakitermelésvagy falopás – kizárólag az illetékeshatóságok munkájának összehango-lásával, a szükséges együttgondolko-dás és cselekvés megteremtésével le-het megállítani.

A vonatkozó jogszabályok – elsõ-sorban a Büntetõ Törvénykönyv ésaz Erdõtörvény – módosítását kellkezdeményezni a hatósági eszkö-zök kiegészítése, a feltárt tényállásárnyaltabb megítélése érdekében.Az érintett tárcák között szakmai bi-zottságot célszerû felállítani.

Kép és szöveg: Ferenczy András,Kondor István, Kovácsevics Pál

A tolvajok itt csak saját szükségletre „dolgoztak”

A faanyag szakszerûtlen mozgatása tönkre-teszi az erdei utakat

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 117

HIRKA ANIKÓ

A 2005. évi erdõgazdasági károk a ta-valyi évhez viszonyítva kb. 25%-kalnövekedtek, összesen 383 425 habiotikus és abiotikus kártételt jelen-tettek az erdõgazdálkodók. Ez az ér-ték az eddig regisztrált legnagyobbéves kárterület. A károk 94 %-abiotikus (359 845 ha) és 6%-a abioti-kus (23 580 ha) eredetû volt. Abiotikus károsítások közül a rovarokokozta kár 283608 ha-on (79%), agombák által okozott fertõzés 41 151ha-on (11%), az egyéb biotikus kár(ide soroljuk az egyéb károsítókat, avadkárokat, a növényi károsítókat,valamint a fapusztulásokat) 35 086ha-on (10%) fordult elõ. A rovarokokozta károk a tavalyihoz képest kö-zel 1/3-dal emelkedtek, amineklegfõbb oka a gyapjaslepke eddig re-gisztrált legnagyobb tömegszaporo-dása volt: a gazdálkodók összesen212 177 ha-ról jelezték károsítását.2005-ben a petecsomóval fertõzött te-rület nagysága 1818 19 ha volt. Azadatok és tapasztalatok alapjánfeltételezhetõ, hogy országosan 2005volt a tömegszaporodás csúcs-éve és2006-ban az országos összesített kár-terület kisebb lesz a tavalyinál. Akárok súlypontja áthelyezõdik a Du-nántúl déli részére, valamint az Észa-ki-középhegységbe. A gyapjaslepkemellett a legnagyobb károkat a csere-bogár imágók (13 166 ha), valamintaz araszoló- és bagolylepke fajok her-nyói okozták (21 278 ha). A gombakórokozók által okozott fertõzések atavalyi évhez hasonló területen je-lentkeztek. Ennek oka ebben az év-ben is – a tavalyihoz hasonlóan – anagy területû (35 397 ha) tölgy liszt-harmat-fertõzés volt. Az abiotikuskárok a tavalyi érintett területhez ké-pest több mint 40%-kal nõttek.

BevezetésErdõvédelmi Prognózist az ERTIErdõvédelmi Osztálya 1962. óta ad ki, akomplex Erdõvédelmi Figyelõ-Jelzõszol-gálati Rendszer adataira támaszkodva. Né-hány évig Tallós Pál szerkesztésében ké-szült a prognózis, majd korai halála utánSzontagh Pál vette át e feladatot, és 1988-ig szerkesztette az elõrejelzést. Nyugdíjbavonulása után, 1989-tõl Leskó Katalin lettaz Erdõvédelmi Figyelõ-JelzõszolgálatiRendszer vezetõje 2004-es nyugdíjazásá-ig. Az AGROINFORM gondozásában eb-ben az évben is megjelent egy kiadvány,

amely ennél a tanulmánynál jóval részle-tesebben tárgyalja az erdõgazdasági káro-kat, 124 oldal terjedelemben, 29 színesfényképpel gazdagítva. Ebben az esz-tendõben kiadásra került még egy könyvis, „Képes útmutató és kódjegyzék” cím-mel, amelynek elsõdleges célja, hogy azerdõgazdálkodók számára segítségetnyújtson a különbözõ kárféleségek felis-meréséhez, azonosításához. Ezeket a ki-adványokat minden olyan erdõgaz-dálkodó megkapja, aki elküldi azErdõvédelmi Jelzõlapokat.

MódszertanA 2005. évi károsításokat, valamint a2006-ban várható károkat a gazdálkodókáltal küldött Erdõvédelmi Jelzõlapok, azErdészeti Fénycsapda Hálózat adataiból,az Erdõvédelmi Osztály kutatóinak meg-figyeléseibõl, kutatási eredményeibõl, ésaz Országos Meteorológiai Szolgálat havijelentései alapján állítottuk össze. Erdõ-védelmi Jelzõlap küldése évente 4 alka-lommal, minden 200-ha-nál nagyobberdõterülettel rendelkezõ tulajdonos ré-szére kötelezõ. 2005-ben ezeknek a gaz-dálkodóknak közel fele szolgáltatott ada-tot. Mivel az állami erdõgazdasági rt.-knagy erdõterülettel rendelkeznek, a beje-lentett adatok az erdõterületek kb. 2/3-ára vonatkoznak. Az erdõvédelmijelzõlapon a gazdálkodó megnevezi akárosítót (kórokozót), az érintett terüle-tet, a károsítás mértékét (gyenge-közepes-erõs), valamint adatot szolgáltataz esetleges védekezés területérõl ésmódjáról.

EredményekA 2005. évi erdõgazdasági károk a tava-lyi évhez (305 510 ha) viszonyítva kb.25%-kal növekedtek, összesen 383 425ha biotikus és abiotikus kártételt jelen-tettek a gazdálkodók (1. ábra), melynek

94 %-a biotikus (359 845 ha) és 6%-aabiotikus (23 580 ha) volt.

A biotikus károsítások közül a rova-rok okozta kár 283 608 ha-on (79%), agombák által okozott fertõzés 41 151ha-on (11%), az egyéb biotikus kár (idesoroljuk az egyéb károsítókat, a vadká-rokat, a növényi károsítókat, valamint afapusztulásokat) – 35 086 ha-on (10%)fordult elõ.

2005. évi biotikus károkRovarok okozta károk:

A rovarok okozta károk 2004-ben a2003. évihez képest több mint kétszere-sére emelkedtek, aminek legfõbb oka agyapjaslepke addig regisztrált legna-gyobb tömegszaporodása volt. 2005-ben ehhez képest is közel 1/3-dal növe-kedtek a rovarkárok, melynek ebben azévben is a gyapjaslepke minden eddigitfelülmúló kártétele volt az oka.

A rovarok közül a levéltetvek kártételiterülete 2005-ben 1436 ha-ra csökkent. Abükklevél gyapjastetû kártételi területe409 ha-ra, a tölgy kéregpajzstetû kártéte-li területe több mint a felére, 367 ha-racsökkent. A többi Homoptera-Egyen-lõszárnyú rovarok rendjébe tartozó ká-rosítók csak maximum 100-130 ha-onokoztak kisebb nagyobb károkat az el-múlt esztendõben.

Várható erdôkárok 2006-ban

1. ábra. Biotikus és abiotikus erdôkárok 1962 és 2005 között Magyarországon

118 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

A zöld karcsúdíszbogár kártételét 2004-ben jelentettékelõször, a tavalyi esztendõben nagymértékben, 146 ha-racsökkent károkozása. A nagy nyárfacincér kártételi területe587 ha-ra növekedett. A nyárlevelészek károsítása jelentõsen,1086 ha-ra csökkent. 2005-ben a tölgyesekben az országjelentõs részén jó makktermés volt. Ennek megfelelõen amakkormányosok és makkmolyok által okozott károsítástöbb mint ötszörösére, 9839 ha-ra nõtt. A levél- és lombormá-nyosok kártételi területe az elõzõ évi 1/3-ára, 690 ha-ra csök-kent. Bükk bolhaormányos által károsított területrõl a Mátrá-ból, 500 ha-ról érkezett jelentés. A cserebogárpajorok 2027ha-on okoztak károkat. A májusi cserebogár VI. törzse, vala-mint az erdei cserebogár imágói 12729 ha-on, az egyéb csere-bogárfajok imágói pedig 437 ha-on okoztak károkat. A szúkkártétele kismértékben, 2434 ha-ra emelkedett. A bóbitásbükkszú kártételét 2004-ben jelentették elõször, 1005 ha-ról.2005-ben csupán 100 ha-ról.

Az amerikai fehér medvelepke kártételi területe 1091 ha-ranövekedett. Az araszoló-fajok együttes kártételi területe21 278 ha-ra csökkent. A kártételt ebben az évben is zömmela téli és tavaszi araszolók, valamint egyes bagolylepke-fajokokozták. 2005-ben az erdészeti fénycsapdák jelentõs egyed-számban fogták ezeket a fajokat. Az akác hólyagosmoly kár-tételi területe 2896 ha-ra csökkent. Az akáclevél aknázómolykártétele erõteljesen tovább csökkent, 1573 ha-ra. A gyûrûs-lepke és az aranyfarú lepke gyakran együtt károsít, így kárté-telüket nehéz különválasztani egymástól. A gyûrûsszövõ általokozott kártételi terület 257 ha-ra csökkent, az aranyfarúszövõ károsítási területe kismértékben szintén csökkent, agazdálkodók 4871 ha-ról jelezték károsítását. A Malacosomaneustria és az Euproctis chrysorrhoea lepkéit a püspökladá-nyi fénycsapda fogta kiemelkedõ példányszámban. A nyárfagyapjaslepke kártételi területe 1353 ha-ra nõtt

A gyapjaslepke kártételi területe még a tavalyi csúcsot (108 305ha) is jóval felülmúlta, csaknem kétszerese az elmúlt évinek: agazdálkodók összesen 212 177 ha-ról jelezték károsítását. Akárok 28%-a gyenge, 22%-a közepes, 50%-a pedig erõs volt. ALymantria dispar kártételei Magyarország tölgyeseinek éscsereseinek jelentõs részét érintették. Nagy kiterjedésû tömeg-szaporodásai ott jelentkeztek, illetve onnan indultak ki, aholpreferált tápnövényei (fõként a cser és a kocsányos tölgy)nagy koncentrációban vannak jelen. Megjegyzendõ, hogy2005-ben a Bakony-hegység bükköseiben is jelentõs károkkövetkeztek be. A legnagyobb károk továbbra is az ÁESZVeszprémi Igazgatóságának területén voltak, a károk 26%-a ittjelentkezett. További erõs károk alakultak ki az ÁESZ Egri(19%), Miskolci (15%), Kaposvári (12%) és Pécsi (12%) Igazga-tóságának területén is. Az erdészeti fénycsapdák kiemelke-dõen magas számban fogták a fajt. Többezres fogás volt a fel-sõtárkányi és bakonybéli fénycsapdákban. A többi erdészetifénycsapdában is megjelent, többnyire többszázas példány-számban. 2005-ben a petecsomóval fertõzött terület nagysága181 819 ha volt, ez közel azonos a tavalyi év hasonló adatával.Az adatok alapján feltételezhetõ, hogy 2006-ban is jelentõs te-rületeken kell számolnunk a gyapjaslepke kártételével. A tö-megszaporodás az ország számos területén (pl. Bakony-hegy-ség) összeomlott. Az okok területenként változóak, de leggya-koribb okként a táplálékhiány, a vírusjárvány, illetve a für-készlegyek említhetõk meg. Valószínûsíthetõ, hogy kártételiterület vonatkozásában országosan 2005 volt a tömegszaporo-dás csúcs-éve és 2006-ban az országos összesített kárterületmár kisebb lesz. A károk súlypontja áthelyezõdik a Dunántúldéli részére, valamint az Északi-középhegységbe.

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 119

A tölgy búcsújáró lepke 1142 ha-onokozott kárt, ami a tavalyi érték alig többmint 1/3-a. A sodrómolyok kártételi terü-lete a tavalyi felére, 1096 ha-ra csökkent.

Egyéb károsítók:A mezei pocok 770 ha-on okozott ká-

rokat.

Vad okozta károk:A vad okozta károk magasak, a beér-

kezett adatok szerint növekedtek, a ta-valyi 20 363 ha-ról 27 021 ha-ra. Ezen

belül a nyári vadkár és a téli vadkármértéke is növekedett.

Gomba kórokozók:A gomba kórokozók által okozott

fertõzések a beérkezett jelzõlapok sze-rint a tavalyi évhez hasonlóan nagy te-rületen jelentkeztek. Ennek oka ebbenaz évben is egyértelmûen a nagy terüle-tû tölgy lisztharmat fertõzés volt.

A fenyõ hajtáspusztító gombák kárté-teli területe több mint a felére, 583 ha-racsökkent. A gyökérrontó tapló gazdálko-dók által bejelentett kártételi területe2073 ha-ra növekedett. 2005-ben a nyárrozsdagombák által fertõzött területjelentõsen, 1969 ha-ra növekedett. Atölgy lisztharmat kártételi területe 2005-ben a tavalyi évhez hasonló, 35 397 ha-ról jelezték fertõzését. Ennek 15%-agyenge, 26%-a közepes, 59 %-a erõs volt.A nagy területû fertõzés oka egyértelmû-en a kiemelkedõen magas gyapjaslepkekárosítás volt a tavalyihoz hasonlóan.

Növényi károsítók:2005-ben a sárga és fehér fagyöngy

összesen 2417 ha-on okozott károkat.

Fapusztulások:A fapusztulással érintett területek

nagysága közel felére csökkent, össze-

sen 4878 ha-t érintett a pusztulás. A sze-lídgesztenye pusztulása 131 ha-on voltmegfigyelhetõ. A fapusztulással érintettterület egyéb fafaj esetében a tavalyihozképest csökkent, 694 ha-ra. A bükkpusz-tulással érintett terület nagymértékben,833 ha-ra csökkent, feltehetõen a csapa-dékos idõjárásnak köszönhetõen. Afenyõpusztulással érintett terület 2268 ha-ra csökkent, a kocsánytalan tölgy pusz-tulása szintén csökkent, csaknem egy-harmadára, 399 ha-ra. A fapusztulássalérintett terület kocsányos tölgy esetébenkismértékben, 433 ha-ra nõtt.

2005. évi abiotikus károkAz abiotikus károk a tavalyi érintett terü-lethez képest több mint 40%-kal nõttek. Akedvezõ idõjárásnak köszönhetõenaszálykár elenyészõ területen jelentke-zett. Erdei tûzkár 346 ha-t érintett. Ahótörés kárai csökkentek, 833 ha-ról je-lentették a gazdálkodók. A kései fagyokozta károk csemetekertekben nyolcszo-rosára, 259 ha-ra, fiatalosokban majdnemháromszorosára, 10 006 ha-ra emelked-tek. A nyári jégkár több mint nyolcszoro-sára, 4197 ha-ra emelkedett. A nyári víz-kár ebben a csapadékos esztendõben1213 ha volt. A széltörés, széldöntés a2005-ös év szeles, viharos idõjárásánakköszönhetõen 6333 ha-t érintett.

Felavatták Vallus Pál szobrát a PilisiParkerdô Rt. Budakeszi Erdészeténekszoborparkjában

„Inkább vonuljon el sértetlenül mindenvaddisznó, szarvas vagy más vad, deembernek a haja szála sem görbülhetmeg! Az ember élete, testi épségenekünk a legdrágább.Vallus Pál”

Fotó: Nimród

120 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

Idén is indul az Foglalkoztatáspolitikaiés Munkaügyi Minisztérium Közmun-ka Tanács által, az állami erdõgaz-daságoknak meghirdetett Erdõmû-velõ közmunkaprogram. Az elõzõévekhez képest bõvült a meghívottakköre, ugyanis 2004-ben nyolc, 2005-ben tizenegy, idén 17 állami tulajdon-ban lévõ erdõgazdaság vesz részt aközmunkaprogramban. A tavalyi év-hez hasonlóan – 2005-ben 201 fõt –ebben az évben is a NYÍRERDÕ Zrt.foglalkoztatja az erdõgazdaságok kö-zül a legtöbb közmunkást, összesen284 fõt. Az elmúlt évek közmunkaprog-ramjaiban való sikeres részvételnekköszönhetõen, a NYÍRERDÕ Zrt. GuthiErdészetén tartották 2006. március 17-én,a 2006/2. sz. Állami Erdõmûvelõ Köz-munkaprogram országos megnyitóját.

A megnyitón megjelent többek közöttdr. Sándor László, az FMM KözmunkaTanács elnöke, Koleszár István, az ÁPVZrt. Erdészeti és Agrárgazdasági Vagyon-kezelõ Igazgatóság ügyvezetõ igazgató-ját, dr. Szilágyi Dénes, a SZ-SZ-B. MegyeiKözgyûlés alelnöke.

Bódi László, a NYÍRERDÕ Zrt. Igazga-tóságának elnöke kiemelte, hogy a köz-munkáért kapott jövedelem lényegesenmagasabb, mint a szociális segély, amunkának köszönhetõen a roma embe-rek megítélése társadalmi szemszögbõlpozitív irányba változik. A közmunka-programoknak köszönhetõen a pályázóksok olyan munkát el tudnak végezni,amire egyébként nem vagy csak igenszûkösen jutna pénz. A munkanélküliségcsökkentésére a közmunka jó módszer,de csak átmeneti megoldást nyújt a mun-kájukat vesztett embereknek.

Dr. Halmágyi János osztályvezetõ azelmúlt évek közmunkaprogramjairól tájé-koztatta a hallgatóságot. A NYÍRERDÕZrt. eddig összesen 6 év közmunkaprog-ramjaiban vett részt, közel 2000 munka-nélküli embernek, azok családjainaknyújtott átmeneti, de biztos megélhetést.A program résztvevõi diszkrimináció nél-kül kerültek kiválasztásra, így sok telepü-lés cigány származású lakosa jutott meg-becsült erdei munkához. Közmunkásaita társaság ellátta idõarányosan tûzifával,munkaruhával, étkezési utalvánnyalugyanúgy mint saját, állandó munkaválla-lóit, biztosítva ezzel az egyenlõ bánás-mód követelményét.

Debreczeni Ferenc és Tamás Zsoltosztályvezetõk a NYÍRERDÕ Zrt. 2005.évi közmunkaprogramját mutatták beszakmai és pénzügyi megközelítésben. Aközmunkások értelmes, alkotó jellegû,értéknövelõ munkát végeztek a 6 hónapalatt, így: többéves erdõfelújítások ápolá-sa, nyesés, vágástakarítás, aljnövényzet-tisztítás, allergén növények irtása, erdeiutak és közjóléti berendezések karbantar-tása, illegális hulladéklerakók megszünte-tése volt a fõ feladatuk. A 2005. évi köz-munka összköltsége meghaladta a 125MFt-ot, ennek több mint 57 %-a FMM tá-mogatás, a többi önerõ volt.

Kaknics Lajos vezérigazgató ismertettea NYÍRERDÕ Zrt. 2006. évi Erdõmûvelõközmunkaprogramban való részvételét.A program alapvetõen három fõ célt való-sít meg, egyrészt Szabolcs-Szatmár-Beregés Hajdú-Bihar megyék országos átlagotmeghaladó munkanélküliségi arányánaka csökkentését az Erdõmûvelõ közmun-kaprogram keretében történõ többletfog-lalkoztatással. Másrészt a fenntarthatóerdõgazdálkodást, az erdõmûvelési,erdõkezelési feladatainak magasabb szin-tû végrehajtását, lényegében az államierdõvagyon értékének növelését, har-madrészt a társadalom által igényelt köz-jóléti és természetvédelmi erdészeti fel-adatok idõben történõ megoldását, az er-désztársadalom által létrehozott közjólétilétesítmények karbantartását.

A NYÍRERDÕ Zrt. 46 településrõl 284fõ – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébõl102 fõ, Hajdú-Bihar megyébõl 182 fõ –közmunkást fog alkalmazni 9 erdészetén,2006. március 20-tól 2006. szeptember28-ig terjedõ idõre. Hathatós segítségetnyújt még a 2005. május 18-án történt vi-harkár erdõmûvelési többletfeladatainakvégrehajtásához, ugyanis a széltörés 500

ha erdõfelújítási és 610 haerdõápolási kötelezettséget okoz atársaságnak.

A projekt összköltsége 205,2 MFt,ami FMM (119,7 MFt), ÁPV Zrt. (42MFt) támogatásból és a társasági sajáterõbõl (43,5 MFt) tevõdik össze. Aközmunkások bér és közterhe a teljesösszeg 74,7 %-át teszi ki (erre az FMMtámogatást 100 %-ban, az ÁPV Zrt. tá-mogatását 80 %-ban kell felhasznál-ni). Saját forrásból finanszírozza a tár-saság pl. a közmunkásoknak járó il-letmény-tûzifát (közel 27 mázsa/6,4

hó), étkezési hozzájárulást (4500 Ft/hó),munkaruhát. A fenti béren kívüli juttatá-sok, mintegy 12 000 Ft havi nettó jövedel-met jelentenek pluszban a közmunká-soknak.

Kaknics Lajos vezérigazgató tájékoz-tatta még a megjelenteket, hogy – a tisza-löki, tiszadobi és a nyírbátori önkormány-zatokkal, valamint a kisebbségi önkor-mányzatokkal együttmûködve – a NYÍR-ERDÕ Zrt. a térségben élõ, szociálisan rá-szoruló családok részére kedvezménye-sen megvásárolható akác vastag és hasí-tott tûzifát juttatott 2005-ben, ami ebbenaz évben is folytatódik.

Koleszár István felszólalásában rámu-tatott, hogy a közmunkaprogram a társa-dalmi, gazdasági és szakmai hasznosságamellett hozzájárul az erdõgazdaságokerdõvagyonának minõségi kezeléséhez.Az ÁPV Zrt. – mint tulajdonos – 400 MFt-tal támogatja az erdõgazdaságok prog-ramban való részvételét.

Dr. Sándor László hozzászólásában ki-emelte, hogy ebben az évben közel 14milliárd forint áll rendelkezésre az összesmeghirdetett országos közmunkaprog-ram finanszírozására. Ebben a hónapban– az FMM Közmunka Tanács, az FVM ésaz ÁPV Zrt. közremûködésével – mintegy1,5 milliárd forint forrásösszeggel indulmeg a 2006. évi Erdõmûvelõ közmunka-program. A teljes programidõ átlagábantöbb mint 2000 embernek fognak az érin-tett részvénytársaságok munkát, jövedel-met biztosítani. A közmunkaprogram ér-téket hoz létre és esélyt teremt arra, hogya felnövekvõ generációnak követendõpéldát mutasson a munkához való pozitívhozzáállásban.

Dr. Halmágyi János ésDr. Gábor Zsombor

Fotó: Tóth János

Erdômûvelô közmunkaprogram országosmegnyitója a Nyírerdô ZRt.-nél

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 121

Az Államerdészeti Szolgálat Erdõfigyelõcímen konferenciát rendezett, melyen amagyar résztvevõkön kívül külföldi meg-hívottak is megjelentek, úgymint a Hol-land Nagykövetségrõl Jelle Landstra, aNémet Nagykövetség részérõl ChristofSchwanitz mezõgazdasági attasék. A ren-dezvényen elõadást tartottak: SzepesiAndrás FVM, Caroline Chapelle (Hollan-dia), Johann Goldammer (Németország),Führer Ernõ (ERTI), Manninger Miklós(ERTI), Csóka György és Hirka Anikó(ERTI), Fodor Lívia (KVVM), Sódor Már-ton (KVVM), Nagy Dániel (GFMC), Deb-receni Péter (ASZ) és Kovács Zoltán (BMOKF). Bemutatták a hat hónapja kezdõ-dött és most befejezõdött magyar-holland

és magyar–német Phare projektek ered-ményeit és tájékoztatást nyújtottak a ma-gyar erdõk megóvását segítõ monitoringrendszerek mûködésérõl, jövõjérõl.

A rendezvény összefoglalóját Wis-novszky Károly és Führer Ernõ tartották.

Erdôfigyelô konferenciaa Budai hegyekben

Az erdõk egészségi állapotának felmé-rése Magyarországon 1988 óta évesgyakorisággal folyamatosan történik.1989-tõl a terepi munkák során – össz-hangban a Nemzetközi Együttmûködé-si Program (ICP Forests) útmutatójával -a károsodások erõssége 10%-os pontos-sággal került megállapításra, a kapottértékek a feldolgozás folyamán az aláb-bi egyezményes nemzetközi kárfokoza-ti sávokra kerültek átszámításra:

0–10% tünetmentes (egészséges)11–25% veszélyeztetett (gyengén ká-

rosított) 26–60% közepesen károsított 61–99% erõsen károsított (számot-

tevõen károsodott) 100% elpusztult. A kárjelentésekben, az európai jelen-

téseknek megfelelõen a hagyományoskárfokozatok kerülnek alkalmazásra,így a nemzeti jelentés is ezt a már jól be-vált 5 fokozatú tematikát alkalmazza.

A 2004-ben mért adatokhoz viszo-nyítva 2005-ben az erdõk egészségiállapota a levélvesztés alapján cse-kély mértékben, de romlott. Nõtt akocsánytalan tölgy, a cser, a bükk, azakác és a nyárak, javulást mutatottazonban a kocsányos tölgy, az erdei-,a fekete- és a lucfenyõ levélvesztése.A kiemelkedõen magas, az erdõkmintegy 15%-át érintõ gyapjaslepke-károsítás mellett az ország nyugati ré-szében kiterjedt szúkár, Debrecen

környékén a szélsõsége idõjárás kap-csán nagy területû széldöntés követ-kezett be.

2005. évi állapotfelmérés során 1218mintaponton 28 506 mintafa kerültminõsítésre. 14 db új felvételi ponttalbõvült a hálózat, ami tovább növelte astatisztikában megjelenõ fák számát. Anövekedés elsõdleges oka a DebreceniIgazgatóságon az új erdõtelepítések kap-csán tovább folytatott rácsháló-felülvizs-gálat (a 2005. évi pontlétesítés 76%-a).

A mintapontok fafaj(csoport)onkéntieloszlása – az egyéb kemény ombosokkivételével – követi a fafaj(csoport)ok

országos területi megosztásukat: akác22,0%, tölgyek 19,7%, fenyõk 13,9%,cser 11,5%, nyárak 8,4%, bükk 5,6%.

Kimutatható károk (26% feletti átla-gos tû- vagy levélvesztés) a számot-tevõen károsodott kategóriában 27,2%(2004-ben 25,0%). Ebbõl: akác 25,0%,tölgyek 41,4% fenyõk 23,2% cser 27,0%,nyárak 19,8%, bükk 23,4%.

A mintavételi eredmények alapján amagyar erdõk:

– 33,2 %-a tünetmentes „egészséges” – 39,6 %-a gyengén károsodott (ve-

szélyeztetett) – 20,0 % a közepesen károsodott, – 4,1 % pedig erõsen károsodott. Az elhalt fák a minta 3,1%-át teszik ki. A fák számára kedvezõbb, csapa-

dékosabb év ellenére 2005-ben az„összes koronakárosodás” az el-múlt évhez képest minden kárfoko-zatban, így összességében is kis-mértékben emelkedett.

Kiemelt káresemények A 2005. év legjelentõsebb erdõvédelmifeladatát a gyapjaslepke (Lymantria dis-par), az elmúlt 40 évben nem tapasztaltmértékû, az erdõk 15%-át, 280 000 hek-tárt érintõ tömegszaporodása (gradáci-ója) okozta. A gradáció mértékét azErdõvédelmi Mérõ- és MegfigyelõRendszer 2004-ben elõre jelezte, így agazdálkodók idõben felkészülhettek avédekezésre. A gradáció rendkívüli ki-terjedésére való tekintettel a Kormány akárosító elleni védekezésre 450 millióforint támogatást különített el. A jól

Az erdôk egészségi állapotáról

Fotó: Detrich Miklós

Fotók: Detrich Miklós

elõkészített és az erdõgazdálkodókáltal szakszerûen végrehajtott, szük-ségszerûen 42 000 hektárt meghala-dó területû védekezésnek köszön-hetõen sikerült a lakosságot és a tu-rizmus érdekeit megóvni a hernyó-invázió okozta kellemetlen hatások-tól. Eredményes volt a lombrágásmiatt jelentõs egészségi állapotrom-lásnak kitett faállományok védelmeis. A 2005. évi fertõzési gócokban agyapjaslepke visszaszorult. Az elõre-jelzések alapján a gradáció 2006-banmérséklõdik, de még mindigkiemelkedõen magas, 200 000 hek-tárt meghaladó erdõterületet érint.Súlypontja a Balaton és a Bakonytérségébõl áttevõdik az Északi-kö-zéphegység környékére.

A nyugat-magyarországi lucosok-ban jelentõs szú (Ips typographus)-fer-tõzés jelentkezett. A határ menti terüle-teken az osztrák erdészeti hatósággalegyüttmûködve kezdték meg a károk fel-számolását, az elpusztult és megtámadottegyedek kitermelését. A többezer hektártérintõ egészségügyi termelés, eddig 365hektár rendkívüli felújítási kötelezettségetis eredményezett, aminek során 162 000m3 faanyag elõrehozott kitermelésére ke-rült sor. A károsítás további terjedésénekmegelõzésére 2006-ban további 100 hek-tár erdõterületen szükséges a fertõzött fa-anyag kitermelése mintegy 47 000 m3

mennyiséggel. Tavaszra a fertõzött fa-anyag kikerül az erdõbõl, ezzel remél-hetõleg visszaszorítható a szú további ter-jedése.

A május 18-i viharkár Hajdú-Bihar ésSzabolcs-Szatmár-Bereg megyékben lo-kálisan mintegy 1228 ha erdõterület idõelõtti véghasználatát vonta maga után.Az egynapos viharkár további 1 459 haerdõterületet érintett, ahol a károkegészségügyi vágással voltak kezel-hetõk.

Okok Az erdei ökorendszerek stabilitását ésaz erdei fák vitalitását különbözõtényezõk befolyásolják. Ezek közül alegfontosabbak:

– az idõjárás – a fák termõképessége – az erdei károsítók (gombák, rovarok) – az emberi behatás (emisszió,

szennyezés). Ezek a tényezõk változó behatással

bírnak: mind javítani, mind pedig ronta-ni tudják az erdõk egészségi állapotát.Az éves hatásokon túlmenõen azok át-nyúló, hosszan tartó jellege (savak, lég-szennyezés, aszály, klímaváltozás) az

erdõ egészségi állapotára gyakorolt ha-tásaikat fokozzák.

Az egészségi állapot idõbeni változá-sát a 2004. és 2005. évek teljes mintafaállományának összevetésével lehet érté-kelni és bemutatni. Az elmúlt évek fel-vételei bizonyítják, hogy a lombozat ál-lapota és az idõjárás alakulása közöttértékelhetõ összefüggés van. Azidõjárási tényezõk legyengíthetik a fákellenálló képességét a rovartámadá-sokkal szemben. A megfelelõ következ-tetések levonásához ezért lényeges avizsgált idõszak idõjárásának ismerete.

2004. évre az enyhe csapadéksze-gény tél, esõs tavasz és nyár voltjellemzõ. A 2005. évi csapadékosabbvegetációs idõszak a lombos faállo-mányoknál erõsebb lombozat fejleszté-sét eredményezte, amely egyértelmûenkedvezett az erdõállományoknak. Ezt akedvezõ hatást az erdõ egészségi álla-pot statisztikákban azonban jelentõsenlerontotta a már említett, nagymértékûgyapjaslepke-gradáció.

Az egyes fafaj(csoport)ok állapota: Az akác egészségi állapotromlása

nyomon követhetõ. Továbbra is jellem-zi a túltartottság, a csúcsszáradás és atõkorhadás. A túltartott állományokatleszámítva a megnövekedett csapadéklátványos javulást eredményezett.

A tölgyek egészségi állapotromlásaszintén nõtt. A lisztharmat (Microsphaeraalphitoides) jelenléte állandó, mértékeerõsödött, a tölgy földibolha (Halticaquercetorum) és a tölgy kéregpajzstetû(Kermes quercus) jelenléte helyenkéntjellemzõ. Elsõsorban a fiatal állományok-ban a szelídgesztenye kéregrák (Cry-

phonectria parsitica) károsítása sajná-latosan továbbra is terjedõben van. Agyapjaslepke-károsítás középpontjá-ban is a tölgy állt. Zalában a vad káro-sításának mértéke jelentett gondot.

A fenyõk egészségi állapota atöbb csapadéknak köszönhetõenországosan nézve enyhén javult,csökkent a levélvesztés mértéke. Ahálózatos felmérésben azonban anyugat-dunántúli jelentõs, de lokálisszúkárosítás nem jelenik meg kellõsúllyal.

A cser egészségi állapotromlása2005-ben tovább folytatódott. Ennekoka a gyapjaslepke károsítása volt, akárosító néhol nagy területû állomá-nyokat is tarra rágott (Veszprém). Afagyrepedések és fagylécek mértékestagnál vagy csökkenõben van.

A nyár egészségi állapotát tekint-ve ugyancsak romlást mutat, a fer-tõzésre fogékony klónok fokozatos

lecserélése azonban ellensúlyozza atúltartott állományok rontó adatait. En-nek is köszönhetõen az alföldi hazainyárasok állapota javult 2005-ben. Anyár kéregfekély (Dothichiza populea)károsítása országosan stagnálóban van.

A bükk egészségi állapotromlásaemelkedett ugyan a Zala megyei károsí-tások kapcsán, de ennek ellenére 2005.évben az egyik legegészségesebb fafaj.

Teendõk A koronakárosodás az erdõk stressz-ál-lapotát mutatja a különbözõ behatások-ra. A tartamos erdõgazdálkodás éserdõkezelés mindenekelõtt az erdõál-lapot fenntartását és annak javítását szol-gálja, ami hozzájárul az erdõk egészségiállapotának megõrzéséhez a koronaká-rosítások mérsékléséhez. A tartamoserdõgazdálkodás fenntartása, bõvítéseígy nemcsak az erdõk társadalmi értéke-inek növelését segíti elõ, hanem erdeinkegészségi állapotának javulását is.

2006-ban továbbra is kiemelt fi-gyelmet kell fordítani:

– a gyapjaslepke tömegszaporo-dásának alakulására és a hatékonyvédekezés megszervezésére,

– a nyugat-magyarországi lucfenyve-sek szúkárosítására, indokolt esetbenfolytatni kell az egészségügyi termelé-seket,

– a zalai bükkpusztulást nyomonkell követni, amennyiben nem az ál-lományok regenerálódása következikbe, hanem további romlás további in-tézkedéseket tehetnek szükségessé.

FVM Erdészeti FõosztályFotó: Detrich Miklós

122 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

Fotó: Pápai G.

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 123

Nagy érdeklõdéssel olvastam az Erdé-szeti Lapok decemberi számában SzépTibor cikkét a Szombathelyi ErdészetiRt. területén dúló szúkárosításról, mertsorai visszanyúlnak az 1946–49-esévekben zajló eseményekre is.

Mivel abban az idõben a Soproni Ta-nulmányi Erdõgondnokság (majdErdõgazdaság) területén dolgoztam, ér-dekes tapasztalatokat is gyûjthettem eb-ben a kérdésben.

A szúkárosításnak akkor nagyon sokállomány esett áldozatul. Három évalatt 45 000 m3 lucfenyõt kellett leter-melnünk, amikor az egész gondnokságterületén csak évi 13 000 m3-es fakiter-melés volt elõírva. Luc viszont csak aHegyvidéki Erdészet területén volt.Mindez komoly feladatot jelentetterdõkerületeinknek. Kerületvezetõ er-dészeinknek nemcsak a kitermelés, ahossztolás, a számbavételezés, a közelí-tés és a szállítás jelentett lényegesentöbb munkát, mint ezt megelõzõen, ha-nem a megfigyelés, a károsítás csök-kentése és annak megszüntetése is fel-adatunkká vált.

Megállapítást nyert, hogy fõleg a 30és 60 év közötti állományok károsodtakelsõsorban, amelyek tápanyag- és víz-igénye ekkor a legnagyobb, de a soroselegyítésû erdõrészleteket, és fõleg atölggyel elegyes lucosokat is nagy vesz-teség érte.

Érdemes arról is szólni, hogy a kilenc-venes és a kétezres években a betûzõ szú(Ips typhographus) mellett a rézmetszõszú (Pityogenes chalcographus), a firkálószú (Polygraphus polygraphus), sõtegyéb szúfélék is megtámadták alucfenyõt, míg a 46–49-es években csak abetûzõ szú károsított. Ezért a mostani ká-rosítás az elõbbinél összetettebb.

A betûzõ szú tömeges elszaporodá-sát akkor is a csapadékban szegény,száraz, meleg esztendõk, a lucfenyõszámára kedvezõtlen termõhelyek (szá-raz, félszáraz vízgazdálkodási fokozat)okozták, de Sopronban a bombatáma-dások után, a területeken visszamaradtkidõlt és derékba tört fák tömege is sze-repet játszott. Ezek 2-3 évig hevertek alebombázott részeken, s mire megmun-kálásukra sor kerülhetett, már a betûzõszúk tömege lepte el az említett terüle-teket. Ilyen volt a Sörházdomb és aszemben lévõ erdõrész, a már kitermeltemlékerdõ helyén.

Kialakult azonban több helyen(Farkasárok, Vadkanárok, Terv út men-

tén) olyan 50–80 m átmérõjû szúfolt, aholminden fa elszáradt. A száradás a folt kö-zepén indult el kora tavasszal, és néhányhét alatt a folt minden fáján már csak sár-ga tûk voltak. Késõbb a fák kérge is foko-zatosan lepergett, pedig õsszel még a te-rület minden fája egészségesnek tûnt.

Schwarz József, alias Hosszú Schwarz(így különböztették meg az erdõgond-nokság területén akkoriban dolgozó há-rom Schwarztól), kora tavasszal négy-kézláb mászta körbe a még zöld koroná-jú fák tövét, és nagyítóval kereste a fákkörül a kéregrágcsálékokat, amelyek je-lezték, hogy hol hatolt be a szúbogár afák kérge alá petézni. Ahol rágcsálékottalált, kivágásra jelölte a kérdéses faegye-det még zöld állapotában is. Kivágásután látta, hogy a korona felsõ részénmár petézésre behatolt a betûzõ szú. Afolt közepén ez már az õszi rajzáskor be-következhetett, a folt közepétõl távolab-bi részeken csak kora tavasszal petézett aszú, s a behatolás már a törzs alsóbb ré-szein is látható volt.

A rágcsálék azonban figyelmeztetett aszú támadási irányára. A kivágott fák fo-gófaként is számba jöhettek, fõleg ha agallyazás gyorsan követte a kitermelést.A folt letermelése, a faanyag feldolgozá-sa (lekérgezése, a kéreg elégetése), ahossztolt anyag gyors elszállítása után aszúkárosítás ott már nem terjedt tovább.

Az említett szúfoltok helyén késõbbmegjelent a luc- és az erdeifenyõ-újulat,aminek nagy része megmaradt, s ma islátható a Terv út és a Fehér út által ha-tárolt részben, az elágazástól mintegy100 m-re vagy a Farkasárok oldalán.

Késõbb az Erdészeti Technikum nö-vénytani szakkörös tanulói kigyûjtöttéka régi Erdészeti Lapokból a luccal fog-lalkozó cikkeket. Már valamikor az1860-as, 70-es években egy Erdélyi Mi-hály nevû erdész arra hívta fel a figyel-met, hogy mivel a szú a már száraz ké-reg alá nem hatol be, az ellenük alkal-mazott fogófák csak akkor tudják betöl-teni szerepüket, ha a kitermelés után afákat azonnal legallyazzák, és ezáltallassabban szárad ki a kéreg alatti rész.

A Riczingi út mentén, a Fáberrét elõt-ti domb két oldalán a KtT és a VF közötteredetileg lucfenyõ-sorok is voltak. Eb-ben a soros ültetésben a 40-es évek ele-jén a KtT és a VG még egy-két méterrelmegelõzte a lucfenyõt, de 2-3 év alatt aluc behozta a hátrányt. A szúkárosításalatt azonban a luc szinte teljesen ki-pusztult. Ennek okát abban láttam,hogy a KtT és a VF mélyebbre ható gyö-kerei a száraz idõszakban is elérte a ka-pilláris vizet, s így vígan élt, ezzel szem-ben a lucfenyõ vízhiányban szenvedett,kevesebb gyantát termelt, s ezzel a szúmelegágyává vált.

A múlt emlékeit, tapasztalatait a jelen-ben zajló események hívták újra elõ. Be-tegségek, károsítások a legszakszerûbberdõgazdálkodás mellett is voltak, van-nak és várhatóan a jövõben is lesznek.De mindannyian, akik szeretjük a termé-szetet, bízunk abban, hogy szakembere-ink felkészültségükkel, szaktudásukkalhosszú távra megõrzik féltett kincsünket,a magyar erdõket.

Dr. Jereb Ottóny. erdõmérnök

Még néhány mondat a szúkárosításról

Az idén is megtartották a tárgykörben érintett kiadók a Mezôgazdasági Könyvhónapot,amely már a határokon túl is bemutatkozott. A gazdag kínálatban sajnos csak elvétvetalálunk új kiadású erdészeti szakkönyveket. Kár. Fotó: Pápai G.

Mezôgazdasági könyvhónap

124 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

Köztudott, hogy a magyar magánerdõkjelentõs hányada, mintegy 30 %-a külön-bözõ okokból „nem mûködõ” erdõ. Nemengedhetõ meg, hogy ez a mintegy 250ezer hektárnyi erdõ megfelelõ kezelés hi-ányában pusztulni kezdjen, vagy az illegá-lis fakitermelés áldozatává váljon. AMEGOSZ ezért kiemelt feladatának tekin-ti, hogy az elsõfokú erdészeti hatósággal,az Állami Erdészeti Szolgálat igazgatósá-gaival együttmûködve felkutassa ezenerdõk tulajdonosait és bevonja õket a tör-vényes elõírások szerinti gazdálkodásba.Ugyancsak fontos, hogy a már mûködõmagánerdõk tulajdonosainak tájékozta-tást nyújtsunk jogaikról, kötelezettsége-ikrõl, szaktanácsot és segítséget adjunk azeredményes erdõgazdálkodáshoz. Ezenfeladatok ellátásában kiemelt szerepe vana MEGOSZ helyi irodáinak, amelyek Szol-nokon, Zalaegerszegen, Baján és Kapos-váron mûködnek eredményesen.

Elsõ irodánk több mint két éve Szol-nokon nyílt meg, majd ezt követte a za-laegerszegi iroda, amelyrõl különismertetõt közlünk cikkünk után. Az el-múlt év során újabb két részleggelbõvültünk Baján és Kaposváron.

Ez utóbbi iroda hivatalos megnyi-tója 2006. február 16-án volt, mely

eseményrõl az alábbiakban számo-lunk be.

A meghívott szakembereket, a sajtómunkatársait és az érdeklõdõket HorváthIstván, az iroda vezetõje üdvözölte, és tá-jékoztatást adott az új MEGOSZ-részlegfeladatairól, amelyek a következõk:

– A még gazdálkodó nélküli erdõ-területek bevonása az ellenõrizhetõerdõgazdálkodás körébe Somogy me-gyében.

– Leinformálható gazdák regisztrálá-sa és kiközvetítése a magánerdõ tulaj-donosok igénye szerint.

– Teljes körû ügyintézés – az erdeimunkák teljes palettájával, adminisztrá-cióval és értékesítéssel.

Az irodavezetõ külön kiemelte ésmegköszönte azt a mindenre kiterjedõelõkészítõ és szervezõ munkát, amitPorga Andrea megyei koordinátor vég-zett. Nélküle a kaposvári iroda mostnem fogadhatná az érdeklõdõket.

Szepesi András, az FVM ErdészetiFõosztályának vezetõhelyettese a ma-gánerdõ-gazdálkodás növekvõ fontos-ságát hangsúlyozta. Kiemelte az erdõimmateriális hasznait a gazdasági funk-ció mellett. Jelezte ugyanakkor azt is,hogy az erdészet, erdõgazdálkodás, a

vidékfejlesztés fontos elemeként jelenikmeg a következõ költségvetési perió-dus uniós elképzelései között.

Ezt követõen Nádas József, az ÁESZKaposvári Igazgatóságának vezetõje is-mertette Somogy megye magán-erdõgazdálkodói viszonyait. Elmondta,hogy a mintegy 184 000 hektár erdõbõlvalamivel több, mint 74 000 hektár vanmagántulajdonban. A somogyi magán-erdõ-területeknek csupán 20%-án nemfolytatnak bejegyzett erdõgazdálkodásitevékenységet, ami az országos átlaghozképest igen jónak mondható, de szeret-nék ezt az Unióban is elfogadható 5-10%-os szintre leszorítani és ebben amunkában számítanak a MEGOSZ segít-ségére. Az elsõ kivitelû erdõtelepítések atermõhelynek megfelelõ fafajjal (ebbenaz õshonos fafajok aránya több, mint50%) kerültek megvalósításra. A tulaj-don-, használati, kezelõi viszonyokban1981-1996 között bekövetkezett nagyváltozás és a költségvetési forrás hiányamiatt a vártnál lassabban, de megindultaz erdõtelepítési program végrehajtása.Az elkövetkezõ 10 évben a kormánymintegy 175 000 hektár új erdõ telepíté-sét tervezi, amibõl Somogyban elõre-láthatólag 50 000 hektár valósul majd

MM AA GG ÁÁ NN EE RR DD ÔÔ BB EE NN

MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND MANAGEMENTS IN HUNGARY

1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel.: 391-4290, fax: 391-4299

e-mail: megosz@mail.datanet.hu

MEGOSZ Irodák országszerteÚj iroda nyílt Kaposváron

Fotók: Detrich Miklós

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 125

meg. Ehhez a magán csemetekertek biz-tosítani tudják a szükséges ültetési anya-got.

Luzsi József, a MEGOSZ elnöke rá-mutatott arra, hogy a magánerdõ a kö-zelmúltban olyan gazdasági tényezõvévált Magyarországon, amellyel számolnikell. A MEGOSZ fontos érdekképvisele-ti feladatain túlmenõen, eleget téve anövekvõ érdeklõdésnek, információ-át-adási, szaktanácsadási, általános tájé-koztatási feladatokat is el kell, hogy lás-son a magánerdõ-tulajdonosok köré-ben. Az erdõk birtokosai és kezelõiazonban nyilván helyi, megyei szintenszólíthatók meg legkönnyebben s en-nek leghatékonyabb eszköze egy azegész országot átfogó MEGOSZ iroda-hálózat lehet.

A MEGOSZ irodáival kapcsolatoslegfontosabb információk a

következõk:

A MEGOSZ Szolnoki Irodája: Cím: 5000 Szolnok, Szabadság tér 2.

fsz.2.Telefon/fax: 06-56-411-013Irodavezetõ: Luzsi JózsefElérhetõség: 06-30-953-55-94e-mail: megosz@mail.datanet.huNyitva tartás: egész héten, de szemé-

lyes konzultációhoz telefonon kérünkelõzetes egyeztetést.

A MEGOSZ Zalaegerszegi Irodája:Cím: 8900, Zalaegerszeg, Zrínyi Mik-

lós u. 36.Telefon: 92-312-051Irodavezetõ: Nagy Attila NorbertElérhetõség: 06-30-9791-872Koordinátor: Kovács KlaudiaElérhetõség: 06-30-534-9993e-mail: nanorb@axelero.huNyitva tartás: kedd: 8.00-12.00 óráig,

péntek 8.00-12.00 óráig

A MEGOSZ Bajai Irodája:Cím: 6500 Baja, Szent Imre tér 2.Telefon/fax: 06-79-420-092e-mail:joeodor@mail.datanet.huIrodavezetõ: Dr. Ódor JózsefElérhetõség: 06-30-953-31-63Nyitva tartás: minden nap 8.00-16.00

óráig, de személyes konzultációhoz te-lefonon kérünk elõzetes egyeztetést .

A MEGOSZ Kaposvári Irodája:Cím: 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. utca

50. II. em. 22.Telefon/fax: 06-82-410-475e-mail: megosz@freemail.huIrodavezetõ: Horváth IstvánElérhetõség: 06-30-929-72-18Megyei koordinátor: Porga AndreaElérhetõség: 06-30-395-25-34Nyitva tartás: kedd 10.00-18.00 óra,

szerda–csütörtök: 12.00-16.00 óráigDr. Sárvári János

36 éves erdõ- ésvadgazdálkodási technikustöbb mint 10 éves szakmaigyakorlattal munkát keres.Minden megoldás érdekel.

Telefon: 06 20 993 7908.

A MEGOSZ Irodát 2004. május 1-jével in-dítottuk el az Állami Erdészeti Szolgálatépületében egy 35 m2-es irodában. Az iro-da mûködését indokolta, hogy cégünket aNanorb Kft.-t, amely erdészeti integrátorés közel 2000 ha-on folytat szakirányítást,számos alkalommal felkereste erdõtulaj-donos, erdõgazdálkodó, illetve erdõgaz-dálkodás iránt érdeklõdõ ember, hogy se-gítsük munkájukat. Úgy gondoltuk, hogyszaktanácsadással az erdõt érintõ problé-mákról, ezek megoldási lehetõségeirõlegy külön fórum keretében a MEGOSZégisze alatt egy iroda rendelkezésre bo-csátása mellett mûködjünk.

Röviden összefoglalva, segítségetnyújtunk:

– az erdõ értékének meghatározásá-ban,

– faanyag-szállítások megszervezé-sében, lebonyolításában,

– az éves erdõgazdálkodási terv el-készítésében,

– kitermelt faanyag értékesítésében, – erdõmûvelési munkák megtervezé-

sében, kivitelezésében, ellenõrzésében, – fahasználati munkák megtervezé-

sében, kivitelezésében, ellenõrzésében,– az erdõben elõforduló munkákhoz

erdész végzettségû szakember biztosí-tásában, kölcsönzésében,

– rentábilis erdei munkák elõzetesmegfinanszírozásában,

– erdei vadkárok felmérésében, ügy-intézésében,

– igazságügyi szakértõként nyújtottszolgáltatás erdõgazdálkodást érintõügyekben.

Egyéb szolgáltatásaink:– erdõgazdálkodással foglalkozó

szakkönyvek értékesítése, – ha valaki bejön az irodába,

lehetõsége nyílik szakmai folyóiratok átta-nulmányozására, fénymásolására is (Profi-fa, Hírfa, Erdészeti Lapok), ezen kívül ren-

delkezésre állnak a hatályos erdészeti, va-dászati, természetvédelmi törvények.

Zala megyében az erdõterületek kö-zel fele magánkézben van, ezen terüle-tek többsége erdõgazdálkodás szem-pontjából rendezetlen. Legtöbb esetbenazzal keresik fel irodánkat az erdõtulaj-donosok, hogy segítsük behatárolni,hogy hol vannak erdõtulajdonaik, járjukközösen körbe és nézzük meg az erdõállományleíró lapjait, üzemtervi adatait,amely adatok birtokában kérnek tõlünkegy elõzetes értékbecslést.

Az iroda felszereltsége: telefon, szá-mítógép, fénymásoló, nyomtató, íróasz-tal, tárgyalóasztal, szakkönyvek, szak-lapok, MEGOSZ-ról szóló kiadványok,prospektusok. Számítógépünkön ren-delkezésre áll szinte az összes ÁllamiErdészeti Szolgálat ügyintézéséhezszükséges nyomtatvány, amelynek ki-töltésében szintén segítséget nyújtunk.

Kovács Klaudia

Szövetségbena fákkalMinden hónap második hetének kedd-jén a Duna televízióban láthatjuk Rozs-nyay Aladár 30 perces, erdõrõl szólófilmsorozatát, melynek célja az alkotószerint: „lehetõleg teljes körûen ésösszefüggéseiben mutassa be a termé-szet világát az õsi folyamatoktól a mai,globális és helyi problémákig. Mindeztoly módon, hogy elénk tárja az erdõ, atáj és egészében a természet, az egyesemberek, közösségek, a mindenkoritársadalom együttélését. Földtörténeti,történelmi, társadalom- és kultúrtörté-neti, etnográfiai, irodalmi és mûvészetimegközelítésbõl, nem elhagyva olykora napi aktualitásokat sem.”

Ne felejtsük: minden hónap másodikhetének keddjén „Szövetségben a fák-kal” a Duna televízión.

MEGOSZ Zalaegerszegi Iroda

126 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

A WWF Magyarország bemutatta a„Holtfa az élõ erdõkért” címû új kiadvá-nyát, melybõl idézünk:

„Az európai erdõkben a biológiaisokféleség csökken. Ebben meghatáro-zó szerepet játszik, hogy a gazdaságirendeltetésû erdõkben nagyon kevés aholtfa, és a védett területeket semmegfelelõen kezelik. Szerencsére Euró-pában megmaradt néhány õserdõ, ame-lyek közvetlen módon bizonyítják aholtfa és a biológiai sokféleség közöttiszoros összefüggést.

Az erdõk természetességének megíté-léséhez nem elég megállapítani, hogy mi-lyen fajok alkotják. A kérdés összefügg akoronaszint vertikális és horizontális min-tázatával, a természetes biológiai folyama-tok meglétével, az erdõ természetes boly-gatásokhoz kapcsolódó regenerációs ké-pességével és az erdõállományok tájifelaprózódottságával (fragmentációjával).Éppen azért, mert a természetesség ilyenbonyolult fogalom, mérésére gyakranazokat az indikátor fajokat, mikroélõhe-lyeket és erdõszerkezeti elemeket hasz-nálják, amelyek a természetes erdõkrejellemzõek. Ezek közül az egyik: a holtfa.

A holtfa mennyiségi és minõségijellemzõi szoros összefüggést mutatnakaz erdõk természetességi állapotával,ezért alkalmas indikátor az európaierdõk minõsítésére. A kutatók és a kor-mányzati szervek folyamatosan kutatják,hogy mennyi holtfa van a referenciánaktekinthetõ, gazdálkodástól régóta menteserdõkben, és ehhez képest mennyi holt-fa található a gazdasági erdõkben.

A holtfa mennyisége függ a termõhe-lyi viszonyoktól, az állományalkotó fa-fajok faanyagának lebomlási sebes-ségétõl, a természetes bolygatások tér-és idõbeli léptékétõl, az erdõ tör-ténetétõl és az emberi beavatkozások-tól. A holtfa típusok arányát, valamint afák lebomlási idejét befolyásolja, hogymi okozza a fák elhalását (villámcsapás,viharkár, szárazság, betegség stb.).Egyes bolygatási események (pl. kiszá-radás) inkább álló, mások (pl. viharkár)inkább fekvõ holtfát eredményeznek. Aholtfa „optimális” mennyiségének meg-ítélését nagyon nehezíti, hogy mennyi-ségi és minõségi sajátságai a referenciá-nak tekinthetõ természetes erdõkben isóriási változatosságot mutatnak. A gaz-dasági erdõkben a gazdálkodási módalapvetõen meghatározza a holtfamennyiségét.

Néhány európai referencia õserdõFinnország: Alacsony fahozam mel-

lett a holtfa mennyisége is csekély. Alappföldi õserdõkben az átlagos holtfamennyiség az erdei fenyvesekben 19m3/ha, a lucfenyõ uralta, lágyszárúakbangazdag erdõkben 60 m3/ha körül van.

Lengyelország: A Bialowieza erdõ –Európa egyik legtermészetesebb erdeje– a lengyel–fehérorosz határon fekszik,az 1300-as évek óta védett vadászrezer-vátum. A lengyel oldalon az erdõ 17%-a (10 500 ha) nemzeti park, ennek fele80 éve fokozottan védett (nincs fakiter-melés). A rezervátumban a holtfa a földfeletti biomasszának kb. negyedét tesziki, 87 és 160 m3/ha között változik.

Szlovákia: A Poloniny Nemzeti Park-

ban lévõ Havesova 171 hektároserdõrezervátum, a fõfafaj a bükk. Az át-lagos holtfa-térfogat 121 m3/ha.

Magyarország: Három természetes re-ferenciának tekinthetõ bükkös rezervá-tumban az átlagos holtfa-mennyiségek akövetkezõk: Bükk (õserdõ) – 175 m3/ha,Mátra (Kékes Észak) – 106 m3/ha, Aggte-leki-karszt (Alsó-hegy) – 40 m3/ha.

Románia: Négy természetes erdõre-zervátumot mértek fel (Sercaia Brassó me-gyében, a Gemenele a Retyezátban, aNéra forrásvidéke a Szörényi-érchegység-ben, a launa Craiova Krassó-Szörény me-gyében), a holtfa mennyisége 49 és 128m3/ha között változott. A Néra-forrás 5028hektáros erdõrezervátuma 1975 óta vé-dett. Ez Európa egyik legnagyobb bükkõserdeje, ökológiailag kifejezetten stabil.A holtfa mennyisége 78–121 m3/ha.

Franciaország: A Fontainebleau 136

A holtfa erdészeti és természetvédelmiszerepe szakmai fórum

Ország Holtfa Az adatok jellegetérfogat (m3/ha)

Ausztria 0,6 35 cm átmérõ feletti fatermesztési célú erdõk (az összes erdõk 88%-a)

Belgium 9,1 regionális átlag (Vallónia) Franciaország 2,2 országos átlag

6,7 maximális érték egy erdõrészletben (Savoie) Finnország 2–10 fatermesztési célú erdõk átlagaLuxemburg 11,6 országos átlagMagyarország 3–30 mátrai hegyvidéki gazdasági bükkösökNémetország 1–3 egy szövetségi állam (Bajorország átlagértéke)Svájc 12 országos átlagSvédország 6,1 országos átlag

12,8 regionális maximum (Észak)

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 127

hektáros erdõrezervátum, amelyet utoljá-ra 1372-ben vágták tarra, 1853 óta min-den fakitermeléstõl védik. Legfontosabbfafajai: bükk, tölgy, gyertyán és hárs. Aholtfa térfogata hektáronként 142 és 256m3 között változik, a magasabb értékekegy nagy vihar következményei.

Földközi-tenger vidéke: Ezen a vidé-ken általában nem becsülik meg a fama-tuzsálemeket. Referencia-erdõkrõl tu-dunk Olaszországban (Toszkána), Görög-országban (Rodope-hegység), Horvátor-szágban (Velebit-hegység). A mûvelésalatt álló erdõk öreg fáinak is megvan ajelentõségük. Olaszország, Spanyolor-szág, Marokkó és Tunézia paratölgyerdõiben és szelídgesztenye állományai-ban, de még a gyümölcsösökben is sokolyan öreg fát találunk, amelyek a medi-terrán madár-, bogár- és denevérfajokmegõrzésében fontos szerepet játszanak.

Átlagos holtfa-térfogat néhányeurópai ország erdeiben

Bár a mintavételi eljárások különbsé-ge miatt a számadatokat nehéz összeha-sonlítani, az országos erdõleltárokbólszármazó adatok kirívóan különböznekaz õserdõ jellegû erdõkben mért holtfa-térfogattól (l. táblázat).

Elõadások:– Adalékok az erdei holtfa természet-

és erdõvédelmi jelentõségéhez. Dr.Csóka György osztályvezetõ, ErdészetiTudományos Intézet

– Szúbogarak és a holtfa – avagy vág-ni vagy nem vágni – a hazai fenyvesek-ben. Dr. Lakatos Ferenc egyetemi tanár,Erdõ- és Faanyagvédelmi Intézet, Nyu-gat-Magyarországi Egyetem

– A holtfa eddigi és jövõbeli szerepeés kezelése az erdõgazdálkodási gya-korlatban a Pilisi Parkerdõnél. PilisiParkerdõ Rt.

– A holtfa fontossága ésmegõrzésének gyakorlata a Duna-IpolyNemzeti Park Igazgatóság mûködési te-rületén. Kézdy Pál osztályvezetõ, Duna-Ipoly Nemzeti Park

– A holtfa és a gombák. Dr. SillerIrén egyetemi adjunktus, Szent IstvánEgyetem, Állatorvos-tudományi Kar,Növénytani Tanszék

– A holtfa biológiai szerepe. Mennyiholtfa van és mennyinek kéne lenni er-deinkben? Ódor Péter posztdoktori ösz-töndíjas, ELTE Növényrendszertani ésÖkológiai Tanszék

Rendezõk:A WWF Magyarország és a Pilisi

Parkerdõ Részvénytársaság.Fotó: Pápai G.

Felavatták a református temetõbenSimonfy Ákos rubindiplomás erdõ-mérnök síremlékét, aki két ízben,1896–1900-ig és 1921–1946-ig voltNagykõrös város és az erdõbirtokosságfõmérnöke. Õ végezte el – akkor újsze-rûnek számító módszerével – a rábízottfutóhomokos területek fásításátNagykõröstõl Pótharasztig. SimonfyÁkos Erdélyben, a Háromszék megyeiBaróton született 1867-ben. ÉdesapjaBem tábornok katonaorvosa volt. Följe-gyezték róla, hogy õ látta utoljára PetõfiSándort, amint villogó karddal a szászokáltal vezetett ellenség közé rohant.Simonfy Ákos a Selmecbányai Fõiskolaerdõmérnöki karán szerzett diplomát.Végzése után a nagybányai államierdõigazgatóság mérnöki osztályára ke-rült, és bár a millenniumi kiállításra ké-szített erdészeti építkezésekre vonatko-zó miniatûr modelljeit miniszteri dicsé-rettel és kiállítási emlékéremmel jutal-mazták, elõmenetelével mégsem voltelégedett, és 1896-ban beadta pályázatáta megüresedett nagykõrösi erdészetifõmérnöki állásra. A nagybányaierdõigazgató kitûnõ ajánlásánakköszönhetõen 19 pályázó közül az õ je-lentkezését fogadták el. Akkor anagykõrösi erdõbirtokon kívül a várostulajdonát képezte a várostól 40 kilomé-terre lévõ Pótharaszt is, és a területekerdõinek kezelése egyáltalán nem szak-szerû módon történt. A fiatalerdõmérnök azonnal megkezdte – új-szerû módon – a földfordítással valóakáctelepítést. Az új telepítési módról azErdészeti Lapok szakfolyóirat többszöris megemlékezett. Munkásságát a Föld-mûvelésügyi Minisztérium hamarosanelismerte és jutalomban részesítette. En-nek ellenére 1900 novemberében elvál-lalta a szülõföldjéhez hasonló klímájúDalmát tengerparthoz közeli Modrus-Fiume vármegyében lévõ sötétvölgyierdõgazdaság vezetõ erdõmérnöki állá-sát, mert úgy érezte, hogy nem tudjamegszokni az alföldet. Új munkahelyénvezetésével 24 ezer hold nagy értékûfenyves felhasználásához és újraer-dõsítéséhez kezdtek. Fenyõ árbocfátszállítottak Törökországba, Egyiptomba,Velencébe, ahol õ irányította a megron-gált épületek új cölöptalapzatának lera-kását. A horvát erdõbirtokról 1914-bentávozva a kolozsvári kerületi erdõfelü-

gyelõséghez nevezték ki erdõtanácsos-nak, ahol 1921-ig maradt. Ekkor, miutánnem volt hajlandó román szolgálatbalépni, visszajött Nagykõrösre, ahol eltá-vozása óta törést szenvedett az általamegkezdett munka. Erdõsítési munkála-tait megtekintette Kaán Károly, az orszá-gos erdészeti államtitkár és folyamato-san tanulmányozták az országerdõmérnökei. Simonfy Ákos jó polgáravolt a városnak. A nála alkalmazásbanlévõ családokat jó szívvel támogatta.Egészen 79 éves koráig állt a város szol-gálatában. A háború után nagyon elsze-gényedett. Magányosan, elhagyatva haltmeg csaknem százévesen 1962-ben.Hábel György gyémántdiplomáserdõmérnök, a Magyarok Világszövet-ségének tagja, Simonfy Ákos nagytisztelõje kereste meg az Arany JánosMúzeumot néhány évvel ezelõtt azzal akéréssel, hogy segítsenek neki SimonfyÁkos sírját megtalálni. A rendkívül elha-nyagolt állapotban lévõ sírt – a reformá-tus egyház és az önkormányzat anyagitámogatásának, valamint Bekõ Istvángazdasági-temetõgondnok hathatós se-gítségének köszönhetõen – sikerültrendbehozni és sírkõvel ellátni. A sírt azegyház védetté nyilvánította. Az avatá-son jelenlévõ egyik helyi közbirtokos-ság vezetõjének jelenléte is biztosítékarra nézve, hogy a sírra a jövõben isgondot fordítanak.

-szm

Aki megújította a kôrösierdôséget, Simonfy Ákos

Fotó: Szakács László

128 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

Egyesületi hírek

Az OEE elnöksége soros ülését tartottaaz OEE Klubjában. Cserép János elnökköszöntötte a megjelent elnökségi tago-kat és a tanácskozási joggal meghívotta-kat. (Megjelentek: dr. Péti Miklósmagánerdõkért felelõs alelnök, DorosIstván technikus alelnök segítõ, BejczyPéter, Csiha Imre, Molnár Györgyrégióképviselõk, dr. Szikra Dezsõ Erdé-szeti Lapok SZB elnök; kimentésüketkérték: Duska József alelnök, FirbásNándor, Puskás Lajos, Pallagi Lászlórégióképviselõk, tanácskozási joggalmeghívottak közül megjelentek: Kolozs-vári Ákos EB elnök; dr. S. Nagy LászlóSzeniorok Tanácsa elnök, dr. SárváriJános MEGOSZ fõtitkár, Ormos Balázsfõtitkár, Mester Gézáné titkárságvezetõ).

Cserép János elnök megállapította,hogy az elnökség 7 fõvel határozatké-pes. Az írásban elõre jelzett napirendipontokat tette fel szavazásra az elnök,mellyel az elnökség egyetértett. BejczyPéter régióképviselõ kért szót és indít-ványozta, hogy az OEE-t és személyétérintõ ügyet tárgyalja meg elõször az el-nökség. Az elnökség tagjai részére írá-sos anyagot adott át. Az elnökség átta-nulmányozta az iratokat, majd CserépJános elnök kiegészítést és hozzászólá-sokat kért a jelenlévõktõl. A Bejczy Pé-ter által átadott írásos anyag bemutatta,hogy a Szombathelyi HCS választásokatmegelõzõen és azt követõen személyétmunkakörében fenyegetõ felszólítás ér-te, melynek tárgya a helyi csoport titká-ri és régióképviselõi jelöléstõl való elál-lás volt. A felszólításnak nem tett eleget,ezért fenyegetést kapott a SzombathelyiErdészeti Zrt.-nél betöltött munkaköré-bõl való eltávolítása ügyében. Az el-nökség tagjai és a meghívottak is kifej-tették véleményüket. Dr. Péti Miklósmagánerdõkért felelõs alelnök, kérdés-re elõadta, hogy a szombathelyi válasz-táson végig jelen volt, az szabályszerû-en zajlott le, sem akkor, sem utána kifo-gás nem merült fel a választásokkalkapcsolatosan. Bejczy Péter szabályoskörülmények között került megválasz-tásra, a jelenlévõ 99 fõ helyi csoporttagból 70-en adták rá szavazatukat. Aválasztásról hivatalos jegyzõkönyv is

készült. Az elnökségi ülésen hozzászó-lók törvényességi vizsgálatot javasoltak,hiányolták az OEE Etikai Kódexénekmeglétét, a törvényesség betartását ésbetartatását igényelték és határozatmeghozatalát javasolták. (Csiha Imrerégióképviselõ hivatali elfoglaltsága mi-att az üléstermet elhagyta.)

Az elnökség határozatba foglaltadöntését:

2/2006. (márc.14.) sz. elnökségihatározat:

Bejczy Péter elnökségi tag, azOEE elnöksége 2006. március 14-iülésén, a Nyugat-Dunántúli régióképviselõjeként felszólamlással élt.Bejelentette, hogy személy szerintõt méltatlan támadás érte, mint azOEE helyi csoportjának volt és újra-választott titkárát.

A szabályosan megtartott és érvé-nyes választáson, több jelölt közülBejczy Péter nyerte el a HCS titkárifunkciót, valamint a régióképviselõszemélyére vonatkozó jelölést. A vá-lasztáson az OEE Országos VálasztásiBizottsága kiküldött tagja, dr. PétiMiklós végig részt vett, aki semmilyenszabálytalanságot nem tapasztalt ésnem érkezett a választással kapcsola-tos kifogás és bejelentés sem.

Bejczy Péter elmondása szerint tá-madás érte a választást megelõzõenés választás után is, hogy nem mon-dott le a jelölésrõl más személy javá-ra. E támadás a munkahelyi egzisz-tenciáját érintheti, illetve fenyegeti.

Az elnökség a fenti ügyet megtár-gyalva, határozottan kiáll – eddigiOEE munkája alapján – Bejczy Pétermegválasztott HCS titkár mellett ésfelhívja az érdekeltek figyelmét,hogy az ilyen magatartás méltatlana HCS, valamint az OEE egészénektörténeti hagyományaihoz. Az OEEelnöksége és tagsága mindenkorképviseli és támogatja a munkáju-kat becsülettel végzõ tisztségviselõités az ilyen befolyásolási kísérlete-ket határozottan visszautasítja.

(Jelen van 6 fõ; a határozatot egy-hangúan megszavazta az elnökség.)

Az elnökség a hatáskörébe tartozó

kitüntetések elfogadásával folytattamunkáját.

Bogdán József a Díj Bizottság elnökeelõzetesen ellenõrizte a javaslatokat,melyek az elnökség elé kerültek.

Az elnökség megvitatta a szakosz-tályok által beküldött javaslatokat és sa-ját javaslataival kiegészítve, meghoztadöntését:

3/2004. (márc.14.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség vita után megszavaz-ta az egyesületi kitüntetésekre adottelnökségi javaslatokat és utasítottaa fõtitkárt, hogy a Díj Bizottsághozhatáridõre továbbítsa azokat. (Jelenvolt 6 elnökségi tag, a határozatotegyhangúan megszavazták.)

A második napirendi pontban az el-nökség megtárgyalta az írásban elõter-jesztett javaslatot az erdészeti ágazatjövõjérõl, mely a parlamenti pártoknakés vezetõ politikusoknak kerül átadásra.A javaslat a FAGOSZ, MEGOSZ és OEEközös indítványára létrehozott bizottságmunkája, mely az Erdõtörvény módosítá-sa céljából került megalakításra. Az el-nökség az elkészült tervezettel egyetér-tett, azzal, hogy markánsabban kell meg-fogalmazni az állami erdõgazdálkodássalés nemzeti parkokkal kapcsolatos bekez-déseket.

4/2006. (márc.14.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség elfogadja a beterjesz-tett „AZ ERDÉSZET MEGOLDANDÓFELADATAI – FAGOSZ, MEGOSZ, OEEfelhívás a parlamenti pártok részére”munkaanyagot. A véglegesített felhí-vást a parlamenti pártoknak meg kellküldeni vagy személyesen átadni azelérhetõ politikusoknak, parlamentiképviselõknek. Az egyeztetett és vég-legesen elfogadott felhívást az Erdé-szeti Lapokban közzé kell tenni.

(Jelen van 6 fõ; a határozatot egy-hangúan megszavazta az elnökség.)

A harmadik napirendi pontként az el-nökség a Gazdasági és Közlekedési Mi-nisztériummal megkötendõ szerzõdést is-mételten áttekintette. A szerzõdés tárgyaa megújuló energia hasznosítása, kiállítás,konferencia szervezése és az oktatás, ku-tatás területén való együttmûködés. Azegyüttmûködõ felek Sopron Megyei JogúVáros, a Nyugat-Magyarországi Egyetemés a Magán Erdõtulajdonosok és Gazdál-kodók Országos Szövetsége. Az aláírás

JEGYZÕKÖNYVkészült az Országos Erdészeti Egyesület elnökségi ülésérõl.

OEE Klub, Budapest, Fõ u. 68. sz.2006. március 14.

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 129

bejelentése és protokolláris elõkészítése a2005. december 9-i Küldöttközgyûlésenmegtörtént, most az aláíráson a sor.

Az egyebek napirendi pont kereté-ben Cserép János elnök megköszönte aPécsi Helyi Csoport és a MEFA Zrt. ve-zetésének és tagságának a színvonalasOrszágos Erdészbál megszervezését.

5/2006. (márc.14.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség határozatában kö-szöni meg a Pécsi Helyi Csoport ésa MEFA Zrt. vezetésének és tagságá-nak az Országos Erdészbál színvo-nalas megszervezését. A rendez-vény életben tartásával folytatódottaz Egyesület évszázados hagyomá-nya, a szakmai érdekérvényesítésmelletti baráti együttlét és az egye-sületi szellem ápolása.

(Jelen van 6 fõ; a határozatot egy-hangúan megszavazta az elnökség.)

Dr. S. Nagy László, a Szeniorok Ta-nácsa elnöke, tájékoztatta az elnöksé-get, hogy 2006. április 10-én dr. Lám-falussy Sándor úr lesz az elõadó a Sze-niorok Tanácsa összejövetelén.

Ormos Balázs fõtitkár tájékoztatta azelnökséget, hogy az Erdészcsillag Ala-pítvány 2006. évi tevékenységét és ajövõ terveit át kell tekinteni a következõelnökségi ülésen.

A fõtitkár tájékoztatta az elnökséget,hogy az Egyesület programjában sze-replõ Erdész Öregek Otthona kialakítá-sára is alkalmas épület eladásra kerülSopronban. Az épület a volt Gyerek-szanatórium, mely jelenleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem tulajdonábanvan. Jó lenne, ha a szakma meg tudnámenteni az erdõhöz csatlakozó épüle-tet, mely ára 330 millió Ft. Az elnökségnem foglalt állást az ügyben.

A fõtitkár a továbbiakban tájékoztattaaz elnökséget, hogy dr. Andor Józseftagtársunk felhívása nyomán, mely az1956-os évfordulóhoz kötõdõen, „Ültessfát a hõsökért” országos mozgalmat in-dított, a kuratórium tagjai közé választot-ta Ormos Balázs fõtitkárt. További er-dész tagok prof. dr. Faragó Sándor rek-tor és dr. Pethõ József tagtársunk.

Több hozzászóló nem lévén, CserépJános megköszönte a megjelent meghí-vottak, valamint az elnökség aktív mun-káját és az ülést bezárta.

kmf.Ormos Balázs

jegyzõkönyvvezetõCserép János

elnökHitelesítõk: Molnár György

Dr. Péti Miklós

Boldizsár Antal1929–2006

Életének 77. évében váratlanul elhunyt Bol-dizsár Antal, az ÉSZAKERDÕ Zrt. DélbükkiErdészeti Igazgatóságának ny. igazgatója.2006. február 16-án családtagok, erdészek,vadászok, öregek és fiatalok sokasága kísér-te utolsó útjára a miskolci Szent Annatemetõben.

Már gyermekkorában megtanulta a szak-ma szeretetét, az emberséget, a megfontolt,fegyelmezett munkát, mert édesapja is er-dész volt. Trianon miatt Csíkból menekülvea Miskolci m. kir. Erdõhivatalnál kapott be-osztást és egész életét a bükki erdõhiva-taloknál töltötte.

1950-es évek politikai torzulásai miattnem folytathatta gimnáziumi tanulmányait,soron kívül behívták munkaszolgálatos ka-tonának, de ez sem szegte kedvét, hogy azerdészetnél találja meg élete értelmét. Tanu-lás és szakvizsga, mûszaki vezetés és erdé-szeti technikum, munkasikerek és kitünteté-sek után 1963. július 1-tõl a MocsolyástelepiErdészet vezetõje.

Az 1812-ben telepített kincstári kolóniaaz ország egyik legrégibb erdészeti központ-ja. 1818-ban Districte, késõbb Revier Mo-csolyás, azután erdõhivatal, erdõgondnok-ság, üzemegység, erdészet. Az átszervezé-sek miatt területe többször változott, 1973óta a 600 méternél magasabb Tölgyes-Mátratérségétõl a Tiszáig-Sajóig terjed. A mintegy1100 km2-en 3 erdõgazdasági tájban, 28 köz-ség határában fekvõ 7500 ha állami erdõbena Bükki és a Hortobágyi Nemzeti Park, aBorsodi Mezõségi Tájvédelmi Körzet termé-szeti értékeit is védeni kell. A hagyományoserdõgazdálkodás mellett 200 ha szántót mû-veltek, magpergetõt, nagyüzemi csemete-kertet üzemeltettek.

Ezen adatok ismeretében tudjuk értékel-ni azt a munkát, amit a mocsolyásiak végez-tek Boldizsár Antal vezetésével. E munka so-rán mutatkozott meg kiváló szervezõ és irá-nyító készsége, közgazdasági szemlélete,határtalan szakmaszeretete. A közös munkaeredményeként született a mondás az 1970-es években: „Mocsolyás emberemlékezetóta élüzem”. Igazi gazdája volt az erdészet-nek és ezt értékelték a mocsolyási úttörõk is1972 májusában, a sokadik élüzemavatón,amikor saját szerkesztésû „Fagazdasági Hír-adóval” és ünnepi mûsorral köszöntötték azerdészetet, benne szüleiket.

Másfél tucat kitüntetés és érem, külföldijutalom- és tanulmányutak jelzik BoldizsárAntal elismertségét, aki munkatársaivalszemben mindig segítõkész, türelmes, má-sok gondjaira odafigyelõ, együttérzõ, de szi-gorú vezetõ volt. Szívügye volt a vadgazdál-kodás, mert az erdészet hegyvidéki részemindig üzemi vadászterület volt.

Nyugdíjasként kertészkedett, mûvelteszõlõjét és szívesen kínálta meg látogatóit fi-nom boraival. Szakszerû erdõtelepítése von-zotta az érdeklõdõket és halála elõtt néhánynappal még az esedékes 6,8 ha elsõ kivitelterveit egyeztette az erdészeti szolgálattal.

2005 karácsonyára jelent meg „KisgyõrTörténelem és néphagyomány” c. monográ-fia, amiben „Erdész voltam Mocsolyáson”

címmel emlékezik vissza a küzdelmes évti-zedekre. Ebben írja: „Az erdészszakma nem-csak puskából áll… Mindig fontos a szavahi-hetõség, az egyenes jellem… A jó erdész sze-resse munkáját”.

Boldizsár Antal szavahihetõ, egyenes jel-lem volt. Szerette munkáját. Így marad megemlékezetünkben is!

Isten Veled Tóni!Járási Lõrinc

Pap Zoltán1964–2006

2006. február 17-én kí-sértük utolsó útjára PapZoltán erdõmérnökötCsurgón. Szûnni nemakaró fájdalommal bú-csúztak tõle szeretõ csa-ládja, kollégái, barátai.

Az ország másik vé-gében, Hajdúnánáson született és gyerekes-kedett. A gimnáziumot már Hajdúböször-ményben végezte, majd sikeresen felvételi-zett az Erdõmérnöki Karra. A felvételi utánkerült elõször Somogyba – elõfelvételiskéntMarcaliban töltötte le egyéves katonai szol-gálatát.

Az egyetemi évek során – 1986-ban meg-nõsült, ott született elsõ gyermeke is. Nemsokkal ezután sikeres államvizsgát tett.

Friss diplomával 1988-ban került aSEFAG Nagybajomi Erdészetéhez – erdõ-mérnök-gyakornok, majd mûszaki vezetõvolt. Két év múlva lett az Iharosi Erdészetmunkatársa, ahol másfél évtizedet töltött fa-használati mûszaki vezetõként, majdágazatvezetõ fõmérnökként.

Nem mindennapi bensõje folytán egyszer-re tudott lenni tudatos erdõmérnök ésmegértõ jó barát, a reá bízott erdõ ura és egy-ben alázatos szolgája. Irányításával probléma-mentesen mûködött erdészete fahasználatiágazata, neve egyet jelentett a megbízhatóval,az újjal, a segítõkésszel. Informatikai ismerete-ivel, elõttünk járó nyitottságával a szomszéderdészetek munkáját is megkönnyítette. Sze-mélyéhez kötõdõen rendszeres szakmai ta-pasztalatcserék szervezõdtek a térségben,részt vett az OEE munkájában is.

Szûk két évtizedet töltött velünk: kollégák-kal, barátokkal, egy kicsit többet az évfolyam-társakkal. A sors ajándéka volt Õ nekünk, azhogy vele lehettünk. Vele Lankócon, ahol apörkölt mellett a nóta róla szólt: „…a legelsõhajdú vagyok…”, vele a tengeren, a hófödtehegyekben sílécen csúszva, nyáron a Yamahanyergében mindent meghódítva.

A sok-sok feledhetetlen közös élményt elnem múló érzést csend követi, melyben azágneslaki korsók utoljára csörömpölnek, Ér-ted harangozunk Barátom!

„Lehunyom szemem, s messze járok,Veled az Úton, vagy mellette, együtt Ba-

rátom!Könnyezem a mosolyt, fáj ami jó volt, Nem ízlik az édes, keserû a bor.A film forog tovább, ott vagyunk jóban-

rosszban,Az erdõ zöld volt, már nem az: lehullott a

lombja.”Horváth Mihály

130 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

Stift László(1926–2005)

1926 május 23-án szüle-tett Magyarkeresztúron,édesapja, nagyapja iserdész volt. Az elemi is-kola elsõ négy osztályátszülõfalujában, a négypolgárit Kapuváron vé-gezte. Egy éves gyakor-

nokoskodás után 1944-ben az EsztergomiErdész Szakiskolába került, ahol 1946-banszerzett alerdész képesítést.

Elõször a Kapuvári Erdõgondnokságnálfizikai munkát végzett, majd a Csapodi –Cser kerületben lett kerületvezetõ erdész.1950-ben került édesapja helyére a Faluhelyerdészkerületbe. Rövid ideig a szanyi üzem-egység vezetõjévé is kinevezték, majdvisszatérve 1987. évi nyugdíjba meneteléiga faluhelyi kerületet (Babót községhatár)vezette.

Kezdeti ténykedése a háború során leta-rolt elbokrosodott területek szakszerû rend-betétele volt, tuskózással, teljes talajelõ-készítés és makkvetés alkalmazásával. Az újvéghasználatokat kézi tuskóirtással végez-ték, ezt gépi szántás, majd tölgy erdõsítéskövette. 1970-tõl tuskózás nélkül, altalajlazí-tással, részleges talajelõkészítés után történtaz erdõsítés.

Mûködésének idején történt a Kis-Rábafolyónak és csatornarendszerének a kialakí-tása, a meder mélyítése, amely az erdõterü-let talajvízszintjének drasztikus csökkenéséteredményezte. Emiatt a korábbi kõrisek,nyárasok helyére õ már kocsányos tölgyetültetett. A magasabb fekvésû területekenmás fafajokkal, így mocsártölggyel, vöröstölggyel, fekete dióval.

Részt vett a tulajdonosok által 1956-banletarolt 80 ha-os közbirtokossági erdõ felújí-tási munkáinak irányításában is.

Egész életét az erdõ, a természet szerete-te töltötte ki, szenvedélyes, hozzáértõ va-dász volt, kisebbik fia Gyõzõ is erdész-va-dász lett (+1996).

Drága Munkatársunk, Barátunk! Rövid,súlyos betegséged 2005. május 5-én az égivadászmezõkre szólított közülünk. Testedeta babóti temetõben kísértük utolsó útjára.Lélekben mindig köztünk leszel! Nyugodjálbékében.

Kóródi Sándor

Virág Ferenc1937–2006

2006. január 31-én a Cserhát szívében fekvõnagylóci templom harangja temetésre hívtaa környezõ lakosokat, erdészeket. Az Ipoly-erdõ Rt. Szécsényi Erdészetének mindenkiáltal megbecsült és szeretett nyugdíjas erdé-szét, Virág Ferencet temettük.

1937. július 20-án született Rimócon, er-dész családba. Édesapja a Cserháti ÁllamiErdõgazdaság Rimóci kerületében dolgo-zott. Ferenc az általános iskolát Rimócon vé-gezte. Családi indíttatásra és az erdõ szerete-tével 1952 szeptemberében Sopronban, azErdészeti Technikumban kezdte meg tanul-mányait, és szerzett oklevelet.

Központi utasítás alapján visszakerült aCserhátba, a Cserháti Állami ErdõgazdaságInászói Erdészetéhez, ahol beosztott, majd aTábi kerületben lett kerületvezetõ erdész.

Munkájának elismerése után 1961-ben aNagylóci kerületbe helyezték át, mely az er-dészet egyik legnehezebb kerülete volt.

Több alkalommal kínáltak fel részéremûszaki vezetõi beosztást. Ezt nem fogadtael, „tõ melletti erdész” kívánt lenni. Az erdõszeretete – amit otthonról hozott – az er-dészkerületben tartotta.

Nagyon nagy munkabírással rendelke-zett, tisztelte kollegáit, fõnökeit.

42 évet töltött le Cserhát erdõiben, ebbõl36 évet a Nagylóci kerületben dolgozott.Munkáját dicsérik a szépen fejlõdõ tábi,rimóci, nagylóci erdõk.

1997. december 16-án nyugdíjba vonult.Nyugdíjasként magán-erdõgazdálkodónálfolytatta tovább munkáját.

2005. szeptember 30-án Sopronban azErdészeti Technikum az 50 éve végzett diá-kok részére alapított Aranyoklevelét vette át.Tele életerõvel együtt örült az osztálytársai-val, távlati terveirõl beszélt.

Január 27-én villámcsapásként ért ben-nünket hirtelen halála.

Temetésén kollegái, osztálytársai, barátaikísérték utolsó útjára. Ott voltak a környék-beli emberek is, akik szerették és tisztelték.

Emlékét megõrzik a keze munkája utánlétrehozott és ápolt erdõk.

Nyugodjon békében, legyen könnyû aföld, mely betakarja!

Rózsa Szilveszter

„Fekszem itt a szürkületben,Túl a rétnek nagy a csendje.S zúg mögöttem ötven erdõÖtven évem rengetegje.”

Áprily Lajos

Zsilvölgyi László(1937–2005)

1937. április 11.-én szüle-tett Egercsehiben. Az ál-talános iskola valamintaz ózdi középiskola el-végzése után nyert felvé-telt a Soproni Erdõmér-nöki Fõiskolára, amelyet1961-ben fejezett be. Eb-

ben az évben lett tagja az Országos ErdészetiEgyesületnek is.

A diploma megszerzése után rövid ideigaz Egri Erdõrendezõségnél dolgozott. Eztkövetõen a Mátrai Erdõgazdasághoz kerültmûszaki vezetõi, majd mûszaki elõadóimunkakörbe. Már ebben az idõben – igazmár hallgatóként is – az erdészettel kapcso-latos mûszaki ismeretek illetve fejlesztésekfoglalkoztatták. Elkötelezte magát az erdeifeltárás, valamint a kötélpályák használatá-nak illetve továbbfejlesztésének területén.

1971-ben változás következett be életé-ben. A Vértesi Erdõgazdasághoz került mû-szaki osztályvezetõi beosztásba. Irányításávalmegkezdõdött az országban elsõként a „fû-

részipari rekonstrukció” keretében megépí-tett Pusztavámi Fûrészüzem korszerûsítése.

Már ekkor sem kímélte erejét – éjt nappal-lá téve dolgozott munkatársaival, hogy az 1972éves OEE Tatai vándorgyûlésen osztatlan elis-merést kiváltva bemutassa a megvalósított kor-szerûsítés eredményét. 1973-tól a Soproni Ta-nulmányi Erdõgazdaság fõmérnöke majd aMûszaki Erdészet vezetõje. Sopronban is az Õirányításával kezdõdött el a Fûrészüzem re-konstrukciója.

1978-ban visszatért a Mátrai Erdõgaz-dasághoz ahol megkezdhette a már korábbankipróbált kötélpályák továbbfejlesztését, újab-bak megtervezését. A kötélpályák tervezése,legyártása mellett több hasítógépet, elõközelítõkötélpályát is kifejlesztett. Munkája során igennagy segítséget nyújtott az erdõfeltárásban is. Akötélpályás közelítés – mint a hegyvidéki ter-mészetes felújítások kíméletes végrehajtásánaktechnológiája – egyik legismertebb elméleti ésgyakorlati szakembere hazánkban.

Kifejlesztett kötélpályáival a mai napigdolgoznak szerte az országban.

Töretlen elkötelezettséggel végezte sok-szor kétkezével is a fejlesztési munkáit. So-kan nem értették, hogy hazánkban is vanlétjogosultsága a kötélpályával történõ köze-lítésnek és értetlenül rácsodálkoztunk, hogya költségtényezõi magasabbak a hagyomá-nyos technológiáknál. Nem kímélte magát,maximalistán elkötelezett volt az ügy iránt.Noha egészségi állapota megromlott – melyrõlnem igen akart tudomást venni –, tovább vé-gezte munkáját, és az általa létrehozott kötél-pályákat élete végéig – nem kis nehézségekközepette- vállalkozásban üzemeltette.

Az Országos Erdészeti Egyesület 2001-ben Kaán Károly emlékéremmel ismerte elkimagasló szakmai tevékenységét.

Kevesen tudták róla, hogy mennyire sze-rette a természetet, amelyet mûvészi fényké-peken örökített meg.

Augusztus 19-én vettek tõle végsõ búcsútcsaládtagjai, kollégái, barátai, ismerõsei azegri Minorita templomban.

Hiányozni fogsz Zsili!Schmotzer András

A lapot Magyarország legnagyobbmédiafigyelôje, az

OBSERVER BUDAPESTMÉDIAFIGYELÔ KFT.

1084 Budapest, Auróra u. 11.Tel.: 303-4738

rendszeresen szemlézi

» OBSERVER «

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április) 131

JelentkezésJelentkezni a kitöltött

JELENTKEZÉSI LAP elküldésévellehet, mely kérhetõ az OMBKE és azOEE titkárságától vagy letölthetõ a

www.ombkenet.hu honlapról is.

A jelentkezõk a rendezvény program-járól részletes információt kapnak.

Elérhetõség:OMBKE,

1027 Budapest, Fõ u. 68.Levélcím:

OMBKE 1371 Bp. Pf. 433Tel./Fax: 06-1-2017337

e-mail: ombke@mtesz.hu

„Az ÉV ERDÉSZE 2006”VERSENYAz Országos Erdészeti Egyesület kétévente hirdeti meg az „Év erdésze” kitüntetõ cím elnye-résére országos versenyét. Az „Év erdésze 2006” verseny 2006. május 25-27. között kerülmegrendezésre Mátrafüreden, a Vadas Jenõ Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképzõ Isko-la és Kollégium, valamint az EGERERDÕ Zrt. szervezésében.A helyezettek díjainak átadására 2006. május 27-én, az „Országos Bányász – Kohász – Er-dész Találkozó” keretein belül kerül sor Egerben. Az elsõ helyezett díját hivatalosan, a 2006.évi Vándorgyûlés keretében, 2006. június 10-én, Pápán adja át az OEE elnöke.A legutóbbi, a SEFAG Zrt. által rendezett verseny tapasztalatai elnökségi ülés keretében ke-rültek értékelésre. Elnökségi javaslatra egy bõvített rendezvényt tervezetnek a szervezõk.Várják a versenyzõk mellett a csapatkísérõket és a „szurkolókat”, akik a helyi versenyekhelyezettjeibõl kerülnek ki. A rendezõk szakmai programok szervezésével teszik tartalmasab-bá a versenyen résztvevõk napjait.A szervezõk várják valamennyi állami erdészeti zrt. nevezését, valamint a MEGOSZ által de-legált hat fõ versenyzõ részvételét az erdésztársadalmat megbecsülõ, már hagyományosanmegrendezendõ vetélkedésre. A versenyszabályzat és egyéb információk megtalálhatók a www.egererdõ.hu honlapon.Kérjük a versenyzõket indító zrt.-ket és magánerdõ-gazdálkodókat, hogy nevezéseiket meg-tenni és a résztvevõk létszámát bejelenteni legkésõbb 2006. május 10-ig szíveskedjenek azegererdo@egererdo.hu, vagy urban.pal@egererdo.hu címekre.Kérjük az állami és magánerdõ-gazdálkodás vezetõit, hogy támogassák rendezvényünket. A szervezõk nevében üdvözlettel:

Schmotzer András Urbán Pálmérnök tanár osztályvezetõ

FelhívásEgyetemünkön az informatika oktatása 30 éves múltra tekint vissza. Az évfordulóalkalmából az OEE Informatikai Szakosztálya és a Nyugat-Magyarországi EgyetemErdõmérnöki Kara ez évben jubileumi kiadványt tervez megjelentetni. Célunk azerdészeti szakterület informatikai vonatkozású eseményeinek feldolgozása. Kérjük azon személyeket, akik az erdészeti igazgatásban, erdészeti vállalatoknálvagy informatikai cégeknél fellelhetõ adatokkal, információkkal rendelkeznek,jelentkezzenek az alábbi címek valamelyikén:Facskó Ferenc – ffacsko@emk.nyme.hu, 99/518-200Nyull Balázs – nyull.balazs@digiterra.hu 1/2258173

OEE Informatikai Szakosztály

Erdôk zugában éltem

Megjelent Wentzely Dénes legújabb kötete. Megrendelhetõ utánvéttel vagyszemélyesen az alábbi telefonon: 06 83 312 506Levélcím: 8360 Keszthely, Munkácsy M. u. 13.

FF II GG YY EE LL EE MM !!Az Országos Erdészeti Egyesület Gépesítési Szakosztályával közös

szervezésben szakmai tanulmányút azINTERFORST Nemzetközi Erdészeti Gépesítési Kiállításra,

látogatás a Bajorerdõ Nemzeti Parkban,az aktív és passzív természetvédelem gyakorlati kérdéseinek tanulmányozása.

München, Grafenau 2006. július 11-15. (5 nap/4 éj)

További felvilágosítás: Molnár Jánosné mobil: 06/30-9828-766, e-mail: erfatour@qwertynet.hu

VÁRJUK JELENTKEZÉSÉT!

132 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 4. szám (2006. április)

Országos Erdészbál PécsettAz Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei Helyi Csoportja és a Mecseki Erdészeti Zrt.

országos báljáról képes tudósítás.

Fotók: Pápai G.