Eredményes Európai Mozgásgyógyszer Kongresszus Budapesten

15. évfolyam ● 59. szám ● 2014/3

Sporteseményeklátogatottsága

●

A tartáskorrekciójelentôsége

●

A hiperventilációveszélyei

●

Konferenciabeszámolók

Eredményes Európai MozgásgyógyszerKongresszus Budapesten

3rd European Initiative for Exercise in Medicine

Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2014. szeptember 15-16.

For

rás:

Mag

yar

Tudo

mán

yos

Aka

dém

ia

MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii SSzzeemmlleeHHuunnggaarriiaann RReevviieeww ooff SSppoorrtt SScciieennccee

15. évfolyam 59. szám – 2014/3Megjelenik negyedévenként

FFôôsszzeerrkkeesszzttôôEEddiittoorr--iinn--CChhiieeff

Bartusné Szmodis MártaAAllaappííttóó sszzeerrkkeesszzttôô

FFoouunnddiinngg eeddiittoorrMónus András

FFeelleellôôss sszzeerrkkeesszzttôôEEddiittoorr--iinn--CChhaarrggee

Szôts GáborSSzzeerrkkeesszzttôô

EEddiittoorrBendiner Nóra

AAnnggooll nnyyeellvvii lleekkttoorrEEnngglliisshh EEddiittoorriiaall CCoonnssuullttaanntt

Gallov Rezsô

TTaannááccssaaddóó tteessttüülleettAAddvviissoorryy BBooaarrdd

Apor Péter (elnök)Ács Pongrác

Bánhidi Miklós Dóczi TamásFarkas Anna

Felszeghy Klára Gáldiné Gál Andrea

Gombocz János Hédi Csaba

Ihász FerencKeresztesi Katalin

Mónus András Pavlik Gábor

Pucsok József Radák Zsolt

Rétsági Erzsébet Sterbenz Tamás Szabó S. András

Szabó TamásTihanyi József

Vajda Ildikó Zsidegh Miklós

MMûûsszzaakkii sszzeerrkkeesszzttôôSomogyi György

KKiiaaddjjaa aa MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg

PPuubblliisshheedd bbyy tthhee HHuunnggaarriiaann SSoocciieettyy ooff SSppoorrtt SScciieennccee

EEllnnöökkPPrreessiiddeenntt

Tóth MiklósTTiisszztteelleettbbeellii eellnnöökköökkHHoonnoorraarryy PPrreessiiddeennttss

Nádori László †Frenkl Róbert †Pucsok JózsefSSzzeerrkkeesszzttôôssééggEEddiittoorriiaall OOffffiiccee

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.Tel./Fax: (36-1) 460-6980

EE--mmaaiill:: [email protected]:: www.sporttudomany.hu

HHiirrddeettééssffeellvvéétteellaa sszzeerrkkeesszzttôôsséégg ccíímméénn

AAddvveerrttiissiinnggiinn tthhee EEddiittoorriiaall OOffffiiccee

NNyyoommddaaii mmuunnkkáállaattookkReálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.

ISSN 1586-5428

Tartalom/ContentsBBeekköösszzöönnttôô

PPuuccssookk JJóózzsseeff . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

TTaannuullmmáánnyyKKoozzmmaa GGáábboorr,, MMiicchhaallkkóó GGáábboorrA lakosság szociodemográfia jellemzôinek hatása a sportesemények látogatottságáraThe impact of socio-demographic characteristics od populationon attendance of sporting events . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

VVaarrggaa CCssaabbáánnéé ZZaakkaarriiááss EEmmôôkkee,, WWiillhheellmm MMáárrttaaA tartáskorrekció jelentôsége a zenemûvészeti szakközépiskolák testnevelésében Importance of posture correction in the PE of Conservatories . . . . . 1111

VVaassaass SSzziillvviiaa,, HHoorrvváátthh GGáábboorrHosszas víz alatti úszás – az elôzetes hiperventiláció veszélyeiProlonged underwater swimming – the risk of prior hyperventilation . . 1188

MMûûhheellyyMMaattlláákk JJáánnooss,, RRáácczz LLeevveennttee,, TTiihhaannyyii JJóózzsseeffAz agilitással kapcsolatos kutatások áttekintéseReview of research on agility . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2233

RRééttssáággii EErrzzsséébbeett,, CCssáánnyyii TTaammáássNemzeti Alaptanterv 2012 Testnevelés és sport mûveltségi terület – az iskolai testnevelés új kihívásai I.2012 National Curriculum’s Physical Education and Sport Subject Area - New Challenges of School Physical Education I. . . . . 3322

KKoonnffeerreenncciiaa bbeesszzáámmoollóóFFaarrkkaass AAnnnnaa3. Európai Mozgásgyógyszer KongresszusTudományos ülés a mozgásról – avagy, üzenetek az akadémiárólEuropean Initiative for Exercise in Medicine 3rd Congress . . . . . . . . 3377

HHaammaarr PPááll,, KKeerreesszztteessii KKaattaalliinnÚjszerûség és hagyomány a testnevelés tanításában és a tantervi gondolkodásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4411

FFaarrkkaass AAnnnnaa,, NNéémmeetthh ZZssoollttBeszámoló a 19. ECSS kongresszusról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4422

KKöönnyyvviissmmeerrtteettôôSSzzaabbóó LLaajjoossA szellem olimpiai bajnoka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4433

GGyyöömmöörreeii TTaammáássAz önkormányzatok sportfinanszírozása Magyarországon . . . . . . . . 4433

RReeffeerrááttuummAAppoorr PPéétteerr rroovvaattaa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4444

Emlékkonferencia prof. dr. Frenkl Róbert 80. születésnapjának tiszteletére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4499

Az Európai Mozgásgyógyszer Mozgalom Budapes-ten tartott 3. kongresszusának tiszteletére megjelentIfjúság – Egészség – Sport címmel a Magyar Sporttu-dományi Füzetek sorozat legújabb kiadványa.

A XI. Sporttudományi Füzet a sportolás hatásá-nak átfogó háttérvizsgálata, mely egy összetett, ke-resztmetszeti, több mint 3700 magyar, iskoláskorúgyermek és egyetemista részvételével zajlott vizsgá-

latot mutat be. A legfrissebb eredményeket vonul-tatja fel a 7-18 éves gyermekek, illetve közel 300egyetemi hallgató körében a testösszetétellel, az ult-rahangos csontvizsgálattal, a kardiovaszkulárismutatókkal, az iskolai motoros próbák eredménye-ivel, a habituális fizikai aktivitással, a táplálkozásiszokásokkal, közérzettel és a szocio-ökonómiaihelyzettel kapcsolatban.

A tudományos igényességgel szerkesztett, hazaiés nemzetközi szakirodalommal ellátott könyv a

gyermek- és serdülôkor egészségügyi állapotánakfelmérésére irányuló kutatási elôzmények szemlél-tetésével kezdôdik, majd bemutatja a vizsgálati sze-mélyeket és alkalmazott módszereket. Az Eredmé-nyek fejezetben áttekinthetô módon, a tartalom-jegyzék mentén haladva az összetett vizsgálat rész-letei olvashatók. Az alap testméreteken kívül azegészséggel és az életmóddal közvetlen módon

összefüggô eredmények láthatók azantropometriai vizsgálatoknál. A po-pulációs méréseknél használhatókvantitatív ultrahangos csontsûrû-ség mérés nyers adataiból származóéletkoronként és nemenként történôösszehasonlítása jelenik meg a szö-veg mellett színes ábrákon és táblá-zatok keresztül is a következô rész-ben. Hasonló szisztéma jellemzi akardiovaszkuláris állapotot jellemzôszívfrekvencia, szisztolés és diaszto-lés vérnyomás értékek bemutatását.Az iskolai fittségi próbák sokszínûsé-ge ellenére a különbözô motoros ké-pességeket jellemzô pályatesztek tá-jékoztatnak az iskolás gyermekekfittségi állapotáról. Az eredményeketkiegészítik a gyermekek habituális fi-zikai aktivitási szokásait vizsgálókérdôív elemzése, valamint az aktivi-tást objektív módon mérô akcelero-méteres vizsgálatok. A fejezet tartal-mazza a mindennapos testnevelésbevezetésének elsô hatásvizsgálatátis, mely életkori összehasonlításokatmutat be a hipoaktív életmód és atestzsírszázalék között.

Külön kiemelendô a kérdôíves fel-mérés eredményeit bemutató rész,egyrészt a könyvbeni terjedelme,másrészt a sokrétû, összetett szocio-ökonómiai tartalma miatt is. Azeredmények megértését továbbra isnagyon jól szemléltetô, színes ábráksegítik. A kérdôíves adatgyûjtéselemzése a családi háttér és életkö-rülményektôl kezdve, a sportolási ésszabadidô eltöltési szokásokon át, akáros szenvedélyeket is feltérképezôtáplálkozási résszel zárul. Továbbiegységként jelenik meg a Sport ésegészség témakörében végzett kuta-tási eredmények bemutatása. Azösszefüggések megértését segítik asportolással, a humánbiológiai, fizio-lógiai mutatókkal, az egészségképpelés a közérzettel kapcsolatos korrelá-ció mintázatok, valamint a faktora-

nalízis eredményeit bemutató ábrák az alsós és fel-sôs, középiskolás tanulók illetve az egyetemi hallga-tók körében.

A könyv záró fejezete az interdiszciplináris vizsgá-lat eredményei alapján egy részletes megbeszéléstkövetôen, megállapításokat és ajánlásokat is tesz,elsôsorban az iskoláskorúak körében mért túlsúly,csökkent fizikai aktivitás, emelkedett vérnyomás, ésa nem változatos étkezési szokások tekintetében.

TTrráájjeerr EEmmeessee

KKöönnyyvviissmmeerrtteettôô

Fô

támogatók:

3Beköszöntô •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

BeköszöntôBeköszöntött az ôsz. Az esôs

szeles nyári napokat, hûvöséjszakák és meleg napsugarasnapok követik. Szeptember-ben a napsugár ereje még ele-gendô ahhoz, hogy a bôrbenképzôdô D vitaminból aktív D3vitamin keletkezzen. Biztosít-va ezáltal génjeink, sejtjeink,szöveteink, szerveink optimá-lis mûködését. Az ôszi napozásegészséges. Nem kell félni a le-égéstôl. Munkás hétköznapja-ink, különösen az ülô foglalko-

zást végzôknél, naponta követeli a fizikai aktivitást ésa testmozgást. A XXI. század igényei az életmód tá-masztotta kihívások, az egészségmegôrzés a hosszabbélettartam igényli a mindennapos mozgást. A mozgáspozitív hatását nemcsak a gyógyításban, hanem egyreinkább a megelôzés eszközévé kell tennünk. A mozgáslehet gyógyszer, hirdetik azok, akik különbözô formá-ban tanulmányokat végeznek, üzeneteket küldenek amozgás fontosságáról. A rendszeres fizikai aktivitás,mozgás egyértelmûen a korszerû medicina szolgálatá-ban a megelôzés, a gyógyítás és a rehabilitáció fontoseszköze lehet.

Az Európai Mozgásgyógyszer Mozgalom 3. Kong-resszusát 2014. szeptember 15-16-án tartották Bu-dapesten a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasó-termében, a Magyar Sporttudományi Társaság szer-vezésében. Neves külföldi és hazai elôadók közremû-ködésével két napon keresztül magas színvonalú elô-adásokat hallhattunk a „Mozgásgyógyszer" témájáról.

Már napi 15 perces gyaloglás mintegy 4 évvelhosszabbíthatja meg életünket, hangzik az elsô üze-net mozgásunk aktivizálására. Több kutatócsoportvéleménye alapján az ülô foglalkozás, az inaktivitáslegalább annyira veszélyes, mint a dohányzás, és rizi-kófaktorként tekinthetô, amely a dohányzáshoz ha-sonlóan veszélyezteti a szervezetet.

Svédországi vizsgálatok igazolták, hogy a túlsúly és akóros kövérség kialakulásában az üléssel töltött idôhatása lényeges. A túlsúlyosak aránya eléri az 50%-t,a lakosság tizede pedig kóros kövérségben szenved. A

túlsúly és a kóros kövérség, az ülô foglalkozásból ere-dô inaktivitás megváltoztatja a zsírszövet anyagcseré-jét. A zsírszövetben képzôdô hormonok és citokinek,inzulin rezisztenciát, cukor anyagcserezavart okoznak.Megjelenik a kettes típusú diabétesz, és a magas vér-nyomás. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy akórházakban nemcsak betegeket kell kezelni, hanemhatékonyabban kell alkalmazni a mozgás, betegségmegelôzô szerepét. A munkahelyi környezet, különösenaz ülô foglalatosság stresszt indukálhat. A mozgás, azúj munkahelyi egészségfenntartó programok segíthet-nek a stressz indukálta problémák megoldásában.

Svájci elôadók véleménye szerint a fizikai aktivitásmár óvodás korban is nagy fontossággal bír. A rend-szeres mozgás javítja az agyi funkciókat, a memóriát,a gyermekek mozgáskoordinációit. Lehetôvé teszi anagy mennyiségû információ befogadását.

Svájci kutatók vizsgálták továbbá, hogy a többnyel-vû és nemzetiségû népcsoportok között hogyan válto-zik a fizikai aktivitás minôsége a szabadidôs tevé-kenység során. Megállapították, hogy a német ajkúakvoltak a legaktívabbak, az olaszok és a franciák akti-vitása jelentôsen alacsonyabb volt.

Több elôadás foglalkozott a betegségek gyógyításasorán felmerülô költségekkel. A betegeknél az elle-nôrzött fizikai aktivitása csökkentheti a gyógyszerekhasználatát. Vesebetegeknél, magas vérnyomásbanszenvedôknél és a cukorbetegeknél ez igazolható. Arendszeres mozgás segítségével lényegesen csök-kenthetôk a kiadások, hangsúlyozva a megelôzésfontosságát, a rizikófaktorok csökkentését és a fitt-ség kialakítását.

A kongresszus egyértelmûen megfogalmazta, hogy amozgás épüljön be a mindennapos tevékenységünkbe,adjon örömérzést, illetve segítse a megelôzést és a gyó-gyulást.

Köszönet illeti a szervezôket azért, hogy az EurópaiMozgásgyógyszer Mozgalom 3. Kongresszusa Buda-pesten kerülhetett megrendezésre, amely tudomá-nyos alapossággal, feltárt adatokkal bizonyítja, hogya rendszeres fizikai aktivitás, a mozgás, lehet gyógy-szer és segíthet a modern életmód támasztotta kihívá-sok teljesítésében.

DDrr.. PPuuccssookk JJóózzsseeff

ÖsszefoglalóA sportturizmus mindazon utazásokat foglalja ma-

gában, amelyek célja a sporteseményeken történôaktív részvétel, vagy azok megtekintése. A sportren-dezvényeken látogatóként történô részvétel hajlandó-ságát jelentôs mértékben befolyásolják a társadalmi-gazdasági jellemvonások, ezért az eseményeket meg-tekintô szurkolók tulajdonságainak (például nem,életkor, iskolai végzettség, jövedelmi helyzet, lakóhely)ismerete igen fontos információkat szolgáltat az egyeshelyek sportturizmusának eredményességét illetôen.Ennek szellemében a tanulmány a 2008 és 2012 kö-zött legalább egy magyarországi sportrendezvényenlátogatóként részt vevôk körében végzett kérdôívesfelmérés adataira támaszkodva azt elemzi, milyen ha-tással vannak a különbözô társadalmi-gazdasági jel-lemvonások a sporteseményekkel kapcsolatos sza-badidôs magatartásra.

Az eredmények szerint a legfontosabb tényezônekaz iskolai végzettség tekinthetô, amely mellett még anemi hovatartozás hatása emelhetô ki. A másik fontosmegállapítás a sportágak közötti különbség, amely aztjelenti, hogy igen jelentôs választóvonal figyelhetô mega labdarúgó-mérkôzések és az egyéb sportágak ren-dezvényeit meglátogató szurkolók társadalmi-gazda-sági tulajdonságai között. Az elôbbi esetben a fiata-labb, alacsonyabb iskolai végzettséggel és jövedelem-mel rendelkezôk mutatnak felülreprezentáltságot, mígaz utóbbi esetében ez fôleg a nôk és a diplomások ese-tében állapítható meg.

KKuullccsssszzaavvaakk:: sportesemény, szabadidôs tevékeny-ség, szociodemográfiai jellemzôk

AbstractSport tourism refers to travels which involves either

observing or participating in a sporting events. Will-ingness to participate at sporting events as spectatorsis significantly influenced by socio-economic character-istics; therefore, knowledge of various characteristicsof the spectators (e.g. gender, age, level of education,level of income, and place of residence) may yield veryimportant information concerning the success ofsport tourism at a particular place. In the light of theabove, the present paper relies on data collected by aquestionnaire-based survey among individuals whoparticipated as spectators in at least one sports eventin Hungary in the period between 2008 and 2012, toexamine the effect of the various socio-economic char-acteristics on patterns of leisure time behaviour relat-ing to sporting events.

According to the findings, the individuals’ level ofeducation is the most important factor, in addition towhich the effect of gender identity could be highlight-ed. Another important finding is the differences be-tween branches of sports, which means that a verymarked dividing line can be observed between thesocio-economic characteristics of spectators of foot-ball matches and other sports events. In the case ofthe former, spectators who are younger, have lowerlevels of educational attainment, as well as lowerlevels of income are overrepresented, while in the lat-ter case this can be primarily found in case of womenand holders of higher education diplomas.

KKeeyy--wwoorrddss:: sport event, leisure time activity, socio-demographic characteristics

BevezetésAz elmúlt évtizedekben a fejlett országokban a mun-

kaidô hosszának rövidülésével párhuzamosan, amunkavállalók rendelkezésére álló szabadidô növeke-dését lehetett megfigyelni (Oh et al., 2012; Plantenga,2003). A fokozatosan diverzifikálódó és többszereplôs-sé váló szabadidôipar kínálatát vizsgálva, a sporttalkapcsolatos tradicionális tevékenységeknek komolykihívásokkal kell szembenézniük (Abalasei, 2012;Bánhidi és Flack, 2013). A sportszeretô emberek alap-vetôen két, egymással gyakran átfedésben lévô nagycsoportba sorolhatók: egyrészt a profi és amatôr szin-ten maguk is sportolók, másrészt a különbözô sport-események iránt érdeklôdôk. Utóbbiak passzív cso-portját képezik a sportmédia (például sportmagazinokolvasói, sportcsatornák nézôi) fogyasztók, aktív tábo-rába pedig az egyes sporteseményeket személyesen isfelkeresôk sorolhatók (Kurtzman, 2005; Pigeassou etal., 2003). A sportpályák lelátóin ülôk között helyi la-kosokkal és úgynevezett sportturistákkal egyaránt ta-lálkozhatunk (Fourie és Santana-Gallego, 2011). Mi-közben a nemzetközi sportturizmussal kapcsolatoskérdések feldolgozása egyre nagyobb teret kap a szak-irodalomban (Bujdosó és Dávid, 2013; Lamont, 2014;Stancioiu, 2013; Turco, 2008; Weed, 2009), a belföldisporteseményeken való részvétel sajátosságai kevésbéismertek (Higham és Hinch, 2002).

Európa legtöbb országához hasonlóan, Magyaror-szágon is a labdarúgó mérkôzések tekinthetôk a leg-látogatottabb belföldi sporteseményeknek, ezek inf-rastruktúrája alkalmas több ezer, illetve több tízezerlátogató befogadására, ezek marketingje a legintenzí-vebb, ezen sportág képes a fejlesztéshez elengedhe-tetlenül szükséges tôkét a legsikeresebben magáhozvonzani (Ambrus, 1999; Grosjean, 2006). Nem sza-bad azonban megfeledkezni a kisebb volumenûsporteseményekrôl sem, amelyek hétrôl-hétre lakó-környezetük elhagyására csábítják a regisztrált szál-láshelyeket ritkán igénybevevô úgynevezett láthatat-lan turistákat (ebbe a csoportba azon személyek tar-toznak, akik egy vendégéjszakát sem töltenek el a la-

Tanulmány • Kozma Gábor, Michalkó Gábor: A lakosság szociodemográfia...4M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

A lakosság szociodemográfia jellemzôinek hatásaa sportesemények látogatottságára

The impact of socio-demographic characteristics of population on attendance of sporting events

Kozma Gábor1, Michalkó Gábor2

1 Debreceni Egyetem, Társadalomföldrajzi és TerületfejlesztésiTanszék, Debrecen

2 MTA CSFK, Földrajztudományi Intézet, Budapest E-mail: [email protected], [email protected]

kóhelyükön kívül, és így nem kerülnek be a hivata-los turisztikai statisztikákba). Abból a felismerésbôlkiindulva, hogy az elsôsorban belföldi érdeklôdésreszámot tartó magyarországi sportesemények a tradi-cionális értelemben vett turizmus határmezsgyéjénmozognak, elengedhetetlennek tartjuk a látogatókszabadidôs/turisztikai magatartásának feltárását,amely a probléma mélyebb vizsgálatához szolgálhatalapul. Ezen tanulmányunkban arra a kérdésre ke-ressük a választ, hogyan befolyásolják a sportesemé-nyek látogatóinak társadalmi és szociális tulajdonsá-gai (nem, kor, családi helyzet, lakóhely, jövedelem ésiskolai végzettség) a sporteseményeken történô rész-vételi hajlandóságot.

Anyag és módszerekA magyarországi sportesemények látogatói szabad-

idôs és turisztikai magatartásának megismerése ér-dekében kérdôíves vizsgálatot végeztünk a felnôtt(18+) magyar lakosság körében. A kérdezôbiztosokolyan, Magyarországon élô, magyar állampolgárokravonatkozó információkat gyûjtöttek, akik 2008 és2012 között nézôként/szurkolóként legalább egyszerrészt vettek Magyarország területén megtartottsporteseményen. Az anonim módon, de a megkérde-zett mobiltelefonszám megadásával ellenôrizhetôenkitöltésre kerülô kérdôívek 10%-a esetében végez-tünk véletlenszerû ellenôrzést. A kérdôíves vizsgálat-ra kényelmi mintán, ugyanakkor kvótás mintavételalapján került sor, a kérdezôbiztos saját lakókörnye-zetében a magyar társadalom nemi, korcsoporton-kénti, fôvárosi, vidéki lakos arányát tükrözô módonválasztotta ki a megkérdezetteket. A megkérdezettekszáma 289 fô volt, amelybôl 270 érvényes kérdôív ke-rült feldolgozásra.

A kérdôívek információit SPSS 8.0/Excel szoftver al-kalmazásával rögzítettük, majd az adattisztítást köve-tôen a PASW Statistics 18 program segítségével ele-meztük. Egyrészt korreláció-számítás segítségévelmeghatároztuk a különbözô tényezôk közötti kapcso-lat erôsségét (a Spearman-féle korrelációs együttható0,3-nél kisebb értéke gyenge, 0,3 és 0,7 közötti értékeközepes, míg 0,7 és 1,0 közötti értéke erôs kapcsolat-ra utalt), másrészt szorosabb összefüggés esetén ke-reszttáblázatok elkészítésével ábrázoltuk a kapcsolatlényegét.

EredményekAz eredmények alapján megállapítható, hogy a vá-

laszadók szabadidô-eltöltésében fontos szerepet játszika sport: a válaszadók kevesebb, mint 1/4-e (23,3%)

válaszolta azt, hogy a sporteseményeken való részvé-tel a szabadidô-eltöltésében nem játszik fontos szere-pet, míg 40% esetében fontos volt a szabadidôs akti-vitás e formája (36,7% közepesen fontos választadott). A válaszadók szociodemográfiai jellemvonása-it elemezve megállapítható, hogy a legszorosabb kap-csolat a válaszadók nemével mutatható ki (11.. ttáábblláá--zzaatt). Ebben a tekintetben a korrelációs együttható ér-téke 0,231, ami létezô (igaz gyenge) kapcsolatra utal:a férfiak esetében sokkal magasabb azok aránya,akik számára a szabadidô-eltöltésben fontos szerepetjátszik a sport, és ez különösen igaz a diplomávalrendelkezôkre.

Közismert, hogy a sporteseményeken való részvételanyagi megterhelést jelent az adott személyek számá-ra, ezért igen fontos azt vizsgálni, hogyan hatott a vi-lággazdasági válság az ilyen jellegû aktivitásra. Avizsgálat információi szerint a recesszió hatása ezen aterületen kevésbé érvényesült: mindössze a válasz-adók 25,2%-a esetében csökkent 2008 óta a sport-eseményeken történô részvétel, 44% esetében nemtörtént változás, míg 30,8% a részvétel növekedésérôlnyilatkozott (a pozitív irányú változásban az is szere-pet játszhat, hogy a külföldi sportesemények megte-kintése helyett sokan belföldi rendezvényeket válasz-tottak). A változási tendencia két szociodemográfiaitényezôvel mutatott szorosabb kapcsolatot. Egyrésztmeghatározó szerepet játszott a válaszadók sporthozvaló viszonya (korrelációs együttható 0,546): minda-zok, akiknek a szabadidô-eltöltésében fontos szerepetjátszik a sport, az elmúlt években növelték ilyen jelle-gû tevékenységüket. A másik jelentôs (igaz kisebb be-folyással bíró) változónak a válaszadók iskolai vég-zettsége tekinthetô (korrelációs együttható 0,334), ésez a kapcsolat szintén erôsebb volt a férfiak esetében(22.. ttáábblláázzaatt).

A sporteseményeken történô részvétel gyakorisá-gát illetôen megállapítható, hogy a válaszadók dön-tô része 6–12 havonta (40,7%), illetve 1–3 havonta(39,6%) vesz részt sporteseményeken, míg az ennélgyakrabban résztvevôk aránya (13,1%) lényegesenkisebb. A részvétel gyakorisága alapvetôen a sportszabadidô-eltöltésben betöltött szerepével van szo-ros kapcsolatban: mindazok, akik a szabadidô-eltöl-tésben fontos szerepet tulajdonítanak a sportnak,sokkal gyakrabban vesznek részt a sporteseménye-ken is (a korrelációs együttható értéke 0,696 volt,amely közel áll az erôs kapcsolathoz). A válaszadókszociodemográfiai jellemvonásait tekintve létezô,igaz gyenge összefüggés a kormegoszlás (0,228) ésaz iskolai végzettség (0,217) esetében mutatható ki:

5Tanulmány • Kozma Gábor, Michalkó Gábor: A lakosság szociodemográfia...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

11.. ttáábblláázzaatt.. A sport szabadidô-eltöltésben játszott szerepe a válaszadók neme és végzettsége szerinti bontásban (%)TTaabbllee 11.. The role of sport in spending leisure time regarding to the respondents’ gender and educational attain-ment (%)

Forrás: saját kérdôíves felmérés (n=270)

nneemm iisskkoollaaii vvééggzzeettttsséégg aa ssppoorrtt sszzeerreeppee aa sszzaabbaaddiiddôô eellttööllttéésséébbeennnneemm ffoonnttooss kköözzeeppeess ffoonnttooss öösssszzeess

férfi általános iskola és szakmunkásképzô 12.5 50.0 37.5 100.0érettségi 25.9 22.2 51.9 100.0diploma 0.0 45.5 54.5 100.0

összes férfi válaszadó 16.7 35.2 48.1 100.0nô általános iskola és szakmunkásképzô 75.0 25.0 0.0 100.0

érettségi 33.3 33.3 33.3 100.0diploma 23.5 47.1 29.4 100.0

összes nôi válaszadó 33.3 38.9 27.8 100.0öösssszzeesseenn 23.3 36.7 40.0 100.0

a fiatalabbak körében sokkal nagyobb gyakorisággalfigyelhetô meg a sportrendezvényeken való sûrûbb(1–3 hónap, illetve 1–2 hét) részvétel, és ez különö-sen igaz a magasabb iskolai végzettséggel rendelke-zôkre (33.. ttáábblláázzaatt).

A sport iránti jelentôsebb elkötelezettséget jelzi, haa szurkolók hajlandók a lakóhelyükön kívül rendezettsporteseményeket is felkeresni, mivel ez a legtöbbesetben anyagi megterhelést és idôbeli ráfordítást isjelent. A vizsgálatunk eredménye a válaszadók sportiránti jelentôsebb elkötelezettségét tükrözi: a megkér-dezettek 81,3%-a 2008 óta részt vett lakóhelyén kívü-li sporteseményen is. A lakóhelyen kívüli sportesemé-nyen való részvétel elsôsorban a sporthoz való általá-nos viszonyulással van összefüggésben: mindazok,akiknél a szabadidô-eltöltésben fontos szerepet ját-szik a sport, nagyobb hajlandóságot mutatnak arra,hogy ezt a lakóhelyükön kívül is megtegyék (a korre-lációs együttható értéke 0,342). Az ilyen jellegû tevé-kenységet ugyanakkor alig befolyásolták a válaszadókszociodemográfiai jellemzôi. A korrelációs együtthatóértéke mindegyik vizsgálatba vont változó esetében ki-

sebb volt 0,2-nél, kizárólag a lakóhely (0,159) és az is-kolai végzettség (0,144) viszonylatában volt némiösszefüggés kimutatható. Az utóbbi esetben a maga-sabb iskolai végzettséggel rendelkezôk nagyobb haj-landóságot mutatnak a lakóhelyen kívüli sportren-dezvényeken történô részvételre (44.. ttáábblláázzaatt), míg azelôbbi esetében a Budapesten és az egyéb községek-ben lakók ilyen jellegû aktivitása haladta meg az átla-got (55.. ttáábblláázzaatt).

A lakóhelyen kívüli sporteseményeken történô rész-vétel gyakoriságát elemezve kifejezetten ritkán bekö-vetkezô szabadidôs aktivitásként írható le az utazás-sal párosuló szurkolás: a 2008 óta eltelt idôszakban aválaszadók 55,4%-a maximum félévente (6–12 hónap)vett részt a lakóhelyén kívüli sporteseményeken, míga nagyobb gyakoriságot (1–2 hetente) mutatók aránya8,1% volt. A részvétel gyakoriságát alapvetôen két té-nyezôcsoport befolyásolta. Egyrészt természetesen aválaszadók sporthoz való általános viszonyát kellmegemlíteni: mindazok, akik esetében a szabadidô-el-töltésben fontos szerepet játszik a sport, gyakrabbanvesznek részt a lakóhelyükön kívüli sporteseménye-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

22.. ttáábblláázzaatt.. A sport szerepének változása a szabadidô-eltöltésben 2008 óta a válaszadók neme és végzettségeszerinti bontásban (%)TTaabbllee 22.. The change in the role of sport in spending leisure time regarding to the respondents’ gender and edu-cational attainment since 2008 (%)


nneemm iisskkoollaaii vvééggzzeettttsséégg aa ssppoorrtt sszzeerreeppéénneekk vváállttoozzáássaaccssöökkkkeenntt nneemm vváállttoozzootttt nnôôtttt öösssszzeess

férfi általános iskola és szakmunkásképzô 31.3 56.2 12.5 100.0érettségi 32.1 46.5 21.4 100.0diploma 0.0 45.5 54.5 100.0

összes férfi válaszadó 25.5 49.0 25.5 100.0nô általános iskola és szakmunkásképzô 75.0 25.0 0.0 100.0

érettségi 26.7 26.7 46.6 100.0diploma 11.8 47.0 41.2 100.0

összes nôi válaszadó 25.0 36.1 38.9 100.0öösssszzeesseenn 25.2 44.0 30.8 100.0


33.. ttáábblláázzaatt.. A sportrendezvényeken történô részvétel gyakorisága (2008 óta) a válaszadó végzettségének és ko-rának függvényében (%)TTaabbllee 33.. The frequency of participation in sport events (since 2008) according to the respondents’ educationalattainment and age (%)

iisskkoollaaii kkoorrccssooppoorrtt aa rréésszzvvéétteell ggyyaakkoorriissáággaavvééggzzeettttsséégg 66--1122 hhóónnaapp 11--33 hhóónnaapp 11--22 hhéétt öösssszzeess

általános 18-24 33.3 0.0 66.7 100.0

iskola és 25-39 100.0 0.0 0.0 100.0

szakmunkás- 40-49 83.3 16.7 0.0 100.0

képzô >50 71.4 28.6 0.0 100.0összes 73.7 15.8 10.5 100.018-24 35.3 53.0 11.7 100.025-39 28.6 42.8 28.6 100.0

érettségi 40-49 50.0 50.0 0.0 100.0>50 50.0 16.7 33.3 100.0

összes 39.5 44.7 15.8 100.018-24 0.0 100.0 0.0 100.0

diploma 25-39 23.1 61.5 15.4 100.040-49 60.0 40.0 0.0 100.0>50 50.0 25.0 25.0 100.0

összes 29.7 59.2 11.1 100.018-24 28.0 56.0 16.0 100.0

öösssszzeesseenn 25-39 34.8 47.8 17.4 100.040-49 63.2 36.8 0.0 100.0>50 58.9 23.5 17.6 100.0

összes 44.0 42.9 13.1 100.0

ken (korrelációs együttható értéke 0,608). Másrészt aválaszadók szociodemográfiai jellemzôi vonatkozásá-ban két tényezô emelhetô ki (igaz a kapcsolat itt márgyengébbnek tekinthetô), az iskolai végzettség (0,234:magasabb iskolai végzettséghez gyakoribb részvételtársul) és a gyermekek száma (-0,205: nagyobb gyer-mekszám esetében csökken a részvétel gyakorisága).Az utóbbi tényezô két szempontból is fontos: egyrészta magasabb gyermekszám természetesen csökkenti akikapcsolódási célra rendelkezésre álló pénzügyi kere-tet, másrészt a magyarországi sporteseményeken méghiányoznak a több külföldi országban már gyakran al-kalmazott családi jegyek.

A lakóhelyen kívüli sporteseményeken történô rész-vétel legfontosabb céljának a labdarúgás tekinthetô:mindazok körében, akik 2008 óta évente legalább egy-szer a lakóhelyen kívül is részt vettek sportesemé-nyen, közel 59,5%-ot ért el a labdarúgó-mérkôzést lá-togatók aránya (a válaszadók 32,4%-a csak a labda-rúgást említette, míg 27,1% mind labdarúgó-mérkô-zésen, mind pedig egyéb sportághoz tartozó esemé-nyen is részt vett). A többi sportág egyenkénti része-sedése nem érte el a 15%-ot, közülük az autóverse-nyek (13,5%), a kézilabda-mérkôzések (8,1%), vala-mint a lovas és a futó versenyek (6,8–6,8%) tekinthe-tôk még népszerûknek.

A lakóhelyen kívüli sportesemények rendszeres lá-togatói köre bizonyos mértékben eltér a labdarúgó-mérkôzések és az egyéb sportesemények vonatkozá-

sában (a táblázatokban csak azon mutatók szerepel-nek, amelyek esetében a korrelációszámítás erôsebbkapcsolatot mutatott ki). Egyrészt a labdarúgó-mér-kôzések rendszeres látogatói elsôsorban a férfiak kö-rébôl kerülnek ki, míg az egyéb sportesemények láto-gatói között az átlagnál nagyobb arányban fordulnakelô a nôi nem képviselôi is (66.. ttáábblláázzaatt). Másrészt alabdarúgó-mérkôzések látogatói körében az átlagos-nál nagyobb arányban vannak jelen a legfeljebb álta-lános iskolai és szakmunkásképzôi végzettséggel ren-delkezôk, ezzel szemben az egyéb sportesemények vo-natkozásában az elsô helyet a diplomával rendelkezôkfoglalják el (77.. ttáábblláázzaatt).

A sporteseményeket rendszeresen látogatók jövede-lem szerinti megoszlását vizsgálva (88.. ttáábblláázzaatt) megáll-apítható, hogy a labdarúgó-mérkôzések elsôdleges lá-togatói az átlagosnál rosszabb, illetve a közepes jöve-delmi osztályba sorolhatók be, míg az egyéb sportese-mények esetében az átlagosnál nagyobb arányban for-dulnak elô magasabb jövedelmû személyek (a jövedel-mi helyzet megítélésénél a kérdôívben konkrét össze-gek nem szerepeltek, mivel véleményünk szerint így aválaszadók a valódi anyagi helyzetükkel jobban össze-függésbe hozható válaszokat adtak). A különbségekvalószínûleg az egyes sporteseményekkel kapcsolatosköltségekkel vannak összefüggésben: a labdarúgó-mérkôzések jegyárai általában alacsonyabbak, mint azegyéb sportesemények között meghatározó szerepetbetöltô kiemelt rendezvények (például: Forma 1-es


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

44.. ttáábblláázzaatt.. A lakóhelyen kívüli sportrendezvényen történô rendszeres részvételi hajlandóság az iskolai vég-zettség függvényében (%)TTaabbllee 44.. Willingness of participation in non-residential sport events (since 2008) according to educationalattainment (%)


iisskkoollaaii vvééggzzeettttsséégg aa llaakkóóhheellyyeenn kkíívvüüllii ssppoorrtteesseemméénnyyeekkeenn ttöörrttéénnôô rréésszzvvéétteell 22000088 óóttaa öösssszzeessiiggeenn nneemm

általános iskola 75.0 25.0 100.0és szakmunkásképzô

érettségi 79.1 20.9 100.0diploma 89.3 10.7 100.0öösssszzeesseenn 81.3 18.7 100.0

55.. ttáábblláázzaatt.. A lakóhelyen kívüli sportrendezvényen történô rendszeres részvételi hajlandóság a lakóhely függvé-nyében (%)TTaabbllee 55.. Willingness of participation in non-residential sport events (since 2008) according to place of living (%)

* – a Budapesti agglomeráción kívül elhelyezkedôForrás: saját kérdôíves felmérés (n=270)

aa llaakkóóhheellyyeenn kkíívvüüllii ssppoorrtteesseemméénnyyeekkeenn öösssszzeesstteelleeppüüllééssttííppuuss ttöörrttéénnôô rréésszzvvéétteell 22000088 óóttaa

iiggeenn nneemm 100.0Budapest 90.6 9.4 100.0

budapesti agglomeráció települései 80.8 19.2 100.0egyéb* közép- és nagyvárosok 63.6 36.4 100.0

egyéb kisvárosok 66.7 33.3 100.0egyéb községek 84.6 15.4 100.0

öösssszzeesseenn 81.3 18.7 100.0

66.. ttáábblláázzaatt.. A lakóhelyen kívüli sporteseményeket rendszeresen látogatók (teljes látogatói kör), valamint alabdarúgó-mérkôzést, illetve egyéb sporteseményeket) rendszeresen látogatók nemek szerinti megoszlása (%) TTaabbllee 66.. Distribution of the regular visitors of all non-residential sports events, football matches and othersport events by gender (%)


nneemm tteelljjeess llááttooggaattóóii kköörr llaabbddaarrúúggóó--mméérrkkôôzzéésseekk llááttooggaattóóii eeggyyéébb ssppoorrtteesseemméénnyyeekk llááttooggaattóóiiférfi 63.5 75.0 60.0nô 36.5 25.0 40.0

öösssszzeesseenn 100.0 100.0 100.0

autóverseny, Bajnokok Ligája nôi kézilabda-mérkôzés)belépôdíjai.

A válaszadók igen tekintélyes része az adott sport-esemény megtekintését tartotta az utazása elsôdle-ges céljának, tehát valódi sportturistának mondha-tó: sportturisztikai motiváció volt jellemzô a labdarú-gó-mérkôzéseken részt vevôk 77,3%-ára, illetve azegyéb sporteseményeken megjelenôk 74,0%-ára, az-az a két csoport között lényeges különbség nem fi-gyelhetô meg.

Az adott sportesemény felkeresését az utazás elsôd-leges motivációjaként megjelenítôk szociodemográfiaijellemvonásait elemezve megállapítható, hogy a lab-darúgó-mérkôzések és az egyéb sportesemények kö-zött érdemi különbség tapasztalható. A nemek szerin-ti megoszlást elemezve (99.. ttáábblláázzaatt) jól kitûnik, hogy aférfiak mind a két sportesemény-típus esetében na-

gyobb arányban tekintik elsôdlegesnek a rendezvénymeglátogatását, mint a nôi nem képviselôi.

A korcsoportok szerinti elemzés (1100.. ttáábblláázzaatt) már akét sportesemény-típust elsôdleges céllal felkeresôkközötti különbségekre is rávilágít. A labdarúgó-mér-kôzések elsôsorban a fiatalabb korosztály esetében te-kinthetôk elsôdleges célúnak (általában ôk alkotjákaz egyes csapatok legkitartóbb szurkolóit, akik na-gyobb távolságokra is elkísérik a kedvenceiket), mígaz egyéb sportesemények esetében az elsôdleges céllaltörténô rendezvény-látogatás fôleg a 25–39 és a 40–59éves korosztályra jellemzô.

A lakóhely szerinti elemzések (1111.. ttáábblláázzaatt) rámu-tatnak a különbözô település-típusok által kínált le-hetôségek hatására. Mivel a labdarúgó-mérkôzésekesetében Budapest, valamint a közép- és nagyváro-sok lakosai saját lakóhelyükön nagyobb valószínû-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

77.. ttáábblláázzaatt.. A lakóhelyen kívüli sporteseményeket rendszeresen látogatók (teljes látogatói kör), valamint alabdarúgó-mérkôzést, illetve egyéb sporteseményeket) rendszeresen látogatók iskolai végzettség szerintimegoszlása (%TTaabbllee 77.. Distribution of the regular visitors of all non-residential sports events, football matches and othersport events by educational attainment (%)


88.. ttáábblláázzaatt.. A lakóhelyen kívüli sporteseményeket rendszeresen látogatók (teljes látogatói kör), valamint a lab-darúgó-mérkôzés, illetve egyéb sporteseményeket rendszeresen látogatók jövedelem szerinti megoszlása (%)TTaabbllee 88.. Distribution of the regular visitors of all non-residential sports events, football matches and othersport events by income (%)


99.. ttáábblláázzaatt.. A labdarúgó-mérkôzéseket, illetve egyéb sporteseményeket elsôdleges céllal felkeresôk nemek szerin-ti megoszlása (%)TTaabbllee 99.. Distribution of the visitors of football matches and other sport events attended with primary motivationby gender (%)


1100.. ttáábblláázzaatt.. A labdarúgó-mérkôzéseket, illetve egyéb sporteseményeket elsôdleges céllal felkeresôk korcsoportokszerinti megoszlása (%)TTaabbllee 1100.. Distribution of the visitors of football matches and other sport events attended with primary motivationby age (%)


iisskkoollaaii tteelljjeess llááttooggaattóóii kköörr llaabbddaarrúúggóó--mméérrkkôôzzéésseekk eeggyyéébb ssppoorrtteesseemméénnyyeekkvvééggzzeettttsséégg llááttooggaattóóii llááttooggaattóóii

általános iskola 20.3 25.0 18.0és szakmunkásképzô

érettségi 45.9 45.5 40.0diploma 33.8 29.5 42.0öösssszzeesseenn 100.0 100.0 100.0

jjöövveeddeelleemm tteelljjeess llááttooggaattóóii kköörr llaabbddaarrúúggóó--mméérrkkôôzzéésseekk eeggyyéébb ssppoorrtteesseemméénnyyeekkllááttooggaattóóii llááttooggaattóóii

átlagosnál rosszabb 14.9 15.9 10.0átlagos 67.5 77.3 66.0

átlagosnál jobb 17.6 6.8 24.0öösssszzeesseenn 100.0 100.0 100.0

nneemm llaabbddaarrúúggóó--mméérrkkôôzzéésseekk llaabbddaarrúúggóó--mméérrkkôôzzéésseekk eeggyyéébb ssppoorrtteesseemméénnyyeekk eeggyyéébb ssppoorrtteesseemméénnyyeekk llááttooggaattóóii eellssôôddlleeggeess ccééllúú llááttooggaattóóii llááttooggaattóóii eellssôôddlleeggeess ccééllúú llááttooggaattóóii

férfi 75.0 79.4 60.0 64.9nô 25.0 20.6 40.0 35.1

öösssszzeesseenn 100.0 100.0 100.0 100.0

kkoorr llaabbddaarrúúggóó--mméérrkkôôzzéésseekk llaabbddaarrúúggóó--mméérrkkôôzzéésseekk eeggyyéébb ssppoorrtteesseemméénnyyeekk eeggyyéébb ssppoorrtteesseemméénnyyeekk llááttooggaattóóii eellssôôddlleeggeess ccééllúú llááttooggaattóóii llááttooggaattóóii eellssôôddlleeggeess ccééllúú llááttooggaattóóii

18–24 év 34.1 38.7 28.0 27.025–39 év 29.5 29.4 28.0 32.440–59 év 20.5 21.4 24.0 29.760 év felett 15.9 10.5 20.0 10.9öösssszzeesseenn 100.0 100.0 100.0 100.0

séggel tudnak színvonalas találkozókat megtekinte-ni, ezért a lakóhelyükrôl történô kimozdulás lehetô-sége kevésbé motiválja ezeknek a rendezvényeknekmegtekintését. Ezzel szemben a községek nem tud-nak izgalmas labdarúgó-mérkôzéseket felkínálni,valószínûleg ezzel magyarázható az ezen település-típuson élôk esetében a labdarúgó-mérkôzésekfelülreprezentáltsága. Az egyéb sporteseményekesetében Budapest és a fôvárosi agglomeráció tele-pülései vonatkozásában megfigyelhetô magasabbérték azzal – korábban már ismertetett ténnyel –magyarázható, hogy ezen sportesemények közöttfontos szerepet töltött be a Budapest közelébenmegrendezésre kerülô Forma 1-es verseny, amelyelsôsorban a környékérôl vonz olyan látogatókat,akiknek természetesen az esemény meglátogatásaaz elsôdleges céljuk.

A harmadik tényezô, amely esetében eltérést lehetmegfigyelni a sporteseményen történô részvétel körül-ményei vonatkozásában a két sportesemény-típus kö-zött a válaszadók jövedelmi helyzete (1122.. ttáábblláázzaatt). Azátlagosnál rosszabb jövedelmi helyzetûek esetébennagyobb arányban fordul elô a labdarúgó-mérkôzésekelsôdleges célú megtekintése (ez minden bizonnyalösszefüggésben van azzal, hogy a csapatok iránt legel-kötelezettebb szurkolók általában az alacsonyabbvégzettségûek közül kerülnek ki), míg a kifejezetten azegyéb sportesemények megtekintéséért utazók az át-lagosnál magasabb végzettségûek.

Megbeszélés és következtetésekA magyarországi sporteseményeken történô részvé-

tel mint szabadidô-eltöltési forma elsôsorban a férfiakesetében játszik fontos szerepet, és ez különösen igaza felsôfokú diplomával rendelkezôkre. A sportesemé-nyeken történô részvétel gyakorisága szoros kapcso-latban van a sport szabadidô-eltöltésben játszott álta-

lános szerepével, míg a szociodemográfiai jellemvoná-sok közül az életkor és az iskolai végzettség befolyáso-ló hatása a legerôsebb. A lakóhelyen kívüli sportese-mények megtekintése elsôsorban a magasabb iskolaivégzettséggel rendelkezôkre és a fôvárosban, Buda-pesten élôkre jellemzô. A lakóhelyen kívüli sportese-ményeket felkeresôk esetében a labdarúgó-mérkôzé-sek látogatói körében felülreprezentáltságot mutatnakaz alacsonyabb iskolai végzettségû és alacsonyabb jö-vedelmû férfiak, míg az egyéb sporteseményekre el-utazók tekintetében az átlagnál magasabb részvételiarány a magasabb iskolai végzettségûekre és az átla-gosnál jobb jövedelmi viszonyú szurkolókra jellemzô.A sportesemények elsôsorban a férfiak esetében jelen-tenek elsôdleges utazási célt, ugyanakkor a labdarú-gó mérkôzéseket, illetve az egyéb sporteseményeketelsôdleges céllal felkeresô személyek életkor, lakóhelyés jövedelmi helyzet szerint egyaránt markánsan el-különülnek.

KöszönetnyilvánításA tanulmány megírását az OTKA K100953 Magyar-

ország láthatatlan turizmusa projekt tette lehetôvé.

Felhasznált irodalomAbalasei, B. (2012): Types of audience attending

sports events in Romania. Procedia – Social andBehavioral Sciences, 4466:: 3482-3486.

Ambrus T. (1999): A magyar labdarúgás területivonatkozásai 1945 után. Comitatus, 99::7-8. 33-42.

Bánhidi, M., Flack T. (2013): Changes in LeisureIndustry in Europe. International Leisure Review, 22::2. 157-176.

Bujdosó, Z., Dávid, L. (2013): Extreme sports andother activities in tourism with special regard to theMátra Mountain. Journal of Physical Education andSport, 1133:: 1. 39-45.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

1111.. ttáábblláázzaatt.. A labdarúgó-mérkôzéseket, illetve egyéb sporteseményeket elsôdleges céllal felkeresôk lakóhely sze-rinti megoszlása (%) TTaabbllee 1111.. Distribution of the visitors of football matches and other sport events attended with primary motivationby place of residence (%)


1122.. ttáábblláázzaatt.. A labdarúgó-mérkôzéseket, illetve egyéb sporteseményeket elsôdleges céllal felkeresôk jövedelem sze-rinti megoszlása (%)TTaabbllee 1122.. Distribution of the visitors of football matches and other sport events attended with primary motivationby income (%)


llaabbddaarrúúggóó-- llaabbddaarrúúggóó-- eeggyyéébb eeggyyéébb

tteelleeppüüllééssttííppuuss mméérrkkôôzzéésseekk mméérrkkôôzzéésseekk ssppoorrtteesseemméénnyyeekk ssppoorrtteesseemméénnyyeekk

llááttooggaattóóii eellssôôddlleeggeess ccééllúú llááttooggaattóóii eellssôôddlleeggeess llááttooggaattóóii ccééllúú llááttooggaattóóii

Budapest 38.6 32.4 38.0 40.6budapesti agglomeráció települései 22.7 26.5 30.0 32.4

egyéb közép- és nagyvárosok 9.1 5.8 14.0 13.5egyéb kisvárosok 9.1 8.8 6.0 5.4egyéb községek 20.5 26.5 12.0 8.1

öösssszzeesseenn 100.0 100.0 100.0 100.0

llaabbddaarrúúggóó-- llaabbddaarrúúggóó-- eeggyyéébb eeggyyéébb

jjöövveeddeelleemm mméérrkkôôzzéésseekk mméérrkkôôzzéésseekk ssppoorrtteesseemméénnyyeekk ssppoorrtteesseemméénnyyeekk

llááttooggaattóóii eellssôôddlleeggeess ccééllúú llááttooggaattóóii eellssôôddlleeggeess llááttooggaattóóii ccééllúú llááttooggaattóóii

átlagosnál rosszabb 15.9 20.5 10.0 10.8átlagos 77.3 73.0 66.0 62.2

átlagosnál jobb 6.8 6.5 24.0 27.0öösssszzeesseenn 100.0 100.0 100.0 100.0

Fourie, J., Santana-Gallego, M. (2011): The impactof mega-sport events on tourist arrivals. TourismManagement. 3322:: 6. 1364-1370.

Grosjean, F. (2006): Géographie et sport: étudier lefootball dans und cadre regional. L'InformationGéographique, 7700:: 2. 67-76.

Higham, J., Hinch, T. (2002): Tourism, sport andseasons: the challenges and potential of overcomingseasonality in the sport and tourism sectors. TourismManagement, 2233:: 2. 175-185

Kurtzman, J. (2005): Sport tourism categories.Journal of Sport Tourism, 1100:: 1. 15-20.

Lamont, M. (2014): Authentication in sportstourism. Annals of Tourism Research, 4455:: 1-17.

Oh, S., Park, Y., Bowles, S. (2012): Veblen effects,political representation, and the reduction in workingtime over the 20th century. Journal of EconomicBehavior & Organization, 8833:: 2. 218-242.

Pigeassou, C., Bui-Xuan, G., Gleyse, J. (2003):Epistemological issues on sport tourism: challenge fora new scientific field. Journal of Sport and Tourism,88::1. 27-34.

Plantenga, J. (2003): Changing work and life pat-terns: examples of new working-time arrangements inthe European member states. Advances in LifeCourse Research, 88:: 119-135.

Stancioiu, A.F., Teodorescu, N., Pârgaru, I., Botos,A., Baltescu, C.A. (2013): Young people’s motivationsand preferences for sports tourism. Journal ofPhysical Education and Sport, 1133:: 1. 106-113.

Turco, D.M. (2008): An analysis of sport eventtourism research: trends, issues and future directions.Journal of Tourism Challenges and Trends, 11:: 2. 61-76.

Weed, M. (2009): Progress in sports tourismresearch? A meta-review and exploration of futures.Tourism Management, 3300:: 5. 615-628.


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

ÖsszefoglalóBBeevveezzeettééssAz elmúlt 20 évben megnôtt az érdeklôdés az elô-

adómûvészek foglalkozási ártalmai iránt. A nemzetkö-zi és a hazai szakirodalom leírja mozgásszervi beteg-ségeiket, azok kezelését és a prevenció lehetôségeit. Amagyar zenei közép- és felsôfokú oktatási intézmé-nyek növendékei, valamint a hivatásos zenészek köré-ben végzett kérdôíves felmérésekben a gyakorláshozköthetô fájdalmak elôfordulását vizsgálva, a jelentke-zô panaszok között gyakorinak találták a gerincrégiófájdalmát.

VViizzssggáállaattii ccééll Felmérés alapján, a panaszokat okozó tartáshibák

izomtani okainak megismerése. Összefüggés keresésea helyes testtartás kialakításáért felelôs izmok ereje ésnyújthatósága, valamint a hangszertartáshoz kapcso-lódó aszimmetrikus testtartás miatt kialakulóizomdysbalance között.

EErreeddmméénnyyeekkAggodalomra adhat okot, hogy a törzs- és a váll sta-

tikus ereje, a növendékek 86%-ánál erôsítésre szorul.Az egyenes hasizom alsó részének erejét mérô gya-korlatot a tanulók közel egyharmada (27,7%) nemtudta teljesíteni. Kiemelhetô még a mellizom nyújtha-tóságát mérô gyakorlat, mely a diákok harmadánál(37%) izomrövidülést mutatott, gyakran eltérôen ajobb és a bal oldalon. A Matthias-teszt elsôfokú tar-tásgyengeséget jelez a tanulók felénél (58,5%), má-sodfokú tartásgyengeség 15,4%-uknál figyelhetômeg. Az elsôfokú (81%) és másodfokú (90%) tartás-gyengeségben érintett tanulók a törzs és a váll stati-kus erejét mérô gyakorlatot nem voltak képesek 15másodpercnél hosszabb ideig megtartani. Azok a ta-nulók, akik hátfájásra panaszkodtak, 80%-ban érin-tettek valamilyen szintû tartásgyengeségben.

A hangszeres gyakorlás hatására kialakuló tartáshi-bák korrigálására az általános testnevelés és a gyógy-testnevelés keretében van lehetôség. Mivel a napi többórán át tartó gyakorlás során a test biomechanikairendszere kiegészül a hangszer alakjával, súlyával és atesthez viszonyított helyzetével, a növendékeket enneka teljes rendszernek a megtartására kell felkészíteni.

KKuullccsssszzaavvaakk:: tartási gyengeség, tartáskorrekció,izomdysbalance, Janda rendszer, zenei foglalkozásiártalmak, középiskolai testnevelés

AbstractIn the last 20 years there has been an increasing

interest in the occupational risks of performingartists. International and Hungarian studies describe

their musculoskeletal problems and disorders, possi-bilities of prevention and approaches to treatment ofthe problems. Hungarian studies examining – viaquestionnaire – the occurrence of practice-relatedpain in students of Hungarian Conservatories (highschools and universities) and also in professionalmusicians found that pain in the spinal region wasfrequent.

The aim of the study was, first, to describe muscle-related causes of problems resulting from inefficientposture and, second, to examine the relationshipbetween the strength and elasticity of the musclesresponsible for correct posture and the muscle dysbal-ance that develops as a result of asymmetric posturerelated to position of playing the musical instrument.

Results: The results of our survey show that thestatic strength of trunk-shoulder muscles needsstrenghtening (in 86% of the cases). It is also notablethat almost one third of the students (27,7%) were notable to carry out the exercise measuring the strengthof the lower fibres of the abdominal muscles. In about37% of the studied cases there is a decreased abilityof longitudinal stretching of the pectoral muscleregion, often differently on the left or right side of thebody. The Matthias test shows a first order posturedeficit in 58.5%, and a second order problem in 15.4%of those involved in the study. Between 81-90% of thestudents were not able to uphold a static posture forlonger than 15seconds in the test measuring chestand shoulder muscle strength, and 80% of studentscomplaining about backpain have some kind of pos-ture impairment .

The correction of posture and muscle problemscaused by practising musical instruments is possiblein regular PE classes and in therapy sessions. Sinceholding musical instruments throughout long prac-tices will change the biomechanical system of thebody because of the shape, weight and relative pos-ition of the instrument, it is very important to trainstudents to keep the balance of this complex system.

KKeeyy--wwoorrddss:: correction of posture, muscle dysbal-ance, Janda system, occupational risks, secondaryschool physical education

BevezetésKülföldön több szakmai szervezet is foglalkozik az

elôadómûvészek, köztük a zenészek hangszerhaszná-latból adódó foglalkozási ártalmainak kezelésével ésprevenciójával. Ilyen például a Performing Arts Medi-cine Assotiation (Elôadómûvészetek EgészségügyiSzervezete), a hannoveri Institut für Musikphysiologieund Musikermedizin (Zeneélettani és Zenész-egész-ségügyi Intézet) (Lederman, 2003; Altenmüller, 2006).Magyarországon a zenészek és a zenét tanuló növen-dékek egészségvédelmével az 1960-as évektôl kezdô-dôen dr. Kovács Géza foglalkozott. Kutatómunkájaeredményeként megalkotta a Kovács-módszert, mely-nek mind szélesebb körben történô megismertetését

11Tanulmány • Varga Csabáné Zakariás Emôke és mtsa: A tartáskorrekció jelentôsége...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

A tartáskorrekció jelentôsége a zenemûvészetiszakközépiskolák testnevelésében

Importance of posture correction in the PE of Conservatories

Varga Csabáné Zakariás Emôke1, Wilhelm Márta2

1Pécsi Mûvészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs 2Pécsi Tudományegyetem, Testnevelés- és SporttudományiIntézet, PécsE-mail: [email protected],[email protected]

1980-tól már a Fôvárosi Pedagógiai Intézet hivataloszenetanári továbbképzései segítették (Kovács-mód-szer Egyesület, 2014a). Napjainkban dr. Pásztor Zsu-zsa vezetésével a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyete-men zenemûvész hallgatók, az Eötvös Loránd Tudo-mányegyetemen pedagógus szakvizsga keretében és aMuzsikáló Egészség Alapítvány akkreditált képzésé-nek keretében pedig pedagógusok ismerhetik meg azenei munkaképesség-gondozás módszerét (Kovács-módszer Egyesület, 2014b). Számos felmérés szüle-tett, melyek a zenészek hangszerhasználatból adódófájdalmait és egészségügyi problémáit vizsgálták (Le-derman, 2003; Váraljai, 2003; Altenmüller, 2006; Jó-zsa, 2006; Pásztor, 2007; Orbán, 2009).

A zenészek körében végzett eddigi felmérések, agyakorláshoz köthetô fájdalmakat és a tartási rendel-lenességeket vizsgálták, de a fájdalom és a tartásirendellenesség izomtani okait még nem. A felmérésekösszefüggést mutattak a tartáshibák és a gerinctájifájdalmak között (Soukup és munkatársai 1999;Mannion és munkatársai 2001). Tartáshibákról akkorbeszélünk, ha a gerinc görbületei eltérnek a fiziológi-ás mértéktôl, a medence dôlésszöge eltér az optimális-tól, és a test súlyvonala nem a fiziológiás pontokonmegy át (Somhegyi, 1996). A tartáshibák kialakulásá-nak izomtani okai között az izomrendszer egyensúlyvesztése, az izomdysbalance, és az izom dekondicionáltállapota szerepel. Az izomdysbalance leírása Lewit,Janda és Sachse nevéhez fûzôdik, ôk a harántcsíkoltizmok mûködési rendszerbe sorolását dolgozták ki(Janda, 1959; Janda, 1986). „Szerintük az elsô mûkö-dési rendszerbe tartoznak a hipertónusra, rövidülésrehajlamos izmok, például a m. pectoralis maior sterna-lis része, a m. trapesius felsô része, a m. erector spi-nae lumbalis része, valamint a csípô flexorok. A má-sodik mûködési egységbe tartozó izmok gyengülésre,túlnyúlásra hajlamosak, például a m. gluteus maxi-mus, az abdominalis izomzat, a m. trapesius alsó ésközépsô része, a m. rhomboideus" (Járomi, 2012).Egyoldalú terhelés vagy mozgásszegény életmód kö-vetkeztében a normál izomegyensúly felborul. Ilyen-kor a rövidülésre hajlamos izmok zsugorodnak, agyengülésre hajlamos izmok túlnyúlnak (Bálint ésBender, 1995). A pectoralis izmok rövidülése, vala-mint a m. rhomboideus és a m. trapesisus alsó és kö-zépsô részének gyengülése miatt a váll elôre helyezô-dik, a háti görbület nô. A csípôhajlító izomcsoport rö-vidülése, valamint az abdominalis és gluteális izmokgyengülése miatt a medence dôlésszöge változik, azágyéki görbület fokozódik. Ezen izmok rövidülésének,illetve gyengülésének hatására a testtartás, valaminta súlyvonal és súlypont helyzete megváltozik. Ha asúlyvonal nem a fiziológiás pontokat metszi, az ízü-letek és az izmok, valamint a porckorongok terhelé-se nô, illetve egyenlôtlenné válik. Ez az ízületek insta-bilitásához, kopásához, meszesedéséhez vezethet(Mészáros, 2003; Gardi, 2007; Járomi, 2012).

A zenemûvészeti szakközépiskolai képzés ideje alattjelentôsen megnô a gyakorlással töltött idô, így ahangszertartás okozta egyoldalú terhelés is. Már a 9.évfolyamon is jelentôs a tartási rendellenességek szá-ma, a rossz testtartással folytatott gyakorlás fokozottveszélynek teszi ki növendékeinket. A napi több óráshangszertartás okozta statikus, egyoldalú terhelés ésaz izomfáradás miatt fellépô fájdalom hatására azizomegyensúly megbomlik (Bálint és Bender, 1995).Mivel a hosszú ideig tartó gyakorlás során a test bio-

mechanikai rendszere kiegészül a hangszer alakjával,súlyával és a testhez viszonyított helyzetével, a növen-dékeket ennek a rendszernek a megtartására kell fel-készíteni.

Ebben az életkorban a mozgásrendszert egyéb hatá-sok is érik. A serdülôkori növekedés során az ízületirendszer statikai egyensúlyának megbomlása általá-ban kényszertartások kialakulásához vezet. Az ízüle-teket alkotó képletek funkcionális stabilitása a serdü-lôkorban bekövetkezô testmagasság növekedési löké-sét csak 0,5-1 évvel követi. A csigolyák közötti porc-korongok felnôttekre jellemzô struktúrája 15-18 éveskorban alakul ki (Mészáros, 2003).

A gyengén fejlett izomzat és a hangszertartás hatá-sára kialakult tartáshibák korrigálására az általánostestnevelés és a gyógytestnevelés keretében van lehe-tôség (Gárdos és Mónus, 2004).

A 2011-ben elfogadott új Köznevelési törvény foko-zatosan vezeti be a mindennapos testnevelést heti öttestnevelésóra keretében. Az új kerettanterv tartalmiegységei között szerepel az „Egészségkultúra és pre-venció". A tematikai egység fejlesztési követelménye-ként megfogalmazza „A biomechanikailag helyes test-tartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlat-anyag ismeretét és a munkahelyi és egyéb ártalmakelleni védekezésre való felkészülést" (EMMI rendelet,2013). A Magyar Gerincgyógyászati Társaság javasla-tot tett az általuk kidolgozott tartásjavító mozgása-nyag testnevelés órába történô beépítésére (Gardi ésmunkatársai, 2007).

A felmérés célja a zenemûvészeti szakközépiskolá-sok körében a helyes testtartás kialakításáért felelôsizmok erejének és nyújthatóságának vizsgálata. Ígyképet kaphatunk, az izomdysbalance mértékérôl. Aválasztott célcsoporton végzett mérések alapján feltár-hatjuk azokat a speciális problémákat, amelyeket afoglalkozási ártalmakat megelôzô, tartásjavító gyakor-latanyag összeállításakor figyelembe kell venni. Avizsgálat megkezdésekor feltételeztük, hogy a zene-mûvészeti szakközépiskola 9. évfolyamos tanulói test-tartásért felelôs izomcsoportjainak izomereje gyen-gébb és körükben gyakoribbak a tartási gyengeségek,mint a 12-13. évfolyamon. A fizikai felmérés statikuserôt vizsgáló gyakorlatainak értékelésekor gyengébberedményt vártunk, mint a dinamikus izomerôt vizs-gáló gyakorlatok esetében. Feltevésünk szerint azizomnyújthatóságot mérô gyakorlatok eredményeinéla hangszertartásból adódó aszimmetrikus rövidülésekmutathatók ki. Célunk volt a tanulók gyakorlási szo-kásainak és a hangszerhasználatból eredô fájdalmai-nak megismerése és a kapott adatok összevetése ko-rábbi felmérések eredményeivel. Feltételezve, hogypontosabb képet kapunk a képzés idôtartama alattiterhelés-növekedésrôl és a tartásjavítás feladatairól.

Anyag és módszerekA vizsgálatokat a Pécsi Mûvészeti Gimnázium és

Szakközépiskola Zenemûvészeti tagozatán, testneve-lésóra keretében végeztük. A vizsgálat idôtartama:2012. szeptember 1 - 2012. december 20.

A vizsgált minta elemszámát 65 fô mûvészeti szak-középiskola zenei képzésében résztvevô növendék al-kotta. Nemenkénti megoszlásuk 29 fiú (44,6%) és 36leány (55,4%). Átlagéletkoruk 16,46±1,86 év. Hang-szerhasználattal, rendszeres gyakorlással eltöltött át-lagos idô: 7,66±2,52 év. A mintát két korcsoportraosztottuk, összetételüket az 11.. ttáábblláázzaatt tartalmazza.

Tanulmány • Varga Csabáné Zakariás Emôke és mtsa: A tartáskorrekció jelentôsége...12M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

A mintavétel kényelmi mintaválasztással történt.A beválasztási kritérium szerint vizsgálatunkban azenemûvészeti szakközépiskolai képzésben résztve-vô 9. és 12-13. évfolyamos tanulók vettek részt. Aminta kialakítása az állapotfelmérés mellett lehetô-séget ad a középfokú szakmai képzés ideje alatt vég-bemenô változások leírására is. Kizárásra kerültekazok a gyermekek, akiknek a felmérés idején, vagyazt megelôzôen olyan sérülése vagy betegsége volt,amely a felmérés eredményét torzítaná. (Példáulmûtét, trauma, a felmérést megelôzô 3 hónapban,krónikus belgyógyászati betegség, Morbus Scheuer-mann, 19 Cobb foknál nagyobb scoliosis.) A magán-ének és zeneelmélet szakos növendékek azért nemkerültek kizárásra a mintából, mert kötelezô zongo-ra tantárgy keretében ôk is részt vesznek hangsze-res képzésben.

Vizsgálati módszerek A kérdôív saját szerkesztésû. Fôbb kérdéscsoportok:

(1) hangszeres tanulmányok, gyakorlási szokások, (2)gyakorláshoz köthetô fájdalmak helye és jellege.

Fizikai felmérés, a tanulók testtartásért felelôs izom-csoportjainak, izomerejének és izom nyújthatóságá-nak mérésére.

– A Magyar Gerincgyógyászati Társaság tartáskor-rekciós programjának részét képezô, ellenôrzést szol-gáló speciális gyakorlatok (Somhegyi, 1996; Gardi ésmunkatársai, 2007)

– Kempf-féle teszt (Kempf, 2008)A vizsgálat során elôször pilot study-t végeztünk a

Magyar Gerincgyógyászati Társaság (MGT) tesztjével ésa Kempf-féle teszttel, a tanulók közül random módszer-rel kiválasztott 10 növendéken. Célunk az volt, hogy akét teszt gyakorlatai közül minden izomcsoportra kivá-lasszuk az árnyaltabb eredményeket hozó gyakorlato-kat. A pilot study eredménye alapján a 22.. ttáábblláázzaattbbaannlátható tizenegy gyakorlatot választottuk ki.

A teszt általános ismeretet nyújt a testtartásért fele-lôs izmokról. Az Egészségügyi Minisztérium szakmaiprotokollja szerint a hanyagtartás jellemzô klinikai tü-nete a Matthias-teszt pozitivitása (Egészségügyi Köz-löny, 2009).

A teszt elvégzésekor felszólítjuk az álló személyt,hogy aktív tartási helyzetben, a helyzetet megtartva,mindkét karját emelje fel mellsô középtartásba és ezta helyzetet tartsa meg 30 másodpercig. Tesztelés köz-ben oldalnézetbôl figyeljük a karok, a lapockák, a ge-rinc, valamint a medence helyzetének változását. Nor-mál esetben képes az aktív tartási helyzet 30 másod-percig történô megtartására. Ha erre nem képes, tar-tásgyengeségrôl beszélünk. Elsôfokú tartásgyengeség:a 30 másodperc alatt a felsôtest egy enyhe és lassúhátrahajtás irányában elmozdul, mialatt a karok kis-sé megemelkednek, a medence elôrebillen. Másodfokútartásgyengeség: a gyermek nem képes az aktív tartá-si helyzet felvételére sem, rögtön elindul a felsôtest ahátrahajlás irányában, a karok azonnal a horizontálissík fölé emelkednek, a lapocka eláll, a medence elôre-billen (11.. áábbrraa).

AA ssttaattiisszzttiikkaaii eelleemmzzééss mmóóddjjaaAz adatok feldolgozásához az SPSS.19 statisztikai

programot használtuk. Az értékeléshez gyakorisági el-oszlást, kereszttáblát, Khi-négyzet próbát (p < 0,05) éskorreláció analízist végeztünk.

EredményekKérdôívA gyakorlási szokások ismeretében megtudhattuk,

hogy mekkora terhelést jelent a tanulók szervezeténeka napi hangszeres gyakorlás. Az átlagos gyakorlási idôaz év során változó attól függôen, hogy versenyre,vizsgára vagy tanítási órára készülnek-e. A terheléseloszlása tehát nem egyenletes. Szembetûnô, hogynövendékeink a képzés végére minden idôszakbanlegalább egy órával több idôt töltöttek gyakorlással.

A 33.. ttáábblláázzaatt adataiból kiderült, hogy a növendékekközül 49 fônek (75,4%) volt már gyakorláshoz köthetôfájdalma. Az egyik leggyakoribb fájdalomra, a gerinc-régió fájdalmára 25 fô (38,5%) panaszkodott. A külön-bözô gerincszakaszok érintettsége azért haladja meg agerincrégiónál megadott értéket, mert egy tanuló többgerincszakaszt is megjelölt. A gerincrégió és a nyakiszakasz fájdalmára panaszkodók között szignifikán-san magasabb volt az idôsebb korosztályba tartozóklétszáma (p<0,05).

Az izomerôt és az izomnyújthatóságot vizsgáló gya-korlatok eredményének értékelése

A helyes testtartás kialakításáért felelôs izomcso-portok erejét és nyújthatóságát vizsgáló gyakorlatokközül több esetben találtunk jelentôs hiányosságot.Erôsítésre szorulnak a hát és a csípô feszítô izmai 17tanulónál (29,2%), a hasizom alsó része 18 fônél(27,7%). A törzs és a váll statikus ereje 56 fô (86,2%)esetében mutatott izomgyengeséget. Megfigyelhetô amindkét oldali mellizom rövidülése 15 fônél (23,1%).Nyújtásra szorulnak a csípôízületet hajlító izmok 9 fô-nél (13,8%) és a térdízületet hajlító izmok 30 fônél(46,2%). Az aszimmetrikus izomrövidüléseket a mell-izom és a csípôízületet hajlító izmok estén 9-9 tanuló-nál, térdízületet hajlító izmok esetén 3 tanulónál ta-pasztaltunk. A gerincfeszítôk gyengesége 73,7%-ban


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

11.. ttáábblláázzaatt.. A vizsgált minta korcsoportonkénti megoszlása TTaabbllee 11.. Distribution of the sample by age groupKKoorrccssooppoorrtt ÁÁttllaagg--éélleettkkoorr SSzzóórrááss HHáánnyy éévvee jjááttsszziikk aa hhaannggsszzeerreenn NN9. évfolyam 14.60 0.56 6.31 30

12-13. évfolyam 18.06 0.76 8.82 35Összesen 16.46 1.86 7.66 65

11.. áábbrraa.. Matthias-teszt FFiigguurree 11.. Matthias-test


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

22.. ttáábblláázzaatt.. A felmérés gyakorlatai TTaabbllee 22.. The exercises used in the study (MGT: Magyar Gerincgyógyászati Társaság)

GYAKORLAT ÉRTÉKELÉS1. Állás-guggolás viszonyának vizsgálata az erô jó=a guggolást szabályosan

és a rugalmasság szempontjából (MGT): 3x végre tudja hajtaniA tanuló terpeszállásban áll, párhuzamos lábfejjel,kezei elöl a combokon. Egyenes törzzsel, sarkakat a fejlesztendô=a törzs elôrehajlik, talajhoz szorítva 5 ütem alatt leguggol, addig míg ujjai a talajt érintik, majd 5 ütem alatt feláll kiinduló sarok elemelkedik, helyzetbe. A gyakorlatot 3x kell végrehajtani. 3-nál kevesebb szabályos

gyakorlatot tud végrehajtani2. A hát és a csípô feszítôizmainak erôvizsgálata (MGT): jó=a gyakorlatot szabályosan

A tanuló hason fekszik, karjai magas tartásban, lábai 3x végre tudja hajtaninyújtva, sarkak összezárva. Karjaival és lábaivalmegnyújtózik, medencéjét hátrabillenti, majd elôbb erôsítendô=a karokat és a lábakata karjait, aztán a lábait, végül a fejét és szegycsontját nem tudja megfelelôelemeli a talajtól. magasságban kellô ideig,A testhelyzetet 3s-ig kell megtartani 3x ismételve. illetve ismétléssel

végrehajtani3. A has izmainak felülrôl indított erôvizsgálata (MGT): jó=a gyakorlatot szabályosan

A tanuló hanyatt fekve lábait hajlítja, talpak és karok a 3x végre tudja hajtanitest mellett a talajon. Karjait a comb fölé emelve,fokozatosan a fejet, a vállakat majd a lapockákat erôsítendô=az elemelkedés nemelemeli a talajról. Ezt a helyzetet 3s-ig megtartja, fokozatos, a kezek nemmajd a gerinc ágyéki szakaszát is elemeli, míg kezei a érik el a térdet, és atérdek fölé érnek. Ezt a helyzetet is 3 s-ig kell keresztcsont vagy a talpaktartani, majd a törzset csigolyánként engedni elemelkednek talajtól, vissza a talajra. nem tudja 3x ismételni

A gyakorlatot 3x kell megismételni. a gyakorlatot4. A has izmainak alulról indított erôvizsgálata (MGT): jó=a lábakat leszorított derék

A tanuló hanyatt fekvô helyzetben lábait a hasához mellett legalább 45°-ig húzza, majd függôlegesen kinyújtja visszafeszített le tudja engednilábfejjel. A gerinc ágyéki szakaszát a talajhoz szorítvalábait a talaj fölé engedi. erôsítendô=a derék elemelkedik A gyakorlatot 3x kell végrehajtani. mielôtt a 45°-ot elérné,

nem tudja 3x ismételnia gyakorlatot

5. A combfeszítôk statikus erejének vizsgálata (MGT, Kempf): jó=izomremegés nélkül képesA tanuló a fal mellett állva térdeit 90°-ban behajlítja, a testhelyzetet megtartaniderekát és hátát a falnak szorítja. A testhelyzetet 30 s-ig kell megtartania. erôsítendô=a 30 s lejárta elôtt

remegni kezd, vagy nem tudja megtartani helyzetét

6. A törzs- és vállöv izomzat statikus erejének vizsgálata (Kempf) nagyon jó =több mint 20 sA tanuló térdelôtámaszban alkarokon támaszkodik, jó=15-20 stérdeket fél lábszár távolságban a függôlegestôl hátrább erôsítendô=15-nél kevesebb scsúsztatja, hasizmok megfeszítését követôen a térdeketelemeli a talajtól kb. 1 cm-re, mellkas nem süllyedhet atámaszkodó karok közé. A gyakorlat végrehajtásaközben ügyelni kell az egyenletes légzésre, közben a törzset stabilan kell tartani. A gyakorlatot akkorfejezzük be, ha a tanuló remegni kezd.

7 A kar-, váll- és mellizomzat dinamikus erejének vizsgálata (Kempf): nagyon jó=20 ismétlésA tanuló térdelôtámaszban karhajlítást végez, a has-és jó=15-20 ismétlésfarizom megfeszítése mellett a felkarok vízszintes erôsítendô=15-nél kevesebbhelyzetéig. Lábfejek elemelkednek a talajról. Majdkarjait nyújtja kiinduló helyzetig.

8. A farizom statikus erejének vizsgálata (Kempf): jó=ha a megemelt végtag combjaA tanuló hason fekve helyezkedik egy széken. Kezeivel vízszintes, miközben a másikkapaszkodik a szék lábába. A térdben hajlított lábak láb feszítô ereje nem csökkenenyhén nekifeszülnek a széknek. Ebbôl a helyzetbôl kell megemelnie az egyik lábat hajlított térddel. erôsítendô=ha a gyakorlat során a

combot nem tudja vízszintesigmegemelni, vagy a másikláb feszítô ereje csökken.

együtt járt a törzs és a váll statikus erejének gyenge-ségével. A gyengébb gerincfeszítôkkel rendelkezôk86%-ának, a törzs és a váll statikus erejét mérô gya-korlatot gyengén teljesítôk 73,2%-ának volt gyakor-láshoz köthetô fájdalma. A térd- és a combízületethajlító izmok nyújthatósága korrelációt mutat, aholr = 0,32, p < 0,05. A két korcsoport eredményei háromgyakorlatot kivéve nem mutatnak jelentôs eltérést. A9. évfolyamon az elsô, a második és a negyedik gya-korlatnál született gyengébb eredmény.

A Matthias-teszt eredményeiMatthias-teszt értékelése szerint a tanulók alig több

mint egynegyedének lett normál eredménye, 58,5%-ukelsôfokú tartásgyengeséget, 15,4%-uk másodfokú tar-tásgyengeséget mutat. Az elsôfokú tartásgyengeség a9. évfolyamon 70%-ban, a 12-13. évfolyamon 48,6 %-ban fordul elô. A másodfokú gyengeséget mutatók afelsôbb évfolyamból kerülnek ki többen (60%). A ne-mek közötti eltérést vizsgálva, a másodfokú tartás-gyengeség a fiúk között gyakoribb (p < 0,05). A gya-


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

9. A térdízületet hajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata jó=ha a láb nyújtva a talajon marad(MGT, Kempf):A tanuló hanyatt fekvésben, egyik lábat nyújtva, másik nyújtani kell=ha a kinyújtottlábat hajlítva felhúzza hashoz és mindkét kézzel combja elemelkedik a talajrólátfogja a combját. A hajlított lábát lassan nyújtjafüggôleges irányban felfelé egészen addig, amíg a combhajlító izmokban a nyújtást érezni kezdi. A talajon lévô nyújtott lábnak a talajról nem szabadelemelkedni, és a csípô helyzete sem változhat.

10. A csípô ízületet hajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata jó=ha a láb nyújtva a talajon marad(MGT, Kempf):A tanuló hanyatt fekvô helyzetben az egyik térdethajlítva felhúzza egészen a mellkashoz. nyújtani kell=ha a kinyújtottA másik lábnak közben nyújtva a talajon kell maradnia. comb elemelkedik a talajról

11. A mellizomzat nyújthatóságának vizsgálata (Kempf): jó=ha a nyújtott kar mellett a kézA tanuló oldalt fekvô helyzetben alul lévô lábát nyújtott érinti a talajthelyzetben, a felül lévô lábát térdben és csípôbenderékszögben hajlítva, térdét a talajra helyezi. Ellenoldali nyújtani kell=ha a kéz nem érintikezével átfogja a hajlított térdét. A kinyújtott karját a a talajttalajra leszorítva rézsútos magastartásig vezeti.

33.. ttáábblláázzaatt A gyakorláshoz köthetô fájdalom megoszlása TTaabbllee 33.. Distribution of practice-related painFFáájjddaalloomm 99.. éévvff.. ((nn==3300)) 1122--1133.. éévvff.. ((nn==3355)) ÖÖsssszzeess ((nn==6655))

Gyakorláshoz köthetô fájdalom 20 fô (66,9%) 29 fô (82,9%) 49 fô (75,4%)Gerincrégió 7 fô (23,3%) 18 fô (51,4%) 25 fô (38,5%)Nyaki 1 fô ( 3,3%) 7 fô (87,5%) 8 fô (12,3%)Háti 3 fô (10,0%) 12 fô (34,3%) 15 fô (23,1%)Ágyéki 3 fô (10,0%) 8 fô (22,9%) 11 fô (16,9%)

44.. ttáábblláázzaatt.. A helyes testtartáshoz szükséges izomcsoportok, izomerô és izomnyújthatósági tesztek eredményeiTTaabbllee 44.. Results of the tests examining muscle groups, muscle strength and elasticity needed for proper prosture

Az egyes gyakorlatok leírását a 22.. ttáábblláázzaatt tartalmazza

TTeesszztt 99.. éévvffoollyyaamm 1122--1133.. éévvffoollyyaamm öösssszzeesseenn::30 fô 35 fô 65 fô

fejlesztendô fô (%) fejlesztendô fô (%) fejlesztendô fô (%)1. gyakorlat 7 fô (25,3%) 5 fô (14,3%) 12 fô (18,5%)2. gyakorlat 12 fô (40%) 7 fô (20%) 17 fô (29,2%)3. gyakorlat 5 fô (16,7%) 6 fô (17,1%) 11 fô (16,9%)4. gyakorlat 11 fô (36,7%) 7 fô (20%) 18 fô (27,7%)5. gyakorlat 0 1 fô (2,9%) 1 fô (1,5%)6. gyakorlat 25 fô (83,3%) 31 fô (88,6%) 56 fô (86,2%)7. gyakorlat 0 2 fô (5,7%) 2 fô (3,1%)8. gyakorlat mindkét oldal 3 fô (10%) mindkét oldal 4 fô (11,4%) mindkét oldal 7 fô (10,8%)9. gyakorlat mindkét oldal 13 fô (43,3%) mindkét oldal 17 fô (48,6%) mindkét oldal 30 fô (46,2%)

jobb 0 jobb 1 fô (2,9%) jobb 1 fô (1,5%)bal 0 bal 2 fô (5,7%) bal 2 fô (3,1%)

10. gyakorlat mindkét oldal 4 fô (13,3%) mindkét oldal 5 fô (14,3%) mindkét oldal 9 fô (13,8%)jobb 2 fô (6,7%) jobb 2 fô (5,7%) jobb 4 fô (6,2%)bal 0 bal 5 fô (14,3%) bal 5 fô (7,7%)

11. gyakorlat mindkét oldal 7 fô (23,3%) mindkét oldal 8 fô (22,9%) mindkét oldal 15 fô (23,1%)jobb 1 fô (3,3%) jobb 1 fô (2,9%) jobb 2 fô (3,1%)bal 3 fô (10%) bal 4 fô (11,4%) bal 7 fô (10,8%)

Matthias-teszt elsôfokú gyengeség: elsôfokú gyengeség: elsôfokú gyengeség: 21 fô (70%) 17 fô (48,6%) 38 fô (58,5%)

másodfokú gyengeség: másodfokú gyengeség: másodfokú gyengeség:4 fô (13,3%) 6 fô (17,1%) 10 fô (15,4%)

korlási szokásokat figyelembe véve azok a tanulók,akiknek nincs tartásgyengesége, az átlagnál kevesebbideje játszanak a hangszerükön. Azon növendékek,akik hátfájásra panaszkodtak, 80%-ban érintettek va-lamilyen szintû tartásgyengeségben.

Megbeszélés és következtetésekA vizsgálat során a helyes testtartáshoz szükséges

izomcsoportok erejét és nyújthatóságát vizsgáltuk14-20 éves zenész növendékek körében. Külföldi éshazai felmérések vizsgálták a zenészek testtartásproblémáit (Altenmüller, 2006; Pásztor, 2007a). A kér-dôíves felmérések beszámoltak a gyakorláshoz köthe-tô gerinctáji fájdalmakról. Pásztor felmérésében 15-25éveseket vizsgált, akik körében 24% hátfájásra, 16%nyak fájdalmakra, és 11% derékfájásra panaszkodott(Pásztor, 2007). Orbán a 19-25 év közötti korosztálytvizsgálta, ahol 56%-ban talált gerincfájdalmat. Fel-mérésében a gerinc problémák megoszlása a követke-zô: háti szakasz: 66%, nyaki szakasz: 47%, ágyékiszakasz: 46 %, keresztcsonti szakasz: 10% (Orbán2009). Józsa a 14-19 éves korosztályban leggyakrab-ban (43%) hátfájást talált, amely a két lapocka közöt-ti régióban jelentkezett (Józsa, 2006). Váraljai a vizs-gált személyek (14-18 éves) 78%-ánál talált tartáshi-bát és 65,8%-nál gerincferdülést figyelt meg (Váraljai,2003).

Felmérésünkben a 14-20 éves korosztály eredmé-nyei kedvezôbb adatokat mutattak Pásztor és Orbánadatainál. A gerincrégió fájdalma 38,5%-ban volt je-len, ebbôl a nyaki szakasz 12,3%-ban, a háti szakasz23,1%-ban, az ágyéki szakasz 16,9%-ban volt érin-tett. Az eltérések azzal magyarázhatók, hogy a vizsgá-lati minta idôsebb korosztályra is kiterjedt az említettszerzôk esetében. Megfigyelhetô, hogy a hátfájás elô-fordulása a zenéléssel töltött idôvel növekszik. Ezt bi-zonyítja az is, hogy vizsgálatunkban a szakképzésbeneltöltött öt év alatt mind a hátfájás, mind a különbö-zô gerincrégiók fájdalma gyakoribbá vált.

A hangszeres gyakorlás során jelentkezô gerinctájifájdalmak izomtani okait vizsgálva a következô ered-ményeket kaptuk: rendkívül magas azoknak a tanu-lóknak az aránya (86%), akik a törzs- és váll statikuserejét mérô gyakorlatot nem tudták teljesíteni. Azegyenes hasizom alsó része a tanulók 27,7%-ánálszorulnak erôsítésre. Kiemelhetô még a mellizomnyújthatóságát mérô gyakorlat, mely a gyermekek37%-ánál rövidülést mutat, gyakran jobb és balolda-lon eltérôen. Az egyoldali izomrövidülés az aszim-metrikus testtartás kialakulását segíti elô. A gyen-gébb gerincfeszítôkkel rendelkezôk 86%-ának, azegyenes hasizom felsô részének erejét mérô gyakor-latot gyengén teljesítôk 72%-ának, és a törzs- és váll-öv statikus erô gyakorlatot gyengén teljesítôk 73,2%-ának volt gyakorláshoz köthetô fájdalma. Elsôfokútartásgyengeség 58,5%-ban, másodfokú tartásgyen-geség 15,4%-ban figyelhetô meg. Azok a tanulók,akik hátfájásra panaszkodtak, 80%-ban érintettekvalamilyen szintû tartásgyengeségben. Az elsôfokútartásgyengeséget mutatók 81%-a, a másodfokú tar-tásgyengeséget mutatók 90%-a a törzs és a váll sta-tikus erejét mérô gyakorlatot 15 másodpercnél rövi-debb ideig tudta megtartani.

Ahhoz, hogy az izomrendszer visszanyerje egyensú-lyi helyzetét, a Janda-rendszer alapján szükséges agyakorlatokat összeállítani. A tartásjavító mozgás-anyag összeállításának fôbb szempontjai a rövidülésre

hajlamos izmok (mellizmok, csípôflexorok, mély hátiz-mok ágyéki szakasz) nyújtása stretching gyakorlatok-kal, erôsítése excentrikus gyakorlatokkal, vagy korri-gált helyzetben izometriás gyakorlatokkal. A gyengü-lésre hajlamos izmok (hasizmok, farizmok, lapockazá-rók, mély hátizmok thoracalis szakasz) erôsítése kon-centrikus gyakorlatokkal, ellenállással szemben, vagykorrigált helyzetben izometriás gyakorlatokkal.

A gimnasztika mozgásanyaga alkalmas az izom-egyensúly kialakítására. A tanuló állapotához igazod-va kezdetben kéziszer nélkül erôsítünk, majd a terhe-lés növelhetô gumiszalag, csuklósúly, óriás labda, bor-dásfal, háttámaszos erôfejlesztô gépek segítségével. Agerincvédelmet és a helyes testtartás automatikusmegtartását segíti, ha a sportmozgások tanítása-tanu-lása során folyamatosan korrigáljuk a tartáshibákat,tudatosítjuk a megfelelô izomtónust. A rendszeresedzés hatására a zenész tanulóink a gyakorlás idejealatt is képesek a biomechanikailag helyes testtartásmegtartására, megelôzve az egyre növekvô gyakorlásiidô okozta terhelés miatt kialakuló fájdalmakat.

Hipotézisek megválaszolásaA hipotézisek közül igazolódott, hogy a statikus erôt

vizsgáló gyakorlatok eredményei gyengébbek, mint adinamikus erôt vizsgáló gyakorlatoké, s a hangszer-tartásból adódó aszimmetrikus rövidüléseket a felmé-rés eredményei is mutatják. Részben igazolódott az afeltevés, hogy a zenemûvészeti szakközépiskola 9. év-folyamos tanulói testtartásért felelôs izomcsoportjai-nak izomereje gyengébb és körükben gyakoribbak atartáshibák, mint a 12-13. évfolyamon. A fizikai fel-mérés adatai szerint nem mutatkozott szignifikáns el-térés a két korcsoport teljesítményében. Ennek oka,hogy a tartáskorrekció jelenlegi formája nem kompen-zálja a szakmai képzéssel járó, több mint egy órávalmegnövekedett gyakorlási idô okozta terhelés negatívhatásait.

A folytatás lehetôségeiA késôbbiekben szükségesnek tartjuk a felmérés

folytatását és kiszélesítését több, hasonló zenei kép-zést nyújtó középiskolában. Így növelhetô lenne azesetszám és lehetôség nyílna a hangszerenként eltérôtartásból adódó speciális problémák feltárására. A fel-mérés eredményei alapján összeállítható a zenészta-nulók testnevelés tananyagába építhetô tartásjavítógyakorlatsor, mely a biomechanikailag helyes testtar-tás kialakításán túl felkészíti ôket a hangszertartásokozta jelentôsen megnövekedett terhelésre. Segítsé-günkre lehet a Magyar Gerincgyógyászati Társaságprevenciós programja, mely az ellenôrzést szolgálóspeciális gyakorlatok mellett elôkészítô és fejlesztôgyakorlatokat is magába foglal. A tartásjavító torna is-kolai testnevelésben történô alkalmazásának eredmé-nyeit 6-14 éves tanulók körében a 2001/2002-es tan-évben, kontrollált, prospektív vizsgálat igazolta. A tar-tásjavító tornát végzô gyermekek eredményei szignifi-kánsan javultak a kontrollcsoporthoz képest.

A Kovács-módszer hangszeres játékra elôkészítô ésmunkaképesség megôrzô programjának, melynek ha-tásosságát a program alkalmazóinak pozitív tapaszta-latai igazolják (Pásztor, 2007b), a szakközépiskolaitestnevelés tantervbe történô beillesztése, az általunkjavasolt tartásjavító gyakorlatsorral egymást kiegé-szítve, segíthetné zenész növendékeink egészséges fej-lôdését.


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

Köszönetnyilvánítás A szerzôk köszönetet mondanak a Pécsi Mûvészeti

Gimnázium és Szakközépiskola zenemûvészeti tago-zatának és Z. E. tanár kollégának, hogy támogatásuk-kal, tanácsaikkal segítették a munkánkat, valamintDr. Járomi Melindának, a PTE ETK adjunktusának.

Felhasznált irodalomAltenmüller, E., Jabusch,H.C, (2006): Krónikus fáj-

dalmak zenélés közben. Zenekar, 11.. 42-45.Bálint G., Bender T. (1995): A fizioterápia elmélete

és gyakorlata. Springer, Bp.,Gardi Zs., Feszthammerné A., Darabosné T.I., Tóth-

né S.V., Somhegyi A., Varga P.P. (2007/1): A MagyarGerincgyógyászati Társaság tartásjavító mozgásanya-gának elméleti alapjai. Magyar Sporttudományi Szem-le, 88:: 29. 39-45.

Gárdos M., Mónus A. (2004): Gyógytestnevelés, Bu-dapest, 121-122.

Janda, V. (1959): Muskelfunktionspüfung. Berlin,VV Volk und Gesundheit.

Janda, V. (1986): Muskelfunktionsdiagnostic. Ber-lin, VV Volk und Gesundheit.

Járomi M. (2012): Aspecificus low back szindrómásbetegek biomechanikai vizsgálata. PhD, PTE-ETK.

Józsa B. (2006): Zeneiskolások mozgásszervi pre-venciója, Szakdolgozat, SE-ETK.

Kempf, H.D. (2008): Rückenschule. Rowohlt Taschen-buck Verla. 5-12, 23-44.

Kovács-módszer Egyesület (2014a): Az alapító. Ret-rieved Febr.5.2014, from http://www.kovacsmet-hod.com/magyar/

Kovács-módszer Egyesület (2014b): Hazai képzések,Retrieved Febr.5.2014, from http://www.kovacsmet-hod.com/magyar/

Ledernan, R. (2003): Neuromuscular and musculo-

sceletal problems in instrumental musicians. Muscle&Nerve, may., 549-561.

Mannion, A.F., Muntener, M., Taimela, S., Dvorak,J. (2001): Comparison of three active therapies forchronic low back pain: results of a randomized clinicaltrial with one year follow-up. Rheumatology, 4400:: 7.772-8.

Mészáros J. (2003): A gyermeksport biológiai alap-jai, Bp., TF egyetemi tankönyv.

Orbán J. (2009): Zenészek hangszerhasználat soránjelentkezô mozgásszervi panaszainak felmérése. Fizio-terápia, XXVVIIIIII:: 33..18-22.

Pásztor Zs. (2007a): Felmérés a zenei foglalkozásiártalmakról. Parlando, 44:: 21-30.

Pásztor Zs. (2007b): Új utak a zeneoktatásban. A fi-zikai gondozás eszméjének térhódítása a zenében ésaz általános oktatásban. Budapest, Trefort.

Somhegyi A. (2012): Kar-elôretartási teszt – Matthi-as szerint. Retrieved March.2.2013. from http://ge-rinces.hu/2012/10/01/kar-eloretartasi-teszt-matthi-as-szerint

Somhegyi A., Gardi Zs., Feszthammerné A., Tim I.,Steinhausz V. (1996): Tartáskorrekció. Magyar Ge-rincgyógyászati Társaság, Budapest.

Soukup, M.G., Glomsrod, B., Lonn, J.H., Bo, K.,Larsen, S. (1999): The effect of a Mensendieck exer-cise program as secondary prophylaxis for recurrentlow back pain. A randomised, controlled trial with12-mounth follow up. Spine, 11:: 24. 1585-91.

Váraljai Cs. (2003): Hangszer és testtartás, hangsze-rek tartásra gyakorolt hatása. Szakdolgozat, SE-ETK.

23/2013.(III.9.) számú EMMI rendelet a kerettan-tervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérôl szóló51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet módosításáról, 6.melléklet: 7.9. Testnevelés és sport kerettanterv (heti3 óra) 1-12. évfolyam számára.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

ÖsszefoglalóA víz alatti úszás elôtti hiperventiláció (fokozott lég-

zés) megnöveli az úszó számára víz alatt tölthetô idôt.Az amatôr úszók és a versenyszerûen sportolók azon-ban egyaránt kevéssé ismerik, hogy ez a módszer,hosszas levegô visszatartással járó víz alatti úszás so-rán súlyos oxigénhiányos (hipoxiás) állapotot idézhetelô és eszméletvesztéshez, illetve gyors segítség hiá-nyában fulladásos halálhoz vezethet. Összefoglalóközleményünkben bemutatjuk a vízi sportokban jel-lemzô módon hipoxiás állapotban végzett tréning so-rán végbemenô élettani folyamatokat, a tréning sport-teljesítményre kifejtett hatását és a sportolókat fenye-getô veszélyeket. Közleményünkben egy fiatal sporto-ló balesete kapcsán kiemeljük a hipoxiás tréning biz-tonságos végzésének fô szempontjait és az ilyen típu-sú sportbalesetek megelôzéséhez szükséges intézke-déseket. A víz alatti úszás elôtti hiperventiláció mégnapjainkban is a sportbalesetek gyakori oka, amelymiatt számos nemzetközi kezdeményezés indult amódszer veszélyeinek széleskörû megismertetésére.

KKuullccsssszzaavvaakk:: úszás, hipoxia, légzésvisszatartás,hiperventiláció, víz alatti eszméletvesztés

AbstractHyperventilation prior to underwater swimming can

extend the time that the swimmer can spend underthe water. Amateur swimmers and athletes, however,are not fully aware that this technique together withprolonged underwater swimming can result in severeoxygen deprivation (hypoxia) and loss of conscious-ness that may lead to drowning of the swimmer. Inthis paper, we review physiology of the hypoxic train-ing commonly used in aquatic sports, its effects onathletes’ sport performance, and the risks associatedwith this technique. We also present the case of ayoung athlete’s swimming accident to review safetyaspects of the hypoxic training and recommendedprevention measures. Hyperventilation prior to under-water swimming is still a major cause of aquatic acci-dents, and a number of international initiatives havebeen launched to provide wider publicity for the risksassociated with this technique.

KKeeyy--wwoorrddss:: swimming, hypoxia, breath-holding,hyperventilation, shallow water blackout

BevezetésA hosszas légzésvisszatartással járó víz alatti úszás

edzésmódszerét évtizedek óta alkalmazzák a vízi spor-tok számos szakágában, mind a versenysportban, mindaz utánpótlásképzésben. Az egy légvétellel történô víz

alatti úszás során a sportolóknak meghatározott távol-ságig, idôtartamig vagy tûréshatárig kell a víz alatt tar-tózkodniuk. A napjainkban is általánosan alkalmazottmódszer elterjedése elsôsorban a neves amerikai olim-pikon úszó, úszóedzô James E. Counsilman (1920-2004) munkásságához köthetô (Counsilman, 1975).Counsilman úgy vélte, hogy az alacsony szervezeti oxi-génszint mellett végzett úszás hasonló adaptációt idézelô a sportolóknál, mint a magaslati közegben végzettedzés, vagyis megnöveli az oxigén vérben történô szállí-tásáért felelôs vörösvértestek számát. Másrészt a légzô-mozgások csökkentésével javítható az úszó hidrodina-mikai ellenállása és ez által az úszási sebessége. A hi-poxiás tréning népszerûségéhez az is hozzájárul, hogymegismerteti a sportolóval az alacsony oxigénszint ki-váltotta stressz érzését, ezáltal felkészítve ôt a versenye-ken várható szituációra. Mindezek mellett egyesek téve-sen azt feltételezik, hogy alkalmazásával növelhetô asportoló tüdôkapacitása és teljesítôképessége.

A víz alatti úszás elôtti hiperventiláció számottevôenmegnöveli az úszó számára a víz alatt, oxigénhiányosállapotban tölthetô idôt. Az úszók jelentôs része nin-csen tudatában a veszélyeknek és ezt a módszert al-kalmazza is, és a hosszas légzésvisszatartással járóúszás elôtt intenzíven „túllélegzik" (hiperventilál).

A légzés és visszatartásának szabályozásaA légzés vitális funkció, elsôdleges feladata az O2 és

CO2 kicserélôdésének fenntartása a tüdôben. Az O2-ta szövetek használják fel anyagcseréjükhöz, illetve aCO2 e metabolizmus termékeként generálódik. A lég-zés idegi szabályozása részben akaratlagos, részbenautomatikus. A tudatos légzô tevékenység impulzusaiaz agykéregbôl indulnak a légzôizmok motoneuronja-ihoz, míg az automatizmus fô központjai a híd és anyúltvelô. A légzés ritmusának szabályozása egyrésztkémiai jelzéseken, másrészt tudati ingereken alapul.A centrális és a perifériás kemoreceptorok a CO2 szintemelkedését (hiperkapnia) és az O2 szint csökkenését(hipoxia) érzékelik, és gyors légzési választ váltanakki. A belégzést elsôdlegesen a magas CO2 szint indítjael. A CO2 szint csökkenése (hipokapnia) ezzel szembengátolja a belégzô aktivitást.

A légzés visszatartása akaratlagos cselekedet, azon-ban ennek ideje alatt sem szûnik meg az automatikuslégzési ritmusért felelôs idegi aktivitás (11.. áábbrraa). Esz-méleténél lévô személy képtelen egy ponton túl vissza-tartani a légzését és az automatikus légzési inger át-töri az akaratlagos gátlást. A légzésvisszatartás lehet-séges idejét azonban számos faktor (pl. a tüdôtérfogatés az anyagcsere intenzitása) is befolyásolja. A légzésvisszatartási idô közel megduplázható a közvetlenülelôtte történô hiperventilációval, vagy magas O2 kon-centrációjú gázkeverék belélegzésével (Parkes, 2006).

A hipoxia hatásaiA hipoxia olyan állapot, amely során a szervezet oxi-

génellátottsága romlik. A nem megfelelô oxigénellá-

Tanulmány • Vasas Szilvia, Horváth Gábor: Hosszas víz alatti úszás...18M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

Hosszas víz alatti úszás – az elôzetes hiperventiláció veszélyei

Prolonged underwater swimming – the risks of prior hyperventilation

Vasas Szilvia1, Horváth Gábor2

1 Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak,Tüdôgondozó Intézet, Budapest

2 Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, BudapestE-mail: [email protected], [email protected]

tásra adott élettani reakció az értágulat és a szív perc-térfogat fokozódása. Ezen kompenzációs mechaniz-musoknak köszönhetôen a szervezet bizonyos mérté-kû hipoxiát képes tolerálni. Ha a szöveti O2 szint egykritikus érték alá esik, akkor az aerob anyagcsere fo-lyamatokat a kevésbé hatékony, anaerob glikolízisváltja fel és tejsav képzôdik, amely a szövetekben aci-dózist hoz létre.

Az O2 hiányra legérzékenyebb a központi idegrend-szer és a szívizomzat. Az általános tünetek a hipoxiasúlyosságától és a kialakulás gyorsaságától függnek(11.. ttáábblláázzaatt).

A hipoxiás tréning racionalitása – kedvezô hatás a sportteljesítményre?

A tudományos irodalomban napjainkban is zajlóviták ellenére, számos vizsgálat alátámasztja, hogy ahipoxiás (pl. magaslati) edzés hasznos az állóképes-ségi sportolóknak (Girard et al., 2013; Saunders etal., 2009b). Élettanilag a 2100-2500 m magasság-ban történô folyamatos (legalább 3-4 hét idôtarta-mú) tartózkodás és/vagy edzés megnöveli a vörös-vértestek számát (Gough et al., 2012), a vér oxigén-szállító képességét, a légzési küszöböt (az anaerob

anyagcsere folyamatok beindulását jelzi) és javítja asportteljesítményt (Saunders et al., 2009a). A elô-nyös változások hátterében újabban számos nemhematológiai mechanizmus (pl. érképzôdés, glükóz-transzport, glikolízis és pH szabályozás változásai)szerepe is felmerült (Gore et al., 2007). A magaslatiedzés teljesítménynövelô pozitív hatásai a tenger-szintre visszatérés után azonban csökkennek, éscsak hetekig maradnak fent (Robertson et al., 2010;Trujiens és Rodriguez, 2011).

A sportolók klasszikus és költséges, magaslati edzé-seinek kiváltására az elmúlt évtizedekben számospróbálkozás történt. A tengerszinten hipoxiás körül-mények között végzett és lényegesen alacsonyabbköltségekkel járó, ún. intermittáló tréning ezidáig nemváltotta be a hozzáfûzött reményeket (Trujiens és Rod-riguez, 2011). Az intermittáló tréning nincs érdemihatással a vörösvértest-képzésre, nem növeli az erit-ropoetin és hemoglobin szinteket, illetve nem fokozzaérdemben a sportolók teljesítôképességét (Julian etal., 2004; Tadibi et al., 2007). Jelenleg leginkább elfo-gadott felfogás szerint a tengerszinten történô inter-mittáló hipoxiás tréningnek nincs élettani elônye, füg-getlenül a testedzés intenzitásától.

A vízi sportok számos szakágában (pl. úszás, vízi-labda, szinkronúszás és búvárúszás) alkalmazott,hosszas levegô visszatartással járó víz alatti úszás so-rán a sportoló szintén oxigénhiányos körülményekközött végzi az edzésmunkát. Mivel az oxigénhiány eb-ben az esetben is csak rövid ideig tart és normál lég-zési idôszakokkal megszakított, így élettani szempont-ból az intermittáló hipoxiás tréning egy változatánaktekinthetô. Számos vizsgálat és felmérés igazolt figye-lemre méltó élettani változásokat a hosszas levegôvisszatartással járó víz alatti úszást alkalmazó sporto-lóknál. Szinkronúszók esetében a tüdôtérfogatok nö-vekedése, hosszabb légzés visszatartási idô, valamintaz oxigényhiányra adott csökkent válasz volt kimutat-ható a kontrollcsoporttal szemben (Bjurstrom ésSchoene, 1987). Mások rendszeres levegô visszatartá-sos tréninget alkalmazó búvároknál a hiperkapniáhoztörténô bizonyos adaptációt, a CO2 szint emelkedésé-re adott légzési válasz csökkenését észlelték (Ivancevet al., 2007). Ez az adaptáció azonban nem volt kimu-tatható sem a hiperkapniára adott normál agyi vérke-ringési válasz (Ivancev et al., 2007), sem a hipoxia in-dukálta szimpatikus idegi aktivitásfokozódás és szisz-témás keringési reakciók (vérnyomás emelkedése és aszívritmus fokozódása) tekintetében (Breskovic et al.,2010). A többnyire kis esetszámú és sok esetben el-lentmondó eredményû vizsgálatok alapján az edzés-mód teljesítménynövelô pozitív hatásai azonban nemtekinthetôk egyértelmûen bizonyítottnak (Trujiens ésRodriguez, 2011).

A hipoxiás tréning veszélye – víz alatti eszméletvesztés (szinkópe)

A légzésvisszatartás során végzett víz alatti mozgás(dinamikus apnoe) alatt drámaian gyorsabban csök-ken a vér oxigénszintje, mint nyugalmi állapotban tör-ténô légzésvisszatartás mellett (statikus apnoe) (Craig,1976). Nyilvánvalóan az úszónak vissza kell térnie afelszínre, mielôtt a hipoxia következtében eszmélet-vesztés lépne fel. Az úszó felszínre idôben történôvisszatérését elsôdlegesen a vér emelkedô CO2 szintjebiztosítja, mivel a hiperkapnia egy kritikus szintje fö-lött a légzésvisszatartás akaratlagosan már nem foly-

19Tanulmány • Vasas Szilvia, Horváth Gábor: Hosszas víz alatti úszás...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

11.. ttáábblláázzaatt.. A hipoxia tüneteiTTaabbllee 11.. The symptoms of hypoxiaHHiippooxxiiaa mméérrttéékkee JJeelllleeggzzeetteess ttüünneetteekkEnyhe-mérsékelt fejfájás

szellemi teljesítôképesség csökkenésenagyfokú fáradtság légszomjhiperventilációhányingermozgáskoordináció romlása dezorientációemlékezetkieséslátászavar

Súlyos cianózis(akutan kialakuló) nyugtalanság

epilepsziás görcsrohameszméletvesztésszívritmuszavarkeringés összeomlása, halál

11.. áábbrraa.. A légzésvisszatartás szabályozásának mecha-nizmusaFFiigguurree 11.. Regulatory mechanisms of breath-holding

tatható és a légvétel kényszerûvé válik (22.. áábbrraa). En-nek az élettani mechanizmusnak a normál mûködéseelengedhetetlen mind az amatôr, mind a profi sporto-lók biztonságos víz alatti úszásához.

A hosszas légzésvisszatartással járó víz alatti úszáslegnagyobb veszélye, hogy az úszó nem tér vissza a fel-színre a megfelelô idôben, és a vér oxigénszintje a sú-lyos hipoxiás tartományba kerül, amely eszméletvesz-téshez (szinkópe) és azonnal segítség hiányában fulla-dásos halálhoz vezethet (Craig, 1976; Davies et al.,1995; Quan et al., 2010). A víz alatt történô hipoxiáseszméletvesztés egészséges sportolóknál is felléphetúgy, hogy sokszor semmilyen tünet vagy figyelmeztetôjel nem elôzi meg. Bekövetkezése esetén az agy percekalatt maradandó károsodást szenved (Craig, 1976;Quan et al., 2010).

A víz alatti úszás során jelentkezô hipoxiás eszmé-letvesztés (amely angol nyelvterületen „Shallow WaterBlackout" szindróma néven közismert) (SWB, 2014)okai közül a legfontosabb a légzésvisszatartás elôttiintenzív hiperventiláció. Az amatôr úszók és a ver-senyszerûen sportolók számára egyaránt ismert, hogyaz elôzetes hiperventiláció megnöveli az úszó számáravíz alatt tölthetô idôt. Nem közismert azonban, hogyhosszas víz alatti úszás elôtt ez életveszélyes módszer,mivel a hiperventiláció a vér CO2 szintjét drasztikusanalacsony értékre csökkenti. Emiatt a víz alatt történôúszás során fokozatosan emelkedô CO2 vérszint csaka normálisnál jóval késôbb éri el az agyi receptorokaktiváláshoz, és ez által a kényszerû légvételhez szük-séges kritikus szintet. Azonban még ennek eléréseelôtt a víz alatt végzett intenzív fizikai aktivitás kime-ríti a szervezet O2 tartalékait, és az akut, súlyos hipo-xia miatt bekövetkezik az eszméletvesztés (33.. áábbrraa). Asportoló mentését nehezíti, hogy az eszméletvesztéstkövetô másodpercekben az illetô még tesz néhányösztönös mozdulatot és a medencén kívül állók szá-mára úgy tûnhet, hogy nincs semmi baja.

Megdöbbentô módon a „Shallow Water Blackout"-otelszenvedôk jelentôs része a legkiválóbb, kitûnôenedzett és felkészült sportolók közül kerül ki. Ennek le-hetséges okai lehetnek egyrészt a lemerülés elôttihiperventiláció magas intenzitása, másrészt a sporto-lók edzettségébôl adódó csökkent CO2 érzékenység,

amely miatt szervezetük a normálisnál még késôbbészleli a CO2 szint emelkedését és kényszeríti ki a lég-vételt. Versenykörülmények közötti végzett ismételt,intenzív fizikai megterhelés és/vagy a légzôgyakorla-tokból adódó hiperventiláció szintén hozzájárulhat avíz alatti úszás során fellépô eszméletvesztéshez. Ezentényezôk szerepének egyértelmû bizonyítása azonbana balesetek többségében nehéz.

A Magyarországon hagyományosan népszerû vízi-sportok elterjedtsége ellenére a víz alatti úszást meg-elôzô hiperventiláció veszélyeivel kapcsolatban cse-kély a fellelhetô hazai tudományos és ismeretterjesztôirodalom. Közleményünk egy a hazánkban történteset bemutatásával is hozzá kíván járulni az ismere-tek bôvítéséhez.

EsetismertetésVízilabdaedzésen megtörtént esetünkben víz alatti

úszás során két sportoló balesete következett be,amelyet követôen az egyikük súlyos, életveszélyes ál-lapotban került intenzív osztályra. Edzôi felügyeletmellett versenyszerûen vízilabdázó gyermekek vettekrészt a 11-13 éves fiú korcsoport edzésén. A közepesintenzitású edzés végéhez közeledve feladatuk a kö-vetkezô volt: elôször víz alatti úszás egy levegôvétellel4x21 m távon, a hosszok között 1-2 perc pihenésselés légzôgyakorlatok (mély ki- és belégzés) végzésével,majd végezetül víz alatti úszás az egyénileg teljesíthe-tô maximális idôtartamig és távolságig. A feladat utol-só szakaszát teljesítô 7 sportolóból 3-nál jelentkeztekproblémák.

„A" úszó (11 éves): másfél víz alatti hossznál erôs„gyomorgörcse" jelentkezett, a lábaiban zsibbadást ér-zett, ekkor feljött a vízfelszínre, amelyet követôen ká-bultnak érezte magát. Eszméletvesztése nem volt.

„B" úszó (12 éves): két víz alatti hossz teljesítésétkövetôen, a medence szélénél megkapaszkodott, defejét nem emelte ki a vízbôl. Feltehetôleg röviden elve-szítette az eszméletét, de arra már emlékezett, hogykiemelik a medencébôl. A mentés után közvetlenüleszméleténél volt, spontán lélegzett, egészségügyi se-gítségre nem szorult.

„C" úszó (13 éves): egy víz alatti hossz teljesítéseután nem volt problémája és úgy gondolta, hogy foly-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

22.. áábbrraa.. A vér O2/CO2 szintjeinek változása a légzés-visszatartás soránFFiigguurree 22.. Changes in O2/CO2 blood levels during breath-holding

33.. áábbrraa.. A vér O2/CO2 szintjeinek változása hiperven-tilációt követô légzésvisszatartás soránFFiigguurree 33.. Changes in O2/CO2 blood levels during breath-holding after hyperventilation

tatva még egy hosszt úszik, de ezután már nem em-lékszik a történtekre. A felügyelô edzô a „B" úszó ki-emelését követôen észlelte a medence alján széttártkarokkal lebegô „C" úszót. Az edzô a medencébe ugor-va kihúzta a „C" úszót, majd a spontán légzés hiányamiatt megkezdte a befúvásos lélegeztetést. A néhányperc alatt megérkezô mentôegység intubációs légút-biztosítást követôen, lélegeztetve szállította „C" úszótkórházba, ahol a „C" úszó 3 napig gépi lélegeztetésreszorult. „C" úszó az eset után teljesen felépült, részle-tes orvosi kivizsgálása betegséget nem tárt fel a bal-eset okaként.

„C" úszó tapasztalt, a korának megfelelô edzett fi-zikai állapotban lévô úszó, aki korábban már több-ször végzett víz alatti úszást. Az eset idôpontjában,az uszoda vizében sem a pH, sem a klór, sem a hô-mérséklet nem haladta meg a határértékeket. Tekin-tettel arra, hogy a „C" sportoló még emlékezett azutolsó fordulójára, és hogy az edzô a medence szélé-tôl mindössze néhány méterre mentette ki, arra kö-vetkeztethetünk, hogy az eszméletvesztés hirtelen,minden figyelmeztetô jel nélkül lépett fel. A sportolóutólag elmondta, hogy az utolsó feladat elôtti légzô-gyakorlatok kapcsán hiperventilált. Mindezek alap-ján véleményezhetô, hogy a sportoló baleseténekhátterében hipoxiás szinkópe állhatott, amelynek ki-alakulásában számos faktor, közöttük az úszás elôt-ti hiperventiláció, a víz alatti úszások ismétlése, aszokásosnál kissé melegebb medencevíz, valamint asportoló edzettsége együttesen játszhatott szerepet. Az„A" és „B" úszók esetében jelentkezô problémák is fel-tehetôleg a víz alatti úszás során fellépô hipoxiára ve-zethetôk vissza, amelynek mértéke azonban náluk nemérte az eszméletvesztéshez szükséges határértéket.

A nemzetközi irodalomban számos közlemény fog-lalkozik esetünkhöz hasonló módon lejátszódó sport-balesetek leírásával (Craig, 1976; Quan et al., 2010;SWB, 2014).

MegelôzésA hosszas levegô visszatartással járó víz alatti úszás

elôtti hiperventiláció napjainkban is a sportbalesetekgyakori oka, amely miatt számos nemzetközi kezde-ményezés indult a módszer veszélyeinek széleskörûmegismertetésére és betiltására. Mindezek eredmé-nyeként New Yorkban, Texas államban és az amerikaiRedwoods Group által biztosított valamennyi uszodá-ban korlátozzák a hipoxiás tréninget és tiltják ahosszas légzésvisszatartással járó víz alatti úszást. AzAmerican Red Cross és az USA Swimming nem java-solja sem a hipoxiás tréninget, sem a hosszas légzés-visszatartással járó víz alatti úszást. Az USA NationalPool Foundation szintén figyelmeztetést adott ki a ve-szélyekre. Az USA Armed Forces-nél csak úgy végez-hetô hipoxiás tréning, hogy a helyszínen életmentôcsapat áll készenlétben.

A közlemény szerzôinek nincs tudomása olyan ha-zai kezdeményezésrôl, amely elôsegíthetné mind azamatôr, mind a profi sportolók megfelelô tájékoztatá-sát, az edzôk felkészítését, valamint a szükségessportszakmai irányelvek kidolgozását a balesetekmegelôzésével kapcsolatban.

A magyar irányelvek kidolgozását különösen indo-kolttá teszi, hogy a nemzetközi ajánlások sem egysé-gesek. Egyes külföldi szerzôk szerint nem csak azúszás elôtti hiperventilációt hanem a versenyszerû,egymás után többször megismételt, illetve hosszú

ideig (> 30 sec) tartó víz alatti úszást is tiltani kelle-ne az edzéseken. Mások a hosszabb légzésvisszatar-tással járó víz alatti úszások számának és idejéneklimitálását javasolják, amennyiben azok mégis feltét-lenül szükségesek a sportoló képzéséhez. A víz alattilégzésvisszatartást nem ajánlatos erôltetni, de hamégis végzik: mély légvétel egy alkalommal, egyhossz távolságig az ajánlott. Nem képezheti vita tár-gyát, hogy a víz alatti hipoxiás gyakorlatok csak szo-ros felügyelet mellett végezhetôk. Hipoxiás edzése-ken vízimentésben és újraélesztésben járatos sze-mély folyamatos jelenléte szükséges, illetve szükségesetén több sérült egyidejû mentését és újraéleszté-sét is meg kell oldani. Az amatôr és profi sportolóktájékoztatására ajánlott lenne a hosszas víz alattiúszás veszélyeire figyelmeztetô piktogramok elhelye-zésére az uszodákban.

Megbeszélés és következtetésekA hosszas levegô visszatartással járó víz alatti úszás

alkalmazása évtizedekre nyúlik vissza a versenysport-ban. hiperventilációt vagy megerôltetô fizikai terhelésután végzett hosszas víz alatti úszás azonban eszmé-letvesztéshez és fulladáshoz vezethet. A hipoxia elôi-dézte eszméletvesztés hirtelen, figyelmeztetô jel nélküljelentkezik. A történteket utólag gyakran csak egysze-rûen „véletlen baleset okozta fulladásként" regisztrál-ják. A túlélôk orvosi zárójelentésén szereplô diagnózi-sok csak a fulladás közeli állapotot ("near drowning")és a légzési elégtelenséget állapítják meg. Sokszor alegkiválóbb sportolók esnek áldozatul a víz alatti hi-poxiás eszméletvesztésnek, amelyet egyesek a körük-ben leggyakoribb haláloknak tartanak. Az áldozatokjellemzôen 15-26 év közötti egészséges, élsportoló éskitûnôen úszó férfiak. A mentést nehezíti, hogy aprobléma bekövetkezését nehéz felismerni, különö-sen azoknál, akik víz alatti légzésvisszatartás soránarccal lefelé úsznak, vagy esetleg ülnek. A víz alattbekövetkezô hipoxiás eszméletvesztéssel járó balese-tekrôl és halálesetekrôl nincsenek olyan hivatalosstatisztikák, amelyek felhívhatnák a szakemberek ésa társadalom figyelmét a megelôzés szükségességéreés jelentôségére.

KöszönetnyilvánításA kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azo-

nosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hall-gatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosítórendszer kidolgozása és mûködtetése országos prog-ram címû kiemelt projekt keretében zajlott. A projektaz Európai Unió támogatásával, az Európai SzociálisAlap társfinanszírozásával valósul meg.

Felhasznált irodalomBjurstrom, R.L., Schoene, R.B. (1987): Control of

ventilation in elite synchronized swimmers. Journal ofApplied Physiology, 6633:: 3. 1019-24.

Breskovic, T., Valic, Z., Lipp, A., Heusser, K., Ivan-cev, V., Tank, J., Dzamonja, G., Jordan, J., Shoema-ker, J.K., Eterovic, D., Dujic, Z. (2010): Peripheralchemoreflex regulation of sympathetic vasomotor tonein apnea divers. Clinical Autonomic Research, 2200:: 2.57-63.

Counsilman, J.E. (1975): Hypoxic and other methodsof training evaluated. Swimming technique, 1122:: 1.

Craig, A.B., Jr. (1976): Summary of 58 cases of lossof consciousness during underwater swimming and

21Tanulmány • Vasas Szilvia, Horváth Gábor: Hosszas víz alatti úszás...M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

diving. Medicine and Science in Sports and Exercise,88:: 3. 171-5.

Davies, B.N., Donaldson, G.C., Joels, N. (1995): Dothe competition rules of synchronized swimming en-courage undesirable levels of hypoxia? British Jour-nal of Sports Medicine, 2299:: 1. 16-9.

Girard, O., Amann, M., Aughey, R., Billaut, F.,Bishop, D.J., Bourdon, P., Buchheit, M., Chapman,R., D'Hooghe, M., Garvican-Lewis, L.A., Gore, C.J.,Millet, G.P., Roach, G.D., Sargent, C., Saunders, P.U.,Schmidt, W., Schumacher, Y.O. (2013): Position state-ment-altitude training for improving team-sportplayers' performance: current knowledge and unre-solved issues. British Journal of Sports Medicine, 4477::Suppl. 1. i8-i16.

Gore, C.J., Clark, S.A., Saunders, P.U. (2007):Nonhematological mechanisms of improved sea-levelperformance after hypoxic exposure. Medicine andScience in Sports and Exercise, 3399:: 9. 1600-9.

Gough, C.E., Saunders, P.U., Fowlie, J., Savage, B.,Pyne, D.B., Anson, J.M., Wachsmuth, N., Prommer,N., Gore, C.J. (2012): Influence of altitude trainingmodality on performance and total haemoglobin massin elite swimmers. European Journal of AppliedPhysiology, 111122:: 9. 3275-85.

Ivancev, V., Palada, I., Valic, Z., Obad, A., Bakovic,D., Dietz, N.M., Joyner, M.J., Dujic, Z. (2007): Cere-brovascular reactivity to hypercapnia is unimpairedin breath-hold divers. Journal of Physiology, 558822::Pt 2. 723-30.

Julian, C.G., Gore, C.J., Wilber, R.L., Daniels, J.T.,Fredericson, M., Stray-Gundersen, J., Hahn, A.G.,Parisotto, R., Levine, B.D. (2004): Intermittent normo-baric hypoxia does not alter performance or erythro-

poietic markers in highly trained distance runners.Journal of Applied Physiology, 9966:: 5. 1800-7.

Parkes, M.J. (2006): Breath-holding and its break-point. Experimental Physiology, 9911:: 1. 1-15.

Quan, L., Culver, B.H., Fielding, R.R. (2010):Hypoxia-induced loss of consciousness in multiplesynchronized swimmers during a workout. Interna-tional Journal of Aquatic Research and Education,44:: 379-389.

Robertson, E.Y., Saunders, P.U., Pyne, D.B., Gore,C.J., Anson, J.M. (2010): Effectiveness of intermittenttraining in hypoxia combined with live high/train low.European Journal of Applied Physiology, 111100:: 2. 379-87.

Saunders, P.U., Pyne, D.B., Gore, C.J. (2009a): En-durance training at altitude. High Altitude Medicineand Biology, 1100:: 2. 135-48.

Saunders, P.U., Telford, R.D., Pyne, D.B., Hahn,A.G., Gore, C.J. (2009b): Improved running economyand increased hemoglobin mass in elite runners afterextended moderate altitude exposure. Journal ofScience and Medicine in Sport, 1122:: 1. 67-72.

SWB. (2014): www.shallowwaterblackoutpreventi-on.org.

Tadibi, V., Dehnert, C., Menold, E., Bartsch, P.(2007): Unchanged anaerobic and aerobic performanceafter short-term intermittent hypoxia. Medicine andScience in Sports and Exercise, 3399:: 5. 858-64.

Trujiens, M.J., and Rodriguez, F.A. (2011): Altitudeand hypoxic training in swimming. In L. Seifert, D.Chollet, and I. Mujika, (eds.): World Book of Swim-ming: From Science to Performance, Chapter 20. NovaScience Publisher Inc., Hauppauge, New York, 393-408.


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

ÖsszefoglalóA különbözô csapatjátékok játékosainak mérkôzé-

seken végzett futómozgására jellemzô, hogy sok gyor-sítást, lassítást, irányváltoztatást és egyéb dinamikusmozgást tartalmaz. Ezen mozgások hatékony végre-hajtására való képesség az eredményesség egyik fon-tos összetevôje. Az ilyen típusú, nagy sebességgel vég-rehajtott, irányváltoztatással végzett mozgásokat vizs-gáló tanulmányok az agilitás (agility) megnevezésthasználják.

Az agilitással foglalkozó szerzôk igyekeznek feltárniezen összetett képességben szerepet játszó tényezô-ket. A kutatások egyik fô iránya az agilitás és az egyeskondícionális képességek közötti összefüggések feltá-rása. Számos tanulmány foglalkozik különbözôedzésprogramok agilitásra gyakorolt hatásával. Bizo-nyos szerzôk az agilitás tesztelésének fejlesztését tû-zik ki célul.

Jelen tanulmány célja, hogy a hazai szakirodalom-ban eddig kevésbé tárgyalt agilitással kapcsolatos ed-digi kutatások eredményeit áttekintse és javaslatot te-gyen a jövôben elvégzendô további vizsgálatokra.

KKuullccsssszzaavvaakk:: agilitás, labdajáték, kondicionális ké-pességek

AbstractAthletes of field sports perform numerous acceler-

ations, decelerations, changes of direction and otherdinamic movements during matches. The ability to ef-ficiently perform these activities is one of the key fac-tors of effectiveness. Authors, who assess these typeof high speed actions with changes of direction com-monly use the keyword agility.

Studies on agility aim to reveal the factors involvedin this complex ability. One of the main areas of re-search on agility focuses on relationship betweenagility and physical abilities (speed, strength). Manyresearches assess the effect of various types of train-ing programmes on agility. Some authors aim to de-velop the methods of testing agility further.

The aim of the present study is to give a review ofstudies on agility and propose further assessments.

KKeeyy--wwoorrddss:: agility, ball games, physical abilities

BevezetésA sportjátékok fejlôdésének köszönhetôen a mérkô-

zések növekvô kondícionális követelményeket támasz-tanak a játékosokkal szemben. Ezen sportágak komp-lex természete miatt a kondícionális követelményekösszetettek, a képességek megfelelô arányú kombiná-ciójára van szükség, ami posztonként erôs különbsé-geket mutat. Az eredményesség szempontjából ki-emelkedôen fontos az egyes játékhelyzetekben valógyors és hatékony cselekvés. A labdajátékosok az ese-

tek többségében nem egyenes vonalú futást végeznek,hanem valamilyen irányváltoztatást magában foglalóösszetett mozgást. A játékosok az egyes játékszituáci-ókban, a csapattársak, az ellenfél és a labda mozgá-sát folyamatosan figyelve gyorsításokat, lassításokatés irányváltoztatásokat hajtanak végre, így a megfele-lôen gyors, pontos reagálás és irányváltoztatás azeredményesség egyik fontos tényezôje. Több szerzôhívja fel a figyelmet arra, hogy az egyenes vonalbanvégzett, illetve az egy vagy több irányváltoztatást ma-gában foglaló maximális sebességû futások teljesítéseegymástól eltérô képességeket igényelhetnek (Butti-fant és mtsai., 2002; Young és mtsai., 1996; Vescoviés McGuigan, 2008). Az irányváltoztatásokkal, illetvegyorsításokkal, lassításokkal végzett nagy sebességûmozgások eredményes végrehajtására való képességeta nemzetközi sporttudományos szakirodalom agilitás(agility) címszó alatt tárgyalja.

Az agilitás definíciójaAz agilitás a nemzetközi szakirodalomban elfogadott

és használt fogalom, ennek ellenére nincs egységes de-finíciója. A legtöbb agilitással foglalkozó kutatásbanközös, hogy az agilitás tesztelésére egy vagy többirányváltoztatást magában foglaló, maximális sebes-séggel végrehajtott futótesztet alkalmaztak, különbözôtávokon (Draper és Lancaster, 1985; Getchell, 1992;Semenick, 1990; Buttifant és mtsai., 2002; Vescovi ésMcGuigan, 2008; Sporis és mtsai., 2011; Milanovic ésmtsai., 2011; Bloomfield és mtsai., 2007).

Az egyes szerzôk különbözôképpen határozzák megaz agilitást. Draper és Lancaster (1985) „a test moz-gásirányának gyors megváltoztatására való képesség",Bloomfield és munkatársai (1994) a „gyors irányváltásképessége", míg Barrow és McGee (1971) „gyors éspontos irányváltoztatásra való képesség", Gambetta(1996) „gyors irányváltásra, illetve gyors megindulás-ra, megállásra való képesség" kifejezést alkalmazzákaz agilitás definiálására. Baker és Nance (1999), illet-ve Moreno (1995) a „quickness" kifejezést az agilitásszinonimájaként használják, és a „többsíkú vagytöbbirányú készség, ami a felgyorsulást, robbané-konyságot és reaktivitást igényel" megfogalmazásthasználják.

A témával kapcsolatosan elôfordul még a „cutting"(kitámasztás) kifejezés, ami gyors futás közben végre-hajtott irányváltoztatást jelent (Bernier, 2003; Besierés mtsai., 2001a; Besier és mtsai., 2001b; Colby ésmtsai., 2000; McClay és mtsai., 1994). „Kifejezetten azirányváltoztatás azon momentumára vonatkozik, ami-kor a sportoló lába a talajjal érintkezésbe kerül, hogyaz irányváltást megindítsa." (Sheppard és Young,2006a).

Shepard és Young (2006a) a következô definíciót ja-vasolják az agilitás fogalmára: „gyors, egész testtelvégzett mozgás, a mozgás sebességének vagy irányá-nak valamilyen ingerre való változtatásával". A definí-ció nagyon fontos pontja, hogy a gyors mozgás irányá-nak, vagy sebességének megváltoztatása valamilyeningerre való reagálásként történik. Ezzel az észlelés és

23Mûhely • Matlák János és mtsai: Az agilitással kapcsolatos kutatások áttekintéseM

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

Az agilitással kapcsolatos kutatások áttekintéseReview of research on agility

Matlák János, Rácz Levente, Tihanyi JózsefSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,BudapestE-mail: [email protected]

egyéb kognitív folyamatok fontosságát hangsúlyozza.Labdajátékok esetében ez azt jelenti, hogy a játékosokfolyamatosan feldolgozzák a mérkôzés közben (pályá-ról, ellenfélrôl, csapattársakról, labdáról stb.) érkezôingereket és ezektôl függôen végzik a mozgásukat.

A magyar nyelvben az agilitás kifejezésre talán alegalkalmasabb szó a mozgékonyság vagy a fürgeség,amikor helyváltoztató mozgásról beszélünk. Ebben atekintetben a mozgékonyság, fürgeség azt jelenti,hogy a személy számos ingert (vizuális, audió, propri-oceptív) a lehetô leghatékonyabban dolgoz fel, ennekalapján a szituációnak megfelelô döntést hoz és amozgását úgy koordinálja, hogy a feladatot a lehetôleghatékonyabban hajtsa végre. Az ilyen összetett fel-adatok elvégzéséhez a reakcióidô rövidségére, mozdu-lat és mozgásgyorsaságra, robbanékony erôre, jóegyensúlyozó képességre van szükség.

Az agilitásban szerepet játszó tényezôkYoung és munkatársai (2002) szerint két fô kompo-

nens játszik szerepet az agilitásban: az irányváltozta-tással való futás gyorsasága, illetve az észleléssel és adöntéshozatallal kapcsolatos tényezôk (11.. áábbrraa).

Modelljükben az irányváltoztatással való futás gyor-sasága (change of direction speed, a továbbiakban:CODS) meghatározást a nem külsô ingerre való reagá-lással végzett, irányváltoztatást magában foglaló, ma-ximális sebességû futás teljesítésére való képesség-ként értelmezik. Ilyen mozgás az elôre kijelölt pályán,bizonyos tárgyak kerülésével, vagy érintésével végzettfutómozgás, a feladat végrehajtása során a sportoló-nak nem kell változó körülményekre reagálni, a moz-gás tehát elôre tervezett. A baseball játékos hazafutá-sa ilyen mozgás (amennyiben a labdát olyan messzireütötte, hogy nem kell a többi játékos tevékenységérereagálnia), mert a mozgás elôre tervezett, a bázisokközötti távolság, az irányváltások helye, szöge nemváltozik (Young és Farrow, 2006). A késôbbiekben lát-ni fogjuk, hogy a legtöbb agilitás tesztként ismert el-

járás erre a faktorra fókuszál, és kihagyja az észlelés-sel és döntéshozatallal kapcsolatos tényezôket.

Az irányváltoztatással végzett futás gyorsaságakomponensben szerepet játszó tényezôként a futó-technikát, az egyenes vonalú futás gyorsaságát, a lábizomzati tényezôit és az antropometriai jellemzôketemlítik.

A láb izomzati tényezôi közül a reaktív erôt, a kon-centrikus izommûködéssel kifejtett erôt, és a jobb-balláb ereje közötti egyenlôtlenségeket nevezik meg. Ki-emelik a reaktív erô fontosságát, vagyis a hatékonynyújtásos-rövidüléses ciklus végrehajtására való ké-pességet. A futás közbeni irányváltoztatást létrehozókitámasztáskor a comb és a csípô feszítô izmai excent-rikus izommûködést végeznek, az ezt követô koncent-rikus kontrakció jelenti a talajtól való elrugaszkodást.Elônyösnek tartják a kitámasztás során a rövid kon-taktidôt, valamint az excentrikus fázis során a térd-,boka-, és csípôízület mérsékelt hajlítását (Young ésmtsai., 2002).

Az agilitásban szerepet játszó másik fô komponens-ként az észleléssel és döntéshozatallal kapcsolatos té-nyezôket említik. Ebben a komponensben a látássalvaló információszerzésnek, a szituációk ismeretének,a mintafelismerésnek, és az elôvételezésnek (anticipá-ció) tulajdonítanak jelentôséget. Látással való infor-mációszerzés alatt a mérkôzés közben folyamatosanérkezô vizuális ingerek megfelelô felvételére és feldol-gozására való képességet értik. A jó elôvételezés azt je-lenti, hogy a játékos nagy valószínûséggel elôre megtudja „jövendölni", hogy mi fog történni az adott játék-helyzetben, míg a mintafelismerés a játékban elôfor-duló azonos helyzetek felismerését jelenti. A szituáci-ók ismerete alatt a különbözô játékhelyzetekben elô-forduló lehetséges megoldások ismeretét értik, ame-lyek a korábban szerzett tapasztalatokon alapulnak(Young és mtsai., 2002). Ezek a képességek teszik le-hetôvé a játéktérrôl érkezô ingerek alapján meghozottmegfelelô döntéseket és reakciókat.

Mûhely • Matlák János és mtsai: Az agilitással kapcsolatos kutatások áttekintése24M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

11.. áábbrraa.. Az agilitás modellje (Sheppard és mtsai., 2006a nyomán)FFiigguurree 11.. The model of agility

Az agilitás teszteléseAz agilitás tesztelésére nincsen általánosan elfoga-

dott eljárás, az agilitással foglalkozó szerzôk többféletesztet alkalmaztak. A tesztek általában egy vagy többirányváltoztatást magukban foglaló, különbözô távol-ságokon végzett maximális sebességgel végrehajtottfutótesztek. Az alkalmazott eljárások többsége nélkü-lözi az észleléssel és döntéshozatallal kapcsolatoskomponenst, így Young és mtsai. (2002) modelljealapján ezek a futótesztek az agilitásban szerepet ját-szó másik fô komponens, vagyis az irányváltoztatás-sal való futás gyorsaságának (CODS) vizsgálatára al-kalmasak. A szakirodalomban ennek ellenére agilitástesztként szerepelnek. A tesztek nagy változatosságotmutatnak a végrehajtás idôtartamát, a tesztben sze-replô irányváltások számát és az erôkifejtés elsôdlegesirányát tekintve (Brughelli és mtsai., 2008). Jelen ta-nulmányban a nemzetközi szakirodalomban leggyak-rabban elôforduló teszteket ismertetjük.

505 tesztAz 505 Teszt (Draper és Lancaster, 1985) 10 méte-

res felgyorsítási szakasz után következô 5 méter oda-

vissza való megtételét jelenti (22.. áábbrraa). A 180º-osirányváltoztatást magában foglaló, oda-vissza megtett5 méteres távolság idôeredményét fénysorompó segít-ségével rögzítik. A végrehajtás idôtartama felnôttsportolók esetében 2-3 másodperc (Gabbett és mtsai.,2008; Jones és mtsai., 2009).

Illinois Agility TestAz Illinois Agility Test (Cureton, 1951) egyenesen és

szlalomban való haladást magában foglaló pálya telje-sítését jelenti maximális sebességre való törekvéssel(33.. áábbrraa). A tesztet számos kutatásban alkalmazták azagilitás vizsgálatára (Draper, Lancaster, 1985; Keoghés mtsai., 2003; Miller és mtsai., 2006; Jarvis ésmtsai., 2009; Asadi, 2012; Akdeniz és mtsai., 2012;Bishop és Middleton, 2013).

T-tesztA Semenick (1990) által kifejlesztett T-teszt során

egy összesen kb. 40 m hosszúságú, "T" alaprajzú pá-lyát kell teljesíteni elôre, oldalra és hátrafelé haladás-sal (44.. áábbrraa). A vizsgálati személy „A" pontból „B" pont-ba fut, majd oldalazva teszi meg a következô távot „D"pontig, illetve „D"-tôl „C"-ig és vissza „B"-ig. „B"-tôlhátrafelé futással halad „A" pontba.

Cikk-cakk vonalban végzett tesztekButtifant és mtsai. (2002) 4 irányváltoztatást magá-

ban foglaló, cikk-cakk vonalban vezetett, 20 méterhosszúságú pályát használt agilitás tesztként. Littleés Williams (2005) ehhez hasonló futótesztet alkal-maztak, amely három 100°-os irányváltást tartalma-zott (55.. áábbrraa).

A fent leírt agilitás tesztek Young és mtsai. (2002)modellje és Sheppard és mtsai. (2006a) agilitás definí-ciója szerint tehát nem az agilitás, hanem annakegyik fô komponense, az irányváltoztatással való futásgyorsaságának (CODS) tesztelésére szolgálnak, merthiányzik belôlük a valamilyen ingerre történô reakció.

Az agilitás kutatásával foglalkozó szerzôk ezért


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

22.. áábbrraa.. 505 teszt (Sheppard és mtsai., 2006a nyomán)FFiigguurree 22.. 505 test

33.. áábbrraa.. Illinois Agility Test (Sheppard és mtsai.,2006a nyomán)FFiigguurree 33.. Illinois Agility Test

44.. áábbrraa.. T-teszt (Jakovljevic és mtsai., 2011 nyomán)FFiigguurree 44.. T-test

olyan tesztek kifejlesztését tûzték ki célul, amelyekmindkét fô komponenst (irányváltoztatással való fu-tás gyorsasága, illetve anticipációval és döntéshoza-tallal kapcsolatos tényezôk) tartalmazzák (Farrow ésmtsai., 2005; Sheppard és mtsai., 2006b; Gabbett ésmtsai., 2008; Oliver és Meyers, 2009; Benvenuti ésmtsai., 2010; Young és Willey, 2010; Henry és mtsai.,2011; Bullock és mtsai., 2012). Ezekben a tanulmá-nyokban a „reaktív agilitás" kifejezést használják ésaz alkalmazott tesztekben valamilyen vizuális ingerretörténô reakcióként jelenik meg a maximális sebessé-gû futás közbeni irányváltoztatás.

Az agilitás kondícionális képességekkel való összefüggésének vizsgálata

Az agilitással kapcsolatos kutatások egyik fô kérdé-se, hogy milyen összefüggés figyelhetô meg az agilitásés egyes kondícionális képességek között. Ezen vizs-gálatok az agilitás jobb megértését segíthetik, illetveaz agilitás fejlesztését célzó edzésmódszerek kidolgo-zásához nyújthatnak támpontot.

Az irányváltoztatással való futás gyorsasága (CODS)és a gyorsaság kapcsolata

Kiemelt jelentôsége van az agilitás és gyorsaság kö-zötti összefüggések feltárását célzó kutatásoknak. Azagilitás tesztek és gyorsaságot vizsgáló tesztek idôe-redményeinek szoros összefüggése esetén megkérdô-jelezhetô az agilitás és a gyorsaság különálló terület-ként való értelmezése. Amennyiben az agilitás tesztekés a gyorsaságot vizsgáló tesztek eredményei nemmutatnak szoros összefüggést, akkor arra következ-tethetünk, hogy az agilitás és a gyorsaság nem azono-sak, ezáltal eltérô fejlesztést igényelhetnek.

A gyorsaság tesztelésére általánosan elfogadott eljá-rás a különbözô, rövid távolságokon végzett egyenesvonalú futótesztek alkalmazása, míg az agilitás vizs-gálatára alkalmazott futótesztek egy, vagy több irány-

változtatást foglalnak magukban. Amint azt az elôbbi-ekben tárgyaltuk, a legtöbb agilitás tesztként ismerteljárás Young és mtsai. (2002) agilitás modellje ésSheppard és mtsai. (2006a) definíciója alapján az agi-litás egyik fô komponensére, az irányváltoztatássalvaló futás gyorsaságára (CODS) fókuszál. Ezt figye-lembe kell vennünk az egyes tanulmányok eredmé-nyeinek értelmezése során.

Young és mtsai. (1996) 20m-es egyenes vonalú fu-tótesztet, illetve három irányváltoztatást magábanfoglaló futótesztet végeztettek ausztrál futball játéko-sokkal és nem találtak összefüggést a futótesztek idô-eredményei között. Az elôzôekhez hasonlóan Buttifantés mtsai. (2002) 20m-es, egyenes vonalú, illetve 20m-es, négy irányváltoztatást magában foglaló („Cikk-cakk") futótesztet végeztettek ifjúsági labdarúgó játé-kosokkal és nem találtak szignifikáns összefüggést akétféle futóteszt eredményei között.

Little és Williams (2005) profi labdarúgók 10m-esállórajttal végzett futóteszt, 20m-es repülôrajttal vég-zett futóteszt és „Cikk-cakk" teszt (három irányvál-toztatást magában foglaló 20m-es futóteszt) eredmé-nyei között szignifikáns összefüggést találtak. Vesco-vi és mtsai. (2008) nôi labdarúgókat és lacrosse játé-kosokat vizsgáltak. A vizsgálati személyek különbözôtávokon végzett egyenes vonalú sprint teszteket(9,1m; 18,3m; 27,4m; 36,6m), és irányváltásokattartalmazó teszteket (módosított Illinois teszt, ProAgility teszt) végeztek. A szerzôk a vizsgált változókmindegyike között szignifikáns összefüggést találtak.Pauole és mtsai. (2000) egyetemi sportoló férfiak ésnôk esetében is szignifikáns összefüggést találtak36,57m-es (40 yard) egyenes vonalban végzett futó-teszt, és a T-teszt idôeredményei között. Gabbett ésmtsai. (2008) rögbi játékosok esetében találtak szig-nifikáns összefüggést az 5, 10 és 20m-es egyenes vo-nalú futóteszt és az 505 és „L-run" (20m-es futóteszt„L" alakban, három irányváltással) idôeredményeiközött. Condello és mtsai. (2013) egyetemi szintûamerikai futball játékosoknál találtak szoros (r =0,86) összefüggést 15m-es egyenes vonalú és CODS(15m-es pálya, két irányváltással) futótesztek idô-eredményei között.

A kutatások eredményeinek összehasonlítását ne-hezíti, hogy a kutatók különbözô mintákon, eltérômódszerekkel végeztek vizsgálatokat. Összességébenelmondható, hogy ifjúsági labdarúgók és ausztrál fut-ball játékosok esetén nem találtak szignifikáns össze-függést 20m-es egyenes vonalú futóteszt és cikk-cakkvonalban végzett (3 vagy 4 irányváltást tartalmazó) fu-tóteszt eredményei között, ugyanakkor professzioná-lis labdarúgók esetén 10 és 20m-es egyenes vonalúfutás is szignifikáns összefüggést mutatott a 3 irány-váltást magában foglaló cikk-cakk teszt eredményé-vel. Nôi labdarúgóknál, nôi lacrosse játékosoknál, fér-fi rögbi játékosoknál, férfi amerikai futball játékosok-nál és különbözô sportágat ûzô férfi és nôi egyetemisportolóknál szignifikáns összefüggést találtak azegyenes vonalú futóteszt és a különbözô, irányváltoz-tatásokkal végzett futótesztek eredményei között. Aszerzôk közül többen kiemelik a két változó közös va-rianciáját mutató alacsony (r2 < 0,5) determinációsegyütthatót, ami a két változó között fennálló nemszoros összefüggésre utal. Egy esetben (Condello ésmtsai., 2013) találtak szoros összefüggést a CODS ésegyenes vonalú futóteszt között. Ennek valószínû oka,hogy az alkalmazott CODS teszt az egyenes vonalú fu-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

55.. áábbrraa.. „Cikk-cakk" teszt (Little és Williams, 2005nyomán)FFiigguurree 55.. Zig-zag test

tóteszttel megegyezô távolság megtételét jelentette,mindössze kettô, kismértékû irányváltással.

Young és mtsai. (2001) munkája alapján az irány-változtatással végzett futás gyorsasága és az egyenesvonalú gyorsaság fejlesztése specifikus eljárásokatkövetel. Tanulmányukban a hathetes, irányváltozta-tással végzett futás gyorsaságának fejlesztésére kidol-gozott edzésprogram szignifikáns javulást eredménye-zett az irányváltoztatással végzett futótesztek eredmé-nyeiben, de nem volt szignifikáns hatással az egyenesvonalú sprint teszt eredményére.

Mayhew és mtsai. (1989) amerikai futball játékosokgyorsaságát, agilitását, anaerob teljesítményét, éstestösszetételét vizsgálták. A változókkal végzett fak-toranalízis eredményeként az agilitást a gyorsaságtólelkülöníthetô faktorként jelölték meg. Baker (1999)eredményei alapján profi és amatôr rögbi játékosokcsoportjainak megkülönböztetésére alkalmasabb azirányváltoztatást magában foglaló futóteszt, mint azegyenes vonalú futóteszt.

A gyorsaság és irányváltoztatással való futás gyor-sasága (CODS) közötti összefüggés az eddigi eredmé-nyek alapján nem egyértelmû. Ennek egyik oka lehet,hogy az egyes szerzôk különbözô teszteket alkalmaz-tak (irányváltások száma, szöge, a futóteszt teljeshossza, végrehajtásához szükséges idôtartam) azirányváltoztatással való futás gyorsaságának (CODS)vizsgálatára. A kutatók egyetértenek abban, hogy ez aképesség nem azonos az egyenes vonalú futógyorsa-sággal és a további vizsgálatok szükségessége mellettspecifikus tesztelést, fejlesztést javasolnak.

Felmerül a kérdés, hogy milyen összefüggés áll fenna gyorsaság és agilitás között, amennyiben az agilitástesztelésére felhasznált futóteszt tartalmazza a másikfô komponenst, vagyis az észleléssel és döntéshozás-sal kapcsolatos faktorokat is. Ezen kérdés megvála-szolását célzó kutatásokban felhasznált futótesztek-ben a vizsgálati személynek a maximális sebességrevaló törekvés mellett, valamilyen külsô ingerre valóreakcióként kell megváltoztatnia a futás irányát. Aszerzôk az ilyen eljárással vizsgált tulajdonság megne-vezésére a reaktív agilitás kifejezést használják.

Sheppard és mtsai. (2006b) ausztrál-futball játéko-sok gyorsaságát, irányváltoztatással végzett gyorsasá-gát (CODS) és agilitását (reaktív) vizsgálták. A vizsgá-lati személyeknek a reaktív agilitás teszt során egy se-gítô személy mozgására kellett reagálniuk, és a futásirányát megváltoztatniuk. A kapott eredmények alap-ján az egyenes vonalú sprint idôeredménye erôs szig-nifikáns korrelációt mutatott az elôre tervezett CODSteszttel, míg gyenge szignifikáns korrelációt a reaktívagilitás teszttel (r2 = 0,11). Az egyenes vonalú sprintteszt és az elôre tervezett CODS teszt idôeredményenem mutatott szignifikáns különbséget a magasabb ésalacsonyabb szintû játékosok között, míg a reaktív agi-litás teszt idôeredménye szignifikáns különbséget mu-tatott a két csoport között. A vizsgálat eredményeinekértelmezésekor figyelembe kell vennünk, hogy a szer-zôk által alkalmazott elôre tervezett, illetve reaktív agi-litás tesztek csak egy irányváltoztatást tartalmaztak.

Gabbet és mtsai. (2008) rögbi játékosok gyorsasá-gát, irányváltoztatással való futógyorsaságát (CODS)és (reaktív) agilitását vizsgálták. Szignifikáns össze-függést találtak az irányváltoztatással való futás gyor-sasága (CODS), a reaktív agilitás és az egyenes vona-lú futótesztek eredményei között (r = 0,52-0,73). Szig-nifikáns korrelációt találtak a reaktív agilitás teszt és

az irányváltoztatással való futás gyorsasága (CODS)között (r = 0,58). Az irányváltoztatással való futásgyorsasága (CODS) nem mutatott szignifikáns össze-függést a reaktív agilitás tesztben mért döntési idôvel.Eredményeik alapján az agilitásban szerepet játszóészleléssel és döntéshozatallal kapcsolatos tényezôkszerepének fontosságát hangsúlyozzák.

Ezekben a kutatásokban a gyorsaság tesztelésérealkalmazott egyenes vonalú futóteszt és a reaktív agi-litás teszt idôeredményei szignifikáns összefüggéstmutatnak. Az eredmények értelmezésekor figyelembekell vennünk, hogy a szerzôk által alkalmazott elôretervezett, illetve reaktív agilitás tesztek egy, viszonylagnagy szögben történô irányváltoztatást tartalmaztak.Felmerül a kérdés, hogy az egymás után következô,véletlenszerû vizuális ingerekre való reagálást, ezáltaltöbb, és elôre nem kiszámítható irányváltoztatást ma-gában foglaló (reaktív agilitás) futóteszt idôeredményeimilyen összefüggést mutatnak az egyenes vonalú fu-tóteszt eredményeivel. Az ilyen típusú vizsgálat ered-ményei az agilitás és a gyorsaság összefüggéseinekjobb megértését segíthetik. Farrow és mtsai. (2005)szerint az eddigi „agilitás" tesztek, amellett, hogy reli-ábilisak és validak, elôre tervezett mozgásokból áll-nak, míg a mérkôzések során végzett aktivitások azelôre nem, vagy nem teljesen pontosan jósolható kül-sô ingerek függvényében történnek. A játékban meg-jelenô aktivitáshoz hasonló agilitás teszteléséhez avizsgálati módszereknek tartalmazniuk kell észlelés-sel kapcsolatos komponenst is.

Az irányváltoztatással való futás gyorsasága (CODS)és a láb erejének kapcsolata

A szakirodalomban általánosan elfogadott, hogy aláb dinamikus ereje és a futásban megnyilvánulógyorsaság szoros összefüggést mutatnak (Baker ésNance, 1999; Bret és mtsai., 2002; Wisloff és mtsai.,2004; Smirniotou és mtsai., 2008; Alemdaroglu,2012; Ingebrigtsen és Jeffreys, 2012). Az elôzôekbenláttuk, hogy a gyorsaság és az irányváltoztatással va-ló futás gyorsasága (CODS) nincs szoros összefüggés-ben, illetve a közöttük lévô összefüggés nem egyértel-mû. Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy az irányvál-toztatással való futás gyorsasága és a láb ereje közöttmilyen összefüggés áll fenn.

A fenti kérdés megválaszolását célzó kutatások kö-zül sokan valamilyen láb erômérésre alkalmas teszt ésCODS futóteszt eredményei közötti összefüggést vizs-gálták.

A láb dinamikus erejének mérésére általánosan el-fogadott a különbözô (vertikális és horizontális) ugró-tesztek használata. Számos tanulmány az ugrótesztekés a CODS futótesztek eredményei közötti kapcsolatvizsgálatával igyekszik feltárni a CODS és a láb erejé-nek összefüggéseit.

Young és munkatársai (1996) ausztrál-futball játé-kosok esetében nem találtak szignifikáns összefüg-gést a testtömeg 50%-ával, illetve súly nélkül végzettvertikális ugróteszt (Counter Movement Jump, CMJ)és „Cikk-cakk" teszt eredményei között. Webb és Lan-der (1983) szintén nem találtak szignifikáns összefüg-gést vertikális és horizontális ugróteszt, illetve háromirányváltoztatást magában foglaló futóteszt (L-run)eredményei között.

Ezzel szemben Peterson és mtsai. (2006) nôi egyete-mi röplabda játékosok esetén szignifikáns összefüg-gést találtak a CMJ, helybôl távolugrás és a „T-teszt"


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

eredményei között, míg a férfiak esetében csak a hely-bôl távolugrás eredménye mutatott szignifikánsösszefüggést a „T-teszt" eredményével. A nôk csoport-jában szorosabb volt az összefüggés a helybôl távolug-rás és a CODS teszt eredménye között (r = -0,788),mint a férfiak csoportjában (r = -0,613). Pauole ésmunkatársai szintén szorosabb összefüggést találtaknôi egyetemi sportolók csoportjában (r = -0,55) a „T-teszt" és a CMJ eredményei között, mint a férfiaknál(r = -0,49).

Young és mtsai. (2002) 8m-es, cikk-cakk vonalbanvégzett CODS futóteszt és egy lábbal, illetve két lábbalvégzett, mélybeugrásból való felugrás (Drop Jump)eredményei között szignifikáns negatív korrelációt ta-láltak. A vizsgálat további eredménye volt, hogy az egylábbal végzett DJ felugrási magassága alapján meg-határozott erôsebb lábbal gyorsabban váltottak irányta vizsgálati személyek a futótesztek során.

Djevalikian (1993) szignifikáns összefüggést találtmélybeugrásból való felugrás (Drop Jump) és „Boom-erang-run" (hét irányváltoztatást magában foglaló fu-tóteszt) eredményei között nôi labdarúgóknál. Barnesés mtsai. (2007) szignifikáns összefüggést találtakCMJ és DJ eredményei, illetve 4x5 méteres ingafutáseredményei között nôi röplabda játékosoknál. Kapidzicés mtsai. (2011) szignifikáns összefüggést találtakegyetemi sportolók esetében vertikális ugrótesztek(Squat Jump, CMJ, DJ) és CODS futóteszt (6 irányvál-tást magában foglaló, 21, illetve 49m-es pálya) között.

A felsorolt vizsgálatok közül kettôben alkalmazták aT-tesztet CODS futótesztként, a többi kutatás mind-egyikében különbözô futótesztet találunk. Mindezmegnehezíti az egyes tanulmányok eredményeinekösszehasonlítását. A CODS és a láb ereje közöttiösszefüggés nôi minták esetében szorosabbnak lát-szik (Peterson és mtsai., 2006; Pauole és mtsai.,2000). Az ugrótesztek közül a Counter MovementJump (CMJ) eredménye a legtöbb esetben összefüg-gést mutat (r = -0,713-0,440) a CODS futóteszt ered-ményével (Peterson és mtsai., 2006; Barnes és mtsai.,2007; Pauole és mtsai., 2000; Kapidzic és mtsai.,2011; Jones és mtsai., 2009). Young és mtsai. (1996)azonban nem találtak szignifikáns összefüggést aCMJ és a CODS teszt eredményei között. Ennek egyiklehetséges oka, hogy az említett vizsgálatban 20m-esfutótesztet alkalmaztak, három irányváltással. A rövi-debb távokon, több irányváltoztatást tartalmazó futó-tesztek idôeredménye feltehetôen szorosabb összefüg-gést mutat a láb erejét vizsgáló tesztekkel (Sheppardés mtsai., 2006a). A Drop Jump (DJ) eredménye a leg-több esetben szintén szignifikáns összefüggést mutat aCODS tesztek eredményeivel (Djevalikian, 1993; Youngés mtsai., 2002; Barnes és mtsai., 2007; Kapidzic ésmtsai., 2011). Jones és mtsai. (2009) azonban nemtaláltak összefüggést CODS futóteszt és DJ ugróteszteredményei között, aminek szintén a CODS tesztben(505 teszt) szereplô egyetlen irányváltás lehet az oka.

Az irányváltoztatással való futás gyorsasága és a lábereje közötti összefüggés feltárásának másik megkö-zelítési módját a különbözô erôfejlesztô edzésprogra-mok hatásának vizsgálata jelenti. Több szerzô vizsgál-ta különbözô edzésprogramok hatását az irányváltoz-tatással való futás gyorsaságára. Hoffman és mtsai.(2004) nem találtak szignifikáns fejlôdést a „T-teszt"idôeredményében amerikai futball játékosoknál, súly-emelô és erôemelô gyakorlatokkal végzett, tizenöt he-tes, maximális erôfejlesztést célzó edzésprogram ese-

tén. Harris és mtsai. (2000) edzett fiatalok csoportjá-nál nem találtak fejlôdést 10 yardos ingafutás idô-eredményében maximális erôfejlesztést célzó szabad-súlyokkal végzett kilenc hetes edzésprogram esetén.Ugyanezen vizsgálatban kombinált, maximális erô ésgyorserô fejlesztést célzó edzésprogram szignifikánsjavulást eredményezett a 10 yardos ingafutás idôered-ményében. Kraemer és mtsai. (2003) nôi teniszezôkesetében nem találtak szignifikáns fejlôdést sportág-specifikus (Lateral agility test) CODS teszt idôeredmé-nyében maximális erôfejlesztést, illetve erôállóképes-ség fejlesztését célzó, szabadsúlyokkal végzett, kilenchónapos edzésprogram hatására. Tricoli és mtsai.(2005) nem találtak szignifikáns javulást 16 méteres,négy irányváltást magában foglaló CODS teszt idô-eredményében szökdelô gyakorlatokkal kiegészítettnyolc hetes maximális erôfejlesztô program hatására,férfi egyetemi sportolóknál. McBride és mtsai. (2002)szignifikáns javulást találtak a T-teszt idôeredményé-ben, nyolc hetes, vállra vett súllyal végzett, felugrásgyakorlatokból álló edzésprogram hatására amatôrférfi sportolóknál.

Az említett vizsgálatokban a kutatók eltérô mintá-kon, különbözô gyakorlatokkal végzett edzésprogra-mok hatását vizsgálták a CODS futóteszt idôeredmé-nyére (Hoffman és mtsai., 2004; Harris és mtsai.,2000; Kraemer és mtsai., 2003; Tricoli és mtsai.,2005). A felsorolt kutatásokban közös, hogy nagy in-tenzitású, szabadsúlyokkal végzett, maximális erôfej-lesztést célzó edzésprogramot alkalmaztak, amelynem eredményezett szignifikáns fejlôdést a CODSteszten mért idôeredményben. A dinamikus gyakorla-tokat tartalmazó, gyorserô fejlesztést célzó erôfejlesz-tô programok (Harris és mtsai., 2000; McBride ésmtsai., 2002) azonban szignifikáns javulást eredmé-nyeztek. A fent leírtak rámutatnak, hogy az irányvál-toztatással való futás gyorsaságában nagyobb szerepevan a gyorserônek, illetve a nyújtásos-rövidüléses cik-lus minél hatékonyabb végrehajtásának, vagyis a re-aktív erônek. Ez utóbbit támasztja alá, hogy több ku-tatásban is szignifikáns fejlôdést találtak pliometriásgyakorlatokkal végzett edzésprogram hatására. Plio-metriás gyakorlat alatt olyan robbanékony erôkifej-tést magában foglaló feladatot értünk, amely a fejlesz-teni kívánt izomcsoport elôzetes megnyújtását követôgyors összehúzódással történik. Az alsó végtag eseté-ben legtöbbször különbözô ugró és szökdelô gyakorla-tokat alkalmaznak. Miller és mtsai. (2006) kutatásá-ban hathetes, pliometriás erôfejlesztô gyakorlatokkalvégzett edzésprogram szignifikáns fejlôdést eredmé-nyezett az Illinois (2,9%) és T-teszt (5,5%) CODS tesz-tek esetében fiatal felnôttek csoportjánál. Thomas ésmtsai. (2009) illetve Asadi (2012) ifjúsági labdarúgókés egyetemi sportolók csoportjánál találtak szignifi-káns fejlôdést 505 teszt esetén, hathetes pliometriásedzésprogram hatására. Váczi és mtsai. (2013) szin-tén szignifikáns javulást találtak T-teszt és Illinoisteszt idôeredményeiben amatôr labdarúgók csoportjá-val végzett hathetes pliometriás gyakorlatokból állóedzésprogram esetén. Malisoux és mtsai., (2006)amatôr férfi sportolók esetében találtak szignifikánsjavulást a 6 méteres ingafutás idôeredményében,nyolc hetes pliometriás edzésprogram hatására.

A vizsgálatok többsége alapján tehát a láb dinami-kus ereje szerepet játszik az irányváltoztatással valófutás gyorsaságában. Kiemelt jelentôsége van a gyors-erônek, illetve a reaktív erônek, ennek megfelelôen a


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

pliometriás gyakorlatokkal végzett edzés hatékonyanfejleszti a sportolók irányváltoztatással való futógyor-saságát.

KövetkeztetésekAz agilitás a nemzetközi sporttudományos szakiro-

dalomban elfogadott és használt fogalom. Ennek el-lenére nincs általánosan elfogadott definíciója éssztenderd mérési eljárása. A különbözô tanulmányok-ban használt vizsgálati módszerek nagy változatossá-got mutatnak, és az agilitásban feltételezhetôen szere-pet játszó tényezôkre különbözô arányban fókuszál-nak. A fent említett okból kifolyólag az agilitás ésegyes kondícionális képességek közötti összefüggéstvizsgáló tanulmányok eredményei nem minden eset-ben hasonlíthatók össze.

A kutatások többségének eredményei alapján azagilitás nem teljesen azonos a futógyorsaság képessé-gével. Az ellentmondásos eredmények hátterében azeltérô vizsgálati mintákon kívül a különbözô CODStesztek alkalmazása állhat, amelyek eltérnek a távhosszában, az irányváltások számában, szögében,ezáltal az irányváltással való futógyorsaságban szere-pet játszó tényezôk eltérô arányban jutnak érvényre.Az egy esetben, az amerikai futball játékosoknál találtszoros összefüggés oka valószínûleg a CODS és egye-nes vonalú futóteszt hasonlósága.

A leggyakrabban labdarúgókkal végeztek vizsgálato-kat, így a labdarúgás esetében kijelenthetô, hogy avertikális ugrótesztek eredményei összefüggést mu-tatnak az irányváltással járó futógyorsasággal, illetveaz egyenes vonalú és CODS futótesztek eredményeinincsenek szoros összefüggésben egymással. A plio-metriás edzésmódszer a labdarúgók csoportja mellettmás vizsgálati minták esetében is hatékony módszer-nek bizonyult a CODS fejlesztésére. A pliometriásedzésmódszer CODS-re gyakorolt hatékony fejlesztôhatásának a gyakorlat során végbemenô nyújtásos-rövidüléses izommûködés és a CODS tesztek közbenvégrehajtott irányváltások közötti hasonlóság az egyiklehetséges magyarázata.

Nôkbôl álló vizsgálati minták esetén a CODS és di-namikus láberô közötti kapcsolat szorosabbnak tû-nik, meg kell jegyeznünk azonban, hogy a kutatásoktöbbségét férfiak csoportján végezték.

A felsorolt kutatásokban legtöbbször a T-teszt fordulelô CODS tesztként, különbözô nemû és különbözôsportágat ûzô vizsgálati személyek csoportjánál. A T-teszt idôeredményében szignifikáns javulást értek elpliometriás edzésprogram hatására, a maximális erô-fejlesztést célzó edzésprogram azonban nem okozottfejlôdést. Az általunk tárgyalt kutatásokban a T-teszteredménye szignifikáns összefüggést mutat a vertiká-lis és horizontális ugrótesztek eredményével, illetve azegyenes vonalú futóteszt eredményével is.

Az agilitás és a kondícionális képességek közöttiösszefüggések pontosabb megértéshez indokolt a té-mában való további vizsgálatok elvégzése.

Az agilitás kutatásával foglalkozó legújabb tanulmá-nyok olyan tesztelési eljárások kidolgozását javasol-ják, amelyek a kognitív (észleléssel és döntéshozássalkapcsolatos) faktorokat is tartalmazzák, ezáltal igye-keznek az agilitást teljes komplexitásában vizsgálni.Ezekben a tesztekben valamilyen vizuális ingerre tör-ténik a mozgás sebességének, vagy irányának, vagymindkettônek megváltoztatása. Mindez azt a célt szol-gálja, hogy a mérkôzéseken való tevékenységhez job-

ban hasonlító körülményeket idézzenek elô. Az eddigleírt reaktív agilitás tesztek nagy része egy irányvál-toztatást foglal magában. Az agilitással kapcsolatosjövôbeli kutatások egyik iránya lehet, az egymás utánkövetkezô több, véletlenszerû vizuális ingerre való re-agálást magában foglaló futótesztek alkalmazása. Azilyen, összetett futóteszt segítségével vizsgált agilitásés az egyes kondícionális képességek (gyorsaság, re-aktív erô) közötti összefüggés vizsgálata értékes infor-mációkkal szolgálhat.

A labdajátékok dinamikus fejlôdésének köszönhetô-en a megfelelô kondícionális felkészültség egyre na-gyobb hangsúlyt kap. A legmagasabb szinten egészenkis különbségek döntenek a gyôztesek és vesztesekközött, így érdemes minden lehetséges részterület aleghatékonyabban fejleszteni. A rendkívül összetettsportági követelményrendszer miatt a képességek fej-leszthetôségének, összefüggéseinek vizsgálata, és azesetleges transzfer hatások feltárása segítséget jelent-het az edzés optimalizálásához és a kiválasztáshoz.

Felhasznált irodalomAkdeniz, S., Karli, Ü., Dasdemír, T., Yarar, H.,

Yilmaz, B. (2012): Impact of exercise induced muscledamage on sprint and agility performance. Journal ofPhysical Education and Sports Science, 66:: 2. 152-160.

Alemdaroglu, U. (2012): The Relationship BetweenMuscle Strength, Anaerobic Performance, Agility,Sprint Ability and Vertical Jump Performance inProfessional Basketball Players. Journal of HumanKinetics, 3311:: 149-158.

Asadi, A. (2012): Effects of six weeks depth jumpand countermovement jump training on agility per-formance. Sport Science, 55:: 1. 67-70.

Baker, D. (1999): A comparison of running speedand quickness between elite professional and youngrugby league players. Strength and ConditioningCoach, 77:: 3. 3-7.

Baker, D., Nance, S. (1999): The relation betweenrunning speed and measures of strength and power inprofessional rugby league players. Journal ofStrength and Conditioning Research, 1133:: 3. 230-235.

Barnes, J.L., Schilling, B.K., Falvo, M. J., Weiss,L.W., Creasy, A.K., Fry, A.C. (2007): Relationship ofjumping and agility performance in female volleyballathletes. Journal of Strength and ConditioningResearch, 2211:: 4. 1192-1196.

Barrow, H.M., Macgee, R. (1971): A PracticalApproach to Measurement in Physical Education. Leaand Febiger.

Benvenuti, C., Minganti, C., Condello, G.,Capranica, L., Tessitore, A. (2010): Agility assessmentin female futsal and soccer players. Medicina-Lithuania, 4466:: 6. 415-420.

Bernier, M.R. (2003): Perturbation and agility train-ing in the rehabilitation of soccer athletes. AthleticTherapy Today, 88:: 3. 20-22.

Besier, T.F., Lloyd, D.G., Ackland, T.R., Cochrane,J.L. (2001a): Anticipatory effects on knee joint loadingduring running and cutting maneuvers. Medicine andScience in Sports and Exercise, 3333:: 7. 1176-1181.

Besier, T.F., Lloyd, D.G., Cochrane, J.L., Ackland,T.R. (2001b): External loading of the knee joint duringrunning and cutting maneuvers. Medicine andScience in Sports and Exercise, 3333:: 7. 1168-1175.

Bishop, D., Middleton, G. (2013): Effects of static


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

stretching following a dynamic warm-up on speed,agility and power. Journal of Human Sport andExercise, 88:: 2. S391-S400.

Bloomfield, J., Ackland, T.R., Elliott, B.C. (1994):Applied anatomy and biomechanics in sport.Melbourne, Blackwell Scientific Publications.

Bloomfield, J., Polman, R., O'donoghue, P.,Mcnaughton, L. (2007): Effective speed and agilityconditioning methodology for random intermittentdynamic type sports. Journal of Strength andConditioning Research, 2211:: 4. 1093-1100.

Bret, C., Rahmani, A., Dufour, A.B., Messonnier, L.,Lacour, J.R. (2002): Leg strength and stiffness as abil-ity factors in 100 m sprint running. Journal of SportsMedicine and Physical Fitness, 4422:: 3. 274-281.

Brughelli, M., Cronin, J., Levin, G., Chaouachi, A.(2008): Understanding Change of Direction Ability inSport: A Review of Resistance Training Studies.Sports Medicine, 3388:: 12. 1045-1063.

Bullock, W., Panchuk, D., Broatch, J., Christian,R., Stepto, N. K. (2012): An integrative test of agility,speed and skill in soccer: Effects of exercise. Journalof Science and Medicine in Sport, 1155:: 5. 431-436.

Buttifant, D., Graham, K., Cross, K. (2002). Agilityand speed in soccer players are two different perform-ance parameters. In: Spinks, W. (ed.): Science andfootball IV. Routledge, London. 329-332.

Colby, S., Francisco, A., Yu, B., Kirkendall, D.,Finch, M., Garrett, W. (2000): Electromyographic andkinematic analysis of cutting maneuvers: implica-tions for anterior cruciate ligament injury. AmericanJournal of Sports Medicine, 2288:: 2. 234-240.

Condello, G., Schultz, K., Tessitore, A. (2013):Assessment of Sprint and Change-of-DirectionPerformance in College Football Players. InternationalJournal of Sports Physiology and Performance, 88:: 2.211-212.

Cureton, T.K. (1951): Physical fitness of championathletes. University of Illinois Press. Illinois.

Djevalikian, R. (1993): The relationship betweenasymmetrical leg power and change of running direc-tion. Microform Publications. Institute for Sport andHuman Performance. University of Oregon.

Draper, J.A., Lancaster, M.G. (1985): The 505 test: atest for agility in the horizontal plane. AustralianJournal of Science and Medicine in Sport, 1177:: 1. 15-18.

Farrow, D., Young, W., Bruce, L. (2005): The devel-opment of a test of reactive agility for netball: a newmethodology. Journal of Science and Medicine inSport, 88:: 1. 52-60.

Gabbett, T.J., Kelley, J.N., Sheppard, J.M. (2008):Speed, change of direction speed, and reactive agilityof rugby league players. Journal of Strength andConditioning Research, 2222:: 1. 174-181.

Gambetta, V. (1996): In a blur: how to developsport-specific speed. Sports Coach, 1199:: 3. 22-24.

Getchell, B. (1992). Physical fitness: a way of life.Maxwell MacMillan International Pub. Group. New York.

Harris, G.R., Stone, M.H., O'bryant, H.S., Proulx,C.M., Johnson, R.L. (2000): Short-term performanceeffects of high power, high force, or combined weight-training methods. Journal of Strength andConditioning Research, 1144:: 1. 14-20.

Henry, G., Dawson, B., Lay, B., Young, W. (2011):Validity of a Reactive Agility Test for AustralianFootball. International Journal of Sports Physiologyand Performance, 66:: 4. 534-545.

Hoffman, J.R., Cooper, J., Wendell, M., Kang, J.(2004): Comparison of olympic vs. traditional powerlifting programs in football players. Journal ofStrength and Conditioning Research, 188:: 1. 129-135.

Ingebrigtsen, J., Jeffreys, I. (2012): The relationshipbetween speed, strength and jumping abilities in elitejunior handball players. Serbian Journal of SportsSciences, 66:: 3. 83-88.

Jakovljevic, S., Karalejic, M., Pajic, Z., Gardasevic,B., Mandic, R. (2011): The influence of anthropomet-ric characteristics on the agility abilities of 14 year-oldelite male basketbell players. Facta Universitatis:Series Physical Education and Sport, 99:: 2. 141-149.

Jarvis, S., Sullivan, L.O., Davies, B., Wiltshire, H.,Baker, J.S. (2009): Interrelationships BetweenMeasured Running Intensities and AgilityPerformance in Subelite Rugby Union Players.Research in Sports Medicine, 1177:: 4. 217-230.

Jones, P., Bampouras, T.M., Marrin, K. (2009): Aninvestigation into the physical determinants ofchange of direction speed. Journal of Sports Medicineand Physical Fitness, 4499:: 1. 97-104.

Kapidzic, A., Pojskic, H., Muratovic, M., Uzicanin,E., Bilalic, J. (2011): Correlation of tests for evaulat-ing explosive strength and agility of football players.Sport Scientific and Practical Aspects, 88:: 2. 29-34.

Keogh, J.W.L., Weber, C.L., Dalton, C.T. (2003):Evaluation of anthropometric, physiological, andskill-related tests for talent identification in femalefield hockey. Canadian Journal of Applied Physiology,2288:: 3. 397-409.

Kraemer, W.J., Häkkinen, K., Triplett-Mcbride, N.T.,Fry, A.C., Koziris, L.P., Ratamess, N.A., Bauer, J.E.,Volek, J.S., Mcconnell, T., Newton, R.U., Gordon,S.E., Cummings, D., Hauth, J., Pullo, F., Lynch, J.M.,Fleck, S.J., Mazzetti, S.A., Knuttgen, H. G. (2003):Physiological changes with periodized resistancetraining in women tennis players. Medicine andScience in Sports and Exercise, 3355:: 1. 157-168.

Little, T., Williams, A. G. (2005): Specificity of accel-eration, maximum speed, and agility in professionalsoccer players. Journal of Strength and ConditioningResearch, 1199:: 1. 76-78.

Malisoux, L., Francaux, M., Nielens, H., Theisen, D.(2006): Stretch-shortening cycle exercises: an effect-ive training paradigm to enhance power output ofhuman single muscle fibers. Journal of AppliedPhysiology, 110000:: 3. 771-779.

Mayhew, J.L., Piper, F.C., Schwegler, T.M., Ball,T.E. (1989): Contributions of speed, agility and bodycomposition to anaerobic power measurement in col-lege football players. Journal of Applied Sport ScienceResearch, 33:: 4. 101-106.

Mcbride, J.M., Triplett-Mcbride, T., Davie, A.,Newton, R.U. (2002): The effect of heavy- vs. light-loadjump squats on the development of strength, power,and speed. Journal of Strength and ConditioningResearch, 1166:: 1. 75-82.

Mcclay, I.S., Robinson, J.R., Andriacchi, T.P.,Frederick, E.C., Gross, T., Martin, P., Valiant, G.,Williams, K.R., Cavanagh, P.C. (1994): A Profile ofGround Reaction Forces in Professional Basketball.Journal of Applied Biomechanics, 1100:: 3. 222-236.

Milanovic, Z., Sporis, G., Trajkovic, N., Fiorentini,F. (2011): Differences in agility performancebetween futsal and soccer players. Sport Science, 44::2. 55-59.


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

Miller, M.G., Herniman, J.J., Ricard, M.D.,Cheatham, C.C., Michael, T.J. (2006): The effects of a6-week plyometric training program on agility. Journalof Sports Science and Medicine, 55:: 3. 459-465.

Moreno, E. (1995): Developing quickness, Part II.Strength and Conditioning, 1177:: 1. 38-39.

Oliver, J.L., Meyers, R.W. (2009): Reliability andGenerality of Measures of Acceleration, PlannedAgility, and Reactive Agility. International Journal ofSports Physiology and Performance, 44:: 3. 345-354.

Pauole, K., Madole, K., Garhammer, J., Lacourse,M., Rozenek, R. (2000): Reliability and validity of theT-test as a measure of agility, leg power, and leg speedin college-aged men and women. Journal of Strengthand Conditioning Research, 1144:: 4. 443-450.

Peterson, M.D., Alvar, B.A., Rhea, M.R. (2006): Thecontribution of maximal force production to explosivemovement among young collegiate athletes. Journalof Strength and Conditioning Research, 2200:: 4. 867-873.

Semenick, D. (1990): Tests and measurements: theT-test. National Strength and Conditioning AssociationJournal, 1122:: 1. 36-37.

Sheppard, J.M., Young, W.B. (2006a): Agility litera-ture review: Classifications, training and testing.Journal of Sports Sciences, 2244:: 9. 919-932.

Sheppard, J.M., Young, W.B., Doyle, T.L.A.,Sheppard, T.A., Newton, R.U. (2006b): An evaluationof a new test of reactive agility and its relationship tosprint speed and change of direction speed. Journal ofScience and Medicine in Sport, 99:: 4. 342-349.

Smirniotou, A., Katsikas, C., Paradisis, G.,Argeitaki, P., Zacharogiannis, E., Tziortzis, S. (2008):Strength-power parameters as predictors of sprintingperformance. Journal of Sports Medicine and PhysicalFitness, 4488:: 4. 447-454.

Sporis, G., Milanovic, Z., Trajkovic, N., Joksimovic,A. (2011): Correlation between speed, agility andquickness (SAQ) in elite young soccer players. ActaKinesiologica, 55:: 2. 36-41.

Thomas, K., French, D., Hayes, P.R. (2009): Theeffect of two plyometric training techniques on mus-

cular power and agility in youth soccer players.Journal of Strength and Conditioning Research, 2233::1. 332-335.

Tricoli, V., Lamas, L., Carnevale, R., Ugrinowitsch,C. (2005): Short-term effects on lower-body functionalpower development: Weightlifting vs. vertical jumptraining programs. Journal of Strength andConditioning Research, 1199:: 2. 433-437.

Váczi, M., Tollár, J., Meszler, B., Juhász, I., Karsai,I. (2013): Short-Term High Intensity PlyometricTraining Program Improves Strength, Power andAgility in Male Soccer Players. Journal of HumanKinetics, 3366:: 17-26.

Vescovi, J.D., Mcguigan, M.R. (2008): Relationshipsbetween sprinting, agility, and jump ability in femaleathletes. Journal of Sports Sciences, 2266:: 1. 97-107.

Webb, P., Lander, J. (1983): An economical fitnesstesting battery for high school and college rugbyteams. Sports Coach, 77:: 3. 44-46.

Wisløff, U., Castagna, C., Helgerud, J., Jones, R.,Hoff, J. (2004): Strong correlation of maximal squatstrength with sprint performance and vertical jumpheight in elite soccer players. British Journal ofSports Medicine, 3388:: 3. 285-288.

Young, W., Farrow, D. (2006): A Review of Agility:Practical Applications for Strength and Conditioning.Strength and Conditioning Journal, 2288:: 5. 24-29.

Young, W., Hawken, M., Mcdonald, L. (1996):Relationship between speed, agility and strengthqualities in Australian Rules football Strength andConditioning Coach, 44:: 4. 3-6.

Young, W.B., James, R., Montgomery, J.I. (2002): Ismuscle power related to running speed with changesof direction? Journal of Sports Medicine and PhysicalFitness, 4422:: 3. 282-288.

Young, W.B., Mcdowell, M.H., Scarlett, B.J. (2001):Specificity of sprint and agility training methods.Journal of Strength and Conditioning Research, 1155::3. 315-319.

Young, W.B., Willey, B. (2010): Analysis of a reactiveagility field test. Journal of Science and Medicine inSport, 1133:: 3. 376-378.


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

ÖsszefoglalóA tanulmány elsô része röviden bemutatja a közne-

velési törvény és a Nat 2012 alapvetô céljait, és rámu-tat az új oktatásirányítási dokumentumok testneve-lést érintô pozitív vonásaira. Ezt követôen részletesenismerteti a Testnevelés és sport mûveltségi területszámára készített szaktantervet. A köznevelési törvényés ennek szellemében készült Nat 2012 új oktatáspo-litikai értékválasztást tükröz. A Nat 2012 lényegeseneltér az eddigi alaptantervektôl, céltételezése, illetve aközmûveltségi tartalom részletezése okán az elôírótantervekhez hasonlítható. A mûveltségi terület szá-mára készített dokumentum is számos lényegi újdon-ságot tartalmaz. Új koncepciót fogalmaz meg, újszemléletet képvisel és lényeges tartalmi innovációvalszolgál. Az új koncepció szellemében történô oktatás,az innovatív elemek beemelése, valamint a mindenna-pos testnevelés megvalósítása komoly kihívást jelent atestnevelés gyakorlata számára. Jelen tanulmány ki-emelt célja ezen kihívások beazonosítása és a megva-lósítást szolgáló néhány módszertani javaslat megfo-galmazása.

KKuullccsssszzaavvaakk:: Nat 2012, testnevelés és sport mûvelt-ségi terület, iskolai testnevelés, innovatív elemek

AbstractThe first section of the study gives a short intro-

duction to the basic principles of the PublicEducation Act and the 2012 National Curriculum(2012 NC), and points at the positive changes in thenew education management documents regardingphysical education. Following there is a detailedintroduction to the disciplinary curriculum ofPhysical Education and Sport. The Public EducationAct and the 2012 NC compiled in its spirit reflect anew set of values in the education policy. The 2012NC substantially differs from previous NCs, its set ofaims or detailed content about public educationresemble features of prescriptive curriculums. Thedocument of the subject area has numerous novel-ties. It draws up a new concept; it represents a newapproach and demonstrates a substantially new con-tent. Education delivered in the spirit of the new con-cept, application of innovative elements or the real-isation of daily physical education became a seriouschallenge in the practice of physical education. Thepresent study emphatically aims to identify these

challenges and articulate some methodological pro-posals for implementation.

KKeeyy--wwoorrddss:: 2012 National Curriculum, PhysicalEducation and Sport, school physical education,innovative elements

BevezetésA nemzeti köznevelésrôl szóló 2011. évi CXC. (190.)

törvény a köznevelés alapvetô célját a felnövekvô nem-zedékek hazafias nevelésében és a korszerû tudástadó minôségi oktatás biztosításában jelöli ki. E tör-vény szellemében készült Nemzeti alaptanterv 2012 akövetkezô alapfeladatokat tûzi ki a köznevelés számá-ra: a nemzeti mûveltség átadása, az egyetemes kultú-ra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és azerkölcsi érzék elmélyítése. Az oktatásirányítási doku-mentumban hangsúlyos szerepet kap az erkölcsi ne-velés, az önismeret, a társas kapcsolati kultúra, acsaládi életre nevelés, az önkéntesség és a médiatu-datosság. A Nat 2007-tel ellentétben a kompetenciákháttérbe szorulnak, és a közmûveltségi tartalmakkapnak központi szerepet. A képzési szakaszok meg-határozása is eltér az elôzô alaptantervtôl. Míg a Nat2007 négy, addig a Nat 2012 három képzési szakasz-ra osztja a közoktatást.

Az oktatáspolitikai szemléletváltás a Testnevelés éssport mûveltségi területre döntôen kedvezô hatástgyakorolt. Mindenekelôtt a mindennapos testnevelésbevezetésével (2011. évi CXC. törvény A nemzeti köz-nevelésrôl 27.§), amely a Nat 2012 külön szabályozás-ban (110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet) megjelenôfeladatainak egyike. Ez a rendelkezés elsôsorban a ta-nulóifjúság egészsége és az egészséges életre neveléseszempontjából kiemelt jelentôségû. De a szakma szá-mára is új távlatokat nyit. A rendszeres, céltudatos,tervszerû és szakszerû testkulturális hatásrendszereredményeként a személyiségfejlesztés új minôségétlehet felmutatni. A közoktatásban célként megjelöltminôségi oktatás biztosításának megfelelôen ezt a fel-adatot a Testnevelés és sport mûveltségi területen aminôségi testnevelés megvalósításával. Mindezt a ren-delkezésre álló, döntôen hiányos létesítményi, és esz-közbeli feltételrendszer körülményei között.

Pozitívum továbbá – bár nem új keletû – az alaptan-terv testi-lelki egészségre nevelés kiemelt célja is. Ez akereszttantervi követelmény a testi-lelki egészségtu-datosság kialakításához szükséges, a különbözô tan-tárgyakban megszerezhetô tudáselemeket hivatottegységbe rendezni. Ismeretek átadása, meggyôzôdé-sek, szokások kialakítása, készségek és képességekfejlesztése: ezek a mûveltségi területeken átívelô fel-adatrendszer lényegi elemei. Ez a fejlesztési feladatazért is tekinthetô pozitívumnak, mert a közoktatásszereplôiben tudatosítja a Testnevelés és sport mû-

Mûhely • Rétsági Erzsébet, Csányi Tamás: Nemzeti Alaptanterv 201232M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

Nemzeti Alaptanterv 2012 Testnevelés és sport mûveltségi terület – az iskolai testnevelés új kihívásai I.

2012 National Curriculum’s Physical Education and sport subject area – New challenges of school physical education I.

Rétsági Erzsébet1,2, Csányi Tamás2

1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar,Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs

2Magyar Diáksport Szövetség, Budapest E-mail: [email protected]

veltségi terület oktatási folyamatának fontosságát. Apozitívumok kiemelése mellett megjegyzendô, hogy atestnevelés és sport, értékeinek elismerése ellenéresem jelenik meg önálló kompetenciaként . A Nat 2012a testkultúrát a szociális és állampolgári kompetenciarészeként kezeli: „A személyes és szociális jólét meg-követeli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai ésmentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkal-mazza is ôket" (Nat 2012).

A tanulmány céljaA Nat 2012 Testnevelés és sport mûveltségi terület

számára készült szaktanterv részletes ismertetése,különös tekintettel annak újszerû koncepciójára, cél-tételezésére és tartalmi innovációjára. Cél továbbá aszaktanterv elemzése alapján a testnevelés gyakorlataszámára jelentkezô kihívások egy részének beazonosí-tása, és az újszerû feladatok megvalósítását segítô né-hány módszertani javaslat megfogalmazása.

EredményekA Nemzeti Alaptanterv (2012) Testnevelés és sport

mûveltségi terület bemutatása. Szerkezeti felépítés éslényegi jellemzôk.

A mûveltségi terület számára készült alaptantervhárom fejezetbôl áll: A) Alapelvek, célok; B) Fejleszté-si feladatok; C) Közmûveltségi tartalmak. A.) Az alapelvek, célok fejezet a mûveltségi terület kül-

detésének meghatározásával indít. „ A testnevelésés sport – mozgásos tevékenység lévén – ismeret-rendszerével, értékeivel, illetve funkciójával – sajá-tosan összetett mûveltségi terület. Az iskolai test-nevelés és sport megkülönböztetett részét képezi atanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi ésszociális fejlôdését szolgáló teljes körû iskolai

egészségfejlesztésnek és tehetséggondozásnak". Azönmeghatározást a fejezet késôbbi szakaszaiban aziskolai testnevelés személyiségfejlesztô értékei hi-telesítik (pszichés funkciók, érzelmi-akarati tulaj-donságok fejlesztése; prevenciós értékek; a rend-szeres sport hatásai). A mûveltségi terület stratégiai jellegû célkitûzése akövetkezô: a rendszeres fizikai aktivitás minden ta-nuló életében jelentôs szerepet kapjon, az élet-hosszig tartó egészségtudatos, aktív életvezetésreszocializálásuk érdekében. A befejezô rész tartalmazza az operatív célokat. Aszemélyiség valamennyi összetevôjére vonatkozócélkitûzések döntôen a komplex fejlesztés igényéttükrözik. A motoros és a kognitív terület fejleszté-sének összekapcsolása, a használható, intelligensés eszközjellegû komplex tudás megszerzését cé-lozza. Így a motoros képességek, illetve készségekfejlesztésének eredményeként megszerezhetô moz-gás- játék- és sportmûveltség nemcsak az élet-hosszig tartó rendszeres fizikai aktivitás tudásbá-zisát képezi/képezheti, hanem a fittség, az edzett-ség megszerzéséhez és fejlesztéséhez szükségesmotoros tudást is biztosíthatja. A komplex szemé-lyiségfejlesztés mellett a tanulók személyi és közös-ségi tulajdonságainak fejlesztésére, valamint a te-hetséggondozásra vonatkozó értékek is a céltétele-zés egyenrangú részét képezik.

B.) A 12 évfolyam számára érvényes fejlesztési felada-tok szerkezeti elemeinek értelmezési keretét, az ál-talános szinten megfogalmazott feladatok körvona-lazzák.

C.) A közmûveltségi tartalmakat a szaktanterv hároméletkori szakaszra (1-4.; 5-8.; és 9-12. évfolyam), éskét egymással szoros kapcsolatban álló tartalmi

33Mûhely • Rétsági Erzsébet, Csányi Tamás: Nemzeti Alaptanterv 2012M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

11.. ttáábblláázzaatt.. A Nat 2012 Testnevelés és sport mûveltségi terület célrendszere FFiigguurree 11.. Goal structure of 2012 National Curriculum’s Physical Education and Sport

FEJLESZTÉSI FELADATOK

egységre „Mozgásmûveltség- mozgáskultúra" és „Is-meretek-személyiségfejlesztés" bontja. E két tartal-mi egység egymásmellettisége a mûveltségi terület-re jellemzô sajátos motoros és a hozzá szorosankapcsolódó kognitív, affektív és szociális képesség-fejlesztés komplexitását fejezi ki. A két fô egységösszekapcsolása a testnevelés oktatás lényegi jel-lemzôire is rámutat. Egyrészt arra, hogy a „Mozgás-mûveltség-mozgáskultúra" kialakítása csak a mo-toros tartalmakhoz kapcsolt ismeretekkel valósul-hat meg. Másrészt arra, hogy elméleti tudáselemeknélkül elképzelhetetlen az élethosszig tartó egész-ségtudatos aktív életvezetésre történô szocializálás.Az „Ismeretek-személyiségfejlesztés" tartalmi egy-ség a szaktanterv újszerû, innovatív elemeinekegyike. A Nat 2012 elsôként kezeli jelentôségénekmegfelelôen a Testnevelés és sport mûveltségi terü-let elméleti tudatosító, ismeretközvetítô szerepét.

Életkori szakaszok és közmûveltségi tartalmakAz 1-4. évfolyam az alapozás szakasza. A motoros ké-

pességek és készségek fejlesztésére, az egészségtudatostestnevelési és a késôbbi sportolási szokások kialakítá-sára, a sportmozgások megszerettetésére irányul.

A „Mozgásmûveltség-mozgáskultúra" szerkezetiegység keretében megvalósítandó motoros képesség-és készségfejlesztés kiemelt eszközei a természeteshely-, helyzetváltoztató és manipulatív mozgásfor-mák, az egyszerû alapformájú gimnasztikai gyakorla-tok, a képesség- és fittség növelô gyakorlatok. A ter-mészetes mozgásformák alkalmazása és továbbfej-lesztése a különbözô sportágakra történô felkészítéstcélozzák. „Játék" címszó alatt a népi játékok, az egyé-ni-, páros- és csoportjátékok mellett nóvumnak szá-mítanak az alkotó-, kreatív- és kooperatív játékok. Aversenyzés feladatai egyszerûsített szabályokkal, sor-és váltóversenyek formájában, sportági versenyekhez,versenyszituációkhoz kapcsolódóan kerülhetnekmegvalósításra. A „Prevenció, életvezetés és egészség-fejlesztés" területén a megvalósítandó feladatok a bal-eset-megelôzéshez, a sérülések elkerüléséhez, a higié-nia ismeretek alkalmazásához és az egészségfejlesztôpreventív jelleggel megvalósított motoros tevékenység-formákhoz kapcsolódnak.

Az „Ismeretek, személyiségfejlesztés" fô tartalmi egy-ségben az öt fejlesztési feladathoz kapcsolódó ismerettartalmakat a tanterv tematikus egységekbe rendezi.Egy részük a konkrét elméleti tudás bôvítésére, másrészük a személyiségfejlesztés céljaira szolgál. A tu-dáselemek között találhatók például a helyes testtar-tásra, az önértékelésre, az önkontrollra, a képességfej-lesztés lehetôségeire, a motoros tanulást befolyásolóalapvetô energetikai és mozgásszerkezeti tényezôkre, amozgástanulásra, a motoros tevékenységekben rejlôalkotó képességre, a konkrét sporttevékenységhezkapcsolódó ismeretekre, a gerincvédelemre, az egész-ségre, az életmódra, stb. vonatkozó ismeretek. Szemé-lyiségfejlesztési célokkal a felsoroltakon kívül a moti-váció alakítása, az öröm átélése, a konfliktuskezelés, asporthoz kapcsolódó példakép kialakítása és a környe-zettudatosság jelenik meg dominánsan.

Az 5-8. évfolyam a továbbfejlesztés szakaszának te-kinthetô. Az oktatási folyamat az alsó tagozatos test-nevelésre épül, és annak szerves folytatásaként ebbena szakaszban valósul meg a diák- és szabadidôssport, illetve részben az élsportbeli utánpótlás-neveléstechnikai-taktikai képzése is.

A „Mozgásmûveltség-mozgáskultúra" szerkezetiegységben az általános képességfejlesztési feladatokkiegészülnek konkrét sportági képességfejlesztô te-vékenységekkel. A fejlesztésben továbbra is megha-tározó szerepet kapnak az egyre bonyolultabb körül-mények között végzett és a sportági mozgások irá-nyába fejlôdô természetes mozgások, az egyénileg,párban és kiscsoportban végzett feladatok. A hely- éshelyzetváltoztató, valamint manipulatív mozgásfor-mák mellett az egyéb nem természetes mozgásfor-mák, a sportágspecifikus technikai és taktikai kép-zés tartalmai, valamint a sportágakhoz kapcsolódóversenyelemek is megjelennek. A sportági tartalmakaz 1-4. évfolyam számára megjelölteken kívül a ter-mészetben, illetve az alternatív környezetben ûzhetôsportokkal egészülnek ki. Az egyszerû szabályokonalapuló játékok kibôvülnek a taktikai és stratégiaijellegû, az eszközökkel végzett, a tanulók kreativitá-sát is igénybe vevô, valamint a minden testrész funk-cionális használatára kiterjedô játékokkal. A „Ver-senyzés" és a „Prevenció, életvezetés és egészségfej-lesztés" feladataiban az alsó tagozathoz képest nincstartalmi változás, hangsúlyeltolódások és korábbantanultak elmélyítésének igénye állapítható meg.

Az „Ismeretek, személyiségfejlesztés" szerkezeti egy-ség az 1-4. évfolyamon tanult ismeretek alkalmazásá-ra és új tudáselemek elsajátítására helyezi a hang-súlyt. Új fogalmakat és általuk új ismereteket jelente-nek, például a testtudat, a saját test szerepe a fittség-ben és az edzettségben, a célorientált motoros tevé-kenység, a kreativitás a motoros tanulásban, stb. Sze-mélyiségfejlesztésre szolgál a kommunikációs szabá-lyok szerepének tudatosítása az önkontrollban, az ön-reflexióban, és a sikerorientáltságot, a személyes, va-lamint a társas tevékenységek átélését elôsegítô tar-talmak. A személyiségfejlesztés szempontjából újelemnek számít az esélyegyenlôség és a fair play kife-jezések. Hangsúlyt kap továbbá a primer prevenció,az edzettségi-fittségi szint növelése, a mozgásmûvelt-ség és a mozgáskultúra fejlesztése. A tanulók testkul-turális informáltságát növelik a sport- és olimpiatör-téneti ismeretek, az új versenyszabály- és teljesít-ményrendszerek, valamint a híres hazai és nemzetkö-zi sportolók megismerése.

A 9-12. évfolyam az általános mozgásmûveltség ki-alakításának és a rekreációra, versenysportra történôfelkészítés szakaszának tekinthetô. Erre az életkoriperiódusra a tudatos, rendszeres képzés és öntevé-kenység jellemzô, ahol az iskolai motoros aktivitásmellett hangsúlyos a rekreációs célú szabadidôs fizi-kai tevékenység, a tehetségesek számára pedig az él-sportban történô érvényesülés. A közmûveltségi tar-talmak e célok elérését segítik elô.

A „Mozgásmûveltség-mozgáskultúra" egységben azéletkori szakasz rekreációt érintô célja minôségelvûmegvalósításának eszközeit konkrét sportágak jelentik.Az életkori sajátosságoknak megfelelôen megjelenik aminden izomcsoportra kiterjedô sokoldalú testépítés, agerinc- és ízületvédelem szabályainak betartásával. Azaddig tanultak tudatos alkalmazása, a minôségi tudásmegszerzésére és a mozgáskészségek kognitív transzfe-rének erôsítésére szolgálnak. Új tartalomként a külföl-di és hazai modern sportjátékok, a táncok különbözômegjelenési formái, és a mûvészeti elôadás regisztrál-ható. A játékoknál a kooperativitás, az együttmûködéskerül elôtérbe, valamint a prevencióra, az inklúzióraérzékenyítô játékformák. Tartalmi lehetôségként jele-


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

nik meg a csúcsteljesítmény, a diákversenyeken valórészvétel és a versenytapasztalatok megélése. Az élet-kornak megfelelôen kiemelt feladat a rendszeres fizikaiaktivitás hatásrendszerének tudatosítása, valamint azideális testsúly elérése és megtartása.

Az „Ismeretek, személyiségfejlesztés" fô pillérben meg-jelöltek az életkori szakasz pszicho-motoros tartalmiegységeinek tudatosítására, a hozzájuk szorosan kap-csolódó ismeretek elsajátítására és az általános moto-ros mûveltség kialakítására szolgálnak. A fejlesztéssúlypontjához tartoznak például a terhelés, az edzettségkritériumai, élettani, edzéselméleti jellemzôi, új sportágirendszerek, a testnevelés és sport tematikus rendszeré-nek megismerése, stb. A személyiségfejlesztés új eszkö-zeit jelentik a tutorálás, illetve a társtanítás ismeretei. Ajátékismeretek a tanult testnevelési- és sportjátékokszabályrendszerének kritikai értelmezésével, közösség,illetve csapatépítô funkcióinak megismerésével, vala-mint a személyes és társas folyamatok több szempontúismereteivel bôvülnek. A sportversenyekre vonatkozókonkrét teendôk mellett szerepet kapnak az önmegvaló-sítást, a teljesítmény elismerését célzó ismeretek, vala-mint a „magyar és nemzetközi sport sikerei, értékelésirendszerei". A tartalmi kánonba tartoznak az egészség-kultúrához kapcsolódó szokásrendszerek ismeretei.Központi szerepet kap a személyes felelôsség a rendsze-res fizikai aktivitás és a három kulcsszó (általános moz-gásmûveltség-rekreáció-versenysport) által meghatáro-zott feladatkör kapcsolatában.

Megbeszélés, következtetésekA Nat 2012 Testnevelés és sport mûveltségi terület

tartalmi és szemléletbeli innovációi A Nat 2012 Testnevelés és sport mûveltségi terület

célfilozófiája és közmûveltségi tartalmai egy olyan újminôségû iskolai testnevelést vázolnak fel, amelyekszükségszerûen kikövetelik az iskolai testnevelésszemléletbeli, tartalmi és módszertani megújulását.

A Testnevelés és sport mûveltségi terület legfôbb ér-tékeit reprezentáló kulcsfogalmak: élethosszig tartóegészségtudatos aktív életvezetés, egészségközpontútevékenységrendszer, öntevékeny testedzés, fittség-fit-nesz, tanulóközpontú személyiségfejlesztés, mozgása-iban mûvelt egyén nevelése, az önmagáért és máso-kért érzett személyes felelôsség kialakulása, társadal-mi integrációban betöltött szerep, esélyegyenlôség,együttmûködés.

E kulcsfogalmak az egészségorientáltság, valaminta személyi és közösségi tulajdonságok kifejezések kö-ré csoportosíthatók. – Az egészségorientáltság jegyében történik a mûvelt-

ségi terület fentebb citált küldetésének és stratégiaicéljának megfogalmazása. Céltételezése újszerûen,az egészségkultúrát érintô társadalmi dimenzióbaágyazva fogalmazódik meg. „A magyar társadalomjövôje szempontjából jelentôs szerep jut az egészsé-get és az életminôséget döntôen befolyásoló számosnem fertôzô népbetegség elsôdleges megelôzésébenszerepet játszó mozgásnak, testedzésnek". Ebben az alaptantervi szaktantervben jelennek megelôször az egészségorientáltságra utaló fittség és fit-nesz fogalmak. Az optimális fizikai és szellemi telje-sítôképesség növelésére a tanterv az egészségköz-pontú tevékenységrendszereket helyezi középpont-ba, azáltal, hogy a fitnesz és az edzettségi szint fej-lesztésében a rendszeres preventív fizikai aktivitás-nak tulajdonít kitüntetett szerepet. Módszertani és

szemléletbeli jelentôséggel is bír az a kitétel, amely afittség megszerzésében a szervi megalapozást hang-súlyozza. Ez az értelmezés iránytûként szolgálhat amotoros képességfejlesztést illetôen is. Az eddigitantervektôl eltérôen, de a jelen tantervi célokkalösszhangban külön fejlesztési területként jelenikmeg a „Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés".

– A szaktanterv teljesen újszerûen és rendszerbe fog-laltan mutatja be a mûveltségi terület keretében tör-ténô személyiségfejlesztés komplexitását, melybenkiemelt szerepet kap a személyi és közösségi tulaj-donságok fejlesztése. A motoros oktatási folyamat célja a „mozgásaibanmûvelt egyén nevelése", aki megszerzett tudását ké-pes változó körülmények között tudatosan alkalmaz-ni. Igény alakul ki benne az öntevékeny testedzésre,az önismeretben, az önértékelésben fontos szerepetjátszó testkép megismerésére, a testtudat kialakítá-sára. Képessé válik saját fittségi szintjét értékelni,megfelelô hatású fejlesztô programot kidolgozni ésvégrehajtani. E tantervi célok a tanulók/diákokszemélyes életük iránt érzett felelôssége kialakulásá-nak legfôbb ismérveit fogalmazzák meg, amelyek ki-emelkedô jelentôségûek „az élethosszig tartó, egész-ségtudatos, aktív életvezetés" szempontjából. A mûveltségi terület értékeinek realizálásában aszaktanterv a közösségi értékeket, a társas készsé-geket hangsúlyozza. Együttmûködés, közösségi cé-lokért való küzdés, közösségi sikerek együttes átélé-se kifejezések a testnevelés és sport közösségépítôszocializációs hatásait fémjelzik. Az esélyegyenlôségbiztosításának zálogaként a szaktanterv elvárja asajátos nevelési igényû (SNI), a hátrányos helyzetûés a veszélyeztetett gyermekek integrációját a test-nevelés és sport keretén belül.

– Hagyományos és újszerû közmûveltségi tartalmakállnak rendelkezésre a célkitûzések megvalósításá-hoz. Csaknem teljes körûen és tételszerûen felsorol-ja a szaktanterv a testnevelés hagyományos és kor-szerû testkulturális pszicho-motoros és elméleti tar-talmait. Újszerû az interdiszciplináris ismeretek kö-rének meghatározása is (élettani, egészségtani,kommunikációs, történeti, néprajzi, rekreációelmé-leti ismeretek, stb.).

Megjegyzés A szaktanterv a mûveltségi terület küldetését két te-

rületen, a teljes körû iskolai egészségfejlesztésben ésa tehetséggondozásban jelöli ki. Ennek megfelelôenaz egészségorientáltság az alapelvek – célok fejezet-ben, a fentiekben ismertetett módon nyomatékot kap.Ezzel szemben a tehetséggondozás, mint alapvetôfunkció és cél háttérbe szorul. Mindössze a sportágvá-lasztás, a kiválasztás és az utánpótlás-nevelés elôse-gítése kifejezéseket társíthatjuk hozzá, jóllehet ezek afogalmak az élethosszig tartó rendszeres fizikai aktvi-tással összefüggésben jelennek meg. Tehetséggondo-zásra utaló kitételt találunk még a 9-12. évfolyam szá-mára megjelölt közmûveltségi tartalmak felsorolásátbevezetô mondatban („… az iskolai motoros aktvitásmellett egyre hangsúlyosabb (…) a tehetségesek szá-mára az élsportban történô érvényesülés"). A terület„elhanyagolásának" oka minden valószínûséggel az,hogy a tehetséggondozás a testnevelés hagyományosfeladata, és a Nat 2012 a mûveltségi területtel kapcso-latos újszerû elvárásokat kívánta a céltételezés lehe-tôségeivel erôsíteni.

35Mûhely • Rétsági Erzsébet, Csányi Tamás: Nemzeti Alaptanterv 2012M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

Kihívások elôtt a testnevelô társadalom Tantervismeret, helyi tervezés:

– A decentralizált oktatásirányítás bevezetésévelkülönös hangsúlyt kapott a gyakorló pedagógu-sok körében a tantervismeret és az oktatásterve-zés. Ennek oka, hogy a decentralizáció a pedagó-gusoknak nagyobb szabadságot biztosít, alkotótevékenységüknek nagyobb teret ad. A Nat 2012– bár a decentralizált oktatásirányítás dokumen-tuma – mégis új helyzetet teremt. Lényegébenegy olyan alaptantervrôl beszélhetünk, amelyszerkezeti elemeinek részletezése okán sok tekin-tetben az elôíró tantervekre hasonlít, de új törvé-nyi háttérrel, és új minôségû testnevelés koncep-cióval. Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a Nat2012-re épülô 51/2012. (XII. 21.) számú EMMIés a 23/2013. (III. 29.) EMMI Kerettantervi ren-deletek eleddig egyetlen kerettantervi csomag-ként kötelezôek, akkor ebbôl két következtetésvonható le. Egyrészt az, hogy a tantárgyi prog-ram kidolgozásához nagy segítséget kaptak atestnevelôk, legyen szó akár 5 órás akár 3+2 órástanrendi testnevelésrôl. Másrészt az, hogy a Nat2012 mûveltségterület célkitûzéseinek megvaló-sításához a testnevelés koncepciója mellett aszaktanterv illetve a kerettantervek alapos isme-rete kötelezô. A koncepció értelmében a testnevelés fô funkciója azegészségközpontú testnevelés megvalósítása, mely-ben kiemelt az élethosszig tartó, egészségtudatoséletvezetésre történô nevelés és a komplex személyi-ségfejlesztés.

Új szerepkövetelmények, új feladatok: – Egy új szemlélet befogadása, és ennek megfelelôen a

gyakorlati munka áthangolása. Az új szemlélet lé-nyegi jegyei: egészségközpontúság, komplex szemé-lyiségfejlesztés, minôségi tudás biztosítása, a kogni-tív tartalmak jelentôsége, személyi és közösségi ér-tékek fejlesztése, a személyes felelôsség hangsúlyo-zása, az esélyegyenlôség és differenciálás biztosítá-sa, beépítése.

– Új tartalmak beemelése, új hangsúlyok kialakításaaz oktatási folyamatban. Alsó tagozaton pl.: természetes mozgásformák és al-kalmazásuk sportági jellegû tevékenységekben, kre-atív és kooperatív játékok.Felsô tagozaton, pl.: alternatív környezetben ûzhetôsportok; a testtudat, a saját test szerepe a fittségbenés az edzettségben ismeretei. Középfokon, pl.: külföldi és hazai modern sportjáté-kok; a zene és a mozgás kapcsolódásának különbö-zô megjelenési formái; mûvészeti elôadás; a tutorá-lás illetve a társtanítás ismeretei.

– Mindhárom életkori szakaszban új fejlesztési felada-tok megoldása: „Prevenció, életvezetés és egészség-fejlesztés" és „Ismeretek, személyiségfejlesztés".

– Újszerû interdiszciplináris ismeretek átadásának(élettani, egészségtani, kommunikációs, történeti,néprajzi, rekreációelméleti ismeretek, stb.) követel-ménye.

– SNI, hátrányos helyzetû és veszélyeztetett tanulókteljes értékû bevonása az oktatásba. Az inklúzió-ra érzékenyítô tartalmak és módszerek alkalma-zása.

– Módszertani megújulás a fenti feladatok sikeres meg-oldása érdekében. A „Hogyan?" megválaszolása.

Módszertani, tantárgy-pedagógiai kihívások: Hogyan

– mozdítsuk elô és erôsítsük az egészségtudatos fizi-kai aktivitás iránti igényt?

– formáljuk az egészségtudatosságot? – fejlesszük és gazdagítsuk a személyi, a közösségi tu-

lajdonságokat, a társas készségeket? – alakítsuk ki, fejlesszük és mélyítsük az önismeretet,

az önértékelést? – biztosítsuk az esélyegyenlôséget? – teremtsük meg a minôségi oktatás feltételeit? – gyarapítsuk a mozgásmûveltség mellett a kognitív

tudást? – fejlesszük a szellemi, erkölcsi fogékonyságot?– valósítsuk meg a mindenki testnevelését? stb.

Milyen módszerek, eljárások alkalmazása adhat vá-laszokat a fenti kérdésekre? – az aktív tanulás lehetôségeit biztosító kommunikációs

eljárások (gondolkodtatás, kérdés-felelet, egymás ta-nítása, viták, önálló kutatómunka, tutorálás, stb.).

– a differenciálás – didaktikai differenciálás lehetôsé-gei és eljárásai;

– változatos tanulásszervezési módok, eljárások; – kooperációt, együttmûködést elôsegítô eljárások; – a pedagógiai információk szervezett és differenciált

visszajelzései; – folyamat- és célorientált oktatási stratégiák; – a reflektív pedagógiai eljárások; – projektmódszer; – a pozitív tanulási légkör megteremtésének módsze-

rei; stb.

Szerepfelfogás:– A kihívások közé tartozik annak tudomásulvétele és

elfogadása, hogy a sport és a testnevelés hasonlósá-gai mellett, olyan lényegi különbségeket mutat, hogyaz edzôi attitûdû szerepfelfogás nem szolgálhatja aziskolai testnevelés örök és aktuális céljait sem.

Végül szó van arról a kihívásról, amelyet a testneve-lés oktatás infrastrukturális és eszközbeli helyzeténeknevezhetünk. Amennyiben a testnevelést tanító peda-gógusok a jelen közismerten nehéz körülményei kö-zött, a fentiek szellemében igyekeznek munkájukat el-látni, akkor igazi hivatástudatról beszélhetünk, és eb-ben az esetben sikeresebben tudják a testneveléssemmi mással nem pótolható személyiségfejlesztô ér-tékeit realizálni, akár az 5 órás akár a 3+2 órás min-dennapos testnevelés keretében.

Utószó A fentiek alapján talán jogos az a kijelentés, hogy

szükségszerû az iskolai testnevelés megújítása. De eznem valósulhat meg a testnevelést tanító pedagógusokképzésének átgondolása, megújítása nélkül. A magyartestnevelô tanárképzés és a tanítóképzés értékes ha-gyományaira épülô megújítás irányainak felvázolásáratanulmányunk második részében vállalkozunk.

Felhasznált irodalom 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrôl110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alap-

tanterv kiadásáról, bevezetésérôl és alkalmazásáról51/2012. (XII. 21.) számú EMMI és a 23/2013. (III.

29.) EMMI Kerettantervi rendeletek Nat 2012. Testne-velés és sport mûveltségi terület


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

Az a XXI. századi németországi eredetû gondolat,amely szerint a mozgás az orvos által felírt receptektárgya legyen, megfelelô adagjával helyettesítve, eset-leg kiváltva a gyógyszer használatát, európai körútraindult. Persze nem teljesen új keletû a gondolat, hi-szen az orvostudomány atyja, Hippokratész (i.e. 460 -375) a természet gyógyító ereje és a megfelelô táplál-kozás mellett kiemelte a testmozgás fontosságát is. Anagy gondolkodók között is voltak, akik közvetve vagyközvetlenül hangsúlyozták a mozgás és az egészségesélet kapcsolatát. Arisztotelész (i.e. 384 - 322) pl. aztmondta, hogy „Semmi sem rombolja annyira az embertestét, mint a tartós tétlenség." Ez a gondolat napja-inkban is megjelenik a mai tudós társadalomban, bi-zonyítékokkal támasztva alá a régiek eszméit és az„újak" gyakorlati tapasztalatát, a tudás és mûveltségalapjait ily módon ötvözve egységgé.

Az Európai Mozgásgyógyszer konferencia – Berlin ésFrankfurt után – immár kongresszusi rangra emelked-ve, két napon át a Magyar Tudományos Akadémianagyhírû termeiben visszhangozta az európai, a tárgy-körben vezetô kutató csoportok üzenetét – a mozgás le-het gyógyszer. Bár az üzenetek más-más formában fo-galmazódtak meg, mégis összecsengô harmóniát hoz-tak létre, egyértelmûen kiemelve a mozgás fontosságát,a különbözô területek szoros együttmûködésének,összefogásának szükségességét a közös cél elérésében.

A megnyitón JJüürrggeenn SStteeiinnaacckkeerr,, az Európai Moz-gásgyógyszer Mozgalom (EIEIM) elnöke (Ulm, Német-ország) köszöntötte a résztvevôket. Beszédében ki-emelte a mai társadalmak és a modern életmód tá-masztotta kihívásokat – mint pl. a hosszabb élettar-tam, az egészség megôrzése, amely egy korszerûbb or-voslás igényét veti fel – nem csak és elsôsorban a gyó-gyítás, de mindinkább a megelôzés feladatát állítva aközéppontba. E középpont pedig egyértelmûen aMOZGÁS, a megelôzés, a korszerû medicina szolgála-tában. Ehhez az alapot természetesen az egyes orszá-gok általános társadalom-politikai intézkedései kell,hogy szolgáltassák, megértve a modern kor kihívásaités szükségleteit. Ám a döntéshozók tájékoztatása atudomány e területén dolgozók feladata, meggyôzô bi-zonyítékok bemutatásával, a figyelem fókuszálásával.Ugyanakkor Steinacker professzor hangsúlyozta aztis, hogy az alapvetô döntéseket az emberek magukhozzák, pl. ha mindössze csupán napi 15 percet gya-logolunk, mintegy 4 évvel hosszabbíthatjuk meg azéletünket. Ez egyértelmûen az elsô üzenet, amely sa-ját tettrekészségünket próbára téve aktivizál minket.

SSiimmiiccsskkóó IIssttvváánn,, a rendezvény egyik fôvédnöke, azEmberi Erôforrások Minisztériumának Sportért Fele-lôs Államtitkárság államtitkára – levélben köszöntötte

a kongresszus résztvevôit, maga is hangsúlyozva atestmozgás, a sport fontosságát, és az azt támogatókormányzati szándékot.

A Magyar Sporttudományi Társaság elnöke, TTóótthhMMiikkllóóss,, köszöntôje után néhány Európából származóvizsgálati eredmény példáján keresztül mutatta be amodern élet kockázati tényezôit, amelyek rendszeresmozgással, nagy valószínûséggel hatékonyan csök-kenthetôk. Egyetlen példát kiemelve: a kutatók a do-hányzók esetében ötszörös egészség-kockázatot álla-pítottak meg, de az inaktivitás is hasonló súlyú rizikótjelent. Tehát az inaktivitás – több kutatócsoport véle-ménye alapján – az „új dohányzás"-nak tekinthetôfaktor, amely azonos mértékben veszélyezteti egészsé-günket.

Az ezt követô elôadások üzenetei a kutatásokesszenciáját röviden megfogalmazó értékes tudástközvetítettek, amelyek nemcsak a résztvevôk, de a„hatókörzetbe" tartozó minden, a sport és az egészségbármely területén érdekelt szakember számára meg-szívlelendô tanácsokkal, egyszerû, a hétköznapokbanis könnyen kivitelezhetô, jól alkalmazható, hatékonyeszközökkel gazdagították gyakorlati ismereteinket.

A következô üzenet MMaattss BBöörrjjeessssoonn (Stockholm,Svédország) az „Egészséges életmódot népszerûsítôkórházak" címû elôadása során hangzott el: az ott idé-zett vizsgálati eredmények szerint a rövidebb idôtarta-mú, de intenzívebb mozgás, nagyobb hatásfokkal já-rul hozzá az egészség fenntartásához, és hatékonyabba másodlagos prevencióban is. Fontosnak tartotta azelôadó megjegyezni, hogy természetesen egyénre sza-bott, relatív intenzitásról van szó. Ezek az eredményekmind a magas vérnyomás, mind a cukorbetegségbenszenvedôk esetében is hatékonynak bizonyultak. Afenti üzenet elôzménye azonban egy kedvezôtlenegészségügyi kép indította széleskörû vizsgálat volt.

Az itt bemutatott svédországi átfogó vizsgálatokat aza – számunkra talán meglepô – tény indokolta, hogyEurópában a svédek napirendje tartalmazza a legtöbb„ülô idôt", valamint a túlsúlyosak aránya eléri az50%-ot, a lakosság kb. tizede pedig kórosan kövér.Felismerték ugyanakkor azt is, hogy a kórházak csakbetegeket kezelnek, és semmilyen módon nem jelentmeg korábban munkájukban a megelôzés. Ez szüksé-gessé tette az egészségügyi intézmények nagyobb, ha-tékonyabb szerepvállalását a mozgással történô meg-elôzô, gyógyító folyamatban, amihez mindenekelôtt kikellett dolgozniuk a „Svéd modell"-nek nevezett prog-ramot, amelyben megfelelô kérdôívek, útmutatók al-kalmazásával, az orvosok és az egészségügyi személy-zet képzésével jutottak a megoldás kulcsához. Azajánlások és kézikönyvek segítettek a személyre sza-

37Konferencia beszámoló •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

3. Európai Mozgásgyógyszer Kongresszus

Tudományos ülés a mozgásról– avagy, üzenetek az akadémiáról

22001144.. sszzeepptteemmbbeerr 1155--1166.. BBuuddaappeesstt –– MMaaggyyaarr TTuuddoommáánnyyooss AAkkaaddéémmiiaa

European Initiative for Exercise in Medicine 3rd Congress BBuuddaappeesstt,, HHuunnggaarryy 1155tthh--1166tthh SSeepptteemmbbeerr 22001144.. –– HHuunnggaarriiaann AAccaaddeemmyy ooff SScciieenncceess

bott, és esetleges korlátokat jelentô betegségek figye-lembe vétele mellett, olyan mozgásprogramok kidolgo-zásában, amelyek végül hatékony fegyvert jelentettekés jelentenek a hosszú távú egészségvédelemben.

Úgy tûnik, hogy a rendszeres testmozgás nem csaka fizikai állapotban, egyes betegség tüneteinek mér-séklésében, az általános egészségi státusz látható je-gyeiben nyilvánul meg, hanem egyes genetikai jellem-zôkben – a telomerek hosszában – megmutatkozó ha-tás is jelentôs. E témához kapcsolódó eredményekrôlszámolt be LLuuiiss BBeetttteennccoouurrtt SSaarrddiinnhhaa (Lisszabon,Portugália) „Miért kell felcserélnünk az ülô életmódotegészséges testmozgásra?" címû elôadása során. Hacsak önmagában az eredmények alapján megfogalma-zott üzenetet tekintjük: „Minél rövidebb a napi ülô-idô, annál hosszabbak a telomerek", akkor is figye-lemfelkeltô az elôadó mondandója. A másik, hango-san kiáltott üzenete: „Változtass az ülô életmódon!"És ez a felszólítás életkortól független, az idôsebb kor-osztályra éppúgy vonatkozik, mint a fiatalokra. Ahogypestiesen mondani szokás, soha sem késô elkezdeni.A fizikai aktivitásként a közepes, vagy erôteljes moz-gást javallották, ám a rövid, de gyakoribb aktivitásifázisok beiktatását az idôsebb korosztály esetében ishatékonyabbnak és kivitelezhetôbbnek ítélte a mun-kacsoport.

A mozgás javallata nem csak az egyébként egészsé-ges emberek számára megfogalmazott üzenet. A cu-korbetegek esetében a mozgásra és sportra vonatkozógyakorlati tanácsokat egy francia kutatócsoportotképviselô MMaarrttiinnee DDuuccllooss (Clermont-Ferrand, Francia-ország) „Testmozgás és a 2-es típusú diabétesz" címûelôadásában hallhattuk, azt üzenve, hogy ülô életmód,inaktív életvitel esetén is, az „óránkénti néhány percesmozgásra szánt szünet javíthatja az általános fizikaiállapotot". Mondhatnánk, hogy ez nagyon kevés, de ezis több a semminél. Különösen jó hír ez akkor, ha anéhány perces aktivitás beiktatása az elsô lépést jelen-ti a rendszeres, szervezett mozgás, sportolás felé,mellyel sokat tehetnek általános közérzetük és testi ál-lapotuk javítása, valamint a betegséghez köthetô tüne-tek másodlagos prevenciója érdekében. Az elsô lépéstmegtenni mindig nehezebb, mint továbbhaladni a te-vékenyebb életvitel felé, belsô igénnyé alakítani a napiaktivitást.

A legfiatalabb korosztálynál a rendszeres mozgássalszoros kapcsolatban álló képességek fejlôdésérôl ésfejlesztésérôl villantott fel képeket, vizsgálati eredmé-nyeket CCoorrnneelliiaa RReebbhhoollzz (Zürich, Svájc) „A fizikai ak-tivitás fontossága óvodás korban" címû prezentációjá-ban. Felhívta a figyelmet, hogy a mozgás vitathatatlanfejlesztô hatást gyakorol az agyi funkciókra, például atérbeli tájékozódásra, a térben történô összerendezettmozgásokra, a memória fejlôdésére, a figyelem kon-centrációra, és összességében a tanulásra. A gyerme-kek agyának nagyfokú plaszticitása – a képesség az újkapcsolatok kialakítására – lehetôvé teszi nagymennyiségû információ befogadását, és ebben a folya-matban is bizonyítottan pozitív hatású a rendszeresfizikai aktivitás.

Ugyancsak a központi idegrendszer, azaz az agyifunkciók és a testmozgás kapcsolatáról beszélt GGeerrtt--jjaann vvaann DDiijjkk (Gröningen, Hollandia), ám ô patkányo-kon végzett kísérletes eredményeket mutatott be. Akorszerû orvostudományban az állatkísérletek nagy-ban hozzájárulnak azokhoz a tapasztalatokhoz, ame-lyeket azután az emberek vizsgálatában hasznosítha-

tó, új kérdések felvetését is indikáló kutatások alapjátteremtik meg. Ez esetben is a tanulási folyamatokatvizsgálták különbözô helyzetekben, változó körülmé-nyek között, amelyben az önkéntes aktivitás és akti-vitás hiányában, azaz inaktív alanyoknál a kísérletesfeltételek közötti reakciókat elemezték. Az eredmé-nyek arra hívták fel a figyelmet, hogy a magas zsír- ésnagy energiatartalmú táplálkozási csoport eseténcsökkent a kialakuló új idegi kapcsolatok száma,romlott a térbeli tájékozódás, korábban következettbe az elbutulás, és a társult betegségek, pl. a cukor-betegség korai megjelenésérôl is beszámoltak. A kaló-riamegvonásos kísérleti csoportnál nagyobb számúidegrendszeri kapcsolat létrejötte volt bizonyítható, azállatok aktivitása és élettartama is jelentôsen meg-nôtt. Mindezen folyamatok természetesen bonyolultmechanizmusokon keresztül létrejövô komplex ideg-rendszeri hatásként jelennek meg. Mindazonáltal azaz eredmény, hogy az alacsonyabb szintû kalóriabevi-tel, vagy éppen kalóriamegvonás magasabb szintû ön-kéntes fizikai és idegi aktivitással járt együtt, elgon-dolkodtató lehet az ember számára is.

Egészen sajátos megközelítésû elôadást hallhattunkBBrriiaann MMaarrttiinn (Zürich, Svájc) tolmácsolásában „A test-mozgás népszerûsítése az egészséggondozásban ésmás területeken: tapasztalatok egy multikulturálisországban" címmel. A több nyelvû és több nemzetisé-gû Svájcban elemezték a lehetséges különbségeket azegyes népcsoportok között. Azt találták, hogy a né-met, az olasz és a francia gyökerekkel bírók eltértek fi-zikai aktivitás tekintetében. A megkérdezettek a sza-badidôs tevékenység során „izzadást kiváltó" terhelé-ses fázisok alapján nyilatkoztak a fizikai aktivitásiszintjükrôl. Míg a németajkúak voltak a legaktívab-bak, az olasz kultúra képviselôi a skála ellentétes pó-lusa felé mozdultak el, jelentôs különbséget mutatva.A férfiak és a nôk az egyes populációkon belül is más-más aktivitást részesítettek elônyben, bár jellegzetesmintázat rajzolódott ki pl. a nôk mozgásos tevékeny-ségében a „nordic walking" preferált választás volt.Arra nem adott választ az elôadás, hogy a nemzetisé-gi különbségek pl. a táplálkozásban, vagy az életmód-ban is kimutathatók-e.

A szerzôvel való személyes beszélgetés során a fentikérdésre megkaptam a választ, miszerint nem volt je-lentôs különbség az életmódbeli szokások rendszeré-ben, hiszen a különbözô kultúrából származó népes-ség egymással szoros egységben, nem pedig szeparáltközösségekben él.

Sokszor vetôdik fel a kérdés, hogy a különbözô élet-mód- és mozgásprogramok, vajon milyen haszonnalalkalmazhatók, mind az egészségre gyakorolt hatá-suk, mind pedig az akár pénzben is kifejezhetô haté-konyságuk tekintetében. Erre a kérdésre JJeennnniiffeerrCCooffffeenngg (Amszterdam, Hollandia) kereste a választ ésmutatott be néhány útmutató eredményt, egy hollandegészségügyi program eredményességét vizsgálva. Akutatás tárgyát képezte a munkahely különbözô tár-sas- és tárgyi-környezeti változtatásának hatása adolgozók fizikai és pszichés közérzetére, ha úgy tet-szik mentális egészségére. Itt ismét elhangzott a márkorábban hallott kifejezés, hogy az „inaktivitás (azülés), az új dohányzás". Manapság a munkavégzéstöbbségében ülô foglalatosságot jelent, amely kevéssétámaszt fizikai értelemben kihívásokat a dolgozók fe-lé, ugyanakkor magas fokú stresszt indukál, a vele já-ró következményekkel együtt. Ez a jelenség egy újabb

Konferencia beszámoló •38M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

fogalommal ismerteti meg a modern munkavállalót ésmunkáltatót: a kiégés lehetôségével. Ennek fényébena kutatások a pihenésre, regenerálódásra való igény(NFR – need for relaxation) felismerésével új munka-helyi egészségfenntartó programot hirdettek. A prog-ram egyik részeként változásokat hajtottak végre atárgyi környezetben, pl. magasított, álló asztalokat ál-lítottak be a rövid megbeszélések lebonyolítására, füg-gönyöket szereltek fel a városi zaj csökkentésére, ter-mészeti képeket ábrázoló posztereket helyeztek el,bár-sarok kialakítását biztosították a kávézáshoz,asztalitenisz asztalokat állítottak fel, illetve a többmozgásra való felhívást a lépcsô felé vezetô színes láb-nyomok segítették. A vizsgálat másik iránya a tudatosviselkedés alakítására hatva csoportos munkahelyioktatást, több médián keresztül közvetített információátadásával, tájékoztatással próbálta csökkenteni astresszt, a kiégés veszélyét.

A társadalom támasztotta igény alapján a rész-prog-ramok költség-hatékonyságának vizsgálata kimutat-ta, hogy mind a tudatos társas tájékoztatás/képzés,mind a tárgyi környezet változtatása együttesen alkal-mazva vezet a leghatékonyabb, pénzben kifejezhetôhaszonra a fenti program esetében. Ugyanakkor szük-ség van a munkahelyek „fizetési-hajlandóságára" is,azaz a felmerülô mozgásigény finanszírozására, hogyezek az egészségmegôrzô programok sikerrel futhas-sanak.

Magyar elôadó is kapcsolódott a fenti témához, hi-szen AAppoorr PPéétteerr (Budapest, Magyarország) „Az egész-ség ára és az életmódváltás költséghatékonysága" elô-adásában statisztikai adatokra hivatkozva mutattabe, hogy a magyarországi viszonyok között hogyan el-lenôrizhetô, követhetô a „beavatkozásokra" – legyen azmozgás, avagy gyógyszerhasználat – fordított kiadás,illetve hogyan lehetne csökkenteni az egyes betegsé-geknél felmerülô költséges kezeléseket, egyszerû élet-módbeli változtatásokkal. Véleménye szerint ilyen le-het például a vesebetegek alacsony fehérjetartalmúdiétája, a magas vérnyomásban szenvedôk, vagy a cu-korbetegek rendszeres, ellenôrzött fizikai aktivitása,amelyek segítségével lényegesen csökkenthetôk a ki-adások. Külön hangsúlyozta a megelôzés fontosságát,a fittség kialakítását, fenntartását, a rizikófaktorokcsökkentését, és ezáltal a túlélés esélyének növelését,hisz ez már önmagában is költséghatékony.

Ha már eljutunk oda, hogy mozgunk, akkor a moz-gás közben biztosítanunk kell a szervezet belsô egyen-súlyának megtartását, és ennek egyik lehetséges mód-ja a megfelelô folyadékháztartás fenntartása. RRoonnaallddMMaauugghhaann (Liverpool, Nagy-Britannia) által tartott„Hidratáció és aktív életmód" címet viselô elôadása ál-talános betekintést nyújtott a mozgás közbeni folya-dék-vesztés és folyadékpótlás szabályairól, a folyadé-kok fajtáiról, esetleges ásványi anyag tartalmáról, illet-ve az egyéb divatos és szükséges összetevôkrôl, ame-lyek hozzájárulnak a fizikai tevékenység élettanilagmegalapozott támogatásához, aktív életvitel esetén is.Az általános szabályok alkalmazásakor mind amennyiségi, mind pedig a minôségi szempontokatszem elôtt kell tartani.

A fenti témában, a rendezvényünkhöz részben kap-csolódóan, mintegy annak folytatásaként, az EurópaiHidratációs Intézet éves ülésén, egy egész délutániprogramot szenteltek a szakemberek a hidratációvalfoglalkozó tudományterület legújabb eredményeinekbemutatására.

Többször merült fel a kongresszus során, hogy va-jon kinek, milyen mértékû felelôsség nyugszik a vál-lán a mozgás programszerû, mindennapi életbe való„bevezetésében", illetve ajánlásában. Mivel a mozga-lom alaptétele, hogy a mozgás gyógyszerként, vagygyógyszer helyett receptre felírható legyen, így egyér-telmûen az egészségügyben dolgozók, az orvosok e te-rületen vállalandó szerepe került fókuszba. Azzal min-denki egyetértett, hogy ma még nem természetes,hogy a recept – a gyógyszert kiváltva – csak mozgása-dagot írjon elô. Ehhez az egészségügyben dolgozókképzése elengedhetetlen, sokszor azonban az is kér-dés, hogy ki képezze ki az orvosokat erre a feladatra.És itt többségében el is akad a dolog, hiszen köztu-dott, hogy az orvosi alapképzésnek nem része a rend-szeres mozgással összefüggô élettani változások, al-kalmazkodási folyamatok, az esetleges krónikus be-tegségekre gyakorolt hatás oktatása.

Néhány országban azonban már elkezdôdött az a fo-lyamat, amelyben orvosokat és az alapellátásban dol-gozókat is képeznek ezen a téren. Errôl tájékoztatta akongresszus résztvevôit SSttjjeeppaann HHeeiimmeerr (Zágráb) Hor-vátországból. A képzéseket olyan nemzetközileg is el-fogadott ajánlások, útmutatók és kézikönyvek alapjánszervezték, amelyeket a nagy világszervezetek kon-szenzusa nyomán alakítottak ki az egészség és fittségszolgálatára, az egészségügyi intézmények számára,ahol a gyógyítás mellett a megelôzés és az állapot-fel-mérést is feladatul tûzték ki.

Ritkán kerül sor tudományos konferenciákon arra,hogy szakirodalmi áttekintést nyújtson valaki egy cél-zott témában. Ezért is volt különleges az a prezentá-ció, amelyet WWiinnffrriieedd BBaannzzeerr (Frankfurt, Németor-szág) kínált a hallgatóságnak az „Ülô életmód ésegészség - rendszerezett szakirodalmi áttekintés" cím-mel. Elôadásában végigvezette a résztvevôket azon azúton, amelyen egy szisztematikusan felépített szakiro-dalmi áttekintés és információgyûjtés során a kutatóhalad. Bemutatta a keresési stratégiák közül számáraleginkább megfelelô módot, és azt a szelekciós szem-pontrendszert, amellyel relatíve gyorsan és hatéko-nyan juthatunk el egy adott téma, jelen esetben az ülôéletmód és az egészség vonatkozásait, kapcsolatátvizsgáló kutatási eredményekhez.

Nemcsak végigkísérte a résztvevôket ezen az úton,hanem a keresés eredményeit összegezve, a fôbb gon-dolatok mentén a következtetéseket, a „tanulságokat"is levonta. Arra az alapvetô kérdésre, hogy kockázatotjelent-e az ülô életmód, az inaktivitás, a szakirodalmiadatok alapján különbözô szintû bizonyítékokat ta-lált: Közepes és szoros együtt járás volt bizonyíthatóelsôsorban a szív-érrendszeri betegségek és halálokokesetében. Ugyanakkor csak gyenge kölcsönhatást ta-lált a fizikai aktivitás és az inaktív életmód között.Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy van-e a mozgás-nak védô szerepe az ülô életmódot folytatóknál? A vá-lasz egyértelmûen azt mutatta, hogy csak kizárólag azeltúlzott ülô tevékenység/életvitel esetén lehet pre-ventív, védô szerepe a mozgásnak. Mindemellett a té-mát érintô cikkekben külön hangsúlyt kap a keringé-si-légzôrendszeri, valamint a mozgatórendszeri fittség.Tehát a kérdés összetett, és nehéz egyetlen szempont-ból megvizsgálni, vagy egy-egy szóval megválaszolni.

Az elôadó, a rendelkezésre álló szakirodalmi anya-gok alapján így azt állapította meg, hogy még nincsegyértelmû bizonyíték, végsô válasz, ajánlás arra,hogy milyen idôperiódus és idôtartam lenne optimális


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

az üléssel töltött idô mozgásos megszakítására. Mégnincsenek kész válaszok, csak célirányok, ötletek atovábbi vizsgálatokra.

Ugyancsak a szakirodalmi áttekintés alapján azon-ban egy olyan általánosan megtalálható ajánlást fo-galmazott meg, amely szinte minden esetben eredmé-nyes stratégia lehet:

•• AA mmoozzggááss ééppüülljjöönn bbee aa mmiinnddeennnnaappooss tteevvéékkeennyysséé--ggüünnkkbbee..

•• CCssöökkkkeennttssüükk,, ddee lleeggaalláábbbbiiss mmiinnééll ggyyaakkrraabbbbaannsszzaakkííttssuukk mmeegg aazz üülléésssseell ttööllttöötttt iiddôôtt..

Fôleg a felnôtteknél – feltehetôen a veszélyeztetett kor-ban – különösen ajánlott az ülés idejének csökkentése.

Az elôadó szemléletes képeket példaként felhozvamutatta be, ahogy Hemingway állva írt, illetve Chur-chill állva olvasott. Ôk már akkor tudtak valamit…

A kongresszus programjában szerepelt TTóótthh MMiikkllóóss,,az MSTT elnökének beszámolója: „A MozgásgyógyszerMagyarországon" címet viselô átfogó elôadásában ké-pet kaphattunk a mozgalom hazai megjelenésérôl, aprogram keretében indított és folyó projektekrôl, ésazok eredményeirôl is. A területek magukba foglaljákaz oktatást, a tudományos kutatást, kiadványok meg-

jelentetését, valamint az „országjárás" jellegû népsze-rûsítést és információ-terjesztést. Elôadásában ered-ményeket, grafikonokat, megállapításokat, ajánláso-kat mutatott be, az MSTT által gondozott és a kong-resszus tiszteletére megjelentetett „IFJÚSÁG-EGÉSZ-SÉG-SPORT" címû tanulmánykötetbôl.

A könyvben a sportolás hatásának átfogó vizsgálatasorán az általános és középiskolások, illetve az egye-temisták körében elvégzett felmérések eredményeirôlolvashatunk, melynek révén bepillantást kaphatunka nemzetközi mozgalom céljait is jól szolgáló és hívenhirdetô, elkötelezett tevékenységrôl.

Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a Buda-pesten megrendezett 3. EURÓPAI MOZGÁSGYÓGY-SZER KONGRESSZUS, céljának megfelelôen nagy lét-számú, hozzáértô szakmai közönséget vonzott, és avisszajelzések alapján igen hasznosnak is bizonyult. Aneves elôadói gárda a széles témakínálat mellett újkutatási ötletek, hasznos gondolatok és esetlegesegyüttmûködési lehetôségek kínálatán túl, meggyô-zôdhetett arról, hogy a magyar mozgalom mûködôké-pes és hasznos tevékenységével hozzájárul az európaitörekvések megvalósításához. FFaarrkkaass AAnnnnaa


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

Parlamenti kö-telezettségek mi-att megértésüket kérem, amiért ezúttal levélben kö-szöntöm a 3. Európai Mozgásgyógyszer Kongresszuselôadóit, vendégeit.

Személyesen ugyan nem lehetek jelen, ugyanak-kor elismeréssel és örömmel mondok köszönetetmindannyiuknak, mert Önök egy olyan cél érdeké-ben „mozdulnak", mely feltétlen társadalmi szükség,közösségi érdek.

Hiszen az ember soha eddig történelme során,nem hanyagolta úgy izmait, ezáltal fizikumát, testét,szervezetét, mint napjainkban. Korunk sajátja, hogya legtöbben és jellemzôen, idejük nagy részét a kép-ernyôk figyelésére és az ülésre fordítják. Ennek – éspersze az egészségtelen táplálkozásnak – sok egyébmellett leggyorsabban mutatkozó jelei a fölöslegesencipelt kilók vagy, ahogy szívünk mondaná, a terhek.

Gyakorta elhangzik – nagyon helyesen – hogy mi-lyen fontos a szellem pallérozása. Képezzük magun-kat egy életen át, gyermekeinket igyekszünk a leg-jobb iskolákba és szakkörökre járatni, idôsebb szü-leinknek pedig agytornaként visszük a rejtvényt.Ugyanakkor a szintén létfontosságú testi torna mársok helyütt elmarad.

Pedig szellemés test egy egész,

azaz fizikai aktivitás hiányában egy idô után bizo-nyosan fáradunk, elbukunk.

A mai napon, többek között Önök azért mozdul-nak és azért vállaltak komoly aktivitást, hogy ez neígy legyen.

A Kormány nagy örömmel fogad és támogat min-den olyan kezdeményezést, mely a sport és az egész-séges életmód irányába mutat.

A Magyar Kormány ezért vezette be az iskolákbana mindennapos testnevelést, aminek köszönhetôenmára 600.000 gyermek sportol rendszeresen. Ezértindult a „minden gyermek tanuljon meg úszni" prog-ram, sôt a fiatalok érdekét is szolgálta a 16 kiemeltsportág jelentôs támogatása, hiszen az, az egyesüle-tek utánpótlás bázisának számottevô gyarapodásátis eredményezte.

A Magyar Kormány célja, hogy sportnemzeti mi-voltunk mellett sportoló nemzetté váljunk. Azazegészséges: fizikálisan, lelkiekben és szellemiségé-ben produktív, gyarapodó közösséggé. Jó munkát éssok sikert kívánok Önöknek és köszönetet mondok,amiért aktív szerepet vállalnak közös céljainkban.

DDrr.. SSiimmiiccsskkóó IIssttvváánn,, ssppoorrttéérrtt ffeelleellôôss áállllaammttiittkkáárr

Tisztelt Kongresszus!


agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Szoma-tikus-nevelési Albizottság minden évben megrendeziszakmai tanácskozását. A konferenciát ez évben is aMagyar Sporttudományi Társaság támogatta.

A konferencia fô témája a 2012/2013. tanév kezde-tétôl, az általános és középiskolákban az elsô, ötödikés kilencedik osztályokban felmenô rendszerben be-vezetésre került heti öt testnevelési óra volt. A konfe-rencia aktualitását ezen oktatáspolitikai döntés mel-lett a Nemzeti alaptanterv negyedik változatánakmegjelenése is indokolta.

Hamar Pál a Semmelweis Egyetem TanárképzôKözpontjának fôigazgatója, a Testnevelési és Sporttu-dományi Kar (TF) tanszékvezetô egyetemi tanára, be-vezetô elôadásában a testnevelés tanításának és atantervi gondolkodásnak az újszerûségeit és hagyo-mányait elemezte. Más egyebek mellett megállapítot-ta, hogy a magyarországi iskolai testnevelés (testgya-korlás) több mint két évszázados, minden korbanmegszívlelendô hagyományokra tekint vissza, kezdvea Ratio Educationis-tól egészen az 1989/1990-esrendszerváltozást követô tantervekig. Ennek a folya-matnak a rövid, esszenciális bemutatására vállalko-zott az Albizottság elnöke.

Varga András a Schulek Frigyes Két Tanítási Nyel-vû Építôipari Szakközépiskola igazgatója, testnevelôtanár, közoktatási szakértô, az MTTOE alelnök, elô-adásában a megújuló testnevelés és sport mûveltség-terület iskolák – a mindennapi praxis – felôl jövô kér-déseit tárgyalta. Iskolaigazgatóként testközelbôl lát-ja, hogy mit jelent a közszolgálat a köznevelésben,ebbôl mekkora szerep hárul a magyar államra, smekkora a nevelôintézményekre. Meglátása szerintgyermekeink testi, szellemi, erkölcsi gyarapodása el-

képzelhetetlen a hagyományos értékek megôrzésenélkül.

Csányi Tamás egyetemi adjunktus, a Magyar Diák-sport Szövetség projektjének szakmai vezetôje, az is-kolai testnevelés jelenlegi magyarországi helyzetérôlmutatott be adatokat. Az MDSZ kiemelt projektbenvégzett kutatása arra világít rá, hogy a fizikai aktivi-tás és az egészségtudatos életvezetési elemek a felnö-vekvô generációk többségének már nem jelentenekértéket. Ez a változás komoly kihívások elé állítja azegészségfejlesztô testnevelést központba állító peda-gógusokat. Az iskolai testnevelés megújításának kul-csát – többek között – a testnevelés oktatás-módszer-tani innovációjában, új módszerek és technikákhasználatában látja.

Gombocz János a Semmelweis Egyetem TanárképzôKözpontjának, a Testnevelési és Sporttudományi Kar-nak, a TF-nek a professor emeritusa, elôadásábanhangsúlyozta, hogy a magyar pedagógiai örökség egyikbüszkesége a testnevelési rendszer. Ezt egyértelmûenígy is gondoljuk, mi szakmaibeliek hittel hiszünk eb-ben. Az azonban nem elég, ha csak a szûkebb szakmaikör gondolkodik ekképpen, ezt a „külvilággal" is el kellfogadtatni. A testnevelés tantárgyat és tanítási gya-korlatát érô bírálatokra választ kell adni, még ha ezekhelyenként kényes pedagógiai kérdések is.

A konferenciának szokásosan az volt a célja, hogyeszmét cseréljünk, közösen gondolkodjunk, s egybenolyan tanulságokat fogalmazzunk meg, melyek or-szágnak-világnak közvetítik, miszerint: „A sport, aznemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerôtel-jesebb és legnemesebb nevelô eszköze." (Szent-GyörgyiAlbert, 1930)

HHaammaarr PPááll ééss KKeerreesszztteessii KKaattaalliinn

Újszerûség és hagyomány a testnevelés tanításában és a tantervi gondolkodásban

Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Szomatikus-nevelési Albizottság konferenciája, Budapest, 2014. május 16.


agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

Az évente megrendezésre kerülô European Collegeof Sport Science szervezet kongresszusa (EurópaiSporttudományi Kongresszus) idén Amszterdamot vá-lasztotta helyszínéül. A 2014. július 2–5. között meg-rendezett esemény méltó társa volt a korábbi kong-resszusoknak. Amszterdamban összesen 75 ország2750 résztvevôjével zajlott az esemény. Jól szervezett,tágas helyszínt biztosító, készséges szervezôgárdávalrendelkezésre álló háttér volt a garancia a sikeres le-bonyolításra. A RAI rendezvényközpont mind jóelérhetôsége, megközelíthetôsége, mind pedigkellô teret nyújtó tágassága révén valóbanmegfelelt a kongresszusi igényeknek. Azegyébként grandiózus kongresszusokrajellemzô alacsony szekció részvétel ittmegdôlni látszott, bár a város látványos-ságainak közelsége sokakat vonzott. Atöbbségében jó tematikájú szekciók ter-mei sokszor bizonyultak szûkösnek anagyszámú érdeklôdô számára. A fôbb ren-dezvények, mint például a megnyitó és záróünnepségek magas színvonala nem a hagyomá-nyos, unalmas protokollt idézte, a program szorosankapcsolódott a sporthoz, humorral és mozgással fû-szerezve. A kongresszus ideje alatt zajló labdarúgó-vi-lágbajnokság, és a holland csapat addigi sikeres sze-replése is különös színezettel gazdagította a közös él-ményeket.

A magyar résztvevôk – az MSTT támogatásával –meglepôen nagy száma jellemezte a kongresszust,mind a vidéki egyetemek (Szeged, Debrecen, Pécs),mind a TF képviseletében több kolléga tartott elô-adást. Több, külföldi egyetemen dolgozó magyar kol-légával is találkoztunk, akikkel megoszthattuk nem-csak a kongresszusi, de egyéb szakmai és személyestapasztalatainkat, hazai információkat.

A Szegedi Tudományegyetemrôl sokan érkeztek, dr.Balogh László (Organizational culture and leadershipbehavior among professional and amateur basketballand football organizations), Barka Nikoletta (Associa-tion between pre-pregnancy physical activity and pre-natal lifestyle of pregnant women), dr. Molnár Andor(Incidence of eating disorders in female team andaesthetic sports), Orbán Kornélia (Effects of lifestylemodification on metabolic syndrome women), Szab-lics Péter (Effects of the leisure time sport activity onthe changes in dynamical marks and the body com-position in different body fat percentage category atthe middle age people) mutatták be legfrissebb kuta-tási eredményeiket.

A Debreceni Tudományegyetemet dr. Petridis Leoni-das (Counter movement jump performance in 12-14years old boys and girls; the influence of differentsport events) és dr. Perényi Szilvia (Reproduction ofinactivity among Hungarian youth between 2000-2012) képviselték érdekfeszítô vizsgálataikkal.

A Pécsi Tudományegyetem, Sporttudományi ésTestnevelési Intézetébôl dr. Németh Zsolt (The patternof the conflict managing culture off junior class foot-ball coaches) tartott mini-oral elôadást.

A TF Sporttudományi Kutatóintézetébôl MosaferiZialdini tartott elôadást (Endurance training combin-ed with IGF-1 supplementation attenuate aging – in-duced apoptosis in rat skeletal muscle). Az Egészség-tudományi és Sportorvosi Tanszéket dr. Farkas Anna(Physique of athletic girls in respect of their menar-cheal status), dr. Felszeghy Klára, (Effects of spontan-eous physical activity and food calorie on cognitivefunctions of the rat), dr. Szmodis Márta (Bone char-

acteristics, body structure and milk consump-tion in athletic and non-athletic 16-18 year-

old adolescents) és dr. Uvacsek Martina(Relationship between objectively measur-ed physical activity and FMS in children)képviselte, valamint a helyszínen talál-kozhattunk kedves kolléganônkkel, a ka-tari egyetemen oktató dr. Kneffel Zsuzsá-val.A TF PhD hallgatói közül Hegyi András

és Péter Annamária (The role of EMG activ-ity and elastic energy reuse in the knee ex-

tensor during concentric contractions), ZalaiDávid (Analysis of yo-yo intermitten recovery test,funkcional movement and body composition in elite-level male professional football players), valamint a je-lenleg a Groningeni Egyetemen dolgozó Négyesi János(Effects of age on inhibitation and facilitation in theprimary motor cortex during standing) is részt vett akongresszuson.

A kongresszus igen gazdag kiállítói hátteret biztosí-tott a sport területén alkalmazható legmodernebbeszközök bemutatásával, esetlegesen kipróbálásával,valamint a széles körû szakkönyv kínálat biztosítottaa tájékozódást a legfrissebb ismeretek terén. A hely-ben kiállított kedvezményes árú kiadványok sokakatcsábítottak vásárlásra. A nagyszámú katalógus bô le-hetôséget nyújt a késôbbi megrendelésre, a szak-könyvtárak bôvítésére.

A kongresszus nagyszerû teret kínált a régi és új is-merôsökkel való megbeszélésekre, szakmai eszmecse-rékre, valamint több esetben a közös kutatási progra-mok indítására is.

Kedvezôtlen tapasztalatok is tarkították a kong-resszusi élményeket, elsôsorban az ebédre felszolgált– egyébként igényes – dobozos csomag tartalmánakelfogyasztásához nem állt rendelkezésre kellô számúülôhely. Ugyancsak a közös tereken hiányzó ülô, pi-henô helyek megfelelô mennyiségének hiánya kissémegnehezítette a személyes beszélgetések lebonyolí-tását, a külföldi kollégákkal történô tartalmas megbe-széléseket.

Tudományos szempontból csalódást okozott az afejlemény, miszerint a poszterek fakultatív megtekin-tésére volt csak lehetôség, szervezett poszterbemuta-tó – amely eddig minden évben rendelkezésre állt ésszemélyes diszkussziót is lehetôvé tett – nem volt akongresszuson. Ha ezt a tényt elôre, egyértelmûen arésztvevôk tudomására hozzák, akkor többen a rövidelôadás (mini-oral) formátumot választjuk.

FFaarrkkaass AAnnnnaa,, NNéémmeetthh ZZssoolltt

Beszámoló a 19. ECSS kongresszusrólAmszterdam 2014. július 2-5.

Évtizedes kutatómunka után jelent meg dr. TakácsFerenc legújabb könyve, melyre jogosan mondhatjuk,hogy hiánypótló. Ugyanis a legtöbb olimpiai bajno-kunkról jelent már meg életrajzi kötet, dr. Mezô Fe-rencrôl azonban még nem. Szellemi olimpiai bajno-kunk életét és kiterjedt mun-kásságát csupán rövid le-xikon címszavak és egy-egy elôadás ôrzi.

A könyv néhány önélet-rajzi adat ismertetéseután, a diákéveket tekin-ti át Gelsétôl Nagykani-zsán át Zalaegerszegig. Apesti egyetemen folyta-tott tanulmányokat, latinés görög nyelvbôl, vala-mint a doktorálást rövidiskolaigazgatói munkál-kodás, majd a katonaéletkövette. TartalékoskéntMezô fôhadnagy 32 hó-napot töltött el közvetle-nül a véráztatta harctere-ken, amiért számos, ma-gas kitüntetést kapott. Aháborút követôen kezdettel komolyan foglalkozni asporttörténeti kutatás-sal.

A budai Mátyás királygimnáziumban tizenhatévig tanított, mialatt1928-ban megszerezte azolimpiai bajnoki címet. Azókori olimpiai játékok tör-ténetérôl írott gyôztes pá-lyamunkát, valamint akörülötte kialakult törté-néseket részletesen be-

mutatja a szerzô. Áthelyezése után a Berzsenyi Gim-náziumban tanított Mezô Ferenc a háború befejezôdé-séig. A koalíciós idôkben a Kölcsey Gimnázium igaz-gatója lett, végül pedig kinevezték a VKM Testnevelésiés Sportügyosztályának élére. 1948-ban a Nemzetkö-zi Olimpiai Bizottság tagjai közé választotta. Ez, vala-

mint elismert munkássá-ga megóvta ôt és családjáta Rákosi éra jogsértô atro-citásaitól. Mint az Olimpi-ai Iroda vezetôje, az ô irá-nyításával készült el Bu-dapest 1960-as olimpiaikandidálása.

Munkáit számos idegennyelvre lefordították, ígymáig haszonnal forgathat-ják a sporttörténészekmeg az olimpia barátai. Ôtekinthetô az olimpiatör-téneti kutatások egyikmegalapozójának.

Dr. Takács Ferenc köny-ve plasztikusan mutatjabe egy olyan sportember,sportvezetô életét, aki phi-lológusként és történetíró-ként tette a legtöbbet a vi-lág és Magyarországsportjáért.

Dr. Mezô Ferenc mun-kásságának értékelését aszerzô így fejezi be: „Sze-retném, ha tudományosés emberi magatartásapéldamutató állócsillag-ként fénylene a magyarkultúra égboltján".

DDrr.. SSzzaabbóó LLaajjooss mmúúzzeeuummiiggaazzggaattóó

43Könyvismertetô •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

A szellem olimpiai bajnokaDr. Mezô Ferenc élete és munkássága (1885-1961)

Könyvismertetô

Sport és állam: vagy sport és gaz-daság? Hazánkban a rendszervál-tozás után gyakran került felszínrea sport finanszírozási kérdésköré-ben, hogy milyen mértékben ésmely részben kapcsolódjon a sportaz állami befolyásolás kényelme-sebb rendszeréhez – akár közvetle-nül, vagy közvetve az önkormány-zatokon keresztül –, vagy töreked-jen független, mondhatni szaba-

dabb pályán fejlôdésre. Az ágazat-ban, de széles társadalmi közös-ségben is éles viták alakulnak ki akapcsolatok minôségének és erôs-ségének meghatározásában. A kétszélsô póluson „A Sport tartsa elönmagát", illetve „A Sport nemzetiügy„ kijelentésekkel találkozha-tunk. Monográfiámmal éppen erendkívül széles mezôn való eliga-zodáshoz kívántam hozzájárulni.

Gyömörei Tamás: Az önkormányzatok sportfinanszírozása

Magyarországon

Könyvismertetô

KKaarrddiioovvaasszzkkuulláárriiss aaddaappttáállttssáágg aammaasstteerr ssppoorrttoollóókkoonn

Az Aucklandi egyetemen 101, 60éves és idôsebb, heti két vagy hetinégynél több edzést végzô szeniortterhelve az aerob kapacitást és a ve-rôvolument az edzéssel arányosannagyobbnak találták, az arteriove-nózus oxigén különbség mindenedzett személyben nagy volt, az in-fúzióval megemelt töltônyomásazonban nem növelte a bal kamra telôdését. Az effek-tív artériás tágulékonyság – a kamra-artéria kapcso-lat jelzôje – kisebb az elkötelezett sportolóknál (Car-rick-Ranson et al., 2014).

A tüdô diffúziós kapacitása (DLCO: egy légzéssel,szénmonoxiddal mérve), és transzfer koefficiense (KCO)25-33%-kal magasabb a fiatal és az idôs sportolókon anem-sportolókhoz képest. Az életkori elvárt értékekhezképest a sportolók diffúziós kapacitása és transzfer ko-efficiense 11%-kal magasabb, de az életkorral a sporto-lóké is csökken 16-23 százalékkal, a fiatal, nem spor-tolókhoz képest az idôs sportolóké kisebb. Edzéshatásvagy kiválasztódás? (Degens et al., 2013).

A vaszkuláris öregedés lassításának lehetôségeedzéssel mutatkozik meg a master sportolók mértadataiban: az állóképességi edzést végzôk nagyerei-nek a merevsége kisebb, ezzel a szív utóterhelése iskisebb, jobb a vaszkuláris endotél funkció, kevésbévastagodnak az érfalak, és a szisztémás vérnyomás isalacsonyabb (DeVan és Seals, 2012). Egy évi, heti200 percig növelt állóképességi edzés a korábbaninaktív 65 éves személyeknek azonban csak részbenelég e kedvezô változások kialakulásához: a Model-flow aorta-kor (Shibata és Levine, 2011) nem válto-zott, de javult az effektív artériás tágulékonyság, aszisztémás artériás compliance és csökkent az utó-terhelés (Shibata és Levine, 2012).

A claudicatio (járásra lábikragörcs fellépése) külö-nösen a dohányzó idôseken korlátozhatja a fizikai ak-tivitást, holott perifériás artériabetegségben a (fel-ügyelt) járással történô edzés nagyobb mértékben ja-vítja a járástávolságot, mint a pentoxiphyllin vagy acilostazol – írták a nápolyi Egyetem kutatói (Schiatta-rella et al., 2012).

Nemcsak a vázizom, hanem a szív izomsejtjei ismegfogyatkoznak, a helyét kötôszövet veszi át, és ez-zel a szív teljesítôképessége csökken. A rendszeresedzés ezt a folyamatot lassítja – ad áttekintést Vigori-to és Giallauria (2014).

A fiatal és idôs triatlonisták térdfeszítô csúcs-forga-tónyomatéka nem különbözik, és nem csökkent 24órával az olimpiai távú verseny után sem, noha az ae-rob mutatók ekkor 3-9 százalékkal alacsonyabbak-nak mutatkoztak (Sultana et al., 2012).

Az edzés némileg különbözô mechanizmusokat váltki az idôseken: a génexpressziós és az NMR-spekt-roszkópiás vizsgálatok a terhelést követôen erre utal-nak (Mukherjee et al., 2014).

Carrick-Ranson, G., Hastings, J.L., Bhella, P.S. etal. (2014): The effect of lifelong exercise dose on car-diovascular function during exercise. Journal ofApplied Physiology, 111166(7): 736-45.

Degens, H., Rittweger, J., Parvaiainen, T. et al.(2013): Diffusion capacity of the lung in yound andold endurance athletes. International Journal ofSports Medicine, 3344(12): 1051-7.

DeVan, A.E., Seals, R.D. (2012):Vascular health in the ageing ath-lete. Experience Physiology, 9977(3):305-10.

Mukherjee, K., Edgett, B.A.,Burrowsm H.W. et al. (2014): Wholeblood transcriptomics and urinarymetabolomics to define adaptive bio-chemical pathways of high-intensityexerice is 50-60 old masters ath-letes. PLoS One, 99(3):e92031.

Schiattarella, G.G., Perrino, C., Magliulo, F. et al.(2014): Physcal activity in the prevention of peripheralartery disease in the elderly. Frontiers in Physiology,Mar 3; 55::12. eCollection 2014.

Shibata, S., Levine, B.D. (2011): Biological aorticage derived from the arterial pressure waveform.Journal of Applied Physiology, 111100(4): 981-7.

Shibata, S., Levine, B.D. (2012): Effect of exercisetraining on biological vascular age in healthy seniors.American Journal of Physiology and Heart CirculationPhysiology, 330022(6): H1340-6.

Sultana, F., Abbiss, C.R., Louis, J. et al. (2012):Age-related changes in cardio-respiratory responsesand muscular performance following an Olympictriathlon in well-trained triathletes. EuropeanJournal of Applied Physiology, 111122(4):1549-56.

Vigorito, C., Giallauriam F. (2014): Effects of exerciseon cardiovascular performance in the elderly. Frontiersin Physiology, Feb 20; 55:: 51. eCollection 2014.

• • • AA tteelljjeessííttmméénnyy vváállttoozzáássaa aa kkoorrrraallAz 1995 és 2009 között a Swiss Bike Masters verse-

nyen részt vevô 9325 ultraendurance hegyi kerékpár-versenyen gyôztes teljesítménye 590±80 percrôl 529-re javult és 415-rôl 359 percre az elsô tíz befutóé. Ezutóbbiak 30 év körüliek voltak, az összes versenyzôátlagos életkora viszont 31,6 évrôl 37,9-re nôtt (Hauptet al., 2013). A távfutók és a triatlonosok eredményé-nek csökkenése a késôi harmincas-negyvenes éveik-ben kezdôdik (Wright, 2012).

Az anaerob teljesítôképesség (például a 10 másod-perces maximális teljesítmény) és az anaerob kapaci-tás (például a 30 másodperces teljesítmény) elôbbkezd csökkenni, mint az aerob teljesítôképesség. Acsökkenés 8,1%/dekád, 8%/dekád, illetve az aerobteljesítményé 1,8%/dekád a 30-64 évesek között a ke-rékpározókon (Gent és Norton, 2013).

Az úszást tartjuk az egyik legalkalmasabb élet-hossziglani állóképességi tevékenységnek. Világszertenô a master úszók száma, akik 18 és 99 éves kor kö-zött ötévenkénti osztályozásban versengenek. A telje-sítményük a hetvenes éveikig kb. 0,6 százalékkalromlik évente, de e felett a romlás üteme gyorsabb.Ezt a komorbiditások, a lassabb kipihenés, az akutbetegségek lassabb kiheverése, közlekedési nehézsé-gek, hangulatzavaró tényezôk, a vitalitás korral ter-mészetes csökkenése magyarázza. Külön edzôi feladata segítésük (Rubin és Rahe, 2010).

Az edzés-adta védelem egyik mechanizmusa – akardiovaszkuláris rehabilitációban valószínûleg a leg-fontosabb – a keringô endotheliális progenitor sejtekés a resident cardiac stem sejtek aktiválása, amelylehetôséget ad az érfalhibák és a szívizom-károsodá-sok kijavítására (Thijssen et., 2009).

Másik hatás a lipidek atherogenitásának csökken-tése. Újabban a klasszikus mutatókon túl a lipoprote-

Referátum •44M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

Apor Péterrovata

Referátum

inekhez kötött foszfolipáz-A2 (Lp-PLA2) és a koleszte-rin-észter transzfer protein aktivitás (CPET) változásáttekintik az edzés legmarkánsabb kedvezô következ-ményének a lipid-anyagcsere tekintetében (Verona etal., 2013).

Hatvanéves kor felett, 92 éves korig követve az ae-rob kapacitás alakulását, az egészséges, de inaktívnôkön évi 23, a férfiakon 57 ml-rel csökken a VO2max.A maximális szívperctérfogat a nôkön 87, a férfiakon215 ml/percnyivel csökken, míg az arteriovenózus O2-különbség csökkenése azonos a két nemben(0,12–0,22ml/deciliter) – a nemi különbségek a telje-sítôképességben eltûnnek a nagyon idôs korra (Weisset al., 2006).

A heti három, rezisztencia + aerob + egyensúly-edzést végzô 70-82 évesek egy év után 21 százalékkallettek erôsebbek, 6 százalékkal nagyobb távot tettekmeg 6 perc alatt és egy lábon 30 százalékkal hosszab-ban tudtak megállni dôlés nélkül (Mian et al., 2007).

Gent, D.N., Norton, K. (2013): Aging has greaterimpact on anaerobic versus aerobic power in trainedmasters athletes. 3311(1): 97-103.

Haupt, S., Knechtle, B., Knechtle, P. et al. (2013):The age-related performance decline in ultraen-durance mountain biking. Research in SportsMedicine, 2211(2): 146-58.

Mian, O.S., Thom, J.M., Ardigo, L.P. et al. (2007):Effect of a 12-month physical conditioning pro-gramme on the metabolic cost of walking in healthyolder adults. European Journal of Applied Physiology,110000(5): 499-505.

Rubin, R.T., Rahe, R.H. (2010): Effects of aging inMasters swimmers: 40-year review and suggestionsfor optimal health benefts. Open Access Journal ofSports Medicine, Apr 1; 11:: 39-44.

Thijssen, D.H., Torella, D., Hopman, M.T., Ellison,G.M. (2009): The role of endothelial progenitor andcardiac stem cells in the cardiovascular adaptationsto age and exercise. Frontiers in Bioscience, 1144((1):4685-702.

Verona, J., Gilligan, L.E., Giménez,. C. et al. (2013):Physical activity and cardiometabolic risk in malechildren and adolescents: the Balcarce study. LifeScience, 9933(2-3): 64-8.

Weiss, E.P., Spina, R.J., Holloszy, J.O., Ehsani, A.A.(2006): Gender differences in the decline in aerobiccapacity and its physiological determinants during thelater decades of life. Journal of Applied Physiology,110011(3): 938-44.

Wright, V.J. (2012): Masterful care of the aging triath-lete. Sports Medicine and Arthroscopy, 2200(4): 231-6.

• • • Siddhartha, S. Angadi és mtsai (2014): NNaaggyyiinntteennzzii--

ttáássúú iinntteerrvvaall--eeddzzééss vvaaggyy aa mméérrsséékkeelltt iinntteennzziittáássúú ffoo--llyyaammaattooss tteerrhheellééss aa mmeeggttaarrttootttt eejjeekkcciióóss ffrraakkcciióójjúú sszzíívv--bbeetteeggeekkeenn:: ttáájjéékkoozzóóddóó ttaannuullmmáánnyy.. ((HHiigghh--iinntteennssiittyyiinntteerrvvaall ttrraaiinniinngg vvss.. mmooddeerraattee--iinntteennssiittyy ccoonnttiinnuuoouusseexxeerrcciissee ttrraaiinniinngg iinn hheeaarrtt ffaaiilluurree wwiitthh pprreesseerrvveedd eejjeecc--ttiioonn ffrraaccttiioonn:: AA ppiilloott ssttuuddyy.. Journal of Applied Physi-ology, Sep 4; doi:10.1152/japplphysiol.00518.2014.

(Levelezô szerzô: Glenn A. Gaesser; Berkeley, [email protected])

A megtartott ejekciós frakciójú szívelégtelenség sú-lyos panaszokkal és magas mortalitással jár. A fizikaiedzés jelentôsen javítja a kilátásokat, de még nincs ta-pasztalat a nagyintenzitású interval edzéssel (HIIT). Ahetvenéves, 19 beteg random HIIT (4x4 perc, a csúcs-

pulzusszám 85-90 százalékával, 3 perces aktív pihe-nôkkel) vagy mérsékelt intenzitású (30 perces egyen-letes, a maximális pulzusszám 70 százalékával) edzetthetente háromszor, 4 hétig.

A HIIT 1,8 ml/kg/percnyivel növelte az aerob kapa-citást (21-re) és csökkentette a bal kamra diasztolésdiszfunkciós grádiensét 2,1-rôl 1,3-ra, de az áramlás-kiváltotta értágulás a karon változatlan maradt (6,9 il-letve 7,0%). Csökkenô tendenciát láttak a bal pitvarvolumen indexben a HIIT-edzetteken a folyamatosanterheltekkel szemben (-3.3 versus + 5,8 ml/m2). A HI-IT sokkal nagyobb fejlesztô impulzust jelentett, mint afolyamatos terhelés. (Csak a folyamatosan terheltekközül maradt ki 3 személy).

Referens megjegyzése: ugyancsak a JAP-ban (2014.június 19.) jelent meg Green DJ és mtsai közleménye,amely azt mutatta be, hogy az értágulási készség azedzéssel egyébként jelentôs javulást – pulzusszám,testzsír és koleszterin csökkenést – elért személyek 24százalékában nem javult. Az edzésnek a rizikófaktorokbefolyásolásán túl is kedvezô hatásai vannak – írták.

• • • Sjögren, P. és mtsai (2014): ÁÁlllljj ffeell aazz eeggéésszzssééggeeddéérrtt

–– aazz üüllôô éélleettvviitteell ccssöökkkkeennttééssee mmeegghhoosssszzaabbbbííttjjaa aa tteelloo--mmeerreekkeett.. ((SSttaanndd uupp ffoorr hheeaalltthh –– aavvooiiddiinngg sseeddeennttaarryybbeehhaavviioouurr mmiigghhtt lleenngghhtteenn yyoouurr tteelloommeerreess:: sseeccoonnddaarryyoouuttccoommeess ffrroomm aa pphhyyssiiccaall aaccttiivviittyy RRCCTT iinn oollddeerrppeeooppllee..)) British Journal of Sports Medicine, 2014 Sep3. doi:10.1136/bjsports-2013-093342.

Uppsala University, Uppsala Science Park, UppsalaSE 751 85, Sweden; [email protected].

A telomerek hossza (a kromoszómák végszakasza)az életkilátásokkal arányos, de a fizikai aktivitás ha-tása a telomerekre kevéssé ismert. A 49, hatvannyolcéves, túlsúlyos, ülô életvitelû személy egyéni edzés-programban vett részt, amelyet egyhetes naplóval,kérdôívvel és pedométerrel mértek, az inaktivitássaltöltött idôt az IPAQ kérdôív alapján számították ki. Avérsejtekben mérték a telomer hosszat, amely a napilépésszámmal nem mutatott kapcsolatot, de az inak-tivitással töltött idô csökkenése a telomerek hosszab-bodásával járt.

• • • Kettunen, J.A. és mtsai (2014): BBáárrmmeellyy ookkúú ééss bbee--

tteeggsséégg--ssppeecciiffiikkuuss hhaalláálloozzááss aa kkoorráábbbbaann ééllvvoonnaallbbeelliifféérrffii ssppoorrttoollóókk kköözzöötttt,, ööttvveennéévveess kkíísséérrééss aallaappjjáánn..((AAllll--ccaauussee aanndd ddiisseeaassee--ssppeecciiffiicc mmoorrttaalliittyy aammoonngg mmaallee,,ffoorrmmeerr eelliittee aatthhlleetteess:: aann aavveerraaggee 5500--yyeeaarr ffoollllooww--uupp..))British Journal of Sports Medicine, 2014 Sep 2 (online).

Arcada University of Applied Sciences, Helsinki,Jan-Magnus Janssonin aukio 1, Helsinki FI-00550,Finland; [email protected]

2363 volt férfi állóképességi, csapat- és erô-sportág-ban élvonalbeli sportoló adatait elemezték a nemzetihalálozási regiszter alapján és 1657 kontroll szemé-lyéhez hasonlították.

A kontrollok átlagos életkora 72,9 év volt, a volt ál-lóképességi sportolóké 79,1 év, a csapatsportokbanrészt vetteké 78,8 év. A társadalmi-gazdasági státusz-ban azonos nem-sportolókhoz képest a volt állóképes-ségi sportolók halálozási esélye 30 százalékkal kisebb(HR: 0,70) a csapatsportokban a HR 0,80, az erôspor-tokban 0,93. Iszkémiás szívbetegség az állóképességi-eken 0,68 HR-rel, a csapatsportokban részt vettek kö-zött 0,73 eséllyel kisebb. Az elhalálozás esélye stroke-ban 0,52 és 0,59. A dohányzáshoz köthetô rák-halá-lozás esélye 0,20 az állóképességi és 0,40 az erôspor-

45Referátum •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

tokban korábban kitûntek körében. Ezzel szemben ademencia az erôsportokban, fôleg az ökölvívásban lé-nyegesen gyakoribb (HR: 2,3-7,8, átlagosan 4,20) a fe-jet ért ütések miatt (ezt mások a volt labdarúgókon isleírták).

Referens megjegyzése: a lap a TF Könyvtárábanpapírformában is megtalálható.

• • • Williams Paul, T. (2014): AA ggyyaallooggllááss ééss ffuuttááss ccssöökk--

kkeennttii aazz aaggyyddaaggaannaatt mmiiaattttii hhaalláálloozzáásstt.. ((RReedduucceedd rriisskkooff bbrraaiinn ccaanncceerr mmoorrttaalliittyy ffrroomm wwaallkkiinngg aanndd rruunnnniinngg..))Medicine and Science in Sports and Exercise, 2014;46(5): 927.doi:10.1249/MSS.0000000000000176.

Donner Lab, Lawrence Berkeley National Labora-tory, Berkeley, CA 94720; [email protected])

A Nemzeti Gyaloglók és Futók Egészségtanulmánya111 ezernél több futó és 42 ezer gyalogló kérdôívesadatainak elemzésén alapul. A nemzeti regiszter a11,7 éves átlagos kísérési idô alatt 110 agydaganatoshalálozást mutatott.

2013-ban (az USA-ban) 24 560 malignus agyi ésidegrendszeri daganat-okozta halálozást találtak, afelnôttkorban ezek 70 százaléka glioma, a magas, afehér, a férfi lakosságot és az ionizáló sugárzásnak ki-tetteket gyakrabban sújtva.

A fizikai aktivitás gliomával szembeni védô hatásáta Million Women Study (Benson, V.S. et al. (2008): BrJ Cancer, 9999:: 185) és egy európai nyugdíjasokon vég-zett felmérés (Michaud, D.S. et al. (2011): Cancer Prev

Res (Phila), 44:: 1385) már felvetették: háromszázezerszemélyen a fiatalkorban fizikailag aktívakon 35%-kalritkább a glioma, az idôsebb korban ilyen kapcsolatotnem találtak. A glioma prognózisa kedvezôbb, ha abeteg fizikailag aktív: 68 százalékkal hosszabb a túl-élés esélye (Ruden, E. et al. (2011): J Clin Oncol, 2299::2918).

Ebben az elemzésben a kevesebbet gyalogló-futó(<1,3 MET-óra/nap) személyekkel szemben az 1,8-3,5MET-óra/nap testmozgás esetén 43,2%-kal, a 3,5MET-óra/nap mennyiségnyit gyaloglók-futók esetén39,8%-kal kisebb volt a glioma elôfordulása. Az 1,8MET-óra/nap feletti aktivitás 40 százalékkal kisebbrizikóval járt.

A "mindenkinek javasolt fizikai aktivitás" heti leg-alább 150 percnyi (5x30 perc) mérsékelt-közepes in-tenzitású (lihegtetô, de nem elfullasztó, a pulzusszá-mot a 170 mínusz életévek fölé növelô) testmozgás,valamint az izomzat megôrzésére rezisztencia gyakor-latok heti 750 MET-perc/hét = 1,8 MET-óra/nap, amiheti 7,3-12 km kocogás-futás. Ennek kétszerese vagytöbb mint kétszerese – utóbbi a 3,6 MET-óra/nap: 12-25 km futás, 19-37 km lendületes gyaloglás hetente –jár a még kisebb agydaganat-elôfordulással.

A kardiometabolikus rizikófaktorokon, legvalószí-nûbben az IGF-1-en át hat a testmozgás, a biológiai-lag aktív IGF-1 csökkentésével, az IGF-1-et inaktiválóIGFBP-1 akár 12-szeres emelkedésével és az inzulinszint alacsonyan tartásával.

Referátum •46M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg11114466 BBuuddaappeesstt,, IIssttvváánnmmeezzeeii úútt 11--33.. TTeell//ffaaxx..:: 06-1-460-6980, 06-30-991-0203, 06-30-579-3626EE--mmaaiill:: [email protected]. IInntteerrnneett:: www.sporttudomany.hu

Fénymásolható! Terjeszthetô!

Belépési nyilatkozatKKiijjeelleenntteemm,, hhooggyy aa MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg ttaaggjjaa kkíívváánnookk lleennnnii,,

aallaappsszzaabbáállyyáátt eellffooggaaddoomm,, aazz éévveess ttaaggddííjjaatt bbeeffiizzeetteemm..

Név: …………………………………………………………...........................................................………… Szül. év:………………Levelezési cím: ………………………………………………………………………………............................................................…Telefon:………………………………….................................……… Fax:………………………………............................…………Mobil: …………………………………………. E-mail:……………...........................................................………………………….Munkahely:.…………………………………………………………………………………............................................................….Munkahelyi beosztás:…..……………………………………..........................................................…………………………………Fô tevékenysége: oktatás 1, kutatás 1, egyéb:……….…….…….…………......................................................………………..Tudományterülete: ………………………………………………..........................................................……………………………..Kutatási területe:……………….................................................………………………………………………..........……………….Tudományos fokozata:…..…………………………..................................……................... Megszerzés éve: .........................Legmagasabb iskolai végzettsége:…………………........................................................…………………………………………..Nyelvismerete:…………...........................................................………………………………………………………………………..Melyik szakbizottságba kíván belépni:……….....................................................………………………………………………….

Kelt:…………….................................…………………….……..............................………………………….

aláírás

TTáájjéékkoozzttaattóó!! Az aktív dolgozók tagdíja évente 33 000000,,-- FFtt., diákoknak és nyugdíjasoknak 22 000000,,-- FFtt. Az MSTT tagokrészére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Sporttudományi Szemle térítésmentesen jár. A tagdíjat az MSTT sárgacsekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20450407 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden eset-ben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizeti.

47Felhívás •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

RReennddeezzôôkkMagyar Sporttudományi Társaság (MSTT)Nyugat-magyarországi Egyetem, SEK, Berzsenyi

Dániel Pedagógusképzô Kar, Sporttudományi IntézetNemzetközi Sport és Egészségtudományi Hálózat

(INSHS)SportProfNet (Gateway Webportal for International

Academic Cooperation in Sport Science: www.sportprofnet.com)

A Magyar Sporttudományi Társaság immáron má-sodik alkalommal országos sporttudományi konfe-renciát rendez fiatal (36 év alatti) szakemberek (ok-tatók, hallgatók, kutatók) részére.

A rendezvény fô célja: hogy a fiatal magyar sport-tudósok kutatási eredményeiket bemutathassákkollégáik és a szakma más képviselôi elôtt.

A decemberi konferencia további célja, hogy a ha-gyományosan megrendezésre kerülô Nemzetközi Ka-rácsonyi Sporttudományi Konferenciára (2014. de-cember 4-6.) érkezô sporttudósok elôadásait a fiatalmagyar sportszakemberek meghallgathassák, ésszakmai kapcsolatokat építhessenek ki. A FiatalSporttudósok Országos Konferenciája ezúttal is anemzetközi program elô rendezvénye lesz.

Nemzetközi Karácsonyi Sporttudományi Konferen-cia (http://xmasconference.com/)

EEllôôzzeetteess pprrooggrraamm 10.00 Regisztráció 10.30 Plenáris elôadások (Program késôbb)12.30 Ebéd13.30 Fiatal sportkutatók elôadásai I.15.00 Kávészünet15.30 Fiatal sportkutatók elôadásai II.17.00 Kávészünet17.15 Fiatal sportkutatók elôadásai III.

TTuuddnniivvaallóókk:: wwwwww..ssppoorrttttuuddoommaannyy..hhuu

A konferencia nyelve: magyarA konferencián szóbeli elôadásokra van lehetôség.

(Egy szerzô csak egy elôadást tarthat.)Az elôadások hossza: 10’+3’

RReeggiisszzttrráácciióó ééss aabbsszzttrraakktt lleeaaddáássHHaattáárriiddôô:: 22001144.. ookkttóóbbeerr 2288..A regisztráció e-mailben történik az alábbi adatok

megadásával:Név:Intézmény:E-mail:

Elôadás: szerzô(k), cím:A nemzetközi sporttudományi konferencián részt

veszek: igen (dec. 4:…....../dec.5…....….) nem veszekrészt:………...….

Szállásigény: Kérek: (diákszállás, panzió, hotel) – A pontos igény megjelölendô.Nem kérek:………….

(Minden adatot kérünk kitölteni!)Szálláslehetôségek a honlapon: www.xmasconfe-

rence.com (A szállást mindenki maga intézi!)KKoonnttaakktt ccíímm:: Bendiner Nóra (bendinora@hotma-

il.com) és másolatként Nagyváradi Katalin ([email protected]) számára küldendô!

TTeecchhnniikkaaii ttuuddnniivvaallóókk::Az absztraktok beküldési határideje: 22001144.. ookkttóó--

bbeerr 2288..A Konferencia Tudományos Bizottsága által elfoga-

dott elôadások összefoglalóját (absztrakt) a MagyarSporttudományi Szemle 2014. 4. számában megje-lentetjük.

Az elôadásokból készített tanulmányokat – szakmailektorálás után – a Magyar Sporttudományi Szemlé-ben leközöljük.

http://www.sporttudomany.hu/Közlési útmutatások az alábbi linken érhetôk el:

http://www.sporttudomany.hu/kiadvany.php?me-nu_kod=3&almenu_kod=1

RRéésszzvvéétteellii ddííjj::A Fiatal Sportkutatók Konferencia elôadói a konfe-

rencián, illetve az azt követô nemzetközi rendezvé-nyen érvényes MSTT tagság esetén térítésmentesenvehetnek részt.

Minden más résztvevô a Fiatal Sportkutatók Kon-ferenciáján regisztráció után vehet részt. Regisztráci-ós díj érvényes MSTT tagság esetén: 8.000 Ft, egyéb-ként 10.000,- Ft.

A regisztrációs díj tartalmazza: konferencia csoma-got, szervezési díjat, egy ebédet, a délutáni kávét,üdítôt.

A Fiatal Sportkutatók Konferencián nem elôadásttartók számára (függetlenül az érvényes MSTT tag-ságtól) a nemzetközi konferencián való részvétel aweb lapon http://xmasconference.com/ feltüntetettfeltételekkel lehetséges.

MMiinnddeenn éérrddeekkllôôddôôtt sszzeerreetteetttteell vváárruunnkk!!

AA SSzzeerrvveezzôô BBiizzoottttssáágg

www.sportprofnet.com

Fiatal Sporttudósok II. Országos Konferenciája2014. december 3.

Nyugat-magyarországi Egyetem, SEKBerzsenyi Dániel Pedagógusképzô Kar, Sporttudományi Intézet, Szombathely

Felhívás •48M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

HIRDESSEN A MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLÉBEN!A Magyar Sporttudományi Szemle a Magyar Sporttudományi Társaság évente négy alkalommal megjelenô sportszakmai éstudományos folyóirata. (Formátuma A/4, példányszáma 700.) Eljut valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tan-székére, az összes (közel 100) országos sportági szakszövetség szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, azolimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társa-ságokhoz, szövetségekhez, intézetekhez, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, az egyes sportági és sportszakmai folyóira-tok szerkesztôségéhez. Ezért úgy véljük, kölcsönös elônyökkel járna, ha lapunkban hirdetne, reklámozna.

AA HHIIRRDDEETTÉÉSS,, RREEKKLLÁÁMMOOZZÁÁSS FFEELLTTÉÉTTEELLEEII 1. Hátsó, külsô és elsô belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 100 000,- Ft

2. Hátsó, külsô és belsô, valamint elsô belsô teljes borítólapon fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 50 000,- Ft

3. A lap közepén befûzve:4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120 000,- Ft4 oldalas fekete-fehér anyag elütô színû papíron 80 000,- Ft

4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 30 000,- Ft

5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 20 000,- Ft

6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos.

7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 20% engedményt adunk.Egyéb feltételek külön megállapodás szerint.

AA ffeennttii áárraakk ÁÁFFÁÁ--tt nneemm ttaarrttaallmmaazznnaakk..

AA HHIIRRDDEETTÉÉSSEEKK,, RREEKKLLÁÁMMAANNYYAAGGOOKK KKÉÉZZIIRRAATTAAIIA hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési terület méretének és a lap tükrének megfelelô méretbenés elhelyezéssel kérjük megküldeni a szerkesztôség címére: Magyar Sporttudományi Szemle szerkesztôsége, 1146 Buda-pest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980, mobil: 30-991-0203. A megrendelések teljesítését követôen számlát küldünk.Megkeresésüket várjuk és elôre is köszönjük. A szerkesztôség: Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT), 1146 Budapest,Istvánmezei út 1-3. Számlaszám: 11705008-20450407. Tel/fax.: 460-6980, mobil: 30-991-0203. E-mail: [email protected]

RReennddeezzôôkk:: Nyugat-magyarországi Egyetem, SEKBerzsenyi Dániel Pedagógusképzô Kar, Sporttudo-

mányi IntézetMagyar Sporttudományi Társaság (MSTT)Nemzetközi Sport és Egészségtudományi Hálózat

(INSHS)SportProfNet (Gateway Webportal for International

Academic Cooperation in Sport Science: www.sportprofnet.com)

Immáron kilencedik alkalommal kerül megrende-zésre a hagyományos Karácsonyi Nemzetközi Sport-tudományi Konferencia Szombathelyen, amely évekóta egyre nagyobb népszerûségnek örvend. Tavalymegközelítôleg 16 országból 90 résztvevô érkezett aNyugat-magyarországi Egyetem Savaria EgyetemiKözpont Sporttudományi Intézete által rendezetteseményre. Az egyre jelentôsebbé és szakmailag elis-mertebbé váló december eleji konferencia különösen

olyan magyar és külföldi sporttudósok, sporttudo-mányi szakemberek és PhD hallgatók számára jelentkiváló terepet, akik kutatásaikat még nem fejeztékbe, de meglévô eredményeiket szeretnék bemutatni.Azok számára is ajánlott a részvétel, akiknek keve-sebb gyakorlatuk van még angolul elôadni illetveolyanokat is szívesen várnak a rendezôk, akik szak-mai kapcsolatokat szeretnének kiépíteni vagy pro-jektpartnereket keresnek.

AA rreennddeezzvvéénnyy hhiivvaattaallooss nnyyeellvvee:: angolRRéésszzlleetteess iinnffoorrmmáácciióókkaatt aa kköövveettkkeezzôô wweebb llaappoonn ttaa--

lláállhhaattóókk:: http://xmasconference.com/KKoonnttaakktt eemmaaiill:: [email protected]

IX. Nemzetközi INSHS Karácsonyi Sporttudományi

Konferencia44--66 DDeecceemmbbeerr 22001144,, SSzzoommbbaatthheellyy

49Emlékkonferencia •M

agyar

Sp

orttu

dom

án

yi S

zem

le • 1

5. é

vfo

lyam

59. sz

ám

• 2014/3

MAGYAR EGYETEMI-FÔISKOLAISPORTSZÖVETSÉG

TESTNEVELÉSI EGYETEM MAGYAR SPORTTUDOMÁNYITÁRSASÁG

A magyar egyetemi sport szerepe a nemzetközi egyetemi sportmozgalomban

címmel

2014. SZEPTEMBER 24-ÉN, SZERDÁN, 10:00 ÓRAI KEZDETTELTUDOMÁNYOS ÜLÉST RENDEZETT

PROF. DR. FRENKL RÓBERTa Magyar Egyetemi - Fôiskolai Sportszövetség

és a Magyar Sporttudományi Társaság volt elnöke születésének 80. évfordulója alkalmából a Testnevelési Egyetem Hepp Ferenc termében

((11112233 BBuuddaappeesstt,, AAllkkoottááss uu.. 4444..))

EEggyyeetteemmii ssppoorrtt sszzeekkcciióóClaude-Louis Gallien, a Nemzetközi Egyetemi

Sportszövetség (FISU) elnöke, professor emeritus, pá-rizsi Descartes Egyetem

SSzzeemmeellvvéénnyyeekk aa mmaaggyyaarr eeggyyeetteemmii ssppoorrtt sszzeerreeppéérrôôll aanneemmzzeettkköözzii eeggyyeetteemmii ssppoorrtt mmoozzggaalloommbbaann

Pavlik Gábor, professor emeritus, TestnevelésiEgyetem

FFrreennkkll RRóóbbeerrtt,, aa ssookkoollddaallúú ttuuddóóssD. Szebik Imre, nyugalmazott püspök, Magyaror-

szági Evangélikus Egyház volt társelnöke FFrreennkkll RRóóbbeerrtt,, aazz ööttttaalleennttuummooss sszzoollggaa eeggyyhháázzééppííttôô

tteevvéékkeennyyssééggee 11995566--ttóóll 22001100--iigg

Földesiné Szabó Gyöngyi, professor emerita, Test-nevelési Egyetem

LLeeggeennddaa aa mmaaggyyaarr ssppoorrttbbaann:: FFrreennkkll RRóóbbeerrtt kkööttôôddéé--ssee aazz eeggyyeetteemmii ssppoorrtthhoozz

AA 22001144.. éévvii FFrreennkkll RRóóbbeerrtt ddííjj üünnnneeppééllyyeess ááttaaddáássaaSSppoorrttttuuddoommáánnyyii sszzeekkcciióóMartos Éva, fôigazgató fôorvos, Országos Élelme-

zés- és Táplálkozástudományi IntézetOrvos a sportban alkalmazott sporttudománytól a

prevencióigPucsok József, tiszteletbeli elnök, Magyar Sporttu-

dományi TársaságAA kkóórréélleettttaannttóóll aa ssppoorrttttuuddoommáánnyyiigg

Közlési feltételek •50M

agyar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

15.

évfo

lyam

59.

szám

• 2

014/3

Közlési feltételekA Magyar Sporttudományi Szemle évente 4 alkalommal jelenik meg, és az önálló vizsgálaton alapuló, más-

hol még nem közölt sporttudományi tárgyú (biomechanika, biokémia, humán biológia, menedzsment, pedagó-gia, pszichológia, szociológia, teljesítmény élettan stb.) cikkeket közöl magyar nyelven. Az adatgyûjtés, a fel-dolgozás és a közlés etikai és tudományos kritériumainak megfelelô munkák közül a Szerkesztô Bizottságelônyben részesíti az alábbi szakterületeken végzett vizsgálatok eredményeit:– az ember és környezete kölcsönhatásainak mozgástudományi elemzése,– az emberi mozgástudomány területén végzett multidiszciplináris vizsgálatok,– a rendszeres fizikai aktivitás és sportedzés ingerei által kiváltott hatások elemzése,– a fiatal sportolók szelekciója, felkészítése és a beválás elemzése,– a motorikus tanulás folyamatának elemzése,– a hátránnyal élôk és sérültek fizikai aktivitása,– a teljesítmény-elemzés és -elôrejelzés,– a testnevelés és a szabadidôsport hatásainak elemzése a közoktatás és a felsôfokú oktatás minden szintjén,– a rekreáció és rehabilitáció területén végzett vizsgálatok eredményei.Az anonim kéziratokat, az adott szakterület két elismert képviselôje, egymástól függetlenül lektorálja. A köz-

lésrôl, vagy az átdolgozás szükségességérôl a lektori vélemények alapján a Szerkesztô Bizottság dönt. A nemközölt kéziratokat a Szerkesztô Bizottság nem ôrzi meg!

A kéziratokat maximum 10 gépelt oldal terjedelemben (amely terjedelem magában foglalja a szövegtörzset,az illusztrációkat és a felhasznált irodalmat is) egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyikoldalára, 12-es betûnagysággal (Times New Roman CE) gépelve kérjük elkészíteni és lehetôleg elektronikus for-mában (CD, e-mail) a megadott címre elküldeni.

A dokumentumokat „stílus" alkalmazása nélkül Word 6.0, a táblázatokat Excel formátumban, a grafikono-kat, ábrákat (kizárólag 9x12cm méret és fekete-fehér megjelenés) JPEG, TIFF formátumban várjuk. Az ábra ésaz ábra aláírása külön egységben (egymástól függetlenül szerkeszthetôen) jelenjen meg. A szövegtörzsben vas-tagon szedett, dôlt betûs, aláhúzott kiemelés nem alkalmazható.

A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön file-ban kérjük mel-lékelni. A táblázatokat fölül (arab) számozással és címmel, az ábrákat alul számozással és aláírással kérjük el-látni. A jelölések és rövidítések magyarázata a táblázatok alatt, az ábrák esetében az ábra aláírásban, vagy aztkövetôen szerepeljen, azaz: a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek.A táblázatok címét és az ábrák aláírását magyar és angol nyelven is kérjük megadni. A táblázatok és ábrák ja-vasolt helyét a szövegben kérjük megjelölni (pl. az 1. ábra/táblázat kb. ide!).

AA kkéézziirraatt sszzeerrkkeezzeettee::A szerzô(k) neve („dr." és egyéb titulus nélkül), a szerzô(k) munkahelye, a szerzô e-mail címe, a dolgozat cí-

me magyar és angol nyelven, a szerkesztôséggel kapcsolatot tartó szerzô neve és levelezési címe.Ezt követi a maximum 20 soros összefoglaló mindkét nyelven. Az összefoglalók a célkitûzést, az eredménye-

ket és a következtetéseket tartalmazzák és maximálisan 5 (magyar és angol) kulcsszóval fejezôdjenek be.BevezetésAnyag és módszerekEredményekMegbeszélés és következtetések(amennyiben indokolt, Köszönetnyilvánítás)Felhasznált irodalom az alábbiak szerint:FFoollyyóóiirraatt::Thompson, A.M., Baxter-Jones, A.D.G., Mirwald, R.L., Bailey, D.A. (2003): Comparison of physical activity in male

and female children: Does maturation matter? Medicine and Science in Sports and Exercise, 3355:: 3. 1684-1690.KKöönnyyvv::Bogin, B. (1999): Patterns of Human Growth. 2nd edition. Cambridge University Press, Cambridge, 23-29.KKöönnyyvvrréésszzlleett::Cannon, B., Matthias, A., Golozoubova, V., Ohlson, K.B.E., Anderson, U., Jacobson, A., Nedargaard, J.

(1999): Unifying and distinguishing features of brown and white adipose tissues: UCP1 versus other UCPs. InGuy-Grand, B., Ailhaud, G. (eds.): Progress in Obesity Research: 8. John Libbey, London, 13-26.

IInntteerrnneett::National Center for Health Statistics in collaboration with the National Center for Chronic Disease Prevention

and Health Promotion (2000). Body mass index-for-age percentiles: boys, 2 to 20 years. Retrieved May 10, 2006,from http://www.cdc.gov/nchs/data/nhanes/growthcharts/set1/chart15.pdfAz irodalmi hivatkozásokat a szövegben zárójelben, névvel és a megjelenés évszámával kérjük megadni (Bo-

gin, 1999; Apor és Fekete, 2002; Cannon et al., 1999; Thompson et al., 2003). A sorszámmal és/vagy az index-szel jelölt hivatkozások nem elfogadhatók. A kéziratban lábjegyzet nem alkalmazható! Az irodalomjegyzék utánkérjük megadni annak a szerzônek a teljes nevét (aki nem szükségszerûen a kapcsolattartó), titulusát, munka-helyének nevét és címét (telefonszám, e-mail), akit az érdeklôdôk további információkért megkereshetnek.

A megadott formától eltérôen készített, vagy nyelvtanilag, stilisztikailag, szaknyelvileg hibás kéziratokat aSzerkesztô Bizottság nem lektoráltatja.

A kéziratokat az alábbi címre kérjük eljuttatni: Magyar Sporttudományi Szemle Szerkesztôsége 1146 BudapestIstvánmezei u. 1-3. E-mail: [email protected]; [email protected]. AA sszzeerrkkeesszzttôôsséégg

MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii SSzzeemmlleeHHuunnggaarriiaann RReevviieeww ooff SSppoorrtt SScciieennccee

15. évfolyam 59. szám – 2014/3Megjelenik negyedévenként

FFôôsszzeerrkkeesszzttôôEEddiittoorr--iinn--CChhiieeff

Bartusné Szmodis MártaAAllaappííttóó sszzeerrkkeesszzttôô

FFoouunnddiinngg eeddiittoorrMónus András

FFeelleellôôss sszzeerrkkeesszzttôôEEddiittoorr--iinn--CChhaarrggee

Szôts GáborSSzzeerrkkeesszzttôô

EEddiittoorrBendiner Nóra

AAnnggooll nnyyeellvvii lleekkttoorrEEnngglliisshh EEddiittoorriiaall CCoonnssuullttaanntt

Gallov Rezsô

TTaannááccssaaddóó tteessttüülleettAAddvviissoorryy BBooaarrdd

Apor Péter (elnök)Ács Pongrác

Bánhidi Miklós Dóczi TamásFarkas Anna

Felszeghy Klára Gáldiné Gál Andrea

Gombocz János Hédi Csaba

Ihász FerencKeresztesi Katalin

Mónus András Pavlik Gábor

Pucsok József Radák Zsolt

Rétsági Erzsébet Sterbenz Tamás Szabó S. András

Szabó TamásTihanyi József

Vajda Ildikó Zsidegh Miklós

MMûûsszzaakkii sszzeerrkkeesszzttôôSomogyi György

KKiiaaddjjaa aa MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáágg

PPuubblliisshheedd bbyy tthhee HHuunnggaarriiaann SSoocciieettyy ooff SSppoorrtt SScciieennccee

EEllnnöökkPPrreessiiddeenntt

Tóth MiklósTTiisszztteelleettbbeellii eellnnöökköökkHHoonnoorraarryy PPrreessiiddeennttss

Nádori László †Frenkl Róbert †Pucsok JózsefSSzzeerrkkeesszzttôôssééggEEddiittoorriiaall OOffffiiccee

1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.Tel./Fax: (36-1) 460-6980

EE--mmaaiill:: [email protected]:: www.sporttudomany.hu

HHiirrddeettééssffeellvvéétteellaa sszzeerrkkeesszzttôôsséégg ccíímméénn

AAddvveerrttiissiinnggiinn tthhee EEddiittoorriiaall OOffffiiccee

NNyyoommddaaii mmuunnkkáállaattookkReálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.

ISSN 1586-5428

Tartalom/ContentsBBeekköösszzöönnttôô

PPuuccssookk JJóózzsseeff . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

TTaannuullmmáánnyyKKoozzmmaa GGáábboorr,, MMiicchhaallkkóó GGáábboorrA lakosság szociodemográfia jellemzôinek hatása a sportesemények látogatottságáraThe impact of socio-demographic characteristics od populationon attendance of sporting events . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

VVaarrggaa CCssaabbáánnéé ZZaakkaarriiááss EEmmôôkkee,, WWiillhheellmm MMáárrttaaA tartáskorrekció jelentôsége a zenemûvészeti szakközépiskolák testnevelésében Importance of posture correction in the PE of Conservatories . . . . . 1111

VVaassaass SSzziillvviiaa,, HHoorrvváátthh GGáábboorrHosszas víz alatti úszás – az elôzetes hiperventiláció veszélyeiProlonged underwater swimming – the risk of prior hyperventilation . . 1188

MMûûhheellyyMMaattlláákk JJáánnooss,, RRáácczz LLeevveennttee,, TTiihhaannyyii JJóózzsseeffAz agilitással kapcsolatos kutatások áttekintéseReview of research on agility . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2233

RRééttssáággii EErrzzsséébbeett,, CCssáánnyyii TTaammáássNemzeti Alaptanterv 2012 Testnevelés és sport mûveltségi terület – az iskolai testnevelés új kihívásai I.2012 National Curriculum’s Physical Education and Sport Subject Area - New Challenges of School Physical Education I. . . . . 3322

KKoonnffeerreenncciiaa bbeesszzáámmoollóóFFaarrkkaass AAnnnnaa3. Európai Mozgásgyógyszer KongresszusTudományos ülés a mozgásról – avagy, üzenetek az akadémiárólEuropean Initiative for Exercise in Medicine 3rd Congress . . . . . . . . 3377

HHaammaarr PPááll,, KKeerreesszztteessii KKaattaalliinnÚjszerûség és hagyomány a testnevelés tanításában és a tantervi gondolkodásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4411

FFaarrkkaass AAnnnnaa,, NNéémmeetthh ZZssoollttBeszámoló a 19. ECSS kongresszusról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4422

KKöönnyyvviissmmeerrtteettôôSSzzaabbóó LLaajjoossA szellem olimpiai bajnoka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4433

GGyyöömmöörreeii TTaammáássAz önkormányzatok sportfinanszírozása Magyarországon . . . . . . . . 4433

RReeffeerrááttuummAAppoorr PPéétteerr rroovvaattaa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4444

Emlékkonferencia prof. dr. Frenkl Róbert 80. születésnapjának tiszteletére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4499

Az Európai Mozgásgyógyszer Mozgalom Budapes-ten tartott 3. kongresszusának tiszteletére megjelentIfjúság – Egészség – Sport címmel a Magyar Sporttu-dományi Füzetek sorozat legújabb kiadványa.

A XI. Sporttudományi Füzet a sportolás hatásá-nak átfogó háttérvizsgálata, mely egy összetett, ke-resztmetszeti, több mint 3700 magyar, iskoláskorúgyermek és egyetemista részvételével zajlott vizsgá-

latot mutat be. A legfrissebb eredményeket vonul-tatja fel a 7-18 éves gyermekek, illetve közel 300egyetemi hallgató körében a testösszetétellel, az ult-rahangos csontvizsgálattal, a kardiovaszkulárismutatókkal, az iskolai motoros próbák eredménye-ivel, a habituális fizikai aktivitással, a táplálkozásiszokásokkal, közérzettel és a szocio-ökonómiaihelyzettel kapcsolatban.

A tudományos igényességgel szerkesztett, hazaiés nemzetközi szakirodalommal ellátott könyv a

gyermek- és serdülôkor egészségügyi állapotánakfelmérésére irányuló kutatási elôzmények szemlél-tetésével kezdôdik, majd bemutatja a vizsgálati sze-mélyeket és alkalmazott módszereket. Az Eredmé-nyek fejezetben áttekinthetô módon, a tartalom-jegyzék mentén haladva az összetett vizsgálat rész-letei olvashatók. Az alap testméreteken kívül azegészséggel és az életmóddal közvetlen módon

összefüggô eredmények láthatók azantropometriai vizsgálatoknál. A po-pulációs méréseknél használhatókvantitatív ultrahangos csontsûrû-ség mérés nyers adataiból származóéletkoronként és nemenként történôösszehasonlítása jelenik meg a szö-veg mellett színes ábrákon és táblá-zatok keresztül is a következô rész-ben. Hasonló szisztéma jellemzi akardiovaszkuláris állapotot jellemzôszívfrekvencia, szisztolés és diaszto-lés vérnyomás értékek bemutatását.Az iskolai fittségi próbák sokszínûsé-ge ellenére a különbözô motoros ké-pességeket jellemzô pályatesztek tá-jékoztatnak az iskolás gyermekekfittségi állapotáról. Az eredményeketkiegészítik a gyermekek habituális fi-zikai aktivitási szokásait vizsgálókérdôív elemzése, valamint az aktivi-tást objektív módon mérô akcelero-méteres vizsgálatok. A fejezet tartal-mazza a mindennapos testnevelésbevezetésének elsô hatásvizsgálatátis, mely életkori összehasonlításokatmutat be a hipoaktív életmód és atestzsírszázalék között.

Külön kiemelendô a kérdôíves fel-mérés eredményeit bemutató rész,egyrészt a könyvbeni terjedelme,másrészt a sokrétû, összetett szocio-ökonómiai tartalma miatt is. Azeredmények megértését továbbra isnagyon jól szemléltetô, színes ábráksegítik. A kérdôíves adatgyûjtéselemzése a családi háttér és életkö-rülményektôl kezdve, a sportolási ésszabadidô eltöltési szokásokon át, akáros szenvedélyeket is feltérképezôtáplálkozási résszel zárul. Továbbiegységként jelenik meg a Sport ésegészség témakörében végzett kuta-tási eredmények bemutatása. Azösszefüggések megértését segítik asportolással, a humánbiológiai, fizio-lógiai mutatókkal, az egészségképpelés a közérzettel kapcsolatos korrelá-ció mintázatok, valamint a faktora-

nalízis eredményeit bemutató ábrák az alsós és fel-sôs, középiskolás tanulók illetve az egyetemi hallga-tók körében.

A könyv záró fejezete az interdiszciplináris vizsgá-lat eredményei alapján egy részletes megbeszéléstkövetôen, megállapításokat és ajánlásokat is tesz,elsôsorban az iskoláskorúak körében mért túlsúly,csökkent fizikai aktivitás, emelkedett vérnyomás, ésa nem változatos étkezési szokások tekintetében.

TTrráájjeerr EEmmeessee

KKöönnyyvviissmmeerrtteettôô

Fô

támogatók:

15. évfolyam ● 59. szám ● 2014/3

Sporteseményeklátogatottsága

●

A tartáskorrekciójelentôsége

●

A hiperventilációveszélyei

●

Konferenciabeszámolók

Eredményes Európai MozgásgyógyszerKongresszus Budapesten

3rd European Initiative for Exercise in Medicine

Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2014. szeptember 15-16.

For

rás:

Mag

yar

Tudo

mán

yos

Aka

dém

ia

Documents

Eredményes Európai Mozgásgyógyszer Kongresszus Budapesten