E:\Cliparts+Photos\Keptar1\ClipArt\AG00174_.GIF

Bécs, 2010. április 23.

A 2009. március 28-án Magyarkanizsán megtartott

Esélyt adó felnőttképzés konferencia

résztvevő előadói:

Dr. Gábrity Molnár Irén, közgazdász, kutató, politológus, rendes egyetemi tanárTakács Zoltán, a Magyarságkutató tudományos társaság kutatójaDr. T. Molnár Gizella, tanszékvezető egyetemi tanárMolnár György, a BRKK igazgatója, PannonForrás hálózat vezető embereDr. Czímer József, a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht vezető tanácsadója Fejsztámer Róbert, a Tiszamenti fejlesztési hálózat igazgatója

A konferencia feladata a helyzetfelmérés, figyelemfelkeltés és kiút keresés volt.

Résztvevők: a felnőttképzésben szerepet vállalók, klaszterek képviselői, a helyi politika és az MNT képviselői

Környezeti mutatók:

A szerbiai lakosság iskolavégzettségi szintje nem kielégítő.

Az aktív lakosságból 2 millióan nem rendelkeznek szakmai kompetenciával

A legtöbb középiskolát befejező fiatal, eleve nem remélhet munkát.

A vajdasági magyar fiatal leginkább olyan szakmát, szakot választ, amelyen a tanitás az anyanyelvén folyik.

A magyarság pozícióvesztése kimutatható, ugyanis az elit foglalkozások körében (állami szektor, közalkalmazott, szakképzett, szolgáltatásban dolgozó), amelyek a presztízsszakmáknak számítanak, a magyarság részaránya alacsonyabb az országos, illetve a vajdasági átlagnál. A magyarságon belül jóval átlagon felüli (1/3-a) a mezőgazdaságban, majd a feldolgozó- és az építőiparban munkásként dolgozók száma.

A fiatal munkanélküliek túlnyomó többségének életkora 19–25 év (kb. 98%) és középiskolai oklevele van.

A felnőttoktatás mindazokra vonatkozik, akik elmúltak 18 évesek és nincs tanulói vagy egyetemista státusuk.

A felnőttképzési tevékenység főleg két területre irányul: •szakképzésre (akár az első szakma megszerzése, vagy az elhibázott (elégtelen) képzésből eredő pályakorrekció, át- és továbbképzés) és az •alapvető kompetenciák elsajátítására (munkahelyi követelmények).

Tartalom szerint, az oktatás következő formáit ismeri a felnőttképzési stratégia:

1. Formális képzési alrendszer, 2. Nemformális képzési alrendszer,.3. Általános vagy szakoktatás 4. Iniciális, kezdők oktatása 5. Folyamatos (kontinuális) oktatás.6. Rendes vagy rendkívüli oktatás,

Helyzetfelmérés:

A magyarországi Szülőföld alap támogatja a felnőttképzési projekteket, bár a szerződések aláírásától a projekt befejezéséig, komplett szakképzési programokat nem lehet befejezni. Ennek akadálya még a kiosztásra kerülő pénzügyi keret is.

Helyzetfelmérés:

A szerbiai Munkaügyi Szolgálat a kis számu felnőttképzési program szervezésénél nem tesz gesztusokat a kisebbségek felé.

A vajdasági magyar lakosság részvétele felnőttképzési programokban a.az utóbbi négy hétbenb.az utóbbi 2 évben

nem

igen 2007-es adat

Helyzetfelmérés:Mindenki tudja, hogy szükség van rá csak nem találjuk a módját, hogy megszülessen az áttörés.

Szerbiában nincs még elfogadott felnőttképzési törvény.

A jelenlegi jogszabályzás szerint, szakmai diplomát csak az iskolarendszerben működő intézmények adhatnak ki.

•nics megoldva a tanerő megfelelő bérezése•nincs megfelelő pézügyi háttér•az átképzés hosszadalmas (a törvény értelmében 2-3 év)

Az állam úgy néz az iskola rendszeren kívüli felnőttképzésre, mint jövedelem-szerzési tevékenységre, amelyet meg kell adóztatni. Ezek az intézmények, normatívák, szabványok és követelményrendszeri kritériumok nélkül, meglehetősen kaotikus és professzionalizmus nélkülöző helyzetet alakítottak ki.

Jelenleg a következő intézmények tevékenykednek kisebb-nagyobb intenzitással a felnőttképzésben:

•Munkás-, nép- és szabadegyetemek,•Művelődési központok, házak, otthonok,•Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat,•Vállalatok vagy multinacionális vállalatok,•Magán (oktató) intézmények, •Oktató központok,•Alapítványok és civil szervezetek,•Teleházak,•Tudományos és szakmai intézmények,•Professzionális és szakmai társulások,•A hadsereg és a rendőrség különleges igényeit kielégítő képzési formák,•Az idősek társadalmi gondoskodásáról szóló intézmények,•Egyházak,•Helyi és globális médiák,•Múzeumok, könyvtárak

Helyzetfelmérés:

Ennyi, eltérő érdekelt csak akkor jelentkezhet egy adott területen, ha nincsenek szabályok, szabványok és megkövetelt feltételek. Ugyanakkor hiányoznak a felnőttoktatásra specializált központok, megfelelő káderrel és felszereltséggel.

A Szerb Kormány 2006. végén hozta meg a Felnőttoktatás stratégiai fejlesztése Szerbiában című határozatát.

amely előlátja a Felnőttképzési törvény meghozatalát, ami viszont a mai napig nem történt meg.

Helyzetfelmérés:

Példa mutatja, hogy 493 324 középiskolai és felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélkülivel szemben 431 200, középiskolai illetve egyetemi végzettséget igénylő szabad munkahely áll.

•lassú, merev gazdasági változásokra érzéketlen oktatási infrastruktúra,

•a munkáltatók nagy többsége új igényeket fogalmaz meg a munkavállalók szaktudását illetően,

•bár a szakmai informáltságot biztosító képzések, tanfolyamok mára már mindenhol az üzleti világ részévé váltak, ám a kisebbségi közegben ezen jelenség másképp manifesztálódik,

•a felnőttképzés, mint az élethossziglani tanulás eszköze vagy velejárója kimarad a kisebbségi oktatáspolitika napirendi pontjai közül, amely maga után vonja kellő mértékű (anyagi, politikai) alultámogatottságát is

Képzéseink:

•EBC*L,•ECDL,•Nyelvtanfolyamok

•Német,•Angol,•Olasz,•Szerb,•Magyar

•Projektmenedzser•Turisztikai szolgáltató,•Szabó-varró, •Targonca kezelő•Fodrász, stb.

Célunk a •tudásközpontú társadalom népszerűsítése, a versenyképesség fenntartása és növelése, a tudás gyarapítása az esélyegyenlőségek biztosításának szemelőtt tartásával az élhetőbb szülőföld megteremtésének érdekében

•a magyarok társadalmi, gazdasági háttérbeszorulásának, marginizálódásának további megakadályozása

•olyan rendszerbe, hálózatba tömörülés amely a párhuzamok kizárásával biztosítja a fejlődést és a gyors reagálást (a piaci igényeknek megfelelő új programok bevezetését)

•megtalálni a kapcsolatot az üzleti szférával és lehetőség szerint elébe menni a munkáltatói igényeknek

VFH

Felhasznált irodalom:•Az Esélyt adó felnőttképzés – konferencia előadásainak gyűjteménye,

Dr. Gabrity Molnár Irén, Magyar közoktatási intézmények részvétele a vajdasági felnőttoktatásban

Takács Zoltán, Munkeerő-kompetencia és a felnőttképzés kapcsolata

•Felnőttoktatás stratégiai fejlesztése Szerbiában, - kormányrendelet (a Szerb Köztársaság 55/05 számú Hivatalos Közlönye, javítva 75/05),

•Oktatás és nevelés rendszerének alaptörvénye (a Szerb Köztársaság 72/2009 számú Hivatalos Közlönye)

Sarnyai Károly, Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény,

Magyarkanizsa

www.cnesa.rs