HelyiEsélyegyenlőségi

Program

Mohács Város Önkormányzata

2013-2018.

ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása

Türr István Képző és Kutató IntézetCím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14.Telefon:06-1-882-3454email: ugyfelszolgalat@tkki.huweb: www.tkki.huFelnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

Tartalom

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP).............................................................................................................3Bevezetés.........................................................................................................................................................3Mohács városának bemutatása........................................................................................................................4Értékeink, küldetésünk....................................................................................................................................8Célok...............................................................................................................................................................9A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE).................................................................11

1. Jogszabályi háttér bemutatása................................................................................................................112. Stratégiai környezet bemutatása............................................................................................................123. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége.....................................................194. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...........................................................345. A nők helyzete, esélyegyenlősége.........................................................................................................496. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...................................................................................................547. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége....................................................................................588. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.....................................................................................................................................639. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága.................................................................................64

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT).................................................................651. A HEP IT részletei.................................................................................................................................65

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...................................................................................65A beavatkozások megvalósítói...............................................................................................................66Jövőképünk............................................................................................................................................67Az intézkedési területek részletes kifejtése............................................................................................67

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT).........................693. Megvalósítás..........................................................................................................................................73

A megvalósítás előkészítése...................................................................................................................73A megvalósítás folyamata......................................................................................................................73Monitoring és visszacsatolás..................................................................................................................74Nyilvánosság..........................................................................................................................................74Kötelezettségek és felelősség.................................................................................................................75Érvényesülés, módosítás........................................................................................................................76

4. Elfogadás módja és dátuma...................................................................................................................77

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) rendelkezéseivel, Mohács Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 31. §-a írja elő a települési önkormányzatok számára.

Mohács Város Önkormányzata az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevontuk az önkormányzat partneri kapcsolatrendszerét; a nemzetiségi önkormányzatok képviselőit, a köznevelés állami, önkormányzati és nem állami intézményfenntartóit, vezetőit, a szociális intézmények állami, önkormányzati és nem állami intézményfenntartóit és vezetőit, a településen működő egészségügyi ellátás vezetőit, a gyermekjóléti intézmények fenntartóit és vezetőit, a civil kezdeményezések szervezőit, továbbá mindazokat, akik a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 58/B. §-a által a 2000 fő feletti települések esetében előírt szociálpolitikai kerekasztal képviselői, résztvevői városunkban.

A HEP-t a települési önkormányzati köztisztviselők készítik el az Ebktv. 31. § (5) bekezdésének előírása alapján. A Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal Népjóléti Osztályának és Titkársági Osztályának vezetői, mint szociális és jogi szakemberek lettek kijelölve a HEP adatgyűjtésre, a HEP fórum összehívására, a HEP elkészítésére és az elkészítéssel kapcsolatos háromnapos továbbképzésen való részvételre.

A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt éves időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend.) tartalmazza.A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet (továbbiakban: 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet) 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik.

A HEP intézkedési terv a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az Ebktv. 31. §-ának (2) bekezdése szerint. Az intézkedéseket a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend. 5. §-ában foglalt célok figyelembe vételével kell meghatározni. A HEP IT-t a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 3. számú mellékletében található forma szerint kell elkészíteni.

Bevezetés

Mohács Város Önkormányzatának mindenkor célja, hogy a város minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa minden polgár esélyegyenlőségét, különös tekintettel a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott célcsoportokra. Az önkormányzat és a HEP fórum, valamint a szociális kerekasztal résztvevői és a város, továbbá a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciójában az esélyegyenlőség területén megfogalmazódott és kitűzött célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében települési esélyegyenlőségi programot alkot, melyben rögzíti a jelennek megfelelő helyzetelemzés megállapításait, valamint a helyzetelemzés során esetlegesen megállapított hiányosságokra vonatkozó intézkedési tervet.

3

Mohács városának bemutatása

Mohács több mint 900 éves város, Magyarország egyik legdélibb települése, a Duna határkikötője. Fejlődésére kedvezően hatott földrajzi helyzete. A Duna és vízi útja jelentősen befolyásolta a halban, vadban gazdag lakott terület sorsát. A tatárjárás okozta pusztítások után ismét fejlődésnek indult: a XIII-XIV. században kialakult nemesi vármegye központja, majd a XV. századtól mezőváros lett. A virágzást a török hódítás törte meg. Az 1526-os mohácsi csata után a város szinte teljes egészében elpusztult, csak az 1687-es második, győztes ütközet után szabadult fel a török hódoltság alól. A nemzetiségek (katolikus magyarok, sokácok, németek, orthodox szerbek) nagyarányú betelepítését a népesség megfogyatkozása indokolta.

A polgárosodás, az ipari fejlődés következtében a XIX. század második felében nagyon sok új létesítménnyel gazdagodott a település. E számos tekintetben pozitív folyamatot az első világháború lassította le, de 1929-től már ismét gyorsabb fejlődés vette kezdetét.

Az 1990-es választások eredményeként megalakult Mohács Város Önkormányzata, így azóta önálló önkormányzatisággal bír a település. Az infrastruktúra teljes kiépítésére is ebben az időszakban került sor. A közigazgatási feladatok ellátására létrejött Mohács Város Polgármesteri Hivatala, mely 2009-től körjegyzőségi feladatokat is ellátott Homorúd településen. 2013. február 15. napjával pedig megalakult a Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal Mohács, mint székhelytelepülés és Homorúd község részvételével.

Ma a közel 20.000 fős lakosságot vallási, nemzetiségi sokszínűség jellemzi. Jelentősek a nemzetközi kapcsolatok: Mohácsnak német, francia, román, lengyel, török és horvát testvérvárosa van.

Mohács több szempontból is fontos közlekedési csomópont. Itt halad keresztül a Budapest-Udvar-Eszék útvonal (56-os út) és innen indul ki a Pécsre vezető 57-es út. A félóránként közlekedő dunai komp az alföldi összeköttetést segíti. Várhatóan komoly gazdaság-élénkítő hatása lesz a térségben elhaladó M6-os autópályának, az ehhez csatlakozó Duna-hídnak és a pár éve kialakított, dinamikusan fejlődő ipari területnek. Vagyis, az elmúlt évtizedben végbement gazdasági átalakulás és privatizáció után újabb beruházások megvalósítására nyílik lehetőség. Az ipari terület nagy területigényű üzemek befogadására is készen áll. Pár éve megkezdte működését az uniós határkikötő, a dunai kikötő további fejlesztésével pedig a város a Dél-Dunántúl egyik logisztikai központjává válhat.

A városban a kereskedelem és szolgáltatás színvonala jó. Mohácson 492 kereskedelmi kisüzlet működik, ebből a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységet folytatók száma 447, működési engedélyköteles tevékenységet folytatók száma 45. A városban 52 vendéglátó egység és 17 szálláshely (1 hotel, 3 panzió, 13 magánszálláshely) található.

A város összterülete 112 km2, melyből a belterület 10,2 km2.

A szilárd hulladék gyűjtése megoldott, mely kiegészül szelektív hulladékgyűjtéssel is. Az úthálózat aszfaltozott, csak néhány szakaszon szorul javításra. A település több parkkal, sportpályával rendelkezik.

A szociális alapszolgáltatások jó színvonalon, szervezetten működnek.

Orvosi rendelés, fogorvosi rendelés, fekvőbeteg ellátás, védőnői szolgálat a településen elérhető.

Mohácson az intézményi ellátórendszer az alábbiak szerint épül fel:- 1 bölcsőde (társult helyi önkormányzatok fenntartásában), - - 1 családi napközi (óvodában integráltan),- - 7 óvoda (5 társult helyi önkormányzatok fenntartásában, 2 egyházi fenntartásban), - - 5 általános iskola (3 állami fenntartásban, 2 egyházi fenntartásban), - - 1 alapfokú művészetoktatási intézmény (állami fenntartásban), - - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, - - Idősek Otthona, integráltan szociális alapszolgáltatásokkal (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres

házi segítségnyújtás, étkeztetés, idősek nappali ellátása), - - Fogyatékosok, Pszichiátriai Betegek Otthona (fogyatékosok nappali ellátásával, étkeztetéssel,

támogató szolgálattal), - Mohács Városi Kórház,- - Egészségügyi Alapellátó Szolgálat,

4

- - Mohácsi Jenő Városi Könyvtár,- - Ifjúsági Centrum,- - Kanizsai Dorottya Múzeum.

Nemzetiségek a városban

A 18. századi újranépesüléstől a városban nagyobb számban éltek magyarok, németek szerbek, sokácok (horvát szubetnikus csoport) és cigányok. Ha az anyanyelvet vizsgáljuk, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy ekkoriban négy nyelven beszélt a város lakossága: magyarul, németül, horvátul és szerbül. Mohács mindig is befogadó település volt, ennek köszönhető nagymértékben az, hogy a nemzetiségek fenn tudtak maradni és identitásukat megőrizve az 1990-es években nemzetiségi önkormányzatokat tudtak alakítani.

Magyarországon a kisebbségek jogait a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993. évi LXXVII. törvény szabályozta. Jelenleg a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a hatályos jogszabály.A 2001-es népszámlálási adatok alapján a legnagyobb kisebbségi csoportot a cigányság képviseli, őket követik a németek, majd a horvátok, és a 13 kisebbség közül a szerbek a hetedik helyet foglalják el. A város lakóinak nemzetiségi összetétele 2001-ben: magyar: 93%; cigány: 2,4%; horvát: 4,7%; német: 9,6%; szerb: 0,6%; ismeretlen, nem válaszolt: 5,9% a KSH adatai alapján. A nemzetiségek nemzeti idenditásának megőrzésében nagy szerepe van az 1988-ban, Darazsácz István vezetésével alakult Zora Táncegyüttesnek (az együttes repertoárjában makedón, szerb, horvát (bunyevác, sokác, bosnyák) táncok szerepelnek), a Filákovity István által alapított és 2013-ban 40 éves jubileumát ünneplő mohácsi nemzetiségi néptánccsoprotnak, mely valamennyi nemzetiség hagyományát ápolja. Továbbá nagy szerepe van a Singende Quelle nevű német kórusnak is.

A 2006-os választásokat megelőzően módosították a választási eljárásról szóló jogszabályt, és a nemzetiségi önkormányzatok létrejöttének előfeltételévé tették, hogy minimum 30 polgár az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és a választásokat megelőzően felvételét kérje a jegyzőnél az adott kisebbség névjegyzékébe. A választáson csak azok szavazhattak, akik előzetesen kérték felvételüket a névjegyzékbe. Mind a négy nemzetiség alakított önkormányzatot 2006-ban is és 2010-ben is.

A nemzetiségi önkormányzatok és a városi önkormányzat között nagyon jó kapcsolat alakult ki. Hosszú évek óta segítjük egymás munkáját, figyelemmel kísérjük a határidőket, és segítséget nyújtottunk 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben a megváltozott finanszírozás alapján kiírt feladatalapú támogatás pályázásában.

A nemzetiségekkel kapcsolatos ügyintézést, a jegyzőkönyvek megyei kormányhivatal felé továbbítását törvényességi felülvizsgálat céljából jelenleg a Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal Titkársági Osztálya látja el.

Demográfiai adatok:

Az alábbi táblázaton 1990-től kezdődően nyomon követhetjük a változásokat. A lakosságszám folyamatos csökkenését figyelhetjük meg 1994-ig. Majd az 1995. évben az előző évihez képest a lakosságszám 93 fővel emelkedik. 1996-tól kezdődően ismét folyamatos csökkenés tapasztalható, a lakosságszám 2006-ban a legkevesebb.

Lakosságszám alakulása 1990-es évtől 2006-ig

1990 20 326 fő1991 20 325 fő1992 20 314 fő1993 20 120 fő1994 19 970 fő1995 20 063 fő1996 19 916 fő1997 19 723 fő1998 19 555 fő1999 19 445 fő

5

2000 19 453 fő2001 19 181 fő2002 19 085 fő2003 19 049 fő2004 19 054 fő2005 19 033 fő2006 18 945 fő

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

Fő Változás

2007 19035 2008 19129 100%2009 18993 99%2010 18884 99%2011 18604 99%2012 18604 100%

Az 1. számú táblázat alapján jól látható, hogy a 2007-es évben növekedés kezdődik, majd a 2009-es évben újra csökkenő tendenciát mutat az állandó lakosok száma, azonban a 2013-as KSH adatok alapján ismét növekedés fugyelhető meg, mivel a 2013-as KSH adatok alapján a város lakosságszáma 2013. január 1. napján 19 458 fő.

A demográfiai adatok vizsgálatánál nagy figyelmet kell fordítanunk a lakosság korcsoportos megoszlására, mivel ezek alapján jól behatárolható, hogy a szociális és a gyermekjóléti ellátórendszer fejlesztésénél melyek azok a korcsoportok, amelyek száma növekszik. Melyek azok, amelyeket valamilyen formában érintenek a szociális ellátásokon belül a pénzbeli és természetbeni támogatásokkal kapcsolatos változások. Számukra elengedhetetlen a változásoknak megfelelő segítség nyújtása az ellátórendszeren keresztül.

2. számú táblázat - Állandó népesség

 

fő %

nők férfiak összesen nők férfiaknő 0 0% 0%

0-2 évesek n.a. n.a. 523 n.a. n.a.0-14 éves 1217 1325 2542 48% 52%

15-17 éves 248 296 544 46% 54%18-59 éves 5081 5826 10907 47% 53%60-64 éves 746 574 1320 57% 43%65 év feletti 2032 1219 3251 63% 37%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

6

Az alábbi táblázaton szemléltetjük a lakónépesség korcsoport és nem szerinti megoszlását a 2012. évre vetítve.

Lakónépesség korcsoport és nem szerinti megoszlása a 2012. évben

Életkor Férfi Nő Összesen0-2 n.a. n.a. 5230-14 1217 1325 2542

15-17 248 296 54418-59 5081 5826 1090760-64 746 574 1320

65 év feletti 2032 1219 3251

Forrás: TEIR, KSH-TSTAR

A következő táblázatban, nyomon követhetjük 2004. és 2012. között az élve születések és a halálozások számát.

IDŐSZAK ÉLVE SZÜLETÉS

HALÁLOZÁS

2004. 166 2132005. 141 2322006. 161 2142007. 188 2202008. 141 2272009. 159 2102010. 195 2392011. 163 2472012. 164 237

Forrás: Mohácsi közös Önkormányzati Hivatal adatai alapján.

Az alábbi táblázat az öregedési indexet szemlélteti:

3. számú táblázat - Öregedési index

65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%)

2001 3947 240 1644,6%2008 4340 185 2345,9%2009 4417 188 2349,5%2010 4509 173 2606,4%2011 4571 159 2874,8%2012 n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A lakosság összetételének vizsgálatakor célszerű kiszámolni a belföldi bevándorlásokat is, mely mutatja a város területén zajló migrációt.

7

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg

2008 471 373 982009 305 340 -352010 348 372 -242011 326 371 -452012 n.a. n.a. 0

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Fenti táblázatot elemezve megállapítható, hogy az elvándorlás mellett a város vonzereje azért jelentős, mivel a bevándorlás is szép mutatókkal rendelkezik, igaz száma az elemzett elvándorlással szemben némileg alulmarad.A természetes szaporodásnál sajnos az elmúlt évekre jellemző tendencia (ami nemcsak helyi sajátosság, hanem országos is), hogy negatív értéket kapunk, hiszen a vizsgált években mindig alacsonyabb volt a születések száma, mint az elhalálozások száma.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő)

2008 162 251 -892009 176 250 -742010 195 239 -442011 163 247 -842012 164 237 -73

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Értékeink, küldetésünk

Értékeink az esélyegyenlőség jegyében a településen megvalósuló programok, fejlesztések, infrastrukturális beruházások. Küldetésünk az esélyegyenlőség minél magasabb fokban történő megvalósulása, ennek érdekében a helyzetelemzés elkészítése, továbbá az esetleges szükséges intézkedések rögzítése.Mohács Város Önkormányzata az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során törekszik arra, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a város lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is, hiszen az esélyegyenlőség mindenki számára fontos érték.

Fogalmak az esélyegyenlőséggel kapcsoaltban:Asszimiláció: A kisebbség beolvad a többségbe: önkéntesen vagy kívülről való nyomás hatására átvéve annak kulturális sajátosságait és elhagyva a sajátját.Marginalizáció: Valamely társadalmi csoport önhibáján kívül a társadalom peremére kerül.Szegregáció: A társadalom valamely szegmensében megvalósuló erőszakos és/vagy intézményi-strukturális, nyílt és/vagy rejtett elkülönítés.Szeparáció: A társadalmi kirekesztéssel és/vagy a társadalmi asszimilációval szembeni védekezésként megvalósuló önkéntes elkülönülés (pl. nemzetiségi intézmények).Integráció: A társadalom különböző csoportjainak közös térben megvalósuló sikeres együttélése, illetve az együttélés feltételeinek megteremtése. Az integráció egyik változata a „rideg integráció”, mely fókuszában a csoportheterogenitás létrehozása áll, és amely nem tesz tartalmi beavatkozást a heterogén csoportban történő sikeres fejlesztésre. Inklúzió: Alapértelmezése a befogadás, azaz az exklúzió (kirekesztés) ellentétes irányú folyamata. Azon a társadalmi felismerésen alapul, hogy különböző életmódok és identitások létezhetnek egy időben és egy

8

helyen, és hogy a közöttük létrejövő kommunikáció gazdagítja mindegyik résztvevőt. Az inkluzív társadalom, mint szemlélet követői a kölcsönös befogadást tartják szem előtt minden területen.Inkluzív (befogadó) nevelés: Az integráló nevelési térben a gyerekek/tanulók befogadó nevelése akkor tud megvalósulni, ha a gyerekek/tanulók társadalmi és kulturális hátteréből, valamint egyéni adottságaiból adódó különbségeire az intézmény komplexitásában képes reflektálni. Vagyis inkluzív az az oktatást-nevelést megvalósító intézmény, mely a gyerek/tanuló csak rá jellemző sajátosságait maximálisan figyelembe véve, azokból kiindulva, azokra értékként építve alakít ki befogadó környezetet.

Célok

A helyi esélyegyenlőségi program kidolgozásának célja, hogy

- a döntéshozók részére egy olyan alapdokumentum készüljön, amely átfogó képet nyújt az esélyegyenlőség megvalósulásának helyzetéről, különös tekintettel a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében kiemelt célcsoportok helyzetére, a szociális szükségletére;

- meghatározza azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a város az esélyegyenlőség biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások, köznevelési intézmények, egészségügyi ellátást nyújtó intézmények fejlesztésének további szereplőit;

- az esetlegesen hiányzó ellátások, szolgáltatások megszervezésének módja meghatározásra kerüljön;

- az esélyegyenlőség szem előtt tartásával egy olyan rendszer jöjjön létre, amely minőségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások, ellátások középpontjában az egyén áll;

- egy olyan párbeszéd, „rendszer” jöjjön létre, amely összehangoltan, koordináltan működik, a lehető legteljesebb mértékben megvalósítja a településen az esélyegyenlőséget;

Esélyegyenlőség érvényesítése: néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, a szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Mohács Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:

- az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,- a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet,- a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai

A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a

mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és

9

fogyatékkal élők.

A HEP helyzetelemző részének célja

1. Elsődleges célunk számba venni a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében – fentebb - nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

2. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.

3. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP intézkedési tervének célja

- Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások megfogalmazása, tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. - Nagyító alá venni, hogy a városunkban élő, kiemelt célcsoportokhoz tartozók a teljes lakossághoz viszonyítva milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. - További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.- Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

10

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

Az esélyegyenlőségi programban foglalt helyzetelemzés a város területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére esetleg korlátozott maradhat a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőtlenségi intézkedések nélkül.

Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mélyszegénységben élőket és a romákat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva – az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve – tovább bővíthető.

Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatnak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a jó minőségű szolgáltatásokra, a munkavállalásra, karrierre, egyáltalán a minőségi életre.

1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és

a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:

Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

(továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban:

Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

előírásaira.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása

Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben – törvény keretei között – önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület – törvényi felhatalmazás alapján – egyes közszolgáltatások

11

igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. E részben ezeket a képviselő-testületi, az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő rendeleteket is szükséges bemutatni.

A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik.

Az esélyegyenlőségi célcsoportok esélyegyenlőségének előmozdítására Mohács Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott alábbi rendeletek szolgálnak:

- A szociális ellátásokról szóló 13/2000. (IV.28.) ör.,- A rászoruló lakosság szociális tűzifa támogatásáról szóló 1/2012. (I.23.) ör., - A közművelődésről szóló 13/2002. (VII.1.) ör., - A városi óvodák működési, felvételi körzethatárának meghatározásáról, az óvodai beíratás rendjéről, az óvodák nyári-téli szüneti és igényváltás körüli nyitva tartásáról szóló 13/2007. (V.29.) ör., - A gyermekvédelem rendszeréről szóló 14/2000. (IX.28.) ör., - A szociális földprogramról szóló 15/2011. (V.2.) ör., - Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 19/1994. (IX.21.) ör., - A közműves vízellátásról, valamint az önkormányzati bérlakások bérlőinek víz- és csatornadíj fizetési kötelezettségeiről szóló 19/1998. (VI.24.) ör.,

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

Mohács Város Önkormányzat HEP-jének készítése során az alábbi stratégiák, fejlesztési tervek, koncepciók kerültek áttekintésre, ezzel biztosítva az önkormányzati dokumentumok összhangjának megteremtését:- Mohács Város Önkormányzatának Településszerkezeti Terve, - Mohács Város Sportkoncepciója, - Mohács Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzete és terve, - Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal Esélyegyenlőségi Programja, - Mohács Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója,- Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési Koncepciója.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

A Mötv. 87. §-a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

Előzmények:Mohács Város Önkormányzatának képviselő-testülete a „többcélú” társulási feladatokkal összefüggésben,a köznevelés terén, a kötelezően igénybe veendő kéményseprő-ipari közszolgáltatás terén tagja társulásnak.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146. § (1) bekezdése alapján e törvény hatályba lépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják 2013. június 30. napjáig.

12

1. Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás

A kistérség bemutatása:

A kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy vagy több központra szerveződő településcsoport, amely a települések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. Meghatározó funkciói az önkormányzati, közszolgáltatási szerep, melybe a szociális ellátás is beletartozik, területfejlesztési funkció, államigazgatási feladatok ellátása.

A kistérség, a pécsi kistérség után, a megye második legnagyobb területű kistérsége (87 800 km²). A domborzatilag alapvetően két (síksági, dombsági) részre tagolódó kistérség természetföldrajzi adottságai elsősorban a mezőgazdaság számára kedvezőek, több helyen kiválóak. A kistérség mezőgazdaságát hagyományosan magas színvonalú művelési kultúra jellemzi, mind növénytermesztése, mind állattenyésztése meghaladja az országos színvonalat. Az ipar szerepe mérsékeltebb, mezőgazdasági feldolgozóipari, de főként könnyűipari vállalatok alakultak át, szűntek meg a rendszerváltást követően.

A kistérség majdnem fele az apró és kistelepülés kategóriába tartozik, sok közöttük a zsáktelepülés. A térséget alapvetően az infrastrukturális feltételek gyengesége, a vasúti közlekedési lehetőségek fokozatos romlása, a távolsági autóbuszjáratok gyakoriságának csökkenése jellemzi.

A villamos-energia ellátás minden településen megoldott, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya szintén 100%-os. A szennyvízhálózat kiépítése terén jelentős javulás történt az elmúlt években, és csak két településen nem biztosított a vezetékes gázellátás.

A kistérség népessége évtizedek óta folyamatos csökkenést mutat, 1949 óta 27%-kal csökkent, amelynek oka egyrészt a csökkenő születésszám, a magas halálozási arány, a közepes termékenység, másrészt a migrációs folyamatok. A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulást alkotó 43 településből 19 az 500 fő alatti és 24 az 500 fő feletti település. A 2013. január 1-i adatok alapján a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás lakossága 51 039 fő, ami lakosságszám növekedést mutat a 2007. évihez képest, de nem éri el a 2005. évi kistérségi lakosságszámot.

A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás területi elhelyezkedése

Dél-Dunántúli Régió

Baranya megye

Mohácsi Kistérség

13

A mohácsi kistérség népessége 1995. és 2013. között

Település 1995. 2000. 2005. 2007. 2013.Babarc 869 794 828 794 769

Bár 694 620 610 573 592Belvárdgyula 488 466 464 421 447

Bezedek 327 307 301 255 258Bóly 3733 3731 3875 3885 3895

Borjád 452 466 456 429 433Dunaszekcső 2416 2308 2208 2055 2086Erdősmárok 131 122 103 85 99

Feked 307 277 251 205 217Geresdlak 1085 988 937 880 826

Görcsönydoboka 513 475 446 414 407Hásságy 322 301 296 274 301

Himesháza 1286 1223 1177 1162 1103Homorúd 831 778 728 619 647Ivándárda 288 292 272 250 258Kisbudmér 154 138 144 132 117Kisnyárád 272 241 238 232 209

Kölked 1176 1138 1155 1149 1054Lánycsók 2699 2732 2752 2698 2598

Lippó 658 630 604 514 537Liptód 315 278 249 228 229Majs 1179 1165 1123 1047 1037

Maráza 242 236 210 201 201Máriakéménd 555 558 569 571 537

Mohács 20700 20207 19928 19044 19458Monyoród 220 202 189 195 190

Nagybudmér 254 260 238 246 212Nagynyárád 927 873 811 796 750

Olasz 620 634 613 627 627Palotabozsok 1204 1149 1068 989 966

Pócsa 195 191 192 192 190Sárok 171 174 159 130 131

Sátorhely 700 685 731 681 672Somberek 1878 1800 1702 1545 1605

Szajk 807 786 810 840 875Szebény 535 495 470 454 416

Szederkény 1821 1859 1864 1833 1878Székelyszabar 727 700 678 656 640

Szűr 347 342 319 302 300Töttös 683 652 649 603 592Udvar 204 194 189 166 168

Véménd 1806 1737 1625 1561 1553Versend 886 921 962 951 959

Összesen: 55 677 55 456 53 160 50 884 51039 Forrás: a www. ksh.hu honlapján elérhető adatok alapján került összeállításra.

A Társulás jövője 2013. július 1. napjától:

A Mohácsi térség önkormányzatainak képviselő-testületei a Mötv. 87.-95. §-ai, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 10.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet előírásaira - abból a célból, hogy a térség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, a testületeik döntése alapján megkötött Társulási Megállapodást felülvizsgálták, és egységes döntésük alapján a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulást (továbbiakban: Társulás) egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján a Mötv. 87. §-a alapján önkormányzati társulásként működtetik tovább 2013. július 1. napjától, 43 település részvételével.

14

A Társulás vállalt tevékenységei:A közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, illetve hatékonyabb ellátása érdekében:

1. a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 57. § (1) bekezdésében meghatározott alapszolgáltatások közül az étkeztetés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás vonatkozásában a Társulás fenntartja, szakmailag koordinálja a II.1. pontban foglalt intézményeket.

2. a Társulás fenntartja, szakmailag koordinálja a Sztv. 65. §-ában foglalt jelzőrendszeres házi segítségnyújtást szolgáltató intézményeket (Egyesített Szociális Intézmény, Sombereki Szociális Otthon).

3. a Társulás szakmai tevékenységével segíti a személyes gondoskodás keretébe tartozó, az Sztv. 57.§ (1) bekezdésében meghatározott szociális alapellátási formák közül a családsegítés, és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 15.§ (2) bekezdésében meghatározott személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását a fenntartásában működő Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a Bóly Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat intézményein keresztül.

4. A Társulás segíti, koordinálja a 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gytv.) 43. § alapján gyermekjóléti alapellátások közül gyermekek nappali ellátásának együttes szervezését.

5. A Társulás gyakorolja a fenntartói jogokat a személyes gondoskodás keretébe tartozó, az Sztv. 57.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti időskorúak ápolását és gondozását nyújtó alábbi intézmények tekintetében:

- Egyesített Szociális Intézmény (7700 Mohács, Gólya u.42.), - Sombereki Szociális Otthon (7728 Somberek, Dózsa György u.19.);

6. Az Sztv. 57.§ (2) bekezdés d) pontja valamint a 80.§ (3) bekezdés a) pontja szerint átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (időskorúak gondozóháza) biztosítása céljából fenntartja az Egyesített Szociális Intézményt.

7. a Társulás segíti az egészségügyi alapellátás szervezését, ezen belül a központi ügyelet szervezését.

8. a Társulás végzi a települési szilárd és/vagy folyékony hulladékgyűjtés és -kezelés közös szervezését;

9. a Társulás végzi az útkezelői (útüzemeltetői és fenntartási) feladatok szervezését;

10. a Társulás végzi a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás közbeszerzési eljárásainak szervezését és bonyolítását, valamint segíti tagjai közbeszerzési eljárásainak szervezését;

11. a Társulás végzi a Társulást létrehozó valamennyi település és azok költségvetési szervei vonatkozásában a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott belső ellenőrzési feladatok ellátását, e célból a Társulás a Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatalban elkülönült munkaszervezetben 1 fő, a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező köztisztviselőt foglalkoztat, akik fölött a munkáltatói jogokat Mohács Város Jegyzője és polgármestere gyakorolja;

12. a Társulás végzi a kéményseprő-ipari közszolgáltatás tevékenységet az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 2012. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari mikro-társulások tekintetében;

13. Társulás működteti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 44.§ c) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát;

15

14. Társulás szervező tevékenységével segíti egyes sporttevékenységek térségi ellátását, feladatokat vállal diáksport-, valamint a szabadidősport térségi szervezésében, ezen tevékenységével segítséget nyújt a sport céljait szolgáló létesítmények szolgáltatásainak biztosításhoz, valamint közös pályázatok készítésével és benyújtásával segíti a sport feltételeinek javítását a kistérségben;

15. a Társulás szervező tevékenységével segíti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározottak szerint az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítését, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátásának biztosítását; ennek érdekében kistérségi energetikust alkalmaz.

Fentiekből jól érzékelhető, hogy a 43 települést magában foglaló társulás a szociális ellátórendszer kiépítésével és működtetésével kiemelkedő részt vállalt a szociális szolgáltatások nyújtásában. Az ellátórendszer megfelelő, színvonalas működtetése érdekében az alábbi intézményeket tartja fenn:- Egyesített Szociális Intézmény (7700 Mohács, Gólya u. 42.)Telephelye: 7700 Mohács, Gólya u. 15.- Sombereki Szociális Otthon (7728 Somberek, Dózsa Gy. u. 19.)Telephelye: „Sombereki Caritas” Integrált Alapszolgáltatási Központ (7728 Somberek, Kossuth l. u. 128.)- Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (7700 Mohács, Eötvös u. 6.), - MTKT Idősek klubja Himesháza (7735 Himesháza, József A. u. 1.), - MTKT Gondozási Központja Lippó (7781 Lippó, Kun Béla u. 53.), MTKT Idősek Klubja Majs (7783 Majs, Kossuth u. 304.), - MTKT Idősek Klubja Sátorhely (7785 Sátorhely, Perényi 19.), MTKT Idősek Klubja Véménd (7726 Véménd Szabadság tér 8.)Telephelye: MTKT Idősek Klubja Dunaszekcső (7712 Dunaszekcső, Halász u. 4.)- Bóly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (7754 Bóly, Nyárádi u. 2.)- Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (7700 Mohács, Eötvös u. 6.),

Kiemelném, hogy a Társulás is rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval, melyet első ízben 2009-ben készítettünk el, és amely vonatkozásában az akkor működő Dél-Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács a 8/2009. (10. 07.) DDRSZT számú állásfoglalásával a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás elismerését fejezte ki „a koncepció készítőinek a magas színvonalért és a szociális szolgáltatók példás együttműködéséért.”

2. Mohács-Bár-Homorúd-Sátorhely-Székelyszabar Köznevelési Intézményfenntartó Társulás

Mohács-Sátorhely-Székelyszabar-Homorúd-Bár Közoktatási Intézményfenntartó Társulás 2008 júniusában jött létre, rendelkezik hatályos társulási megállapodással. Mivel 2013. január 1. napját megelőzően is működött már, ezért a társulási megállapodás felülvizsgálata fenti rendelkezés értelmében kötelező. Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 87. -95. §-aiban foglaltak alapján, önkéntes és arányos teherviselés érvényesítése céljából, valamint feladat- és hatáskör hatékonyabb, célszerűbb ellátására, a fent megnevezett önkormányzatok képviselő-testületei (továbbiakban: a társulás tagjai), feladatellátási kötelezettségük alapján az Mötv. 13.§-ának bekezdésének 6. pontjában foglalt köznevelési közfeladatairól (óvodai nevelésről), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. – 43. §-aiban foglalt gyermekek napközbeni ellátásról (családi napközi működtetéséről, bölcsődei ellátásról) intézményfenntartó társulás létrehozása útján gondoskodnak. A Mötv. 13.§-ának bekezdésének 6. pontjában foglalt köznevelési közfeladatairól (óvodai nevelésről), valamint a a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. – 43. §-aiban foglalt gyermekek napközbeni ellátásról (családi napközi működtetéséről, bölcsődei ellátásról) való gondoskodás.

16

A köznevelési intézmények közös fenntartásával a társult települések óvodai neveléssel kapcsolatos kiadásainak csökkentése.

Feladatai:

- óvodai nevelés

- nemzetiségekhez tartozók óvodai nevelése

- a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

- bejáró óvodások ellátása

Egyéb köznevelési szakmai feladatok.

- szervezett intézményi étkeztetés biztosítása

- munkahelyi vendéglátás

Gyermekjóléti alapellátás:

- bölcsődei ellátás

Működési területe: Óvoda estében: a társult önkormányzatok közigazgatási területe.Bölcsődei ellátás tekintetében: Mohács város közigazgatási területe. Családi napközi esetében: Bári Tagóvoda Családi Napközije: Bár és Dunaszekcső közigazgatási területe.Szőlőhegyi Óvoda Családi Napközije: Mohács közigazgatási területe.

A társulás által közösen fenntartott intézmény neve és címe:- Mohács Térségi Óvodaközpont, Bölcsőde és Családi Napközi

Mohács, Rókus u. 28.

A társulás által közösen fenntartott intézmény tagintézményei: - Mohács Térségi Óvodaközpont és Bölcsőde Székelyszabari Tagóvodája, Székelyszabar, Árpád u. 53.- Mohács Térségi Óvodaközpont és Bölcsőde Bári Tagóvodája, Bár, Szabadság u. 23.- Mohács Térségi Óvodaközpont és Bölcsőde Völgyesi Jenő Tagóvodája, Mohács, Iskola u. 4.- Mohács Térségi Óvodaközpont és Bölcsőde Sátorhelyi Tagóvodája, Sátorhely, Park u. 1.

A társulás által közösen fenntartott intézmény további telephelyei, ahol óvodai nevelést, családi napközis nevelést, bölcsődei gondozást folytat:- 7700 Mohács, Brodarics tér 1.- 7700 Mohács, Eötvös u. 26.

- 7700 Mohács, Szőlőhegy, Bári u. 1.

- 7700 Mohács, Dózsa Gy. u. 9.

17

3. Mohácsi Kéményseprő-ipari TársulásA társulás feladata: A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény alapján a közfeladat ellátásának hatékony, szakszerű biztosítása, a közszolgáltatás szabályszerű biztosításának ellenőrzése.

Társult települések:

Település Lakosság száma  (2013.január 1.)

Mohács 19458Bár 592Dunaszekcső 2086Homorúd 647Ivándárda 258Kisnyárád 209Kölked 1054Lánycsók 2598Lippó 537Nagynyárád 750Sárok 131Sátorhely 672Somberek 1605Székelyszabar 640Összesen: 31237

A fentiekből látható, hogy három olyan Mötv. által szabályozott önkormányzati társulásnak is tagja és székhely települése Mohács, amelyek az esélyegyenlőség szempontjából a legjelentősebb közszolgáltatásokat biztosítják vagy segítik.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A helyzetelemzés alapjául szolgáló adatokat egyrészt a Mohácsi közös Önkormányzati Hivatal, önkormányzati intézmények és társszervezetek által nyújtott adatokból, másrészt a TEIR rendszerből válogattuk le. Sajnos a vártnál kevesebb adat érkezett bizonyos célcsoportokra vonatkozóan (romák, fogyatékkal élők, nők).

Az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozóan – adatszolgáltató meghatározása, adatgyűjtés megnevezése, gyakorisága – segítséget nyújtott a Központi Statisztikai Hivatal honlapjának Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) szerinti adatgyűjtésre vonatkozó oldala: http://www.ksh.hu/adatgyujtesek_adatatvetelek_2013

Az adatgyűjtést és kutatást segítette a www.teir.hu adatbázis, továbbá a HEP fórumon és a HEP elkészítésével összefüggésben megkeresett intézményvezetők, pedagógusok, szociális, egészségügyi szakemberek, állami, önkormányzati, egyházi fenntartók, civil szerveztek.

18

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek.

A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza (Ld. pl. A tartós szegénység csökkentésének lehetőségei Magyarországon, Budapest Intézet, 2012,. www.budapestinstitute.eu/uploads/BI_tartos_szegenyseg_okok_1.1.pdf). A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység („a szegénység fiatal arca”: a szegények mintegy 30%-a 0–17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él).

Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza.

A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma.

Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik.

A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. §-ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

A szegénység számos társadalmi tényezőtől függ. Legfőbb okai között említhetők mindenekelőtt a társadalmi, kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység és az eltérő jövedelmi viszonyok. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része a pénzbeli juttatások rendszereiből származik (családi pótlék, szociális segély, időskorúak járadéka, GYES).

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

Az esélyegyenlőség kulcselemei a foglalkoztatottság és a munkavégzés, mert ezek jelentősen hozzájárulnak a lakosság gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Az alábbi táblázatok jól szemléltetik a városunkra jellemző foglalkoztatottságot, bemutatva az elmúlt évek változásait nemek és korosztályok szerinti bontásban.

19

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

év

15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő férfi összesen nő férfi összesenfő fő fő fő % fő % fő %

2008 6826 6504 13330 738 10,8% 843 13,0% 1581 11,9%2009 6723 5159 11882 584 8,7% 629 12,2% 1213 10,2%2010 6622 6428 13050 790 11,9% 898 14,0% 1688 12,9%2011 6533 6370 12903 743 11,4% 792 12,4% 1535 11,9%2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A nyilvántartott álláskeresők számának elemzésénél igen eltérő adatokat kapunk, ha az elemzett éveket összehasonlítjuk. 2008-ról 2009-re az álláskeresők száma jelentősen csökkent mind a női és mind a férfi álláskeresők tekintetében. Majd a 2010-es évre számuk ismét magasabbra kúszik, 2011-ben mindkét nem tekintetében ismét csökkenés figyelhető meg, amely a férfiak esetében jelentős.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen.

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011

nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 1579 1206 1677 1523

20 éves és fiatalabbfő 56 45 63 41% 3,5% 3,7% 3,8% 2,7%

21-25 évfő 232 152 246 214% 14,7% 12,6% 14,7% 14,1%

26-30 évfő 221 148 197 192% 14,0% 12,3% 11,7% 12,6%

31-35 évfő 201 151 211 182% 12,7% 12,5% 12,6% 12,0%

36-40 évfő 233 171 212 183% 14,8% 14,2% 12,6% 12,0%

41-45 évfő 193 153 234 219% 12,2% 12,7% 14,0% 14,4%

46-50 évfő 171 116 172 159% 10,8% 9,6% 10,3% 10,4%

51-55 évfő 179 174 207 173% 11,3% 14,4% 12,3% 11,4%

20

56-60 évfő 91 91 124 147% 5,8% 7,5% 7,4% 9,7%

61 év felett fő 2 5 11 13% 0,1% 0,4% 0,7% 0,9%

Jól látható az adatokból, hogy a 2011-es évre minden korcsoportnál mérséklődött a regisztrált munkanélküliek száma.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

év

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő fő %nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen

2008 738 843 1581 513 512 1025 69,5% 60,7% 64,8%2009 584 629 1213 320 321 641 54,8% 51,0% 52,8%2010 790 898 1688 359 365 724 45,4% 40,6% 42,9%2011 743 792 1535 390 437 827 52,5% 55,2% 53,9%2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők

számanő férfi összesen nő Férfi összesenfő fő fő fő % fő % fő %

2008 1375 1282 2657 85 6,2% 89 6,9% 174 6,5%2009 1323 1260 2583 55 4,2% 49 3,9% 104 4,0%2010 1269 1252 2521 59 4,6% 77 6,2% 136 5,4%2011 1217 1238 2455 64 5,3% 74 6,0% 138 5,6%2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

b) alacsony iskolai végzettségűek1 foglalkoztatottsága

A munkanélkülivé válás egyik oka az alacsony iskolai végzettség, illetve a nem megfelelő képzettség, ezért fontos megvizsgálni e szempont alapján is a lakosság összetételét.

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerintév nyilvántartott

álláskeresők száma A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai

végzettség szerint

1 Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása

21

összesen

8 általánosnál alacsonyabb végzettség

8 általános8 általánosnál

magasabb iskolai végzettség

Fő fő % fő % fő %2008 1581 73 4,6% 594 37,6% 914 57,8%2009 1213 52 4,3% 402 33,1% 759 62,6%2010 1688 86 5,1% 634 37,6% 968 57,3%2011 1535 73 4,8% 552 36,0% 910 59,3%2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

éváltalános iskolai felnőttoktatásban

résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban

eredményesen elvégzők száma

fő Fő %2009 n.a. n.a. 0%2010 n.a. n.a. 0%2011 n.a. n.a. 0%2012 n.a. n.a. 0%

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

év

középfokú felnőttoktatásban

résztvevők összesen

szakiskolai felnőttoktatásban

résztvevők

szakközépiskolai felnőttoktatásban

résztvevők

gimnáziumi felnőttoktatásban

résztvevők

fő fő % fő % fő %2009 n.a. 0,0% 0,0% 0,0%2010 n.a. 0,0% 0,0% 0,0%2011 n.a. 0,0% 0,0% 0,0%2012 n.a. 0,0% 0,0% 0,0%Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

c) közfoglalkoztatás

3.2.9. számú táblázat – Közfoglalkoztatásban résztvevők számaév Közfoglalkoztatásban Aránya a Közfoglalkoztatott Aránya az aktív korú

22

résztvevő személyek száma

település aktív Korú lakosságához

romák/cigányok száma

roma/cigány lakossághoz

2010 941 n.a. n.a. n.a.2011 461 n.a. n.a. n.a.2012 582 n.a. n.a. n.a.

A közfoglalkoztatás 6-9 hónapig tart. Előnye, hogy segíti a munka világába történő integrálódást, ugyanakkor tartós megélhetést, anyagi biztonságot nem jelent. Megfigyelhető, hogy évről évre nagy számban kerülnek be azok közfoglalkoztatásba, akik korábban már részt vettek a programban.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

Mohács a vidékiek számára is jól megközelíthető. A városközpontban található a buszvégállomás, működik a vasúti közlekedés is. Településünk a kerékpárosok számára is nagyon élhető város, ugyanis kerékpárral közlekedni jól lehet a város területén, sőt a kerékpárutak kínálta lehetőségekkel Lánycsókig, Bárig is közlekedhetnek a lakók két keréken. A városvezetés szorosan együttműködik a munkaügyi központtal, a központ évente beszámol tevékenységéről a képviselő-testület előtt.

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

A pályakezdő fiataloknak fontos információ, hogy végzettségük megszerzése után vegyék fel a kapcsolatot mielőbb a munkaügyi központtal. A központ kapcsolatban áll a munkaadókkal, így a regisztrált álláskeresőket tudja segíteni. Továbbá fel tudják mérni, hogy szükséges-e átképzés, esetleg végzetségnek megfelelő szakirányú továbbképzés. A munkaügyi központ általi tanácsadás is nagyon jelentős, egy pályakezdő fiatal életében. Továbbá a munkaügyi központtal való kapcsolattartás hozzásegíti a fiatal pályakezdőket ahhoz is, hogy továbbképzéseken, tanfolyamokon vegyenek részt. A továbbképzések, tanfolyamok jellege központilag meghatározott, „projektciklusokra” bontott.

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

Felnőttképzési programokkal a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Mohácsi Kirendeltsége foglalkozik. A helyi foglalkoztatási programok keretében a legfontosabb a közfoglalkoztatás megemlítése. Mely elsődleges célja, hogy visszavezesse az aktív korúakat a munka világába. Városunk nagy hangsúlyt fektet a közfoglalkoztatás megszervezésére és lebonyolítására, nyomon követésére is.

g) mélyszegénységben élők és romák2 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása

A mélyszegénységben élők és romák részesülhetnek lakásfenntartási támogatásban, részt vehetnek adósságkezelési eljárásban, a családokban nevelkedő gyermekek részére az Önkormányzat különféle kedvezményeket biztosít. A mélyszegénységben élők és romák részt vesznek a közfoglalkoztatásban, az önkormányzatnál és önkormányzati saját fenntartású intézményekben. A 2011-es év során igénybe vehették az önkormányzatnál a kedvezményes tüzifa vételi lehetőséget, mely 750 család számára nyújtott jelentős segítséget.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

2 Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. § (1)-(3) bekezdését).

23

A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos panasszal nem találkoztunk.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

E területen az Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók:

Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély.

Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás.

3.3.1. számú táblázat – Álláskeresési segélyben részesülők számaÉv Nyilvántartott álláskeresők száma Segélyben részesülők fő Segélyben részesülők %2008. 1. negyedév 1762 1162008.2. negyedév 1615 872008. 3. negyedév 1642 732008. 4. negyedév 1581 812008. átlag 1650 822009. 1. negyedév 1781 1132009.2. negyedév 1797 1142009. 3. negyedév 1408 782009. 4. negyedév 1213 802009. átlag 1549 872010. 1. negyedév 1364 1572010.2. negyedév 1210 1052010. 3. negyedév 1221 1012010. 4. negyedév 1688 1672010. átlag 1370 1132011. 1. negyedév 1835 1702011.2. negyedév 1536 1092011. 3. negyedév 1458 1072011. 4. negyedév 1535 252011. átlag 1591 1012012. 1. negyedév 1866 172012.2. negyedév 1333 162012. 3. negyedév 1354 182012. 4. negyedév n.a. n.a.2012. átlag n.a. n.a.Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak számaév nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési

járadékra jogosultak

24

fő fő %

2008 1581 217 13,7%2009 1213 284 23,4%2010 1688 333 19,7%2011 1535 205 13,4%2012 n.a. 82 0,0%

Fenti táblázat mutatja a nyilvántartott álláskeresők számát. A 2009-es évben elindult csökkenéshez képest jól látszik, hogy 2010-ben ismét erőteljesen megnövekedett az álláskeresők száma, azonban a 2011-es év ismét csökkenést mutat.

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális

segélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) Azoknak a száma, akik 30

nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT

jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet

alapján megvonták a támogatástfő

15-64 évesek %-ában

fő munkanélküliek %-ában

2008 842 701 n.a. n.a. 0 02009 240 202 n.a. n.a. 0 02010 516 450 n.a. n.a. 0 02011 732 624 n.a. n.a. 0 02012 712 625 n.a. n.a. 0 0Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos ügyintézés a Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal Népjóléti Osztályán zajlik. Fenti táblázat mutatja 2008 és 2012 között az ellátásban részesülők számát. Számuk a 2012-es évben csökkent, nagymértékben köszönhető ez a közfoglalkoztatásban történő alkalmazásnak.

Munkaerő-piaci szolgáltatásokAz Flt. III. fejezete rögzíti a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény által nyújtott szolgáltatások a következők:a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása,b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,c) munkaközvetítés.

Álláskeresők támogatása

A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti.

A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén.

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében.

A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató

25

Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek.

Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén.

Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

Mohács Város Önkormányzatának lakásállománya a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény hatályba lépésekor 976 darab volt. A törvény 45. §-a alapján a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg a bérlőt. Ennek következtében a jó minőségű és komfortfokozatú lakásokat a bérlők megvásárolták. Mohács Város Képviselő-testülete 1994-ben alkotta meg a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 18/1994. (IX.21.) számú rendeletét. A rendelet kihirdetését követően 1998. december 31-ig 773 darab lakást vásároltak meg. A megmaradt szociális bérlakások száma 153 darab volt.

Ezt követő időszakban a város sokat tett a lakáshelyzet javítására. Megépült a Budai Nagy Antal utca 14. szám alatt a 20 lakásos bérház, amely piaci bérű bérlakásként működik. A Milleniumi lakóparkban, a Liszt Ferenc utcai lakóparkban több, mint 100 lakótelek került kialakításra.

a) bérlakás-állománySzociális bérlakás 171Szakemberlakás 15Szükséglakás 1Piaci bérű társasház 20Hitelprogramos lakás

30

Összesen 237Forrás: Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal adatai alapján.3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

évösszes

lakásállomány (db)

bérlakás állomány

(db)

szociális lakásállomány

(db)

egyéb lakáscélra használt

nem lakáscélú

ingatlanok (db)

ebből elégtelen lakhatási

körülményeket biztosító

lakások száma

ebből elégtelen lakhatási

körülményeket biztosító

lakások száma

ebből elégtelen lakhatási

körülményeket biztosító

lakások száma

ebből elégtelen lakhatási

körülményeket biztosító

lakások száma

2008 8706 n.a. 202 0 169 0 0 02009 8733 n.a. 207 0 171 0 0 02010 8737 n.a. 235 0 171 0 0 02011 8751 n.a. 237 0 171 0 0 02012 237 0 171 0 0 0

Mohács Város Önkormányzata számára mindig kiemelt jelentőséggel bírt, hogy az önkormányzat rendelkezzen szociális bérlakás állománnyal annak érdekében, hogy a rászorulókat időről időre el tudja

26

helyezni. A bérlakások igénylése jelenleg a Népjóléti Osztályon zajlik, minden év novemberében felülvizsgálatra kerülnek a bérlakás igénylők, mely alapján megszületik a következő évi bérbeadási névjegyzék. A lakások kiutalása után a lakáskezelés a többségi önkormányzati tulajdonban lévő Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. feladatkörében történik.

b) szociális lakhatás

A városvezetés kiemelt figyelmet fordít a szociális lakhatásra, bérlakás állomány kezelésére. Aki nem rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, továbbá alacsony jövedelme nem teszi valószínűsíthetővé annak lehetőségét, hogy ingatlant szerezzen, Mohács Város Önkormányzata lehetőséget nyújt arra, hogy bérlakás igénylőként benyújtsa kérelmét. A kérelmeket nyilvántartjuk, minden év őszén aktualizáljuk, és meghatározásra kerül a következő évre a lakásbérbeadási névjegyzék. 2009-ben hitelprogram keretében a város 30 darab lakást vásárolt annak érdekében, hogy a lakhatási nehézségeken enyhítsen.

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

Egyéb lakáscélra használtnem lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik az önkormányzat.

d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanságJelenleg nincs veszélyeztetett lakhatási helyzet a településen. A nyilvántartás alapján 2012-ben egy magántulajdonban lévő lakóingatlan leégett, az itt élő családot ideiglenesen elhelyezte az önkormányzat. A Mohács-Kölked Református Társegyházközség fenntartásában működik a Hajléktalanokat Ellátó Központ (7700 Mohács, Jókai u. 28.) Nappali Melegedő 50 férőhellyel. A fenntartó és Mohács Város Önkormányzata között évekkel ezelőtt ellátási szerződés köttettet.

e) lakhatást segítő támogatások

Év Lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

Adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008 1623 1422009 1551 3012010 1474 3802011 1706 412

A lakhatást segítő legfőbb támogatás, amely a rezsiköltségek mérséklésére irányul, a lakásfenntartási támogatás. Fenti táblázat jól szemlélteti az igénylők magas számát. Az igénylők száma évről évre növekszik, melynek okai lehetnek elsősorban a munkanélküliség, az alacsony jövedelmi helyzet, a fűtési időszakban jelentősen megnövekvő rezsiköltségek. A Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal biztosít adósságkezelési szolgáltatást. A támogatásban részesülők száma évről évre dinamikusan növekszik. Elsődleges okai szintén az előbbiekben említettek között kereshetőek.

f) eladósodottság A lakosság eladósodottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk.

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása

Városunk külterületén Mohács-Szőlőhegyen is viszonylag sokan élnek állandó jelleggel. Az elmúlt években kialakított kerékpárútnak és a jó buszközlekedésnek köszönhetően a közlekedés megfelelő. Az óvodai ellátás, családi napközi szolgáltatás, az orvosi ellátás biztosított.

27

Városunkat kettészeli a Duna. A közlekedés a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. kezelésében álló komppal biztosított, kedvezményekkel. A túlparton élők számára is biztosított helyben az óvodai, általános iskolai köznevelés, az orvosi ellátás.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

Mohácson nincsenek kifejezetten telepszerű szegregátumok. A déli városrészben talán picit magasabb lehet a roma lakosság száma, de adatokkal e téren nem rendelkezünk. Továbbá jelentős az arányuk az itt élő nem roma lakosoknak is. Ennek okán a HEP kötelező 3.5. a) (a Telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)), b) (a Telepen/szegregátumon élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.), c) (szegregációval veszélyeztett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai)elemeit nem tudjuk kifejteni.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

Mohács Város Önkormányzata az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírásai alapján az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,b) a fogorvosi alapellátásról,c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,d) a védőnői ellátásról,e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

Mohács Város Önkormányzata fenntartásában működik az Egészségügyi Alapellátó Szolgálat (székhelye: 7700 Mohács, Véradó u. 1.), mely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Szolgálat szervezésében hat felnőtt háziorvosi, egy vegyes és négy gyermek háziorvosi, négy vegyes fogorvosi, valamint 2 iskolafogászati körzet működik. Továbbá a védőnői szolgálat megszervezése is itt zajlik. A város egészségügyi ellátása magas színvonalú. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett

háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok

száma

2008 13 7 52009 13 7 52010 13 7 42011 11 6 (körzetösszevonás) 42012 11 6 42013 11 6 4

A településen 6 közforgalmú (a település lakosságát ellátó) gyógyszertár működik, és ezen kívül 1 pedig a Tesco áruház bevásárlóközpont területén.

28

A 3.6.2. számú táblázat a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számát mutatja a településen éves lebontásban. Az ellátásban részesülők száma 2008 és 2009 között mutatta a legjelentősebb növekedést.A közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés 2013. január 1. napjától a Mohácsi Járási Hivatal hatáskörébe tartozik.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 711

2009 7882010 7782011 7232012 758

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Mohács Város Önkormányzata

Az alábbi táblázat az ápolási díjban részesítettek számát mutatja éves lebontásban. Az igénylők száma évről évre növekszik. Mind több ember vállalja fel, hogy saját hozzátartozóját otthonában gondozza. Az ápolási díj megállapításában 2013. január 1. napjától eljár a Mohácsi közös Önkormányzati Hivatal Népjóléti Osztálya, illetve a Mohácsi Járási Hivatal.

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma

év ápolási díjban részesítettek száma

2008 125

2009 1362010 1482011 1672012 178

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Mohács Város Önkormányzata fenntartásában működik az Egészségügyi Alapellátó Szolgálat, melyen keresztül az önkormányzat biztosítja a védőnői ellátást, a fogorvosi ellátást és a járóbeteg-ellátást. A védőnői ellátás keretén belül biztosított az óvodai, iskolai szakmai feladatellátás.

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés

Városunkban a szűrővizsgálatokat már kisgyermekkorban elkezdik az alábbiak szerint:- Az Egészségügyi Alapellátó Szolgálat Védőnői Szolgálata védőnői, illetve a gyermek háziorvosok a gyermekeknél 1,3,6 hónapos korban úgynevezett státuszvizsgálatot végeznek, mely mind a testi, mind a szellemi fejlődésre kiterjed. A hatodik hónap után évente történik a szűrővizsgálat 6 éves korig. - Az Egészségügyi Alapellátó Szolgálat Védőnői Szolgálata védőnői a felnőtt női lakosság részére nővédelmi tanácsadást is tartanak. - Az iskolaorvos és a védőnők a testi fejlődés mellett látás-hallás vizsgálatot is végeznek az iskolákban. - A felnőtt háziorvosok betegeik körében a jogszabályokban meghatározott rendszeres szűrővizsgálatokat folyamatosan végzik. - Évente több szűrőnap kerül megszervezésre melynek keretében az alábbi méréseket végzik: vérnyomásmérés, koleszterinmérés, testzsír-mérés és vércukormérés.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés

29

A súlyos és halmozottan fogyatékos, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság javaslatának figyelembevételével.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenéseMohács Város Önkormányzatának képviselő-testülete mindig nagy hangsúlyt fektetett a közétkeztetés színvonalára, ezért a mai napig a közétkeztetés keretén belül étkező gyermekek étkeztetését (mely törvényi kötelezettség is) önkormányzati fenntartású költségvetési szerven keresztül (Közétkeztetést Ellátó Szervezet székhelye: Mohács, Dózsa Gy. u. 30.) biztosítja. Az étrendek összeállításánál alapvető szempont, hogy az adott korcsoport számára javasolt energia, szénhidrát, zsír, vitamin, ásványi anyag és élelmi rost bevitel teljesüljön. További szempont, hogy az étrend összeállítása során érvényesüljön az egészségmegőrző és betegségmegelőző táplálkozás, a változatosság, az idényszerűség és korszerűség, mind a felhasznált nyersanyagok, mind az alkalmazott konyhatechnológiai eljárások esetében. Az egészséges étrend minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos, mely élelmezésvezető szakember bevonásával történik.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés

Mohács Város Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti, hogy törődjön lakosai testi egészségével, illetve, hogy már fiatalkorban megszerettesse a mozgást, a sportot. Hisszük és valljuk, hogy ha a mozgásban gazdag életmód már gyermekkorban beépül a mindennapi tevékenységek közé, akkor a későbbiekben is életigénnyé léphet elő generációkon át. Városunkban a gyermekek olyan osztályba is járhatnak, amelyben emelt óraszámban biztosított a testnevelés, valamint különböző táncos programok közül választhatnak. Városunkban működik az MTE (Mohácsi Torna Egylet, mely többek között futball, kézilabda, judo, atlétizálás, pingpong lehetőségeit nyújtja), továbbá különböző civil szerveződések által kínált táncolási-mozgási lehetőségek, nemzetiségi néptánc oktatók programjai közül lehet választani.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat.

Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás.Fenti alapszolgáltatások közül Mohács Város Önkormányzata a szigeti településrészen tanyagondnoki szolgálatot tart fenn és működtet. A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő Egyesített Szociális Intézményben (székhelye: 7700 Mohács, Gólya u. 42.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, étkeztetés biztosított. A Mohács Város területén működő Pándy Kálmán Otthon (székhelye: 7700 Mohács, Újváros 10.) (melynek jelenleg a Mohács-Kölked Református Társegyházközség a fenntartója a várossal kötött ellátási szerződés útján) fogyatékosok nappali ellátását, támogató szolgáltatást biztosít.

Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Az intézmény jelenleg Mohács várossal együtt 27 településen látja el a szociális és gyermekvédelmi alapellátások közül a családsegítő, a gyermekjóléti és a helyettes szülői hálózat feladatait. A 2013. I. féléves jelentés alapján az ellátottak száma 5130.

Az intézmény által nyújtott további szolgáltatások:

30

Jelzőrendszeri esetmegbeszélés keretében havi rendszerességgel előadókat, szakembereket hívnak meg a védőnők, gyermekorvosok, oktatási intézmények szakmai munkájának megkönnyítése érdekében.

Preventív tevékenységük a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájának koordinálása, programszervezés.

Kapcsolattartás biztosítása apai és nevelőszülői láthatások koordinálásával, felügyeletével, konfliktuskezeléssel.

Adósságkezelési szolgáltatás: rászorult családok lakhatást segítő ellátása tanácsadással, önkormányzat általi adósságrész átvállalással.

E-on számlatartozás mérséklése a HÉRA Alapítvány által az önkormányzaton keresztül.

Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény.

Egyesített Szociális Intézmény

Az intézmény 2006-ban ünnepelte alapításának 70. évfordulóját. Szakmai és gazdaságossági okok miatt az évek, évtizedek során vertikális integráció alapján működik az intézmény, vagyis a szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátás egymásra épülnek.A 2003-tól kezdődően megvalósított beruházásoknak köszönhetően mára két telephelyen működhet az intézmény, így egy egységes, komplex idősvédelmi centrum jött létre.

Az intézmény nyújtotta szolgáltatások és azok kapacitásai

Étkeztetés 160 fő Házi segítségnyújtás 36 gondozottJelzőrendszeres házi segítségnyújtás 80 készülékIdősek klubja 30 férőhelyIdősek otthona két telephelyen 145 férőhely

Pándy Kálmán Otthon (székhelye: 7700 Mohács, Újváros 10.)

(Mohács-Kölked Református Társegyházközség fenntartásában)

Az otthon 1952-től fogadja az egész ország területéről az ellátásra igényt tartó értelmileg akadályozott felnőtteket, valamint pszichiátriai betegeket. Az 1998-ban megkezdett desinstitucionalizáció keretében két rehabilitációs célú és egy ápoló-gondozó lakóotthon épült az értelmileg akadályozott, illetve halmozottan fogyatékos embereknek. Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő pszichiátriai betegeknek két rehabilitációs lakóotthon áll a rendelkezésére. Fogyatékos személyek napközbeni ellátására és támogató szolgáltatás igénybevételére a Mohácsi Többcélú Kistérségi társulás valamennyi települése vonatkozásában lehetőséget biztosít az intézmény.

Az intézmény nyújtotta ellátások és azok kapacitásai

Fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonaVárakozók száma

50 férőhely17 fő

Pszichiátriai betegek otthona 83 férőhely

31

Várakozók száma 18 főRehabilitációs lakóotthonok

- értelmileg akadályozott fiatalok- pszichiátriai betegek részére

16 férőhely24 férőhely

Ápoló-gondozó lakóotthonok – halmozottan sérült személyeknek

12 férőhely

Fogyatékos személyek nappali intézménye 30 férőhelyTámogató szolgáltatásEllátottak száma

-117 fő

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakorA szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés, illetve az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt nem indult eljárás. Ha panasz érkezne az ellátottaktól vagy azok hozzátartozóitól a fenntartó felé, akkor az minden esetben soron kívüli kivizsgálással járna.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításakor a pozitív diszkrimináció érvényesülhet a vizsgált célcsoportok mindegyikénél. Ide tartozhat a korábban már említett lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás, továbbá a szociális ellátás terén a házi segítségnyújtás, nappali ellátás.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai

Minden évben nagy hangsúlyt fektet a városi önkormányzat a helyi közösséget megmozgató, összekovácsoló rendezvények szervezésére. A képviselő-testület a változatos kulturális programok szervezésével, megrendezésével, más szervezésben történő támogatásával biztosítani kívánja a város lakosainak számára a tartalmas együttlét, művelődés és szórakozás lehetőségét. A város kulturális életét színesítik a településen működő énekkarok, tánccsoportok, zenekarok. A közösségi élet színtereihez tartozik az Ifjúsági Centrum (székhelye: 7700 Mohács, Széchenyi tér 16.), mint a közművelődés biztosításának intézményesült formája, a nyilvános könyvtári ellátást biztosító Mohácsi Jenő Városi Könyvtár (székhelye: 7700 Mohács, Eötvös u. 2.). Mohács Város Önkormányzata saját fenntartású múzeumot működtet, a Kanizsai Dorottya Múzeumot (7700 Mohács, Kisfaludy u. 9.), amelyben gyakoriak az időszaki kiállítások is, a meglévő állandó kiállítás mellett. A Város gazdasági társasága működteti a Busóudvart, amely szintén a helyi kulturális művelődés színtere. Az ENSZ UNESCO a Busójárást a Szellemi Világörökség részének nyilvánította, melyre nagyon büszkék vagyunk, évről évre színvonalasabb a február hónapban megrendezésre kerülő Busójárás városi ünnepségünk, mely rengeteg látogatót vonz, de ugyanúgy a helyieket is kicsalogatja. Minden év májusában kerül megrendezésre a Nepomuki Szent János ünnepség (Vizek védőszentje), mely szintén nagyon színvonalas, és nagyon sok látogatót vonz. Minden év augusztusában kerül megrendezésre a Néptáncfesztivál, szintén lenyűgöző műsorokkal, magyar (mohácsi) és más országokból érkező tánccsoportok fellépésével, mely gálája az augusztus 20-ai városi ünnepség része.

Az Ifjúsági Centrumban az intézménybe betérőknek informatikai segítségnyújtással szolgálnak az ingyenes információs pontban, továbbá az informatikai teremben. Segítséget nyújtanak önéletrajzírásokhoz is.A számítástechnika területén a Mohácsi Német Önkormányzat a Nemzetiségek Házában (7700 Mohács, Kossuth L. u. 51.) három számítógéphez való ingyenes hozzáférést nyújt az odalátogatók számára.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

A közösségi együttélést főként a harmónia jellemzi, mivel Mohács mindig is befogadó település volt, több nemzetiség élt együtt, a betelepülések időszakai szerint kialakult enyhe nemzetiségi határok mára szinte

32

teljesen elmosódtak, ami a lakhely megválasztását illeti. A harmóniát jellemzi, hogy négy nemzetiségi önkormányzat is működik a város területén, akikkel egytől egyig nagyon jó a kapcsolata a városnak, együttműködési megállapodás útján segítjük munkájukat. A nemzetiségi önkormányzatok rendezvényei még jobban erősítik a lakosság összetartását, mivel a rendezvények nyilvánosak, azokra nemzetiségi hovatartozás nélkül bárki ellátogathat.

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

A helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásának legjobb példái a civil, önkéntes összefogások, melyekkel a hátrányos helyzetű családok mindennapjait lehet és kell segíteni. A rászorulóknak rendszeresen gyűjt adományokat a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, továbbá a hátrányos helyzetű gyermekeknek gyermektábort is szervez minden évben. Az Ifjúsági Centrum pedig a nyári időszakban nagyon méltányos áron gyermekmegőrzést vállal. Továbbá, rászorultságtól függően az ingyenes nyári étkeztetés is biztosított.

Az Ifjúsági Centrum ad helyt a Kábítószer Ellenes Fórum (továbbiakban: KEF) üléseinek, értekezleteinek, képzéseinek, rendezvényeinek.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

A városban Mohácsi Roma Önkormányzat működik. Elnökével és tagjaival Mohács Város Önkormányzatának példaértékű a kapcsolata. A véleményüket a képviselő-testület az éves munkaterv összeállításával kapcsolatban mindig kikéri. Mohács Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatában is rögzítette, hogy tanácskozási joggal mindig meghívja az elnököt a testületi ülésekre. A Mohácsi Roma Önkormányzat munkáját együttműködési megállapodással segítjük, továbbá önkormányzati tulajdonú, teljesen újszerű épületben biztosítunk helyet számukra.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek

A munkanélküliek száma magas, ami tovább fokozza az elszegényedést

A közfoglalkoztatás továbbfolytatása, helyi foglalkoztatási lehetőségek maximális

kihasználtságaTöbbgenerációs munkanélküliség, a hátrányos helyzetből való kilépés még nehezebbé válik

Szükséglet alapú felzárkóztatási program kidolgozása, szociális és gyermekjóléti

szolgáltatások további magas színvonalon történő biztosítása

A Mohácsi Roma Önkormányzat szerint magas a 8. általános iskolát nem végzettek száma

Adatgyűjtés, jelentkezők esetén folyamatos képzések szervezése

A célcsoport életkörülményeiről történő adatbázis hiányos.

Felmérés az adathiányok pótlására.

A tartós munkanélküliek között sokan piacképtelen szakmával rendelkeznek

A szakképzettség állapotának felmérése és eredménytől függően szakképzések szervezése

33

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

Az Országgyűlés a 47/2007. (V.31.) számú határozatával fogadta el a „Legyen jobb a Gyermekeknek 2007-2032” Nemzeti Stratégiát, melynek fő célja, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését és javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. Minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre kell különös tekintettel lenni, akiknek az érdekei a megvalósítás és a hozzáférés során a legjobban sérülnek.

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés).

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év 18 év alattiak száma a népességben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek

közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek

száma

veszélyeztetett kiskorú gyermekek

száma

2008 3235 26 1378 13782009 3189 3 1389 13892010 3152 17 1574 15742011 3086 9 280 2802012 3048 20 287 287Forrás: TeIR, KSH Tstar

Fenti táblázatból jól látható, hogy a védelembe vételek száma évről évre növekszik. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek számánál a statisztika torz képet mutat. A valóság alapjául az utóbbi két év az irányadó, a korábbi évek számadatai valószínűleg rosszul értelmezett fogalomhasználatból adódhatnak.

A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

Pénzbeli és természetbeni ellátások:a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

34

c) a gyermektartásdíj megelőlegezése,d) az otthonteremtési támogatás,e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.

A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:a) a gyermekjóléti szolgáltatás,b) a gyermekek napközbeni ellátása,c) a gyermekek átmeneti gondozása.

A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:a) az otthont nyújtó ellátás,b) az utógondozói ellátás,c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:a) a védelembe vétel,b) a családbafogadás,c) az ideiglenes hatályú elhelyezés,d) az átmeneti nevelésbe vétel,e) a tartós nevelésbe vétel,f) a nevelési felügyelet elrendelése,g) az utógondozás elrendelése,

Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak:a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. §),b) a fővárosi főjegyző,c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője,d) a helyettes szülő, nevelőszülő,e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő,f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság.

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni3. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)4

3 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet Gyvt-ben rögzített definíciója a sablon készítésekor még nem ismert.4 Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november

35

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint.

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és

1. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balettművészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban

részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1))

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesítettek száma

Ebből tartósan

beteg fogyatékos gyermekek

száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben

részesítettek száma

Ebből tartósan

beteg fogyatékos gyermekek

száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben

részesítettek száma

2008 1340 134 0 n.a. 11642009 1369 137 0 n.a. 10472010 1465 147 0 n.a. 11182011 1351 135 0 n.a. 10762012 n.a. n.a. 0 n.a. n.a.Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére.

Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki

a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll

pénzbeli támogatást folyósít. (Gyvt. 20/C. § (1))

36

c) gyermekek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

A rászoruló gyermekek nyári étkeztetésben részesülnek, melynek számát és arányát a 4.1.3. táblázat mutatja.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben résztvevők

száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők

száma iskola 1-8.

évfolyam

50 százalékos mértékű

kedvezményes étkezésre jogosultak

száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyv-ellátásban részesülők

száma

Óvodáztatási támogatásban

részesülők száma

Nyári étkeztetésben

részesülők száma

2008 342 602 254 1368 5 300 2009 338 610 332 1332 9 3082010 321 589 330 1434 25 2952011 337 573 302 1360 37 2412012 315 557 304 1333 57 2402013 257 541 278 1280 60 304

Fenti táblázat elemzésénél látható, hogy az ingyenes étkezetésben résztvevők száma (óvoda és iskola), valamint a tankönyvellátásban részesülők száma mérsékelt csökkenést mutat. A csökkenés oka kereshető a csökkenő gyermeklétszámban is.Ugyanakkor az idei évben a nyári étkezetésben részesülők száma dinamikusan növekedett.

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek: Elsősorban a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény szerinti menedékjogot kérő, menekült, menedékes, oltalmazott vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező gyermekek helyzetére szükséges kitérni. A menedékes - rászorultsága esetén - jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint ellátásra és támogatásra. A menekültügyi hatóság, valamint a jegyző az ellátásra, támogatásra vonatkozóan határozattal dönt (2007. évi LXXX. törvény, 32. §).

A nem magyar állampolgárságú gyermekek esélyegyenlőségnek biztosítása esetén az elsődleges cél, hogy a gyermekek bejussanak a számukra megfelelő közoktatási intézményekbe , illetve oktatásuk során az interkulturális pedagógiai program megszervezésének feltételei biztosítottak legyenek. A köznevelési törvény minden Magyarországon élő vagy tartózkodó gyermek számára előírja az oktatásban történő kötelező részvételt, a magyar menedékjogi törvény pedig kifejezetten hivatkozik a gyermek mindenek felett álló érdekének elvére. A nagyobb befogadó állomásokon megjelenő, külföldi állampolgárságú gyermekek egy része nem kerül be közoktatási intézménybe, vagy aránytalan utaztatással, intézményváltás során jut csak hozzá oktatási szolgáltatáshoz.

4.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma

37

év

Magyar állampolgársággal nem rendelkező óvodások száma

(fő)

Ebből hátrányos helyzetű

(fő)

Magyar állampolgársággal nem rendelkező

általános iskolások száma

(fő)

Ebből hátrányos helyzetű

(fő)

Magyar állampolgársággal nem rendelkező,

18 év alatti középiskolások

száma (fő)

Ebből hátrányos helyzetű

(fő)

2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0

Óvodai felmérést követően a fenti táblázat nullás, mivel nincs az intézményekben nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

Mohács városában nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet, a mélyszegénységben élő családok a város különböző területein élnek. Mohács Város Önkormányzata szociális bérlakások kiutalásával is elősegíti hosszú évek óta a társadalmi integrációt.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata, melynek Mohács Város Önkormányzata maradéktalanul eleget is tesz.

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

A gyermekek egészségügyi szűrése részben a védőnői hálózaton keresztül, részben az intézményhálózaton (óvoda, iskola) keresztül biztosított. Mohács Város Önkormányzata fenntartásában működik az Egészségügyi Alapellátó Szervezet (székhelye: 7700 Mohács, Véradó u. 1.) költségvetési szerv. A szerv keretén belül került megszervezésre a védőnői hálózat, mint szakmai egység. A védőnői szolgálat a nővédelem, a várandósok, csecsemők és óvodás korú gyermekek, valamint a szervezett oktatásban résztvevő tanulók ellátása, gondozása. Tevékenységük alapelve a prevenció.

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

38

év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008 9 68

2009 9 69

2010 9 71

2011 9 68

2012 10 69

Forrás: TEIR.

4.3.1.1.Területi védőnő

Csak az óvodások száma

0-6 éves Iskola védőnő Ellátottak száma ált.és középiskola

2008 5 136 218 4 7562009 5 138 228 4 7302010 5 142 228 4 7312011 5 136 226 4 7282012 5 138 222 3 926

Forrás: Egészségügyi Alapellátó Szolgálat adatai alapján

39

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

Mohács Város Önkormányzata fenntartásában működő Egészségügyi Alapellátó Szolgálat keretében került megszervezésre a gyermek háziorvosi szolgálat. 2009-es évig 5 gyermekorvosi körzet, 2010-es évtől 4 gyermekorvosi körzet került megszervezésre. A gyermekek háziorvosi ellátása 7700 Mohács, Véradó u. 1. szám alatti rendelőkben történik. A házi gyermekorvosi szolgálat elsődleges, személyes és folyamatos ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából a 14. életévet be nem töltött személyek számára, felkérésre a 14-18 év közötti lakosokat is elláthatja.

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzőiÉv Betöltetlen

gyermekHáziorvosi praxisok

Gyermekorvosok által ellátottesetek

2008 0 18.5602009 0 18.2802010 0 17.9802011 0 18.9172012 0 18.516

c) 0-7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl.: korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

Mohácson bölcsőde a belváros szívében működik, nagyon jól megközelíthető kerékpárral, tömegközlekedéssel, autóval és gyalogosan is. Az intézmény 88 férőhelyes 7 bölcsődei csoporttal, korszerű csoportszobákkal. A település sajátosságaihoz igazodóan családi napközi működik a Mohács Térségi Óvodaközpont, Bölcsőde és Családi Napközi Szőlőhegyi Óvodai Feladatellátási helyen (7700 Mohács-Szőlőhegy, Bári út 1.) 5 férőhellyel. Korai fejlesztésre Mohácson van lehetőség.

d) gyermekjóléti alapellátás A Mohács-Bár-Homorúd-Sátorhely-Székelyszabar Köznevelési Intézményfenntartó Társulás (székhelye: 7700 Mohács, Széchenyi tér 1.) fenntartásában lévő Mohács Térségi Óvodaközpont, Bölcsőde és Családi Napközi (székhelye: 7700 Mohács, Rókus u. 28.) költségvetési szerv keretén belül került megszervezésre a Mohácsi Városi Bölcsőde. A bölcsődébe jelentkező gyermekek számát minden évben felülvizsgáljuk, és megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy szükségszerű-e új bölcsődei csoport kialakítása esetleges más helyszínen (épületben) is. A 2013/2014-es nevelési évben a jelentkezők száma ennek megszervezését nem indokolta.A költségvetési szerv Szőlőhegyi (7700 Mohács, Bári út 1.) intézményegységében a bölcsődés korú gyermekek ellátása végett, a gyermekjóléti alapellátás keretén belül megszervezésre került a családi napközi 5 fős férőhelyszámmal. Ennek megszervezésére a földrajzi távolság miatt volt szükség. A férőhelyek számát a 2013-as évben 7 főről 5-re csökkentettük jelentkezők hiányában.

40

Az alábbi táblázat a bölcsőde és a beíratott gyermekek számát mutatja. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év bölcsődék száma

bölcsődébe beírt

gyermekek száma

Szociális szempontból felvett

gyerekek száma (munkanélküli szülő,

veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló

szülő)

Működő összes bölcsődei

férőhelyek száma

2008 1 102 14 702009 1 101 12 702010 1 94 8 982011 1 94 9 982012 1 88 10 882013 1 88 11 88

Mohács város közigazgatási területén egy bölcsőde működik, kiváló, belvárosi helyen, amely tömegközlekedéssel, gépjárművel, kerékpárral, illetve gyalogosan is könnyen elérhető. Az intézményben 7 csoport működik 88 férőhellyel.

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

év családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008 7 0

2009 7 0

2010 7 0

2011 7 0

2012 7 0

2013 5 0

41

A bölcsődei és családi napközi ellátásra folyamatosan igény van. Az esetleges várakozási idő rövid, igyekszünk az elhelyezést mihamarabb biztosítani.

e) gyermekvédelem

A gyermekvédelmi törvény a köznevelési intézmények, az egészségügyben dolgozók, az önkormányzat, a járási hivatal, a rendőrség, ügyészség, bíróság feladatává teszi a gyermekek védelmét. Ebben a munkában az érintett szerveknek szorosan együtt kell működniük. A gyermekvédelem terén kiemelt szerepet játszik a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, és a gyámhivatal. Városunkban a szervek közötti kommunikáció, egyeztetés, információcsere jól működik. Bármelyik szervhez érkező jelzés haladéktalan kivizsgálást von maga után, rendszerint a feladatellátásban érintett többi szerv bevonásával. A gyermekvédelemben kiemelt szerepe van a Mohács Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak (7700 Mohács, Eötvös u. 6.).

Továbbá megemlíteném a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ (székhely: Pécs, egyetem u. 2.) székhely intézmény Mohács, Perényi u. 13. szám alatti telephelyén működő Különleges Gyermekotthont. Az intézményben nyújtott szolgáltatótevékenység típusa: otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás. A szolgáltató tevékenység formája: gyermekotthon, mely különleges gyermekotthonként (tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott) gyermekeket lát el összesen 20 fős férőhelyen.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokKrízishelyzet kezelésére – amennyiben az anyagi jellegű – az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít a rászorulóknak. Krízishelyzet esetén segítséget nyújt a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. Más jellegű krízishelyzet esetén a településhez legközelebb Bólyban található családok átmeneti otthona.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

Az általános iskolákban számos szakkör működik, délutáni sportfoglalkozáson vehetnek részt a gyerekek. Alapfokú művészetoktatás keretében több hangszeren zenei tanulmányokat folytathatnak a diákok. Nyári szünidőben a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat hátrányos helyzetű gyermekek számára táboroztatást szervez, nappali felügyelet, különböző programok a Kossuth Filmszínházban és az Ifjúsági Művelődési Centrumban is működnek nyáron.

A Bozsik program keretén belül a tanórán kívüli labdarugó foglalkozások és események intézményi támogatása az önkormányzati társulás által fenntartott óvodákban. A program fő célkitűzése, hogy egységes, átlátható utánpótlás-nevelési rendszert alakítson ki.

Az SNI-s gyermekek számára pingpong verseny kerül megrendezésre évi 2 alkalommal az Ifjúsági Centrumban.

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

A gyermekétkeztetés a tanév során és azon kívül is a nyári szünetben munkanapokon megoldott. A mélyszegénységben élő tanulókat az iskolai étkezetésben, ingyenes tankönyvellátásban, erdei iskolai részvételi lehetőséggel, nyári táboroztatással támogatjuk. Tanulmányi munkájukat az Integrált Pedagógiai Programmal, az Útravaló Ösztöndíj Programmal (2005-), valamint korrepetálásokkal, tehetséggondozással segítjük.

A KIK által fenntartott intézményekben a tanulók számára rendszeres foglalkozásokat tartanak a következő témakörökben: helyes táplálkozás, a dohányzás, alkoholfogyasztás és a drogok veszélyeiről, továbbá hogyan mondjunk nemet a káros szenvedélyekre témakörről. Ingyenes tankönyvi ellátásban 2013-as évben 1280 fő részesült (bővebben lásd: 4.1.3. táblázat)

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei

42

Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

Az ellátó rendszerekben a gyermekvédelmi törvénybe beépített kedvezmények, valamint az önkormányzat rendeletében megfogalmazott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szolgál a pozitív diszkrimináció érvényesítésére.

Továbbá az integráló óvodai nevelés keretében folyamatos kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal, a különleges bánásmód és a fejlesztés lehetőségeinek megteremtése, gyógypedagógiai konduktív ellátás biztosítása, a sérült gyerekek szocializációjának biztosítása, harmonikus személyiség fejlesztése. Tartalmas tevékenységek szervezése, különös figyelemmel a tehetség felismerésére, fejlesztésére.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segíti az Integrációs és képesség-kibontakoztató Program, mely a 2009/2010. nevelési évben került bevezetésre az 1. osztályban, majd felmenő rendszerben.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

Fogalmak:Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló

(Nkntv. 4. §-ának 13. pontja)

Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulókSajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. § 25. pont)

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulókBeilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv. 4. § 3. pont).

Aránytalan teherHa a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest - a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve - lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek (Nkntv. 4. § 2. pont)Az integrált oktatás, különleges gondozás a gyermekek életkorától és egészégi állapotától függően – a fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján – a korai fejlesztés és gondázás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretén belül kerül megszervezésre, az intézmények szakember ellátottságának, és tárgyi feltételeinek függvényében. Az egyéni fejlődési utak szempontjából a nevelésnek-oktatásnak meghatározó szerepe van. Az ezekkel szemben támasztott egyik legnagyobb kihívás a sokféle különbségből fakadó hátrányoknak az oktatás eredményességére gyakorolt, összegző negatív hatások ellensúlyozása. A nevelési-oktatási intézmények a „hagyományos” oktatási formákkal nem képesek a társadalmi hátrányok kiegyenlítésére, de a gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazított pedagógiai folyamat hozzájárulhat a negatívumok, a nehézségek mérsékléséhez, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének, eredményességének növeléséhez, ezáltal továbbtanulási lehetőségeik szélesítéséhez.

43

Az esélyegyenlőség érvényesülésének legfontosabb szempontjai:- a halmozottan hátrányos helyzetűek teljes körű azonosítása, - a 3. életévet betöltött gyermekek óvodába íratása, - az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeknek a város köznevelési intézményeinek alapdokumentumaiba való bekerülése, és a végrehajtás nyomon követése.

Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyerekek léte a településünkön nem jellemző, így vizsgálatuk nem releváns.

A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint különös odafigyelést igényelnek a széthulló családokban élő, a család életmódja miatt veszélyeztetett, törődés és szeretethiányban felnövő, a családban súlyos beteget ápoló, mentálisan és személyiségükben sérült, valamint a HH/HHH gyermekek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartása a szülő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik.

A hátrányos helyzetű tanulókhoz képest a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma alacsony, ez azonban nem azt jelenti, hogy ilyen jó az arány, hanem hogy a szülők nem tesznek nyilatkozatot. Ezért további lépéseket kell tenni a szülői nyilatkozattételek ösztönzése, a HHH tanulók teljesebb körű felmérése és ellátása érdekében.

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a gyermekvédelmi törvényben meghatározott ingyenes ellátásokat kapják.

A Mohács-Bár-Homorúd-Sátorhely-Székelyszabar Köznevelési Intézményfenntartó Társulás (székhelye: 7700 Mohács, Széchenyi tér 1.) fenntartásában működő Mohács Térségi Óvodaközpont, Bölcsőde és Családi Napközi (székhelye: 7700 Mohács, Rókus u. 28.) a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal folyamatosan együttműködik. Az intézmény egészségmegőrző pályázatokon vesz részt, az SNI-s gyermekek integrált nevelése folyamatos. A Helyi Nevelési Programban meghatározásra kerültek a tehetséggondozási feladatok.

A Meixner Ildikó EGYMI TÁMOP-3.1.6.-11/2003 pályázat Tanuljunk együtt! – Tanuljunk egymástól! keretén belül Az SNI gyermekek/tanulók együttnevelésének támogatása.

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fontos feladatot lát el a köznevelési intézményben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drog prevenciót, egészségnevelést illetően.A Mohács Térségi Óvodaközpont, Bölcsőde és Családi Napközi 2 fő óvodapedagógus-gyógypedagógust foglalkoztat, akik főként a következő továbbképzéseken vettek részt: IPR (SNI) 30 órás továbbképzés, óvoda-iskola átmenet segítése, attitűdformáló képzés, szakmai nap az intervenció jegyében.A Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat két fő pszichológust foglalkoztat.

Óvodai adatok

Mohács városában a 2013/2014-es köznevelési évtől kezdődően 5 önkormányzati fenntartású és 2 egyházi fenntartású óvoda, továbbá 3 állami fenntartású és 2 egyházi fenntartású általános iskola van. Az Önkormányzati fenntartású óvodákat társult önkormányzatok tartják fenn (Mohács-Bár-Homorúd-Sátorhely- Székelyszabar Köznevelési Intézményfenntartó Társulás) költségvetési szerv (Mohács Térségi Óvodaközpont, Bölcsőde és Családi Napközi) keretén belül. Az egyházi fenntartású óvodákat és iskolákat a Pécsi Római Katolikus Egyházmegye tartja fenn és működteti. A 3 általános iskolát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) tartja fenn. A Pécsi Római Katolikus Egyházmegyével Mohács Város Önkormányzata köznevelési megállapodást kötött, melyben fontos kritérium volt az integrált oktatás

44

fenntartása, és az esélyegyenlőség mindenkori szem előtt tartása és biztosítása az összes gyermek, de kiemelt tekintettel a HHH gyermekek vonatkozásában.

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db

Az óvoda telephelyeinek száma

5

Hány településről járnak be a gyermekek 1

Óvodai férőhelyek száma637

Óvodai csoportok száma

24

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): 5.45h-17h

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()4 hét ügyeleti rendszerrel

Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma 40

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 39

Gyógypedagógusok létszáma

2

Dajka/gondozónő

24

Kisegítő személyzet 4

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Az óvodai ellátottságra vonatkozó fenti adatok az önkormányzatok fenntartásában lévő intézményekre vonatkoznak. A város területén 2 egyházi fenntartású óvodai nevelést nyújtó intézmény is működik.

45

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.

év Helyhiány miatt elutasított gyermekek száma (fő)

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő)

2008 0 0

2009 0 0

2010 3 0

2011 0 0

2012 0 0

2013 0 0

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú

gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok

száma

óvodai férőhelyek

száma

óvodai feladat-ellátási helyek száma

óvodába beírt

gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008 515 25 617 9 592 12009 512 24 602 9 572 12010 519 24 604 9 569 12011 510 24 589 8 572 12012 24 8 12013 24 7 1

Általános iskolák

Mohács városában 3 állami fenntartású és 2 egyházi fenntartású általános iskola van. Az egyházi fenntartású iskolákat a Pécsi Római Katolikus Egyházmegye tartja fenn és működteti. A 3 általános iskolát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) tartja fenn.

46

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

tanév

Általános iskola 1-4

évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8

évfolyamon tanulók száma

általános iskolások

száma

napközis tanulók száma

fő fő fő fő %2010/2011 738 720 1458 584 40,1%2011/2012 722 710 1432 622 43,4%

4.4.8. számú táblázat- Általános iskolai osztályok számaÉv 1-4

évfolyamon5-8évfolyamon

Összesen

2010/2011 20 20 402011/2012 20 20 402012/2013 20 20 40

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban

fő %2010/2011 235 152011/2012 209 13

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs

Mohácson állami fenntartású és egyházi fenntartású iskola működik. A köznevelési intézményekben hátrányos megkülönböztetésről, jogellenes elkülönítésről való jelzés az önkormányzat felé nem érkezett.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

Az iskolai eredmények és az oktatás hatékonysága minden intézményben megfelelő, kiugró eltérések nem jelentkeznek. A KIK tájékoztatása alapján a kompetencia-felmérések során az iskolai eredményesség tekintetében kedvező, növekvő „sikerek” tükröződnek.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztatás, a kiemelkedően jól teljesítő gyermekek számára tehetséggondozás (szakkörök) is biztosítottak az iskolákban.

A Mohácsi Szerb Önkormányzat jótékonysági estet szervez és támogatja a város és a lakosság bevonásával a nagyon tehetséges, de fogyatékkal élő (vak) mohácsi származású muzsikust. Az est keretén belül gyűjtenek továbbképzésére és hangszer (harmonika) vásárlásra is. A tehetséges fiatal pályáját mohács város polgármestere és jegyzője is figyelemmel követi, támogatást nyújtanak továbbképzéséhez. A 2013-as évben a jótékonysági est október 19-én került megrendezésre.

47

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek

Nő a veszélyeztetett gyerekek száma. Szabadidős programok szervezése.Családsegítő színvonalas munkájának folytatása, fenntartása. Szociális ellátások biztosítása (étkezés, tankönyv, lakásfenntartási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás)

A gyermekek nyári szünidős elfoglaltsága és felügyelete megoldott. (általában két helyszínen)

Az önkormányzat a jövőben is segíti az intézmények feladatát színesebbé, hatékonyabbá tenni helyszín biztosításával, programok szervezésével.

48

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez:

Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.

a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,

a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról,

a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.

Mohács lakosságát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nők várható élettartama magasabb, mint a férfi lakosságé, mivel százalékos arányuk 65 év felett 63 %, szemben a 37 %-os 65 év feletti férfiakéval.

5.1. számú táblázat - Állandó népesség

 

fő %nők férfiak összesen nők férfiak

0 0% 0%0-2 évesek 523 0-14 éves 1217 1325 2542 48% 52%

15-17 éves 248 296 544 46% 54%18-59 éves 5081 5826 10907 47% 53%60-64 éves 746 574 1320 57% 43%65 év feletti 2032 1219 3251 63% 37%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is.

Mohács Város Önkormányzata fontosnak tartja a nők és a férfiak esélyegyenlőségének érvényesítését a gazdasági és a szociális szférában is. Mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért, egyenlő bér követelményének.

49

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

évMunkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek

férfiak nők férfiak nők férfiak nők2008 6791 7185 843 7382009 5429 7069 629 5842010 6721 7019 898 7902011 6696 6969 792 7432012 6701 6905 n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

A településen a munkanélküliek foglalkoztatását az önkormányzat a közmunka keretében igyekszik megoldani. A közmunka keretében felvételt nyert munkavállalóknál figyelmet fordítunk a nemek arányára is.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, így szükséges a hozzáférés feltételeinek vizsgálata.

A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában.

Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.A Városi Bölcsőde 88 férőhelyszámmal működik. Elhelyezkedése kiváló, a belváros szívében, pár percre a buszvégállomástól. A bölcsődei ellátás a város területén élő gyermekeknek biztosított, igyekszünk minden jelentkezőt felvenni az intézménybe.

Családi napköziA gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása.A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást.A földrajzi adottságok miatt Mohács külterületi részén elhelyezkedő Mohács-Szőlőhely óvodai feladatellátó hely keretében megszervezésre került a családi napközi bölcsődés korú gyermekek számára. Indulásakor még 7 férőhellyel rendelkezett, ezt 2013-ra visszacsökkentettük 5-re kellő számú jelentkező hiányában.

ÓvodaAz óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. §)5

A város a településén 5 önkormányzati fenntartású óvodát működtet, tekintettel a földrajzi sajátosságokra a szőlőhegyi és a szigeti településrészen is. Ezen kívül két óvoda egyházi fenntartásban működik. A

5 Az Nkntv. 2014. szeptemberétől 3 éves kortól teszi kötelezővé az óvodai részvételt.

50

jelentkezést követően a gyermekeket minden esetben elhelyezzük figyelembe véve a választott feladat-ellátási helyet. Az integrált oktatás keretében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beíratására különösen odafigyelünk.

Általános iskolaAz Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-jétől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. §-ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg.Az általános iskolák száma 5 a településen, ebből három állami fenntartású, kettőt pedig a Pécsi Római Katolikus Egyházmegye tart fenn. Az iskolai kínálat kiemelkedő, figyelmet fordítunk az emelt testnevelésre, a nyelvi oktatásra és a reáltárgyakra is.

A városvezetés az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy intézményeit korszerűsítse, a felvételi igényeket kielégítse, minden igénynek megoldást találjon.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

A családtervezés, anya és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakai munkájában jelenik meg. E területen belül is fokozott figyelmet fordítanak a szociálisan nehéz helyzetben lévő várandósokra és gyermeküket egyedül nevelő anyákra. A gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását a leendő szülők számára már a várandósság ideje alatt megkezdik: beszélgetések, tanácsadás, tanfolyamok, családlátogatások keretében (háromheti, havi rendszerességgel). Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a nyomtatványok beszerzésében is.

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008 10 681 682009 10 690 692010 10 719 722011 10 680 682012 10

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

51

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak elsősorban a Mohácsi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, továbbá a Rendőrség nyilvántartásában jelenik meg. A Családsegítő Szolgálat munkatársai szakmailag nagyon képzettek, számos esetben próbálnak segíteni a bántalmazás miatt hozzájuk forduló kliensnek.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

Mohácson anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik, viszont a Bóly városában működő családok átmeneti otthonába sikerült elhelyezni krízishelyzetben lévő anyát és gyermekeit. A szolgáltatás elérése a Családsegítő Szolgálat és a Gyámhivatal kompetenciája. Mindkét „intézmény” magas színvonalon működik a városban, gyakran igénylik bizalmukat, segítségüket a krízishelyzetben lévő nők.

A Krízishelyzetek megelőzése érdekében a városvezetés a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás által jogsegélyszolgálatot biztosít a rászorulóknak.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

5.6.1. számú táblázat – A Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal létszámadatai nemek szerintÉv Nő (fő) Férfi (fő) Összesen2012 56 25 81

5.6.2. számú táblázat- A nők szerepe a helyi közéletben

Év

Képviselő-testületi tag

Önkormányzat Vezetői Hivatal vezetői

Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő2012 8 3 1 3 3 3

Fenti táblák mutatják, hogy a Mohácsi közös Önkormányzati Hivatal dolgozói között hogyan alakul a nemek aránya. Hivatali dolgozók között nagyobb arányban vannak a nők, a képviselő-testületi tagok többségi részét férfiak alkotják. A z önkormányzati vezetés élén egy férfi és három nő áll, míg a hivatal vezetése kiegyenlített a nemek arányainak szempontjából, mivel 3 női és 3 férfi vezető van.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

Mohácson nem tapasztaltunk olyan társadalmi problémát, amely a nőket fokozottan érintené.

A témával kapcsolatban fontos még hangsúlyoznunk az Ifjúsági Centrumban zajló azon szolgáltatásokat, amelyek kifejezetten a nőket, anyákat hívatottak segíteni:

Otthon Segítünk (OSE) egyesület működésének támogatása (kisgyermekek rászoruló nők, családok segítése gyermeknevelésben, megőrzésben.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete rendezvényei.

A Nők Mohácsért Egyesület egészségvédelmi komplex rendezvényeinek, ingyenes szűrővizsgálatainak, előadásainak társszervezése.

Különböző egészséges életmóddal kapcsolatos foglalkozások, ingyenes fitness napok, egészséges életmódra vezetés, előadások, közös sportolás.

52

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek

Krízisotthon hiánya Megállapodás más intézménnyel

Magas a munkanélküli nők aránya A nők foglalkoztathatóságának fejlesztése

53

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

Mohács Város Önkormányzata mindig is kiemelt figyelmet fordított az idősek esélyegyenlőségére. Hosszú évekig önként vállalt feladatként tartott fenn két idősek bentlakásos otthonát, melynek jelenleg a szintén Mohács székhelyű Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás a fenntartója.

Az intézmények munkájukról évente beszámolnak a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, mint fenntartójuknak és Mohács Város Képviselő-testületének is. A fenntartó és a testület mindig szem előtt tartja a magas fokú szakmaiságot, amelyet az ellátottak szociális helyzete és egészségügyi állapota megkíván.

Jelenleg egy több hónapon átívelő kutató és egyben munkát is adó programot kezdett meg a Képviselő-testület a Népjóléti Osztály, a Munkaügyi Központ bevonásával, a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Vezetőjének koordinációjával. A program elnevezése „Segítő kezek az aktív életért”. Célja, hogy felkutassa a város területén élő, 80 életévnél idősebb lakosokat és kérdőívek kitöltésével a jövőben segítsék életüket.

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

1. saját jogú; és2. hozzátartozói

nyugellátásokat biztosít.

A saját jogú nyugellátások körébe tartozik:1. az öregségi nyugdíj,2. a rehabilitációs járadék.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás:1. az özvegyi nyugdíj;2. az árvaellátás;3. a szülői nyugdíj;4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint5. özvegyi járadék.

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év Nyugdíjban, nyugdíjszerű

ellátásban részesülő férfiak száma

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

Összes nyugdíjas

2008 2448 3650 60982009 2418 3592 60102010 2376 3496 58722011 2353 3515 58682012 n.a. n.a. n.a.

Időskorúak járadékaA Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek.

54

Időskorúak járadékában részesülők számaÉv Időskorúak járadékában részesülők száma

összesen2008 182009 212010 252011 242012 25Forrás: Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal adatai alapján.

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete

Az Flt. 24. §-a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési segély feltételeit a Flt. 30. §-a rögzíti. Az idősebb korosztály és a nyugdíjasok is végeznek jövedelemkiegészítő tevékenységeket. Mint minden aktív korú korcsoportot, így az idősebb, 55 év feletti munkavállalói korcsoportot is erősen érinti a munkanélküliség. A városunkban kialakított Ipari Park létrehozásával, a vállalkozók számára kedvező feltételek teremtésével az önkormányzat próbálja generálni a helyi lakosság foglalkoztatottságának növekedését minden korosztályban, így az 55 év felettiek körében is.

A nyugellátásban részesülők munkavállalás lehetőségeinek szabályai központilag rögzítettek, mind a közszféra mind a magánszféra területén.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

a) az idősek szociális ellátáshoz való hozzáférése

AlapszolgáltatásokA szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

Szakosított ellátási formákHa az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.

A szociális ellátások terén kiemelném azt a nagyfokú figyelmet, a lehetőségek mindenkori kiaknázását, amelyet Mohács Város Önkormányzata gyakorol e téren. Mohács városát a Duna választja el a szigeti településrésztől. Az itt élő emberek számára Mohács Város Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatot tart fenn az Szt. 60. § (1) bekezdésben foglalt célok megvalósítása érdekében, amelyek különösen arra irányulnak, hogy a tanyagondnoki szolgálat megszervezése az intézményhiányából eredő hátrányok enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

Összhangban Mohács Város Önkormányzatának és a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulásnak Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójával az Szt. 57. § (1) bekezdésének a)-h) pontjaiban, illetve j) pontjában foglalt ellátások a város területén igénybe vehetők, ezen kívül a város területén elérhető az idősek bentlakásos otthona, továbbá a fogyatékosok lakóotthona. (bővebben ld. 3. pont)

55

6.3.1. számú táblázat – 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak számaÉv 64 év feletti lakosság száma Nappali ellátásban részesülő időskorúak

száma2008 3175 272009 3241 202010 3261 202011 3251 212012 3263 25

Forrás: TEIR, KSH Tstar

Fenti táblázatnál figyelembe kell venni, hogy a város területén működő, Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő Egyesített Szociális Intézmény (székhelye: 77000 Mohács, Gólya u. 42.) keretein belül került megszervezésre az időskorúak nappali ellátása 30 férőhellyel (napi ellátotti maximum számot jelent). Évről évre felülvizsgáljuk az esetleges férőhelyszám bővítésének lehetőségét a jelentkezők függvényében. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei évben sem került bővítésre a férőhelyszám, mivel az ellátásra jelentkezőket az intézmény mindig fel tudta venni, esetenként nagyon rövid várakozási idő beiktatásával.

b) közösségi életben való részvételMinden év októbere az idősek hónapja. Ebben a hónapban városunk és intézményeink is számtalan

rendezvény keretében ünneplik e korosztályt. A rendezvényeken részt vesz a város polgármestere, alpolgármesterek, képviselő-testületi tagok.

A városban élő szépkorú időseket a felelős alpolgármester mindig köszönti. Minden év november 12-e a Szociális Munka Világnapja. Ezen napon már hagyományőrző jelleggel

megünnepli a város a szociális szférában dolgozókat, kitüntetések átadására kerül sor, és ismét egy olyan kiemelt alkalom, amely a nagy nyilvánosság bevonásával felhívja a figyelmet a szociális ellátások fontosságára is.

A városvezetés tevékenységét, az idősek gondozásával kapcsolatos erőfeszítéseit, az aktív élet biztosítását szintén bizonyítja, hogy 2005-ben a Nyugdíjasok Baranya Megyei Képviselete az „Idősbarát Polgármester” címmel tüntette ki a polgármestert.

c) információhoz való hozzáférés, kultúra, közművelődés

Mohács Város Önkormányzata tartja fenn a Mohács, Eötvös u. 2. szám alatt működő Mohácsi Jenő Városi Könyvtárat. A könyvtár idősbarát szemléletéhez híven a földszinten több napi- és hetilappal, Internet hozzáféréssel, számtalan olvasási lehetőséggel, felolvasó estekkel várja az idősebb korosztályt.

A város nyomtatott sajtójában hetenként megjelennek az önkormányzati hírek, melyről az egész lakosság, így az idősebb korosztály is tájékoztatást kap a lap otthonukba történő ingyenes eljuttatásával.

Szintén Mohács Város Önkormányzata tarja fenn a Kanizsai Dorottya Múzeumot (székhelye: 7700 Mohács, Kisfaludy u. 9.) és az Ifjúsági Centrumot (székhelye: 7700 Mohács, Széchenyi tér 16.). A két intézményben az időskorú lakosság számára is nyitva áll a muzeális tevékenység keretén belül az időszaki és állandó kiállítások megtekintése, valamint a közművelődés terén az intézmény által szervezett programokon történő részvétel.

b) az idősek egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréseMohács Város Önkormányzata fenntartásában van az Egészségügyi Alapellátó Szolgálat (székhelye: 7700 Mohács, Véradó u. 1.) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv közfeladata keretében biztosítja az általános járóbeteg-ellátást, háziorvosi szolgálatot (alapellátást és ügyeleti ellátást), védőnői szolgálatot, anya-, gyermek- és csecsemővédelmet, ifjúsági egészségügyi gondozást és sportegészségügyi vizsgálatot.

A Város területén, korábban önkormányzati, 2012. óta állami fenntartásban működik a Mohácsi Városi Kórház (székhelye: 7700 Mohács, Szepessy tér 7.) Az intézmény közfeladata keretében fekvőbeteg ellátás: aktív kórházi fekvőbeteg ellátást, rehabilitációs utókezelést és ápolást nyújtó fekvőbeteg ellátást, krónikus kórházi fekvőbeteg ellátást, járóbeteg-szakellátást és gondozást, vérellátást, foglalkozás-egészségügyi

56

szolgálatot, otthoni (egészségügyi) szakápolást biztosít többek között. A város területén működő kórház a helyi és a város vonzáskörzeti lakossága számára elérhető. Az intézményben az elmúlt években a korszerűsítést, fejlesztés és modernizáció jegyében nagy beruházások valósultak meg, mely az intézmény és a szolgáltatás színvonalát nagymértékben emelte. Napjainkban elmondható, hogy egy nagyon modern kórház működik a város területén, és külön figyelmet érdemel, hogy Mohács Város Önkormányzata nagymértékű hozzájárulás és a lakosság részéről érkezett támogatás segítségével a kórházban CT gép alkalmazására kerül sor.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

Talán e témakörnél a legfontosabb az az egészségfejlesztéshez szükséges szemlélet, amelyet Mohács Város Önkormányzata, mint az Egészségügyi Alapellátó Szolgálat fenntartója és mint a Városi Kórház több évtizeden keresztüli fenntartója mindig is követett. Továbbá ezen intézmények vezetői, akik nagy hangsúlyt fektetnek a szűrésekre, úgynevezett egészségnapok szervezésére és megtartására, melynek keretében szűrések, felvilágosítások, tanácsadások vehetők igénybe. Továbbá megemlíteném még egyszer azt a gondosságot és igényt, amellyel az önkormányzat a szociális területen fellép. Az egyes szolgáltatások nagy nyilvánosságot kapnak, az intézményekről időre-időre megjelentetünk bemutató és tájékoztató anyagot, a szociális szolgáltatástervezési koncepció pedig mindenki számára elérhető, melyből szintén egy átfogó képet kapnak a szolgáltatásokról, igénybevételi lehetőségekről.

Fontos még egyszer kiemelni azt a lehetőséget, mely a város területén elérhető azon igénylők számára, akik időskoruk miatt önmaguk ellátására nem vagy csak részben képesek. Ez az Egyesített Szociális Intézmény, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az egészségügyi ellátásra, a mentálhigiénés ellátás és foglalkoztatás folyamatos és rendszeres. Az intézmény rengeteg szabadidős programmal is szolgál, ilyenek például a kerti partik, társasjáték, sakk, dominó, kiscsoportos foglalkozások, csoportterápia, klubfoglalkozás, közös beszélgetések, bibliaórák.

A Segítő kezek az aktív évekért program pedig az otthonukban élőknek kíván – igény szerint természetesen – segítséget nyújtani.

Mohács Város Önkormányzatának célja, hogy minél több idős élhessen, minőségi, aktív és biztonságot nyújtó, gondtalan ezüst éveket.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek

A célcsoportra jellemző betegségek gyakorisága (prevenció, késleltetés)

- egészségnapok megrendezésének folytatása- képzések, tanácsadások igény szerinti bővítése

Bűnelkövetők számára leginkább veszélyeztetett korosztály

- tanácsadás, tájékoztatás tartása, illetve ezek folytatása

Szociális szolgáltatások „biztonsága” A meglévő, nem kötelező feladat-szolgáltatások megtartása

57

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

Fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Ezért Mohács Város Önkormányzata törekszik olyan környezet kialakítására és működtetésére, melyben az esélyegyenlőség megvalósul mindennapi életük során a lakhatás és a közlekedés terén, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

Ha áttekintjük a KSH adatait, akkor a 2001. évi népszámlálás alapján 577 ezer fogyatékkal élő ember volt Magyarországon, amely az akkori lakosság 5,7 %-a. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a fogyatékkal élő emberek száma 457 ezer, mely a népesség 4,6 %-át teszi ki.

Év Fogyatékkal élő emberek száma Magyarországon

2001 577 000 fő2011 457 000 fő

A két népszámlálási adat közötti különbséget (120 ezer fővel csökkent a fogyatékkal élők száma) a KSH azzal indokolja, hogy 2001-ben azok, akik nem fogyatékkal élők voltak, de egészségi állapotukat rossznak ítélték, nem találtak válaszlehetőséget a kérdőívben, így az „egyéb” fogyatékossági kategóriát jelölték meg, megnehezítve ezzel a ténylegesen fogyatékkal élők megkülönböztetését a tartós betegektől, valamint megnehezítve ezzel a fogyatékkal élők valós számának megállapítását.

A népesség fogyatékossági típus szerinti megoszlása 2011-benMozgáskorlátozott 44,8 %Látássérült 15,8 %Értelmi fogyatékos 8,19 %Hallássérült 13,73 %Egyéb 17,8 %

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.

58

Fogyatékkal élő munkavállaló, akia) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagyb) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló, akia) rehabilitációs ellátásban részesül,b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.(Flt. 57/B §.)

A Mohácsi Térségben egyedül településünkön működik fogyatékos gyermekek oktatását ellátó gyógypedagógiai intézmény, valamint kiemelt figyelmet érdemel a fogyatékosok személyek számára elérhető Pándy Kálmán Otthon (székhelye: 7700 Mohács, Újváros 10.)

Az intézményben az alábbi szociális szakosított ellátások működnek:

Pszichiátriai betegek otthona 83 férőhelyFelnőtt korú értelmi fogyatékosok otthona 50 férőhelyÉrtelmi fogyatékosok rehabilitációs otthona 2x8

férőhelyPszichiátriai betegek lakóotthona I. 2x6

férőhelyPszichiátriai betegek lakóotthona II. 12 férőhelyÉrtelmi fogyatékosok ápoló-gondozó célú lakóotthona

2x6 férőhely

Forrás: Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által kiadott működési engedélyek adatai.

Fenti ellátások esetében kiemelendő, hogy az intézmény ellátási területe országos, tehát az egész ország területéről fogad klienseket.

Szociális alapszolgáltatás keretében az intézményben:Fogyatékos személyek nappali intézménye 31 férőhellyel és támogató szolgálat működik.

A fogyatékosok személyek foglalkoztatására évek óta működik munka-rehabilitációs szociális foglalkoztatás 28 fővel és fejlesztő-felkészítő szociális foglalkozás 10 fővel. A szociális foglalkoztatás egy része intézményen kívül történik a város területén, tehát az intézményben lakó személyeknek lehetőségük van azon önállóság kipróbálására is, hogy gyalogosan eljuthatnak az intézmény közelében elhelyezkedő munkahelyükre.

7.1.1. számú táblázat – Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők számaÉv Megváltozott munkaképességű

személyek ellátásaiban részesülők száma

Egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008 411 n.a.2009 391 n.a.2010 365 n.a.2011 1044 n.a.

Forrás: TEIR, KSH Tstar

Fenti táblázatból kitűnik, hogy 2011-ben a megváltozott munkaképességűek száma hirtelen megemelkedett, ez azonban arra vezethető vissza, hogy a jogszabályi változások alapján a csökkent munkaképességű, nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek állapotát felülvizsgálták és annak eredményeként az ellátást sokuktól megvonták, így kerültek be az önkormányzat szociális ellátó rendszerébe.

59

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Mohács Város Önkormányzatához nem érkezett bejelentés hátrányos megkülönböztetés okán.

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

Városunk területén működő Pándy Kálmán Otthon a fogyatékosok ellátás területén igen jelentős intézménynek számít. Hosszú évekig Mohács Város Önkormányzata önállóan, majd társulási formában tartotta fenn. Jelenleg a várossal kötött ellátási szerződés keretén belül egyházi fenntartásban van. A város vezetése kiemelt figyelmet fordít az intézmény korszerűsítésére önerőből és pályázatok útján. Az intézmény több külföldi kapcsolattal rendelkezik, akik szintén segítséget nyújtanak, főként a napi élet megkönnyítéséhez szükséges adományokkal.

7.1.2. számú táblázat – Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számaÉv Önkormányzati (társulási)

fenntartású intézménybenEgyházi fenntartású intézményben Civil fenntartású intézményben

2008 30 0 52009 30 0 52010 30 0 52011 30 0 52012 0 30 0

Forrás: Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal adatai alapján

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

Ellátási formák:

Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult.

Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult

Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult,1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott,2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak

minősül,3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét

megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül

Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák:Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás

60

Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon

7.1.4. számú táblázat – a településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások száma 2013-ban

Állami/önkormányzati

Egyházi Civil

Tanyagondnoki szolg. 1 0 0Étkeztetés 1 1 0Házi segítségnyújtás 1 0 0Jelzőrendszeres hsg. 1 0 0Családsegítés 1 0 0Közösségi ellátások Szenvedélybetegek

0 0 1

Közösségi ellátás Pszichiátriai betegek

0 0 1

Támogató szolgáltatás 0 1 1Nappali ellátás 0 1 0

Forrás: Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal adatai alapján

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek akadálymentesítése folyamatosan zajlik. A város vezetése pályázat útján folyamatos jelleggel keresi a lehetőséget és pályázik akadálymentesítésre.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

Mohács városában a közszolgáltatásokat nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Mára biztonsággal elmondható, hogy az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális programokhoz történő hozzáférés majdnem teljes mértékben akadálymentesen biztosított.

A jövőben még persze a teljes körű akadálymentesítés nagy feladatot ró az önkormányzatra nézve. A város vezetése pályázatok útján folyamatosan keresi az akadálymentesítés elősegítése érdekében a lehetőségeket. Új beruházás, felújítás a hatályos jogszabályoknak megfelelően csak akadálymentes környezet biztosításával történik. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere.

c) munkahelyek akadálymentesítettsége

A szociális foglalkoztatás keretében működtettet foglalkoztató (mely a Pándy Kálmán Otthon, mint helyszínt biztosító intézményben működik) szinte teljesen akadálymentesített.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

Forráshiány miatt a teljes akadálymentesítés a járdák, parkok tekintetében nagyrészt nem megoldott, ugyanakkor Mohács város belvárosában az akadálymentes közlekedésre lehetőség van.

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

61

A fogyatékosok nappali intézményének a Pándy Kálmán Otthon ad helyet. Az akadálymentesítés szempontjából az önkormányzat az intézményre kiemelt figyelmet fordít, ennek köszönhetően a fogyatékos személyek bejutása teljes mértékben megoldott. A támogató szolgálat által használt busz és a tanyagondnoki szolgálat busz is speciális feljutási és lejutási lehetőséggel megoldott.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A fogyatékkal élők számára a társadalombiztosítás által kínált pénzbeli juttatások vehetők igénybe. A fogyatékossággal élők számára a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása szolgált némi kompenzációként, de a 2013-as évtől ennek lehetősége megszűnt. Továbbra is megmaradt a súlyos mozgáskorlátozottak átalakítási és szerzési támogatása, valamint a mozgáskorlátozottságra való tekintettel igénybe vehető gépjárműadó-kedvezmény. 2013-tól utóbbi feltételei jelentősen szigorodtak.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározásaA fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek

Nem teljes körűen akadálymentesek az Intézményeink, közterületeink

Intézmények akadálymentesítése, pályázati Lehetőségek további folyamatos nyomon

követéseA településen élő némákról, siketekről, vakokról

nincsenek adatokAdatgyűjtés, kapcsolatfelvétel

62

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

Mohács Város Önkormányzata minden évben, így 2013. évben is évi költségvetésének terhére segítséget nyújt a városban működő civil szervezeteknek. A Helyi Esélyegyenlőségi Program szempontjával jelentőséggel bírnak az e) pontban meghatározott szervezetek:

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatásaMohács Város Önkormányzata a helyi esélyegyenlőségi program végrehajtása során együttműködik a Mohácsi Horvát Önkormányzattal, a Mohácsi Német Önkormányzattal, a Mohácsi Roma Önkormányzattal, a Mohácsi Szerb Önkormányzattal, a Pécsi Római Katolikus Egyházmegyével az óvodák és iskolák vonatkozásában, a Római Katolikus Egyház Mohácsi Egyházközség plébánosával, civil szervezetekkel, az Egészségügyi Alapellátó Szolgálattal: házi orvosokkal, védőnőkkel, a Mohácsi Városi Kórházzal, a szociális és gyermekjóléti ellátásban dolgozókkal.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerségAz önkormányzati feladatok elősegítése, támogatása miatt létrejött Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás fontos tényező lehet a HEP végrehajtása és felülvizsgálata során, mivel ülésén 43 település képviselői vesznek részt, így az információcsere, új projektek kidolgozása egyszerűbbé válhat.

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenységeA nemzetiségi önkormányzatok közreműködnek a gyermekek és idősek kulturális tevékenységeinek támogatásában, a ezen generációk kapcsolatát erősítő rendezvények lebonyolításában. A szabad számítógép-felhasználás, informatikai segítségnyújtás hosszú távú fenntartása. Továbbá a nemzetiségi hagyományőrzés, a kultúra megismertetése miatt jelentőséggel bírnak az alábbi szerveződések: Mohácsi Németek Egyesülete, Mohácsi Szerb Olvasókör Egyesülete, Mohács-Bensheim Baráti Kör, Singende Vuelle Baráti Kör, Mohácsi Sokacok Olvasóköre.

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

Az Esélyegyenlőségi Program szempontjából fontos szerep hárul és hárulhat a város területén működő civil szerveződésekre. Sokféle „szolgálatra” jönnek létre, például tehetséggondozás, adományokkal történő segítés, nővédelem, érzékszervi, mozgásszervi betegségben szenvedők segítése, függőség leküzdése. Junior Art Alapítvány, Támogass, hogy segíthessünk szervezet, Menedékvár Alapítvány, Mohácsi Cigányok Felzárkózás Egyesület, Magyar Máltai Szeretszolgálat Mohácsi Csoportja, Napsugár Nőklub Egyesület, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Mohács és Térsége Hallás- és Látássérületek Egyesülete, Van1hely Kulturális és Szabadidős Egyesület, Mohácsi Városvédő Egyesület, Mohács és Környéke Önsegélyező Csoportja, Tükör Alkoholmentes Klub.

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.Mohács közigazgatási területén működő vállalkozások a helyi esélyegyenlőséghez is kapcsolódó rendezvények szervezéséhez, lebonyolításához (témától és alkalomtól függően) támogatást szoktak nyújtani.

63

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

2013. július 13. napján délután 14.00 órától került megrendezésre a Helyi Esélyegyenlőségi Fórum. A Fórumra az érintett szervektől írásban érkeztek a tájékoztatók, javaslatok, hozzászólások a helyi esélyegyenlőségi programhoz. Az intézményi, nemzetiségi önkormányzati tájékoztatók a HEP kötött struktúrájának megfelelően beépítésre kerültek.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

A soron következő HEP fórumot és a HEP felülvizsgálatát a 2013/2014-es köznevelési év vége után tervezzük. A HEP tartalmát a lakosság megismerheti Mohács város honlapján (www.mohacs.hu). A lakossági véleményeket a Mohácsi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott ügyfélfogadási idejében a HEP fórum készítésében részt vett, illetve a jegyző által erre a feladatra kijelölt ügyintéző fogadja.

64

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

CélcsoportKövetkeztetések

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

A munkanélküliek száma magas, ami tovább fokozza az elszegényedést

A közfoglalkoztatás továbbfolytatása, helyi foglalkoztatási lehetőségek maximális kihasználtsága

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

Többgenerációs munkanélküliség, a hátrányos helyzetből való kilépés még nehezebbé válik

Szükséglet alapú felzárkóztatási program kidolgozása, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások további magas színvonalon történő biztosítása

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

A Mohácsi Roma Önkormányzat szerint magas a 8 általános iskolát nem végzettek száma

Adatgyűjtés, jelentkezők esetén folyamatos képzések szervezése

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

A célcsoport életkörülményeiről történő adatbázis hiányos. Felmérés az adathiányok pótlására.

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

A tartós munkanélküliek között sokan piacképtelen szakmával rendelkeznek.

A szakképzettség állapotának felmérése és eredménytől függően szakképzések szervezése.

Gyermekek Nő a veszélyeztetett gyerekek száma.

Szabadidős programok szervezése. Családsegítő színvonalas munkájának folytatása, fenntartása. Szociális ellátások biztosítása (étkeztetés, tankönyv, lakásfenntartási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás).

GyermekekA gyermekek nyári szünidős elfoglaltsága és felügyelete megoldott. (általában két befogadó intézményben)

Az önkormányzat a jövőben is segíti az intézmények feladatát színesebbé, hatékonyabbá tenni helyszín biztosításával, programok szervezésével.

Idősek A célcsoportra jellemző betegségek gyakorisága (prevenció, késleltetés)

egészségnapok megrendezésének folytatása, képzések,tanácsadás igény szerinti bővítése

Idősek Bűnelkövetők számára leginkább veszélyeztetett korosztály

tanácsadás, tájékoztatás tartása, illetve ezek folytatása

Idősek Szociális szolgáltatások „biztonsága” A meglévő, nem kötelező feladat-szolgáltatások megtartása

Nők Krízisotthon hiánya. Megállapodás más intézménnyel.

65

Nők Magas a munkanélküli nők aránya. A nők foglalkoztathatóságának fejlesztése.

Fogyatékkal élők

Nem teljes körűen akadálymentesek az intézményeink, közterületeink

Intézmények akadálymentesítése, lehetőségek további folyamatos nyomon követése

Fogyatékkal élők

A településen élő némákról, siketekről, vakokról nincsenek adatok Adatgyűjtés, kapcsolatfelvétel.

A beavatkozások megvalósítói

CélcsoportKövetkeztetésben megjelölt beavatkozási terület, mint

intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

Adathiányok pótlására átfogó felmérés. Munkaügyi Központ, Családsegítő, Népjóléti Osztály

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

Pályakezdők munkatapasztalatát segítő foglalkoztatási formák kezdeményezése.

Munkaügyi Központ, TKKI, felnőttoktatással foglalkozó intézmények

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

Szakképzésre irányítás, hiányszakmák feltérképezése.

Munkaügyi központ, TKKI, felnőttoktatással foglalkozó intézmények

Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők

Gyermekéhezés megelőzése. többcélú társulás, karitatív és civil szervezetek

Gyermekek Veszélyeztetett gyerekek esélyeinek javítása. intézményvezetők, gyermekjóléti szolgálat

Gyermekek HH/HHH-s státusz előnyeiről tájékoztatás, nyilatkozattételre ösztönzés.

intézményvezetők, családsegítő, gyermekvédelmi ügyintézők

Gyermekek Hasznosan eltöltött nyári szünidő, nyári táborok, programok szervezése.

önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, intézményvezető

Idősek Idősek számára aktivitást megőrző programok szervezése.

intézményvezetők, nemzetiségi önkormányzatok

Idősek Generációk közötti programok szervezése önkormányzat, intézményvezetők

Idősek Informatikai segítség, oktatás intézményvezetők, nemzetiségi önkormányzatok

Idősek Rendszeres mozgást biztosító programok bővítése. intézményvezetők, sport egyesület

Idősek középületek teljes akadálymentesítése önkormányzat, intézményvezetők

Nők Krízisotthonnal kapcsolatfelvétel. önkormányzat, családsegítő szolgálat

66

Nők A nők foglalkoztathatóságának fejlesztése. Munkaügyi központ, TKKI

Fogyatékkal élők

Középületek, Egészségügyi intézmények teljes akadálymentesítése

önkormányzat, intézményvezetők, kórház vezetője.

Fogyatékkal élők Szociális Munka Napjának megszervezése önkormányzat

Jövőképünk

Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák munkaerő-piaci integrációja valóban sikeressé válhat. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők legalább alapvető szükségletei kielégítettek legyenek.Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek egészséges élethez: szellemi és testi fejlődéshez való jogainak érvényesülését.Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségmegőrző programjaira, aktív programokkal csökkentjük a magányérzetet. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmód érvényesülését a munka területén. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők egyenlő bánásmódjára, a szociális foglalkoztatás elősegítésére, gondozásukra szolgáló intézmény működésének segítésére.

Az intézkedési területek részletes kifejtése:

2013. november 1. és 2014. április 30. közötti aktuális intézkedés:

Intézkedés címe: Téli foglalkoztatás, képzés megszervezése

Feltárt probléma(kiinduló értékekkel) munkanélküliség az aktív korúak körében

Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Cél a téli időszakban az aktív korúak foglalkoztatása, képzése.

Tevékenységek(a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

1. foglalkoztatás, 2. képzés és foglalkoztatás

Résztvevők ésfelelős Mohács Város Önkormányzata, Türr István Kutató és Képző Központ

Partnerek Önkormányzat által fenntartott intézmények

Határidő(k) pontokba szedve

2013. november 1. foglalkoztatás, képzés kezdete 3. 2013. április 30. záró időpontja a téli foglalkoztatásnak

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása(rövid, közép és hosszútávon),

Felmérni a képzések hasznosságát, melynek mutatója az aktív korúak elhelyezkedési lehetőségének növekedése

67

valamint fenntarthatóságaKockázatok és csökkentésük eszközei

2014. április 30. után a lehetőségek feltérképezése annak okán, hogy a foglalkoztatottak és képzésben részt vettek továbbfoglalkoztatásának lehetőségét megteremtsük

Szükséges erőforrások Állami támogatások, pályázatok

68

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés

címe, megnevezése

A helyzetelemz

és következtetéseiben feltárt esélyegyenlő

ségi probléma

megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt

cél

A célkitűzés összhangja

egyéb stratégiai

dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés

felelőse

Az intézkedés

megvalósításának

határideje

Az intézkedés

eredményességét mérő

indikátor(ok)

Az intézkedés

megvalósításához

szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés

eredményeinek

fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége1 Adathiányok

pótlására átfogó felmérés

Kevés adat áll rendelkezésre az esélyegyenlőség szempontjából fontos célcsoportok életkürölményeiről.

Adathiányosságok megszüntetése, pontos információk birtokába jutásával a célcsoportok célzott segítése, támogatása

Szt., Fot., Gyvt., Gyer., vonatkozó önkormányzati rendeletek.

Adathiányok felderítése

célcsoportokkal foglalkozó intézményvezetők

2014.08.31. hiányzó adatok számának csökkenése

humánerőforrás

folyamatos

2 Foglalkoztatás elősegítése

Munkanélküliség száma magas

közfoglalkoztatás továbbfolytatásával minél több aktív korú munkavállalót visszavezetni a munka világába

Flt., Szt. Foglalkoztatás elősegítése.

Népjóléti Osztály vezetője

2014. 12. 31. munkanélküliek számának csökkenése

állami támogatás

lehetőségekhez mérten folyamatos

69

II. A gyermekek esélyegyenlősége1 Gyermekéhez

és megelőzése

gyermekéhezés megelőzése

gyermekéhezés felszámolása

Gyvt., Gyer. Együttműködés többcélú társulási szinten

társult tagok folyamatos vizsgálat

Nem megfelelően táplált gyermekek számának csökkenése

gyermekétkeztetési normatíva igénybe vétele

folyamatos

2 Veszélyeztetett gyerekek esélyeinek javítása

Családok anyagi gondjai, nevelési, életvezetési problémák miatt nő a számuk.

Családok szociális helyzetének segítése.

Gyvt., Szt. Szociális ellátások biztosítása hátrányos helyzetű családok számára.

családsegítő szolgálat, intézményvezetők, Népjóléti Osztály

2014. 08. 31. veszélyeztetett gyermekek számának csökkenése.

humánerőforrás

folyamatosan fenntartandó

3 Hasznosan eltöltött nyári szünidő, nyári táborok, programok szervezése

Nő a gyermekek veszélyeztetése, csellengés, „rossz társaságba” keveredés veszélye.

Bevonásuk szervezett programokba, táborozási lehetőségekről tájékoztatás.

Gyvt., Gyer., pedagógiai Program

Nyári táborok, szabadidős programok szervezése.

Családsegítő Szolgálat, Népjóléti Osztály

2014. 08. 31. Veszélyeztetett, csellengő gyermekek számának csökkenése.

humánerőforrás, önkéntes segítők, pályázati lehetőségek

folyamatos

III. A nők esélyegyenlősége1 Átmeneti

szálláslehetőség megszervezése

Közelben lévő krízisotthoni elhelyezés lehetőségének megteremtése.

Veszélyeztetett gyermekek és szüleik átmeneti elhelyezésének megszervezése.

Ebktv. Kapcsolatfelvétel családok átmeneti otthonát, „krízisotthont” fenntartó szervezettel.

2015. 08. 31. Az elhelyezettek száma.

megállapodás létrejötte, pénzügyi erőforrás megteremtése

megvalósulás esetén folyamatosan

2 Nők foglalkoztathatóságának

Magas a munkanélküli nők aránya.

A gyermekvállalást követően

Flt. Részmunkaidő, rugalmas munkarend.

Párbeszéd Munkaügyi központ,

2016. 08. 31. állást kereső nők számának

humánerőforrás

folyamatosan

70

fejlesztése. a nők vissza tudjanak térni a munka világába.

TKKI, önkormányzat és for-profit vállalkozások között.

csökkenése.

IV. Az idősek esélyegyenlősége1 Generációk

közötti programok szervezése

Idősek magányérzete, szegregációja

Idősek társadalmi életének javítása

Szt. Generációk közelítése közös programok szervezésével (főként októberben az idősek hónapjában)

intézményvezetők (szociális, köznevelési)

2014. 10.31. Magányérzet csökkenése.

folyamatos

2 Informatikai segítség, oktatás

Idősek érdeklődése a számítástechnika iránt sokszor infrastrukturális, humánerőforrás hiányba ütközik

Informatikai jártasság növelése

Szoc.konc. Informatikai segítségnyújtás, internethasználat alapjainak elsajátítása

nemzetiségi önkormányzatok, városi könyvtár, ifjúsági centrum

folyamatos informatikai jártassággal rendelkező idősek számának növelése

humánerőforrás

folyamatos

3 Aktivitást megőrző programok szervezése.

Sokan élnek egyedül, nem mozognak, nem beszélgetnek rendszeresen.

szervezett programokon keresztül növelni a szellemi és testi aktivitást.

Szt., Szoc. konc.

Szellemi és fizikai erőnlét javítása.

szociális intézményvezetők

folyamatos magányérzet, csökkenése

humánerőforrás

folyamatos

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége1 akadálymente

sítésközszolgáltatást ellátó épületek

pályázati lehetőségek felkutatásán

Ebktv., Szt. közszolgáltatásokhoz való hozzáférés

önkormányzat

folyamatos akadálymentesség

pályázati lehetőség, pályázat

megvalósulás esetén folyamatos

71

akadálymentesítése nem mindenhol megoldott.

keresztül akadálymentes kialakítása

könnyebbé tétele.

elnyerése

72

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése

Mohács Város Önkormányzata az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.

azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.

Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek.

Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.

A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre.

A HEP Fórum feladatai:- az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,- annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre- az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása- a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

A HEP Fórum működése:

A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság

A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása.

A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.

A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

74

Kötelezettségek és felelősség

Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:

A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú

támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.- Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.- Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak

valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi

partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és

intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden

ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges

lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:- a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének

összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat

felelősével közösen- a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi

előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

- Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

- Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.- Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az

Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

75

Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre.A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról.Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról.Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

76

4. Elfogadás módja és dátuma

I. Mohács Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük.

III. Ezt követően Mohács város képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta.

Mohács, 2013. október 25.

Mellékletek:

Szekó JózsefMohács Város Önkormányzata

Mohács Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Filákovity IstvánMohácsi Horvát Önkormányzat Elnöke

Hahnerné Feth GabriellaMohácsi Német Önkormányzat Elnöke

Máté Dusán Mohácsi Szerb Önkormányzat Elnöke

Kovács István Mohácsi Roma Önkormányzat Elnöke

Tóth Andrea Egyesített Szociális Intézmény Vezetője

77

Dr. Csizmadia Csaba Mohácsi Kórház főigazgatója

Kovácsné Domján Zsuzsa Egészségügyi Alapellátó Szolgálat Vezetője

Käszné Lebő Zsuzsanna Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mohácsi Tankerülete

Kalász Miklós Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola és Óvoda főigazgatója

Reisz Ferencné Park Utcai Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatója

Ripp Istvánné Mohács Térségi Óvodaközpont, Bölcsőde és Családi Napközi igazgatója

Wébel Zsolt Mohács-Kölked Református Társegyházközség

Fehér LászlóMohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

78

HEP elkészítési jegyzék6

NÉV7 HEP részei8 Aláírás9

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Szekó József R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Filákovity István R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Hahnerné Feth

GabriellaR É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Kovács István R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Máté Dusán R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Tóth Andrea R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Dr. Csizmadia Csaba

R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

6 Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum7 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 8 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte.9 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

Kovácsné Domján Zsuzsa

R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Käszné Lebő

ZsuzsannaR É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Kalász Miklós R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Reisz Ferencné R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Ripp Istvánné R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Wébel Zsolt R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

Fehér László R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E

80