A Nagyvárad Rogériuszi Református Egyházközség lapja VIII. évfolyam 7. szám 2015. JÚLIUS

Eszter könyvével foglalkoznak Július 13-17.között vakációs bibliahét zajlik a várad-rogériuszi református egyházközségben Ragyogj, csillag! Cimmel. A tanultakról a gyerekek vasárnap tesznek majd tanúbizonyságot. Ezzel kapcsolatban Kerekes József tiszteletes teg-nap azt nyilatkozta a Bihari Naplónak: a nagyvárad-rogéri-uszi református egyházközségben évek óta megszervezik a vakációs bibliahetet. A gyermekek fogadásáról a Nőszövetség gondoskodik, melynek tagjai uzsonnát is készitenek, illetve Szilágyi Judit vallástanárnő, Kövendi istván lelkész, Zeffer Erika, és egy-két tanitó néni, Szabó terézia segitenek a napi programok lebonyolitásában. Az idei esztendőben Eszter könyvével fogla-lkoznak a gyermekek, melynek egyik érdekessége, különös ismertetőjegye, hogy ez az egyetlen olyan ószövetségi könyv, ahol Isten neve nem emlittetik, és mégis a gondviselés Eszter magatartásán keresztül nagyon pontosan nyomon követhető. Talán azzal magyarázható ez, hogy amiképpen Jézus is mond-ja, nem feltétlenül az megy be az Isten országába, aki „Uram-Uramozik”, hanem az embernek a magatartása által, a né-péhez, az övéihez való ragaszkodásán keresztül adott esetben a gondviselő Isten ugyanúgy meg tud nyilvánulni, mintha megjelenne látható módon az illető közösségnek az életében. Ennek megfelelően az Eszter könyvében a zsidó nép kerül életveszélyes helyzetbe, és ebből való kimenekülése áll ennek a bibliai résznek a középpontjában.Műsorral készülnek Minden nap fél 10-től fél 1-ig vannak a foglalkozások, melyekre szeretettel hivnak és várnak minden érdeklődőt. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a hollandiai KOEN (Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért) Alapitvány ál-

litotta össze a programot. Ezt ismerik, ezzel dolgoztak eddig is az itteni vallástanárok, illetve lelkészek, pedagógusok, akik az elmúlt években is nagyon hűségesen kivették részüket a szervezésből. Kerekes József lelkipásztor ezúton is köszönetet mond a Nőszövetség tagjainak, akik tombolajegyeket árusi-tottak, darabonként 5 lejes áron, és az ebből befolyt össze-get a vakációs bibliahéten részt vevő gyerekek javára aján-lották fel, hiszen az étkeztetéshez kenyeret, felváottat, sajtot, gyümölcsöt kellett vásárolni. Megtudtuk azt is, hogy a vasárnap 11 órakor kezdődő, kivételesen rövidebb liturgiájú istentiszteleten a gyermekek egy rövid műsor keretében tesznek bizonyságot arról, hogy mit tanultak a héten. Már szerveződik is egy csoport azokból a gyermekekből, akiket a hétvégén a szüleik nem visznek el, vagy nem utaznak el, igy biztos fel tudnak lépni. Többek közt énekelni fognak, illetve néhány aranymondás is elhangzik majd az Eszter könyvéből, vagy a Szentirás más könyveiből. Az aranymondás a Bibliából egy olyan kulcsfontosságú idézet, tanitó jellegű megnyilvánulás, aminek a megtanulásával kic-sit bölcsebbek leszünk. Például Mózes első könyvének 50. Fejezetében, amikor Józsefnek és testvéreinek az apja, Jákob meghal, József azt mondja a testvéreinek. „ ti gonoszt gondol-tatok ellenem, de isten azt jóra gondolta forditani”.

Ciucur Losonczi Antonius(Megjelent a Bihari Napló 2015. Július 14-i számában)

HaJó - gyülekezeti lap VIII. évfolyam 7. szám 2015. JÚLIUS 2. oldal

Idén a gyönyörű szilágysági Krasznán gyűltek össze a nőszövetségek. A különösen szép templomba és kertjébe érkeztek asszonytestvéreink: Királyhágómellékről, Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovákiából, Erdélyből, Dunamellékről, Tiszántúlról. Végül kb. 1.700 résztvevővel kezdődött a konferencia, a nőszövetségi zászlók felvonulásával, miközben a 404. számú énekünket énekeltük „Siess keresztyén lelki jót hallani”, amit a 419. számú ének követett „Légy öröm-möndö, békekövet, Hirdesd a Szabaditó elközelgetett” és a XXV. Zsoltár. A püspök úr megbizásából Dénes István Lukács élesdi lelkipásztor köszöntötte a résztvevőket az Ap.Csel.16:13,14,15.verseivel, Lidia példamutató életéről, aki elsőként tért meg Európában. Lidia, aki részt vett nőként az első istentiszteleten, nyitott füllel hallgatta Krisztus tanitását. Ma mi mire vagyunk nyil-tak? Nyitottak vagyunk-e az Igére? –tette fel a kérdést a lelkipásztor, válaszoljunk egyénenként. Lidia nyitott értelemmel befogadta az Igét és mondanivalóját. Mi mivel töltjük meg értelmünket, gondolatainkat? Em-beri kapcsolatok kiépitésével, betegek látogatásával foglalkozunk? Ne vegyen erőt rajtunk a csüggedés, gondok. Ajánljuk fel szivünket az Úrnak, hogy Ő tölt-se be értelmünket, gondolatainkat! Lidiának nyitott ajka volt! Megvallotta a hitét. Ma is ez a feladatunk, adjuk tovább az örömhirt ott, ahol élünk, a következő nemzedéknek, gyermekeinknek. Az asszonyok az első hirnökei Jézusnak. Ez a feladata a ma élő, munkálkodó nőszövetségeknek is. Lidiának nyitott háza volt! Gya-korolta a vendégszeretetet, szolgált, befogadó kész-sége volt. Teljes szivvel lehet csak örömmel szolgálni szabadidőben, munkában egyaránt. Nem magunknak, hanem azoknak, akiknek a nagyobb a keresztje, pl, gyermekotthonban élnek, magányosak. Lidia háza missziós központtá vált. Személyenként mit teszünk, mit ajánlunk fel? Az Úr munkálkodik szivünkben, értelmünkben, gondolatunkban. Válaszul az Igére a nőszövetségi himnuszt énekeltük, a 481.számút: „Tégy Uram engem áldássá!” Ez után Bogya-Kis Mária, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nőszövbetségének elnöke köszöntötte a vendégeket határon innen és túlról, ki-hangsúlyozva a találkozó mottóját: Az Isten szeretet és aki szeretetben marad, az Istenben marad és az Isten őbenne. (1. Ján.4,16)

Néhányan az előadók közül a szeretetről elmélkedtek: Kovács István és Bogdán Szabolcs he-lybéli lelkészek, P.Tóthné Szakács Zita lelkipásztor, a Magyarországi Országos Nőszövetség elnöke, Vinc-zéné Pálfi Judit lelkipásztor, Joó Judit Kárpátaljáról, Csoma László lelkipásztor Felvidékről, Győrfi Szil-via Szlovákiából „Féljed az Urat” cimmel, dr. Béres Klára, a Béres Alapitvány elnöke: Az Úr a te gyógyitód cimmel a természet adta gyógynövényekről tartott előadást. Ebéd után az Arad megyei bélzerindi ifisek zenés műsora következett, legszebben Leonard Co-hen Hallelujája szólt, magyarul. Néhány nőtestvér verses bizonyságtétele, új zászlók felszentelése után következett az úrvacsoraosztás. Ágendát Gilicze An-drásné szentesi lelkipásztor, az Országos és Tiszántúli Református Nőszövetség titkára mondott. Kihangsú-lyozta az egyéni és közösségi imádság fontosságát, a Jézus felé vezető keskeny úton járást, az életünk veze-tését az Úrtól kérjük. Egyedül Jézus érdeméért kapunk mgbocsájtást, dicsőség az Ő nevének! Modern hason-lattal „ a Szentlélek a legjobb GPS, mert megmutatja, hol van, hol kellene lenned, milyen irányba haladsz - Jézus felé”. Végül Fazakas Judit krasznahorváti lelkip-ásztor, a Szilágysomlyói egyházmegye nőszövetségi elnökének áldásával végződött az úrvacsoraosztás, majd a himnusz éneklésével az istentisztelet. Hazautazásunk a szerpentines, szép tájról hal-leluják, zsoltárok éneklésével telt el. Áldott nap volt, reméljük mindenkinek volt mondanivalója, iránymu-tatása.

Pricop-Herman Éva

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nőszövetségének XVI. Konferenciája

Kraszna, 2015. július 18

HaJó - gyülekezeti lap VIII. évfolyam 7. szám 2015. JÚLIUS 3. oldal

1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa, hogy a katolikus templomokban minden nap kondítsák meg a harangokat, és imádkozzanak a török támadásra készülő magyarok győzelme érdekében. A pápai bulla a köztudatban úgy maradt meg, mint a „déli harangszóra” való felhívás, ez azonban, mint látni fogjuk, nem felel meg teljesen a valóságnak. III. Callixtus személyében 1455-ben olyan egyházfő nyerte el a tiarát, aki középkori elődeihez hasonló kitartással hirdette a keresztes háború eszméit – ő azonban már nem a Szentföld felszabadítására, hanem a keresztény Európa védelmére szólította fel híveit. Ebben az időben úgy tűnt, az Oszmán Birodalom terjeszkedésének már semmi sem szabhat gátat, 1453-ban ugyanis II. Mehmed szultán (ur. 1451-1481) kezére került a „keleti Róma”, vagyis Konstantinápoly, az ortodox kereszténység központja, a középkor legnépesebb városa. Ezzel a győzelemmel a törökök hatalmas energiát szabadíthattak fel, amit Európa és elsősorban Magyarország meghódítására akartak fordítani: II. Mehmed Bizánc megszerzése után nyíltan Nándorfehérvár és Buda elfoglalását tűzte ki céljául. Bár Hunyadi János erdélyi vajda az oszmánok elleni védekezés során sikeres hadvezérnek bizonyult, az 1444-es várnai, 1448-as rigómezei ütközet megmutatta, hogy ez az egyetlen ország képtelen lesz ellenállni a török támadásnak, ráadásul a magyar trónon ülő V. László (ur. 1453-1457) – elődeivel ellentétben – csak a magyar koronát birtokolta. Az oszmán előkészületek már két évvel a hadjárat előtt megkezdődtek, ezért a Rómába küldött királyi követek már 1454-ben közölték V. Miklós pápával, hogy Magyarország ebben a helyzetben kénytelen lesz békét kötni a törökkel. Mivel az új pápa, Callixtus attól tartott, hogy a béke az oszmán csapatok Itáliába kalauzolását jelentené, kitartó szervezésbe kezdett, és a német, francia, angol és itáliai udvarokban próbált segítséget szerezni, de hiába: mióta 1396-ban Nikápolynál a keresztes lovagsereg döntő vereséget szenvedett, egy hasonló vállalkozás nem élvezett túl nagy népszerűséget. III. Callixtus végül jobb híján, isteni csodában bízva rendelte el 1456. június 29-én, hogy a hívek imádkozzanak a kereszténység megmeneküléséért, és kondítsák meg a harangokat. A callixtusi bullával kapcsolatban máig számos tévhit él a köztudatban: a legismertebb, hogy a pápa a Nándorfehérvárnál kivívott magyar győzelem emlékére rendelte el a harangok megszólalását. Ezt a hiedelmet azonban az események kronológiája is cáfolja: II. Mehmed hadai ugyanis csak három nappal a pápa

felhívása után, július 2-án kezdte meg Nándorfehérvár ostromát. A másik tévhit – melyet még többen tartanak valódinak – az, hogy III. Callixtus 1456-ban a déli harangszó megtartását rendelte el. Ennek maga a pápai bulla mond ellent, mely úgy fogalmaz: délután 3 és 6 óra között félóránként kondítsák meg – háromszor – a templomok harangjait, és közben – ugyancsak háromszor – imádkozzák el a hívek az Úrangyala nevű imádságfüzért. Callixtus nem tudhatta, de a sorsdöntő ütközet három nappal később már meg is kezdődött, melynek végén Hunyadi János, Szilágyi Mihály, és Kapisztrán János ferences szerzetes vezetésével július 22-én a védők győzedelmeskedtek. Ez idő alatt a bullát még Itália földjén sem hirdették ki, tehát az Európa nagy részére a győzelem hírével egy időben, vagy azután érkezett meg. Ennek tulajdonítható, hogy a harangszót sokan mindmáig a nándorfehérvári diadal jelének tartják. Később egyébként maga III. Callixtus is korrigálta rendeletét, és a kiszabott imádságokat már nem könyörgésként, hanem hálaadásként mondatta el a katolikus egyház híveivel. A pápai udvarba augusztus 6-án jutott el Hunyadiék győzelmének híre, ezért a pápa hálából beiktatta az Úr színeváltozásának napját a katolikus egyház hivatalos ünnepnapjai közé. Már csak egy kérdést kell megválaszolnunk: hogyan alakult ki a déli harangozás szokása, ha Callixtus azt a délutáni órákra rendelte el? Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy annak születése semmiképpen sem a nándorfehérvári eseményekhez köthető: a konstanzi zsinat határozata szerint ugyanis péntek délben – Jézus szenvedésének emlékére – már több évtized óta rendszeresen megszólaltak a harangok. A két szokást az 1500-as szentév alkalmával kiadott pápai bulla kapcsolta össze, miután VI. Sándor – a növekvő török veszély okán – megerősítette elődje 1456-os rendelkezését, és minden napra elrendelte a déli harangozást. Ez a szokás azután szinte mindenhol elterjedt; 1500 óta a húsvéti nagyhét utolsó napjainak kivételével – mivel ekkor „Rómába mennek” – a harangok minden délben a magyar történelem egyik legjelentősebb győzelmére emlékeztetik a keresztény világot.

Tarján M. Tamás

A déli harangszó eredete

HaJó - A Nagyvárad Rogériuszi Református Egyházközség havilapja, Elérhetőségek: mail: refrogerius@yahoo.com telefon: 0359-178359 Felelős szerkesztő: Kerekes József, Tördelő szerkesztő: Balogh Péter-Pál, Fotók: Vilidár Andrea. További információk, régebbi lapszámok, hírek, képek, és vasárnapi prédikációk hanganyaga megtalálhatóak megújult honlapunkon: www.rogeriusz.ro

HaJó - gyülekezeti lap VIII. évfolyam 7. szám 2015. JÚLIUS 4. oldal

Népmozgalmi adatokHazatért testvéreink: Június 17: özv. Kocsis Sándorné szül. Várdai Juliánna 95 éves Június 26: Pap Béla Kálmán Miklós 71 éves Július 2: özv. Kőszegi Benjámin 82 éves Július 6: özv. Opriş Györgyné szül. Nagy Mária 92 éves Július 7: Erzse Irén 73 éves Július 15: Varga Éva

Keresztség sákramentumában részesültek: Július 12: Crăciun Olivia-Kiara Július 18: Bokor Benjámin Július 19: Kis Natasa-Patricia Kovács Ádám Krisztián

Házasságkötésük megáldását kérték Istentől: Június 27: Gáll István (R) és Rusz Timea (R)

Konfirmált testvéreink: Április 15: 1 felnőtt nő

Jeles egyháztörténeti eseményre emlékeznek vasárnap Vizsolyban, amely egyúttal a magyarság számára is meghatározó: 425 évvel ezelőtt, 1590. július 20-án fejezték be a magyar nyelvre fordított biblia nyomtatását. Kovács Zsolt Levente református lelkipásztor azt mondta: hálaadó közleményt fogalmaztak meg a jubileum alkalmából. Ez kitér arra, hogy 425 évvel ezelőtt a magyar nép életében korszakos jelentőségű egyháztörténeti esemény ment végbe, mikor a vizsolyi biblia mint első teljes magyar nyelvű szentírás megszületett.

Hatása volt a nyelvfejlődésre isKároli Gáspár református bibliatudós munkássága évszázados hatást gyakorolt az egyház kegyességére, az anyanyelv fejlődésére, “bibliás népünk” irodalmi művelődésére, a magyar biblia a személyes hitélet és az istenfélő erkölcsiség keresztény alapdokumentuma - mondta a lelkész, hozzátéve: a magyar nyelvre fordított biblia kiadása nagyban hozzájárult a társadalom fejlődéséhez, polgárosodásához, szellemi felemelkedéséhez és ezáltal Magyarország megújulásához.

54 példány maradtKároli Gáspár a biblia magyar nyelvre fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el, és 1590. július 20-án fejezték be, és ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon. A XVI. századi kiadás alapján rekonstruált, az eredeti helyszínen, korhű eszközökkel és papírra kinyomtatott vizsolyi biblia első példánya a Vizsolyi Biblianyomtató MűhelybenHungarikumA hungarikumok sorába ez év januárjában került a vizsolyi biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.

Forrás: MTI/Vajda János

425 éves a vizsolyi biblia