Esztétikai alapfogalmak (Scruton)

5. Előadás

A mindennapi szépség

A kert• A legjobb kiindulópont a

mindennapi szépség értelmezéséhez: a kert – pihenőhely, tudás és szépség – mindez az otthonhoz kötődik

• Természeti szépség nélkül – kert: veteményes – ez is elrendezett lenne – sorokba – hogy áttekinthető legyen

• Ebből alakult ki a kikapcsolódás céljára szolgáló kert

• Kerteknek – van saját fenomenológiájuk

• A természet megszelídítése, az ember vizuális normáihoz igazítása

A kert fenomenológiája

• Táj: nyitott• Kert: zárt, körülvett tér• A benne található

növények nem véletlenül, és nem tőlünk függetlenül nőnek ott

• Hozzánk tartoznak – beszélgetnek velünk

• Az emberi világ meghosszabbítása

• Épített környezet – természet között

• KÖZTES létmód

A kert fenomenológiája 2

• Kert // épített környezet, díszítés: teret szakítanak ki, és számunkra elérhetővé teszik

• Lásd az oszlop és a fatörzs összehasonlítását

• A kert nem mű, de nem is természet

• Egymásba játszik a kettő

Kertművészet

• Gertrude Jekyll (1843-1932) nagy hatású brit kerttervező, író

• Ian Hamilton Finlay (1925-2006)- skót költő, művész, kertész

A szépség igénye, mint univerzálé

• A kertművészeti kísérlet lényege: hogy környezetünket hozzánk igazítsuk, és magunkat környezetünkhöz

• Ez mutatja, hogy a szépség mindenkiben megvan igényként – univerzálé

• Annak konzekvenciája, hogy komolyan vesszük az életet, és tudatossá dolgainkat

Kézművesség és asztalosmunka

• E területeken is esztétikai ítéleteket alkotunk – kiválasztjuk, hogy nézzen ki környezetünk

• Ha a megfelelő ajtókeretet megfelelő helyét keressük egy új épület falán – akkor esztétikai döntést hozunk (ennek ellemond a fogyatékosok érdekeiben hozott szabályozás)

• Racionális döntés – vitatható: összehasonlítások, példák, alternatívák

• A szempont: mi illik mihez

A hétköznapi élet esztétikája

• Kantnak erre kellett volna utalnia: ez a választás szándékolt, de túl a szándékon, az érdekes, hogy miként látszik

• Ez is része a gyakorlati döntéshozatalnak• Másik példa: terítés, ha vendégeket vársz• Az a vágyad, hogy a dolgok jól nézzenek ki• Vagy ha felöltözöl egy partyra, vagy rendet raksz az

íróasztaladon, vagy a szobádban• Mindezen tevékenységek a hétköznapi élet esztétikájának

témaköréhez kapcsolódnak• Ezzel a témával régóta nem foglalkoznak – ezért a sok

félreértés az építészetben és a dizájnban is

A szépség és a gyakorlati érvelés

• Amikor a ló akadályt ugrik – nem hoz döntést – csak a racionális ember képes erre

• Énekesmadár: azért énekel, mert ennek szerepe van a párválasztásban – a madárnak nincsenek szándékai az énekléssel – életét nem tervszerűen éli

• De a dallamot nem tudatosan, racionálisan alkotja – mint az ember (persze ott is van intuíció)

• Az ember választása mellett érvelni is tud, és a zene logikáját keresi

• Az asztalos a látszat szerint dönt – hogy mi milyennek tűnik majd – ez adja indokát a választásnak

Értelem és látszat

• Amikor kiválasztom az ablakkeretet, a mért kérdésre tudok válaszolni: pl. összehasonlítás, jelentéskeresés, szokásokra és hagyományokra való hivatkozással

• Döntésem alapja: hogy néz ki• Hogyan illik a nagyobb egészbe: fal, épület• Így kialakul egyfajta vizuális szótár• És kialakul a stílus – alakok, kontúrok, anyagok

stb. ismételt használata, adott módon való használatuk és vizuális gesztusok repertoárjának kiépítése

Egyetértés és jelentés

• Nem csak az alkotó ítéli meg az alkotott dolgot – pl. ajtókeretet – mások is

• Minél kevésbé gyakorlatias a másik köze a dologhoz, annél jobban érdekli őket

• játékelméletben ezt nevezik: koordinációs problémának – feloldható az egyetértésre való törekvéssel

• Palladio – úgy újít, hogy eléri mások beleegyezését• Mások próba-szerencse módszerrel – mindnek van

előnye és hátránya is• Racionális vita bontakozik ki • Az esztétikai minőség – kalauz közös környezetünkhöz

Ízlés és jelentés

• Szépérzékünk funkciója –figyelmeztessen miben nem illik valami a dolog meglévő részeihez

• Repülőgép-tervező – szintén a szépből indul ki, amikor megoldásokat keres – így jön rá a helyes megoldásra

• Valaminek a kinézete – jelentést generál• Racionális lény – interpretál (értelmez) – a látszat is

lehet jelentésteli• Öltözködési divat és ruhadivat összefügghet : 18. szd-i

ízléseszmény: • az ízlés segítségével a racionális lények elrendezik

életüket a jó és a rossz látszatra vonatkozó társadalmilag meghatározott érzék segítségével.

A stílus

• A jelentés közvetítéshez esztétikai ítéletre támaszkodunk – ennek egyik eszköze a stílus

• Pl. virág a gomblukban, boroskancsó, összehajtogatott szalvéta – jelentéssel bír

• A stílus valamire céloz – boroskancsó – mediterrán életmódra, melyben bőséggel van bor

• Önismeret eszköze is lehet –rávezeti a házigazdát, mire akar utalni• Az én kivetítése (Entäusserung) – önmeghatározás

(Selbstbestimmung)• A stílus így kerül át a művészetbe• A hétköznapi életben: megerősíti részvételünket, jelenlétünket• A művészetben – képzelt világok formáló szellemévé válik

Divat

• A hétköznapi életbeli esztétikai megoldások – a konszenzus keresését mutatják• Ha jelentést közvetítünk – az feltételez egy előzetes konszenzust a jelek használatával kapcsolatban• A divat: egy stílus társadalmi/közösségi elfogadása• A divat: iránytű az esztétikai választásokhoz, más is hasonlóan fog eljárni• A látszatokkal való játék esélyét teremti meg - Üzenetek küldését jelenti• A látszat közösségében lehet általa osztozni

Divat 2.

• Első forrása: imitáció• Ha nem tudatos –

például népviselet• Ahogy népszokások

keletkeznek – sokan követik – szeretnének odatartozni

Divat 3

• De lehet vezérelt is• Szép Brummel –

divatot diktált – a XIX. század első felében

• Vagy a Beatles, amikor az öltözködésben, hajviseletben és nyelvhasználatban a generációját átalakította

Állandóság és változás• Esztétikai ítélet: beilleszkedés és kiválás• Legtöbb tevékenységünk célja: otthon- építés – egy jól

berendezett élet állandó szimbólumait akarjuk megteremteni• A stílus láthatatlan keze – nyelvtant és konvenciót teremt (helyi

építkezési szokások, népviselet, asztali szokások, tradícionális kultúra öröksége)

• Konvenció – állandóságot visz az életünkbe• Hogy tudjuk, mi a jó, és mi nem az• A konvenció eluralkodhat – pl. ősi Egyiptomban

Elmúlás

• Pl. Pompei freskók vagy római grottók

• Már eleve erre irányulnak: pl. japán tradíció – lásd teázási

szokás – vallásos jellegű• Ugyanígy: virágkompozíciók,

gesztusok szigorú rendje• A szabadság még fontosabb

Egy találkozás: egy esély

Pillanat és öröklét

• A pillanatnyi és múló öröm és a rövid találkozás: örök értékké válhat – ha rituálévá formáljuk vagy kőbe véssük

Illeszkedés és szépség

• Ízlés: gyakorlati ész – aszerint választ, mi illik• Amiből kiindul: a látszat és a jelentés a látszatban• Valójában a szépségről van szó• Az illés – örömet okoz, felhívja magára a figyelmet, magában válik kontempláció tárgyává, nem függ használati

értéktől• Fokozat kérdése ez is• A hétköznapi szépség – a minimális szépség• A racionális lények igénye a rendre és az otthonra• A művészi szépség más