Európai alkotmány- és integrációtörténet 1II. A társadalmi tagozódás és az

államszervezet sajátosságai a középkorban. A germán-frank alkotmányfejlődés

2. A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács) Tk. 37-43. o.

3. A frank társadalom Tk. 49-51. o.

4. A frank alkotmány (a Meroving alkotmány – grófok) Tk. 52-55. o.

Források:• Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.• Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.

Az európai államfejlődés - madártávlatból

0. Nemzetségi szerveződés: Vérségi kapcsolaton alapul

(családokba és nemzetségekbe tömörülnek)

Vándorló közösség „Karizmatikus” uralom

1. Törzsi vagy nomád állam: Vérségi kapcsolat helyett katonai

szervezet Önállósuló közfunkciók – a társadalom

egészétől elkülönülő állami szervezetrendszer

Letelepedés – területi hatalom (nemzetségek helyett pl. vármegyék a „végrehajtók”)

Kialakuló központi kormányzat (udvar – legfelsőbb TH, VH, BH)

2. tétel: A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács)

Germán törzsek a népvándorlás korában (Skandinávia nélkül)Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/50/Voelkerwanderungkarte.png

1. A téma jelentősége

A germán társadalom intézményeinek egyes elemei még a 19. században is megvoltak

A germanisztika külön tudományos irányzattá alakult

A Frank Birodalom részint e germán intézményekből nőtt ki

2. A germán társadalom

A) Közszabadok (Freilinge, Kerle) Állattenyésztés, földművelés,

háborúban katonáskodás

B) Nemesség (Adel, Blutadel) Vérségi alapon kiválasztott vezetők és

alkalmasság alapján kiválasztott harcosok – a nemesi jelleg öröklődik

Funkció: vezetői feladatok ellátása

Kíséret (trustis, Gefolgschaft): Nemesi vezetők által tartott harcosok

csoportja Fegyverforgató, saját családot még

nem alapított fiatal férfiak Uruknak hűségesküt tettek Az úr házközösségébe tartoznak

(védelem, ellátás, esetleg zsold) Békeidőben „problémásak”

(rablóhadjáratok) Saját család („tűzhely”) alapításakor

kiválnak a kíséretből

C) Szolgák (servus): Szolgává válás: hadifogság, születés, adósság Nem a Római Birodalom rabszolgáihoz hasonló

jogállás, hanem szabadabb státusz (bizonyos körben önálló gazdálkodás)

Személyes szolgálat a családfő hatalma alatt Felszabadítás esetén is megmarad az úri

védőhatalom (Munt)

A lényeges társadalmi különbség: szabadság állapota vagy nemléte

Csak szabadok – közszabadok és nemesek – tartozhatnak a nemzetségbe.

3. A germán közszervezet

Közszervezet = személyi közösségek egymásra épülő rendje

Részben vérségi, részben mesterségesen létrehozott közösségeké

A) Család (házközösség): Vérségi kötelék által megalapozott munka-

és vagyonközösség Egyszerre több generáció Monogám házasság

B) Nemzetség (Sippe): Közös őstől leszármazó férfiak szakrális

közössége Házasság révén nők is tagjává válnak (de

státusuk nem azonos a férfiakéval) Annak vannak jogai a közösségben, aki a

nemzetséghez tartozik

Funkciói: Békeközösség (békevesztés) Védőközösség (becsületvédelem – bosszú, Fehde) Jogközösség (nemzetségi házassági, gyámsági

jog, öröklési rend, bírói fórum) Hadiközösség Települési közösség (a 3. századra

nemzetségenkénti letelepülés)

C) Század (Hundertschaft, Gau): Nemzetségek által alkotott magasabb

rendű szerveződés Rokon és szövetkezett népek katonai célú

együttműködése Később területi egység (századkerület) Békehelyreállító szerep nemzetségek közti

konfliktusokban (századkerületi gyűlések)

D) Törzs (Tacitus: „civitas”): Századokból alkotott mesterséges egység Olykor közös hadi megmozdulások Később kialakuló germán kisállamok alapja.

4. A germán hatalmi szervezet

A) Gyűlés (thing, Ding): A törzsek képviseleti szerve, a fegyverképes férfiak

gyűlése („közvetlen demokratikus” intézmény, a svájci Landsgemeinde elődje)

Nagycsaládok, nemzetségek szerint gyülekeznek Rendes gyűlés (echtes Ding) havonta Rendkívüli gyűlés (gebotenes Ding) szükség esetén Funkciók:

› Seregszemle› Alapvető kérdések eldöntése (pl. háborúindítás)› Hadjárat vezetőjének, királynak, fejedelemnek a

megválasztása› Legfelső ítélkezési fórum

B) Fejedelmi tanács: Egyes germán törzseknél nem egy személy a vezető,

hanem az előkelő nemzetségek vezetőinek tanácsa

Más törzseknél ill. a későbbi időkben:

C) Király/fejedelem: Hadvezér és szakrális vezető (szakrális legitimáció) Öröklési és választási elv:

› A tisztség „öröklődik” a királyi nemzetségben› A nemzetségfők által alkalmasság alapján kiválasztott

jelöltet a népgyűlés választja meg uralkodónak› Aki olykor már életében maga mellé veszi kiválasztott

utódját Pajzsra emelés és uralkodói jelvények (királyi szék,

lándzsa, jogar) A népgyűlés letaszíthatta a trónról („ellenállási jog”)

A király funkciói: Papi funkció Hadsereg vezetése Bíráskodás (súlyos ügyekben azonban a

népgyűlés hoz ítéletet)

Hatalmának anyagi alapjai: Földbirtokai Hadizsákmány Bírságok

Utazó udvar: Kíséretével folyamatosan „körbeutazza”

országát

D) Herceg (hadvezér): Egyes törzseknél a király mellett külön

választja a népgyűlés Kivételes, időleges megbízatás Fő szempont a harci-hadvezetői

alkalmasság Tevékenységének mércéje a katonai siker

(antik Róma: „salus rei publicae suprema lex esto”)

E) Tanács: A király tanácsadói, de érdemi

beleszólásuk is lehet

3. tétel: A frank társadalom

Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Frankish_Empire_481_to_814-en.svg/1000px-Frankish_Empire_481_to_814-en.svg.png

A frankok: Különböző nyugati germán törzsek (száliak, ripuáriak)

szövetségéből alakult germán nép A 4. században vonulnak be Galliába A Nyugat-római Birodalom bukása után uralmuk alá hajtják a mai

Franciaország jelentős részét és Németország nyugati területeit – Frank Birodalom

Meroving dinasztia: 5-8. század Első jelentős uralkodó: Klodvig (482-511), felveszi a

kereszténységet, a birodalmat szétosztja utódai között A birodalmi központi hatalmat Martell Károly szilárdítja meg (8.

sz.) Fia, Kis Pippin 754-ben megalapítja a Karoling dinasztiát (8-10.

század) Az ő fia, Nagy Károly (768-814) császárrá koronáztatja magát a

pápával; megteremti a keresztény Nyugat-Európa politikai egységét

Utódai alatt azonban végleg szétesik a birodalom:› Középső Frank Királyság, Keleti Frank Királyság (Lotaringia és Észak-Itália)

– a későbbi Német-római Birodalom› Nyugati Frank Királyság – a későbbi Francia Királyság

1. A frank társadalom tagozódása

A) Nemesség: A vérségi arisztokrácia és a fejedelmi kíséret tagjai Az uralkodó szolgálatában, magas tisztségekkel, földbirtokkal

B) Közszabadok („átmeneti” réteg): Tagjai vagy felemelkednek a nemesi osztályba, vagy

lecsúsznak a félszabadok közé

C) Félszabadok: Egy-egy nagyúr szolgálatába betagolódott lecsúszott

közszabadok, vagy felszabadított szolgák Nem állnak uruk tulajdonában, vannak jogaik,

cselekvőképességük

D) Szolgák: Jogképesség nélküliek Uraik házában, birtokán szolgálatot

teljesítők

E) Idegenek: Vagy jogvédelem nélküliek (nem

tagolódtak be a társadalomba) Vagy valamely „vendéglátó” patrónus,

esetleg a király oltalma alatt állók

2. Hűbériség – hűbéri állam

Az európai államfejlődés egy következő stációja (a törzsi/nomád állam után)

A frankoknál a Karoling korban bontakozott ki

A 4-5. századi római vazallitás és a germán kíséreti hűség „találkozása” – kiegészülve utóbb a hűbérbirtokkal.

A) A latifundiumok és a vazallitás: Késő római időkben egyes kisparaszti

elemek „védnök”, patrónus oltalma alá helyezik magukat

Földjükért és személyes felajánlkozásukért cserébe védelmet kapnak (patrocinium)

A felajánlkozás „liturgiája”: kommendáció

Hűbérúr (senior) Hűbéres (vazallus)

Védelem, ellátás, segélyezés (saját udvarban)

Szolgálat karral, fegyverrel, engedelmesség

Kölcsönös, de nem egyenlő kötelék

B) Germán kíséreti hűség: A katonai kíséret (Gefolgschaft) tagjai

személyes hűséget fogadnak uruknak Hűségesküt is tesznek

A hűbéri kapcsolat személyi oldala: a vazallus engedelmessége és a kíséret személyes

hűségkötelezettsége.

C) A hűbéri kapcsolat dologi oldala: hűbér

A hűbérúr ahelyett, hogy a vazallust saját udvarában tartja és ellátja, inkább földbirtokot vagy más hasznot hajtó jogot (állást, megbízatást) bocsát a vazallus rendelkezésére.

Hűbérviszony:Személyi elem Dologi elem

Kölcsönös hűség Hűbérbirtok, javadalom

D) Hűbéri lánc: A legfőbb hűbérúr a király, de az ő hűbéresei maguk is adnak

hűbéreket saját vazallusaiknak, stb. – hűbéri hierarchia.

E) A hűbérbirtok „örökölhetősége”: Eredetileg a vazallus élete hosszáig adatott, Később „kvázi” örökölhetővé vált

F) Hűbéri állam: Állami pozíciók mint „örökölhető” hűbérek adományozásával

létrejövő hűbéri viszonyok által létrejövő struktúra.

G) Territoriális hatalmak: A király megerősödő hűbéresei dacolnak a központi

hatalommal Az uralkodók igyekeznek ezt minden alattvalótól közvetlenül

kikért hűbéresküvel elhárítani (Nagy Károly, Hódító Vilmos)

Az egykori Frank Birodalom területén létrejövő államokban a 10-11. századra elterjedő struktúra.

3. A földesúri hatalom megerősödése

A hatalom alapjává a föld válik, a földbirtokok pedig nőnek (kisbirtokosok védelmet kérnek a nagybirtokosoktól).

A) A földesúri hatalom a földjén élőkre is kiterjed:› Akár mint vazallusokra (felemelkedési

lehetőség)› Akár mint alávetettekre (csekély járadékért

dolgoznak a földön, a felemelkedési esély kicsi)

B) A földesúri birtok részei: Udvarház (uradalom központja) Parasztgazdaságok (ház, kert, szántó) Allódium: hűbéri kötelékkel nem terhelt

(szabadon elidegeníthető) birtok a földesúr kezelésében

Hűbérbirtok (kikerül a földesúr közvetlen hatalmából)

A földesúr ezen kívül jövedelmet húz az ún. banalitásokból:

Vásározás, malomtartás, kocsmáltatás, vadászat, halászat

4. tétel: A frank alkotmány (a Meroving alkotmány – grófok)

1. Mi az újdonság a germán korhoz képest?

Germán törzsi differenciáltság – frank egységes, koncentrált államhatalom

Megerősödő királyi hatalom Vérségi kötelékek helyett területi

közigazgatás› Különbség az északi és déli területek közt

(északon még csak letelepedőfélben vannak a nemzetségek – délen már új típusú területi igazgatás)

2. A királyi hatalom

Már nem törzsi király (szélesebb a hatalma, mint germán elődeinek).

A) Tisztségének elnyerése: Germán típusú „választás” és külsőségek

(előkelők általi jelölés, nép általi megerősítés – akklamáció, pajzsra emelés, lándzsa, jogar)

Előd általi kijelölés Egyházi legitimáció (felkenés krizmával,

egyházi koronázás – a császári hatalom jelzése Nagy Károly óta)

B) Hatalmának alapja: Hűbéri struktúra (a nép mintegy a

király kísérete, személyes hűségkötelezettség)

Megnövekedett földbirtokok (patrimoniális berendezkedés – állami vagyon és uralkodói magánvagyon nem válik el élesen)

Megerősödő és egyre strukturáltabb központi kormányzat (személyesen az uralkodónak felelős tisztviselőkkel)

C) Hatalmának köre:

A. Norma-alkotás:› Bann (mindenkire kötelező rendelet, parancs)› Kapitulárék (a Karoling-korban – egyedi utasítás pl. utazó

bíráknak, vagy fejezetekbe tagolt, a szokásjogot kiegészítő törvénymű)

B. Igazságszolgáltatás (régi bírói intézmények mellett):

› Bizonyos személyi körre (pl. előkelők)› Meghatározott javakra (pl. királyi vagyon)› Bizonyos súlyos bűncselekményekre (pl. a fejvesztéssel

büntetendőkre)

C. Új jogosítványok:› Pl. pénzügyi jogkörök (pénzverés, adószedés, vámoltatás)› Pl. az egyházzal kapcsolatos jogok (Eigenkirche)

D. Közigazgatás:› Központi igazgatás› Területi igazgatás (grófságokon keresztül).

3. A központi igazgatása) Udvar – mozgó udvar (átmeneti szállásokon)b) Differenciálódó kíséret, udvari tisztségviselők,

méltóságok: Major domus (háznagy): általános királyhelyettes

(eredetileg a király földbirtokok intézője) Palotagróf (comes palatii): a király

igazságszolgáltatási hatalmának gyakorlója (eredetileg a királyi udvarok/paloták ügyintézője)

Referendárius: az adminisztráció, az udvari írásbeliség vezetője (beosztottjai: kancellár és írnokok)

Kincstárnok/kamarás (cubicularius, thesaurarius) Lovászmester (marschall): az udvari istállók,

később a királyi lovagság vezetője Étekfogó (senechal), pohárnok

A központi kormányzat intézkedéseinek végrehajtása érdekében:

Birodalmi küldöttek (missi dominici) a helyi tisztviselők ellenőrzésére

A területi igazgatási egységek újjászervezése (grófságok - grófok)

4. Területi igazgatás

Grófság: mesterségesen kialakított igazgatási kerület (határvidéken határgrófságok/őrgrófságok)

Élén a gróf (comes): a király által kinevezett és tetszés szerint felmentett, neki közvetlenül alárendelt tisztviselő

A gróf funkciói: a grófság bírája, igazgatási vezetője (adók, vámok beszedője – hányadot kap)

614-től a grófokat nem az uralkodó nevezi ki, hanem a grófok közössége választja (a tisztség a földbirtokosok kezébe kerül, örökletessé válik)

5. Egyéb hatalmi tényezők

A. Gyűlések:› A hadsereggyűlések elveszítették korábbi

kompetenciáikat (marad katonai mustrának – „márciusi mező”: találkozás az uralkodóval, panaszok előterjesztése, uralkodói igazságszolgáltatás)

B. Századok – századkerületek (jelentőségüket vesztik)

C. Placita – előkelők tanácsa (a király tetszése szerint kér tőlük tanácsot)

6. Az immunitás

Egyházi és világi előkelőknek a királytól kapott azon joga, hogy saját birtokukon mentesek legyenek a helyi közigazgatás hivatalos személyeitől:› Negatív oldala: a helyi tisztviselők (grófok, grófi

küldöttek) be nem léphetnek, adót nem szedhetnek, bírói funkciót nem gyakorolhatnak)

› Pozitív oldala: e jogosítványokat a földesúr maga gyakorolja

Az államhatalom egységével (és a jogegységgel) szemben ható tényező.