1. oldal |

1. BEVEZETÉS

A gazdasági növekedés és a jobb élet-

körülmények előmozdítása érdekében működő szakpolitikák alapvető eleme a

fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedésének és ott maradásának segítése. A fiatalok

ilyen aktiválása és fenntartható integrációja szintén fontos szerepet tölt

be az Európa 2020 stratégia

foglalkoztatási célkitűzésének1 elérésében.

A fiatalok iskolából munkába való át-

menetét különleges kihívások terhelik. Az eredmény a viszonylag alacsony

foglalkoztatottsági arány, magas munka-

nélküliség, és azon fiatalok magas aránya, akik nem foglalkoztatottak,

oktatásban és képzésben nem részesülnek (NEET-fiatalok). Az ifjúsági

munkanélküliség aránya érzékenyebben reagál az üzleti ciklusra, mint a felnőtt

munkanélküliség esetében. Mivel korlátozott munkatapasztalattal

rendelkező új belépők, így a fiatalok

kisebb valószínűséggel találnak munkát, gyakran átmeneti és részmunkaidős

szerződéseken keresztül vagy gyakornoki tevékenység keretein belül

foglalkoztatják őket és könnyebben el-bocsáthatók, ha a gazdasági ciklus

gyenge.

Ezenkívül sok tagállamban a fiatal

munkavállalók nagy része szándéka ellenére rendelkezik ideiglenes

1 A 20–64 év közötti lakosság

foglalkoztatási arányának legalább 75%-ra növelése.

szerződésekkel, és ezen esetekben gyakran nehézségekbe ütközik az

állandó munkahelyre való áttérés.

Azonban az ideiglenes munka jellege és a fiatalok számára nyújtott állandó és

stabil munka megtalálásának lehetősége országonként nagymértékben változik. A

fiatalok ideiglenes szerződései magas előfordulásának oka az oktatásban és

képzésben való részvétel vagy próbaidő2 lehet.

Az ifjúsági foglalkoztatás, munka-nélküliség és inaktivitás szintjét nagy-

mértékben befolyásolja a makro-gazdasági helyzet. Ugyanakkor az

iskolából a munkába való átlépés strukturális jellegzetességeiből is

eredhetnek fontos kiváltó okok. Ezek a

strukturális tényezők többek között:

az oktatási és képzési rendszerek elégtelensége;

a fiatalokat különösen érintő munkaerő-piacok szegmentálása, és

az állami foglalkoztatási szolgálatok

alacsony kapacitása arra, hogy személyre szabott szolgáltatásokat

nyújtsanak a fiataloknak, és ezen szolgáltatások korlátozott erőfeszítései a

leginkább veszélyeztetett helyzetű fiatalokkal való kapcsolattartásban.

A fiatalok munkanélkülisége és inaktivitása magas költségekkel jár, és

célzott politikákat igényel. A munka-

2 IMF személyzeti vitafeljegyzés „Fiatal

munkanélküliség Európa fejlett

gazdaságaiban: Megoldásokat keresve, 2014. december, 9. oldal

EURÓPAI SZEMESZTER – TEMATIKUS TÁJÉKOZTATÓ

IFJÚSÁGI FOGLALKOZTATÁS

2. oldal |

nélküliség, különösen a tartós munka-nélküliség a karrier kezdetén hosszú

távú negatív következményekkel járhat,

ilyen például az alacsonyabb jövőbeni jövedelmek és a rosszabb foglalkoztatási

kilátások (az úgynevezett „sebhely-hatás”)3. Ez alacsonyabb

termelékenységi szinthez is vezethet4.

A fiatalok foglalkoztatási kilátásait a nemzedékek közötti méltányosság

összefüggésében is figyelembe kell

venni. A rugalmasság iránt meg-növekedett igény miatt számos atipikus

munkaforma alakult ki, és a szakmai karrierek ma kevésbé stabilnak

bizonyulnak. Bár a nagyobb fokú rugalmasság bizonyos mértékig a

vállalatok és a munkavállalók szükségleteire is reagálhat, társadalmi

kockázatokat is jelent. Magasabb igény

jelenik meg bizonyos típusú munkaerő és készségek iránt, a többi típus rovására,

és nagyobb a jövedelemeloszlás egyenlőtlensége. Néhány munkavállaló

helyzete egyre bizonytalanabb.

Tekintettel a munka világának változó

körülményeire, a hagyományos munka-erőpiacokra szabott jóléti rendszerek

nem feltétlenül fedezik a védelemre szorulókat. Mindezek a fejlemények

nagyobb hatással lehetnek a fiatalokra, mint a pályafutásuk előrehaladottabb

szakaszában lévőkre vagy a nyug-díjasokra, és hatással lehetnek élet-

projektjeik megvalósítására.

A demográfiai változások következtében

a potenciális munkavállalók számának csökkenése és a függőségi ráta5

emelkedése rámutat a munka-termelékenység növekedésének

fontosságára. Nehezebbé válik arra

hagyatkozni, hogy potenciális növekedési

3 Fondeville N. és Ward T., „A válság

sebhelyhatásai”, kutatási jegyzet 06/2014, szociális helyzet figyelő, Európai Bizottság, 2014. 4 Bell, David N.F. és Blanchflower, David G.,

„A fiatalok és a nagy recesszió”, Oxford Review of Economic Policy, 27(2): 241-267,

2011. 5 A 0-14 év közötti és a 65 évnél idősebb eltartottak száma a teljes 15-64 év közötti lakossághoz viszonyítva.

forrásként több embert adnak hozzá a munkaerőhöz. Középtávon azonban

lényeges különbséget jelenthet a munka-

erőpiacon aktívan résztvevők bővítése. A nagyobb termelékenység elérése

érdekében a szakpolitikáknak az innováció felé kell elmozdulniuk, és az

Unió tudásbázisát a készségek és az oktatás6 révén ki kell terjeszteniük.

A fiatalok foglalkoztatásának elő-

mozdítása és az iskolából a munkába

való átmenet javítása fontos prioritás az Unió napirendjén. Az ifjúsági garancia

keretében tagállamok elkötelezték magukat, annak biztosítására, hogy

valamennyi 25 év alatti fiatal a tanulmányai befejezését vagy munka-

helye elvesztését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állás-

ajánlatot kapjon, illetve további

oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton

vehessen részt7.

Ezt a kötelezettségvállalást megerősítet-ték azzal, hogy a szociális jogok

európai pillére tervezetének 4b8 irány-

elvévé tették. A pillér elvei irányt mutatnak a jobb munka és élet-

körülmények megújult konvergenciája felé9. A (15–24 éves) NEET-fiatalok

(vagyis akik nem foglalkoztatottak, nem részesülnek oktatásban vagy képzésben)

arányának csökkentése (2016-ban

6 Bizottság, Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában – éves jelentés 2017. 7 A Tanács 2013. április 22-i ajánlása az ifjúsági garancia létrehozásáról. 8 A 4b. irányelv kimondja, hogy a

fiataloknak joga van ahhoz, hogy színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton

vehessen részt munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül (I. fejezet: Az esély-

egyenlőség és a munkaerőpiachoz való

hozzáférés, Európai Bizottság, közlemény a szociális jogok európai pillérének létre-

hozásáról, 2017.). 9 Az Európai Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérének létrehozásá-ról, 2017.

3. oldal |

11,5%) tehát kulcsfontosságú célkitűzés-sé válik az Unióban10.

Az Ifjúsági Garancia az Uniós tag-országok összességének azon

kötelezettségvállalása, miszerint gondoskodnak arról, hogy minden 25

éven aluli fiatal színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban,

tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton vehessen

részt munkahelye elvesztését vagy a

formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül. Az Európai

Unióban a kiemelt politikai lendület, az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés

és az Európai Szociális Alap jelentős pénzügyi forrásai, valamint az uniós

szintű szilárd ellenőrzési mechanizmusok példátlan kombinációjának köszönhetően

gyorsan végrehajtották ezt az

intézkedést. Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés, mely egy 8,8 milliárd

eurós pénzügyi forrás, közvetlen célzott támogatást nyújt azon NEET-fiatalok

számára, akik a 25% feletti ifjúsági munkanélküliséggel küzdő régiókban

élnek11.

A tájékoztató felépítése a következő:

A 2. szakasz az ifjúsági munka-

nélküliség, a NEET-fiatalok és a teljesítmény egyéb kulcsmutatóit

vizsgálja az Unió országaiban;

A 3. szakasz a rendelkezésre álló bizonyítékokat tárgyalja arra

vonatkozóan, hogy milyen politikák alkalmasak az ifjúsági munkanélküliség

és az inaktivitás kihívásainak hatékony kezelésére, és röviden áttekinti az uniós

szinten elfogadott megközelítést, különös tekintettel az Ifjúsági Garancia

végrehajtására;

A 4. szakasz felvázolja a megfelelő politikai gyakorlatot a kihívásoknak való

megfelelés érdekében, és példákat mutat be az Unió tagállamaiból. Az

10 Eltérő rendelkezés hiányában a jelen

tájékoztatóban szereplő adatok az Unió 28 tagállamára (EU28), a „fiatalok” adatai a 15–

24 éves korosztályra vonatkoznak. 11 Az Európai Bizottság közleménye az Ifjúsági Garancia és a Fiatal Foglalkoztatási Kezdeményezés három évig, 2016.

összes uniós tagállam jelenlegi helyzetének áttekintése szintén elérhető.

A következő tájékoztatók az ifjúsági foglalkoztatás témájához kapcsolódó

kiegészítő információkat tartalmaznak: korai iskolaelhagyás; foglalkoztatás-

védelmi jogszabályok; aktív munkaerő-piaci politikák; a nők munkaerőpiaci

részvétele; a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségek; szegénység és

társadalmi kirekesztés; álláskeresési

járadékok; be nem jelentett munka; a bérek alakulása és a bérmeghatározási

rendszerek; és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

2. SZAKPOLITIKAI KIHÍVÁSOK: AZ

UNIÓS ORSZÁGOK

TELJESÍTMÉNYÉNEK ÁTTEKINTÉSE

Az iskolából a munkába történő sikeres átmenetre vonatkozó kockázat többféle

formában jelenik meg. Mivel a munka-erőpiacon aktív fiatalok – vagyis a

foglalkoztatottak vagy álláskeresők – a

tagállamokon belül jelentősen eltérnek, e kockázatok elemzéséhez több mutatót

kell használni az érintett lakosság (15–24 év közöttiek) esetében. Szükséges

továbbá az elemzéshez országspecifikus tényezők gondos mérlegelése.

Jelenleg az Unióban körülbelül 3,8 millió a fiatal (15–24 év közötti) munkanélküli-

ek száma (a 2013 januárjában mért 5,7 milliós csúcsérték alatt). Míg ezek a

számok továbbra is magasak, 2013 óta az ifjúsági munkanélküliség éves aránya

4 százalékponttal 18,73%-ra csökkent, a NEET-fiatalok aránya pedig átlagosan 1,5

százalékponttal 11,5%-ra csökkent az

Unióban. Mindkét arány csökkent a leg-több Uniós tagállamban, különösen

azokban, ahol 2013-ban a legmagasabb volt ez az arány (lásd az 1. és a 3. ábrát

és a mellékletben található táblázatokat).

Az ifjúsági munkanélküliség aránya a 15–24 év közötti munkanélküliek

százalékos arányát jelenti a korcsoport összes munkaerejéhez viszonyítva

(amely magában foglalja a foglalkoztatott és a munkanélküli

fiatalokat, de nem a gazdaságilag inaktívakat, azaz azokat a fiatalokat,

4. oldal |

akik nem dolgoznak és nem állnak rendelkezésre vagy keresnek munkát).

Az ifjúsági munkanélküliség aránya az Unióban a 2013-ban mért csaknem

24%-os csúcsértékről 2016-ban 18,7%-ra csökkent, de még mindig 2,8

százalékponttal magasabb, mint 2008-ban (és több mint kétszerese az átlag

munkanélküliségi arány 2016. évi 8,6%-ának). Tizenegy tagállam 20% feletti

ifjúsági munkanélküliséggel szembesült.

Négy esetében ez az arány 30% fölötti volt (Görögország, Spanyolország,

Olaszország és Horvátország). Tíz tag-államban (Németország, Cseh

Köztársaság, Hollandia, Málta, Ausztria,

Dánia, Magyarország, Egyesült Királyság, Észtország és Litvánia) az arány 15%-

nál alacsonyabb volt, ami 2015-re javulást jelent, amikor csak 8 tagállamra

volt ez igaz. Az ifjúsági munkanélküliség diszperziója az euróövezet országaiban

továbbra is magasabb, mint az EU28-ban, a németországi 7,1%-tól a görög-

országi 47,3%-ig (lásd az 1. ábrát).

1. ábra — Ifjúsági munkanélküliség aránya (15–24 év közöttiek) az uniós tagállamokban,

2008, 2015 és 2016

Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés, [une_rt_a]

2014 volt a válság óta az első olyan év, amikor újra emelkedni kezdett az ifjúsági

foglalkoztatási arány (vagyis a foglalkoztatottak aránya a 15–24 év

közötti teljes lakossághoz viszonyítva). 2016-ban az ifjúsági foglalkoztatási

arány tovább nőtt az Unióban, és elérte

a 33,8%-ot, ami magasabb, mint a 2014-es a 32,5%, de még mindig 3,5

százalékponttal alacsonyabb, mint a 2008. évi csúcsérték (37,3%).

0

10

20

30

40

50

60

DE

CZ

NL

MT

AT

DK

HU

UK

EE

LT

SI

BG IE LV PL

EU

28

SE

LU

BE FI

RO

EA19

SK

FR

PT

CY

HR IT ES

EL

2016 2015 2008

5. oldal |

2. ábra — ifjúsági foglalkoztatási arány az Unióban (15–24 év közöttiek)

Négy tagállamban alacsonyabb 20%-nál

az ifjúsági foglalkoztatási arány

(Görögországban 13%, Olaszországban 16,6%, Spanyolországban 18,4% és

Bulgáriában 19,8%). A legjobban teljesítő öt tagállam Hollandia 60,8%-

kal, Dánia 58,2%-kal, Ausztria 51%-kal, és az Egyesült Királyság 50,9%-kal, és

Málta 45,9%-kal volt.

Továbbra is magas a fiatalokat érintő

tartós ifjúsági munkanélküliség (azaz a legalább egy évig tartó munka-

nélküliség, adatokat lásd a mellékletben) aránya. A tartós munkanélküliség aránya

a fiatalok esetében még mindig 1,9 százalékpont, magasabb, mint 2008-ban

(a fiatal munkaerő 5,4%-a 2016-ban),

ami a 2013-as12 8%-os csúcsértékhez képest csökkent. Ahogy korábban

említésre került, a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség a

karrier kezdetén negatív hosszú távú következményekkel járhat („sebhely-

hatás”)13.

Mivel nem minden fiatal aktív a munka-

erőpiacon, az ifjúsági munkanélküliség aránya nem tükrözi az összes fiatal kor-

osztályba tartozó munkanélküli fiatal felnőttek arányát.

12 Lásd Eurostat, munkaerő-felmérés (LFS) statisztika (yth_empl_120). 13 Fondeville N. and Ward T., op. cit.

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

15-24 év közötti lakosságfoglalkoztatási aránya - teljes

%

EU28

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

6. oldal |

Ezzel szemben az ifjúsági munka-nélküliségi arány a munkanélküli

fiatalok százalékos arányát mutatja a

korcsoport egészéhez viszonyítva, azaz nemcsak a gazdaságilag aktívakat, ha-

nem az inaktívakat, ideértve a tanulókat is. Így – a foglalkoztatási aránnyal

ellentétben – a „munkanélküliség aránya a lakosság körében” értéket

mutatja, amelyet nem befolyásol a fiatal munkaerő mérete. 2016-ban az ifjúsági

munkanélküliségi arány az uniós tag-államok körében a csehországi 3,4% és

a spanyolországi 14,7% arány között

alakult, az átlagos uniós 7,7%-kal, ami a 2013-as14 10%-os csúcsérték alá

csökkent. A foglalkoztatottak és álláskeresők

mellett az Unióban a 15–24 év közötti fiatalok jelentős része gazdaságilag

inaktív. Néhány esetben ez az oktatás és képzés folytatásának köszönhető.

Mások azonban egyszerűen kiléptek a munkaerőpiacról, vagy nem is léptek be

az oktatási rendszer elhagyása után.

A fiatalok helyzetének ezen aspektusát az ifjúsági NEET-arány rögzíti, amely

megfelel a 15–24 év közötti, nem foglalkoztatott, oktatásban és

képzésben nem részesülő fiatalok százalékának. Ezért a foglalkoztatott

vagy az oktatásban vagy képzésben részesülő fiatalok definíció szerint nem

képezik részét a NEET-fiatalok csoportjának. A (15-24 év közötti)

fiatalok NEET-aránya a szociális

eredménytábla kiemelt mutatójaként szerepel, ezért központi szerepet játszik

a szociális jogok pillérének15 megvalósí-tásában.

Nagy különbségek vannak a NEET-fiatalokból álló lakosságon16 belül és

nem minden helyzet jelent problémát. Néhány fiatal számára a NEET csak át-

meneti státusz (munkahelyek közötti,

vagy a tanulmányok befejezése utáni, munkahely megtalálását megelőző

időszak).

14 Lásd Eurostat, munkaerő-felmérés (LFS) statisztika (une_rt_a). 15 Európai Bizottság, SZEMÉLYZETI MUNKADOKUMENTUM A dokumentumot kísérő szociális eredménytábla A Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról, 2017. 16 Eurofound, „Exploring the diversity of NEETs” (A NEET-fiatalok közötti különbségek feltárása), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2016.

7. oldal |

3. ábra — Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (15–24

év közötti NEET-fiatalok) az Uniós tagállamokban, 2008, 2015 és 2016

Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés, 2016 [edat_lfse_20]

Más esetekben a NEET-státusz a

hátrányos helyzet tünete lehet és a társadalomban való aktív részvételből

való kiszakadást jelezheti.

A NEET-státusz ugyanakkor dinamikus

is: míg az átlag értékek nagyjából ugyanazok maradnak, sok csoporton

belüli személy gyors ütemben cserélődik, mert munkát találnak vagy

továbbtanulnak. Azonban van egy olyan „központi” csoport is, amely nem

változik az idő múlásával, és ők több-szörös akadályokkal is szembesülhetnek

a munkaerőpiacra való belépés során.

Ezen csoport tekintetében a NEET-ként töltött időszak számos negatív

következménnyel járhat, például a gyakoribb esetben felmerülő bizonytalan

és gyenge foglalkoztatási kilátások, vagy a szélsőségesebb eseteket jelentő

szellemi és fizikai egészségügyi problémák17.

2016-ban az összesen 54,6 millió főt számláló 15–24 éves korosztályban 6,3

Ez 11,5%-os NEET arányt jelent (15–24

év közötti NEET-fiatalok aránya), amely meghaladja a 2008-as 10,9%-ot, de a

2012-es 13,2%-os csúcsérték alatt van. 2016-ban a 15–24 év közötti NEET-

fiatalok aránya Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Horvát-

országban, Cipruson és Görögországban

volt a legmagasabb, 15% felett.

A javulás ellenére a NEET-fiatalokra vonatkozó arányok a válság előtti

szintek felett maradnak ezekben a tag-államokban. 2015-höz képest 2016-ban

csaknem minden tagállamban pozitív

tendenciák figyelhetők meg (lásd a 3. ábrát). Ha lebontjuk a NEET-fiatalokra

vonatkozó arányokat a munkát keresők és az inaktív NEET-fiatalok között, a

15–24 év közötti fiatalok 6,2%-a 2016-ban az Unióban nem aktív NEET volt. Az

inaktív NEET-fiatalokra vonatkozó arány lényegesen eltér az EU tagállamai

körében; három tagállamban (Bulgária,

Olaszország és Románia) meghaladja a

17 Strandh, M., Winefield, A., Nilsson, K. és Hammarström, A. „Munkanélküliség és mentális egészségügyi sebek az élet során”, Eur J Public Health, 24: 440-5., 2014.

0

5

10

15

20

25N

L

LU

DK

SE

DE

CZ

AT

SI

MT

EE

LT

BE FI

PL

PT

UK

HU

LV

EU

…

EA…

FR

SK IE ES

EL

CY

HR

RO

BG IT

2016

2015

2008

8. oldal |

millió fiatalnak sem munkája nem volt, sem pedig oktatásban vagy képzésben

nem részesült (nem foglalkoztatott,

oktatásban és képzésben nem részesülő vagy más néven NEET-fiatalok).

10%-ot (lásd a 4. ábrát).

4. ábra — NEET profil (15–24 évesek), 2016

Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés [edat_lfse_20]

A fiatalok körében az oktatásból mun-kába történő átmeneti szakasz során

megtapasztalt nehézségek tekintetében különböző strukturális kihívásokat kü-

lönböztethetünk meg. Ezek különösen a munkaerőpiaci szegmentációhoz, az

oktatási és képzési rendszerek teljesítményéhez, a minőségi munka-

tapasztalat hozzáférhetőségéhez,

valamint a személyre szabott szolgál-tatások hatékonyságához és az állami

foglalkoztatási szolgálatok által a fiataloknak nyújtott támogatáshoz

kapcsolódnak. Ezeket a kihívásokat alább részletesebben tárgyaljuk.

(1) Strukturális kihívás: munkaerőpiaci szegmentáció

A fiatalok elhelyezkedési képességének

mértéke attól is függ, hogy hogyan épül fel a munkaerőpiac, és milyen

mértékben van jelen foglalkoztatási

jogszabály, a fiatalok számára kialakí-tott aktív munkaerőpiaci politika és a

A szegmentált munkaerőpiacokon a fiatalokat aránytalanul nagy számban

foglalkoztatják határozott idejű- és részmunkaidőben, és egyre

kevesebben végeznek határozatlan idejű munkát. A szegmentált munka-

erőpiacok jellemzően a határozatlan idejű szerződéseket érintő magas

szintű foglalkoztatásvédelem és a

határozott idejű szerződéseket érintő alacsony szintű foglalkoztatásvédelem

eredményeképpen jönnek létre, ami munkaerőpiacon belülieket és kívülieket

hoz létre.

A magas munkaerőpiaci szegmentáció-

jú országokban a fiatalok különösen ki vannak téve a bizonytalan foglalkoz-

tatás kockázatának, melyek jellemzői a minimális munkahelyi képzés, viszony-

lag alacsony bérek, továbbá a gyenge hosszú távú foglalkoztatás és karrier-

lehetőségek. A fiatalabb munkavállalók viszonylag gyakrabban túlképzettek a

munkájukban, mint a többi

0

5

10

15

20

25

IT BG RO HR CY EL ES IE SK FR EU28 LV HU UK PT PL BE FI LT EE MT SI AT CZ DE SE DK LU NL

A 1

5–2

4 é

ves

lako

sság

%-á

ban

Inaktív NEET-fiatalok Munkanélküli NEET-fiatalok

9. oldal |

hatékony munkaerő-mobilitási politika. korcsoport18.

5. ábra — Fiatalok (15–24 év közöttiek) aránya a határozott idejű foglalkoztatásban a

teljes munkaképes korú népességhez képest (20–64 év közöttiek) országonként, 2016

Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés, [lfsi_pt_a]

18 Európai Bizottság, Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában — éves felülvizsgálat 2017.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Afo

glal

kozt

ato

ttak

szá

zalé

kos

arán

ya

15-24 20-64

10. oldal |

2016-ban a fiatal munkavállalók (15–24 éves korosztály) átlagosan 40,8%-a

rendelkezett határozott idejű

szerződéssel (szemben a 20–64 éves munkavállalók 11,2%-ával), és 32,4%-

uk részmunkaidős foglalkoztatásban állt (szemben a 20–64 éves munkavállalók

18,9%-ával)19.

Számos tagállamban a fiatalok az esetek nagyobb részében kényszerből vállalják

a részmunkaidős szerződéseket, és

gyakran nehéznek találják az áttérést az állandó munkára20. Azonban az egyes

országokban jelentősen eltér egymástól a határozott idejű munka jellege és

hatása arra, hogy a fiatalok találnak-e hosszú távú foglalkoztatási lehetőséget.

Az olyan országokban, mint Német-ország, Hollandia és Ausztria, a fiatalok

határozott idejű munkaszerződései gyakran kapcsolódnak az oktatásban és

képzésben való részvételhez (munka és tanulmányok kombinációja vagy

gyakornoki képzés) vagy próbaidőhöz21. Ezekben az esetekben ezek a

szerződések potenciálisan ugró-

deszkaként szolgálhatnak, és támogatják a sikeres iskolából a munkába történő

átmenetet.

19 Eurostat, Részmunkaidős foglalkoztatás és határozott idejű szerződések – éves adatok

[lfsi_pt_a]. 20 Lásd: Eurostat, EU-SILC, Munkaügyi átmenetek szerződés típusa szerint

(ilc_lvhl32) és munkaerő-felmérés, Az

ideiglenes foglalkoztatás fő oka – Nemek és életkor szerinti eloszlások (%) (lfsa_etgar). 21 IMF személyzeti vitafeljegyzés „Fiatal munkanélküliség Európa fejlett gazdaságaiban: Megoldásokat keresve, 2014. december, 9. oldal.

Azonban nincs egységes bizonyíték a határozott idejű munkák szerepéről. Az

intézményi és gazdasági környezetnek

nagy hatása van rá. A határozott idejű munkák további munkalehetőségeket

teremthetnek és csökkenthetik az ifjúsági munkanélküliséget. Általában a

határozott idejű munkaszerződések a leghatékonyabbak a stabil

foglalkoztatáshoz, ha képzéssel kombinálják azokat. A rendelkezésre álló

bizonyítékok így olyan reformokra szólítanak fel, amelyek csökkentik az

határozott és határozatlan idejű munka-

szerződések közötti különböző foglalkoztatásvédelmi szinteket, és meg-

erősítik a fiatalok22 számára kínált határozott idejű szerződések szakmai

képzési tartalmát.

(2) Strukturális kihívás: az oktatási

és képzési rendszerek teljesítménye

Az alapkészségek23, de hasonlóan a

transzverzális készségek24 alacsony szintje súlyos akadályt jelent a

foglalkoztathatóság terén. Számos tag-

államban továbbra is nagy arányú a matematika, az olvasás és a természet-

tudományos ismeretek terén alacsonyan teljesítők száma.

22 Eichhorst, W. Határozott időre szóló munkaszerződések. IZA A munka világa 2014: 45 doi: 10,15185/izawol.45. 23 Ezek a korunk társadalmában szükséges

készségek, például a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az értő olvasás, az írásbeli készségek és matematika. 24 Ezek olyan készségek, amelyek jellemzően

nem valamely adott munkához, feladathoz, tudományos szakterülethez vagy tudás-

területhez kapcsolódnak, és amelyek sokféle helyzetben és munkakörnyezetben alkalmazhatók (például a szervező-készségek).

11. oldal |

6. ábra — 20-24 év közötti fiatalok aránya, akik nem állnak alkalmazásban, oktatásban és képzésben nem vesznek részt, iskolai végzettségi szint alapján, 2016

Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés [edat_lfse_21] és [lfsa_pgaed]

Azok a fiatalok, akik idő előtt elhagyják

az oktatást és képzést, valószínűleg nem rendelkeznek megfelelő készségekkel és

képzettséggel25. Ennek köszönhetően valószínűleg komoly és tartós

problémákkal szembesülnek a munka-erőpiacon26.

Az alacsonyabb szintű középiskolai végzettségű fiatalok hordozzák a munka-

nélküliség és az inaktivitás legnagyobb kockázatát. 2016-ban az Unióban a 15–

24 éves korosztály munkanélküliségi aránya átlagosan 18,7% volt, de az

alacsonyan képzetteké 28%. Hasonló-

25 Lásd még az európai szemeszter korai iskolaelhagyókról, valamint a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségekről szóló

tematikus tájékoztatóját. 26 Scarpetta S., A. Sonnet and T. Manfredi, „Emelkedő ifjúsági munkanélküliség a válság

alatt: hogyan lehet megakadályozni a nemzedékre gyakorolt hosszú távú negatív hatásokat?”, OECD szociális, foglalkoztatási és migrációs dokumentumok, 106. sz., 2015.

képpen, az alacsonyan képzett fiatalok

NEET-aránya lényegesen magasabb, mint a legalább felsőbb szintű közép-

iskolai végzettségű fiatalok esetében (lásd a 6. ábrát).

A felső középfokú végzettséggel

rendelkezők foglalkoztatási aránya

hosszú távon magasabb, mint a közép-fokú végzettséggel nem rendelkezők

esetében. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők hasonlóképpen magasabb

foglalkoztatási arányokkal rendelkeznek, mint a felső középfokú végzettségűek. Ez

utóbbi esetben a helyzet uniós tag-államonként jelentős mértékben eltér:

2016-ban a legalább felső középfokú

iskolai végzettséggel rendelkező (20-34 évesek) aránya meghaladta a 85%-ot

Máltán, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Ausztriában, a Cseh

Köztársaságban, Luxemburgban és Magyarországon, míg Cipruson,

Romániában, Spanyolországban, Olasz-

0

10

20

30

40

50

60

70

80

EU

-28

Ola

szors

zá

g

Ro

má

nia

Gö

rögo

rszá

g

Bu

lgá

ria

Cip

rus

Sp

an

yolo

rszág

Ho

rvá

tors

zág

(¹)

Fra

ncia

ors

zág

Lett

ors

zág

Po

rtug

ália

Íro

rszá

g

Len

gye

lors

zá

g

Szlo

vá

kia

Ma

gya

rors

zág

Be

lgiu

m

Litván

ia (

¹)

Eg

ye

sü

lt K

irá

lyság

Fin

no

rszág

Észto

rszág

Szlo

vé

nia

(¹)

Cseh

Kö

ztá

rsa

sá

g

Au

sztr

ia

Né

me

tors

zág

Svéd

ors

zág

Luxe

mb

urg

(¹)

Dá

nia

Má

lta (

²)

Ho

llan

dia

No

rvé

gia

Svájc

Izla

nd

(³)

Ma

ced

ón

ia V

olt J

ug

oszlá

vK

öztá

rsa

sá

g

Tö

rökors

zá

g

Iskola előtti, általános és alsóbb fokú középiskolai oktatás (ISCED 2011 0-2 szintek)

Magasabb fokú középiskolai, középiskola utáni nem felsőfokú oktatás (ISCED 2011 3 és 4 szintek)

12. oldal |

országban és Görögországban 70% alatt maradt27.

(3) Strukturális kihívás: minőségi munkatapasztalat

hozzáférhetősége

A minőségi szakmai gyakorlatok és

gyakornoki helyek jelentős szerepet játszanak az iskolából munkába történő

zökkenőmentes átmenet támogatásában. Segítenek a fiataloknak gyakorlati

munkatapasztalatot szerezni a rendes munkaviszony megkezdése előtt.

A szakmai gyakorlatokat olyan formális

szakképzési (VET) programként

határozzák meg, melyekben a vállalati képzés (gyakorlati szakmai tapasztalati

időszakok egy munkahelyen) váltakozik az iskolai oktatással (elméleti/gyakorlati

oktatás egy iskolában vagy szakképzési központban). A sikeres befejezés után a

programnak országosan elismert minősítést kell adnia. A munkáltató és a

gyakornok között gyakran szerződéses

jogviszony áll fenn, melynek megfelelően a gyakornok fizetést kap a munkájáért

cserébe28.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakornokok jól foglalkoztathatók.

Könnyebben találnak munkát, hosszabb

ideig foglalkoztatottak, és jobban megfizetik őket, mint azon társaikat,

akik csak az iskolai rendszerű oktatásban vesznek részt. A gyakornoki programok

bizonyítottan jelentősen növelik az iskolából a munkába történő átmenet

sikerének valószínűségét. A legtöbb gyakornoki program esetében a szak-

képzést elvégző és azonnal munkába álló

gyakornokok átlagos aránya körülbelül 60-70%. A program befejezése után 6-

12 hónapon belül a munkát találó gyakornokok aránya még magasabb,

gyakran meghaladja a 80%-ot. A jól

27 Lásd az Eurostat munkaerő-felmérését azon (20-34 év közötti) fiatalok

foglalkoztatási arányáról, akik az elmúlt 3

évben szerezték meg a legmagasabb szintű iskolai végzettséget, és nem vesznek részt

képzettségi szintjüknek megfelelő oktatásban és képzésben, edat_lfse_24. 28 Európai Bizottság, Oktatási és képzési figyelő 2015.

kialakított szakmai képzési modelleket és a munkaalapú tanulást megvalósító

országokban (Dánia, Németország,

Hollandia, Ausztria) a közelmúltban végzett, szakképzésben részt vevők

munkanélküliségi aránya megközelíti a felsőoktatásban végzettekét vagy

hasonló ahhoz29.

Néhány tagállamban azonban nagyon kevés fiatal fér hozzá a minőségi

gyakornoki programokhoz. Több

munkahelyi tanulási lehetőség, különösen a szakmai gyakorlat

bevezetése az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy összekapcsolják a

munkaadók igényeit az európai szakképzési rendszerek által nyújtott

oktatással és képzéssel30.

A szakmai gyakorlat általában a tanulók

vagy a tanulmányaikat közelmúltban be-fejező fiataloknak szóló, határozott idejű

munkahelyi gyakorlatot jelenti. Néhány héttől néhány hónapig terjedő idő-

tartamúak lehetnek. Nem feltétlenül tartozik hozzájuk munkaszerződés, és

általában nem képezik részét a formális

oktatásnak.

A szakmai gyakorlat egyre elterjedtebb a fiatalok tanulmányai alatt vagy után.

Segítheti a fiatalokat a megfelelő tapasztalatok megszerzésében és abban,

hogy meg tudják vetni a lábukat a

munkaerőpiacon. A gyakornoki állásokra vonatkozó Eurobarométer felmérés azt

mutatta, hogy a 18-35 éves korosztály-ban szinte minden második fiatal

rendelkezik legalább egy szakmai gyakorlati tapasztalattal. A tízből hét ex-

gyakornok mondja azt, hogy szakmai gyakorlati tapasztalataik hasznosak

voltak az állandó munkahely meg-

találásában31.

29 Európai Bizottság, Gyakornoki és szakmai

gyakorlati programok az EU 27-ben: A siker fő tényezői - Útmutató szakpolitikusok és szakemberek számára, 2013. 30 Európai Bizottság, Oktatási és képzési

figyelő 2015. 31 A felmérés szerint a válaszadók 46%-a

legalább egy szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Az Eurobarométer 378. gyorsjelentése. A szakmai gyakorlat tapasztalata az Unióban, 2013.

13. oldal |

Számos tanulmány megerősítette a gyakornokság hatékonyságát a

gyakornokok foglalkoztatottsági esélyei

javításában32. Ez különösen igaz az aktív munkaerőpiaci politikán (AMPP) belüli

szakmai gyakorlatokra: az AMPP típusú szakmai gyakorlatok résztvevői

könnyebben és rövidebb idő alatt találnak határozatlan idejű munkát, mint

azok, akik nem vettek részt gyakorlaton. Néhány szakmai gyakorlat minőségével

kapcsolatban azonban egyre gyakrabban merülnek fel aggodalmak. A

rendelkezésre álló bizonyítékok meg-

erősítik ezeket az aggályokat, különös tekintettel az elégtelen tanulási

tartalomra és a nem megfelelő munka-körülményekre33.

A nyílt piaci szakmai gyakorlati

lehetőségek sokkal kevésbé

szabályozottak, mint az AMPP típusú gyakornoki munkák. Míg a munka-

körülményeket általában tiszteletben tartják, sok országban előfordulhat a

nem megfelelő tananyag, a felvételi gyakorlat átláthatóságának hiánya, a

túlságosan hosszú időtartam és a szakmai gyakorlatok megfelelő el-

ismerésére vonatkozó előírások hiánya34.

(4) Strukturális kihívás: az állami

foglalkoztatási szolgálatok kapacitása a személyre szabott

szolgáltatások hatékony biztosításának és a fiatalok

támogatásának biztosítása

érdekében

32 Európai Bizottság, Gyakornoki és szakmai gyakorlati programok az EU27-ben: A siker fő tényezői - Útmutató szakpolitikusok és szak-

emberek számára, 2013. 33 Eurofound, Tisztességtelen munka-szerződések: Visszaélések a gyakornoki státusszal (Ausztria, Finnország, Spanyol-

ország és az Egyesült Királyság), 2017. Továbbá Európai Ifjúsági Fórum, A gyakornokok helyzete - felmérés a szakmai

gyakorlat minőségéről Európában, 2011; Az

Eurobarométer 378. gyorsjelentése: A szakmai gyakorlat tapasztalata az Unióban,

2013. 34 Európai Bizottság, személyzeti munka-dokumentum, A minőségi keretrendszer alkalmazása a szakmai gyakorlatoknál, 2016.

A reformintézkedések ellenére több tag-államban nagyon sok állami

foglalkoztatási szolgálatnak (ÁFSZ) még

mindig nincs arra kapacitása, hogy személyre szabott tanácsadást és meg-

felelő támogatást nyújtson a fiatalok számára a sajátos profiljaik alapján35.

A személyre szabott útmutatás

hatékonynak bizonyult a fiatalok számára. Ehhez azonban erőforrások

szükségesek a finanszírozás, a (frontális)

személyzet, a szakértelem és az adminisztratív kapacitás tekintetében.

Miközben a tanácsadás a leginkább „munkára készen állók” esetében a leg-

eredményesebb, az intenzív támogatás a nehezebb csoportok számára is hatékony

lehet, ha személyközpontú megközelítést alkalmaznak. Ez a megközelítés több

összetevőt (tanácsadást, képzést és

különféle elhelyezési szolgáltatásokat)36 ötvöz, és olyan partnerségeket

tartalmaz, amelyek túlmutatnak a hagyományos AMPP-beavatkozásokon

(például a fiatalokkal dolgozó nem kormányzati szervezetekkel való

partnerségek)37.

3. SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK A

POLITIKAI KIHÍVÁSOK KEZELÉSÉRE

Több tagállam esetében a fent leírt ki-hívások kezelése szükségessé teszi a

munkaerőpiaci szabályozások át-

alakítását, valamint képzési, állás-keresési és oktatási rendszereik

reformját. Csak ezáltal remélhetik, hogy gyökeresen javul az iskolából munkába

történő átmenet és a fiatalok foglalkoztathatósága.

35 Európai állami foglalkoztatási szolgálatok hálózata: Jelentés az ifjúsági garancia állami foglalkoztatási szolgálatok általi végre-hajtásáról, 2015 és 2016. 36 A kockázatnak kitett fiatalok munkaerő-piaci integrációjának támogatása, Kölcsönös Tanulási Program, tematikus tanulmány,

amely a magas szintű kölcsönös tanulás

számára készült, Stockholm, 2016. február; Kluve, J., Ifjúsági munkaerőpiaci be-

avatkozások, IZA World of Labour, 2014. 37 Lásd az európai szemeszter állami foglalkoztatási szolgálatokról szóló tematikus tájékoztatóját.

14. oldal |

A politikai eszközöket a nemzedékek közötti méltányosság tekintetében is

elemezni kell. Az évtizedekig tartó élet-

színvonaljavulást követően aggodalmak merülnek fel arra vonatkozóan, hogy a

mai fiatal európaiak a szüleikénél rosszabb életszínvonalra számíthatnak.

Kérdéses azonban, hogy a válság és a gazdaság szerkezeti változásai milyen

hatással lesznek majd a fiatalokra. Ez nagymértékben függ az az elkövetkező

években várható munkaerőpiactól és oktatási teljesítménytől, valamint a

fiatalok foglalkoztathatóságát támogató

politikák hatásától38.

Strukturális kihívás: munkaerőpiaci szegmentáció

A politikai eszközök:

célzott és jól megtervezett bér-támogatások és toborzási támogatások

alkalmazása, amelyek arra ösztönzik a munkáltatókat, hogy lehetőségeket

teremtsenek a fiatalok számára,

különösen azok számára, akiknek nagyobb nehézségekbe ütközik belépni

a munkaerőpiacra. A támogatott programok feltétele lehet

például a fiatal személy foglalkoztatásban tartása a támogatás

megszűnése után még bizonyos idő-tartamig. A holtteher hatások és a

helyettesítő hatások elkerülése

érdekében az ilyen programokat figyelemmel kell kísérni/

értékelni és kellőképpen célzottá tenni39.

38 Európai Bizottság, Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában — éves

felülvizsgálat 2017. 39 A holtteherhatás azon munkanélküliek támogatására utal, akik a támogatás nélkül is

találtak volna munkát. A kiszorítási hatás abban az esetben fordul elő, ha a támogatás a munkahely elvesztését okozza a verseny torzulásával. A munkahelyi veszteségek

azokban a vállalkozásokban történnek, amelyek nem kapnak támogatást. A közvetlen helyettesítési hatás akkor fordul

elő, ha a támogatás egy meglévő pozíció

megszűnik, mert azt egy támogatott pozícióra cserélik, például egy idősebb

munkavállalót támogatott fiatalabb munka-vállalók váltanak fel. A támogatás nélkül a támogatásra nem jogosult munkavállaló továbbra is foglalkoztatható volna. Közvetett

a szerződéses megállapodások meg-újítása, különösen a határozatlan és a

határozott idejű szerződések

védelmének és jogainak összehangolása révén. Ez összhangban van a javasolt

szociális jogok európai pillérének 5. alapelvével. Ez az alapelv kimondja,

hogy a munkaviszony jellegétől és idő-tartamától függetlenül a munkavállalók-

nak joguk van tisztességes és egyenlő bánásmódban részesülni a munka-

feltételek, a szociális védelem és a képzésekben való részvétel

tekintetében40;

vállalkozóvá válni kívánó fiatalok támogatása, támogató szolgáltatások

nyújtása az induló vállalkozáshoz és az önfoglalkoztatás jelentette

lehetőségekkel kapcsolatos tudatosság fokozása;

a munkaerő mobilitásának előmozdítása a fiatalok tájékozottságának növelésével

a különböző területeken, régiókban és

országokban.

Strukturális kihívás: az oktatási és

képzési rendszerek teljesítménye

A politikai eszközök:

az oktatási rendszerekbe való beruházás

biztosítása és a minőségi oktatási eredmények biztosításának javítása41;

a korai iskolaelhagyás átfogó stratégiáinak végrehajtása;

az informális tanulás és a nem formális tanulás elismerése (ideértve az ifjúsági

munkát, a mobilitási tapasztalatokat, az

önkéntességet vagy nyílt oktatási forrásokat);

helyettesítés akkor jelentkezik, ha támogatott munkavállaló tölti be a meglévő álláshelye , amit a támogatás nélkül egy másik jelentkező

töltött volna be. A nem támogatott munka-vállalókat kizárhatják vagy nem veszik fel, előnyben részesítve az olcsóbb, támogatott munkavállalókat. 40 Az Európai Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról, 2017. 41 Az oktatási vagy tanulási eredmények arra

vonatkozó mutatók, hogy mit tud, ért és képes elvégezni a tanuló a tanulási folyamat

teljesítése után. Tágabb értelemben az oktatási-, társadalmi- és élethatásokra utalnak, amelyek a diákok iskolázottságának eredményei.

15. oldal |

a korai iskolaelhagyók és az alacsonyan képzett fiatalok számára útvonalak fel-

kínálása az oktatásba és képzésbe való

visszatéréshez, például második esély programokon keresztül42.

Strukturális kihívás: minőségi munkatapasztalat hozzáférhetősége

A politikai eszközök:

a fiatalok munkatapasztalathoz jutásának támogatása az oktatás alatt, a

munkaerőpiacon releváns készségek el-sajátításának segítése a szakoktatási és

szakképzési rendszerek reformja révén, több és jobb szakmai gyakorlat

biztosítása és az iskolai munkáltatókkal való fokozott együttműködés;

a gyakornoki programok átfogó és

következetes szabályozási keretének létrehozása, amely egyértelműen leírja

valamennyi érintett fél felelősségét, jogait és kötelezettségeit;

kis-, közép- és mikrovállalkozásokat megcélzó gyakornoki programok létre-

hozásához támogatás nyújtása, valamint a költségmegosztási meg-

állapodások ösztönzése a munkáltatók

és a hatóságok között; gyakornoki programok támogatása

figyelemfelkeltés és pályaválasztási tanácsadás révén;

gyakornoki program ajánlatok átlátható-ságának biztosítása és az ilyen

ajánlatokhoz való hozzáférés meg-könnyítése az állami és magán

foglalkoztatási szolgálatok

támogatásával;

42 A felzárkóztató intézkedések számos olyan jellemzővel rendelkezhetnek, mint például az oktatás, az útmutatás, a képzés és a szakmai

tapasztalat kombinációján alapuló valódi munkakörnyezet, valamint az állami foglalkoztatási szolgálatok, az oktatási, szakoktatási és képzési szolgáltatók és a

szociális partnerek közötti szoros együttműködés, annak biztosítása érdekében, hogy a programok összhangban legyenek a

munkaerőpiaci igényekkel. További

útmutatásért lásd az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentumát, amely a

következő dokumentumot kíséri: Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év, 108. o, 2016.

a gyakornoki képzés minőségbiztosítási rendszerének bevezetése, amely

biztosítja a tanulási eredmények

érvényes, megbízható és tisztességes értékelését, és tanúsított és elismert

képesítést ad; a gyakornoki munka megfelelő

feltételeinek biztosítása (munkaidő, idő-tartam, betegszabadság, rendes

szabadság); megfelelő képzési tananyag biztosítása a

gyakornok számára (gyakornoki meg-állapodás, amely tartalmazza a tanulási

célokat, és kijelöli azt a szupervizort, aki

a kijelölt feladatokon keresztül kíséri, fel-ügyeli és értékeli a gyakornok

munkáját); a szakmai gyakorlat során szerzett

ismeretek, készségek és kompetenciák elismerésének és érvényesítésének elő-

mozdítása, valamint a gyakorlatot biztosító szolgáltatók ösztönzése, hogy

az elért eredményekről végbizonyítványt

állítsanak ki.

Strukturális kihívás: az állami

foglalkoztatási szolgálatok kapacitása a személyre szabott

szolgáltatások hatékony biztosításának és a fiatalok

támogatásának biztosítása érdekében

A politikai eszközök:

teljes hozzáférés biztosítása a fiatalok számára az elérhető szolgáltatásokról és

támogatásokról a foglalkoztatási

szolgálatoknál történő regisztráció érdekében (bevonva ebbe az ifjúsági

szervezeteket, iskolákat, szociális szolgáltatásokat és a nem kormányzati

szervezeteket); a fiatalok támogatásának aktiválása,

továbbfejlesztése és célzottá tétele, ideértve a profilok létrehozását, az

egyéni cselekvési terveket és az olyan

aktiválási intézkedéseket, mint a képzés és a kihelyezett munka;

olyan elkötelezett szakemberek ki-helyezése, akik szolgáltatásokat és

támogatást nyújtanak a fiatal munka-keresők számára és az iskolákkal

együttműködve azonosítják azon iskolát elhagyó fiatalokat, akik még nem

regisztráltak az állami foglalkoztatási

szolgálatnál;

16. oldal |

az eljárások észszerűsítése és a tanács-adás személyre szabásának elősegítése

eseti menedzsment megközelítéssel, a

fiatalok jobb irányítása a regisztrációtól az egyéni cselekvési tervekig és el-

helyezésig (elkerülve a partnerek és a szolgáltatások többszörös bevonását);

az állami foglalkoztatási szolgálat ösztönzése arra, hogy a munkáltatókkal

együtt aktívan részt vegyen a fiatalok foglalkoztatási és képzési lehetőségeinek

azonosításában.

Ezen politikai eszközök nagy része az

uniós tagállamok elkötelezettségének köszönhetően született meg, az ifjúsági

garanciaprogramok létrehozatala érdekében, amelyek megkönnyítik a

fiatalok iskolából a munkába történő átmenetét43. E kötelezettségvállalás

alapján (amelyet megerősítenek azáltal,

hogy azt a szociális jogok európai pillérének egyik alapelvévé tették), a

tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 25 év alatti fiatalok44, állásuk elveszíté-

sét, illetve a tanulmányaik befejezését követő négy hónapon belül tovább-

képzésben, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzésben vegyenek részt,

szakmai gyakorlatot végezzenek vagy

képesítésüknek megfelelő állásajánlatot kapjanak.

4. A SZAKPOLITIKAI HELYZET

ÁTTEKINTÉSE

A tagállamok az elmúlt években fokozták

erőfeszítéseiket a fiatalok munkanélküli-sége és inaktivitása leküzdésére irányuló

valamennyi vonatkozó politikai eszközre. Ez kapcsolódik az ifjúsági garancia

végrehajtásához, amely átfogó és következetes strukturális reformokat

vezet be a fiatalok iskolából a munkába

történő átmenetének megkönnyítésére.

43 A Tanács 2013. április 22-i ajánlása az ifjúsági garancia létrehozásáról. 44 Néhány tagállam kiterjesztette az ifjúsági garanciát a 29 éves kor alatti fiatalokra.

Számos különösen jó vagy ígéretes gyakorlatot lehet kiemelni45.

Ifjúsági garancia (Franciaország)

Ez az intézkedés több, a fent említett strukturális kihívással foglalkozik.

A 2013 második felében kísérleti projektként indult és 2017

decemberében lezárult intézkedés célja, hogy segítse a veszélyeztetett 18-25 év

közötti NEET-fiatalokat abban, hogy nagyobb autonómiát szerezzenek, és el-

induljanak a fenntartható integrációhoz és foglalkoztatáshoz vezető úton. A

kedvezményezetteket a francia állami

foglalkoztatási szolgálat („Pôle Emploi” és „Missions locales”), a szociális köz-

pontok, a megelőzési hálózatok, a tan-széki tanács, az oktatási minisztérium és

más szegénység elleni egyesületek kép-viselőiből álló partnerségi testület

választja ki.

Az intézkedés az intenzív tanácsadást és

a szakmai kurzust ötvözi egy rászorult-ságon alapuló havi juttatással. Egy évre

szóló, „kölcsönösen megújítható” (egyszer megújítható) szerződésen

alapul, amely a fiatal személy és a fiatalokat támogató helyi állami

foglalkoztatási szolgálat (Missions

Locales) között jön létre. A szerződést (ideértve a célokat és a képzési

modulokat) a fiatalokkal közösen dolgozzák ki.

Az „út” egy 6-8 hetes kollektív műhely-

munkával kezdődik (alap- vagy

személyes készségek témában). Ezt követően tanácsadóval kísért személyre

szabott támogatási időszak következik, amelynek keretében a fiatal munka-

vállaló több munkatapasztalatot szerez és részt vehet egy tanfolyamon is.

A projekt innovatív abban az értelemben, hogy van egy „első a munka”

megközelítés azért, hogy a fiatal személy több munkatapasztalatot szerezhessen,

45 Európai Bizottság, a Bizottság szolgálati

munkadokumentuma, amely a következő dokumentumot kíséri: Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év, 2016.

17. oldal |

amely képzési lehetőségekkel kiegészít-hető. Emellett jár egy havi rendszeres

juttatás is, amely számos fiatal számára

értékes biztonsági hálót jelent. Fontos sikertényező a helyi munkáltatókkal kia-

lakított, jól teljesítő partnerségek.

Strukturális kihívás: munkaerőpiaci szegmentáció

„Első kihívás” (Szlovénia)

Szlovéniában az „Első kihívás” program több mint 2800 fiatal foglalkoztatását

támogatja. A program három hónapos próbaidőből áll, amely alatt a fiatal meg-

ismerkedhet munkáltatójával, munka-

helyi feladataival és munkahelyével. Ezt követően, ha a munkáltató és a munka-

vállaló kölcsönösen egyetért, az eszköz 1 éves támogatott foglalkoztatást biztosít.

Az önfoglalkoztatás népszerűsítése a

fiatalok körében (Olaszország)

A „SELFIE-foglalkoztatás” elnevezésű

pénzügyi eszközt 2016 márciusában indították el, hogy előmozdítsa a fiatalok

önfoglalkoztatását oly módon, hogy mikrohiteleket (legfeljebb 25 000 EUR)

és kis hiteleket (legfeljebb 50 000 EUR)

biztosítanak számukra. Az eszköz teljes finanszírozási kapacitása mintegy

137 000 000 EUR, és 2020. december 31-ig elérhető.

A „SELFIE-foglalkoztatás” célja olyan

fiatalok támogatása, akik vállalkozást

akarnak létrehozni és önálló vállalkozóvá válni, de jellemzően nem találnának

finanszírozási lehetőségeket a hagyományos csatornákon keresztül. Ha

az üzleti ötletet pozitívan értékelik, akkor a kedvezményezett a nemzeti forgó-

alapon keresztül, a „SELFIE-foglalkoztatás Alap” keretében kaphat

hiteleszközöket. Annak érdekében, hogy

csökkentsék a vállalkozásindítással járó kockázatot, a hitelhez való hozzáférés

feltétele a regionális kereskedelmi kamara által felügyelt képzésben való

részvétel, és támogatási szolgáltatásokat nyújtanak a kölcsönszerződés aláírását

követő első 12 hónapban.

Strukturális kihívás: az oktatási és

képzési rendszerek teljesítménye

Ifjúsági coaching (Ausztria)

Az ifjúsági coaching célja a korai iskola-

elhagyás csökkentése és az iskolából a munka világába történő átmenet meg-

könnyítése azzal, hogy ingyenes, személyre szabott támogatást és út-

mutatást nyújt az oktatással, foglalkoztatással, valamint személyes

vagy szociális jellegű kérdésekben, amelyekkel a fiatalok találkozhatnak.

Az ifjúsági coaching a fiatalok három csoportjával dolgozik: az oktatási rend-

szerből lemorzsolódás kockázatának ki-tett fiatalok, azok a legfeljebb 19 éves

fiatalok, akik már elhagyták az oktatási rendszert (iskolát, gyakornoki képzést);

és a 24 év alatti, speciális nevelési

igényű és/vagy fogyatékkal élő fiatalok. Az ifjúsági coaching szervezése három

lépésben történik, a legerősebb támogatást (esetmenedzsment) a 3.

lépésben kínálja, és legfeljebb egy évig tart.

18. oldal |

Két tényező járult hozzá a program sikeréhez. Az első a rugalmas és átfogó

megközelítés (ennek alapja az ifjúsági

coachok, az iskolák, az állami foglalkoztatási szolgálat, a szociális

munkások, a fiatal környezete és adott esetben a munkaadók és más érdekelt

felek, például az önkormányzatok szoros együttműködése) azt jelenti, hogy a

szolgáltatásnyújtás a személyre koncentráló, és személyre szabható a

halmozottan hátrányos helyzetű ügyfelek támogatására. A második a jó minőség-

ellenőrzési rendszer, amely segíti annak

folyamatos továbbfejlesztését.

Hidak építése az oktatáshoz (Dánia)

Dániában a „Building Bridges to

Education” (Hidak építése az oktatáshoz) program célja, hogy felkészítse a

fiatalokat elméleti tudás, szociális és személyes készségek területén arra,

hogy elkezdjenek és befejezzenek egy szakoktatási programot. A nemzeti

szinten az állami foglalkoztatási szolgálat által irányított projektet az ország 12

megyéjében vezették be, és 44 partner

szakoktató és szakképző intézményt és 52 helyi állami foglalkoztatási szolgálatot

foglal magában. Az iskoláknak célzott finanszírozást nyújtanak a projektben

való részvételük támogatására.

Az áthidaló kurzusok oktatási

környezetben zajlanak egy olyan szak-iskolában, ahol a kedvezményezettek a

többi, rendszeres szakképzésben részt vevő fiatallal együtt tanulnak. Minden

résztvevő meghatározott ütemben halad és jellemzően lehetősége van arra, hogy

részt vegyen különböző kurzusokon, rövid szakmai gyakorlatokon és a szak-

képzés keretén belül kihelyezett próba-

munkákon. Szükség esetén a fiatalok részt vehetnek olvasási és számolási

alapkészségeik fejlesztésen is. Minden fiatal mellé rendelnek továbbá egy

képzési mentort is. A program célja a fiatalok támogatása a szociális segélyről

a szakoktatásba való átmenetben, valamint a „megfelelő” oktatási útvonal

megtalálása. Az áthidaló kurzusok

jellemzően 15 hétig tartanak, bár az idő-tartam a fiatalok igényei szerint

változhat.

Ennek a projektnek az innovatív eleme a szociális segélyről az oktatásra való át-

térés során a fiataloknak nyújtott szoros

(„kézben tartott”) iránymutatás, hidakat építve a két rendszer között. Legfonto-

sabb sikertényezők a foglalkoztatási köz-pontok és az oktatási intézmények

közötti szoros együttműködés, valamint a mentorok célzott képzése.

Strukturális kihívás: minőségi

munkatapasztalat hozzáférhetősége

Átmeneti szakmai gyakorlatok (Belgium)

A 2013 májusában indított átmeneti szakmai gyakorlat program aktív munka-

erőpiaci intézkedés Belgium brüsszeli régiójában. Célcsoportja a fiatal állás-

keresők és az állami foglalkoztatási

szolgálatban regisztrált tanulók, akiknek oktatási szintje nem haladja meg a felső

középfokot.

A résztvevők 3-6 hónapra csatlakozhat-nak egy céghez, hogy megszerezzék az

első szakmai tapasztalatot, és a munka

során fejlesszék képességeiket. Az intéz-kedés különös figyelmet fordít a részt-

vevők számára nyújtott tanácsadásra és a nyomon követésre.

Modern gyakornoki program (Egyesült

Királyság)

A Modern gyakornoki program keretében

Skócia célja, hogy a gyakornokok számát a 2013-2014 közötti 25 000-ről 2020-ra

30 000-re emelje. Hasonlóan, készség-fejlesztési terveket és regionális

készségértékeléseket alkalmaznak annak

biztosítására, hogy a szakmai gyakorlatok szorosan kapcsolódjanak a

gazdasági növekedés és a munka-lehetőségek területeihez. Különös hang-

súly fektetnek a TTMM-tantárgyak (természettudomány, technológia,

műszaki tudományok és matematika) szakmai képzésének megteremtésére.

Strukturális kihívás: az állami

foglalkoztatási szolgálat kapacitása a személyre szabott szolgáltatások

hatékony biztosításának és a fiatalok támogatásának biztosítása

érdekében

19. oldal |

Élethosszig tartó karrier-tanácsadási központok, CISOK (Horvátország)

Horvátországban 11 élethosszig tartó karrier-tanácsadási központ (CISOK)

található, amely ingyenes élethosszig tartó pályaválasztási tanácsadást biztosít

minden polgár számára, de kiemelten a fiataloknak, ideértve az inaktív NEET-

fiatalokat, akik nem regisztráltak az állami foglalkoztatási szolgálatnál. 2020-

ra összesen 22 központ létrehozását

tervezik.

A beavatkozás ötvözi az internetes portál (www.cisok.hu) segítségével nyújtott

web alapú szolgáltatásokat (önértékelési kérdőívek, álláskeresési portál) és a

személyes találkozókat, ideértve a

karriermenedzsment képességekről szóló egyéni/csoportos tanácsadást és az

álláskeresési technikákról tartott workshopokat.

A központok sikeresek voltak, számos

innovatív gyakorlatnak köszönhetően. A

szolgáltatások finanszírozása és biztosítása széles körű partnerségi

modellen alapul, amely bevonja a munkába az önkormányzatokat,

kamarákat, nem kormányzati szervezeteket, ifjúsági szervezeteket,

munkaadókat, szociális partnereket és iskolákat. A CISOK-ok hasonlóképen

rugalmas szolgáltatásnyújtási modellre

épülnek, amelyben a szolgáltatásokat a helyi körülményekhez igazítják, ideértve

a munkaerőpiaci igényeket és a partner-szervezeteket.

Emellett az éves munkatervek és a rend-

szeres ellenőrzési jelentések pozitív

visszacsatolási hurkot biztosítanak a szállítási és szolgáltatás tervezési

tevékenységekhez. A tanácsadói támogatás az egyéni felhasználók

profiljára szabott differenciált szolgáltatási modellen alapul. Végül, a

CISOK irodák kihelyezése az állami foglalkoztatási szolgálat épületeiből segít

elkerülni egyes felhasználók negatív elő-

ítéleteit az állami foglalkoztatási szolgálattal kapcsolatban.

Egyablakos tanácsadó központ

fiataloknak (Finnország)

2015-ben Finnország elindította régióiban az egyablakos tanácsadó köz-

pontokat fiatalok részére. A központok

könnyen hozzáférhető tanácsadói szolgáltatásokat nyújtanak minden 30 év

alatti fiatalnak, ideértve a személyes tanácsadást és iránymutatást, élet-

vezetési támogatást, a karriertervezési, szociális készségekre vonatkozó,

valamint oktatási és foglalkoztatási támogatást.

A cél a fiatalok számára nyújtott szolgáltatások megerősítése és

egyszerűsítése, valamint a tevékenységek megkettőzésének meg-

szüntetése. Az intézkedés innovatív gyakorlata és hosszú távú célja egy

integrált pályaválasztási tanácsadási modell kidolgozása, személyes találkozók

és többcsatornás online szolgáltatások

párhuzamos alkalmazásával. A tanács-adó központ szakemberei a fogadó

szervezet munkatársaiként dolgoznak, de a központ közös épületeiben

működnek. Az azonos fizikai tér meg-osztásán túl a partnerszervezetek közös

védjegy alatt, hálózatként léteznek, többek között egy közös digitális

platformon belül is.

A központ olyan funkcionális

szolgáltatásokhoz fér hozzá, amelyek segítik a fiatalok szükségleteinek

azonosítását és a mindennapi élethez való képességük megerősítését. Az egy-

ablakos tanácsadó központ mindaddig

támogatja a fiatalokat, amíg számukra megfelelő, hosszú távon megoldást

találnak. Ilyen megoldás lehet például, ha a fiatal személy hozzáférést kap a

szövetkezeti hálózaton belüli szolgáltatásokhoz, illetve ha

tanulmányokat vagy új munkát kezd el.

A kezdeményezésben központi szerepet

játszanak a partnerségek. A központ széles körű együttműködési hálózatában

számos kormányzati hatóság vesz részt, például az állami foglalkoztatási szolgálat

szakértői, önkormányzati szociális és egészségügyi szolgálatok, önkormányzati

ifjúsági szolgálatok, a társadalom-

biztosítási hivatal, az oktatási intézmények és műhelyek. Emellett

számos nem kormányzati szervezet és csoport részt vesz az önkéntes

20. oldal |

munkában vagy egyéb ifjúsági tevékenységben. Az egyablakos

tanácsadó központ továbbá a fiatalok és

a vállalkozók vagy üzleti szervezetek közötti kapcsolatként is működik. Maguk

a fiatalok is aktív szerepet játszanak a központok tervezésében és

értékelésében, és részt vesznek a napi tevékenységekben.

A hozzáférhetőség érdekében a köz-

pontok a fiatalok számára könnyen el-

érhető helyeken találhatók, például bevásárlóközpontokban. A központok

ezen túlmenően nem csak a legsebezhe-tőbb fiatalokat támogatják. Ezáltal

kívánják elkerülni a célcsoporton belüli megbélyegzésüket.

Ifjúsági mediátorok (Bulgária)

Az „Ifjúsági mediátor” intézkedést 2015-ben indították el azon NEET-fiatalok

azonosítása, elérése és aktiválása érdekében, akik nem regisztráltak az

állami foglalkoztatási szolgálatnál. A

felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli fiatalok „ifjúsági mediátor”

képzésen vesznek részt és Bulgária teljes területén dolgoznak az ön-

kormányzatoknál.

Az ifjúsági mediátorok közvetítőként

vesznek részt az inaktív fiatalok és az állami intézmények között, melyek

szociális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak.

Feladataik közé tartozik: a nem regisztrált NEET-fiatalok azonosítása és

elérése, egyéni szükségleteik meg-határozása, foglalkoztatásról, oktatási és

képzési lehetőségekről történő

tájékoztatása, és a megfelelő szolgáltatások felé irányítása.

Általánosabban, az ifjúsági mediátorok

együttműködnek a helyi partnerekkel, hogy támogassák a NEET-fiataloknak

szóló szolgáltatások további

integrációját. Például együttműködnek a helyi nem kormányzati szervezetekkel az

információs tevékenységek támogatásában, az állami foglalkoztatási

szolgálatok munkaközvetítőivel a betöltetlen álláshelyek cseréjével és a

munkaadókkal való együttműködésben,

valamint az iskolákkal, hogy segítsék a NEET-fiatalokat az oktatási rendszerbe

való visszailleszkedésben.

Többféle képességgel rendelkező csoportok a speciális szükségletű fiatalok

támogatására (Svédország)

Svédországban az UngKOMP projekt

célja az állami foglalkoztatási szolgálat hatékonyságának javítása, és az ön-

kormányzatokkal való jobb együtt-működés kialakítása a fiatal munka-

nélküliek támogatásában. Ezt úgy valósítja meg, hogy olyan többféle

képességgel rendelkező csoportokat hoz

létre, amelyek az állami foglalkoztatási szolgálat és az önkormányzatok

alkalmazottaiból állnak.

Az intézkedést 2015-2018 között 20 településen valósítják meg; minden

többféle képességgel rendelkező csapat

12–17 állami foglalkoztatási szolgálati és 2 önkormányzati alkalmazottból áll,

továbbá tagjai még egy foglalkoztatási tanácsadó, egy pszichológus, egy

szociális tanácsadó, egy oktatási tanács-adó és egy szociális munkás. Az

intézkedés 5 000 olyan fiatalt támogat, akik hosszú ideje munkanélküliek vagy

tartós munkanélküliség kockázatának

vannak kitéve, kiemelten a speciális szükségletű fiatalokat.

Az intézkedést a fiatalok szempontjainak

megfelelően tervezték. Ahelyett, hogy a fiatalnak a közszolgáltatások összetett

hálózatán keresztül kelljen eligazodnia,

átfogó megközelítést biztosít úgy, hogy az egyént helyezi a középpontba. Ez a

megközelítés különösen fontos a speciális szükségletű fiatalok számára,

akik csekély motivációval rendelkeznek a hatóságokkal való együttműködés

tekintetében. A részvétel önkéntes, és a találkozók egy társalgó-hangulatú

környezetben zajlanak, hogy kötetlenebb

közeget biztosítsanak a fiatalok számára.

Dátum: 2017. 09. 28.

21. oldal |

5. HIVATKOZÁSOK

Bell, David N.F. és Blanchflower, David G., „A fiatalok és a nagy recesszió”, Oxford Review of

Economic Policy, 27(2): 241-267. o., 2011.

Cedefop, A 2020 felé vezető úton: szakoktatási és szakképzési politikákra vonatkozó adatok: országos statisztikai áttekintés, 45.sz. Cedefop kutatási dokumentum, az Európai Unió

Kiadóhivatala, Luxemburg, 2015.

http://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/5545

Az Európai Unió Tanácsának 2014. március 10-i ajánlása a szakmai gyakorlat minőségi keretrendszeréről

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A32014H0327(01)

Az Európai Unió Tanácsának 2013. április 22-i ajánlása az ifjúsági garancia létrehozásáról

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2013:120:0001:0006:EN:PDF

Eichhorst, W. Határozott időre szóló munkaszerződések. IZA World of Labour 2014.: 45 doi:

10,15185/izawol.45

Az Eurobarométer 378. gyorsjelentése. A szakmai gyakorlat tapasztalata az Unióban, 2013

http://data.europa.eu/euodp/en/data/dataset/S1091_378

Eurofound, „Exploring the diversity of NEETs” (A NEET-fiatalok közötti különbségek feltárása), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2016.

http://www.eurofound.europa.eu/publications/report/2016/labour-market-social-

policies/exploring-the-diversity-of-neets

Eurofound, A munkaerőpiacra belépő fiatalok munkakörülményei, 2013. http://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_files/docs/ewco/tn1306013s/tn13060

13s.pdf

Eurofound, Tisztességtelen munkaszerződések: Visszaélések a gyakornoki státusszal

(Ausztria, Finnország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), 2017.

Európai Bizottság, Gyakornoki és szakmai gyakorlati programok az EU27-ben: A siker fő tényezői - Útmutató szakpolitikusok és szakemberek számára, 2013.

http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/repository/education/policy/vocational-

policy/doc/alliance/apprentice-trainee-success-factors_en.pdf

Az Európai Bizottság bizottsági szolgálati munkadokumentuma, amely a következő dokumentumot kíséri A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az

Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről – az első három év

http://eur-lex.europa.eu/legal-

content/EN/TXT/?qid=1475848244336&uri=CELEX:52016SC0323

Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az

ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről – az első három év http://eur-lex.europa.eu/legal-

content/EN/TXT/?qid=1475848174477&uri=CELEX:52016DC0646

Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai

Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=COM:2017:0250:FIN

22. oldal |

Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma, amely a következő dokumentumot kíséri A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági

és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szociális jogok európai pillérének

létrehozásáról http://eur-lex.europa.eu/legal-

content/HU/TXT/?qid=1494929282379&uri=CELEX:52017SC0200

Európai bizottság, Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában — éves felülvizsgálat 2017

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=8030

Európai Bizottság, Oktatás és Képzés — Figyelő 2015

http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/repository/education/library/publications/monitor15_en.pdf

Európai állami foglalkoztatási szolgálatok hálózata: Jelentés az ifjúsági garancia állami

foglalkoztatási szolgálatok általi végrehajtásáról

- 2015.: http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=14322&langId=en - 2016.: http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=14322&langId=en

Európai Ifjúsági Fórum, A gyakornokok helyzete - felmérés a szakmai gyakorlat minőségéről

Európában, 2011.

Fondeville N. és Ward T., „A válság sebhelyhatásai”, kutatási jegyzet 06/2014, szociális

helyzet figyelő, Európai Bizottság, 2014. http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=13626&langId=en

IMF személyzeti vitafeljegyzés „Fiatal munkanélküliség Európa fejlett gazdaságaiban:

Megoldásokat keresve, 2014. december

Kluve, J., Ifjúsági munkaerőpiaci beavatkozások, IZA World of Labour, 2014.

Scarpetta S., A. Sonnet and T. Manfredi, „Emelkedő ifjúsági munkanélküliség a válság alatt:

hogyan lehet megakadályozni a nemzedékre gyakorolt hosszú távú negatív hatásokat?”,

OECD szociális, foglalkoztatási és migrációs dokumentumok, 106. sz., 2015.

Strandh, M., Winefield, A., Nilsson, K. és Hammarström, A. „Munkanélküliség és mentális egészségügyi sebek az élet során”, Eur J Public Health, 24: 440-5, 2014.

23. oldal |

6. HASZNOS HIVATKOZÁSOK:

Caliendo M., Schmidl R., Ijfúsági munkanélküliség és aktív munkaerőpiaci politikák

Európában, 2015. november, IZA DP 9488 sz.

Carcillo, S., Fernández, R. and Königs, S., „NEET-fiatalok a válságot követően: Kihívások és szakpolitikák”, OECD szociális, foglalkoztatási és migrációs dokumentumok, 164. sz., OECD

kiadó, Párizs, 2015.

Eurofound, „NEET-fiatalok, akik nem foglalkoztatottak, nem részesülnek oktatásban vagy

képzésben, jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszok” az Európai Unió kiadója, Luxemburg, 2012.

https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef1254en.pdf

Eurofound, A fiatalok mozgásának feltérképezése Európában, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2014.

http://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef1392en_0.pdf

Európai Bizottság a fiatalok foglalkoztatása honlapja

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1036&langId=hu

Európai Bizottság az ifjúsági garancia honlapja Az ifjúsági garancia - országról országra

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1161&langId=hu

Az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának honlapja

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1100&langId=hu

ILO, Ijfúsági foglalkoztatás weboldala http://www.ilo.org/global/topics/youth-employment/lang--en/index.htm

IMF munkadokumentum: Ifjúsági munkanélküliség a fejlett Európában: Okun törvénye és azon túl, 2015.

OECD, OECD ifjúsági munka weboldala

http://www.oecd.org/youth.htm

OECD, „Az OECD kilátások a készségek területén 2015.: Ifjúság, készségek és

foglalkoztathatóság” http://www.oecd.org/edu/oecd-skills-outlook-2015-9789264234178-en.htm

OECD (2016) „A NEET-kihívás: mit tehetünk a munkanélküli és képzésben nem részt vevő

fiatalokért?”

24. oldal |

MELLÉKLET

1. táblázat — NEET-fiatalok aránya a 25 év alatti lakosság körében a tagállamokban, 2007 - 2016, 25 éves lakosság %-a

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

EU 28 15,9 15,9 20,3 21,4 21,7 23,3 23,7 22,2 20,3 18,7

Belgium 18,8 18,0 21,9 22,4 18,7 19,8 23,7 23,2 22,1 20,1

Bulgária 14,1 11,9 15,1 21,9 25,0 28,1 28,4 23,8 21,6 17,2

Cseh Köztársaság 10,7 9,9 16,6 18,3 18,1 19,5 18,9 15,9 12,6 10,5

Dánia 7,5 8,0 11,8 13,9 14,2 14,1 13,0 12,6 10,8 12,0

Németország 11,8 10,4 11,1 9,8 8,5 8,0 7,8 7,7 7,2 7,1

Észtország 10,1 12,0 27,4 32,9 22,4 20,9 18,7 15,0 13,1 13,4

Írország 9,1 13,3 24,0 27,6 29,1 30,4 26,8 23,9 20,9 17,2

Görögország 22,7 21,9 25,7 33,0 44,7 55,3 58,3 52,4 49,8 47,3

Spanyolország 18,1 24,5 37,7 41,5 46,2 52,9 55,5 53,2 48,3 44,4

Franciaország 19,5 19,0 23,6 23,3 22,7 24,4 24,9 24,2 24,7 24,6

Horvátország 25,4 23,6 25,4 32,3 36,6 42,2 49,9 44,9 42,3 31,5

Olaszország 20,4 21,2 25,3 27,9 29,2 35,3 40,0 42,7 40,3 37,8

Ciprus 10,2 9,0 13,8 16,6 22,4 27,7 38,9 36,0 32,8 29,1

Lettország 10,6 13,6 33,3 36,2 31,0 28,5 23,2 19,6 16,3 17,3

Litvánia 8,4 13,3 29,6 35,7 32,6 26,7 21,9 19,3 16,3 14,5

Luxemburg 15,6 17,3 16,5 15,8 16,4 18,0 16,9 22,3 16,6 19,1

Magyarország 18,1 19,5 26,4 26,4 26,0 28,2 26,6 20,4 17,3 12,9

Málta 13,5 11,7 14,5 13,2 13,3 14,1 13,0 11,7 11,8 11,0

Hollandia 9,4 8,6 10,2 11,1 10,0 11,7 13,2 12,7 11,3 10,8

Ausztria 9,4 8,5 10,7 9,5 8,9 9,4 9,7 10,3 10,6 11,2

Lengyelország 21,6 17,2 20,6 23,7 25,8 26,5 27,3 23,9 20,8 17,7

Portugália 21,4 21,6 25,3 28,2 30,2 38,0 38,1 34,7 32,0 28,2

Románia 19,3 17,6 20,0 22,1 23,9 22,6 23,7 24,0 21,7 20,6

Szlovénia 10,1 10,4 13,6 14,7 15,7 20,6 21,6 20,2 16,3 15,2

Szlovákia 20,6 19,3 27,6 33,9 33,7 34,0 33,7 29,7 26,5 22,2

Finnország 16,5 16,5 21,5 21,4 20,1 19,0 19,9 20,5 22,4 20,1

Svédország 19,2 20,2 25,0 24,8 22,8 23,7 23,6 22,9 20,4 18,9

Egyesült Királyság 14,3 15,0 19,1 19,9 21,3 21,2 20,7 17,0 14,6 13,0

Forrás: Eurostat, Munkanélküliség aránya nem és életkor szerint — éves átlag,% [une_rt_a]

25. oldal |

2 táblázat — NEET-fiatalok aránya a 15–24 év közötti lakosság körében a tagállamokban, 2007 – 2016, 15–24 éves lakosság %-a

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

EU 28 11,0 10,9 12,4 12,8 12,9 13,2 13,0 12,5 12,0 11,5

Belgium 11,2 10,1 11,1 10,9 11,8 12,3 12,7 12,0 12,2 9,9

Bulgária 19,1 17,4 19,5 21,0 21,8 21,5 21,6 20,2 19,3 18,2

Cseh Köztársaság 6,9 6,7 8,5 8,8 8,3 8,9 9,1 8,1 7,5 7,0

Dánia 4,3 4,3 5,4 6,0 6,3 6,6 6,0 5,8 6,2 5,8

Németország 8,9 8,4 8,8 8,3 7,5 7,1 6,3 6,4 6,2 6,6

Észtország 8,9 8,7 14,5 14,0 11,6 12,2 11,3 11,7 10,8 9,1

Írország 10,8 15,0 18,6 19,2 18,8 18,7 16,1 15,2 14,3 13,0

Görögország 11,3 11,4 12,4 14,8 17,4 20,2 20,4 19,1 17,2 15,8

Spanyolország 12,0 14,3 18,1 17,8 18,2 18,6 18,6 17,1 15,6 14,6

Franciaország 10,7 10,5 12,7 12,7 12,3 12,5 11,2 11,4 12,0 11,9

Horvátország 12,9 11,6 13,4 15,7 16,2 16,6 19,6 19,3 18,1 16,9

Olaszország 16,1 16,6 17,6 19,0 19,7 21,0 22,2 22,1 21,4 19,9

Ciprus 9,0 9,7 9,9 11,7 14,6 16,0 18,7 17,0 15,3 15,9

Lettország 11,9 11,8 17,5 17,8 16,0 14,9 13,0 12,0 10,5 11,2

Litvánia 7,1 8,8 12,1 13,2 11,8 11,2 11,1 9,9 9,2 9,4

Luxemburg 5,7 6,2 5,8 5,1 4,7 5,9 5,0 6,3 6,2 5,4

Magyarország 11,5 11,5 13,6 12,6 13,2 14,8 15,5 13,6 11,6 11,0

Málta 11,5 8,3 9,9 9,5 10,2 10,6 9,9 10,5 10,4 8,6

Hollandia 3,5 3,4 4,1 4,3 4,3 4,9 5,6 5,5 4,7 4,6

Ausztria 7,4 7,4 8,2 7,4 7,3 6,8 7,3 7,7 7,5 7,7

Lengyelország 10,6 9,0 10,1 10,8 11,5 11,8 12,2 12,0 11,0 10,5

Portugália 11,2 10,2 11,2 11,4 12,6 13,9 14,1 12,3 11,3 10,6

Románia 13,3 11,6 13,9 16,6 17,5 16,8 17,0 17,0 18,1 17,4

Szlovénia 6,7 6,5 7,5 7,1 7,1 9,3 9,2 9,4 9,5 8,0

Szlovákia 12,5 11,1 12,5 14,1 13,8 13,8 13,7 12,8 13,7 12,3

Finnország 7,0 7,8 9,9 9,0 8,4 8,6 9,3 10,2 10,6 9,9

Svédország 7,5 7,8 9,6 7,7 7,5 7,8 7,5 7,2 6,7 6,5

Egyesült Királyság 11,9 12,1 13,2 13,6 14,2 13,9 13,2 11,9 11,1 10,9

Forrás: Eurostat, Fiatalok, akik nem foglalkoztatottak, nem részesülnek oktatásban vagy képzésben, nem és életkor szerint (NEET arányok) [edat_lfse_20]

26. oldal |

3 táblázat — Ifjúsági munkanélküliség aránya a 15–24 év közötti lakosság körében a tagállamokban, 2007 – 2016, teljes 15–24 éves lakosság %-a

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

EU 28 6,9 6,9 8,7 9,1 9,2 9,8 9,9 9,2 8,4 7,7

Belgium 6,4 6,0 7,1 7,3 6,0 6,2 7,3 7,0 6,6 5,7

Bulgária 4,2 3,7 4,6 6,8 7,4 8,5 8,4 6,5 5,6 4,1

Cseh Köztársaság 3,4 3,1 5,3 5,7 5,4 6,1 6,0 5,1 4,1 3,4

Dánia 5,3 5,8 8,4 9,4 9,6 9,1 8,1 7,8 6,7 7,9

Németország 6,1 5,5 5,8 5,0 4,5 4,1 4,0 3,9 3,5 3,5

Észtország 3,8 4,9 10,7 12,4 9,0 8,5 7,4 5,9 5,5 5,8

Írország 5,1 7,1 11,7 12,0 12,1 12,3 10,6 8,9 7,6 6,7

Görögország 7,0 6,6 7,9 9,9 13,0 16,1 16,5 14,7 12,9 11,7

Spanyolország 8,7 11,7 17,0 17,7 18,9 20,6 21,0 19,0 16,8 14,7

Franciaország 7,2 7,1 9,1 8,8 8,3 8,8 9,0 8,7 9,0 9,0

Horvátország 9,2 8,7 9,2 11,6 11,9 12,7 14,9 15,3 14,0 11,6

Olaszország 6,3 6,5 7,3 7,8 7,9 10,1 10,9 11,6 10,6 10,0

Ciprus 4,2 3,8 5,6 6,7 8,7 10,8 14,9 14,5 12,4 10,8

Lettország 4,5 5,8 13,7 14,4 11,6 11,5 9,1 7,9 6,7 6,9

Litvánia 2,3 4,0 8,7 10,2 9,2 7,8 6,9 6,6 5,5 5,1

Luxemburg 4,0 5,2 5,5 3,5 4,2 5,0 4,0 6,0 6,1 5,8

Magyarország 4,6 4,9 6,5 6,6 6,3 7,2 7,3 6,0 5,4 4,2

Málta 7,3 6,1 7,5 6,7 6,9 7,2 6,9 6,1 6,1 5,7

Hollandia 4,3 3,9 4,8 6,0 6,8 8,1 9,1 8,6 7,7 7,4

Ausztria 5,6 5,1 6,4 5,5 5,3 5,6 5,7 6,0 6,1 6,5

Lengyelország 7,1 5,7 6,9 8,2 8,6 8,9 9,1 8,1 6,8 6,1

Portugália 8,6 8,5 9,9 10,3 11,5 14,1 13,3 11,9 10,7 9,3

Románia 6,1 5,7 6,4 6,9 7,3 6,9 7,1 7,1 6,8 5,8

Szlovénia 4,2 4,5 5,6 5,9 5,9 7,1 7,3 6,8 5,8 5,1

Szlovákia 7,1 6,2 8,6 10,4 10,1 10,4 10,4 9,2 8,4 7,2

Finnország 8,8 8,8 10,9 10,6 10,1 9,8 10,3 10,7 11,7 10,5

Svédország 10,1 10,7 12,8 12,8 12,1 12,4 12,8 12,7 11,2 10,4

Egyesült Királyság 8,8 9,2 11,3 11,6 12,4 12,4 12,1 9,8 8,6 7,6

Forrás: Eurostat, Munkanélküliség aránya nem és életkor szerint — éves átlag,% [une_rt_a]

27. oldal |

4 táblázat — Ifjúsági tartós munkanélküliség aránya (12 hónapja vagy hosszabb ideje) a 15–24 év közötti lakosság körében a tagállamokban, 2007 – 2016, aktív 15–24 éves lakosság %-a

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

EU 28 4,0 3,5 4,6 6,0 6,5 7,5 8,0 7,8 6,5 5,4

Belgium 5,6 4,9 5,7 6,7 6,0 5,8 7,3 8,0 7,9 6,3

Bulgária 6,3 5,0 5,2 8,9 12,1 13,8 13,2 11,7 11,1 8,0

Cseh Köztársaság 3,5 3,1 3,3 5,8 5,3 6,5 6,2 4,4 3,8 2,5

Dánia : : : 0,9 1,4 1,3 1,3 1,1 0,9 1,0

Németország 3,7 3,0 3,0 2,6 2,0 1,9 1,8 1,8 1,6 1,5

Észtország 3,1 2,9 7,0 12,2 8,8 6,2 6,5 4,4 2,0 2,7

Írország 1,9 2,5 6,1 11,5 13,4 14,5 10,9 9,2 7,8 5,8

Görögország 9,4 7,8 7,9 11,7 18,9 27,1 30,3 31,5 28,0 25,1

Spanyolország 1,8 2,5 6,9 12,1 15,0 18,9 21,9 21,5 16,9 12,8

Franciaország 4,4 4,3 5,8 6,6 6,0 6,5 6,5 7,2 7,0 7,0

Horvátország 11,6 10,5 11,0 16,0 19,9 23,2 25,3 22,6 20,2 12,5

Olaszország 8,2 8,0 10,1 12,3 13,7 17,3 21,0 25,1 22,0 19,4

Ciprus 2,4 : 1,3 2,8 3,9 6,9 12,7 10,7 8,0 5,5

Lettország 1,2 1,8 6,9 12,0 10,2 8,9 6,8 4,7 4,4 5,0

Litvánia : : 5,2 10,8 11,1 6,8 4,4 4,4 : :

Luxemburg : 3,9 : 3,7 3,8 3,6 3,6 : : :

Magyarország 6,5 6,2 7,8 10,3 9,3 9,1 8,6 6,7 4,6 3,6

Málta 3,7 3,2 4,5 3,9 4,1 4,5 3,2 3,2 3,5 2,6

Hollandia 0,7 0,5 0,7 1,0 1,3 1,5 2,2 2,3 2,0 1,7

Ausztria 1,3 1,2 1,4 1,6 1,3 1,4 1,4 1,4 1,7 2,0

Lengyelország 7,5 3,8 4,4 4,8 6,8 8,0 8,7 7,4 6,1 4,3

Portugália 4,6 4,2 5,4 6,9 8,0 11,7 13,8 12,6 9,9 8,2

Románia 9,7 8,1 6,1 7,2 9,5 9,4 9,0 8,7 8,1 8,7

Szlovénia 3,0 2,1 2,8 4,9 5,5 6,6 8,5 7,6 5,8 6,7

Szlovákia 11,6 10,0 11,4 18,4 18,2 19,2 20,6 17,0 14,4 10,6

Finnország 0,9 : 1,0 1,6 1,0 0,9 1,0 1,0 1,7 1,5

Svédország 0,7 0,7 1,1 1,7 1,5 1,6 1,5 1,3 1,2 0,9

Egyesült Királyság 2,2 2,4 3,6 4,7 5,2 5,8 5,9 4,7 3,2 2,2

Forrás: Eurostat, ifjúsági tartós munkanélküliség aránya (12 hónap vagy annál hosszabb idő) nem és életkor szerint [yth_empl_120]

28. oldal |

5 táblázat — NEET-fiatalok aránya a 15–24 év közötti lakosság körében a tagállamokban, 2007 – 2016, 15–24 éves lakosság %-a

Inaktív NEET-fiatalok

Munkanélküli NEET-fiatalok

NEET-fiatalok

(összesen)

EU 28 6,2 5,4 11,5

Belgium 5,2 4,7 9,9

Bulgária 14,5 3,7 18,2

Cseh Köztársaság 4,2 2,8 7,0

Dánia 3,8 2,0 5,8

Németország 4,3 2,3 6,6

Észtország 5,5 3,6 9,1

Írország 7,9 5,1 13,0

Görögország 6,2 9,6 15,8

Spanyolország 5,2 9,4 14,6

Franciaország 5,4 6,5 11,9

Horvátország 6,0 10,9 16,9

Olaszország 11,0 8,9 19,9

Ciprus 7,9 8,0 15,9

Lettország 5,7 5,5 11,2

Litvánia 5,2 4,2 9,4

Luxemburg 2,5 2,8 5,4

Magyarország 7,2 3,8 11,0

Málta 4,7 4,0 8,6

Hollandia 2,9 1,7 4,6

Ausztria 3,8 3,9 7,7

Lengyelország 5,7 4,9 10,5

Portugália 4,1 6,5 10,6

Románia 12,0 5,4 17,4

Szlovénia 4,1 4,0 8,0

Szlovákia 5,4 6,9 12,3

Finnország 5,8 4,2 9,9

Svédország 3,8 2,7 6,5

Egyesült Királyság 6,3 4,6 10,9

Forrás: Eurostat, Fiatalok, akik nem foglalkoztatottak, nem részesülnek oktatásban vagy képzésben, nem és életkor szerint (NEET arányok) [edat_lfse_20]