Eurorégiók és/vagy határon átnyúló régiók?

Székely Andrea

Eurorégiók Magyarország részvételével

Ala-pítás

Eurorégió Partner ország(ok) Terület

(1000 km2) Népesség

(ezer főben)

1993 Kárpátok Szlovákia, Lengyelország,

Ukrajna, Románia 161 16 051

1997 Duna-Körös-Maros-Tisza Szerbia-Montenegro,

Románia 77 5 968

1998 West/Nyugat-Pannon Ausztria 15 1 281

1998 Duna-Dráva-Száva Horvátország, Bosznia-

Hercegovina 28 2 461

1999 Vág-Duna-Ipoly Szlovákia 24 2 856

1999 Ipoly/Ipel Szlovákia 3 210

2000 Neogradiensis Szlovákia 5 360

2000 Sajó-Rima/Slaná-Rimava Szlovákia 3 186

2000 Kosice-Miskolc Szlovákia 14 1 507

2000 Interregio Ukrajna, Románia 23 2 226

2000 Dráva-Mura Horvátország, Szlovénia városok 546

2001 Hármas Dunavidék/

Podunajskeho Trojpolku Szlovákia 6 640

2002 Hajdú-Bihar-Bihor Románia 14 1 170

2002 Bihar-Bihor Románia 2 200

2003 Ister-Granum Szlovákia 1 150

Eurorégiók Magyarország részvételével

Kronológia • 2000 az „eurorégió-boom” éve

– ennek ez évnek a végére Magyarország összes határmenti megyéje tagja valamelyik eurorégiónak

– létezik olyan határszakasz, ahol nincs kialakított eurorégió (magyar-szlovák határszakasz nyugati része)

– megkezdődik a Kárpátok Eurorégió szétdarabolása (Kassa-Miskolc Eurorégió és Interrégió születése)

• 2001– Magyarország összes határvidéke le van fedve

eurorégiókkal• 2002-2003 túltelítődés/átfedés évei

– A lefedettség oly mértékű, hogy már csak megalakult eurorégió területén belül alakul új eurorégió (Hajdú-Bihar-Bihor, Bihar-Bihor, Ister-Granum)

Felmerül a kérdés:

MI IS AZ EURORÉGIÓ?

Az Eurorégió definíciója

Európai Unió 1997-es definíciója alapján • „Eurorégiók: olyan szervezett/konkrét formába

öntött határon átnyúló struktúrák, melyek magukba foglalják a helyi és a regionális szint képviselőit és ha szükséges, gazdasági és társadalmi partnereket. Az eurorégióknak saját(os) szervezeti felépítésük van, amely magában foglal egy választott tanácsot (a legfelső szint), bizottságot, számos tematikus munkacsoportot és egy határon átnyúló titkárságot.”

Az Európai Unió 2000-ben újra átdolgozott kézikönyvében definíciót az eurorégióról nem közöl.

Az Eurorégió definíciója

• RECHNITZER J. (1999) „Az eurorégiók a legmagasabb szintű együttműködési struktúrák, a legfejlettebb és legszélesebb hatáskörű, illetve a legtöbb funkcióval rendelkező szervezetek.”

• GAUNARD M-F. (1999): az eurorégió „Új földrajzi kifejeződése azon terület fejlődésének/fejlesztésének, mely régóta szenvedett határmenti fekvésétől, legyen az a terület zsákutca, szürke zóna, vagy senkiföldje.”

• SÜLI-ZAKAR I. (2003): definíciójában a földrajzi területek fontosságát hangsúlyozza (behatárolt földrajzi terület) „Az eurorégió vagy ma már egyre gyakrabban eurégió nevét akkor használják, amikor egy olyan területet akarnak megjelölni, ahol a kölcsönös interregionális, vagyis határokat áthidaló gazdasági, szociális, kulturális, illetve más jellegű együttműködések léteznek kettő, vagy több állam, illetve helyi önkormányzatai között.”

Az Eurorégió definíciója

M. SUCHA (1995) az alábbi pontokban foglalja össze az eurorégiók fő jellemvonásait: a) A határmenti együttműködés legeredményesebb

formáib) Segítenek leépíteni a határmenti területek

fejlődésbeli különbségeitc) Erősítik az emberek bizalmát és együttműködésétd) A jószomszédság és az integráció gyakorlóterepeie) Segítik a múlt negatív örökségeinek meghaladásátf) Fontos elemei a közép-európai államok

betagolódásának az Európai Unióba.

Európai Határmenti Régiók Szövetsége (AEBR) kritériumrendszere (2000)

• szervezet,

• munkamódszer,

• tartalom.

Szervezet

• Regionális és helyi testületek összefogása az adott államhatár mindkét oldalán, néha parlamenti gyűlés keretében.

• Határon átnyúló szintű szervezet állandó titkársággal és szakmai, illetve ügyviteli munkatársakkal valamint saját anyagi eszközökkel.

• Magánjog szerint, nemzeti célszövetségeken illetve alapítványokon alapulva a határ mindkét oldalán a mindenkori érvényes közjog szerint; vagy

• Közjog szerint, olyan államszerződések alapján, amelyek a területi testületek tagságát is szabályozzák.

Munkamódszer • Fejlődés- és stratégiaorientált együttműködés, nem az egyes

esetekre orientált programok. • Alapvetően határon átnyúló, nem nemzeti határ mentén fekvő

régióként.• Nem új közigazgatási szinten.• „Forgótárcsaként” működve minden határon átnyúló kapcsolat

tekintetében: polgárok, politikusok, intézmények, gazdaság, szociális partnerek, kultúra illetékesei, stb.

• Egyensúlyi szint a különböző struktúrák és hatáskörök között a határ mindkét oldalán, valamint pszichológiai szemszögből.

• Partneri együttműködés vertikális (európai, állami, helyi-regionális) irányban a határ mindkét oldalán és horizontális irányban a határon átnyúlóan.

• A határon átnyúló szinten hozott döntések megvalósítása nemzeti szinten a határ mindkét oldalán a mindenkor érvényes eljárások szerint (hatásköri és szervezeti konfliktusok elkerülése).

• Politikusok és polgárok, intézmények és szociális partnerek határon átnyúló részvétele a programokban, projektekben és döntési folyamatokban.

• Előfeltételként saját kezdeményezés és saját pénzügyi eszközök alkalmazása mások megsegítésére és támogatására vonatkozóan.

A határon átnyúló együttműködés tartalma • A munkaterület behatárolása a

közös érdekeknek megfelelően (pl. infrastruktúra, gazdaság, kultúra).

• Együttműködés az élet minden területén: lakás, munka, szabadidő, kultúra stb.

• Szociál-kulturális együttműködés a gazdasági-infrastrukturális együttműködéssel azonos szinten.

• Az európai szinten és államok között megkötött szerződések, megállapodások és egyezmények átültetése a határon átnyúló gyakorlatba.

• A határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos tanácsadás, támogatás és koordinálás, különösen az alábbi területeken:

• Gazdasági fejlődés • Turizmus és pihenés• Szállítás és közlekedés • Agrárfejlesztés• Területrendezés • Innováció és technológiai

transzfer• Környezet- és természetvédelem • Oktatás és művelődés• Kultúra és sport • Szociális együttműködés• Egészségügy • Mentésügy és

katasztrófavédelem• Energia• Hulladékgazdálkodás • Kommunikáció• Közbiztonság

GASPARINI, A. (2001) algoritmusa az

„ideális eurorégióról” 1. Hol? – Olyan terület, mely fejlődési/fejlesztési

pólussá kíván válni2. Mikor? – Vagy hagyományosan már együtt-

működő területek, ahol nincs megszervezve az együttműködés intézményesített háttere vagy (első lépésként) szervezetek kialakítása, melyek képesek kialakítani az együttműködést és azt hagyománnyá teszik

3. Terület – nem túlságosan kiterjedt4. Népsűrűség – mérsékelt5. Belső és külső hálózatok – tegyék az eurorégió

területét még összefüggőbbé és méginkább folytonossá a hátországokkal összehangoltan

GASPARINI, A. (2001) algoritmusa az „ideális eurorégióról”

6. Euroregionális intézményrendszerek – céljuk, hogy mobili-zálják, alakítsák és átalakítsák az eurorégió területén működő belső és külső erőforrásokat felhasználó szerveze-teket, s mindezt a helyreállítás szemszögéből tegyék

7. Funkciók – az „együttműködés nélkülözhetetlensége” érzésének keltése, ami később az eurorégió területéhez való tartozás érzését alakítja ki

8. A funkciók és az intézményrendszerek kialakulásának állomásai – időrendi sorrendben „megismerés + nélkülözhetetlenség + konkrét együttműködés + kulturális események + odatartozás érzet”

Intézményi eszközök és konkrét akcióprogramok létrehozása szintén ebben a fázisban

9. A terület „lefedése” – az eurorégió kapacitása arra, hogy helyi, nemzeti és európai szinten legyen képes tevékeny-kedni oly módon, hogy meghatározza, átalakítja a miliőt saját céljainak elérése és védelme érdekében.

A „beékelődő”, új eurorégiók helyzetének vizsgálata

Pozitívumok:• Kisebb területen az intézmények/szervezetek és

a lakosság viszonya inkább humánusabb, közvetlenebb.

• Az ott működő eurorégióról és annak különféle programjairól való informáltság is jobb lehet.

• A földrajzi közelség, a viszonylag alacsony lakosságszám és a közös érdekek nagyobb valószínűsége tehetik aktívabbá az adott eurorégiót.

A „beékelődő”, új eurorégiók helyzetének vizsgálata

Negatívumok:• Az új eurorégió „születése” a régi területén belül

mindenképpen törést okoz.• Fizikailag és tudatilag az „új”, kisebb eurorégió

beékelődik a régi eurorégió területi kontinuitásába.

• Az „új”, kisebb eurorégió alapítása egy régi eurorégió területén megzavarhatja a lakosság – amúgy is bizonytalan – hovatartozás érzetét.

Hol és mekkorát?

• Gasparini: Mikor? • hagyományosan már együttműködő területek,

ahol nincs megszervezve az együttműködés intézményesített háttere

Eurorégiók és/vagy határon átnyúló régiók

Határon átnyúló régió Eurorégió Területi átfedés / Probléma Bécs-Pozsony-Győr nincs 2 fővárossal eurorégiót?

Komárom-Komarno Vág-Duna-Ipoly eurorégió túl nagy

Esztergom-Párkány/Sturovo Vág-Duna-Ipoly, Ister-Granum

Ister-Granum éppen ideális

Miskolc-Kassa/Kosice Kárpátok, Kassa-Miskolc

Kárpátok túl nagy, Kassa-Miskolc jó

magyar-szlovák-ukrán hármashatár Kárpátok túl nagy

Debrecen-Nagyvárad/Oradea Kárpátok, Hajdú-Bihar–Bihor, Bihar-Bihor

Kárpátok túl nagy, Hajdú-Bihar–Bihor: nem érintett területek is, Bihar-Bihor: nincs benne Debrecen

Szeged – Szabadka/Subotica – Temesvár/Timisoara – Arad

Duna-Körös- Maros-Tisza

túl nagy

Pécs-Eszék/Osijek Duna-Dráva-Száva túl nagy

magyar-horvát-szlovén hármashatár Dráva-Mura városok szövetsége

Szombathely-Felsőőr/Oberwart West/Nyugat-Pannon túl nagy Sopron – Wiener Neustadt/Bécsújhely – Eisenstadt/Kismarton

West/Nyugat-Pannon túl nagy

Köszönöm a figyelmet!