472

A théraiak kedvelt húsfajtáihoz tartozott a juh-, a bárány-, a kecske- és a disznóhús, de étrendjükbõl nem hiányzott avadmadár, a hal- vagy a vaddisznóhús sem (Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2008, sz.)

Ezt a gyönyörû, bikát ábrázoló terrakotta szobort az Archaneszi Régészeti Múzeumban mutatták be2008 nyarán (Kréta, ARM, sz.)

A KÖNYVVEL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK

Dr. Tóth EndreKL

közgazdász

Móczár István nem kis feladatra vállalkozott,amikor orvos létére a minószi Kréta rejtélyérõl írtkönyvet.

Mindenekelõtt számolnia kell a téma szakértõés amatõr kutatóinak esetleges nemtetszésével,illetve ellenvéleményeivel. Ezt azonban a szerzõmaga is kifejti bevezetõjében. Még hevesebb tá-madás és vád érheti viszont Móczár doktort a tu-dományos kutatók részérõl, akik – némi joggal –azt vethetik szemére, hogy tudományos elõkép-zettség nélkül, „mezítláb” lépett a régészet szenté-lyébe.

Közel fél évszázada ismerve õt, megnyugtatomaz Olvasót, miszerint ez az avatatlan szerzõ talánelfelejtett lakkcipõt húzni (hiszen az elég kényel-metlen viselet hegyi túrákhoz és szántóföldi ba-rangolásokhoz egyaránt), de komolyan felfegy-verkezve fogott e nagy munkához.

Vitte magával mindenekelõtt a régészet irántiszeretetét, amelyet évtizedek óta hordoz magá-ban. Ez a különleges szeretet – már-már rajongás– segítette õt abban, hogy szinte gyerekfejjel mú-zeumi gyûjteményekbe illõ értékes leleteket szed-jen össze az alföldi tanyavilág olyan részén, ame-lyet a hivatásos régészek felkeresni sem tartottakérdemesnek. Különleges látásmód szükséges ah-hoz, hogy a barázdák egyhangú rengetegében va-laki észrevegye az alig láthatóan meglapuló többezer éves kõbaltákat vagy cserépedény-töredéke-

ket, amelyek mellett – vagy fölött – generációkmentek el közömbösen.

Egy megszállott gyûjtõ természetesen hozzáol-vas a leleteihez a régészeti szakirodalomból, tehátMóczár Istvánt ebben sem tekinthetjük járatlan-nak, de még kezdõnek sem. Legnagyobb fegyverefényképezõgépe és kamerája. Arról, hogy azokatmilyen mesterien kezeli, talán elég annyit monda-ni, hogy Atlantiszról szóló (többnyire görög szige-teken készült) filmjét már különbözõ tévés társa-ságok sugározták. Pedig a tévé többnyire nemfalusi orvosokat szokott felkérni ismeretterjesztõfilmek készítésére.

Végül is a régészek valamennyi felfedezése ésállítása elsõ kézbõl csupán hipotézisnek tekinthe-tõ. Sok esetben éppen egy-egy merész állítás cáfo-lata vagy a körülötte kialakult vita vezet el a rég-múlt korok eseményeinek teljes feltárásához.Néha a helytelenül levont következtetések is szó-rakoztatóak és elgondolkoztatóak lehetnek. A te-ológiai indítású von Däniken könyvei világszerteszázezreknek jelentenek élményt, függetlenül at-tól, hogy az olvasó meg van-e gyõzõdve az állítá-sok, illetve feltevések igazáról vagy sem.

Móczár István könyvében gyönyörködhetünka párját ritkító, mesteri fotókban, elgondolkozvaazon, hogy vajon ment-e elõbbre a világ az utóbbihárom és fél ezer év technikai csodáival együtt,vagy a bronzkori Atlantisz lakói valóban ismertékaz igazi boldogságot, mai rohanásunk végsõ célját,bármely pontján is éltek ennek a – ki tudja, mi-kor, merre forduló – vak csillagnak.

Budapest, 2003. március

Észrevételek

Móczár István tudós professzoroktól lesi el a kutatómunka módszereit;fiataloktól tanulja a dokumentációhoz szükséges technikai eszközök használatát anélkül,

hogy éreztetné korából adódó fölényét, s úgy,hogy közben minden segítõje elõtt új világokat nyit ki.

Holics Szilvia138

Szász Tibor AndrásKL

Református lelkész

Atlantiszt kár megtalálni. Keresni sokkal érdeke-sebb. A városállamnak, amelyet híre, hatalmastudása védett, nem volt szüksége várfalakra, mertokos vezetõi kitalálták az embargót, a távoli né-pek közvéleményének manipulálását. Atlantiszbûvkörében ultramodern poliszok léptek elõ asemmibõl, a legyalult kõkorszaki településekenközmûvesített paloták emelkedtek ki a földbõl:falfestményeik egy nemzedéken belül a trecentó-tól az impresszionizmusig és a hiperrealizmusigíveltek akkor, mikor Róma alapításáig majdnemezer esztendõt kellett még várni. A birodalom szí-vében, mint gyöngy a kagylóban, ott ragyogott aKözpont – (talán) Szantorini.

Ha egy tükör összetörik, darabjai már nem tud-ják az Egészet megmutatni. Létrehozta-e valóbanAtlantisz a Tökéletes Várost? Sikerült-e a fenn-tartása és mûködtetése kín, nyomor, zsarnokságés válságok nélkül úgy, ahogy az a mindenkori ci-vilizátorok álmában szerepelt? Érdemes-e azt ál-modni, hogy igen?

Platón a tiszta formákhoz visszanyúlva a szá-mára is hihetetlen legendák tömkelegébõl sejtimeg a lehetõségét annak, hogy talán megtörtén-hetett az, amit megvalósulandónak szeretett vol-na látni valamikor a jövõben.

János, Krisztus szeretett tanítványa, az evangé-lista, a kopár Patmosz szigeti számûzetésében – azatlantiszi birodalom központjától pár tengeri mér-földre –, egy barlangbeli (!) vízióban látja a meny-nyei Jeruzsálemet alászállani… és szemléletes rész-letességgel írja le a kozmikus méretû kataklizmákrettenetét, amely megelõzi majd eljövetelét…

Vajon emlékezett a föld méhe a hajdan voltborzalomra, mely ott dühöngött a környéken? –Vajon Atlantisz filmje pergett le látomásában,mint szokásos az álomban – fordított sorrendben,lelki szemei elõtt?

Az újplatonista Augustinus megírja Kr. u. 410–426 közt a De civitate Dei-t, melyben a múlt el-pusztult emberi város-birodalmát az eljövendõ is-

tenivel ötvözve megkerülhetetlen modell-láto-mást vázol fel. Álmától pedig immár senki és sem-mi sem tud elszakadni: a keresztesek Jeruzsáleme,Kálvin Genfje, az Újvilág telepeseinek központ-jai, mind az õ kaptafájára készültek. Mindegy,hogy olyan volt-e Atlantisz, amilyennek elképzel-ték vagy megálmodták – minden megvalósulásilehetõséggel kecsegtetõ utópiában ott találjukeszme-köveit befalazva.

Vajon megismerhetõ-e a múlt? Átlátjuk-e a je-len korszak minden szövevényét? Mit tudunk azötven, száz, százötven évvel ezelõtti Kínáról, a haj-dan volt Szovjetunióról, de mit tudunk a mi kisMagyarországunkról? Valóban elmondanak min-dent a régi romok, töredékes feliratok, az átírásokmiatt eltorzult feljegyzések? Végtelenül nehéz azÉgei-tenger mellékén talált romokból mindjárt Atlan-tiszra következtetni. Olyan probléma ez, mintha azalma-atai ûrbázis és a vele egy korszakbeli lerob-bant kazah tevetenyésztõ kolhoz régészeti leletei-bõl – korszak és háttérismeret nélkül – kellene egyéletképes civilizáció történetét rekonstruálni. Mi-lyen kataklizmával magyaráznánk a birodalom bu-kását? Vagy ha elõkerülne a novoszibirszki kultúr-palota freskója, mely boldog úttörõket, izmosmunkásokat, vitamindús földmûveseket és sugárzóvigyorú elvtársakat ábrázol, milyen rituális szertar-tás hipotéziseit állítanánk fel belõle?

Mert íme, szemünk elõtt porladnak, s talánszületnek birodalmak, de van-e új a Nap alatt?

Egy gyermek járkál valahol hajdan volt réte-ken, szántókon, a magyar ugaron elsüllyedt vilá-gok felett, egy összeomló és mássá épülõ világban,öntudatlan: az emberélet delén túl keres valaki azArchipeláguszbanKL egy oly rég eltûnt világot,melynek már nem fáj pusztulása – és megsejt vala-mit a minden dolgokon, korszakokon túli való-ságból. Van, amit leírni pontosan nem lehet, deelmesélve képben-szóban a felfedezés, és a rácso-dálkozás friss örömével mégis páratlan élménytnyújt. Indulj el, és fedezd fel e könyvben MóczárIstván doktor minószi Atlantiszát!

Felsõsófalva, 2003. június

474 Függelék

Huszonöt évig járta rövid szabadságai alatt a „nap-áldotta” Égeikum álomszigeteit, mert tudta, hogymegtalálta látó szemmel, és szívére figyelve azt azAtlantiszt, amely nem mítosz, legenda, köd ésutópia, hanem ott hever a küproszi partokkalszemben, mint Poszeidon ölelésébe simuló KlióKL:kitárulkozva és mégis elbújva szerelmesének, azIdõnek takarásában. És ki születése barlangjábanhallgatta Kronídész sírásának visszhangját, herme-neutája lett a mindenkor felépíthetõ és élhetõ, derûsvilágnak, az Isten által szeretett Európának…

Felsõsófalva, 2007. január

Holics SzilviaBölcsész

Móczár Istvánról nem tudok elfogulatlanul írni.Amikor megismertem az utazás, a fotózás szenve-délyében égõ orvost, úgy gondoltam, rossz pályátválasztott. Amikor felfedeztem a történelem irántrajongó szeretetét, amikor elõször láttam könyv-tárát, régészeti gyûjteményét, szinte bizonyos vol-

tam benne, hogy nem gyógyításra van hivatva.Aztán amikor megismertem benne a helytörté-nész közéleti személyiséget, politikusként láttammagam elõtt Móczár Istvánt. Volt szerencsém be-pillantani családja mindennapjaiba: gyümölcsözõés szép emberi kapcsolatokat láttam körülötte.Egyszer aztán rendelni is láttam, azóta tudom,hogy Móczár doktor egyszerûen csak: segíteni,adni, tanítani akar.

Tudományos munkásságát megítélni nem tu-dom, de hogy állandóan tanul, azt nyugodt szívvelállíthatom. Móczár István minden lehetõséget ki-használ arra, hogy új ismereteket sajátítson el. Tu-dós professzoroktól lesi el a kutatómunka módsze-reit, fiataloktól tanulja a dokumentációhoz szük-séges technikai eszközök használatát anélkül, hogyéreztetné korából adódó fölényét, s úgy, hogy köz-ben minden segítõje elõtt új világokat nyit ki. Amaglódi orvos, „Atlantisz-kutató” olyan különle-gesen eredeti módon tudja összekapcsolni ismere-teit, hogy eszmefuttatásaiból mindig valamilyen iz-galmas szellemi kaland kerekedik.

Pécs, 2006. szeptember

Észrevételek 475

Az itt bemutatott hegyikristályból készült vázát (rhüton)italáldozathoz használták. A nyakgyûrû

aranyszalagokkal összefogott külön kristálydarabokbólkészült, amely a zakrói palotából került elõ.

A várost Kr. e. 1450 körül egy természeti katasztrófapusztította el (Kréta, Iraklion, AMI, 2006, sz.)

476

Nem tudjuk bizonyítani, hogy a minószi idõkben is megvolt már ez a barlang az Amnisszosz-hegy északi oldalán(Kréta, 2008, sz.)

RAJZOK, FOTÓK SZERZÕI

Atkári Bence dr. (AB)Cartographia Kft. engedélyével (C)Csákó Béla Attila képzõmûvész (CSBA)Gergelyné Peteh Piroska (GPP)Hajas Orsolya (HO)Dr. Móczár Istvánné (Zsuzsa)Móczár Katalin dr. (MK)Dr. Móczár László (ML)Nagy Katalin grafikus mûvész (NK)Oia Mamayoma Art (Akrotiri, OMA másolat, sz)Raczky Pál régészprofesszor, az ELTE Régészettudományi

Intézet vezetõje, a szerzõ fotóinak a könyvben történõközléséhez hozzájárult (Archeopark – Polgár, RP, 2006)

Tisza-Kalmár György képzõmûvész (T-KGy)Tóth László (TL)Zombori László (ZL)

MÚZEUMOK RÖVIDÍTÉSEI

Agiosz Nikolaosz Régészeti Múzeum, Kréta (ANRMK)Anatólia; Çatal Hüyük Régészeti Múzeum (AÇHM)Anatólia; Alanyai Régészeti Múzeum (AARM)Antalyai Régészeti Múzeum Anatólia (ARMA)Archaneszi Régészeti Múzeum, Kréta (ARM)The Archaeological Museum (Fira, AMF)Athéni Nemzeti Múzeum (ANM)Barcelonai Régészeti Múzeum (BRM)Berlin Staatliche Museen (BSM)Damjanich János Múzeum, Szolnok (DJMSZ)Dévaványai Bereczki Imre Helytörténeti Múzeum (DBIHM)Exhibition Wall-Paintings of The Thera (EW-PT)Hania; Ministry of Culture Archeological Museum

(HMCAM)Hódmezõvásárhelyi Tornyai János Múzeum (HTJM)Iraklioni Régészeti Múzeum, Kréta (AMI)LOUVRE Párizs (LOUVRE)Madrid Nemzeti Régészeti Múzeum (MNRM)Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest (MNM)Máltai Vallettai Régészeti Múzeum (MVRM)Museum Of Prehistoric Thera (FMPT)Musée National de Carthage, Tunisz (MNCT)Mykonoszi Régészeti Múzeum (MRM)New York – The Metropolitan Museum of Art (MET)Velencei Régészeti Múzeum (VRM)

A MINÓSZI ATLANTISZ AZ INTERNETEN

Bõvebben a könyvrõlhttp://www.europaatlantisza.comhttp://www.moczar.hu

Felhasznált ismeretterjesztõ kiadványokhttp://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=16072http://www.eletestudomany.huhttp://www.eletestudomany.hu/hirek/664.htmlhttp://www.magtudin.org/Eredetunk%20IV.htmhttp://www.nationalgeographic.huhttp://www.nol.hu/cikk/440098/

Érdekességek a minószi kultúráról és a hozzá kapcsolódókutatásokról (A teljesség igénye nélkül):http://www.atlantisz.lap.hu/http://www.culture.grhttp://www.geographic.hu/in-

dex.php?act=napi&rov=3&id=9227http://www.uk.digiserve.com/men-

tor/minoan/anemospilia.htmhttp://www.uk.digiserve.com/mentor/minoan/nirou.htmhttp://www.uk.digiserve.com/mentor/minoan/pyrgos.htmhttp://www.uk.digiserve.com/mentor/minoan/vasiliki.htmhttp://www.decadevolcano.net/santorini/atlantis.htmHttp://www.fhw.grHttp://www.magtudin.org/Tatarlaka%20titka%201.htmhttp://www.magtudin.org/Eredetunk%20IV.htmhttp://www.mamayoma.grhttp://www.mitologia.csillagkapu.hu/mitologia.php?ol-

dal=22http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=7099http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=14616http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=19432http://nol.hu/cikk/450976/http://nol.hu/kultura/cikk/458977/http://nol.hu/cikk/60544/http://regeszet.lap.huhttp://santorini.lap.hu/http://www.uk.digiserve.com/mentor/minoanhttp://www.wessexarch.co.uk

ÉRTELMEZÉSEKHivatkozás a képek alatt a szövegben: kép megnevezése,

eredete, helyszíne, készítõjeA fotókat készítette: szerzõ = sz.Szerzõ tulajdona: szt.SzövegIF = internetforrás»Kalicz« = Kalicz professzor vette katalógusba a szerzõ ré-

gészeti leleteitKislexikon = kislexikonKL

Függelék 477

478

A rekonstruált makett a málliai palota egy részletétábrázolja. Sinclair Hood szerint az elsõ telepesek

Milétoszból érkeztek ide – innen a neve Málliának84

(Kréta, 2008, sz.)

A minószi küldöttek ajándékokat visznek az egyiptomi elöljáróságnak a Keftiu szigetérõl(Kréta, ARM, 2008, sz.)

Niru Khani villa alaprajzát a bronzkori mester kõbefaragta (Kréta, 2008, sz.)

479

Háromlábú áldozati edény(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2004, sz.)

Fecskés váza(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2008, sz.)

Szõlõfürtös kancsó(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2008, sz.)

Liliomot festettek az edény falára(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2008, sz.)

Ajánlás (Szepes Mária) 6Elõszó (dr. Kiszely István) 8Gondolataim a második kiadáshoz (dr. Bokor Péter) 10A szerzõ elõszava a második kiadáshoz 13

A LEGENDÁK FÖLDJÉNAtlantisz mítosza 23Platón: Timaiosz és Kritiasz 28Platón tévedése 30Gondolataim Atlantiszról 38Elmélkedés a kaldera szélén 44A minószi kultúra és a legújabb kutatások 46

A MINÓSZI KRÉTAA sziget rövid földrajza 54A szerzõ krétai élményei 57Az õskrétaiak 64Kréta, a boldogság szigete 66Paloták elõtti korszak 80Európa elsõ palotája 90Honnan érkeztek szigetükre a krétaiak? 105A coguli tánc rejtélye 116Théra, az Égei-tenger Hongkongja 124Apokalipszis az Égeikumban 135Atlantisz tündöklése és bukása 138Akrotiri idõkapszulába zárva 152

Tartalom

Terrakotta tûzhely(Akrotiri, 2008, sz.)

A falfestmények üzenete 161A krétai kultúra kisugárzása 183Mítoszok, legendák 201Szantorini múltja és jelene 213

KÉRDÉSEK ÉS KAPCSOLATOKA krétai írás titka 238Mi okozhatta a minósziak gyors eltûnését? 248Nofertiti, a minószi hercegnõ? 258Gyilkosság vagy emberáldozat Anemoszpiliában? 267A thérai vulkán kitörésének idõpontja 276Baljós felhõk Egyiptom felett 284Katasztrófaelméletek 289Trója és az égei világ 300Karthágó, a nyugat kapuja 307A megalitikus építészet 325Egy korai földmûves kultúra: Çatal Hüyük 345A Kárpát-medence égei kapcsolatai 357Kéthalom 373Kéthalomtól Atlantiszig 383

EPILÓGUS

Epilógus – Reductio ad absurdumKL 392Minósziak a Nílus deltában? 404Köszönetnyilvánítás 415

FÜGGELÉK

Felhasznált irodalom 419Kislexikon 427Név- és tárgymutató 451Idõrendi táblázat 459Észrevételek 473

Tartalom 481

482

Folytonos lánccá formálódó minósziábrázolás egy kis edényen

(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2005, sz.)

Liliomábrázolás(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2005, sz.)

Rhyton(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2005, sz.)

A kettõs bárd egyértelmûen minószi hatást tükröz(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2005, sz.)

483

Atlantisz tündöklése és bukása. Akrotiri lakói méltóságteljesen hagyták el a várost a nagy összeomlás elõtt(Részlet Tisza-Kalmár György festményébõl, lásd 138–139. oldal)

A vizeskancsó kiöntõje madárfejre hasonlít(Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2008, sz.)

„Kebles kancsó”, a termékenységgel vagy egy nõi istenséggelhozzák kapcsolatba (Szantorini, Akrotiri, FMPT, 2008, sz.)