Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit

Fő utca 21 – Bem rakpart 11.

ALAPADATOK

HRSZ: 14413

FUNKCIÓ: lakóépület – bérház (ma részben szálloda)

ÉPÍTÉS ÉVE: 1897-98

STÍLUS: neoreneszánsz

ÉPÍTTETŐ: Méltóságos Hubay Jenőné született Cebrián Róza grófnő

TERVEZŐ: Goll Elemér – 1897-98-as eredeti tervek

Schiffer Miksa okl. építőmérnök – 1907-es átalakítás

Dr Zeilinski Szilárd - 1907-es átalakítás födémterv

Szabó Jenő műépítész – 1927-es átalakítás

ÉPÍTŐMESTER: Peterek Lajos és Wagner Marcell építőmesterek

KÉSŐBBI TULAJDONOSOK: Államosítás után több kis lakás, irodák, majd a rakparti

szárnyban a Pálmai család által épített Victoria hotel.

HÍRES LAKÓK: Őrgróf Pallavicini György (1881– 1946), magyar nagybirtokos,

legitimista politikus, Aranygyapjas rend lovagja, királyi kamarás,

tartalékos huszárkapitány 1

Szöllősy Zsigmond (1872-1953) magyar író, újságíró,

könyvkereskedés tulajdonosa

Máté Olga (1878-1961) magyar fényképész, fotóművész,

feminista mozgalmár2 - az egyik műterem, itt nyitotta első

műtermét

Olgyay Ferenc festőművész

EREDETI ÉPÜLET

A telket Hubay Jenő 1896-ban Eisenstädter Mór és nejétől vásárolta 32000 forintért.

A forint alatt valószínűleg az osztrák-magyar forintot kell érteni, ami a monarchia

ezüstalapú pénzneme volt és amit 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona, az

1 https://hu.wikipedia.org/wiki/Pallavicini_György 2 https://hu.wikipedia.org/wiki/Máté_Olga

Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit

1896-os Budapesti Hírlap valamiért még mégis a régi forintban közölte az adatokat.3

Ma Hubay palotaként emlegetjük, de az 1920-as években Gróf Cebrián palotaként

volt ismert, az épület eredeti tervein építtetőként is Méltóságos Hubay Jenőné

született Cebrián Róza grófnő szerepel, ugyanakkor”fényűzően megépített palota

teljesen Hubay elképzelései szerint készült. Az első emeleten zenetermet rendeztek

be a házi hangversenyek céljaira, velencei csillárokkal, falikarokkal, fehér zongorával

és külön kis próbaszobával. Ez a palota adta Hubay Jenő életének jellemző keretét a

hátralevő csaknem negyven éven át.”4 “Budán, Margitrakpart vagy Fő-utca 21. szám

alatt egy nagyobb lakás a II. emeleten, két szép fetészeti műterem

mellékhelyiségekkel, két üzleti helyiség a Fő-utcában május elsejére azonnal kiadó”

hirdették 1898-ban, azaz az épület ezen része 1898 májusára már beköltözhető

állapotban állt. 5

A négyemeletes bérházat Goll Elemér tervezte 1897-ben (a módosított terveket

1898-ban), a kivitelezést Peterek Lajos és Wagner Marcell építőmesterek vezették.

Az U alakú beépítés belső udvarát a fő utcai és margit rakparti szárny és az őket

összekötő keskeny középső épületrész határolta. Az épületnek mindkét utca felől volt

bejárata, az épület központi lépcsőháza a Fő utca felől volt megközelíthető, a

háromkarú lépcsőt még lift nélkül tervezték a századfordulón. A Fő utcai homlokzaton

az épület bejárata mellett két bolthelyiség portálja kapott helyet, mögöttük a

házmester lakással. A földszint többi része a Hubay-Cebrián lakás része. A középső

szárny földszintje ennek a lakásnak a kiszolgáló helyiségeié – tálaló-konyha-

cselédszoba. A Margit rakpart felőli tömben kap helyet két szoba, - melyet későbbi

terveken feltüntetve már tálaló-ebédlőnek használnak - és melyek egy közös, a

Margit rakpart felőli bejáratről megközelíthető előtérből nyíltak. (1.kép) Ezt a

bejáratot ugyanúgy tekinthetjük főbejáratnak, hiszen nemcsak, hogy ez volt a Hubay

lakás bejárata, hanem ebből az előtérből vezetett fel egy belső falépcső a középső

épületszárny első emeletén található hires fehér zeneterembe, amelyben a kommün

utáni időszaktól kezdve rendszeresen tartottak zenés, irodalmi és egyén művészi

jelegű összejöveteleket. “A vasárnapi zenés rendezvényeket az 1920-as évektől

zenedélutánoknak nevezték, ezek többségét 1925-től a rádió is közvetítette, gyakran

nemzetközi adás keretében. Hubay a kor leghíresebb muzsikusait léptette fel, de

pályakezdő, fiatal zenészeknek is lehetőséget biztosított a bemutatkozásra.

Növendékei rendszeresen játszottak e falak között, például Geyer Stefi, Vecsey

Ferenc, Szigeti József, Waldbauer Imre, Székely Zoltán, Zathureczky Ede, Gertler

Endre és Végh Sándor, a zongorát olyan művészek szólaltatták meg, mint Bartók

Béla, Fischer Annie, Felix Weingartner és Richard Strauss. Itt járt és Hubayval

muzsikált Arturo Toscanini, Bruno Walter, Yehudi Menuhin, Ruggiero Ricci, Pietro

Mascagni és Vincent d’Indy is. Hubay szándéka az volt, hogy a zene segítségével

kapcsolatot teremtsen a politikusok és művészek között, és a mindennapok gondjait

feledve szót értsenek egymással a zeneszámok szüneteiben.”6 Hubay Jenő 1937-ben

3 Budapesti Hirlap, 1896. május (16. évfolyam, 149. szám) 4 Halmy Ferenc Zipernovszky Mária: Hubay Jenő (Sorsdöntő évek fejezet) 5 Budapesti Hírlap, 1898. április (18. évfolyam, 112. szám) 6 http://www.hubayzeneterem.hu/index.php/hu/oldal/3.html

Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit

bekövetkezett halála után a zenedélutánok két évig szüneteltek, majd 1939. január

24-én Hubay Jenőné felelevenítette ezeket a Hubay-zenedélutánokat, hogy a

”világhírű művész továbbélő szellemében ápolja a kamaramuzsikát. A megnyitó

koncerten Fischer Annie, Zathureczky Ede és Kerpely Jenő szerepeltek remek

produkciókkal, a zenei számok között pedig Góth Sándor mondott el nagy hatással

Mécs László- és Kosztolányi-verseket.7 1939-ben Horthy Miklós kormányzó is részt

vett a vasárnapi koncerten. Az utolsó koncertet 1944-ben adták a haldokló Cebrián

Róza tiszteletére. Az első emelet, aminek súlypontjában a zeneterem helyet kapott,

teljesen a Hubay-Cebrián lakás része, egy fürdőszoba-wc blokkon kívül összesen hét

szobából és három előtérből áll, ezen az épületszinten a koncertek idején a család

150-180 embert látott vendégül. (2.kép) A második emeleten két lakást alakítottak

ki, a Margit rakpart felé egy öt szoba-előtér-fürdő-wc-kamra-konyha-cselédszobás

lakás, a Fő utcára pedig egy három szoba-előtér-fürdő-wc-kamra-konyha-

cselédszobás lakás nézett. A harmadik emelet teljes egésze ismét egy nagy lakás

volt, két külön bejáratú előszobával,hét szobával, ruhatárral, fürdőszobával, két wc-

vel, konyhával, cselédszobával. A negyedik emeleten 1907-ig a Fő utca felőli

szárnyban mosókonyha, mángorló és ruhaszárító padlás volt, ezt a későbbi

módosítás során beépítették és három cselédszobát, cselédebédlőt,

mosogatóhelyiséget és ételliftes konyhát alakítottak ki. A Margit rakparta tájolva

kapott helyet minden bizonnyal gyönyörű panorámával két műterem a hozzájuk

kapcsolód kamrával, közös előtérből nyíló wc-vel. 1927-ben újabb átalakításokat

végeztek az épületen. A földszinti boltok légterét egy födémmel kettéosztották, a

földszinten az üzletekhelyét átvette egy sofőrszoba és ide került a házmesterlakás is.

A beiktatott új épületszinten egy fehérneműrakár és két cselédszoba kapott helyet.

A középső szárnyba egy hatalmas gardrób és egy szakácsnészoba került. A

mosókonyha, mángorló, cselédebédlő a pincébe költözött.

Az épület eredeti tervei közül a rakparti homlokzaté maradt fent. Ellentétben a ma is

meglévő Fő utca szárny első emeletétől kezdve szimmetrikus, öt tengelyes

kialakításával, a vakolatdíszekkkel gazdagon borított Margit rakparti homlokzat

asszimetrikus volt, a tengelyek száma is változó. (3.kép)

7 Ujság, 1939. január (15. évfolyam, 19. szám)

Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit

1.KÉP - FÖLDSZINTI ALAPRAJZ - A dokumentum őrzési helye Budapest Főváros Levéltára

2.KÉP - I.EMELETI ALAPRAJZ - A dokumentum őrzési helye Budapest Főváros Levéltára

Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit

4.KÉP - VICTORIA HOTEL – forrás /www.booking.com

JELENLEGI ÁLLAPOT

Az épület margit rakparti szárnya a 1945-ben bombatalálatot kapott, “a homlokzat

beomlott és a főbejárat valamint az utcára néző szobák megsemmisültek. A

világháború után a palotát államosították. A megmaradt részekből tucatnyi bérlakást

alakítottak ki, a zenetermet és a két szomszédos helyiségeket pedig sokáig irodaként

használták, igen kevés gondot fordítva a karbantartásra és felújításra. A Duna-parti

rész egészen 1990-ig foghíjtelek volt, amelyen felépült Budapest egyik első

magántulajdonban lévő szállodája, a Hotel Victoria. A szálloda tulajdonosai 2007-

ben, kitartó erőfeszítések eredményeképpen, megvásárolták a Hubay palota

szomszédos, első emeleti helyiségeit: a fehér Zenetermet, két szalont és a fából

épített eredeti lépcsőházat. Még az év őszén hozzáláttak a korhű felújításhoz, amely

2008 tavaszára fejeződött be. Mára a látogatók e helyiségeket eredeti pompájukban

csodálhatják meg.” 8

8 http://www.hubayzeneterem.hu/index.php/hu/oldal/3.html

3.KÉP - EREDETI RAKPARTI HOMLOKZAT - A dokumentum őrzési helye Budapest Főváros Levéltára

Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit

ÉPÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ SZEMÉLYEK, TÖRTÉNETEK

Hubay Jenő (1858-1937). “hegedűművész, magyar zeneszerző és pedagógus.

1921-ben az MTA tiszteleti tagjává választották. 1919-től 1934-ig a Zeneakadémia

igazgatója volt. A 19. század utolsó negyedében a világ hegedűművészeinek

élvonalába tartozott: a hetvenes évek végétől évtizedeken át sorozatosan aratta

sikereit Európa-szerte. Jelentős elismerést vívott ki kamaramuzsikusként is. Előbb

brüsszeli, majd budapesti vonósnégyesével és szonáta-partnereivel a legmagasabb

igényű muzsikálásnak igyekezett híveket szerezni. Zenepedagógusként is kiváló

eredményeket ért el. 23 évesen került az előkelő Brüsszeli Konzervatórium hegedű

tanszakának élére, és négy év múlva kitűnő muzsikusok egész sora került ki

osztályából, köztük Bram Eldering. Ezután visszatért Magyarországra, ahol a

Zeneakadémia hegedűtanszakát vezette. A Hubay-iskolából olyan híres művészek

kerültek ki, mint Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József. 1919-től 1934-ig a

Zeneakadémia igazgatója volt. A 19. század végétől népszerűek voltak hegedűművei

és magyar, francia, valamint német dalai. Később érdeklődése egyre inkább a

nagyobb szabású, szimfonikus és színpadi műfajok felé fordult: A cremonai hegedűs

és az Anna Karenina című operáival maradandót alkotott.”9

Méltóságos Hubay Jenőné született Cebrián Róza grófnő (1870-194410). A

spanyolországból származó mágnáscsalád eredeti neve Cebrián y Figuerollas,

Cebrián Róza grófnő nagyapja, az osztrák tábornok Gróf Cebrián Antal

Magyarországon telepdett le és akit 1827-ben vettek fel a magyarországi honfiúsított

mágnások közé és kapott grófi címet.11A család székhelye ekkor még Nógrád

megyében, Füleken volt, itt született édasapja Gróf Cebrián László is 1823-ban. Róza

1870-ben született. Jó zenei adottságokkal rendelkezett és ennek kösöznhetően

ismerkedett meg az 1880-as évek végén Hubay Jenő hegedűművésszel, a

Zeneakadémia fiatalon is nagymúltú világot járt tanárával, akivel számos közös

koncertet adtak. Hubay 1891-ben kérte meg a grófnő kezét, de Róza apja ellenezte

a házasságot. A fiatalok ekkor elhatározták, hogy az apai akart ellenére is

egybekelnek és három év múlva Róza 21. születésnapjának reggelén

összeházasodtak. Az esküvőn jelen volt az örömapa is, aki ekkorra már megbékélt

lánya döntésével, és miután meggyőződött “arról, hogy leánya még az apai akarattal

dacolva is, követni fogja szive vonzalmát, maga sem ellenezte többé a házasságot és

sajátkezüleg irt levéllel hívta meg Hubay Jenőt a hivatalos eljegyzésre. A szalatnyai

kastélyban volt az ünnepélyes kézfogó s ugyanakkor váltott jegyet Bem

huszárkapitány a gróf másik leányával, Mária grófkisasz- szonynyal “12

Máté Olga (1878-1961) magyar fényképész, fotóművész, feminista mozgalmár. Első

önálló műtermét 1899-ben a Fő utca 21. szám alatt nyitotta meg, innen 1911-ben

9 https://hu.wikipedia.org/wiki/Hubay_Jenő 10 Kerepesi temető: 25/1-1-26 Hubay Jenőné sz. Gróf Cebrián Róza sírja) 11 Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 3. kötet (1858) 12 Pesti Napló, 1894. július (45. évfolyam, 186.szám)

Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit

költözött át a Veres Pálné utca 12. szám alá.13 Leghíresebb munkái között szerepel

Babits Mihály valamint Kaffka Margit arcképe.

Szöllősy Zsigmond (1872-1953) magyar író, újságíró, könyvkereskedés

tulajdonosa. – földszinti üzlethelyiség tulajdonosa. A Fő utca 21. szám alatt

Goldgruber Mór könyvesboltját és antikváriumát a tulajdonos 1922-ben

bekövetkezett halála után Szöllősy Zsigmond magyar író, újságíró vásárolta meg és

vezette tovább. “Két pálya van, amiből nem lehet megélni, az irodalom és a

könyvkereskedés. Megpróbálom a kettővel együtt, mégis csak viszem valamire.”14

Olgyay Ferenc (1872-1939) festőművész 1901 és 1902 között valószínűleg a fenti

műtermek egyikének volt bérlője 15

Őrgróf Pallavicini György Mária Arthúr József Ede István Gusztáv Károly

(1881 - 1946), magyar nagybirtokos, legitimista politikus, Aranygyapjas rend

lovagja, királyi kamarás, tartalékos huszárkapitány.16 – az épület egyik lakója

“Őrgróf Pallavicini Gvörgy államtitkár — mint ismeretes — néhány hét előtt avval

a kérelemmel fordult a Központi Lakáshivatalhoz, hogy a Gyufaárusitó R. T.

Andrássy-ut 102. számú házban bérelt tizenkét szobából álló irodahelyiségeit lakás

céljára rekvirálják el számára. A lakáshivatal helyt adott az államtitkár kérelmének

és kötelezte a Gvufakartellt, hogy záros határidőn belül bocsássa a lakást őrgróf

Pallavicini rendelkezésére…… Pallavicini György, akinek ugyan a Fő-utca 21. számú

házban van egy hat szobából álló lakása, de ez szerinte kicsiny és kényelmetlen,

továbbá ki kell onnan augusztus elsején költöznie……. Dr. Heinrich Antal a

gyufakartel képviseletében kérte a lakáshivatal rekvirálást elrendelő határozatának

megváltoztatását… Felemlíti, hogy az örgrófnak igen alkalmas lakása van a Fö-

utcában és csak azért nem akar ott maradni, mert nagy számú cselédségét nem

helyezheti el megfelelően. Ettől eltekintve pedig az édesanyja, örgróf Pallavicini

Edéné teljesen egyedül lakik egy 12 szobás kényelmes nagy lakásban a Verböczy-

utcában, melyből minden megerőltetés nélkül átengedhetne fiának megfelelő néhány

szobát, ha tényleg oly nagy szüksége volna lakásra. Ezenkívül az államtitkár apósa

gróf Andrássy Gyula minden bizonnyal adhatna helyet vejének kényelmes és

hatalmas palotájában, melynek nagy része lakatlanul áll.

Dr. Glückstahl Samu, Deutsch Gyula háztulajdonos nevében hozzájárult a

gyufakartell kéréséhez. Magyarázta a lakásrendeletet, melynek nem lehet az az

intenciója, hogy luxusigényeket kielégítsen. Ha már szükségesnek látja a bizottság

13 Budapesti Hírlap, 1911. augusztus (31. évfolyam, 185. szám) 14 Színházi Élet - 1923/44. szám 15 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1901-1902 (13. évfolyam) 16 https://hu.wikipedia.org/wiki/Pallavicini_György

Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit

a lakáselrekvirálást, akkor ne Pallavicininek ítélje azt oda, hanem 10 szegény és

valóban arra rászorult embernek. Ha az államtitkár ur kényelmet akar és

luxusigényeit szeretné kielégíteni, akkor vegyen magának egy palotái. Helyteleníti,

hogy a lakáshivatal az örgróf eme vágyának kielégítésére segítségül szegődött….

Dr. Melczer István. Pallavicini (frgróf képviseletében elöadia, hogy felének augusztus

1-én ki kell költöznie mostani Fö-utcai lakásából, mert Hubav grófnő, a

lakástulajdonosnő saját használatára akarja azt igénybe venni. Indokolja, hogy

miért választotta kliense épen a Gyufaárusitó irodahelyiségeit magának ki.

— Az államtitkár ur — úgymond — társadalmi pozíciójánál fogva igényt tarthat

kényelmes, nagy lakásra. A mostani pedig kicsiny és- kényelmetlen. Az örgróf urnak

3 gyermeke és 11 cselédje van, tehát tíz szobásnál kisebb lakásban igazán nem

lakhatik.

Hangos derültség követte ezt a valóban hathatós védelmet…”