{

Őszibarack ökológiai

növényvédelme

Fazekas ZsanettKGA MSc I. évf.

Egyre nagyobb igény vetődik fel a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságára (termőföld leromlása ,ivóvíz elszennyeződése )

Termelés során a mesterséges és természetes energia bevitel mérték aránya alapján: Ökológiai Integrált Iparszerű gazdálkodás

Növényvédelmi stratégiák

Az IFOAM (az ökológiai gazdálkodók mozgalmainak nemzetközi szervezete) szerint: Az ökológiai mezőgazdaság magában foglalja az összes olyan

mezőgazdasági rendszert, amely környezeti, szociális, gazdasági szempontból egyaránt fenntartható és egészséges termékek, élelmiszerek előállítását biztosítja.

Óvja a talaj termékenységét, mint a sikeres gazdálkodás kulcsát. Előtérbe helyezve a növények, állatok és a talaj természetes egyensúlyát célul tűzi ki a mezőgazdaság és a környezet minőségének javítását.

Jelentősen lecsökkenti a külső erőforrások bevitelét, tartózkodva a szintetikus trágyák és növényvédő szerek használatától. Helyettük a terméshozam és ellenállóképesség növelése érdekében a természet folyamatait engedi érvényesülni.

Az EU meghatározása szerint (834/2007/EK rendelet, 4. cikk): Az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely

a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat előnyben részesíti a külső erőforrásokkal és természetidegen anyagokkal szemben, ezáltal a gazdaságon belül zárt anyag- és energiaáramlás megvalósítására törekszik.

Ennek megfelelően az ökológiai gazdálkodásban tilos pl. A szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák és géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása.

Ökológiai gazdálkodás

 A biológiai növényvédelem A mezőgazdaság a legkörnyezetkárosítóbb emberi tevékenységek közé

tartozik (a kártevők és kórokozók ellen szintetikus kemikáliákat alkalmaznak)

Felismerték a mezőgazdaságban alkalmazott kemikáliák csökkentésének fontosságát.

Itt kerül előtérbe a biológiai növényvédelem, mely a kártevők és kórokozók ellen azok természetes ellenségeit veti be, esetleg csapdázással vagy szaporodásuk megakadályozásával csökkenti le a kártevők szintjét a kártételi küszöbérték alá

Előnyei: A legkorszerűbb készítményeinek hatékonysága ma már sokszor felülmúlja

a kémiai anyagokét Nem károsítják a környezetet, és a hasznos élő szervezeteket (katicabogár,

fürkészdarázs) Segít visszaállítani a mezőgazdasági terület ökológiai egyensúlyát

A természetes ellenségek megkímélésével csökken, vagy megszűnik bizonyos kártevők elleni védekezés szükségessége

Nem marad utánuk veszélyes szermaradvány a végtermékben. Nem kell számolni az értékesítést nehezítő várakozási időkkel. A legtöbb biológiai növényvédelmi eljárás preventív, tehát a kártételt

megelőzi!

Biológiai védekezés

Az őszibarack védelme

Gyökér• Cserebogár• Agrobaktériumos gyökérgolyva

Törzs, ág, hajtás• Mezei nyúl • Ágelhalás• Pajzstetű• Kéregmoly • Szarvas • Gutaütésszerű elhalás

Rügy, hajtás• Téli araszoló• Sodrómoly• Barackmoly• Keleti gyümölcsmoly• Őszibarack lisztharmat• Fekete őszibarack-levéltetű• Hamvas és zöld őszibarack-

levéltetű

• Csonthéjasok szövődarazsa Bimbó, virág

• Bíborszínű eszelény• Sodrómolyok

Levél• Pajzstetű• Csonthéjasok levélatkája• Levélbarkók lombrágó hernyók téli

araszolók• Őszibarack tafrinás levélfodrosodás• Takácsatkák

Termés• Barackmoly• Bíborszínű eszelény• Csonthéjasok ventúriás varasodása• Csonthéjasok moníliás betegsége• Himlővírus• Keleti gyümölcsmoly• Őszibarack lisztharmat

Őszibarack károsítói

Himlő (Plum pox virus) Tünet:   

- levél: erek mentén sávos sárgászöld folt, vagy kis foltok- gyümölcs: enyhén bemélyedő, sárgászöld gyűrűJellegzetes tünet a gyűrű alakú klorózis, ami inkább a levélen látszik, de nyár végére maszkírozódik. A termés húsán ritkán, csak súlyos fertőzés esetén láthatók a foltok,a magon inkább

Terjedés: vegetatív szaporítóanyag, beteg mag magoncai, pollen, levéltetvek

Védekezés: megsemmisítés, vírusmentes szaporítóanyag

Vírusbetegségek

Nekrotikus gyűrűsfoltosság (Prunus necrotic ringspot virus) Tünetek:

• főleg az idősebb ültetvények• jellegzetes mézga jelenik meg• a lombozat kiritkul, az ágak lefelé hajlanak

Terjedés: • szaporítóanyaggal• metszéssel• magokkal• virágporral • fonalférgekkel a talajban

• Védekezés:• egészséges szaporítóanyag• fertőzött fák eltávolítása

Agrobaktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens) Tünetek:

• a kórokozó a talajban, a golyvákban 2 évig is elél, sebeken át fertőzi a növényt

• gyökereken, gyökérnyakon apró, egyre növekvő golyvák fejlődnek, melyek később elfásodnak, szétesnek

• visszamaradnak a növekedésben, a virágzás, terméshozás elmaradhat

Terjedés: • szaporító anyag• földben maradt, szétesett golyvák

• Védekezés • csökkenteni a sebek számát a gyökéren

Baktériumos betegségek

Gutaütésszerű elhalás (Pseudomonas syringae pv. syringae, Leucostoma cincta, Monilinia laxa, Verticillium dahliae) Tünetek:

• a fertőzésben több kórokozó vesz részt• elhasználja a szövetek cukortartalmát, így a fás

részek fagyérzékenység megnő• a fagy hatására fagylécek keletkeznek,

szétrepedhetnek a fás részek• részleges vagy teljes pusztulást okoz• az elhalt ág alatti részből, ill. a gyökérnyakból új

hajtások törnek elő• a beteg fa ágain és törzsén rákos sebek, mézgásodás

Terjedés: • a levelek felületén él, a sebzéseken bejut a növénybe,

metszés• Védekezés:

• fertőzött fák eltávolítása, helyes sebkezelés, sterilizálás

Tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) Tünet:

- levél: a lemez, vagy egy része, ráncos, fodros, törékeny sárgászöld, majd sárgásbarnafelül fehér, deres bevonat, később elhervad, lehullik, a nyélen dudorok és vastagodások- hajtás: sárgászöld, majd s.barna, egyenetlen vastagodás, deres réteg, később görbül, vastagodás, deformáció- gyümölcs: dudorok, szőrtelen, deres bevonat

Forrás: vázág, vessző ,a levél színén az exoaszkuszból a spórák kilövellnek a vázágra és a vesszőkre

Védekezés: rügypattanás előtt rezes lemosás

Gombabetegségek

Lisztharmat (Sphaerotheca pannosa var. persicae) Tünet:

- levél: színén szabálytalan sárgászöld folt, a fonákon nemezes epif mic bevonat, hullámos, csavart- hajtás: foltos, nemezes mic, rövid ízköz, begörbül, hajtásvég elszáradvesszőn lombhullás után jól látható a bevonat- gyümölcs: a szőr miatt eleinte nem látni, majd kerek, szürkésfehér, világosbarna foltokelparásodik, megkeményedik, a felülete egyenetlen

Forrás: rügy, hajtás, virágkezdemény, a micélium áttelelő felülete beteg rügyből beteg hajtás és virág fejlődik

Védekezés: metszéssel eltávolítani a bevonatos, deformálódott részeket

Sztigmínás levéllikasztó betegség (Stigmina carpophila) Tünet:

- levél: vörös szegélyű, sárga közepű, kerek foltok a foltok közepe egy idő után kiszárad és kiesik- hajtás: a rügyek körül ovális, bordó szélű foltok a rügyek elpusztulhatnak- gyümölcsön: kis méretű, kerek, piros szegélyű foltok jelennek meg

Forrás: a kórokozó a fertőzött leveleken, vesszőkön és rügyeken telel át több évig is fertőzőképes maradhattavasszal nedves körülmények között a kutikulán és a sztómákon keresztül a levél szöveteibe jutnak

Védekezés: ősszel a fertőzött növényi részek megsemmisítésével rügypattanás előtti lemosó permetezés

Monilínia (Monilinia laxa, M. fruchtigena) Tünetek:

• gyorsan terjedő, rothadó foltok jelennek meg, felületükön szürkés színű penészbevonat

• gyümölcsök összetöppednek, mumifikálódnak, majd részben lehullanak, részben tavaszig a fán maradnak

• a virágok barnán elhalva a fán maradnak, azok a hajtásrészek elhalnak, rajtuk elszáradt levelek és virágok csüngenek

• az egészséges és a beteg részek határán mézgacseppek jelennek meg

Forrás: a gyümölcsök sérüléseken, rovarrágásokon keresztül fertőződnek, terjedése gyümölcsmúmiák által csapadékos, hűvös, szeles tavaszokat követően jelenik meg

Védekezés: gyümölcsmúmiák összegyűjtése és megsemmisítése, a fertőzött hajtásrészek eltávolítása, elégetése

Levéltetvek:Fekete őszibarack levéltetű (Brachycaudus prunicola)Hamvas őszibarack levéltetű (Hyalopterus amygdali)Zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae) Jelentőség:

• a tavaszi, erőteljes hajtásnövekedés időszakában támadnak

• a leveleken kolóniákat hoznak létre• a nyár folyamán elhagyja a gyümölcsöt• szívogatásuk következtében a levelek deformálódnak,

sárgulnak, majd lehullanak• a mézharmaton korompenész jelenik meg• a legnagyobb kárt a különféle vírusok terjesztésével

okozzák

Kártevők

Barackmoly (Anarsia lieatella) Jelentőség :

• a hernyók kora tavasszal megrágják a rügyeket és a hajtást (április elején és közepén)

• a károsított hajtások elszáradnak• a nyári generáció hernyói behatolnak a gyümölcsbe,

és járatot rágnak a magházig• a gyümölcs kényszerérett lesz• mézgafolyás, ürülék és rágási maradványok láthatók a

gyümölcsön• a terméseken másodlagosan kórokozók jelenhetnek

meg, így azok gyakran elrothadnak

Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) Jelentőség:

• a lárva a gyümölcsbe furakszik, mézgafolyás• a termés kényszerérett lesz, lilás színű, lehullik• a lárvák és felgyülemlett ürülék található a mag

környékén a félig érett, puha gyümölcsben• a fertőzött termés hamar lehullik• monília fertőzés tüneteit is mutatja

Pajzstetvek:Eperfa pajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona)Közönséges teknős pajzstetű (Parthenolecanium corni)Kaliforniai pajzstetű (Diaspidiouts perniciosus) Jelentőség:

• eperfa pajzstetű: a kéreg és az ágak elhalásos tünetek, kókuszdara szerű bevonatot képez a fákon

• kaliforniai pajzstetű: a legelterjedtebb, pajzsuk alatt szívogatják a leveleket, fás részeket, a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki, a facsúcs elszárad, fa részleges vagy teljes elhalása

• közönséges teknős pajzstetű: lárvái leveleken szívogatnak, jelenlétüket elszíntelenedett foltok mutatják, mézharmatot választanak ki, melyen korompenész telepszik meg

Takácsatkák:Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)Piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi) Jelentőség:

• szívogatják a leveleket, melyek hamarabb elöregednek, kanalasodnak

• láthatók rajtuk az elszórtan elhelyezkedő szívásnyomok

• erős felszaporodásuk hatására a levelek lehullhatnak

Csonthéjasok levélatkája (Aculus fokeaui) Jelentőség:

• a leveleket szívogatják• a párolgás növekszik, a levél barnára színeződik, és

jellegzetes ólomszínű elszíneződés jön létre• a levelek kanalasodnak• meleg, száraz időjárás esetén elszaporodnak

Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár (Melolonthidae) Jelentőség:

• a fiatal ültetvényeket veszélyezteti• a bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik• fiatal növényesetén ez gátolja a fejlődést, növekedést• az öntözött területeket kedvelik, a füves sorközök

vonzzák• erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége

fokozza a kártételt

Sodrómolyok (Pandemis, Recurvaria fajok) Jelentőség:

• a hernyók megrágják a virágokat, leveleket• főleg a gyümölcsökön okoz kárt• szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt

hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele

Araszolók (Operoptera brumata, Erannis spp.) Jelentőség:

• az araszolóhernyó lyukat rág• átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és

fiatal, éretlen gyümölcsöket• lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré• szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket

hagynak maguk után

Engedélyezett ökológiai növényvédőszerek

Hatóanyag: szintetikus feromon Feromon csapdák különböző kártevők előrejelzésére

Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) – szőlő Nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) – szőlő Almamoly (Cydia pomonella) – almatermésűek Keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) – őszibarack, kajszibarack,

szilva, almatermésűek Szilvamoly (Grapholita funebrana) –őszibarack, kajszibarack, szilva,

almatermésűek Almailonca (Adoxophyes orana) – almatermésűek

Hatásmód: A kihelyezett feromoncsapdák a bennük elhelyezett szintetikus

feromont tartalmazó csalétek segítségével odavonzzák az adott kártevő hímjeit

A feromonillatra repülő hímek a csapdákban elhelyezett ragacslapra ragadnak

Felhasználás: Korai kihelyezéssel megállapítható a kártevők rajzásának kezdete A csapdák rendszeres vizuális ellenőrzésével nyomon követhető a

kártevő rajzása A csapdák segítségével megállapítható, hogy a területen milyen

erősségű kártevő populáció él

Feromon csapdák

https://www.youtube.com/watch?v=nkcn7ZeDhYo

Köszönöm a figyelmet!