...útiterv a Nagym

aros városának megújításához

Nagym

aros Város Önkormányzatának

Képviselıtestülete részére

FEJLES

ZTÉS

I ALAPE

LKÉPZELÉS / KONCEP

CIÓ

Jóváhagyott változat

2005. április

T

AR

TA

LO

MJ

EG

YZ

ÉK

A VÁ

RO

SFEJ

LESZ

TÉSI

KO

NC

EPC

IÓ K

ÉSZÍ

TÉSÉ

NEK

LÉP

ÉSEI

1.

ELİ

SZÓ

3.

NÉH

ÁNY

SZÓ

T AZ

ELİ

ZMÉN

YEKR

İL

3.

KO

NC

EP

CIÓ

4.

MEG

HAT

ÁRO

ZÓ F

İ ID

EA /

CÉL

OK:

TÉR

SZER

VEZİ

ER

İ M

EGTE

REM

TÉSE

, NÖ

VELÉ

SE

4.

TÉRSÉGI IRÁNYÍTÓSZEREP M

EGSZERZÉSÉNEK ESÉLY

E

4.

REGIO

NÁLIS ÉS INTERREGIO

NÁLIS KAPCSOLA

TOK

5.

ALA

PFILOZÓFIA, A

LAPMAGATARTÁS

6.

A M

EGÚ

JÍU

LÁS

ÉPÍT

İKÖ

VEI

7.

TÉRSÉGI T

URISZTIKAI C

ENTRUM

7.

TÉRSÉGI INTÉZMÉNYI K

ÖZPONT

10.

OPE

RAT

ÍV P

RO

GR

AMO

K 11

.

1. H

ELY

SZÍNFEJL

ESZTÉS / KÖRNYEZETFORMÁLÁ

S / TELE

PÜLÉ

SSZÉPÍTÉS

11.

2. TELE

PÜLÉ

S-TERMÉK FEJL

ESZTÉSE

17.

3. S

ZERVEZETFEJL

ESZTÉS / MENEDZSMENTFEJL

ESZTÉS

21.

4. H

UMÁN ERİFORRÁS, É

S INNOVÁCIÓ

S KÉSZSÉGFEJL

ESZTÉS

28.

5. K

OMMUNIKÁCIÓ, M

ARKETING

29.

ÖS

SZE

GZÉ

S, A

JÁN

LÁS

OK

35

.

NAG

YMAR

OS

FEJL

ESZT

ÉSPO

LITI

KÁJÁ

NAK

KÖ

ZPO

NTI

GO

ND

OLA

TA /

REN

DSZ

ERLO

GIK

ÁJA

35.

ME

LLÉ

KLE

TEK

36

.

GLO

BÁLI

S, N

EMZE

TKÖ

ZI T

REN

DEK

38

.

TELE

KKO

NSZ

OLI

DÁC

IÓS

MIN

TA (V

ERİ

CE-

ERES

ZTVÉ

NY)

45

.

NAG

YMAR

OSI

TU

RIZ

MU

S EG

YESÜ

LET

ALAP

ÍTÓ

OKI

RAT

A (T

ERVE

ZET)

48

.

E

Lİ

SZ

Ó

3

Néhány szót az elızményekrıl

Nag

ymaros

Város

Önk

ormán

yzata 20

04 ıszén

szé

leskörő ko

mmun

ikác

ión alap

uló

tervez

ési - m

ened

zselés

i mun

kába

kez

dett, m

elyn

ek célja a Telep

ülés

hos

szú távú

fejlesztési ko

ncep

cióján

ak elké

szíté

se,

az elmúlt

évek

ben

elké

szült

szak

ági

konc

epciók

, és fejlesztési elkép

zelése

k ös

szeh

ango

lásá

val, tová

bbgo

ndolás

ával.

Az edd

ig elkés

zült do

kumen

tációk

ban (Problém

afeltáró S

zaké

rtıi E

lemzé

s, illetve

Orie

ntác

iós Be

szám

oló) a

lako

sság

(be

leértve

az ü

dülıtulajdon

osok

at is) a

civil

szerve

zetek, a

helyi

gazd

aság

i élet szerep

lıinek

be

voná

sáva

l kü

lönb

özı

fejlesztési

forgatók

önyvek

ke

rülte

k felváz

olás

ra,

amelye

k ös

szev

etés

ével,

elem

zésé

vel m

últ év

dec

embe

rébe

n elfoga

dásra

került az

az alternatíva, a

mely

kijelöli a fı csa

pásirány

t az elkö

vetkez

ı év

ek (1

0-15

év) fe

jlesztése

ihez

.

Az elfoga

dott

fejlesztési forgatók

önyv (Ö

röm a

tájban

Nag

ymaros

), am

ely

alap

vetıen

egy

mikro-re

gion

ális k

örze

tköz

pont - e

gy s

zerves

en e

gyüttm

őköd

ı turiz

mus

körzet szerve

zı kö

zpon

tjána

k meg

teremtésé

t tőzi ki cé

lul

– ne

m

valósítható

meg

eg

yetle

n lépé

sben

. Az

elmarad

ások

, elég

telens

égek

felszá

molás

ához

ugy

anis aktív, e

gymás

ra épü

lı lé

pése

k so

roza

tábó

l álló evo

lutív

stratégiára va

n szük

ség.

Ezért a

kon

cepc

ióké

szíté

s jelen mun

kaszak

aszá

ban az

eredm

énye

s, haték

ony és

ko

ntrolálható

elıreh

alad

ás é

rdek

ében

olyan

stra

tégia

kimun

kálásá

ra k

erül s

or,

amely a

távo

labb

i cé

lokb

ól kiindu

lva

határozza

meg

az eg

yes meg

valósítási é

s funk

cion

ális ré

szterületek:

� Helyszínfejlesztés / K

örny

ezetfejlesztés / T

elep

ülés

szép

ítés

� Te

lepü

lés-term

ék fe

jlesztése

� Sz

erve

zetfe

jlesztés / m

ened

zsmen

t-fejlesztés

� Hum

án erıforrá

s és

inno

vációs

kés

zség

fejlesztés

� Ko

mmun

ikác

ió, m

arke

ting

fı irán

yultság

ait, elvé

gzen

dı fe

lada

tainak

keretét.

Tulajdon

képp

en s

orve

zetıt vá

zol fel a

telepü

lés

veze

tıi,

irány

ítása

szá

mára

Nag

ymaros

meg

újítá

sáho

z, re

gene

rálásá

hoz.

A telepü

lés és

egy

ben a térség

fejlesztésé

hez ne

m egy

edi p

rojektek

re és az

okna

k a

patchw

orksze

rő ös

szeillesztésé

re,

hane

m a

tér

rend

szerén

ek,

alak

jána

k meg

foga

lmaz

ására, k

ialakításá

ra v

an s

zükség

. En

nek

meg

felelıen

az

egye

s projek

teke

t, be

ruhá

zási e

lkép

zelése

ket csak

egy

jól á

tgon

dolt, a

térsé

g (m

ikro-

régió) arculatáh

oz is illeszke

dı re

ndszerbe

ágy

azva

lehe

t fejleszteni és támog

atni.

Minde

hhez

meg

felelı a

lapo

t ny

újt a

Konc

epciótan

ulmán

y jelen

mun

kaszak

asza

, az

által,

hogy

meg

határozza

az Á

TFOGÓ C

ÉLOK-

at, sı

t a

szerep

lıkkel v

aló

kommun

ikác

ió

ered

mén

yeké

nt

bizo

nyos

vo

natkoz

ások

ban

a SP

ECIÁLIS

CÉL

OKA

T is.

Egy

jól átgo

ndolt rend

szer, ah

hoz

igaz

odó

fejlesztési elké

pzelés

ek az

onba

n ön

mag

ukba

n még

nem

elégs

éges

ek a célok

elérésé

hez. A

meg

valósításh

oz aktív

és eg

yüttm

őköd

ı kö

zösség

re,

hatéko

ny és

szerve

zett

men

edzsmen

tre va

n szük

ség,

amely

segít

a kitőzö

tt cé

lok

elérés

ét

célzó

tevé

keny

sége

k meg

szerve

zésé

ben.

Amen

nyiben

jelen ko

ncep

ció széles

körbe

n is is

mertté

válik, a

z itt m

egfoga

lmaz

ott

rend

szergo

ndolatok

hoz

a telepü

lés

egyé

ni szerep

lıi

is csatlako

zni

tudn

ak

gond

olataikkal, s

peciális elkép

zelése

ikke

l, krea

tivitá

sukkal, a

kkor viszo

nylag rövid

idın

be

lül

létre

jöhe

tnek

a

meg

újulás

t ge

neráló

ön

sze

rve

zı

cso

port

ok

és

term

ékt

erü

lete

k.

Enne

k érde

kébe

n a

korább

i mun

kaszak

aszo

khoz

ha

sonlóa

n ak

tív

hozzájárulás

ára, é

pítı g

ondo

lataira

, vé

lemén

yére tov

ábbra

is szá

mítu

nk, hiszen

eZ

AZ ÖN TELEPÜLÉSE ÉS AZ ÖN TERVE!

Buda

pest, 2

005. ja

nuár 17.

KONCEPCIÓ

4

MEG

HAT

ÁROZÓ

Fİ ID

EA: T

ÉRSZ

ERVE

Zİ ERİ MEG

TEREM

TÉSE

Nag

ymaros pozícióit

a távlatban

a telepü

lésháló(zat)b

an elfoglalt

szerepe

határozza

meg

. A

rendszerváltozást követıen

meg

indu

lt szerkezetváltás

átrendezte a

régión

belüli

erıviszonyokat.

Nag

ymaros a

rend

szerváltozás

vesztese lett, a vízlépcsıre épített jövıképének szertefoszlása következtében

.1 Az

ipari s

zerkezet átalakulása a térség hagyom

ányos term

elési á

gait is érintette

. A

mezıg

azda

ság, és az arra települt

különbözı

feldolgo

zóipari tevékenysége

k válság

ba kerültek. A té

rség koráb

bi erıcentrumai (Vá

c, Szob, Esztergom

) maguk

is erıteljesen leépültek, átalakulási-fe

jlıdé

si dinam

ikájuk nem

volt elég

séges a

Dun

akanyar e

gészén

ek helyzetbe hozásához.

A Dun

akanyar

egyik

legjelen

tısebb szunnyadó

gazdaság

i potenciálját:

a turizmust,

a társadalom

középrétegeine

k relatív elszeg

ényedése nem tette

kiakná

zhatóvá az elmúlt m

ásfél é

vtizedbe

n. Enn

ek egyik oka, h

ogy a nagyvárosi

erıközpont perifériáján, az ag

glom

eráció szegé

lyén elhelyezked

ve az életkilátások

meg

felelıek voltak inno

váció, m

egújulás nélkül is. Azok az inno

váció kapa

citások,

amelyeket az elızı korszak termelt ki nem

voltak elég

sége

sek a telepü

lés, a

térség

olyan

mértékő é

s dina

mikájú

megújulásáh

oz, mint am

it az a

lternatívát

jelentı „bejáró” életmód

kiszámíth

atóbb módon képes volt b

iztosítani. A

gazda

sági

válság

túlélését, átvészelését az egyéneknek egyszerőbb volt a településen kívül

meg

teremteni, mintsem

a válság kínálta alkalmat felha

sználva újrateremteni a

település és környezete iparstruktúráját. Nag

ymaros ereje, jelentısége a térségi

mun

kamegosztásba

n ne

m változott meg jelentısen, nem

gyengült, de

nem

is

erısödött: megmaradt harmad

-, vagy inkább

negyedosztályú erıközpontna

k.

1 Ta

lán eg

yedü

l Visegrád

volt nyertese a vízlépcsı felszám

olásán

ak: több

ek között fejlesztési

területekhez jutott az állami területek „privatizációja” során, és lehe

tıségh

ez a P

alotajátékokkal

meg

alap

ozha

tóvá vált „társad

almi tıkéje” eredm

ényeként.

Azáltal,

hogy a

térség szinte összes települése ha

sonló

mód

on szellemi

kapa

citásainak, intellektuá

lis s

zervezı

erejének n

agy részét „expo

rtálja”,

nem

tudja motiválni és fenn

tarta

ni, illetve dina

mizálni a re

ndszerváltozással m

egtorpant

inno

váció folyam

atát. E

ddig m

ég nem

jöttek létre

az új körülmén

yekhez ig

azodó,

helyi kezdem

ényezéseken

alapuló

gazdaság

i megújulás energiái, a

térség

települései

egyre

nagyob

b függıség

be

kerültek

a mag

asabb

rend

ő erıközpontoktól:

Budape

sttıl,

Váctól,

Esztergo

mtól,

sıt

az egyre

inkább

„Viseg

rád”-tó

l is. Az

erıközpontoktól való függıséget a

javuló közlekedési

technikák csak erısítik, konzerválják. A tér szereplıi egyre in

kább beleszoknak,

beletörıdnek a kialakult he

lyzetbe, a kisebb veszteségek árán

kielégítıne

k látszó

életkilátásokba. Egyfajta nyugd

íjas refugium

jellegő

2 , a való világ elıl biztonságot

nyújtó térként kezelve lakókörnyezetüket.

A térségi irán

yító szerep meg

szerzéséne

k esélye

Tekintve, hogy a kon

cepcióban elvetésre került a „jólét alapú fejlesztés”, azaz

Nag

ymaros gazdag po

lgárok általi fenntartá

sa, meg kell teremteni a gazdasági

prospe

ritás új lehe

tıségét,

a ga

zdaság

i szerkezetváltást. Ez

t a

célt

csak

összehan

golt, egymásra épü

lı lé

pések eredmén

yeként le

het elérni. A fı cél az,

(ami eg

yébkén

t csak következmén

ye lesz a

részcélok

teljesüléséne

k, egy

demokratikus tá

rsadalom

viszonyai között ö

nmagában nem

meg

valósítható), h

ogy

Nag

ymaros magasabb

rend

ő erıközponttá váljon, m

ár rövidtávon is n

övelje

térszervezı

erejét!

Legyen

a

Duna-szoros (és

esetleg

a Dun

akan

yar)

meg

újulásán

ak, innoválásának m

otorja! H

ozza lé

tre azokat a

szellemi-intézmén

yi

és

vállalkozói

kapa

citásokat,

amelyekkel

a térség

szerkezetváltása,

a turizmusga

zdaság

i átmenet men

edzselhetı, létrehozható.

2 men

edékhe

ly

KONCEPCIÓ

5

Ma

még

nincs

a körzetnek, Dunakanyari

mikro-té

rség

nek

olyan

telepü

lése,

amelyik rendelkezne kellı té

rszervezı erıvel, a

melyik Vá

c vagy Esztergom

- mint

másod

lagos erıközpo

nt - u

tán

harm

adik szintő

erıközpontként vitathatatlanul

szervezné, irányítaná

a m

ikro-körzetet, mint eg

y szerves funkcionális kisrégiót.

Valójában még maga a mikro-ré

gió sem form

álódott ki.

Itt nem

kívánjuk a térség te

lepü

léseit, ezek po

tenciáljait és pozícióit elem

ezni, d

e e

nélkül is érzékelhetı, hogy Nagym

aros jó eséllyel „pályázhat”

egy

ilyen

harm

adlago

s erıközpont szerepre, amennyiben

helyzetbe

tud

ja hozni, ki tudja

használni, és fejleszteni tudja innovációs-képességé

t, inno

vációs poten

ciálját.

Nag

ymarosnak, és a térség te

lepüléseinek fe

l kell tudni készülni az ipari korszakot

követı inform

ációs

kor

kihívásaira, a

meg

változott

és változó keresletnek

meg

felelıen

a turizmusipar dinam

ikus helyzetbe

hozására, a térség ne

mzetközi

desztinációvá (célterületté) válására.

A há

lózatba

kapcsolt

telepü

lések

az Új Gazda

ság

igén

yeinek megfelelıen

meg

újíthatják, s

ıt v

alójában

létrehozhatják

a szolgá

ltató-gazdaság

struktúráit.

Hog

y a válságbó

l való kilábalás hatékony lehe

ssen, e

zt az átalakulást irányítani és

men

edzselni k

ell!

Nag

ymaros s

zellemi,

inno

vációs kap

acitásaira tám

aszkodva

felvállalhatja ezt a szerepet.

Reg

ioná

lis és interreg

ioná

lis kap

csolatok

A jelenlegi helyzet leeg

yszerősítve a következıkép

pen jellemezhe

tı:

•

Budape

st erıs,

megújult

gazdaságga

l rend

elkezik, na

gymértékben

integrálódott

a nemzetközi

gazdaság

i, be

fektetési,

és pé

nzüg

yi,

rend

szerekbe

, annak ellenére, h

ogy sokat n

em te

sz érte

, egyre erısödik

geopolitikai

helyzetébı

l, elsısorban fekvési

energiájából származó

európai szintő g

azdaságszervezési központ jellege

. Ez

zel az e

urópai

városhálózatban

a ha

rmad

lagos

erıközponti

pozícióibó

l, mint

új

Eurováros felverekedhe

ti mag

át m

ásodlagos erıközpont pozícióba. E

zzel

Budape

st -

hazai

relációb

an -

feltétlenül

az egyetlen

elsıdleges

erıközpont, és ezt a helyét m

ég hosszú idın

át ı

rizni fogja.

A na

gytérség

ezen elsıdleges erıcentrumán túl, a gazdasági k

oncentráció többi

helyszínei - az olyan kisebb cen

trumok, mint Es

ztergom, Vá

c, Szob - is je

lentıs

átalakuláson estek át:

•

Vác

megtarto

tta,

és bizonyos területeken

erısítette

gazdaság

i és

térszervezı

erejét, leküzdötte a

szerkezetváltás

meg

rázkódtatásait. A

gyors közlekedési kap

csolat és a ha

tárok feloldódása potenciálisan

tovább

erısítik pozícióit

•

Esztergo

m gazda

ságilag dina

mikusan

fejlıdı

város. A

felszámolt na

gy

állami

vállatok

helyét új gyárak vették

át a

korább

i gép-,

és

mőa

nyagiparban járta

s szakem

berek tudá

sára tám

aszkod

va. Az

iparba

n na

gy súllyal van je

len a külföldi tıke. A város enn

ek ellené

re tö

bb szállal

kötıdik Bu

dape

sthe

z. A

tervezett 10

-es út, és az új D

una-híd további

prospe

ritás, ga

zdasági po

tenciálnövekedés forrása. A

város adottságai,

törté

nelmi jellege

miatt jelentıs tu

rizmust bon

yolít.

•

Szob

, mint ha

rmad

lago

s erıközpont m

unkavállalói po

zíció

közepe

sen

gyengé

k. A körzet fog

lalkoztatási gondjait –

Nagym

arosho

z hasonlóa

n - a

település

jelenleg ne

m tudja

meg

oldani.

Hátterét

a strukturális

prob

lémákkal küszködı Ipoly-té

rség

kép

ezi,

amellyel k

apcsolatai n

em

szervesek. Helyzetét a

határok

feloldód

ása, az eu

rópai integráció

javíthatja.

Ezekbı

l is látható, ho

gy a

mikro-ré

gióban a

gazdaság

i szerkezetváltás

fı

vona

lakban

már m

egtörté

nt, jelentısebb változások a do

lgok belsı logikájából

következıe

n már nem várhatók.

A most

következı

idıszakban

en

nek

a szerkezetnek a

megerısödése, k

onszolidálása, illetve

a belsı

fejlesztı e

rık

aktivizálód

ása, kibon

takozása várható.

Vagyis a befektetés alap

ú fejlesztést im

már ennek az alulról jövı be

lsı, térségi

fejlesztıerıkne

k a motivációjára, lehe

tıségeire kell felépíteni. A

multinacionális

vállalatok, a gazda

sági nagyvállalkozások gazda

sági átalakulással, p

rivatizációval

összefüggé

sben már „m

eglépték” lép

éseiket.

KONCEPCIÓ

6

Alapfilo

zófia, alapm

agatartás

Mire le

het tehát alap

ozni N

agym

aros fejlesztését? Elsısorban arra a keresletre

, am

it a na

gyrégióban élı közel 3-4 m

illió em

ber szab

adidı iránti igénye terem

t meg

. Ah

hoz, ho

gy ez az eg

yre

növekvı, stabilabb

középosztályos igény

kielég

íthetı, a

növekvı fogyasztási kedv és kép

esség

kiakná

zható

legyen, a

mikro-körzetnek, mint „tu

risztikai termékne

k” töb

b hozzáa

dott értéket kell tudn

i elıá

llítani, ezzel összefüggésben, és enn

ek érdekéb

en a szereplıknek több

let

inform

ációt kell „be

vinn

i” a term

ékbe

, a szolgáltatások kíná

latába.

Ez a tudás, ismeret és kézség

azonban hiányzik a térben lévı telepü

léseken.

Éppen ez lehet, ille

tve ez kellene

leg

yen Nagym

aros szerepe

, hogy m

iközben

saját és k

örzete turizmusga

zdaságát fejleszti, létreho

zza

az igé

nyelt tudások

koncentrá

cióját, kiépíti a körzetközpon

t szerepéhe

z szüksége

s új fu

nkciókat. E

zzel

az in

nováció, az új gazda

sághoz elenged

hetetlen új tu

dások elosztó centruma, a

térség

alulról jövı megújulásán

ak motorja, irányító

-szervezı központja lesz.

Egyfajta tudá

sközvetítı

hely,

inform

áció-,

és gondolat-cseretér,

áruk és

szolgá

ltatások elosztásán

ak és terjesztéséne

k közpon

tja le

sz. (Nem

csak az áruk

logisztikáját, ha

nem a

szolgáltatások és tudások, ho

zzáé

rtések logisztikáját is

szervezi.)

Ezáltal, hogy a szerkezetváltáshoz szükséges, a korszakváltás igényelte tudást,

inno

vációt közvetíti, eg

yben szellemi, irányító

központtá válik, térszervezı erıhöz

jut. A makro szerkezetváltás, azaz a nagy te

rmelési rendszerek po

sztindu

sztriális

meg

újulását, az elsıdleges és másod

lagos

erıcentru

mok gyors

átalakulását

követı idıben Nagym

arosna

k esélye van, mint harm

adlagos

- kistérségi -

erıcen

trumna

k az in

form

ációs korszak igén

yelte átalakulás tudatos, „erıszakos”

meg

valósítására. E

nnek elmarad

ása esetén a kistérség

ben más te

lepü

lés lesz az

intellig

ens irányító

központ, é

s Nag

ymaros, m

int a

tér e

gyik szereplıje meg

marad

„beszállítói” szerep

ben.

Nag

ymaros fejlıdése nem függ

etleníthetı

az elsıdleges és másod

lago

s erıcen

trumok fejlıdé

sétıl, mivel a

z azokban

található

gazdasági erı

egyfajta

„vízesés” ha

tás szerint erısíti a m

ásod

lago

s, illetve ha

rmad

lago

s erıcen

trumok

gazdaságát. V

agyis ahho

z, hog

y Nag

ymaros, m

int technológ

ia-inno

váció tra

nszfer

fogadó

és terjesztı centrummá

válhasson, és ezáltal jelentıs mértékben

a

szolgá

ltatási szektor kis-,

és közepes vállalkozásainak eg

yik kitüntetett erıtere

legyen, m

eg kell szereznie irán

yító-szervezı funkciókat.

Felvetıd

ik a kérdé

s, hog

y lehe

t-e ezt a folyamatot tudatosan irányítani, esetleg

befolyásolni, vagy csak a

piaci folyam

atoknak

kitéve, azok által vezérelve

alakulhat ki a jövı Nag

ymarosa?

A kon

cepció alapvetı meg

közelítése szerint igen!

Ha lehe

t, akkor a

kérdés az, h

ogy milyen

mod

ell, szcenárió (forga

tókönyv) állítható

fel, oly módon, h

ogy abban úg

y a közérdeket kép

viselni h

ivatott (ön)kormán

yzat,

mint a

gazda

sági szereplık is fe

lismerjék, meg

találják érde

keiket és tenn

ivalóikat?

A társad

almilag

és ga

zdaság

ilag

fenntarth

ató

fejlıdé

s elérése, a

telepü

lés

prospe

ritása

feltételezi

a szerep

lık

közötti

nagyfokú,

egyeztetést

és

együttm

őködést,

feltételezi,

hogy

Nag

ymaros

egy

inform

ációs

pólussá,

szolgá

ltatási erıtérré

, tudás és technológ

iaközpon

ttá válik. Ez

nem

tud

egyetlen

lépé

sben

megvalósulni!

A koncep

ció, mint

majd

látható

lesz,

abbó

l az

alap

logikábó

l indu

l ki, hogy a

távlati cél elérése, c

sak

köztes szakaszokon

keresztül, egyfajta evolutív m

odell m

entén valósítható meg

. En

nek során köztes

szakaszokon

kell átmenni, a

gazdasági erı

koncentrá

lásával és terjedésével

összefüggé

sben.

Nyilván

valóan elıször

az erıforrások

koncentrá

cióját,

a koordiná

ció

és kooperáció mechanizm

usait

kell

kiép

íteni,

ami

egyfajta

polarizációval jár,

egyfajta „besőrősöd

ést”, koncen

trációt igényel.

Amint

a ga

zdaság

i erı intenzívebb meg

jelené

se biztosított lesz, akkor lesz leh

etıség

a

további lépé

sek során azokra a társadalmi életminıség

fejlesztésekre, amelyek

kiteljesítik a

koncep

ció

fenn

tarth

ató

fejlesztési céljait. A

térszervezı

erı

biztosításával, meg

szerzésével, kiép

ítésével N

agym

aros a Dun

a-szoros kitüntetett

helye, energetizáló közpon

tja lehet.

KONCEPCIÓ

7

A MEG

ÚJU

LÁS ÉP

ÍTİKÖVE

I

A térségi központtá válás elızetesen két fı területre

terjed ki:

I.) Térségi turisztikai cen

trum

Nag

ymaros és a Dun

a-szoros m

egújulásának egyik kulcság

azatát, a turizmus,

azon

belül is elsısorban a térség

életét jelen

tısen ne

m te

rhelı term

észetélmén

yre

és kulturális élmén

yre épülı minıség

i turizmus jelenthe

ti.

A térség

adottságait csokorba rendezve, ö

sszetett, kaleido

szkópszerően

sokszínő

kíná

lattá fo

rmálva le

het ö

nálló „a

lakot”, (Gestalt, gen

ius) fo

rmát adn

i a té

rség

nek.

Nag

ymaros a térség géniuszát, szellemét m

egform

áló, kiközvetítı, szervezı és

elosztó közpon

t lehet, a

mennyiben

elsıkén

t kezdi meg

az erre irán

yuló koo

rdináló,

szervezı és marketing

mun

kát.

Az integráló

szerep

pel,

a turizmus-te

rmék

fejlesztése, az összetett kíná

lat keresletne

k megfelelı formálása és kiajánlható

term

ékké alakítása a központtá válás útja.

Minde

nnek m

egvalósításához a telepü

lés, a térség ad

ottság

ai kedvezıek, de a

lehe

tıségek többnyire kiaknázatlano

k, a

termékstruktúra

és a turizmus háttér-

infra

struktúrája nagyrészt m

ég kialakulatlan.

Ez alapvetıen a következı okokra vezethetı vissza:

� A

meg

lévı, korább

i korokban

létrehozott

szolgá

ltatások ma

már

nem alkalmasak eg

y „ra

fináltan

összetett”

fogyasztás-stru

ktúra

kielég

ítésére, m

ég inkább a kereslet gerjesztésére.

� Az

elmúlt

évek turisztikai fejlesztései

nagyrészt

elkerülték

Nag

ymarost

és

térségét

egyrészt

a Bı

s-na

gymarosi

vízlép

csıépítés, m

ásrészt,

illetve

talán

ezzel összefüg

gésben a

Dun

akanyari

– többnyire tömeg

turizmusra épülı

- fejlesztések

jobb

parti (azon

belül is elsısorban viseg

rádi) orientáltság

a révén.

Minde

z sok hátrá

nya

mellett

utólag

átte

kintve számos e

lınyt is

teremt

Nag

ymaros és a

Dun

a-szoros telepü

lései

szám

ára,

meg

könnyítve ezzel a minıség

i turizmus fogadá

sát.

Fölérendelt cél:

TÉRSZ

ERVE

Zİ ERİ MEG

TEREM

TÉSE, N

ÖVE

LÉSE

Kistérségi munkamegosztás erısítése

Térségi intézményi központ

Térségi turisztikai Centrum

„Tanuló

térs

ég”

TÁRSADALMI KOHÉZIÓ

KONCEPCIÓ

8

Változó keresleti igén

yek

A világb

an bekövetkezı változások, a tu

rizmussal szembe

n is új követelmén

yeket

támasztanak. A

míg korábban, a m

últ század 20-as, 30-as éveiben

a Nagym

arosra

érkezı, n

yári szab

adságu

kat itt töltı gazda

g pe

sti polgárok, üdü

lık (pl: író

k, festık,

mővészek

stb.) még

csak a

pihenést, a

nyugalmat k

eresték, a

ddig n

apjaink

turistája többre

vágyik. A

mun

ka jelentıségéne

k változása m

iatt

szám

ára

a szab

adidı értékesebbé válik, azt a korábbiaktól eltérıen m

inél hasznosabban,

minél aktívabban szeretné eltölteni. A

szabadidıben fontossá válik az élmén

y és

inform

ációgyőjtés, a kulturális fe

jlıdé

s és a to

vább

képzés.

A he

ly-választásban a be

építe

tt területek folyam

atos növeked

ése, ezáltal a

zöld

területek fogyatkozása, a környezettudatosság

, a na

gyvárosi életté

r be

szőkülése

révén egyre értékesebb

é válik, é

s eg

yre nagyobb szerep

et kap

a natúra, a vadon

, a még

érintetlen term

észeti környezet.

Egy ilyen

jellegő igényváltozás korában Nag

ymaros és térsége (m

ikro-ré

giója)

javíthatja pozícióit, és más körzetekkel szemben elın

yre tehe

t szert, ha felismeri a

pozitívan kiaknázható fejlıdé

si tendenciákat, megfelelı környezetet hoz lé

tre és

meg

teremti

a szerkezeti

alkalmazkodás

feltételeit. Le

gyen

szó

a megfelelı

infra

struktúráról, szakkép

zett, hozzáértı m

unkaerırıl, vag

y többletérté

ket h

ordo

zó

szolgá

ltatásokról.

Ehhe

z azonosíthatóvá kell tenni a

különbözı tájrészleteket, biztosítani kell az

attra

kciók

élvezhetıség

ét, színvona

lát és v

onzerejét.

Eladhatóvá k

ell tenn

i a

térség identitását, speciális karakterét, jellegzetességé

t, a

táj,

a term

észet

szép

ségé

t éppú

gy, mint kulturális adottságait. Oly m

ódon

kell kiaján

lani, tálalni,

bemutatni és átadni a té

rségben akkumulálódott é

rtékeket, inform

ációkat, ho

gy az

fogyasztásra b

átorítsa

a tér ha

sználóit, ú

gy a

z üdülıtulajdo

nosokat,

mint az

ideé

rkezı turistákat.

Tulajdon

képpen eg

y olyan

TURIZMUS

TÉMAP

ARK

/ turizmus „ipari pa

rk”

kialakítá

sára van szükség

, am

ely egységbe foglalja a

Duna-szoros látnivalóit,

attra

ktivitásait, ezáltal egy jól áttekinthetı mikro-re

gionális szerkezetet hozva létre

.

A Té

maparkban ötvözıdnek és egym

ásba fonódnak a

hagyom

ányok

és

újdo

nságok. A

Dun

a-szorosba

n kialakítandó turizmus témap

ark fı csapásirányát:

� A term

észetélmén

y, és

� a kulturális élmén

y jelenti.

(ezekbe

kell aztán

beille

szteni a

zokat a

tér arculatáho

z jól ille

szkedı

egyed

i projekteket, projektötleteket, am

elyek eg

yrészt elımozdítják a tér identitásán

ak

kiteljesedé

sét, másrészt lehetıvé teszik az attra

kció megélését.)

TERMÉSZE

TÉLM

ÉNY

Nag

ymaros é

s a

Duna-szoros vidéke

páratlan

term

észeti

adottságai révén

alkalmas terepe

lehet

egy

minıség

i-term

észetorientált turizmus kiép

ítésének. Olyan speciális

területe ez a Dunakan

yarnak, ahol a folyó a hegyek között

összeszorítva

a legcsodálatosabb

látványt

produkálja

(tulajdon

képpen

„visszafelé” folyik). A

Börzsöny közelsége

, többnyire érintetlen növény és állatvilága

, a kis „hátország

i települések” vidéki hangu

lata, a

tájform

ák sokszínősége és a

relatív k

edvezı k

örnyezetminıség

továb

b fokozzák a

tér

term

észeti értékét, eg

yediségé

t.

Ezeket a m

eglévı poten

ciálokat kell e

gysége

s, áttekinthetı

szerkezetté form

álni. Eg

y olyan

ZÖLD

-re (nem

zeti

park,

erdı

, kultúr-táj)

és KÉ

K-re (vízre)

építe

tt Pa

rkhálózat

létre

hozására van

tehát s

zükség

, amely rend

szerbe fo

glalja,

mintegy strukturálja a

Dun

a-szoros attra

ktív term

észeti

élmén

yhelyszíne

it, látnivalóit, ezáltal irányítva az ideérkezı

turisták haladási útvonalát.

KONCEPCIÓ

9

Meg

kell

találni a

térnek azon

részeit,

póluspontjait,

amelyek részét jelenthetik egy ilyen PA

RKH

ÁLÓZA

T-nak:

A Bö

rzsöny erdıine

k közelség

e szám

os lehe

tıséget kínál:

� ba

rangolásra, hosszabb-rövide

bb gyalogtúrák

meg

tételére

� a

term

észet megismerésére: e

rdei iskolák,

oktató

közpon

tok

létesítésre

(Erdei

Mővelıd

és

Háza),

tanösvén

yek,

földtani

ösvények

kialakítására,

term

észetfigyelı,

rácsod

álkozó helyek létesítésre

� túlélıtábo

rok szervezésére, stb.

A Dun

a közelség

e elsısorban

a víz szerelmesei

szám

ára nyújthat kikap

csolód

ási lehetıséget:

� evezıssportok

(vízi tábo

rok: kajak-kenu

tábo

rok)

� ho

rgászat

� mad

árfigyelés, stb ré

vén.

Nag

ymaros

vonatkozásában

a

mikro-

region

ális

Parkhálózat

elem

eit

jelentheti

továbbá a telepü

lés ha

tárába

n található, m

ég

Károly

Róbert

idején

alap

ított

Szelídgesztenyés, am

ely elhe

lyezkedéséné

l, terepviszonyainál

fogva

elsısorban

a

család

os turisták szám

ára

kíná

l csod

álatos

sétáló, kiránduló, piknikezı helyet. Ugyanígy

a Pa

rkhá

lózat részét je

lenthe

ti a város felett em

elkedı H

egyes-tetı, s a Kö

ves-

mezı, amelyek meg

közelítése a hiányos „infra

struktúra” következtében

rendkívül

nehézkes.

KULT

URÁLIS ÉLM

ÉNY

A globálissá váló világban

eg

yre

fontosabbá válik eg

yes

körzetek,

tájak

egyénisége, identitása, géniusza. Eg

y-eg

y tájegység, kisebb-nag

yobb körzet

hordozza

a korábbi

korokban

meg

form

ált

embe

ralkotta

környezetét,

viselked

ésmódját, kultúráját. Ez

ek az eg

yedi, é

s máshol fel nem

lelhetı iden

titások

azok, am

elyek

hitelesen, a

befoglaló

tájjal,

term

észeti

környezette

l eg

yütt

azonosíthatóvá teszik a helyet. Eg

yre kevésbé a „halott” táj, vagy városkép az, a

mi

vonzerıt je

lent, s

okkal inkább az az életform

a, von

zó, e

gyedi, speciális izgalmas

kultúra az, amit szívesen is

mer m

eg, am

iben

szívesen oldódik fel a

turista. Eg

y vagy két hétre beilleszkedik eg

y körzet speciális életébe

, megízleli fıztjét, eg

yütt

kávézik, v

agy

borozik

a he

lyiekkel. Meg

akarja ism

erni a

gen

ius

locit (hely

szellemét!

A kultúra te

hát e

bben

az értelembe

n na

gyon

sokrétő és összetett. Nag

ymaroson

a

helytörté

net

meg

ismerése

hozzájuttatja a

„ven

dége

t” a

tér

lakóinak,

a há

ziga

zdáknak a

megismeréséh

ez, a

korább

i korokban

volt erıfeszítéseikhez,

amelynek eredm

ényeként lá

tható az, am

it a he

ly kínál. A turistát, az itt üdülıket

meg

kell ism

ertetni a

város és körzete múltjának hé

tköznapjaival é

ppúg

y, m

int a

jeles napjaival, annak öröm

eivel, a

viga

sságokkal. Meg

kell mutatni speciális

konyháját, népm

ővészetét, né

pviseletét, b

e kell avatni szolgáltatásaiba. M

eg kell

tanítani a

helyi da

lárdák nó

táira és a

hely

táncaira.

Be

kell

vonni

a na

gy

közös

esem

ényekbe,

legyenek

azok

a szelídgesztenyével,

vagy

borászattal

kapcsolatosak,

esetleg

vallási

vagy

más

vona

tkozású

együttlétek,

jeles

öröm

napo

k.

Ezeken

a „ne

m m

agas” kultúrával összefüggı

rend

ezvényeken

kívül

a he

ly szelleméh

ez

kapcsolódó

„mővi” kulturális re

ndezvényeket is ki

kell fejleszteni. A

tér méltán

híres

festészeti,

mővészeti

múltját

kihaszná

lva

lehe

t olyan

attra

kciót létrehozni, am

i szintén spe

cialitás.

KONCEPCIÓ

10

A képzettség

i szint

általános

emelkedésével,

a középo

sztály

anyagi

meg

erısödésével, az elit ízlésén

ek várható ja

vulásával (lásd: Hippolit a la

káj) a

kultúra és mővészet fogyasztó i tábora elırelátha

tólag nö

vekedn

i fog. E

nnek a

potenciális vásárlói rétegnek a fog

yasztási szokásait az „ered

eti”, az au

tentikus

iránti igén

ye m

eghatározza, amit ki leh

et használni. A

kulturális turizmus révén

több korcsoportot is meg tu

dunk szólítani, egyrészrıl az idısebb generációkból a

mővészetek

iránt érdeklıdıket és hobb

yból tanu

lni vágyókat, másrészrıl a

mővészeti oktatásban

résztvevıket, valamint a felvételire készülıket, akik egé

sz

évben

tanulhatnána

k Nagym

aroson

. (Ezzel is csökkenthetnén

k a

szezonalítá

s ne

gatív hatásait.)

A legkiseb

bek

a foglalkozások, játszóházak

alkalmával

kerülhetne

k közelebb a mővészetekhez, addig, m

íg a szülık a kiállításokat élvezik.

Konklúzió: A

városna

k általában

törekednie c

élszerő

a „kulturális g

azda

ság”

helyzetbe hozására. A

kultúra m

a már olyan

gazdasági ággá vált ille

tve válik,

amibıl a város m

egélhet, gazdagodha

t. (És en

nek itt a városba

n komoly gyökerei

vannak.) A városnak a m

ai „ba

nális” term

észeti és vÍzi turizmusa diverzifikálható,

új irán

yt veh

et, am

elyet a mai turizmuság

azatok gazdagíthatna

k. N

agym

arosnak

marketing kampá

nya keretében elsısorban a fı turistapotenciált jelentı, közel

hárommilliós

metropo

liskörzettel

kell

elhitetnie,

hogy

a na

gyvárosi

elit

minde

nnap

jainak elválaszthatatlan része az az élmén

y, amit Nag

ymaros vibráló,

autentikus kulturális kínálata nyújtani képes. En

nek alap

ját a he

lyben meg

lévı

humán

kapacitások, m

ővészek, kézmővesek és a múlt em

lékei, ille

tve az ezt

helyezetbe h

ozni kép

es A

nimátor h

áz, ga

léria, mővésztelep, látván

ymőhelyek,

illetve

szervezı erı

programok, akciók képe

zik. Prog

ramturizmussal máris

meg

indítható a kulturális tu

rizmus fe

jlesztése, kiteljesítése. (részletesebben lásd a

Turizmus-te

rmék címő fejezetben.) Eh

hez járulhat hozzá számos rész-innováció:

(i) múltbeli m

őrem

ekek másolatainak árusítása, aukciója, (ii) eg

yéb lokális emlékek

jogvédelme

és értékesítése em

lékeke,

(iii)

alkotó hé

t prog

ramok,

ezek

dokumentálása, (iv) h

étvégi mővész-vonatok, program

ok stb.

II.) Té

rség

i Intézmén

yi közpo

nt

A térség

társadalmi

szervezéséhe

z,

irányításához

szüksége

s lépéseket

elsısorban a

inform

ációs, inno

vációs ga

zdaság igén

yei ha

tározzák meg

. A

városnak fe

l kell tudni vállalni az Új V

ilág ismereteine

k, te

rjesztését, legyenek ezek

az Európ

ai U

nióval kap

csolatos le

hetısége

k, vag

y a glob

alizáció kihívásai, vagy

az immár jól körvonalazód

ó új korszaknak: az inform

ációs

korszaknak a

lehe

tıségei.

Ehhe

z szám

os olyan

intézm

ény

mőköd

tetésére van

szükség,

amelyek részben már m

egvannak a településen

, vagy csírájukban

léteznek, de

nem kellıen

integráltan mőköd

nek, vag

y hatékonyságu

k, ene

rgetizáló képességük

nem elég a változások dinamikáján

ak fén

yében. A térszervezı erı fejlesztésére

egy közel 3

0 ezer fı

s térségben go

ndolkozva kell kialakíta

ni a korszellem diktálta

intézm

ényeket. Ez

egyrészt a

meglévı oktatási, kulturális, irányítási in

tézm

ények

felfejlesztésével,

tevékenységéne

k diverzifikálásával,

szolgá

ltatás-minıségén

ek

javításával, másrészt a még hiányzó intézm

ények meg

teremtésével érhetı el.

Az intézm

ényfejlesztési pillé

rhez kap

csolódó akciók:

� A Duna-szoros te

lepüléseinek bevonásával ki kell dolgozni egy „S

tratégiai

Men

edzselési,

Intézm

ényfejlesztési prog

ramot”,

amelynek keretében

meg

határozásra

kerül eg

y összeh

angolt

(térség

i) intézm

ényfejlesztés,

illetve

amelynek alap

ján

felállításra

kerül eg

y ha

tékony mened

zselı

szervezet, összehango

lva a települési hivatalokkal

� Meg

beszélések k

ezdeményezése a

z oktatási, nevelési é

s mővelıd

ési

bázisokkal, a

nnak érdekében

, hog

y megha

tározható legyen annak m

ódja,

útja,

hogy mikén

t lehet

a „Tud

ás Té

rség

Program”-o

t és ezzel

összhang

ban

a „M

ikro-ré

gió-Ép

ítési Prog

ram”-o

t be

indítani, a

térség

lakóit-, társadalmát a

változásoknak meg

felelıen inno

válni,

kultúráját

fejleszteni és a társadalmi koh

éziót növelni.

� Kido

lgozni egy politikát a mikro-ré

gió hu

mánpotenciáljána

k - a meglévı

mun

kaerı-inno

vációp

oten

ciáljána

k, a

meg

változott

igén

yekhez való

illesztése, a

térségi tudásbázis, intellig

encia növelése, a

szükség

essé váló

szakértelem bevonása érdekében, stb.

KONCEPCIÓ

11

OPE

RAT

ÍV PROGRAMOK

1. H

elys

zínf

ejle

szté

s / K

örny

ezet

form

álás

/ Te

lepü

léss

zépí

tés

Ahho

z, hogy Nagym

aros kívánatos

élettérkén

t, és vonzó

turistaközpontként

pozícionálha

ssa magát a „települések piacán” a város arculatána

k fejlesztésére

van

szükség. E

z eg

yaránt jelen

ti a

natura, a

táj, táj-sziluett megırzését,

élı

konzerválását

és

a karakter

újrateremtését,

mint

az

embe

r alkotta

létesítményeknek a

harm

onikus ille

sztését.

(A „Szépítési”

prog

ram eg

yben

alkalmat te

remt s

zámtalan marketing eszköz kidolgo

zására is, a

melyrıl bıvebbe

n a Ko

mmun

ikáció, M

arketing címő fejezetben

foglalkozunk.)

1. 1. Fı utca program

, terek re

ndezése

A term

észetes

határvonalak: a

Duna

és a

Börzsöny vonulatai jelentısen

korlátozták a te

lepülés nö

vekedését, keresztirán

yú te

rjedé

sét. En

nek megfelelıen

a településszerkezet alapjellegé

t a törté

nelmileg kialakult lineá

ris stru

ktúra ad

ja.

Az utcah

álózat is enn

ek a trad

icioná

lis hierarchián

ak m

egfelelıen alakult, követve

egyrészt a

telekstruktúrát, a

12-es

úttal pá

rhuzam

os e

lsıd

lege

s, é

s az a

rra

merıleg

es

másodlagos

infra

struktúra-rendszert.

A telepü

lésm

orfológia

legm

agasabb hierarchikus szintjét a

fıutca (Vá

ci út) képviseli, am

ely meg

egyezik

a városon keresztül haladó 12

-es szám

ú fıútvona

llal. (A fı

utcával párhu

zamosan

annak

közvetlen

szom

szédságában

halad

a telepü

lés

másik fı közleked

ési

tengelyét jelen

tı Bud

apest-S

zob vasútvon

al is.)

A fıutca állapo

ta, arculata az elmaradt fejlesztések, és a

meggondolatlan

építkezések következtében m

a meg

lehe

tısen rend

ezetlen képe

t mutat, pedig az

ideé

rkezı

és a

településen á

thaladó

turisták

elsı b

enyomásukat, a

városról

alkotott véleményüket Nagym

aros „kirakatána

k” is szám

ító fıu

tca meg

jelenése,

arculata alapján

alakítják ki.

A turizmus fellend

ítése, az ide

látogatók

megnyerése, ide

vonzása

és a

helyi

lakosság

(beleé

rtve

az üd

ülıtulajdono

sokat

is)

komforté

rzetének javítása

érde

kébe

n a jövıbe

n ezért n

agy ha

ngsúlyt, kiem

elt figyelmet kell fordítani a fı

utca

és a közösségi / társad

almi terek, parkok megújítására.

Így nagyobb hang

súlyt kell fordítani a település központi részén elhe

lyezkedı

–

négy közlekedé

si tenge

ly által érintett, egykor a telepü

lési társada

lom életének

központjaként (re

ndezvények, vásárok

helyszíneként,

minde

nnap

i találkozási

központjaként) funkcion

áló Fı

tér (po

ntosabban a központban

találha

tó három

kisebb

tér) meg

újítására, vitalitásának erısítésére, é

lettel való megtöltésére.

Kész s

ikerrecept természetesen

nincs. A

következıkben

még

is m

egpróbáljuk

felvázolni azokat a

fı lé

péseket, technikákat, am

elyek során az ado

ttság

ok, é

s a

már

kialakult

településszerkezet

figyelembe

vétele

mellett

Nag

ymaros

kido

lgozhatja fıu

tca programját és tereinek (különösen fıterén

ek) revitalizációs

prog

ramját.

Ez a kezde

ményezés alapvetıen két szempontot próbál egyesíteni:

Gaz

dasá

gi

szem

pont

ot:

miszerint

az átfogó

, komplex telepü

lésközpont

revitalizáció m

egalap

ozza a h

elyi gazda

ság

megújulásának, diverzifikálásána

k:

vagyis a turizmus-gazdaság fellendülésének feltételeit, kereteit.

Társ

adal

mi,

közö

sség

i sz

empo

ntot

: miszerint

Nag

ymaros

fıutcájának,

köztereinek

(különösen Fı

teréne

k) meg

újulása

a városlakók részvételével,

bevoná

sával eg

yütt

a telepü

lés

iden

titásép

ítéséne

k fontos eszközét jelenti,

meg

teremtve ezzel a

z önazon

osság, a valahova tarto

zás érzését. Minde

zek által

javul a városi élet minısége, újjáéleszthe

tık a közösség

i fórumok, mindennap

i találkozóhelyek („intelligen

s pó

lusok)

REV

ITAL

IZÁC

IÓS CÉL

OK

A telepü

lés

fıutca, fıtérfe

jlesztési / m

egújítá

si s

tratégiája

során

a következı

célokat kell figyelembe venni:

1.) T

urizmus von

zerı - a he

lyi gazdaság turizmus aspektusának erısíté

se:

•

Kapitalizálni

a turizmus-áramlásokat

(vízpa

rt,

fıutca,

attra

kciók,

term

észetélmény)

•

Meg

nyújtani a jelenleg egy-m

ásfél hónapra kiterjedı

turizmus szezont

•

A turista piacnak egyre nagyobb

szegm

ensét, célcsoportját kiszolgálni

KONCEPCIÓ

12

2.) Általános fıutca, fıtér vonzás - általába

n vonzóvá válik a fıu

tca és a fıtér

azáltal, ho

gy:

•

Erısítjük vizuális karakterét és arculatát

•

Javítjuk a gyalog

osok biztonságát és komfortját

•

Biztosítjuk a parkolási igén

yek kiszolgá

lását

3.) Gazda

sági fejlesztés – meg

növeli a fıutca és a fıtér ga

zdasági szerepét,

azáltal, ho

gy:

•

Stimulálja az új kereskede

lmi beruh

ázásokat

•

Javítja az üzleti és foglalkoztatási lehetıségeket

•

Javítja a kereskede

lmi adó

bevételeket

4.) K

özösségi tudat é

s eléged

ettség növelése

5.)

Helyzetbe

ho

zás: befektetéseket támog

atni,

ezáltal

meg

teremtve

egy

elfogadható

kockázat-környezetet a

település g

azdasági k

özössége s

zámára,

ugyane

kkor jelentıs eredm

ényeket e

lérni N

agym

aros arculatjavításában, iden

titás-

növekedé

sében

MIT JAV

ASO

LUNK?

Fİ KOMPO

NEN

SEK

Anna

k érdekébe

n, hog

y a meg

újulási program

(mind fizikailag, m

ind gazdaság

ilag

sikeres

legyen) há

rom e

lemet k

ell egym

ással párhuzam

osan é

s ha

tékonyan

kezelni. Ez

a három

elem a következı:

•

Utcakép

és közterek

•

Marketing és program

ozás

•

Épületho

mlokzatok, keríté

sek

Utcakép

és közterek

�

A fıutca / terek

karakterképéne

k javítása –

utcabútorok, felújított,

dekoratív utcavilágítás, esztétikus közlekedé

si-, és utcatáb

lák, fasorok,

virágo

sítás, sétálóterületek

�

Gyalogos

összeköttetések

– he

lyenként ú

j járdák é

s sétálóterületek

kialakítá

sa, a

keresked

elmi területek

és a

vízpart,

valamint más

term

észeti

és

táji

látnivalók

közötti

gyalogos

összeköttetés

intenzifikálása

�

A fıutca foghíjainak beépíté

se –

ösztönözni és bá

torítan

i újabb

beruházásokat és üzleteket a településközpontban és településszegély

közötti esetleges fogh

íjak be

építé

sére, a sétálóterület esztétikum

ának

javítása

�

A be

érkezés fejlesztése – je

lentıs fe

jlesztések szüksége

sek a telepü

lés

érkezési pontjainál. Látványos közúti felvezetés, út m

enti inform

ációs

táblákkal

�

Parkolás – jo

bb parkolási le

hetısége

k biztosítá

sa, több eligazító tábla,

hogy a turisták is könnyen m

egtalálhassák a pa

rkolóh

elyeket. A

már

meg

lévı parkolási lehe

tısége

k hatékonyabb kiha

sználása

�

Turista-fo

gadó

központ –

a telepü

lésközpontban

egy

fogadó k

özpo

nt

(Inform

ációs Po

nt),

illetve

étkezési, vásárlási leh

etıség

ek, mőhelyek,

mővészeti galéria, esetleg múzeu

m kialakítása

Marketing és program

ozás

� Tiszta és rendezett –

hang

súlyozottan

fontos az utcakép

tiszta

és

rend

ezett m

egjelenése. F

oglalkozni kell m

indennel, a

mi bán

tja a szemet!

� Marketing – igényekhez igazodó nyitvatartási idı

k kialakítá

sa, alkalmi

kiárusítá

sok, vásárok

szervezése, a

fıutca, fıtér üzleteinél minden

prom

óciós

tevékenység

összeh

ango

lása,

lehetıleg

koop

eratív

marketing. A Duna-szoros térség

turista célponttá válásán

ak elısegítése

� Es

emén

yek, program

ok – spe

ciális esemén

yek pl: fesztiválok, vásárok,

és egyéb érdekessége

k (pl: utcai k

ávézók, lacikonyha

, bo

rozó, fagylalt

stb.) kialakításána

k elısegítése

KONCEPCIÓ

13

� Üzleti tobo

rzás – az igén

yek, hiányok, lehetısége

k meg

határozása az

attra

ktív üzletekre való tekintettel – az elérhetı szolgáltatások kíná

lati

spektru

mának szélesítése, m

inıség

i javítása

Épület hom

lokzatok, keríté

sek

�

Egységesebb

utcakép

meg

teremtése, a

hagyom

ányos

nagymarosi

építészet megırzése érde

kébe

n támog

atni kell

a ho

mlokzatok

felújításán

ak, kerítések kialakítá

sána

k prog

ramját.

A fent említett átfogó

megközelítés ig

ényli, ho

gy valaki felelısnek érezze m

agát

azért, hogy a közösségi tér (fıutca, fıtér,

terecske) jól mőköd

jön, m

egfeleljen

azoknak

az em

bereknek,

akik ha

szná

lják. Va

lakine

k felügyelnie

kell

a meg

valósítást, majd után

a a na

pi tennivalókat. Látható tehát, hogy szükség

van

felelısre u.n. f

ıutc

a /

fıté

rmen

edzs

erre

, aki m

enedzseli a

z eg

ész mőködést a

felújítástól a

tisztántartá

son

keresztül a

biztonságosság

ig. Az

átalakításhoz

nemcsak pén

zre, hanem

szakérte

lemre, közösségi tenn

i akarásra is szükség van.

A közterület n

emcsak a

spo

ntán

szocializáció révén, ha

nem von

zó, aktív é

s támog

atott e

seményeivel is a té

r vagy utca alulhasznosíto

tt részeibe tu

dja vonzani

a térhasználókat.

A fı utca / fıtér m

egújulási tervnek a m

agán

szektor s

zereplıi és az önkormán

yzat

közös jövıképe

ként, a

karataként kell m

egszületnie. Ezért a terv elsı lépé

sében a

potenciális pa

rtnerek be

voná

sára, term

észetes

partn

erség

kialakítására kell

összpontosítani.

Az ilyen jellegő

program

ok finan

szíro

zásának szám

os m

ódja van

, és m

indegyik

mód

szerne

k vann

ak

elınyei

és

hátrá

nyai.

A forrá

sszervezı

stratégia

meg

tervezésekor fo

ntos, h

ogy kiegyensúlyozzuk a reá

lisan

elérhetı forrá

sokat é

s a meg

oldh

ató prob

lémákat.

A forrá

sszervezı mened

zsmen

tnek figyelem

mel kell len

nie minden forrá

sszervezı

lehe

tıségre, beleértve a támog

atások, s

peciális program

alap

ok, a

domán

yozások,

forrá

sszervezı

akciók, bevételteremtı tevéken

ység

ek, kötvén

yek, téglajegyek,

közhatalmi és magán

tıke társulások sokaságát.

Öss

zegz

és: A

térm

egújítási projektek, mint látható szám

os formát ölthetnek –

vannak olyan

térrészek, ahol a hely szép

ségé

t kell, hog

y kiem

eljék, m

ásho

l új

iden

titást

kell

megform

áljana

k, vagy éppen

az egész

szom

szédságo

t kell

dina

mizálják, de mindig úgy, hog

y a na

gymarosi közösség szelleme tapintha

tóvá

váljon.

KONCEPCIÓ

14

1. 2. K

özösségi közpo

ntok (C

IVIC Centerek) fejlesztési program

ja

A közösség

i központok (Civic cen

terek) fejlesztési program

ja sok esetben, így

Nag

ymaros esetében sem külön

ül el teljes mértékben az elıb

b em

lített fı utca,

illetve

fı tér

revitalizációs

prog

ramtól;

felfoghatjuk

anna

k elmélyítéseként,

folytatásaként, illetve anna

k eg

y következı lépé

seként.

A közösség

i közpon

tok

fejlesztésére Nag

ymaros esetéb

en há

rom javaslatot

foga

lmaztunk meg:

•

Mőv

elıd

ési

Ház p

rogram

kíná

latának, tevékenységének d

iverzifikálása,

minıség

javítás

mind

fizikai,

mind

tarta

lmi

tekintetben, am

elynek

ered

mén

yeként a

város

rendelkezésére fog

állni a

mai kor igén

yeit

meg

felelı szinten

kielég

íteni képe

s „plaza”-típusú, integrált kulturális

környezet.

A Mővelıdési Ház „kulturális p

laza-vá” történı fejlesztése

abban

az esetben

válhat mikro-re

gionális vonzerıvé, am

ennyiben

Nag

ymaros a tö

bbi települést (így Visegrádot is) meg

elızve m

iham

arabb

(akár

már

2005

-ben)

a Fı

tér

meg

újulásával párhuzamosan

, annak

funkcióval összehango

lva

a tettek

mezejére

lép.

(Enn

ek

meg

valósítására, a

tervek-program

ok

kido

lgozására

vonatkozóan

a he

lyi

közösség és kulturális-m

ővelıd

ési

szakem

berek

bevoná

sával

a település

országos,

illetve

nemzetközi pályázatot írhat ki.)

•

Piac

megújítása, mikro-re

gionális szerep

ének növelése, mindennap

i találkozási ponttá

törté

nı fejlesztése, amely révén:

� lehe

tıség

kíná

lkozik

a he

lyben

meg

term

elt

zöldségek,

gyüm

ölcsök

értékesítése

mellett

speciális,

kézm

őves,

iparmővészeti term

ékek érté

kesítésére, illetve

� a

hét

megha

tározott

napján

a

szom

széd

os

telepü

lések

term

elıine

k, kereskedıinek

és a

Börzsönyi hátté

rtelepü

lések

bevoná

sával a

piac, mint csereh

ely, találkozási pont térség

i szerep

ének megteremtésére

� a nagymarosi piac a he

lyiek mellett az ideé

rkezı turisták szám

ára

is

tarta

lmas

szab

adidı-eltöltési,

vásárlási,

kikapcsolódási

lehe

tıséget biztosít

majd, ezáltal eg

yfajta „tu

rista-attrakcióvá”

válik, b

epilla

ntást engedve vidéki élet m

indena

pjaiba

� a piac területén

kialakításra kerülhet egy olyan

márkabo

lt, ahol

jellegzetes (hagyományos

és újonna

n kitalált, megho

nosított)

nagymarosi term

ékek kerülhetné

nek

elad

ásra (pl:

gesztenye-

term

ékek, a

ma már csak em

lékezetben

élı nagym

arosi m

álna

és

a be

lıle készült term

ékek, stb.)

� ug

yancsak a piac területén kerülhe

t kialakításra az u.n. marosi

étkek

háza,

ahol he

lyi ételkülönlegességek

megkóstolására,

meg

határozott napo

kon esetleg elkészíté

sére nyílik lehetıség

KONCEPCIÓ

15

•

Ani

mát

or H

áz kialakítására a

z eg

ykori Fe

lvon

ulási lakótelep

területén

kerülhetne

sor. A

z An

imátor ház a lé

treho

zandó mővésztelep

területén a

kulturális-m

ővészeti

rendezvények, kiállítások, au

kciók

meg

rend

ezése

mellett

lehe

tısége

t kíná

lna

minde

n eg

yéb

társadalmi kezdem

ényezés,

rend

ezvény

(pl:

börzék,

vásárok,

bemutatók,

és

egyéb

civil

összejövetelek, győlések, esetleg

lakodalmak) lebonyolítá

sára is. (Az

Animátor ház

kialakításának, szerepének be

mutatására

a Te

lepü

lés-

Term

ék fe

jlesztése címő fejezetben

részletesebben

is sor kerül.)

Öss

zegz

és: Va

lójában olyan városi területeket hozunk létre

, (fe

jlesztünk fel)

melyek

iden

titása

és arculata ün

nepli és befogadja

az em

berek

közötti

interakciókat, a kultúrát, a rekreá

ciót, a

z aktív, m

inıségi és élvezhetı urbánu

s életstílust.

Vagyis biztosítjuk az em

ber

közösség

i lény képe

sség

einek

kiélésére, különbö

zı szintő alternatív hálózatokba

(kisközösség / c

ommun

ity,

nyilván

osság / public) való kapcsolódá

sána

k igén

yét.

1. 3. Ü

dülıterületek konszolidációja

Az eg

yik

kihívás, am

ivel a

közeljövıben

a Dun

akan

yar településeinek, így

Nag

ymarosnak is szembe

sülnie kell, az a volt zárkerti inga

tlano

k szerkezetváltása.

A he

tvenes években

kialakult zártkerti inga

tlanstru

ktúra be

lsı változás elıtt á

ll. Az

akkori életmódra lé

trehozott rekreá

ciós, üdülıterületet is

érintik a libe

ralizációval

beindult

gazdaság

i-társadalmi

átalakulás következmén

yei

éppúgy,

mint

a ge

nerációváltás várható ha

tásai:

Gen

erációváltás következmén

yei:

A hetvenes években

tulajdono

ssá vált rétege

k szen

ior korúvá váltak. Ingatlana

ik

fejlesztésére vonatkozó motivációjuk saját jövıterveikkel összefügg

ésben kettıs:

(i) az inga

tlant huzam

osabb tartó

zkodásra alkalmassá té

ve állandóan, vag

y az év

meg

határozott

részéb

en (nyári félévben) itt kívánnak tartó

zkod

ni. Ez

zel az

eddigi hétvégi ház, ü

dülıház, vag

yis a „m

ásod

ik lakás” „e

lsı vagy egyen

rangú”

lakássá minısül át,

(ii)

a tulajdon

os gyermekén

ek,

leszármazottjána

k ad

ja a

„wee

kend

-telket”

inga

tlant rájuk bízva annak továb

bi használatát, ha

szno

sítását. Eh

hez az új

generáció motivációi h

atározzák meg

a te

lek / ingatlan tovább

i érté

kesülését.

Ezzel közel azonos jellegő

/ tarta

lmú az a változás, amikor a tu

lajdonos – eltérı

motivációkkal – érté

kesíti az inga

tlant.

Minde

zen változások egy irányba m

utatna

k: a volt zártkerti inga

tlanstru

ktúra eg

yre

inkább

intenzíven

haszná

lt elsı v

agy

második lakás típusúvá

alakul, ennek

minde

n következmén

yével, igén

yével. A meg

változó szükség

letek eg

ybee

snek a

meg

változó szükséglet-kielégítési m

ódok m

egjelené

sével. Eg

y mai ü

dülı n

em

hasonlít egy harm

inc évvel ezelıtti üdü

lıhö

z, ann

ak igényeihez.

KONCEPCIÓ

16

Minde

zek ha

tására a korábbi stru

ktúrák nem

kielégítık, nem

biztosítják a volt

zártkerti

területek

mai igén

yeknek meg

felelı mőködıképességét.

Ennek

következtében

Nag

ymaroson

urban

izációs nyom

ás jelen

tkezik, am

i eg

yrészt a

helyszín besőrősödésével, telekstruktúra meg

újulásán

ak ig

ényével jelen

tkezik. E

z eg

yrészt a helyszín „kem

ény” infra

struktúrái újraalakításána

k igén

yében, m

ásrészt

pedig a „lágy” szolgá

ltatási infrastruktúrákba

n is m

egjelenik, hiszen a telepü

lés

lényegesen valójáb

an lé

nyeg

esen

nagyobb lakosságszám

úvá válik, mint ah

ogy

azt a

statisztikák mutatják.

Az üdülıterületek meg

újulása több

módon lehetséges:

(i)

Nag

ymaros visszaszorítja a népesség nö

vekedé

sét, és m

egkezdi a

z „eladó

sorba” k

erülı

ingatlano

k felvásárlását,

egyfajta „funkcion

ális

tarta

lékot”

képe

zve, n

öveli a

közösség a

város ingatlanvag

yoná

t. (tiltott

Neh

ezen keresztülvihetı

gazdálkodá

si problémát felvetı

meg

oldá

s)

(ii)

A település tudo

másul veszi a „lop

akod

ó” átalakulást, vag

yis azt, hogy

a területen lépésrıl lé

pésre meg

sőrősödnek a la

kóingatlano

k anélkül,

hogy az ilyen

fokú urbanizációh

oz szükség

es szerkezet a területen

kialakulna

. A telkenkénti funkcióváltások hosszútávon ellehetetlenítik

a üdülıterület m

őködését (vagy csak lényegesen nagyobb

költséggel

lehe

t lesz megoldani),

illetve

másokra, ne

m a

haszon

élvezıkre

terhelik annak költségeit, idıb

en eltolva a meg

valósítást. (reaktív tő

rt átalakulás)

(iii)

Az ön

korm

ányzat akaratlago

san

kijelöli

azokat a

zóná

kat,

ahol

támog

atja az urba

nizációt,

és eg

yben meg

határozza

azokat a

feltételeket, am

elyeket a

zónában

lévı haszonélvezıknek teljesíteniük

kell. E

z alap

vetıen a

szükség

es stru

ktúrák létrehozására irányuló

feladatok megosztása: (a) a város közössége

, azaz a közpé

nzekkel

létre

hozandó fejlesztés-átalakítá

s ille

tve (b) a létre

jövı többletérték

fejében

az ingatlantulajdono

sok

által biztosítandó

szolgá

ltatások,

feladatok:

a. Az

egyszerő telekkonszolidáció keretében

annyi történik,

hogy a

korább

i korban

kialakíto

tt telekosztást az új

igén

yeknek megfelelıen átgond

olva meg

határozásra

kerül az a szerkezet, am

elyet ütem

esen

létre kívánna

k ho

zni a

telektulajdono

sok

anna

k érde

kében, hogy a

terület mőköd

ése biztosíto

tt legyen, és az ön

korm

ányzat

jogo

t biztosítson számukra az átalakításhoz (lakóterület,

hitelfelvétel

stb.).

Ezen

átalakítás

érde

kében

a tulajdonosok az ön

korm

ányzattal eg

y közm

őtársulást

hoznak létre, aki szervezi, men

edzseli az u

rban

izációs

folyam

atot.

A korlátozott

cél

csup

án a

problémák

rövidtávon törté

nı megoldá

sa (A telekkon

szolidációs

folyam

attal kapcsolatban b

ıvebbe

n a

mellékletekben

– Ve

rıce példáján keresztül.)

b. Eg

y távlati fejlesztés figyelembe

vételével, am

ikor m

ár a

Dun

akanyar ba

lpartjának

egészében

gondolkodva, e

gy

hosszú 50-100 éves stru

ktúra elıkészítése is

napire

ndre

kerül,

azoknak

a zártkertet

nem közvetlenü

l érintı

infra

struktúrákna

k a

megha

tározása is megtörté

nik,

amelyek

a tér,

a régió

egészéne

k mőködıképességé

t fogják tudni hosszú távon biztosítani. (pl: he

lybiztosítá

s eg

y Dun

akan

yar Mag

istra

le: v

árosi e

lkerülı gyorsforgalmi

út „a

utóp

álya” s

zámára az átkelı forgalom

csökken

tésére,

a beép

ített

terület határán, e

setleg

részben

alagútban,

Zebe

gény felé

részbe

n a

háttérte

lepü

léseket is jobba

n feltárva, EU fo

rrásokból finanszírozva)

(iv)

Létezhetne

k ezeknek a módoknak a kombiná

ciói is.

KONCEPCIÓ

17

2. T

elep

ülés

-term

ék fe

jlesz

tése

Ahho

z, hogy a

koncepciób

an meg

határozott

fı cél meg

valósuljon, vagyis

Nag

ymaros a

Dun

a-szoros térszervezı

közpon

tjává váljon

olyan

összetett,

KOMPL

EX „TEL

EPÜLÉ

S-TE

RMÉK

” meg

foga

lmazására, kido

lgozására

van

szükség, amely erısíti, ille

tve „sug

ározza” a térség

ide

ntitását, valamint nö

veli

versen

yképességé

t.

A TE

RMÉK

EK minıségével,

arculatával,

meg

jelené

sével

tudjuk leginkább

befolyásolni a

potenciális térfo

gyasztókat: a

Nag

ymarosra érkezı turistákat

éppúgy, m

int a

helyben rende

lkezésre álló üdülıtulajdon

osokat. A

tér a

dottságait,

értékeit

szem

elıtt

tartva

szám

os leh

etıség, kifejleszthetı

term

ék-ötlet áll a

település

rendelkezésére.

Gon

doljunk csak arra,

hogy mennyi

autentikus

helyszínen lehet információt n

yújtani a környezetrıl, a múlt történéseirıl, az itt járt

szem

élyekrıl, a

korább

i korok

örökségérıl,

és általában

a tér kultúrájából,

speciális adottságairól, azaz m

inda

zon inform

ációkról, a

melyek csakis erre

a té

rre

jellemzıek, egyediek.

Ma

egyelıre e

zek az e

lemi összetevık n

em á

llnak ö

ssze kom

plex kínálattá,

egységes a

rculattá. Ah

hoz, h

ogy

az ide

ntitásnak e

zen

összetevıje

ne c

sak

lehe

tıség, hanem

valódi m

eghatározó elem lehe

ssen a té

r ado

ttság

aira épülı és a

piaci igén

yekhez igazod

ó versen

yképes és sikeres

term

ékkíná

lat,

„márka”

kialakítá

sára v

an s

zükség. Va

gyis e

gy o

lyan természetélmén

yre

és k

ulturális

élmén

yre

épülı

komplex turizmus-te

rmék, kido

lgozására

kell összpontosítani,

amelynek fı építıkövei a következık lehetnek:

� Ba

rangolás, túrázás a városba

n és környékén

� Erde

i oktatóbázis

� Vízi tú

ra bázis

� Ku

lturális közpo

nt: Látványm

őhelyek

Kézm

őves és mővészeti galéria

Mővésztelep

Animátor-ház

Prog

ramok, rendezvén

yek

Település-term

ék fı építıkövei

� B

ARAN

GOLÁ

S, TÚRÁZ

ÁS A VÁR

OSB

AN ÉS KÖRNYÉ

KÉN

Nag

ymaros fekvése kisvárosi bája és a térség

gazdag

múltja (tö

rténelmi,

képzım

ővészeti)

eleve

beha

tárolja a

gyalogu

tak

tematikáját. A

városban é

s anna

k környékén

több tem

atikus

túraútvona

l alakítható

ki, melyek

épülhetnek

egyrészt a

város

épített

örökségeire, az itt

fellelhetı,

illetve

újraéleszthetı

kézm

őves

hagyom

ányokra, m

ásrészt a

környék te

rmészeti

kincseire,

látnivalóira.

A tematikus

utak

kialakítá

sáná

l szem

elıtt

kell tarta

nunk, hogy

ezek a

z erde

i, vízparti, v

árosi sétányok n

em

mások, mint szab

adtéri élı múzeu

mok folyosói.

Ezek az utak önm

agukban a telepü

lésnek nem

sok

bevételt

nyújtanak, így

fontos,

hogy

hozzájuk továb

bi program

lehe

tısége

k, étkezési

és eg

yéb

szab

adidı

eltöltési lehe

tıségek

is

kapcsolhatók legyenek.

Erde

i túrák

A Bö

rzsöny

erdı

inek

közelsége

szám

os

lehe

tıséget

kínál

túrázáshoz,

hosszabb

-rövide

bb

kirándulások

meg

tételéhe

z.

Nag

ymaros

elhelyezkedésénél

fogva

(a

Börzsöny kapujában) kiindu

lópontja lehetne

a Duna-szorosbó

l a

Börzsönybe

irányuló

gyalog

túráknak. Eh

hez azonba

n a

szom

szédos településekkel szoros

együttm

őködésben

a jelenleg

meg

lévı túraú

tvon

alak m

ielıbb

i rend

betételére,

nyom

vonaluk újrago

ndolására, illetve új túraútvonalak kido

lgozására van szükség.

KONCEPCIÓ

18

Így

például lehetıvé kellene

tenni a

város

határában lévı csodá

latos pa

norámájú Kö

ves-

mezı

és

Heg

yes-tetı

kedvezıbb

– Nag

ymarosról közvetlen – meg

közelítését, u

.n.

Pano

ráma utak kijelölését.

A település

határában

található

szelídgesztenyés

terepviszonyai elsısorban

kisgyerm

ekes c

saládok

szám

ára

nyújtanána

k vonzó kikapcsolódá

si, pihenési leh

etıséget.

A túrautak vonalvezetésével pá

rhuzam

osan

hangsúlyt kell fektetni a

háttér infra

struktúra

feltételeinek javítására: p

ihenı és piknik helyek,

meg

felelı

tábla

és

jelzésrend

szer,

stb.

kialakítá

sára.

Dun

a-pa

rti séták

Kevés olyan telepü

lés található a Duna mentén, amely ilyen

hosszú – közel 4

-5

kilométeres –

céltuda

tosan

kialakított

folyóparti

korzóval rendelkezne, mint

Nag

ymaros. A

lakott területekhez közvetlenü

l kap

csolódó, onnan

könnyen elérhetı

Dun

a-pa

rt teljesen

sík, em

elkedı

k nélküli

terepviszonyának köszönhe

tıen

meg

felelı fejlesztéssekkel akár a

kisgyermekes családo

k és idısebb réteg

ek

szám

ára is könnyed kirándulási, gyalogtúra lehetısége

t biztosíthat.

Ehhe

z a korzót úgy kell kialakítani, h

ogy az egészéb

en vég

igsétálható legyen

, és

abban

ésszerőe

n váltogassák eg

ymást a

mai Sz

échenyi-p

ihenıhöz ha

sonló

csen

des

pihenı pontok

, ah

onnan

a nyug

alom

ra vágyók élvezhetik a

víz

közelségét, az e

léjük táruló látványt, valamint az o

lyan

nyüzsgı

pon

tok, a

hol

különbözı programok m

egrendezésére nyílik lehe

tıség. Ehhez kitőnı lehe

tısége

t kíná

l az eg

yik szakág

i kon

cepcióban felvetett m

ólószínpad

kialakítása is. A

Dun

a-pa

rti sétány meg

hosszabbítható eg

y u.n. ökokorzószerő résszel, a

mely az árté

ri erdı

k mentén

haladva

meg

felelı hátté

r infra

struktúrával (inform

ációs

táblák)

alkalmas lehet a Duna élıvilágána

k be

mutatására, meg

ismertetésére.

Term

észet –

Mővészet túra

Egy ilyen túra remek lehetıséget kínál arra

, ho

gy reklám

ozza eg

yrészt a

mővészeket,

másrészt a

mővészek által festett képe

k révén,

mag

át a tájat is. A

z alap

koncepció, a térség

mővészei által alkotott képe

kkel bem

utatni a

növény é

s állatvilágot,

és a

képzımővészet

mőh

elytitkaiba bea

vatni a

látogatókat, ezzel is

hangsúlyozva

a he

ly

és

a mővészet

elválaszthatatlan

kapcsolatát.

Az ú

tvonalat e

gy á

tlago

s ”m

ozgá

stól e

lszokott”

család

minden

tagja

szám

ára

teljesíthetı

hosszúságú

ra, és n

ehézségő

re kell

kijelölni. A táblák cserélhetık kell leg

yene

k, m

ivel íg

y évszakon

ként a lá

tkép és a

term

észet változásával az inform

ációs táblák is újat tudna

k mutatni.

� E

RDEI OKT

ATÓBÁ

ZIS (Ö

KO-KÖZP

ONT, ERDEI IS

KOLA)

A fiatalabb korosztályok szám

ára lehe

tıség van

olyan erdei oktatóközpon

t létre

hozására, ah

ol a

gyermekek

élmén

yorientáltan,

testközelbıl

figyelhetik

meg

a Bö

rzsöny

növény

és

állatvilágá

t, ismerhe

tik meg

a

térség földtani

adottságait.

A Duna

közelség

ére

támaszkodva

szám

os p

rogram

lehetıség

kapcsolódhat a

vízi

élıvilág megismeréséhez is.

Ez a

napjainkban e

gyre g

yakoribb

tábo

rozási

form

a fontos szerepet tölt

be a

gyermekek

környezettudatos ne

velésébe

n. Az innen indu

ló

tanö

svén

yek

a legjobb

tanulási

rendszert

nyújtják a szem

élyes tapa

sztalás élmén

yével. A

park attraktivitását n

övelné

az állatkertekbıl m

ár

ismert á

llatsimog

atók és etetık kialakítása.

KONCEPCIÓ

19

� V

ÍZI T

ÚRA BÁ

ZIS

Nag

ymaros é

s környéke egyrészt term

észeti

adottságai, másrészt kajak-kenu

múltja révén

alkalmas terepe vízi túrák, vízi táborok

szervezéséne

k. E

zek

a tábo

rok

tavasztól –

kora

ıszig

nyújtana

k kikapcsolódá

si

lehe

tıséget, ezzel is hozzájárulva a jelenleg

alig

másfél

hónapo

s nyári

szezon

meg

nyújtásához.

A vízi túra bá

zis

kialakítá

sána

k alap

vetı

infra

strukturális feltételei (pl:

kemping, kikötı,

fızı és piknik helyek, tá

rolóhe

lység, stb.) többé-

kevésbé ad

ottak, de az in

tenzívebb kiha

szná

lás

érde

kébe

n minde

nképpe

n fejlesztésre, bıvítésre

szorulna

k. (p

l: vízi tú

ra inform

ációs há

z)

� K

ULT

URÁL

IS / MŐVÉ

SZET

I KÖZP

ONT

Látványm

őhelyek

Nag

ymaroson és Ze

begé

nybe

n eg

ykorvolt mővészeti élet fe

llendítését a

z egykori

Nag

ybányai m

intára m

eg lehe

tne kezdeni. En

nek elsı lépé

seként a m

egtelepedett

és m

őköd

ı kézm

őves é

s mővészeti

mőh

elyeket lehe

tne

„látván

ymőh

elyként”

helyzetbe hozni, eg

y u.n. „o

pen stud

io” h

álózatba szervezni.

Ezeket a

mővészekkel, kézm

ővesekkel eg

yeztetett idıp

ontban

, vagy a

hét

meg

határozott na

pján

-napjain lá

togathatnák a turisták, m

egismerkedve az egyes

mun

kafolyam

atokkal,

forté

lyokkal.

(Ilyen

látványm

őhelyekkel az ország más

részein

is találkozhatunk pé

ldáu

l Heren

den, Ajkán, Hollóhá

zán, Hollókın,

Parádsasváron, stb.)

A látván

ymőhelyek mellett

kialakíto

tt be

mutatótermekben

lehe

tıség nyílna a kézm

őves te

rmékek megvásárlására.

Kézm

őves és mővészeti galéria

Egy he

lyi k

ézmőves és mővészeti ga

léria állandó

alkalmat terem

t a he

lyi g

enius, a kulturális ja

vak,

mai, korszellemne

k meg

felelı, és rég

i korokban

Nag

ymaroson

és

környékén

létre

hozott

kultúrjószágok”

(esetleg

kópiák,

hivatalos

másolatok) árusítá

sára. Ki leh

et használni azt a

kulturális id

entitást, am

ivel a teret az anno itt élt,

és most itt élı

alkotómővészek, kézm

ővesek,

iparmővészek teremtettek-teremtenek meg

, és am

i a

körzetet (Zebegén

y, Leán

yfalu, Sz

entend

re)

egyedü

lállóvá, páratlanná teszi.

Kézm

őves táborok / M

ővésztelep

Nag

ymaroson a m

eglévı ado

ttságokra, mővész-

szakételmekre

támaszkodva

lehe

tıség

nyílik

tavaszi

– nyári

- ıszi

kézm

őves

táborok

szervezésére, a

hol a

mővész-kézm

őves m

ester a

turista m

ővészi vénával, motivációval rendelkezı

érde

klıdıket eligazítja, korrigá

lja, így

a tanonc

palánták,

azzal

az

érzéssel

vihe

tik

haza

prod

ukcióikat,

hogy hobb

ijuk

gyakorlása során,

több

letérté

khez jutottak, g

azdago

dtak, miközben

szórakoztak

is.

(Ez

persze

busásan

meg

fizettethetı, ha ilyen

imág

ója lesz a té

rnek, a

térben élı-dolgo

zó mővészeknek).

KONCEPCIÓ

20

A kézm

őves tá

borok során ne

mzetközi „kitelepü

lések”

is meg

szervezhetık a

villányi kıfaragó, vagy az

egykori n

agyatádi-velem

i fafarag

ó tábo

rokhoz, e

setleg

az

iparmővészeti

egyetem

szilaspogon

yi

nyári

festıtáboráh

oz

hasonlóan.

A tábo

rok

zárásával

összhang

ban szervezett aukciók, bem

utatók von

zást

teremtenek

„kincskeresı”

fogyasztók,

és

mővészetkedvelık

szám

ára

egyaránt.

(Javasolt

helyszín:

Felvon

ulási

lakótelep

haszná

laton

kívüli

épületei)

Animátor ház / Internationa

les Hau

s)

A térben

megtalálható és kiajánlható számos kellemesség lehe

tıvé te

szi, hogy a

vonzó térben

egy kon

ferenciaközpont is m

őköd

hessen. A „Felvonu

lási la

kótelep”

központjában

a Mővésztelep

mellett, lehetıség

nyílik kon

ferenciaközpont,

u.n.

Animátor ház kialakítására, amely:

� Eg

yrészt: Vá

rosi / közösség

i központ,

amely

a korszellem

elvárásainak m

egfelelıen töb

b fajta fun

kciót ötvözve

attra

ktív

közösség

i találkozóhelyet biztosít

a város

(és

a mikro-ré

gió)

lakosai számára

� Másrészt ne

mzetközi találkah

elyet is terem

t, ahol közepes é

s alacsony árfe

kvésben rendezhe

tık meg program

ok.

Az Animátor Ház m

őködésére és üzemeltetésére külön

program

, lehetıség esetén

pályázat dolgozandó ki, esetleg a St A

ndreasberg-i Internationales Hau

s minta

felhasználásával. (www.sonne

nberg-internationa

l.de)

Fesztiválok / rendezvények

A kulturális turizmus fellend

ítéséhez, a

település identitásán

ak m

egteremtéséhe

z,

térszervezı

erejének

növeléséhe

z na

gymértékben hozzájárulhatna

k azok az

idırıl-idıre

meg

rendezendı,

hagyom

ányterem

tı

fesztiválok,

rend

ezvények, am

elyek már napjainkban

is

látoga

tók

sokaságát

vonzzák

Nag

ymarosra,

s önmag

ukban

is

„kiránd

ulási

alkalmat”

teremtenek.

Ezekne

k a már m

eglévı, és N

agym

aros esetében elsısorban a nyári idıszakra

összpontosító rende

zvényeknek a

szomszéd

os települések e

semén

yeivel való

összehan

golása révén e

gy o

lyan

térségi ren

dezvénykínálat létreho

zására van

lehe

tıség, amely:

� a közel eg

y idıben

zajló esemén

yek tekintetében

egy kom

plexebb, akár a

Dun

a-szoros

egészére

kiterjedı

, diverzifikáltabb

kíná

latot

nyújtó

rend

ezvénysorozat m

egteremtését teszi lehetıvé (lásd Mővészetek Vö

lgye),

� másrészt oldja a na

gymarosi turizmus egyszezonúság

át, s biztosítja a két

vagy három

évszakra kiterjedı

turizmus kínálat lé

trehozását, ezáltal a

térség

folyam

atos látoga

tottságát.

+Az

esem

ényeket,

rendezvényeket hirdetı

összehan

golt

kommun

ikációs, és

marketing tevékenység révén a Duna-szoros té

rsége, íg

y Nag

ymaros is jo

bban

beépül az em

berek (hazai és ne

mzetközi turisták) m

ental m

ap-jébe

, gondolati

térkép

ébe, ezáltal is ösztönözve ıket a

z idelátogatásra, m

ajd a visszatérésre.

KONCEPCIÓ

21

3. S

zerv

ezet

fejle

szté

s / m

ened

zsm

ent-

fejle

szté

s

Ahho

z, hogy a településen a folyam

atokat kézben tarth

assuk, irán

yíthassuk, azaz

tervezhe

ssük,

aktív

telepü

lés-korm

ányzásra

hatékony

koordiná

cióra,

együttm

őködésre: a

lakosság

bekapcsolódására, érde

kcsopo

rtok

bevoná

sára,

szerep

vállalásra van szükség.

Az összehango

lás

(koo

rdináció)

és az együttm

őköd

és (koo

peráció) ahhoz

szüksége

s, hog

y az egyes történések ne

egymás hatásait gyengítsék, ha

nem

fenntarth

ató, idıtlen struktúrák jöjjene

k létre

.

A településirányítás feladatairó

l, eszközeirıl

Széleskörő nyilvánosságm

unka, a lakosság

bevonása, mozgó

sítása

Amikor

a település

irányító

i a

demokratikus kommun

ikáció eszközeire

támaszkod

va átfogó

an, nagy vonalakban kitőzték a fejlıdé

s-fejlesztés kívánatos

céljait, meg

határozták Nag

ymaros jövıképét,

azaz a

MIT?

kérdését,

a településvezetés számára a HOGYA

N? kérdésére kell na

gyon

gyakorlatias választ

adni. Az

t kell meg

válaszolni hog

yan lehet végreh

ajtani N

agym

aros m

egújulása

érde

kébe

n szüksége

s gazdasági - térbeli és techn

ikai átalakulást, és az eh

hez

szüksége

s közösségi-irányító

i beavatkozásokat úgy, h

ogy

ezáltal a

kívánatos

jövıkép álljon elı, illetve anna

k meg

valósulásához jussun

k közelebb?

A telepü

lésvezetés felelıssége

, feladata, hogy szőkös és korlátozott erıforrások

mellett is m

egteremtse a fejlıdé

s lehetıségét és kezde

mén

yezze, szervezze az

igén

yelt

struktúrák létre

hozását,

ehhe

z mozgósítsa, stimulálja a

lehe

tség

es

szerep

lıket, partn

ereket, a telepü

lés lakóit és a m

ikro-ré

gió gazdaság

át.

A ga

zdaság

és

a magánszféra u

gyanis ö

nmagában e

gyed

i, elem

i, kisszerő

meg

oldá

sok sorával n

em tud

ja biztosítani a m

egújulást, a szükséges szerkezeti

alkalmazkodás

feltételeit. Eh

hez

határozott, kiszám

ítható

és "tö

bbszereplıs"

irányítá

sra van szükség.

Térség

i együttmőködés erısítése

A he

lyi társad

alom

mal való eg

yütt mőködés inten

zifikálása mellett Nag

ymaros

döntéshozóinak a

z integrációs folyam

atokat kihasználva célként kell kitőzni a

térség

i - a D

una-szoros tö

bbi telep

ülésével történı - együttmőködés fe

jlesztését,

erısíté

sét. (Itt elsısorban turizmus fellend

ítését, és az intézm

ényi koope

rációt

szolgá

ló feladat m

egha

tározásra, közös térségi jövıkép

, fejlesztési p

rogram

ok

kido

lgozására

kell go

ndolni.)

Azon

feladatokna

k, p

roblém

ákna

k a

megoldását,

amelyek

csak a

település

meg

felelı környezetbe, kontextusba

illesztésével

oldh

atók meg, a

zokat oda kell eljutta

tni, ott kell m

egoldást ta

lálni.

A fenti c

élok elérése érdekéb

en egy sor gyakorlati lépé

st, kezdem

ényezést kell

tenn

i, ho

gy az ad

minisztráció, a közhivatal k

özösségi m

ened

zsmentté

alakuljon.

Az általunk javasolt

lépé

sek

esélyt kívánnak biztosítani a

programok

legitim

ációjához, a

partn

erség

építéséhe

z, ezáltal

a fejlesztési forrá

sok

meg

sokszorozásához.

A következıkben

elıször

a lehe

tséges

irányítási

lehe

tıségeket mutatjuk

be, majd

aján

lást teszün

k eg

y olyan

angol mintára

kido

lgozott szervezeti séma

u.n. b

izom

ányosi e

gyesület (Trust)

létre

hozására,

amely

az ön

korm

ányzat (te

lepü

lés-irányítá

s) és a

turizmusban

érdekelt

szervezetek, vállalkozások (ven

déglátók,

szállásadó

k, egyéb

szolgá

ltatók)

szövetsége

ként jöhetne létre. A

Turizmus E

gylet mellett javasoljuk tovább

á eg

y olyan "ernyıszervezet" létre

hozását, am

ely a Nagym

aroson m

őködı, eddig sok

esetben

fragm

entáltan

tevékenykedı

civil szervezetek

(34) összefog

ásával,

tevékenységük összehan

golásával a hatékonyabb

elıreha

ladá

st segíti elı. (En

nek

kezdeti lépései a kon

cepciókészíté

si munkával párhu

zamosan

megtörté

ntek.)

KONCEPCIÓ

22

Önkormán

yzati politikák / É

rtékválasztás a célok meg

valósításáho

z

Közösségi kezdeményezés - K

özösségi beavatkozás

Erıs önkormán

yzati politika.

A

Az önkormányzati politika eszközeinek kiterjedt alkalmazása

az ingatlanpiac ellenı

rzése érde

kébe

n.

Magán kezdeményezés - K

özösségi beavatkozás

Gyenge önkorm

ányzati beavatkozás

B

Az

ön

korm

ányzat

megalkotja

a szüksége

s kereteket,

feltételeket. A piacot a magán

kezdem

ényezések irányítják.

Az

önkormán

yzati eszközök korlátozott használata.

Magán kezdeményezés - P

iaci beavatkozás

C

Az

ön

korm

ányzat

megalkotja

a szüksége

s kereteket,

feltételeket. A piacot a magán

kezdem

ényezések irányítják.

A

piaci

törvények

általáno

s alkalmazásai (piaccal való

együttm

őködés).

Közösségi kezdeményezés - P

iaci beavatkozás

D

A piaci

politika

eszközeine

k kiterjedt alkalmazása

az

inga

tlanp

iac ellenırzése érdekében

A piac dom

inanciája érvényesül

A Nag

ymaroson

folyó ga

zdaság

i (szolgáltatási és / v

agy term

elési) és tá

rsadalmi

átalakulás irán

yításáho

z, m

int a

zt m

ár jeleztük, a

passzív, a

dminisztratív te

rvezési

eszközök önm

agukban nem elégségesek, szükség van fejlesztési (így adó- és

pénzüg

yi) e

szközök segítségével érvén

yre jutta

tni a telepü

lési politikát.

Tervezési

eszközök

Ad

ó és

pénzüg

yi

támog

atási

eszközök

Piaci

eszközök

Ad

minisz-

tratív

eszközök

Enne

k érdekében az irán

yításnak ki kell dolgoznia azokat a

z eszközöket, a

melyek

lehe

tıvé teszik a

közösség

i kezdem

ényezést, de teret hagynak

(sıt teret

nyújtana

k) a

magán

kezdem

ényezéseknek, valamint biztosítják a

közösségi

beavatkozást, az önkormán

yzati a

dminisztratív eszközök korlátozott ha

sználatát,

lehe

tıvé teszik a

piaccal való e

gyüttmőködést,

illetve

a piaci mecha

nizm

usok

általános alkalmazását.

Így

egy

kezdem

ényezı,

azaz tervezı

önkorm

ányzati

politika, ille

tve

egy

korm

ányzó, irányító, kontrollt gyakorló ön

korm

ányzati po

litika

ötvözete lesz

kialakíth

ató.

Ehhe

z az önkormán

yzat dön

téshozóina

k erıs le

gitim

ációra le

sz szükségük, am

i meg

teremthetı

a széleskörő nyilvánosság

bevoná

sával elkészített

fejlesztési

koncepció további társadalmasítá

sával: kis kézikönyv, vag

y újság form

átum

ban

rövide

n, gyakorlatisan a célok, ille

tve a jövıkép közkinccsé tételével, ille

tve egy

Mun

ka-, vagy Akcióprog

ram közbe

szédben való m

egvitatásával, valós pa

rtnerségi

kapcsolatok, együttmőködések kiépítésével.

KONCEPCIÓ

23

-

ingatlan

Szab

adker

esked

ele

m (14)

-K

özt

erü

letn

ekR

endelk

ezé

sre

bocsá

tása

(25)

-fö

ldela

dás

(16)

-fö

ldala

p/tár

sulá

s (3

8)

-fö

ldbér

lete

zés

(39)

-fö

ld-b

ank

(37)

-fö

ldtu

lajd

on

cser

e (1

5)

-fö

ldnyilvánta

rtás

(41)

-fe

jles

ztés

im

egállap

odás/opció

(40)

-fö

ldér

tékelé

s (4

2)

-elı

közm

őves

ítet

tte

lek (18)

-kölc

sön

akvirálá

shoz (20)

-kölc

sönök/tá

mogat

ások a

kviz

íció

ja(1

9)

-finansz

írozá

s önk.-ial

apból (2

2)

-m

agán/

közö

sség

i fe

jlesz

tési tár

sas

ágok (17)

-akviz

íció

s jo

gok

korlát

ozá

sa (27)

-fe

jles

ztés

i te

rhelé

s/díj (12)

-fö

ld é

rték

növekedés

i adó (5)

-köte

lezı

újrat

elk

esítés

(32)

-in

gatlan/

tula

jdon a

dó (3)

-in

gatlan á

rral sz

abály

ozá

s(2

8)

-év

es h

ely

szín

-ér

ték a

dó (4)

-sp

eciá

lis

terü

lete

k sza

bál

yozá

sa (36)

-fö

ld-m

egosz

tási

eszk

özö

k (33)

-sp

eciá

lis ad

óm

ente

sség

ek(1

0)

-ál

lam

osí

tás (3

0)

-nem

igénybevet

t te

rüle

t vissz

aigénylé

se (26)

-kiü

ríté

si jog (31)

-te

lekár-kondic

iók

lakás

kölc

sönhöz

(21)

-fö

ld-b

evéte

li a

dó

(6)

-ker

esked

elm

iérték

esítés

i ad

ó (7)

-ép

ítés

-sz

abál

yozá

s/tila

lom

(2)

-ép

ítési

enged

ély

adó (8)

-ép

ítés

ifo

lyam

odvány n

em

beé

pítet

t te

lekre

(34)

-fö

ld tra

nsz

fer

köte

less

ég (11)

-üre

ste

lkek b

ünte

tıad

ója

(9)

-önkorm

ányza

ti terv

ezés

im

onopólium

(1)

-ak

viz

íció

s jo

gkorlát

ozás

a (2

7)

-közm

őfe

jles

ztés

/m

inısé

gja

vítás

i/te

rhelé

si d

íj (13)

ÖNKORMÁNYZ

ATI TER

ÜLE

TPOLITIKA ESZ

KÖZE

I

KONCEPCIÓ

24

Partnerség építése

A „Partnerség” m

a széles körbe

n ha

szná

latos kifejezés ott, ahol töb

b mint egy

szervezet vagy érdek van

jelen. E

gy hatékony he

lyi p

artnerség felépítéséhe

z a

következı definíciót szükséges szem elıtt tarta

ni:

„A partnerség eg

y megállapo

dás (szerzıd

és) k

ét vag

y több

szereplı között

az együttmőköd

ésre, a

közös célok elérésére”

A pa

rtnerséghez vezetı

úton

a részvétel (pa

rticipáció) a

z elsı lépés. So

kkal

könn

yebb

kiépíteni a m

egfelelı együttmőködést (így a meg

célzott p

artnerséget is!)

a civilek és a közhatalom között, ha

már biztosított a részvétel valam

ely mód

ja.

Ehhe

z, m

int a be

vezetıben is említettük Nag

ymaros esetében na

gyon

jó alapot

jelent a

koncepciókészítési mun

ka során

kialakított

kommun

ikációs

fórum-

rend

szer.

A le

hets

éges

egy

üttm

őköd

ések

foko

zata

i, 5

stác

iója

:

PARTICIPÁC

IÓS SZ

AKAS

Z

1.) Információ: a

legkeveseb

b, amit meg

lehet tenni: közölni az em

berekkel, h

ogy

mit tervezün

k

2.) Konzultáció: meg

határozzuk a

problémát, szám

os meg

oldást kínálunk,

meg

hallgatjuk a véleményeket, reakciókat

PARTN

ERSÉ

GI S

ZAKA

SZ

3.) Közös döntés: ráveszün

k másokat, hogy tovább

i ötletekkel, megoldá

si

javaslatokkal, lehetısége

kkel lá

ssan

ak el b

ennünket, továbbá

kapcsolód

jana

k be

a kialakult vélem

ények, javaslatok érté

kelésébe

4.) E

gyütt c

selekvés: a

közös érdekek m

egfoga

lmazása, közös dön

tések mellett

a szerep

lık partn

ersége

t alkotna

k azok m

egvalósítása érdekéb

en, v

agyis konkrét

lépé

seket tesznek a közös célok beteljesülésének elıseg

ítésére

5.)

Független

közösségi

kezdem

ényezések

támogatása:

taná

csadás,

támog

atás, vagy forrá

sátadá

s keretei között

segít a

Partn

erség

céljaihoz,

elha

tározásaihoz

jól

illeszkedı

független

közösség

i kezdem

ényezések

meg

valósulásában, am

elyek

közelebb viszne

k a

közös

cél,

közös

érdek

meg

valósulásához is

A szervezıdés, vagyis az eg

yüttm

őködés szervezése,

intézm

ényesítése

keretében a cél, am

it a felsorolt fokozatok közül m

inimálisan

el kellene tu

dni é

rni

az a PAR

TNER

SÉG elsı lépcsıje, a

zaz a közös döntés

. Erre

azért van szükség,

mert k

ülön

ben a részvétel fórum

ait, a konzultációkat követıen a hivatal ú

gy dönt,

ahogy

akar, azaz elkülönü

lten

születik meg a

döntés. És

ha ez eltér a

konzultációkon

kialakult

közösen

kialakíto

tt céltól,

akkor a

civilek

nem látják

ered

mén

yesnek m

unkájukat,

elvész a

hitük

és lelkesedésük, e

zzel rosszab

b he

lyzetbe kerül a

z üg

y, m

int e

lıtte. („M

iért vegyek részt, h

a semmi se törté

nik?”,

vagy ha „úgyse veszik figyelembe

, amit itt határoztunk?”)

Még

jobb

lenne, ha

az eg

yüttm

őködés eljutna

az együtt

cselekvés ig! A

meg

valósításban

való

részvétel,

forrá

sok

bevoná

sával

egyszerőbb

en

is

elfogadható. Ehhez a következıkben

ismertetendı Tu

rizmus Egylet mellett létre

lehe

tne

hozni eg

y u.n. Fe

jlesztési Alapot, am

ely

rendelkezhetne

közhatalmi

forrá

sokkal és civil ad

ományokkal, támogatásokkal, ille

tve ezek szervezésének

lehe

tıségével. Ez

a cél-eszköz már kellı biztosíték lenn

e arra, hogy akció is

létre

jön, azaz sor kerüljön a közös elha

tározás meg

valósítására.

Enne

k elısegítése, az együttm

őköd

és elmélyítése, intenzifikálása érdekében

Nag

ymaroson felmerült az igé

ny két olyan integ

rációs társaság létre

hozására,

amely a fejlesztési kon

cepcióba

n felvázolt irányelvekhez illeszkedı

en Nag

ymaros

meg

újulását, ille

tve

a helyiek

aktivizálása

révén

a társad

almi összetartozást,

kohé

ziót szolgálja.

KONCEPCIÓ

25

NAG

YMAR

OSI TURIZMUS EG

YLET

(BIZOMÁN

YOSI TRUST)

A Bizomán

yosi S

zervezet tulajdonképpen eg

y ango

l mintára kidolgo

zott, de a

hazai szabályozás figyelembe

vétel létre

hozandó, e

gyesületi form

ában

mőködı

szervezet,

amely

a helyi

önkorm

ányzattal

kötött

partn

erségi szerzıdé

s,

szán

déknyilatkozat alapján

a turizmussal kapcsolatos

közhatalmi felada

tokat

átvállalja az önkorm

ányzattól, em

ellett olyan eg

yéb felada

tokat v

állal m

agára, és

olyan akciókat kezdemén

yez, amelyek elısegítik eg

y hatékony tu

rizmusga

zdaság

meg

teremtését.

A Bizomán

yosi Szervezet („Nag

ymarosi T

urizmus Egylet”) ta

gjai elsısorba

n olyan

(ven

déglátással,

kereskedelem

mel, szállásadással, stb.)

helyi vállalkozókbó

l, víkendtulajdon

osokból,

turizmus és marketing

szakértelemmel rendelkezı

taná

csadókbó

l kerülne

k ki, a

kik közvetlenü

l érdekeltek a turizmus fe

llendítésében.

Emellett Sz

ervezet természetesen nyílt, a

zaz ahho

z bárki szaba

don csatlakozhat.

A Sz

ervezet feladatai:

•

Jól á

tgondo

lt, hosszú távon is életkép

es turizmus-te

rmék kialakításána

k,

meg

teremtésének elıseg

ítése

•

A he

lyi érté

kek piaci érté

kesítéséne

k elısegíté

se

•

A kereskedelem

és a szolgá

ltatás színvonalának javítása, minıségi, a

település arculatáho

z jól illeszkedı

kínálati spe

ktrum kialakítása

•

A kereskedelem

és a

vendég

látás

területén

tevékenykedı helyi

vállalkozók összefogá

sána

k, együttgon

dolkodásának elısegítése

•

A hián

yzó turizmus-szakérte

lem meg

teremtéséne

k elıseg

ítése

•

Vendég

váró, kulturális program

kíná

lat bıvítése

•

Egységes turizmus adatbázis

létre

hozása és frissíté

se,

folyam

atos

kereslet-piaci elemzés készíté

se

•

Az ideé

rkezı

turisták

hatékonyab

b inform

álása

érde

kében

aktív

marketing-tevékenység

folytatása (Túrafüzet /

Barangoló

kiad

vány,

térkép

ház, inform

ációs iroda fe

lállítása stb.)

A Bizomán

yosi szervezet pén

zügyi fennm

aradását, m

egélhetését:

•

az önkormán

yzat által a

turizmussal kap

csolatos kötelezı önkorm

ányzati

feladatok ellátása, átvállalása fe

jében kapott támog

atás

•

a tago

k által befizetett tagdíj

•

a pá

rtoló tago

k által felajánlott anyagi tá

mogatás

•

a tago

k eg

yéb

adom

ányai,

felajánlásai (pl:

inga

tlan, eg

yéb

tárgyi

felajánlások, hum

án szolgáltatások stb.), valamint

•

az Egylet saját te

vékenysége ré

vén keletkezı jövede

lmek biztosítanák.

A Bizomán

yosi szervezet emblém

ája, lo

gója a te

lepü

lés és a té

rség arculatáh

oz,

term

észeti adottságaiho

z ille

szkedıen

javaslatun

k szerint lehetne:

Egy gesztenyegubó

egy pillangó

egy tölgyfaág

(Az

általunk javasolt

változatok

term

észetesen

nem kötelezı érvényőe

k, az

egyesület

alapító

i, tagjai

más

elképzelések,

ötletek

meg

valósítását

is

támog

athatják. Javaslataink inkább

go

ndolatéb

resztı szándé

kkal kerültek

felvázolásra!)

KONCEPCIÓ

26

A men

edzsmen

t hatékonyság

a a jövıben a következı princípium

októl is függ

:

•

Ahho

z, hogy Nag

ymaros turizmusa sikeresen megújítható legyen olyan

stratégiára van szükség, amely képe

s a po

litikacsiná

lás minde

n szintjét

integrálni,

mégho

zzá

meg

felelı

nyilván

ossággal,

átláthatóságga

l, tra

nszparen

ciával,

és ehhe

z több

szintő elszám

oltathatóságga

l, mint

irányad

ó princípium

mal

•

Az e

gyüttmőköd

és, a

közös

mun

ka a

lapvetı

változásokat igényel és

kényszerít ki az irányítási kultúrában és a hivatal mun

kájában

•

Nincs változás kockázat nélkül, ezért létre

kell majd ho

zni a fejlesztés-

meg

újítá

s / m

egújulás kon

troll mecha

nizm

usait, azaz a program

haladás-

mérésén

ek: a

szabá

lyozásna

k és az auditálásnak a kereteit a

hhoz, h

ogy

meg

felelı autonóm

iát lehessen adni a Bizottmán

ynak (a

kire rá

bízza, akire

„kiszerzıd

i” /outsourcing/ a köz a feladatot). A

megfelelı autonóm

ia, a

döntések m

egho

zásának joga

nélkül c

sak komplikálódik a m

egvalósítás

men

ete, illetve

kontroll nélkül (kvázi Fe

lügyelı

Bizottság) a

program

politikai kockázatai (közpénzek ne

m átlátható felhasználása) nınek.

•

Nem

lesz fe

nntarth

ató a fejlıdé

s anélkül, hogy a közösségnek ne ad

nának

hatáskört é

s felelısség

et akciók végrehajtására.

•

Hosszú-távú perspe

ktíva

alap

vetıen szükséges

egy

ilyen

integrált

meg

oldá

s szám

ára, m

ert m

ind a civileknek, m

ind a hivatalnak elég idıre

van szüksége, hog

y kiépíthesse kapacitásait.

•

Igazán eredmén

yes

megoldá

sok

akkor jöhe

tnek létre

, ha

a

döntési

mecha

nizm

us

intézm

ényesítése

(Bizottmány)

mellett

minıségi

szolgá

ltatások

(szálláshely-szolgá

ltatás, vendég

látás) és jól átgo

ndolt

turizmus term

ékkíná

lat jön

létre

, és ehhe

z a

közszféra

(hivatalok)

átad

(nak) bizonyos e

szközöket és forrásokat a

Mened

zsmentnek, és

esetleg vagyon

t az Alap

nak.

STAR

TOLJUNK: A szervezet létre

hozásának elıkészítı lépései

� Té

rkép

ezzük

fel azokat a

civil szervezeteket,

helyi vállalkozókat

(szállásadó

k, vendéglátósok, stb.) és szakembe

reket, akik érdekeltek

Nag

ymaros Turizmusának fellend

ítésébe

n

� Sz

ólítsuk m

eg azokat, az edd

ig fragm

entáltan mőködı (civil és köz-)

szervezeteket,

szem

élyeket,

akik m

ár e

ddigi tevékenységük során

is

meg

próbáltak

elırem

utatóan

cselekedni Nag

ymaros érde

kében, ám

eg

yedü

l, önmagukban

nem voltak

képe

sek

átütı

ered

mén

yeket

felmutatni.

� Le

hetıleg

minél korábban építsünk

ki bizalmat a

„projekt elıre”

stratégiával,

szervezzün

k érde

klıdést

felkeltı fórumot,

fórumokat

(esetleg moderátor segítségével)

� Dolgo

zzunk

ki a

kciótervet é

s víziót a

z elkövetkezı

évek tee

ndıivel

kapcsolatban (ehhez jó alap

ot jelenthet

a Te

lepü

lés

Fejlesztési

Koncepciója)

� Az

alakuló csopo

rtban

adjunk he

lyet a városkorm

ányzás kép

viselıinek

� Állítsunk re

ndelkezésre forrá

sokat, tegyün

k lépéseket a

nnak érdekében

, ho

gy a csopo

rt kellı tá

mogatást kap

jon mun

kájához

KONCEPCIÓ

27

MAC

IKÁK

(MAR

OSI C

IVIL S

ZERVE

ZETE

K ÁL

LANDÓ K

ONFE

REN

CIÁJA)

A Nag

ymaroson

mőköd

ı civil

szervezetek

részérıl

ugyancsak

felmerült

az

igén

y eg

y olyan

„ernyıszervezet”

létre

hozása

iránt,

amely

az

eddig

fragm

entáltan

tevékenykedı

atom

izált

szervezetek

összefogásával,

szövetségé

vel

hatékonyab

b elıreh

aladást

tesz

lehe

tıvé.

Enne

k mielıbb

i meg

alakítása,

létre

hozása é

rdekében

idén

janu

árba

n került

sor

az elsı na

gymarosi3

civil

konferencia meg

rendezésére, amelynek

fı célkitőzése, operatív célja a

civil

szervezetek

közötti

együttm

őködés,

együttgondo

lkod

ás lehetıség

ének, mód

jána

k, illetve a „Hog

yan kommun

ikáljunk

valamit közösen?

” ideának az átgo

ndolása volt.

A találkozón a m

egjelent civil szervezetek eg

ymás jo

bb m

egismerése érdekében

ismertetté

k idei legfontosabb

céljaikat,

tevékenysége

iket,

rendezvényeiket

felvázolták más szervezetekkel való eg

yüttm

őködési lehetıségeiket. Megpróbálták

meg

érteni egymás perspektíváit, probléma-, és esélylátásmód

ját.

Meg

állapodtak to

vább

á eg

y rend

szeres

4 civil párbe

széd beind

ításáról, az ope

ratív

mun

ka következı lép

ésérıl. (Egy ö

sszehangolt program é

s rend

ezvénykíná

lat

kido

lgozásáról.)

3 Nag

ymaroson

eg

y he

lyi civil szervezet kezdem

ényezésére korább

an már sor került

egy

széleseb

b körő,

kistérségi konferen

cia

meg

szervezésére,

de telepü

lési szinten

a janu

ári

összejövetel volt a

z elsı

4 Jelen

legi te

rvek szerin

t havon

ta m

egrend

ezen

dı

KONCEPCIÓ

28

4. H

umán

erı

forr

ás, é

s in

nová

ciós

kés

zség

fejle

szté

s

A lehe

tıségek

fényében

, a

versen

yfaktorok

kiha

szná

lásáho

z mindene

k elıtt

Nag

ymaros és a

térség vállalkozói képességét, mun

kaerı

minıségét kell

alkalmassá tenni a

rra, hogy m

inıség

i term

ékeket é

s szolgá

ltatásokat tudjon

nyújtani.

Nag

ymaros a

z ország a

zon

telepü

lései közé sorolható, ahol a helyi lakosság

körében átlagosnál m

agasab

b a felsıfokú (egyetem

i, vagy fıiskolai) diplom

ával

rend

elkezı értelmiség

iek

arán

ya. Ko

rántsem ilyen

kedvezı

a helyzet,

ha a

település jövıképében megha

tározott fejlesztési elképzelések meg

valósításához

szüksége

s ho

zzáé

rtéseket vesszük alapu

l.

Amen

nyiben

valaki valóban

végiggondo

lja, hogy a

turizmusiparho

z szükséges

összetett szakértelmek m

ilyen

csekély a

rányban

vann

ak jelen N

agym

aroson

, meg

érti, ho

gy a

telepü

lés

miért

nem tud

tényleges

értékén

meg

jelenn

i a

turizmuspiacon. E

zen semmilyen

külsı program

nem

kép

es változtatni, tehát külsı

szakem

berek

idevonzása,

alkalmazása

nem jelent meg

oldást a

prob

léma

kezelésére,

a he

lyi

vezérvállalkozók készégének fejlesztésére,

kötıdésük

erısíté

sére van szükség

.

Nem

csak az ön

korm

ányzatna

k, mint

koordiná

ló szervezetnek van

szüksége

hozzáérté

sre,

hanem

az

itt

élı

embe

reknek

is

hinn

iük

kell

abban,

szükségü

k van

egy

sor ho

zzáérté

sre,

készségre,

tudá

suk

átstrukturálására.

Egy ilyen

tud

at nélkül az embe

rek ne

m

fognak

„befektetni

magukba

”, hogy

elım

ozdítsák

a közös

célok

meg

valósulását.

Olyan

oktató programok beind

ítására van tehát szükség

, am

elyek segítségével

továbbfejleszthetjük, aktua

lizálha

tjuk a turizmusiparban bo

ldog

ulni szándékozók

hozzáérté

sét,

másrészt,

ahogy

azt már az elızı

fejezetben is em

lítettük

kompe

tenssé te

hetjük a telepü

lésirányítá

s, m

ened

zsmen

t készségeit k

épessége

it a „jó kormán

yzás”, és ezáltal N

agym

aros sikeressége

érdekében.

Egyszóval a készségek tárát, „szerszámosládá

ját” kell tudn

i feltölteni vonzó és

attra

ktív készségekkel, szakértelmekkel.

Ehhe

z akár a M

ővelıdési H

áz, vagy az An

imátor H

áz tevéken

ységében, akár a

Nag

ymaroson mőködı

civil

szervezetek

kezdem

ényezésében

olyan

helyi

oktatóközpon

tok

(szeminárium közpon

tok) létre

hozását kell

támog

atni, ahol

elsısorban turisztikai, kommun

ikációs és m

arketing szakem

berek, m

ár m

ost is

sikeres

helyi vállalkozók, és az ország

más, ha

sonló

adottságú

térségeibıl

érkezett vállalkozók adhatják át elméleti és gyakorlati tapa

sztalataikat, tud

ásukat a

helyi lakosok számára.

Egy ilyen

jellegő

oktatóp

rogram

beindítá

sa, e

redm

ényes, és sikeres mőköd

tetése

amellett, h

ogy lehe

tıvé teszi N

agym

aros é

s térségén

ek m

egújulását, sikeres

fejlesztését, a jövıképben

meg

határozott célok elérését, mintául szolgálha

t más,

hasonló problémákkal küzdı te

lepü

lések szám

ára is.

*A készségek fejlesztését, a település és a térség versen

yképességét nagyban

segíthetik olyan hazai, vag

y külföldi tanulmán

yutak is, a

hol N

agym

aros és a Duna-

szoros számára is alkalmas m

inták, jó pé

ldák m

egtekintésére nyílik lehetıség.

(Ilyen lehet p

éldá

ul az ausztriai W

acha

u, aho

l a te

rmészetélmén

yre épülı turizmus

lehe

tıségeinek meg

ismerésére nyílik lehe

tıség.)

KONCEPCIÓ

29

5. K

omm

unik

áció

, Mar

ketin

g

Enne

k a fejezetnek a fı célja, ho

gy N

agym

aros sikeressége

, ered

ményessége

érde

kébe

n felmutassa, és seg

ítse akarattá formálni azt, ho

gy a telep

ülés és a

térség

vizuá

lis stílusa mikén

t befolyásolja a Dun

a-szoros piaci pozicionálását, és

mikén

t tudja a meg

foga

lmazott célokat a design-nal látha

tóvá tenn

i, kommun

ikálni.

Ahho

z, hog

y legyen

mit kommun

ikálni egyrészt a helyi társada

lom, másrészt az

ideé

rkezı

turisták, látogatók felé

elsıként a

telep

ülés, a

térség identitását /

arculatát (Corpo

rate Iden

tity) kell m

egtervezni, m

egfogalmazni.

Arculattervezés / Identitásfejlesztés

Olyan

korba

lép

tünk, am

elyben

csak azok a

települések é

s térségek tudnak

„tovább

élni”, amelyek különö

sen versen

ykép

es terméket képesek elıállítani. Ez

ho

sszabb

távon

két dolgot jelent: (i) az eg

yre glob

álisab

bá váló (és a turizmus

szem

pontjábó

l egyre kisebbé

) váló világo

n, azaz eg

yre na

gyob

b piacon

kell tudni

speciális és versen

ykép

es kínálattal jelen lenn

i, ille

tve (ii) a

z eg

ymással kon

kuráló

term

ékek egyre in

kább

hason

lókká válnak. E

záltal m

egkerülhetetlenü

l a te

lepü

lés

és a té

rség személyisége „iden

titása” le

sz az egyik legm

eghatározóbb té

nyezı a

helyek és a term

ékek közötti választás során.

A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy egyelıre a hely té

nyezı kell legyen az

a faktor, am

ellyel a D

una-szoros versenyben lehet. („A

Dunakanyar azon

részén fekszik, ahol a folyó a hegyek között összeszorítva a legvonzóbb

látványt produkálja.”) A

közeljövıben

erre alapozott kommunikációval

növelheti a

„márka”

ismertségét,

kidolgozhatja term

ékválasztékát

és

javíthatja mőködés-, és viselkedésm

ódját.

Amen

nyiben

a telep

ülés, a térség

sikeres akar lenn

i CÉL

TUDAT

OSN

AK K

ELL

LENNIE! Va

gyis világo

s, jól körvonalazható és m

indenki által érhetı „célokra”,

továbbá az itt élık, fejlesztési szereplık „erıteljes hovatarto

zás érzésére” van

szükség.

Alap

vetıen ez a

két

elem

alkotja Nagym

aros és a

Duna-szoros térség

azonosságtudatát, identitását.

Az ide

ntitásnak m

inden

telepü

lés, térség, így N

agym

aros é

s a

Duna-szoros

esetében is saját gyökereibı

l, saját szem

élyiségébı

l, saját erıssége

ibıl és

gyenge

sége

ibıl kell kinı

nie. V

agyis az identitásnak olyan

világo

snak kell lenni,

hogy az mértékké válhasson, vagyis:

1.) A turizmus

-termék

ekne

k és

szo

lgáltatáso

knak

érté

ket és normákat

kell közvetíteniük.

2.) A h

elys

zíne

k, a

körny

ezet, am

elyben

ezeket a szolgá

ltatásokat nyújtja

együttesen mind az identitás kifejezıi kell legyene

k

3.)

A ko

mmun

ikác

iós

és marke

ting

es

zköz

ök (hirdetési eszközök,

irányjelzı, tájékoztató táblák, feliratok, logok, stb.) eg

ységes m

inıségőe

k kell

legyenek és meg

jelené

sükkel, a

rculatukkal vissza kell tükrözzék Nagym

aros és a

Dun

a-szoros térség céljait.

(minde

z kézzel fog

ható, és a design-ban fog tudn

i meg

jelenn

i, ezért a form

a az

iden

titás-m

ix ugyan

csak megha

tározó eleme.)

4.) Eg

y tovább

i komponens, ha

nem

is látható lega

lább

olyan fontos, m

int az

elızıe

k. Ez pe

dig a vise

lked

ésmód

és mők

ödés

mód

(az, aho

gy egymással,

és a kívülállókkal, turistákkal szembe

n viselked

nek)

Ez azt jelenti, hogy az azonosság ne

m lehe

t csupán egy szlogen, egy blikkfan

gos

jelszó,

jelszavak, címszavak sorozata,

sokkal inkább

látható, tapintható,

meg

élhetı és nem utolsó sorban

minde

nt átfogó kell legyen!

KONCEPCIÓ

30

Az id

entitás kifejezésre kerül a

nevekben, szimbólumokba

n, lo

gok-ban színekbe

n és megoldá

sokban,

amelyek

által Nag

ymaros és a

Dun

a-szoros térség

e azonosítható. Egy bizonyos szinten ez ugyanazt a

célt s

zolgálja, m

int a

lovagkör

heraldikája, vagy a nemzeti zászló, illetve a vallási szimbo

likák: ö

sszekapcsolnak,

és ébren ta

rtana

k egy közösség

i érzést, a ho

vatarto

zás-ho

zzátartozás érzését é

s a céltudatot, ugyanakkor egy m

ásik szinten

egy m

inıség

i norm

át kép

visel, és

ezáltal a fogyasztói hőséget tá

mogatja.

Az

iden

titás

ker

esés

e:

Minde

n telepü

lésnek és térség

nek függetlenü

l attól, hogy m

ilyen

nag

y vagy kicsi,

men

nyire ismert van id

entitása eltekintve attó

l, ho

gy fe

lismeri-e azt, v

agy sem. A

z igazi kérdés az, h

ogy meg

kísérli-e ezt az iden

titást irányíta

ni, vag

y éppen fordítva

hagyja m

agát a m

ár kialakult identitása által irányítani. Mivel egyre inkább az

iden

titás lesz az, am

i a sikeres és vesztes térsége

k közötti különbséget fog

ja

jelenteni,

fontossá válik az identitás fejlesztése és irányítá

sa! (Amen

nyiben

Nag

ymaros id

entitása irányíto

ttá válik, a

z erıs hatással leh

et a té

rségre, a

Duna-

szoros környékére, és talán meg

határozóvá, közös identitássá is válhat.)

Mint ah

ogy azt már említettük az id

entitás 4 fı tevékenységterületen alakítható,

amelynek egyik fo

ntos eleme a TE

RMÉK

(ek), illetve ah

ogy az kinéz, a

mibe kerül,

ahogy

azt használni tudjuk. Ez

ekne

k a

term

ékekne

k a

minıség

ével lehe

t leginkább be

folyásolni N

agym

aros és térsége identitását. (Egyelıre ma ezek az

összetevık nem

állnak össze kom

plex kínálattá, egység

es arculattá, vonzerıvé.

Az a

dottságok ked

vezıek, de

szinte

teljesen

kiaknázatlano

k! Ö

sszesség

ében

tehát azt mondhatjuk, hogy az ide

ntitás ezen

összetevıje m

a valójában inkább

csak le

hetıség, m

int m

eghatározó elem. N

agym

aros és a térség

iden

titása tehá

t ma még

nem

alapo

zható a viszon

ylag

kisszám

ú elem

i ide

ntitáshordozó te

rmékre.

A már m

eglévı e

lemek felha

sználhatók a

környezet, a

HEL

Y identitásán

ak

komplex kialakításáho

z, hogy majd az íg

y megform

ált ide

ntitás visszaha

thasson a

term

ékek kifejlesztésére. E

zért elsı lépé

sként a

befogad

ó környezet identitásának

meg

form

álása, kom

mun

ikációja kell m

egtörté

njen

.

Ebben

sokat szám

ítanak

a hirdetések, a

tájékoztató

brosúrák, az ism

ertetı

inform

ációt á

tadó

füzetek, barango

lást vezetı füzetek, „he

lyszín-te

rmék brosúrák,

esem

ényism

ertetık, szóróanyagok és inform

ációs

kiad

ványok,

valamint

az

„eladó

k”, turistavezetık manírjai, stílusa, esetleg az önkén

tesek kitőzıi stb.

Hog

y mit várnak a vendé

gek, az üd

ülık, rövid-, ille

tve hé

tvégi kiránd

ulók az eg

yes

helyszíneken

és mit nyújt a

„közönség

szolgá

lat”, az inform

ációs an

yago

k, tá

blák,

ideg

envezetık stb. mind-mind hozzájárulna

k az identitás fo

rmálód

ásához.

Végü

l azonban

el kell m

ajd érni, e

l kell jutni odá

ig, h

ogy a település és a té

rség

term

ékei legyenek az identitás építıi és fenn

tartó

i. Eh

hez

olyan

szervezeti

struktúra

kialakítá

sára van szükség, mint am

elyet már a

z elızı

fejezetben is

említettünk

(Turizmus

Egyesület,

Turizmus

Trust),

vagyis

amely

a he

lyszínmarketing mellett biztosítja az elemi term

ékösszetevık kifejlesztéséhez

szüksége

s szakértelem b

evon

ását. Eg

yfajta kisvállalkozási üg

ynökségkén

t kell

támog

atnia

a tra

díciók újraform

álását,

élettel

való meg

töltését,

korszerő

turizmusterm

ékké alakítását. En

nek során ne

m szabad meg

feledkezni arró

l: hogy

az id

entitást akkor is szimbo

lizálni, ritualizálni kell, ha termékek erıs karakterrel

rend

elkeznek.

Összegzés: M

int a

z elızıekbıl láthattuk nem az identitást kell keresni, h

anem

egy

átfogó

program

mal kell m

egteremteni Nag

ymaros és a térség id

entitását. A

zt egy

komplex kom

munikációs akciósorozattal kell felépíte

ni m

ind befelé, a

lakosok felé,

mind kifelé, a turisták felé.

KONCEPCIÓ

31

Bel

sı M

arke

ting

A településfejlesztés

szerep

lıinek,

a lakosoknak,

a vállalkozókna

k és a

befektetıkne

k ismerniük kell Nag

ymaros é

s a

mikro-ré

gió

céljait ah

hoz, h

ogy

tevékenységükkel hozzájárulhassana

k anna

k megvalósulásához. Szükség

van a

célok kommun

ikálására az érté

kek meg

osztására az in

form

ációk és célok m

inél

szélesebb

rétege

khez törté

nı eljuttatására. A

cél,

mint közös

érték

nagy

energiákat kép

es m

obiliz

álni, miközben em

beri igén

yeket is kielégít: fontosna

k,

különbözınek, a

fejlesztés szerep

lıjéne

k lenn

i. Mindezek elérése érde

kében egy

integráló kommun

ikációs prog

ram, eg

y ”belsı m

arketing” akció beind

ítására van

szükség.

Ellenkezı

esetben

a település,

és

a Duna-szoros

térség

kisszerő

háborúskodásokba

n, csetepa

tékban elfecséreli ene

rgiáit, lehe

tıségeit és ezáltal a

külvilág

is elutasítja

ıt. (Ekkor általába

n kisebb csop

ortosulások, „szilánk-

csop

ortok” uralmi harca válik m

eghatározóvá.) A reális célokat szem elıl tévesztve

a telepü

lés, a té

rség úgy érzi, mintha zsákutcába

jutott volna, kisebb részérde

kek

men

tén részcélokat követ és m

ás területeken

bevált (jelen esetben pé

ldáu

l a

visegrád

i) term

ékek rossz m

ásolásával ig

yekszik a „te

lepü

lések piacán

” po

zíciót

szerezni, a zsákutcából kilába

lni.

A be

lsı marketing másik fon

tos célja a bizalom

meg

teremtése. Va

gyis ann

ak

meg

teremtése, hogy az itt élık higg

yenek, bízzana

k ab

ban, hog

y a szervezet

korre

ktül fog

viselkedn

i velük szem

ben. E

lhiggyék, hogy az ön

korm

ányzat nem

akar több

et elvenni tılük, mint a

mennyit ho

sszútávon visszaad

.

A bizalom é

s egyenlıség (am

ennyit

adok, annyit

kapo

k) n

élkül az e

mberek

ellená

llnak a célokna

k és a m

enedzsmen

t program

jainak m

ivel, a

zokat taktikán

ak

tekintik, a

mely egyedü

l a kormán

yzás céljait szolgá

lja. E

bben az esetbe

n a célok

erod

álódnak tekintve, hogy a

z em

berek úgy érzik ki van

nak zsákmányolva

a szervezet által.

(A centripetális erı

ebben

az esetben

szétforgácsolja az

energiákat.)

A „jó k

ormán

yzat” imázsána

k meg

teremtéséhe

z és a

fejlesztési

elképzelések célok megismertetéséhe

z na

gyban ho

zzájárul a párbeszéd

technikák

bevezetésével a nyitottság kialakítása.

Hírlevél, hírú

jság, szimpózium

ok, konferenciák, fogadóórák

egyaránt a

lkalmas

terepe

i lehe

tnek a

menedzsmen

t po

zitív szolgáltatói arculatának alakításána

k.

Arcot kell adni a

z irányításána

k, e

mbe

reknek kell az a

rctalan

hivatal helyére

kerülniük! A település la

kóit és a térha

szná

lókat „jól k

ell táp

lálni információkkal”,

ügyes-bajos

dolgaik

elintézése érde

kében. (Ki

lehe

t do

lgozni eg

y olyan

kézikönyvet,

amelyben

a

településen

és a

térség

ben

folyó

ügyintézésre

vona

tkozóan

kap

naprakész

inform

ációkat a

polgár.)

A telepü

lés

irányító

inak

idın

ként célszerő találkozniuk a helyi vállalkozókkal, am

elyek során a település és

a térség

legfon

tosabb

lehe

tıségeirıl,

céljairól,

pályap

ontjairól lehe

t eszm

ét

cserélni, vitatkozni. (Nag

ymaros esetéb

en erre jó pé

ldát jelent a

janu

árban

meg

rendezendı

PPP

konferencia, am

elyre

helyi vállalkozók, civil szervezetek

kaptak m

eghívást, továbbá a ha

marosan m

egalakítandó Tu

rizmus E

gyesület is

, am

ely az önkormán

yzat és a turizmusban érde

kelt vállalkozók szövetségeként jön

létre

.)

Tele

pülé

si é

s té

rség

mar

ketin

g

A telepü

lési célok m

egismerését követıe

n kerülhet sor a

külsı, települési é

s térség

i marketing

program meg

indítására, am

elynek keretében

a környezı

településekkel, a Duna-szoros telep

üléseivel ö

sszefogásban a térség term

észeti

és kulturális érté

keire építve a telepü

lések együttm

őköd

nek egy komplex kínálati

struktúra

kialakítá

sában,

kido

lgozásában

, esem

ények-rendezvények

szervezésébe

n. E

nnek során

a táj természeti szépsége

inek, örökséghelyeknek,

emlékhelyeknek a bem

utatása mellett kiadványok, történe

teket ism

ertetı anyagok,

térség

re jellemzı logo(k),

stb. kerülnek kido

lgozásra.

A rend

ezvénykínálat

összehan

golásával és a

kíná

lat bıvítésével,

diverzifikálásával,

és minde

zek

különbözı

médiacsatorná

kon

keresztül törté

nı h

irdetésével leh

etıség n

yílik a

szezon

meg

nyújtására, ille

tve polifíro

zására, kialakulna

k, a m

eglévık esetében

szélesebb

körben ismertté

válnak azok a

jellegzetes,

hagyom

ányterem

tı

esem

ények és ren

dezvén

yek, amelyek fémjelzik és iden

tifikálják a térséget és

benne Nagym

arost is.

KONCEPCIÓ

32

KIA

DVÁNY R

ENDSZER

Barangoló füzet / invitáló brosúra

A térséget, a

Dun

a-szorost "m

egszem

élyesítı",

az olvasót meg

szólító,

érzelmekre ható kiadvány; ú

tikön

yv-szerően

a spe

ciális élmén

yeket - m

integy

harm

adik fél szem

pontjából - ismertetı an

yag, speciális és jellegzetes

képe

kkel,

jobbára

hangulatokkal,

felfede

zı-élményekkel.

A célcsoport

szám

ára itt kell kaleidoszkóp

-szerően m

egmutatni az elérhe

tı élmén

yeket,

attra

kciókat.

A kiad

ványban

hangulatos képe

k és világo

s célcsoport

figyelemfelkeltı inform

ációk találhatók. E

zzel lehet é

s kell érde

klıdést kelteni,

ez lesz a

"mágne

s", am

ely

másho

l kézhez véve vonzza a

potenciális

turistákat

és

egyben

a turistaszervezıknek,

képviseletekne

k ad

argu

mentációs hátteret. Az

inform

ációmélység a kínálat feltárását szolgá

lja,

és nem

inform

ál ré

szleteiben. A

térség

kínálatát tö

bb szinten

bem

utató, olyan

a Duna-szorossal (ezáltal Nag

ymarossal)

összefüggı

ismereteket nyújtó

brosúra, amely érzelmileg valamely term

ék használatára motivál, tanít. (lásd

gyalogtúráról,

kerékpártúrákról,

horgászatró

l, ünnepe

krıl,

fesztiválokról,

kézm

ővesekrıl stb.)

Portfoliós anyagokat befogadó dosszié

A további részletes kiad

ványok kihajtható rendszerezı füzete; Holde

r-ként

használható; az olda

lain zseb

ekbe

n/fülekben tárolhatók a

kiad

ványok.

Form

ájáb

an, k

ülsısége

iben illeszkedik a tájékoztató anyago

k rend

szerébe. A

borító

belsejében

megjelenh

et a

Dun

a-szorosra leginkább

jellemzı táji,

építészeti karakter.

Általános tájékoztató anyag

Rövid, tömör szóróanyag

, am

ely

a térhasználók érzelmi be

folyásolását

szolgá

lja,

célja,

hogy tovább

i, részletesebb inform

áció be

szerzésére,

győjtésére m

otiváljon. A

z an

yagb

an m

egjelennek a D

una-szoros térségére

jellemzı logo

k, valam

int rövid összefoglaló tájékoztatók.

Inform

ációs füzet / Eseménynaptár

(a re

ndszer ré

szeként, de

öná

lló egységkén

t is kezelhetı)

Elsısorban a

térség

haszná

lók

szám

ára

készülı

füzet,

mely

hónapokra

bontva ta

rtalmazza a Duna-szoros eseményeit, re

ndezvényeit. Le

hetıség van

korosztály szerint, vagy az esem

ények jellege szerin

ti diffe

renciálásra.

Egyéb turis

ztikai flájer / szóróanyag

A Kistérség területére m

egérkezettek szám

ára készült füzet kisebb

területi

egységekre lebontva, e

setleg

telepü

lésenkén

t, am

ely po

ntos é

s részletes

inform

ációkkal szolgál a té

rség

rıl, a telepü

lésekrıl. A

kiadván

y a helytörté

neti

áttekintés m

ellett, kis körsétá(ka)t is ismertet, rövide

n be

mutatja a fo

ntosabb

épületeket,

látnivalókat.

Inform

ál

a telepü

lésirányítá

s szervezetirıl,

hivatalokról, a

zok nyitva tartá

sáról, kis inform

áció, h

ogy mit ho

l leh

et elintézni,

a po

lgárok szervezeteirıl, eg

yesületekrıl, templom

ok, eg

észségüg

yi ellátás,

kultúra

és

szabad

idı

intézm

ényeirıl,

iskolákról,

továbbképzési

létesítményekrıl, s

porto

lási le

hetısége

krıl, ü

zletek nyitva tartá

sáról, a fontos

telefonszámokról é

s a turistainform

áció pon

tos elérési p

ontjairól é

s ad

atairól.

Lehetıleg

mindig

meg

szem

élyesítve

a fenti adatokat, tehát nevesítve

a po

lgármestert

éppúgy, mint a turistairoda elıadóját, vagy a plébáno

st. Az

an

yag kézikönyv-szerő és akár fekete fehér is lehet, esetleg a címlapján

illeszkedve a színekhe

z, ami az arculatot hordo

zza.

Internet

A Duna-szoros hom

e page-e, a

mely po

rtál jellegő, vagyis eligazítja a látogatót

arról, hogy m

erre ta

lálja a té

rség

rıl, azon

belül az egyes telepü

lésekrıl szóló

részletesebb

tájékoztatást nyújtó oldalakat. Az

alre

ndszerek tartalmazzák a

Dun

a-szoros eg

yéb

marketing

anyaga

it, kiad

ványait.

A több

nyelvőség

a ho

nlapon is elkerülhetetlen. (Az

egyes

telepü

lések

az eg

ységesebb

meg

jelenés érde

kében a mikro-ré

giós hom

e pa

ge arculatához iga

zíthatják

saját hon

lapjukat.)

KONCEPCIÓ

33

N

YOM

TATO

TT E

SZK

ÖZÖ

K

ELEK

TRO

NIK

US

ESZK

ÖZÖ

K

KIAD

VÁNY TÍPU

SA

Általáno

s Tájékoztató

anyag

Portfoliós

anyagokat

befogadó

dosszié

Barangoló

füzet / invitáló

brosúra

Inform

ációs

füzet /

Esem

énynap-

tár

Egyéb

turis

ztikai flájer

/ szóróanyag

WEB

LAP

TARTA

LOM

az üzene

t, küldetés

meg

fogalmazása

Célja to

vább

i inform

áció

győjtésére

motiválni, a

be

folyásolás

elindítása

Holde

r-kén

t ha

sználható, a

további

kiad

ványok

rend

szerezı

füzeteként

A térséget

meg

szem

élyesítı,

az érzelmekre

ható kiadvány

Pontos ada

tokat

tarta

lmaz,

általános

ismertetı

inform

ációs

csom

ag

Rövid motiváló

anyag, kapcsolat

FORMA

az üzene

tet hordo

zó anyag külsı

meg

jelenése

Szóróanyag

jellegő

, zsebre

tehetı

Hajtva A/4

mérető, benne

tartó

zsebe

kkel

A/4-es form

átum

A/4-es form

átum

(öná

llóan is)

Kis mérető,

zseb

re tehetı

KONCEPCIÓ

34

EGYÉB M

ARKETIN

GESZKÖZÖK

� Logo-program

: Lo

go pályázat kiírá

sa, am

ely kettı

s elın

nyel já

r: egyrészt

már m

aga a pályázat is hirdeti a

térséget (Dun

a-szorost), m

ásrészt a

logo

kido

lgozását k

övetıen

megkezdhe

tı a

piacosítás

(trikókon

, poha

rakon,

kitőzıkön stb. való megjelenítés), a

mely azon

nali be

vételi forrá

st je

lent, é

s további ismertséget biztosít. (Ennek lebonyolítá

sát,

men

edzselését –

levédetés, alkalmazási terveket, a logo

és funkciójának m

édiákban való

meg

ismertetése - vég

ezheti a Nag

ymarosi Tu

rizmus E

gylet. A

Turizmus

Egylet tulajdo

nosa lesz

a prom

óciós

jogo

knak, és é

rtékesítheti azokat

koncessziós, vag

y royalti form

ában

.

� Irá

nyító táblák: A

z irányító táblák

elhe

lyezése

az e

gész D

una-szoros

térség

ben együttes irányítás és design alatt k

ell, hogy m

egszülessen és a

tökéletes

összekap

csolódást,

kell

biztosítson

a

települések

között.

Bárhogyan is érkezzen a turista (s

zemélygép

kocsi, komp, vasút) a

táblák a

mi általunk kívánt ú

ton

kell, ho

gy elvezessék a

vend

éget a

központi

inform

ációs forrá

shoz, ahol m

egismerkedhetnek a város, illetve a mikro-

régió

kíná

latával.

Az útvona

lak

vezetésével

is ösztönözhetünk a

fogyasztásra,

valamint

a település

szégyenfoltjairól

elterülhetjük

a látogatókat.

� Interpretációs táblák: A

z em

beri kíváncsiság kielégítésére szolgáló táblák,

melyek a tematikus túrák, az alkotó mőhelyek, valam

int a he

lyi é

pítészeti

emlékek

bemutatására

alkalmas eszközök.

Az interpretációs táblák

alkalmasak arra

, hogy apróbb

érté

kekre felhívjuk a látoga

tó figyelmét.

� Szuvenírek: Az em

léktárgyakat a tu

risták azért v

eszik, hog

y a he

ly egy kis

darabját haza vigyék és otthonukban ereklyéjükre rátekintve újra fe

l tud

ják

idézni a

z em

lékeiket. Ez

en cél kielégítése m

ellett

fontos, hogy e

zek a

tárgyak

az arculatform

álásba

n is szerep

et töltenek

be, ezért kiem

elt

figyelmet kell fordítani arra

, hog

y csak a te

lepü

lés és a Dun

a-szoros té

rség

arculatáho

z, ide

ntitásáho

z jól ille

szkedı

minıség

i term

ékek kerüljenek az

árusok polcaira.

� Hírlevél

� Hazai és ne

mzetközi turizmuskonferen

ciákon

való részvétel

� Lo

kális te

rmékek, m

árkák kido

lgozása, újjáélesztése

� Lá

tvány mőh

elyek (ope

n stud

iók) is

mertetı füzet (Nagym

aros esetében a

Turizmus Egyesület feladataként)

� Sa

jtókampá

nyok / állandó jelenlét a médiában

� Helyi szokások / m

esék-sztorik bem

utatása

� Fo

tópályázat kiírása arculatelemek győjtésére, képeslapo

k kiadása

ÖSSZEGZÉS

35

Világos,

emberöltıre elırelátó

tiszta VÍZIÓ / PE

RSP

EKTÍVÁ

-ra

van szükség. Ehhez

Többet kell tervezni!

Be

kell vetni a helyi

TÁLE

NTU

MOKA

T Eg

yütt kell mőködni az intellektusokkal,

a gazdasággal,

a lakókkal

„Ta

nu

ló

tele

pü

lés

, ta

nu

ló t

érs

ég

”

A NAG

YMAR

OS FE

JLESZ

TÉSPO

LITIKÁ

JÁNAK KÖ

ZPONTI GONDOLATA

/ REN

SZER

LOGIKÁJA

1. NÖVE

LNI A

FEJ

LESZ

TİER

İT

Több forrást teremteni

Növelni a helyi gazdaság-privát szféra hozzájárulását

Atom

izált, elem

i projektszintő „férfias” beruházások helyett

Hálózatosodni, összekapcsolódni és

Struktúrákat, pólusokat fejleszteni

Ehh

ez

2. INNOVÁ

CIÓ ÉS ER

İÖSS

ZEGZÉ

S Szükséges. Ehhez pedig

Koordinációra, stratégiai menedzselésre van szükség.

DINAM

IZÁLNI, irányítani kell az átalakulást

a gazdasági szerkezetváltást!

Ehh

ez

Irán

yt k

ell a

dni a

tört

énés

ekne

k, a

foly

amat

ok je

lenl

egi

„fol

yéko

ny h

alm

azál

lapo

tát k

ell m

egvá

ltozt

atni

.

ÖSSZEGZÉS

36

MIKRO-R

ÉGIÓ ÉPÍTÉ

S

Pro

sper

áló

„D

un

a-sz

oro

s ag

glo

mer

áció

” ki

alak

ítás

a

Elkülönülı településszintő, kisléptékő, versengı fejlesztésekkel a térség

gazdasági versenyképessége nem fenntartható

Ötvözıdni-agglomerálódni kell tudni

Különálló településekbıl, darabokból ötvözıdı városkörzet m

egszervezése a

feladat

Tiszta

PERSP

EKTÍVA

Átalakulási folyamat

felgyorsítása

Együttm

őködés

Új tudás-koncepció minta, m

int a társadalmi kohézió gyorsítója

Nagym

aros és térsége, mint társadalmi innovációs „laboratórium”

Társad

almi

kohé

zió…

.. Tá

rsad

almi inn

ováció,

oktatási kon

cepc

ió

Gazda

sági

fejlı

dés

Összekapcsolva /

ötvözıdve megújítani

INNOVA

TÍV KAPC

SOLA

TOT

kiépíteni

A központi összetevı

Tanuló település, tanuló térség

Megtanulni, hogy a Duna-szoros települései hogyan lesznek mikro-agglomerációvá

egyben stim

ulálni az itt lakó tálentum

okat

Ko

héz

iófe

jlesz

tés

/ In

no

válá

s

� ���

Hazai viszonylatban

viszonylag nagyszámú

felsıfokú képzettségő

� ���

Kevés (helyben) a tudás-

intenzív munkahely / állás

� ���

Kevés felsıfokú képzettségő

vesz részt a város életében

� ��� Különbözı értékválasztások

„klikkesedés”

� ��� HIÁNYZ

Ó TÉR

SÉG –

TUDATA

TOSS

ÁG

•

Magasabb képzettségőek

növekvı szám

a •

Nagyszámú tudás-intenzív

állás

•

Gyorsan növı helyi

gazdaság

•

Minıségjavulás, fejlıdés

•

Együttm

őködés a lakókkal

Közös vízió / m

ikro-ré

gió-

építés / társadalmi kohézió

16-29 évesek képzése

30-55 évesek képzése

55+ évesek képzése

MELLÉKLETEK

37

I. MEL

LÉKLE

T

MELLÉKLETEK

38

GLO

BÁLIS,

NEM

ZETK

ÖZI TREN

DEK

Ah

hoz, ho

gy a

telepü

lés

összetett prob

lémáit és

felhas

ználha

tó erıforrása

it fig

yelembe

vév

e a jövı

re von

atko

zó fe

jlıdé

si irán

yoka

t kijelölhes

sük, szü

kség

es a

várható

fejlıdé

si irány

ok e

lırejelzés

e. E

gy-egy

ado

ttság

aszerint erıforrás va

gy

korlá

t, ho

gy a keres

lethez

hog

yan viszon

yul. Eh

hez viszon

t helye

sen ke

ll látnun

k a

jövı

beni keres

letet, am

ihez

csu

pán felté

telezé

sek, progn

ózisok

, illetve jövı

kutatás

útján juthatun

k.

A jelen mun

ka keretei nem

teszik le

hetıvé

, és ne

m is

lenn

e cé

lsze

rő az álland

óan

válto

zó,

izgı

-moz

gó kö

rnye

zet

köze

pette

eg

y na

gy mélység

ő ku

tatómun

ka

elvé

gzés

e a

telepü

lésre, m

égis, ho

gy m

egíté

lhes

sük

a terület erıs

és

gyen

ge

pontjait,

szük

sége

s eg

y rövid

pillantás

t ve

tünk

az

általáno

s tre

ndek

re.

Term

észe

tese

n ne

m tud

juk

az é

let minde

n területére v

onatko

zó folya

matok

at

áttekinten

i, ez

ért csup

án a

zoka

t em

eljük

ki, am

elye

k a

telepü

lés

és térsé

ge

fejlıdé

se, fejlesztése

sze

mpo

ntjábó

l meg

határozó

k lehe

tnek

.

Kor

stru

ktúr

a vá

ltoz

ása

A né

pesség

korstruktúrája eltolódik. E

uróp

ában

a korfa

1 ka

rcsú

sodik, ami a

nnyit

jelent, ho

gy a

„Nag

y Gen

erác

ió” öreg

edés

ével a

bab

y bo

om (Ratkó

gye

reke

k 20

00-ben

45-50

éve

sek vo

ltak) ide

jén

születettek sz

áma

felto

lódik a

korfá

n és

ne

m köv

etik ezt has

onló ill. na

gyob

b szám

ban a fia

talok.

Miköz

ben

a né

pesség

szám

alig vá

ltozik, meg

határozó

lesz a

„karcsús

odás

” kö

vetkez

mén

ye: a

fiatalok, a

„tornac

ipıs

gen

erác

ió” be

állítottság

a, életstílus

a, a

válto

záso

k idején

5-10

év

esek

életelvá

rása

i meg

határozó

ak leszne

k. Mivel

keve

sebb

en leszne

k, „érté

kese

bbé” vá

lnak

. A

fiatalok

kultú

rája,

diva

tjai,

vise

lked

ésmód

ja a

köz

épko

rúak

, sı

t a

nagy

városi térsé

gekb

en a

z érett ko

rúak

életform

álás

ára

is k

ihatás

sal va

nnak

. Az

alkalmaz

kodá

s, a

z átalak

ulás

és

a fejlıdé

s által ke

ltett

feszültség

ek (a

korább

i ku

ltúrájú idı

sek és

az új k

ultúrájú

fiatalok kö

zött) fe

nnmarad

nak.

Össze

folyna

k a ha

tárok a gy

erek

kor é

s az

ifjúko

r köz

ött, ép

púgy

, mint a

z ifjúk

or és

a fia

tal felnı

ttkor köz

ött. A

fiatalok, m

int a

z új tá

rsad

alom

és tech

nika

„szak

értıi”,

mint

a dö

ntés

ekbe

n részt

vállalók

a felnıtt

társad

alom

arcu

latát

fiatalossá

alak

ítják

. Az „érett ge

neráció” arány

növe

kedé

se m

egha

tározó

vá válik, a

sza

badidı

értelm

es felha

szná

lásá

ban

fontos

célcsop

ortot jelenten

ek. Be

lılük

kerül ki a

né

pesség

minde

n ha

rmad

ik ta

gja. Szo

kása

ik, b

eállítotts

águk

meg

határozó

lesz és

a minde

nnap

okat m

asszívan

befolyá

solni fog

ja. M

eg kell s

zaba

dulnun

k az

edd

igi

„Nag

yapó

-Nag

yany

ó” kép

zetektıl. A

60 év felettiek

arány

növe

kedé

se 44%

lesz,

aminek

köv

etke

ztéb

en az ös

szlako

sság

26%

-át tes

zik ki (19

85-ben

19%

volt!) E

z csak

Európ

ában

várha

tóan

több

mint 1

00 m

illió ny

ugdíjas turis

tát jelen

t!

1 Dem

ográfia

i (nép

essé

gvizsg

álat)

szak

kifejezé

s a

nık

és férfiak

ko

rcso

porto

k szerinti

ábrázo

lásá

ra

80-

75-79

70-74

65-69

60-64

55-59

50-54

45-49

40-44

35-39

30-34

25-29

20-24

15-19

10-14

5-9

0-4

1985

2000

férfiak

nık

15 Mio

0

15 Mió

15 Mio

0

15 Mió

2025

15 Mio

0

15Mió

MELLÉKLETEK

39

Vég

ül de ne

m utoljára az életstílus változásról:

�

Minde

n tend

encia

arra u

tal, ho

gy a

fog

yasztás a

tová

bbiakb

an is fontos

szerep

et

fog

betölte

ni,

sıt

a vá

ltozá

s bizo

nytalans

ágaiva

l, a

kiszám

íthatatlann

á vá

lt jövı

vel

összefüg

gésb

en az

élet értelm

ét az

élve

zetekb

en k

eres

ı életérzé

s kö

vetkez

tébe

n a

fogy

asztás

még

tov

ább

növe

kszik.

�

Az „Életérzés

” vise

lked

és vá

lik jellemzı

vé Nem

eg

ysze

rőbb

en eg

y új

kiad

ású, egy

szervo

lt „Szé

p Ko

r” no

sztalgikus

meg

ismétlése

, han

em egy

, a

High-Te

ch-Korszak

minde

n lehe

tısé

géve

l meg

valósítható

életigen

lı és

élve

zı „életstílu

s” korszak

elıtt! A

z em

ber és

a tec

hnika eg

yüttm

őköd

ése,

összjátéka

teszi olya

n so

kszínő

vé, virágz

óvá

ezt a

fejlıdé

st, am

ellyel

összefüg

gésb

en a

z utolsó

5-10

évbe

n új é

s eg

yre

újab

b (néh

a csak

rövidé

lető) á

ramlatok, szo

ciális cso

porto

suláso

k, új stru

ktúrák

alaku

ltak ki.

�

Hog

y en

nyi társa

dalm

i cso

porto

sulás létezik jelzi, ho

gy m

enny

ire változa

tos,

válto

zó é

s meg

határozh

atatlan

a kö

rnye

zet.

Az igé

nycsop

ortoka

t már le

sem le

het írni a

klassziku

s szak

kifejezé

sekkel. M

ég hoz

zá sem

szo

ktun

k a

yupp

ik-hoz

(yo

ung

urba

n profes

sion

al p

eople2) az

öltö

nyös

, csíkos

inge

s-ny

akke

ndıs

, jól keres

ı ka

rrierista típu

shoz

, „ba

nkárfió

kákh

oz” már új, más

fajta

célcsop

ortok jelenn

ek m

eg.

2 fiatal város

i hivatalno

kok

Mun

ka / Sza

badidı

/ Ta

nulás-ké

pzés

�

Egyre

több

vá

llalkoz

ás he

lyez

i a

közé

ppon

tba

az em

bert. Ez

több

szab

adsá

got, de

egy

ben több

felelıs

sége

t is nyú

jt a mun

kavá

llalóna

k. A

z elkö

teleze

tt mun

katárs

krea

tívab

b és

teljesítıké

pese

bb,

ezáltal

a vá

llalkoz

ás eredm

énye

sebb

. A kreativitá

s és

teljesítm

ény ké

pzés

en alapu

l. A ho

lnap

i kép

essé

gek: kép

zetts

ég, k

reativitá

s és

kom

mun

ikác

ió.

�

A szoc

iológu

sok

szerint

az ön

rend

elke

zés, a

kezd

emén

yezı

készsé

g jelentıs

ége, az alko

tó sze

mélyisé

g eg

yre ha

ngsú

lyoz

ottabb

á vá

lik

�

Már nem

csa

k em

beri erıforráso

król, h

anem

embe

ri tıké

rıl is be

szélün

k. A

humán

erıforrá

s az

egy

etlen

term

elı

tény

ezı, a

melyn

ek a

z után

pótlá

sa

nem korlátozo

tt, m

int a

nye

rsan

yago

ké, v

agy ak

ár a tı

kéé.

�

A mun

ka m

ásmilyen

lesz: m

agas

abb értékő

, termelék

enye

bb, rug

almas

abb

és gyo

rsab

b. A

sze

llemi m

unka

jelentıs

ége a jövı

ben meg

nı. É

ppen

ezé

rt eg

yre

fontos

abbá

válik, ho

gy fiatalok ké

pessé

váljana

k arra, ho

gy e

lege

t tudjan

ak te

nni a

mindig na

gyob

b kö

vetelm

énye

knek

, kihívás

okna

k

�

A mun

ka kev

ésbé

lesz azo

nosítható a mun

kahe

llyel, a

kép

zés / o

ktatás

az

isko

láva

l és a szab

adidı ke

vésb

é a szórak

ozás

sal. A

határok elmos

ódna

k.

A szab

adidıb

en élm

ény és

inform

ációgy

őjtés, m

úzeu

mlátoga

tás, kulturális

fejlıdé

s, to

vább

képz

és, s

tb. folyik, a m

unka

otth

on vag

y „útköz

ben” ese

tleg

telehá

zakb

an tö

rténik.

MELLÉKLETEK

40

�

A kö

rnye

zet,

mint na

túra, mint „vad

on” eg

yre

ritká

bbá, é

s így

egyre.

értéke

sebb

é vá

lik A

term

észe

t és

a

term

észe

ti kö

rnye

zetbe

való

beág

yazo

ttság

pozitív érték lett. A te

rmés

zet b

ár „á

rnélkü

li”, a

zaz ne

m le

het

kitenn

i rá árcímké

t, ne

m le

het a

z értéké

t meg

határozn

i (legfeljebb

- m

int a

vé

dett

mad

arak

nak - es

zmei é

rtéke

t) még

is g

azda

sági é

rtékké

is vált.

A kö

rnye

zetm

inıs

ég, a

term

észe

t-köz

eliség

poz

itív

gazd

aság

i érték. T

ehát

nem is

lehe

t ing

yen (A körny

ezet fe

nntartá

sa is

pén

zbe ke

rül!) A kérdé

s az

, ho

gy m

ikén

t lehe

t olya

n kö

rnye

zeti

szolgá

ltatáso

kat teremteni, am

elye

k meg

fizethe

tık és

rajtuk ke

resztül a

termés

zet értéke

is öko

nómiai é

rtékké

trans

zformálha

tó? Itt van

nak élve

zeti értéke

k, és va

nnak

inform

ációt jelen

tı

értéke

k. E

zekb

ıl k

ell tudn

i olya

n term

ékek

et k

ifejleszteni, am

elye

kre

a meg

felelı m

enny

iség

ő ke

reslet m

egteremthetı.

�

A dilemma

éppe

n az

, ho

gy a

táj m

ekko

ra m

enny

iség

ő ha

szná

lót bír el

anélkü

l, ho

gy e

lves

zítené

attrak

tivitá

sát.

(A K

áli-

med

encé

nek a

Balaton-

felvidék

en ugy

anez

zel a

dilemmáv

al kellett, és ke

ll szem

bené

znie, a

mikor a

Mőv

észe

tek Vö

lgye

ese

mén

y-so

roza

tot m

egszerve

zte, vag

y am

ikor a von

zó

kiad

vány

okat elıállította, illetıleg a ba

rang

olás

ok kéz

ikön

yvet kidolgo

zta) A

no

rvég

ok,

franc

iák

vagy

japá

nok

kialak

ította

k már

erre

meg

felelı

tech

niká

kat, így ma már te

rvez

hetı, k

ezelhe

tı a problém

a.

Kíván

t és

Nem

kíván

t sz

abad

idı

� Aka

rva, a

karatla

nul az

embe

rekn

ek e

gyre töb

b szab

adideje

lesz. Az

egy

re

nagy

obb

term

elék

enység

-igén

y kö

vetkez

tébe

n a

Cha

plin „Mod

ern

Idık

” c.

filmjébe

n látott

mun

kás-im

ázs

tova

tőnı

ben

van, é

s he

lyette e

gyre ink

ább

keresik a mun

kaad

ók, v

állalkoz

ók az alka

lmaz

ottban

az „Embe

ri Tı

két”. Ehh

ez

egyre

képz

ettebb

, ön

mag

át,

képe

sség

eit

ismerı

egés

zség

es és

lelkileg

kieg

yens

úlyo

zott mun

kavá

llalókra va

n szük

ség.

� G

ondo

ljuk

végig, h

ogy

átlag

napi 9

0 millió

óra

szab

adidıv

el k

ell tudn

ia a

z ország

nak értelm

esen

gaz

dálkod

nia, Bud

apes

tnek

kb. 153

0000

0, Vác

nak 30

0-32

0 ez

er ó

ráva

l, a

Dun

a-szoros

térsé

géne

k 27

0000

, Nag

ymaros

nak

4050

0 óráv

al. Ez

nap

onta 1

1250

nap

nyi é

rtelm

esen

eltö

ltend

ı szab

adidı-ke

resletet

jelent csak

a

közvetlen

környé

ken! Ez

ek na

gyrészt ma

más

hol ke

rülnek

kielég

ítésre.

� Ehh

ez

szük

sége

s a

meg

növe

kede

tt szab

adidı

haszno

s,

ered

mén

yes

felhas

ználás

a, teh

át e

lıtérbe

kerül a

szab

adidıv

el való

báná

s, g

azdá

lkod

ás.

Létre

jön eg

yfajta sza

badidı

mun

kaetika, ami a

zt je

lenti, ho

gy a m

unka

vállaló

szab

adidejéb

en fe

jleszti mag

át, n

öveli h

umán

ene

rgiáját, tıké

jét.

MELLÉKLETEK

41

SZAB

ADID

İ ELT

ÖLT

ÉS MEGOSZL

ÁSA A KÜ

LÖNBÖZİ

ORSZ

ÁGOKB

AN

Kom

mun

ikác

ió és sz

állít

ás

� Az

áruk

szá

llításá

nak jelentıs

ége

gyorsa

n csök

ken. A

szá

llítási tec

hnológ

ia

fejlıdé

séne

k ha

tása

még

szinte

be sem

látha

tó táv

latoka

t ny

it a

szem

élye

k szállítás

ában

. Az intellig

ens au

tók fejlesztése

még

csa

k ép

pen elke

zdıd

ött, a

nagy

sebe

sség

ő földi s

zállítás, a gyo

rs, é

s kis kö

vetési tá

volság

ban kö

zlek

edı

elıv

áros

i rend

szerek

, az

au

tomatizált

tömeg

közlek

edés

, mind

elérhe

tı

köze

lség

ben lévı

, már bev

ált tech

nológiák

. A

dece

ntralizác

ió tov

ább nö

veli a

közlek

edés

igén

yét m

ind ce

ntrálisan

(su

gár irá

nyba

n), m

ind orbitálisan

(érintı,

harántoló irá

nyba

n).

� A kom

mun

ikác

iós igén

y nö

veke

dése

elıtérbe ho

zza az

immateriális (ötlet és

inform

áció)

szállítás

ok elek

troniku

s mód

jána

k kitelje

sedé

sét

(telematikai

rend

szerek

, videó

-kon

ferenc

iák, egy

új v

irtuá

lis vilá

g, világh

áló jön létre

öná

lló

„törvén

yekkel”).

Tech

nológia fü

ggıs

ég

� A tudá

shoz

, inform

ációho

z, ötlethez

jutásn

ak,

a világ

és az

em

ber

fenn

tartá

sána

k nö

vekszik

a tech

nika

-függ

ıség

e.

Apáink

még

a

villany

kapc

solóva

l ism

erke

dtek

, ma már m

inde

nki k

is elektromérnö

k ho

zzájuk

ké

pest.

Gon

doljuk

csak

el,

hogy

ko

mmun

ikác

iós

kapa

citásu

nk,

vagy

há

ztartásm

ened

zselés

i poten

ciálun

k milyen

elkép

esztı mértékb

en m

egnı

tt az

alka

lmaz

ott tech

niká

k kö

vetkez

tébe

n. M

inde

n em

bernek

meg

kell tanu

lnia

ezek

kel a

tech

niká

kkal érte

lmes

en bán

ni, e

zeke

t has

ználni, k

ihas

ználni.

0 10 2

0 3 0

40 5

0 6

0 7

0 8

0 9

0 100

Ausztria

0 10 2

0 3

0 4

0 50 6

0 7 0 80 9

0 100

Japán

0 10 2

0 3

0 4

0 5

0 6

0 7

0 8

0 9

0 100

Magyarország

MELLÉKLETEK

42

Tudá

s - és

Info

rmác

ió- Gaz

dasá

g kialak

ulás

a

� A gaz

dasá

g sú

lypo

ntja a prim

er fo

rráso

któl (mez

ıgaz

dasá

g) ván

dorol a

z ipari

term

elés

be,

majd

a szolgá

ltatáso

khoz

és

ma

már tart

a Tu

dás-iparba

: taná

csad

ás, ku

tatás, k

i- és

tov

ábbk

épzé

s és

kom

mun

ikác

ió. Az

„életfogy

tig

tanu

lás” a jö

vıbe

n meg

határozó

lesz, a vá

ltozá

sok felgyo

rsultak és

ezt csa

k álland

ó tová

bbké

pzés

sel lehe

t ko

mpe

nzálni. Ak

i meg

áll,

lemarad

! Minde

z a

negy

edik sze

ktor gyo

rs m

egerıs

ödés

ét hoz

za, a

z inform

ációszolgá

ltatás eg

yre

nagy

obb teret n

yer. A

„tudn

i, ho

gyan

” eladh

ató term

ékké

válik. A

z inno

váció a

túlélést fo

gja jelenten

i. A ga

zdas

ágna

k inno

válódn

ia kell!

Hatalom

a tud

ás és ko

mmun

ikác

ióké

pess

ég által

�

A ha

talom a

jöv

ıben

nem

a telek

tulajdon

on (feud

alizmus

) és

a p

énze

n (kap

italizmus

), ha

nem inká

bb a

pszich

ikai tudá

son, a

kariz

matikus

ké

pesség

en, a

döntı

men

tális k

épes

sége

ken, a

dialógu

skép

essé

gen, a

ko

mmun

ikálni tu

dáso

n fog alap

ulni.

Érték

és jelent

ésre

ndsz

erek

�

Minde

zzel pá

rhuz

amos

an meg

válto

znak

az

értéke

k. A

tradicion

ális

alap

okka

l, mint p

l. a va

llás, a tu

domán

y, ellentétbe

kerül ann

ak m

egíté

lése

, ho

gy

mi

a kívá

natos

és

jó

a jövı

szem

pontjábó

l (ezt

hívjuk

értékváltozá

snak

), ille

tve

meg

válto

zik lassan

ann

ak b

elátás

a, h

ogy mi az

igaz

(ezt hívjuk jelentés

válto

zásn

ak).

�

A ké

tfajta

változá

s eg

yütte

sen be

folyás

olja a világh

oz való ho

zzáá

llásu

nkat,

(fenn

tarth

ató

világ

szem

ben

a ko

rább

i funk

cion

áló

világg

al),

alak

ítja

gond

olko

dásm

ódun

kat

és ku

ltúránk

at.

(A térség

ben

folyó

polémia a

bevá

sárló

közp

ontok, h

ipermarke

tek

helyes

ségé

rıl,

kívá

natosság

áról m

ár

enne

k a

jelentés

és

értékváltozá

snak

a

term

éke. A

fogy

asztás

, az

életigen

lés hívı

i a változá

st aka

rók és

a hag

yomán

yost m

egırizni kíván

ók,

a tra

díciók

ban meg

állapo

dotta

k kö

zötti örök értékvita

mai kivetülés

e. Aho

gy

Mac

hiav

elli

mon

dta

volt

ides

tova

50

0 év

e: „Aki meg

újíta

ni ak

arna

, minda

zoka

t ellens

égén

ek tud

hatja

, ak

ikne

k a

régi körülmén

yek kö

zött

jól

men

t”)

MELLÉKLETEK

43

Az értékv

áltozá

s folyam

atáról - Vá

ltozá

sok 3 fázisb

an elbes

zélve

1. fá

zis 18

. sz

ázad

ig

2. fá

zis 19

70/75-

ig

3. fá

zis 19

75-tı

l

Gaz

dasá

g meg

határozó

Mez

ıgaz

dasá

g Ipar

Inform

áció

Embe

r meg

határozó

Erı az

Érte

lem elıtt

Értelem az Intuíció

elıtt

Alko

tás és

Fejlesz

tés az

Intuícióna

k és

Énn

ek

kösz

önhe

tı

Tuda

t Növ

ekvı

Sz

éles

edı

Kiép

ülı

Gon

dolkoz

ás

Irrac

ioná

lis és

racion

ális

Túl rac

ioná

lis

Telje

s

Irány

ultság

Múltba

Jelenb

e Jö

vıbe

Kap

csolat az Idıv

el

Sok idı

Semmi idı

Idıtıl fü

ggetlen

Kap

csolat az Em

berrel

Nyitott

Izolált

Spon

tán

Kap

csolat a

Társad

alom

hoz

Cso

porto

sodá

s Tö

meg

Sz

elek

tív hálóz

at

Körny

ezetprob

lémák

Idıjárás

-ka

tasz

trófák

Vízs

zenn

yezé

s Globá

lis

környe

zetsze

nnye

zés

Foglalko

zás meg

határozó

Te

rmés

zet

Gép

Inform

atika / rob

otok

stb.

Mun

kavá

llaló

Földmőv

es

Mun

kás

Alka

lmaz

ott / sza

badfog

l.

Mun

ka értelme (prim

er)

Élelem

Pé

nz

Értelem / kielég

ülés

Mun

ka kife

jezı

dése

Mun

ka sza

badidı

né

lkül

Mun

ka sza

badidı

ellen

Szab

adidı a mun

kána

k kö

szön

hetı

Foglalko

zás tartam

Gen

erác

ióko

n ke

resz

tül a

zono

s Életen

keres

ztül

azon

os fo

glalko

zás

Sok foglalko

zás

Ered

mén

yess

ég alapja

Hód

ítás / ö

röklés

Pé

nz

Párbes

zéd-ko

mmun

ikátor

Szerve

zet

Autark (ö

nellá

tó)

Közp

onti

Dec

entra

lizált

Irány

ítás

Hıs

ök

Hatalom

/ Autoritá

s Ka

rizma / T

udás

Hatalom

Kise

bbsé

g Ke

vese

n So

kan

Inform

ációáram

lás

Strukturálatlan

Fentrıl lefelé

Alulról felfelé

Info-áramlási problém

ák

Nincs

kép

zés

Cen

zúra

Túlcso

rdul

Válto

záso

k idıigé

nye

Évsz

ázad

ok

Több

mint s

záz év

10

-15 év

�

Minde

zen a 6-10

jelentıs

(i) g

azda

sági, (ii) te

chno

lógiai, (iii) dem

ográfia

i és

(iv) p

olitika

i változá

son túl - ami felöleli m

ég a nem

zetköz

i migráció3, a

kelet-

európa

i átalak

ulás

, ille

tve

a szállítás

i és

inform

ációtech

nológiák

és

inform

ációga

zdas

ág fejlıdé

sén

túl az

ide

ológ

ia fejlıdé

sét,

a fenn

tarth

ató

környe

zet és

város

, a szoc

iális stru

ktúrák

körét - van

egy

kak

ukktojás

nak

tőnı

elem, am

elye

t minde

zidá

ig n

em ho

ztun

k elıtérbe

, pe

dig

nagy

on

jelentıs

szerep

e va

n a

jövı

ben

éppe

n az

inform

ációs

társad

alom

kialak

ulás

a ok

án: é

s pe

dig ez

a rek

lám és prom

óció köv

etke

ztéb

en tö

rténı

fellend

ülés

, aza

z az

ú.n. B

OOST

ERISM.

�

Enne

k a

marke

ting

mun

kána

k a

lehe

tısé

gei,

felhas

ználás

a és

a h

atás

a Nag

ymaros

fellend

ítésé

ben

már inká

bb a

meg

valósítás

tervez

ésén

ek

területére es

nek, de

alap

vetıen

fontos

a

búszteriz

mus

(boo

sterism)

lehe

tısé

geinek

fel-, és elismerés

e, hisze

n na

gyrész

t eze

n alap

ul m

agán

ak

a stratégiai te

rvez

ésne

k, a jö

vıké

palkotás

nak is a filozó

fiája.

3 nép

essé

gván

dorlá

s

MELLÉKLETEK

44

II. M

ELLÉ

KLE

T

MELLÉKLETEK

45

MELLÉKLETEK

46

MELLÉKLETEK

47

III. M

ELLÉ

KLE

T

MELLÉKLETEK

48

Alapító okirat

(tervez

et)

„Nag

ymaros

i Turizmus

Egy

esület”

(Az an

gol T

rust-ok – bizo

mán

yosi sze

rvez

etek

– m

intájára, d

e a ha

zai

szab

ályo

zás fig

yelembe

vételéve

l kidolgo

zott go

ndolatindító ja

vaslat)

A Nag

ymaros

i Turizmus

Egy

esület tag

jai a

z eg

yesü

leti jogról szó

ló 198

9. évi II.

törvén

y alap

ján

mők

ödı

demok

ratikus

önk

ormán

yzattal mők

ödı, p

olitika

men

tes

társad

almi

szerve

zetet

hozn

ak

létre

Nag

ymaros

Vá

ros

ideg

enforgalmi

potenc

iáljána

k fellend

ítése

, eg

y fenn

tarth

ató

turiz

mus

gazd

aság

felté

teleinek

meg

teremtése

érdek

ében

.

1 §

(1) A

z eg

yesü

let n

eve: Nag

ymaros

i Turizmus

Egy

esület

(2) A

z eg

yesü

let s

zékh

elye

: 262

6 Nag

ymaros

……….

(3) Az

Egy

esület h

atároz

atlan

idıre

jön

létre

. Az

Egy

esület n

yitott, a

hhoz

bárki

szab

adon

csa

tlako

zhat

(4) A

z Eg

yesü

let tev

éken

ység

ét

(5) A

z Eg

yesü

let b

élye

gzıje:

2 §

(1) A

z Eg

yesü

let c

élja:

•

Jól á

tgon

dolt, hos

szú távo

n is életkép

es turizmus

-term

ék kialakításá

nak,

meg

teremtésé

nek elıs

egíté

se

•

A he

lyi é

rtéke

k piac

i érté

kesítésé

nek elıs

egíté

se

•

A ke

resked

elem

és

a szolgá

ltatás

színvo

nalána

k javítása

, minıs

égi,

a telepü

lés arcu

latáho

z jól illeszke

dı kínálati spe

ktrum kialakítása

•

A ke

resked

elem

és

a

vend

églátás

területén

tevé

keny

kedı

he

lyi

vállalkoz

ók össze

fogá

sána

k, egy

üttgon

dolkod

ásán

ak elıse

gítése

•

A hián

yzó turiz

mus

-sza

kérte

lem m

egteremtésé

nek elıs

egíté

se

•

Vend

égvá

ró, k

ulturális program

kíná

lat b

ıvíté

se

MELLÉKLETEK

49

•

Egység

es turiz

mus

ad

atbá

zis

létre

hozá

sa és

frissíté

se,

folyam

atos

ke

reslet-piaci elemzé

s ké

szíté

se

•

Az

ideé

rkez

ı turis

ták

hatéko

nyab

b inform

álás

a érde

kébe

n ak

tív

marke

ting-tevé

keny

ség

folytatása

(Túrafüz

et /

Barang

oló

kiad

vány

, térkép

ház, in

form

ációs iro

da fe

lállítása

stb…)

(2) A

z Eg

yesü

let a

fent m

egfoga

lmaz

ott c

élok

at az aláb

biak

seg

ítség

ével éri el:

•

A fejlesztése

khez

finan

szíro

zási forráso

kat szerve

z, p

ályá

zatoko

n ve

sz

részt

•

Inform

ációs és

propa

gand

a tevé

keny

sége

t vég

ez

•

Közrem

őköd

ik a

rend

ezvé

nyek

szerve

zésé

ben, ille

tve

felkarolja és

támog

atja az új kez

demén

yezé

seke

t

•

A turis

ztikai tö

rekvés

eket és érde

keke

t tám

ogatja

•

Rés

zt ves

z a turiz

mus

infra

struktúra fejlesztésé

ben

3 §

(1) Az

Egy

esület ta

gja lehe

t az

a termés

zetes va

gy jo

gi sze

mély, aki a belép

ési

nyilatkoz

at kitö

ltésé

vel é

s aláírásá

val e

lfoga

dja az

Egy

esület Alaps

zabá

lyza

tát,

célkitő

zése

it, valam

int rend

szeres

en rés

zt ves

z az

Egy

esület m

unká

jába

n. A

tags

ági viszon

y a

tagd

íj be

fizetés

ével, a

belépé

si n

yilatkoz

at kitö

ltésé

vel és

aláírásá

val jön

létre

.

(2) E

gyes

ületi tag

lehe

t:

•

Alap

ító ta

g

•

Ren

des tag

•

Tiszteletbeli tag

•

Pátro

ló ta

g (jo

gi sze

mély)

(3) A

tags

ági viszo

ny m

egszőn

ése:

•

Kilépé

ssel

•

Kizá

rással*

•

A tag ha

láláva

l vag

y jogi sze

mély es

etén

jogu

tód né

lküli m

egszőn

ésse

l

* Am

enny

iben

a kizárás

elleni határoz

at ellen az

Egy

esületi tag

a T

aggy

őlés

hez

fellebb

ez,

vagy

a

Tagg

yőlési Határoz

at ellen

bírósá

gi pa

nassza

l él,

a fellebb

ezés

i idıs

zak

alatt,

illetve

a pa

nasz e

lbírá

lásá

ig a

tag

sági v

iszo

ny

szün

etel.

(4) A

kilépé

si szá

ndék

ot az Elnö

kség

hez írá

sban

kell be

nyújtani, am

ely csak

a

keresked

elmi é

v lejártá

t köv

etıe

n vá

lhat érvén

yesé

.

4 §

(1) Alapító tag

az a

term

észe

tes va

gy jog

i szem

ély, a

ki a

z Eg

yesü

letbe

2005

. ……-ig

be

lépe

tt. Az

Alap

ító tago

k foga

lmaz

zák

meg

, ho

zzák

létre

az

Eg

yesü

let E

tikai Kód

exét.

(2) R

ende

s tag az

, aki az 1 § (2) é

s (3) b

ekez

dése

alapján

részt v

esz az

Egy

esület

mun

kájába

n, és eleg

et te

sz ta

gdíjfizetés

i köteles

ségé

nek.

(3) T

iszteletbe

li tag az

, akit a

z Elnö

kség

az Eg

yesü

letben

kife

jtett mun

kája alapján

an

nak vá

laszt.

(4) Pártoló tag

az a term

észe

tes va

gy jo

gi sze

mély, amely az

Egy

esület any

agi

támog

atás

át vállalja egy

üttm

őköd

ési m

egállapo

dás alap

ján.

MELLÉKLETEK

50

5 §

(1) A

tago

knak

az 5 § (2) b

ekez

désé

ben meg

határozo

tt ka

tegó

riák szerint tag

díjat

kell fizetniük

, melyn

ek össze

gét a

z Eg

yesü

let T

aggy

őlés

e ha

tároz meg

.

(2) A

tagd

íj vo

natkoz

ásáb

an az aláb

bi kateg

óriák kü

lönb

öztetend

ık m

eg.

A.) V

endé

glátóipa

r

• Sz

állásférıh

elye

k

• Fize

tıve

ndég

látás

• Ve

ndég

látás

B.) K

eres

kede

lem

• Nag

ykeres

kede

lem

• Kiskeres

kede

lem

• Kisipa

r

C.) Önk

ormán

yzat

D.) Eg

yéb kö

zintéz

mén

y

E.) M

agán

szem

ély

F.) E

gyéb

AZ EG

YESÜ

LET SZ

ERVE

ZETI F

ELÉP

ÍTÉS

E

6 §

Az Egy

esület az aláb

bi sze

rvez

etek

kel ren

delkez

ik:

a.)

Tagg

yőlés

b.)

Elnö

kség

7 §

A Taggyőlés

(1) A

z Eg

yesü

let leg

fıbb

dön

tésh

ozó szerve

a Tag

győlés

(2) A

Ren

des Ta

ggyő

lést a haték

ony elıreh

alad

ás érte

lméb

en neg

yedé

vente ke

ll ös

szeh

ívni,

melyn

ek idıp

ontjá

ról

a tago

kat

elız

etes

en írá

sban

ke

ll értesíteni.

(3) R

endk

ívüli T

aggy

őlés

t kell ö

ssze

hívn

i:

a.) h

a bá

rmilyen

okb

ól az Elnö

kség

ezt szü

kség

esne

k tartja

b.) ha

a ren

dkívüli Ta

ggyő

lés ös

szeh

ívás

át a

z Eg

yesü

let tagjaina

k több

, mint e

gyha

rmad

a – a na

pirend

pon

tos meg

jelölésé

vel –

írás

ban ké

ri az

Elnö

kség

tıl.

(4) A

rend

es é

s rend

kívü

li Ta

ggyő

lést (tová

bbiakb

an: Ta

ggyő

lés) a

z Eg

yesü

let

Elnö

ke hívja össze

. Az írá

sbeli m

eghívó

tarta

lmaz

za a ta

ggyő

lés he

lyét és

idıp

ontjá

t, va

lamint a

nnak

nap

irend

jét.

(5) A

Tag

győlés

határoz

atké

pes, ha az

on az alap

ító és rend

es ta

gokn

ak le

galább

a

fele meg

jelent.

A Ta

ggyő

lése

n taná

csko

zási jogg

al a

párto

ló és

tiszteletbe

li tago

k is ré

szt v

ehetne

k.

(6) Határoz

atké

ptelen

ség es

etén

a T

aggy

őlés

t ug

yana

zon na

pirend

i jav

aslatta

l 8

napo

n be

lül újra ö

ssze

kell hívn

i. A

Tagg

yőlés

ekko

r - a

meg

jelentek

szám

ától fü

ggetlenü

l – m

inde

nkép

pen ha

tároza

tkép

es.

(7) A

Tag

győlés

re szó

ló m

eghívá

st a Tag

győlés

elıtt lega

lább

15 na

ppal koráb

ban

meg

kell külde

ni az Eg

yesü

let tag

jai szá

mára.

MELLÉKLETEK

51

8 §

(1) A

Tagg

yőlést az elnö

k, aka

dályoz

tatása

ese

tén az

alelnök

, am

enny

iben

ı is

ak

adályo

zva va

n a fıtitká

r vez

eti.

(2)

Nap

irend

en kívü

li ké

rdés

ek meg

tárgya

lása

és

a

napirend

es

etlege

s mód

osítá

sa felıl a

Tag

győlés

nyílt szav

azás

sal, eg

ysze

rő szó

több

ségg

el

dönt.

(3) A

Tagg

yőlésrıl m

inde

n es

etbe

n jegy

zıkö

nyve

t kell v

ezetni, a

melye

t az elnö

k,

valamint a

Tag

győlés

álta

l kijelölt ké

t tag

aláírá

sáva

l hite

lesít.

(4) A

jegy

zıkö

nyvn

ek ta

rtalm

aznia ke

ll a Ta

ggyő

lés he

lyét és idejét, a

meg

jelentek

szám

át

(jelenléti

ív

melléke

lve),

a ha

tároza

tkép

essé

g (vag

y ha

tároza

tkép

telens

ég) meg

állapításá

t, a na

pirend

i pon

toka

t, az

elhan

gzott

felszó

laláso

k, hoz

zászólás

ok érdem

i rés

zét é

s a ha

tároza

ttételi java

slatok

at.

(5)

Az Eg

yesü

let

Tagg

yőlésé

n résztvev

ı tag

kérheti ho

zzás

zólása

írá

sbeli

anya

gána

k jegy

zıkö

nyvh

öz tö

rténı

csa

tolásá

t.

(6) A

jegy

zıkö

nyve

k meg

ırzé

sérıl a

z Elnö

kség

gon

dosk

odik. A

jegy

zıkö

nyve

k 25

év

ig nem

selejtezh

etık

.

9 §

(1)

A Ta

ggyő

lés

a ha

tároza

tait

általába

n ny

ílt szav

azás

sal

és eg

ysze

rő

szótöb

bség

gel h

ozza

. Minde

n tag eg

y szav

azattal ren

delkez

ik.

(2) Titkos

sza

vazá

st kell e

lrend

elni, am

enny

iben

ezt a T

aggy

őlés

rés

ztve

vıinek

több

, mint e

gyha

rmad

a ké

ri. Jelen

bek

ezdé

sben

foglaltaka

t kell irány

adón

ak

tekinten

i sze

mélyi kérdé

sek tárgya

lása

során

is.

10 §

(1) A

Tag

győlés

kizárólag

os hatás

körébe

tarto

zik:

a.) a

z Elnö

kség

éve

s jelentés

ének

elfo

gadá

sa

b.) a

pén

zügy

i bes

zámoló elfoga

dása

c.) a

köv

etke

zı év mun

kaprog

ramjána

k elfoga

dása

d.) a

költség

vetés elfoga

dása

e.) a

tagd

íj meg

állapítása

f.) a pártoló ta

ggal (tag

okka

l) kö

tött meg

állapo

dáso

k elfoga

dása

g.) a

z Eg

yesü

let tulajdo

nát k

épez

ı inga

tlan elideg

eníté

se, m

egterhelés

e

h.) d

öntés az

Egy

esület aktív vag

yoná

nak ho

vatarto

zása

felıl

i.) dön

tés más

egy

esülettel, eg

yesü

letekkel való eg

yesü

lés felıl

j.) az alap

szab

ály meg

válto

ztatás

a, m

ódos

ítása

, kiegé

szíté

se

k.) a

z Eg

yesü

let tisztsé

gviselıine

k meg

választása

l.) az Eg

yesü

let felos

zlás

ának

kim

ondá

sa

(2) A

kizá

rólago

san Ta

ggyő

lési hatás

körbe tarto

zó ügy

ek köz

ül – a g.)

h.) i.) l.)

pontok

ban foglalt e

seteke

t kivév

e – a ha

táskört á

truhá

zhatja az Elnö

kség

re.

Az átru

házo

tt ha

táskörő üg

yekb

en hoz

ott d

öntése

krıl az Elnö

kség

bes

zámol

a Ta

ggyő

lésn

ek.

(3) Az

(1) b

ekez

désb

en m

egha

tározo

tt üg

yekb

en –

a g

.) h.) i.) j.) és

l.) po

ntok

kivé

teléve

l a Tag

győlés

egy

szerő szótöb

bség

gel d

önt.

(4) A

z elsı

bek

ezdé

s g.) h

.) i.) j.) é

s l.) pon

tjai e

setébe

n a Ta

ggyő

lés ké

tharmad

os

szótöb

bség

gel h

atároz

.

MELLÉKLETEK

52

11 §

Az Elnökség

(1) K

ét Tag

győlés

köz

ött a

z Eg

yesü

let ü

gyeit a

z Elnö

kség

intézi.

(2)

Az Elnö

kség

az

5

§ (2)

más

odik be

kezd

éséb

en felsorolt

érde

kszférák

, szak

területek tagjaibó

l deleg

ált s

zemélye

kbıl áll, akike

t az eg

yes érde

kszférák

ké

pviselıi ja

vaslata alap

ján a Ta

ggyő

lés vá

laszt. Az

Elnök

ség létszá

ma ……

fı.

(3) A

z Elnö

kség

tagjai köz

ül ja

vaslatot te

sz az elnö

k és

az alelnö

k szem

élyé

re.

(4) Az

Egy

esület tisztsé

gviselıi , v

alam

int az

Elnök

ség

tagjai tev

éken

ység

üket

ellens

zolgáltatás

nélkül

végz

ik

és

tevé

keny

ségü

kkel

végs

ı so

ron

a Ta

ggyő

lésn

ek tarto

znak

felelısé

ggel.

A tisztsé

gviselık

nek

az Eg

yesü

let

ügye

inek

intézé

se ka

pcsá

n felm

erült

és indo

kolt

kiad

ásait

az Eg

yesü

let

meg

téríti.

(5) Az

Elnök

ség szük

ség szerint, de

lega

lább

hav

onta tart ülés

eket. Az

Elnök

ségi

ülés

eket a

z elnö

k hívja

össze. A

meg

hívó

kat az

ülés

elıtt lega

lább

nyo

lc

napp

al ki k

ell k

ülde

ni. A

z elnö

kség

i ülés meg

hívó

jána

k tarta

lmaz

nia ke

ll az

ülés

helyét, p

ontos idıp

ontjá

t és a tervez

ett n

apire

ndet.

(6) Ren

dkívüli elnö

kség

i ülés

t lega

lább

az

elnö

kség

i tago

k 50

%-ána

k írá

sbeli

kérésé

re kell ö

ssze

hívn

i. Az

ilye

n ké

résn

ek tartalm

aznia ke

ll az

ülés java

solt

napirend

i változa

tát is.

(7) Az

elnök

ségi ülés ha

tároza

tkép

es, h

a lega

lább

az elnö

kség

i tag

ok 50%

-a je

len

van.

(8) Határoz

atké

ptelen

ség es

etén

az elnö

kség

i ülést ugy

anaz

on nap

irend

del n

yolc

napo

n be

lül ös

sze

kell hívn

i, ám

ebb

en a

z es

etbe

n az

ülés

a meg

jelentek

szám

ától fü

ggetlenü

l határoz

atké

pes.

(9) Az

elnök

ségi ü

lést a

8 §

(1) –

(5) b

ekez

dése

iben

fog

lalt

rend

elke

zése

ket

értelemszerőe

n ke

ll alka

lmaz

ni.

12 §

(1) A

z Elnö

kség

felada

t és ha

tásköréb

e az

alább

iak tarto

znak

:

a.) e

lıké

szíti és a Ta

ggyő

lés elé terje

szti

- az év

es je

lentés

t

- a pén

zügy

i bes

zámolót

- a köv

etke

zı év mun

kaprog

ramját

- a költség

vetés tervez

etét

b.) vé

greh

ajtja

a T

aggy

őlés

álta

l elfoga

dott

éves

költség

vetésb

en fog

lalt

felada

toka

t.

c.) a

z Eg

yesü

let ü

zleti tev

éken

ység

ének

elıké

szíté

se

d.) n

yilván

tartja az

Egy

esület ta

gjait

e.) k

ezeli a

z Eg

yesü

let v

agyo

nát

f.) a Tag

győlés

álta

l meg

szab

ott n

ormák

alapján

az eg

yes tago

k pé

nzüg

yi

hozzájárulás

ának

meg

állapítása

g.) a kö

ltség

vetésb

en nem

sze

replı

rend

kívü

li kiad

ások

eng

edélye

zése

a

Tagg

yőlés felé tö

rténı

utólago

s be

szám

olás

i kötelez

ettség

mellett.

(2) A

fenti felad

atok

ellátása

érdek

ében

az Elnö

kség

a Tag

győlés

álta

l elfo

gado

tt év

es költség

vetés felett rend

elke

zik.

13 §

(1) Harmad

ik s

zeméllyel s

zembe

n az

Egy

esületet a

z Elnö

k ké

pviseli,

ı irá

nyítja

tová

bbá

az e

lnök

ségi ü

lése

ket,

valamint a

Tagg

yőlést. Az

elnö

köt hiva

talból a

z Alelnö

k ké

pviseli.

Az e

lnök

eze

n jogo

sultság

át

eseten

ként m

ásra is

átruhá

zhatja, de

a m

egbízo

tt tevé

keny

ségé

ért

azza

l egy

etem

lege

sen felel.

MELLÉKLETEK

53

(2) Az

Egy

esület e

lnök

e az

elnök

ségi ü

lése

k kö

zötti idı

ben

általáno

s üg

yvez

etık

ént vé

gzi tevé

keny

ségé

t. Eb

ben

az idıs

zakb

an ho

zott

döntés

eiért a

z elnö

kség

nek be

szám

olni ta

rtozik.

(3) Az

Elnök

az elız

ı be

kezd

ésbe

n biztos

ított

hatásköréb

en tett minde

n tevé

keny

ségé

ért a

Tag

győlés

nek felel.

PÉNZÜ

GYI ELL

ENİRZÉ

S 14

§

(1) A

Tag

győlés

lega

lább

három

tagú

ellenı

rzı bizo

ttság

ot válas

zt.

(2) A

Pénz

ügyi e

llenı

rzı

bizo

ttság

teljes

körően

ellenı

rzi az

Egy

esület

pénz

ügyi és kö

nyve

lési te

véke

nysé

gét é

s arról íráso

s jelentés

t kés

zít a

Ta

ggyő

lés szám

ára. Az elszám

olás

i és az

egy

esületi é

v meg

egye

zik a

naptári é

vvel.

Z Á

RÓ R

ENDEL

KEZ

ÉSEK

15

§

(1) Minde

n olya

n ké

rdés

ben, a

melyrıl jelen

alapítólevé

l ne

m ren

delkez

ik, de

a

rend

elke

zése

inek

értelm

ezés

e tekintetéb

en

vita

támad

, a

Mag

yar

köztársa

ság

Alko

tmán

ya, és

az

egye

sülési jog

ról szóló

1989

. év

i II. tv.,

illetve a Po

lgári T

örvé

nykö

nyv rend

elke

zése

i az irá

nyad

ók.

(2) E

z az

alapítólevé

l az alak

uló ülés

álta

l történt elfo

gadá

s na

pján

lép ha

tályba

.

Nag

ymaros

, 200

5. …

………….

Hite

lesítık:

…………………………. …

……………………. …

………………………