4
TUDÁSELEMEK FIZIKÁBÓL ÉRETTSÉGIZŐK SZÁMÁRA I. Mechanikai alapismeretek 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás fogalma, meghatározása, kísérleti viszgálata, 4s 4t felismerése, sebesség fogalma, sebességvektor értelmezése, s - t, v - t grafikonok készítése és elemzése. 2. Egyenletesen változó mozgás Változó mozgás fogalma és meghatározása, kísérleti vizsgálata, 4v ∼4t felismerése, át- lagsebesség és pillanatnyi sebesség fogalma, kiszámításuk, gyorsulás fogalma és kiszámítása, s - t, v - t, a - t grafikonok készítése és elemzése, négyzetes úttörvény, változó mozgás a közlekedésben. Szabadesés, a nehézségi gyorsulás. Függőleges és vízszintes hajítások jellemzése, mennyiségi leírása. 3. Körmozgás forgómozgás kapcsolata a körmozgással. Az egyenletes körmozgás fogalma, kerületi sebesség, centripetális gyorsulás. Az egyenletes forgómozgás fogalma, kísérleti vizsgálata, szögelfor- dulás, 4ϕ ∼4t felismerése. 4. Tehetetlenség és tömeg Testek tehetetlensége, tehetetlenség törvénye, inerciarendszer fogalma, a tehetetlenség és a tömeg a "test - tulajdonság - mennyiség” fogalmi hármasban. A tömegnek mint a tehetetlenség mértékének kísérleti vizsgálata. A tömeg mértékegysége és a tömeg különféle elvek alapján történő mérése. 5. Lendület A mozgás és a mozgásállapot megkülönböztetése, a lendület fogalma és mennyiségi meghatározása. A lendületvektor. Zárt rendszer fogalma. Lendületmegmaradás-törvénye. Az erőhatás és az erő fogalma. Az erővektor. A hatásvonal és a támadáspont. Az erő mérése. Az erőlökés. Newton I.-III. törvénye. Eredő erő. Egyensúly fogalma 6. Különféle erőhatások és erőtörvényeik Az erőtörvény fogalma. A rugalmas erőhatás és erőtörvénye. A súrlódás és erőtörvényei. A közegellenállás és erőtörvénye. A gravitációs hatás és erőtörvénye. A nehézségi erő és erőtörvénye, a súly fogalma. A dinamika alapegyenlete. Kényszererők 7. Forgatónyomaték, merev testek egyensúlya Az erőhatás forgásállapot-változtató képessége. A forgatónyomaték fogalma. A forgási egyensúly dinamikai feltétele. Merev test fogalma, Párhuzamos hatásvonalú erők eredője, az erőpár. Tömegközéppont és a súlypont fogalma. A pontszerű és a kiterjedt merev test egyensúlya. Az emelő típusú egyszerű gépek. 8. Energia, energiaváltozások Az energiai fizikai fogalma és a jellemzői alapján történő meghatározása. Az energiameg- maradás törvénye. Az energia legfontosabb jellemzői. Az energiaváltozások két csoportja. Energiafajták (Helyzeti-, mozgási-, rugalmas-, mechanikai-, belső energia) Munkatétel. 1

fizika_temakorok

Embed Size (px)

DESCRIPTION

fizika témakörök

Citation preview

  • TUDSELEMEKFIZIKBL RETTSGIZK SZMRA

    I. Mechanikai alapismeretek

    1. Egyenes vonal egyenletes mozgs

    Az egyenes vonal egyenletes mozgs fogalma, meghatrozsa, ksrleti viszglata, 4s 4t felismerse, sebessg fogalma, sebessgvektor rtelmezse, s t, v t grafikonokksztse s elemzse.

    2. Egyenletesen vltoz mozgs

    Vltoz mozgs fogalma s meghatrozsa, ksrleti vizsglata, 4v 4t felismerse, t-lagsebessg s pillanatnyi sebessg fogalma, kiszmtsuk, gyorsuls fogalma s kiszmtsa,s t, v t, a t grafikonok ksztse s elemzse, ngyzetes ttrvny, vltoz mozgsa kzlekedsben. Szabadess, a nehzsgi gyorsuls. Fggleges s vzszintes hajtsokjellemzse, mennyisgi lersa.

    3. Krmozgs

    forgmozgs kapcsolata a krmozgssal. Az egyenletes krmozgs fogalma, kerleti sebessg,centripetlis gyorsuls. Az egyenletes forgmozgs fogalma, ksrleti vizsglata, szgelfor-duls, 4 4t felismerse.

    4. Tehetetlensg s tmeg

    Testek tehetetlensge, tehetetlensg trvnye, inerciarendszer fogalma, a tehetetlensgs a tmeg a "test - tulajdonsg - mennyisg fogalmi hrmasban. A tmegnek mint atehetetlensg mrtknek ksrleti vizsglata. A tmeg mrtkegysge s a tmeg klnfleelvek alapjn trtn mrse.

    5. Lendlet

    A mozgs s a mozgsllapot megklnbztetse, a lendlet fogalma s mennyisgi

    meghatrozsa. A lendletvektor. Zrt rendszer fogalma. Lendletmegmarads-trvnye.Az erhats s az er fogalma. Az ervektor. A hatsvonal s a tmadspont. Az ermrse. Az erlks. Newton I.-III. trvnye. Ered er. Egyensly fogalma

    6. Klnfle erhatsok s ertrvnyeik

    Az ertrvny fogalma. A rugalmas erhats s ertrvnye. A srlds s ertrvnyei.A kzegellenlls s ertrvnye. A gravitcis hats s ertrvnye. A nehzsgi er sertrvnye, a sly fogalma. A dinamika alapegyenlete. Knyszererk

    7. Forgatnyomatk, merev testek egyenslya

    Az erhats forgsllapot-vltoztat kpessge. A forgatnyomatk fogalma. A forgsiegyensly dinamikai felttele. Merev test fogalma, Prhuzamos hatsvonal erk eredje,az erpr. Tmegkzppont s a slypont fogalma. A pontszer s a kiterjedt merev testegyenslya. Az emel tpus egyszer gpek.

    8. Energia, energiavltozsok

    Az energiai fizikai fogalma s a jellemzi alapjn trtn meghatrozsa. Az energiameg-marads trvnye. Az energia legfontosabb jellemzi. Az energiavltozsok kt csoportja.Energiafajtk (Helyzeti-, mozgsi-, rugalmas-, mechanikai-, bels energia) Munkattel.

    1

  • 9. Munka, teljestmny, hatsfok

    Munkavgzs s a munka fogalma. Munka kiszmtsa. Klnfle folyamatok kzbenvgzett munka kiszmtsa. Teljestmny, s a hatsfok fogalma s kiszmtsa. Munkavgzsegyszer gpekkel.

    10. Mechanikai rezgsek

    Rezgs fogalma. Harmonikus rezgs fogalma s jellemzi. A harmonikus rezgmozgss az egyenletes krmozgs kapcsolata. A harmonikus rezgmozgs dinamikai felttele.Rezgsid fogalma s kiszmtsa. Rezg rendszer energiaviszonyai. A fonlinga ksrletivizsglata s a lengsid. A csillaptott s a csillaptatlan rezgs. Szabad rezgs, csatoltrezgs, knyszerrezgs, rezonancia.

    11. Mechanikai hullmok

    A hullm fogalma. Hullmfajtk. A harmonikus hullm fogalma s jellemzi. A polariz-ci. A hullmok visszaverdse, trse s teljes visszaverdse. A vonal menti hullmokinterferencija. Az llhullmok s keletkezsi feltteleik. A felleti hullmok s azokinterferencija. Az elhajls jelensge. Huygens-Fresnel elv. Hanghullmok keletkezse sjellemzi.

    II. Htani alapismeretek

    1. A testek htgulsa. Gzok llapotvltozsai

    A hmrsklet mrsnek fizikai alapjai. Hmrk ksztse. Celsius- s Kelvin skla kapc-solata. A szilrd testek lineris s trfogati htgulsa. A testek srsgnek hmrsk-lettl val fggse. A gzok llapotjelzi. llapotvltozsok lersa. Idelis gz fogalma.Izobr- (p = lland), izochor- (V = lland), izoterm (T = lland) llapotvltozsok.A gzok llapotegyenlete. llapotvltozsok brzolsa p V skon.

    2. Az anyag atomos felptse

    Az atomhipotzis s bizonytkai. A rszecskk anyagmennyisge, molris mennyisgek.A rszecskk tmegnek s mretnek meghatrozsa. A modellalkots alapfeltevsei. Azidelis gzok rszecskemodellje. A gzok nyomsnak s llapotvltozsainak molekulrisrtelmezse.

    3. A htan I. s II. fttele

    A testek bels energija. Idelis gz bels energija. Hkzls s trfogati munkavgzs.Az I. fttel matematikai alakja idelis gzoknl. Testek hkapacitsa s fajhje. Azidelis gzok ktfle fajhje. A gzok specilis llapotvltozsainak energiacserje. Reverz-ibilis s irreverzibilis folyamatok. A termikus folyamatok lehetsges irnya, a htan II.fttele. A msodfaj perpetuum mobile.

    4. Halmazllapot-vltozsok

    Testek hromfle halmazllapota. A szilrd testek s folyadkok molekulris szerkezete.Halmazllapot-vltozsok molekulris rtelmezse. Energiaviszonyok. Az energiacserkrtelmezse az I. fttel alapjn. A leveg pratartalma, csapadkkpzds.

    2

  • III. Elektromgnessg

    1. Elektromos tlts, elektromos mezElektromos llapot, pozitv s negatv tlts. Vezetk, szigetelk. Coulomb trvnye,az elemi tlts. A tltsmegmarads trvnye. Az elektromos mez fogalma. Elektro-mos trerssg fogalma. Fluxus fogalma. Az elektromos feszltsg. A pontszer tltselektromos mezjnek szemlltetse: Trerssg, ervonalak s fluxus a pontszer tltsmezjben.

    2. Vezetk az elektrosztatikus mezbenElektromos tltsek, trerssg, feszltsg a vezetn. Cscshats. Elektromos rnykols.A kondenztor fogalma. Kapacits fogalma. Kondenztor energija. Kondenztorok agyakorlatban.

    3. Egyszer ramkrk jellemzseElektromos ram s az ramerssg fogalma. Az ramkr rszei. Az ramforrsok. Azramerssg s a feszltsg mrse. Az ram hatsai. Az elektromos ellenlls fogalma.Ohm-trvnye. Mitl fgg a fmes vezet ellenllsa? Az elektromos munka s teljest-mny fogalma s meghatrozsa. Soros s prhuzamos kapcsolsokra vonatkoz sszefg-gsek.

    4. ramvezets tpusaiFmek ramvezetsi modellje. A fmes vezetkben foly ram hatsai. Elektrolit fogalma.Elektrolitok ramvezetse. Elektrolzis. Akkumultorok. Elektromos ram vkuumban.Sajtvezets s szennyezses vezets a flvezet kristlyokban. Egyrteg, Ktrteg shromrteg flvezetk.

    5. Az idben lland mgneses mezMgneses alapjelensgek. Mgneses mez jellemzse: mgneses indukci, iindukcivon-alak, fluxus. Tekercs mgneses mezje. Mgneses mez hatsa ramvezetre. Lorentz-er.A Fld mgneses mezjnek szerepe. Mgneses eltrts katdsugrcsvekben.

    6. Elektromgneses indukciMozgsi indukci. Induklt feszltsg. Induklt ram. Lenz trvnye. Nyugalmi elek-tromgneses indukci, Faraday trvnye. nindukci. Mgneses mez energija.

    7. Vltakoz feszltsg, vltakoz ramVltakoz feszltsg s ram fogalma, fizikai jellemzi. Vltakoz ram hatsai. Ohmosellenlls. Teljestmny s munka a vltakoz ramkrben. Elektromos balesetvdelem.Elektromos energia felhasznlsa.

    8. Elektromgneses rezgsek s hullmokAz elektromos rezgkr s az elektromgneses rezgs fogalma. Az elektromgneses hul-lmok tulajdonsgai, felfedezse. Sznkp fogalma. A teljes elektromgneses sznkpvizsglata.

    IV. Fnytan

    1. Hullmoptika (A fny hullmtermszete)A fny hullmelmletnek kialakulsa. Fnysebessg mrse. Fnyvisszaverds. Fnytrs.Teljes visszaverds. Sznfelbonts prizmval. Fnyinterferencia. Fnyelhajls. Polariz-ci.

    3

  • 2. Geometriai optika

    Geometriai optika fogalma. Lekpezs jellemzi. Sktkr. Lekpezs trvnye. Homors dombor gmbtkrk. Gyjtlencse. Szrlencse. Mikroszkp. Tvcsvek. A szemlekpezsi hibinak korrekcija.

    V. Modern fizika, csillagszat

    1. Modern fizika szletse

    Planck kvantumhipotzise. Fnyelektromos jelensg. Fny ketts termszete. Fotoeffek-tus.

    2. Sugrzsok s az elektron felfedezse

    Rntgensugrzs felfedezse s jellemzi. A radioaktv sugrzsok felfedezse s fajti.Az elektron felfedezse, tltse s tmege. Thomson-fle atommodell. Rutherford-fleatommodell. Bohr-fle atommodell s feltevsei.

    3. Az elektron hullmtermszete

    Foton rszecskejellege. A de Broglie-fle anyaghullmok. Az elektron hullmtermszetnekksrleti igazolsa.

    4. Atommagok bels szerkezete

    Atommagok mrete s srsge. Atommag elektromos tltse s rendszma. Atommagoktmege s tmegszma. Nukleonok: Protonok s neutronok. Izotpok. A protonokelektromos tasztsnak s gravitcis vonzsnak viszonya. A nukleris klcsnhats sjellemzi. Atommagok ktsi energija. A ktsi energia mrse. Fajlagos ktsi energia.Magenergia.

    5. Radioaktv sugrzsok

    Radioaktv sugrzsok keletkezse. Bomlsi trvny. Felezsi id. Radioaktv bomlsisorok. Radioaktv sugrzsok ionizl hatsa. Sugrdzisok. Sugrvdelem. Termszeteshttrsugrzs. Mestersges magtalakts. Radioaktivits orvosi alkalmazsai.

    6. Magenergia felszabadtsa

    Nehz atommagok induklt maghasadsa. A hasadsos lncreakci ltrehozsa. Sz-ablyozatlan lncreakci. Szablyozott lncreakci, atomreaktorok. Atomermvek elvifelptse. Magfzi megvalsulsnak fizikai felttelei. Csillagok fzis energiatermelse.Fzis bombk. A fzis energiatermels elnyei.

    7. Csillagszat

    Naprendszer legfontosabb jellemzi. Nap s a bolygk kialakulsa. Nap bels felptse.A Hold jellemzi, holdfzisok, hold- s napfogyatkozs. Tejtrendszer. Galaxisrendszerek.Tgul univerzum. srobbans elmlete. Kozmikus anyagfejlds.

    4