64

A kam arák válaszfalai t. i. annyira közel állanak egym áshoz, h o gy a szomszédos kam arák n y erge i és lo- busai egym ásközé tolvák. ú g y h o gy a lobavonal m enté­nek nyom ozása éber szemet igén yel.

K ö ze leb b a hasrészhez és a köldökhöz, szintúgy mint az A m . H aidingerinél, könnyebb a lobavonal nyom ozása, miután a n y ergek és lobusok fa la ik k a l nem érintkeznek, de az oldallapok közepe fe lé ezek annyira közelednek, h o gy a fa lak egym ást érintik és e g yb efo ly n a k . D e ezen esetben is csak a köldök felé eső oldalon történik az érintkezés.

Ezen érintkezés következtében aztán szintoly a teker- vén y irányában húzódó vonalak m utatkoznak a kőm a­gon, m ilyeneket H auer F . az Am. Haidingerinél emlit.

Mind a m ondottakból következtethető, h o g y az itt leírt bakonyi faj rokonságban áll az Am. Haidingerí és Orbignianussal, m elyeket, mint mondám, M ojsisovics az álta la felállított és m ég közelebb okadatolandó „Sagece- rasu nemhez számit, s m elyhez enn élfogva valószín ű leg a mi fajunk is tartozik.

Méretele:á t m é r ő ................................................ 34 m. m.az'utolsó tekervény m agassága = 2 1 „ennek v a sta g sá g a . . . . = 7*5 „

Elöjövetel, a vizsgált példányok száma: Felső-Ors, K irá ly k ú t-v ö lg y , a Cer. R e itz i tartalm ú m észkőben 1.

Bátorkodom ezen fajt je les tagtársunk. Zsigm ondy Vilm os úr után elnevezni.

Irodalom.4 borostyánkő eljöveteléről a keleti tengeren.

Roth Lajos-tói.(Kőzöltetett a földtani társulat 1873. évi február hó 12-én tartott szak-

gyűlésén.

A legú jabb időben a m agyarhoni földtani társulat a „k g l. physik. ökonom ische G esellschaft zu K ö n igsb erg in P r .“ czímű társulattól e g y becses, a nevezett társulat által kiadott — iratok s külön lenyom atokból álló —

6 5

könyvküldem ényt kapott, m ely e lég érdekeset tartalm az, h o g y itt e g y rövidebb közlem énynek tá rg y á v á tétessék.

Bátorkodom az ez iratokban fo g la lt dústartalm ú an yagb ó l m indenekelőtt különösen e g y értekezést k i­em elve, azt kivonatban m egism ertetni. Ezen a „phys.- ökon. G esellsch aft“ iratainak 7-ik évfolyam ában 1866-ban m egjelent értekezésnek czim e a k ö v e tk e z ő : „D ie B ern­steinablagerungen und ihre G ew inn un g“ , szerzője dr, G . Berendt.

A z eg yetlen eg y vidék, hol a borostyánkő eddig eredeti fekhelyén találtatott és ta láltatik , a k eleti tengeren fekvő, s a porosz tartom ányhoz tartozó „Sam lan d.“ A n yugoti Sam land átlag 100— i2 o '-n yi m agas, m eredeken ereszkedő nyugoti és éjszaki tengerpartján t. i., mint legalsó 4— 5'-nyi vastag rétege e g y zöld hom oktöm eg­nek, m ely Zaddach tanár szerint glauconitdús, az ú g y ­nevezett „k ék fö ld “ v a g y „borostyán kő-fö ld“ jut nap­fényre. Ezen, a borostyánkő-darabokat többé-kevésbbé gazd agon tartalm azó réteg m ajd kevés lábbal a keleti ten ger színe fölött, majd ismét ezzel e g y szintben látszik, és, a hol e m agasságban hiányzott, egészen 40 lá b ig a tengerszín a latt talá ltatott töl. E 4— á'-nyi vastag, a borostyánkövet tartalm azó „k é k fö ld “ feküje eddig ú gy szólván m ég terra incognita, és lem élyesztett fúrlyukak csak azt a negativ eredm ényt szolgáltatták, miszerint ez a latt 18'-nyi m ély ség ig e g y m ásodik borostyánkövet tar­talm azó réteg nem következik .

A z em lített réteget fedő hom oktöm eg egész 5o'-ny* á tlagos va sta gsá g ig , alkotó részei á lta l félreism erhetlenül bizonyítja be hozzátartozását e g y és ugyanazon réteg- csoportozathoz, m elyet a szerző „b orostyánkő-kép let“ neve alatt fo gla l össze.

A szóban forgó hom ok részben vasoxyd h yd rat á lta l szilárdabb v a g y porhanyóbb hom okkővé, az ú gyn evezett „K ran tsch ich t“-té van m egkem én yedve. A borostyánkő­kép let e hom oktöm ege fölött, zavaratlan települési viszo­n yo k esetében a partlejtők legn ag y o b b részét képezve, e g y barnaszén-képlet hom okjai kö v etk ezn ek , m elyek a g y a g - (Letten) padocskák s itt ott valódi széntelepekké vált barnaszén-erecskék á lta l vann ak átjárva.

A zárrétegek v é g r e , m elyek tehát a parth egyek szélét s azoknak m agasságát képezik, változó va sta gsá g ­

66

bán negyedkori höm pölyök-, homok-, m árga- v a g y a g y a g ­ból (Lehm) állanak. E n egyedkori rétegekre itt ott m ég hom okbuczkák (Sanddünen) települnek, m elyek képződé­süket a m ostkornak köszönik.

A borostyánkövet tartálm azó réteg, v a g y is a k é k föld félbeszakadásokkal a Sam land legéjszaknyu gotibb végétő l, a brüsterorti jeltoronytól, kezdve a n yu g o ti part hosszában egészen „K ra x te p e lle n “ fa lvá ig , az éjszaki part m entében pedig egészen „N eukuhren“ felé k ö v e th e tő ; tehát ú g y szólván a Sam land egész éjszakn yugoti részé­nek a lap ját képezi. T o váb b , a Sam land belseje fe lé eddig m ég ism eretlen, úgyszinte a Sam land-on k ivü l sem ism e­rik sehol, sem a keleti ten ger partjain , sem pedig az ország belsejében, noha a legú jabb időben a kűri ten­geröbölben (kurisches Haff) eszközölt kotrozásokból (B a g ­gerungen) az érintett rétegnek a kűri tengeröböl partjai a la tti tovább-kiterjedésére lehet következtetni.

A Sam land éjszaki és nyugoti partjától a réteg m indenütt, hol a tenger felszínével e g y m agasságban v a g y fő leg a tengerszin alatt a parton ism eretes, ter- m észetszerint tovább terjed a vízszin a la t t ; és pedig odáig, hol nagyob b m élységben a tenger azt átszelte, kibúvása tehát nagyob b v a g y kisebb távo lság ra a part­tól m agában a keleti tengerben keresendő. E tengeralatti kibúvásban található tehát a keleti tenger partján m ég folyton k ivetett borostyánkőnek a forrása. Szüntelenül pusztít a tenger hullám zata e helyeken s e g y vih ar alkalm ával bevájja m agát a rétegbe, m elynek boros­tyán kö vét csek é ly fajsúlyánál fo gva, könnyedén veti k i a part felé.

H a ez a tenger á ltal k ivetett borostyánkő évszáza­dok, sőt, lehet mondani, évezredek óta a partlakosság álfal nem gyü jtetn ék, már e g y nem csekély m ostkori v a g y alluvial ré te g képződött volna, m ely többé kevésbbé bőven tartalm azná a belerétegzett borostyánkődarabokat. I ly m ostkori telepek különben té n y le g is találhatók, és p ed ig nem csak a tulajdonképi tengerfenéken, hanem e g ye s figyelem be nem vett, v a g y ezelőtt hozzáférhetlen, tehát m ég eddig k i nem zsákm ányolt parthelyeken is. Ilyen ek a „prökuls“-i és „pempen^-i b orostyánkő­te le p e k , hol 2— 5 láb n yi m élységben a „h aff“-rétek fekete lápföldje alatt a borostyánkövet tartalm azó ú gyn e­vezett „szem ét- fekszik, m ely nem más, mint a keleti tengerben oly g y a k o r i fucus.

67

Azonban épen o ly m ódon, mint ezt mai nap a keleti tenger teszi, a borostyánkő-képletet követő k é ­sőbbi harm adkorban is az akkori vizekn ek vájniok s roncsolniok kellett a k ék földnek m ár letelepült rétegén és az íg y kim osódott borostyánkövet az új képződm é­nyekben, és pedig az akkori partokon, a se k é ly vízben és sok h elyt a tenger fenekén is, ú jból le kellett rak- niok. í g y jött létre a sok fészekszerü borostyánkő-elő- jö vete l a már em litett barnaszén-képlet hom okrétegeiben. Ez a fészekszerü lerakodás a borostyánkő első áthelyez- tetésének eredm énye, tehát a harm adkor secundár-lera- kodásának tekintendő. R en desen az a g y a g ré te g e k közt települt, s Zaddach tanár által „csíkos hom ok“-nak neve­zett fekvetekben íordúl elő. A borostyánkő e fészekszerü betelepülése a barnaszén-képlet h o m o k jáb an , m elytől azonban a R etin it-elő jövetel a barnaszén-íe» és a barna- szén-nél jó l különböztetendö m eg, m essze a samiandi határon túl is van elterjedve.

M int a harm adkori barnaszén-képletkor, ú g y a k ö ­vetkező negyedkorban is, ism étlődött v a g y folytatódott az érintett kim osás és áthelyeztetés, azon külön b séggel azonban, h o g y itt a kék föld rétegéből való kim osáso­kon kívül a borostyánkőnek a barnaszén-képletből, tehát már m ásodlagos fekvetéből való újabb kim osatása, m e­hetett végbe.

E z esem ény eredm ényét a borostyánkőnek azon messze elterjedt, szinte fészekszerü elöjövetelei képezik, mint azok a p o ro sz , pom erániai, poseni és m árki dilu- vial-rétegekben, sőt m ég az egész éjszakném et alföldön is, e g y e s darabokban találhatók.

R endszerint tiszta diluviál-hom okban, és pedig az ottani vidéken „nordischer“ v a g y „S p ath san d“ neve alatt ismert, sok vörös földpát-szem cse á lta l jellem zett, hom okban fordulnak elő szenesedett fadarabok kíséreté­ben, ú gy mint ez utóbbiak mai nap is a borostyánkővel eg yü tt a hullám ok által k ivetve összetalálkoznak. A borostyánkő-betelepülések különben itt ott a Diluvium agyagos-m eszes rétegeiben, a diluviál-m árgában is jönnek elő, és általában a D iluvium rétegeiben sohasem h ián y­zanak egészen.

E réteg ek valam ennyi borostyánkő-előjövetele te­hát mint a n egyed ko r secundár-lerakodása különböz­tetendö m eg. I ly n egyed ko ri borostyánkő-fészkekben g a z ­d ag D anzig környéke, az ú gyn evezett „T u ch ler H aid e“ , hol messze elterjedéssel bírnak, továbbá az „O rtelsburg

6 8

és Johannisburg- közti vidék, s v é g r e m ég felemlítendő, ha nem is o ly n e v e ze te s , a borostyánkő-előjövetel a „N eum ark“ sternbergi kerületében, valam int e g y ilyen a „ H a v e 1“ -fo ly ó n fek vő „B rand enburg“ környékén. V é g re kerülnének sorra a már tent tá rg y a lt alluviál- v a g y mostkori borostyánkő-kivetések, és íg y kényszerítve látjuk m agunkat négy, a kor-, ú g y mint az előjövetel módjára nézve különböző borostyánkő-lerakodás m egkü­lönböztetésére ; ezek :

a borostyánkő-képlet prim är lerakodása a barnaszén-képlet secundär „ a D iluvium „ „

és az A lluvium v. a kel. tenger „ „

A mi a borostyánkő term elését illeti, ez különféle módon történik. A hullám ok által k ivetett borostyánkő v a g y a tengerparton szedetik föl, v a g y pedig egyenesen a hullám okból ragadtatik ki. H osszú , vaskapcsokkal ellátott rudak segélyével viharos időjárás alkalm ával a hullám okon a part felé hajtó moszat-tömeg, m elyben a borostyánkő könnyen m egakad, a partra húzatik, v a g y jobban, a m ennyire csak lehet a vízben álló em berek által zsákíorm a hálókba, az úgynevezett „K e sch e r“-ekbe fo gatik és a partra hozatik, hol a borostyánkő a fucusból k i lesz szedve. E g y más, rendesen jövedelm ezőbb, de csak ritkábban alkalm azható módot a borostyánkő nyerését illetőleg, az úgynevezett ..Bernstein-siechen“ képezi. A z első föltétel erre tökéletesen csendes te n g e r ; ez t. i. ilyenkor a part tőszom szédságában átlátszó-tiszta. A csen­desen fekvő v a g y csak igen lassan előre haladó csónak az e g y ik párkányával majdnem a víz felszínén nyugszik, a 4— 5 a csónakban levő em ber szorgalm asan vizsgálja a tenger fen ekét, és 15— 2o'-nyi hosszú nyársak és kapocsalakú v illá k segé lyéve l hálókba rakja a talált, többnyire nagyobb borostyánkő-darabokat, m inek m egtör­ténte után a hálókat felhúzzák a csónakba.

A n egyed ko ri, barnaszén-képlet- és borostyánkő­képlet borostyánköve v a g y egészen go'-nyi m ély ak- nácska (Duckelschacht) — , mint D anzig környékén, v a g y 30— 4o'-nyi m élységig feltakaró munka (Aufdeckarbeit) — által nyeretik.

A keleti tenger partján, t. i, a már többször érin­

6q

tett Sam land éjszaki és n yugati partján, „W arn icken “ , „ K l. K u h re n “, „R o sen o rt“ , „D irschkeim “ és „Gr.-H ub- nicken“ h e ly ségek vidékén m ég m ai nap m eglehetős nagyszerű m ivelés történik a va lódi k ék - v a g y boros­tyánkő-földre, hol ez k ü lb á n y á sza tila g , körülbelől oly módon vitetik végh ez, m int az a kőbányáknál szokás.

Jahrbuch der k. k. geól. R.-Anstalt 1 8 7 2 . X X I I . Bd. Nr. 2 , Nr. 3 , Nr. 4 . A pril— Dezember.

Ezen három füzetnek tartalm a a következő:

Il-d i k f ü z e t : •

1. G eologisch e U eb ersich ts-K arte d. österr. M onar­chie. (B latt IX , X I u. X II) V on F r. R itte r v. H auer.

2. Ü ber D islocationen im P íibram er Erzrevier. V on F . Posepny. (M it T afe l X ).

3. V om C zipka-B alkan. V o n F r. Schröcken stein , (Mit T afel X I).

4. A u s den T iro ler Central-A lpen. (A ufnahm sbe­richt). V on J. N iedzw iedzki.

M ineralogische M itth eilun gen:

1. Ü ber d. Vorkom m en v. K a lk sp a th in den Drusen­räum en des G ranits v. S triegau in Schlesien. V on M. W e b s k y in Breslau.

2. G uadalcazarit, ein neues M ineral. V on Th. P e- tersen.

3. B eobachtungen an B aryt, P yrrhotin, G old und Fluorit. V on R . H elm hacker.

4. A n alysen aus dem Laboratorium des H errn Prof. A . B auer.

5. D ie M eteoriten von Stannern, Constantinopel, S h ergo tty und G opalpur. Von G . Tscherm ak.

6. Ü ber die M ikrostructur der V esu v -L a v a vom Sept. 1871, M ärz u. A p ril (letzte E ruption) 1872. Von A . v. Inostranzeff.

7. F elsarten aus dem K au kasu s, V on G . Tscherm ak-8. N otizen: Pseudom orphose v. Friedek. — D er S u lz­

bacher Scheelit. — B orazit v. Stassfurt. - S ilb er v . Copiapo

7 0

I l l- ik f ü z e t .

1. D as G ebirgsland südlich G lina in Croatien, ein geol. Bericht. Von Dr. E . Tietze.

2. B e itra g z. Kenntniss d. A usdehnung des sog. N yfaner G asschiefers und seiner F lora. Von O. F eist­mantel.

3. Ü ber eigenthüm liche Störungen in den T ertiär­bildungen des W ien er B eckens u. über eine selbststän­dige B ew egu n g loser Terrainmassen. V on Th. Fuchs. (M it Taf. X I I — X V ).

M ineralogische M ittheilungen.

1. Ü ber den K aluszit, ein neues M ineral von K alusz. V on J. R um pf (Mit Taf. IV.)

2. E ntw icklung der H auptsätze der K rystallograph ieu. K rysta llp h ysik . V on A r. Brezina.

3. Beobachtungen an Löllingit, Granat, Chlorit. VonJ. Niedzw iedzki.

4. D ie M eteoriten des k. k. m ineralog. Museums am >. Okt. 1872. Von G. Tscherm ak.

5. Ü ber Staurolith. Dr. A . v. Lasaulx. (M it Taf. V.)6. C halkolit u. Zeunerit, nebst B em erkungen über

W alp urgin u. Trögerit. V on A . Schraub7. Ü ber die chem ische Form el des Epidots. Von C.

Ludw ig.8. N otizen: A natas mit R u til v. R auris. — A du lar

= A lb it v. Sulzbach. — K alu szit, Syngenit,

IV -ik f ü z e t :

1. D ie geologischen V erhältnisse des östlichen Thei- les der europäischen T ürkei. V on Prof. Dr. F. v. H och­stetten (Mit ein. geolog. K a rte in Farbendruck (X V I), u. einer T afel (X V II). Zw eite A btheilung.

2. G eologische Ü bersichtskarte der österr.-ungar. Monarchie. Von Fr. R itt. v. Hauer. Bl. TV. O stkar­pathen.

M ineralogische M ittheilungen :

1. D ie Insel Ischia, v. C. W . C. Fuchs.2. Zur Kenntniss der M inerale von Eule in B öh­

men. Von Fr. Babanek.3. Ü ber den G uadalcazarit. Von Dr. J. Burkart.

7 i

4- Ü ber die K rysta llfo rm des Pucherit vom Schnee­berg. V on M. W eb sk y . (Mit Taf. V I)

5. A n d esit von .St.-Egidi in Süd-Steierm ark. Von J. N iedzwiedzki.

6. A n alysen aus d. Laboratorium des H. Prof. E. Ludw ig.

7. N o tize n : N achtrag z. M ittheilung über Staurolith. — M ineralvorkom m en bei R eichenau. — K upferschaum v. Prein. — D. G lim m erkugeln v. H erm annschlag in M ähren. — Fundort des M ilarits.

Ve gye s e k .M. J. A legmélyebb artézi M t M issouri állam ban St.-

Louis m ellett a vízhiány-kérdés m egoldása czéljából m élyesztetett le e g y artézi kút és pedig, hogy ezen vá l­lalatnak sikere is le g y e n , egész 1230 m éterre (648.5°) k elletett fúrni. A víz azonban csak 31 m éternyire szál­lott lel a kút nyilása alá. A fúrás a Carbon-képlet réte­geib en vette kezdetét, keresztülhatotta a St.-Louis-féle m észkövet, következőleg a Silurképlet hom okkő-rétegeit és a dolomitot. 1152 m éternyi m élységben elérte a jege- czes kőzetet, m elyben a fúrás egész 1230 m éternyi m ély­sé g ig folytattatott.

480 m eter m élység ig a víz friss és tiszta, ezen pont a latt azonban a benne feloldott sók aránya növekedik és körülbelől 1078 m éternyi m élységnél eléri a m axi­mumot, hol 4°Baum é-t tartalm az; alantabb ezen arány csökken és 1095 m éternyire csak i° B .-v a l bir. E m élység­ben először akadtak szénsav- és kéntartalm ú vizekre, me­ly e k 41.7° C m elegséggel bírtak.

H a tekintetbe veszszük az ott uralkodó e g y évi középhőm érséket, m ely i3 °C , a hőfok minden 37,7 m. m élység után i°-k a l növekszik, A fú rlyu k átm érője torkolatánál 253 mm. és egész 320 m éternyire csövezve van , innen m élyebbre csak 100 mm. átm érővel bir. A fúrási m unkálatok 3 évet vettek ig é n y b e , anélkül h o gy valam i baleset félbeszakította volna és körülbelől 300.000 frankba kerültek. (Bolletino 1872. n . 12. sz.)

S. F . Vas-, horgany-, ólom- és rézércnek termelése a porosz államban 1870- és 1871-ben. Erről a következő schem aticus táblázat ad általában fö lv ilá g o sitá st: