Folyó és város - sze.huhtms/blog/ktdk/a01.pdf · Folyómenti kultúrák, egykor Az emberi történelem első kultúrái és azok települései, városai folyók mentén jöttek

Folyó és városMosoni-Duna és Győr

Horváth Tamás építész szakos hallgató dolgozataa Széchenyi István Egyetem 2006 őszén megtartottTudományos és Művészeti Diákköri KonferenciájáraKonzulens dr. Somfai Attila egyetemi docens

Dunaújváros - http://www.hid-egyesulet.hu/foto/keptar/latkep.jpg

Folyó és város

A folyó egy nagy kiterjedésű, természetes eredetű, felszíni vízáramlás. A folyók vízének utánpótlását a légkörben lezajló csapadékképződés biztosítja. A csapadék kisebb erekben, patakokban gyűlnek össze a domborzati viszonyok által meghatározott vízgyűjtő területről. A kisebb vízfolyások később a folyó főáramába csatlakoznak, mely az összegyűjtött vizet valamely nagyobb víztestbe, tóba, tengerbe vagy óceánba vezeti.

A víz a gravitáció erő hatására a felszínen kialakult lejtős csatornán, vagyis a medren lefele folyik. A csatorna alját mederfenéknek nevezzük. A folyó széleinél találhatók a partok.

http://en.wikipedia.org/wiki/River

A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. A városokban a letelepülők lakó- és munkahelye együtt található meg a kereskedelem, közigazgatás és a kultúra intézményeivel.

Városok alakultak ki szárazföldi és vízi utakmentén, illetve a nemzetközi kereskedelem útvonalai és csomópontjai, pl. kikötők hatására, de jellemzőek a nyersanyagbázisok (szén, vas, olaj, stb.) kitermelése körül kialakult városok is. Vannak továbbá olyan városok is, amelyek egyéb speciális okot szolgáltatnak az emberek tartós egy helyben tartózkodására (iskola, fürdő, hit).

http://hu.wikipedia.org/wiki/Város

Krka folyó - http://www.schefferj.ps.hu/images/Cro_Krka/KrkaFolyo1_800.jpg

Folyómenti kultúrák, egykor

Az emberi történelem első kultúrái és azok települései, városai folyók mentén jöttek létre.

Az ókori kultúrák gazdasága a mezőgazdasági termelésen alapult, melyhez elengedhetetlen az édesvíz közelsége. A mezőgazdasági területeken kereskedelmi csomópontok jöttek létre, melyeknél alakultak ki az első városok. Különösen kedvező helyzetűek voltak azok a városok, melyeken szárazföldi és vízi kereskedelmi útvonal is áthaladt. A városok lakossága a kereskedelem mellett a kézműiparból élt. A városokban űzött számos iparág felhasználta a folyók vizét, vagy a folyóvízben rejlő dinamikus energiát a technológiájában. A városlakók gyakran felhasználták a folyók vizét, hogy védelmük legyen a külső támadások ellen.

A folyóvizek funkcióiaz emberi felhasználástekintetében, egykor:

IvóvízÖntözővízKözlekedésSzállításIpari vízEnergiahordozóVédelem

Google Earth

Egyiptom[Nílus]

Mezopotámia[Tigris, Eufrátesz]

Indus-völgy

Gangesz-völgy

Kína[Jangce, Huangho]

Folyómenti kultúrák, ma

A folyóvizek funkciói az emberi felhasználás tekintetében, ma:

Ipari vízEnergiahordozóSzállításRekreáció, sportTurizmusKözlekedésÖntözővíz

Az első civilizációktól történelmünkben eltelt 4-6 évezred alatt az ember és természet viszonya sokban változott. A folyóvizek bizonyos funkciói teljesen feledésbe merültek, bizonyos funkciók pedig előtérbe kerültek. Például a közlekedésben, szállításban sokkal gyorsabb és kötöttségektől mentesebb eszközeink vannak. A mai haditechnika mellett egy folyó nem képes már védelmet adni. Ugyanakkor a folyóvizek máig megtartották energiahordozó és technológiai víz szerepüket. Viszont új funkció, hogy a mai városokban a rekreáció helyeivé válnak a folyópartok a városlakók és a turisták számára.

Rotterdam - Google Earth

A győri Mosoni-Duna partok, állapotjelentés

Győrt „a folyók városának” nevezik. Az elnevezés találó, mivel a városon több folyó folyik keresztül, és környezetében is több vízfolyás található. Ehhez képest sajnálatos, hogy a vizek ‘kihasználtsága’, a város életében betöltött szerepe a lehetőségekhez képest rossz. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett kedvezőtlen változások, a vízszint csökkenése sok lehetőségtől fosztotta meg a „vizek városát”.

http://www.gyor2010.hu/magyar/02_fejlesztesek_rovid_ismertetese/14_folyo.pdf


Az elmúlt időszakban sok fórumon került elő a győri Mosoni-Duna partok állapota és az azokban rejlő fejlesztési lehetőségek. A Nemzetközi Duna Program, az új városrendezési tervek és a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa pályázat keretei között körvonalazódni látszik egyfajta fejlesztési koncepció. Előbbi a Dunát és mellékágait mint emberek, állatok, növények és egyéb organizmusok élőhelyét kívánja vízügyileg és környezetvédelmileg rehabilitálni. Utóbbiak a folyót és annak városi szakaszait inkább emberi élőhelyként tekintik, a partok rekreációs célokra történő felhasználását javasolják.


A Mosoni-Duna rehabilitációja által a térség gazdasága fejlődhet, turisztikai vonzereje megnőhet. Mindezeknek a városlakók életminőségére, a város kulturális életére is pozitív hatással lehetnek.

A projekt fő elemei: a Mosoni-Duna torkolati vízszintszabályozó műtárgy elkészítése; folyószabályozás, teljes partrendezés és kishajó kikötőhelyek létesítése Győrben; az Iparcsatorna rehabilitációja valamint a Püspökerdei-holtág rehabilitációja, evezős és kajak-kenus pálya létesítése.

Google Earth

Donau, Dunaj, Duna, Dunav, Дунав, Dunăre, Дунай

Tíz országon halad át, a vízgyűjtő területe hét további országot érint. Fontos nemzetközi hajóút.

A Dunát három szakaszra lehet bontani. Felső szakasz (Morva torkolatig): gyors sodrás, jelentős esése. Középső szakasz (a Kárpátok déli vonulatáig, Szörényvárig): sebessége mérséklődik. Alsó szakasz (Duna-deltáig): nagyon lassú folyású, kis esésű, a deltánál már szinte állóvíz.

Hossz: 2 888 kmForrás szintje: 1 078 m Átlagos vízhozam: Passau előtt: 580, Bécs: 1900, Budapest: 2350, a torkolat előtt: 6500 m³/s Forrás: Fekete-erdőTorkolat: Fekete-tengerVízgyűjtőterület 817 000 km²

http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna

Goggle Earth

A Mosoni-Duna a Duna fattyúágaA Duna fattyúága, mely Oroszvár és Dunacsunyközött ágazik ki, és Véneknél tér vissza a folyóba 125 km futás után. A folyó egészére kis esés és sebességjellemző, mint az alföldi folyókra általában. Viszonylag csekély dinamikus ereje miatt alkalmazkodni kényszerült a domborzati viszonyokhoz, ezért oly rendkívül kanyargós a vonalvezetése.A Rábca és a Rába vizeinek befogadásával a folyó hajózható méretűre nő a 14-es folyam kilométerig. A folyó átlagos szélessége itt 100-120 méter, mélysége 3,5 méter.

A folyó erősen ingadozóvízjárású. Vízjátéka

megközelíti a hét métert. A vízhozam a Felső-Duna

vízgyűjtő területének csapadékviszonyaitól függ.

Áradásra a tél utánihóolvadás idején és

júliusban kell számítani, mikor jelentősebb

csapadék hullik a felső területeken és olvad a

hegyekben is.

Győr folyóinak történeti vízrajza

A Mosoni-Duna vonalvezetése a 19. század végéig nagyrészt természetes változások miatt módosult.A 16. századra egy természetes sziget (Városrét) alakult ki a mai Rába gyár területén, mely

hamarosan el is tűnik a térképekről. A 17. századtól a várost S kanyarral megközelítő folyó racionalizálta folyási irányát és felhagyott a Nagy-Tákó kerülgetésével.

Mederállapotok a 20. század elejénMederállapotok a 17-18. században

Mederállapotok a 16. századbanFeltételezett mederállapotok a római korban

Győr folyóinak történeti vízrajza

A Duna szabályozásakor (1886-94) torkolatát Véneknél leszűkítették, a vízszint emelése érdekében. 1907-ben megépült a rajkai zsilip, az Öreg-Dunai árvizek kizárására. 1924-re készült el a 2,3 km hosszú 8-11 m mély Ipar-csatorna, kifejezetten hajózásra. A Győr környéki szakaszok további szabályosodása 1985-ben történt, mikor egy 2 km-es csatornával levágtak egy kanyarulatot a Püspök-erdőn keresztül.

Mederállapotok napjainkban

Dr. Somfai Attila ábrái

Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében

A mai Győr elődjének ókori megalapításában döntő szempont volt föld- és vízrajzi helyzete. Már az ókorban is létezett a Budát Béccsel összekötő, a Duna déli partját kísérő kereskedelmi útvonal. Továbbá a dunai hajózás is a Mosoni-Duna ágon folyt, mivel az Öreg-Duna hajózásra alkalmatlan volt.

Az ókori római település castruma a mai Káptalandomb helyén, egy parti dűnén állt. Később itt építették ki az első várat, melyhez délről és keletről váralja falu csatlakozott. A török fenyegetettség idején új, nagyobb várat építettek a Káptalandombtól délkeletre elhelyezkedő árvízmentes teraszra, olasz stílusban, vizesárok rendszerrel. A 16. században kezdődik meg a folyókon túli területek benépesülése. Kialakul Újfalu (ma Újváros), Sziget és a Duna túlpartján Révfalu-Pataháza.

N. Aginelli, G. Hufnagel rézmetszete, 1566


A vár északi bástyái és a Duna kapu előtti térségben kikötő és rév átkelőhellyel működött. Az itt megforduló burcsellás hajók főként gabonát szállítottak.

A várfalakat a 19. század elejétől kezdtek elbontani. Mára csak a Káptalandombot szegélyező bástya és félbástya áll, és látható még a Duna-bástya egy része is.

Ludwig Rohbock acélmetszetei, s.a.


A várfaldöntések után épülő Duna-parti házak többsége mag- vagy raktár. A gabonakereskedelem és a gabona vízi szállítása a 19. század végén volt a legintenzívebb. A Dunán már pontonhídon lehet átkelni.

Polgár Bertalan képeslapja, 1899 előtt

Nitsmann József képeslapja, 1907 előtt


A keleti és déli terjeszkedés is a várfal döntések után indul meg. Kialakul Ferdinánd- és Ferencváros.A 20. század elején Győr intenzíven iparosodik, létrejön Gyárváros, a szükséges vízi infrastruktúrával,

kikötővel, csatornával. A városrész átalakulása most van kezdeti stádiumában. Az egykori Rába Vagon-és Gépgyár Rt. elköltözött, csarnok épületeit lebontják, helyükön lakóterület lesz.

Barasits, Bp. képeslapja, s.a.


Az 1930-as évektől figyelhető meg a folyópartok tudatos rekreációs hellyé alakítása. Az Aranypartot ekkor intenzív élet jellemzi, de ekkor épül ki a strandfürdő és számos csónakház is.

Glück József fotója, 1920-as évek.



1928-ra a kecskelábú hidat acél ívhíd váltja fel, 1938-ra a pattantyús házak helyét a piac veszi át, melynek helye a Dunakapu tér még ma is rendezetlen. A szemközti parton elhagyott csónakház áll.


Burián György légifelvétele, 1999.


1975-ben megépül a mai egyetemi épületek többsége Révfaluban. 1985-ben elkészül a Püspök erdei átvágás. A csatorna nyílegyenes volta miatt még ma sem hat természetesnek, húsz év elmúltával.

Járai Rudolf fotója, 1961.

Burián György légifelvételei, 1999.

A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise

Az emberi igények, a gazdálkodási mód, a közlekedési, szállítási módszerek változása környezetünk lassú átalakulását vonják maguk után. Ezt az átalakulást tudatosan szeretnénk megtervezni, irányítani, hogy az előremutató legyen és emelje a lakókörnyezetünk minőségét.

A tervezést mindig meg kell előznie egyfajta kutató munkának, különösen egy olyan komplex feladatnál mint egy város vízpartjainak rendezése. A kialakult helyzet bonyolultsága miatt célszerű azt funkcionális elemeire bontva, csak egy-egy kérdést vizsgálva áttekinteni. Végül a kérdésekre kapott válaszok segítenek megtalálni azokat a kisebb, karakterisztikus területenként, melyek egy-egy egységet alkotnak.


Határvonalak A víztől védett területen álló épített környezet egyes karakterisztikus egységei


Téglalapok Az árterületen álló egyes épületek


Téglalapok Az árterületen álló vízpart feltétlen közelségét igénylő funkciójú épületek


Pontok Történések a vízen, intenzív vízhasználat helyei


Vonalak Partszakaszok, ahol ember és víz kapcsolatba kerül (úszás, vízre szállás)


Vonalak Az árvízvédelmi gát vonalvezetése


Vonalak A folyóhoz kapcsolódó sétaútak (gát belül: gát mellvédes, kívül: mellvéd nélküli)


Vastag vonalak A vizuális érzékelés határai, panorámát záró elemek


A vizsgált szempontok eredményeinek együttes ábrázolása a karakterisztikus területek megtalálásához.


Határvonalak A fenti jellemzők vizsgálatával meghatározott karakterisztikus egységek határai


A folyam jellegzetes szakaszai az ortofotón ábrázolt viszonyok alapján meghatározhatók. Az így kialakult szakaszoknál újból fel kell tennünk a viszonyokat vizsgáló kérdéseket, hogy az egyes területekről objektív képet kaphassunk. A területek tulajdonságai rávilágítanak erősségeikre és hiányosságaikra, megkönnyítik a fejlesztés irányainak és lehetőségeinek meghatározását.

é1 é2é3 é4

é5 é6

d1d2 d3

d4

d5 d6 d7

A Mosoni-Duna karakterisztikus szakaszai Győrben

**

Gáton és parti parkon

Közepes

*****

Szabad strand, röplabdaés nudista strand

Lapos Tanszék

Nincs

Park, gyepes, homokos felület

é2: Gyepes Aranypart

*********Fejleszthető-e a terület?

Gáton és körömvonalánGáton és körömvonalánGáton, folyó alig látható!Gáton és parti parkonGáton és ösvényekenSétalehetőségek

KicsiKicsiKözepesKözepesKözepesGát távolsága a parttól

************Kihasználtság foka

NincsMinimális csónakházipart használat

Horgászstégek, horgászat,szalonna sütés

Szabad strandolás,szalonnasütés, foci pálya

Elbújó fürdőzők, napozók,Kajak és kenu sport

Vitalitás a vízenés a parton

NincsKét csónakház[egyik már rom]

Szórakozó helyek ésevezős csónakházNincsNincsÉpületek az ártéren

[vízzel intenzív kapcsolat]

Kertváros, rendeződő beépítés

4 szintes társasházakTöbbszintes, vegyes beépítésEgyetemi együttes, kollégiumNincsÉpített környezet

Keskeny fás partKeskeny fás part, köves rézsűFüves part, néhány fávalGondozott közpark, fás,

füvesFás-bozótos partPart kiképzés

é6: Fás parté5: Fás part, csónakházakkal

é4: Beépített partszakasz

é3: Ligetes Aranypart

é1: Püspök erdei átvágás partjaSzakasz

é1 é2é3 é4

é5 é6

d1d2 d3

d4

d5 d6 d7

A Mosoni-Duna karakterisztikus szakaszai Győrben

***

Szabadon a strandolóknak

Nagy

**

Strandhasználata folyóval nincs kapcsolat

Kiszolgáló épületek,Öltözőépület

Rendezetlen, 2-3 szint

Füves, kis fák, köves rézsű

d3: Strand és fürdő

*****************

Gáton és ösvényekenNincsParkoló és a Dunakapu térKiépített sétányonGáton és körmén, nem láthatóGáton és ösvényeken

NagyMinimálisKicsiKözepesKözepesKözepes

****************

NincsNincsNagyobb hajók,étteremhajó

Horgászstégek, horgászat,csónakház használat

Kajak és kenu sportstégek, kishajó kikötők

Elbújó fürdőzők, napozók,Kajak és kenu sport

NincsNincsNincsCsónakház,Papnevelde

Uszoda, Kajak-kenu telep,szálló, panzió és fogadóNincs

Ipari beépítés, bontásra várIpari beépítés, átalakulóban2-4 szint, rendezetlen beépítésTörténeti beépítés, 2-3 szintKertvárosias és ipari

beépítésNincs

Széles fás-bozótos partKövezett részű és bozótosKövezett part és rézsűKavicsos part, köves rézsűFüves, néhány fa, köves rézsűFás-bozótos part

d7: Széles fás part – Városrétd6: Rakpartd5: Dunakapu tér

alatti parkolód4: Kastély-bástyad2: Vízicentrum és szállók

d1: Püspök erdei átvágás partja

A folyók és az ember kapcsolatának alapproblémái

A folyók kellemetlen tulajdonsága, változó vízjárásuk, és a lehetséges árvizek veszélye. A kellemetlenségek elkerülése érdekében gátakat és más műtárgyakat építünk a folyók szabályozására.A folyók városi környezetbe integrálásának legnagyobb nehézségét a változékonyságuk jelenti.A védművek gyakran megakadályozzák a városlakók és a természetes környezetet képviselő folyó intenzív kapcsolatát.

A városi folyópartok egyik kialakítási módja utcaszerűen kezeli a folyót. Két oldalán, az árvízmentes területre épített [sokszor nagy költséggel feltöltött], viszonylag magas házak térfalat képeznek. A partokat kövezett rézsűkkel, vagy merőleges partfallak képezik ki. Ez a kialakítás városias, s így nem hat természetesnek, főként a [vízi-, szárazföldi] közlekedés és a reprezentáció igényeit tudja kielégíteni. A másik jellegzetes megoldás, szabályozott kis ingadozású és vízhozamú folyóknál alkalmazható. A folyónak széles hullámteret építenek ki. Melynek teraszos, parkosított, fásított kialakítása [esetenként] a gátak szükségtelenségét is eredményezheti. Ez egészen más városi szituációt eredményez. A városban van egy széles parksáv, melynek közepén folyik a folyó. Ez a kialakítás a lehető legkedvezőbb a rekreációs, felüdülést szolgáló vagy idegenforgalmi funkciók számára.

Győrben a Mosoni-Duna partjainál is gondot jelentenek a magas gátak, sajnálatos módon hullámtér arányai sok helyütt kedvezőtlenek, közel van a parthoz a töltés ezért a köztes teret nehéz beélni.

Paralel: Az Isar folyó rehabilitációja, Münchenben

A folyó és a város méreteinek aránya tehát egészen mások. Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy München nem szorította be a folyót mindenütt egy keskeny sávba, hanem széles parkos-ligetes ártereket is hagyott számára. A part rendezéséhez tehát elegendő hellyel rendelkeztek. A folyó kis szélessége, hajóforgalom mentessége lehetővé teszi sűrű áthidalását. Összességében a feltételek némileg kedvezőbbek a hazai viszonyoknál. A városlakó ember és az élővíz találkozásának terei könnyebben létrehozhatók.A müncheni példa irányadó, a győri helyzet izgalmas kihívás.

Az Isar az Alpokban ered a majd 3000 méter magas Zugspitze közelében, kevesebb mint 100 km hosszú utat tesz meg, München eléréséig. Az Isar a mi Mosoni-Dunánk-nál keskenyebb, kisebb

vízhozamú folyó. Az Isar ezután még 150 km-t fut, ahol a Dunába ömlik.München Németország harmadik legnagyobb városa, lakossága 1,2 millió mely adat Győr

lakosainak számával összehasonlítva mintegy tízszeres.


Az új Isart széles folyómederrel és lankás lejtőjű, jól bejárható folyóparttal alakítják ki. Bizonyos szakaszokon nem építenek (sőt bontanak) védművet. Az áreteret, ahol lehet átengedik azt a természetes fejlődésnek. A folyómedret kiszélesítik és a mederbe kavicsszigeteket vagy félszigeteket építenek, ezzel fokozva a folyómeder szerkezeti sokféleségét. A partot teraszosan alakítják ki ezzel az Isar partjai a városlakók számára újra bejárhatók és megélhetők lesznek és az áradások alkalmával is elegendő tere lesz a víznek.


Az Isar rehabilitációja 2000-ben kezdődött el a tényleges, fizikai munkák tekintetében. Azóta már az ötödik ütemet alakítják át. Minden új szakaszban új technikai problémákat kell megoldaniuk, a természetes állapotok visszaállítása és a vízhasználatra ösztönzői környezet kialakítása mellett.

Kutatás folytatásának lehetőségei

Városrendezés, tájrendezés területén:Kutatás további pozitív példák után a városi folyórehabilitációk területénKonkrét tájrendezési javaslatok megfogalmazása a Mosoni-Duna rehabilitációjához

Épületszerkezettan területén:Ártéri épületekkel, építményekkel kapcsolatos újszerű megoldások kutatásaÚszó szerkezetek (parti stégtől kisebb épületekig)Vízzáró szerkezetek, különböző anyagokból(különös tekintettel a szerkezet vízzárára és felúszás elleni védelmére)

Köszönöm szíves figyelmüket!

Documents

Folyó és város - sze.huhtms/blog/ktdk/a01.pdf · Folyómenti kultúrák, egykor Az emberi történelem első kultúrái és azok települései, városai folyók mentén jöttek