TERVEZESHEZ KAPCSOLODO Klf1.1ATASOK 95.T~mavezet5: Kozma ~am~s

FORRAYR. KATALIN

KOZMA TAMAs

LAKOSSAGI ERDEKERVENYESITES AZ

OKTATASBAN

KeziratOKTATASKUTATO INTEZET, 1985. JANUAR

Szerkesztette: Kozma Tam~s

K~szUlt: az Oktat~skutat6 Int~zet nyomd~j~ban

Peldanysz~m: 200

ISSN: 0230-7189

T ... AZ .ALI ..AMPOLCtA,H. tLs A'iJ OKTAT.AS.r JU-l~NDSZE_R

IJ~l.kos.s{t{')'i ('l'dnk ,JZ okta t{lsba:n

A'/, Ls k 0 J{tll 0 Z f' U:;; b d () 6r d G k e l<;, '* .. "................ .... " .. '0 .. .. .. .. h

.10

,/\ HI t ;'.f Ac i () os Q Z 0 k tatas i e ,11.a tot t sag .... ",," ........ " 1 ~3

H (Iok{~rv6nyo s1 t6" k<5J. t oze s: egy meg-yo r~ He to" .. .. 21.

IIl.. 1;~HDJDKKOZDELf\1EK A KOZ:B~PFOKU KI~PZESBEN 25

II i{.tnysz8 kmitk es tul jelentkeze sek 11> ...... ".................... 25

A kdz6pf'oku kepzeshez fUzodl-) lakossagi ~3rdekek" 26!... . "".,; .. I' ,. - I"

~rdokek cos 8J'dekervenyesl. tesek a pa.Lyaval.8 sz-·

3·1

IV", I?ELS60KTATASI TP...KTIKAK 35

Taktika I .. : jelentkezesek, tuljelentkezesek 36Taktika II.: elfordu]~s a fels6oktatast61 ." ~ 40

A fels60ktatasi taktikazas kilatasai

V.. A SZERVEZETI LAKOSSAGI ERDEIOtRVENYESITES FELE

BUrokra tikus jeJ.onst3gek az okta tasban 'II ..

Koncopci6k az allampolgari erdekervenyesitesro.l •

A tarsadalmiasitas alternativaja

JJDGYZETEK

48

49

535660

ltl~rtet].enked(5" a.1J_ampo~lgar - " sz ivte:Len" hat6sf:lgok~

S(7,()kntlan cimk(~k UC;yr:ll1 egy t(irsad;Jlmi f)lemzesben, tll(~gis azt

cOl Ic()z(')I'zetet biv;Jtottak ki£'c~jeznil ami a rnaganembert sokszor

(~ 11' og ju" I' .. .... • ~ p ". ~\ •• ~

o~y-eGY hatosag~ ugylntezes soran. Es azt a kozerze-

t et is, ;::Imi u ki5zUgyokrSr t £'olo_los szakember t f'ogja el, amikor

tAJ6kozu tlan, (n-toLl.en 6s nClgybangu demagogiaba titkozik. Va­

jon kinok von igaza? Erre pr6balunk vaIaszolni az alabbiak­

l)<:l1l.. Az {.II J.;l mpolg{Lr' 6 saba t6 sagi 'ligyin teze s 'li tkoze senek,

S.I "nos, SZ{UHOS .p()ld{tjat hozha tnank f~ol a tanacsi szakigazga­

t:', s t61 ;1 J(~gkUlonboz(5bb un.. taT sa da Imi ju t ta tasokig. KozUltik

;!Z okLIU'tHL v;C11.usztottuk ilJxl8ztraci6ul. Irasunk arr61 8z61.,

mil'!rt (~S hoc;yan 6rvcnyesUlnek az allampolgari erdekek. a ba­

t/ls6giJ;lg szervezett oktatasligyben ..

r .. AZ .AIJ~AMPOLGAR ES AZ OKTATASI RENDSZER

Ezt 3 k6rd~st az ut6bbi ~vtizedek oktat~sUgyi fejle­

mC~llyei tettek egyre idoszerlibbe .. Mindeneketott arra gondo-

] TIll k, bogy 8Z oktata.si rendszer Magyarorszagon a folszabadu­

~las t6l kezdve l.tgrasszerUen ki ter jed t, ugyhogy mara kor'lilbe­

lUI 02 orszag minden otodik lakosat kozvetlenlil erinti. Mas,

h<:J t,bsagilag szervezett II szol.gal ta tasnak" nines ekkora klien­

tura.,ja; kUlonosen ba meggondoljuk, hogy ennek a klien turana k

tulnyom6 resze kiskoru, vagyis nemcsak szemelyeben erintett,

hr.lnom csaladjaban, a sz'lileiben is. Aligba szorul tovabbi

bizonygatasra, bogy az oktatasUgy valamilyen formaban a csa­

I~dok mintegy ketbarmadaban naponta Jelen van. Egyike tebat

azoknak az allamilag szervezett tevekenysogeknek, amelyekkel

SZEuno s esa lad - s eppen a tar sa da Imilag I demogra.f 1a ilagl leg­

uktivabb korban 1~v6k ~ naponta sur16dhat.

J..Iakoss{1.gi erdek az oktatasban

Minden hat6sagilag szervezett szolgaltatashoz sajatos

viszony fUzi az allampolgaToka t: nyilvan maskent viszonyul

8Z allami ogeszsegugyi szolgalathoz, amikor betegsegeben

fordul hozza, os ismet maskent peldaul az epitesligyi hat6­

sag'hoz, amikor lakasepitesbe vag bele .. Az oktatassal kapcso-

2

~a tbanmindenekelott a, kt)X',abbi tapa sz tala ta i befolyasoljak.

A..z elmult m~sf"elevtizedben a magyar tarsadalomban ti;>wegesse

va-it az altalanos iskolai vegzettseg, s ezminosegileg uj

beallit6dasokat alakit ki az iskOlavai as azoktatlts'Uggyel

szemben: mondjuk i~y,a f'61ig beavatottak:e~f/l Az oktatashoz,

sz()ktuk mondani /akarcsak a gyogYitashoz, a tevemUsorokhoz

es igytovabb/, "mindenki er tit, mer t nmindenkinek" van koze.

Hos8zan :folytathatnank azoknak a tenyezokr.1ek a :fol­

sorakoztatasat, amelyek az allampolgarmagatartasat az okta­

tas'liggyel szemben az ut6bbi m.as:fel ...ket evtized a,latt atala­

kitottak: az iskolazottsagi s'zerkezetatalakulasa, az el.et­

mod as az eletszinvonal megvaltozasa, a csaladok gyereksza­

manak csokkenese, a szabad ida, :i.lletve a masodik gazdasag\ ' . .

jelentkezese, megnovekedese as igy tovabb.

Az 1skola ... bevalljuk vagy tagadjuk. -. 'bUrokrat.ikus

intezmeny abben az ertelemben, hogyallami, bivatali kove­

telmenyeket t~maszt a,zal1ampolgarrales gyerekeve1szemben.

Ez onnulgaban nem uj :fejlemeny;az okta,tasugy Magyarorszagon

- mint Eur6pa~s2jerte az nne> :felvilagosult abszolutizmus a1-lamaiban/Poroszorszag, Ausztria, Oroszorszag, Franciaorszag!

-kezdetef 6ta allami beavatkozassa terjedttl' E btirokratiku8

nagyszervezet .•• sulyat azonban nemegyf'orman erzekel te.kii1.on- ;

l)OZQ korok'gyermeke. Korunkoktatasugyenek csaknem~inden-

ki tat:rogoszervezetea.ntlyiban uj, amennyiben most mar csak~

nam kizar61aga~lamil.agszervezett faz iskolak al1~mositasa,

il.letveatermeloerok s ve.1:Uk a kapcsoJ.6d6 szakkepzes al.lami '

keZbevetele6ta/,s igy el.tero utaknak €IS egyenimegoldasok­

nak mindig csak ezen· z allami1.agszervezett nagyrendszeren'

bel'ti! 'Van lehetosege, nem ped!'g' a.zon kiviiJ., annak a;J. terna-

tivajakent .. A ffmennyisegi", novekedes azzel 'a "min'osegi It

val. tozassal jar t, hogy a,z egyeniervenyestiJ.es, a munkameg­

osztasban el:foglalhat6 uely mindenkor a,z alJ.am1.1ag szerve- i

zett oktatashoz kapcso16dik.

Ezz.eJ. az allam let maganeleti sz:rer~ fontos as erzeken;

terUletet erte al. A gyermekneve.1esnek .... bel.eertv~·eletpalY~

biztosi tasat, az anyagieJ.6meneteJ. megal.apozasa~ 6tb.! _

nagy a jelentosege a, maganeJ.et hosszuta:vu terveiben;nagYObW

1I1int a lakasepitesnek vagy a vagyonszerzesnek onmagaban ve­

Te .. 'Az okta tas'ligy allamimonop6liumma valasa es blirokra'tikus

nagyszervezette fej10dese ebbol a szempontb6l annyit jelent,

IIOgy specialis palyaka t szab a gyermekekkel 'kapcsola tos hosz­

.'3zutavu csaladi elkepze1eseknek es torekveseknek is. Erthe-

to hat, ha ezzel az allamilag szervezett, hivatali jellegli

II szolg:El. l ta tassa1" kapcsola tban az al1ampolgarnak - mint ma­

ganember~ek - sajatos elvarasaivannak, sajatos elvarasai

vannak, sajatos erdekei ftizodnek hozza.

Az iskolahoz f'lizodo erdekek

Mire kivanja folhasznalni az allampo1gar az a1lami

oktatas rendszeret? Ez a kerdes talan klilonosen hangzik,

mert a forditottjahoz vagyunk szokva. Altalaban inkabb azt

szokas kerdezni - elsosorban sztikebb szakmai ossze~liggesek­

ben ... , rni t kivan az al1am e1erni a,z oktatasi rendszerre1 az

al1ampo1garok koreben. /Vagy mi1yen celokat kell mego1dania

az allarni1ag szervezett kozegeszsegligyi szolga1atnak, kozle­

kedesnek, szocia1po1itikanak, hirkozlesnek es igy tovabb./

Megsem ertelmet1en, ha ezutta1 a folhaszna16k olda1ar61 pr6­

ba1unk va1aszolni a kerdesre. Meglehetosen nyilvanva16, hogy

az al1ampolgar egyiklegfobb torekvese az oktatas k:U1onbozQ

formain kereszttil gyermeke, attete1esen csaladja jovojenek

biztositasa .. Innen nezve a legfontosabb allampolgari to­

rekves olyan kepesites megszerzese, amely a kivanatosnak

tartott, tervezett jav6 fele segiti; legyen ez bar kozvet­

len elbelyezkedes a nrunkaban, vagy tovabbi tanulmanyokra va­

16 elokeszites. A bizonyitvany, a kepesites megszerzesehez

tehat fontos allampo1gari erdek ftizodik, annal is inkabb,

mivel a betolthet5 allasok novekv5 mertekben az iskolazas

reven megszerezheto bizonyitvanyokboz es kepesitesekhez ko­

todnek.

Az allampolgar arra is fol kivanja haszna1ni az isko­

lat, hogy gyermekenek napi gondozasat es ellatasat biztosit­

Sa. A nrunkakepes koru nok termelesbe va16 bevonasaval, vala­

mint a csaladszerkezet modernizalasaval, atalakulasaval

l~

Ik~tgoner~ci6s kiscsal~dok/ a gyorekek k6zvetlen mec6rz6so

t omege s mer etben filHt,;oJ.d<-1 nd6 t enn iva ].6V~l val t. Els () s or bun

az~rt, bogy a munkav&lla16 biztosithassa a mega 65 osal~dju

(~letsz:i.nvonalat .. Ez D f'(jl<Jdn t t'okozu Losan az iskolaha16za trr!

tHrrlel<)dott, k'li1..ijnosen is ~,l gyc~J'ek.szoeialis·il1tezrll{~nyrend­

szerre /etkeztotc)S, nrlpkJjzi ottbonos stb. el16tas.) diakott­

b o11ok/ ..

Az iskola .6.J.tal kinf:t~lt .jnvak megszerzese pCHsze neU!

milldenkinek ogyf'orm{ul :Contos 0C;Y strukturalt tarsadalornba.n

jeltekintve most att61., hogy eZ(3k az 61talanossagban meg­

jelolt javak a val.6s{tgbcln mag-uk is sokfelek/ .. Mindenesetre,

kozismer ten m~s 6s ntaS egYE)ni jt1vOt tervez gyermelcenek a

t6rsadalmi strukturhban ktilonbUzo holyeket elfogIaI6 egyik

vagy m{lsik csalfld, ilyonf'orman kUl.()nboz<) kepzettseget es bi­

zonyi tvfl.nyt kiv{Ul 8zo1'ozn1 c;yormokenok QZ iskolD reven. A

sor az iskola ir~nt ktiz~mb6s csoportokt61 az oktat~si rend­

szerbon megszOr()ZllO t() .lo{;mngn s<Jhh k6pesi te sekbez raga szkod6

tarsadalmi c:sopor toklg tor ,jod .. IJason16ke,PP egyonJ-cJtl.en az

iskola gyorokc;ondoz6 s7,;orop(~]10k ;\z ie:enybevetole is; egyes

tars8dalmi csopor tok c;nzrlas{tgi:lu{,;, kuJ_tur~lisan is raszorUl­

nak erre a Juttat{tsJ'a, mit'; mas esoportol( nom elnBk ve].e.

Nem mindenki sz~m~ru jelentenek az iskolai szolg~lta­

'b:'tsok of';yf'orma "J;:lvakat" tehat .. Megis, minden jel 8rra vall,

hogy tobbeknek, mint amennyi ferCihel.yet az iskolaban, a. szUk­

seges gyermekszoeialis intezmenyben sz6t J_;ehet osztani .. S a

javak e sztikossege, amsly mindenkor osszeftigg a t~rsadalmi

igenyek Vftltozasaival., ki(~lezi az ordeke.ltek versenyet .. Igy ..IIC..····>~'"•..~.~_....' .•7!>

va-lik az oktatas altaI n)'lJ.jtott o{';yik vagy masik s201gal.ta-

tas olyan ternppe, nme.lyon a la}cossu,{';i ordekek utkozese meg­

t~rt6nik, s amelyon ktilonfole tarsadalmi csoportok tagjainak

(~rdek6rvonyesitese folt~rhat6, JJ)irhuto e

Bizonyos tcir sada Imi eso 1'101' tok szamara az okta tas ki­

l1alta J<::..,vak 1.'ontosabbrddca va.Itak u~/, e~Lnrult evtizedben. K6r­

dos, mikent siker'Ul va16ban rnoc;szero7.:ni oketo E tekintetben

nz allampol~~rok tarsadalmilag uGyancsak eIhatarolhato oso­

port ,jainak t(jbb vagy kevesebb bej'o~LY{lsa vnn az iskola folott.

A. befolyas itt erdekeik ervenyesi tes'et jelenti: annak VFlll

u'befolyasa tV az i8kola fa.lott, aki lUeg tudja szereznia mag:,l

sZEunara az emIl tet t iskolas javaka t <Jl Nyilvanvalo, hogy 0

klizdelemben az eselyek nagyon is egyen15tlenek allampo1~ar

es al.1ampolgar kozott e Van, aki klilonbozQ erdekervenyosit(~si

"taktika.ival" konnyen es gyorsan megszerezheti az 1sk01<-1 .r{'­

ven, amire torekszik; masok permanens konfliktusba kevBred­

betnek az iskolaval .. Hiszen az iskolanak es a pedagoLJUsnak

is megvannak a sajat "taktikai U , amelyekkel intezmenyi Inomeg egyenil erdekeit vedi .. Az allampolgarnak tehat nemcsak u

masik allampolgarral szemben kell ervenyesitenie a torekve­

seit, hanem az iskola.val szemben is.

Az "a.llampolga1'i erdek" fogalma .. Ki "uralja" az i8­

kolat?Ez a kerdes - es eppen ebben a ,megfogalmazasban - az

amerikai nevolesszocio16giai szakirodalonmak kezdetet(51 az

egyik fa kerdese volt. l Itthon sokaig nem figyeltlink fol 1'a;

biazen az isl<.o:laJ<. a1.1amositasaval a kerdes nalunk e1dontott­

nek l~tszott~ Do az europai iskolarendszeiekben altal~ban is

kiss~ visszatetsz6nek l&tszott a k~rd~sfolteves; eg~szen

addig, ameddi~ a polg~ri el~gedetlens~gi mozgalmak ujb61

f'ol. nom .langol,take A hatvanas es hetvenes evek :fordu16ja te­

reI te a i tolo€!,Usok figyelmetismet az allai!lpolgari torek-

sekre, a tervez6k &3 szervez5k figyelm~t pedig az un. 1a-

k J'. .. J' t 1 k' '1" b" N • t .. d" t' h t lb 2ossag:l reszve'e re a 'u on ozo SZl.n u on es oza B. an",

Amir61 ar~ny1ag kevesebb sz6 esik, az az, hogy az egyes tar­

sadalmalc. politikai es kulturalis hagyomanyai, valamint igaz­

ga tasi rendszere alapvet6en befolya.solja a. lakossa.gi reszve­

tel va16di lebet6segeit .. Amit peldaul az EgyesUlt Allamok­

ban - mintbogy a partpolitikai gepezet le egeszen a helyi

tarsadalomig europa! mertekkel KUerve szokatlanul kiterjedt

"partizan akoi6knak" tekintenek, az. Angliaban va16ban fon­

tos informaci6s forra.sa lebe t egyes tervez5k:n.ek .. Ugyanakkor

egyes magasan k~zpontos'itott kBz- es szakigazgatassal ren­

delkez6 orszagokban, mint Franciaorszag vagy a skandinav

allamok, a !llakossag ll bevonasa a tervezesbe megmarad a 8Z0­

cialdemokrata partideo16gia szintjen anelklil, hogy az igaz­

gatasi munkara valoban jelentos befolyast gyakorolhatna .. J

6

A J_ak6hBl.y tarsadu_lmi (5sHzut(~Lolo ~- akAr angolsz.asz. It

ki5rnyozei',lHJJl v:i.~;;;SE;{l.lJu.k, nk'lr IHJni vi.s'z,onyaink. kijz()tt - or(5-

son moc;hntElroz;;n nz ott .1nk(}k poJitik.ui uktivif:EU:iat os akti-

v 1z8.1118 t6 Elt"ig{l t '. A i;fI.J' sn (1,·~ .l.llli s "1;1.'1.1 k. lllr{t ban oJ.ony(j sob1:.> beJ..yzu­

t'iiek aktivita.s8 Ll h lyi po.1.iLik,il)'ln /ahol egyLll.tal{ul van

iJ.ynn/ szir;nJ.:fikfu1sUXl 11,l{';yolJb$f\1it joJ.ont azo:nban uz efajta

flnyom3sf';yak:or·.16s" 7 IIu most oJ.tekintUnk ;:120kt6.1 a nl~mileg lJ;J­

.Lv, {unbar k{~ts('gt.nlonUJ .j[)sz{a.nd(:)ku (~s J'<5vid t{lvon hasznos kuz­

dOlli6nyc;zesekt(5]., hoC;y k/'l'clozz{ik UIO{j, k1 mi.t okar,S akkor UlU­

l'adnak Hzok '.\ i;{u·g)-r'I.l/lsok 6;.-; rl.l.kuf'olya.matok., nmolyf,;k a he~lyi

V<:I(~Y a rogion;'lJ.is i.{';'I/~{J:nU;si S7,cH.'vnk mel.lett, Lizak tostHleti

oJlont)rzesekep'p SZ(';I'vn7.-l)dt()k - osotlog' nlkotmanyos aJ_apon,6

f:'lsetleg esnk torvny;Gi mC){')'.f'c}n "l;OJJI sbbJ... V(·.lgyis a koz- os sznk-

igazg;lt{lS toriLLot,{\I'O l~.rkoy;Unk "I ":nyom(u':1gyakor.16 II , hatalmi

p07J:Lcl{>bi:Ul IJ'Vl) huTyL tJu sndul.mi csopor tal\: szoeiografiai-

. 1 " . . '·1 ' ''. .." 17 ,'" . t .. '1 t ' 1 t 1 '8'2001.0 O{jlUJ.. o:U'asul LCL. .. I,S 07,on u ·(~rlL.o·-en egya a an

nom al.1.nak rOHcieJko/',,;('sUnkl'o moc;f'olol.o meresi. m6dszorek, J_eg­

kOVt~slH) arra, hogy 'IZ {ll~LHHpolg(u' be,lesz61asi lehetosegei t8

oc,'zuktan kc)rUlirhussuk .. Sot olof'ordulbat, hogy ami t "1akos-

sag':L nyornasnak" vel a 1(111;::.\.1.-.6, az vol.takepp egy altaJ.anosabb

d }' . .co J .. t·· t ,. 11 -L'" k·".9g'a Z D sagl. i. 0 ~yamu t; llne'O, nom a ampo. gar ~t a C1.0 ..

Bar a huzu.i erdekkuta ti1.s a hetvenes 8vek masodik fe-

.leben rU.lelcnk:Ul t, az evt ized fordu16 jan pedig poli tika tudo­

m~nnya szervez6d~tt, az ~llarnpolgari erdekervenyesitesrol

na{~'yon kovesot tudunk .. Pontosabban sz61va, ez a "dontesi

szintf! ujra moe: ujra s7~6bakerUl - hiszen vaI6jaban kiker'Ul­

hetetlon -, do sem e.lm(~leti kif'e.jtesre: nem kertilt, sern na­

gyobb 161egzot·U ompirikus kutatas targyat nem kepezte eddig"

AIUi az elm61eti elomzost il.loti, itt a hazai pUblikaci6k ket

ira,nya viszonylag j61 elk'lilonitbeto: az ideo.logiai kiindula-10

suok , vnlamint a politikai gazdasagtani alapozasuak11• De

meg ha a nagyt6rsadalom politikai tagoltsagat, vagy - ezt ki­

egeszitoen - a hely! tarsadalom "erdekhermeneu"tikajat tv alam-01 • 12 ,,, .1 I' 11 ~,."

ZL~ LS ,magaro az a ampo~garrol, ugy is mint egyes ember-

Y(S1, ugy is mint egyfaJta tarsadalmi erdel{, ervenyesitojerol,

itt nom salk sz6"

7

Sz6 eaik az egyen e:rdekervenyesites~neklehetoseg~i.rol,

de nem mint allampolgarer61, hanam mint munkav alla16er61, az

U2em-? ipar .... es munkas2docio16giai kutatasokban13 ", Itt azut~

tOl'O egy olyan kutatas volt, amelya termelo szervezetben

e.8z1el t zavaroka t egyerte1.mUen .... s t'egyUk hozza, a szakiro­

dalomban elsonek ... a munkasok lappang6 erdekervenyesitesere

, v€zette vissza~4fil A na,gyobb igenyli szintezis viszont ketseg­

telenUl e"zt aprob1ematikat .... agazdasagi szervezeten bel'lili

eXdekervenyesites ~ebetosegeit as korlatait .... allitja egy

',J d' . 1"·' k" , t ., b 15 N 1 N , 1...-marx~s~a gaz asagszoc1oog1a ozeppon Ja a ~em €I ozmenye~

nelk:lil, mint a,zt .peldau1 a. ta1.sadalomiranyitas, a szervezeti

~'1 a ciona.li t~~is ,az a,J.kalmazkodasi f'olyama.tok, a s truk: tlJ.ralis

konf'liktusok elemzese a tudomanyos ,oktatasi, b'lirokratikus

es mas szervezetek elemzesesoran foltarta", De eddig az

i ~yen el.emzesekmegis m.egma,radtak. a.nnal az al talanossagnal,

hogy '181 szervezeti strukturara. jellemzo legf'ontosa,bb val to ....

z6 a hatalom, illetoJ.eg ura1.om tl16 • Miutan a. legtobb szer ....

vezetku tat6azt is dekl,aralja, bogy "a szervezetet instru-

men S sz BI'UpOn tb6I nezzUk", es benne n a. tar sadalmi sz'lik....

is tek tesenek eszkoz.8 t It 18. t juk, ezu tau rendszer int

:L :.f'o.rdulat kovetkezik: "A szooializmus es a demok..racia.

szooiaJ.ista, formainak fejlodesea szervezetek· tarsadalmiasi='

t kivanja, vagyis o1.yan kovetelmennyel lap :fol, hogy te­

vekenyseg~Uket a. tarsadalom celtudatos akaratanak rendeljek

ala"J-7 <!1 Csakhogy a tarsada.lom allampolgaraiban szembes'lil

szamos szervezettel, esetUnkben a,z iskolaval@ S epp ez az,

amirol 8l szervezetkuta.tasol~ban eddig keYes sz6 esett .. 18

szervezeti, erdek- es politikakuta.tasban van egy

oJ.yan terli.l.et, amelynek problema:folveteseb6l az egyen mint

allampolgar tenyleg nero hianyozhat: a kozigazgatassal osz­

sze:fiiggo kutatasokra gondolunk. Ma,gyary ZoltaD rovid elet'li

kozigazgatastudomanyi intezete sa nagyhatasu torekvesei az

alla.migazgatas va16saganak f'oltarasara. megiscsa.k tudomanyos·

iskolat inditottak eJ_ e Aki azirodalmat megpr6balja attekin~

teni, z8\va,rba eshet, bogyaz igazga.tastudomanyi, vezetestu­

domanyi p szervezestudomanYi, kozig.... zgatas ..... szoc1016giai vagy

8

egyszerUen csak a bUrokraciakutata.si eredmenyeket tanulma­

nyozza",19 M'egis ugy tHnik, kat megkozelites erdemel figyel­

met az allampolgari erdekervenyesites szempontjab61. Az

egyik Magyary va16sagmegismero kezdemenyezeseit ujiija f~l,

" • 1 ~ • t l" . .. 1 I' t·· k: . k 20a maS1.t< poll. 0 ogl.al. mega apozasra. ore SZl.,.

Ami a polito16giai megalapozast illeti, ez az az iro-

da lorn a. ha.za.i tar sadalomtudomanyban, amely a,z egyen min t a1­

lampolgar erdeke~t deklaralja., meghozza nem egy magasabbren- 1d'li tarsadalmi erdekkel szembenal16 individualis erdekkent, (.,.'.'

hanam olyal1erdekkent, amelynek kepviseletebol ss ervenyesi,T' .

t~seb51 a tarsadalmi erdek, ~int ered50sszetev5dik. tppen

ezert kellene az egyeni erdekeket megf'ogalmazni, kifejezni,

kepviselni, sot ervenyesiteni is. Ha, ugyanis ez nem tortenik

meg, akkor ezek az erdekek la tensen torekszenek a megva16su­

.18.sra, ami kedvezo ese tben "spontan mozgasoka t" idez elo a

tarsadalomban, kedvezotlen esetben viszont ellenorizhetetlen,

mi tobb, kiszamitbatatlan fordu16khoz vezet. Masreszt - es

ennek az iiodalonmak talan ez a. legfontosabb tanulsaga - az

allampolgari erdekek kel15 kepviselete Delklil konnyen maga

az allam /eset'linkben egy b'lirokratikuskoz- es sza,kiga,zgatas/

lep fol azzal az igennyel, bogy az allampolgarok erdekeit,

netan magat a tarsadalmi erdeket ervenyesiti. Ez egyenes ut

a bUrokraciahoz.

Sajnos, a val6sagos koz- es szakigazgatasi61 - ponto­

sabban err6l, hogy e szervezetek "kezelese" soran milyen 1e­

hetos3gei vannak az egyes embernek - azeddigi empir·ikus ku­

ta tasokb6l sem soka. t tudunk. Ennek tUla jdonkep,pen egyszer'ti

magyarazata van. Amit egy megszokott kozvelemenykutatassal

fal lehet tarni, az nem tBbb, 'mint a lakossag velemenye. Ez

sem keves persza; a hetvenes evek elsa feleben vegrehajtott

ilyen vizsgalat alapjan tudjuk peldaul, bogy a megkerdezett

alfoldi varos lak6inak tobb mint a fele ugyanazt ja.vasol.ta

valna a tanaosi fejlesztesek rangsoraban, mint amit a meg­

kerdezese Delktil dontott el a tanacsapparatus. Egyebkent pe­

dig nem igenyeltek volna, hogy elore megkerdezzek oket arrol.

hal epUljon jarda, vizvezetek, gazha16zat; nem igenyeltek,

9

b~gy evente megkerdezzek <Sket v~rosuk fejlesztesi terveirol.

Ris~en - mint a kerdezettek jelentos resze igen bBlese~ v~­

laszolta - ugyis a v~rosi tanaes, a partbizottsag es a ta-I t k k / b d" t / 21naes ago eze en a on eSG

Latens nyomasgyakorlasok

FBltarhat6k-e a lakossagi erdekek? Az ilyen vizsgala­

tokb61 m~ azt a kBvetkeztetest szok~s leszUrni, hogy a la­

kossagi erdekervenyesites azert nem kutatbat6, mert nines ..

Ez talan tulz6 megfogalmazas .. Annyi azert bizonyos, bogy

direkt m6don aligbanem biaba kerdezztik peldaul a park le­

e:ndo ba szn~16it, hova epi ts'Unk u taka t .. A velekedesek es a

tenyleges magatart~s - amint azt pszieho16giai kutatasok

bizonyitottak - igen gyakran nem esnek egybe. Pusztan meg­

k~rdezni a lakossagot azert sem keesegtet sok sikerrel, mert

a torekvesek gyakran nem tUdatosak,es mert erdekeik erve­

nyesiteset a bat6saggal szemben legt~bbszBr illegalisnak

tartjak .. Igy hat beszelni sem tudnak, de nem is akarnak r6la.

Marad teba t a kBzvetet t megfigye]_e s, a mas eelb61

osszegyUjtott adatok ertelrnezese .. Alapot erre eppen aZ a~,

hogyvannak olyan lakossagi torekvesek, amelyek azonban

rendszerint nem szervezodnek tarsadalmi csoporttorekvesekke,

es ezer t nem is jelen tkeznek a megfelelo targyaI6asztal,ok­

nal .. Ebelyett esupan az egyeni dontesek statisztikai jelle­

gil megfigyelesere korlatoz6dbatunk, es azt tudjuk regiszt­

ralni, bogy mikor, milyen iranyban es mekkora mertekben hal­

moz6dnak fol ezek az egyeni d~ntesek.. Mert amikor statisz­

tikusan is folhalmoz6dnak - azaz tomegesse valnak -, akkor

megiscsak nyomast gyakorolnak a donteshoz6kra, noha az egyen

ezt nem ttizhette ki celjaul, nem is szamitott erre.

A gondolatmenet itt Durkheim tarsadalmi tenyeivel

rokon .. Abban az ertelemben, legalabbis, ahogy a fo­

galmazza: "e tenyek az egyenhez kepest klilsodleges

cselekvesm6dok, gondolkodasformak es erzelmek, ame­

lyek kenyszerito erovel rendelkeznek, s ennek rev8n, " k l' / k k t ' ,,22 A ,. d"raerosza'o Ja magu a az egyenre.. z egyenl. on-

10

.,"

t~sok ftilhalmo~6d~sa

~s hatastlban, jolont()seg6ben. LerUl{~S7';ntc~sen Hlet';sze tuJ.­

no az ogyes omboron, uk.i ilyCHl d(5nb~st hozott; ,) ku­

tata szomebon ugy jolonik meg, mint tfu~s(JdaJ.mi jel.cn-

seg, f'ol.yurwi t, V[tJ..toz;i'ts, u poJ.i tikus szomebon podig

Utry, min t k1 h i v{l. S, U lJIcd.yr n i e;y V ..l gy ugy V{tJ.H s zO.ln ia

kol.1 .. Vngyis az oe;y6ni d{)J1t,{~sok :i.lyen ti:)11l0e;ess(; v(l~L(-l-

sa hntfls:J.bnn olszaknd <.IZ indivifluumt<SJ., minto{>;y obJok­

tivvfl v{lJ.:i.k:; :nl11yibnn Inc;n.L6bbis, hOGY (J hel.yzot,

,JlJ1oJjr ()kpp'p tnrnmt()dLk, mug<.it ;JZ (3gy6nt is bofolyElso.l­

,jn :1 (,ov{lbbi,dd:KH1, moghn t{lr07.Vn n mozg{ls teret, tarsit­

va vngy 6ppon sztiki tvo ki:)votkoz() mozg{ls.LoI10')t(5s{~geit ..

Durkhoim :lZ <5nc;yiJ.k:ossfl{';ot llC;Y ertoJ.mezte, mint

;ot t,,'l.J.'s;ld;:llmi ki)t()er()k f'i5J.J.iJZulfls,'lra adott egyeni va-. ;2'3 , ., ., ..LlS:?,/:; . (~S ll;lfl,Jillnk vLta.l. e{';yc~s t{lrsildaJmi folyaruatok

nemki V{Ulit to 5 J' ()J.(~yorSlLL{U3U kC)T'·ti.l /()ne;yiJ.kos s{:tg-, egyke,

olv{t1l(I(H.Li~ls, ;IJk:olloJi.znms 5tb./ szintol1 arra hajJ.anak,

hogy cd'n,ihl t;{lrs;Hl<lJllli V{tl;:lszk('nt (~rts(d, a statiszti-­

k{tkut. Amivnl. mUC'11nk nIcgtoJ.d;Jnt.ink. ozt az 6rtelrnezl~st,

;1:;:, !logy lIli n{';yus l.{u's,l<LJ.Lmi jolens6r;oket nemcsak va-

Hunk {~r LoJIII(''/,ni. l\i51' id.L)(~.LLiJ. uGY, ahot':y :J vona tkoz6

S :Ii <dow Ii. k (j 7. h n .1.y L<l J' t .i 1I: h u ; ~ :L:l k 0 s S{l go n n m s z ava z 11 <'1 t

A'/, cJ.llndi. lIl{u:iJ'{';J 6vLi'/,od isko.Ldkutil·U'tsn:i. ma mux meg­

lr;lleU5scn be> lH~d.dil t,{u,'1. L iHl,j{tk il:/; i..lyen m{tsodlne'os er te:Lmeze-­

:::,'(~kJH~k .. fvlind<.lzt, ,HIli <.IZ isko.Llrondsznren bnJ:Uli tfl.rsada~lmi

1110 'Z.1'P,;'t so k bu n v{, (','I >UllleJ 1 t, ti 11:\ ,j(l 0] 1kr',.f)[ )(~] 1 u(';'y is or t elmezhe t jUk ,

mi.nt "z {d.l.:llBpnJ.('/u' "vt'LI.;lsz(tL" ;\1":1;1, limit ,olZ iskol,arendszer

A k(jvc~ tk:eY:()kben r6s';l;J.ntnsnbhnn is bennlta tunk nebc:iny

vizs{~<:'tJ.nLL orodllJ(~'lly('kuL, <.HIH~J.yokb()]. - 8 mtlT emlitett, kozve­

Lott m6don - ;1 tl'u.'sadul.lld. (~rd()kel\. (~rv6nyesitese is kiolvas­

l1at6 .. /\.'7. ut()bbi {'vok kutatas;libol. os elolllz(Ssei'bol kiva1asz-

tottuk;J tori.iJ_Dti-t{lJ·sudn~LlII:i. folyuw;ltokat .. Kerd(~s tehat, ho­

{!;yan tudnak ha tnt, mUk()dni ozok 8 J.akossae;i erdekervenyesi te­Si" t a k t i k{.l k" ..

1J

, " ., .. J

II. ERnEK1~RV.ENYESTTESEKAZ ALAPFOKU OKTATASBAN

Az oktat~ssa1 kaposolatos lakos$~gi ~rdekek, mint ir­

tuk, ritkan fejezodnek ki empirikusan ss kozvetlenlil vizs­

g-albat6 modon, meg ritk~bba,n kapnak va16di nyilvanoss~got.

Kivetelsz~mba megy a. nyolovanas evek elejenek

libotra.nya ll : a bUdapesti bek~smegyeri bata1mas lakote­

leQnek a. nyomorusagos iskolai ellatottsag es az ir6­

asztal mellett klgondolt kUrzethata.rok miatt! tilta­

kozasa. Nem veletlen, bogy a beterogsn tarsadalmi

osszetetolti J.ak6telep nspe lazadt :fel es kovetelt ma.­

ganak nyilvanossagot, mig a bason16 kozoktatasi fel­

i~etelekkel rendelkezo XVII. kerHleti, zommel munkasok

lakta lakotelep - a sza.kigazgatas szempontjab61 diose­

retes medon - "onerobol oldotta meg ,8 problemat ll /igy

fogalmazott annak idejen a fovarosl tanaos egyik

tisztviseloje/ ..

Az elmult evek gyors'litemil iskolakorzetesitesei

soran egy-egy ujsaghir szamolt osak be aTro1, bogy va­

laho1 a belyl /:falusi, tanyai! lakossag megakadalyoz­

ta iskolaja elvitel't. Miert lett ez, s nem az e11en­

kezoje ujs~ghir? Va16szintileg nem azert~ mert a sok­

szaz falu, tanyakorzet ko~Ul osszesen ennyi volt, ame­

lyik szerette volna megtartani iskolajat. Inkabb azert,

mert ritkasagsz~tnba megy, hogy egy lak6helyi kozosseg

a hat6sagi /szakigazgatasi/ dontessel szemben ervenye­

siteni tudja ss meri sajat, az iranYitast61 eitero

erdekeit.

A hetvenes evek tnasodik feleben a tervezettnel

sokezerrel tobb 6vodai ferobely, 6voda letestUlt. A

terveket e15zo1eg minden hivatalif6rum j6vahagyta

mint egyedil1 lehetseges bovitesi kapaoitast. Az erin­

tett osa.l~dok erdekei a munkaltat6keval egybeestek:

a. bi'nyz6 6vodai fer5belyek t~rv~nyszertien vonjak ma.­

guk utan a noi munkaero hianyat.

Egy - elvileg szigoru ktirzethatarokkal mUkBd5 ­

bUdapesti a1talanos iskolaban alig tanu1 ertelmisegi

12

c gyermek~, j511ehet az iskolaktirzetben sok 6rtel-

mis~gi csal&d ~l. Viszonylag igen magas azonban a oi-

gany k aranya ~ }".z elobbi osa,l.adok gyermekeiket

tagozatoB vagy nam kBrzeti beiskolazasu altalanos 18-

kol'battir beiratni,s megtalaljak azokat az uta-

kat, amelyek a gyarmeklik eletpa.lyaja szempontjab61 op­

timalisnak latsz6 isko18.hoz vezettlekE> A kornyekbeli,

de nem ebbe. az iskolakorzetbe tartoz6 cigany csaladok

gyermekeiket rokonokhoz, nagYszUlokhoz jele~tik be a1­

land61.akosnak, hogy a, valasztott iskolaban tanulhas­

sanakl/l

A kozepiskol.ak, kivaltkeppen agimnaziumok szin­

ten meglehetosen szigoru korzethatarokkal mlikodnek.

Egy bUdapesti empirikusvizsgalatunkban. magis azt a.z

eredmenytkaptuk, hogy - kliloll0sen a,z ertelmisegi csa­

.l.adok gyermekei - gyakor tila.gszabadol1 va].asz ta,nak

az egyes iskolak ktiz6tt~

A fenti peldakzome nagyvarosi~ budapesti. De mi.t te­

be t az a csaJ~ad, amelynek lak6helyen nin080n Iehe toseg a. tak-

tikai v~alasztasra? t6zes, a.1. talanossagban a migraci6

szoros osszef'Uggesben a lak6hely e.llatottsagaval, tobbek

kozott appan oktatasi intezmenyekkel va16el1atottsagaval

±sc 24 AzBs8zef'liggasek ert esehez elaB lepesben a nepes-

sag mozgasal1.ak or szagos val tozasai t vessz'lik szemUgyre ..

A .!!l~gr~ci6es az oktatasi~atottsa~

.A betvenes ss a nyolcvanas evek f'ordul6jan a magyar

nepessegl'lek as az altalanos iskolasoknak valamivel kevesebb

mint a f'ele sIt kozsegekben .. A varosi as a kozsegilakossag­

nak ez az aranya hol f'elgyorsu16, hol lassu~b nspessegmoz-

gas kove tkez te ben ala l{ul. t ki ~ A nepe s segval t ozasnak ke t ala.p­

veto tenyezoje van: a termeszetes· sZElporodas es avandorlasi

egyenlegs 25 Mindket tenyezo szoros kapcsolatban van az okta~

taB iranti lakossagi sztiksegletekkel"

Az elmult szaz ev nepszamlal&sai a :falusi lakossag

aranyanak lassu osokkeneset tanusitjak. Az elvandorlJ3.sb61

1..3

eredo nepE:)ssegvesztes't azonban szu kereszt'lil ellen-

sl:llyoz,ta. a. f'alusi osal.adok. magasabb gyermeks~amae.Ez a 'de­

mografiai magatartas k~s5bb ugy m6dosult,hogy rna mar l~nye~

geben nines ,ktilonbseg az it tJ..agos falusi ee az a tla gos varo­

si csaladok gyermekeinek sz{u.na kozott ot A fia talabbak elvan­

dorlasa. kovetkezteben 'S falvakba,n megnovekedett a.z idos ko­

ruak aranya, s a nepesseg korsz~rkezete ruia t t a termeszetes

szaporulat a falvakban a Varosokenal alacsonyabba valt~

Az orszagos tendenciak terUletenkent eJ.tero formakban

fejezodnek ki<ll Mig pel.daul·o Del .....Dunantul··sgyes falusi ter'U­

letein hagyomanyos az Itegyke", Somogy es Zala megye :fa~lvai­

ban ujabban a halalozasok szama meghaladja a sztileteseket,

eszaki, eszakkeleti megyeink falvai valtozatlanuJ_ az orszag

leggyorsabban szaporod6 tersegai: Borsod-Abauj-Zemplen, Haj­

du-Bihar sa Szabolcs-Szatmar megyei :Calvai adjak /21 szazad

e.lejetol egyebkent/ a magyar termeszetes szaporulat ,olZlomet",

A varosi kossag korszerkezete sem egyforman nf'ia'taJ_1I

a tel..iesvarosha16zatban., Dinamikusan :fejlodo ipari varosa­

inkra inkabb jellemz6 ez, mint a stagnal6 vagy hanyat16 me­

z5'varosokra; a megyeszekhe.lyek., IIf'iatalo k", mint a f5­

varos, ahol a meg rnindig szonylag jelentos bevandorlas el~

lenera gyakorlatilag nincsen termeszetes szaporodas.

A f'alusi lakos csok,h:;enesenek rnasik tenyezoje az e1·-

vandorlas., Ez nem jelenti azt, hogy az emberek kizar61ag

falub61 varosba ko.l tozkodnek: van falub6l f'a,luba, illetve

varosb61 faluba vandorlas is. Ez ut6bbiazonban kisebb to-megeket srint .. '/Az okta f'ejlesztese szempontjab61 terme-

szetesen jelentosege van a Iftsi irany'oknak i8<9/

Az elvandorlasnak I:(et dont6 okat tarta. f'el a kutatas 26<fJ-_._- _.

Egyik ezek k5ztil a foglalkozasi lehetosegek elegtelensege e

New csupan a mezogazdasag atszervezese J es fejlodese kovet­

kezteben lett kevesebb fa inkban a munkaalkalom, hanem

bozzajarult az elelmiszeripar koncentralasa, a falusi kis­

ipar felszamolasa iSe Nebany terlileten uj munkahelyek is

letes'liltek peldaul az ipartelepites, az idegenforgalom. re­

ven, ille tve egyes dinamikus, maga.sabb leleksza.mu kozsegben

uj, korabban csak a varosokban ismert szolgal'tatasok jelen-

14

tel meg /pl .. s

A foglalkoza,si lebetosegek sz'likUlese nemcsa.k falvakat,

hanem sz'mos v~rost is ~rintett /peld&ul az AlfBldBn, ahon­

nan az elvandorlas sokaig volt, helyenkent ma is jel1emzo/.

A mezogazdasagi termelosz0vetkezetek. mellek\.izemagainak visz­

szaesesekkel~ szigoritassal ~s tiltasokkal meg-megszakitott

fejlodese viszont sokhelylitt teremtett a legut6bbi evekben

uj vagy teljes i~ejti foglalkozasi lebetosegeket la hetvenes

evek vegen minden harma.dik kozsegben volt 1.0 munkasnal tob­

bet foglalkoztat6 ipsri Hzem/.,

A mezogazdasagot kiegeszito ipari tevekenyseg az ipari

videkeken} az iparikozpontok, savok menten koncentra16dik

reszben a jbbb infrastrukturalis ellatottsag, reszben a na­

gyobh piaai sa nagyipari kooperacios .lebetosegek miatt 0 Az

orszag i.pari sav jait61, kozpontjait61 tavolabb eso ter'tilete­

ken kisebb az ilyen mu.nkaalkalmak szama, sz'likosebb a, valaszt­

hat6 tev6kenys~gek kBre. Igy ~ppen ezekr51 a tavolabbi vid'­

kekrol kenytele:nek soka,n a :fova.rosba. vagy mas ipa..ri kozpon­

tokbaingaz:n,i. A rosszutazasi kor'il.lmenyek kozott ,na.gy 'ta­volsagra t fSr teno ingazas er te.lemszer'lien gyakran hozza magaval

a rtI:'ltnkahelyhez vagy a munl<alehetosegekkel jobban eJ_la,tot t

ter'liletekre kol tozes szandet<:~,atil

1\ :falusi munkaa.lkalmak sz'likossege klilonosen azert hat­

ranyt jelent5, elvandorlasra kesztet5 tenyezo, mertaz orszag

nagy tertiletein n1n08en olyan el~rhet8 varos, abol dolgozni

lahat, szakkepzettseget szerezn~,szakkepzettsegetkonvertal­

n1 .. Varosha16z2l tunk el.vileg s'iirli es egyenletes: minden koz­

segb61 20-25 lem tavolsagon belHl elerheto egy varos.A koz.le­

kedesi viszonyok azonban sDk helyen nem teszik .lehet5v6 a v&­

rosba va16 napi. bejarast .. Az orsza.g apr6f'alvas eszaki es ke-.

leti. 1 del.~- es nyugat-dunantuli terUletein, .nagy:falvas ea ta­

nyas alf'oldi videkein az ut- sa kozlekedesi vlszonyok, de ma.­

guk a varosok sem aJ-kalmasak arra, hogy a kornyek nepet mag­

i' e 1.e 16 munka Iehe t (5 s egekb e z ,ju t t assa.k .-

A :fog1alkozasi lehetosegek sz'tikossege mel1.ett a masik

jelentos elva,ndorla.sra keszteto tenyezo az eletk9.rli.lmenyek

1 .5

elrnaradottsaga.. Ujabbatfog6 vizsgalatok eredmenyei szerint

az elvandorlas mobizmuma i 'kozott rna ez a tenyezo a, domin~16 011 27

Az eletf'eltetelek elmaradottsaga f'alvaink jelentos reszere

es szamos apr6- ss nagyfalvas regi6ban )f'ekvo' varosunkrajel­

lemz5.Akozismert hianyoss.gok mell~tt /plG vizvezetek- es

csa t ornazas, sz6rvanytelepilleseken a villany hicinya" bianyo s

egeszsegilgyi ,oktatasi ellatas, .stb. ,azaz az alapellatasban

mutatkoz6 bianyok/ a falusi es reszben a. mezogazdasagi jel­

legU kisvarosi eletet neheziti a telep'tiles~ es tarsadalompo­

Ii tika szamos diszkrimina,tiv intezkedese 1's .. Ezak egy resze

alegut6bbi idoben megsz'linoben van/pl. a lakasepitesi hitel,

szocialpolitikai hozzajarulas, stb./, de meg mindigervenye­

s'Ulnekfalu- es sz6rvanytelepilleselleni intezkedesek /pl.

a villanyaram telepUleskateg6riankent novekedo dija, a. maga­

sabb tomegkozlekedesi dijak, reszleges epitkezesi, :felujita­

si tilalorn, stb./. Az allamilag tarnogatott ja.va,kb61 as szol­

gal ta,tasokb6l a:falusilakossag kave~ebbet :fogyaszt as :fo-

'gyaszthat mint a varosi Ipl. szinhaz, mozi, varosi tomegkoz­

lekedes,alapveto elelmiszerek, oktatas/. Ezert al1apitja.

meg Enyedi: ItJalenleg a'tarsa.dalmi egyenlotlensegek legna­

gyobb forrasat nem ajovedelmek, a foglalkozasvagy all. isko~

lazottsag adjak, hanem alak6helyjelenti ••• Ez a diszkrimi­

naoi6 - mint mindenbatranyos megklilonboztetes - tarsadalmu.nk~­

t6l idegen, esosak ideiglenesen viseJ_heto elfT .. 28

Az ~letkijrtilmenyeket meghataroz6tenyezok koze tartozik,

milyen kozintezmenyek, milyen szolgalta,tasok allnak egy-egy

helyen, telepUlesen a lakossag rendelkezesere e Itt nem egy-

,szerUen all. egyeni:fogyasztas mennyisegi eltereseirol van szop

hanem egyuttal arrol, m'ilyen szemel)?3s ra:fordi tast jelent az

egyes java.k, szolgaltatasok igenybevetele. Ilyen szemelyes

ra:forditas all. utazasra. forditott id6, az utikoltseg, de sze­

melyes raforditaskent ertelmezhet5 az is, ha a csaladnak. le

kell mondania gyermeke otthonineveleser51, vagy erosen kor­

latoznia. ke11 a gyermekevel otthon tolthet5 id5t.

Az egyes szolgalta.tasok, kozintezmenyek igenybevetele

termeszetesen nem azonosan :Contos minden ember szamara: be­

:Colyasolja. az eletkor, a nem, a tarsadaloiltban el:foglal t hely,

1 6

a ku1tura, a hagyomanyok, Azaz minden e,rnber /esalad/ egyeni

becsl~se a1~pjan d~nt arr61, megeri-e a raforditas ah~sz­

not29~ Mivel azallampolgarok - sem egy~nileg,sem k~ztisen

uem targyal.batnak a kozintezmenyekkel, il1etve csekely befo­

1.yasuk. van arra., J~egyenek-e, s ha igen, milyenek, a dtin tes­

oek egyetlen va16di alternativ'ja marad: kBltozzenek-e k6ze­

~ebb va.gy vallaljak tovabbra is - egyeb'teroU.leten nyerheto

haszon remenyeben - az egyeni raf'orditasokat. E~ az elterna­

tiVCl ... az erdekervenyesitesnek ez a taktikaja - nem egyfor­

man all mindenkinek a rendelkezesere. Els6sorban azok kertil­

nek dtlntesi belyz~tbe, akik a k81ttiz'ssel biztositva latjak

legalabb korabbi eletszinvona.luk, eletkorU1.menyeik fenntar­

t~sat, lebet~leg, javitasat: a ~iatalabbak, a kepzettebbek,

a. torekvobbekvagy szerencsesebbek"

Mas szavakkal: a vandorlas tarsadalmila,g szelektiv fo­

lyamat30 ., Ezen azt ertj'lik, ,hogyaz egyenileg /csaladila,g/

jobbszociokulturalis f'eltetelekkel rendelkezok h~gyjak. e1

elsosorban rosszul ella tott, kedvezotl.en helyzet'li l.aJ<ohelyei­

ket, s az eletkoruk, anyagi helyzet'Uk, kepzettss@Uk, stb.

miattmozdulni nem tud6k maradna,k, illetve az elkoltozottek

helyere sokhelyUttolyanokv?tndorolnak be, a.kik szamara, eza,

la,k6hely iseletkor'lilmenyeik jC\vitasat jelentie Igy termelo­

dik ujra, esetenkent f'okoz6dik az egyes telepUlesek kozotti

tarsadalmi -gazdasagi-kul,tural.i s kUlonbseg" 31

Ebbenaz osszeftiggesben v~lagosnak t'linik, hogya koz­

in tezmenyeknek a kisteleplilesekrol valo kivonulEu:i8, nehezi ti

a.z ott m.arad6k, eletkorUlmsnyeit, egyuttal megf'osztja etele­

plileseket eslak,6it-(at a.z elet:feltetelek' Kesobbi fejlodesenek.

eselyei tol is. Az iskola - megg'yozodesiink szerint - egyike

a legfontosabb helyi kozintezmenyeknek, bar nt4pessegmegtart6

ha.tasa nehezenvalaszthat6 e1 mas ktizintezmenye'k.etol ol

sta.tisztikailag,igazo.lba.t6, bogy az iskolaktirzetesites

hozzajarul az elvandorlas fokozasaboz., Rasonl6 lelekszamu

fa.lvak vandorlasi egyenlegei azt lUutatjak., bogy a,hol az is­

kola megsz'lint, megnovekedett a,z elvannorlas dinamikaja, lega­

1abbis a megsz'lintetest koveto nagyjab61 egy evtizeden at.

1,7

Ennyi ida ke11 a s ta.s szerint ahhoz, hogy stabtliz~-

16djek(' /lega1abbis vi szonylag! , egy oJ.yan nepBsseg, ameiy

mar nem erzi sztikseg~t - vagy 11.111.08811. lehetosege -, bogy a, , . 1,1' PI' '32

kiala kul t s t:a tus quo a n. abava szavazzon VI (!Il ,

Sajat tapasztalatai ala,pjannagyjab61 ugyanezt

fogalmazta meg egy apr6:falvas tersegben meg mlikodo a1­talanos iskola igazgat6ja:

"Akik mar fo:nto,lgatjak, hogy menjenek-e, maradjanak-e,

a,zok biztosan elmennek, ha ha,lljak, hogy mar iSkolaja

se marad a fa k" is sokan elko1Jtoztek olyanok,

akik csak az elozetes p,letykakat hallottakilB Es, hogy

ugy mondjam: a jobb emberekG! Par eve meg 10-12 gyerek

ment innen ginmaziumba evente, mosta.naban mar j6 ha.

egY-ketto akad a nyo1ca.d:i.kosok kozott e "

Hogy mit ext aZ egyes telepulesek'ked-vezo, vagy

kedvez5t1en he1yzeten, nagyon is viszonylagoso A kinalkoz6

telepUlestipologiak koziLl Enyedi J.eirasar~l33 tamaszkodva. er­

demesnek t'ilni k a. t t akin tent egy:fa j tan linear i s n elxandezode s t §

y.a!~2.s halo z atunkb~ 0 't t sag, f' og.lalko z ta t.o t t-

sag, 'az sle tkorlilmenyek, az urbanizal. t sag szempon t jabal leg­

kedvezobb helyzetben Budapesten a. megyeszekbelyek. saa felsofoku telepiilesha16za ti aze.t'spkorU varosainkva,nnak ..

A xegi as ujipari osa.inkban a termeloi es a munkabelyi

:f1.1nkci6k dominal.:rJJ.a.l<., a -cereier szektox,az igazgatasi szin­

tek a lueg:fe.1elO nmnkaaJ.kalmak rendszerin t amegyiBszekhelyenI

talalhat6k@Jellegzetes t at alkotnak a skala mas,ik p61u-

saD az alftildi varosok: mind tarsadalmi szerkeze~lik, mind

varosi :funkci6ik, in:frastrukturajuk elmaradott e Ezeknek

a varosoknak a fejlesz'tese klilonos f'ontossagLl: ene1klil f'oly­

tat6dik az alfoldik5~segeklemaradasa$

A kozs.~gek kozott elviJ_eg' azok vannak legkedvezobb

helyzetben, amelyek az agglomeraci6hoz tartoznak, 'banyasza­

ti vagy ipari kozpontok, illetve 'ud:li15 ovezetben helyezked­

nek el, s a lak6helyi €unkci6hoz tidtiloi is tarsul~ A kozs~­

gek 'e csoportjaban vannak viszonylag alaosol1Y lelekszamuak

/2000, sot '1500 f6 alatt/, kozepesek 6s nagyobbak~

1 8

A Mez6ftild, a KisalfBld ~szaki parerna, az alfbldi losz­

batak falusi tersegei egyarant mutatjak a dinarnizmus 8S h~­

nyatl~s elemeit~ Itt a mez5gazdas~g a meghat&roz6 gazdas'gi

ag, amelynak t'ejlodese, s a kapcso16d.6 infrastruktura kiaJ-a-­

kJ.. tasa, az sle tki5x"tilmenyek javi'tasa bozzasegi the ti ezeket

a tnrtileteket, bogy nepessegUket megoriz,zekes a dinam:i.kus

tersegekbez csatlakozzanak$

A harmadik~csoportot az egyertelmlien hanyat16 telepU­

16sek alkotjak .. Ezek zommel az apr6f'alvas, illetve nagyfal­

vas-tanyas teleplilesszerkezet'li videkek .. A Du.nantuli Dombsag

os DeInyugat-Dunantul apr6falvas, varoshianyos terUletein a

lakossag fogya.sa, az egyes teleplilesek lassu elneptelenedese

mar a szazad eleja 6ta tart~

Az alf'tildi hanya tI6 agrarfalvak az apr6falvakn&1 tobb

infrastrukturava.1 rendelkeznek ugyan /a. nepessegsz&m kovet­

kezteben peld&ul 'ltal~nos iskol'juk is van/,de a helyi

nrunkalebetosegek bianya., a. rossz kozlekedes, a mUl}.kaalka.l-·

rna t es tovabbtanulasi lehetoseget nyujt6 varos 'tavol.saga a.z

itt e15ket az apr6falv ak lak6ihoz hason16 hatranyos belyzet­

be hOZZ8. A hatvanas evek masodik feletol az Al:fold nagyobb

teleplilesein kibontakoz6 v8.xosi fej,lodes egyelore nem olyan

eros, bogy va16di varosi kozpontjailegyenek videk'liknek.

A tiszantuli ta~i]~ nepessegenek csokkenese a ko1­

lektivizalas utan igen gyors volt, marainkabb csak a leg....

jobb forgalmi f'ekves'li tanya.k rnaradtal< meg .. :Mas a helyzet a

Duna-Tisza kozen lll Itt - osszef'liggesben a tobb auton6miat

lebet5ve tev5 szaksztivetkezeti forma elterjedtsegeve1 is ­

az e15zetes varakozasokkal es j6s1atokkal ellentetben csak

lassan csokken a nepesseg, s6t'az epitesi tilalmak reszbeni

feloldasa 6ta ujja is epliltek tanyak .. Baos-Kiskun megye t'li­

relmes tanyapolitikaja34 va16szinlileg ossze:f'ligg azzal, bogy

a megmarad6 osztatlan kisiskolak szamara sppen ebben a megye­

ben dolgoztak ki speoialis ea batekony okta,t6 programokat .. S

ez megint visszahat a nepessegmozgasra: Bacs-Kiskun lesCsongra.d/ megyeben m.aradt mega legtobb tanyai iskola ,itt

a leglassubb a nepessegnek a tanyakrol va.le elkoltozese.

1.9

Nem csupan az a1 ta.lanos isko1a, hanem a kozepfoku. kep­

zes hozzaferhetosege is okoz ko1tozkbdeseket. Sokhe1ylitt

nem vagy csak nehezen /hosszu u tazassa1 vagy a gyerek diEtlC­

otthoni elhe1yezes~vel/ f~rhet5k hozza a kUl~nboz6 kozepfoku

kepz~si programok, s a megszerzett kepesitesek a csa1ad ere­

deti lak6helyen nem hasznosithat6k. Ketsegtelen, hogy a csa­

ladok szamara kevesebb erzelmi megterhe1est je1ent ka~llisz­

gyermekU~to1 elva1ni, mint a kisebbekt61, de Magyarorszagon

a csaladok tobbsege hagyomanyosan ragaszkodik ahhoz, hog'y

gyermektik a csaladban nevelkedjen.

A kozepfoku oktatasi intezmenyek koz'li1 a gimnazium h8.­

16za ta a legs'Urlibb, in tezmenyei - 1ega1abbis elvi1eg - azo­

nos kepzetts~get adnak. A szakkozepiskolak a varosokban,

mindeneke10tt a nagyvarosokban koncentra16dnak, a szaknmn­

kaskepzes ha16zatara lenyegeben ugyanez a jellemzo. A ha16­

zat adottsagaival f'ligg ossze, bogy a szakiranyu kepzest ad6

iskolakba jelentkez6k kozlil sokan igenyelnek diakotthoni e1­

he1yez8st, a gimnaziumba torekvok koz'lil viszony1ag kevesen ..

A ha16zat jellegzetessegei onmagukban azonban aligba indo­

koljak a diakotthonba je1entkezes gyakorisagana.k kiriv6an

nagy eltereseit az orszag kli1onboz5 ter'liletein ..

Vizsgalataink szerint 35 a mez6varosi tipusu tersegek­

ben a gimnaziumba jelentkez5k kozott ketszer annyian igenyel­

nek diakotthoni elhelyezest mintaz orszagos atlag /14 %volt az evtized fordu16~jan/, a varoshianyos apr6- es nagy­

fa.lvas tersegekben haromszor, il1etve kozel negyszer olyan

aranyban .. Mivel ezekben a. tersegekben mindenlitt van lega..labb

egy gimnazium, a. diakottboni elbe1yezes igenyet ket tenyezo

indoko1batja.: a gimnazium szekhelyeto1 va16 f'oldrajzi tavol­

sag nem nagy ugyan, de a k~zleked~si viszon¥ok nem teszik

lebet5v6 a. napi bejar~st. A masik ok abban kereshet5, hogy

akik a k~s5bbi tovabbtanulas szandE3kaval torekednek gimna­

ziumba, olyan int~zmenyt valasztana.k, ameJ..y hire szerint na. .....

gyobb sikerrel k~szit fel a felsofoku tovabbtanulasra. A k~t

ok gyakran egylitt jelentkezik: ha mar a kozeli gimnaziumot

sem lehet rovid utazasi idoben e16rni, akkor inkabb a tavo­

labbi, nagyvaros iskolajat valasztjak.

2- 0

A szakmunkaske'pzesbe torekvak a J;lagy.falva.s tersegek.ben

kBzel teljeskortien arra kenyszerUlnek, hogy csal~djukt61 ta­

vol eljenek tanulmanyail-c idejen& /A hLinysza'kmaka t beiskola­

:zo szakmunkaskepzok peldaul Budapesten az orszag tavoli a.p­

ro- sa nagy:fa,lvas tersegeibol toborozzak diakjaika,t./

A mez5varosi, az apr6- es a nagyf'a,lva.s tersegekben

szakkozepisk61aba jelentkez5k 70-95 %-a' igenyel diakotthoni

ferohelyet.E kiriv6an maga.s aranyok !beleertve a szakmun­

kaskepzest is/nemosak a kepzesi k.inalat sZiikosseg~t mutat­

jake He afiatal alyan szakkepzettseg megszerzesere torek­

szik, amely lak:6be'lyen .... azipar, a mezogazdasag, a szolgal­

tatas adott szintje mellett - nem" va.gy alig kamatoztatha,t6,

neki ss esaladjanak. szamolnia kell a,zzal, bogy munkahelye

gazdasagilagfejlettebb tertileten, eredeti 1~k6helyetol ta­

vol lesz", A diakot thoni elhelyezes Lranti rendk~~lil magas,

igenyek tarta.lmazzak a koltozkodes szandekat is. Ezt az osz­

szefHggsst megerositi, bogy ezek:r61 ater:liletekro.1 aram1ik.

a nepesseg a. fejlett varosi ,az ipari, iJ.letve az' agglomera­

ci6s tersegekhe ..

As ta t isz t ika i ala,pu megf'igyeleseke t egy somogyi apr6­

:faluban fe1vet tcsaladinter juva,l il1usztraljuk: liEs

meg azt akarom mondani, bogy nem is banom, ha a. gyerek

nem fejezi be az iskolat. Ittsokszor nem is erdemes

szakmat szerezni, mert nines hova e1belyezkedni, min­

denmesszevano If A nem-koltozes eppugy az okta'tasi

rendszer kezelesenek taktikaja labet, mint a koltozes.

Ezt azonban statisztikai m6dszerekkel lehetetlen vizs­

galni",

UErdekerven;lesito ll koltozes: egy wagye ~~ete

A teny1eges koltozkodesi fo1yamatokat vizsga1tuk. meg

Komarom megye teleptileseinek 1965-1980", kozotti adatain~ Az

orszag tobbi reszehez bason16an itt is jellemzQ a va.rosok 1e­lekszamanak novekedese, a faIvakban a a,lkossag szamanak csok­

kenese c lm a varosba aramlas a megyeben meg a hatvanas evek­

ben sem olyan mer tekii, min t amilyen a,z or szag gazdasagi1ag....

tarsadalmilag kevesbe dil1amikus teruletei:n; a falvak n6pes­

seg6sokkenese sem olyan erotelJes~ Mint mas osszetett tarsa-

dalmi jelenseg eseteben, itt is nehezen valasztbat6 e1 az ok. os az

ss az okozat: az iskolakorzetesites a megyeben kevesbe ero-

teljes mint az orszag mas ter'liletein /75 telepliles koz'li1

1980-ban II-ben nem voltalta1anos iskola, ezek koztil 7-ben

6voda mlikodik/"

A harom vizsgalt eVben/1965, 1970, 1980/ kiemelkedoen

pozitiv vandorlasi egyenleget a megye ket hagyomanyosan UT­

banizalt, iskolavarosi szerepet petolt5talep'li1.ese ntutatott$

Amegyeben :folytatott interjuink rnegerositik a statisztikak­

b61 .l:evonhai6 kovetkezteteseket: e va-rasak az iskolazottabb,

magasabban k~pzett lakossagi csoportok kedvelt lak6helyei.,

A nepesseg viszQnylagos stabilitas8, egy-ket kiskoz­

seg tart6san eros nepessegvonzasa jellemzo a Pil.is ss a.

Dunakanyar tele.pUleseire 4) KetsegteJ_en, hogy vonzasukhoz az. .

UdUl~si funkci6 kta.lakulasa esmegerosodese is hozzajaruJ.t

fez a mindennapieletben a f'ej15d5in:frastrukturalis ell~i­

tottsagot, a j6 kozlekedest is jelenti/, ha azonban a.ne­

pessegstabilitast ugy erteJ.mezz'lik, mintaz emberek e:tegedett­

segetlak6helylikkel, akkor klilonos f'igyelmet erdemel akoz­

okta tasi ella tot tsag: gyakorlatilag mindenUtt. van 6voda saaltalanos iskola /ha mas nem, akkor als6tagozat/, j61 meg­

kozelitbetok a :fovaros 2 illetve a megye iskolavaro-sainak

kozepfoku in'tezmenyei"

Ellentetes tendenciat mutatnak amegye delnyugat:t

cs'iicskenek apr6f'alvai, s nehany kozseg a dinamikusabb tele­

pulesek szomszedsagaban, amelyek kevesse tudtak profitalni

amannak a:fejlodesebol.·.. /Az okok: osszef'Uggesrendszeret te­

leplilesenkent kellene vizsgalnie/ NepessegszarrIDka~'tekintve

ezek a ktizsegek nagyjab61 bason16a~ a Pilis emlitett :falvai-. . .

hoz q Nem ezzel fijgg tebat Bssze, hogy a pilisiek meg tudt&k

tartani iskalajukat, 6vodajukat, az ut6bbiaknak jobbik eset­

ben csak 6vodajuk vane Lakossaguk tarsadalmi osszetetelet

tekintve a kozsegek e ket csaportja kozott jeJ_entos a kli­

lonbseg akar az iskolazottsagot, az eletkori szerkezetet, a

:foglalkoztatas szektoralis megoszlasat vagy a szellemi fog-

22

lalkozasuak ara.nya t vizsgalju.k. Nehezen ker'iilheto meg a ko­

vetkeztetes:. a. minden szempontb61 kedvezotlenebb',"helyzetti la­

ko Beag kevs'sbe tud ja. megved~ni gy'ermekei iskolaz ta. tasaval

kaposola,tos'erdekeit /alkalmasint :felismerni is/_ Igya,z ok­

tatasi ellatas f'ejlesztsse soran az alta,lan,os iskola, vagy az

ovoda megtartasa-f'ejlesztese csak alternativakent :fogalmaz6d­

batott meg a megyei iranyi'tasban .. Ezert nem latszik erosza,­

koltnak a kovetkeztetes: e f'alvak .lakossaganak az a, csopor t­

ja, amely /tobbek·k6z~tt/ iskolazasi erdekeit f'elismerte as

srv~nyesiteni tudta, igyekezett as igyekszik elkBltozni. A

szelektiv vandorlas .... abogyanaz orszag mas tertiletein is ­

hozzajarul a kedvez5tlen tendenciak tart6sodasaboz es halmo­

z6dasahoz: az ott ma.radt 1akossagnak meg kevesebb a. leheto­

sege teleplilesenek .... kovetkezeskeppen egyeni eletf'eltetelei­

nek - javitasaboz-f'ejlesztesehez.

lia Komarom megye e kat terseget allitju.k; szembe egy­

massal, akkor meg egy megal.la.pi tast kell tennlink .. A Pilisben

szamos nemzetisegi kozseg van, koztiik olyanok is, amelyek

igy ,vagyugymeg tudtak orizni nemzetisegi a,zonossagtudatukcit

a baboru'utani evek nemzetisegi politikajanak e11enere i8*

MEt. a nemzetisegi nyelvliseg megorzese oktataspolitikai prog­

ramma va-lt, s azonos lelekszamu :fa,lvak eseteben n~gyob.b az

alapel.l.a tashoz jutas lehetosege ott, ahol ez't anemzetisegi

osszetetel 'indokolja G /Hadd em1ekeztessiink az iskola,korzete­

sitessel kapcsolatos,1971-es allas:foglalasra, amelya tart6­

san 10-nel kisebb letszamu altalanos ·iskolak megsztinteteset

iranyozza elo, de kivetelt tesz a nemzetisegi iskolakkalf1/

Ez a sajatos lakossagi erdekervenyesites f'ejez5dik

ki a.bban, bogy az e szempontokat f'igye~men ki~til ha­

gy6 kBzigazgatasi es iskolai centralizaci6 ellenere

van falu, amely :felso tagoza..tos gyer,mekei t nem az

eloirt magyar korzeti iskolaba, hanam a. szo~szedos

ktizigazgatasi egyseg nemzetisegi ,iskolajaba jaratja_

A j61 kieplilt kozoktata.si :Lntezmenyha16zat onma,gaban

term~szetesen nam elegend5 ahhoz, bogy egy-egy lak6hely voq-..

z6va valJek a bekoltozok, s kedveltte sajat la,k;oss'aga szama-

ra .. A Duna mentenek ipari savja.ban tobb teleplilesnek :fogy a

2 3

n~pess~ge, s ustikkent a megyesz~~bely 'kbr'bban igen nagy

mer t'ekU vonz'sa. is" TJgy ve1jUk, itt a,l.apvetoen e1 tero okok­

ka1 ftigg ossze a,z elko1toz~s /vagy a bekoltozes csokkeno

rn~r't~ke/. I1yen oknak mindenekelott az ipar'term~szet- es

kornyezetrombo16 ha,tasa latsziklll A term~szeti kornyezet k'­

rosodasa - csakugy mint az ~pftett kornyezet elmaradottsaga­

rom1asa - nem mindenki szamara egyarant ":fontos". Ezzel kap­

cso1atban.m~g inkabb erv~nyesnek latszik, amit a hanyat16

apr6:falv a,kka,1 kapcsola than megf'ogalmaztunk: csak a legkep­

zettebb, legjobb szooiokul turalis he1yzetU" egy~neknek ~s csa.­

ladoknak'vanarra' 1eht3t~sege,'hogykornyezet'likminosegevel

kapcso1atos erdekeiketervenyesiteni tUdjak a rende1kezestik­

re a116 egyet1en kon,:f1iktusmentes:formaban: e1ko1tozessel.,

2 4

J' (> ~ ... c , P /

IIl e ERDEKKUZDELMEK A :KOZEPFOKU KEPZESBEN"' ._.__,_._=O'f~ ~_

:Minden ev tavaszan, amilcor osszesi tik. a koz~p:foku

tova.bbtanulasi jel.entkezesi lapokat, a nepi- 8S a hetilapok­

ban el.Okelo helyre kerlilnelc a pa.l,yavalasz tassal kapcso1a tos

tud6sitasok~ E tudositasokb61 rendszerint nem maradnak e1 ­

az ujsagir6 vagy a szakigazga~asi szerv~k illet6keseinek meg­

Iogalrnazasaban - ~a panaszok: a nyolcadikosok ismet nam a hi­

vatalos terveknelc, a ga,zdasag rnunkaerosz'Ukseglete1lek, a, be­

iskolazasi lebet5segeknek megfeleloen v&lasztottak$ A szem­

rehanyasok cimzett,jei a szUlok, akik. gyermekeiket mindenaron

kozepiskolaba akarjak jaratni, illetve az isk01&k, a pedag6­

gu.stesttiletek, amelyek meg mindig nem keszitik :fel' tanu16i­

kat a helyes palyava.laszt8~sra.. Mire a tenyleges beiskola.zas

megtortenik, az orszagos aranyok iskolatipusonkent nagyjab61

az ".1oirasoknak't megf'eieloen ala.kulnak. De mindig vannak

sza.kmak, amelyek egyal talan :nero vagy nem elegendo' ta.nul.6t

tudnak beiskolazni.

!!ianyszakmak es_ tuJ_jelentkez8sek

A kozepf'oku oktatas tobbek kozot t azer t is neura,lgi­

kus pont,ja isl<olarendszer'tinknek, mert az egyeni erdekek er­v8nyesitesenek itt a legszelesebbek a lebet5segei@Nemosak

arr61 van sz6, hogy a kozepf'oku tovabbtanulas nem kotelezQ,

hanem /meg inkabb/ a.rrel, bogy a kiva.natosnak ite.lt orszagos

beiskolazasi aranyokat esak sokezer, kozvetlenul nem szaba­

lyozhat6 egyeni dontes osszehangolasaval lehet

vabbtanulasi don teseke t ezer t az iskolazas sal.

f'ontos

taktikajanak tekintbetjUkm

A koz s terjedesenek jellemz5je, hogy

a gimnaziumi tovabbta:,nulas visszaszoru.lasava.l, a szakiranyu

kozepfoku oktatas kiszelesedesevel ment vegbe~ A hetvenes evek

e1s6 feleben meg ta.rt6snak la.tszott az az allapot, bogy a

kozepfoku tanulrnanyaikat megkezdoknek mintegy a. :feie szak­

munkaskepzesbe 1 :fele kozepiskolaba torekszik~ Ezek a megosz-·

2 5

l~sok a hetvenes ~vek ktizep~ig ,orsz&gos szinten nagyj~b61, .

megegyeztek a beiskol~z~si lebet5s6ge~kelm Azaz, ha voltak

is f'esz'Ultsegek a kereslet~s kinalat kozott, ezek orszagos

szinten ss iskolatipusonkent nemigen jelentkeztek .. A hetve­

nes evek kozepet51 azonban csokkenni- kezdett a. szakmunkas­

kepzesbe jelentkez5k aranya, jelentosen megn6tt a szakkozep­

iskolaba, kisebb mertekben a gimnaziumba jelentkezoke<l Az

oTszagos .a.datokat vizsgalva hiany jelentkezik minden isko­

latipusban: a gimn~ziumban es a szakmunkaskepzesben kevesebb

a jelentkez5, mint a fer5bely, a szakkozepiskolaban a fero­

hely kevesebb., Ennek eredmenye, hogy gimnaziumba. :i.s, de kU­

lonosen szakmunkaskepzobe tobb tanu16 kenyszerUl, tuint aha­

nyan eleve igy terveztek, a szakkozepiskolaba f'elvettek. sza-

ma pedig kevesebb; magasabb azoknak az a..ranya., akik /legalabb­

is az altalanos iskola el.vegzesenek eveban/'nam. tanulnak to­

vabb, mint a tovabbtanulasiszandek alapjan varni lehetett e

A kozepf'oku 'kepzeshez.:rUzodo l.akossag:i exdekek

Az egyes iskolatipusokh~z, ezeken bel'ti1 is az egyes

szakiranyokhoz kUlonbozo l.akossagi csoportoknak f'Uz5dnek er­

dekeik .. A :ferobelyekert :folyta,tott versenyben - tekints'link

e1 itt most az intezmenyek egymas kozotti, a. 'tanulok :megnye­

reseert folytatott versenyetol - egyenlotl.enek az, eselyek~

A 1a k6hely telepliles jellege tar t6san be:folyasolni .lat­

szik a tovabbtanulasi szandekokat. A hatvanas evek kozepetol

az altalanos iskolat bef'ejez5k kozul tovabbtanulni nem szan­

dekoz6 :fiatalok aranya legdinamikusabban a kozsegekben osok­

kent: a kozepfoku oktatas a.ltalanossa valasanak :fa tenyezo=

jet a kozsegi lakossag'iskolazasi torekveseinek. valtozasa

jelentette" Budapest, a tobbi VaTOS ss a. kozsegek kozott

fennmarad6 klilonbsegek tendenciajukban a kora,bbiboz hason16

rangsort t"likroznek, am 1980-ban mar a ko~segekben is tovabb­

tanulni k~sztilt a nyolcadikosok 95 %-a /1967-ben a megfele15

arany meg 77 %volt/Q

A varos-kozseg skala. egy i.~l1yeges vona tkozasban tovabb­

ra is meg6rizte dichot6m jelleg~t: mig a varosokban a tovabb-

2 6

tanu si torekvesek a ko~!;episko].ara to tak ~t, a kbzs~gek-

-rJen meg a sZ8d~munka.skepzes irant erdekJ.odok ara.nya novek.szik ..

...,4.. szakjelJ.egU kepzes Lranti erdeklodes magas szintje mind­

k6t telepUlestipusra jellemz5, de a falvak lakossa.ganak lje­

lentos resze osak most h6ditja meg ma.ga. sZEunara a szakrnun­

kaskl~'pzest" Jellegze tes k'lilonbseg, bogy legnagyobb ipar i

kozpon tunkban, a f'ova.rosban egy-egy ta:t.l:u16i ev jara th6I £'81­

annyian kesz'lilnek szakmu.nkaskepzobe, mint a kozsegekben@

Valoszinlileg a kozepfoku kepzes szakiranyainak isko-

la tipusonkenti megoszlasaval is osszef''ligg, hogy a- tovabb­

tanulas iranyanak kivalasz tasaban a f'iuk es a lEtnyok kozot t

je1ent.os klilonbsegek vannak: a hagyomanyos IIf8r£i szakmakban H

szakmunkaskepzes, a "noi szakmak il tobb~egeben szakkozepisko­

lai kepz~s folyik.

A sza.kmunkaskepzesbe jelentkezQ lanY-0K aranya

az eJ_mu1.t 15 evben gyakorlatilag nem valtozott, egy­

egy nyolcadikos eVfolyamnak. 27-30 %-8.<1> A fiuknak tobb

mint a fele kesz'lil szakmunkaskepzesbe, a betvenes

evekben lassan csokk~n az· aranyu,k.Kiilonosen nagy a

lanyok tu,lsulya a gimn.az iumban: a, tanu16knak min tegy

ketharmada ... A szakkozepiskolasoknak is tobb mint a fe­

let lanyok adjak0 Az iskolazottsagban megfigyelheto,

s ujabb nemzedekekre kiterjedo nemi kUlonbseg /a £e1­

nottoktatasban erettsegizoknek is rendszeresen tobb

mint a fele no/ megjelenik az orszag foglalkozasi

szerkezeteben. Va16szinii, hogy a. noi :foglalkoztatott­

sag Kozel teljesse valasa hozzajarult az iskolazas

ilyen aranyainak kialakulasahoz<§l

A .lanyok es fiukiskolavalasztasaban jelentkezQ kli~=

lonbseg varosokban kisebb, mint a f'alvakban, a dinamikus

terUleteken kisebb mint a. stagna16 vagy a hanyat16 videkeken ..

Azaz mennel kevesbe varosiasodott egy ter'Ulet, annal ritkabb

a fiuk kQz8piskolai tovabbtanulasa ... Ez az osszef''ligges csak

reszben magyarazhat6 a teleplilesek foglalkozasi osszetetele­

vel, azzal ugyanis, bogy a varosol<ban, a dinamikus vidE3ke­

ken tobb a szellemi-ertelmisegi foglalkozasu, tobb a szak-

2 7

nn.1nkas .. Munkascsall-tdokban is gyak.rabban. jar a lanygyermek

k~z6piskolaba, mint a fiu, s kUldnbs~g ugy no a k6t nem.to­

vabbtun'lLlasa koz 0 t t, abogyan BUda pes t t61 a t obbi varoson ata faluie; haladunk ..

.1972-os adatokon alapl.l16 szamitasok szerint a. budapes­

ti szellemi foglalkozasuak haztartasaiban 2,9-sz~r

volt nagyobb a koz6piskolas fiuk, 2,2-szor nagyobb a

k()zepiskolas litnyok aranya., min t a munkascsa J_adokban <!

A ktizsegekben a megfele16 szorz6k4,7 68 2,8 36 • 1982­

ben Budapeston vegzett vizsgalatunk eredmenyei azt mu­

tatt6k, hogy meg a f6varoson beltil is hason16 1ak6he­

lyi kUlonbsegBk va.nnak: a peremker'liletekben e.lo szel­

lemi foglalkozasuak haztartasaiban a fiuk 2,3-szor,

a lanyok 1,4-szer gyakrabban mennek kozepiskolaba mint

a munkascsa.ladokban, a belvarosi, belbudai kerliletek­

ben a fiuknal 1,5 8S a lanyoknal J~, 4 az eseJ~yszorz6'" 37

A koz8piskola t teha t inkabb a lanyoknak tervezett eJ_et-

palya szempontjab61 tekintik. kedvezonek, inkabb a nagyvarosi

gyerekek szamara mint a fa,lusiaknak" A szakmunkaskepzes pe­

dig oppen ellenkez6 iranyban gyakorol vonzerot", Itt nem a

kUltinbozo tar sadalmi re teghelyze t'il, szooiokultura.lis t ter'h

csaladok iskolarendszerii tanulashoz va16 viszonyar61 van sz6

csupan - az "iskolaidegen" csaladi milio elvilegegyarant

kel~ene hasson a fiu-os lanygyermekekre Szerepet jatsz

a klilonbsegekben a k02a3pfoku okta tas kepz8si ir anya ina k szeT­

kezete mellett az egyes kepzesi szintek: 8S iranyok nyujtot­

ta. jogositvanyok 8S kep8sitesek konvertalba1Gosaga /mit kezd­

het egy fiu gimnaziumi erettsegivel'? mit kezdhet egy szak,=

munkasbizonyi tv8.nnyal? .stb@/, a hagyomanyok ereje /mi a sze=·

repe egy nonek a csal~d ~let~ben, az anyagi javak biztosi­

tasaban? stb .. / ..

A szakmunkaskepzes irant a nagyvarosokban~ dinamikusan

fejlodo telepUl~seinken csokkeno erdeklodessel y s az intez=

menyba16zat koncentraltsagaval egyarant os szef''ligg , hogy a

helyben lak6k nepesitik be a szamukra legvonz6bb iskolakat

/gimnaziumokat, szakkozepiskolakat/, S osak aZ altaluk Ure­

sen hagyott ferohelyeket fogla.J~jak e1 a varosok kornyekero1 9

28

az Ol'szag tiivolabbi videkeir jott tanu16k., Klilonosen e~te~

sen rmltatkozik oz meg Budapesten 8zert 1 mert - osszef'ligges­

ben a f5v~ros nepessegenek magas iskolai v~gzettsegevel -

itt csC5kkent a legnngyobb tekben a szakmunkaskepzes v'onz-

ere,jo: a szakmuIlkc1ustanu16knak 811ig fele helyi J_akos ..

A fovaros okta tas'iranyi tasa - egyebkent mar l.egalabb

f61 6vszazada - vultozatlan er5feszitessel, de v~lto­

z6 sikorrel torekszik arra, hogy ktizepiskolai h~16za­

tit sajat lak6inak tartaa meg, kozigazgat~si hataran

kivUlieket inkabb csak a szakrrrunkask~pzesbe engedjenCSl

J6.1. mut;ltJa ozt a diakotthoni ferohe~tyek iskolatipu­

sonken ti aranya: a hetvenes 8"\Tek vegen Budapesten

csa knew hiiromszor annyi :ferohelye vo:l t a SZ8. kmunkas­

tanu16kna k, min t a koze piskolEisokna k; or szago s 2" tlag­

ban ugyanakkor a kozepisko1ai di~kotthoni fer6helyek

ar~nya volt magasabb~

_Igy tuJ.ajdonkeppen ,he1yrea.l.l a Hrend": akik szakmul1­

ki'tsk{) pZGsbe t(jrekednok a kUlso aggJ.orm3ract6s gyUrtib5.l ~ a

hat{irszelekrol, bejutnak a szakmunkaskepz8sbe - j6J.lehet

osaladjaikt61 tobbe-kevesbe tavol.

Bar a szakkozepisko1ai oktatas kiterjesztese egybe­

csngett a domina16 lakossagi igenyekkel, nem allithatjuk,

hogya lakossag kUvetolte volna ki ezt az iskolaformat: az

elodint<3zmeny, a technikurn megszUnteteset maig hibas okta­

taspolitikai lep6skent emlegetik, statisztikak arra utal­

nak, hoeya l_etes'lilt uj szakkoz6piskolak esak evel·;: multan

tudtak el.t'oc;ndtatni magukat a lukossEtggal" Ugy t'tinik, bogy

a szakkdz6piskolai kcipzesi forma 85 azok a lakossagi oso­

portok, amelyek gyel'mekeiknek ~rettsegit is, szakkepzettse­

got is ttirekednek adni, lassaosk~n tal~ltak egym~sra@

l.Jgyancsak f~okoza tosan m6dosul.t a gimnazi1jtw ea a szak­

mu:n\~Askepzok t~rsadalmi szerepe, :funkci6ja is .. Ha lakossagi

nyomfJ..srb~l besze1het'Unk /eltekintv~ az egyeni sa informalis

befo.lyasolasr61, a.mel)rnsk. ki tel' jed tsegerol, sulyar61. ada­

tnink nincaenek/, azt t'okent abban la.tjuk, a lakossagnak

/n tanu16knak/ me.ly caoportjai vettek birtokba kozoktatasi

29

rendszer keretei kozott hozzaf'erbeto egyes i8k01a tipusokat,

s mennyiben m6dosi tot tak ezeket 11 sa ja t keplikreu.a Ezzel 'ka p­

csolatban a mondottakon kivU1 fokent az erdemel figyelmet,

hogyal1 valtoztak az egyes tipusok szelekcios ss rekrutaci6s

kriteriumai, lehetosegei~

A ba tvan8 s evek kozepe 6ta - ami6tagylijtik es f'81­

dolgozzak a tovabbtanulasi szandekok adatait - jelent5s val­

tozasok 'k;ovetkeztek be az egyes iskolatipusokba jelentkezok

tanu.lmanyi eredmenyeiben., A ginulazium egyer telmlien a legjobbt

tanulmanyi eredmenyUek iskolajava va.l t, a szakkozepiskola a

kozepeseke es jobbake, a gyengebbeknek., ha tOVEtbb akarnak

tanulni,' a szakmunkaskepzomarad lll Ez a m6dosulas.f'okozatosan

ss toresmentesen kHvetkezett bee Az idoszakban allamies

parthatarozatokban fogalmaz6dott meg prob.lemakent a szakmun­

kastanul6k gyenge tanulmanYi eredmenye, 8 szakkozepiskolak

csekely szerepe a :felsookta tasra va.le :felkeszi tesben., :A sze­

lekta16das makacs fennmaradasa~ konzerva~16dasa azt. bizonyi t­

ja, bogy a legmagasabb szint'li allasf'oglalas is ha.tastalanna

valhat az erdekeltek ellenal1asane

A legmagasabban isk.olazott szHlok gyermekei gyakran

akkor is gimnaziumba, esetleg szakkozepisko.laba torekednek

les jutna<k bel, haalta,lanos iskolai eredmenyeik alapjan ez

nem varhat6 tolUk@ Fend terminu 1 az e magatartast meg-

hataroz6 beallit6dast i ontudatnak n nevezziike 38

A pedag6giai ontudaton alapu16 magatartas mintat adhat mas,

az iskolaval kevesbe banni tud6 csaladoknak is<lI Budapesti

vizsgalatunk adataialapjan a.llapitottuk meg~ bogy e~tel­

misegi~~szellemi kornyezetben betani tott .... , seged-es szakmun­

kasok gyermekei az ertelmisegiek gyermekeihez hason16an ilvi­

selkednek":ttibb ktiztittUk a j61 tanu16, de viszonylag gyen­

gebb ta11.ulma.nyi eredmenyekmellett 'is gyakran je.lentkeznek

kozepiskolaba.OlI M1.lnkaskornyezetben ezzel szemben gyakori,

hogy - klilonosen a fiuk ~ viszonylag j6 tanulmany~ eredme­

nyeik e1.1enere szakmunkaskepzobe m.ennek@ A pedagogiai ontu...

dat, az iskolarendszer magabiztos kezelese nem csupan a csa­

ladban tanulhat6 meg, hanem /legalabbis/ a sz'likebb l.ak6helyi

3 0

k~rnyezetben~ Ehhez azonban 't~lhet5, 61m~nyszerli magatarti­

51 mint~k sztiks6gesek6

A kozkelet'li v~lekedes szerint a gimna!3iumba ,jeJ_entke­

Z oka t lelle t a legkonnyebben mas i skola t ipu.sba at iranyi ta.ni ,

mivel a gim:nazium egyik funkci6 ja a palyav a1a.sztas ki tolasa ...

Ujabb vizsgalatok adatai azonban ellentmondanak ennek an~-

t k 40 A . . #. b t .. k '" i k d k 1 . k bbzone _ gl.mnaz1.um a ore ~.rOL{; ra.gasz 0 na, eggya ra an

a valasztott i5k018 tipusahoz /a megjelolheto masodik intez­

meny naluk osaknem mindig egy wasik gimnazium/" A.sza.kmun­

kaske,pz8st valaszt6k ugyancsak ragaszkodnak az i8kolai szint~""

hez /kev~sbe a szakiranyhoz/: ezt erthet6veteszi a gyenge

tanulmanyi eredmeny, magasabb szint'li iskolaba bejutni leg­

tobbj'lik szamara irrealislenne", A szakkoz8piskolaba ~orek­

vok a 1egbizonyta1anabbak: nemcsak gyak1.'abban neveznek meg

egyeb szakiranyokat, hanem inkabb hajland6k gimnaziumban

vagy szakmunkaskepzoben is tovabbtanulni,ba a.z elsa helyen

megje10It iskolaba. nem jutnak bee Ez tulajdonkeppen azt ,je­

lenti, bogy a szakkoz-..:__---.::::--~....;.,......-~-~;--.~-._••-~~•••~"-":"""'-"'"~""""'-"""~~m~.~-"''''~""""""""""''''''''''..;;",,~''''''--,

sat. Mas szempontb61 azt a kovetkeztetest is Ie lebet von­

ni, - em1ekeztetve a szakko2lE3piskola nagy es novekvQ 'nepsze­

rUsegere '-, hogy szelesedik a tarsadalomnak az a retege,

amelynek szamara problemat je.lenta tovabbtanu1as mikentjee

Ez azza1 jar egylitt, hogy szukli1 az a reteg, amelyben fel

sern mer-iiI a tovabbtanulas lehetosege, illetve magat6I erte­

todonek fogadja e1 a szakmunkaskepzest,ha osak az marad

nekill>

Erdekek ea erdekervenye::,.i tesek a paIy~vala.sz tasban

Az iskola sa a. palyavalasztas osszefiiggesen azt ert­

~uk, hogy az iskola megva1asztasa a palyavalasztasnak a1a­

rendelve tortenikeEz az osszefugges termeszetesen nem abban

az ertelemben ervenyes, bogy a 12-14 ~vesek ~s csa1&djaik

tebbsege ma.r v~gervenyesen dontott a :fe1nottl~ori :foglalkoza­

si specializaci6r61, a dentes a palya szint jere /:fe1sofoku,

J 1

koze,Pfoku va{j'Y alacso:uyobb/ es a 'ta,g'abban erte.lmezntt p{t.1.yu·-

, 't I' tL. t'" I'd' 'J '1 t" d" t.'l<.orro vOYl,]tkozoan ··,OrU..Il :J10"0 va 0 1. pa _yava asz' aSl on Jes-

110k.• E7i{~rt YH'Ht ()rduktnJ.en megvizsga1ni, mi1yen motivumok

KibS

\1ik c>sszehn ~c;UILLi ta.sra is: bogyan val tozott a motivumrendszer

1()6J.. -tllJ...198.! -,ie)' .. A f'iul\: inditekai kozott az elsa be.lyeken

s7.nrepo1 iJ .jb koreset lehetosege ....Jelenlegi berrendszer'link

knrntei Id5zi:jtt tormoszotesnek kell tekinteni, bogy az anya­

ci tunyo:0()k fontossaga nagyobb a szakmunkasnak keszUloknel,

mi.nt ,1 s:0e]_~Lerni-ertelmisegi palyat valaszt6k:nal .. Am nemcsak

CHT<51 V:.ln SZ(>,. A leendo f'oglalkozas olyan ertskei, mint az

;~ .l.ko tfJ lHunk;] , az elmelyUles lebetosege, a kotetlenseg - a

p,ilynv{lla sz tas tov{tbbi megha. tar'oz6 indi tekosopor t ja i - ter­

meszeteson h{ltterbe szorulnak a szakmunkasna'k keszU15knel, s

llrtGyobb a szerepuk a szellemi vagy ertelmisegi palyak va1asz-

tas6_ban .. 1961 os 1981 kozott a legnagyobb .valtozas az indi­

t~kok fontoss~gi sorrendjeben az, bogy e15terbe kerUltek a

munkukcjrUlmenyek, a tarsadalmi elismertseg, az egeszseges

61etm6d, s a masokon val6 segites motivumaie

A lanyoknal 1961-ben a vegzett munka fizikai konnyli­

BegS, a munka tisztasaga voltak a motivaci6s 1ista elso he­

lyein, s ezt kovette a j6 kereseti lebetoseg igenyee Husz evmulva a kereseti lehetosegekkel kapcsolatos motivum eroseb­

ben szorult hatterbe mint a fiuknal, a tiszta, konnyu munka

vezet5 szerepet felva1tottak azok az inditekok, ameIyek a

korlilmenyekre, a masokon vala segites lehetosegeire,

elismertsegre vonatkoznak.

A fiuk ss a lanyok motivumrendszerenek szerkezete ko­

zeledett egymashoz, az anyagiakkal ~ssze:ftigg6 inditekok azon­

ban tovabbra is fontosabbak a fiuk, -mint a lanyok szamara la

ferfi csaladf'enntart6 szerepet alapvet5en nem kerdoje.1ezte

meg a kozel teljesse va1t noi foglalkoztatottsag/e A 1anyok­

nal csakugy mint a fiuknal az anyagiakkal kaposolatos indi­

tokok a szakmunkasnak kesz'li15k csoportjahan dont5 sulyuak,

mig a palyavalasztas egyeb - az alkotassal osszef''iiggo, szo-

32

e LI b il. lUi s t r f! ~L iJ~ t E) J_o 'z () s t b.. - ind i t eka i a r 0 ~l s () - (~S ldi 7. (~p­

sv;i..ntH JJ{llyakat v{tlasztbk:n{ll kapnak nagyobb hang-sulyt.

l( szociolbgiLl i (5ss7.C'-Az

ole jeD megfoe'a ~Lma zo t takboz. Az i sk.olav8,J.a s:;; t{U~hClll

~~i '; Y(~~,~~"_~~!~~g.~;:,,,!s"~~ls,,.1:,,t~lQ,,,~Q,fJiu~1s,.,Ji,!",,L,,,,..~,!~~,,,~,r,~,~m._~",~.X~~z,,Y-,~,J-",,§1s"{~,!L9~h~£u,,.!~~w

,i.J.1utve a tarsadalom vertikalis szerkezeteben csoporto,rdek;-:-

k~ tisszegz5dnek. Az egyes csoportok elter

-,,---·"--r.r1J'"bo·'·"""'n1l.n f'elezer vele tlenszer'ii osszevaloga to t t buda­

posti nyolcadikoskozott mindossze harom akadt, aki - jatek­

hbl,'ll1eggyozodesb51 - fo1?slegesnek minositette az erettse­

gi mec-szerzeset sajat e1etpalyaja szempontjab61. A megkerde­

7.ott nyo1cadikosokl1ak egyebkent mintegy 30 %-a jelentkezett

szakmunkastanu16nak. A je1entos e1teres arra uta1, hogy sza­

mottev5 nagysagu 1akossagi csoportoknak nines lehetoseglik

iskolazasi erdekeik ervenyesitesere.

A 1akossagi erdeklodes onmagaban rendszerint nem

elegendo ahhoz, hogy megva1tozzek a ha16zat, a kepzesi ki­

nalat. Az intezmenyhal6zat befolyaso1hatat1ansagaviszont

nBveli egyes int6zmenyek lehet5seget arra, hogy valogassa­

nak a jelentkez5k kozott, mas intezmenyekei, szakiranyokat

arra kenyszerit, bogy erjek be a "maradekkal"o

Eddig esak nehany esettanu1mannyal siker'lilt nyomon

kovetnUnk, bogy neme1ykor ervenyes'li1ni tudnaka. 1akossagi

erdekek: mindenekelott akkor, 'ha szervezeti, intezmenyi er­

dekekkel erintkeznek, illetve lebetseges a kompromisszum.

Az isko1ankenti tanu161etszamok, pontosabban az egy tanu16­

csoportra jut6 tanu16k sz-ima. a 'kozepisko1akban gya.kran azt

jelzi, erdekli-e a kornyeken e10ket az isko1a kepzesi prog­

ramja. Az isko1aba je1entkezok, a megnyerhetok szama olyan

szintre s'li1lyedbet, ami mar az isko1a puszta letet, f'ennma­

radasat is vesze1yezteti. Ilyen esetben az isko1a ketf'e1e

taktika kozott valaszthat: nove1beti beisko1azasi korzetet,

lID nnlH'k lHC'{jVcUU1:1h.. ;\ f'eJ_tetoJ.(li /lIIi,rHlnn(.]<.<di:)tt n elj i\kll t IllOll

-, onllok h:iJUIYftbc:nl (~{';Y kisebl> kilITly{,k l:,kos::-;{lC,'[l.r:l SZ{UI1i. j'll;ll

cst I p;"",n/.. Va gypod Le,' : I r r 8 kenys'/, n r'ii.l, IH)C;Y u J pI' or .LIc) k: I L : l.l ,1,­

k1 LSOll lei. '" El1nek u{';yanesak S:,;o;{UIIOS, nnh()zn:n ki'LLlI\..L tll:l b') t'('J-­

/.,'·LuJc ,,1':111 :J m(~{';rnlo1oen kE~pzeti; 'pOd:lf~6c;usokt(d. H S'/,Uklll:1L

J ,.I' or.i. ,l11t1 k meg-i' e J n.li) mil SZ8 ki llor 01H.10 '/,c~ so k: be H I~ (H':?'; C' S{l J,{'; ..

I)(, .1. <1 n k (~n t 0 {';)T a 1 f old :L HIe '/, ()v 6.1' 0 S S z a kk() Z 0 pis k 0 .L\ ,i;'\. I' ; \

II i v;\ t k 0 Z 11.1 l k .. A s Z 8 k l( () '/, Cl pi oS k 0 .1.n f.- ~ r () d e t i ~t (\ {'; ;1 11 n I y i

llil{';yiiZellll sr;(un{l.ra kepzott I1Jlulkacu'f)t, do mUki:id6se Il;'i:-n\,

(!VC 11 t{Ul :1 Jelen tkez6k sz.ima IHlGY mer t(~~kben cs()kkcn t :

oj t'oG-yl.nk, ,l'/,ok a nn1nkaholyek, nmolyok a k,{)pesi t6snel\..

111(~{l;J'el(~J.f) J'oglnlkoztnt2lst biztosi t,ottLtK .. Az iE.ikola

oJ.{)bb l'ul';ionLtlis beiskol{;tzasi J.ehet6seget "szerzott

mue;", lJI<1jd amikoT igy SOIl1 tudott ologondo jolentke-

7t () J' 0 S y; 0 t' t; t 0 nn i, " k i jar tilee;y s.pa cia1 is, e 1.ru61e t -

L{';(tlY 0 S k(~ fJ7, 6 sipI' of i 1 t ..

;\ J;lko;;s(l{':n;d" sz{ikc)sek az erdekervenyesi tesi J.ehet<")segei? :!

ki)z6pJ'oku ok1,<1 t(lSS:LL kapcsolatban is .. A k'ozepiskola szabud

V{t.1.HS:;;L<'iS(Ul~"'~ - itt-ott megnyirbalt - allampolg{tri jOg'A

rizonban egy f'ontos ter"lileten lehet6seget teremt az erdek­

6rv6nyesit6sre: jobban vagy kev6sb6 benepositeni egy-egy

iskolat, szakiranyt. Ez a utaktika 11 , legalabbis Szels5s6ges

esotokben aTTa kenyszeriti az intezmenyrendszert, bogy a

lak~oss{.lg ordekeinek megf'eleloen m6dositsa programjait<9

A fen t iekben a z t .pr6bal tuk bizonyi ta.ni, bogy a z 1s­

kol~z6shoz va16di - tarsadalmilag ~s egy~nileg-pszicho16­

ginilug beA~yazott - 6rdekek ftiz6dnek. Ez6rt hatastalan a

r<iboszeles, a lebeszeles, tula jdonkeppen a palya iranyi tas

is, ha onmaC;;l t csupana maga s szintti okta tas- vagy gazda­

R~gpoli ika eszkozek6nt 6rtelmezi.

IV 0 ,FELSOOKTATASI TAKTIKAKI w' ,

Az ~retts~gi i~'nti, ntivekv5 ~rdekl~d~s alapj~n 20n­

:fekvonek latszik a kovetkeztetes: elo'bb.."ut6bb atgyUrUznek a

tovabbtanulas ira-nti igenyek a :felsooktatasra is<l/ Nemzet

zi iskolazasi trendek is ezt a feltetelezest latszottak

megerositeni: a legtobb ipari orszagban a batvanas, egyo­

sekben meg a hetvenes evekben is magasabb volt a fels50kta­

tasban resztvev5k szambeli novekedesenek rat&ja, mint az

e152:0 evtizedben Cll A' hetvenes evekben azonban ma.r nH:~g',Jo-l(:':n­

tek az ellentetes fejlodes jelei is: Svedorszagban, az

NSZK-ban a novekedes megallt, illetve - plo az USA-ban,

Svedorszagban - az erettsegi ~ tani egyeb oktata.si programok, .., "t t 42nepszernsege no meg.

Magyaro.:rszagon 1983 nyaran sok ev 6ta. eloszor tfe~l·=

veteliket hirdetett nehany egyetemi as f'oiskola:i, f'aku.l s ..

A "meri tesi bazis lf - a kif'ejezes sokaig' dsak szuk korben

nasznalt 8zakmai zsargonsz6 - szUktilesenek problema. bevo~=

nult az oktataspolitika sz6taraba. Ami a f'elsookta fe-

101 nezve Umeritesi bazis", az a masik oldalr61 a £e1s

tatasba va16 jelentkezes, odat5rekvea. Elmarad a faI

tas expanzi6ja? Ugy t'tinik, igen@

A felsooktatasba jelentkez5k teljes sz&ma - tva

a na.p.pali mellett az esti es a levelezo tagozatokat' - a

hetvenes evek elejetol 45-50 ezer kortil mozog@ A felyeteli

kovetelmenyeknek a nappali tagozatra jelentkezok.nek rend-

szerint tobb mint a. fele, az esti-leve1ezQ ta,goza.ton tag)?'

harmada tesz elege t" A.. nappali tagoza tra jel.en tkezoknek ke=

vesebb mint a feIet, az esti sa a levelez5 tagozatra t-

k~,~ok:nek mintegy ketharmada t veszik feI, igy az u.t6bbial<~

nak .valamivel na.gyobb z eselyUk a. be ju tasra. ~ mint a z

bie~"'1ek .. 'Ezzel az ossze:fHggesben lehet, hogy a 118 tv"ana s evek

vegetol a hetvenesek vegeig a levelezo ta,~.?zatosok·5zama

50 %-kal, a na'p'pali tagozaton tanulok szama mindossze 20

kal novekedett meg /az esti tagoza tu hallgat6k szatua vi­

szont :folyamatosan csokken/ ~ Va16di okta.tasi expanzi6ra a

felsooktatasban nalunk nemigen kinalkozik 1ehetos()g: az L{~!nt

u].<lcsonyan tartott fe1veteli keretszamok evek 6ta gyakorl.-t­

tilagvaltozatlanok. Kevesebb kotottseg terbeli a fel.l1<)tt­

oktatast, s ez is egyik oka lehet a.nn8ok, hogya hallgat6k

szama viszonylag gyorsan novekedik.

A tova.bbiakban, amikor a fe1s50ktatassal kapcso1atos

erdekervenyesitesi taktikakat vessz'lik szem'ligyre, nlegis e1

f'ogunk t~kinteni az esti es a leve.lezo tagozatokt61. ~~gy­

reszt azert, mert af'elnottoktatas novekv5 mertekben lat

e1 posz tgradua1is kepzesi:funkci.6t, il1etve ad masodik dip­

lomat. Masreszt aze:tt, mert a nappali tagozatok hallga.t6it61

je1entosen eltero inditekokkal i~ ke11ene szamolnunk /p1. a

mar elfoglalt beosztashoz sztiks6~es kepzettseg megszerzese/.

Tovabba a feln5ttoktatasban viszonylag nagy mertekli a lemor­

zso16das, mig a nappali tagoza.tok alapvetoen arra rendezked­

tek be, hogy afelvetteket eljuttassak a diplomaig.

Taktika I.: jelentkezesek, tuljelentkezesek

A felsooktatas na"ppali tagozatara evek 6ta nagyjab61

ketszer annyian Jelentkeznek, mint amennyi a betolthet5 fe­

rohely. A jelentkezok,szakiranyok es intezmenyek szerinti

megoszlasa azonban rendkivlil eltero.

A verseny elessege - a tuljelentkezes merteke - befo­

lyaso1ja a bejutasfelt4teleit. Egyes szakiranyok, int~zme­

nyek minden eVben alegjobbak kozott tudnak valogatni, ma­

soknak meg kell eleged:n.i'iik a gyengebbekke1 is. A szakiranyok.

es az intezmenyek hierarcbikus sorokba rendezhetok. a f'elve­

telhez sz"tikseges pontszam alapjano E hierarchia jellemzoje,

bogy az egyetemekt5l a 'f5iskolak fele 1ejt /eltekintve a ki­

veteles helyzetti, specia1is f5iskolakt61/, "a fovarost61 a

kisvarosi intezmenyek fele. Az esti'ss levelez5 tagozatokba

val6 felvetelhez rendszerint alacsonyabb pontszam elegend5,

mint a nappali tagozaton. A felveteli pontszamok atlaga

110 ss 75 kozott sz6r6dik.

A fe1vetelre jelentkez5k koz'lil a felvete,li vizsgan

megfelelt diakok aranya az orszag megyeinek es a fovarosnak

az adatai a1apjan alig mutat elterest.

Ez arra utal, hogy az erettsegiz~ttek les pedag6gusa­

ik/ nagyjab61 egy:forman tisztaban vannak az egyes fe.l­

sooktatasi intezmenyek felveteli kriteriumaival, bar­

hol el,jenek is az orszagban@Koztudott, h@gy az azonos

tipusu koz8pLskolak tanulmanyi szintjeben- ~jelentos k'u ....

lonbs~gek vannak~ Ugy latszik azonban, a felveteli je­

1entkez'esekbe"beepUlnek lf ezek az - ismere'tekis"

A tanulmanyi teljesitmenyek ss a csalad szoc-i.okultura­

lis helyzete kozotti 8Z0ros egyuttjaras kovetkezteben terme ....

szetesnek ke11 tekintenUnk:az intezmenyek esa szakiranyok

lliorarchiajaban f'elUlrol lef'ele haladvacsokken az e:r:telrni­

segi-szel1emi fQglalkozasu sz'li15k gyermekeinek aranya e E~'az

osszef'Ugges mega statisztika,ikiadvanyok meglebetosen durva.

tar sadalmi csopor tositasab61 -a f'fizika.i dolgoz6 sziilok fl 8S

a "nem fizika i dolgoz6 sziilok" gyermek:ei .... is k1 Minik: a

fizikai dolgoz6 szUlok, gyermekeineka.ranya a talli to-, az

6v6nokepzo as egyes mUszak.i :foisl~olakona lagmaga.sabb e

A jobbtarsadalmi hely.zetUCsaladok gyermekei, toreked­

nek teha tnagyobb aranybana.l ta,laban afelsookta ta~ba, kli10 ....

no sen a. :fe1sooktao tasi "hierarch,i.e. t'naagasa.bbszin t jeinelhe­

lyezkedo szakiranyokba" esinteZPlenyekbe, kozepiskolai es

:felveteli telJesitmenyeik alapjannekikva.nnagyobb eselylik:

oda bejutniCl

Nemzetkozi osszehasonlit6 .• •..elemzesekaJ.a.pjan a,zt al1a­

pi tottak meg, bogy a ~elsookta.tassz.elekci6smechanizmusa,i

'maguk is hozzajarulhatnak egyesi:ntezmenyek presztizsenek

emelkedesebez .43 Magyar 'a.data,ink errol a jelensegrol sz6r­

v~nyosak, de f'eltetelezzUk, hogy na.1.unk is ervenyes"iil ez a.

mechanizrriUS,a Azok adiakok., akik kedvezobb szociokulturalis

ha t terrel rendelkeznek, s tanulmanyiteljesi tmenyeik al,apjan'

is ugy gondoljak ,megal.1jak ma.jd helyliket a :ferobelyeker t

:folytatott versenyben, mindent megtesznek azert, hogy bejus­

sanak a magas presztizsu intezmenyekbs<l/ A'kedvezotlenebb

tarsadalmi helyzet:U, gyengebb tanulmanyi eredmeny{i diakok.

eleve feladjak a harcot vagy mas strategiat kovetnek.

Feltetelezz'lik tehat, bogy a szukos f'erohelyekre vale

37

boJul;uRt egyr6sz.t a trudiclona.lis t{trsadalmi pozici{)k~;

IIlil .'-j _ .

.r(~s/.I; n vuJ6di vel'scnyok 11a{~y mertokben - :nyilvan l1CHJI n{)/~­

Sy;(dHH1, de tipiku8 m6don - befo.lyasoljak .. A :n.yiJ.t vorHnny -

a ho In to.s t cHin t6bo ,ill. tasken t er telmezve - t obbfeJ.okfqJpc.n 1111.'-'

llo t v6G'lHJ. Dirok t rn6don a korabbi teljesi tmeny es a ~L{t tells

vD.J·~,o:nyvizsgu /az a.bszolut es a. relativ pontazumok ronds:.r;uI·('/r'

0:;; t vLl{lt~OSfi{.l toszi .. De emellett' letezik egy lIvignszi'tc;" is ..

I'~{';yu.r{U1 t. tda 61' thet Jilk a fel1ebbezesek bonyol.uJ. t rendszere t

(),'-i u kUIUnf6.1e olhalasztott, vagy kerUlo utakat", Ilyonek uz

u.j.ru,iolontkoz6so1-:, a ferohelyek csereje, az athallg'a't{ts, nz

os t.i., a lovolozo, a. kiege szi to sza kok alig-a1lg 6. t telC1.11 tho-

t61'Dlldsznre.,

M{is 6rtelemben is felhaszn~lhatjuk a verseny ana16gi~­

,j{.l.t. Vunlluk a versenyzok, va,gyis a jelentkezok, sa vannak a

J{i t6ksv,ab{.t.lyok, nmelyek a korlatozott helyek mia tt a rend(~-

10 tok, az utasi til-sok 10k8.1i8, regionalis, orsz~gos normak

os hngyom<:inyok egyve1egeboljonnek letre. A verseny elemei­

nel<. tekinthotok a letszamban kUlonbozo, de sulyban szinte

ogyonloen jelentkezo hierarcbikus szintek /a. bierarcbiak a1­

'tal£l.ban kibogozha tatlanul osszemos6dnak/ III A :feiveteli kove­

telmenyek mar az igenyek ismereteben, a.zok kompromisszumakent

jUnnek letre, de lenyegileg kozponti, centralizalt, bizonyos

ertelomben orszagos erdekeket kodifikalnaks A kovetkezo szint

a felveteli bizottsagoke, amelyek alta.laban egyszerre igye­

koznek eleget tenni a. fe1'tilrol, oldalr6l, alulr6l jelentkezo,

s az erdekervenyesiteshez kello erovel rendelkezQ nyomasok­

nak, s a harmadik szint a felv~teliz6k h~rom nagy csoportja:

akiknek jut, akik:rrek belathata idon belUl jutni f'og, s akik­

nolc LLliGha fog ju tnt f'erohely .. Ezek a szintek nem mechanikus,

s nom is ol<-okoza ti osszef'Uggesben vannak egymassal, hanem

kompromisszumok sorozata sztikseges a viszonylagos egyensuly­

hoz<II A f'6101dalas kompromisszumok, a meg sem sz'liletett komp­

romisszumok a :feltetelezheto okai az egyensuly, a konszenzus

f'olborulasanak, tart6s diszfunkcionalasa.nak, vagyis a betolt­

bototlon fer5beIyeknek es a hihetetlen aranyu tuljelentke-

a krit , kozve is be£oly~sol-

hatjak a diakok torekv·tHJ8 III Minel:formaJ.izaltabb ugyanis a.

szelekoi6s t, annal kiszamithat6bba v6.1ikmUkodes8"

Ebb61 az kovetkez ,hogy a. :fe1.sooktatasi intezmeny, sot a.

sZkkiranykiv'lasz saban nijvekvo szerep jut a taktikai

kepzeleseknek a palyavala sz tas Hkla sszikus" motivumainak

rovasara"" Ilyen taktikai elkepzelesek s·rvenyesuJ..betnek mar

agim11az f'aku.ltaoi6s tantargyvalasztasba.n /ba oX'vos-

egyetemre akar bejutni, akkor pillanatnyi erdek,15desemt51

es tavlati elkepze im :f'UggetlenUl bio16giat es :fizikat

kell magasa,bb6ra szamban , illetve ,a :felsooktatasi

intezmeny, szakira.nykivala.sztasaban /ha csak a ket, nyelv­

b61vanj6 jegyem, akkor ta,narnak jelentkezem,

f''liggetlenUl a,tt6l, va16jftban tanar akarok-e :lenni/<Il

Ezeknek az erdekervenyes os 8ze-"

.repe va:n "ubban,

valasztas zintisege lIP A ilro z

ea a "rossz U

a palyara, gy foglalkozasra

tezmenyre va,gy szak­

nero ttidott eleget

- teha t meglehe'tosenj61' kits-

U eredoena'llan­

i mg,gatart.asaiva1.,

~rosebben f'orma,1.izalni

oreksz

Az

4>' 'JIJ..ranyra.:

tennia

merbe

sze:f'liggesben t~rmeSIze tessn

vonatkozik, hanem. a

:folytonosan

Ennek,a tor C\z'"", egyehken t nsltucsak

Mag-ya.ror , hogy a. :felveteli

vizsgak: ismere tel" iuma,i palyaal.k:almas ....

sag! szempontokk~al egesz:Uljenek k.ifl Igy ugyanis ponto ·

sabban lennenek sztix'hetok a csa,k taktl"kai okokbol

lielen tkezoke A pa.l:yaalkalma,ssagi tesztek azonban - ne~~ .

hany specialis szakteriiletet kiveve """ seholsem val-

tottak: be a. hozzajuk f''Uzott remenyeket, tobbek kozott

azert, mert eppugy kiismerhetok, megtanulhatok, mint

a. dlszoiplinarisan szerkesztett tanta.rgYak~

39

Taktikaielemk~nt jelenhet meg a v~laszt'sban a £e186­

oktatasl intezmenyuek a lak6helytoJ_ va.16 f'oldrajzi tavolsa-

. ga. is" /Termesze tesen nem.i egyszer'ilsi teasel mondba. t6 anna k,

hiazen a foldrajzi tavolsag ertelmezheto a raforditas-baszon

megfontolassal, de ezen tul az egyeni magata.rtast komplexen

befolyaso16 egyikkBrnyezeti elemkentis~! Re~zben azzel ma­

gyarazhat6~ hogy meg azok az intezmenyek is javareszt kor­

nyezetiikoo! - az intezmenyi szekhelyrol, a megy~bol, tovab­

ba a szomszedos megyekbol ~ toborozzak hallgat6 ztimet,

amelyek kepzesi profilja. nam talalbat6 masutt az, ·orszagban.,

Aioldra.jzi tavolsag az egyik bE\:folyaso16 tenyezoje annak,

hogyaz orszag legkeletibb ss legnyugatibb f'ekves:u, £'e1so­

oktatasi intszmennyelnemvagy.alig ellatott megyeibol je­

lentosen ala.csonyabb ~ tovabbta.nulni ·sza.ndekoz6k etrany-a,

mint mas megyeinkben,,44

Ta.ktika II.: elfordulas a, :fel~a.tast6.1;.?Kevesbe direkt 'm6donmin t a :renti pelda.kban, de erdek....

ervenyesitesi taktikakr~ uta16 tendenciakolvashat6k.kia

fel.sooktatasba jelentkezok,ille tvefelvet tek statisz t ika~i·­

bol iSe Vizsgaljuk meg ezuttal az .a.datsortis/l" tablazat/r

Az erettsegi eveben jelentkezok aranya elesebben rejezi ki

a f'elsook.tatas nappali tagozata iranti erdek.lodest', mint a

valamennyi felvetelizore vona.tko~6, s az.adottevben erett­

segi,ze.ttekre vetitett adatok<ll Az ut6bbiban ugyanis a sokad­

sz6r ujrajelentkez6kis szerepelnek@ Aket adatsor azonban

lenyegebe,n ugyanazt a. tenc1enoiat nmtatt.ia.,

A felveteliz5kne~ az erettsegizokhijz viszonyitott ara­

nye a hetvenes evekderekan erta e1. a csucs.pontot ...Ebben

szerepe lebet annak, hogy a korabbi evek dem.ogra:fiai bulla­

rna levonul t, s a. kovetkezo evekkisebb letszaa1U ev a ta i

szamara meg egy ide.ig erz,ekelhet5, szelesebb uta. t II taposott

ki"CIl A tobbedszerre jelentkez5kOeJ. a csucs egyevvel kesobb-i . .

reesik; va16szin'Uleg meg ugyananna.k a hul1.amhegynek a ha. ta ...

sara fI Ezu bin la sall, de :folyama tosnak 1& tsz6 csokkenes kovet ·

kezett be, mig az 'eret tsegizoknek a lB~vesekhez viszonyi ....

40

l~ Az 6retts~gizettek sz~ma ~s az ~retts~gi ~v~ben'

na.ppa J-i tagoz;a. tra jelen tkezok artinya

Az 'eret tse­gizettek

pszama

Aral1yuk a'18 ~ves

p ,tnepesseg%-abal1x

Az er,ettse­gi e"'reben

teJ_i­zok aranyaaz ett­segizettek%~-aban

Az osszes :fel-l' \.. l' N ' p

VSi..s ..... 1.Z0 ara:n.yaaz erettsegizet­tek %-aban

1970 441971. 48

1.972 .52

1.973 5119 l~9

1975

1976 4·6

19

J.978

1979 1+5

588 24,0 ,6 56,7

050 23,3 43,8 5.9~2

8 23,8 L~6-, 8 62,3915 ,6 '66,5208 25,5 ,1 72~3

989 27,5 l~7, 0 72,2

2.50 29,3 44,7 67,65.91 30,9 l1Ga;jl 66,7

649 ,2 i 65,3, ......

671 32,6 42,4 6.5,0

,8 ,1 62,5

xDemogra:fia.i statisztikak

adatok

szam.itott, korrigalatlan

l~ 1

tott ar~nya az ~vtizedben szint~n folyamatosan nBvekszik.

/A felv~teliz6k arany~nak csokkenese .... ezt hangsulyozzuk ­

vi szonylagos: szamuk az eg~sz ~v jarat,Qozkepes t lenyeg~ben

stagnal. Az erettsegizettek aranyanak novekedesevel szemben

azonban egyertelmUnek latszik a csokkeI?-~sC!1/

A felsooktatas iranti erdeklod~s viszonylagos csok­

kanese szinte az orszag teljes terfileten nyomonk5vetheto

/hivatkozott elemzes'linkben a megyei adatokra tamaszkodtunk/"

Elsosorban azonban a megyekben, nem ut~ls6 sorb~n a fovaros­

ban nrutatkozik ez elesen, ahol az erettsegizettek aranya

ma.gasabb es gyorsabban novekedett. Csak az a,lacsonyabban

iskolazott, a. kozepiskola. irant kevesebb erdekl'odest mutat6

megyek nemelyikeben emelkedett az evtized kozepet6l a f~ls6­

oktatasba jeIentkezok aranya /pl. Tolna/, nemelyikeben stag­

na.1t /pl. Szabolcs-Szatmar/<II

Viszonylag rovid idoszak adatai alapjan csak 6va­

taB kovetkezteteseket lehet megfogalmazni, j6llehet megal-'

lapitasainkat a jelenseg egyenletesnek mondhat6 tertileti

elterjedtsege megerositeni latszik. A lakossagnak osak egyik,

legfeljebb igen lassan novekvQ hanyada kUldi gyermeket a

felsofoku tovabbtanulas igenyevel kozepiskola.ba, a .... novek­

vo .... tobbseg gyermeke /onmaga./ biztonsagos tarsadalmi be­

illeszked6s~hez elegend6nek l&tja az ~retts~gi megszerz~set.

lia a hatteret vizsg&ljuk, akkor az e15z6 fejezetben

leirtakra kell visszautalnunk: az erettsegi ir&nti e.r.deklo­

des megnovekedeseben a szakkozepiskolanak va.n donto szere­

pe" A gimnaziumba torekvok ar&nya az elmult tiz-tizenot ev­

ben csak kis mertekben emelkedett /a legut6bbi evekben

stagnaIt, illetve valamelyest csokkent peldaul eppen Buda­

pesten ,. ahol a. gimnaziumna.k mindig igen nagy vol t a ·vonza­

sa/f) Mar pedig a felsooktatasba jelentkezok, kUlonosen a

felvettek zome /huzamosabb ida 6ta mintegy haromnegyede/ a

gimnaziumban erettsegizettek koz~Ul kerUl ki" A kozep:foku

iskolav alasztassal, illetve a palyavalasztassal kapcsolat­

ban megallapitottuk, bogy a gimnazium bizonyos ertelemben

tarsadalmi "sz'lirokent" mlikBdik, a :felsooktatas rendszere a

4 2

ktivetkez6 t~rsada 'ttos telenft»en is <iJJ

a nok es

tva a fejlett ipa­

k at sookta ....

mar az egyete-

hagyha t ~iuk :figyel­

szakira­

helyzet;u csa,ladok

t anlt lrnanyi

,,'mas.reszt ebben az

ar'nya~ Ez ut6bbi kB­

k~~~~s szerkezet~re,

szerkezetere"

t a fele lany. IA ktl-

esti~s gozatain is ma-

iake:uallJl/ A nok aranya a:, ballga­

·barom eV:folyaman nagyobb 7

:f;ligg ossze, hogy

sz te kizar61ag

o skol.akon/ @

f'izikai fog-

ba

gasban aisl£ola t

tov~bbmenve az orsz'g t'si

Mig Q obb orszagban

ri orszagokat is~,.", a 6\

te.. sban Ie s a girrmaz

rlilmenynek .is sa

A n5k mego

a

he1.yzet e"

men ki~til: a

a.

Egyreszt a ~na.ga:sabb

eredmenyli gyerekek ttirekednek

rui, £oiskolai hal

zep..... es f'els

ga sabb a l10k a ...,.::>."...""".~",

t6k kozott a

mint a :felsobb

hany

i erdeklodes

, hogy az oktataspoliti­

tott a musza.ki-techni­

az un. bumanl6r~k-

a kozepiskola nem kepes a

sa J_9Il.I!i a f'elsookta tasxa

tni au toma til~usan csok-

szer-

s koz ti lakossagi

@ Ha. az egyet kozepiskola.-

vannak tobbs ipari szakko-

nam a felsofoku tovabbtanulas szan-

ssagban r

~ ass

sszu

- ami annak

tipust,

zepiskolaka a

dekaval latogatjak~

ium egyenrangu veT

va16 felkeszitesben~

kezetevel, ezen 1

erdek15des elterese

kai,

kal. szemben

ka

ken a mliszaki felsookta tas utanp6tla'si '/meritesi/ 'bazisa .. A

hagyomanyok az oktatas szakiranyanak megvalasztasaban rend­

kivul erosnek, latszanak, a mliszak~ tudomanyok,a mliszaki

foglalk.ozasok pedig tartosari n:fer:f,iaknak.' va,16kkent" ite.ltet­

nek meg ..

ValoszinUleg csak nagyon tudatoses tart6s oktatas­

poli tikai-tar sadalmi erof'esz'i tesek - beleer tve a

propagandamunkat - eredmenyekent lenne lehetseges

a f'izikai eroki:fejtest nem igenylo wlisza.ki ira­

nyoka t /p1.. elektromliszeres'z/ a lanyok szamara

vonz6vatenni.Ma inkabb, mint egy evtizeddel ko­

rabban, ritkasagszambamegy, bogy lanyok tanulja­

nak a megf'elelo szakkozepiskolaban. Az iskolak

agitaci6ja ... egyebke'ntmiert is agitalnanak, ami­

kor van elag jelentkezoj'tik? -, onm'agaban nyilvan

nem lenne elegend6, ha a. munkahelyeken az a.zonos

kapze t t segti nO,k nem ka.pna k a,f'e.rfiakka 1. a zonos

lebe t osegeke t.

Az oktatasi rendszeren bel'li1.i meghatarozottsagok

azer t tudna,k konzervaJ..6dni, mert tarsada,lmi-gazdasagi ossze­

:f'liggesekbeagyazodnak. Talan nemveletlen, bogy egyes wlisza ....

ki :felsooktatasi iranyokt61va16 el:fordulas egybeesik nehez­

iparunk'gyengelkedes~vel.Az azonban szinte torvenyszerli,

bogy,a' rosszabbul. :fizetett ertelmisegi fogla.lkozasokban no­

vekedett meg legnagyobb mertekben a nok aranya: a pedagogiai

palyakon, egyes orvosi as jogasZi :fogla,lkozasi csopor tokban.

Al ta.laban olyan f'oglaJ.kozasokban /s a,z oda, vezeto felsookta­

tasi szakiranyokban/, amelyek jelenlegi berrendszerunkben a

foglalkozasi hierarohial< a,ljan belyezkednek ele A KSH 1977-45 '. ' ~~ ,

es reszIetes elemzese szerint a.z ertelmisegi foglalkozasok

koz'til egyes pedagoguspalyak /tani,t6, 6v6no/ as .8 mUszaki

foglalkozasok' a l.,egala.osonya,bban d'otal tak.·A kli1:onbsegek nem

is annyira a, munkaberekben, hanem a munka,helyeken szerezhe ....

to tobbletjovedelemben jelentosek - mindket jovedelmi oso­

portban a nok sOkka.l kevesebbet keresnek, mint a :ferf'iak~

A magyar ber- as jovedelemszerkezet sajatbssagai':fBltetle­

nUl hozzajarulnak a. :felsooktatas iranti erdeklodes viszony-

44

lagoscstikkenes6heZe

K'lilon erdemes sz61ni a pedag6guskepzesben meg....

figyelheta nemi aranyokr61 annal is inkab~,. mert a hetvenes

evek 6ta valtozas jelei mutatkoznako Ime az adatok /2_ t.ab­laza t/ l/l A ferfiak aranyanak novekedese l.asau, de tar t6s ten­

denoianak .... amennyire ez at ev adatain megfigyelheto .... ea az

~ltalanos folyamatokkal ellenteteanek latszik. Az okok fel­

tarasa klilon kut~taat igenyelne, az Altalunk ~izsgalt ossze­

:f'Uggesben osupltn feltetelezest foga'lJ,nazhatunk meg"

A pedag6gus :foglalkozasi osoportokban jellemz5

/kiveve az,6vodakat, amelyek :fer:fiakat gyakorlatilag nem

foglalkoztatnak/, bogy a vezeto allasokban meg az altalanos

iskolakban is jelentosen fel'lilreprezentaltak a ferfiak" A

ferfiakna.k tebat, ba pedagoguspalyara mennek, nagyoQb ese­

lyUk. van magasabb, illetve vezeto statusokat elfoglalnit.l A

ferfiak elonye a felveteliknel is megmutatkozik: rosszabb

eredmeny eseteben kedvezobb a bejutasi eselylik, m~nt a nak­

nek. Ez az - egyertelmUen oktataspolitikai preferenciaknak

tulajdonitbat6 .... elonyhelyzet azoknak a fiuknak is lebeto­

seget ad a 'f'elsooktatasba bekerlileshez, a.kik "objektiv n

versenyfeltetelek kozott anal versenytarsaikkal szemben

ha tranyban lennenek. Fel tetelezes'link szerint itt egy uja,bb

erdekervenyesitesi tecbnikaval allunk szemben ..

A fels§oktatasi taktikazas kilat&sai

Vegezet'lil a cimben jelzett kerdesre ter'link visz­

sza: bogyan ertelmezheto a - reszleges es viszonylagos - el­I

fordulas a felsooktat'st61?

A sz&rmazas szerintt kategoriz&las eltorlese 6ta

a :felsaokta tas 8zelekoios mecbanizmusa.iba.n nem:, tortent -iar-

sadalmi szempontb61 lenyeges valtozas: a f',elveteli vizsgak

kovetelmenyei neba, szigorodtak, neha. ertybebbekka va.l'tak, hoI

t obb, bo]_ kevesebb sulya vol t a kozepiskola,i teljesi tmenynek..

A felveteli vizsga azonban saba. nem sziint meg, a kozepiskolai

vegzettseg - a keYes as szigoruan forma.lizalt kivetelt51 e1­

tekintve - valtozatlanul feltetel, v&ltozatla,nok a. korha,ta-

2. A n5k ar~nya az egyetemi-f6isko1ai ha11gat6k

kozott

tanev

197~/79

1979/80

1980/81

1981/82

1982/83

a pedag6gus ba11­gat6k kozott%

77,7

77,6

76,9

76,5

76,2

az osszes ha11gat6kozott %

49,349,8

49,.950,1

50,6

Forras: Statisztikai tajekoztat6. Fe1sofoku oktatas,1982/83.

Tudomanyszervezesi as Informatikai Intezet, 1983.

!~ G

Yak, a t helyzets y S

lanul igen alacsony a beisko to let

Az elmult kben t, mennyit kell ahhoz a

kozepiskolEtban teljesi ten , bogy legyen esely a tova.bbtanu--

lasra J bogy B,2 egyes koz sko elsa titott ismeret-

anyag me+yik felsookta,tasi Lui

tanulas i ,folyama to t tnegkonnyi eve:nte elena felsook;.,..

tatasi felveteli ±aj ta to ,~ sztikus sze-

tiv felve­

tk~z5t vonzhatnaktkezo

evben

• Egy sa a1 folya-

taha t, amelyben tanu16 a" asalad ~ a gyer-mat feltetelezhet5

repe is van /az elozo

teli pontszamok a

az adott elffy,',",,~1,,«r

megme­

a 'struktura

vegUl

mindenki tUdja.,

seli e1 a,tm.eI'

mek sa az i , a ar'

hoI lehat a helye, mire erdames tore

Ez' a ta

milyen

potaink muta

revedssebez, konz

a marevseg nem vezet-e tsegekhez~/

v. A SZERVEZETT LAKOSSAGI ERDEKERVENYESITES FELE

A fontiekben a.ttekintett"link nehany m6dszert, amoJ.lyeJ.

a lakossag ma is megpr6balja a sa ja t erdekei t ervenyesi teni

az oktatasban. Taktikak ezek - ketfele ertelemben is. Egy-

r esz tmer t meg~Lehe tosen nehez "ra j takapni" a la kossago t; hi­

szen az itt leirt tarsadalmire~lfolyamatokr6llenyegeben

esa k a jeJ.1enlegi haza i eroviszonyok es poll ti ka i mozgasok

tobb-kevesebb ismereteben allithat6, hogy egyuttal erdek­

erv8nyesi tesi eszkozUl is szolgalnak. Masreszt tak.tikak ezek

abban az ertelemben, hogy rovid tavu torekveseket,szolgalnak.

Nemegyeslilnek olyasfajta strategiava, amely kifejezetten az

allampolgari erdekeket kivanna manifesztalni /amennyiben

ilyen elk-lilon-lilt, hosszu tavu erdekek egyaltalan v~nnak/.

Kellenenek-e azonban ilyesf'ajta. "strategiak"? Va jon

nem elegendo-e, ha az allampolgarna.k eszkozei vannak egyfaj­

ta nyomasgyakorlasra, esezzel szinte spo:qtan modon korla­

tozza a ha tosagot? A velemenyek itt rendkivtil megoszla.nak.

Minden hat6sag, teljesen ertheto m6don, marma, is sokallja.

azokat a "spontan folyamatokat" , amelyek kiszamithatatlan

modon ha tna k, kove tkezeskepp zavar jak a hat6sagi sza,kszerli­

seg es racionalitas ervenyestileset. Masf'elol viszont szamos

polito16giai elemzes arra f'igyelrneztet, hogya. rna letezo

efajta "erdekervenyesitesek" nagyon is torekeny lebetosegeko

{

'.' Vagyis ha igenelj'iik a lakoss&gi er.dekervenyesi.teseket, kiva­

. natos lenne meg is szilarditanunk, intezmenyesitenlink oket<il

. Mindez persze tulmutat az egyszerti leirason. Termesze­

tesnek latszik, bogy eredmenyeinkbol nehany gyakorlati kovet-

keztetest is levonjunk; E kovetkeztetesek, mint lenni szo­

kott, tulmutatnak kozvetlen temankon, a,z okta.tassal szembeni

lakossagi erdekervenyesitesen. Ugy ttinik, tobbrol van sz6:

a bUrokracia torteneti:fejlodesf'ormair6l, tarsada.lmi weretti

h~sznossagar61, illetve "vissza.~toritasanak" es f'olszamola­

sanak realitasairOl.

BUrokra tiku8 jelensegek az oktata.sban_~~,,==:=:::.o'..:ll_.:-=~~'~--,=__. _~",._."l~f='_'="~__" ~,.~.~'i!illI!m_

Kor~bban m~r sz61tunk arr61, hogy az ~llampolg~r az ok-

tatassal mint bli:coi:(ratikus" szerv8zette.l 8ze~bes'lil /ake.r.akar ja ezt az iskoJ.a, akaT nem/, es"bogy ennek a jelensegDek.

tor teneti okai vsrnnak .. Most nezz{ink egy kisse a melyere

ezeknek a jelansegeknek as mozgasoknak"

Az oktatas alenyeget tekintve, nam hlirokratikus .. A

t~rsadalom azon tinnfenntart6 tevekenysegere gondolunk, ame­

.lyet torteneszek, etno16gusok, kUltur81ntropo16gusok as szo­

cialpszicho16gusok a tarsa.dalomba. va16 beilleszkedes, a szo­

cializaci&, a neveles egyetemes tarsadalmi· jelensegekent ir­

tak le", Ez a. fltevekenysegcsere" a gel1.sraci6k kozott a teve­

kenysegek legkUlonbozobb formaiban van jelen €IS f'ejti ki ha,­

tasa it. A munkamegosztas f'ejlodesevel a",zonbaJ;1 eppugy,elkijlo­

nUl t tevekenysegge val t, min t a. termeles, az igazgatas, a,kultura, a tudomany stb@ Tortenetileg kialakult szervezeti

formajat Eur6paban iskola:l1ak hivtaJtOll Ebben az ertelemben'

teha t az iakola. mint okta tasi szervezet masodlagos a. neve­

leasel mint egyetem.es tarsadalmi tevekenyseggel'szemben;

epp ez a ma.sodlagossag teszi lehetove, bogy a tarsadalmi

tudast szentesitse's monopolizalja.

Mlivelodestortenet'Unk. nehany :fordul6pontjara azert er­

deItIeS emlekeztetIlUnk itt, hogya tarsa.dalmi-politika.i

ss kultura.lis-ideo16giai harcoknak a :fontossagat pelda­

kon kereszt'til erzekeltethessUke Igy a XVI-XVII. szazad

fordu16jara, amikor a. torok h6doltsag okozta batalmi

sa kormanyza ti va,kuumban kif'orma16d tak a reformaci6

bizonyos onkormanyzati formai, sa kezeltek az iskolai­

kat is" /Az ellenreformaci6, epp ellenkezo1.eg, az is-,

kola.szervezet recentralizaci6jat vitte vegbe; tobbek

kozt a XVIIIe szaz80 f'olyaman az- egyete~i-:folskolai

h I' 1 ' t .. " L I' 1 46/ V XIX' i' d 1"a ..OZ8', U J JaszerveZeseve .., agy _a· <If az.aza e so

negyedere, amikor a viszonyJ-agosan onal16 j;.)rotestans'

iskolabal6zat a nemesi reformesz~enyekta.pla.16jalehe­

tett<ll Utalunk tobbek kozott a tortenetiMagyarorszag

ujratelepitesenek egyes szakaszaira,amikor 1::1 h6doltsag

miatt eln~ptelenedett tertileteket eg~sz faluk telepitet­

tek be, magukka1 hozvapapjukat es mesterliket /tan'i t6-I

jukat/ is. E p~ld~k erz~ke1tetik, bogy az isko1a nem

sz'Uksegk~p'pen ~s termeszetenel fogva resze:egy kozpon­

ti1ag igazgatott apparatusnak meg a mi

tort~rteti es hata1mi viszonyaink kozt

Jelen1egi oktat~si szervezettink kozvet1en torteneti

e10zmenyei kozti1 a fo1szabadulas ut~ni korszakokra em1ekez­

tetUnk. Egy ujabb igazgatasi-hatalmi vakuumban, amelyet a

regi ~llamszervezet menekli1ese ss egy. uja.bb a1lamappara tus

kialakula t1ansaga jel1emzett, nemcsak~)az igazgatas teren,

hanem a· tarsadalmi alet tobb m~s terti1eten is IIS.pontan moz­

gasokat" figyelhettink meg. Ez az a korszak - 1.944 oszerol

~s 1945 tavaszar61 van sz6 -, amikor e1emi iskolak tomege­

sen kozepfoku in tezmenyekk~ fe jlod tek /az al tala.nos iskolak

fe1so tagozat~inak megszervez~se/, m~gpedig kozponti utasi­

tasok reven; de nehany polgari iskola saj~t kezdemenyezesre

gimnaziumma is ata1akult /azl.941{~..45-os tanevben o~szagszer­

te harom ilyen eset tortent/. E kezctemenyez'sek ~zonban epi­

z6d:Lkusa.k maradtak, bolott eseteik kozelebbi tanulmanyozasa.

j61 mutatja, bogy egy-egy helyitarsadalom vezetoretegenek

torekvesei ker'.lil tek :folszinre itt., Az iskoJ_ak visszarendele­

se egy konszolida1 t szakiga zga. tas ala csakhama.r vegbemen t;

es a. ku1turalis politika csucsain dolt e1 a.z a. vita. is,

hogy va16 jaban bol lehet, illetve ke11 megszervezni a.z a1­

ta1'nos iskolakat.

Egy szakmai el1enzek azt hangoztatta ugyani's, hogy a

jovendo altalanos i8ko1ak :felso tagozatai t ,lenyegeben

csak a mar funkciona16 es tarsadalmi1ag is elfogadott

polgari isko1akb61 a,lakitsak meg. Mas csoport termesze­

tesen a tradicionalis gimnaziumi s'z.ervezetet szerette

volna megtartani; megnyerye ebhez egyes sztiloi retegek

tamogatas~t is, akik gyerekeik folemelkedeset remeltek

att61, ba a szamukra elerhet5 gimnazium gimnazium ma­

rad.

Mai iskolaszervezet:link kialaku.lasaba11. a kovetkezo don-

addig

kus tore

az si jelentet e. r~g6ta buz6d6, mind-

XTX", s i polgar i demokra t i­

t 8z6; rna mar nehez elgondol-

ni is, kik lyen tt 8zembe vele~ Az or~

sen e tt folsz61al&s s gondolkod6ba ejt-Lt-?

betnek· • Arra sanki sem vallalkozott, bogy az egyb~zak regi

elojogait Itan megvedJe; a vitaban inkabb az etatizIDus asa kul is blirol{racia veszelyeit ideztek £'01(;1 Az ervek a

konzervativ os jobholdali ideo16giakb61 is ismertek:a csalad

es a helyi ke}zosseg gyermeknf.:1velesi k vedelme az a1-lami beavat ssal szemben. De a vesz41yeket, amelyeket

akkor az al.lamositas eJ.lenzoi folideztek, a.kesobbiekbennem

mind sikerUlt kikiiszobolni: fox' .suk eppen egy megnovekedett

bata 1 unl s z a k i ga z gat as i a ppa r atu s let t Ui

asak, masok a megyei t

az O-es tanacstorvennyel kertilt

zgatas szervezet~be, 6s randalta

tiPtlS t persze d.ifferenci-

szinteken: az ~ltal&nos iakola

n a j&rhsi tan&csok szakigazga­

okta s egyes int6zm~nyei a

t waaok viszont az aga-

t

Ez az ap'pa

mindenes'to.l a helyl koz

p61d~ul egy bosszu

tasa tartozott, a

maga ala az is t@

tan es koronkent

zati miniszt iumok ala z az nem valtoztatott azon

a he oten, ame 19 kozott kiaJ_akult, es amelyet E\Z

jellemzett, bogy az a11amilag szervezett oktat's.intezm~nyei,

az laka a1 szervek lettek, amelyeket az

adott tasi tus iranyitott~ Ez

szervezet

a he at rt6 t hagyott i.skolaink

e jelens koztil:

Az i lenyegeben - ttibb-kevesebb, valtoz6 5n-

all6sagga 1 0= 5i kol.tsegvetesi szervek6 Ennek

en :fejleszte t lyAsolni is tulaj-

donk.eppen a /megf'elelo szin t'li/ tanacsi igazga tason

kereszt'lil lehet$ Etekintetben az allampolgat' hason-

kell it ~rv~nyes{t5e - 6a lehet -,

51

segligy, kommunalis ellatottsag, kereskedelmi hal6zat

ss igy tovabb/.

A felveteli keretszamokat lenyegeben.~ ~anacsi

tervezes allapi t ja, meg /ame~y persze maga is terval­

kukra epUI/. Ennek megfeleloen az allampolgar a ra,

illetve gyerekere vonatkoz6 intezmenyi dtintest egy kti­

vetkezo kozigazgatasi f6rumoD kell hivatalosan megfel­

le1:{bezze. Ez az. 'ligymenet formajat tekintve azonos mas

szakigazgatasi tigyintezessel /epitkezes, ad6zas, ipar

es mas mUkodesi engedelyek 8tb./.

Az iskolaban.elnyerheto kepzettseget es kepesi­

teseket az agazati miniszterium allapitja meg /tanter­

vek, tankonyvek, a tanitasi segedletek; tulnyom6 Tesze/;

betar tasuk, elbiralasuk azonban ismet a, koziga,zga.tas­

ba szervesUl t sza,kigazga tas dolga. Ennek megfeleloen

a.z alJ_ampolgar minden, e targykorbe vag6 pana szaval,

kezdemenyezesevel es igenyevel isme~ caak a kozigaz­

gatashoz mint hivatalos fellebbezesi f6rumhoz kell

forduljon /peldaul amikor veres va.gy buktatas miatt

a szUlo Ylfoljelenti" a tanart, az igazgat6t, az isko­

lat/.

A b'lirokra tizmus jelensegeibol kozismer t'en jellegzetes

in tezmenyi es allampolgari magatar tasok sz'Uletnek a szolgal­

tatasok es tarsadalmi 'juttatasok valamennyi szferajaban.

Ez 80161 termeszetesen az iskols sem kivetel. Igy peldaul jel­

legzetes magatartasbeli termeknek tekintheto a.Z a kozony,

amelybe a pedag6gus ea az iskola, valamint a szakigazgatas

titkozik, he egy-egy iskolai megmozdulashoz szulai reszvstelt

szeretne szervezni. Igazi lakossagi tamogatast rendszerint

bizonyos vegveszelyben, hatarhelyzetben tapasztalhatunk: sk­

kor, amikor kittinik, hogy nem hat6sagi kezdemenyezesr5l van

sz6, hanem az iskolarol mint lak6helyi intezmenyrol /peldaul

ha el a kar jak vinni, "bekorze tesi teni YI az iskola t/ ..

Masfelol jellegzetes allampolgari maga.tartas az isko­

laval mint hivatali jellegU intezmennyel szemben a-szemelyes

elonyok megszerzese egy hivatalosan egyenlonek deklar~lt

szolgalta.tas keretei kozott. Bar konkret adatokkal errol nem

S2

rendelko7.i'Unk ~ mind.en va]c)szinUseg szerint az iskola ma meg

intaktubb a'h~lapenzekt51 ea csusz6penzekt51, amelyekkel az

C)geszseg''Ugyi, a kereskedelmi, sot esetenkent a.z igazga tasi

szo~Lg6.1ta tasoka t is befo:lyasolni pr6bal,ja a lakossag fa. leg­

jelentosebb kivetelt ez a161 az egyetemi-f5iskolai felvete­

10k JeJenthetik/ .. Teny azonban, hogy intaktsaga n~mcsak a

pcdug6e,1JSokon mulik /miert volna moraljuk etekintetben egye­

tomesen magasabb", mint mondjuk az egeszsegUgyi dolgoz6ke?/,

b,Jllom Fl mogszerzendo javakon is .. Az altalanos iskolai vegzett­

SEJe' sztimos (~setben nem er annyi t - 8'S amugy is megszerezhe-

t() -, luint a tappenz vagy a kiskereskedoi engedely.

KoncoEci6k az allampolgari erdekervenyesitesrol

Az a.llampolgari erdekervenyesi tes lehetosegeirol nem

mi sz61unk elosztir /baraz oktatas tertileten a kerdes mind­

addig lHitterbe szorult/~ Tekints'lik hat roviden at a.z eloz­

m6nyeket@ Ezeket tulajdonkeppen k~tfontos csopor~ba sorol­

hatjuk. Egyes elgondol~sok a bilrokr&ci&t kiv'nj~k korlatozni,

sot egyenesen vissza is szori tani, megsztintetni /tobbek kozt

az iskolaban fslo lVIas elgondolasok viszont az allampolgari

~rdekeket tenn~k kifejezettebbekk~, ~rdek~rv~nyesit~si in­

tezmenyeket szerveve bozzajuk .. Mindket e,lgondolasnak 'megvan

a magE! gondo.lati es torteneti hattere.

A XVI<il szB.zadban kiforma16dott polgari hatalom- ss

allamelmelet kozponti gondolatai voltak az a11am korlatoza­

sa, a ha talom egosz tasa, az egyeni jogok garan talasa ss a

n6pszuverenitas /vagyis azallamhatalom tarsadalmi ellenor­

z~se/$ Az allam korlatozasa - l~nyegileg tamadas a feudalis

gyc5kerU abszo,lutizrm..lsok ellen '- elsosorban a magantula jdon

terUleten ervenyesUlt; az emberi jogok kUlonfele deklaraci6i

azonban mu ta t ja.k, hogy bamarosan at ter jed t a maganele t kli­

J.onbozo szf'eraira /a.z un .. polgari szabadsagjogokra/ III A ha ta­

10m megosztasa a torvenybozaa, a kormanyzas sa azigazsag­

s201ga..ltatas szervezeti elklilonitessn tul altalaba.n is a.zt

;j n ~L en tot t e, h 0 gy tor eked t e k a z a llam bat a 1m i mon°p61 i umana k

[":yullt';,L i:osel-o" Legradikalisabban azokban az elvekben, amelyek

53

cagy egykori tarsadaltni szerzodesre hivatkozva az aJ_lamclt, kLi··

" t' 1 l' 11 n , l' \' , t' \ L".U:>nbrjz(5 f'ormaJu r..lI'SU( a HU e enorzos u. iJ. <:.~va.n"a( VO Ill ..

]~~zokben az ismer tetett eJ_gondolasokban minderllitt ott HZC)l"P--

J ' 1" d k" 't" k' t" 't t'PE.~ . l\Z allumpo. gar or e ~ervenyes:l -esene 111 ezm,enyes~,e)t

ut ja, .lohetosoge: azok a garanciak, amelyeket a J.akossagll<.il\.

kapnia kell, hogy befolyEtsolni tudja lak6helyi intezmenyoiL

is.

Az· egyik elgondolas szerint a kozvetlen demokracia

kUlonbozo f'orn~iv~l. Hazai tortenettinkbol idezhetjtik itt a

f'olszabadulast koveto onkormanyzati formakat, az ugY11eveze t t

nemzeti bizottsagokat, amelyektol Erdei Ferenc ss a Nemzeti

Parasztpart aJ_tal eloterjesztett javaslat az egesz kozigaz­

ga tas u j ala pokra helyezese t var ta: "Az allamele t 'u jb61 va­

16 megindulasa olyan eget6 feladat, bogy azt gyakorlatilag48csak a nsp kozvetlen szervei indithatjak meg.

A kozvetlen demokracia hatalomgyakorlasanak az elme­

leti irodalomban legkozismertebb formaja ~z un. onigazgatasi

rendszer. Kardelj, miutan szembeallitotta a kozvetlen demok­

racianak ezt a formajat a polgari parlamentarizntUssa.l /vala­

mint az un. egypart-rendszerekkel is/, egy onigazgat6 tax­

sadalomban a kozvetlen demokracia. kovetkezo ter'lileteit je­

loli me.g: a termelesbenaz un. It tarsult munka:-szervezetek",

a koz8zo1galtatasokban /ahova a.z oktatast is sorolja! az

"onigazgatasi erdekkozossegek", a kommunalis ellatasban az

lIonigazgatasi kommunak", a nemzetisegi erdekek ter'uleten az

auton6m tartomanyok igazgatasi rendszere, az altalanos poli­

tikaban a klilonboz6 tarsadalmi-politikai szervezetek, veglil

az allamigazgatasban az e16z5 ot terUlet Bniga~gatasl kozos-, . k .. t t .. k'.'d ' b t" 4.9segel-ne az egyu m'll 0 ese a meg a arozo.

Mig a kozvetlen demokracia elgondolasai birtokba ki­

vanjak venni a. klilonbozo hivatali jellegli intezmenyeket /s

igy az iskolat is egyfajta ,tcirsadalmi kontroll ala helyez-

·nek/, adqig a radikalis, anarchists iranyzatok az egesz al­

lamgepezetet folszamoland6nak tartjak. Ne feledjtik, hogy

ezek az elgondolasok a. korai szocializmus allamgepezetenek:

kialaki tasa t is befolyasol tak /az allam elhalas€n1;clk elmele-

'" v Su s k k vezet6 szovjot too-

l' t LklJ sa ·v 0 J. t a z p J. S J (! k i z i s k 013 eo 1 h a sa.t megJ6soJ.ta,

wint k tos J t Ha az mnak /a cari a1lamnak/ 81

k fa tar t6osz1op{U1U k,

CI carl. 1. k,olarendszernek is pusztulnia ke1l ve.le .. He1yet eg'Y

at 7 amelyben - maga sabb

sz,Lnto:n

nok i

- az osko assi 50L @

ktizvetlen neve15hatasai erv~nyesti1-

Az iskola sadalmiasitasanak ezek az ut6pi~i az6ta

is ujb61 ~s u 1 ftilmertilneke Louis Althusser impozans e1-

leti kon trukci mutatta bel bogy a /tokes/ a1lam foko-

ZD tosan tni t monopoli ta a tomegtajekozta tas t es a kul.-

tur{it - benne az oktatasUgyet

den r~szletre kiterjed5en mi

politikai 68 ideo ai

is -, ennek k~vetkezteben min­

t sznalja fal az oktatast

1:· ~ k :r" t t' ~ 511umana "onn.ar asara.

alogia :n)l"ujtott kHlonosen is P<lI

fa

t f':asszoc

matr konkr t szocio16giai leir~st a francia okta­

dieu<,l.5 2/ Nem

uzonhan a moder:rl. i t ita i legnevezete-

sebb laeloi J hanam Ivan Illich, aki meghird"ette "intez-

forrada t ll5J szer t nem eJ_egenda a prole-

to tlen"Ul hoz tar to~c:;ik",

t forradalmakban a tula sz t megvaltoztatni;

megvaltoztatasa is elengedhe-

Azok az inte ,amelyeket az

8i 'visehhez a z 19a zga

I,am tett , szakszerHse az elnyom6 sze-

repst toltenek be: a betegseget 7 az iskola irastudat-

Ian t termsl A forradalom kovetkezQ sekent oket kell

meg'sz-Untetni Az isko:La szer t - Illich eredeti e1-

sa szer t =. un .. ta tok vennek at ..

sok rna is ao

A klil "le it i et veglet k<)zott

sitesekre vonatkoz6

Imaz6dnak meg az

ktata A.z k let szerint az a11ami beavatkozast

n~velni, hogy az allam selte ossztarsadal-

rui dekeket az adott oktatasf rendszerre r&er6ltethess~k.

itikai vi folynak a nyolcvanas evek

, ahol a felsooktatas es a ma­

zik a f'ok.oz6d6 allami bef'olyaso-

F'r anci <] or s

is

rondszer" . I ·L 'f:;.lll 1. s\:.o _ a 1,

TJ_yon <l k

ol.se) r (;;1

s uJ Jon, LLvD tkozva lak.ossagi dekekre~ A fej16desnek ez

5 l)

uz ircinyrl Jo.Llomezto LIZ 1.9~36-os szovJet tLLkotma.nyt is, ;lllH'I)

deklc'lr{ll tn, llo{.?,'y a azov jeteken keres~ tUl az .1.11am n~ (),'::!:-:iZ­

tar sudnlmi erdekok logbn tha tosabb kLfejezese; bet'olyft..<:,{ti.,

01' 0 Je t t o}ui t ogyer t elmUen novelni ke11 a ku1 turaban is.

M.3.sf'e.Lol a z allarni befolyasoJ.as kor la tozasaer t 1.6pJluk

.col - egeszen LIZ anarchiznn..ls hataraig - mindazok., akik Ut';'Y

talalj~k, hogy az allarn e1nyom6 funkci6kat gyakoro1: nz

adott ki51:tiJ.menyek kozo tt a tokes aJ.lam, megpedig a polg{u"­

sAg <Srdokeben .. Igy az Olasz Konmrunista Partt61 is szelsc:S­

balra £tll.o :LL Manifesto-csoport, amely Althusserl.t kovetvG

oppon az isko1a tarsada1miasitasaert, a /tokes/ al1am befo­

lyasanak eroteljes korlatozasaert sza.11t sikra sokat em1e­

go to t t ki{1.1 tvanyaban. 54

Lathat6, hogy az allampolgari erdekervenyesitesnek kU­

lonboz6 elmeletei elnek rna egymas mellett, kezdve a lakossa­

gi erdekek maina1 jobb artikulala.sat6l e1 egeszen a bUrok­

racia, sot a szervezett ~llarn t~rsadalmiasit~s~nakktivete­

loseiig. Az oktat~s rendszerint valamennyi elgondol~sban

szerepet kap, nem egyszer kBzponti szerepet is. Nem k~ts6­

ges ugyanis, bogy egyike annak a nehany bivatali szervezet­

nok, ame1lyel mindnyajan elet'link hosszu szakaszaban szembe-·

s·UIUnk.•

A tarsada1miasitas alternativaj~

Attekintve a lakossagi erdekervenyesites intezmenye­

sit~sehez kaposo16d6 politikai jellegli koncepci6kat, meg­

a11api tha t juk: az egyik a1 terna tiva a ~:~r_g_i):r~a,tikus-,in-tez­

meny(~k t~rsad91m;ias<i:-tasa .. A klilonbozo allam-ss ha talomelme­

letekben ez visszater5en folmertilt. FBlmerli1t-e vajon az

oktat~ssa1 kapcso1atban is?

Igen. Azok az ut6pi~k, amelyeket itthon is,nemzetko­

zi szintereken is az ut6bbi masfel evtizedben visszateroen

megfo~almaztak, egyik lehetosegkent eppen az iskolak tarsa­

dnlmi birtokbavete1et ttiztek ki oelul. Ezen elgondo1asok

lenyege, hogy az iskola olyan kulturpolitikai f6rumma va1­

.iek, umely alkal.ma s a tanu1ashoz, kepzeshez es mUvelodeshez

r uZ 0do, e J. t 6roer de k e k kif e j e z es eh e z, 'U t k 0z t e t es e11 e z,es

kumpronrLssZl.tm<f'l1.''-I .. Perszu nnmcs'Jk. a lakossac: kLiJ_i5ni'c)J.u cso­

[lDTt,j,Jinnk fUzeSdnok {~rdekoi nz okta Lashoz ,hanom u nnulk.ilt'l­

b~)kn~lk is .. Ez LlL6bbi'Jk ma MagyaT'orsza.gol1 mirldenek.elott mUTl­

k'lel"<St kiv(lnn<lk nyorni es ebhez elsodleges eszkozn(~k tekLn­

til\. ;IZ iskol.at .. Nyilvanvalo, hoe;ya belyi politikai vezetes-

nc~k is f'Uzodn(~k erdekpi az iskolahoz, amelyen kuresz tlil a

.1 (I k 0 S s ,igo t n yo r 11 e t i IIIe e', m0 z go sithat Jace L j a ina k e s i gy t 0 ­

vclbl>" Ar;:, oktata.shoz f'lizodo ktilonfele allampolgari, valarnint

eg'yob sZOTvozoti (~rdekek szembeker'tilhetJ1.ek egymassal. Vtkoz-

tet6stikhoz f6rumra van szlikseg. Fogjuk fBI ugy az iskolat,

filL II L Llnd ePJmnebh e z a klizdelemhe z biz t 0 sit II arena t " •

HOGY az oktatas ilyen f6rumma, arenava valjek, ahhoz

k~t tovabbi szervezeti fo1t~tel szUkseges. Az egyik az, hogy

va~Lamellnyi, sz6ba kerLilheto erdek szabadon fogalmaz6dhassek

!nog benne. Ez annyit jelent, bogy mozg6sitani tudja mindazon

torekV8seket, amelyek egy adott t~rsadalmi-gazdas~gi k~z~s­

segan beliU. a kulturaval es oktatassal szemben :folmer'lilhet­

nek. Ez azert fontos, mert az erdekek harca mindaddig nem

teljes - k~vetkezeskepp nem is dtint e1 1enyegeben semmit -,

arneddig egy vagy l1.eh~ny erdekcsoport kompTomisszumot kat

egymassal erdekeik kie1egitese vegett mas erdekcsoportok fe­

je fo1ott, azokat errol a mlivelodesi-oktotasi forumr61 mint­

egy kiszoritva. Az i1yen kompromisszumok ideiglenesek es to­

rekenyek; addig tartanak csak, ameddig az ellentetes erdek­

csoportnak nem siker-til mozg6sitania befolyasat, bogy a mar

kialakitott kompromisszumot megdontse. Ilyen egyoldalu komp­

romisszumot kBthet, mondjuk, az iskola es a terme15 szerve­

zet a szU15k es gyerekek hata mtigtitt, ekkor indul mega 1a­

koss~g latens erdekervenyesitese, hogy kivonja gyerekeit egy

sza kkepzesbol, termelomunkab61 ,. t~r sadalmi megmozdu.iasb61

stb .. Hason16an egyoldalas kompromisszumokra juthat persze a

J_akoss{lg es az iskola, amelybol a. nrunkaad6 van kiszoritva;

okkor elhelyezkedesi gondok mertilnek fol ..

Bogy az oktatas a klilonbazo, kulturahoz es oktatasboz

:fUzodo erdekek f6rum~va, arenajava valjek, ahhoz tovabba ar­

1':.1 Ls szUksop,' van, bogy donteseibol senk! se vonhassa ki ma-

57

gat .. Mas sz6val: bogy valamennyi erdekelt felnekitt 6s (~P­

pon itt kell.jen ervenyesi teni tudni a sa ja t erdekei t; no :fOL­

dulbasson vel'uk mashova .. Az iskolanak vallalnia 1f;:ell a fe­

lelosseget, bogy a kompromisszumkotesre alkalrnatlan ss nem

hajland6 eroket ne kapcsolja bele az erdekegyeztsto folya­

matba .. Barmennyire neh6z dontes is ez, a tobbseg erdekeben

mindrinkepp meg kell tortenjek .. Ellenkez5 esetben az iskola

nem a kompromisszumok, hanem a kompromisszumra keptelen zUr­

za.var szintere lesz. Ameddig van olyan - burokratikus - fal··

lebbezesi f6rum, ahol a tobbiek hata mogott egyik vagy masik

erdekcsoport nyomast tud gyakorolni, es "elintezi", bogy az

tortenjek megis, amit eredetileg 5 akart, az iskola nem tud­

ja betolteni ~rdekegyezteto f6rum szerepet. Ezen az arenan

kell eld51jon,ki az er5sebb, nem pedig masutt. Az iskola

tehat nemcsak csatornazza az titkoZQ torekveseket, hanem sztik­

segkepp·korlatozza is 5ket.

Ahhoz, bogy a, mai oktatas ilyen erdekegyezteto f6rumma

valjek, sok szempontb61 tovabbkel1 fej1eszteni. Eloszor is

meg kell valtoztatni az iranyitasat.Az isko1a ma egy hiva­

tali rendszer szerint szervezett szakigazgatas fUggvenye ..

Mindaddig, ameddig ez marad, alka1mat1an az Htkozo erdekek

egyeztetesere. Sztikseges teha t, bogy je1enlegi' iranyi tasa

egeszen megva1tozzek; az igazgatas mintegy "folszabaditsa"

az iskolat .. /Nem veletlen, hogy abo1a blirokratikus i:r;anyi­

tas .e1batalmasodik, az ettol elva1asztott igazsagszo1galta­

tas szerepe csokken. Ma az isko1ai donteseket a bat6sag ma­

gasabb szintjein 1ehet megfellebbezni. Egy nem blirokratiku­

san iranyitott intezmenydonteseinek megtamadasahoz viszont

jogszo1ga1tatasi f6rum szHkseges./

Masodszor ahhoz, bogy az isko1a erdekegyezteto f6rumma

valjek, meg kell valtoznia a belsa szervezetenek. Jelenleg

ugyanis maga az iskola dont r6la, bogy mit hogyan lehessen

megtanulni benne: 5 kina1ja fo1 a tanitasi programokat es a

benne megszerezheto kepesiteseket .. Mint burokratikusan ira­

nyitott szervezet, nagyon keyes mozgas1ehetosege marad arra,

hogy a helyi igenyekbez alkalmazkodjek. Magas szintti engede-

5 8

lyekhez van ktltve p61d&ul - amelyek meg~zerz~se hosszabb id5­

be kerUJ_ -,. hogy egy helyben f'o,lmerUlo, atmeneti vallalati

munkaer5-ig6nyt kiel~githessen. Arr61 nem is sz61va, bogy

egy mechanikus egye:nloseg-ideo16giara hiva,tkozva, nem tudja

65 nem akarja az elter5 szti15i esifjusagi k~pzesi igenye­

kat kielegiteni Ivagy cask "mUsoron kivUltl/. A jelenlegi kor­

latozasokkal szemben egy kompromisszumot nyujt6 iskolanak

Bakkel tobb rendelkeznie, a h -

lyi ~t:~~X21ib-..~~~;

'I'ovabba. ahhoz, hogy az iskola erdekegyezteto :f6rumma

valje'k, ki kell torjesztenie aktivitasait. Ma lenyegeben

osak a kis s szintere. Holnap,

holnaputan mindazon aktivitasok szintereve is kell valjek,

amelyek egy tagubban meghatarozott mlive15de beletartoz-

Caul< 0 kompromisszumok kotesere lebet ugyanis al-

Imas az iskola, amelyeknek az aktivit&sai benne gyakorol­

hat6kli! fA szakkepzessel kopcsolatos, esetenkent ellentetes

ttlrekv~sek peld&ul nemfernek bele a~baaz iskol~ba, amely

keptelen 8zakkepzo programoka t szervezni", De igy van ·ez a

sp9rttal vagy a szabad idos mUveladessel is./

KBnnyUbel&tni, hogy az igy defini&lt iskol~nak egy-

€lgy sadalmi kozossee;et a maga egeszeben kell kiszolgalnia.

Ha tobb intezmenyo is van egy igy meghatarozott lak6helyi

kozossegnek, akkor ezek valamilyen sZQvetsege, egylittmlikode­

se szUkseges .. Mindenkepp, az egymassal egyeztetett programok

sa a kozos erdekegyeztetes sztikseges ahhoz, hogy valamennyi,

helyben f'ollelheto oktatEtsi torekves sz'liksegkeppa lak6he­

lyi kozosseg intezmenyehez vagy intezrnenyeibez forduljon,

benne keresve megf'ele15 f6rumot erdekei egyeztetesere.

Az erdekegyeztet5 iskolanak ez az ut6piaja &t- meg

atha t ja napja ink kUlonboza f'ejlesz tesi· elgondoJ.&sa it. KUlo­

nosen a kultura ea az oktatas Imlnk&sai kozott nepszeru Imeg

akkor is,ha balsa lenyegevel, amelyet az iment vazolni igye-

59

kezttink, nem mindenki art egyet/. Egyik megjelenesi formaja

a kUlonbtlzo komplex, integralt, kozos igazgatasu, tabbfunk­

ei6s -int.ezmeny. Ezeknek a jelszava az elmul t evtizedben hul­

lamszeruen elboritotta a haza,i irodalmat. Mas megjelenesi

formajuk a kUlonbozo iskolademokratizalasi elgondolasok, ame­

lyek. - neha batrabban, maskor batortalanabbul. - egyreszt egy­

egy iskola, mUvelodesi letesitmeny vezeteset, masreszt a koz­

vetl.en lakossagi belesz61ast kivannak demokratizalni. Ide

tartoznak az igazgat6valasztassal, a tantestUleti vet6jog­

gal, a klil.onfele szliloi, lak6helyi tarsadalmi tanacsokkal

kapcsolatos fejlesztesi torekvesek. Ide tartoznak azok a

nosztalgiak is, ~melyek - nem egyszer egyenesen tortenetiet­

l.entil - az egykor i kozsegi onkormanyza toka t, kul turalis on­

tevekenysegi formakat model.lnek fogjak fal.

Megsem hisszlik, hogy az iskolatarsadalmiasitasa vol­

na az egyedtil jarhat6 ut. Tal.an helyesebb, ha ut6pianak fog­

juk fol, ami nem QTTQ va16, bogy reszl.ete~ben kivitelezzUk,

megval.osi tsuk. Inkabb a,rra ~ hogy benne megtestesUlve lassunk

olyan do1.gokat, amelyeket j6 lenne egyszer majd megkozelite­

ni. Vagyis, hogy egy rna!, ketsegtelenHl hat6sagiva valt

iskol.at61. as oktatasiranyitast61 mely iranyban kivanatos

elmozdulnunk.

A korlatozotthat6s'ag alternativaja

Az allampo1.gari erdekervenyesites intezmenyesitesenek

maslk l.ehetosege a t6sagok jogi korlatozasa. Itt lenyege­

ben arrol van sz6, hogy a hat6sagi iranyitas tulnoveseit ha­

t6sagon kivUli - azaz tehat nem a hat6sag sajat maga altaI

hozott - jogszabalyokkal igyekeznek visszaszoritani. Folts­

telezhet5, hogy olyan mertekben, abogyan a hat6sagi {ranyi­

taB visszaszorul egyes tarsadalmi tevekenysegek teruleter51

/eset'iinkben az iskolab61/, novekszik az al1ampolgarok lehe ...

tosegei is erdekeik ervenyesitesere.

A hat6sag jogi korlatozasa mar az 19.50..... es tanacstor­

veny utan nehany esztend5vel megkezd5dott. 55 1957-ig azon­

ban a jogi korlatozas gyakorlatilag megsem korlatozast je-

lentett, sokkal inkabb az allamigazgatas /allamhatalom/ spe-

60

oia1i8 folqdatainak kijeloJ-eset ... VaJ.tozast 'jelentett az

197:l-es tana.cstorveny~,/ainelYigyekezetta hatosag:i. es nem

hat6sagi f'oladatokat szetv~laszta.ni, a kepvise1eti sze:rvek

szarep~t ujszertien meghatarozni, as a hat6s4gi dtintesekkel

8zembeni bi:rosag:t utat jarhat6bba tenni_ Va16jaban azonban

a hat6sag tenyleges korlatozasat a gazdasagiranyitas uj

rendszere jelentette as jelenti, amely kBzgazdas&gi vonat­

kozasban is tetelesen megkerd6jelezi az '11am tulajdonosi

szerepkoret s Megltllapithat juk: , hogy ezek a f'ejlerpenyek az

okta ta.si szakigazgatasban !e'p.pugy~ mint mas tar sE,lda.lmi 82101­

ga,l ta tasok ba t6sagi iranyi tasaban! egyelore meg J:;).sm. erezte­

tik kel.lokepp aha. tasuka till Ha a la:kossagierdekervenyesi tes­

nak ezt az alter:l1.ativajat va1.a.sztjuk - ami egybehangzik·a

gazdasagf'ejlesztesben na.pirenden levo vaJ.tozta.tasokkal-,

a kkor ki is kelldo.lgoznunk. a,z ok tao tasi szakigazga tas jogi

korlatozasanak reszleteit •

. Egyik alapl<erdes, bogy a al.lam milyen ertelemben a.

tula jdonosa az "~,,Az . iskolak allamosi tasa kapcsan

ugy I t'lint, hogy a lterdes egyszer s mindenkorra aldol t: az al­lamositast logikusnak. l.Atszott ezen a ter'lileten is allami

tulajdonba,vetelkent ertelmezni !ez tortent a lakasokkal, a.

termeloeszkozokkel, szamos mas, tarsada,lmi szolgal ta.tas la­tesi tmenyeivel is/ lii Korabban ugyanis a. tulajdonosok lega,labb­

is megoszlottak: az all,ami tu.lajdonu iskoJ..ak melle,tt szli ....

mottev5 maganiskola nem volt Magyarorszagon, de koztudottan

voltak egyhazi iskolak. Az allamositast mege15z6en'az '11am

:felelossege ugyan rajuk is kiterjedt /alla.msegelyek!, de tu­

lajdonosi mivolta neme Tegylik hozza: az aJ..lamositast. koveto­

en sem valtakegyertelmUve ezek 8, tulajdonosi viszonyla.tok;

biszen az iskolak kUlonbozo f'obat6sagok ellenorzese a.la

tar toztak., emel1.ett az egyes intezmenyek /iskol.a tipusok!,

mint emlitetttik, az allamhatalom eltsro szintjeihez kapcso­

16dtak igazgatasilag" Magis, a, koz- sa szakmai gond.olkodas­

han tulajdonkeppen egeszeD az 1971-e8 tan&cstorvenyig nem

k~rd6jelez6dBtt meg ez a tulajdonosi viszony.

A tanacstorveny eppen az allam isko1at.ulajdonosi vi­

szonyaban okozott bonyodalmakat ... Egyes i8kolatipusokra -

'6 1

pe1.daul az talanos iskolara .... von~ tkoz6J.ag korabban meg-

leb~t6sen egy~rtelmU volt ahat6sagi iranyitas:i f5ha~6~~g

a 6 sza gazgatasi 1~pcs5k~n kereszttil viszonylag

gyor aa,n es j61 aler he te t t az egyes in tezmenyekig", 4. tanacs,-

t ,~ amel'j';' nyiJ_vanva,16va tette, bogy az iskola:foI;lnta.r~

t6k is masol< es a :foha.tosagnak is mas a szerepe, ,~egzavarta

ezt a,z egyertelmUve va.lt hat6sagi iranyitasi lancot" ,Mind­

rna vitq tbat6, bogy va16jaban ntekkora intezmenyiranYitasi

joga van a :f"6ha tosagnak, .as mekkora a. megf'elelo szint'U ta­

nacai szerveknek ... Ezek a tisztazatlansagok teszik m.a. lehe­

t az i erdekek /sokszor epp a jQgh~za­

thassanak, a,nelkiil, hogy barkivel egyez"~

; P kt t P , . P f P.pzes es 0 a aBszaWOs ormaJa nem

ok, sem. a.z okta tasi tarca. :fEPnnhat6saga

a 'legnagyobh vol.u.men:U t, a. $zakkspzes t

te.riLleten kozismerten eros a valla.latok

·toJ:,ekvese a,rra., hogy saja t szakkepzest

fonD'll Itt a. tula jdonosi viszony .­

s ta.rca reszerol - mar fo1 sem mer-til ..

alapon sz6.1ha t bele· ezeknek a kep-

a

ai viszonyokat tovabb bonyoli tja a nyolcva,-A

t

nas

't

t tulajdonosi viszonyok kovetkezteben

a2i sz tlan, hogya hat6sagok kUlonbozo szintjei mi-

re es mirs'n.em az' iskolak iranyi tasaban. Az e1-

vl pont BiZ, h a /megf'elelo szintU/ kozigazgatasi

rt aZ iskolakat, a :fohat6sag pedig,a tar-

ita t ja benJxUk .. El tekin tve at t6l, nogy a gya-

korlat vegrehajtbatat1.an, hozzatessz'tik: nem is

tos" Mindez ugyanis a bat6sagi iranyitason belli1.

er 0 soka t, am.elyek sokszor csak,nem ki-

ta tlanok~ M6dot ugyanakl'Cor arra., hogy az iranyi taa

sz tje levok eredmenyes kiserletet tegyenek to-r seit~ meg"Va , amslyekhez ezen vagy azon a szin-

ten .rendszeri::nt r tnek tamogat6k~,tl!l

VelemenyUnk szer in t teha t abhoz, hogy a jogilag korl.a-

tozott igazgatas az o'ktatas ter'lilet'en megva16sulhasson, min­

denekelott ~zHkseges az oktatasi i:ntezanenyek tUlajdonosi

-riszonyainak tisztazasa<li Anna.k megf'ogalmaz'asa', hogy a koz­

azint~zm~nyekaz 5ket

P.Z<:r·..e-I~E~-B~~Q~_£-.w~~~:£:~"~2- ..,~~~~~~~~~!~~~~oIJ_/ ,~Ebb 51 nitndenbtzonnYaluj:fajta kul-turalis iranyitas kovetkezik~ amQnnyi-

ben a. ba t6sag a,z' ir.rtezmenyek fonnta,r'tasa.ra es.tamoga.tasara.

van kotelezve, 88... -' ennek kovetkez'tebf?l1 .... nemcsak nagyobb

lebetoseg llyi.lik az allampolgarierdekek ervenyes~tesere,

hanem Hzeknek az erdekeknek a, csatornazasa bele· is van ~pit-.

va a rendszer mUkodesebe,4ll

A haj6sagjogi kox'la tozasa a :fejlesztes egyik teendo­

je az 'iskola iranYitasaban is", Meg kell. azonba.n mohdanunk,

hogy rendkivUl el1entmondasosan hala.d.e.lore. A f'olyamatban

resztvevok ugyanis .... Olinda. szakigazga,tasban. do.lgoz6k, mind

a pedag6gusok '. mind.asz'li16kes gyerekek ~ idorol-idore ab­

ban~rdeke.ltek, hogy'a,hat6sagkeze jobban meg'le~yenkBtve,

idor·ol .... idore azonban abban lennenek erdel~eltek, hogyegyik­

masik. hat6sag szabadabbantamogathassa. oket~ Eppen ;ez a

"dialel~t:i,ka" biztosit.ja ugyanisjelenleg a kUlonbozo szinte­

ken helyet f'ogla16k taktikazasilehetosegeit .. Nem mondhat­

nank tehat, hogyaz iskolak es a helyi /megyei/igazgatas

egyontettien' kiallva a jog! korla tozas meJ_let t @ Szamottev5

recentr,alizalasi torekvesekis ervenyes'liJ_nek .... peldaul eppen

a szakigazgatasban dolgoz6k reszerol !elsosorban a kultura­

lis tarca. egyes torekvesei kep~iselik ezt/ o Termeszetes,hogy

mindazon la.kossagi. csopor tol~ is erdekeltek a jelenlegi hely­

zet f5nntartas~ban, amelyek oktatasi ~rdekeiket a jeien

rendszerben sikerrel ervenyesitik. M~gis azt gondoljuk,hogy

az okt,a tasi szakigazgatas' jogi korl~tozasa. .... amely egy eljo­

venda uj szabalyozas egyi k leg'f'ontosabb f'olada ta .... egyes er­

dekek atmeneti visszaszori tasa. aran is jobb helyze'tet teremt

ma jd, tobbek kozt a tarsadalmi kornyezet erdekeil1ek erven:re­

sitese teren.

63

JEGYZETEK

1 Corwin R.G.: A Sociology of Education. N.Y: Appleton­

Century= Crofts, 1965

2 Cooper T.L.: "Citi.zen participation: from political res­

ponse to administrati-ve' initiative".

The Bureaucrat 1979-1980 /lfinter/ 40-49

Kaplan R.: Citizen 'participation in the design and eva­

lua.tion of a park. Environment and Behavior 1980,

No.4,. /+.9h-507

3 Miller T.: The emergence and impaot of par tipatory ideas

of' Swedish Planning a.nd local government •

. Stockholm': NOl.t'dp~a,n 1979; Miller T., Kraushaar

R.:The emergence of partici.patory policies f'or

comnmnity development.

Acta 800iologica 1979, No.4, 111-133;

Keating M.: Decentralization in Mitterrand's

France. Public Administration 1983, 237 .... 2.51

4 Huckf'eldt R.R.: Political participation and the neigh­

bourhood social context. American Journal ~f

Political Science 1.979, No.3, 579-:.5.92; ,Nemes F.,

"-"",,.m_"__'__~ Szelenyi I.: A lak6hely mint kozosseg. Akademiai

1.967; 8zelenyi I., Kong:r:ad Gy.: Az uj lak6telepek

szociologiai problemai. Akademiai 1969.5 Sewell W.R.D. et al.: Models for the evaluation of' pub­

lic participation. Natural Resources Journal.

1979 /April!, 337-358

6 Darke R.: Public par ticipa'tions and state power. Poli ty

and Politics"1979, No.4, 337-355; Darke R. ,et al.:

Local Government and the Public. London: Hill,

Kerber 1.979;

Leach S. et al~: An interaction a.pproach to coun-·

ty district relationships. Policy and Politics

1979. No.3, 271-291.

6l~

7 Mills C.W.: Az uralkod6 eli t. Gond~la t 1972; Wbi tby M.. C .. ,

'Willis K"G,,: Rural Resource Development. London::

Methuen 1978, 23 kk, 84 kk; B5hm A., PalL~

szerk~: Helyi tarsadalomI", Tarsadalomtudomanyi

Intezet 1983, 99-118,'119-134.

8 Ward PlIID.: The measurement of federal and stater~spon­

'siveness to urban p~~.oblems.,Journa.l of Politics

1981,,, 83-101

9 Clocke H., Gr iffi ths G.: Planning responses . to urban and

rural problems. Tijdschri:ft voor Economische en

Socia1e Geografie 1980, No'..5, 25.5-263 I

10 Pozsgay Imre: A part es a.z ossztarsadalmi erdek. Tarsa-

dalmi Szemle' 1972. NO.1; Benke Istvan:' Erdek astarsadalmi cselekves. Tarsadalmi Szem1e 1.976, No.11; Lick J6zse:f: Azerdek fogalma'es tarsadalmi

megha tarozottsaga. Tarsa,dalmi, Szem1e 1976, No.

10; Lick J6zse:f: Szukseglet, erdek, tevekenyseg.

Politikai F5i~kola Kozlemenyei 1977; Lick J6zse:f:~~~~~~~

Erdek as tevekenysag. Kossuth.1979

11 Szego Andrea: Erdek as struktura ... ardekstruktura. Tar­

sa,dalomtudomanyi KOzlemenyek. '1,983, 'No.2, 270-297;

Szego Andrea,: Struktura.e1n,:teleti vazla t t'arsada.l-,

munk politikai' erdektagoJ.odasar61.. In: Szoboszlai

Gyorgy sze:rk..: Poli tika. as t~rsadalom. Ma.gyar

Pol.itikatudomanyi Tarsasag 1983,67-86

12 Gombar Csaba: Van~e e~ b~ van, milyen politikai tago1t­

sag nalunk? In: Szoboszlai Gyorgy'szerk.: Po1iti­

k.a as tar sadalom. 'Ma.gyar Poli tikatudomany'i Tar­

sasag 1983, 32-66; Gombar Csaba: A helyi l:tatal'om

hermeneutikaja. In.: Babm A., Pal L. szerk;.': Re­

lyi tarsada.lom I. Tarsada,lomtudomanYi Intezet

J.983 , 11.9 -134

13 Hetby L., Mak6 Gy ... : Munkasok; erdekek, erdekegyeztetes ...

Gondolat 1978; Hethy Lajos: Gazdasagpo1.it~ka ss

erdeke1tseg., Kossuth 1983; Mak6 Csaba: Tarsadal­

mi tanulasi folyamat a munkaszervezetben es az

erdek.ervenyesites .. Tarsada1omtudomanyi Koz1eme-

6 5

nyek 1983, No <II 3, 416-426; ADdics Jeno: A ,ter­

vezes erdekviszonyai ss a szocia1izIm.1s poli ti­

kai rendszere" Tarsada1mi Szemle 1981, No.7,

91-102

14 He thy L., Ma,k6 Cs.: Munkasmaga. tar tasok ss a. ga,zdasagi

szervezet. Akademia.i 1972

15 Andios J., Rozgonyi T.: Kon:fliktus es ha.rmonia. Kozgaz-

dasagi 1977

16 Morawski W. szerk.: A szervezet. Kozgazdasagi 1979, 168

17 Morawski: i"m. 170

18 ~ozma Tamas: Mlivelodes es erdek. Vilagossag 1979, No.6

Kozma. Tamas: A demokratikus i8kola - ut6piak as rea.:l;,ita­

sok.. Vilagossag 1981. No. 8-9, 577-584; Kozma

Tamas: Hat6sagok, intezmenyek es a helyi tar­

sada1om. Vi1agossag, 1982. No. 7, 449~462

19 Lorincz L. et al.: A koziga,zga,tas kutatasanak tudomanyos

iranyzatai. Kozgazdasagi 1976; Szentpeteri

Istvan: Az igazgatastudomany szervezete1me1eti

a1apjai. Akademiai 1974.

20 Laky Terez: A lakossag velemenye' a varosfejlesztesi d6n­

tesekr51.Szocio16gia 1974, No. 3, j87-404;

Schmidt Peter: .Szocia1izlltUs as a'llamisag. Tar­

sadalomtudomanyi Koz1emenyek 1977. No.1, 3-25;

Schmidt Peter: Kepviseleti szervek a mai magyar

tarsadalomban. Vilagossag 1981, No.8-9,56o-567;

Szoboszlai Gyorgy: A szocia.lista alla,m, az er­

dekkepviselet es a tarsadalmi e11enorzes. Tar­

sada1omtudomanYi Kozlemenyek 1983, 416-421;

Bihari Mihaly: A tarsa.dalom erdekviszonyai es

a szooialista demokracia. Tarsada.lmi Szem1e

1980, No.2

21 La.k.y Terez: i.m.

22 Durl;cheim E.: A tarsada.lmi tenyek magyarazatahoz. Kozgaz­

dasagi 1978, 27.

23 Durkbeim E.: Az ongyilkossag. Kozgazdasagi 1970.

24 Valer })va: /A telepUlesek fejlodesenek iranyitasat meg-

6 6

/Ka.ndi-

:MSZMP KB '

$ Itot ~ 1979.,

,36 Kovaos

1m C III l je1.ti program

kereteben/ saga '8'4/2.,

fa , as :ta,l.vak kozo tt i '

kUlonbsegek tasi'\ tema. .s·zi.n-

tez

25, Enyedi' Gyorgy: Fal,\ra.ink s sa" Magveto 1980

26 Bar ta Gyorgyi, Enyedi Gyorgy: Ipa,r IS as a, :falu at-

1>, '.~;1a.ku;Lasa.t9; KJK, 1981<'1

27 lA,ad a 24.' jagy~etet$

28 Enyedi': 1. OlW ll ,55 (I'

29 Secord, Pllli'~ Baol-tmari, '" Kossuth

Mez t5ga, zdiusag'1 ~

30 Belusz'ky Pal, Sikos s~ag fa,ltit:fjpu.sai.

MTA Foldrajz , ~982

31 Forray R. 'talin: A.z kudaro tltx1sadaJ.-

ml-terUl.eti 6s,k6z~BS'g,

1984.~, 6@,",

32' Nettles Nagy

37 Forray R. Ka talin:, pest tarO>;<If;,J!,'.... q ..... Uil'......,

Oktataskuta.t6 In t 1983~

kozepisko1.aja.,

38 Fend, He mtsai:

Schulsys

drs

stuttga,r-t Ernst

iges

tt Verlag,.l976:

39

67

41 Kiss Erna, SchUttler Tam~s: Az ~ltal~nos iskol~k 7. os~­

t~lyos tanu16inak isk01a es, pa.lyava1asztas'(

sz8..ndeka, palyavala sztasi indi tekre:tadszere,

I-II. 1983, Orsz~~os Pedag6giai Int~zet.

42 Marklund, 5.: Educa.tion in a post-comprehensive era

British Journal of Educational Studies, 1981,

No.3, 199-208.

4] Harngvist, K.: Individual Demand for Education. Analyti­

cal Report. DEeD, 1978.

44 Kozma Tam~s szerk.: A feJ_sookta tasi ha16zat fejlesztese­

nek tertileti-tarsadalmi fe1tete1ei, Oktatas­

kutat6 Intezet, 1983

45 A keresetek szinvonala., sz6rodasa es kapcsolata a csa­

ladi jijvedelemmel az 1972. es 1977. evekben,

KSH, 1981.

46 Kosary Domokos: Mlivelodes a XVIII. szazadi Magyarorsza­

gone Akademiai 1983, 492-"516'

47 Simon Gyula: A koznevelestigy fejlodesenek nehany saja­

tossaga .. In: Simon G'yula. szerk.: Neveles'Ugylink

.husz eve. Tankonyvkiad6 1965. 9-80

48 Erdai Ferenc: A Depi ~nkormanyzat utj~n. In: Erdei

Ferenc: Teleplilespolitika, koziga.zgatas, urba­

nizaci6. Akademiai 1977, 347

4.9 E. Kardelj: A szocialista onigazgata.s poli tikai rendsze­

renek fej15desi ira.nyai. Ujvidek: F6rum 1977,

'.9 3-.94

50 V.N. Su1gin: Az isko1a es azal1am. In: Vag Ott6 szerk.:

A szovjet pedagogiai teoretikusai. Tankonyv­

kiad6 1975, 146-156

51 L. A1tbusser: Marx es az e1melet :forradalma.. Kossuth,

1971

52 P. Bourdieu: A tarsadalmi egyenlot1ensegek ujraterrne15­

dese. Gondolat, 1978. 71-128

53 I. Illich: Deschooling Society. London: Galder, Boyars

1970.

54 R. Rossanda et al.: Tesi sulla Bcuola /Theser on educa­

tion: a Marxist view/ ... In: J. Karabel, A .. R e

6R

Halsey eds.: Power and Ide.,ology in Educa.t ion.'. • .' , -"

, .

NawYork: Oxford Univer sityPre.ss·1.977, 647-658

55 "vo. az un" allam:i.ga.zga,tll.si eljaxasi torvenye'k Sohmid t

Peter:Sz?oializmus as allamisag. :,Tarsada2.omtu­

domanyi. Kozlemenyek 1.977/1.0, 3 ..·2.5.

69