9
FELMéRéS A 2017. éVI őSZI éS TAVASZI MűEGYETEMI ÁLLÁSBöRZE KIÁLLíTóI KöRéBEN FRISSDIPLOMÁSOKKAL SZEMBENI MUNKAERő-PIACI ELVÁRÁSOK

FrissdiplomÁsokkal szembeni munkaerő-piaci elv ÁrÁsokhszi.bme.hu/document/223/original/download/2017...illetve a kutatás-fejlesztési szektorban működő cégek aránya, 2016-ban

  • Upload
    others

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: FrissdiplomÁsokkal szembeni munkaerő-piaci elv ÁrÁsokhszi.bme.hu/document/223/original/download/2017...illetve a kutatás-fejlesztési szektorban működő cégek aránya, 2016-ban

Felmérés a 2017. évi őszi és tavaszi műegyetemi ÁllÁsbörze kiÁllítói körében

FrissdiplomÁsokkal szembeni munkaerő-piaci elvÁrÁsok

Page 2: FrissdiplomÁsokkal szembeni munkaerő-piaci elv ÁrÁsokhszi.bme.hu/document/223/original/download/2017...illetve a kutatás-fejlesztési szektorban működő cégek aránya, 2016-ban

Frissdiplomásokkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

1

A BME HSZI 2017 tAvASZán éS őSZén fElMéréSt végZEtt A MűEgyEtEMI álláSBörZE kIállítóI köréBEn.

A mintA főbb jellemzői:

A válaszadó cégek 75%-a rendelkezik közép-magyarországi telephellyel, településtípust tekintve pedig 68%-uk van jelen Budapesten, 19%-uk megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban. összesen a válaszadó cégek 6%-a működik országos kiterjedtségben, további 5%-uk pedig külföldön is megtalálható.

A kérdőívet az állásbörzén résztvevő cégek kapcsolattartói töltötték ki a kétnapos rendezvény helyszínén. összesen 144 cég vett részt a felmérésben.

Cégek működési helye

A cégeket megkérdeztük foglalkoztatottainak létszámáról is, amely a következőképpen alakult a mintában: a válaszadók 59%-a több mint 250 munkavállalót foglakoztat. A mintában egyenes

0,010,020,030,040,050,060,070,080,0

Cégek működési helye (%)

Az állásbörzén megjelent cégek fő működési tevékenységét illetően széles skáláról beszélhetünk, amelyet a következő ábra szemléltet. legnagyobb arányban idén az autóipar (17%), a kutatás-fejlesztés és innováció (15,5%), illetve az infokommunikáció (14%) területéről érkeztek cégek, emellett a válaszadók jelentős százaléka (13,5%) sorolta „egyéb szolgáltatás” kategóriába tevékenységét. Az utóbbi csoportban pl. oktatás, közszolgálat, logisztika, informatika, biztonságtechnológia vagy egyéb ipari területen tevékenykedő vállalatok jelentek meg. A tavalyi évhez képest szembetűnően megnőtt az autóiparban, illetve a kutatás-fejlesztési szektorban működő cégek aránya, 2016-ban ugyanis ezek a tevékenységi területek jóval alacsonyabb százalékban jelentek csak meg.

02468

1012141618

17,415,5

14,2 13,5

9,0 8,4 7,7 7,76,5

5,2 4,5 4,53,2 3,2 3,2

1,3 0,6 0,6 0,6

Cégek fő működési tevékenysége (%)arányban nő a reprezentativitás és a foglalkoztatottak száma: a több személyt foglalkoztató cégek nagyobb arányban vannak jelen a mintában, a kevesebb főt foglalkoztató cégek kisebb arányban reprezentáltak.

A válaszadókat ezután arra kértük, becsüljék meg, hogy a cégük által foglalkoztatott személyek hány százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A válaszok eredményeképpen elmondható, hogy átlagosan a munkavállalók 57,2%-a felsőfokú végzettségű. A szórás értéke azt mutatja, hogy a százalékos arányok tág intervallumon belül mozognak, az 5%-tól a 100%-ig.

Page 3: FrissdiplomÁsokkal szembeni munkaerő-piaci elv ÁrÁsokhszi.bme.hu/document/223/original/download/2017...illetve a kutatás-fejlesztési szektorban működő cégek aránya, 2016-ban

Frissdiplomásokkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

2

A toborzást folytató cégek döntő része nem igényel szakmai gyakorlati tapasztalatot a jelentkezőktől, 58%-uk válaszolta azt, hogy tapasztalat hiányában is foglalkoztatna fiatal diplomásokat. Azokon a munka-helyeken (39%), ahol a gyakorlati tapasztalat előfeltétele a sikeres pályázatnak, általában 1-2 hónaptól 12 hónapig terjedő intervallumban szabják meg az elvárt munkatapasztalat hosszát.

A BME hallgatóinak szempontjából kiemel-kedő jelentőséggel bírhat az az információ, hogy a válaszadó cégek terveznek-e lét-számbővítést a közeljövőben; és ha igen, milyen feltétek mentén. Az előző évi adatok-hoz képest magasabb arány: a kitöltők 83%-a válaszolta, hogy tervezi bővíteni munka-állományát a következő fél évben. 82%-uk nyilatkozott úgy, hogy szakmai gyakorlatra keres hallgatókat, azonban kisebb arányban (56%) nyitottak a részmunkaidős foglalkoz-tatásra. feltehető, hogy a létszámbővítésen és gyakornoki lehetőségek meghirdetésén túl a cégek számára más előnyökkel is jár a rendezvényen való megjelenés: pl. brand építés, adatbázis bővítés céljából.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

250- fő 51-250 fő 11-50 fő 1-10 fő n.a.

A cégeknél foglalkoztatottak létszámának aránya (%)

83%

14%

3%

Terveznek-e létszámbővítést a következő6 hónapban a diplomások körében?

igen

nem

n.a.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

250- fő 51-250 fő 11-50 fő 1-10 fő n.a.

A cégeknél foglalkoztatottak létszámának aránya (%)

83%

14%

3%

Terveznek-e létszámbővítést a következő6 hónapban a diplomások körében?

igen

nem

n.a.

82%

15%3%

Szakmai gyakorlatra keresnek-e hallgatókat?

igen

nem

n.a.

56%37%

7%

Részmunkaidős foglalkoztatásra keresnek-e hallgatókat?

igen

nem

n.a.

39%

58%

3%

Igényelnek-e a fiatal diplomásoktól szakmai gyakorlati tapasztalatot?

igen

nem

n.a.

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4

újsághirdetések

tanulmányi szerződések

felsőoktatási karrier irodák

egyéb úton

személyzeti tanácsadó cégek

social média

egyetemi, tanszéki kapcsolat

saját adatbázis

felsőoktatási állásbörzék

online állásközvetítő oldalak

munkatársak, ismerősök ajánlása

1,0

1,5

1,6

1,8

2,1

2,5

2,5

3,0

3,2

3,5

3,8

Milyen csatornákat használnak a legsikeresebbena frissdiplomások felvétele során? (átlag)

82%

15%3%

Szakmai gyakorlatra keresnek-e hallgatókat?

igen

nem

n.a.

56%37%

7%

Részmunkaidős foglalkoztatásra keresnek-e hallgatókat?

igen

nem

n.a.

Page 4: FrissdiplomÁsokkal szembeni munkaerő-piaci elv ÁrÁsokhszi.bme.hu/document/223/original/download/2017...illetve a kutatás-fejlesztési szektorban működő cégek aránya, 2016-ban

Frissdiplomásokkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

3

A frissdiplomások munkaerő-piacon való elhelyezkedésének és karrierépítési lehetőségeinek szempontjából kíváncsiak voltunk rá, hogy a kiállító cégek munkájukhoz kapcsolódóan mely területeken tapasztalnak (munkaerő) hiányt; más szóval melyek a hiányszakmák napjainkban. Mivel a válaszadás során több opció megadására is lehetősége volt a kitöltőknek, a 155 cégtől összesen 283 választ kaptunk.

A cégeket arról is megkérdeztük, hogy a frissdiplomásokat toborzó folyamat során általában mely csatornákat találják a leghatékonyabbaknak. A válaszok 0-tól 5-ig terjednek (0=nem használom; 1=legkevésbé sikeresen használom; 5=legsikeresebben használom). Az összesített válaszok alapján – hasonlóan a tavalyi eredményekhez – a munkáltatók elsőként a munkatársak, ismerősök ajánlását ítélték legsikeresebb eszköznek a frissdiplomások felvétele során.

39%

58%

3%

Igényelnek-e a fiatal diplomásoktól szakmai gyakorlati tapasztalatot?

igen

nem

n.a.

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4

újsághirdetések

tanulmányi szerződések

felsőoktatási karrier irodák

egyéb úton

személyzeti tanácsadó cégek

social média

egyetemi, tanszéki kapcsolat

saját adatbázis

felsőoktatási állásbörzék

online állásközvetítő oldalak

munkatársak, ismerősök ajánlása

1,0

1,5

1,6

1,8

2,1

2,5

2,5

3,0

3,2

3,5

3,8

Milyen csatornákat használnak a legsikeresebbena frissdiplomások felvétele során? (átlag)

0102030405060708090 82

74

57

2314 13

7 7 6

Az Önök cége által képviselt szakterületen hol tapasztalnak hiányt?

Ezenkívül az online állásközvetítő oldalak, a felsőoktatási állásbörzék, valamint a saját adatbázis használata is hatékony csatornának bizonyult. fontos azonban kiemelni, hogy a 6 fokú skálán ezek a csatornák is átlagosan mindössze 3,0-3,8 közötti értéket értek el. legkevésbé hatékony toborzási felületnek az újsághirdetéseket értékelték idén a munkáltatók.

A következő ábrán egyértel-műen látható, hogy a válasz-adók jelentős része elsősorban az informatikai végzettségű szakemberekből tapasztal hi-ányt. másodiknak a villamos-mérnöki, harmadiknak pedig a gépész- és járműmérnöki szakterületeket értékelték hi-ányszakmának a válaszadók. Ez a trend nem változott az elő-ző évi felméréshez képest, ahol szintén az említett szakmák sze-repeltek az első három helyen.

Page 5: FrissdiplomÁsokkal szembeni munkaerő-piaci elv ÁrÁsokhszi.bme.hu/document/223/original/download/2017...illetve a kutatás-fejlesztési szektorban működő cégek aránya, 2016-ban

Frissdiplomásokkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

4

kérdőívünk összeállításakor arra is kíváncsiak voltunk, hogy a felvételt hirdető munkáltatók a kiválasztás során mely kompetenciákra helyezik elsősorban a hangsúlyt, és ezek milyen összefüggésben állnak azokkal az erősségekkel, illetve fejlesztendő területekkel, melyeket pályakezdő munkatársaik körében tapasztalnak. A cégek által adott válaszokból az derül ki, hogy a munkáltatók mindenekelőtt a csapatmunkára és együttműködésre való képességet, a jó problémamegoldó készséget, a nyelvtudást és a tanulékonyságot tartják a legfontosabb kritériumoknak leendőbeli kollégájuk kiválasztásánál. Szerencsés módon ugyanezeket a kompetenciákat jelölték meg a pályakezdők erősségeinek is.

felmérésünk arra is kitért, hogy az egyes szakmákban milyen nettó alapbérre számíthatnak a munkaerő-piacra kilépő pályakezdők. Az egyes sávok színe a különböző nettó átlagbérek arányát, a sávok hosszát jelölő szám pedig a válaszadók számát mutatja. (A kérdésre nem volt kötelező válaszolnia a kitöltőknek.) Az egyes szakterületek megegyeznek abban, hogy legnagyobb arányban 200-250 ezer forintos havi nettó bérre számíthatnak a pályakezdők.

0 10 20 30 40 50

informatikai végzettségű

villamosmérnök végzettség

gépészmérnök, járműmérnök végzettségű

gazdasági végzettségű

közlekedésmérnök végzettségű

építő vagy építészmérnök végzettségű

vegyészmérnök és biomérnök végzettségű

természettudomány végzettségű

5

4

6

9

3

5

4

2

16

18

16

22

10

9

7

6

16

13

14

6

5

3

2

1

9

7

5

4

1

2

2

1

1

1

Pályakezdők várható nettó havi átlagbére

150e-200e

200e-250e

250e-350e

350e-500e

500e felett

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Munkáltatók igényei és a hallgatók készségei (%)

kiválasztáskor figyelembe vett készségek pályakezdők erősségei pályakezdők gyengeségei

Ennél magasabb havi átlagbér (250-350 ezer forint) jellemzően az informatikai, villamos – és gépészmérnöki végzettséggel rendelkezők számára elérhető, ami összefüggésben állhat az előző fejezetben említett hiányszakmákkal. Alacsony százalékban, de a 350-500 ezer forintos bért jelző sáv is megjelenik a legtöbb szakterületen, viszont 500 ezer forint feletti kezdő átlagbért csak a vegyész-, gépészmérnöki és informatikai szférában jelöltek meg elérhetőnek a válaszadók.

A munkáltatók alig vagy nem veszik fi-gyelembe a következő készségeket: szer-vezési készség, vezetői készség és szak-mai tapasztalat, érdekes módon azonban ugyanezeket a képességeket határozták meg legnagyobb arányban a pályakez-dők gyengeségei között is. Az utóbbi összefüggés abból a szempontból is fi-gyelemreméltó, hogy korábban a kitöl-tők többsége azt nyilatkozta, nem vár el szakmai gyakorlati tapasztalatot a pálya-kezdőktől, ugyanakkor fejlesztendő terü-letnek érzékelik a kiválasztás során.

Page 6: FrissdiplomÁsokkal szembeni munkaerő-piaci elv ÁrÁsokhszi.bme.hu/document/223/original/download/2017...illetve a kutatás-fejlesztési szektorban működő cégek aránya, 2016-ban

Frissdiplomásokkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

5

A munkáltatók igényeinek felmérésébe tartozik az a kérdés is, hogy a cégek kiket keresnek inkább leendő munkatársuknak általában a felsőfokú végzettségűek közül. A válaszadók százalékokban határozták meg, hogy milyen arányban keresnek alap-, mester- és doktori képzésben végzetteket. Az eredményekből arra következtethetünk, hogy a munkáltatók legnagyobb arányban alapdiplomával rendelkező, és legkisebb arányban doktori fokozatot szerzett munkavállalókat keresnek; szemben az előző évi mutatókkal, melyek alapján a mesterképzésben végzettek voltak a legkeresettebbek.

A munkáltatók négy fokú likert-skálán megjelölhették, hogy mennyire fontos számukra pályakezdő pozíciók esetében a diploma megléte, továbbá, hogy mennyire fontos szempont számukra a diplomát kiállító intézmény a felvétel során. (1=nem fontos; 2=kevésbé fontos; 3=inkább fontos; 4= nagyon fontos)

A válaszadók túlnyomó többsége (összesen 74%) inkább vagy nagyon fontosnak találja a diploma meglétét a pályakezdők felvételiztetésénél. A cégek 60%-a diplomát kiállító intézményt is (inkább vagy nagyon) fontos szempontnak tartja a kiválasztás során, csupán 13%-uk nyilatkozta azt, hogy ez a szempont számukra egyáltalán nem játszik szerepet a kiválasztásnál.

01020304050607080

Munkáltatók igényei és a hallgatók készségei (%)

kiválasztáskor figyelembe vett készségek pályakezdők erősségei pályakezdők gyengeségei

0

10

20

30

40

50

60

0-20% 21-40% 41-60% 61-80% 81-100%

A felsőfokú végzettségűek közül kiket keresnek inkábbtapasztalat alapján leendő munkatársuknak általában?

alapképzésben (BA/BSc) végzetteket mesterképzésben (MA/MSc) végzetteket

doktori képzésben (Phd) végzetteket

8%

15%

36%

38%

3%

Az Önök cégénél mennyire fontos a pályakezdő pozíciókban a diploma megléte?

1 - nem fontos

2 - kevésbé fontos

3 - inkább fontos

4 - nagyon fontos

n.a.

19%

19%

47%

13%2%

A leendő munkatársak felvételénél mennyire fontos szempont Önöknél a diplomát/oklevelet kiállító intézmény?

1 - nem fontos

2 - kevésbé fontos

3 - inkább fontos

4 - nagyon fontos

n.a.

Page 7: FrissdiplomÁsokkal szembeni munkaerő-piaci elv ÁrÁsokhszi.bme.hu/document/223/original/download/2017...illetve a kutatás-fejlesztési szektorban működő cégek aránya, 2016-ban

Frissdiplomásokkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

6

1 5 4 5 5 3 4 2 113 3

1

2510

73

15 2

2 3

96

3

6

2 1

11

22 2

0

20

40

60

80

100

120

Műszaki/mérnöki végzettségű szakemberek eseténmely felsőoktatási intézményben végzetteket

részesítik előnyben? (db)

1. helyen

2. helyen

3. helyen

1 2 4 3 1 1 1

7

8

3

17

1 1 1

27

1

37

10

5

10

15

20

25

30

35

40

Informatikai végzettségű szakemberek esetén melyfelsőoktatási intézményben végzetteket részesítik

előnyben? (db)

1. helyen

2. helyen

3. helyen

53

1 2 1 1

8

21

5

1 2

3

1

24

1

6

0

5

10

15

20

25

30

BME DE SZIE BCE ELTE BGE EKE MiskolciE.

SoproniE.

Gazdasági végzettségű szakemberek esetén melyfelsőoktatási intézményben végzetteket részesítik

előnyben? (db)

1. helyen

2. helyen

3. helyen

1 5 4 5 5 3 4 2 113 3

1

2510

73

15 2

2 3

96

3

6

2 1

11

22 2

0

20

40

60

80

100

120

Műszaki/mérnöki végzettségű szakemberek eseténmely felsőoktatási intézményben végzetteket

részesítik előnyben? (db)

1. helyen

2. helyen

3. helyen

1 2 4 3 1 1 1

7

8

3

17

1 1 1

27

1

37

10

5

10

15

20

25

30

35

40

Informatikai végzettségű szakemberek esetén melyfelsőoktatási intézményben végzetteket részesítik

előnyben? (db)

1. helyen

2. helyen

3. helyen

Szerettük volna tovább pontosítani az előző kérdést, és azt is megtudni, hogy mely intézményeket részesítik előnyben a kiválasztásnál a munkáltató cégek. Megkértük a válaszadókat, hogy soroljanak fel három általuk preferált oktatási intézményt, megjelölve azok sorrendjét is.

Az alábbi ábrák jól szemléltetik, hogy mely intézmények milyen arányban és hányadik helyen jelennek meg az egyes szakterületeken. műszaki/mérnöki végzettség esetén magasan a bme kapta a legtöbb szavazatot, összesen 96 válaszadó jelölte meg első helyen, mint a leginkább előnyben részesített intézményt.

informatikai végzettség esetén ismét kimagaslóan a bme jelenik meg első helyen, azaz a cégek által leginkább előnyben részesített intézményként. ezután az Óbudai egyetem, illetve az elte bír népszerűséggel a kiállító cégek körében.

A gazdasági végzettséget tekintve valamelyest változik a tendencia, ugyanis ezen a szakterületen a cégek elsősorban budapesti Corvinus egyetemet preferálják, majd a 2. helyért a bme, illetve a bGe versenyeznek egymással.

Page 8: FrissdiplomÁsokkal szembeni munkaerő-piaci elv ÁrÁsokhszi.bme.hu/document/223/original/download/2017...illetve a kutatás-fejlesztési szektorban működő cégek aránya, 2016-ban

Frissdiplomásokkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

7

A toborzó cégek preferenciáit vizsgálva az is kiderül, hogy a külföldön eltöltött szemeszter kifejezetten nagy értékkel bírhat a kiválasztást végző munkatársak szemében. A tudományos diákkörben elért sikerek, illetve a szakkollégiumi, szakmai diákegyesületben való tevékenykedés szintén kiemelkedő pontja lehet az önéletrajznak. A cégek jelentős része ugyanakkor úgy gondolja, hogy nem részesítene előnyben senkit az eddig említett szempontok egyike alapján sem.

52 50

40

34 32

18 1712

6 4

0

10

20

30

40

50

60

Előnyben részesíti-e azt a jelentkezőt, aki hallgatóként... (db)

136

96

70 68 68

32

60

20

40

60

80

100

120

140

160

A BME Hallgatói Szolgáltatási igazgatóság szolgáltatásai közül melyeket venné igénybe szívesen a jövőben? (db)

A HSzi elérhető szolgáltatásai közül a cégek továbbra is a műegyetemi Állásbörzét vennék igénybe elsősorban. A program keresettségét mutatja, hogy a 155 válaszadóból 136 biztosan szeretne a jövőben is élni a lehetőséggel. Második helyen az álláshirdetések közzététele jelenik meg, amely ebből kifolyólag szintén hatékony eszköze az egyetemen történő munkaerő-toborzásnak.

Page 9: FrissdiplomÁsokkal szembeni munkaerő-piaci elv ÁrÁsokhszi.bme.hu/document/223/original/download/2017...illetve a kutatás-fejlesztési szektorban működő cégek aránya, 2016-ban

Frissdiplomásokkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

8

96

24 24 194 4

0

20

40

60

80

100

120

Ön milyen - nem alaptevékenységbe tartozó - szolgáltatásokat igényelne leginkább az egyetemtől? (db)

35%

35%

30%

Az ön cége adna adományt a Műegyetemnek, vagy ahhoz kötődő alapítványnak?

igen

nem

igen, de csak célzottan

96

24 2419

4 40

20

40

60

80

100

120

Ön milyen - nem alaptevékenységbe tartozó - szolgáltatásokat igényelne leginkább az egyetemtől? (db)

A hallgatók toborzására való nagyfokú igényt támasztja alá az az eredmény is, miszerint az egyetem – nem alaptevékenységeibe tartozó – szolgáltatásai közül a cégek főként az állásközvetítői funkciót vennék igénybe. Az egyéb kategóriában szintén olyan igények merültek fel, amelyek a cégek egyetemen való megjelenését támogatják, pl. egyetemi karrierportál vagy egyetemi óraadás szervezésének lehetősége.

Arra a kérdésre, miszerint a cégek adnának-e adományt a Műegyetemnek vagy ahhoz kötődő alapítványnak, 107 válasz érkezett. A kitöltők nagyjából 2/3-a „igen”-nel válaszolt, azonban felük csak célzott módon adományozna, méghozzá az alábbi célokra: kutatás-fejlesztés, oktatás, szakkollégium, tehetséggondozás vagy egyéb speciális programok.