Gazdaságfejlesztési program

BESENYŐTELEK, DORMÁND, EGERFARMOS, MEZŐSZEMERE ÉS MEZŐTÁRKÁNY KÖZÖS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA


A települési önkormányzatok megbízásából készítette az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

2015


A települési önkormányzatok megbízásából a dokumentumot az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Tervezési és elemzési csoportja készítette

Hij ZoltánDr. Kovács KrisztinaDr. Antal ZsuzsannaDorogi Zoltán Tamás

Nagy ZsuzsaDr. Zsoldos Magdolna


TARTALOM

Bevezetés...............................................................................................................................................4

I Helyzetfeltárás......................................................................................................................................5

1. Területi lehatárolás.........................................................................................................................5

2. Talajviszonyok, mezőgazdaság.......................................................................................................7

3. Társadalom, népesség....................................................................................................................9

Népességszám................................................................................................................................9

Korcsoportonkénti megoszlás......................................................................................................11

Természetes szaporodás..............................................................................................................13

Vándorlás.....................................................................................................................................15

Nemzetiségek...............................................................................................................................15

Vallás, felekezetek........................................................................................................................18

4. Közszolgáltatási intézményrendszer.............................................................................................19

5. Oktatási, nevelési és szociális intézmények..................................................................................19

Családi napközi, bölcsődei ellátás.................................................................................................20

Óvodai ellátás...............................................................................................................................21

Általános iskolák...........................................................................................................................22

Iskolai végzettség..........................................................................................................................23

Idős ellátás....................................................................................................................................25

Egészségügyi ellátás.....................................................................................................................25

Kulturális és szociális intézmények...............................................................................................25

6. Foglalkoztatottság........................................................................................................................26

A lakosság gazdasági aktivitása.....................................................................................................26

Munkanélküliség, álláskeresők.....................................................................................................29

7. Lakásállomány, háztartások..........................................................................................................36

Összegzés.....................................................................................................................................39

8. Közösségi élet...............................................................................................................................40

Civil és nonprofit szervezetek.......................................................................................................40

9. Gazdasági élet...............................................................................................................................42

2


Gazdasági szervezetek, vállalkozói szféra.....................................................................................42

Működő vállalkozások..................................................................................................................50

Idegenforgalom, vendéglátás.......................................................................................................51

Összegzés.....................................................................................................................................52

10. Önkormányzati költségvetés......................................................................................................53

11. Települési infrastruktúra............................................................................................................56

Kommunális ellátás, közművek.....................................................................................................58

12. Elérhetőség, közlekedési viszonyok............................................................................................60

Közút............................................................................................................................................60

Közösségi közlekedés....................................................................................................................62

Kapcsolódás a környező turisztikai desztinációkhoz.....................................................................64

Összegzés.....................................................................................................................................64

13. Intézmények illetékességi területe.............................................................................................65

14. Kérdőíves felmérés.....................................................................................................................67

15. SWOT analízis.............................................................................................................................82

II. STRATÉGIAI PROGRAM.....................................................................................................................85

A középtávú célok és azok összefüggései.........................................................................................85

A stratégia fejlesztési céljainak meghatározása................................................................................89

III. OPERATÍV PROGRAM.....................................................................................................................103

I. Prioritás: Összetartó helyi társadalom....................................................................................103

II. Prioritás: Komfortos települési környezet..............................................................................111

III. Prioritás: Helyi termeléstől a helyi termékig.......................................................................121

IV. Prioritás: Hívogat a Laskó - Rima........................................................................................132

V. Prioritás: Emberben az érték..................................................................................................138

A célrendszer kapcsolódása Füzesabony Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszeréhez..............................................................................................................................145

Monitoring rendszer.......................................................................................................................147

Melléklet............................................................................................................................................150

3


BEVEZETÉS

Jelen dokumentum készítésének előzménye Füzesabony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája, melyet az ITS 2014 Konzorcium készített el (Konzorciumvezető: az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.) a Belügyminisztérium által, az Észak-Magyarországi Régió járásszékhelyei számára kiírt pályázat eredményeként, 2015 nyarán. Jelen dokumentumot Heves megye öt települése Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Mezőszemere és Mezőtárkány megbízásából az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. készítette. Létrejöttének célja a vizsgált öt település társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatainak feltárása, majd ezek alapján a települések számára középtávú gazdaságfejlesztési irányok kijelölése. Az irányok kijelölésénél figyelembe vettük a Füzesabony Integrált Településfejlesztési Stratégiájában meghatározott fejlesztési irányokhoz, valamint a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszak adta lehetőségekhez való illeszkedést. A dokumentum nem tekinthető a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet által meghatározott Integrált Településfejlesztési Stratégiának, de tartalmi felépítésében témastruktúrához igazodik a nevezett jogszabályhoz.

A vizsgálat során alkalmazott módszerek: A vizsgálat során meghatározásra kerültek a problémás területek, az elmaradottságok, valamint a kedvező potenciállal rendelkező területek is. Bemutatásra kerültek azok a területek, melyek fejlesztése szükséges a következő években a kedvező gazdasági folyamatok generálása, a települések fejlődése és a lakosság életszínvonalának növekedése érdekében.A helyzetfeltáró munkarészben a települési társadalmi, gazdasági folyamatok elemzéséhez a TEIR 1-ben található adatbázisok (pl. KSH, GeoX, Magyar Közút), valamint egyéb, a KSH által közzétett adatok és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található legfrissebb nyilvános adatok álltak rendelkezésre. Ezeket az adatokat a vizsgált településektől kapott információk egészítettek ki. Az elemzések során az egyes településeket önmagukban is vizsgáltuk, biztosítva ezáltal a helyi sajátosságok kirajzolódását, azonban számos esetben viszonyítási alapként a járásszékhely, valamint a járási, illetve az országos adatok is szolgáltak. A helyzetfeltárás során kirajzolódott állapotokra alapozva SWOT - elemzés készült, majd problémafa-célfa módszer segítségével kijelölésre kerültek a fő gazdaságfejlesztési irányvonalak. A célrendszert átfogó-stratégiai és részcélok alkotják, ezeken túlmenően pedig intézkedések is kidolgozásra kerültek, melyek keretében megvalósítandó projektötletek és – számos esetben – jó gyakorlatok is beépítésre kerültek.Annak érdekében, hogy a gazdaságfejlesztési programot, annak irányvonalait azok, akik számára készült, magukénak érezzék, kiemelt fontosságú, hogy a kijelölt irányok, fejlesztések a települések lakosságának támogatásával, partnerség elvét alkalmazva valósuljanak meg, a lakosság szükségleteire reflektáljanak. Ennek érdekében a program megalkotása a lakosság, a települési önkormányzatok és intézményeik munkatársai, illetve a helyi gazdasági szereplők minél szélesebb körének bevonásával készült. A partnerség keretében a települési vezetőkkel interjúk, a fontosabb társadalmi, gazdasági, intézményi vezetőkkel fókuszcsoportos workshopok készültek, a lakosság körében pedig kérdőíves felmérés történt.

1 TEIR: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából üzemelteti a Lechner Nonprofit Kft.

4


I HELYZETFELTÁRÁS

1. Területi lehatárolás

A vizsgált települések az Észak-magyarországi régióban, Heves megye délkeleti részén, a hevesi-síkon, Eger megyeszékhelytől 20-25 km távolságra, a füzesabonyi járásában helyezkednek el. A járásközponttól, Füzesabonytól 5-10 km-re, annak közvetlen déli-délkeleti szomszédságában fekszenek.

1. ábra: A vizsgált települések nagytérségi elhelyezkedése

Forrás: saját szerkesztés

A terület közúti megközelíthetősége jó, az M3-as autópálya ezen a területen halad keresztül. Ezen kívül itt található a 3-as számú, valamint a Besenyőtelken, Dormándon és Mezőtárkány külterületén keresztül haladó 33-as főút is. A 108-as vasútvonal áthalad a településeken, valamint Füzesabony, mint közlekedési csomópont közelsége pozitív hatást gyakorol a vizsgált települések közlekedési viszonyaira. A vizsgált térség két országosan jelentős turisztikai desztináció között helyezkedik el, északra és északkeletre Eger-és Mezőkövesd, délkeletre pedig a Tisza-tó található.

5


2. ábra: A vizsgált települések fekvése


A települések területi elhelyezkedéséről elmondható, hogy egymással szomszédos falvakról beszélünk. Kiemelendő Besenyőtelek településszerkezete, mely két részből áll, az egyik a lakott belterület és a hozzá tartozó külterület Dormándtól délre, a másik pedig egy csupán külterületi településrész Mezőtárkánytól délre. Az 1. táblázat a vizsgált települések területét mutatja, mely alapján az alábbiak állapíthatóak meg:

1. táblázat: A vizsgált települések területe 2013-ban (ha)

Területi egységTerület

(ha)Besenyőtelek 4 910Dormánd 2 006Egerfarmos 2 380Mezőszemere 2 148Mezőtárkány 4 061Füzesabony 4 634Füzesabonyi járás 57 855

Forrás: (TeIR)|KSH-TSTAR, 2013

6


Az öt település közül Besenyőtelek területe a legkiterjedtebb (4910 ha), ami a járásszékhely település területénél is nagyobb (Füzesabony: 4634 ha), mellettük Mezőtárkány területe jelentősebb még (4061 ha), míg Egerfarmos (2380 ha), Mezőszemere (2148 ha) és Dormánd kiterjedése (2006 ha) mintegy fele a nagyobb területű településekének.

2. Talajviszonyok, mezőgazdaság

Annak ellenére, hogy a településeken folytatott mezőgazdasági termelés részletezése nem része a gazdaságfejlesztési programnak, a mezőgazdaságnak a vizsgált településeken betöltött jelentős szerepe miatt azonban vázlatosan mindenképpen be kell mutatni a mezőgazdaságra, illetve a talajviszonyokra vonatkozó adatokat, információkat. Az itt szerepeltetett információk a térség falugazdászától származnak.

A terület talajtani szempontból igen változatos, hiszen többféle talajtípus található a térségben. A térség talajainak jelentős része (53%) szikes, vagy só hatás alatt áll. Ezek nagy része (összesen 35%) szolonyeces réti talaj.

Mezőtárkány, Besenyőtelek, Dormánd:A terület talajának egy része szikes, vagy só hatás alatti, - amelynek felső szintjeire a vízben oldható nátriumsók felhalmozódása a jellemző. A talajszelvény egyhangú, fizikai tulajdonságaik igen kedvezőtlenek, kémhatásuk pedig erősen lúgos. A só felhalmozódás maximuma rendszerint a feltalajban van. Vízgazdálkodásuk igen kedvezőtlen, nedvesség hatására már a feltalaj is elfolyósodik, megduzzad és a vizet sem ereszti át. Nyári esős időszakban 10 cm mélység alatt a talaj már teljesen száraz lehet. A talajvíz általában 1 m-nél közelebb van a felszínhez. De jellemzőek a szolonyeces réti talajok is. A túl sok nedvesség és a levegőtlen viszonyok hatására képződött szerves anyagok a talaj humuszos szintjét szürkésfeketére, feketére színezik. Aranykorona értékük átlagban 11,74.

Egerfarmos, Mezőszemere:A fentieken túl e térségben agyagtalaj is megtalálható. Ezekre a talajokra jellemző, hogy megfelelő mennyiségű víz szállítódik a mélyebb rétegekből a felszín felé, de viszonylag lassan a kapillárisokon keresztül. A felszín felé szivárgó víz nem képes kielégíteni a növények igényeit. Ezek a talajok sötétebb színűek, a talaj aggregátumai jobban elkülöníthetőek. Az aggregátumok csökkentik a lecserepesedés kockázatát. Művelésük csak megfelelő nedvesség tartalom mellett ajánlott. Ha a talaj túl száraz, a művelés hatására rögössé válhat, ha túl nedves, akkor pedig kenődik. Ezen talajok szerkezete különböző hatások (éghajlat, gyökerek) mellett javulhat.

7

http://www.vaderstad.com/hu/tudastar/amit-tudni-kell-a-talajrol/kulonboz-talajok-jellemzi#Kapill%C3%A1ris


3. ábra: A vizsgált települések talajtani adottságai

Forrás: Agrotopo adatbázis, 2015. október 28.

A térség mintegy 60%-a szántóföldi művelés alatt áll, a gyepterületek aránya mindössze 12%. Az erdőterületek szinte teljesen eltűntek, alig maradt néhány 10 hektárnál nagyobb tömb a térség szétszórt pontjain. A védett terület legnagyobb részét a gyepek (47 %) és a szántók (46 %) teszik ki. Közel 5 % a művelésből kivont területek, alig több, mint 1 % az erdők és fásítások aránya.A települések mezőgazdaságára 2014-es adatok alapján az alábbiak jellemzőek: A rendelkezésre álló adatok alapján a vizsgált településeken a növénytermesztés aránya igen jelentősen eltolódik az állattenyésztés kárára, azaz a mezőgazdaság szerkezetében a növénytermesztés a meghatározó. A növénytermesztésben elsősorban a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó, ennek vannak a térségben hagyományai. A gabonafélék jellemzőek, közülük is kiemelkedő az őszi búza aránya, melyet az öt településen összesen 3160 hektáron termesztenek. Ezenkívül a napraforgó (1380 ha) és a káposztarepce (1060 ha) rendelkezik jelentősebb vetésterülettel, ami megelőzi a kukorica (750 ha) vetésterületét. Különlegességként jelen van Mezőszemerén (20 ha) és Egerfarmoson (53 ha) a szója. Nem szántóföldi növénytermesztés közé sorolható, hanem ültetvény, azonban megjelenik Mezőtárkányban a bodza (80 ha).

Az állattenyésztés településenként eltérő képet mutat, melyet egyrészről az állattartó telepek számával, másrészről az állatállomány nagyságával jellemzünk. Az állattartó telepek számát tekintve a legjelentősebb a tyúkféléké (709 db), melyet a sertésé (266 db) követ. Szarvasmarha telep mindössze 17 működik az öt vizsgált településen. Az állatállomány létszámát tekintve azonban eltérő a sorrend: tyúkfélék, sertés, házinyúl, juh, szarvasmarha, melyet a kecske és a ló követ. Szarvasmarha tenyésztés Besenyőtelken és Mezőtárkányban nagyobb volumenű, sertéstartás ezek mellett még Mezőszemerén jellemző. Juhot Dormándon és Egerfarmoson és Besenyőtelken nevelnek. Baromfinevelés minden településen jellemző, nagyobb volumen Mezőtárkányban és Dormándon alakult ki. A házinyúltartás szintén a térség sajátossága, nagyobb állomány Besenyőtelken, Mezőtárkányban és Dormándon található.

8


3. Társadalom, népesség

A születések és halálozások által alakuló népességszámot (természetes szaporodást) az oda-és elvándorlások befolyásolják, mely egy adott település tényleges szaporodását adja meg. Ezen két statisztikai fogalom (Természetes és tényleges szaporodás) mentén vizsgáljuk az öt település népesedési viszonyait.

Népességszám

Míg a kisebb lakosságú településeken (Dormánd és Egerfarmos) a lakosság száma minimális mértékben változott, addig Besenyőtelek, Mezőszemere és Mezőtárkány jelentős népességcsökkenést szenvedett el 2007-2013 között.

4. ábra: Állandó népesség szám alakulása 2007-től 2013-ig (fő)

Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR adatai alapján saját szerkesztés

A települések állandó lakosságának változását 2007 és 2013 között tekintve elmondható, hogy 2007-ben Besenyőtelek (2911 fő) volt a legnépesebb település, ezt követte mintegy ezer fővel kevesebb lakosságszámával, Mezőtárkány (1751 fő), majd Mezőszemere (1394 fő) és Dormánd (1061 fő), míg a legkisebb Egerfarmos (736 fő) lakosságszáma ezer fő alatti. A települések lakosságszáma a Füzesabonyi járásba tartozó települések lakosságszámának 24,13%-át adta (7853 fő). Az összes település esetében látható, hogy lakosságszámuk folyamatosan csökken.

Az előző ábrán jól látható a települések lakosságszámának csökkenő tendenciája mellett az egyes települési lakosságszámok egymáshoz való viszonya, a következő ábrákon pedig az egyes települések évenkénti változása látható. A külön-külön történő szemléltetés oka, hogy a tendenciák ilyen módon jóval szemléletesebbek, és Füzesabony értékei is ábrázolhatóak anélkül, hogy az összesített ábrát torzítaná.

9


5. ábra: Állandó népesség száma településenkénti bontásban a vizsgált településeken 2007-2013 (fő)


A 2007-2013 közti időszakban a települések demográfiai viszonyaira negatív tendencia jellemző, ami a lakosságszám csökkenésében érhető tetten. A legjelentősebb csökkenést Mezőszemere és Besenyőtelek szenvedte el, lakosságuk 12,2%-át, illetve 6,1%-át (170, illetve 178 fő) vesztették el az említett időszakban. Jelentős volt még Mezőtárkány vesztesége (87 fő – 4,96%), míg Egerfarmoson (22 fő, 2,98%), illetve Dormándon (7 fő, 0,66%) mérsékeltebb volt ez a folyamat. Dormánd esetében 2008 és 2009 között 2 év alatt 25 fős növekedés figyelhető meg, melynek speciális oka nem detektálható, vélhetően csupán a születések számának megugrásában keresendő, majd ismét csökkenővé válik a lakosságszáma. Az öt település lakossága összesen 464 fővel volt kevesebb 2013-ban, mint 2007-ben (-5,9%), ennek eredményeképpen a járás egészének lakossághoz is csökkenő arányban járultak hozzá (2007: 24,1%, 2013: 23,75%). A járásszékhely lakossága 3,6%-ot

10


mérséklődött (-296 fő). Az adatokból a csökkenés mérséklődése figyelhető meg 2012-2013-ban Besenyőtelken és Egerfarmoson. Az adatok elemzéséből megállapítható tehát, hogy a vizsgált települések lakosságszáma jelentős mértékben csökkent a vizsgált időszakban, ami közülük is a nagyobb lélekszámú településeket érintette még súlyosabban. A járásközpont, valamint a járás összlakosságszámának változásához viszonyítva gyorsabb a lakosság csökkenése a vizsgált településeken.

Korcsoportonkénti megoszlás

Az alábbiakban a vizsgált települések korösszetételének bemutatása következik.

2. táblázat: Az állandó népesség korcsoportonkénti megoszlása főben kifejezve 2013-ban (fő)

Területi egység0-14 korú lakosság

száma (fő)15-59 korú lakosság

száma (fő)60-x korú lakosság

száma (fő)Összesen

Besenyőtelek 421 1 762 550 2 733Dormánd 206 663 185 1 054Egerfarmos 125 419 170 714Mezőszemere 194 704 326 1 224Mezőtárkány 282 1 021 361 1 664Füzesabony 1 074 5 007 1 857 7 938

Füzesabonyi járás 4 915 19 001 7 191 31107 Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR adatai alapján saját szerkesztés

3. táblázat: Az állandó népesség korcsoportonkénti megoszlása százalékosan kifejezve 2013-ban (%)

Területi egység0-14 korú lakosság

aránya (%)15-59 korú lakosság

aránya (%)60-x korú lakosság

aránya (%)Besenyőtelek 15,40 64,47 20,12Dormánd 19,54 62,90 17,55Egerfarmos 17,51 58,68 23,81Mezőszemere 15,85 57,52 26,63Mezőtárkány 16,95 61,36 21,69Füzesabony 13,53 63,08 23,39

Füzesabonyi járás 15,80 61,08 23,12Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR adatai alapján saját szerkesztés

A vizsgált öt település esetében mindegyikről elmondható, hogy 2013-ban a legjelentősebb számban a 15-59 év közötti korosztály képviseltetette magát. Arányuk minden település esetében 60% körüli. A vizsgált települések lakossága Dormánd kivételével öregedő társadalmi állapotot mutat, ugyanis a 60 év feletti lakosok száma meghaladta a 0-14 évesek számát. Az ábrán látható, hogy a 0-14 éves és a 60 év feletti korosztály aránya között Besenyőtelek, Egerfarmos és Mezőtárkány esetében megközelítőleg 5 %pont, míg Mezőszemere esetében a 10 %pont feletti volt a különbség.

11


Pozitívumként emelhető ki, hogy a 0-14 éves korosztály aránya a vizsgált öt település esetében meghaladta a Füzesabonyi szintet, és Besenyőtelek kivételével a járási szintet is. A 15-59 éves korosztály aránya csak Besenyőtelek esetében haladta meg a füzesabonyi szintet, a járási szintet pedig Besenyőtelek, Dormánd és Mezőtárkány tudta felülmúlni. A 60 év feletti korosztály esetében Dormánd jelentősen elmarad a másik négy településhez, a járásszékhelyhez és a járási adatokhoz viszonyítva is. Ez a tendencia előnyös számukra, melyre a települések a jövőben építkezni is tudnak. Mezőszemere esetében a többi településhez viszonyítva magasabb a 60 év feletti korosztály aránya. Megállapítható tehát, hogy Dormánd korszerkezete volt a legfiatalosabb a vizsgált települések között, míg Mezőszemeréé a leginkább öregedő.

6. ábra: Az állandó népesség 0-5 éves korú lakossága 2007, 2010, 2013 (fő)


A 0-5 évesek számában járási szintén csökkenő tendencia figyelhető meg. Az öt településen a 0-5 éves korcsoport a járási érték (2013:1831 fő) mintegy ötödét tette ki. A vizsgált települések közül Besenyőtelken és Egerfarmoson 2007-ről 2010-re csökkenés, majd 2010-ről 2013-ra egy viszonylagos növekedés következett be. Dormánd és Mezőszemere esetében csökkenés, majd stagnálás, Mezőtárkányon pedig folyamatos csökkenés mutatkozik 2007-2013 között.

12


A települések öregedési tendenciáját az öregedési mutatóval fejezhetjük ki mely azt hivatott szemléltetni, hogy 100 fő 0–14 éves korú gyermekre hány 60 év feletti idős ember jut.

4. táblázat Az öregségi mutató alakulása a vizsgált települések esetében

Területi egység2000 (fő)

2007 (fő)

2013 (fő)

Besenyőtelek 95 110 131Dormánd 98 87 90Egerfarmos 190 146 136Mezőszemere 199 146 168Mezőtárkány 116 100 128Füzesabony 120 139 173Füzesabonyi járás 126 128 146


Besenyőtelek és Füzesabony esetében jól látható, hogy a 2000 és 2013 között folyamatosan nő a mutató értéke. A többi település esetében jellemzően a 2000-es adatokhoz képest 2007-re csökkenés, majd 2013-ra egy újbóli enyhébb növekedés jellemző. A járási értékeket Mezőszemere haladta meg minden vizsgált évben, a második legmagasabb mutatóval pedig Egerfarmos rendelkezett. Dormánd fiatalosabb korszerkezete ennél a mutatónál is jól látható, minden vizsgált évben kevesebb, mint száz 60 év feletti jutott száz 0-14 évesre. A települések lakosságszámának alakulását a természetes szaporodás, valamint a tényleges szaporodás (természetes szaporodást alakító vándorlások) alakulása határozza meg.

Természetes szaporodás

A természetes szaporodás, illetve fogyás az élve születések és a halálozások különbözete, mely megmutatja, hogy adott évben, adott területegységen hogyan változott a lakosság száma a vándorlásokat nem tekintve.

5. táblázat: Természetes szaporodás, illetve fogyás 2007-2013 (fő)

Területi egység 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Besenyőtelek -4 -22 -10 -30 -23 -19 14Dormánd -2 1 3 -3 -4 -1 -4Egerfarmos -10 -2 -5 -7 -8 -2 -3Mezőszemere -15 -12 -16 -20 -5 -21 -12Mezőtárkány -2 -3 -6 -2 -14 -3 -2Füzesabony -83 -88 -54 -56 -37 -74 -40Füzesabonyi járás -204 -198 -149 -220 -170 -187 -108


13


A vizsgált települések esetében a természetes fogyásról beszélhetünk a vizsgált időszakban, az élve születések számának csökkenése, illetve a halálozások mértékének erőteljes emelkedése miatt. A legrosszabb értékekkel Mezőszemere rendelkezett. Besenyőtelken 2013-ban egy pozitív érték látható, ebben az évben 14-el többen születtek, mint haltak meg a településen. Dormánd esetében voltak a legkevésbé negatívak a tendenciák. Mind az öt vizsgált település értékei jelentősen kedvezőbbek Füzesabony és a járás értékeinél. Az élve születések és halálozások számának összevetéséből egyértelműen kirajzolódott a halálozások számának túlsúlya a születések számához képest. Az arányokat évente vizsgálva nem rajzolható fel egyértelmű tendencia, az egyes települések értékei egymástól eltérnek és hullámzóan alakultak.

7. ábra: Természetes szaporodás, illetve fogyás tendenciájának ábrázolása településenként 2007-2013 között (fő)


14


Az ábrákat tekintve jól látható, hogy ahol az értékek a vízszintes vonal alatt vannak, ott adott évben többe haltak meg, mint születtek. Súlyos helyzet mutatkozik a természetes szaporodásban Mezőszemerén és Egerfarmoson is.

Vándorlás

A természetes szaporodást/fogyást a vándorlások módosíthatják, felerősíthetik, vagy mérsékelhetik azt. A vándorlási egyenleg a településre való vándorlás és az onnan történő elvándorlás különbözete ezer lakosra vetítve.

6. táblázat A települések vándorlási egyenlege 2007-2013 között

Területi egység 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Besenyőtelek -7,56 -12,61 -11,71 1,43 -0,72 -9,16 -3,29Dormánd -4,71 0,00 9,21 0,00 -7,46 -17,03 3,80Egerfarmos 1,36 -2,73 -6,92 8,31 2,78 -9,82 0,00Mezőszemere 12,20 -23,76 -12,13 -14,87 -4,74 0,80 -11,44Mezőtárkány -6,85 -1,72 -18,26 -3,55 2,97 -1,79 -6,01Füzesabony 0,85 1,35 4,42 -3,97 1,87 4,62 -3,53Füzesabonyi járás -1,75 -4,75 -3,25 -1,48 -3,65 -1,44 -2,80


A települések vándorlási egyenlege nagyrészt negatív, tehát az elvándorlás a jellemző folyamat. Mind az öt település esetében megfigyelhető néhány kedvezőbb érték, Besenyőtelek esetében 2010-ben, Dormándon 2009-ben, Egerfarmoson 2007-ben, 2010-ben és 2011-ben is, Mezőszemerén 2012-ben, Mezőtárkányban pedig 2011-ben haladta meg a településre bevándorlók száma az onnan elvándorlókét. Kiugróan negatív mutatókkal Besenyőtelek és Mezőszemere rendelkezett a vizsgált időszakban. A füzesabonyi értékek két évben voltak negatívak, 2010-ben és 2013-ban, a járásszékhelyre tehát e két év kivételével inkább az odavándorlás a jellemző. A járási értékek minden évben negatívak voltak, tehát összességében az elvándorlás volt a meghatározó folyamat, azaz többen hagyják el a járás településeit, mint ahányan ide érkeznek. Igen jelentős az elvándorlás Mezőszemeréről, itt tehát a természetes fogyást az elvándorlás tovább erősíti.

Nemzetiségek

Nemzetiségen egy adott állam területén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő etnikai csoportot értjük. A vizsgálathoz a települések 2001-es és 2011-es népszámlálási adatai álltak rendelkezésre, hiszen ez az információ, hogy egy személy milyen nemzetiségűnek vallja magát, ún. puha statisztikai adat, melyre teljes lakosságra kiterjedően csupán a népszámlálások alkalmával kérdeznek rá. A népszámlálás során azok tekinthetőek más nemzetiséghez tartozónak, akik saját magukat annak vallják.

15


7. táblázat: A hazai nemzetiségek együttes száma a vizsgált településeken 2001, 2011 (fő)

Területi egység megnevezése

2001 (fő) 2011 (fő)Különbség

(fő)Állandó lakosságszámhoz

viszonyított arányuk (2011)

Besenyőtelek 104 290 186 10%Dormánd 41 157 116 15%Egerfarmos 1 27 26 4%

Mezőszemere 76 130 54 10%

Mezőtárkány 93 217 124 13%

Füzesabony 205 400 195 5%

Füzesabonyi járás 1 502 3 208 1 706 10%

Forrás: (TeIR) KSH- NEPSZ adatai alapján saját szerkesztés

Az öt vizsgált település, Füzesabony és a járás tekintetében is megállapítható, hogy 2001 és 2011 között jelentős növekedés következett be a magukat bizonyos nemzetiségűnek vallók számában. Ennek két oka lehet, az egyik, hogy a két időpont között eltelt tíz év során települtek be a településekre nagyobb számban nemzetiségek. A második ok pedig, hogy korábban is ezeken a településeken éltek, de a két népszámlálás között eltelt időszakban megerősödött nemzetiségi tudatuk, illetve inkább felvállalják, fel merik vállalni azt. A települések nemzetiségi összetételének vizsgálata során megállapítható, hogy a nemzetiségiek megoszlása a településeken hasonló tendenciát mutat.

16


8. ábra: A hazai nemzetiségek megoszlásának aránya a vizsgált településeken 2011-ben (%)


Az előző ábrán látható, hogy a nemzetiségek túlnyomó többségét a cigányság alkotja minden település esetében. Kis százalékban jelen vannak rajtuk kívül német, illetve román nemzetiségek is, illetve Füzesabony lakosságának 1%-a pedig ukrán származású. Az ukrán nemzetiségűek jelenléte az adatok alapján nem jellemző a vizsgált öt településen.

17


8. táblázat: A cigány népesség száma 2001-ben és 2011-ben (fő)


2001 (fő) 2011 (fő)Különbség

(fő)Állandó lakosságszámhoz

viszonyított arányuk (2011)

Besenyőtelek 98 277 179 6%

Dormánd 41 147 106 10%

Egerfarmos 0 21 21 3%

Mezőszemere 74 114 40 3%

Mezőtárkány 91 197 106 6%

Füzesabony 167 323 156 2%

Füzesabonyi járás 1 374 2 775 1 401 4%


A cigányság számának jelentős emelkedése látható minden település esetében. A növekedés okai a már korábban említettek mellett a térségek közti vándorlásokkal is magyarázható.

Vallás, felekezetek

A lakosság identitástudatához nagymértékben hozzájárul a település vallási helyzetének alakulása, hiszen egy jól működő vallási felekezetnek erős közösség építő, formáló hatásai lehetnek egy település életében. Az alábbiakban a vizsgált települések lakosságának felekezeti megoszlását mutatjuk be:

9. táblázat: A települések lakosságának vallási megoszlása

Vallási megoszlás Besenyőtelek Dormánd Egerfarmos Mezőszemere Mezőtárkány Füzesabony

Római katolikus 64,0% 59,0% 48,6% 58,4% 61,6% 47,3%

Görög katolikus 0,3% 0,0% 0,0% 2,7% 0,4% 0,4%

Ortodox keresztény 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,6% 0,0%

Református 2,7% 4,3% 6,1% 3,4% 3,9% 3,5%Evangélikus 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% 0,0% 0,1%Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik

1,3% 2,7% 0,0% 0,4% 0,9% 2,1%

Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó

6,1% 13,0% 18,5% 8,5% 11,3% 15,0%

Ateista 0,3% 0,8% 0,0% 0,3% 0,9% 0,7%Nem kívánt válaszolni 25,3% 20,1% 26,8% 26,0% 20,4% 31,0%


18


Az öt vizsgált településen a lakosság jelentős részben római katolikus felekezetű, míg görög katolikusok csupán Mezőszemerén, Besenyőtelken és Mezőtárkányban laknak kisebb arányban. A lakosság kisebb része református, azonban arányuk a vallási közösséghez tartozók közt csekély a népszámlálás idején. Egerfarmos kivételével minden településen a lakosságának egy kisebb része nyilatkozta, hogy más vallási közösséghez, felekezethez tartozik. A más felekezethez tartozók aránya Dormándon volt a legnagyobb. Vallási közösséghez nem tartozónak Egerfarmoson vallották legtöbben magukat, az ateisták aránya egyik településen sem éri el az 1%-ot. A lakosság jelentős része nem kívánt válaszolni a vallási hovatartozását érintő kérdésre.

4. Közszolgáltatási intézményrendszer

Az alábbiakban az egyes települések közszolgáltatási intézményrendszerét, elsőként a kisgyermekellátás intézményeit mutatjuk be a statisztikai adatok alapján.

5. Oktatási, nevelési és szociális intézmények

Az egyes településeken működő oktatási, nevelési intézményekről a legfrissebb információk az alábbiak:

10. táblázat: A települések oktatási, nevelési intézményeinek fontosabb információi (2015)Területiegység

Intézmény neveEllátottak száma (fő)

Kihasználtság IntézményfenntartóIntézmény

állapota

Besenyőtelek

Bóbita Óvoda és Bölcsőde

Bölcsőde: 12 Óvoda:105

n.a.települési

önkormányzatfelújított

Dr. Berze Nagy János Általános Iskola

222 n.aKLIK Füzesabonyi

Tankerületefelújított

Dormánd

Füzesabonyi Pöttömke Óvoda és Bölcsőde Dormándi Gyermekkert Óvoda

Tagintézmény

n.a. n.a.

Füzesabony-Dormánd Köznevelési

Intézményfenntartó Mikrotársulás

felújított

Dormándi Általános Iskola

n.a. n.a.KLIK Füzesabonyi

Tankerületen.a.

19


Területiegység

Intézmény neveEllátottak száma (fő)

Kihasználtság IntézményfenntartóIntézmény

állapota

Egerfarmos

Mezőtárkányi Mesevár Óvoda/

Mezőtárkány-Egerfarmos Óvoda

25 62,5% n.a. felújított

Mezőtárkány-Egerfarmosi

Általános Iskola Egerfarmosi

Tagintézménye

17 42,5%KLIK Füzesabonyi

Tankerületemegfelelő

Gondozási Központ:házi segítségnyújtás

nappali ellátásétkeztetés

54 25

korlátlan

113 %100 %

korlátlanTársulásban

elfogadható

Mezőszemere

Mezőszemerei Óvoda

n.a. n.a. n.a. n.a.

Mezőszemerei Általános Iskola

n.a. n.a.KLIK Füzesabonyi

Tankerületen.a.

Mezőtárkány

Mezőtárkányi Mesevár Óvoda/

Mezőtárkány-Egerfarmos Óvoda

66 n.a. n.a. n.a.

Mezőtárkány-Egerfarmosi

Általános Iskolan.a. n.a.

KLIK Füzesabonyi Tankerülete

n.a.

Forrás: települési adatszolgáltatás

Családi napközi, bölcsődei ellátás

A rendelkezésre álló adatok alapján 2013-ban a Füzesabonyi járásban, beleértve a járás székhelyét is, nem működött családi napközi. A családi napközi (CSANA) egy viszonylag új ellátási forma, mely 20 hetestől 14 éves korig fogad gyermekeket, családias hangulatban, kis létszámmal, az esetek többségében a szolgáltatást nyújtó személy erre a célra alkalmassá tett saját ingatlanában. Ez az ellátási mód nagy segítség lehet azoknak az édesanyáknak, akik a bölcsődék, vagy azokban férőhelyének hiánya miatt nem tudnak visszamenni munkát vállalni. Kifejezetten hasznos lehet egy ilyen típusú intézmény kistelepülések esetében, ahol egy bölcsőde létrehozásához nincs elegendő kisgyermek, de mégis igény van ilyen típusú szolgáltatásra.

20


11. táblázat: A bölcsődei férőhelyek számaTerületi egység megnevezése

Ellátott gyermekek száma (db)

Férőhelyek száma (db)

Besenyőtelek 11 12Dormánd 0 0Egerfarmos 0 0Mezőszemere 0 0Mezőtárkány 0 0Füzesabony 49 56Füzesabonyi járás 60 68


Bölcsődei ellátás a térségben Besenyőtelken és Füzesabonyban érhető el, 2013-ban az előbbiben 11 (12 férőhelyre), utóbbi településen 49 gyerek (56 férőhelyre) járt bölcsődébe, azaz a bölcsődék kihasználtsága közel teljes. A térség többi településen azonban a 0-3 éves gyerekek elhelyezése, nappali felügyelete nem megoldott.

Óvodai ellátás

12. táblázat: Az óvodai férőhelyek, és ellátásban részesülők száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 2013-ban (fő)


Férőhelyek száma (db )

Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)



Óvodai ellátás minden településen igénybe vehető, a férőhelyek száma Besenyőtelken a legnagyobb (125 hely), míg Egerfarmoson a legkisebb (40 hely), ugyanakkor Füzesabonyban is jelentős a férőhelyek száma (280 hely).

21


Általános iskolák

13. táblázat: Az általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) 2013-ban [db]


Helyek száma (db)

Besenyőtelek 1Dormánd 1Egerfarmos 1Mezőszemere 1Mezőtárkány 2Füzesabony 2Füzesabonyi járás 17


A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Füzesabonyi Tankerületéhez tartozik a vizsgált települések összes általános iskolája, melyek minden településen üzemelnek, Mezőtárkányban és Füzesabonyban kettő-kettő is. Dormándon és Egerfarmoson csak alsó tagozat működik, a felső évfolyamos tanulók nagyrészt Füzesabonyba járnak iskolába.

14. táblázat: A vizsgált települések általános iskolásainak néhány mutatója 2013-ban


A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban (fő)

Más településről bejáró tanulók száma (fő)



A besenyőtelki Dr. Berze Nagy János Általános Iskolának 350 diákja volt a 2014/2015-ös tanévben, ahol 8 évfolyamon, minden évfolyamon két-két osztály működik. Az iskola működésének hatékonyságát informatikai eszközök, könyvtár, valamint ingyenes közösségi internet hozzáférés segíti. A gyermekek minél hatékonyabb fejlődéséhez logopédus, gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus is rendelkezésre áll, valamint Zeneiskola is működik az iskolában. Egerfarmos Általános Iskolájában az alsó tagozatos gyerekek tanulhatnak, kis létszámú családias hangulatú osztályokban, felszerelt körülmények között.

Dormándi Általános Iskola: Az általános iskola közös igazgatású közoktatási intézmény, anyaintézménye a Városi Intézményi Központ Füzesabony, Gimnázium, Szakközépiskola, Diákotthon,

22


Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Családsegítő Szolgálat és Könyvtár. Az általános iskolában csupán felső tagozat működik.

Mezőtárkány-Egerfarmosi Általános Iskola: Az iskolában csupán alsó tagozat működik. A településtől származó adatok alapján elmondható, hogy a 2014/2015-ös tanévben 17 gyermek jár ide, így az intézmény kihasználtsága 42,5%-os, hiszen 40 fős a kapacitása. Az iskola tornateremmel nem rendelkezik, a téli időszakban a tornaórákat a Művelődési Ház nagytermében tartják.

Iskolai végzettség

A települések lakosságának iskolai végezettsége és a lakosok életkörülményeinek alakulása szoros összefüggésben állnak egymással. A magasabb képzettségi szint rendszerint magasabb jövedelemmel jár, ezáltal az életszínvonal is magasabbá válik.

23


9. ábra: A 7 évesnél idősebb lakosság legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása a vizsgált településeken 2011-ben


A vizsgált öt település 7 évesnél idősebb lakosságának képzettség szerinti bontásából kiderül, hogy végzettség nélküliek aránya mindegyik esetében azonos, 2-3 % közötti. Lakosságuknak közel fele, (41-49%) csak általános iskolai végzettségű volt a vizsgált időszakban, ami jóval meghaladja Füzesabony értékeit. A középfokú szakmai oklevéllel rendelkezők száma szintén meghaladta minden településen a járásszékhely értékeit, bár jóval kisebb mértékben. Az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők számában viszont már Füzesabony magasan meghaladja a vizsgált településeket, tehát megállapítható, hogy a képzett rétegek jóval nagyobb arányban képviseltetették magukat Füzesabonyban, mint az öt településen. A községek összehasonlításából látható, hogy a legnegatívabb mutatókkal minden képzettségi szint esetében Mezőtárkány rendelkezik. Itt a

24


legmagasabb a végzettség nélküliek, a csak általános iskolai valamint a szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, és itt a legkisebb az érettségivel, valamint a felsősokú végzettséggel bírók hányada. A legpozitívabbakkal pedig Besenyőtelek rendelkezett. Általánosan elmondható, hogy alacsonyabb végzettséggel a férfiak, magasabb (érettségi vagy diploma) képzettséggel a nők rendelkeznek a vizsgált településeken. A csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve az érettségit nem adó képzéseken a férfiak nagyobb arányban szereztek képzettséget, míg az érettségit adó és magasabb képzéseken a nők magasabb jelenléte jellemző.

Idős ellátás

Bentlakásos idősotthon Mezőszemerén található, ahol a 28 férőhelyet teljesen kihasználták 2013-ban. Nappali idősellátás a vizsgált települések közül Egerfarmoson (25 férőhely) és Füzesabonyban (50 férőhely) található, előbbi településen 24, utóbbi településen 47 főt látnak el, azaz a kihasználtság közel 100%-os. A megyének az egyetlen pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó bentlakásos intézménye működik, Füzesabonyban, amely a Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona nevet viseli. Az otthon által ellátott települések köre kizárólag a megye települései, rászorulók csupán a megye területéről kerülnek felvételre az otthonba.

Egészségügyi ellátás

Házi gyermekorvosi szolgálat Füzesabonyban található, az öt vizsgált településen nem. Házi orvosi praxisból Besenyőtelken kettő, Egerfarmoson és Mezőtárkányban egy-egy található. Az Egerfarmosi háziorvos három településen praktizál. Dormándra és Mezőszemerére más településről biztosított a házi orvosi ellátás. Füzesabony rendelkezik Egészségügyi Központtal, ahol a belgyógyászati, sebészeti, szülészet-nőgyógyászati és gyermekgyógyászati szakrendelések mellett szemészet, fül-orr gégészet, reumatológia, traumatológia, urológia, bőrgyógyászat, ultrahang, radiológia, pszichiátria, is elérhető, továbbá fizikoterápiás kezelések is igénybe vehetők, valamint laboratórium is rendelkezésre áll. Az intézmény helyt ad fogorvosi, foglalkozás-egészségügyi és gyermek-háziorvosi rendeléseknek is. A városban működő háziorvosi ügyeleti szolgálat a környező települések sürgősségi alapellátási feladatait is teljesíti. Ezen felül kórházi ellátást a legközelebb Egerben vagy Gyöngyösön tudnak igénybe venni a vizsgált települések lakói.

Kulturális és szociális intézmények

A Füzesabonyi járásban 2013-ban 27 közművelődési intézményt tartottak nyilván, ebből a székhelyen, illetve az öt településen hét-hét működött, Besenyőtelken három, a többi településen rendre egy-egy. Az alábbiakban az öt vizsgált településen működő kulturális és szociális intézményrendszert és ellátotti létszámát mutatjuk be:

25


15. táblázat: Kulturális és szociális intézményrendszer

Területiegység

Intézményneve

Ellátottakszáma

Intézményfenntartója

Intézmény állapota

Besenyőtelek

Laskó - Rima Menti Szociális

Ellátó és Gyermekjóléti

Intézmény

110 fő házi segítségnyújtást

vesz igénybe

Települési társulás: Mezőtárkány, Besenyőtelek, Egerfarmos Dormánd,

Füzesabony

n.a.

Általános Művelődési

Központ - Dr. Berze Nagy János Általános Iskola

350 diák + a könyvtár a teljes lakosság számára

elérhető

n.a. n.a.

Dormánd n.a. n.a. n.a. n.a.Egerfarmos

Nappali szociális Intézmény

25 fő (100-os kihasználtság)

Települési társulás: Mezőtárkány, Besenyőtelek, Egerfarmos

Dormánd, Füzesabony Elfogadható

Mezőszemere Gondozási Központ

28 fő n.a. n.a.

MezőtárkányLaskó – Rima

menti Szociális Ellátó és

Gyermekjóléti Mikrotársulás

110 fő házi segítségnyújtást

vesz igénybe

Társulásban Gesztor: Mezőtárkány, tagok:

Besenyőtelek, Mezőszemere,

Dormánd, Egerfarmos, 2015. december 31. napjáig Füzesabony

n.a.

Forrás: települési adatok alapján saját szerkesztés

A járásban muzeális intézmény csak Füzesabonyban található.

6. FoglalkoztatottságA lakosság gazdasági aktivitása2

A lakosság gazdasági aktivitása kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt. Gazdaságilag aktívnak tekinthetőek azok a személyek, akik foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek is. Gazdaságilag nem tekintik aktívnak az aktív koron aluli

2 Fogalmak jegyzéke az alábbi helyen érhető el: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/modszertan.pdf-: 26

http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/modszertan.pdf-


személyeket, az aktív korhatár feletti, de oktatási intézményekbe járó személyeket, a háztartási kötelezettséget teljesítő személyeket, a nyugdíjasokat, illetve a más okból inaktív személyeket (pl. rokkantság, GYES, GYED, stb.)

Aktív keresőnek, foglalkoztatottnak a kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkező személyeket nevezzük.Azok a személyek, akik,- függetlenül attól, hogy részesülnek-e munkanélküli segélyben, vagy szerepelnek-e a munkanélküli nyilvántartásban-, állást keresnek munkanélküliek, illetve akik első ízben elhelyezkedni kívánók. Inaktív keresők azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek.Eltartottak azok, akik nem taroznak az előbbiekben felsoroltakhoz, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik.

Az alábbiakban az öt vizsgált település lakosságának gazdasági aktivitását mutatja be kördiagramok segítségével, Füzesabony adataihoz hasonlítva. Az ábrából jól látható a települések lakosságának gazdasági mutatóiból, hogy a munkanélküli réteg aránya közel azonos a települések esetében, köztük is Mezőtárkány, Besenyőtelek, valamint Dormánd értékei emelkednek ki kissé. A többi település értékei közel megegyeznek Füzesabonyéval.

27


10. ábra: A lakosság gazdasági aktivitása településenként 2011 (%)


Az inaktív keresők számában Besenyőtelek és Dormánd alul, míg Egerfarmos, Mezőszemere és Mezőtárkány felülmúlja a járásszékhely átlagát. Az eltartott réteg aránya mind az öt vizsgált település esetében magasabb, mint a Füzesabonyé, itt is Mezőtárkány rendelkezik a legmagasabb mutatóval. A foglalkoztatott réteg aránya mind az öt település esetében alulmúlja Füzesabony értékeit, különösen nagy a lemaradása Mezőszemerének és Mezőtárkánynak.

28


Munkanélküliség, álláskeresők

16. táblázat: A települések foglalkoztatottsági mutatói (2011)

Területi egységFoglalkoztatottak

száma (fő)

Állandó lakosságszám

(fő)

Foglalkoztatottak aránya a teljes

lakossághoz képest

15-59 korú lakosság

száma (fő)

Foglalkoztatottak aránya a

munkaképes korosztályban

Besenyőtelek 976 2 775 35% 1 762 55%Dormánd 353 1 073 33% 663 53%Egerfarmos 210 719 29% 419 50%Mezőszemere 343 1 265 27% 704 49%Mezőtárkány 456 1 682 27% 1 021 45%Füzesabony 3 180 8 042 40% 5 007 64%Füzesabonyi járás 10 606 31 483 34% 19 001 56%

Heves megye 114 329 313 520 36% 182 194 63%

Magyarország 3 942 723 10 091 720 39% 6 005 496 66%Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR adatai alapján saját szerkesztés

A 2011-es népszámlálási adatok alapján a települések közül Besenyőtelken volt a legtöbb foglalkoztatott 976 fő, a 2.775 fős teljes lakosságából (35%). A legalacsonyabb érték Mezőszemerén és Mezőtárkányban volt, egyaránt 27-27%. A keresőképes korú lakossághoz viszonyítva a legmagasabb arányú foglalkoztatotti érték (55%) szintén Besenyőtelekhez köthető, míg a legalacsonyabb Mezőtárkányhoz (45%). Az öt település foglalkoztatottságáról elmondható, hogy a járási és a füzesabonyi foglalkoztatottsági szinttől is elmaradnak.

17. táblázat: A munkanélküli lakosság és a teljes lakosság aránya 2013-ban (%)

Területegység megnevezése

A nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

A teljes lakosság szám (fő)

Munkanélküliek össz.

lakosságszámhoz viszonyított aránya (%)

15-59 korú lakosság

száma (fő)

A nyilvántartott álláskeresők

aránya a 15-59 éves

korosztályban

Besenyőtelek 189 2 733 6,9% 1 762 10,7%Dormánd 81 1 054 7,7% 663 12,2%

Egerfarmos 38 714 5,3% 419 9,1%Mezőszemere 70 1 224 5,7% 704 9,9%Mezőtárkány 128 1 664 7,7% 1021 12,5%Füzesabony 308 7 707 4,0% 5 007 6,2%

Füzesabonyi járás 1 699 31 107 5,5% 19 001 8,9%Heves megye 14 013 309 351 4,5% 187 884 7,5%

Országos 414 273 9 877 365 4,2% 6 229 390 6,7%Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR adatai alapján saját szerkesztés

29


A TeIR által szolgáltatott legfrissebb 2013-as adatok alapján a vizsgált öt település arányaiban rosszabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik, mint Füzesabony, a járás, a megyeszékhely és az ország. A munkanélküliek teljes lakossághoz viszonyított aránya Dormánd és Mezőtárkány esetében a legmagasabb, közel 8 %-os. A legkedvezőbb aránnyal Egerfarmos (5,3%) rendelkezik, egyedül itt pozitívabb a járás értékénél. Füzesabony (4%) és Eger (3,4%) mutatói kedvezőbbek a járási (5,5%) és az országos (4,2%) adatoknál is. A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15-59 éves korosztály között minden településen magasabb, mint Füzesabonyban, a járásban, Egerben és országosan. A legmagasabb mutatókkal Dormánd (12,2%) és Mezőtárkány (12,5%) rendelkezik, de a többi település aránya is 10 % körüli. A legkevésbé rossz értékekkel Mezőszemere rendelkezik, de még az az érték is felülmúlja minden viszonyított területi egység értékét.

18. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása a településeken 2013-ban (%)

Területi egység

Ált. isk. 8. osztályánál kevesebb

végzettséggel rendelkező

Ált.isk. végzett

ségű

Szakiskolai végzettségű

Szakmunkás végzettségű

Szakközép iskolai,

technikumi, gimnáziumi végzettségű

Főiskolai végzettségű

Egyetemi végzettségű

nyilvántartott álláskeresők aránya (%)

Besenyőtelek 3,17 46,03 1,06 29,63 17,99 1,06 1,06

Dormánd 17,28 40,74 0,00 19,75 20,99 1,23 0,00Egerfarmos 0,00 47,37 0,00 39,47 13,16 0,00 0,00

Mezőszemere 12,86 44,29 2,86 25,71 14,29 0,00 0,00

Mezőtárkány 9,38 63,28 1,56 15,63 9,38 0,78 0,00Füzesabony 3,25 26,30 0,32 33,12 33,12 3,57 0,32Füzesabonyi

járás6,24 41,97 1,18 26,60 21,60 1,65 0,77


A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlásában látható, hogy a legmagasabb arányt a 8 általános iskolai végzettségű, a szakmunkás bizonyítvánnyal illetve az érettségivel rendelkezők alkotják. A kevesebb, mint 8 osztályt végzettek köre a munkanélküliek között Besenyőtelken és Egerfarmoson, ahol utóbbinál nem volt százalékosan kimutatható arányban ilyen lakos a vizsgált időpontban, alacsonyabb a járási, illetve a füzesabonyi értékekhez képest. A másik három település jelentősen meghaladja a viszonyítási alapok értékét. Az álláskeresők között az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya mind az öt település esetében jelentős, 40% feletti, különösen magas Mezőtárkányban, ahol 63,28% ez az arány. A füzesabonyi értékeket a települések magasan felülmúlják, a járási értékekkel közel azonosak, kivéve Mezőtárkányt, mely itt is kiemelkedik magas arányával. A szakmunkás végzettségűek aránya a munkanélküliek között Egerfarmos kivételével a füzesabonyi érték alatti, és közel megegyeznek a járási értékekkel. Egerfarmos értékei azonban jelentősen meghaladják mind a két viszonyítási értéket. A szakközépiskolát, technikumot, vagy

30


gimnáziumot végzett, érettségivel rendelkező álláskeresők aránya már pozitívabb képet mutat, arányuk mind az öt település esetében alulmúlja a járásszékhely és a járás adatait. Közülük is magasabb értékkel Besenyőtelek és Dormánd rendelkezik. A felsőfokú végzettségű álláskeresők aránya nagyon kicsi, Dormánd és Egerfarmos esetében egyáltalán nem volt százalékosan kimutatható érték, és a másik három község esetében sem éri el sem Füzesabony sem a járás mértékét.

A munkanélküliek speciális csoportjait képezik a munkatapasztalat nélküli pályakezdő fiatalok, illetve a megváltozott munkaképességűek, ebből kifolyólag helyzetük a következőkben kerül bemutatásra.

19. táblázat: A pályakezdő és a megváltozott munkaképességű álláskeresők aránya a regisztrált munkanélküliekhez viszonyítva, 2013 (%)

Területi egység

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők

aránya 2013 (%)

Nyilvántartott megváltozott

munkaképességű álláskeresők aránya

2013 (%)Besenyőtelek 17,46 4,76Dormánd 16,05 3,70Egerfarmos 5,26 2,63Mezőszemere 8,57 7,14Mezőtárkány 10,94 2,34Füzesabony 7,79 4,22

Füzesabony járás 12,83 4,65


A pályakezdő álláskeresők aránya az öt település közül Besenyőtelken (17,46%) és Dormándon (16,05%) volt a legmagasabb, és Egerfarmoson (5,26%) volt a legalacsonyabb. Füzesabony értékét Egerfarmos kivételével mind, a járási szintet pedig Besenyőtelek, Dormánd és Mezőtárkány értékei haladják meg. A megváltozott munkaképességűek aránya Mezőszemere (7,14%) esetében relatíve magas a másik négy vizsgált településhez viszonyítva, Egerfarmoson (2,63%) pedig a legalacsonyabb. A járásszékhely és a járás adatait Besenyőtelek és Mezőszemere múlja felül.

31


20. táblázat: A munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlása 2013 (%)

Területi egység0-18 éves

(%)19-25

éves (%)26-35

éves (%)36-45

éves (%)46-55

éves (%)56-60

éves (%)61-x éves

(%)

Besenyőtelek 1,6 21,7 20,6 23,8 19,6 11,1 1,6Dormánd 1,2 24,7 28,4 19,8 19,8 6,2 0,0Egerfarmos 0,0 10,5 26,3 34,2 21,1 7,9 0,0Mezőszemere 1,4 12,9 28,6 27,1 14,3 11,4 4,3Mezőtárkány 0,8 20,3 26,6 21,9 21,1 7,0 2,3Füzesabony 0,3 13,3 27,6 23,4 20,1 13,6 1,6Füzesabony járás 1,5 18,2 24,6 23,4 20,2 10,6 1,4


A munkanélküli lakosság korcsoportonkénti megoszlásából megállapítható, hogy a 0-18 éves korosztályban a munkanélküliség nem vagy csak nagyon alacsony arányban jellemző, köszönhető ez annak, hogy az ebbe a korosztályba tartozók még főként tanulmányaikat végzik. A 19-25 éves korosztályba tartozó munkanélküliek,- akik a pályakezdők legnagyobb részét is alkotják-, Besenyőtelek, Dormánd és Mezőtárkány esetében magasabb az arányuk, mint Füzesabony és a járás értékei. Pozitívum azonban, hogy Egerfarmoson és Mezőszemerén alacsonyabbak a mutatók. A 26-35 éves munkanélküliek aránya megközelítőleg egyezik a viszonyított területi egységekével, Besenyőtelek értéke alacsonyabb csupán ezektől. A 36-45 éves munkanélküliek arányában kirívóan magas értékkel Egerfarmos rendelkezik, ahol kb. 10%-al magasabb az arányuk, mint a többi településen, Füzesabonyban, valamint a járás értékéhez viszonyítva is. A 46-55 éves munkanélküliek aránya szintén megközelítőleg azonos a vizsgált településeken, illetve Füzesabonyban és a járásban, egyedül Egerfarmos értéke alacsonyabb, de az eltérés nem jelentős. Az 56-60 éves korosztálynál ez a mutató valamivel kedvezőbb, mint a járásszékhely esetében, különösen Dormánd, Egerfarmos és Mezőtárkány adatai alacsonyabbak. 61 év feletti munkanélkülit 2013-ban nem regisztráltak Dormándon és Egerfarmoson, Besenyőtelek adatai közel egyeznek a járásszékhelyi és a járási mutatókkal, Mezőszemere és Mezőtárkány esetében magasabb a 61 év feletti munkanélküliek aránya.

A következőkben elsőként a rendelkezésre álló legfrissebb, 2014-es és 2015-ös, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) által közölt munkanélküliségi adatok alapján történt az elemzés, ugyanis bár a települések korcsoportok szerinti bontott adataival a KSH rendelkezik, de azok nem elég frissek ahhoz, hogy a jelenlegi trendek felvázolhatóak legyenek. Az NFSZ adatait az elemzés második részében a Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatalának Foglalkoztatási Osztálya által adott friss adatokkal egészítettük ki.

32


11. ábra: A regisztrált álláskeresők és a 365 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők száma településenként, 2014-2015 (fő)

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján saját szerkesztés

A 2014 januárja és 2015 áprilisa között vizsgált időszakban a nyilvántartott álláskeresők száma több hirtelen kiugrást és csökkenést követően (közmunkaprogram) magasabb értéket mutatott Besenyőtelek, Dormánd és Mezőszemere esetében. Az ingadozás Egerfarmosnál és Mezőtárkánynál is megfigyelhető, előbbi esetében a mérés idején ugyan az az érték mutatkozott, mint a mérés

33


kezdetén, míg utóbbinál csökkenés történt a regisztrált munkanélküliek számában. A 365 napnál hosszabb ideje nyilvántartottak száma minden település esetében csökkenő tendenciát mutatott.

A Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatalának Foglalkoztatási Osztálya (HMKH FJH FO) által adott legfrissebb, 2015 szeptemberi adatok alapján az öt vizsgált településen összesen 458 fő álláskeresőt regisztráltak, legtöbbet (191 főt), közel 42%-ot Besenyőtelken, legkevesebbet (39 főt, 8,5%-ot) Egerfarmoson.

21. a) táblázat: A regisztrált álláskeresők korcsoportok és iskolai végzettség szerinti megoszlása, a vizsgált településeken (2015. szeptember)

Iskolai végzettség foka

25 év alatti

26-50 év közötti

50 év feletti

Összes

regisztrált álláskeresők száma főben (%)Alapfokú 56

(56,56)165

(62,70)60

(22,80)281

(61,35)

Közé

pfok

ú

szakiskola

43(43,43)

5 (5,15)

96(36,50)

11 (4,18)

34(35,40)

0(0)

173(37,77)

16(3,49)

szakmunkás-képző

8 (8,18)

56(21,29)

24(25)

88(19,21)

gimnázium 13 (13,13)

16(6,08)

3(3,12)

32(6,98)

szakközép-iskola

16 (16,16)

10(3,80)

4(4,16)

30(6,55)

technikum 1 (1,01)

3(1,14)

3(3,12)

7(1,52)

Felsőfokú 0 (0)

2 (0,76)

2(2,08)

4(0,87)

Összesen (Ö. adott korcsoport végzettségbeli megoszlása)

99 (100%)

263 (100%)

96 (100%)

458 (100%)

Összes álláskereső korcsoportos megoszlása (%)

(21,6%) (57,4%) (20,9%) (100%)

Forrás: HMKH FJH FO

A regisztrált álláskeresők korcsoportok és iskolai végzettség szerinti megoszlását 2015 szeptemberi adatok alapján vizsgálva az alábbiak állapíthatóak meg:

A regisztrált álláskeresők legnagyobb részét (57,4%-át) a 20-50 év közöttiek teszik ki, miközben az ez alatti, illetve e feletti korcsoportok aránya közel azonos (21%). A munkanélküliség leginkább a maximum 8 általános iskolát végzetteket sújtja, a táblázatból jól látszik, hogy a regisztrált

34


álláskeresők legnagyobb része (61,35%-ot) csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Valamivel kedvezőbb a helyzetük a munkaerő-piacon a középfokú végzettséggel rendelkezőknek, akik az összes regisztrált álláskereső majdnem 40%-át teszik ki. A munkanélküliség a vizsgált öt településen legkevésbé a felsőfokú végzettségűeket érinti, arányuk ugyanis az 1%-ot sem éri el, mindössze 4 főt érint. A középfokú végzettségű regisztrált álláskeresők közt legnagyobb csoportot, közel az ötödüket az idei év szeptemberében a szakmunkások tették ki, így az alapfokú végzettségűeken túlmenően a legalább a középfokú végzettségűek ezen csoportjának munkaerő-piacra történő integrációjával már igen jelentős előrelépés történne a munkanélküliség helyzetében a vizsgált öt településen. Az alábbiakban a regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlását követhetjük nyomon a vizsgált településeken:

21. b) táblázat: A regisztrált álláskeresők korcsoportok és iskolai végzettség szerinti megoszlása a vizsgált településeken, településenként (2015. szeptember)

Iskolai végzettség foka25 év alatti

26-50 év közötti

50 év feletti

Összes

regisztrált álláskeresők száma (fő)BESENYŐTELEK

Alapfokú 28 69 22 119

Középfokú

szakiskola 2 2 0

72

4szakmunkásképző 2 24 14 40gimnázium 4 4 3 11szakközépiskola 8 5 1 14technikum 0 2 1 3

Felsőfokú 0 0 0 0Összesen: 44 106 41 191

DORMÁNDAlapfokú 5 28 7 40

Középfokú

szakiskola 1 9 0

25



EGERFARMOSAlapfokú 3 14 6 23

Középfokú

szakiskola 0 0 0

16


35



MEZŐSZEMEREAlapfokú 10 23 7 40

Középfokú

szakiskola 1 0 0

20



MEZŐTÁRKÁNYAlapfokú 10 31 18 56

Középfokú

szakiskola 1 0 0

31



Forrás: HMKH FJH FO

7. Lakásállomány, háztartások

A 2013-as felmérés során a Füzesabonyi járásban közel 13 ezer lakást tartottak nyilván, negyedét a járás székhelyén. Az öt településen 3.114 lakást összesítettek (24,2%), aminek harmada Besenyőtelken realizálódott (1085 db). Mezőtárkány (701 db) értéke mintegy harmadával volt kevesebb, legkevesebb lakás Egerfarmoson (334 db) található.

36


21. táblázat: A települések lakásállománya (db) és az egy lakásra jutó lakosok száma (fő), 2013

Területi egység Lakások száma (db)Egy lakásra jutó

lakosok száma (fő)Besenyőtelek 1085 2,52Dormánd 389 2,70Egerfarmos 334 2,14Mezőszemere 605 2,02Mezőtárkány 701 2,37Füzesabony 3128 2,53Füzesabonyi járás 12856 2,42


A lakások számát az állandó lakosság adataival összevetve elmondható, hogy járási szinten 2,4 lakos jut lakásonként, az öt település értékei között azonban nagyok a különbségek, amit az adatok nagy szórása mutat. Dormándon 2,7 fő, Mezőszemerén 2 fő jutott egy lakásra.

A lakosság életkörülményeinek bemutatásának egyik hatékony eszköze a lakások komfortfokozatának felmérése, melyet az alábbiakban mutatunk:

22. táblázat: A települések lakásállományának megoszlása komfortfokozat alapján, 2011 (db, %)

Területi egység

Összkomfortos Komfortos FélkomfortosKomfort nélküli

Szükség- és egyéb

lakásÖsszesen

Besenyőtelek356

(32,9%)575

(53,1%)57

(5,3%)93

(8,6%)2

(0,2%) 1 083

Dormánd119

(30,7%)186

(47,9%)19

(4,9%)63

(16,2%)1

(0,3%) 388

Egerfarmos74

(22,1%)172

(51,3%)12

(3,6%)75

(22,4%)2

(0,6%) 335Mezőszemere

108(17,9%)

302 (49,9%)

70 (11,6%)

123 (20,3%)

2 (0,3%) 605

Mezőtárkány144

(20,5%)338

(48,1%)47

(6,7%)172

(24,5%)2

(0,3%) 703

Füzesabony1691

(54,2%)1147

(36,7%)82

(2,6%)176

(5,6%)26

(0,8%) 3 122Füzesabonyi járás

4792(37,3%)

5948 (46,3%)

547 (4,3%)

1477 (11,5%)

81 (0,6%) 12 845


A vizsgált települések lakásállománya a rendelkezésre álló adatok alapján a legnagyobb arányban komfortos, valamint magas az összkomfortosak aránya is. Az öt település összkomfortosság tekintetében azonban elmarad a füzesabonyi és a járási lakásoktól, közülük is Mezőszemerén és

37


Egerfarmoson található a legkevesebb ilyen típusú lakás. A komfortos lakások arányában mind az öt település meghaladja a viszonyítási alapokat. Hasonló mondható el a félkomfortosak esetében is, ezek közül csupán Egerfarmos értéke magasabb, mint a füzesabonyi járásé. A komfort nélküliek esetében csak Besenyőtelek adata kedvezőbb a viszonyított téregységeknél, míg a szükség és egyéb lakások arányában egyik sem haladja meg a járási és a füzesabonyi mértéket. Az is kiemelendő, hogy Egerfarmoson, Mezőszemerén és Mezőtárkányon is magasabb a komfort nélküli lakások aránya az összkomfortosokénál.

23. táblázat: A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megosztásban (%) 1946-2011

Területi egység

Építési év szerinti megoszlás (%)

1946 előtt

1946–1960

1961–1970

1971–1980

1981–1990

1991–2000

2001–2005

2006-2011

Besenyőtelek 15,9 13,6 15,7 22,3 19,2 8,5 3,5 1,4Dormánd 22,4 16,2 10,8 19,3 16,2 8,8 4,6 1,5Egerfarmos 30,7 42,4 11,0 4,8 2,1 5,7 2,7 0,6Mezőszemere 26,1 43,8 16,5 7,6 3,3 1,0 1,0 0,7Mezőtárkány 41,0 19,1 11,2 11,0 9,2 6,0 2,6 0,0Füzesabony 11,1 15,5 16,1 24,2 18,7 7,7 5,0 1,8Füzesabonyi járás 20,4 20,0 16,4 18,2 14,0 6,3 3,3 1,5


A lakások építési idejéről elmondható, hogy jelentős részük 1946 és 1960 között készült, jellemzően nagyobb arányban, mint a járásszékhely és a járás házai. Az 1961 és 1990 között épült házak aránya Besenyőtelek esetében kedvezőbb, a másik négy település esetében negatívabb képet mutat. Az 1991 után épülő házak aránya Besenyőtelek és Dormánd esetében még viszonylag megegyező, a többi településen kisebb az adott időszakban épülő lakások aránya, mint a füzesabonyi és a járási értékek.

24. táblázat: A háztartások lakosaik száma szerinti megoszlása (%) és a háztartások teljes száma (db) 2011

Területi egység

1 fő 2 fő 3 fő 4 fő 5 fő6–x fő

Össz. háztartás szám (db)

Besenyőtelek 27,5 27,1 20,3 15,7 5,3 4,0 1 032Dormánd 26,6 22,8 25,1 14,2 6,8 4,6 395Egerfarmos 36,6 28,1 18,6 8,8 4,7 3,1 295Mezőszemere 41,0 26,7 13,9 8,6 5,7 4,2 525Mezőtárkány 30,9 26,6 18,3 12,3 5,6 6,4 612Füzesabony 27,1 29,1 20,3 15,5 5,2 2,8 2 976Füzesabonyi járás 29,9 28,0 19,6 13,1 5,6 3,7 11 966


38


A 2011-es népszámlálási adatokat alapján kiderül, hogy a vizsgált településeken az egy és kétszemélyes háztartások aránya volt a legnagyobb, majd a három, négy, öt, hat, vagy annál több fős lakások száma csökkenő tendenciát mutat. Az egy fős háztartások arányában Dormánd kivételével mindegyik meghaladja a járásközponti értéket. A járási értéket Mezőtárkány, Mezőszemere és Egerfarmos haladja meg. A háromfős háztartások esetében Mezőszemere, a négyfősök között Mezőszemere és Egerfarmos értékei alacsonyabbak a viszonyított adatoktól. A hatfős háztartások aránya a vizsgált öt település esetében átlagosan magasabb, mint Füzesabony és a járás mutatói.

Összegzés

Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Mezőszemere és Mezőtárkány településekről a 2007-2013-as időszakban a népesség folyamatos csökkenése állapítható meg a rendelkezésre álló adatok alapján, Besenyőtelek és Mezőszemere esetében drasztikusabb ez a mutató. Ennek hátterében negatív tendenciák együttes hatása áll: a születések számának csökkenésével a halálozások száma is növekedett az utóbbi években. Az öt település lakosságának korszerkezete Dormánd kivételével alapvetően öregedő tendenciát mutat, de pozitívum, hogy valamivel fiatalosabb az összetétele, mint Füzesabony, vagy a járás lakosságának. Ez a 0-14 éves korosztály járási átlagot meghaladó értékéből egyértelműen látható. A 15-59 évesek aránya a járási átlagtól nem tér el jelentősen, a 60 évnél idősebbek aránya azonban némileg meghaladja azt, ami a vizsgált települések elöregedő korstruktúrájára mutat rá, 2007-2013 között a születések számával párhuzamosan a 0-5 évesek aránya jelentősen csökkent, a 60 év felettieké ettől kisebb mértékben. A legnegatívabb értékekkel Mezőszemere rendelkezett a vizsgált időszakban. Az öt településen jelentősebb mértékű beköltözésről nem beszélhetünk, a településekről történő elvándorlás mértéke azonban minden településen jelentősen meghaladta az odavándorlások mértékét, a legnegatívabb mutatókkal Besenyőtelek és Mezőszemere rendelkeztek.

A nemzetiségek számában is jelentős módosulás történt 2001 és 2011 között, létszámuk megnőtt, mely alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik a beköltözések számának, valamint a születések számának emelkedése, a másik pedig az identitástudatuk megerősödése. A kisebbségek között a legnagyobb arányt a cigányság képviseli, de jelen vannak még románok és németek is a vizsgált településeken. A cigányság száma is jelentősen megnövekedett a két népszámlálás közti időszakban, a legnagyobb arányban Dormándon vannak jelen.

A lakosság vallási összetételére jellemző, hogy túlnyomó többségben római katolikusok, a második meghatározó vallás pedig a református az öt vizsgált településen.

A nyújtott közszolgáltatásokat feltérképezve az alábbi megállapítások tehetők: Bölcsődei ellátás csak Besenyőtelken érhető el, óvoda viszont minden településen elérhető. Általános iskola szintén minden településen működik, két településen, Dormándon és Egerfarmoson azonban csak alsós osztályok találhatóak.

Háziorvosi ellátás három településen volt elérhető, Besenyőtelken kettő, Egerfarmoson és Mezőtárkányban egy-egy. A másik két településen betöltetlen praxis miatt helyettesítéssel oldották

39


meg a feladatellátást. Házi gyermekorvosi szolgálat, valamint járóbeteg szakrendelések csak Füzesabonyban elérhetőek.

Az iskolai végzettség vizsgálatából kiderül, hogy a települések 7 évesnél idősebb lakosságának több mint 40%-a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami jóval meghaladja a füzesabonyi értékeket. A vizsgált lakosság 30%-a érettségi nélküli szakmai oklevéllel rendelkező, arányuk szintén magasabb, mint a járásszékhelyé. Az érettségivel, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya azonban már elmarad a füzesabonyi szinttől, a legnegatívabb képzettségi mutatókkal Mezőtárkány rendelkezik.

A vizsgált öt település közül a legnagyobb foglalkoztatottsági mutatóval Besenyőtelek rendelkezik, a legalacsonyabbal pedig Mezőtárkány, de összességében elmaradnak a füzesabonyi értékektől. A munkanélküliek aránya a 15-59 éves korosztályon belül meghaladja füzesabonyi, a járási, a megyeszékhely és az ország adatait is mind az öt település esetében, köztük is a legrosszabb értékekkel Dormánd és Mezőtárkány rendelkezik. A munkanélkülieket túlnyomó többségben az alacsony képzettségi szintű és a képzetlen rétegek alkotják, míg a magasabb, érettségivel rendelkező munkanélküliek aránya jóval alacsonyabb, a felsőfokú végzettségűek között pedig szinte egyáltalán nincs álláskereső. A munkanélküliek között a pályakezdők aránya átlag szint feletti Besenyőtelken, míg Egerfarmoson ez az arány jóval kedvezőbb. A megváltozott munkaképességűek aránya az álláskeresők között Mezőszemerén a legmagasabb, Mezőtárkányban pedig a legalacsonyabb a vizsgált települések között, a viszonyítási értékek alatti, ezek a mutatók összességében nem térnek el jelentős mértékben a járási átlagoktól. Az álláskeresők korcsoportonkénti megoszlásában látható, hogy a 36-45 éves korosztályban Egerfarmos rendelkezik kirívóan magas értékkel. A tartós álláskeresők arányát a közfoglalkoztatási programok ciklikusan befolyásolták, a tartósan, 365 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya kis mértékben mindenhol csökkent.

A települések lakóingatlanairól elmondható, hogy túlnyomó többségük komfortos és összkomfortos, azonban viszonylag magas a komfort nélküli otthonok aránya is, Egerfarmos, Mezőszemere és Mezőtárkány esetében meg is haladja arányuk az összkomfortosakét. Jelentős részük 1946 és1960 között épült, az 1991 után épített házak aránya már több település esetében elmarad a füzesabonyi értékektől. Jellemzően a háztartások egy vagy kétfősek, a három, négy és ötfősek aránya körülbelül megegyezik a viszonyított területi egységek értékeivel, de a hat fős otthonok aránya meghaladja a füzesabonyi és a járási értékeket is.

8. Közösségi életCivil és nonprofit szervezetek

A vizsgált településeken 27 nonprofit szervezet működött 2013-ban, a legtöbb Besenyőtelken (9 db), míg Dormándon 1 db. A nonprofit szervezeteken belül a civil szervezetek száma 25 db, azaz a szervezetek nagy része alapítvány vagy egyesület, ami a járási érték 17,2%-a. Besenyőtelken (8 db), Dormándon 1 db civil szervezet működött. A települési honlapok alapján működik népdalkör, nyugdíjas klub és a polgárőrség a településeken. Mezőszemerén ezen kívül helyi sport, kultúra és települési értékek védelmével foglalkozó egyesület,

40


Dormándon a település fejlődéséért, illetve a tehetséggondozásért felelős szervezet található, míg Egerfarmoson a hátrányos helyzetű lakosok támogatására specializálódott egy csoport. Besenyőtelek honlapján nem áll rendelkezésre civil szervezetekre vonatkozó információ, illetve a települési adatszolgáltatás sem tért ki erre a területre. Mezőtárkány civil élete igen színes, önkormányzati tulajdonú Kft.-vel is rendelkeznek. A Mező – FA 2011. Nonprofit Kft. 2011-ben LEADER pályázat segítségével faaprítékoló üzem megvalósítására jött létre, melyet brikettáló üzemmé fejlesztenek Egerfarmos, Mezőszemere, Dormánd és Besenyőtelek községekkel együttműködésben. A Nonprofit Kft., közmunka – foglalkoztató is. A civil szervezetek támogatására az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet, anyagi forrásokkal, közös pályázatokkal segíti működésüket. Jelentős civil szervezet még a településen a Mezőtárkányi Polgárőrség, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Mezőtárkányi Sport Egyesület, Mezőtárkányi Gyöngyvirág Nyugdíjas Klub, Mezőtárkány Művelődéséért Közalapítvány, melyek mind, aktívan működő szervezetek jelentős tagsággal, minden közösségi eseményen jelen vannak, illetve a környező településekén is. Az ÖTE együttműködési megállapodással rendelkezik a Katasztrófa – védelemmel, riasztható az állomány, küldik a környező településekre. A Polgárőrség 9 éve kiemelt támogatásban részesül, együttműködésben közterület – megfigyelő kamerarendszert telepített az önkormányzattal, állandó, szervezett tagsággal működik, napi rendszerességű járőrszolgálatot szervez a településen, környező polgárőrségekkel együttműködik, csakúgy, mint a Füzesabonyi Rendőrkapitánysággal, vezetője települési képviselő. A Mezőtárkányi Sport Egyesület szintén önkormányzati támogatással működik, 2008. évben alakult. Hatékony együttműködésben sportpálya – fejlesztést hajtott végre az önkormányzattal (öltöző építés 2013., labdarúgó – pálya kialakítás/felújítás). A bemutatott civil szervezeteken túl a közösségi élet szervezésében még számos szervezet működik a településen, pl. heti rendszerességgel működik önszerveződő kiscsoport (gyermek tánccsoport, zumba), Magyar Vöröskereszt helyi csoportja is évi három – négy akciót szervez (ruha- és ételosztás, táboroztatás- és véradás szervezés). A nyugdíjas klub heti többször is tart foglalkozást, a könyvtár és az edzőterem nyitva tartása folyamatos. A Mezőtárkány Művelődéséért Közalapítvánnyal az önkormányzat magánszemélyek kezdeményezéséből alakult alapítványt vett át 2005. évben. A fő célja a település kulturális életének és sporttevékenységének támogatása, ennek keretében MVH pályázatból tájházat alakított ki. A kulturális rendezvények szervezésében hagyományosan aktívan részt vesz. Az önkormányzat és a közalapítvány minden évben közös szervezésben rendez meg számos eseményt, ünnepet, és a település immár térségi, országos rendezvényeknek is meghívottja. A település rendkívül jelentős rendezvénysorozata a Tárkányok Találkozója, ahol cél a települések lakosságainak egymással való kapcsolatépítése. A közösségi élet minél kiterjedtebb szervezése érdekében facebook adminisztrátort alkalmaznak, a Füzesabonyi Városi Televízióval együttműködési szerződésük van, saját időszakos kiadványt jelentetnek meg, illetve rendszeresen megjelennek a mikro-térségi nyomtatott sajtóban, a Heves Megyei Hírlapban.

Egerfarmos négy civil szervezettel rendelkezik, melyek az alábbiak: az Egerfarmos Község Polgárőr Egyesület, a Kandó Kálmán Alapítvány, az Őszirózsa Nyugdíjas Szervezet és a Tűzkerék Néptánc Egyesület. A Polgárőrség társadalmi munkában a Rendőrkapitánysággal együttműködve dolgozik a település közbiztonságának elősegítésén. A Kandó Kálmán Alapítványt a település önkormányzata alapította, nevét a híres feltalálóról kapta, aki Egerfarmoshoz számos ágon kötődik. Az alapítvány

41


célja a hátrányos helyzetű és szociális rászoruló emberek támogatása, valamint a település infrastruktúrájának fejlesztése. 1987-ben alakult az Őszirózsa Nyugdíjas Szervezet, mely 2005-ben működik közhasznú szervezetként. Célja a helyi idősek összefogása, hagyományőrzés, közös programok szervezése a nyugdíjas kor aktív eltöltésének elősegítése. A Tűzkerék Néptánc Egyesület tagjai a gyermekektől egészen a középkorú lakosságig több generációt felölnek, összeköti őket a zene és a tánc szeretete. Az egyesület tagjai igyekeznek minél több tájegység tánckultúráját elsajátítani, hagyományőrző programok szervezésével népszokásokat feleleveníteni. A civil szervezeteket az önkormányzat lehetőségeihez mérten igyekszik anyagilag is támogatni.

9. Gazdasági életGazdasági szervezetek, vállalkozói szféra

A gazdasági szervezetek és vállalkozások helyzetének elemzéséhez a TEIR adatbázisát használtuk, így a regisztrált és a működő vállalkozások települési szintű összesített adataival számoltunk. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény árbevétel és foglalkoztatotti létszám alapján kategorizál, 3§ alapján kkv-nak (mikro-, kis- és középvállalkozásnak) minősül az a vállalkozás, amelynek

„a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikro vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.”

A vállalkozások elemzésénél az ún. kkv-törvény fenti meghatározását vettük alapul, a TEIR adatbázisa azonban csak a foglalkoztatotti adatokat tartalmazza, ennélfogva az elemzésben ezen adatok körét vizsgáltuk.

Regisztrált vállalkozások foglalkoztatotti létszám szerinti megoszlása

A regisztrált vállalkozások között a településen bejegyzett székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező vállalkozások szerepelnek.

42


25. táblázat: Kis- és középvállalkozások településenkénti megoszlása foglalkoztatotti létszám alapján, 2013 (db, %)

Területi egység

0 és ismeretlen

fős 1-9 fős 10-19 fős 20-49 50-249 fős

Összesenregisztrált vállalkozások száma – /db/

és aránya (%)Besenyőtelek 77 (28,3%) 189 (69,5%) 4 (1,5%) 2 (0,7%) 0 272Dormánd 19 (20,9%) 70 (76,9%) 2 (2,2%) 0 0 91Egerfarmos 21 (32,3%) 44 (67,7%) 0 0 0 65Mezőszemere 21 (42,8%) 27 (55,1%) 0 0 1 (2%) 49Mezőtárkány 29 (19,5%) 114 (76,5%) 4 (2,7%) 2 (1,3%) 0 149Füzesabony 248 (26,6%) 693 (71,6%) 15 (1,55%) 6 (0,6%) 5 (0,5%) 967Füzesabonyi járás összesen

987 (28,5%) 2404 (69,5%) 39 (1,1%) 19 (0,5%) 9 (0,3%) 3458


A regisztrált vállalkozásokról elmondható, hogy a Füzesabonyi járásban 3.458 db, a járás székhelyén 987 db, míg az öt vizsgált településen 626 vállalkozást vettek nyilvántartásba a TeIR 2013-as adatbázisa alapján. A vállalkozások foglalkoztatotti létszámának vizsgálata alapján elmondható, hogy a 0 és ismeretlen létszámú vállalkozások a járás összes vállalkozásának kiemelkedően magas (28,5%) részét teszik ki. Az öt vizsgált településen e kategóriába 167 vállalkozás tartozott, számuk kiemelkedő Mezőszemerén, ahol a vállalkozások 42,8%-át adta ez a csoport, valamint Egerfarmoson (32,3%) és Besenyőtelken (28,3%).

Az 1-9 fős vállalkozások teszik ki a vállalkozások jelentős részét, ami az öt település esetében 444 vállalkozást jelentett 2013-ban, ez járási érték (2.404 db) 18,5%-a, a füzesabonyinak (693 db) pedig kétharmada. Az 1-9 fős vállalkozások köre minden településen meghaladta az 55%-ot, kiemelkedő volt Dormánd (76,9%) és Mezőtárkány (76,5%) esetében.

A 10 fő és efölötti foglalkoztatotti létszámú vállalkozások aránya kicsi (1,5 és 2,7% között), Egerfarmoson egyáltalán nem található ezen körbe tartozó vállalkozás, Mezőszemerén egy, Dormándon is csupán kettő.

10-19 fős létszámú vállalkozásból kettő található Dormándon, négy-négy pedig Besenyőtelken (1,5%) és Mezőtárkányon (2,7%). Füzesabonyban is csupán 15 db 10-19 főt foglalkoztató vállalkozást regisztráltak 2013-ban.

20-49 főt foglalkoztató vállalkozásból csupán kettő-kettő volt jelen Besenyőtelken (0,7%) és Mezőtárkányban (1,3%), ugyanakkor a járási adatok is alacsonyak e téren (19 db), Füzesabonyban 6 vállalkozás működött ebben a létszámú kategóriában.

43


50-249 fő közti foglalkoztatottal rendelkező vállalat csupán Mezőszemerén található (11%), míg Füzesabonyban öt, a járásban összesen kilenc működött. Ettől nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatot nem regisztráltak az öt vizsgált településen, a járásban két ilyenről van tudomás, egyikük Füzesabonyban tevékenykedik.

12 ábra: Vállalkozások megoszlása foglalkoztatott létszámuk alapján, 2013 (%)


A vállalkozások települési megoszlását tekintve elmondható, hogy 1-9 fős vállalkozás minden településen működött, 10-19 fős azonban Besenyőtelken, Dormándon és Mezőtárkányon, 20-49 fős csak Besenyőtelken és Mezőtárkányon volt. A vizsgált településeken az összes regisztrált vállalkozás 26,7%-a 0 vagy ismeretlen számú foglalkoztatottal rendelkezett, 71%-a 1-9 fő közti kategóriába tartozott, 10-19 fő között 1,6%, efölött pedig 1% alatti volt a létszám alapú csoportok részaránya.

44


13. ábra: Vállalkozások megoszlása foglalkoztatott létszámuk alapján településenként, 2013 (%)


A TeIR 2013-as adatai alapján Besenyőtelken a regisztrált vállalkozások 28%-a a nulla és ismeretlen fős, nagyobb része (69%) az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások közül került ki, míg 10-19 és 20-49 fő közti létszámmal a vállalkozások 1-1%-a jellemezhető.

Dormándon a 0 és ismeretlen létszámú csoportba a regisztrált vállalkozások 21%-a, 1-9 fő közép 77%-a tartozik, 10-19 fő közé 2%.

45


Egerfarmos esetében a regisztrált vállalkozások harmada a 0 és ismeretlen létszámú, kétharmada az 1-9 fős vállalkozások közül kerül ki.

Mezőszemere esetében igen jelentős, 13%-os a 0 és ismeretlen létszámú regisztrált vállalkozások aránya, az 1-9 fő köztieké 55%, az 50-249 fő közti létszámú vállalkozásoké 2%.Mezőtárkányban a legalacsonyabb (19%) a 0 és ismeretlen létszámú vállalkozások aránya, az 1-9 fő köztieké 77%, a 10-19 fős vállalkozásoké 3%.

14. ábra: Vállalkozások számának megoszlása településenként, 2013 (%)


A vizsgált településeken 2013-ban során regisztrált 626 vállalkozás elemzéséből kirajzolódik, hogy azok 43,5%-a Besenyőtelken működött (272 db), 23,8%-a (149 db) pedig Mezőtárkányban, így a két településen regisztrálták a vállalkozások kétharmadát.

Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásaA regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági áganként történő megbontásából kiderül, hogy a mező- és erdőgazdálkodás, halászat ágazatban 322 vállalkozást regisztráltak a vizsgált településeken, ebből 115 darabot Besenyőtelken (az összes vállalkozás 42,3%-a), 98 darabot Mezőtárkányban (összes regisztrált vállalkozás 65,7%-a), míg Mezőszemerén mindössze 24 darabot. A Füzesabonyi járásban 1458 vállalkozást jegyeztek be a mezőgazdasági ágazatba, ebből a vizsgált települések csupán 22%-ban részesülnek. A füzesabonyi vállalkozások önmagukban a vállalkozások számának 20%-át teszik ki a járásban, ezen ágazatban. Az öt település esetében a mezőgazdasági vállalkozások teszik a vállalkozások jelentős részét, ami egyrészt a mezőgazdasági termelésben lévő hagyományok jelenlétét, másrészt a térség agrárpotenciálját mutatja.

46


15. ábra: Regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként az öt vizsgált település és a járásszékhely vonatkozásában, 2013 (db)


Jelmagyarázat:A B C D E

mezőgazdaság,erdőgazdálkodás,

halászatfeldolgozóipar építőipar

kereskedelem, gépjárműjavítás

szállítás, raktározás

F G H I Jszálláshely-szolgáltatás,vendéglátás

információ, kommunikáció

pénzügyi, biztosítási tevékenység

ingatlanügyletek

szakmai,tudományos, műszaki

tevékenység

47


K L M N Oadminisztratív és

szolgáltatást támogató

tevékenység

oktatáshumán-egészségügyi,

szociálisellátás

művészet,szórakoztatás,

szabadidő

egyébszolgáltatás

Feldolgozóipari vállalkozást 2013-ban minden településen regisztráltak, az öt településen összesen 15 db-ot, ami a járási érték 11%-a, mivel Füzesabonyban 51 vállalkozást regisztráltak e területen. Besenyőtelken hét, a többi településen jellemzően 1-3 vállalkozás működött. A feldolgozóipar jelenléte a mezőgazdaságban rejlő potenciál ellenére mérsékelt, a befektetők egyelőre kevésbé reagáltak erre a tényezőre, ennél fogva a vizsgált települések esetében nem épültek ki a feldolgozóipar kapacitásai.

Az építőipart tekintve megállapítható, hogy összesen 61 regisztrált vállalkozás működött az öt településen 2013-ban, ez a járásban ezen ágazat vállalkozásainak 27%-át jelentette. Füzesabonyban szintén 61 építőipari vállalkozást vettek nyilvántartásba. A legtöbb építőipari vállalkozás székhelye Besenyőtelek (38 db – az építőipari vállalkozások kétharmada), a többi településen tíz alatti ezeknek a vállalkozásoknak a száma.

Kereskedelemmel, gépjárművek javításával 69 regisztrált vállalkozás foglalkozott a vizsgált településeken, míg mind Füzesabony (152 db – 34,4%), mind a járás (442 db) vonatkozásában jelentős volt az ágazat aránya 2013 folyamán. A települések között Besenyőtelek (34 db) mellett Dormánd (13 db) és Mezőtárkány (12 db) emelhető ki a települések sorából magas számuk alapján.

Szállítás, raktározás területén 25 regisztrált vállalkozás működött, ebből 15 Besenyőtelken, a többi település egyikén sem érte el az öt darabot. Az öt település értéke a járásban működő logisztikai vállalkozások 27,5%-át adta. Az autópálya, illetve a füzesabonyi lehajtó hatása ennek ellenére mérsékelten jelent meg, mindenesetre nem alakult ki markáns logisztikai tevékenység egyelőre a vizsgált településeken, amiben szerepet játszhat akár az ipari park, akár jelentősebb vállalkozások hiánya is.

Szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással 21 regisztrált vállalkozás foglalkozott a vizsgált településeken, ami kevesesebb, mint tizede a járásban hasonló profilú (21 db) vállalkozásoknak, illetve kétharmada a Füzesabonyban (37 db) jegyzett vállalkozásoknak. Besenyőtelken 8, Egerfarmoson csupán két, ezen a területen tevékenykedő vállalkozást regisztráltak.

Jelentősebb tevékenységet jelentett az ingatlanügyek területe, 49 vállalkozást regisztráltak, azaz a járási érték 16,9%-a működött az öt településen. Ezek kétharmada (29 db) Besenyőtelken, másik 11 vállalkozás pedig Mezőtárkányban folytatta tevékenységét.

Tudományos, műszaki tevékenységet 11 (7%) regisztrált vállalkozás folytatott, ami messze elmarad a járás (158 db) vállalkozásaitól. Hasonló trend mondható el az adminisztratív és szolgáltatást

48


támogató ágazatokról, amiben 12 vállalkozás tevékenykedett az öt településen. Besenyőtelek szerepe ebben hangsúlyos, a vállalkozások kétharmada (8 db) működött a településen. A járási érték 74 db, így a vizsgált települések a járási érték 16%-át tették ki.

Három-három vállalkozás működött a kommunikáció, valamint a biztosítás-pénzügyek ágazatban, előbbi Dormánd és Mezőszemere, utóbbi Besenyőtelek, Dormánd és Egerfarmos településeken. Hasonló helyzet jellemzi az oktatás területét is (4 vállalkozás): Besenyőtelken, Egerfarmoson és Mezőtárkányon jegyeztek ezzel a tevékenységgel vállalkozást.

A humán-egészségügyi és szociális ellátás területén összesen három település nyolc vállalkozása működött (Besenyőtelek: 5 db, Dormánd: 2 db, Mezőtárkány: 1 db), ez a járási vállalkozások 16%-át jelentette, Füzesabonyban 16 vállalkozás foglalkozott ezzel a tevékenységi körrel. A művészet, szórakoztatás és szabadidő ágazataiban működő 9 vállalkozás alapján minden településen két-két vállalkozás működött, Mezőtárkányt kivéve (1 db). Egyéb kategóriába 14 vállalkozást soroltak 2013-ban, a járási érték 15,5%-át adva. Minden településen működött ilyen vállalkozás, azonban kiemelkedik Besenyőtelek (5db), Dormánd (4 db) és Mezőtárkány (3 db).

A többi ágazatban (bányászat-kőfejtés; villamos energia, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás; szennyvízgyűjtés és hulladékgazdálkodás; közigazgatás; egyéb tevékenység) nem volt példa a településeken regisztrált vállalkozásra.

A regisztrált vállalkozások száma alapján számítva a mezőgazdaság (322 db) mellett a kereskedelem-gépjárműjavítás (69 db), az építőipar (61 db) és az ingatlanügyek (49 db) emelhető ki.

Az ágazatok ötödében nem regisztráltak vállalkozást az öt településen, szintén 4 ágazatban 10% alatti volt a vállalkozások aránya a járási adatokhoz képest. Hat ágazatban 15% körül alakult a vállalkozások aránya, kettő esetében kissé haladta csak meg a 10%-ot. 20% fölött 3 ágazatnak volt részesedése, azonban sehol sem érte el a 30%-ot. Az öt vizsgált település a járás településeinek harmada, lakosságának azonban csak negyede. A vállalkozások részesedése az öt településen mérsékeltebb, ami az alacsonyabb gazdasági aktivitás mellett az adottságok visszafogottabb kihasználtságát is jelzi.

A vállalkozások települési összesítése (626 db) során egyértelműen kiemelhető a Füzesabonytól 5 km-re fekvő Besenyőtelek, ami a legnépesebb település, az öt vizsgált település lakosságának 37%-át biztosítja. Besenyőtelek 272 db (43,5%) vállalkozásának 42%-a működött a mező- és erdőgazdálkodásban, 14%-a az építőiparban, 12,5%-a a kereskedelem és gépjárműjavítás, míg 10,6%-a az ingatlanügyek területén. Mezőtárkány a vállalkozások 23,8%-ával rendelkezik, főbb ágazataik: mezőgazdaság (65,7%), kereskedelem és gépjárműjavítás (8%) és ingatlanügyek (7%). A Füzesabony és Besenyőtelek között fekvő Dormánd vállalkozói aktivitása (91 vállalkozás – 14,5%) épp 1%-al múlja felül a lakosság arányát, Dormánd mind a két szomszédos településre igyekszik felfűződni. Jelentősebb ágazatai a mezőgazdaság (50,5%), a kereskedelem és gépjárműjavítás (14,3%), illetve az építőipar (7,7%).

49


Egerfarmoson a vállalkozások 60%-a a mező- és erdőgazdálkodás területén manifesztálódott, 7,7%-a pedig az ingatlanügyek területén, a többi ágazatban 1-4 vállalkozás működött.Mezőszemere, miközben az öt település lakosságának 17,75%-át tette ki, a vállalkozások közül csupán 7,8%-al rendelkezett (49 db). Ennek 49%-a mezőgazdasági tevékenységgel, 14,3%-a kereskedelemmel és gépjárműjavítással foglalkozott, a többi ágazatban 1-3 vállalkozás jellemző.A települések közül a legtöbb ágazatban (14 ágazat) a besenyőtelki és Dormándi vállalkozások regisztráltak, míg legkevesebb ágazatban a Mezőszemerei vállalkozások tevékenykedtek (11 ágazat).

Működő vállalkozások

A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti elemzésénél pontosabb képet mutat egy-egy település gazdasági szerkezetéről, ha a működő vállalkozásainak tevékenységi köreit vizsgáljuk. A működő vállalkozásokra vonatkozó friss információkat a ceginfo.hu 2015-ös adatbázisa szolgáltatott. A Céginfo.hu online céginformációs szolgáltatás, melynek adatbázisa folyamatosan frissül a Magyarországon bejegyzett cégek adataival. Az adatbázisból megállapítható, hogy az öt vizsgált településen a regisztrált vállalkozásoknak (626 db) csupán ötöde (122 db) működő vállalkozás.

26. táblázat: A működő és a regisztrált vállalkozások száma (db) és egymáshoz viszonyított aránya (%) az öt vizsgált település esetében, 2013, 2015

Területi egységRegisztrált

vállalkozások száma (db)

Működő vállalkozások száma (db)

A működő vállalkozások aránya a

regisztráltakhoz viszonyítva

Besenyőtelek 272 54 20%Dormánd 91 22 24%Egerfarmos 65 10 15%Mezőszemere 49 18 37%Mezőtárkány 149 18 12%Összesen 626 122 19%


A települések közti megoszlásukról elmondható, hogy a működő vállalkozások közel fele Besenyőtelken (44%) található, Dormándon (18%), Mezőszemerén (15%) és Mezőtárkányban (15%) közel azonos arányuk, míg a legkevesebb Egerfarmos településhez köthető.Tevékenységi körükről a rendelkezésre álló információk alapján elmondható, hogy Besenyőtelken 54 db működő vállalkozás található, magas arányban található közöttük építőipari tevékenységet folytató, mely magában foglalja úgy a közúti, mint a lakó és nem lakó épületek építését is. Ezen felül a gazdasági tevékenységek számos fajtája megtalálható a településen, ilyenek pl. az állattenyésztés, raktározás, gépjavítás, mezőgazdasági termék előállítása, általános járóbeteg-ellátás, pékáru előállítás stb. Dormándon 18 működő vállalkozás található, melyek tevékenységi körében megtalálható a desztillált szeszes ital gyártása, a gépjárműjavítás és karbantartás, növénytermelési szolgáltatás, számviteli,

50


könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység, zöldség és gyümölcs kiskereskedelme, illetve egy biotechnológiai kutatással foglalkozó vállalkozást is regisztráltak.

Egerfarmoson a 10 működő vállalkozás között megtalálhatóak a közúti teherszállítással, fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelemmel, gabonafélék termesztésével, felnőtt képzéssel és egyéb oktatási tevékenységgel, üzletviteli tanácsadással, valamint útépítéssel foglalkozó cégek is. Mezőszemerén 18 működő vállalkozás található, melyek tevékenységi körébe tartozik a festés, üvegezés, gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, gyümölcs, fűszernövény termelése, iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, italszolgáltatás, egyéb gazdasági szolgáltatás, távközlés, vegyi áru nagykereskedelme. Mezőtárkány településen szintén 18 működő vállalkozás található, ezek között gépjármű-kereskedelemmel, útépítéssel, egyéb nem bolti kiskereskedelemmel, gabonafélék termesztésével, közúti áruszállítással, valamint ingatlan adásvétellel foglalkozó vállalkozás is fellelhető.

A regisztrált és működő vállalkozások összevetéséből látható, hogy a működő vállalkozások aránya Mezőszemerén a legmagasabb (37%), míg Mezőtárkányban a legalacsonyabb (12%). Egerfarmoson 15%, Besenyőtelken (20%) és Dormándon (24%) ennél magasabb. Az öt vizsgált település átlagában a regisztrált vállalkozások 19%-a működik.

27. táblázat: A vállalkozások száma és sűrűsége a vizsgált településeken 2015Területi egység Működő vállalkozások

száma (db)Vállalkozás sűrűség

ezer főre vetítveBesenyőtelek 54 20Dormánd 22 20Egerfarmos 10 14Mezőszemere 18 15Mezőtárkány 18 11


A vállalkozássűrűség a vállalkozások lakossághoz viszonyított arányát, azaz a lakosság vállalkozási kedvét mutatja be. Magasabb értékkel Besenyőtelek és Dormánd (0,02-0,02) rendelkezett, Mezőszemere (0,015) és Egerfarmos (0,014) értéke a vizsgált települések átlagának felel meg, míg Mezőtárkányon a legalacsonyabb a vállalkozások mértéke (0,011). A vállalkozások sűrűsége alapján Besenyőtelken és Dormándon nagyobb a vállalkozói aktivitás, amiben szerepe lehet Füzesabony közelségének is.

Idegenforgalom, vendéglátás

A települési és járási adatokat elemezve elmondható, hogy a Füzesabonyi járás vizsgált települései nem tartoznak az idegenforgalom kiemelt célterületei közé. Ezt bizonyítja a fogadókörnyezet gyakorlatilag teljes hiánya a térségben, ami azzal is magyarázható, hogy Füzesabony és térsége két jelentős, országos jelentőségű desztináció; Eger-Mezőkövesd, illetve a Tisza-tó között helyezkedik el.

51


28. táblázat: A szállásférőhelyek száma szálláskategóriánként a vizsgált településeken, 2013

Területi egység Üdülőház

KempingKözösségi szálláshely

SzállodaGyógy-

szállodaPanzió

Falusi szállás-

helyBesenyőtelek - - - - - - -Dormánd - - - - - 16 -Egerfarmos - - - - - - -Mezőszemere - - - - - - 12Mezőtárkány - - - - - - -


A TeIR 2013-as adatbázisa alapján a vizsgált településeken üdülőházak, kempingek, közösségi szállásférőhelyek, szállodák és gyógy szállodák sem érhetőek el. A vizsgált települések közül vendégek fogadására Dormándon 16 férőhelyes panzió, Mezőszemerén 12 férőhelyes falusi vendégház állt rendelkezésre 2013-ban. 2013-ban azonban csak Dormándon regisztráltak látogatókat, 328 vendég összesen 608 éjszakát töltött el a panzióban. Közülük 104 (31,7%) vendég volt külföldi, akik 161 éjszakát (26,5%) töltöttek el. A magas vendégéjszaka szám mögött az állt, hogy az autópálya kapcsolat miatt készenléti rendőrség állomásozott a településen, azaz ez a vendégéjszaka szám sem tekinthető turizmushoz kötődőnek. Szállásférőhely Füzesabonyban sem érhető el.A járás idegenforgalmi adatai ugyanakkor kedvező képet mutatnak, ami a turizmus Tisza-tó mentén fekvő települések gazdasági életében betöltött markáns szerepét bizonyítja. A járásban összesen 1.456 férőhely található, miközben Füzesabonyban sem vehető igénybe szálláshely. 2013-ban 12.633 vendég 30.637 éjszakát töltött el (köztük 419 külföldi 1.137 éjszakát) a járásban.

Vendéglátóhely minden településen található, Mezőtárkányban 9, Besenyőtelken és Dormándon 8-8, Mezőszemerén 3, míg Egerfarmoson 2. A járásban összesen 161 vendéglátóhely működött 2013-ban, ezek 18,6%-a (30 db) az öt településen, 21,7%-a (35 db) Füzesabonyban. Ezen vendéglátó-helyek azonban kategóriájukban, minőségükben nem alkalmasak minőségi turizmus kiszolgálására, azok a helyi lakosság kiszolgálására specializálódtak.

A vizsgált települések tehát mérsékelt potenciállal rendelkeznek a turizmus területén, amit súlyosbít a fogadókapacitások és turisztikai szolgáltatások kiépítetlensége, valamint a környező területek, mint jelentős desztinációk megléte.

Összegzés

A vizsgált településeken a civil szféra átlagos jelenléte tapasztalható, a rendelkezésre álló adatok alapján a szervezetek száma alacsony a járási értékekhez viszonyítva. A regisztrált vállalkozások közel negyede 0 főt foglalkoztat vagy ismeretlen a foglalkoztatotti háttere, 71%-a 1-9 főt, tehát jelentős a mikro vállalkozások száma. 10-49 főt a vállalkozások 1,6%-a foglalkoztat, míg legalább 50 főt foglalkoztató középvállalkozások közül csupán egy található. A regisztrált vállalkozások közel felét Besenyőtelken, negyedét Mezőtárkányban vették nyilvántartásba.

52


A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján 2013-ban a vállalkozások fele a mező- erdő- és vadgazdálkodásban működött, ezt követte az építőipar és a kereskedelem-gépjárműjavítás, illetve az ingatlanügyek területe. Jelentős volt még a szállítás-raktározás nemzetgazdasági ág. A szálláshely-vendéglátás gazdasági ágazat jelentőségét a vendéglátással foglalkozó vállalkozások nagyobb száma biztosítja, míg feldolgozóiparral a vállalkozások alig 10%-a foglalkozott. Az ágazatok ötödében egyáltalán nem tartottak nyilván vállalkozást az öt településen.

A működő vállalkozások száma jelentősen kisebb, mintegy ötöde a regisztráltakénál, összesen 122 db, aminek mintegy fele Besenyőtelken működik, a többi településen, Egerfarmost kivéve, közel azonos a vállalkozások száma. A vállalkozások lakosságszámhoz viszonyított aránya alapján a vállalkozói aktivitás Besenyőtelken és Dormándon a legmagasabb. Általánosságban elmondható, hogy az építőipar és a mezőgazdaság mellett a szállítmányozás és kereskedelem ágazatokban tevékenykedő vállalkozások száma jelentősebb.

A vizsgált települések két nagy potenciállal rendelkező desztináció, Eger, Mezőkövesd és a Tisza-tó között helyezkednek el, turisztikai attrakciókban kevésbé gazdagok. A turizmus szerepe ennél fogva az öt településen meglehetősen kicsi, a turisztikai szolgáltatások köre – különösen a fogadókapacitás – a vendéglátás kivételével visszafogott. Az öt település közül Dormándon és Mezőszemerén volt elérhető szálláshely, 2013-ban 328 vendég összesen 608 éjszakát töltött el.

10. Önkormányzati költségvetés

Az önkormányzatok költségvetésének adatai 2011-ig állnak rendelkezésre a KSH adatbázisában, így ezen év adatait elemeztük. Az elemzett településekről elmondható, hogy a tárgyévi bevételek valamelyest meghaladták a kiadásokat, azaz a települések pozitív mérleggel zárták az évet.

29. táblázat: Helyi önkormányzat tárgyévi bevételei és kiadásai, 2011 (ezer Ft)

TelepülésHelyi önkormányzat tárgyévi bevételei

(ezer Ft)

Helyi önkormányzat tárgyévi kiadásai

(ezer Ft)

Eredmény(ezer Ft)

Besenyőtelek 446 435 436 811 9 624Dormánd 155 694 149 721 5 973Egerfarmos 109 076 105 210 3 866Mezőszemere 270 796 267 662 3 134Mezőtárkány 580 840 559 687 21 153


Az önkormányzatok számára átengedett bevételek a lakosságszámmal állnak szoros összefüggésben, tehát Besenyőtelek (103,42 millió Ft) esetében a legnagyobb, Egerfarmos esetében a legkisebb (26,85 millió Ft). A felhalmozási és tőke jellegű bevételek Egerfarmos kivételével minden településen

53


elmaradtak az ilyen jellegű kiadások mögött, ennek mértéke Mezőtárkányban (15,7 millió Ft) és Dormándon volt a legnagyobb (13,8 millió Ft).

30. táblázat: A helyi önkormányzatok bevételei, 2011 (ezer Ft)Területi egység

Helyi adóbevétel

Iparűzési adó

Gépjármű adó

Személyi jövedelemadó

Normatív támogatás

ÖNHIKI

Besenyőtelek 25 926 25 926 20 078 83 344 121 500 14 865Dormánd 9 895 9 224 3 410 31 907 12 681 0Egerfarmos 4 248 2 715 2 066 24 790 10 965 0Mezőszemere 13 037 12 111 2 664 45 496 81 336 20 448Mezőtárkány 14 411 13 445 6 310 58 233 187 557 37 737


Helyi adóból jelentős források kerültek az önkormányzatokhoz, ezek jelentős része az iparűzési adóból származott. Besenyőtelek esetében más helyi adóból nem származott bevétel, a többi település esetében is kisebb összegről beszélhetünk. Gépjármű adóból Besenyőteleknek származott jelentős jövedelme (20 millió Ft), a következő Mezőtárkány ennek kevesebb, mint harmadát (6,3 millió Ft) kapta meg. A személyi jövedelemadó mértéke szintén a lakosságszámhoz kapcsolódik, így Besenyőtelken realizálódott a legnagyobb mértékben (83,3 millió Ft), legkisebb összegben pedig Egerfarmos (27,8 millió Ft) esetében. A normatív támogatás összege az eddigiektől eltérően alakult, Mezőtárkány jelentős forrást kapott (187,5 millió Ft), mintegy harmadával többet, mint Besenyőtelek (121,5 millió Ft), Mezőszemere 81,3 millió Ft-ot, Dormánd 12,7 millió Ft-ot, Egerfarmos 11 millió Ft-ot kapott. ÖNHIKI (önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatásban három település, Besenyőtelek (14,85 millió Ft), Mezőszemere (20,5 millió Ft) és Mezőtárkány (37,7 millió Ft) részesült.

31. táblázat: A helyi önkormányzatok kiadásai, 2011 (ezer Ft)

Területi egység

Dologi és egyéb folyó

kiadások

Felhalmozási és tőke jellegű

kiadások

Folyó (működési)

kiadások

Személyi juttatások

Besenyőtelek 101 779 5 200 340 700 189 561Dormánd 25 417 58 369 52 795 22 125Egerfarmos 36 366 17 143 60 179 19 450Mezőszemere 67 862 191 221 143 122 214Mezőtárkány 85 393 79 932 386 906 241 850


Míg a bevételek közel hasonló struktúrában jelennek meg, addig a kiadások között településenként jelentős eltérések tapasztalhatóak, a lakosságszámmal való összefüggésük már kevésbé mutatható ki. A kiadások legjelentősebb tételét az úgynevezett önkormányzati folyó (működési) kiadások teszik ki, ami Mezőtárkány (386,9 millió Ft) esetében volt a legnagyobb, kissé maradt el ettől Besenyőtelek (340,7 millió Ft), míg Dormánd (52,7 millió Ft) és Egerfarmos (60,2 millió Ft) értéke egy nagyságrenddel volt kisebb ezeknél, amiben a kisebb lakosságszámhoz tartozó kisebb önkormányzati

54


mozgástér is szerepet játszik. Jelentős tételként jelenik meg a költségvetésben a személyi juttatások kerete, ami a folyó kiadásokhoz hasonló nagyságrendű. Mezőtárkányban 241,5 millió Ft, Besenyőtelken 190 millió Ft, Mezőszemerén 122 millió Ft-ot tesz ki, ezzel szemben Dormándon 22, Egerfarmoson 19,5 millió Ft a személyi juttatásokra elszámolt keret.

Dologi és egyéb folyó kiadások címén elszámolt kiadások mértéke a lakosságszámhoz arányosan oszlik meg a települések költségvetésében, Besenyőtelken (102 millió Ft) a legjelentősebb, Dormándon a legalacsonyabb (25,4 millió Ft). A felhalmozási és tőke jellegű kiadások címén Mezőtárkány (80 millió Ft), Dormánd (58,4 millió Ft) és Egerfarmos (17 millió Ft) számolt el jelentősebb tételeket, míg Besenyőtelek (5,2 millió Ft) és Mezőszemere (191 ezer Ft) esetében jóval kisebb volt ez kiadás.

A KSH adatainak összesítéséből megállapítható, Mezőtárkány rendelkezett a legnagyobb bevétellel, ugyanakkor a legtöbb kiadás is itt realizálódott. Ettől Besenyőtelek mintegy ötödével maradt el, Mezőszemere közel feleakkora költségvetéssel rendelkezett.

2014-re és 2015-re vonatkozóan a települési önkormányzatok adatszolgáltatása áll rendelkezésünkre, mely a bevételek és kiadások tervezett állapotát mutatja.



(ezer Ft)


(ezer Ft)Besenyőtelek n.a. n.a.Dormánd 95 443 95 443Egerfarmos 83 184 83 184Mezőszemere 146 045 146 045Mezőtárkány 354 423 354 423

Forrás: Települési önkormányzati adatszolgáltatása alapján, saját szerkesztés



(ezer Ft)


(ezer Ft)Besenyőtelek n.a. n.a Dormánd 116 290 116 290Egerfarmos 98 892 98 892Mezőszemere 221 916 221 916Mezőtárkány 372 144 372 144

Forrás: Települési önkormányzati adatszolgáltatása alapján, saját szerkesztés

Az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a települési költségvetésekről elmondható, hogy tervezetten a kiadások és bevételek összege megegyezik, így az önkormányzatok likviditása nem kerül

55


veszélybe, illetve hitelfelvételről sem kell gondoskodniuk. A feladatkörök átalakulásával – a járási igazgatási rendszer kiépítésének következtében több korábban önkormányzati, jegyzői feladat- és hatáskör került át települési szintről járási szintre – az önkormányzatok költségvetését is átrajzolta, egyes esetekben jelentős mértékben csökkentek a források. Alapvetően megállapítható, hogy az előzetes kalkulációk alapján 2015-ben mind a bevételek, mind a kiadások némileg meghaladják a 2014. évi költségvetés tételeit. A növekmény mögött többek között a közfoglalkoztatás fedezete és a projektekhez kapcsolódó egyéb bevételek állnak. Megemlítendő azonban, hogy elsősorban Mezőszemere és Mezőtárkány esetében csökkent jelentősebb mértékben a költségvetés volumene 2011-hez képest 2014. és 2015. években.

A rendelkezésre álló adatok alapján adósságkonszolidáció Dormánd, Egerfarmos, Mezőszemere és Mezőtárkány településeken történt, ami hozzájárult az önkormányzatok stabil gazdasági működéséhez.

11. Települési infrastruktúra

A lakosság számára kedvező körülmények, a rendezett településkép, valamint a kommunális szolgáltatások elérhetősége meghatározóak a települések fejlettsége szempontjából. A TeIR adatbázisát használtuk, egységesen a 2013. évi adatokkal számoltunk. Ebben szerepelnek a zöldterületre, kommunális hálózatokra, a települések közlekedési rendszerére, lakásállományra, illetve közművekre vonatkozó adatok is.

34. táblázat: Az összes zöldterület területe, 2013 (m2)Területi egység Zöldterület területe

(m2)Besenyőtelek 21 241Dormánd 10 436Egerfarmos 0Mezőszemere 15 217Mezőtárkány 4 036Füzesabony 5 085Füzesabonyi járás 201 055


Zöldfelületek tekintetében a települések, Egerfarmost kivéve, kiváló adottságokkal rendelkeznek, a járási zöldfelület (201.055 m2) negyede található az öt településen (50.930 m2). Legnagyobb zöldfelülettel Besenyőtelek (21.241 m2) rendelkezett, ezenkívül Mezőszemere és Dormánd értéke is többszörösen meghaladta Füzesabony értékét (5.085 m2). Egerfarmoson az önkormányzat adatszolgáltatása alapján mintegy 3,5 ha zöldterület található, melynek nagyobb része a település központjában található park, illetve a Rózsakert pihenőpark.

56


35. táblázat: Önkormányzati kiépített járda hossza, 2013 (km)

Területi egységÖnkormányzati kiépített

járda hossza (km)

Besenyőtelek 17Dormánd 6Egerfarmos 8Mezőszemere 12Mezőtárkány 14Füzesabony 48Füzesabonyi járás 213


Az önkormányzatok által kiépített járda hossza 2013-ban járási szinten 213 km volt, míg az öt településen összesen 57 km készült el (26,7%). A kiépített járdaszakaszok hossza Besenyőtelken (17 km) volt a leghosszabb, ettől kissé maradt le Mezőtárkány (14 km), míg Dormánd (6 km) és Egerfarmos (8 km) értéke a legalacsonyabb, igaz ezeknek a településeknek a mérete is kisebb. Kiépítetlen járdaszakasz egyedül Besenyőtelken (1 km) található a települések közül.

36. táblázat: Önkormányzati kiépített, illetve kiépítetlen út és köztér hossza, 2013 (km)

Területi egység Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km)

Önkormányzati kiépítetlen út és köztér

hossza (km)Besenyőtelek 19 45Dormánd 5 10Egerfarmos 6 130Mezőszemere 13 28Mezőtárkány 14 62Füzesabony 44 139Füzesabonyi járás 199 725


A kiépített utak és közterek hossza a járásban 199 km volt, az öt település esetében 56 km, Füzesabony 44 km (22%) kiépített hosszal rendelkezett. A kiépített út- és köztéri szakaszok a kiépített járdákéhoz hasonló megoszlásúak, azaz Besenyőtelek mellett Mezőtárkány értéke volt jelentősebb, Dormánd és Egerfarmos kisebb kiépített szakaszokkal rendelkezett.Ezzel szemben a kiépítetlen utak és közterek hossza járási szinten elérte a 725 km-t. Az öt település mindegyikén jelentős szakaszok kiépítettsége hiányos, különösen a kiépített szakaszok hosszához viszonyítva. A vizsgált települések közül 2013-ban kiemelkedett Egerfarmos (130 km) és Mezőtárkány (62 km), illetve Besenyőtelek (45 km), ahol a leghosszabb szakaszok hiányoztak.

57


2013-ban a vizsgált települések közül játszótér, tornaterem és pihenőhely minden településen megtalálható.

Kommunális ellátás, közművek

A települési közművek közé az ivóvíz-, szennyvíz-, földgáz- és villamos energia hálózat tartozik, illetve a kommunális ellátás területéről a hulladékkezelés kerül itt elemzésre.

37. táblázat: Kommunális hálózatba bekapcsolt lakások száma, 2013, (db, %)

Területi egység

Lakások száma

(db)

Közüzemi ivóvízvezeték-

hálózatba bekapcsolt

lakások száma (db)

Közüzemi ivóvízvezeték-


lakások aránya (%)

A közüzemi szennyvízgyűjtő-


lakások száma (db)

A közüzemi szennyvízgyűjtő-


lakások aránya (%)

Besenyőtelek 1 085 1 040 95,8 814 75Dormánd 389 312 80,2 328 84,3Egerfarmos 334 298 89,2 0 -Mezőszemere 605 509 84,1 0 -Mezőtárkány 701 570 81,1 0 -Füzesabony 3 128 3 013 96,3 2 733 87,4Füzesabonyi járás 12 856 12 194 94,8 5 817 45,2


A TeIR 2013-ra vonatkozó adatai alapján a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma alapján a rákötések aránya településenként merőben eltérő, 80,2-95,85% között állt. A járási átlag 94,85%, Füzesabonyé 96,3%, így a járási átlagot csak Besenyőtelek haladja meg (95,85%), a többi négy település a 90%-ot sem éri el, a legalacsonyabb kiépítettséggel Dormánd (80,2%) és Mezőtárkány (81,3%) rendelkezik. A lakosság teljes bekapcsolásához Mezőtárkányban (131 lakás) és Mezőszemerén (96 lakás) hiányzott a legtöbb lakás, míg Egerfarmoson 36, Besenyőtelken 45 lakás 2013-ban.

A TeIR 2013-as adatai alapján, Egerfarmoson, Mezőszemerén és Mezőtárkányon nem volt kiépített közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat, ennélfogva bekapcsolt lakások sem voltak. A Füzesabonyi járásban is jelentős eltérések tapasztalhatóak, miközben a járási kiépítettség 45,2%, addig a székhelytelepülésen ez 87,4%-os. Besenyőtelken a lakások háromnegyede, Dormándon 84,3%-a rendelkezett csatornahálózati kapcsolódással. A teljes kiépítettség eléréséhez Besenyőtelken még 271, Dormándon 61 lakás csatlakozását kell biztosítani.

2013-ban a vizsgált településeken nem gyűjtötték szelektíven a keletkezett hulladékot, a járási érték 95,6%-át Füzesabony értéke biztosította. A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék mintegy

58


1.565 tonnát tett ki, ami 20,5%-a a járás településiről elszállított mennyiségnek, mennyisége a lakosság számával arányos.

38. táblázat: Háztartási és az összes gázfogyasztó száma (db), a háztartási rákötések aránya (%), 2013

Területi egységHáztartási

gázfogyasztók száma (db)

Összes gázfogyasztók száma (db)

Lakások száma (db)

Háztartási rákötések aránya (%)

Besenyőtelek 836 892 1 085 77Dormánd 281 300 3 89 72,2Egerfarmos 222 238 334 66,5Mezőszemere 399 416 605 66Mezőtárkány 405 432 701 57,7Füzesabony 2 536 2 744 3 128 81Füzesabonyi járás 9 966 10 621 12 856 77,5


Háztartási gázfogyasztók száma közel tízezer volt az összes 10.621 fogyasztó közül 2013-ban a Füzesabonyi járásban a TeIR adatbázisa alapján. Járási szinten a fogyasztók 93,8%-a, Füzesabonyban ettől kevesebb (92,4%) volt háztartási fogyasztó. Az öt településen összesen 2.278 fogyasztót regisztráltak, ebből háztartási fogyasztó 2.143 (94%), azaz a járási háztartási fogyasztók 21,5%-a tartozott az öt településhez. A háztartási fogyasztók nagy része kötődött Besenyőtelekhez (836 db), az utána következő Mezőtárkány értéke ennek felét sem érte el (405 db), míg Egerfarmoson csupán 222 db fogyasztót tartottak nyilván. A háztartási rákötések aránya meglehetősen alacsony, 57,7% (Mezőtárkány) és 77% (Besenyőtelek) között oszlik meg, ami a járási átlaggal azonos nagyságú, míg Füzesabonyban ez az érték 81%.A háztartási és az összes gázfogyasztó aránya Mezőszemerén 95,9%-os volt, a többi településen is 93-94% közti értékek voltak, ami a háztartások nagyobb jelentőségét, illetve a más típusú fogyasztók, vállalatok alacsony számát mutatják.

39. táblázat: Háztartási és összes villamos energia fogyasztó száma (db), a háztartási rákötések aránya (%), 2013

Területi egységHáztartási villamos energia fogyasztók

száma (db)

Villamosenergia-fogyasztók száma

(db)

Lakások száma

(db)

Háztartási rákötések aránya (%)

Besenyőtelek 1 120 1 530 1 085 103,2Dormánd 389 405 389 100Egerfarmos 330 439 334 98,8Mezőszemere 590 650 605 97,5Mezőtárkány 719 779 701 102,5Füzesabony 3 175 3 638 3 128 101,5Füzesabonyi járás 14 038 16 484 12 856 109,2


59


A vizsgált települések esetében a rendelkezésre álló 2013. évi TeIR adatok alapján a Füzesabonyi járásban 16484 villamos energia fogyasztót tartottak nyilván, ennek 85%-a volt háztartási fogyasztó. Az öt településen 3.803 fogyasztó közül 3.148 volt háztartási (82,7%), azaz a járási érték 22,4%-a tartozott az öt településhez ez utóbbiakat tekintve.

A háztartási fogyasztók száma a lakások számához igazodik, a legjelentősebb Besenyőtelken (1.120 db), legalacsonyabb Egerfarmoson (330 db). A háztartási rákötések aránya a háztartási fogyasztók és lakások számának összevetésével adható meg. Besenyőtelken, Mezőszemerén és Mezőtárkányban a háztartások rákötésének aránya 100% fölötti, Dormándon 100%-os, Egerfarmoson és Mezőszemerén némileg alacsonyabb.

A fogyasztók jelentős része Besenyőtelken volt (1.530 fogyasztó), ennek háromnegyede volt háztartási. Az utána következő Mezőtárkány értéke ennek kevesebb, mint fele, a legalacsonyabb érték az összes fogyasztót tekintve Dormándon volt (405 db), háztartási fogyasztók tekintetében Egerfarmoson (330 db).

Az összes és a háztartási fogyasztók aránya járási szinten 85%, Füzesabony értéke ezt 2 % ponttal haladja meg. Mezőtárkányon, Mezőszemerén és Dormándon 90% feletti volt ez az arány, Egerfarmoson 75%-os, Besenyőtelken 73%-os, tehát a két utóbbi településen jelentős számú egyéb felhasználó (közintézmények, vállalkozások, stb.) folytat tevékenységet.

12. Elérhetőség, közlekedési viszonyok

Közút

A települések közül Dormánd és Besenyőtelek a 33. sz. főútvonalon keresztül kapcsolódik Füzesabonyhoz. Egerfarmos és Mezőtárkány a Tárkányi úton keresztül, míg Mezőszemere lakossága Mezőtárkány érintésével a Tárkányi út, illetve Szihalom közbeiktatásával a 3. sz. főútvonal között választhat.

Az M3 sz. autópálya nyomvonala Füzesabonytól délre húzódva választja el az öt települést, illetve a járás jelentős részét a járás központjától. Autópálya felhajtó azonban éppen Füzesabony és Dormánd között található a 33. sz. főútról, ezzel a településekről az autópálya 13 percen belül elérhető. Budapest elérhetősége az autópályán keresztül Füzesabonyból 1 óra 20 perc, így a vizsgált településekről mintegy másfél óra alatt utazhatnak el Budapestre.

60


40. táblázat: A vizsgált településekről a járás-, a megye és a régióközpontba való eljutási idő és távolság, 2013

Területi egység

Füzesabony Eger MiskolcEljutási

idő (óra: perc)

Távolság (km)

Eljutási idő

(óra: perc)

Távolság (km)

Eljutási idő

(óra: perc)

Távolság (km)

Besenyőtelek 0:07 5,84 0:31 27,00 0:56 64,27

Dormánd 0:03 3,41 0:28 24,57 0:52 61,84

Egerfarmos 0:16 12,57 0:40 34,51 1:00 59,87

Mezőszemere 0:16 19,95 0:35 31,06 0:56 56,19

Mezőtárkány 0:09 7,36 0:34 29,31 1:01 65,29

Füzesabony n.r. n.r. 0:25 21,94 0:52 59,21

Az elérési idők meghatározása az országos közúthálózaton, illetve belterületen a KRESZ által meghatározott általános sebességkorlátozásokkal (130, 110, 90, 50 km/h) számolva történt.

Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR

A TeIR adatbázisa alapján 2013-ban Füzesabony, a térség lakossága számára szolgáltatások jelentős körét biztosító járási székhely elérhetősége közúton a KRESZ által meghatározott szabályok figyelembe vételével Dormándról 3, Besenyőtelekről 7, Mezőtárkányból 9, Egerfarmosról és Mezőszemeréről 16-16 perc. A megyeszékhely, Eger, Füzesabony városán keresztül érhető el, átlagosan fél óra-40 perc alatt a vizsgált településekről. Az Észak-magyarországi régió központja, Miskolc elérése közel egy órát vesz igénybe az M3 autópályán keresztül.

61


16. ábra: A vizsgált települések közti közlekedési kapcsolat


Közösségi közlekedés

A rendelkezésre álló TeIR (GeoX adatbázis) adatok alapján Füzesabony, mint járásközpont minden településről elérhető negyed órán belül, igaz a vele szomszédos Dormánd esetében ez mindössze három percet vesz igénybe. Füzesabonyban elérhető a 80. sz. vasúti fővonal, amiből kiágazik az Egerbe tartó 87. sz. mellékvonal, illetve a 108. sz. Debrecen-Füzesabony mellékvonal, melynek Egerfarmoson és Mezőtárkányban van megállója.

A megyeszékhely Eger Füzesabonyon keresztül érhető el, Füzesabonyból 24 perc, Dormándról 26, Egerfarmosról 36 perc alatt érhető el a megyeközpont vonattal.Miskolc, mint régióközpont elérhetősége már több mint egy órába kerül: Mezőszemeréről 68 perc, Mezőtárkányról 79 perc.

A közösségi közlekedést biztosító Közép-Kelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 2015. évi őszi menetrendje alapján megállapítható, hogy a társaság autóbusz járataival Füzesabony Dormándról 4-8 perc között érhető el, naponta 37 járat indul Dormándról, Füzesabonyról 40 járat. Besenyőtelekről 8-

62


12 perc alatt érhető el Füzesabony napi 33 járattal, visszafelé 34 lehetőség adott. Egerfarmosról Mezőtárkányon vagy Mezőszemerén keresztül 15-25 perc alatt napi 19 járattal érhető el Füzesabony, Mezőtárkányról 9-13 perc alatt napi 13 járat, Mezőszemeréről 17-25 perc alatt érhető el a járásközpont, a 17 járat közül 4 átszállást követel meg. A járatok a települések között azonban napi szinten egyenlőtlenül oszlanak meg. Míg a reggeli és kora délutáni-délutáni időszakban sűrűn követik egymást, addig délelőtt és az esti órákban ritkák a járatok, ami megnehezíti a lakosság szolgáltatásokhoz való hozzáférése mellett az oktatási-képzési rendszerből, valamint munkahelyekről haza utazók lehetőségeit. Kivételt képez ez alól Dormánd és Besenyőtelek, mivel a nagytérségi kapcsolatokat biztosító járatok rajtuk keresztül futva rendszeres kapcsolatot biztosítanak a települések és Füzesabony között. A megyeszékhely, Eger elérése Füzesabonyon keresztül történik. Dormánd és Besenyőtelek közösségi közlekedési kapcsolatokat tekintve kedvező fekvésének köszönhetően közvetlen kapcsolata van a megyeszékhellyel, napi szinten több, mint 36 járat biztosít kapcsolatot. Mezőszemeréről nyolc közvetlen járat indul Egerbe, míg átszállás Füzesabonyban és Mezőkövesden érhető el. Egerfarmos-Eger viszonylatban hét járatpár közlekedik, ezen kívül átszállással oldható meg, melyre leginkább Füzesabonyban van lehetőség, az várakozási idő azonban ez esetben is jelentős. Mezőtárkány és Eger között közlekedő egyetlen közvetlen járat mellett füzesabonyi átszállással érhető el a megyeszékhely, a csatlakozások kedvezőbb volta miatt 3-25 perc között kell várakozni. A várakozási idő szélsőséges megoszlása (0-54 perc között) a térségi közösségi közlekedési kapcsolatokat biztosító menetrendek hiányosságaira hívják fel a figyelmet, így célszerű a menetrendek harmonizációja a Közép-Kelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-vel együttműködve a várakozási idő mérséklése érdekében.

Meg kell említeni, hogy a menetrendben szélsőséges elérési idők is szerepelnek, amik a menetrendje rendkívül kedvezőtlen kapcsolódása miatt alakulhattak ki. A megyeszékhely elérésének főbb problematikáját a Füzesabony-Eger közti útszakaszok szűk kapacitásai okozzák (21-25 km 35-45 perc alatt), ezen keresztmetszetek szélesítésével a Füzesabony, és így az öt vizsgált település, felől érkező járatok esetében is jelentősen kedvezőbb elérhetőségi idő biztosítható.Az öt vizsgált település közti kapcsolatokat vizsgálva megállapítható, hogy csak átszállással érhető el, közvetlen járat nincs. Egerfarmosnak Mezőtárkány és Mezőszemere felé is vannak kapcsolatai, a két település között Egerfarmosi átszállással van kapcsolat vagy füzesabonyi átszállással oldható meg. Besenyőtelek és Dormánd, illetve Egerfarmos, Mezőszemere, Mezőtárkány között csak füzesabonyi átszállással biztosított a kapcsolódás, mikro térségi körjárat nem érhető el.

63


Kapcsolódás a környező turisztikai desztinációkhoz

41. táblázat: A vizsgált települések közösségi közlekedési kapcsolatai a környező turisztikai desztinációkkal, 2013 (óra: perc)

Területi egység

Tisza-tó (Poroszló) Eger Mezőkövesd

Eljutási idő autóbusszal (óra: perc)

Eljutási idő vonattal

(óra: perc)



(óra: perc)



(óra: perc)

Besenyőtelek 0:20 n.r. 0:39 n.r. 0:47 n.r.Dormánd 0:25 n.r. 0:35 n.r. 0:30 n.r.Egerfarmos 1:20 0:11 0:54 0:33 0:24 0:29Mezőszemere 0:53 n.r. 0:49 n.r. 0:19 n.r.Mezőtárkány 0:21 0:16 0:44 0:28 0:52 0:24Füzesabony 0:30 0:23 0:25 0:17 0:36 0:09

Minden esetben a leggyorsabb elérési időt vettük figyelembe.Forrás: www.menetrendek.hu alapján saját szerkesztés

A rendelkezésre álló adatok alapján az öt vizsgált település mindegyikéről elérhetőek közösségi közlekedés valamely módjával a környező turisztikai desztinációk. Poroszló, a Tisza-tó egyik turisztikai központja autóbusszal Besenyőtelekről, Dormándról, Mezőtárkányból 20-25 perc közti menetidővel, Mezőszemeréről közel egy óra alatt, Egerfarmosról mintegy másfél óra alatt. Vonattal csak Egerfarmosról (11 perc) és Mezőtárkányból (16 perc) érhető el. Eger Füzesabony érintésével érhető el, vonattal Egerfarmosról (33 perc) és Mezőtárkányról (28 perc) érhető el. Autóbusszal mind az öt település esetében is rendelkezésre állnak a járatok, az utazási idő 35-54 perc között változik településenként. A harmadik, közeli desztináció Mezőkövesd és Zsóry-fürdő, vasúton Egerfarmosról 29, Mezőtárkányból 24 perc. Autóbusszal 19 és 52 perc alatt érhető el, több esetben füzesabonyi átszállással közbeiktatva.

Összegzés

A vizsgált települések többnyire nagy kiterjedésű zöldterülettel rendelkeznek és közterület, járdahálózat is kiépült. Az öt településen található a járási lakásállomány negyede, a települések között erőteljes koncentráció tapasztalható, hiszen ezen lakások harmada, nyilván a lakosság nagyságához kapcsolódóan, Besenyőtelekre összpontosul.

A kommunális szolgáltatások közül az ivóvíz ellátás minden településen elérhető, a rákötések aránya azonban nem teljes. Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat csupán két településen épült ki, a többi esetében hiányzott a TeIR 2013-as adatai alapján. A lakossági hulladék gyűjtése minden településen megoldott, ugyanakkor hiányzott a hulladékok szelektív gyűjtése. Villamos energia fogyasztók rákötései minden település esetében jelentős, a gázfogyasztók száma azonban nagyobb mértékben marad el a járási átlagtól.

64


A vizsgált települések kiváló elérhetőséggel rendelkeznek, az autópálya és főközlekedési utak közelsége kedvező közlekedési helyzetet teremt a fejlesztések számára. A települések közösségi közlekedéssel történő elérhetősége is kedvező, autóbusszal és vasúton is viszonylag könnyen elérhetőek, Füzesabony közlekedési központ szerepet tölt be a települések életében mind a megyeszékhely, mind a főváros felé, amit erősít az M3 autópálya város közeli lehajtója is. Az autóbuszjáratok menetrendje sűrű, így a járásszékhely megközelítése nem okozhat problémát sem a napi ingázók, sem a székhelyen elérhető szolgáltatásokat igénybe vevők számára, a megyeszékhely elérése azonban körülményes, a menetrend harmonizációja sokat segítene a várakozási idő, illetve a járathiányos időszakok mérséklésében.

13. Intézmények illetékességi területe

2013-ban az intézmények illetékességi területe a településekre vonatkozóan megegyezett, azaz egy-egy intézményt tekintve minden település adott intézményi székhelyhez tartozott. A 32 intézmény közül a településekre vonatkozóan nyolc esetben Füzesabony, 18 esetben Eger (mint megyeszékhely), hat esetben Miskolc (régióközpontként) jelent meg intézményi ellátási helyként. Az intézmények központjának elérhetőségi idejét és távolságát a közlekedési fejezetben található táblázat tartalmazza.

Polgármesteri hivatalra vonatkozóan Dormánd, Egerfarmos Mezőszemere és Mezőtárkány közös önkormányzati hivatallal rendelkezik, Besenyőtelek azonban önálló

42. táblázat: Intézmények illetékességi területei 2013-ban

IntézményIntézmény

illetékességi területe

Építésügyi Hivatal EgerÉpítésügyi körzetközpont EgerFogyasztóvédelmi Felügyelőség EgerGyámhivatal FüzesabonyJárási Hivatal FüzesabonyKatasztrófavédelmi kirendeltség EgerKerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal FüzesabonyKistérségi ÁNTSZ FüzesabonyKörnyezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség MiskolcKörzeti Földhivatal FüzesabonyMegyei Földhivatal EgerMegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság EgerMegyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv EgerMegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága EgerMegyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Eger

65


IntézményIntézmény

illetékességi területe

Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Eger

Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság MiskolcMegyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ EgerMegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága EgerMegyei népegészségügyi szakigazgatási szerv EgerMKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Felügyelősége EgerMunkaügyi központ kirendeltsége FüzesabonyNeKI Kirendeltség MiskolcNemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága EgerNemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága MiskolcNemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága MiskolcNyugdíjbiztosítási Igazgatóság EgerRendőrkapitányság FüzesabonySzociális és gyámhivatal EgerVárosi Bíróság FüzesabonyVízügyi Igazgatóság Miskolc

Forrás: (TeIR) GeoX Kft adatai alapján saját szerkesztés

66


14. Kérdőíves felmérés

Annak érdekében, hogy készülő gazdaságfejlesztési programot az érintett települések lakossága is magáénak érezze, kérdőíves felméréssel egészítettük ki a munkát. A kérdőív rákérdezett arra, hogy a megkérdezett milyen fejlesztési szükségleteket lát saját településén, miket tart a település erősségnek, illetve gyengeségnek, de kitért a közösségi közlekedés megítélésére és az öt település közti összefogási lehetőségekre is. Az összeállított kérdőív célja az volt, hogy a készülő gazdaságfejlesztési program tervezése során addig statisztikai adatok alapján kirajzolódó települési helyzetképet a helyi lakosságtól származó információkkal árnyalja. Ezen információk, vélemények befolyásolták a készülő gazdaságfejlesztési program tartalmát, és hozzájárultak ahhoz, hogy abba beépüljenek a helyi elképzelések és fejlesztési igények. A kérdőívek töltése két módon történt. A települési önkormányzatok felkérésére egyrészt manuális töltésre, másrészt elektronikus töltésre volt lehetőség a települések honlapjain. A következőkben a kérdőíves felmérés során szerzett tapasztalatokat, eredményeket mutatjuk be:

Összesen 403 db kérdőív volt kiértékelhető az öt településről. A beérkező kérdőívek legnagyobb része, közel 37%-a (149 db) Egerfarmosról érkezett be, Legkevesebben (7,4%, 30 db) Besenyőtelek településről töltötték ki a kérdőívet. A beérkező kérdőívek települések közti megoszlását az alábbi ábra mutatja:

17. ábra: A beérkező kérdőívek települések közti megoszlása

Forrás: Saját szerkesztés

Amennyiben azt is megvizsgáljuk, hogy a beérkező kérdőívek az adott település lakosságának mekkora részét teszi ki, azaz a részvételben mely települések lakossága volt a legaktívabb, más kép rajzolódik ki. Egerfarmos lakosságának több mint ötöde (20,87%) kívánta alakítani települése jövőjét, itt voltak a lakosok a legaktívabbak a tekintetben, hogy formálhassák a készülő gazdaságfejlesztési programot, míg legkevésbé Besenyőtelek lakossága (1,1%) volt e tekintetben motivált. (Mezőtárkány lakosságának 7,21%-a, Mezőszemere lakosságának 5,5%-a, Dormánd lakosságának pedig mindössze 3,51%-a formált véleményt.)

67


Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy melyik korcsoport, illetve milyen iskolai végzettségű személyek voltak a leginkább motiváltak abban, hogy alakíthassák településük fejlődését, az látható, hogy minden korcsoport képviseltette magát. Legnagyobb számban a 46-60 év felettiek vettek részt a felmérésben, de a 36-45 év közöttiek korcsoportja is igen aktív volt. Legkevésbé a 18 éven aluliak érezhették magukénak a felkérést a kérdőív kitöltésére.

18. ábra: Válaszadók eloszlása korcsoportok és iskolai végzettség szerint


A válaszadók iskolai végzettség alapján való megoszlásáról kiderül, hogy legnagyobb részt az alapfokú végzettséggel rendelkezők teszik aki, míg legkevesebben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül voltak motiváltak a kitöltésben.

Mind az öt település lakossága a munkahelyhiányt tartja a legsúlyosabb problémának, s így a munkahelyteremtést a leginkább megoldandó problémának. Különösen igaz ez Mezőtárkány lakosságára, ahol egy 1-10-es skálán, ahol az 1-es a leginkább sürgető, 10-es pedig a legkevésbé fontos megoldandó feladat, a település átlaga 1,39-es. Az e kérdés tekintetében való települések közti megoszlást mutatja az alábbi táblázat:

43. táblázat: Az 1-10-es skálán kapott pontszámok átlaga településenkéntAdott problémára kapott átlag pontszám 1-10 skálán

Besenyőtelek Dormánd Egerfarmos Mezőszemere Mezőtárkány

Munkahely teremtési problémák

1,87 2,1 1,78 1,8 1,39

Infrastrukturális problémák

2,1 3,61 2,44 1,87 1,66


68


Mind az öt településen igen nagy problémának tekintik az infrastrukturális hiányosságokat, úgy, mint például az úthálózat fejletlenségét, a kerékpárutak hiányát és minőségégét, az ivóvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz elvezető rendszerek nem megfelelő állapotát. Ennél a kérdésnél a kapott értékek 1,66 és 3,61 között mozognak az 1-től 10-ig terjedő skálán. A legrosszabb helyzetet a Mezőtárkányi lakosság látta a településükön, míg a legkedvezőbb helyzet Dormándon található a lakosság szerint.

Ezeken a problémákon felül, a többi problémákat, különböző súllyal rangsorolta a települések lakossága. A kérdőívekből megállapítható, hogy a legpesszimistább, legrosszabb szemmel a mezőszemerei lakosság néz a településre, ahol az összes probléma átlaga 2,66 volt a 10-es skálán, igaz nem sokkal elmaradva Mezőtárkány mögött, a maga 2,7-es átlagával. A legelégedettebb lakosság Dormándon található a maga 3,5-ös átlagával, de még így is, ez is elég alacsonynak mondható.

Amennyiben azt vizsgáljuk meg, hogy az adott települések lakossága a gazdaság mely szektorában lát kitörési pontot, mely gazdasági ágazat fejlesztését látná leginkább indokoltnak, elmondható, hogy mind az 5 település lakossága nagyjából ugyan abban a három ágazatban lát perspektívát.

19. ábra: Összes kérdőív alapján lehetséges gazdasági fejlesztések


Ez a három ág, ahogyan az a fenti diagram alapján is látható, a mezőgazdaság, a húsipar és a kézmű-, és háziipar. Több településen is előtérbe kerül a fa-, és papíripar fejlesztési igénye. Mind az öt településen hiányosnak érzik a tercier szektor ágazatait, így minden településen igényt tartanak a fejlesztésre. Jól látszik, hogy van néhány olyan ágazat, melyben nem látnak perspektívát a települések lakói. Ezek például a tartósítóipar, a cukor-, és a szeszipar, a nyomda-, a bőr-szőrme, cipőipar. Az alábbi ábrákon az összesített adatokat kibontva, településenként szemléltetjük az erre a kérdésre kapott válaszokat.

69


20. ábra: Lehetséges gazdasági fejlesztések - Besenyőtelek


Besenyőtelek esetében a korábban említett három ágazat (húsipar, kézmű és háziipar, mezőgazdaság) magas értékei mellett nem sokkal marad el az idegenforgalom, a szolgáltatás, a tej-, és a gépipar sem, tehát az itt élő lakosok ezekben az ágazatokban is látnak fantáziát, kitörési lehetőséget.

21. ábra: Lehetséges gazdasági fejlesztések - Dormánd


Dormánd esetében sincs máshogy a helyzet, itt is megfigyelhető a 3 ágazat erőssége, azonban itt a kézmű-és háziipar nem kap ekkora szerepet, helyette erős a gép-és tejipar, illetve a fa-és papíripar jövőjébe vetett hit.

70


22. ábra: Lehetséges gazdasági fejlesztések - Egerfarmos


Egerfarmos esetében is erőteljesen kirajzolódik a 3 ágazat jelentősége a leginkább fejlesztésre szoruló ágazatok közt, azonban jól kirajzolódik a fa-, és papíripar iránti igény, illetve nagy arányban látnak lehetőséget a lakosok a tercier szektor ágazataiban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban. Egerfarmoson a vegyipar is magas pontszámot kapott.

23. ábra: Lehetséges gazdasági fejlesztések - Mezőszemere


Mezőszemerén a három domináns, fejlesztésre szoruló ágazatban leginkább a kézmű és háziipar fejlesztését gondolták indokoltnak a lakosok, de a fejlesztésre szoruló ágazatok köre igen szóródik.

71


24. ábra: Lehetséges gazdasági fejlesztések - Mezőtárkány


Mezőtárkány lakossága is meghatározónak érzi a mezőgazdaságot, a húsipart, a házi-és kézműipart, de ez utóbbi kapta a három ágazat közül a legkisebb szerepet, olyannyira, hogy fa-és papíripari fejlesztéseket szükségesebbnek tartják. Nagyarányú az igény a textilipar fejlesztésére, ahogy a mezőgazdaságból származó feldolgozóiparra is (pl.: tejipar, malomipar, cukoripar), és itt is megfigyelhető a tercier szektor iránti fejlesztési igény, illetve megfigyelhetőek azok az ágazatok, amelyekre a többi településen kevéssé fogalmaztak meg fejlesztési igényt (nyomdaipar, bőr-szőrme, cipőipar).

A kérdőív további része a települések közösségi közlekedésére, az azzal való elégedettségre kérdez rá. Az elégedettség tekintetében a vizsgált öt település két csoportra osztható. Az egyiket azon három település (Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos) alkotja, ahol inkább elégedettek, vagy részben elégedettek a lakosok a közösségi közlekedés menetrendjével, a járatok irányával, sűrűségével, míg a másik csoportot Mezőszemere és Mezőtárkány kettőse alkotja, ahol igen kevesen (a Mezőszemerei és Mezőtárkányi válaszadók ötöde, 38 fő) nyilvánítottak ki pozitív véleményt a településen elérhető közösségi közlekedésről.

72


25. ábra: Elégedettség Mezőszemere és Mezőtárkány települések közösségi közlekedése vonatkozásában


Az elégedetlenség legfőbb okai között négyféle véleményt lehet elkülöníteni:A válaszadók szerint:

nem elég sűrű járat, reggeli és esti órákban kevés busz/vonat; a MÁV és a VOLÁN járatai nincsenek összehangolva; túl sok idő a csatlakozás, nehéz ezáltal a hazajutás; egyes irányokban nincs, vagy kevés járat (pl.: Mezőkövesd többszöri említése volt jellemző).

A következő megválaszolásra váró kérdés a kérdőíven az volt, hogy felmerült-e már a válaszadóban, hogy elköltözne a településéről, s ha igen, tett-e már ez irányban lépéseket? A megkérdezett öt település lakossága igen nagy arányban válaszolt igennel a feltett kérdésre, két településen azonban a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy elköltözne a településről, ahol él (Besenyőtelek 60%, és Mezőszemere 66%). Legkisebb mértékben Dormándról (27%), Egerfarmosról (34%) és Mezőtárkányról (43%) vágynak el a lakosok.

Mind kiderült, a településeken a munkahelyteremtést tartják a legfontosabbnak a lakosok, így nem meglepő, hogy az egyik legtaszítóbb ok, amiért az emberek elköltöznének az adott településről, az a munkahelyek hiánya. Fontos szempontnak tarják mind az öt településen, hogy nincs megfelelő közösségi élet, ezért se maradnának szívesen lakóhelyükön. Az alábbiakban a településenkénti válaszokat mutatjuk be:

73


26. ábra: Okok, amiért az emberek elköltöznének a térségből, településenként

Besenyőtelek

Dormánd

74


Egerfarmos

Mezőszemere

75


Mezőtárkány


Besenyőteleknél is jól kirajzolódik a minden településre jellemző legfontosabb ok (munkalehetőségek hiánya) mellett a helyben elérhető oktatási, képzési lehetőségek hiánya, nem megfelelő minősége, illetve a közösségi élet nem megfelelő volta, az összetartás hiánya, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosság úgy véli, elköltözne a településről.

Dormándon is, éppúgy, ahogy Besenyőtelken, a munkalehetőségek hiánya a leginkább taszító tényező, és itt is nagy jelentőséget tulajdonítanak a lakosok a helyben elérhető oktatási-, képzési lehetőségek hiányosságainak, illetve a nem megfelelő közösségi életnek.

Egerfarmoson is a munkahelyek nem megfelelő voltában, hiányában fogalmazzák meg legtöbben a taszító okokat, azonban itt nagyobb súllyal megjelennek a további problémák is: Itt sem tartják megfelelőnek a közösségi életet, azonban nincsenek megelégedve a helyben elérhető egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal, oktatási, képzési lehetőségekkel és a saját életkörülményeikkel sem.

Mezőszemerén is a munkahelyek hiánya és a nem megfelelő közösségi élet okozza legnagyobb elvándorlási hajlamot, azonban itt jelenik meg emellett legnagyobb számban az elégedetlenség a szociális és egészségügyi ellátásban. Itt is megfigyelhető, hogy elég nagy számban nincsenek megelégedve a saját életkörülményeikkel, és úgy érzik, hogy a közösség érdekei kevéssé tudnak érvényesülni, ami ugyancsak kiválthatja a népességszám csökkenését a jövőben.

Mezőtárkányon mutatkozik a leginkább egyértelmű helyzet, hogy mi miatt döntenének úgy az emberek, hogy elhagynák a települést. A domináns ok a nem megfelelő munkalehetőségeké, de magas a nem megfelelőnek tartott szociális és egészségügyi ellátás is, ami miatt elköltöznének, ezekhez képest a többi probléma szinte elhanyagolható a válaszadók véleménye szerint.

76


Amennyiben azt kérdeztük a válaszadóktól, hogy mi az, ami mégis a településükön tartja őket, az alábbi kép rajzolódik ki:

Amennyire egyértelmű volt a helyzet a költözés legfőbb okaival kapcsolatban, annyira egyértelmű, és világos az is, hogy miért maradnának az emberek az adott településen. Elmondható, hogy az emberek nagy többsége csak azért marad a településeken, ahol jelenleg lakik, mert itt él születése óta, ide köti a családja, rokonai, ismerősei. Ez mind az öt település lakosságára jellemző, melyet az alábbi ábrák is mutatnak:

27. ábra: Az adott településen tartó tényezők településenkéntBesenyőtelek

77


Dormánd

Egerfarmos

78


Mezőszemere

Mezőtárkány


Megfigyelhető, hogy mind az öt vizsgált településen van egy olyan réteg a válaszadók közt, akik azért maradnak szívesen a településen, mert amellett, hogy itt élnek rokonaik, ismerőseik, meg vannak elégedve a saját életkörülményeikkel. Ez hatványozottan igaz Egerfarmos (34 fő válaszolta ezt) és Mezőtárkány (27 fő válaszolta ezt) esetében. Egerfarmos esetében magas az egyéb választ adók száma is (30 fő), mint helyben tartó ok, azonban a válaszadók nem indokolták meg, hogy mit értenek az egyéb kategória alatt. Kissé ellentmondásos kép rajzolódik ki Mezőtárkányon abban, hogy a helyben elérhető szociális és egészségügyi ellátások hozzáférhetősége, nyújtott színvonala a településen tartó, vagy onnan eltaszító tényezőként értelmezhető-e, hiszen sokan mondták azt, hogy

79


ezért költöznének el, mert elégedetlenek a szociális és egészségügyi ellátással, ehhez képest 15-en is azt mondták, hogy azért maradnak szívesen, mert jó a szociális és egészségügyi ellátás a településen. Ahhoz, hogy mélyebb következtetést lehessen levonni ebből a válaszból, szükséges lenne, hogy az adott válaszadókkal egy mélyebb interjú keretében jussunk a válaszadás okaira, azonban erre a felmérés során nem volt lehetőség.

A kérdőív utolsó kérdései a települések közti együttműködések lehetőségeire kérdez rá. A válaszadók arra a kérdésre, hogy a vizsgált öt település közt az élet mely területén látnak lehetőséget, az alábbi válaszok születtek.Bár nagyon sokan nem válaszoltak erre a kérdésre, a kapott válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik az, hogy a helyben élők az alábbi öt területen látnak nagy lehetőségeket az együttműködésre csökkenő említésszám alapján:

Munkahelyteremtés; Úthálózati fejlesztések; Mezőgazdasági termelés; Kultúra, közösségi élet; Közszolgáltatások, főként az oktatás-egészségügy, szociális szféra területén; Szolgáltatások, kereskedelem; Közösségi közlekedés bővítése, fejlesztése; Közös intézményfenntartás, gép-és eszközbeszerzés.

A válaszadók nagy része a közös munkahelyteremtést tartja az öt település közt fontos együttműködési lehetőségnek, de hasonlóan sokszor említették az infrastrukturális fejlesztéseket, főként az úthálózat fejlesztését, utak minőségének javítását, de kapott említést a közös csatornahálózat, szennyvízrendszer is. Számos említést kapott a mezőgazdasági termelés témaköre, azonban a mezőgazdaság tág kategóriáján belül csupán néhány konkrét említés született, amely a cukorrépa termesztésre vonatkozott. A kulturális élet felpezsdítésében, a közös rendezvények megvalósításában is sokan látnak nagy lehetőséget. Konkrét programokat is megemlítettek a válaszadók, így pl. a gyermektáborok szervezését vagy az iskolai kerékpártúrák lebonyolítását. A kulturális élet fejlesztése számos esetben összekapcsolódott az idegenforgalom, a turizmus témakörével. Ezek a válaszadók úgy vélték, hogy olyan kulturális programokat, rendezvényeket kellene a településeknek közösen megvalósítaniuk, melyek turistákat vonzanak ide, akik aztán meg tudják vásárolni ezeken a rendezvényeken a helyben előállított termékeket, kézműves termékeket, a vidéki élet művészeti alkotásait. A közszolgáltatások terén a leginkább az egészségügy és a szociális szféra együttműködése jelent meg a válaszokban, de kapott említést az oktatási, képzési rendszer kiterjesztése is. A közszolgáltatásokhoz kapcsolhatók azok a felvetések, melyek az öt település intézményeinek közös fenntartását, illetve a szolgáltatások nyújtásához szükséges gépek és eszközök beszerzését közösen oldanák meg.A szolgáltatásokban, illetve a kereskedelem terén megvalósítandó közös együttműködést hiányolják a válaszadók. Itt adnának nagy szerepet a helyi kézműves és háztáji termékek illetve a vidéki kézműves művészeti alkotások értékesítésének. Megemlítették, hogy fontos együttműködési lehetőséget látnak a helyi sütemények, helyi jellegzetes étkek készítésének, versenyének, illetve értékesítésének.

80


Bár az összes visszaérkező kérdőívnek csupán kis részében adtak választ a fenti kérdésre, ami azt is mutatja, hogy tétovák az emberek az öt település közti együttműködés terén, jó néhány olyan válasz is született, mely egyértelműen az együttműködések ellen van, illetve nem látja esélyét a hatékony együttműködéseknek. Volt olyan vélemény, mely egyértelműen azt mondja, hogy nem is szükséges az együttműködés, hiszen ő a saját lábra állást tartja követendő stratégiának. Több olyan vélemény is érkezett, mely szerint az érintett települések vezetőinek személyes konfliktusai miatt nem látják esélyét az együttműködéseknek.

Amennyiben a kifejezetten a járásközponti településsel, Füzesabonnyal való együttműködési lehetőségekre kérdeztünk rá, az alábbi válaszok születtek:A kérdőív utolsó kérdése nem mozgatta meg a válaszadók jelentős részét, a kapott válaszok tekintetében azonban egyértelmű kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy mely területeknek kellene lennie Füzesabonynak az együttműködések színterének. A területeket csökkenő említési szám alapján tüntetjük fel:

Munkahelyteremtés; Egészségügyi együttműködés; Kulturális élet fejlesztése; Oktatási együttműködések; Közösségi közlekedés fejlesztése; Úthálózati fejlesztések; Közösségi élet, sportélet fejlesztése, polgárőrségek együttműködése; Gazdasági együttműködés; Pályázatokon közös szereplés.

A legtöbben a munkahelyteremtésben látják az együttműködés lehetőségét a járásközponttal. Abból indulnak ki a válaszok, hogy reális számítások szerint munkahelyek nagyobb számban csak Füzesabonyban valósulhatnak meg. Ehhez viszont úgy látják a válaszadók, hogy erős politikai akarat is szükséges, és az, hogy 3-5 évre előre kellene tervezni a fejlesztéseket. Előre megtervezni, hogy milyen ipari üzemet, vagy feldolgozó üzemet szeretnének Füzesabonyba telepíteni, és ehhez szükséges, hogy figyelembe vegyék a kistérség, járás munkaerő alapanyagát. Az idetelepítendő üzem, gyár igényeinek megfelelő szakmunkásokat, közép-, és felső vezetőket kellene kiképezni. Ilyen adottságokkal már régen meghatározó ipari területtel kellene rendelkeznie a településnek, amit egyértelműen a vasúti-közúti csomópont jelleggel azonosítanak. A munkahelyteremtés témakörében megemlítik a válaszadók azt, hogy e tekintetben együtt kellene működni a munkaügyi központtal, illetve a logisztika terén lehetne nagyban számítani, támaszkodni Füzesabonyra. A válaszadók jelentős része az egészségügyi szolgáltatások terén lát együttműködési lehetőséget Füzesabonnyal. Konkrét területként orvosi ügyelet létesítését említették a válaszadók, melyet fontosnak tartanának. Számos említés érkezett a kulturális élet felpezsdítésének szükségességére, főként a szórakozási lehetőségek kiterjesztésére, de az oktatási együttműködésekre is. A kulturális élet, illetve a szórakozási lehetőségek terén többen említették a mozi, a színház, a kiállítások terén való együttműködési lehetőséget.A kapott válaszokban gyakran keveredik az igény és az együttműködés területe, így lehetséges az, hogy többen említették a közösségi közlekedést, ahol konkrét feladatokat fogalmaztak meg. Ilyen

81


megoldandó feladatként említették a közösségi közlekedés terén a buszjáratok sűrítését és a vasúti és közúti közösségi közlekedés menetrendjeinek harmonizációját. A közlekedéssel összefüggő együttműködési területként említik a válaszadók az úthálózat minőségének fejlesztését.A közösségi élet, a közös rendezvények megvalósítása terén a sport jelenik meg gyakran a válaszokban, és ennek kapcsán a közbiztonság javításában való együttműködés területén a polgárőrségek együttműködését látják még lehetséges fejlesztendő területként. A gazdasági élet legkülönbözőbb területein látnak együttműködési lehetőséget a válaszadók, így a mezőgazdaság terén, de a könnyű-és nehéziparban is. Iparágak közül említették a könnyűipar terén a textilipart, a házi-és kézműipart, az élelmiszeripart, tejipart, malomipart, míg a nehézipari ágazatok közül a gépipar kapott említést.Az együttműködések említésekor többen is jelezték azt, hogy mivel a járásközpont a válaszadó településnél jóval nagyobb és igen fejlett, ezért bármilyen téren el tudnák képzelni a hatékony együttműködést. Ennek egyik eleme lehet, ha a fejlesztések megszerzésében közösen lépnek fel a települések az új EU-s költségvetési időszakban, azaz közösen pályáznak, és projektjeiket is közösen valósítják meg.

15. SWOT analízis

A helyzetelemzés célja, hogy települések jövőjét, fejlesztési irányait jelenben meghatározó hatóerőket, a hatóerők egymásra hatását feltárjuk, hogy a későbbiekben meghatározhatóak legyenek a főbb beavatkozási pontok, stratégiák. A hatóerők elemzésére SWOT - analízist alkalmaztunk, melynek célja a belső és külső tényezők, illetve adottságok azonosítása. Az elemzés abban segít, hogy észrevegyük, mely erősségek szolgálnak a hatékony stratégia alapjául, illetve hogyan használjuk ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogyan küzdjük le, vagy hogyan minimalizáljuk a gyengeségeket és a veszélyeket.A helyzetfeltárás és a kérdőíves felmérés által kirajzolódó trendek alapján az alábbi SWOT-analízis készült el.

82


83


GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM

STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ

84


II. STRATÉGIAI PROGRAM

A középtávú célok és azok összefüggései

A stratégiai célrendszer kialakítása a tervezési módszertannak megfelelően az öt település társadalmi, gazdasági és környezetét érintő folyamatainak feltérképezésével kezdődött. A folyamatok felmérését követően a települési workshopon résztvevőkkel közös munka során azonosítása kerültek a település fontosabb problémái. A workshopon és a helyzetfeltárásban azonosított problémák a köztük lévő ok-okozati viszonyok alapján hierarchikus rendszerbe lettek rendezve, így kialakult a problémafa. A célfa ugyanezen hierarchikus rendszerben ezeknek a problémáknak a megoldására tesz javaslatot. A célfa alapján kerültek meghatározásra azok a célok, amelyek teljesítése középtávon hozzájárul a települések gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. A célrendszerben az átfogó cél megvalósítását három stratégiai cél szolgálja. A stratégiai célokhoz meghatározásra kerültek azok a beavatkozások, amelyek megvalósításával a kitűzött célok teljesülhetnek, a megcélzott fejlődési irány előrehaladhat. A problémafát, a célfát, valamint a kidolgozott stratégia célrendszerét a 28., 29. és 30. ábrák mutatják a következő három oldalon.

85


28. ábra: Problémafa

86


29. ábra: Célfa

87


30. ábra: A fejlesztési stratégia célrendszere

88


A stratégia fejlesztési céljainak meghatározása

ÁTFOGÓ CÉL: A TÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK A HELYI ERŐFORRÁSOKRA

ÉS AKTÍV KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTELRE ALAPOZOTT FEJLESZTÉSE

Az átfogó cél kettős, de természetében összefüggő problémára kíván reagálni, egyrészt gondot jelentenek a térség közép és hosszú távú fejlődésében a kedvezőtlen társadalmi folyamatok (elöregedés, szelektív elvándorlás, elszigetelődés), másrészt a kedvező nagytérségi elérhetőség ellenére a települések nem tudták kellően mobilizálni a belső erőforrásokat, a gazdaság nem képes a munkaerőt kellő mértékben foglalkoztatni.

A probléma jellegéhez hasonlóan a megoldás is összetett. Az átfogó cél egyszerre jelenti a kedvezőtlen társadalmi folyamatok megállítását, amelyben kiemelt szerepet kap a településen belüli és a települések közötti közösségi összefogás erősítése, az emberi kapcsolatok újraszervezése, a képzett és tudatos helyi társadalom továbbfejlesztésének igénye. Az átfogó cél egyúttal koncentrál a helyi erőforrások fokozottabb kihasználására, úgy a helyi természeti értékek, mint a helyi társadalom együttműködésében rejlő lehetőségek irányában. Ennek érdekében a helyi gazdaságot kívánja olyan növekedési pályára állítani, amely a helyi adottságokat minél magasabb feldolgozottságú és nagyobb hozzáadott értékű termékekké transzformálja és becsatlakozik a nagytérségi (járási, megyei) gazdasági szerkezetbe, kihasználja a kedvező elérhetőségből, gazdasági és turisztikai centrumok közelségéből származó előnyöket. A helyi társadalom és gazdaság stabilizálásának és fejlődésének kulcstényezője a térség számára megfelelő színvonalú szolgáltatások biztosítása, a megfelelő települési infrastruktúra megléte, ezek biztosításával a vizsgált öt település térségi pozíciója, a járásközponti kapcsolata erősíthető. Az átfogó célban megjelenik a jelenlegi egyoldalú gazdasági szerkezetet diverzifikálásának igénye, amely során új gazdasági ágazatok megteremtésével és megerősítésével, szélesebb képzettségi kört igénylő munkahelyek kialakításával vonzóbbá lehet tenni a térséget a gazdaságilag aktív népesség számára.Mindezen feltételek teljesülésével egy olyan gazdaságilag stabil, élhető, vonzó települési környezet kialakítása a cél, amely helyben biztosítja a munkahelyeket, a különböző szolgáltatásokat, ezáltal csökkentve az elvándorlás kényszerét.

89


44. táblázat: Az átfogó cél indikátoraiIndikátor

megnevezéseTípus M.e. Adatforrás

Beszámolás gyakorisága

Bázisérték Cél

Regisztrált álláskeresők száma az 5 településen

Hatás fő HMKH FJH FO évente458

(2015.09. hó)350

(2020.09. hó)

Működő vállalkozások

száma az 5 településen

Hatás db www.ceginfo.hu évente122

(2015)250

(2020.)

Lakossági elégedettség

társadalmi együttműködésse

l kapcsolatban

Eredmény %önkormányzatok

kérdőíves felmérése

időszak végén

n.a.20 % pont növekedés


A gazdaságfejlesztési program célrendszerében az átfogó cél alatt az alábbi hierarchiaszintek találhatóak meg:

Annak érdekében, hogy egyértelműen kirajzolódjon a gazdaságfejlesztési program felépítése, Stratégiai és Operatív munkarészei közti elkülönülése, az alábbi szemléltető táblázatot alkalmazzuk az egyes munkarészekhez tartozó elemek bemutatásául.

45. táblázat: A gazdaságfejlesztési program munkarészeinek éscélrendszerének kapcsolata

Gazdaságfejlesztési program

StratégiaiProgramrész

Stratégiai célokRészcélok

OperatívProgramrész

PrioritásokIntézkedések


A gazdaságfejlesztési program stratégiai munkarészében kerülnek bemutatásra a stratégiai célok és részcélok, míg az Operatív munkarészben a célok elérését biztosító prioritások és intézkedések szöveges kifejtésére kerül sor.

90


A helyzetfeltárásában megállapításra került, hogy valamennyi település lakosainak kedvezőtlen foglalkoztatási, végzettségi és szociális helyzetéhez viszonylag kedvezőtlen lakókörnyezet is társul. Az utóbbi évtizedek során a vizsgált öt település élő és élettelen környezetének állapota több tekintetben romlott, a főleg támogatásokból finanszírozott projektalapú fejlesztések még nem eredményeztek integrált fejlődést. A települések élhetőségét, a lakosság életminőségét, ezáltal a helyi társadalom stabilitását nagymértékben befolyásolják a települések által nyújtott szolgáltatások, közösségi programok és az életterek minősége. Egyes településeken még hiányosak a településközponti funkciók, mint pl. kulturális és rendezvényterek, közintézmények rendezett környéke, vendéglátásra, közösségi életre, sportolásra alkalmas terek, zöldfelületek stb., ezek fejlesztése kialakítása ismét nyüzsgővé, élettel telivé teheti a térséget. A közösségi terek a hozzájuk kapcsolódó közösségi programokkal együtt biztosíthatják, hogy a települések lakossága újra aktívan részt vegyen a közösségi életben, erősödjenek a társadalmi kapcsolatok, otthonosan érezzék magukat a településen. Mindez hozzájárul a lakosság lakókörnyezetével szembeni megelégedettségéhez, nem utolsó sorban igényszintjének növekedéséhez, mellyel csökkenti az elvándorlást is a településekről.

A vonzó települési környezet akkor tudja betölteni attraktív szerepét, ha az ott élők a helyben igénybe nem vehető szolgáltatásokhoz könnyedén hozzájuthatnak. A térségben a főközlekedési útvonalak közelségének ellenére alapvető probléma az elérhetőség, elsősorban a járáson belüli, valamint a környező központok irányába történő elérhetőség. Mindezek miatt az elérhetőség javítása elengedhetetlen társadalmi és gazdasági szempontból, hiszen a járásközpont (Füzesabony) és megyeszékhely (Eger) különböző szolgáltatásainak elérhetősége a lakosság számára fontos, a környező turisztikai attrakciókhoz (Tisza-tó, Eger és környéke) való felfűződés pedig a térség gazdasági potenciálját erősítheti. Mindez hozzájárul az itt élők életminőségének javításához, és közvetetten egy vonzó, élhető térség turizmus- és gazdaságfejlesztéséhez is.

Az 1. stratégiai célt három részcélon keresztül érhetjük el, melyek az alábbiakban kerülnek bemutatásra:

1.1. Részcél: A társadalmi összefogás, az együttműködések erősítése

A vidék megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy tevékeny közösségek támogassák a helyi célok megvalósítását. A térségben jelenleg gyenge a közösségi élet, e miatt jellemző az egyes generációk szétszakadása, a fiatalok elvándorlása, a társadalmi elszigetelődés. A települések lakóiból álló civil szerveződések, kezdeményezések segítséget tudnak nyújtani abban, hogy a helyi igényeknek megfelelő módon fejlődjön az adott település és részt is tudnak vállalni a célok megvalósításában. Nemcsak a mezőgazdasági termelés fenntartásához, de a helyi, falusi közösségek továbbéléséhez is szükséges az utánpótlás, a fiatalok bevonása, részvétele azok tevékenységében. A falusi közösségek, egyesületek között viszonylag kis számban vannak tisztán ifjúsági közösségek. A már működő közösségek továbbélése miatt azok tevékenységében, vezetésében szükséges az utánpótlás, a

91

1. Stratégiai cél: Vonzó települési környezet kialakítása


fiatalok bevonása. Az élénk közösségi élet elengedhetetlen ahhoz is, hogy a település lakói jól érezzék magukat a saját falujukban, hogy meg tudják őrizni a helyi értékeiket, kultúrájukat és ezen keresztül a saját jövőjüket. Hosszú távon akár a településeken belüli, akár a települések közötti együttműködések megerősítésével csökken a fiatal generáció elvándorlási kényszere, mellyel mérséklődik a térség elöregedésének folyamata is.

1.2. Részcél: A térségben elérhető szolgáltatások bővítése

Az életminőséget, a lakosságnak a településsel szembeni megelégedettségét alapvetően befolyásolja az elérhető szolgáltatások köre és minősége. A vidéki kisebb településeken általában méretgazdasági és fenntarthatósági okokból nem lehet úgy megszervezni valamennyi szolgáltatás típust, hogy az helyben elérhető legyen, de a szolgáltatásokhoz való rugalmas hozzáféréssel kompenzálható a távolság okozta kényelmetlenség. A helyben nem elérhető közszolgáltatások megszervezhetők több kisebb település összefogásával a méretgazdaságosság elve alapján, vagy igénybe vehető a térséget kiszolgáló központi településen, településeken is. A vizsgált településeken mindkét forma működik, egyes szolgáltatások azonban így is korlátozottan érhetők el.

Az öt települést vizsgálva a helyzetfeltárás alapján megállapítható, hogy a helyben elérhető szociális szolgáltatások közül bentlakásos idősotthon csak Mezőszemerén található, ahol a férőhelyek kihasználtsága maximális. Nappali idősellátás a vizsgált települések közül Egerfarmoson, valamint a járásszékhelyen, Füzesabonyban található, ahol a kihasználtság közel 100%-os. A demográfiai statisztikák alapján a településekre jellemző az elöregedés, ezért a térségben jelenleg rendelkezésre álló kapacitások az idősellátás terén kevésnek bizonyulnak. Ezért a jövőben igény jelentkezhet az időskorú lakosság ellátási formáinak és kapacitásának bővítésére. Ennek eredményeként bővül a helyben elérhető szociális szolgáltatások köre, mely nagymértékben elősegíti a társadalom idős tagjainak társadalmi, gazdasági, kulturális, jóléti helyzetének javítását, megakadályozza annak további romlását.

A szolgáltatások terén több településen (különösen Egerfarmos, Mezőtárkány, Mezőszemere) is alapvető problémaként merül fel a térségi közösségi közlekedés menetrendjének nem megfelelő összehangolása. A járatok száma ugyan megfelelő a településeken, viszont a települések között napi szinten egyenlőtlenül oszlanak meg. Míg a reggeli és kora délutáni-délutáni időszakban sűrűn követik egymást, addig délelőtt és az esti órákban ritkák a járatok, ami megnehezíti a lakosság szolgáltatásokhoz való hozzáférése mellett az oktatási-képzési rendszerből, valamint munkahelyekről haza utazók életkörülményeit. A közösségi közlekedés menetrendjének harmonizációjával javul a települések és a járásközpont (Füzesabony) különböző szolgáltatásainak elérhetősége a lakosság számára, rugalmasabbá és mobilisabbá válik a munkavállalás és nem utolsósorban elősegíti a környező turisztikai attrakciókból (Tisza-tó, Eger és környéke, Mezőkövesd) a települések elérhetőségét is. Mindez hozzájárul az itt élők életminőségének javításához, egy olyan vonzó települési környezet kialakításához, ahol a szolgáltatások és munkahelyek könnyen elérhetők, és így helyben maradásra ösztönzik a lakosságot.

1.3. Részcél: Élhetőbb települések megteremtése

92


A lakosság számára kedvező életkörülmények, pihenési, szórakozási lehetőségek, a rendezett településkép meghatározóak a települések fejlettsége, élhetősége szempontjából. Zöldfelületek tekintetében a települések kiváló adottságokkal rendelkeznek, ezzel szemben a kiépítetlen utak és közterek hossza járási szinten elérte a 725 km-t, az öt település mindegyikén jelentős a kiépítetlen szakaszok hossza.

A települési úthálózat kiépítetlensége, illetve elsősorban az alacsonyabb rendű utak rossz minősége miatt alapvető probléma a térség nem megfelelő elérhetősége, ami megnehezíti a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. A térségen belüli elérhetőséget biztosító infrastrukturális feltételek javítása elősegíti a járáson belüli, valamint a járásközponti szolgáltatások, munkahelyek gyorsabb elérését a lakosság számára, továbbá elősegíti a térségnek a környező turisztikai attrakciókhoz (Tisza-tó, Eger és környéke, Mezőkövesd) való felfűződését. A jobb elérhetőség nemcsak a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést eredményezi, hanem a lakosság mobilitás hajlandóságát is növeli. Mindez hozzájárul az itt élők életminőségének javításához, és közvetetten egy vonzó, élhető térség turizmus- és gazdaságfejlesztéséhez is.

Kiemelten fontos feladata a jövőben az öt településnek különböző településfejlesztési akciók keretében a közösségi terek, zöldfelületek, sportolásra alkalmas terek kialakítása, programok szervezése. Ezzel biztosítani lehet egy olyan vonzó települési környezet kialakítását az egyes településeken és a térségben, mely a kapcsolódó programokkal, együttműködésekkel együtt nagymértékben hozzájárul a közösségi élet erősödéséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez, ezáltal növelve a lakosság lakókörnyezetével szembeni megelégedettségét, mellyel csökken az elvándorlás is a településekről és a térség akár az újonnan betelepedők számára is vonzóvá válik.

46. táblázat: Az 1. stratégiai fejlesztési cél indikátorai

Indikátor megnevezése

Típus M.e. AdatforrásBeszámolás gyakorisága

Bázisérték Cél

Települések vándorlási

egyenlege utolsó 3 év átlagában

Hatás ‰ KSH TSTAR évente

Besenyőtelek: -4,39

Dormánd:-6,89

Egerfarmos:-2,34

Mezőszemere:-5,12

Mezőtárkány:-1,61

(2011-2013)

minden településen:

0(2020-2022)

93




Bázisérték Cél

Lakossági elégedettség a

térségi közösségi közlekedéssel kapcsolatban



időszak végén

n.a.(2015)

20 % pont növekedés


közösségi élettel kapcsolatban



időszak végén

n.a.(2015)



településképpel kapcsolatban



időszak végén

n.a.(2015)


Településkép szépítő

programokba bevont lakosság

Eredmény főönkormányzati

adatszolgáltatásévente

n.a (2015)

településenként évente 100 lakos

(2020)Közösségfejlesztő programok száma

évente az 5 településen

Output dbönkormányzatok adatszolgáltatása

éventen.a.

(2015)50 %

növekedés

A fejlesztés révén létrejövő új

szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti

alapellátások száma

Output db

TOP indikátor definíciós lap alapján, ked-vezményezett

évente0

(2015)5

(2020)

A felújított vagy korszerűsített

utak teljes hosszaOutput km

TOP indikátor definíciós lap alapján, ked-vezményezett

évente0

(2015)22

(2020)

Települési igény alapján

módosított járatok száma

Output db

önkormányzatok és közösségi közlekedési szervezet

adatszolgáltatása

évente0

(2015)10

(2020)

94




Bázisérték Cél

Megújított közösségi terek

nagyságaOutput ha

önkormányatok adatszolgáltatása

éventen.a.

(2015)

20 % növekedés

(2020)Önkormányzatok

egyházakkal és térségi civil

szervezetekkel való tervszerű

együttműködéseinek száma

Output dbönkormányatok

adatszolgáltatásaévente

n.a.(2015)

településenként 3 területen

különböző szervezetekke

l(2020)

Helyi lakosságot megszólító közösségi

programok száma

Output dbönkormányatok

adatszolgáltatásaévente

n.a.(2015)

településenként 8 program

évente(2020)


Az öt település közlekedés-földrajzi helyzete kiemelkedően kedvező, továbbá turisztikai célterületek is viszonylagos közelségben találhatók, mégse tudott gazdasága az utóbbi évtizedekben dinamizálódni, a befektetések elkerülték a térséget. A térségben nem voltak kiemelkedő ipari hagyományok, a gazdaság fő potenciálja a mezőgazdaság, a turisztikai centrumok közelsége, illetve az autópályából eredő logisztikai előnyök kihasználása lehet. Sajnos a térségben magas a képzetlen munkaerő aránya, így nem jelent komoly telepítő tényezőt a befektetések számára. Mindezekből adódóan a gazdaságot stabilizálni, diverzifikálni elsősorban a gyengeségek felszámolásával, a lehetőségek kihasználásával lehetséges.

A gazdaságfejlesztés kulcsa a térségben a belső erőforrások mobilizálása, továbbfejlesztése lehet, illetve a kedvező fekvésből, elérhetőségből származó előnyök kihasználása. A térségben a mezőgazdaság rendelkezik hagyományokkal és viszonylag kedvező adottságokkal, sajnos ezen a területen a háztáji gazdálkodás az utóbbi évtizedekben erősen háttérbe szorult. Ez nemcsak a családok megélhetési formáját szűkíti, de a mezőgazdasági termelés se diverzifikálódik, a termékek is alacsony feldolgozottsági szinten hagyják el a térséget, ami csökkenti az ágazat jövedelemtermelő képességét. Hiányos a térségi együttműködésen alapuló gazdálkodás, és nem épült ki a térségi hagyományokra jellemző élelmiszer feldolgozás, azaz nincsenek kihasználva a térségi agrárpotenciálban rejlő lehetőségek. A stratégiai cél ezen gyengeségek felszámolását tűzte ki, amely keretében megerősödnek a családi és/vagy háztáji gazdálkodók, összehangolt termelésre alapozva megjelennek a helyi termékek értékesítését és helyi feldolgozását végző kisebb élelmiszeripari

95

2. Stratégiai cél: Gazdasági stabilitás megteremtése


vállalkozások, a helyi feldolgozott termékekből helyi márkanév alatt regionális, országos ismeretségű termékek lesznek, amelyek a gasztroturizmus erősödését meglovagolva megalapozzák a térség bekapcsolódását a közeli turizmusba (Tisza-tó, Eger). Mindezen megerősödött agrárfejlesztések többlet jövedelmet eredményeznek a településeken, valamint a munkalehetőségek bővülését eredményezik.

A versenyképesség növelésében további beavatkozási irány lehet az együttműködésben rejlő potenciál kihasználása is. A vállakozások együttműködése, a mezőgazdasági szereplők közötti összefogás, a beszerzések, termelési folyamatok összehangolásával kölcsönös előnyök elérésének ösztönzése hatékonyabb termelést és értékesítést, növekvő versenyképességet eredményezhetnek. Az együttműködések, marketing eszközök, korszerű infrastrukturális háttér kialakítása és egyéb beavatkozások kiegészülnek a vállalkozások tevékenységét támogató szolgáltatások elérhetőségével. A cél a térségre irányuló figyelem felkeltetésével a befektetni szándékozók körét is el kívánja érni, ami a gazdasági szerkezet diverzifikálásán túl a potenciális együttműködések körét, azok mélységét is bővíti.

A térség továbbá számos értékkel rendelkezik, viszont ezek helyi ismerete, felismerése, feltérképezése nélkül nem valósítható meg a turizmus dinamizálása. A településen számos olyan természeti, kulturális érték van, amelyek egyenként nem képviselnek jelentős vonzerőt, de együttes bemutatásuk, programba szervezésük, új elemekkel történő kiegészítésük révén már képesek megszólítani a környező turisztikai térségbe érkező turistákat. A cél keretében megvalósul ezen értékek összefogása, turisztikai értékké formálása és megfelelő szintű promótálása a környező turisztikai centrumok irányába, kihasználva a Tisza-tó, Eger és Mezőkövesd közelségét. A turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása, a programokkal történő kapcsolódás a turisztikai centrumokhoz elősegíti, hogy a térségben kiegészítő jövedelem képződjön, ezáltal munkahelyek teremtődnek, sokoldalúbbá és stabilabbá válik a helyi gazdaság.

A 2. stratégiai cél megvalósítása két részcélon keresztül történik:

2.1. Részcél: A mezőgazdaságban rejlő potenciál jobb kihasználása

A térség gazdasági versenyképességének alapja lehet a hagyományokra épülő mezőgazdasági termelés. Alapvető problémaként merült fel, hogy nincsenek kellően feltérképezve és kihasználva a térség mezőgazdaságában rejlő lehetőségek. Eltűnőben van a háztáji gazdálkodás, a hagyományokra épülő mezőgazdasági termelés, nincsenek meg a megtermelt termékek értékesítési csatornái és hiányzik a mezőgazdasági termelésre alapozott feldolgozóipar is. A gazdasági stabilitás egyik célja a háztáji gazdálkodás jelentőségének fokozása a településeken annak érdekében, hogy a globális tömegtermékek helyett ismét a helyben megtermelt zöldség, gyümölcs, tojás, tej és hús stb. részesüljön előnyben. Ennek feltételeit teremthetik meg a félig önellátó háztáji gazdaságok, amelyek működését a jövőben még inkább ösztönözni, segíteni kell. Az egyik legfontosabb cél, hogy a háztáji gazdaságokban megtermelt élelmiszerekkel, mezőgazdasági termékekkel a gazdaságokat működtető családok élelmiszer-önellátását biztosítani lehessen, illetve a megtermelt felesleget helyben

96


értékesíteni lehessen. Emellett a háztáji gazdálkodási forma - kiegészülve különböző agro-szociális gazdasági modellekkel - közösségformáló erő lehet a falvakban, segítve a helyi élelmiszerellátást.

A térség viszonylag kedvező talajadottságokkal rendelkezik, melyre alapozva diverzifikálni lehetséges a hagyományokra épülő mezőgazdasági termelést. Szélesebb kínálattal a település elérheti, hogy „több lábon állva” kevésbé legyen kiszolgáltatva a célpiacai változásának. Cél, hogy a térségben biztosítani lehessen új termesztési, feldolgozási és tárolási technológiák alkalmazását, annak érdekében, hogy a helyben megtermelt termékek megtermelésével és magasabb szintű feldolgozásával gazdaságilag versenyképesebbé válhasson a térség. A cél eléréséhez a eldolgozáson kívül a megfelelő értékesítési csatornákat, a saját márka kialakítását is fejleszteni szükséges. A javuló termelési, feldolgozási és értékesítési lehetőségek munkahelyeket teremtenek, a képzetlen rétegek számára is könnyebben lehetővé teszik a munkához jutást, valamint a helyi termékek kialakítása elősegíti a turisztikai centrumokra való felfűződést is.

2.2. Részcél: A turizmus fogadófeltételeinek javítása

A térség gazdasági stabilitásának egyik lehetősége a jövőben a turizmus fogadófeltételeinek javítása. Jellemzően a vendégek igen kevés vendégéjszakát töltenek el a térségben. Jelen állapot szerint a térségben csak Dormándon és Mezőszemerén található szálláshely, de azok kihasználtsága sem megfelelő. Mindez az idegenforgalom komoly problémáira, elsősorban a marketing és koordináció, valamint az eladható turisztikai termékek hiányára utal, illetve felveti a térségi összefogás minőségének kérdését is. A térségben eltöltött idő növekedését hátráltatja a térségi összefogáson, együttműködésen alapuló turisztikai programok kínálatának hiánya. A lakossági vélemények alapján is kitűnik, hogy a helyi értékek, amelyek hordoznak turisztikai potenciált, nincsenek azonosítva, nem tekinti a lakosság érdeklődésre számot tartó értéknek.

A cél a fentiek alapján lehetővé kívánja tenni, hogy a térség rácsatlakozzon a környező turisztikai centrumokra, az oda érkező turistáknak alternatív programokat kínáljon. Erre jó lehetőséget kínál a fürdőzést, kerékpározást, természetközeli turisztikai irányt képviselő Tisza-tó, valamint a kulturális, természetközeli és gasztroturizmust kínáló Eger és Bükk térsége, valamint a kulturális és fürdőturizmus irányát képviselő Mezőkövesd közelsége. A térségnek azokat a turisztikai értékeket kell kialakítania, ami helyi erőforrásokra épül és kiegészítő program jelleggel meg tudja szólítani a környék turistáit. Az 5 településnek elsősorban a mezőgazdasági termékek magas szintű feldogozásában és az előállított helyi élelmiszerek vonatkozásában a gasztroturizmus irányában, továbbá a falusi turizmus és a természetközeli kerékpáros, vadász-és horgászturizmus irányában van elsősorban lehetősége és adottsága alternatív programkínálatot létehozni. A kerékpáros közlekedési feltételek kialakításával nemcsak a települések közötti kapcsolatok erősödnek, hanem az országos jelentőségű turisztikai desztinációk felőli elérhetőség is megoldódik.

A turisztikai elemeket csak összefüggésében, komplex programokba szervezetten lehet úgy megjeleníteni, hogy azok a térségbe vonzzák a turistákat. A cél ennek érdekében fókuszál a térségi turisztikai együttműködésre, a turisztikai márkaképzésre, a megfelelő marketing kiépítésére, amelyek eladhatóvá teszik a térséget a kijelölt irányokban.

97


Amennyiben a fenti, termékfejlesztésen, együttműködésen, márkaképzésen és marketingen alapuló fejlesztési irányok megvalósulnak, ez a térség ismertségét, egyúttal a térségbe érkező látogatók számát is növeli, amely együtt jár a magasabb költési hajlandósággal és a turizmusból származó jövedelem növekedésével. Ennek továbbgyűrűző hatása lesz a helyi gazdaságra, hiszen az eladható termékek (pl. helyi feldolgozott élelmiszerek, programok, természetközeli szórakozás stb.) előállításába bekapcsolódók számára is többletjövedelmet és munkahelyeket jelent. Mindennek alapfeltétele egy térségi összefogás, a kínálati elemek összehangolása, egy hatékony desztináció-menedzsment működtetése.

47. táblázat: A 2. Stratégiai fejlesztési cél indikátorai


Típus M.e. Adatforrás

Beszámolás

gyakorisága

Bázisérték Cél



Hatás %

KSH népszámlálási

adatbázis: foglalkoztatotta

k száma / 15-59 éves korú lakosság száma

egy alkalommal, következő népszám-láláskor

Besenyőtelek: 55%

Dormánd: 53%

Egerfarmos: 50%

Mezőszemere: 49%

Mezőtárkány: 45%

(2011)

minden településen


(2021)

5 település idegenforgalmi adó bevétele

Hatás millió Ft KSH évente0

(2011)1

(2020)

5 település helyi iparűzési adó

bevételeHatás millió Ft KSH évente

63,3(2011)

150(2020)

Mezőgazdaságban (rész- és teljes munkaidőben)

foglalkoztatottak száma

Eredmény fő

Nemzeti Foglalkoztatási

Szolgálat éventen.a.

(2015)20 %

növekedés

Háztáji mezőgazdasági

termelési módokba

újonnan bevont lakosok száma

Eredmény fő

Önkormányzatok adatszolgáltatása

, Falugazdász bevonásával

éventen.a.

(2015)

településenként 50 fő

(2020)

98




Bázisérték Cél

A TDM szervezet által a desztináció

turisztikai szolgáltatói közül

bevont szolgáltatók

száma

Eredmény dbönkormányzati

adatszolgáltatásévente

0(2015)

10(2020)

Turisztikai vonzerők látogató

száma az 5 településen

Eredmény fő

TDM szervezet adatszolgáltatása alapján (bevont

szervezetek részvételével)

évente0

(2015)

évi 1.000 fő(2018)

évi 3.000 fő(2020)

Feldolgozott és márkával ellátott

helyi élelmiszeripari termék száma

Eredmény dbÖnkormányzati adatszolgáltatás

évente0

(2015)6

(2020)

Új turisztikai szolgáltatások

számaOutput db



évente0

(2015)10

(2020)

Térségiprogramkínálat (rendezvények

száma)

Output db



évente0

(2015)évi 10(2020)


A települések statisztikai mutatóiból, valamint a workshopokon elhangzottak alapján megállapítható, hogy a munkanélküliség aránya hasonlóan magas az egyes települések esetében. A munkanélküliek között kiemelkedő a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya. A foglalkoztatottak aránya mind az öt település esetében alulmúlja a járásszékhely (Füzesabony) értékeit, különösen nagy a lemaradása Mezőszemerének és Mezőtárkánynak. Az alacsony foglalkoztatás hátterében a lakosság igen alacsony képzettségi szintje, ezáltal a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az ezzel párosuló alacsony munkavállalási hajlandóság áll. A foglalkoztatottság növelése céljából legfontosabb feladat többek között a fiatalok bevonása a

99

3. Stratégiai cél: Települések foglalkoztatottságának növelése


munkaerő piaci viszonyoknak megfelelő képzésbe, oktatásba, a munka világába történő beilleszkedés érdekében szükség van a fiatalok számára pályaorientációs segítségnyújtásra, valamint különböző szemléletformáló programok szervezésével a munkavállalási hajlandóság növelésére. A térségben biztosítani szükséges a közeli munkahelyek megteremtését, mely segít megtartani a helyi lakosságot, és jelentős szerepet tölt be a helyi közösség fenntartásában is.A 3. stratégiai cél két részcélon keresztül valósul meg:

3.1. Részcél: A lakosság képzettségi színvonalának növelése

A településeknek megtartott workshopokon egyértelműen kirajzolódott, hogy nagy problémát jelent az, hogy a lakosság döntő többsége nem lát perspektívát a továbbtanulásban. Mivel az iskoláskorú gyerekek szülei jórészt nem rendelkeznek szakképzettséggel, valamint közép- és felsőfokú végzettséggel, ezért a gyerekeiket sem motiválják, ösztönzik a továbbtanulásra. Ennek hatására a térségben a képzettségi színvonal igen alacsony, nagy a hiány a szakképzett munkavállalók terén és magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya. Mindezek kiküszöbölésére a térségben pályaorientációs segítségnyújtásra van szükség, mely tulajdonképpen egy életpálya-terv kidolgozását segíti elő, annak érdekében, hogy az egyén saját maga megismerésén keresztül minél jobban be tudjon illeszkedni a munka világába.A cél keretében a képzetségi színvonalat a térségi munkaerőigényhez igazodóan szükséges fejleszteni, hiszen ez tudja helyben maradásra késztetni a képzést sikeresen elvégző lakosságot. Ebben kiemelkedő szerepe van a térség oktatási-képzési intézményeinek, amelyek a széles körű képzési portfóliójukból célzott képzési struktúrát tudnak biztosítani a képzésben részt venni hajlandók számára. Ugyancsak fontos szerepük van az önkormányzatoknak, akik a területükön és a járásban, járásközpontban működő vállalkozásokkal és a munkaügyi központtal egyeztetve beazonosítják a képzési igényeket, a párhuzamosságok kiszűrése érdekében egymással és a járásközponttal is egyezetnek és koordinálják a lakosság képzésbe történő bevonásának munkáit, ösztönző programjait. Ugyancsak fontos szerepük van a térségi vállalkozásoknak is, akik részt vesznek a képzett munkaerő foglalkoztatásában, akár már a képzés ideje alatti gyakorlat biztosításában.A cél eredményeképpen a lakosság képzettségi szintje javul, a településeken fellelhető hiányszakmák (pl. víz- gáz- fűtésszerelő, kőműves, asztalos) száma csökken, és így versenyképes tudással rendelkezve a lakosság foglalkoztatottsági szintje is javul.

3.2. Részcél: Munkavállalási hajlandóság növelése

A vizsgált öt településen igen magas a legfeljebb általános végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya. A magas munkanélküliség a térségben egyrészt arra vezethető vissza, hogy a lakosság munkavállalási hajlandósága nagyon alacsony, ezt a workshopon elhangzott lakossági és vállalkozói észrevételek is alátámasztották. Ha a passzív ellátások sora egymásra épülve éveken keresztül váltja egymást (mint pl. Magyarországon a munkanélküli járadék, a munkanélküli segély, a jövedelempótló támogatás, majd az aktív korú munkanélküliek rendszeres szociális segélye), akkor egy passzív habitus alakul ki az emberekben, mely a személy és munkavállalási igényének folyamatos leépülésével, munkavállalói készségének, képességének fokozatos elvesztésével jár együtt. A

100


munkanélküli észre sem veszi, hogy a csökkenő jövedelem miatt olyan mértékű a leépülése, hogy a rendszerből, ha akarna, sem tud kilépni a saját erejéből. A munka világába történő újbóli beilleszkedést különböző szemléletformáló programok szervezésével, életpálya modellek kifejlesztésével lehet segíteni, ösztönözni, annak érdekében, hogy képessé váljon a térség munkanélküli lakossága arra, hogy maguk tegyenek sorsuk jobbra fordulásáért, valamint azért, hogy a számukra legmegfelelőbb munkát megtalálják. Hosszú távon mindezek megvalósulásával, csökken a munkanélküliek száma, ezáltal nő a települések foglalkoztatottsága.

48. táblázat: A 3. stratégiai fejlesztési cél indikátoraiIndikátor

megnevezéseTípusa M.e. Adatforrás

Beszámolás gyakorisága

Bázisérték Cél



Hatás %

KSH népszámlálási

adatbázis: foglalkoztatottak

száma/15-59 éves korú

lakosság száma

egy alkalommal, következő

népszámláláskor

Besenyőtelek: 55%

Dormánd: 53%Egerfarmos:

50%Mezőszemere:

49%Mezőtárkány:

45%(2011)

minden települése

n 5 % pont

növekedés(2021)

Max. 8 osztály általános iskolai

végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma az 5 településen

Hatás fő HMKH FJH FO évente281

(2015.09. hó)

180(2020.09.

hó)

Képzéseket eredményesen elvégzők száma

Eredmény

főönkormányzatok adatszolgáltatása

évente0

(2015)100

(2020)

Felnőttképzésben résztvevők száma

Output főönkormányzatok adatszolgáltatása

évente0

(2015)150

(2020)

Helyi társadalmi akciókban

résztvevők számaOutput fő

önkormányzatok adatszolgáltatása

évente0

(2015)400

(2020)


101


GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM

OPERATÍV PROGRAMRÉSZ

102


III. OPERATÍV PROGRAM

A gazdaságfejlesztési program operatív munkarésze szolgál a stratégia megvalósítását segítő dokumentumként, hisz a stratégiában kijelölt stratégiai célok és részcélok megvalósítása az operatív programrészben kijelölt prioritásokon és intézkedéseken keresztül valósulhat meg. Az egyes prioritások és intézkedések bemutatása után, megvalósítandó projektjavaslatokat is megfogalmazunk, illetve – ahol erre létezik jó példa – megtörténik a jó gyakorlatok bemutatása is.

I. Prioritás: Összetartó helyi társadalom

Egy-egy település társadalmi ereje a helyi lakosok közötti kapcsolatokban, a civil társadalom önszerveződésében, a közösségi élet volumenében mutatkozik meg leginkább. A kisebb települések társadalmi stabilitását, a demográfiai trendek alakulását a közösségi és generációk közti kapcsolatok, valamint a településhez, mint szülőföldhöz való viszonyok alapvetően befolyásolják. A vizsgált 5 településen a demográfiai trendek (természetes fogyás, jelentős elvándorlás) erodálódó társadalmi folyamatokat mutatnak, amelyek ellen a helyben megélhetés javításával, valamint a megfelelő életterek és közösségi élet kialakításával lehet küzdeni. Jelen prioritás a helyi társadalom összetartását, a közösségi kapcsolatokat kívánja erősíteni, mellyel növelhető az egyének, főleg a mobilitásra hajlamosabb fiatalabb generációk társadalmi beágyazódása, ez vélhetően csökkenti az elvándorlás kényszerét. Ha a település lakói, kortól, végzettségtől, társadalmi státusztól függetlenül hasznosnak érzik magukat, aktívan és eredményesen vesznek részt a közösség életében, akkor otthon érzik magukat a településen, nem akarnak elköltözni, a közösség formáló ereje által növekszik az igényszint a saját és települési környezet iránt.A prioritás mindezért kiemelt figyelmet fordít a lakosság közötti kapcsolatok erősítésére, különösen a generációk közötti együttműködések ösztönzésére. Olyan programokat, együttműködéseket támogat, amelyek segítenek azonosítani a generációk eltérő igényeit és lehetőségeit, összehangolják azokat közös értékek, illetve kölcsönös előnyök mentén. Ugyancsak fontos eleme a lakosság helyi identitás tudatának erősítése, amely segít megismerni, elsajátítani a helyi hagyományokat, értékeket, ezáltal erősítve a helyi kötődést. Ezen kezdeményezések akkor lesznek sikeresek, ha aktívan bevonják a helyi lakosságot nemcsak a megvalósításba, hanem a közösségformáló programok megtervezésébe is.A prioritás eredményeként javul az együttműködés a településeken belül és a települések között, ami egyúttal a társadalom egymás iránti toleranciáját és összetartozását is erősíti.Az I. prioritás két intézkedést foglal magában:

I.1. Intergenerációs tevékenységek szervezése

A lakosság jelzése alapján az idősebb és fiatalabb generációk egyre inkább eltávolodnak egymástól, amiben komoly szerepe van az eltérő életstílusnak és életvitelnek. A fiatalok más településeken történő tanulása, majd munkavállalása a települési kötődés, párhuzamosan a közösséghez tartozás lazulásához vezetve növeli az elidegenedés esélyét a településen töltött idő, illetve a közösségi életben való aktivitás mérséklődésével párhuzamosan. Ennek hatására a klasszikusan „helyben

103


maradó” idősebb korosztály és a fiatalabb generáció között értelmezési különbségek alakulnak ki, egymás problémáira egyre kevésbé reagálnak, eltűnőben van a generációk közti együttműködés.Az intézkedés célja, hogy mintegy szemléletformáló-közösségépítő program keretében megadja a különböző generációk együttműködésének, egymásra találásának lehetőségét. A tervezett programok arra szolgálnak, hogy bemutassák a különböző generációk egymást kiegészítő tevékenységeiben rejlő lehetőségeit, amivel ráadásul jelentős költségmegtakarítás érhető el. Ezek kiterjedhetnek a ház körüli teendőkre, gyermekek felügyeletére az idősek részéről, míg a fiatalabb generáció többek között a bevásárlás, mindennapi ügyek intézésében nyújthat hathatós segítséget. Hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján az intergenerációs tevékenységek kiváló egészségmegőrző hatással vannak az abban résztvevő idősebb generációra. A rendszeresen „foglalkoztatott”, mindennapi feladatokba bevont, különösen a fiatalokkal foglalkozó, gyermekekre felügyelő idősebb emberek a megfigyelések alapján tovább tudják ellátni magukat, hosszabb távon vesznek részt aktívan a család, illetve a közösség életében, ezzel a generációk összetartozását és a helyi kötődést is erősítik. A gyermekek felügyelete különösen az oktatási-nevelési intézmények nyitvatartási idején túlmenően biztosít lehetőséget a gyermekek biztonságos felügyeletéhez, amivel tehermentesíthetőek a szülők, így a program a munkavállalást is elősegíti az akadályként jelentkező gyermekelhelyezés megoldásával (pl. műszakos munkarend esetében).

Az intézkedés összekötődik az I.2. Helyi identitástudat erősítését célzó programokkal, a közösségépítő programok kiterjedhetnek a térségi-települési hagyományok átadására (ételek, munkafolyamatok, néphagyományok, szokások, stb.).

Az intézkedés keretében javasolt projektek: gyermekfelügyelet megoldása az idősebbek bevonásával, idősebb generáció tudásátadása a fiatalabb generáció számára.

Projekt címe: Gyermekfelügyelet megoldása az idősebbek bevonásával

A projekt tartalma

A projekt célja, hogy biztosítsa a gyermekek felügyeletének kereteit az oktatási-nevelési intézmények által nem lefedett időszakokban és ezen korosztályokra (különösen az 5 hónapos-3 éves kor közti gyermekek egész napos gyermekekre) vonatkozóan. A nyugdíjas korúak önkéntes szerveződésén alapuló közösségi programjai keretében az aktív, társadalmi szerepvállalásra kész idősek bevonhatóak a gyermekek felügyeletébe. Az idősek által biztosított felügyelet időben rugalmas, így könnyen kapcsolódhat a műszakos munkafolyamatokhoz, közösségi közlekedési menetrendhez, ezzel is segítve-ösztönözve a szülők munkavállalását. A projekt így egyszerre szolgálja a gyermekek felügyeletének megoldását és a szülők munkavállalási problémáinak kezelését, valamint az idősebb generáció kapacitásainak felhasználását.A projekt kapcsolódik az idősebb generáció tudásátadásához, illetve a V.3. Szemléletformáló programok bevezetése – munkavállalási hajlandóság növelése intézkedéshez.

Javasolt projektelemek

5 hónapos-3 éves kor közti gyermekek egész napos felügyelete, óvodás és általános iskolás korú gyermekek felügyelete a nevelési-oktatási intézmények működési idején

104


kívül reggel 8 óráig, illetve zárási idő után, a gyermekek étkeztetése.Az önkormányzat egyfajta összekötő-koordináló szerepet tölt be, biztosítja a felügyelet fizikai kereteit (épület, ellátás, stb.).

Projektgazda Települési önkormányzatok, nyugdíjas klubok

CélcsoportA települések lakossága, kiemelten a gyermekekkel rendelkező családok és az idősebb korosztály

Projekt címe: Idősebb generáció tudásátadása a fiatalabb generáció számára

A projekt tartalma

Az idősebb és fiatalabb generációk eltávolodásával a korábbi generációk által összegyűjtött hasznos tudás, tapasztalat egyre kevésbé öröklődik át. A program célja az értékek és tudás átadásával történő megőrzése, az értékteremtés biztosítása. Ennek érdekében az idősebb és fiatalabb generáció közti együttműködés teszi lehetővé a tudásátadás és –átvétel különböző formáit. A fiatalok és idősebbek tapasztalatcseréje során mindkét célcsoport profitál, erősödnek a generációkat átfogó szociális kapcsolatok.A projekt összekapcsolódik az I.2. Helyi identitástudat erősítése célzott programokkal című intézkedéssel.


Az önkormányzat egy koordinátor szervezetet jelöl ki a helyi civil szervezetek közül a projekt szervezése, lebonyolítása érdekében. A civil szervezetek, egyházak bevonása közösségépítő szerepük, közösségi programok szervezésében való tapasztalataik bevonása érdekében is jelentősen hozzájárul a projekt eredményességéhez.A szervezet internetes keresés (javasolt kereső szavak: intergenerációs együttműködés, idős generáció tudásátadása, generációk közti kapcsolatépítés) áttekintése során gyűjti össze a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, majd ezeket bemutatja a lakosság számára. A bemutató célja egyrészt a lakosság figyelmének felkeltése az intergenerációs tevékenységek előnyeire a megfelelő példákon keresztül, másrészt az együttgondolkodás-együtttervezés szemléletében a megvalósítandó tevékenységek kidolgozása érdekében. A tevékenységek ily módon keretbe foglalása a tapasztalatok alapján növeli a lakossági részvételt.

A megvalósított tevékenységek fizikai kereteit az önkormányzat biztosítja (épület, szükséges infrastrukturális elemek, eszközök), azok szervezését (programestek, kulturális napok, hétvégi-délutáni foglalkozások, szakkörök, klubok) és lebonyolítását a kijelölt szervezet végzi. A programok szervezése során fontos a térségi szerveződés, az érintett településeken hasonló tevékenységet folytató szerveződések közös programjainak szervezése is.A tevékenységek között szerepelhetnek a népi hagyományok és mesterségek gyakorlati megismertetésétől kezdve („learning by doing”) a ház körüli teendőkön át a termelési hagyományig, érintve a térség kulturális hagyományait: néptánc, gasztronómia, termelési hagyományok, népi mesterségek, helyi szokások.

Projektgazda Települési önkormányzat, civil szféra, egyházak

Célcsoport A település teljes lakossága

105


I.2. Helyi identitástudat erősítése célzott programokkal

A térségben a gazdasági hátrányok súlyos társadalmi problémákkal párosulnak, melyek megoldása nem képzelhető el kizárólag az infrastrukturális fejlesztések megvalósításával. Azon alapvető problémák közül, melyek a térség társadalmi hanyatlását előidézik, jellemző a térség elöregedése, a térségben élő idős emberek arányának növekedése a teljes lakosságszámhoz viszonyítva. Az elvándorlás igen jelentősen hat a társadalom elöregedésére, hiszen a fiatalok lakóhely változtatásával növekszik az időskorúak aránya a lakónépességen belül. Ez a folyamat az önkormányzatok tudatos fejlesztő munkájával csökkenthető, megakadályozható, hiszen az alapvető probléma az, hogy a térségben élők helyi identitástudata gyenge. A települési identitás a helyi lakosság kötődését, viszonyát jelenti a lakóhelyhez, lakókörnyezethez, ami nagymértékben meghatározhatja az egyes településfejlesztési beavatkozások sikerét, éppen ezért megismerése és figyelembe vétele nem nélkülözhető a területi tervezés folyamataiból. A települési identitás egyaránt jelentkezhet egyéni és közösségi szinten, ám e két megközelítés átfed, sőt egymásra visszahat.3 Ahhoz, hogy a társadalom tagjainak térségi kötődése erősödhessen, nélkülözhetetlen a helyi értékek fel- és megismerése. A térségi települések ugyanis remek adottságokkal bírnak, melyekre igen jól lehet építeni (pl. a térségben élő országos és nemzetközi hírű elismert képzőművészek, hamisítatlan falusi környezet jó közúti és vasúti elérhetőséggel, mezőgazdasági hagyományok), így egy értéktár felvétele és terjesztése a lakosság körében alapvető jelentőséggel bírhat a helyi identitástudat erősítésében. A települési szereplők közötti együttműködések a településfejlesztés szempontjából kulcsfontosságúak, az önkormányzatok együttműködése ugyanis a településen élőkkel, ott vállalkozással rendelkezőkkel meghatározhatja a településfejlesztési tevékenységek sikerét. Települési programokkal fel kell kelteni a lakosság vágyát a települési fejlesztésekben való részvételre, illetve a fejlesztések elfogadására (pl. vonzó településkép kialakítása kizárólag a lakosság aktív hozzáállásával valósítható meg, ami elősegíthető a „Tiszta udvar, rendes ház” típusú programok szorgalmazásával, vállalkozók, munkáltatók elismerése az „Év vállalkozója” díj meghirdetésével és ünnepélyes átadásával). Nagy jelentőségűek lehetnek ugyanakkor az egyes települések külső kapcsolatai is. Nemzetközi együttműködési projektben történő részvétel olyan szakmai kapcsolatokat alapozhat meg, ahol a jó gyakorlatok átvétele, az egymástól való kölcsönöcs tanulás jelentősen előmozdíthat fejlesztési elképzeléseket. A testvérvárosi kapcsolatok oktatási, képzési együttműködésekre is lehetőséget adnak, mindezeken túlmenően pedig a város külföldi ismertségét is elősegíti, ami gazdaságfejlesztési szempontból igen jelentős lehet, mindemellett – a kellően jól végzett kommunikációs tevékenységgel összehangolva – erősíti a településeken élők helyi identitástudatát is. A települési identitás kialakításában és erősítésében a civil szervezeteknek meghatározó szerepe lehet, mivel ezek, a helyi lakosok által életre hívott önkéntes szerveződések, változatos tevékenységeiken keresztül hatékonyan segítik a közösség legkülönbözőbb igényeinek a kielégítését. A civil szervezetek a polgárőr szervezeteken keresztül fontos szerepet töltenek be a közbiztonság

3 Kocsisné Salló M. (2011): A helyidentitás fogalmának értelmezési lehetősége és helye az Erőpedagógia projektben. Új pedagógiai szemle 61. évf. 1-5. sz. pp.320-326. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00145/pdf/EPA00035_upsz_2011_01-05_320-326.pdf

106

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00145/pdf/EPA00035_upsz_2011_01-05_320-326.pdf


fenntartásában, emellett, illetve a rendezvények szervezésében és lebonyolításában való közreműködésen túlmenően a civilek közéletbe történő bevonására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Ehhez az önkormányzatoknak azonosulnia kell a civil szervezetek működési céljaival, és megállapodást kell kötni arra vonatkozóan, hogy a civil szervezet milyen feladatokat vállal át az önkormányzatoktól. A civilekkel való együttműködés olyan problémák megoldásához is hozzájárulhat, melyek szerepe a társadalmi hanyatlás előidézésében jelentős. A társadalmi elszigetelődés megakadályozására a civilek segítségével a társadalom tagjai bevonhatóak a közösség életébe, mellyel a korosztályok közötti együttműködés is erősödhet (ld. bővebben I.1. intézkedés). A térségben nem elhanyagolható alapprobléma a társadalom élő és élettelen környezettel szembeni alacsony igényszintje, amihez morális válság, az ösztönző társadalmi modell hiánya, és alapvetően a társadalmi együttélési szabályok ismeretének hiánya járulnak hozzá. A társadalom igényszintjének növeléséhez olyan ösztönző társadalmi modell építése szükséges, amelyben a társadalom tagjai elsajátíthatják az alapvető társadalmi normákat. Ehhez szemléletformáló akciók – a térségi lakossági tájékoztatásban megszokott módokon: újságban, települési honlapon, közösségi médiában -, mentálhigiénés programok, tréningek közösségépítő események, előadások szükségesek, amelyek esetében az önkormányzatok koordinátor szerepe nélkülözhetetlen, ugyanakkor a civil szervezetek aktív hozzáállása nélkül mindez nem képzelhető el. A települési identitást erősítő tényezők közül a vallás szerepe jelentős lehet, így az egyházzal való hatékony együttműködés (pl. turisztikai fejlesztések – templomutak, zarándokutak, cserkészmozgalom, lelki segély és ápoló szolgálat, stb. terén) is fontos feladat az önkormányzatok számára. A vallási felekezeteknek a település önazonosságát erősítő hatása mellett mindenképpen meg kell említeni az épített környezet kiemelkedő, védett és védelemre érdemes elemeit is, melyek a helyi kötődést ugyancsak erősítik. A térségben élők kötődését elősegítik a közösségi programok, rendezvények is. Az öt településen közösen hagyományőrző tematikus rendezvények szervezése – a turisztikai vonzerőn túlmenően – elmélyíti a térségi együttműködéseket. Ehhez alapos felméréseket érdemes végezni, jó gyakorlatokat gyűjteni hazai és akár külföldi településekről, ahol egy pár napos nemzetközi jelentőségű tematikus rendezvény kiemelkedő társadalmi és gazdasági hatással bír. Végezetül kiemelendő, hogy a közösségépítésben a sport is nagy jelentőséggel bír. A sporttevékenységek egészségmegőrző szerepe mellett a sport sok esetben közösségben végzett tevékenység, így a társadalmi kapcsolatokra kedvezően hat, továbbá igen fontos, hogy a térségi versenyzők sportsikerei, a közös szurkolás, illetve akár versenyek megszervezése a térségben ugyancsak hozzájárulhatnak egy aktív közösségi élethez, ezzel együtt a helyi identitást erősítik. A lakosság igényeihez igazodó – felmérésekre, más településekről származó jó gyakorlatokra támaszkodva -, változatos sportolási lehetőségek biztosítása, kiemelt feladat kell legyen az önkormányzatok számára. A helyi identitástudat erősítésére tett intézkedési javaslatok igen jelentős mértékben járulnak hozzá a térség fejlesztéséhez megfogalmazott átfogó stratégiai célkitűzéshez, mely szerint a térség gazdasága kizárólag a helyi erőforrásokra és az aktív közösségi részvételre alapozottan valósulhat meg. Az átfogó cél habár kettős, de szorosan összekapcsolódó problémákra kíván reagálni, így - a probléma jellegéhez hasonlóan - a megoldás is összetett. A térségi közösség erősítéséhez szükséges a társadalmi összefogás, az együttműködések ösztönzése, és alapvető a helyi identitástudat fejlesztése.

Az intézkedés keretében javasolt projektek:

107


térségi értéktár felvétele a lakosság bevonásával; térségi fesztivál életre hívása; mentálhigiénés, közösségépítő tréningek szervezése a térségi lakosság részére a társadalom

igényszintjének növelése érdekében; sportolási lehetőségek és igények felmérése, a lakosság igényeihez igazodó változatos

sportolási lehetőségek biztosítása; egyházakkal és térségi civil szervezetekkel való együttműködési lehetőségek feltérképezése,

aktív együttműködések kialakítása és fenntartása.

Projekt címe: Térségi értéktár felvétele a lakosság bevonásával

A projekt tartalmaA térségi értékek összegyűjtése és kategorizálása a lakosság bevonásával. Az összegyűjtött értékek bemutatása a térségben élőknek, online és nyomtatott kiadvány megjelentetése, a már létező Mezőtárkányi példa alapján.


Értékkategóriák felvétele (épített és természeti környezet értékei, kézműves hagyományok, mezőgazdasági termelési hagyományok, népi ételek, népszokások, ünnepek, a térségben élő képzőművészek) népművelő-történész szakemberek bevonásával. A lakosság bevonása az értékek összegyűjtésébe, feltárásába, kisebb volumenű pályázatok útján: iskolai versenyek, lakossági pályázatok a különböző korosztályok részére Aktív együttműködés a térségben működő civil szervezetekkel. Az összegyűjtött leletanyag rendszerezése, közérthető tanulmánykötet összeállítása, online megjelenés. Projekt disszeminációs tevékenységek a projekt során folyamatosan, majd az elkészült értéktár kapcsán, értékek ismertetése a lakossággal. Az értéktár elkészítéséhez jó gyakorlatként szolgálhat a Magyar Értéktár - Hungarikumok Gyűjteménye4.

Projektgazda Települési önkormányzatok, civil szféra

Célcsoport A térség településeinek teljes lakossága

4 http://www.hungarikum.hu/ 108

http://www.hungarikum.hu/


Projekt címe: Térségi fesztivál életre hívása

A projekt tartalma

A térség hagyományaira alapozottan több napos, évente egy alkalommal megrendezésre kerülő térségi gasztro-kulturális fesztivál életre hívása. A IV.2. Térségi turisztikai programkínálat bővítése intézkedésnél leírtak alapján a jelenleg meglévő és sikeres rendezvények,- mint például a besenyőtelki rétes fesztivál- továbbfejlesztése, szélesebb körben való megismertetése egy erős marketing tevékenység segítségével szintén növelné a térségbe látogatók számát. A vizsgált településekhez nagyon hasonló adottságokkal rendelkeznek a Művészetek Völgyét létrehozó falvak, melyek jó példaként szolgálhatnak.


Egy sikeres rendezvény életre hívása és megrendezése évente rendszeresen alapfeltételként igényli a IV.3. Turisztikai desztináció menedzsment tevékenység kiépítése intézkedésnél leírt TDM szervezet létrehozása a térségi turizmus fellendítése érdekében projekt végrehajtását. Emellett alapozni kell a fentebb „Térségi értéktár felvétele a lakosság bevonásával” című projektötletben felvázolt értéktárban foglaltakra is. A projektgazdák tanulmányi látogatása hasonló adottságú térségekben megrendezett hazai sikeres művészeti fesztiválokra (Gömör-Tornai Nyár, Művészetek Völgye) ugyancsak alapvető projektelem. Elengedhetetlen a lakosság bevonása az árusítási tevékenységekbe, programokba, szálláshelyek biztosításába, és különösen hangsúlyos, hogy a helyi erőforrásokra alapozottan kell, kulturális értéket közvetítve megszervezni a rendezvényt, a programterv ennek megfelelően állítható össze. Igen jelentős projektelem a fesztiválhoz kapcsolódó külső (térségben kívüli) és belső (térség lakosságának szóló), marketing és disszeminációs tevékenység.



Projekt címe: Mentálhigiénés, közösségépítő tréningek szervezése a térségi lakosság részére a társadalom igényszintjének növelése érdekében

A projekt tartalma

A térségben alapvető probléma az élő és élettelen környezettel szembeni alacsony igényszint. Annak érdekében, hogy ezt az igényszintet növelni lehessen a lakosság célzott tájékoztatása, nevelése, a lakossági ismeretterjesztés nélkülözhetetlen. Minden további térségi fejlesztést ez a projekt alapozhat meg, ez segítheti elő a fejlesztések elfogadását, a települési környezet javítását, a foglalkoztatás bővítését, végső soron a lakosság helyben tartását is. A lakosság egyre nagyobb arányú részvételével folyamatosan szükséges mentálhigiénés, közösségépítő tréningek szervezése, szakember bevonásával.


Mentálhigiénés, közösségépítésben jártas szakemberekből álló csapat felkérése, segítségükkel képzési program kidolgozása. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok a társadalmi normák elsajátítására, a közösségi élet ösztönzésére, a korosztályok együttműködésének elősegítésére, ösztönző társadalmi modell építésére, a környezetvédelem és a felelős állattartás ismérveinek tanulására vonatkozó üzeneteket minél jobban tálalhassák a nyilvánosságnak a képzési program

109


mellett a lakosság elérése és eljuttatása a tréningekre legalább ilyen fontosságú, így kötelező projektelem a lakosság bevonására legalkalmasabb eszközök felmérése és a lakossági disszemináció is. Fontos a tömegkommunikáció, a társadalomnak szóló üzenetek közvetítése.



Projekt címe: Sportolási lehetőségek és igények felmérése, a lakosság igényeihez igazodó változatos sportolási lehetőségek biztosítása

A projekt tartalma

A közösségépítésben a sport is nagy jelentőséggel bír, így a projekt a lakosság igényeihez igazodó – felmérésekre, más településekről származó jó gyakorlatokra támaszkodva -, változatos sportolási lehetőségek biztosítását célozza. A projekt fontos célja a költséghatékonyság, tehát igyekszik olyan sportágak művelését lehetővé tenni, melyek nagy infrastrukturális beruházásokat nem igényelnek. Ilyenek lehetnek: az olimpiai sportágak jelentős része (pl. birkózás, torna, atlétika, súlyemelés, cselgáncs, íjászat, tollaslabda, kosárlabda, strand- és teremröplabda, lovaglás, művészi torna, ritmikus gimnasztika, stb.), a küzdősportok és harcművészeti ágak jelentős része, önvédelmi sportok, fitnesz és életmód sportok (pl. jóga, aerobic, pilates, kettlebell, crossfit, TRX, illetve a futás, a táncsport (versenytánc, akrobatikus rock’n’roll, vagy akár kerekes székes táncsport), a táncművészet (balett), a néptánc, a szellemi- (pl. sakk, bridzs) és ügyességi sportok (pl. darts, csocsó), asztalitenisz.


Sportolási igények lakossági felmérése minden korosztályban. Más térségek, hasonló helyzetű települései által biztosított sportolási lehetőségek felmérése. A felmerült sportolási lehetőségek rangsoroltatása a lakossággal, a rangsor alapján költséghatékonysági számítások elvégzése a szükséges eszközállomány meghatározására. Az újonnan megjelenő sportágakhoz szakedzők felkeresése és felkérése. Sportágválasztó rendezvények szervezése éves rendszerességgel. A sportolási lehetőségek promotálása a lakosság szélesebb köreiben. Mérkőzések, versenyek szervezése, hirdetése akár a térségen kívüli sportolók részére is.



Projekt címe: Egyházakkal és térségi civil szervezetekkel való együttműködési lehetőségek feltérképezése, aktív együttműködések kialakítása és fenntartása

A projekt tartalma A települési identitást erősítő tényezők közül a vallás szerepe jelentős lehet, így az egyházzal való hatékony együttműködés is fontos feladat az önkormányzatok számára. A térségben élők kötődését elősegítik a közösségi programok, rendezvények is. Az öt településen közösen hagyományőrző tematikus rendezvények szervezése – a turisztikai vonzerőn túlmenően – elmélyíti a térségi együttműködéseket. Jelentős együttműködési lehetőségek kínálkoznak szociális területen (pl. cserkészmozgalom életre hívása, gyermekfelügyelet, idősgondozás), a turisztika területén (tematikus

110


templomútvonalak, vallási kegyhelyek, egyházi ünnepek), illetve a közösségépítő programok szervezése kapcsán is.


Felmérések végzése, jó gyakorlatok gyűjtése hazai és akár külföldi településekről, a települési programok, közösségi tevékenységek szervezésével kapcsolatosan. Térségi együttműködési program kidolgozása. Az egyházak és civil szervezetek bevonása a fejlesztési programok egyes részelemeibe, fejlesztési tervek készítésébe. Cserkészmozgalom szervezése. Időslátogatás, felolvasó szolgálat szervezése. Gyermekfelügyelet egyházi közreműködéssel (családi napközi jelleggel). Egyházi ünnepek megünneplése szélesebb társadalmi rétegek bevonásával, egyházak bevonása a közösségi programokba.



II. Prioritás: Komfortos települési környezet

A lakosság helyben maradásának és helyben boldogulásának a társadalmi kapcsolatok megerősödésén túl fontos eleme a helyben elérhető szolgáltatások megfelelő mértéke és minősége, illetve a helyben nem elérhető szolgáltatásokhoz való rugalmas hozzáférés.A prioritás több, egymással összefüggő problémára kíván reagálni. Bár a térség nagytérségi elérhetősége az autópálya, főközlekedési útvonalak és a vasútvonalak miatt kedvező, a térségen belüli közösségi közlekedés mégsem teszi könnyen elérhetővé a helyben igénybe nem vehető szolgáltatásokat. A prioritás ennek érdekében kiemelten koncentrál a közösségi közlekedés újraszervezésére, amely figyelembe veszi a helyi igényeket a gazdaságos megszervezéssel összhangban, ugyanakkor megteremti a közúti közlekedés alapfeltételét is, hiszen a településeket (Füzesabony, Mezőtárkány, Egerfarmos, Mezőszemere, Szihalom) összekötő alsóbbrendű utak (33101, 33102 sz. utak) állapota nagyon megnehezíti az átjárást.A lakosság komfortérzetének, lakókörnyezetével való megelégedettségének ugyancsak fontos eleme a települési környezet állapota. A települések egy része az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett a vonzó településkép kialakításáért, de ezen a területen szinte mindig lehet továbbfejlődni. A prioritás elsősorban a közösségi terek bővítésére, közösségi használatú zöldfelületek kialakítására, szabadidős és sport tevékenységek számára terek biztosítására fordít jelentősebb figyelmet, amely egyben erősíti az I. prioritás keretében tervezett közösségépítő tartalmi fejlesztések hatását, biztosítja azok számára a fizikai feltételeket.A település lakossága a vizsgált demográfiai folyamatok alapján elöregedő, ezért is kiemelt figyelmet kell fordítani a növekvő arányú idős lakosság igényeire. Az idősellátás minden településen jelen van valamilyen formában, társulási szervezésben, azonban nem minden napszakban vehetők igénybe a házi segítségnyújtás különböző formái. A prioritás ennek kapcsán az idősek igényeihez igazodó rugalmas ellátási formák kialakítására koncentrál, valamint bővíteni szeretné a bentlakásos idősellátás hiányos kapacitásait.A prioritás eredményeként a lakosság a térségben elérhető szolgáltatásokhoz könnyebben hozzáfér, továbbá több lehetősége lesz a településen hasznosan, komfortosan eltölteni szabadidejét. Ugyancsak javul az idősek ellátása, a kiterjesztett szociális gondoskodási forma pozitív időskori

111


jövőképet ad a még aktív korúak számára is. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a lakosok a lakóhelyükkel elégedettebbek lesznek, vélhetően nem akarnak elköltözni a településekről.A II. prioritás négy intézkedést foglal magában:

II.1. Térségi közösségi közlekedési menetrendjének harmonizációja

A térségben élők számára a napi szintű közlekedés sok esetben nehézséget okoz. Ennek oka, hogy a helyi közösségi közlekedés menetrendjének több hiányossága van, nincsen megfelelően összehangolva az autóbusz és vasúti közlekedés. Ezen felül a járatszám ugyan megfelelő, de az indulási idők nem minden esetben alkalmazkodnak a lakossági igényekhez, ebből kifolyólag a lakosság számára megnehezül a napi szintű munkába, iskolába járást. Különösen problémás a szomszédos, de már a másik megyéhez tartozó települések elérése. Ennek kezelésére az alábbi intézkedések végrehajtása szükségesek a térségben. A Közép-Kelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-vel valamint a Magyar Államvasutak Zrt.-vel történő együttműködés keretében a térség településeinek összefogásával szükséges egy igényeknek megfelelő menetrend kialakítása a szomszédos, de más megyéhez tartozó települések közti menetrendi hiányosságok felülvizsgálatával. Indokolt végezni, települési szinten egy igényfelmérést, hogy pontosabb adatok álljanak rendelkezésre a lakosság közlekedési igényeiről. Egy, a lakossági szükségletekhez jobban igazodó menetrend nagymértékben hozzájárulhat a munkavállalók mobilitásának növeléséhez, valamint a helyben nem elérhető szolgáltatások pl. kórházi ellátás, fogászat, szórakozási lehetőségek stb. könnyebb megközelítéséhez. A fix közlekedési menetrendek harmonizációján túl további mobilitást segítő intézkedések is végrehajthatóak a térségben, ilyen egy rugalmasabb kiegészítő buszjárat elindítása, esetleg a települések kisbuszainak bevonásával szervezett személyszállítás, vagy egy lakossági szinten szerveződő közösségi autómegosztó hálózat kialakulása is. Amennyiben a javasolt intézkedések teljesülnek megoldódnak a közösségi közlekedés menetrendi hiányosságaiból fakadó problémák, sőt új térségi szolgáltatások jöhetnek létre általa.

Az intézkedés keretében javasolt projekt: Igényekhez igazodó közösségi közlekedési menetrend kialakítása a térségben Rugalmas közösségi közlekedési rendszer kialakítása a térségben Az önkormányzati személyszállításra alkalmas járművek bevonása a közösségi közlekedésbe Közösségi szinten szerveződő, kölcsönös segítségnyújtáson alapuló szolgáltatás megosztó

rendszer kialakítása a térségben

Projekt címe: Igényekhez igazodó közösségi közlekedési menetrend kialakítása a térségben

A projekt tartalma

A Közép-Kelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-vel valamint a Magyar Államvasutak Zrt.-vel történő együttműködés keretében egy lakossági igényeknek megfelelő közösségi közlekedési menetrend összeállítása, mely hozzájárul a térség lakosságának mobilitásához.


Első lépésként készíteni kell a térség településeinek összefogásával egy pontos igényfelmérést a lakosság körében, hogy pontosan milyen időintervallumokban lenne szükség és milyen kapacitású járatbővítésre. Ezek után a közlekedési társaságokkal a lehető leghatékonyabb menetrend kialakítása, amelyekkel meg lehet oldani a jelenleg

112


fennálló hiányosságokat.

ProjektgazdaAz összefogásban részt vevő települési önkormányzatok, Közép-Kelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., Magyar Államvasutak Zrt.

Célcsoport A települések teljes lakossága

Projekt címe: Rugalmas közösségi közlekedési rendszer kialakítása a térségben

A projekt tartalma

A Közép-Kelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-vel együttműködve a „Hívd a buszt” szolgáltatás kialakítása a térségben. A szolgáltatás lényege, hogy a busztársaság vagy előre megadott időpontokban, csak telefonos igényleadás esetén, vagy rugalmasan, előzetesen leegyeztetett időpontokban indít járatokat. Ezekkel pótolni lehet a jelenleg hiányzó, de szükséges buszjáratokat.


Szükséges hozzá a közlekedési szokások, és azon időszakok felmérése, ahol a lakosság szükségesnek találja a járatok sűrítését. Ezek után egyeztetés a Közép-Kelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-vel, mely során megállapodás születik egy rugalmas buszmenetrend kialakításáról.

ProjektgazdaAz összefogásban részt vevő települési önkormányzatok, Közép-Kelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.


Projekt címe: Az önkormányzati személyszállításra alkalmas járművek bevonása a közösségi közlekedésbe

A projekt tartalma

A közösségi közlekedés hiányosságainak feloldására jó eszköz lehet a települések tulajdonában álló személyszállításra alkalmas gépjárművekkel való szállítás is. Ezekkel a járművekkel vagy a nagyobb közlekedési csomópontokig, vagy igény esetén a munkáltatóig, esetleg bizonyos szolgáltatásig (fogorvos, járóbeteg szakellátó stb.) el lehet szállítani a szolgáltatást igénylőket, melyért cserébe az önkormányzat számára valamilyen ellenszolgáltatást nyújtanak, például azt az összeget kifizetik, amibe a közösségi közlekedési menetjegy kerülne.


Az Önkormányzatok előzetes vizsgálatot készítenek, mely során felmérik a szolgáltatásra igényt tartók körét, utazási igényük rendszerességét, úti céljaikat. Ezen adatok ismeretében el kell készíteni egy adatbázist, hozzárendelve a szolgáltatást igénylők nevét és elérhetőségeit. Ezek után meg kell szervezni a napi útvonalakat. Ennek megszervezése heti szinten néhány órát vesz igénybe, amit egy önkormányzati alkalmazott el tud végezni. Szükséges hozzá a napi szintű kapcsolattartás a lakossággal, illetve egy fórum létrehozása, ahol folyamatosan lehet tájékoztatni őket a járatokról, ilyen lehet például egy közösségi oldalon való folyamatos jelenlét.

Projektgazda Az összefogásban részt vevő települési önkormányzatok


113


Projekt címe: Közösségi szinten szerveződő, kölcsönös segítségnyújtáson alapuló szolgáltatás megosztó rendszer kialakítása a térségben

A projekt tartalma

A közösségi közlekedés menetrendi optimalizálása mellett, hatékony lehet egy közösségi összefogáson alapuló rendszer létrehozása, mely összehozza a személyszállítást érintő kereslet-kínálatot. A településekről autóval munkába járók felkínálhatják az arra igényt tartók számára a fennmaradó szabad helyeket járművükben az üzemanyagköltség megosztásáért cserébe. A rendszer előnye egy gyorsabb, mobilabb, kényelmesebb közlekedési forma a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználásával. A mindkét fél számára előnyös költséghatékony megoldás mellett közösségépítő szerepe is lehet egy ilyen rendszer kialakításának


Az önkormányzatoknak, vagy akár magánszemélyeknek létrehoznak,- vagy már meglévő felületet használnak arra a célra, hogy tájékoztassák az arra igényt tartókat az úti céljukról, időpontjáról és meglévő szabad kapacitásukról. Ez a felület lehet online és / vagy offline hirdetés is (pl. egy hirdetőtábla). Ez a rendszer nem csak személy, hanem áruszállításra is alkalmas lehet. Például az idős emberek számára nagy segítség, ha elviszik helyettük a megtermelt árut a piacra, vagy gyermekeiknek más településekre, ezzel időt és energiát spórolva számukra.

Projektgazda A települési önkormányzatok, vagy magánszemélyekCélcsoport A települések teljes lakossága

II.2. Idősellátás kapacitásbővítése

A települések demográfiai vizsgálatából egyértelműen megállapítható, hogy az elvándorlásból és népességcsökkenésből fakadóan jelentősen megnőtt az idősebb korosztály aránya, ami a szociális ellátórendszer eltérő fókuszára hívja fel a figyelmet. Az idősebb korosztály mindennapjait megkönnyítő szolgáltatások és ellátások köre szűkösen érhető el a térségben, ezért az intézkedés ezen szolgáltatási körök bővítésére irányul. Alapvető cél az idős emberek önellátásának, öngondoskodásának minél hosszabb távon történő biztosítása. Ugyanakkor a mindennapokat kellemesebbé tévő szolgáltatások köre, az esetleges problémás területeken való közbelépés hathatósan járul hozzá az idősek életkörülményeinek javulásához-javításához. Az idősek nappali ellátása biztosított, azonban munkaidő után nem érhető el szolgáltatás, segítség nem hívható. Az intézkedés fókuszában ezért az idősek számára rugalmas lehetőséget biztosító ellátási és szolgáltatási formák bevezetése áll. A munkaidőn túli (16-tól reggel 8 óráig tartó) időszakban is igénybe vehető, igény szerint hívható, vészhelyzetben riasztható szolgáltatás jelentős mértékben javíthatja az idősebb korosztály komfort- és biztonságérzetét. Az intézkedés keretében lehetőség van a nappali ellátás fejlesztése mellett bentlakásos otthonok kapacitásainak bővítésére, amire a beszámolók alapján térségi szinten is nagyobb igény mutatkozik. A kellemes környezet, folyamatos felügyelet a szolgáltatást igénybe vevők hatékonyabb ellátását teszi lehetővé.

114


Az intézkedés keretében javasolt projektek: bentlakásos otthonok kapacitásfejlesztése meglévő intézmény bővítésével; bentlakásos otthonok kapacitásfejlesztése új intézmény kialakításával; munkaidőn túli (16 órától reggel 8 óráig igénybe vehető) szolgáltatás beindítása és

működtetése.

Projekt címe: Bentlakásos otthonok kapacitásfejlesztése meglévő intézmény bővítésével

A projekt tartalma

A térségi tapasztalatok alapján nagyobb igény mutatkozik a bentlakásos otthonok iránt a térség lakossága körében, ugyanakkor szűk kapacitások állnak rendelkezésre. Jelenleg csupán Mezőszemerén érhető el ezen szolgáltatás, amely azonban teljes kihasználtsággal működik. A projekt célja ezen kapacitás bővítése a térségi szintű lefedettség biztosítása érdekében.Az intézmény élelmezése megnövekedett felvevőpiacot jelenthet a térségi termelők számára, valamint növelik a foglalkoztatási lehetőségeket is.


A Mezőszemerén található, mára teljes kihasználtsággal működő bentlakásos otthon bővítése magába foglalja az épület több férőhely elhelyezését lehetővé tévő bővítését. Az intézményben biztosított ellátások köre e mellett kiegészülhet újabb, magasabb szintű, a lakók kényelmét szolgáló szolgáltatásokkal is: rehabilitáció, gyógymasszázs, gyógytorna, stb.

Projektgazda Mezőszemere Önkormányzat Gondozási Központja

Célcsoport Településeken élő idősek

Projekt címe: Bentlakásos otthonok kapacitásfejlesztése új intézmény kialakításával

A projekt tartalma

Bentlakásos idősellátó otthonok iránt az utóbbi években fokozódik az érdeklődés, így érdemes több településen is biztosítani ezen ellátási formát. A projekt célja az időseket kiszolgáló bentlakásos intézmények számának növelése az igények összehangolásával térségi együttműködés keretében. Az új intézmény térségi szintű lefedettséget biztosít.Az intézmény élelmezése megnövekedett felvevőpiacot jelenthet a térségi termelők számára, valamint növelik a foglalkoztatási lehetőségeket is.


A projekt során a bentlakásos idősotthonok számának növelése történik meg új intézmények működését lehetővé tévő új épület létrehozásával. Dormánd Önkormányzata projektjavaslatban jelezte szándékát ezen intézmény felállítására. Az alapellátáson kívül biztosítani érdemes a beköltözők mindennapi kényelmét biztosító ún. magasabb szintű szolgáltatásokat is: rehabilitáció, gyógymasszázs, gyógytorna, stb.

Projektgazda Önkormányzat, egyházak, vállalkozások


115


Projekt címe: Munkaidőn túli (16 órától reggel 8 óráig igénybe vehető) szolgáltatás beindítása és működtetése

A projekt tartalma

Az idősek nappali ellátása jól megoldott a településeken, munkaidőn kívül, 16 és 8 óra között azonban nem áll rendelkezésre semmilyen, az idősek életét megkönnyítő szolgáltatás, segítségnyújtás, ami ugyanakkor az idősek igényelnek. A program ezen szolgáltatási kör kialakítását ösztönzi. A projekt célja az idős emberek önellátásának, öngondoskodásának minél hosszabb távon történő biztosítása, ahol ugyanakkor lehetőségük nyílik speciális szolgáltatások igénybevételére.


Önkormányzati igényfelmérés keretében gyűjthető össze az idősebb korosztály által igényelt szolgáltatások pontos köre, ezután alakítható ki a megvalósítandó tevékenységek pontos köre.Első körben a Laskó-Rima menti szociális ellátó - és gyermekjóléti intézmény meglévő szolgáltatásainak felülvizsgálata, bővítésének lehetősége biztosíthatja az igényelt szolgáltatásokat. Ennek keretében az intézmény 16 és 8 óra közötti időszakban is biztosíthat elérhetőséget, pl. jelzőrendszeren keresztül, diszpécserszolgálattal, ami a helyi munkavállalót értesíti a beérkező kérésről. Ez esetben az intézmény humánkapacitásának bővítése, illetve műszaki-informatikai eszközparkkal történő ellátása szükséges.

Amennyiben nincs lehetőség a meglévő intézmény fejlesztésére, új intézmény kialakításával, bevonásával is lehetőség nyílik ezen szolgáltatások bevezetésére, mely szintén biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 16 és 8 óra között, valamint kérésre-riasztásra helyszínre vonul. A szolgáltatás településenkénti biztosítása célravezetőbb, gyorsabb elérést tesz lehetővé, valamint a települési foglalkoztatást is növeli, így az idősek szükség esetén hívhatnak segítséget, ami rövid időn belül kiérhet a helyszínre.

A jelzőrendszeres, házi segítségnyújtás mellett a hosszabb távú, akár folyamatos felügyelet biztosítása is lehetséges, amennyiben erre igény mutatkozik a lakosság részéről. Ez esetben a gondozó a nap nagy részében, éjszaka biztosít felügyeletet, de akár teljes körű odaköltözés is igényelhető.

Az önkormányzat előzetes igényfelmérés után a lehetőség biztosítása érdekében a szolgáltatást biztosító szervezet(ek) kiválasztását végezheti el. A szolgáltatás civil szervezetek, egyházak és vállalkozások bevonásával valósítható meg, akik nagyobb tapasztalattal rendelkeznek az idősgondozás különböző területein.

Projektgazda Önkormányzat, civil szféra, egyházak, vállalkozások


116


II.3. Az alsóbbrendű úthálózat infrastrukturális fejlesztése

A lakosság számára nagy gondot jelent a meglévő úthálózat leromlott állapota. Nem csak a napi szintű ingázást nehezítik meg az elhanyagolt, kátyús útszakaszok, de a turizmus és a helyi gazdaság fejlődésének is gátat szabnak. Az öt települést egymással, illetve Füzesabonnyal összekötő 33101. és 33102. sz. közutak, illetve a települések belterületi útjainak minőségi javítása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a lakosok közlekedését, ellátását, a rajta folyó mezőgazdasági és ipari jellegű anyagmozgatást megfelelő színvonalon szolgálja. Az út állapota nehezíti a munkába járást, a járműjavítási költségek komoly kiadásokra kényszerítik a vállalkozásokat és a magánszemélyeket is, egyben növeli a menetidőt, amely a versenyképességet rontja. Ezen kívül meg kell oldani a településeken belül hiányzó járdaszakaszok pótlását, a meglévők minőségi javítását, valamint az utak kerékpárosok számára is biztonságossá tételét. Amennyiben az utak minőségének javítása megvalósul, nagymértékben javulni fog a lakosság napi szintű közlekedése, a munkahelyek és szolgáltatások elérhetősége. A térség - az útfelújítás eredményeként javuló közlekedési feltételek révén - kapcsolódni tud a Füzesabonyban tervezett logisztikai központ fejlesztéshez. Ezen felül pedig a térségbe érkező turisták számára is könnyebbé válik az elérhetőség, valamint vonzóbb lesz a településkép is.

Az intézkedés keretében javasolt projekt: a 33101-es és 33102-es számjelű közutak minőségi javítása, gyalogos és kerékpáros-baráttá

tétele, a településeken a belterületi utak és a járdák minőségi javítása.

Projekt címe: a 33101-es és 33102-es számjelű utak minőségi javítása, kerékpáros-baráttá tétele

A projekt tartalmaA településeket egymással és a környező településekkel összekötő, közel 22 km hosszúságú 5 számjegyű közutak kül- és belterületi útszakaszai felújítása történik meg a projekt keretében, közlekedésbiztonságot szolgáló elemekkel kiegészítve.


A projekt keretében az 5 számjegyű közutak kül- és belterületi útszakaszai burkolatának és alépítményeinek felújítása, illetve az alábbi közlekedésbiztonságot szolgáló elemek kiépítése történik meg: Közlekedésbiztonságot szolgáló forgalmi csomópontok kiépítése, átalakítása, ahhoz tartozó különböző biztonsági elemek (biztonsági berendezések, forgalomtechnikai jelzések és eszközök) kialakítása. A belterületi útszakaszokhoz kapcsolódóan kerékpársávok kialakítása történik meg. Kapcsolódó elemként kerékpártárolók, kerékpármegőrzők építése, előírt közlekedési táblák beszerzése és kiépítése; kereszteződésekhez kapcsolódó, az átkelések biztonságát fokozó megvilágítás és forgalomtechnikai eszközök beszerzése és elhelyezése, illetve út menti fásítás, zöldfelület növelés történik meg.

ProjektgazdaMagyar Közút NZrt. Heves Megyei Igazgatósága, Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ ZRt., érintett települési önkormányzatok

Célcsoport A helyi lakosság, a vállalkozások és a turisták

117


Projekt címe: A településeken a belterületi utak és a járdák minőségi javítása

A projekt tartalma A települések belterületi útjainak és járdáinak a felújítása.


A projekt keretében az alábbi projektelemek megvalósítása történik meg: A belterületi közutak burkolatának és alépítményeinek felújítása, szükség szerint kiépítése, illetve a meglévő járdák felújítása, a hiányzó járdaszakaszok kiépítése, továbbá a közlekedés biztonságának és akadálymentességének javítása érdekében akadálymentes gyalogos átkelőhelyek létesítése, azok biztonságossá tétele; belterületi forgalmi csomópontok kiépítése, kapcsolódó közlekedésbiztonsági elemek kialakítása.

Projektgazda Az érintett települési önkormányzatok

Célcsoport A helyi lakosság, vállalkozások és a turisták

II.4. Településképet fejlesztő akciók kialakítása

A nem vonzó településkép kialakításának hátterében súlyos társadalmi problémák mutathatók ki. Alapvetően jellemző a térség lakosainak az élő- és élettelen környezettel szembeni alacsony igényszintje, amit a lakosság tudatos tájékoztatásával, lakossági ismeretterjesztéssel, környezeti neveléssel, és példamutatással lehet elérni. A probléma megoldására javasolt intézkedés az aktív, gyakorlatias, tapasztalatok révén történő tanulás módszereinek alkalmazására ösztönöz, a lakosok településképet fejlesztő akcióba történő bevonásával.A településkép fejlesztése magában foglalja a közterek, középületek és lakóházak zöldfelületeinek rendezésére irányuló tevékenységeket, a települések környezeti állapotának helyreállítását. A tervszerű településkép-fejlesztésben az önkormányzatok - szakember bevonásával végzett – koordinátori szerepe megkérdőjelezhetetlen, azonban amint az az I.2. intézkedés kifejtésénél már említésre került, a települési szereplők közötti együttműködések a településfejlesztés szempontjából kulcsfontosságúak, az önkormányzatok együttműködése ugyanis a településen élőkkel meghatározhatja a településfejlesztési tevékenységek sikerét. Települési programokkal fel kell kelteni a lakosság vágyát a települési fejlesztésekben való részvételre, illetve a fejlesztések elfogadására. A vonzó településkép kialakítása kizárólag a lakosság aktív hozzáállásával valósítható meg, ami elősegíthető a „Tiszta udvar, rendes ház” típusú programok szorgalmazásával. Számos, más településen már bevált és ismert akció segítheti a településkép fejlesztését, a már említett „Tiszta udvar, rendes ház” programon kívül Kovács Szilvia, Karcag város alpolgármestere által életre hívott "A legszebb konyhakert" programhoz való csatlakozás a falusias lakókörnyezetben a háztáji gazdálkodásba vont kertek arányát növelheti, javítva ezzel a települések összképét. Érdemes a kerttulajdonosokat bíztatni a Magyar Madártani Egyesület Madárbarát kert programjához való csatlakozásra is, mellyel a települések környezeti állapota jelentősen javítható. A Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny 1994 óta töretlen sikerrel működő, országosan ismert mozgalom, melynek célja a hazai kertkultúra felkarolása, támogatása és nem utolsósorban bemutatása, népszerűsítése. A környezetszépítés elengedhetetlen eleme a települési környezet tisztán tartása is, ennek népszerűsítésére a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért!

118


akcióhoz történő csatlakozással is lehetőség nyílik. A civil szervezetekkel való együttműködés térségi kertbarát kör megalakulását is elősegítheti, az önkéntes szerveződés a települési környezet helyreállításához, a településeken, illetve a településekre bevezető utak mentén fásításban, a közterületek tisztán tartásában, egyaránt hathatós segítséget nyújthat, mindemellett szakmai szervezetként elősegítheti a lakossági ismeretterjesztést, ezzel a lakosság igényszintjének növelését is. A térségben több településen is probléma a kóbor kutyák jelenléte. Az ebek elszállítása gyepmesteri telepre rendkívül költséges önkormányzati feladat, mindemellett állatvédelmi szempontból sem tekinthető tökéletes módszernek, és csupán időszerű megoldást jelent, folyamatosan felmerülő költségekkel. A térségi ebtartás szigorúbb szabályozása, és a szabályozás betartása, a felelős állattartással kapcsolatos ismeretterjesztés a lakosság szélesebb körében javasolható a jövőben. A tenyésztésbe nem fogott ebek ivartalanítása szignifikánsan csökkentheti a nem kívánt szaporulatot a településeken. A műtéti beavatkozások anyagi fedezetéhez való önkormányzati hozzájárulás már rövidebb távon is anyagilag megtérülő befektetés a gyepmesteri szolgáltatás megfizetésével szemben. A probléma rendezésére javasolható a térségben működő állatvédő szervezettel (Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány) való aktív együttműködés, az alapítvány munkájának anyagi támogatása ugyancsak költséghatékonysági és állatvédelmi megfontolásból is eredményes megoldást jelenthet. A térségben élő lakosok településképet fejlesztő akcióba történő bevonása – a gyakorlatias, tapasztalatok révén történő tanulás („learning by doing”) módszereinek alkalmazásával hozzájárul a lakosok igényszintjének növekedéséhez. Kizárólag így érhető el, hogy a településeken élők az önkormányzati, településképet fejlesztő beavatkozásokat elfogadják, magukénak érezzék és a fejlesztések eredményeként létrejövő kedvezőbb lakókörnyezete minél hosszabb távon fenntartsák. Másrészről minden lakos, a saját lakókörnyezetének igényes alakításával hozzájárul a vonzó településkép kialakulásához. Az intézkedés– járulékos haszonnak is tekinthető – érdeme mindemellett a közösségi élet erősítése, a korosztályok közötti tevékenységek serkentése is, mely jótékony hatású az ösztönző társadalmi modell kialakulására, ezzel együtt pedig a társadalmi elszigetelődés megakadályozására egyaránt.

Az intézkedés keretében javasolt projektek: a vonzó településképek meghatározásához szakértő team által készített – a települések

fásítását, zöldítését, rendezését magába foglaló - fejlesztési program kidolgoztatása; a településkép javítását ösztönző – országos programokhoz kapcsolódó - lakossági akciók

szervezése; állatvédelmi terv készítése és végrehajtása, ami magában foglalja a felelős állattartással

kapcsolatos lakossági ismeretterjesztést, a tenyészteni nem kívánt háziállatok ivartalanítását és a térségben működő állatvédő szervezettel való együttműködést.

Projekt címe: A vonzó településképek meghatározásához szakértő team által készített – a települések fásítását, zöldítését, rendezését magába foglaló - fejlesztési program kidolgoztatása

A projekt tartalma Településkép-fejlesztési program kidolgoztatása a térségi településekre. A program magában foglalja a településekre bevezető utak menti fásítást, a települések köztereinek virágosítását, cserjésítését, fásítását, a lakóházak előtti utcaszakaszok

119


fásítását. A fásítás szakértő team által elkészített terv alapján történik, tájba illő, lehetőség szerint hazai fajok megválasztásával.


Szakértő team felkeresése, kiválasztása és felkérése a térségi településkép-fejlesztési program kidolgozására. Felmérések, egyeztetések, lakosság tájékoztatása a program előnyeiről, annak széles körű elfogadása érdekében, lakossági igények feltérképezése. Növények, szaporítóanyagok beszerzése, az ültetési munkálatokra lakossági akció szervezése. Fenntartási időszak teendőinek lefektetése, a felelősök kijelölése, a telepítések hosszú távú fenntartása.

Projektgazda Települési önkormányzatok, civil szféraCélcsoport A térség településeinek teljes lakossága

Projekt címe: A településkép javítását ösztönző – országos programokhoz kapcsolódó - lakossági akciók szervezése

A projekt tartalma

A tervszerű településkép-fejlesztésben az önkormányzatok koordinátori szerepe megkérdőjelezhetetlen, azonban a települési szereplők közötti együttműködések a településfejlesztés szempontjából kulcsfontosságúak, az önkormányzatok együttműködése ugyanis a településen élőkkel meghatározhatja a településfejlesztési tevékenységek sikerét. Települési programokkal fel kell kelteni a lakosság vágyát a települési fejlesztésekben való részvételre, illetve a fejlesztések elfogadására. A vonzó településkép kialakítása kizárólag a lakosság aktív hozzáállásával valósítható meg, ami elősegíthető a „Tiszta udvar, rendes ház” típusú programok szorgalmazásával. Az ilyen lakossági akciók ráadásul közösségépítő szereppel bírnak, így kedvező hatásúak a helyi identitás erősítésére is. A projekt során feltárásra kerülnek azok, a térség településein megvalósítható országos programok, melyekhez csatlakozhatnak az egyes települések, ezek nyomán egyéb programok kigondolása és életre hívása is a projekt részét képezi.


Települési programlehetőségek kigondolása, országos programokhoz való csatlakozás lehetőségeinek megvizsgálása. Programnaptár készítése. Felelős (civil) szervezetek kijelölése és felkérése a programok lebonyolítására önkormányzati koordinációval.



Projekt címe: Állatvédelmi terv készítése és végrehajtása, ami magában foglalja a felelős állattartással kapcsolatos lakossági ismeretterjesztést, a tenyészteni nem kívánt háziállatok ivartalanítását és a

térségben működő állatvédő szervezettel való együttműködést

A projekt tartalma

A térségi ebtartás szigorúbb szabályozása, és a szabályozás betartása, a felelős állattartással kapcsolatos ismeretterjesztés a lakosság szélesebb körében. A tenyésztésbe nem fogott ebek ivartalanítása, a műtéti beavatkozások anyagi fedezetéhez való önkormányzati hozzájárulás ugyancsak a projekt részét képezi. A térségben működő állatvédő szervezettel (Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány) való aktív együttműködés, az alapítvány munkájának anyagi támogatása is növeli a beavatkozás sikerét.

120



Állatvédelmi terv készítése szakértő szervezet bevonásával. Lakossági ismertterjesztés, települési eb regisztráció (folyamatosan, éves rendszerességű ellenőrzéssel), mikrochip és ivartalanítási program önkormányzati hozzájárulással. Disszeminációs célú közösségi rendezvények (bemutatók, előadások, örökbefogadó nap) szervezése. A térségben működő állatvédő szervezettel való együttműködés lehetőségeinek és feltételeinek kidolgozása.



III. Prioritás: Helyi termeléstől a helyi termékig

A térségnek nem volt erőssége a turizmus, pedig számos olyan erősséggel és lehetőséggel rendelkezik, amelyre érdemes építeni ebben az ágazatban. Kiemelkedő erősség a Tisza-tó, Eger és Mezőkövesd közelsége, valamint a természetközeli turizmushoz szükséges természeti környezete. Napjaink erősödő trendje a helyi térségek felfedezése, azok természeti, kulturális értékeinek megismerése, kiegészülve az aktív pihenéssel. A térségben a III. prioritásban szereplő feldolgozott helyi élelmiszer termékek előállításán túl jó adottságai vannak a kerékpáros, lovas, vadász turizmus kiszolgálására. A Laskó és Rima mentén kiépíthető lovas útvonalak és pihenők, a Tisza-tó irányába megépítendő kerékpárút, a Mezőtárkányban meglévő horgásztó, a vadásztársaság olyan lehetőséget kínálnak az aktív pihenésre, amelyek a falusi környezetet bemutató falusi vendégfogadás megfelelő szintű kiépítésével több napos pihenésre is sarkallhatja a környékre érkező turistákat, illetve a környéken pihenő turistákat ide látogatásra ösztönzi. A turisták, látogatók idevonzásának kulcseleme a komplex program-kínálat. A számtalan egyedi érték önmagában nem elegendő vonzerő, de egymással összehangolva, program csomagokba szervezve már egész napos, vagy több napos programokat kínálhat a turistáknak. Ennek feltétele egy olyan felelős szervezet (turisztikai desztináció menedzsment) kialakítása, amely összefogja az egyes kínálati elemeket, összehangolja azok fejlesztését, tartalmát, a szereplőket, megjeleníti együttesen azokat a piacon. A prioritás eredményeként a térségben komplex programcsomagokban, programsorozatokban összehangolva megjelennek azok a kínálati elemek, amelyek képesek a Tisza-tó, Eger és Mezőkövesd turistáit megszólítani, alternatív szórakozást kínálni számukra a fürdőzés, városnézés mellett. Ezzel együtt nő a térség ismertsége, a falusi vendégfogadás (pl. egy falusi mintaporta) feltételrendszerének kiépítésével nő a célzottan a térségbe látogató turisták száma is, amely magasabb költést eredményez, az pedig alternatív jövedelem, vagy munkahelyek teremtéséhez járul hozzá.

A III. prioritás az alábbi intézkedéseket foglalja magában:

III.1. Hagyományokra épülő mezőgazdasági termelés elterjesztése

Annak ellenére, hogy a térség jelentős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik, a hagyományokra épülő mezőgazdasági termelési lehetőségek nem kellően kihasználtak, és a háztáji gazdálkodás sem jelentős a térségben, holott ehhez jó adottságok állnak rendelkezésre. Vélhetően mindez részben abban az alapproblémában gyökerezik, hogy a hagyományos mezőgazdasági

121


termesztési módszerek eltűnőben vannak. A mezőgazdálkodás hazánkban a 20. század hatvanas évtizedéig csak kis mértékben okozott környezetkárosodást, egészen a közeli múltig jelentős területeken alkalmaztak olyan hagyományos, illetve törvényileg szabályozott gazdálkodási módokat, amelyek változatos élőhelyi viszonyok fenntartását és fajgazdag élővilág megélhetését tették lehetővé. A tájfajták sokféleségük révén évszázadokon keresztül alkalmazkodtak a helyi körülményekhez (a talaj- és klímaviszonyokhoz), s biztosították a gazdálkodás kockázatainak csökkentését. Termesztésük olyan gazdálkodási rendszerbe illeszkedett, amely a táj ökológiai adottságaiból, a környezeti feltételekből indult ki, s erre épültek a helyi társadalmak gazdag kulturális hagyományai5. Az 1960-as évektől a rendszerváltásig Magyarország, így a térség agrártermelését is az intenzív földhasználat és az ún. iparszerű gazdálkodási formák jellemezték, és ezek már nagyobb környezeti terhelést, természetpusztítást és károsodást okoztak. Az elsődleges cél a hozamok folyamatos növelése volt és ez csekély teret hagyott az agrárterületek élővilágának természetvédelmi célú megmentésére. A hosszú távon működőképes, fenntartható mezőgazdálkodás megvalósításának és a természet, valamint a termőföld megóvásának tehát legelső, alapvető feltétele, alapelve azonban a környezeti alkalmazkodás, vagyis az, hogy a földet mindenütt arra és olyan intenzitással használjuk, amire az a legalkalmasabb, illetve amit képes károsodása nélkül elviselni6. A térség gazdaságában a mezőgazdaság kiemelt szereppel bír. Annak érdekében, hogy a mezőgazdálkodás hosszú távon is működőképes, fenntartható és jövedelmező legyen, fel kell mérni a térség mezőgazdasági hagyományait, a térségben a mezőgazdaság iparosítása előtt termesztett növényeket, kultúrákat, hagyományos művelési módokat, melyek a táji potenciál felelős kihasználására és tartamos használatára épülnek. Ezzel olyan térségi termékek előállítása valósulhat meg, melyek biológiai igényei igazodnak a táji adottságokhoz, minőségük kiváló, így a mezőgazdaságban rejlő potenciál jobban kihasználhatóvá válik. A hagyományos termesztési módok újbóli elterjesztésével járó nagyobb élőmunka igény pedig a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez járul hozzá. A mezőgazdasági termék előállításon kívül a gazdálkodásnak a helyi gazdaságban betöltött szerepe lehet a megújuló energiaellátás is. A megújuló energiaellátás lehetőségei részben jelenthetik energianövények termesztését is, de alapvetően a mezőgazdasági melléktermékekre alapozottak. Így a kukoricaszár, kukoricacsutka, metszésből származó nyesedék, szőlővenyige mind fontos melléktermék, melyeket bálázva lehet energetikai célra felhasználni. Ehhez bálázó berendezés beszerzése szükséges, mely beszerzés költséghatékonysága úgy biztosítható, ha az önkormányzatok ezt átvállalják a lakosoktól, és közösen finanszírozzák a beszerzést. Az elkészült kisbálák pedig éppúgy a családi házak, mint önkormányzati intézmények tüzelés útján történő energetikai hasznosítására is alkalmasak7, ami a beruházás megtérüléséhez is hozzájárulhat. Az önkormányzatok által vezérelt helyi közcélú energiaellátás megújuló energiaforrások felhasználásával történő megvalósításához a TOP pályázati felhívásai is jó alapot kínálnak a 2014-2020-as időszakban.

5 Tudatos Vásárlók Egyesülete (2007): Nem babra megy a játék. Tudatos Vásárló magazin 9. szám. http://tudatosvasarlo.hu/cikk/nem-babra-megy-jatek

6 Ángyán J. ():Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda kiadó. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch01.html.

7 Német Béla, dr.: A fanyesedék és a szőlővenyige energetikai célú hasznosítása. http://www.physics.ttk.pte.hu/pages/munkatarsak/nemetb/Pub-31-EA-2013-10-Venyige%20hasznositas.pdf

122

http://www.physics.ttk.pte.hu/pages/munkatarsak/nemetb/Pub-31-EA-2013-10-Venyige%20hasznositas.pdf

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch01.html

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/nem-babra-megy-jatek


Az intézkedés keretében javasolt projektek: a térség mezőgazdasági hagyományainak felmérése, összegyűjtése; térségi mezőgazdasági program készítése; térségi, mezőgazdasági melléktermékekre alapozott megújuló energetikai program.

Projekt címe: A térség mezőgazdasági hagyományainak felmérése, összegyűjtése, mezőgazdasági beruházások ösztönzése

A projekt tartalma

A térség mezőgazdasági hagyományainak, a térségben a mezőgazdaság iparosítása előtt termesztett növények, kultúrák, hagyományos művelési módok felmérése a táji potenciál felelős kihasználására és tartamos használata érdekében. Az így előállított térségi termékek biológiai igényei igazodnak a tái adottságokhoz, minőségük kiváló, így a mezőgazdaságban rejlő potenciál jobban kihasználhatóvá válik. A hagyományos termesztési módokkal járó nagyobb élőmunka igény a foglalkoztatási lehetőségek bővítését segíti. A projekt jól kiegészíti az I.2. Helyi identitástudat erősítése célzott programokkal intézkedésnél bemutatatott „Térségi értéktár felvétele a lakosság bevonásával” című projektet, különösen a mezőgazdasági termelési hagyományok, népi ételek, kézműves hagyományok felvételét célzó projektelemet.


Ld. az I.2. Helyi identitástudat erősítése célzott programokkal intézkedésnél bemutatatott „Térségi értéktár felvétele a lakosság bevonásával” c. projekt leírásánál. A mezőgazdasági beruházások ösztönzése az összegyűjtött adatokra támaszkodva önkormányzati segítségnyújtással, koordinációval. A térségben korábban jellemző faiskolai, gyümölcstermesztési hagyományok felélénkítése, díszfaiskola-beruházás támogatása, ezzel a térségi kertkultúra fejlesztése, illetve gyümölcs- és díszfa előállítás ösztönzése, akár külföldre történő értékesítéssel is. Települési – kaszált aljú, illetve legeltetett - gyümölcsösök létesítése hagyományos tájfajták alkalmazásával, fajtagyűjtemény jelleggel (mely egyúttal turisztikai célokat is szolgálhat (jó gyakorlat Nagykörű – Az ország cseresznyéskertje8). A Laskó közelségének kihasználása, ártéri kosárfonó fűz termesztése. A térségi termálvízkészlet mezőgazdasági felhasználására termálvizes fűtésre épülő fóliasátras zöldségtermesztés (jó gyakorlat Szentesi Paradicsom Kft.9).

Projektgazda Települési önkormányzatok, civil szféra, falugazdász-hálózat térségi irodái


Projekt címe: Térségi mezőgazdasági program készítéseA projekt tartalma Térségi mezőgazdasági program kidolgoztatása a térségre. A program magában

foglalja „A térség mezőgazdasági hagyományainak felmérése, összegyűjtése” című projekt eredményeinek felhasználását, táji adottságokhoz igazodó kultúrák és művelési módok vetésterülethez igazodó tervezését, a termékek feldolgozási lehetőségeinek felmérése, javaslatok megfogalmazása térségi feldolgozóipari

8 Nagykörű http://www.nagykoru.hu/

9 Szentesi Paradicsom Kft. http://www.szentesiparadicsom.hu/index.php 123

http://www.szentesiparadicsom.hu/index.php

http://www.nagykoru.hu/


fejlesztésekhez. A háztáji gazdálkodás jelentőségének fokozása érdekében a gazdálkodás e formájában rejlő térségi lehetőségek felmérése. A mezőgazdasági program elkészítéséhez jó gyakorlatként szolgálhat a rozsályi modell10.


Szakértő team felkeresése, kiválasztása és felkérése a térségi mezőgazdasági program kidolgozására. Felmérések, egyeztetések, lakosság tájékoztatása a program előnyeiről, annak széles körű elfogadása érdekében, lakossági igények feltérképezése. Feldolgozási lehetőségek felmérése, javaslatok megfogalmazása. Logisztikai és marketing terv elkészítése.

Projektgazda Települési önkormányzatok, falugazdász hálózat

CélcsoportKözvetlenül mezőgazdasági vállalkozók, közvetve a térség településeinek teljes lakossága

Projekt címe: Térségi, mezőgazdasági melléktermékekre alapozott megújuló energetikai program

A projekt tartalma

A mezőgazdasági termék előállításon kívül a gazdálkodásnak a helyi gazdaságban fontos szerepe lehet a megújuló energiaellátásban is. A megújuló energiaellátás lehetőségei alapvetően a mezőgazdasági melléktermékekre alapozottak, melyeket bálázva lehetővé válik azok tüzelés útján történő energetikai hasznosítása. Az ehhez szükséges bálázó berendezés a térségi önkormányzatok közösen szerzik be. Az elkészült kisbálák családi házak és önkormányzati intézmények számáras is felhasználhatóak tüzelőanyagként, ami a beruházás megtérüléséhez is hozzájárulhat. A projekt részét képezi a bálák elégetéséhez szükséges energetikai korszerűsítések elvégzése, az átállással a nagy energetikai ellátó hálózatoktól való függetlenedés elősegíthető. A bálázásra nem alkalmas zöldhulladék komposztálásra és a települések zöldfelületein, önkormányzati mezőgazdasági területeken, háztáji gazdálkodásokban felhasználásra kerül.

Javasoltprojektelemek

A megújuló energiaellátásban számításba vehető mezőgazdasági melléktermékek elérhetőségének a felmérése a térségben. A térségben bálázó és komposztálóüzem telephelyének kijelölése. A megtermett alapanyag bálázásához bálázó berendezés beszerzése a térségi önkormányzatok közös finanszírozásával. A bálázásra nem alkalmas zöldhulladék komposztálása és felhasználása a települések zöldfelületein, önkormányzati mezőgazdasági területeken, háztáji gazdálkodásokban. Családi házak energetikai korszerűsítésének önkormányzati támogatása: energetikus szakember térségi szinten történő felkérése és az általa elvégzett munka (energiahatékonysági számítások elvégzésére a programba jelentkező lakosok és a települési önkormányzatok részére) finanszírozása. Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése a térségben keletkező mezőgazdasági mellékterméket felhasználására

10 Példaértékű a magyar önfenntartó falu – a rozsályi modell. http://www.elelmiszer.hu/greennovacio/cikk/peldaerteku_a_magyar__onfenntarto_falu

124

http://www.elelmiszer.hu/greennovacio/cikk/peldaerteku_a_magyar__onfenntarto_falu


alapozottan, illetve amennyiben annak mennyisége nem elegendő, az arra alkalmas területeken energianövények termesztése és energia célú felhasználása is szükséges. Családi házak energetikai korszerűsítésének támogatása (pl. a bálák égetésére alkalmas kazánokra vonatkozó lakossági beszerzési igények összegyűjtése, és egy megrendeléssel mennyiségi kedvezmény igénylése a gyártóktól).Önkormányzati intézmények tüzelés útján történő energetikai hasznosítására is alkalmasak, ami a beruházás megtérüléséhez is hozzájárulhat.

Projektgazda Települési önkormányzatok, térség lakossága


III.2. Háztáji gazdálkodás jelentőségének fokozása

Annak ellenére, hogy a háztáji gazdálkodás hazánkban ma is több százezer család számára jelent bevételt, jövedelem-kiegészítést, és ami nagyon fontos saját maga számára termelt élelmiszert 11, a mezőgazdálkodás e formája a térségben nem jelentős. A mai európai uniós és ezzel együtt hazai vidékpolitika a háztáji gazdálkodás támogatását igen fontosnak tartja, és kiemelkedő célja, hogy a helyi termékeket előállító, önellátó, háztáji gazdaságok működési lehetőségeit szélesítse, főként azokon a településeken, ahol az öngondoskodás erősítése a lakosság helyben tartását is segíti. Amellett, hogy az így megtermelt élelmiszerekkel, mezőgazdasági termékekkel a gazdaságokat működtető családok élelmiszer-önellátását biztosítani lehet, a háztáji gazdálkodási forma közösségformáló erő lehet a falvakban, segítve a helyi élelmiszerellátást, vagy akár a részleges energiaellátást12. Amint az az előző, III.1. Hagyományokra épülő mezőgazdasági termelés elterjesztése intézkedésnél kifejtésre került a gazdálkodás helyi gazdaságban betöltött szerepe lehet a megújuló energiaellátás is, melynek lehetőségei alapvetően a mezőgazdasági melléktermékekre alapozottak, kukoricaszár, kukoricacsutka, metszésből származó nyesedék, szőlővenyige, melyeket bálázva lehet energetikai célra felhasználni. Ehhez bálázó berendezés beszerzése szükséges, mely beszerzés költséghatékonysága úgy biztosítható, ha az önkormányzatok ezt átvállalják a lakosoktól, és közösen finanszírozzák a beszerzést. Az elkészült kisbálák pedig éppúgy a családi házak, mint önkormányzati intézmények tüzelés útján történő energetikai hasznosítására is alkalmasak13, ami a beruházás megtérüléséhez is hozzájárulhat. A háztáji gazdálkodás jelentőségének fokozásához elengedhetetlen a településen élők tájékoztatása a gazdálkodás e formájának hasznosságával kapcsolatosan, ezzel a lakossági igény felébresztése érhető el a háztáji mezőgazdasági művelésre vonatkozóan. Az ismeretterjesztés, tájékoztatás formái lehetnek település-specifikusak, ugyanakkor célszerű ez esetben is más településeken már bevált módszereket átvenni (pl. utcagyűlések szervezése). Az önkormányzat feladata koordinátorként ebben az esetben is kiemelkedő, tudatos térségi mezőgazdasági tervezéssel ugyanis biztosítható a háztáji termékek felvásárlása is (az 11 Dr. Fazekas Sándor miniszter, FM in Keresztes Júlia: Újrafogalmazódott a háztáji gazdálkodás. Agronapló. 2015.10. 68-70. http://agronaplo.hu/ujrafogalmazodott-a-haztaji-gazdalkodas/

12 Szlancsik Renáta: A háztáji gazdálkodás jelentősége a vidék életében. http://tdk.bme.hu/GTK/Ag-Ters-Fenntart/A-haztaji-gazdalkodas-jelentosege-a-videk

13 Német Béla, dr.: A fanyesedék és a szőlővenyige energetikai célú hasznosítása. http://www.physics.ttk.pte.hu/pages/munkatarsak/nemetb/Pub-31-EA-2013-10-Venyige%20hasznositas.pdf

125

http://www.physics.ttk.pte.hu/pages/munkatarsak/nemetb/Pub-31-EA-2013-10-Venyige%20hasznositas.pdf

http://tdk.bme.hu/GTK/Ag-Ters-Fenntart/A-haztaji-gazdalkodas-jelentosege-a-videk

http://tdk.bme.hu/GTK/Ag-Ters-Fenntart/A-haztaji-gazdalkodas-jelentosege-a-videk

http://agronaplo.hu/ujrafogalmazodott-a-haztaji-gazdalkodas/


értékesítési csatornák kialakításával kapcsolatos intézkedés bemutatása a III.3. pontban olvasható). A közösségi szemléletformáló akciók jó színterei lehetnek az oktatási-nevelési intézmények, ahol az óvodások-kisiskolások kertészkedés iránti fogékonysága biztosítható, a kertészeti ismereti bővítése mellett. Különösen külföldi országokban van hagyománya a közösségi kertek létrehozásának és fenntartásának, de már hazánkban is látunk jó példákat ezzel kapcsolatosan. A közösségi kertek a közösségépítésen túlmenően tájékozódásra, ismeretszerzésre, egymás segítésére egyaránt lehetőséget teremtenek, és biztosíthatják a háztáji gazdálkodásban való részvételt azon családok számára is, akik a kertművelésre alkalmas ingatlannal esetleg nem rendelkeznek. Ilyenre falusias lakókörnyezetben is lehet példa, ugyanis a hiába viszonylag nagy telekméret, ha az mezőgazdasági művelésre valamilyen okból alkalmatlan (pl. szilárd burkolattal ellátott az terület jelentős része, melyet a tulajdonos nem kíván feltörni, vagy parkosított az udvar, amin a tulajdonosok nem kívánnak haszonnövényeket nevelni). Az alábbiakban bemutatott projektötletek végrehajtásával az intézkedés hozzájárul a háztáji gazdálkodás erősítéséhez, a mezőgazdaságban rejlő potenciál jobb kihasználásához, mindezzel pedig közvetetten elősegíti a térség egyik legfontosabb stratégiai célkitűzésének megvalósulását: a gazdasági stabilitás megteremtését.

Az intézkedés keretében javasolt projektek: lakossági szemléletformáló-tájékoztató akciók szervezése a háztáji gazdálkodás

jelentőségének fokozása érdekében; közösségi kertek kialakítása és művelése a térség településein.

Projekt címe: Lakossági szemléletformáló-tájékoztató akciók szervezése a háztáji gazdálkodás jelentőségének fokozása érdekében

A projekt tartalma

A projekt célja a helyi termékeket előállító, önellátó, háztáji gazdaságok működési lehetőségeit szélesítse, úgy, hogy az öngondoskodás erősítése a lakosság helyben tartását is segítse. A megtermelt élelmiszerekkel, mezőgazdasági termékekkel a gazdaságokat működtető családok élelmiszer-önellátását biztosítani lehessen, a háztáji gazdálkodási forma közösségformáló erő legyen a falvakban. A háztáji gazdálkodás jelentőségének fokozásához elengedhetetlen a településen élők tájékoztatása a gazdálkodás e formájának hasznosságával kapcsolatosan, ezért a lakossági szemléletformáló-tájékoztató akciók a projekt szerves részét képezik.


A térség háztáji mezőgazdasági potenciáljának felmérése. Más, hazai településeken megvalósított fejlesztési programok megismerése, jó gyakorlatok elsajátítása (pl. Túristvándi, az önellátó falu14,15). A III.1. Hagyományokra épülő mezőgazdasági termelés elterjesztése intézkedésnél bemutatott, „Térségi mezőgazdasági program készítése” projekt eredményeként létrejövő programban foglaltak alapján a megtermelt javak felvásárlásának elősegítése, élelmiszerpiaci térségi hálózat kialakításával, annak érdekében, hogy a háztáji termékek megjelenhessenek a közétkeztetésben is. A lakosság bevonására legalkalmasabb eszközök felmérése (helyi

14 Túristvándi település önfenntartó programja http://www.nemzetiforum.hu/index.php?id=turistvandi-onfenntarto-programja

15 Túristvándi, az önellátó falu https://www.youtube.com/watch?v=G8tkm-avoa4 126

https://www.youtube.com/watch?v=G8tkm-avoa4

http://www.nemzetiforum.hu/index.php?id=turistvandi-onfenntarto-programja

http://www.nemzetiforum.hu/index.php?id=turistvandi-onfenntarto-programja


nyomtatott sajtó, települések honlapja, közösségi oldala, lakossági fórumok, utcagyűlések, kertbarát kör szervezése), lakossági disszemináció a projekt és a projekteredmények megismertetésére.


Célcsoport A térség településeinek lakossága

Projekt címe: Közösségi kertek kialakítása és művelése a térség településein

A projekt tartalma

A közösségi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a településeknek, a térségnek. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó lakosokat. A közösségi kertek kialakításával az önkormányzatok lehetőséget biztosítanak azon lakosok számára a kertművelésre, akik erre alkalmas saját ingatlan híján ezt nem tudnák megtenni. A projekt az egymástól történő tapasztalati tanulással hozzájárul a térségi kertkultúra fejlődéséhez is, és aktív közösséget épít.


Közösségi kertek koncepció elsajátítása, jó gyakorlatok megismerése, közösségi kertek kialakítása a térség településein. A lakosok tájékoztatása a kezdeményezéssel kapcsolatban a településeken sikeresnek mondható tájékoztatási csatornákon keresztül. A lakossági igények felmérése, a parcellaméretek meghatározása a lakossági igényekkel összehangoltan. Mintaparcellák létrehozása és művelése. Közösségi kerti szemléletformáló, tájékoztató akciók szervezése (pl. közösségi kertek versenye az egyes települések között, szüreti mulatságok, közös betakarítás, iskolai/óvodai tanulmányutak, szakmai előadások, fajtabemutatók stb.).


Célcsoport A térség településeinek lakossága

III.3. Helyi termékek értékesítési csatornáinak kialakítása

A térségben élők mezőgazdasági termelési tevékenységének ösztönzését alapvetően hátráltatja, hogy a helyi termékek értékesítési csatornái hiányoznak. Hiába indult el az a folyamat már hazánkban is, amelynek során a fogyasztói kereslet az egyes régiókra jellemző, több generációs, hagyományos módon előállított élelmiszer-ipari termékek iránt növekedett, mivel a menedzsment nem fordít túl sok erőforrást a megtermelt áruk értékesítésére, a termelők jelentős része nem válik érdekeltté a helyi termék előállításban. A helyi gazdaság fejlesztéséhez ugyanakkor elengedhetetlen a magasabb profitot termelő értékesítési rendszer kiépítése. Célszerű továbbá a helyi termékeket kialakítani, amelyek egyedi arculattal, védjeggyel ellátva, minőségbiztosítottan jelennek meg a helyi vagy akár tágabb piacokon is. Lényeges kiemelni, hogy amennyiben a térségben több zöldség- és gyümölcstermelő közösségi gazdaság jön létre, azok sikerének a kulcsa az együttműködésben, az összefogásban rejlik16.

16 Helyi termékek értékesítési csatornái Magyarországon. A „Helyi Kezdeményezésű Gazdaságfejlesztési Programok Értékelése” című kutatás résztanulmánya. Pannon.Elemző Iroda Kft. 2010.

127


A Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szerint a helyi értékesítés fejlesztéséhez szükséges a helyi termelési kapacitás, a helyi igények, értékesítési lehetőségek felmérése, a termelési és értékesítési folyamatok összekapcsolása (szövetkezetek, éttermek, közétkeztetés, önkormányzatok együttműködései), a termelés tervezhetősége. Fontosak a helyi piacok, vásárok, pavilonos értékesítés lehetőségének biztosítása, a helyi termék védjegyrendszerek bevezetése, a helyi termékekkel kapcsolatos szemléletformálás17. A helyi termékek magyarországi értékesítési lehetőségei közül a vásárlók körében a helyi termékek vásárlásának jelenleg leginkább elfogadott formája a termelők telephelyén történő beszerzés18. A termelői piac a legáltalánosabb helyitermék-értékesítési lehetőség, ennek következtében a legelterjedtebb is. A szokványos piacokkal megegyező módon, ezeken a helyeken a termelők eladhatják az általuk előállított friss és feldolgozott termékeket. A webáruházak kereshető, általában képekkel illusztrált adatbázisban tartalmazzák a termékeket, melyek közül a kiválasztott terméket a vevő a virtuális kosarába helyezve lebonyolíthatja az on-line vásárlást. Ilyen modern értékesítési csatornák segítségével a helyitermék-fejlesztés komplex programként tud működni, és szociális és területfejlesztési célokat is szolgálhat egyszerre. A webáruháztól eltérően, egy másfajta irányt jelentenek az ún. helyi termék adatbázisok. Működésük lényege az, hogy egy adatbázisban összegyűjtik a helyi termelőket és termékeiket, de az internetes felületen keresztül nem történik megrendelés és értékesítés. Az elmúlt években sorra alakultak helyi termékeket árusító boltok az ország minden vidékén. Magyarországon a helyi termék bolt sokszor szociális célból (szociális boltként) létesül, de a kétféle értékesítési hely külön-külön önállóan is létezik. A nyugati mintákat követve Magyarországon is egyre nagyobb számban jelennek meg a különböző szempontok alapján szerveződő és működő bevásárló közösségek, melyek célja, hogy az áruházláncokat kikerülve jó minőségű, ellenőrzött forrásból származó lehetőség szerint helyben termelt árukat összefogva szereznek be, keresnek meg. A termelő számára rendszeres vásárlói réteget biztosítanak.Az egyes vidékekhez köthető terméket népszerűsítő egy-két napos helyi termék fesztiválok egyre több és több helyen szerveződnek az országban.A helyi termék polcrendszer célja a helyi termékek népszerűsítése és eljuttatása a helyben lakókhoz és a turistákhoz egyaránt. A forgalmazók a településeken lévő szolgáltató helyek, üzletek, vendéglők, múzeumok, szállodák, melyek befogadják a helyi termék polcot.A helyi kiskereskedelmi egységekben a mindennapos fogyasztási cikkek tudnak megjelenni 8.A turisztikai információs pontokon a turisztikai programokat bemutató katalógusokkal együtt ajánlhatók ki a helyi termékek. Helyi termék polcok alakíthatók ki, melyek segítenek közvetlenül és testközelből is felkelteni a figyelmet a helyi termékek iránt. A fogadópontokon természetesen az árusítás is megoldandó. Ehhez azonban figyelembe kell venni a kereskedésre vonatkozó szabályokat. A turisztikai fogadópontokon bemutatók is szervezhetők, amikor a helyi mesterségeket ki is lehet

http://www.videklogisztika.hu/vidlog19.pdf

17 Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020. http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/37/30000/Nemzeti%20Vid%C3%A9kstrat%C3%A9gia.pdf

18 Helyi termékek előállítása és értékesítése a Zala Termálvölgyében. Zala Termálvölgye Egyesület. 2009. http://zalatermalvolgye.hu/sites/default/files/helyi_termek_tanulmany_zalatermalvolgye_0.pdf

128

http://zalatermalvolgye.hu/sites/default/files/helyi_termek_tanulmany_zalatermalvolgye_0.pdf

http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/37/30000/Nemzeti%20Vid%C3%A9kstrat%C3%A9gia.pdf




próbálni, a termékeket meg lehet kóstolni és a vendég a vizuális, az audio, a gasztronómiai és intellektuális élmények megélésén keresztül lehetőséget kap nem csak a termék, de a térség megízlelésére is8.A turisztikai programcsomagokba való beillesztésre is kínálkozik lehetőség. A helyi termékek eladásának és a turisták programlehetőségeinek növekedését, ezáltal tartózkodási idejük meghosszabbítását is szolgálják, így a turisztikai szolgáltatók és a helyi termék-előállítók számára egyaránt fontos.2010 szeptemberében hatályba lépett a közbeszerzési törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőktől vásárolják meg a közétkeztetésben felhasznált alapanyagokat, ami átgondoltan szervezve jó felvevőpiacot biztosíthat a helyi termékeknek.A helyi termék-fejlesztés komplex tevékenységként is értelmezhető, messze túlmutathat a termelő és a fogyasztó közötti kapcsolat megteremtésén, a helyben megtermelt élelmiszerek, ételek, kézműves termékek forgalmazásán, népszerűsítésén. A helyi termék-fejlesztés gazdasági értelemben, a helyi jövedelemtermelésre gyakorolt hatásait illetően területfejlesztési, míg társadalmi értelemben, a helyi közösségi kapcsolatokra, a kölcsönös bizalom és a helyi identitás erősítésére gyakorolt hatásait illetően közösségfejlesztési eszköz. E megoldások alapos megismerése és adaptálása a helyi körülményekre lényeges lépés helyi közösség erősítésében, erre alapozva pedig a térség gazdaságának fejlesztésében.

Az intézkedés keretében javasolt projektek: térségi helyi termék fejlesztési terv kidolgozása és életre hívása a térségben élők

együttműködésével.

Projekt címe: Térségi helyi termék fejlesztési terv kidolgozása és életre hívása a térségben élők együttműködésével

A projekt tartalma

A helyi gazdaság fejlesztéséhez magasabb profitot termelő értékesítési rendszer kiépítéséhez térségi helyi termék fejlesztési terv kidolgozása és életre hívása, melynek alapját olyan helyi termékeket képezik, amelyek egyedi arculattal, védjeggyel ellátva, minőségbiztosítottan jelennek meg a helyi vagy akár tágabb piacokon is. A projekt lényeges eleme a helyi termékek értékesítési lehetőségeinek a megteremtése az ismert értékesítési formák térségben történő meghonosításával, illetve korábban működő módszerek újbóli elterjesztésével.


Felmérések, egyeztetések, lakosság tájékoztatása a program előnyeiről, annak széles körű elfogadása érdekében, lakossági igények feltérképezése. Marketingstratégia kidolgozása a III.1. Hagyományokra épülő mezőgazdasági termelés elterjesztése intézkedésnél bemutatott „Térségi mezőgazdasági program készítése” projekttel összhangban. A helyi termékek értékesítései csatornáinak kialakítása: a térségben sikerrel működő értékesítési lehetőségek feltérképezése, kialakítása. A projekt keretében a térségben legalább egy termelői piac kialakítása. Közös weboldal és a térségi termékekhez tartozó webáruház fejlesztése, ahol a térségi termékek mellett a termelők telephelyén történő beszerzés támogatása, továbbá a termelői vásárok időpontjai és közösségi programok is hirdetésre kerülhetnek. A weboldalon keresztül

129


működtethető egy, a projekt keretében létrehozott bevásárló közösség is már máshol működő közösségek jó gyakorlataira alapozva19. Ezeket galéria a vásárokról, programokról, a termelői kertekről, „Tiszta udvar, rendes ház” és „Legszebb konyhakert” pályázat díjazott portáiról is kiegészítheti, érdekességként akár helyi ételek receptjeivel, képes leírásaival együtt. Az önkormányzatok közreműködésével a projekt eleme a helyi termékek árusítását vállaló helyi boltokkal történő megállapodások megkötése is. A projekt fontos eleme, hogy megteremtse a kapcsolódási pontot a IV.2. A turizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítása és a IV.3. intézkedések végrehajtását célzó projektekkel. A projekt fontos eleme, hogy feltárja és megalapozza a helyi termékek alapanyagként történő használatát a közétkeztetésben.



III.4. Feldolgozóipar kiépítése

A térségben a mezőgazdasági termékek magasabb feldolgozottsági szinten történő értékesítése feldolgozóipar hiányában nem lehetséges. A feldolgozott termékek eltarthatósága azonban jobb, logisztikailag jobban kezelhető, és magasabb bevételeket teremt, mint a nyerstermék értékesítése. A helyi élelmiszerellátó rendszerek ráadásul az élelmiszerpiaci globalizáció negatív következményeinek ellensúlyozására, kivédésére is alkalmasak, mivel a termelő és a fogyasztó minél közvetlenebb és rövidebb értékesítési-fogyasztási kapcsolatára épülnek. A Magyarországon egyre több helyen alulról szerveződő helyi piac, illetve helyi élelmiszerellátást célzó kezdeményezések azt mutatják, hogy megfelelő szervezéssel biztonságossá tehető az áruk értékesítése, kiszámíthatóvá téve a termelést, az élelmiszerellátást és az e tevékenységekből élő családok megélhetését. A helyi, illetve közvetlen értékesítés, a közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolatok, a kistermelői, helyi feldolgozás megteremtése azonban még kevéssé jellemző Magyarországon, külföldön ugyanakkor már számos példát találunk erre. A Kormány és a földművelésügyi tárca ezért a Nemzeti Vidékstratégián keresztül ösztönzi a helyi termékekre, termelésre alapozódó kistermelői, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítését, fejlesztését, összekapcsolva a családi gazdaságok erősítésével és a helyi értékesítés fejlesztésével. Támogatja a gazdák ilyen célú összefogását, társulásait, közös fejlesztéseiket, a helyi önkormányzatok, mikro-, kis- és középvállalkozások helyi feldolgozó tevékenységét. Cél a hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása20.A térségi feldolgozóipar kiépítse a III.1. és III.2. intézkedéseknél leírtakra támaszkodik, tehát előfeltétele egyrészt a hagyományokra épülő mezőgazdasági termelés elterjesztése, másrészt a háztáji gazdálkodás jelentőségének fokozása is. A teljes termékpályás beruházásokra kell törekedni. A térségen kívüli értékesítéshez kiváló adottságokkal bír az öt település, igen fontos közlekedésföldrajzi kapcsolatokkal. Az értékesítési lehetőségek kihasználásához azonban a térségi termékekkel kapcsolatos marketingtevékenység sem hanyagolható el, a csomagolásra és marketingre

19 Nyíregyházi Kosár bevásárló közösség http://www.nyiregyhazikosar.hu/

20 Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020. http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/37/30000/Nemzeti%20Vid%C3%A9kstrat%C3%A9gia.pdf

130



http://www.nyiregyhazikosar.hu/


mindenképpen hangsúlyt kell fektetni. Tekintettel arra, hogy a Kormány és szakminisztérium támogatja a teljes termékpályás beruházásokat megfontolandó a látványüzemek létesítése, amelyek a termékelőállításon kívül turisztikai vonzerővel is bírnak. A térségben előállított feldolgozott termékek mindenképpen igazodniuk kell a térségi adottságokhoz, hagyományokhoz, hiszen kizárólag így lehetséges versenyképes, térségspecifikus termékek előállítása. A feldolgozóiparba történő beruházások elősegítik a gazdasági stabilitás megteremtését, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésével pedig hozzájárulnak a lakosság helyben tartásához is.

Az intézkedés keretében javasolt projekt: teljes termékpályás feldolgozó üzemek létesítése a térségben.

Projekt címe: Teljes termékpályás feldolgozó üzemek létesítése a térségben

A projekt tartalma

A hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása érdekében a projekt a helyi termékekre, termelésre alapozódó kistermelői, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítését, fejlesztését célozza, összekapcsolva a családi gazdaságok erősítésével és a helyi értékesítés fejlesztésével. Támogatja a gazdák ilyen célú összefogását, társulásait, közös fejlesztéseiket, a helyi önkormányzatok, mikro-, kis- és középvállalkozások helyi feldolgozó tevékenységét. A projekt támogatja a térségspecifikus feldolgozott termékek előállítását. A projekt nyomán létesült teljes termékpályás beruházások, látványüzemek formájában a termékelőállításon kívül turisztikai vonzerővel is bírnak.


A települési önkormányzatok számára jó gyakorlatok megismerése, tanulmányutak szervezése és lebonyolítása. Feldolgozóipari beruházások ösztönzése: befektetők keresése, feldolgozóipari start-up vállalkozások anyagi és technikai támogatása. Start-up tanácsadás arra vonatkozóan, hogy milyen helyi termékekre alapozottan lehetséges akár kisléptékű feldolgozóüzemet létesíteni (pl. lekvárfőzde és aszaló, juhtej termék feldolgozó üzem, pálinkafőzde, kézműves sörfőzde, fagyasztott rétes üzem, gombatermesztésre alapozott szárító és csomagolóüzem). A kis- és középvállalkozások segítése, működésükhöz és megerősödésükhöz szükséges feltételek megteremtése: munkaerő hozzárendelése a feldolgozóüzemekhez, helyi iparűzési adókedvezmény. Szolgáltatások biztosítása a vállalkozóknak: irodai szolgáltatások, műszaki, gazdasági, jogi, pályázati, közbeszerzési vagy akár energetikai tanácsadás, esetlegesen fordítási, tolmácsolási szolgáltatás. A feldolgozóiparban rejlő lehetőségek promotálása a lakosság részére.

Projektgazda Feldolgozóipari kkv-k start-up vállalkozásai, települési önkormányzatok

Célcsoport:Közvetlenül a feldolgozóipari kkv-k start-up vállalkozásai, foglalkoztatottak, közvetetten a térség teljes lakossága

IV. Prioritás: Hívogat a Laskó - Rima

A térség nem kiemelkedő, de kedvező agráradottságokkal rendelkezik, azonban a mezőgazdasági termelés – feldolgozás - értékesítés lánca viszonylag egyoldalú, helyenként hiányos. Jelentős számban vannak mezőgazdasági vállalkozások jelen a térségben, de a háztáji gazdálkodás volumene nagyon elmarad a lehetőségektől. A mezőgazdasági termékek helyi értékesítése és feldolgozása terén

131


még bőven vannak fejlesztési lehetőségek, hiányosak a térségi adottságokra és hagyományokra jellemző, magas feldolgozottságú élelmiszeripari helyi termékek. Ugyancsak nem épült ki a helyi értékesítés csatornája. A prioritás keretében a helyi agrárpotenciálra és hagyományokra épülve kerül fejlesztésre az élelmiszeripari feldolgozás, valamint megerősítésre a háztáji gazdálkodás. Előbbi lehetővé teszi, hogy a helyben termelt növények és tenyésztett állatok magasabb feldolgozottságú és így nagyobb hozzáadott értékű helyi termékként jelenjenek meg a piacon, többletjövedelmet eredményezve a térségben. Utóbbi pedig a lakosság önellátását, illetve a többlet értékesítésével a helyi jövedelmek növekedését tudja elérni. Az értékesítési csatornák kialakítása és diverzifikálása is kiemelt pontja a prioritásnak, hiszen egyszerre kell a helyi értékesítési feltételeket megteremteni, valamint helyi márkanév kialakításával, bevezetésével a külső értékesítést növelni. Erre jó lehetőséget ad a két turisztikai centrum (Eger Tisza-tó) közelsége, a turisták napjaink terjedő gasztroturisztikai trendjét meglovagolva egyre nyitottabbak a meglátogatott térség kultúrájának, jellegzetes élelmiszer-kínálatának megismerésére.A prioritás eredményeként egyre többen tudnak bekapcsolódni a mezőgazdasági termelésbe, a házak körüli kiskertek is művelve lesznek, újraélednek a háztáji élelmiszer-feldolgozó hagyományok (disznóvágás, feldolgozás, lekvár főzés, befőzés stb.), a házi és élelmiszeripari feldolgozás következtében olyan saját márkával ellátott helyi termékek fognak megjelenni, amelyek a helyi piacok mellett a környező turisztikai piacokon is helyet kaphatnak. Ez elősegíti a térség felfűződését az Eger – Tisza-tó turisztikai centrumokra, ami egyúttal növeli a helyben képződött jövedelmeket, csökkenti az elvándorlási kényszert.

A IV. prioritás három intézkedést foglal magában:

IV.1. A turizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítása

Jelenleg gondot jelent a térségben, hogy vannak megőrzésre, bemutatásra alkalmas értékek, de nem áll rendelkezésre az a szolgáltatói háttér, amely a turizmus feltételeit megteremtené. A térségi idegenforgalom fellendítéséhez meg kell teremteni az ágazat infrastrukturális alapjait. A vizsgált településeknek elsősorban a falusi turizmusban rejlő perspektívákra kell alapozniuk. A hagyományok felelevenítésével, a helyi identitás megerősítésével,- mint ahogy már az I.2-es intézkedésnél bővebb kifejtésre került- egy hagyományos falusi légkör teremtődhet meg, mely vonzó kirándulási célponttá válik azon turisták számára, akik nyugodt, csendes környezetben való kikapcsolódásra vágynak. Ahhoz, hogy a térségbe ne csak egy napra érkezzenek látogatók a településeknek rendelkezniük kell egy mind mennyiségében mind minőségében megfelelő szálláshelykínálattal. A falusias hangulat megteremtéséhez szükséges, hozzá illő stílusú szállásadóhelyek kialakítása. A szálláshelyek mellett olyan közösségi és bemutatóterek kialakításával is bővíteni kell a turisztikai infrastruktúrát, ahol a látogatók számára programokat lehet szervezni. Ilyen lehet egy kézműves ház, ahol a családok kipróbálhatják a régi mesterségeket, vagy egy hagyományőrző ház kialakítása az udvarán egy pajtával, ahol például hagyományos esküvőket lehet rendezni. A program keretében a helyben készült ételekkel és a falvak szálláshelyeivel kiegészülve komplex szolgáltatást lehet nyújtani a vendégek számára. Fontos, hogy a településeken magántulajdonban levő területekre is úgy tekintsünk, mint a szabadidős tevékenységek eltöltésére alkalmas helyszíni adottságokra, illetve

132


ezeket is bevonjuk a jövőben megrendezésre kerülő, lehetséges új programokhoz szükséges infrastruktúrafejlesztések körébe. Ezen intézkedések megvalósulásával hosszú távon megszűnik a szállás és bemutatóhelyek hiánya, ezáltal megteremtődik a helyi turizmus egyik alappillére. Az intézkedés keretében javasolt projekt:

A meglévő szállás és bemutatóhelyek bővítése, és újak létrehozása a térségben. A környező turisztikai desztinációkra való rácsatlakozáshoz szükséges infrastruktúra

kialakítása.

Projekt címe: A meglévő szállás és bemutatóhelyek bővítése, és újak létrehozása a térségben

A projekt tartalma

Olyan, a falusi hangulatba illeszkedő szálláshelyek létrehozása, valamint ezekhez kapcsolódóan közösségi terek kialakítása, melyek alkalmasak a hagyományos tevékenységek bemutatására, valamint azok kipróbálására is, ezen felül pedig nagyobb rendezvények lebonyolítására is lehetőséget adnak.


A településeken az önkormányzati vagy magántulajdonban lévő (akár a jelenleg használaton kívüli ingatlanok) átalakításával, hagyományos, de napjaink igényeit kiszolgáló berendezéssel, a vendégek számára barátságos szálláshelyek kialakítása szükséges. A magánszálláshelyek kialakítása az önfoglalkoztatás irányába történő elmozdulást is jelentheti, de ehhez az önkormányzatoknak egyfajta irányító-felügyelő szerepet is kell vállalnia, ezzel segítve a vállalkozások létrejöttét és működését. Az önkormányzati segítségnyújtás egy összekötői feladatkör, mely helyi szinten összefogja a helyi szállásadókat, követi az aktuális kihasználtság kapacitásokat, miközben egyfajta marketing tevékenységet is folytat, amely keretében bizonyos fórumokon a településmarketinggel együtt reklámozza a helyi szálláslehetőségeket is. Ennek lebonyolítására szükséges egy vagy két szervező- marketing tevékenységet végző személy az öt település közös finanszírozásában.

Projektgazda A helyi önkormányzatok, magánszemélyek, vállalkozók

Célcsoport A térség lakossága

Projekt címe: A környező turisztikai desztinációkra való rácsatlakozáshoz szükséges infrastruktúra kialakítása.

A projekt tartalma

A projekt keretében a Tisza-tó körüli kerékpárútra való rácsatlakozás megvalósítása történik meg annak érdekében, hogy a közeli turisztikai desztinációhoz (Tisza-tóhoz) érkező aktív, természet-közeli turizmusban részt vevő turistákat ebbe a térségbe lehessen vonzani, az ehhez szükséges infrastruktúra a szükséges mértékben rendelkezésre álljon, ezáltal járulva hozzá a térségi turizmus fejlődéséhez.


A Tisza-tó körül kialakított kerékpáros túraútvonal infrastruktúrájához kapcsolódóan kerékpárforgalmi hálózati elemek kialakítása, meglévő kerékpárút-hálózathoz való kacsolódás kialakítása történik meg a projekt keretében. A kerékpáros turizmus számára útvonalat, felületet biztosító infrastruktúrán túlmenően szükséges az azt kiszolgáló egységek kialakítása is, így az egymástól megfelelő távolságra elhelyezett kerékpáros pihenő pontok és a tájékoztatást szolgáló tájékoztató táblák beszerzése és kitelepítése is a projekt részét képezi.

133


A helyi gazdaság fejlesztéséhez hozzájáruló elemként a kialakított kerékpárútvonal mentén, a kerékpárok szervízelését, cseréjét ellátó helyszínek kialakítása is szükséges ahhoz, hogy megfelelő infrastruktúra álljon a közeli desztináció felől ide érkező turisták rendelkezésére, melynek révén elérhetővé válnak számukra is a térségben, helyben kínált programok.

Projektgazda A települési önkormányzatok, vállalkozók

Célcsoport A térség lakossága, és az ide érkező turisták

IV.2. Térségi turisztikai programkínálat bővítése

Ahhoz, hogy több órás itt tartózkodásra, a távlatokban pedig több napra a térségbe lehessen vonzani a turistákat, a megfelelő szálláshelykínálat megléte mellett nagyon fontos, hogy elérhetőek legyenek érdekes, szórakoztató, a kirándulni vágyók, természet-közeliséget kedvelő turisták minél szélesebb rétegeit megszólító programok, melyek jelenleg még hiányoznak a térségben. A helyi civil szervezetek, az önkormányzatok és a vállalkozói rétegek összefogásával szükséges egy olyan programkínálat kidolgozása, mely a hagyományokon alapul, és bemutatja a térség épített, szellemi, természeti és gasztronómia értékeit. A vizsgált településekhez nagyon hasonló adottságokkal rendelkeznek a Művészetek Völgyét létrehozó falvak, melyek összefogása jó példaként szolgálhat. A települések kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően szintén jó lehetőség kínálkozik országos desztinációkra való felfűződésre. Eger-Mezőkövesd és a Tisza-tó közelsége egy napos csillagtúrákra ad lehetőséget. Ennek a remek adottságnak a kihasználásához azonban egy olyan programkínálattal kell rendelkezni, amelyért érdemes ellátogatniuk hozzájuk. Nagyban hozzájárulhat ennek létrejöttéhez a napjainkban egyre népszerűbbé váló kerékpáros turizmus infrastrukturális megalapozása is. A Tisza-tó körül kiépült kerékpárúthoz egy összekötő úttal lehetne csatlakozni, ez a természetbarátok, természetfotósok számára kiváló lehetőséget kínálhat a szabadidő eltöltésére. A Mezőtárkány határában található horgásztó jelentősége tovább növelhető, annak fejlesztésével, funkcióinak növelésével. Amennyiben ezek az intézkedések megvalósulnak a térség turisztikai vonzereje jelentősen nő, az ágazatból származó bevételekkel együtt, és előrelépés történhet a helyi foglalkoztatás bővülésében is.Az intézkedés keretében javasolt projekt:

A komplex programkínálat kidolgozása a térségi turizmus fellendítése érdekében.

134


Projekt címe: A komplex programkínálat kidolgozása a térségi turizmus fellendítése érdekében

A projekt tartalmaEgy olyan összetett programkínálat kialakítása a térségi szereplők összefogásában, mely vonzó a falusi turizmus iránt érdeklődő látogatók számára.


Ki kell alakítani a települések önkormányzatai, civiljei és vállalkozói összefogásával egy olyan komplex programcsomagot, mely miatt több napra is a térségben maradnak a vendégek. Például az egyik napon Mezőtárkányban egy hagyományos magyaros ételfőző verseny és sportnap, a következő nap Mezőszemerén egy művészeti fesztivál, a harmadik nap Besenyőtelken lovas nap megszervezése. A jelenleg meglévő és sikeres rendezvények,- mint például a besenyőtelki rétes fesztivál- továbbfejlesztése más attrakciókkal, koncertekkel, bemutatókkal-, szélesebb körben való megismertetése egy erős marketing tevékenység segítségével szintén növelné a térségbe látogatók számát. Ezen felül állandó jellegű programok lehetnek a falvakban például: gasztronómiai esték, ahol kemencében készült ételeket, és hagyományos italokat (pálinka, bor, szörp stb.) kóstolhatnak az odalátogatók, előtte egy lovak tartásával foglalkozó vállalkozó sétakocsikázást vagy szervezett lovas kirándulást tarthat a turistáknak. Esetleg helyi vállalkozókkal való együttműködésben a bivalytartás bemutatása, összekapcsolva a bivalytejből készült termékekre épülő szerevezett kóstolók létrehozásával. A környező természeti értékekre alapozva természetbarátok, fotósok számára madár és vad lesek létrehozása, képzett szakemberrel szervezett madármegfigyelések lebonyolítása, vagy csillagnézés szervezése a környező, fényszennyezés mentes területeken. Jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik a Mezőtárkány határában található horgásztó, ahol megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre táborok, nyaralások, konferenciák, céges rendezvények, családi nyaralások kellemes eltöltésére. Ezen felül kiváló helyszínt biztosít a horgászat szerelmeseinek, a természetbarátoknak a feltöltődésre. A tó további fejlesztésekkel egymást segítve vonzó programkínálatot tud nyújtani a térségbe érkező turistáknak, ilyen lehet egy állatsimogató létrehozása, ősi magyar fajták bemutatása. Lehetőség nyílik tematikus rendezvények, országos versenyek szervezésére is, ami szintén növelheti a térségbe érkezők számát. Országosan egyedülálló érték Mezőszemerén Bukta Imre munkássága, melyre alapozva egy speciális réteget, a képzőművészet iránt érdeklődőket és a művészeket is képzőművészeti rendezvényekkel, fesztiválokkal, táborokkal a térségbe lehet vonzani. Ezek megszervezésére és összehangolására szükséges egy irányító tevékenység, amelyet egy szervezet, 2-3 fővel magára kell, hogy végezzen. (bővebben: Lásd IV.3.)

Projektgazda A helyi önkormányzatok, magánszemélyek, vállalkozók

Célcsoport A térség lakossága

135


IV.3. Turisztikai desztináció menedzsment tevékenység kiépítése

Alapvető probléma a térségben, hogy nincs egy olyan szervezet, amely összefogná a turizmus ágazatának részelemeit (szolgáltatások, programok, értékek stb.) és egy egységként kezelné, amely hatására egy erősebb, jobban szervezett turisztikai kínálat alakulna ki.FogalommagyarázatTurisztikai desztinációnak nevezzük az önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egységeket, amelyek a turisták számára komplex élményt nyújtanak, és ahol az ehhez kapcsolódó igényeiket a látogatók kielégítheti.A turisztikai desztináció menedzsment (a továbbiakban TDM) tevékenység a desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, szervezett együttműködése annak érdekében, hogy a turisták élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság kritériumainak figyelembevételével21. Egy TDM tevékenységet végző szervezet létrehozása mindenképpen szükséges a térség turisztikai fejlesztéseihez. A TDM tevékenység során éltre kell hívni egy speciális, csak a településeken előállított termékeket összefogó márkanevet, vagy brandet. Ezeknek a brandeknek a jelentősége nem csak abban rejlik, hogy megvédi és megkülönbözteti a helyben előállított termékeket, hanem egységes arculat formájában megjelenési lehetőséget biztosít számukra. Ezen felül a települések fejlődésért munkálkodó intézmények, cégek, civilek közötti együttműködést erősíti, a közösséget építi azáltal, hogy egy közös cél érdekében együtt dolgoznak. A védjegy tulajdonosa (az önkormányzatok) ösztönözni tudja a helyi termelőket a magas minőségű termékek előállítására, ezáltal közvetett módon a helyi gazdaság erősítésére is hatással van. A fogyasztók körében történő brand népszerűsítéssel befolyásolni lehet a vásárlási szokásokat, generálható a helyi értékek iránti elköteleződés és erősödhet a lokálpatriotizmus a lakosság körében. A helyi termékek népszerűsítése mellett fontos a turisztikai programkínálat kialakításában történő aktív részvétel (Lásd: IV.2-es intézkedésben bővebben), valamint ehhez kapcsolódóan egy jól kidolgozott marketing stratégia folytatása. A helyben előállított termékek számára meg kell találni a megfelelő értékesítési csatornákat (pl. termelői piac, webáruház, helyitermék-adatbázis, helyi termék bolt vagy mozgóbolt, bevásárló körök, helyitermék-fesztiválok stb.) melyek felkutatása, illetve létrehozása, fejlesztése szintén egy TDM szervezet tevékenységét kell képeznie. Ezen tevékenységek hatékony működése nagymértékben fellendítheti a térségi gazdasági életet22, abból kifolyólag, hogy nagyban hozzájárul a térség turisztikai fejlesztéseinek sikerességéhez, bevételeinek növekedéséhez.

Fel kell mérni a meglévő turisztikai adottságokat, és ezeket egy értéktárban össze kell foglalni. Az értéktár elemei a helyi termékek, szellemi és természeti értékek. A feltárt termékkínálatra alapozva ki lehet alakítani egy helyi brandet, vagy márkanevet (pl. a Laskó-Rima Kincse vagy Hevesi Csodák). 21 A turisztikai desztináció menedzsment rendszerének ismertetése. http://www.gszm.hu/Tanulasi_segedletek/Dtm/TDM.pdf 2015. október 29.

22 Helyi termékek értékesítési csatornái Magyarországon. A „Helyi Kezdeményezésű Gazdaságfejlesztési Programok Értékelése” című kutatás résztanulmánya. Pannon.Elemző Iroda Kft. 2010. http://www.videklogisztika.hu/vidlog19.pdf 2015. október 28.

136


http://www.gszm.hu/Tanulasi_segedletek/Dtm/TDM.pdf%20


Ehhez a terméknévhez hozzá kell rendelni a térségben fellelhető jó minőségű, elsősorban hagyományos technológiával készült árukat és közösen reklámozni, népszerűsíteni nem csak a turisták, hanem a helyiek körében is. Ennek egyik módja, hogy a településeken szervezett programokon, vásárokon, termelői piacokon standokkal meg kell jelenni, megismertetni a közönséggel a termékeket. A népszerűsítés másik módja a helyi civil szervezetekkel való együttműködés, például a tánccsoportok fellépéseikre magukkal vihetik a termékeket, kiállíthatják így ismertetve meg szélesebb körben is azt. A termékek népszerűsítése mellett segítenie kell a TDM szervezetnek a helyi programok lebonyolítását, akár az önkormányzati akár a magánúton szerveződőket, valamint a lakosságot is meg kell szólítani, és bevonni a turizmus feltételeinek kialakításába. A tevékenység során épül a közösség is, az együtt, közös célért dolgozás összekovácsolja a résztvevőket.

Az intézkedés keretében javasolt projekt: TDM szervezet létrehozása a térségi turizmus fellendítése érdekében.

Projekt címe: TDM szervezet létrehozása a térségi turizmus fellendítése érdekében

A projekt tartalmaTelepülési összefogásban egy TDM szervezet megalapítása, mely tevékenységével elősegíti a térség turizmusának fellendülését.


Azon túlmenően, hogy szükséges egy, a helyi specialitásokra épülő programkínálat, meghatározó, hogy legyen egy hatékony, megfelelő kompetenciákkal és kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkező menedzsment szervezeti rendszer, amely működteti, koordinálja a térség turisztikai szolgáltatás kínálatát, illetve térségileg és tematikusan is összehangolja a komplementer turisztikai fejlesztések megvalósítását a térségben. A TDM szervezet kialakításának elemei az alábbiak: a TDM működéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése (Irodahelyiség kialakításához meglévő épület kialakítása, Irodai berendezések beszerzése); Szervezetfejlesztés (Szakmai tanácsadás, képzés); Informatikai rendszer kialakítása; szakmai turisztikai stratégiai program kidolgozása és megvalósítása.

A helyi programkínálat felmérése, a lehetőségeik összehangolása és ebből egy komplex programkínálat összeállítása, valamint annak marketingezése szintén a TDM szervezet feladata. A TDM a szervezeten belül működő szervezeteket összefogja, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásokat ajánlja a látogatók, partnerek számára. A marketing tevékenység részeként más TDM szervezetekkel, egymás turisztikai kínálatát reklámozva hatékony együttműködések alakulhatnak.

Projektgazda Települési önkormányzatokCélcsoport A térség lakossága, turisták

137


Mintaprojektek: Települések közti összefogás a térségi turizmus erősítése érdekében: Művészetek Völgye23 Helyi brand kialakítása: Nánási Portéka24

Települések turisztikai kínálatának összehangolása: Szatmári települések közös tevékenysége25

V. Prioritás: Emberben az érték

A térség kedvező nagytérségi elérhetősége ellenére nem bővelkedik ipari hagyományokban, a helyzetfeltárás alapján nagyon alacsony a munkaképes korú lakosság képzettségi szintje. Egy térség versenyképességét alapvetően meghatározza a munkaerő képzettségi szintje, valamint a munkavállalói hajlandóság. A prioritás ezért kiemelten fókuszál a képzettségi szint javítására, amely során a munkaképes korú lakosság számára a helyi és térségi gazdaság számára szükséges, illetve a területen hiányszakmához igazodó képzési lehetőséget kíván biztosítani. A képzési programok mellett ugyancsak ösztönözni szükséges a munkavállalási hajlandóságot, hiszen jelentős arányban nem csak a képzettség alacsony szintje, hanem az életpálya modell, az egyéni boldogulás, a magasabb életszínvonal igényének, motivációnak hiánya is akadályozza a magasabb foglalkoztatási szintet. Ugyancsak fontos eleme a szemléletformálásnak a mobilitás, hiszen egy olyan térségben, ahol a munkalehetőségek helyben szűkösen biztosítottak, a munkavállalók rugalmasságát is a környező településekre bejárás miatt. Ennek infrastrukturális feltételeit a II. prioritás tervezi biztosítani.A prioritás eredményeként a munkaképes korú lakosság körében növekszik a munkavállalási hajlandóság, ehhez megszerzik a szükséges képesítéseket, és a helyben, vagy a térségben elérhető munkahelyeken elhelyezkedve javul a településeken a foglalkoztatottság aránya.

Az V. prioritás az alábbi intézkedéseket foglalja magában:

V.1. Továbbtanulás ösztönzése

Egyre jelentősebb probléma a fiatalok továbbtanulási hajlandóságának mérséklődése, azaz a fiatalok korai iskolaelhagyása, a tankötelezettség vége után a tanulmányok befejezését sem megvárva lépnek ki az oktatási rendszerből. Ennek eredményeképpen egyre inkább növekszik a középiskolai végzettséggel, szakképesítéssel egyáltalán nem rendelkező lakosok aránya, ami különösen a fiatalabb korosztály lehetőségeit, jövedelemszerző potenciálját mérsékli erőteljesen, így kihat a következő évek munkanélküliségi mutatóira is. Az intézkedés célja a fiatalok továbbtanulásának ösztönzése, a szakképesítés és releváns tudás megszerzése.Az önkormányzat a lakosság továbbtanulási hajlandóságának növelése érdekében különböző ösztönző programokat szervez, különösen a hiányszakmákra való fókuszálás érdekében. A lakosok

23 Művészetek Völgye http://www.muveszetekvolgye.hu/

24 Nánási Portéka http://www.nanasiporteka.hu/

25 Szatmári települések közös tevékenysége http://adjistenszatmarban.hu/, http://www.plumland.com/

138

http://www.plumland.com/

http://adjistenszatmarban.hu/


beszámolói alapján a településeken egyre kevesebb szolgáltatás érhető el a fokozódó szakember, illetve szakképesítéssel rendelkező lakosok hiánya miatt. Az önkormányzat a fiatalok továbbtanulását a számukra nyújtott különböző ösztöndíj programok segítségével ösztönözheti. A civil szféra és munkaerő-piaci, oktatási szakértők bevonásával végzett pályaorientációs képzések, tanácsadói programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok megfelelő pályát választhassanak jövőjüket illetően, fókuszálva a térségi hagyományokra, a munkaerő-piaci trendekre. Az intézkedés magába foglalja a szakképesítésben való részvétel elterjedését, amivel képzett szakemberek kerülhetnek munkaerő-piacra.Alapvető tény, hogy tanulás a leghatékonyabb eszköz a társadalmi csoportok felemelkedésére, a kiváló kvalitásokat biztosító képzések hosszú távon nyújtanak biztos megélhetést, így egy-egy térség számára a gazdasági fellendülés egyik kezdeti lépését jelentik. Az intézkedés kapcsolódik a mezőgazdaságban rejlő potenciál hatékonyabb kihasználásához, a komplex feldolgozási-értékesítési csatornák kialakításához és működtetéséhez, az agrárium együttműködésén alapuló, illetve kísérleti projektjeinek megvalósításához is. Az intézkedés közvetlenül kapcsolódik a III.1. Hagyományokra épülő mezőgazdasági termelés elterjesztése, a III.4. Feldolgozóipar kiépítése és a V.3. Szemléletformáló programok bevezetése – munkavállalási hajlandóság növelése intézkedésekhez.

Az intézkedés keretében javasolt projektek: pályaorientációs képzés, tanácsadás; hiányszakmák megismerése, bemutatása; ösztöndíj programok.

Projekt címe: Pályaorientációs képzés, tanácsadás

A projekt tartalma

A projekt a fiatalok, általános és középiskolai oktatásban résztvevők számára biztosít pályaorientációs tanácsadást, amivel a fiatalok megismerhetik esélyeiket, tudatosan tervezhetik jövőjüket, felhívva figyelmüket az egyéni felelősségre és a tanulás társadalmi felemelkedést lehetővé tévő szerepére.


A projekt során bevont civil szervezetek, szakértők bemutatják az országos és regionális-térségi munkaerőpiac utóbbi éveinek trendjeit, illetve a várható változásokat, ezenkívül a résztvevők megismerhetik az oktatásban-képzésben rejlő lehetőségeket. Mentorok, tanácsadók bevonásával az általános tájékoztatás mellett egyéni tanácsadásra is sor kerül, figyelembe véve az egyéni motivációkat, lehetőségeket. Egy felelős szervezet kijelölése jelentősen növeli a program hatékonyságát, a civil szervezetek alkalmasak rugalmasságuk, tapasztalataik folytán előnyösek lehetnek koordináló szerepben való részvételükre.A projekt célja a továbbtanulás, különösen a hiányszakmák, illetve a minél magasabb képesítés felé történő ösztönzés.

Projektgazda önkormányzat, oktatási intézmény, civil szféra

Célcsoport általános és középiskolai oktatásban résztvevők

139


Projekt címe: Hiányszakmák megismerése, bemutatása

A projekt tartalma

A projekt az országos, regionális-térségi, illetve települési hiányszakmákra hívja fel a figyelmet, illetve bemutatja ezen területekre való belépéshez szükséges oktatási-képzési rendszereket is. A projekt célja, hogy ezen területeken való képzésre ösztönözze a munkavállalási korú, illetve még pályaválasztás előtt álló lakosokat, amivel csökkenthető a munkanélküliség, valamint a lakosság is kedvezőbb jövedelemszerző képzettséggel rendelkezik. A projekt célja a lakosság hiányszakmák betöltésére történő ösztönzése, ez irányú képzéseken való részvétele.


A projekt során bevont civil szervezetek, szakértők bemutatják az országos és regionális-térségi munkaerőpiacon tapasztalható trendeket, fókuszálva a regionális-térségi foglalkoztatókat leginkább érintő hiányszakmákra. A résztvevők részletesebben ismerhetik meg ezen területeket, valamint tájékoztatást kapnak a képzési rendszerről és lehetőségekről. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a főbb foglalkoztatók meghívása, a jelenlegi munkaügyi folyamatok, illetve az elkövetkező évek beruházásainak bemutatása is hozzájárul a tájékoztatáshoz, illetve a hiányszakmákra való figyelemfelkeltéshez.

Projektgazda önkormányzat, civil szféra

Célcsoport oktatásban részvevő lakosság

Projekt címe: Ösztöndíj programok

A projekt tartalma

A projekt célja, hogy a fiatalok továbbtanulását, a munkaerő-piac számára minél fontosabb képzéseken résztvevőket motiválja. A projekt kiemelt figyelmet fordít a minél magasabb képesítés megszerzésének ösztönzésére, így támogatja a lakosság képzettségi szintjének növelését.


A projekt ösztöndíjak alapításával kíván ösztönzőleg hatni az oktatásban-képzésben lévőkre, amik kiterjedhetnek különböző képzési területekre, kiválóságra, támogathatják a diákok utazását, versenyeken való szereplését, illetve jutalmazással is ösztönözhetik az eredményes diákokat. A projekt keretében az önkormányzat, civil szervezetek, de akár vállalkozások is közvetve és közvetlenül támogatják a fiatalok helyben maradását a számukra nyújtott lakhatási támogatásokon keresztül.

Projektgazda önkormányzat, civil szféra, vállalkozások

Célcsoport oktatásban, képzésben résztvevők

V.2. Munkaerő-piaci viszonyokhoz igazodó hatékony képzési-oktatási rendszer biztosítása

140


A helyzetfeltárás is rámutatott a munkanélküliség, illetve a lakosság elhelyezkedési problémáira, amit az alacsony képzettség, illetve a korlátozott foglalkoztatói is fokoz. A lakosság jövedelemtermelő képessége alacsony, ennek fejlesztéséhez elengedhetetlen a képzési rendszer hatékonyságának növelése. A térségben ugyanakkor strukturális munkanélküliségről beszélhetünk, hiszen több területen (pl. szerszámkészítő, géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő, stb.) épp a szakemberek hiánya okoz problémát. Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a következő években a munkaerő kereslet-kínálat összehangolását, elsősorban a munkaerő képzése segítségével. A térségben működő vállalkozások igényeire rugalmasan reagáló képzési formák, szakképzés bevezetése szükséges, mely a vállalkozások humánerőforrás fejlesztését célozza. A szakképzésnek a helyi gazdaság igényeihez kell igazodnia, elsősorban olyan szakmák előtérbe helyezésével, melyek fontosak a térség gazdasági környezete szempontjából, illetve hiányoznak a termelésből.A települési önkormányzatok a lakossággal, civil szervezetekkel összefogva alakítanak ki kapcsolatokat a térségben található oktatási-képzési intézményekkel, illetve foglalkoztatókkal annak érdekében, hogy a munkaerő-piac elvárásaihoz szorosan illeszkedő képzési-oktatási rendszer alakuljon ki. A lakosság magasabb képzettségi szintje egyszerre szolgálja a munkaadói igényeket, valamint a lakosság elhelyezkedési-foglalkoztatási lehetőségeit is szélesíti. Az oktatási rendszerből már kikerült felnőttek további képzése elsősorban a foglalkoztatói igényeken alapulva valósulhat meg térségi összefogás keretében. Az intézkedés hatására a lakosság képzettségi szintje nő, versenyképes tudással rendelkezve foglalkoztatottsága hosszabb távon is biztosítható.Az intézkedés szorosan kapcsolódik a III.1. Hagyományokra épülő mezőgazdasági termelés elterjesztése, a III.4. Feldolgozóipar kiépítése, a V.1. Továbbtanulás ösztönzése intézkedésekhez.

Az intézkedés keretében javasolt projektek: térségi foglalkoztatási-képzési programok a munkaügyi központ, a vállalkozások és az

önkormányzat együttműködésében.

Projekt címe: Térségi foglalkoztatási-képzési programok a munkaügyi központ, a vállalkozások és az önkormányzat együttműködésében

A projekt tartalma

A projekt a foglalkoztatás növelésére hatással levő szereplők együttműködésének keretében biztosítja a foglalkoztatók számára megfelelő képzettségű és szükséges számú munkavállalót. A projekt a foglalkoztatók terveihez igazodva lehetővé teszi a szükséges munkavállalók területspecifikus képzését is. Így rendelkezésre áll a szükséges számú és képesítésű munkavállaló, mérséklődik a funkcionális munkanélküliség, míg a lakosság célzottan kap munkalehetőséget. A program összekapcsolódik a hiányszakmákra való figyelemfelhívással, munkaerő-piaci re-integrációt ösztönző akciókkal.


Az önkormányzat a civil szférával, a térségi vállalkozásokkal és az NFSZ-el összefogva térségi programot dolgoz ki a munkaerő-piaci felmérés és a foglalkoztatók tervei alapján. A program kiterjed a munkaerő képzésére, kapcsolódva a munkaerő-piac jelenlegi és jövőbeli igényeire. A program kidolgozásában komoly szerepe van a civil szervezeteknek (lakossági érdekképviselet), az önkormányzatok a program kereteit (együttműködés formai keretei: egyeztetések, workshop-ok, stb.) biztosítják.

141


A koordináló szerv tevékenysége kiterjed a munkavállaló korú lakosság tájékoztatására, majd a foglalkoztatói igények alapján kezdődhet az érintettek bevonása akár képzésbe (pl. szerszámkészítő, géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő, stb.), akár a munkafolyamatokba. A képzést az NFSZ biztosítja, így nagyobb létszám eseté lehetőség van térségi szinten szervezni azokat, így a lakosoknak kevesebbet kell utazniuk. A kijelölt koordinációt biztosító civil szervezet folyamatosan reagál a munkaerő-piaci trendekre és szükségletekre, biztosítja a képzések rugalmas képzések rugalmasságát. Ennek keretében folyamatosan kapcsolatot tart fenn mind a vállalkozásokkal, különösen a főbb térségi foglalkoztatókkal, valamint a képzést biztosító intézményekkel (NFSZ).

Projektgazda önkormányzat, civil szféra, vállalkozások, NFSZ

Célcsoport Munkavállalási korú és oktatásban-képzésben résztvevő lakosság

V.3. Szemléletformáló programok bevezetése – munkavállalási hajlandóság növelése

A magas munkanélküliséggel, valamint alacsony foglalkoztatottsággal jellemezhető lakosság esélyeit tovább rontják az alacsony képzettségi mutatók. A magas munkanélküliség miatt a passzív ellátásban részesülők száma magas, párhuzamosan az önkormányzat által biztosított lehetőségeken keresztül tekintélyes a közmunka programok keretében foglalkoztatottak száma. Az önkormányzat feladatának tekinti a továbbtanulás ösztönzése, valamint a munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó és hiányszakmákra fókuszáló képzések mellett a munka világába történő újbóli beilleszkedés körülményeinek biztosítását is a lakosság számára. A munkaerő-piaci reintegráció egyik fontos eleme az elsősorban tartósan állás, ennél fogva rendszeres, aktív munkából származó jövedelem nélkül élő lakosság munkavállalási hajlandóság fokozásának erősítése. A szemléletformáló, foglalkoztatásra ösztönző programok a lakosság felelősségvállalásának, önellátásának ösztönzésére is irányulnak, jövedelemszervező képességének fokozását kívánják elérni. Ezzel párhuzamosan a következő generációnak egyfajta pozitív képet felmutatni. Az intézkedés összekapcsolódik más intézkedésekkel, különösen a III.2. Háztáji gazdálkodás jelentőségének fokozása, a V.1. Továbbtanulás ösztönzése, illetve a V.2. Munkaerő-piaci viszonyokhoz igazodó hatékony képzési-oktatási rendszer biztosítása intézkedéssel. A szemléletformáló programok eredményeképpen növekszik a képzési programokban résztvevők száma, ami egyrészt a lakosság munkavállalási-tanulási hajlandóságát erősíti, másrészt a képzettség növelésével az elhelyezkedési lehetőségeket is jelentős mértékben javítja.A szemléletformálás kiterjed a háztáji gazdaságok termelésbe való (újra)bevonására a korábbi hagyományoknak megfelelően, ami a lakosság diszkrecionális jövedelmének növeléséhez járul hozzá és kapcsolódik az önellátásra való törekvés erősítéséhez.

Az intézkedés keretében javasolt projektek:

142


szemléletformáló programok a foglalkoztatás és a munkavállalási hajlandóság fokozása érdekében,

munkaerő-piaci re-integrációt szolgáló programok.

Projekt címe: Szemléletformáló programok a foglalkoztatás és a munkavállalási hajlandóság fokozása érdekében

A projekt tartalma

A projekt során szervezett szemléletformáló akciók célja a lakosság tanuláshoz és munkavégzéshez kapcsolódó hajlandóságának erősítése, a munkaerő-piacon való aktív részvétel fokozása. A projekt a társadalom belső erőforrásainak generálására és a rendelkezésre álló kapacitások fokozottabb használatára irányul.A program hatással van a lakosság mentálhigiénés állapotára is, célja annak előmozdítása, ennek érdekébe a projektgazda együtt dolgozik a térségben működő civil szervezetekkel, egyházakkal.


Az önkormányzat együttműködik civil szervezetekkel és az egyházakkal a lakosság minél jelentősebb hányadának bevonása érdekében. Mind a civil szervezetek, mind pedig az egyházak jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek mind a közösségépítő, mind a szemléletformáló programok rendezésében, lebonyolításában, illetve szerepük nélkülözhetetlen a programok hosszú távú fenntartása során. Ezen szervezeteken keresztül mentálhigiénés tanácsadók, szociális szakértők vonhatóak be.

A civil szervezetek és egyházak figyelemfelhívó akciókat szerveznek, közösségépítő-szemléletformáló programokat szerveznek és bevonják a lakosságot ezekbe. Már a szervezés során figyelmet fordítanak a lakossági igényeknek megfelelő elemek kialakítására. Ezek keretében mentálhigiénés tanácsadás, életviteli-életvezetési tanácsadás, házi költségvetési programok, önképző körök alakulhatnak, amik a lakosság számára a munka világát előtérbe helyezik.Az ösztönző tevékenységek között megjelennek a térség hagyományos termelési berendezkedésének elemek, háztáji gazdaságokban használható munkatevékenységek. Külön figyelmet fordítanak az elért eredmények fenntartására, megőrzésére.

Projektgazda Önkormányzat, civil szféra

Célcsoport Munkavállalási korú és oktatásban-képzésben résztvevő lakosság

Projekt címe: Munkaerő-piaci re-integrációt szolgáló programokA projekt tartalma A program célja az önkormányzat és civil egyesületek együttműködésében az

álláskereső lakosság munkavállalásának támogatása. A program kiemelt fókuszál a tartósan álláskeresők, a közfoglalkoztatási programokban résztvevők, valamint az alacsony képzettségük miatt hátrányban lévők csoportjaira.A projekt a célcsoport felmérésén alapulva a munkaerő-piaci trendekhez, illetve a foglalkoztatók igényeihez-terveihez kapcsolódóan biztosít lehetőséget az álláskeresők, tartós munkanélküliek oktatására, képzésére, ami elősegíti foglalkoztatásukat. A

143


rugalmas oktatási-képzési programok az alacsony képzettségűek számára is lehetőséget kínálnak a későbbi elhelyezkedésre.


Az önkormányzat a civil szervezetekkel és egyházakkal működik együtt, akik jelentős tapasztalatokat halmoztak fel ezen területen. Az önkormányzat kijelöli a koordinációt biztosító szervezetet, illetve folyamatosan felhívja a lakosság figyelmét a szervezett programokra. A bevont szervezetek a program elején áttekintik a hazai és külföldi jó gyakorlatokat, azokat alkalmazzák, a helyi viszonyoknak megfelelően dolgozzák át.A projektben elsősorban a munkaerő-piacra történő visszatérést elősegítő képzések és tanácsadások valósulnak meg. A képzéseket a településeken megtartva lehet közelebb vinni a lakossághoz, ezzel is ösztönözve őket a részvételre. Ezek keretében az önfoglalkoztatást elősegítő, a vállalkozási kedvet erősítő képzések mellett az álláskeresést elősegítő tanácsadás magába foglalja az önéletrajz írás, állásinterjú modellezését, az alapvető adatok és jellemzők bemutatását. A mentorok a lakosság helyzetére szabott akciókat dolgoznak ki. Az ösztönző tevékenységek között megjelennek a térség hagyományos termelési berendezkedésének elemek, háztáji gazdaságokban használható munkatevékenységek. A hiányszakmákra felfűződve kisiparos mesterségek, informatikai képzések, a településképet ápoló, rendező tevékenységek (zöldterületek rendben tartása) is szerveződnek.

Projektgazda Önkormányzat, civil szféra, egyház

CélcsoportMunkavállalási korú, álláskereső és közfoglalkoztatási programokban résztvevő lakosság

144


A célrendszer kapcsolódása Füzesabony Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszeréhez

Annak érdekében, hogy a gazdaságfejlesztési programmal érintett Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Mezőszemere és Mezőtárkány települések szervesen illeszkedjenek tágabb környezetük, térségük által meghatározott fejlődési útvonalba, a települések fejlesztési céljainak meghatározásakor messzemenően figyelembe vételre kerültek Füzesabony járásszékhely település stratégiai célkitűzései.

Füzesabony Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) célrendszerét az alábbi ábra mutatja. Az ábráról is jól látszik, hogy a füzesabonyi célrendszerben az átfogó cél Füzesabony népességmegtartó erejének növelése.

31. ábra: Füzesabony Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) célkitűzései

Forrás: Füzesabony ITS

A település népességmegtartó ereje azt fejezi ki, hogy mennyire képes alapvető települési funkciókat, ellátni, mennyire felel meg lakóhelyként, ad megélhetést munkahelyként, biztosítja a közéletiség színterét, a jó közérzetet. Habár a lakosság helyben tartásának elsődleges feltétele a munkalehetőségek, valamint az elfogadható jövedelmi viszonyok biztosítása, a materiális szükségletek mellett a közös gondolkodás, az innovativitás, a helyi kezdeményezés, az állampolgári részvétel, az együttműködés, a demokratikus döntéshozás is hozzájárul a lakosok elégedettségének javulásához, ezzel a népességmegtartó képességhez. Ennek érdekében Füzesabony Integrált Településfejlesztési Stratégiája három stratégiai célkitűzést tartalmaz: 1. Gazdasági stabilitás megteremtése és a városfejlesztés erősítése, 2. Közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása, 3. Élhető település, vonzó város, ez utóbbi komplex városrehabilitáció, a települési

145


zöldfelületi rendszer fejlesztése, a sport, kulturális élet és rekreációs szolgáltatások fellendítése, valamint a társadalmi összefogás, az együttműködések erősítése által.

Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Mezőszemere és Mezőtárkány települések gazdaságfejlesztési programja teljességgel illeszkedik a járásszékhely Füzesabony stratégiai célkitűzéseihez. A gazdasági programban éppúgy hangsúlyos elem a kiszámíthatóan fejlődő gazdaság, mint a járásszékhely stratégiájában, és ugyancsak az aktív közösségi élet helyreállítása az, ami alapvető célként megfogalmazásra került a gazdasági programban is. A gazdasági program stratégiai célkitűzései között is szerepel a vonzó települési környezet kialakítása, melyhez szükséges a társadalmi összefogás, az együttműködések erősítése éppúgy, mint a térségben elérhető szolgáltatások körének bővítése és a települési infrastruktúra fejlesztése. Nagyon fontos elem a gazdasági programban, hogy meg kívánja tartani a falusias lakókörnyezetet, minden településképi fejlesztési intézkedés, akció, ezt a célt szolgálja. Ezzel egy kedvező járási épített és természeti környezet alakulhat ki, ahol minden településnek megvan a maga szerepe és helye a közigazgatásban, a lakosság életében. A közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása ugyancsak szerepel a füzesabonyi stratégiában és jelen gazdasági programban is célkitűzésként. Tekintve, hogy Füzesabony járásszékhely, kifejezetten fontos célkitűzés ez a város számára, míg a jelen gazdasági program a járásszékhely és más térségi települések eléréséhez a térségi közösségi közlekedés fejlesztését, a közlekedési menetrend harmonizálását, illetve a településeket behálózó alsóbbrendű úthálózat infrastrukturális fejlesztését célozza, kapcsolódva ezzel a járásszékhely központi funkcióihoz.

A mezőgazdaságban, és vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása jó lehetőség a gazdaságfejlesztési programmal érintett települések számára, hiszen vitathatatlan előnyökkel bírnak egy nagyobb településsel szemben. Ugyanakkor ez nem teremt versenyhelyzetet a járási központtal, sőt, a települések közötti együttműködéssel fejleszthetőek a térségben megtermelt helyi termékek értékesítési csatornái is. A térség településein élők foglalkoztatottságának növeléséhez a füzesabonyi fejlesztések ugyancsak fontos alapot adnak. A járásszékhely középfokú oktatási intézményeinek fejlesztése ugyanis hozzájárulhat a térségben élő lakosság képzettségi színvonalának növeléséhez. A gazdasági programban szereplő települések és a járásszékhely közötti együttműködés a munkaerő-piaci viszonyokhoz igazodó hatékony képzési-oktatási rendszer kidolgozásában nyilvánulhat meg. A vidéki térség településeinek fontos célkitűzése a lakosság munkavállalási hajlandóságának növelése, ami Füzesabony munkaerő-piaci fejlesztései révén segítheti a térségben élők foglalkoztatottságának növelését.

A fentiek alapján megállapítható, hogy Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Mezőszemere és Mezőtárkány települések gazdaságfejlesztési programjának célrendszere abba az irányba mutat, hogy a járásközpont által kitűzött jövőkép megvalósuljon, a járásszékhely célrendszerében megfogalmazottakkal szembe menő fejlesztési célt a települések gazdaságfejlesztési programja nem tartalmaz.

146


Monitoring rendszer

A monitoring rendszer kialakítása, működtetési mechanizmusa

A monitoring rendszer a gazdaságfejlesztési program előrehaladásának, céljainak megvalósulását mérő, nyomon követő megfigyelő, értékelő rendszer. A monitoring során értékelni kell a programban kitűzött célok teljesülését, a kívánt eredmények és célzott hatások elérését, melynek segítségével szükség esetén lehetőség van bizonyos módosító beavatkozások megtételére is.

A monitoring rendszer működtetése

Az öt település közös gazdaságfejlesztési programja végrehajtásáért egy felelős menedzsment szervezet kialakítása szükséges, mely stratégiai és operatív menedzsment szervezeti részből áll. A stratégiai menedzsment szervezet tagjai az öt érintett település polgármestere. Ennek a menedzsment szervezetnek az egyik legfontosabb feladata egy olyan átfogó és hatékony monitoring rendszer működtetése, mely képes arra, hogy az öt település számára felállított közös célrendszer céljainak elérését jelző számszerűsíthető mutatók, indikátorok teljesülését nyomon kövesse. A gazdaságfejlesztési program monitoring rendszerének működtetéséért a stratégiai menedzsment szervezet a felelős. A stratégiai menedzsment szervezet feladata a monitoring során az értékelés, elemzés, visszacsatolás és döntéshozás. A stratégiai menedzsment szervezet a megadott adatok alapján végez értékelést, melynek célja elsődlegesen a gazdaságfejlesztési programban kitűzött célok megvalósulásának áttekintése. Az értékelés az elvárt eredmények mértékének, az esetleges akadályok beazonosításának, azok leküzdésének, a végrehajtás eredményességének vizsgálatára terjed ki, melynek során a szervezet az előbbiekben felsorolt területeken javaslatokat is tesz. Amennyiben a fejlesztések előrehaladása, vagy egyéb előre nem látható körülmény ezt szükségessé teszi, úgy a stratégiai menedzsment szervezet gyakoribb, sűrűbb rendszerességgel is áttekinti, megvitatja, szükség szerint korrigálja a gazdaságfejlesztési program végrehajtásának menetét.

Az operatív menedzsment szervezet feladata többrétű. Feladata egyrészt, hogy az adott indikátorra vonatkozóan meghatározott időszakonként, legtöbbször évente, (esetleg 3 év múlva) mérje a monitoring rendszer alapját képező indikátorkészletben szereplő indikátorok aktuális értékét, elemezze azokat, azokról beszámoljon a stratégiai menedzsment szervezetnek. Ezen menedzsment szervezet tagjainak feladata másrészt a gazdasági programban szerepeltetett projektjavaslatok megvalósulásának segítése oly módon, hogy felkutassa a lehetséges vállalkozásokat, egyéb potenciális megvalósító szervezeti egységeket, harmadrészt pedig az, hogy az adott fejlesztések megvalósításához finanszírozó forrást keressen. Az egyes projektjavaslatok projektekké formálása, konkrét pályázatokká alakítása már nem az operatív menedzsment szervezet feladata. Az operatív menedzsment szervezeti egység tagjai az érintett öt önkormányzat egy-egy munkatársa, szükség esetén külső megbízottak, partnerek.

A program megvalósulásának átfogóbb értékelésére az eredmény és hatásindikátorok vizsgálatával kerül sor, időközi értékelés keretében (tervezetten 2018-ban). A vizsgálat nemcsak a számszerűsíthető értékek alakulását vizsgálja, hanem kiterjed a kitűzött célok relevanciájának

147


áttekintésére is. Ebben a fázisban a program érdemi áttekintése során korrekciók történhetnek az elért eredmények, illetve az időközben megváltozott külső körülmények hatásainak tükrében. Az átfogó cél elérése érdekében esetlegesen módosulhatnak a kitűzött célok, a konkrét beavatkozások, illetve az indikátorok köre. A hatásindikátorok mérésére hosszabb távon (kb. az 5. évben) kerülhet sor, ezen időpont előrehozható, amennyiben a külső környezetben jelentős változás következik be.

Nemcsak a program tervezése során, hanem a program megvalósulásának nyomon követésekor is elengedhetetlen a társadalmi részvétel, így a tervezéskor kialakított partnerségnek, a lakosság és a gazdasági szereplők aktív részvételének a program végrehajtása, monitoringja során történő továbbvitele, feltételeinek biztosítása továbbra is szükséges. Az együttműködés biztosításáért a stratégiai menedzsment szervezet a felelős, amely a monitoring feladatok előrehaladásáról, az azokba való bekapcsolódási lehetőségekről a partnereket az érintett települési honlapokon tájékoztatja.

A monitoring rendszer alapjai az indikátorok

A korábbi európai uniós tervezési időszak (2007-2013) egyik legfontosabb, a kitűzött célok eredményességét mutató számszerűsíthető mutatókhoz, azaz indikátorokhoz kapcsolódó problematikája volt az, hogy nem létezett előre meghatározott indikátor-definíció, ebből adódóan az elnyert támogatásokból megvalósuló projektekben alkalmazott egyes indikátorok alatt a program végrehajtásában résztvevő más-más szereplők nem ugyanazt értették, s emiatt sokszor túlzó vállalásokat tettek. Ezen félreértések kiküszöbölése céljából a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan már készülnek a vonatkozó, főként a települési önkormányzatok fejlesztéseire fókuszáló Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) indikátoraira vonatkozó Indikátor definíciós lapok, melyeket a gazdaságfejlesztési program indikátorkészletének alakításakor nagymértékben használtunk. Az indikátorok kiválasztása ezek előírásainak (definíció, számítási mód, teljesülés elvárt időpontja, elvárt igazoló dokumentumok stb.) figyelembevételével is történt. Azon célok esetében azonban, ahol nem volt alkalmazható a TOP indikátorkészlete, olyan mutatók alkalmazása történt meg, melyek a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, vagy a Megyei Kormányhivatal általi adatgyűjtésekből nyerhetők ki, illetve melyekre vonatkozóan a menedzsment szervezet saját mérési módszertant dolgoz ki, s melyeket a monitoring során következetesen alkalmaz.

A monitoring rendszerben szereplő indikátorok kiválasztását számos elv alakította. Abból adódóan, hogy a gazdaságfejlesztési programban szerepeltetett projektjavaslatok jelentős része várhatóan európai uniós forrásokból lesz finanszírozható, fontos szempontnak tartottuk, hogy igazodjunk az eredményközpontúság elvéhez. A 2014-2020-as európai uniós tervezési ciklusban az „eredményközpontúság” elvének alkalmazása miatt a monitoring rendszer tervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani az eredmények nyomon követésére. Az indikátorok, célértékük, legfőképpen teljesülésük szerepe különösen hangsúlyossá válik, így elengedhetetlen, hogy a gazdaságfejlesztési programban szerepeltetett indikátorkészlet egyértelmű és hozzáférhető adatokra épüljön, illetve, hogy a vállalások reálisan teljesíthetőek legyenek.

148


Az indikátorok tervezése kapcsán fontos elem, hogy minden elvárt információt tartalmazzon a gazdaságfejlesztési program, így az indikátor típusát, az indikátor bázis és célértékét, az indikátor forrását és a mérésének módját, gyakoriságát is. Mindezek figyelembevételével került kialakításra az öt település közös gazdaságfejlesztési programjának monitoring rendszere és működtetési mechanizmusa. A tervezők indikátorokra vonatkozó általános alapelvei a következők voltak:

1. Az első kritérium az adatok hozzáférhetősége, hiszen ha egy mutató nem hozzáférhető, akkor kvázi használhatatlan, azaz projekt és programszinten sem alkalmazható érdemben. Célszerű volt tehát olyan indikátorokat kiválasztani, meghatározni, amelyek a megvalósítás adott szakaszában bizonyosan kimutathatók, valamely szervezet azt a vizsgált területi szinten méri és folyamatosan rendelkezésre bocsátja.

2. Az indikátor legyen megbízható, azaz a valós állapotot tükrözze.

3. Az információ frissessége nagyon fontos minőségi kritérium, azaz egy adott időponthoz kötött indikátornak valóban arra az adott időpontra vonatkozó információt kell mutatnia.

4. A mutatónak relevánsnak kell lennie, azaz a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a program egésze, illetve a cél szempontjából releváns.

5. A jó mutatónak meghatározottnak kell lennie, hogy bárki, akinek használnia kell, megértse, és valóban arra a jelenségre vonatkozzon, amit mérni szeretnénk. A mutató értelme, jelentése, azonos kell, hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság és a projektmenedzsment számára, pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat.

149


MELLÉKLET

Kérdőív a helyi lakosság számára

150


KÉRDŐÍV a helyi lakosság számára

A kérdőív célja, hogy a készülő gazdaságfejlesztési program tervezése során eddig statisztikai adatok alapján kirajzolódó települési helyzetképet a helyi lakosságtól származó információkkal árnyalja. Ezen információk, vélemények befolyásolják a készülő gazdaságfejlesztési program tartalmát, és hozzájárulnak ahhoz, hogy abba mindinkább beépülhessenek a helyi elképzelések és fejlesztési igények.

1. Melyik településen él Ön? Besenyőtelek Dormánd Egerfarmos Mezőszemere Mezőtárkány

2. Mióta él Ön ezen a településen? ............éve

3. Ön szerint melyek a leginkább megvalósításra váró feladatok a településén?Kérem, értékelje 1-10! (1: a legfontosabb 10: a legkevésbé fontos fejlesztési terület)

munkahelyteremtés 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 közösségépítés, kulturális élet, szórakozási lehetőségek bővítése, programok szervezése, sport, rekreáció

feltételeinek megteremtése, fejlesztése 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 kereskedelem, szolgáltatás helyi feltételeinek javítása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 infrastrukturális ellátottság javítása (pl. úthálózat fejlesztése, járdák felújítása, kiépítése, közműhálózat (ivóvíz-,

szennyvíz-, csapadékvíz elvezető rendszer, közvilágítás)) fejlesztése stb.) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 zöldfelületek, közösségi terek növelése, létrehozása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 külterületi lakott helyek lakókörnyezetének javítása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 közösségi közlekedés minőségének javítása, járatsűrítések 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 települési környezet szépítése 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 oktatás, szociális- és egészségügyi ellátás településen elérhető minőségének javítása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 egyéb mégpedig: ……………………………………………………………………..

4. Ön szerint a gazdaság mely szektorának fejlesztésére van LEGINKÁBB szükség a településen? (Kérjük, maximum 3 területet jelöljön be.) Kérjük, indokolja válaszát!

Könnyűipar: o fa-, papíripar o textil iparo bőr-szőrme, cipőiparo nyomdaiparo kézmű és háziipar

Nehézipar: o vegyiparo gépipar

Élelmiszeripar:o húsiparo tejipar

151


o malomiparo tartósítóiparo cukoriparo szeszipar

mezőgazdaság idegenforgalom kereskedelem szolgáltatás építőipar

Indoklás: …………………………………………………………………………………………

5. Megfelelőnek tartja a települése vonatkozásában a közösségi közlekedés menetrendjét, a járatok irányát, sűrűségét? (Kérjük, válaszát aláhúzással jelölje!) Kérjük, indokolja válaszát!

Igen/Nem/RészbenIndoklás: ……………………………………………………………………………………………

6. Felmerült-e már Önben, hogy elköltözik a településről, ahol él? Igen/Nem

Amennyiben igen a válasza, tett-e már az elköltözés irányába konkrét lépéseket? (pl. lakáskeresés, ingatlanügynökséggel való kapcsolatfelvétel stb.)

Igen/Nem

7. Mi miatt gondolja úgy, hogy elköltözne a településéről? Milyen területekkel elégedetlen Ön a településén? (Kérjük, válaszát aláhúzással jelölje! Több válaszlehetőséget is megadhat.)

elégedetlen a településen elérhető munkalehetőségekkel elégedetlen a helyben elérhető oktatási, képzési lehetőségekkel és/vagy azok által nyújtott szolgáltatásokkal elégedetlen a helyben elérhető szociális és egészségügyi ellátásokkal elégedetlen saját életkörülményeivel a településen úgy érzi, a helyi közösségek érdekei nem tudnak érvényesülni úgy érzi, nem kap elég tájékoztatást a település életéről, fejlesztéseiről nincs közösségi élet és kezdeményezőkészség, tenni akarás a lakosságban egyéb, mégpedig: ………………………………………………………………………………

8. Mi az, ami a településen tartja? Mivel elégedett a településen? (Kérjük, válaszát aláhúzással jelölje! Több válaszlehetőséget is megadhat.)

itt él születése óta, számos ismerőse, rokona él itt elégedett a településen elérhető munkalehetőségekkel elégedett a helyben elérhető oktatási, képzési lehetőségekkel és/vagy azok által nyújtott szolgáltatásokkal elégedett a helyben elérhető szociális és egészségügyi ellátásokkal elégedett saját életkörülményeivel a településen úgy érzi, a helyi közösségek érdekei megfelelően érvényesülnek úgy érzi, megfelelő tájékoztatást kap a település életéről, fejlesztéseiről színes a közösségi élet a településen és van kezdeményezőkészség, tenni akarás a lakosságban

152


egyéb, mégpedig: …………………………………………………………………………

9. Kérjük, fogalmazza meg röviden, hogy mely területeken lát lehetőséget az öt település (Besenyőtelek, Dormánd, Egerfarmos, Mezőszemere, Mezőtárkány) együttműködésére? ……….10. Kérjük, fogalmazza meg röviden, hogy mely területeken lát lehetőséget a Füzesabonnyal való együttműködésre? ………………..

A KITÖLTŐRE VONATKOZÓ ADATOK

11. Kérjük, adja meg a nemét. (Válaszát aláhúzással jelölje!) Férfi / Nő12. Kérjük, adja meg életkorát. (Válaszát aláhúzással jelölje!)

18 éves vagy annál fiatalabb19-2526-3536-4546-6060-x

13. Kérjük, adja meg legmagasabb iskolai végzettségét? (Kérjük, válaszát aláhúzással jelölje!) 8 általánosnál kisebb 8 általános szakiskola szakközépiskola gimnázium felsőfokú végzettség

14. Kérjük, jelölje, jelenleg mivel foglalkozik. (Kérjük, válaszát aláhúzással jelölje!) tanuló fizikai munkát végez, szellemi munkát végez munkanélküli/álláskereső nyugdíjas háztartásbeli egyéb:…………………………….

15. Mely településen dolgozik/tanul jelenleg? ...........................Milyen közlekedéssel utazik rendszerint a munkahelyére/ iskolájába? Válaszát aláhúzással jelölje! autó / autóbusz / kerékpár / vonat / gyalog

16. Hányan élnek önnel együtt összesen egy háztartásban? ………………. Fő17. Háztartásában hányan rendelkeznek munkajövedelemmel a felnőttek közül? ……….. Fő

Köszönjük, hogy válaszaival segíti a tervezők munkáját!

153

Documents

Gazdaságfejlesztési program