Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon

8. előadás: Az intézmények szerepe a gazdasági növekedés

elméletében

A kérdés és a válasz

Fő kérdés:Miért olyan nagyok a jövedelemben és a növekedési rátában jelentkező különbségek?Miért van gazdasági növekedés egyáltalán?

Állítás:Mindkét jelenség vizsgálatával arra a következtetésre jutunk, hogy az intézmények is számítanak, nemcsak a tényező-felhalmozás.

Mik azok az intézmények?

„Az intézmények a társadalom játékszabályai, vagy formálisabban fogalmazva olyan emberek által kigondolt korlátok, amelyek az emberi interakciókat formálják” (North 1990:3).(1) Formális intézmények (írott szabályok):

jogrendszer, szabályozás, alkotmány.(2) Informális intézmények (íratlan szabályok):

szokások, normák, kultúra.(3) Kikényszerítés: önkikényszerítés vagy

harmadik fél általi.

Miért számítanak az intézmények?

A Coase-tétel:Ha nincsenek tranzakciós költségek, és a tulajdonjogok tökéletesen definiáltak, a hatékony allokáció jön létre a piacon függetlenül a tulajdonjogok eredeti kijelölésétől.

De tranzakciós költségek vannak, és a tulajdonjogok nem tökéletesen definiáltak…

Miért számítanak az intézmények?

Az intézmények befolyással vannak a csere tranzakciós költségeire, azazcsökkenhetik a mérés, a megállapodás és a kikényszerítés költségeit:növelhetik a tőkemobilitást, csökkenthetik az információs költségeket és lehetővé teszik a kockázatkezelést.Azaz meghatározzák, hogy mely cseréket lesz érdemes végrehajtani, és melyeket nem.

Miért számítanak az intézmények?

Összefoglalva:

Az intézmények képesek csökkenti a csere tranzakciós költségeit (amelyek nagyrészt bizonytalanságból származnak) ezáltal képesek befolyásolni a gazdasági szereplők ösztönzőit. A gazdasági szereplők viszont ösztönzőiket követve cselekszenek.

Jövedelemkülönbségek: tényező-felhalmozás és intézmények

Jövedelemkülönbségek: tényező-felhalmozás és intézmények

A jövedelemkülönbségek két alapvető oka:

(1) Termelési tényezők szűkössége: Y=F(A, K, L, T)

(2) Az intézményrendszer és a gazdaságpolitika eltérései

Cél: megmutatni, hogy az első magyarázat nem elegendő.

Olson, M. (1996): Big Bills Left on the Sidewalk: Why Some Nations are Rich, and Others Poor. Journal of Economic Perspectives 10. 2:3-24.

Jövedelemkülönbségek: tényező-felhalmozás és intézmények

Első lehetséges ok: a technológia eltérései

A technológiatranszferért kifizetett összeg (a külföldi vállalatok profitját is beleértve) a GDP-nek csak nagyon kis részét teszi ki (Dél-Korea esetében kb. 1,5%-át).

Jövedelemkülönbségek: tényező-felhalmozás és intézmények

Második lehetséges ok: természeti erőforrások szűkössége („túlnépesedés”)

A csökkenő határtermék elvéből kiindulva ellentmondásos következtetésekre jutunk.

A migrációs tapasztalatok sem igazolják ezt: Írország vs Nagy-Britannia, USA vs Európa.

A népsűrűség jövedelemmel vett egyváltozós korrelációja inkább pozitív, mint negatív.

Jövedelemkülönbségek: tényező-felhalmozás és intézmények

Harmadik lehetséges ok: fizikai tőkével való ellátottság

Az érvelés hasonló az előbbihez: a tőke csökkenő határterméke miatt a tapasztalt reálkamat-különbségeknek sokkal nagyobbaknak kellene lenniük, mint amit tapasztalunk. Ezért a szegény országokba irányuló tőkeáramlásnak hatalmas méreteket kellene öltenie. De nem teszi.

Jövedelemkülönbségek: tényező-felhalmozás és intézmények

Negyedik lehetséges ok: humán tőkével való ellátottság

Piacra vihető humán tőke: formális oktatás, kulturális meghatározódású tényezők

Piacra nem vihető humán tőke: a gazdaságpolitikáról alkotott felfogás.

A migráció megint természetes kísérletet jelent:(1) Bevándorlók vs. otthon maradtak jövedelme

(2) Több ország bevándorlói ugyanabban az országban (USA-ban).

Történelmi példák: Kína, Németország, Korea

Következtetés

A jövedelmek és a növekedési ráták eltéréseit legalább részben az intézményekben kell keresni:

Tulajdonjogok beruházások

A személytelen cserét biztosító intézmények szerződések és kikényszeríthetőségük (bíróságok, kockázatkezelő intézmények)

Állami bürokrácia korrupció

Az intézmények és a hosszú távú gazdasági növekedés

Baumol, W. J. (1990): Entrepreneurship: Productive, Unproductive, Destructive.

Journal of Political Economy 98. 5. 893-921. (Magyarul: Replika 1994, 15-16:13-35).

A vállalkozás (Schumpeter 1912):(1) új termék(2) új piac(3) új nyersanyagforrás(4) új gyártási eljárás(5) az iparág újjászervezése

Az intézmények és a hosszú távú gazdasági növekedés

+ a vállalkozás improduktív/destruktív szerepe (Baumol): járadékvadászat.

Járadékvadászat: „Bármely olyan újraelosztó tevékenység, amely erőforrásokat emészt fel” (Murphy – Shleifer – Vishny 1993:409)

A vállalkozás célja a profit, nem az innováció, így nem feltétlenül produktív.

Az intézmények és a hosszú távú gazdasági növekedés

Baumol három állítása:

(1) A játékszabályok országonként és koronként eltérnek.

(2) A játékszabályok változása magával vonja a vállalkozási készségek felhasználási módjának változását.

(3) A vállalkozás produktív és improduktív tevékenységek közötti eloszlása kihat a gazdaság innovativitására és a találmányok elterjedésére.

Történelmi példák

1. Az ókori Róma

A gazdagodásnak csak bizonyos módjai jelentettek társadalmi elismerést, elsősorban a politikai jövedelmek.

Nem mezőgazdasági gazdálkodási tevékenységből legfeljebb a felszabadított rabszolgák gazdagodtak meg.

Magas színtű tudás halmozódott fel (gőzgép vízimalom), de a találmányok nem terjedtek el.

Történelmi példák

2. A középkori Kína

Az uralkodó minden vagyon felett rendelkezett.Legnagyobb presztízs és jövedelem: a császári vizsgákat letett hivatalnokok.Az ellenőrző mechanizmusok hiányoztak.Jövedelemforrás: „korrupció”.Rengeteg találmány (papír, puskapor, iránytű, vízikerék), amelyek azonban nem hoztak ipari fellendülést.

Történelmi példák

3. A középkori EurópaKora középkor: a hatalom és gazdagság megszerzésének legfőbb módja a katonáskodás (a járadékvadászat erőszakos változata).Érett középkor (11-13. sz.): a városok már kivívtak bizonyos jogokat; nem mezőgazdasági és nem katonai jellegű profitszerzési módok (építészek, molnárok). Lassú, de látható technológiai haladás: vízimalmok, óragyártás.14. sz.: Százéves háború. Újra a katonáskodás a legkifizetődőbb.

Történelmi példák

3. A középkori Európa

15-17. sz.: a mai értelemben vett járadékvadászat kezdetei (abszolút monarchiák).

18. sz.: Anglia: a legtöbb gazdasági privilégium megszűnt, a vállalkozás presztízse is magasabb szinten állt, mint a Kontinensen.

Intézmények a növekedési modellekben

Hall és Jones (1999:86):

Egy munkásra eső jövedelem

Termelékenység, inputok

„Társadalmi infrastruktúra”

Intézmények a növekedési modellekben

Intézmények a növekedési modellekben

Intézmények a növekedési modellekben

Miért térnek el az intézmények?

A szabályokat is haszonmaximalizáló szereplők hozzák a politikai intézményrendszer szerepe.

Elköteleződési probléma: alkotmányos korlátok, fékek és ellensúlyok rendszere

Érdekcsoport-logika: „a kollektív cselekvés logikája” (Olson).