Gazdasági-pénzügyi ismeretek kicsiknek és nagyoknak

Bevezetés

Sokszor hallható a médiában, hogy a magyar emberek többsége nem rendelkezik megfelelő

pénzügyi, gazdasági ismerettel, és ezért nem tud előrelátó, felelős döntést hozni a saját életét

érintő pénzügyi-gazdasági kérdésekben. Az okot abban látták a megszólalók, hogy az

iskolában nem tanulnak ilyenekről a diákok. A problémának bizonyára több oka is van, és

okolható érte a közoktatás (köznevelés) is. A megállapítás azonban ilyen formában nem felel

meg a valóságnak. Pénzügyi, közgazdasági fogalmakról már régóta tanulnak a diákok a

földrajzoktatás keretei között is. A téma az 1995-ös NAT bevezetésével jelent meg a

középiskolai földrajztantervekben, az azóta lezajlott tantervreformok során pedig véglegesen

beépült a földrajz tananyagába. A 2012−13-as új Nemzeti alaptantervben és az erre épülő

kerettantervekben már nemcsak a középiskolában, hanem az általános iskola felső tagozatán

is találkozunk ezzel a témával.

Bár sok kolléga érezte úgy korábban, hogy ezek az ismeretek idegenek a klasszikus

földrajzoktatástól, fontosságukat nem kérdőjelezték meg. Az elmúlt időszak világgazdasági,

pénzügyi történései pedig még inkább felhívták a figyelmet arra, hogy nagyon is fontos a

pénzügyi-gazdasági kérdésekben való tájékozottság. Ennek megalapozásában pedig valóban

fontos szerep hárul az közoktatásra.

Az elmúlt években különböző oktatási programokat dolgoztak ki a banki-pénzügyi ismeretek

közoktatásba történő beépítésére, ezeket az önálló modulokat sok iskolában használják.

Ajánljuk a kollégáknak, hogy ismerkedjenek meg ezekkel a programokkal, a szabadon

elérhető anyagokat használják fel a földrajzórákon is.

Ebben a módszertani anyagban a földrajzoktatáshoz kapcsolódóan mutatunk be lehetőségeket,

ötleteket a téma feldolgozásához mind az általános, mind pedig a középiskolában tanító

kollégák számára.

Gazdasági-pénzügyi ismeretek általános iskolások számára

A témakör: Gazdasági alapismeretek

A téma feldolgozásának célja, hogy az általános iskolai tanulók alapvető ismereteket

szerezzenek a gazdaság működéséről, meglássák a gazdasági tevékenység és a mindennapi

élet kapcsolatát, megértsék a termelés és a fogyasztás összefüggéseit. Legyenek ismereteik

arról, hogy milyen tényezők befolyásolják az egyes termékek árát. Hétköznapi példákon

tapasztalják meg és értsék meg a piac működésének elvét, a kereslet és a kínálat alakulását,

illetve ennek hatásait.

Értsék meg, hogy vásárlásainknak, kiadásainknak egyensúlyban kell lennie a bevételeikkel.

Fontos, hogy már ebben a korban megalapozzuk a pénzzel való felelős gazdálkodást, és

helyzetgyakorlatokon keresztül megismerjék a család mint a legkisebb gazdálkodási közösség

működésének legfontosabb jellemzőit.

A téma feldolgozását segítik azok az előzetes ismeretek, melyeket a természetismeret

tantárgy keretében sajátítottak el a tanulók. Ezek közül a legfontosabbak a gazdaság

természeti feltételeinek, a gazdasági ágazatok tevékenységeinek felismerése. Példákat tudnak

megnevezni a családi bevételekre és kiadásokra.

A téma feldolgozását meghatározó tartalmi csomópontok és kulcsfogalmak a

kerettantervben:

A gazdaság - A gazdasági ágazatok feladatának, szerepének megismerése egy ország életében. A

szolgáltatás és a mindennapi élet kapcsolatának meglátása. A lakóhelyen és a világhálón igénybe vehető szolgáltatások áttekintése.

- Az országok és a gazdasági fejlettség alapadatainak megismerése.- Kulcsfogalmak: gazdasági ágazatok és ágaik, gazdasági szerkezet.

Pénzügyi alapismeretek - Egy termék árát befolyásoló tényezők (ráfordítások, kereslet, kínálat) és kapcsolatuk

megértése. A pénz és szerepe, típusai, fizetési módok megismerése. A piac működési alapelvének, a kiadás-bevétel megértése egyszerű köznapi példák segítségével. A kölcsön veszélyeinek felismerése. A takarékosodás és a megtakarítások lényege.

- Nemzeti és közös valuták, árfolyam egyszerű értelmezése, a valutaváltás eljárásának megismerése.

- Kulcsfogalmak: kereskedelem, vám, pénz, kiadás, bevétel, kölcsön, megtakarítás. valuta, árfolyam

Nemzetközi együttműködések: - A nemzetközi együttműködések szükségességének felismerése különböző típusú

szervezetek példáin (EU, ENSZ, WHO, UNESCO, WWF, regionális és civil szervezetek).

Gazdasági-pénzügyi ismeretek a középiskolában

A témakör: A világgazdaság jellemző folyamatai

A téma feldolgozásának célja napjaink világgazdasági folyamatainak megismertetése, annak

megértetése, hogy a nemzetgazdaságok működése ma már ezer szállal kapcsolódik

egymáshoz. Annak megláttatása, hogy a gazdaság működését befolyásoló természeti és

társadalmi adottságok jelentősége, súlya fokozatosan átalakul, és ezzel összefüggésben

megváltozik az egyes országok világgazdaságában betöltött szerepe. Fontos, hogy a tanulók

megértsék a globalizáció fogalmát, ismerjék a folyamat jellemzőit, mozgatórugóit és

ellentmondásait. Legyenek tisztában a globalizáció mindennapjainkat is átalakító hatásaival,

ezek előnyeivel és veszélyeivel. Kiemelten fontos, hogy a tanulók megismerjék a pénzvilág

alapvető folyamatait, intézményrendszerét és legyenek képesek ismereteik alkalmazására a

mindennapi pénzügyi helyzetekben. Alakuljon ki az érdeklődés a napi pénzügyi-gazdasági

folyamatok megismerése iránt, és legyenek képesek a témához kapcsolódóan a médiában

megjelenő hírek kritikus értelmezésére. Annak beláttatása, hogy pénzügyi döntéseik

meghozatalához (pl. hitelfelvétel) körültekintő, józan mérlegelésre van szükség.

A téma feldolgozását segítik az általános iskolában már megismert alapvető gazdasági

fogalmak: gazdaság, ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás bevétel, kiadás adósság. A család mint

a legkisebb gazdasági közösség működésével kapcsolatban elsajátított ismeretek, illetve a

regionális földrajzi részben a világ meghatározó jelentőségű országainak, valamint

Magyarországnak a gazdaságáról tanultak.

A téma feldolgozását meghatározó tartalmi csomópontok és kulcsfogalmak a

kerettantervben:

Nemzetgazdaságok és a világgazdaság – A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piacgazdaságban betöltött

szerepének megismerése.– A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése. A gazdasági

fejlettség területi különbségeinek példái: a centrum- és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok értelmezése.

– A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái.

– A gazdasági szerkezet fogalma, az egyes ágazatok megváltozó szerepének megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása országpéldák alapján.

– A gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a foglalkozási

átrétegződés bemutatása példák alapján. – Kulcsfogalmak: piacgazdaság, gazdasági szerkezet, GDP, GNI, területi fejlettségi

különbség

Integrációs folyamatok– Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők értékelése. – Az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása, az együttműködés előnyeinek

feltárása. – A legfontosabb nemzetközi integrációk; ezek jellemzése.Kulcsfogalmak: integrációA globalizáció – A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése.– A transznacionális vállalatok (TNC) működésének jellemzése, a termelésszervezés

sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon. A globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése.

– A globalizáció következményei, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása. – Kulcsfogalmak: globalizáció, működőtőke, K+F

A monetáris világ– A működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzői. – A mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megismerése

(folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta). – Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása. Az infláció

következményeinek mérlegelése. – A tőzsde működésének jellemzői. – A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság

és a világgazdaság szintjén. Az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása.

– A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése.– A gazdasági és pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó hírek, adatok gyűjtése, értelmezése, a

vélemények ütköztetése.– Kulcsfogalmak: pénztőke, költségvetés, adósságválság, Nemzetközi Valutaalap (IMF),

Világbank, WTO, OECD

Általános szempontok, elvek

1. A tananyag elrendezése alapján megállapítható, hogy az általános és a középiskolai

tartalmak egymásra épülnek, és együttesen alapozzák meg a tanulók gazdasági-pénzügyi

ismereteit. Az általános iskolában a tanulók a gazdasági alapfogalmakon kívül az őket

közvetlenül körülvevő világ (környezet) pénzügyi folyamatait, jelenségeit ismerik meg. A

cél azoknak a pénzügyi alapfogalmaknak, cselekvéseknek a megismertetése, amelyekkel

a családban, a vásárlások, az utazások során találkozhatnak. Mivel sok diák tanulmányai

alatt csak az általános iskolában találkozik ezekkel a fogalmakkal, ezek, illetve a

hozzájuk kötődő tipikus tevékenységek megismertetése alapvető fontosságú. A

középiskolában a gazdasági-pénzügyi ismeretek tartalmukban és mélységükben is tovább

gyarapodnak. A hangsúly olyan nemzetközi folyamatokra, pénzügyi tevékenységekre

helyeződik, amelyek befolyásolják mindennapi életünket és döntéseinket. A cél a tudatos,

pénzügyi döntéseit mérlegelni képes állampolgári magatartás igényének kialakítása, az

érdeklődés felkeltése a téma iránt.

2. Az általános iskolában még nem cél a pontos közgazdasági definíciók megismertetése, a

lényeg a gazdasági-pénzügyi ismeretek szerepének, fontosságának megértésére, a

mindennapi életünkkel való kapcsolatok feltárására helyeződik. Fontos, hogy kialakuljon

az a típusú gondolkodás, amely a bevétel és a kiadás egyensúlyának megteremtését

fontosnak tartja, és megérti a túlköltekezés veszélyeit. Középiskolában már lehetőség

nyílik a pénzügyi és közgazdasági fogalmak pontos meghatározására is. A hangsúly az

ismeretek bővítésére, a pénzügyi-közgazdasági folyamatok jellegéből adódóan az önálló

ismeretszerzés fontosságának és lehetőségeinek megismerésére helyeződik. A bővülő

ismeretek lehetővé teszik a vállalkozás, a befektetés problémájának felvetését is, a cél a

felelős döntéshozatal képességének megalapozása. Mindkét korosztály esetében fontos a

téma iránti érdeklődés, a motiváció kialakítása és elmélyítése.

3. A témakör sajátos vonása − amely érdekessé és vonzóvá is teszi, de egyben meg is

nehezíti a földrajztanárok munkáját −, hogy nagyon gyorsan változnak a pénzügyi-

közgazdasági folyamatok, elavulnak az adatok, információk. Ezekkel a változásokkal a

tankönyvek a legtöbb esetben nem tudnak lépést tartani. A tankönyvek ebben a fejezetben

csak a fogalmak tisztázására, a viszonylag időtálló tendenciák megfogalmazására

vállalkoznak. Ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kap az adott tanórára történő felkészülés,

amely folyamatos munkát igényel a szaktanártól. Különösen igaz ez a középiskola

esetében. Az adatok frissítésébe, az aktuális információk gyűjtésébe bevonhatjuk az

érdeklődő diákokat is.

4. A témakör különösen alkalmas a tanulók aktív közreműködésére építő módszertani

megoldások tanórákba történő beépítésére. Ilyenek például az aktuális témát feldolgozó,

önálló információgyűjtésen alapuló tanulói kiselőadások, helyzetgyakorlatok, szituációs

játékok, véleményütköztetések, viták. Ha lehetőség kínálkozik, ismerjük meg a bankok,

pénzintézetek működését a valóságban egy tanulmányi séta vagy egy szervezett tőzsdei

látogatás keretében. Hívhatunk külső előadót is az órára − pl. egy pénzügyi tanácsadót −,

akitől a gyerekek kérdezhetnek. Jó lehetőséget biztosít a témakör a projektmódszer

kipróbálására is.

5. A témakör feldolgozása sok esetben túllép a tanórai kereteken, erre már az előző pontban

is láttunk példát. Ha van rá lehetőség, érdemes „működés közben” megismerni a

pénzintézeteket, a pénzügyi szolgáltatókat. Egy előkészített banki látogatás, vagy a

pénzváltó működésének hosszabb időn át történő megfigyelése (árfolyamváltozások

nyomon követése), vagy egy vállalkozás működésének megismerése felismerteti a

diákokkal, hogy a tanórán szerzett ismeretek jól alkalmazhatók a mindennapi életben,

illetve a munka világában.

6. A földrajz tantárgy komplex ismeretrendszerének köszönhetően több tudományterületet

is megjelenít a közoktatásban. A pénzügyi témák, a világgazdasági folyamatok a

közgazdaságtudomány egy szeletével ismertetik meg a tanulókat. Ezért nem

elhanyagolható a témakör pályaorientációs szerepe sem, amely a köznevelésben szinte

egyedüliként jeleníti meg ezt a tudományterületet, felkeltve a diákok egy részének

érdeklődését a közgazdasági, pénzügyi pályák iránt.

Néhány, a tanításhoz, a tanórára készüléshez jól használható internetes oldal:

www.mnb.hu,

www. hvg.hu,

www.napigazdasag.hu

www. ksh.hu,

www. portfolio.hu,

www.vg.hu

www.un.org,

www.data.worldbank.org,

www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook,

www.fortune.com/fortune500/

Ennél még sokkal több lehetőség van! Ami fontos, hogy életszerű legyen, és a tanulók

közreműködésére építsen!

Általános iskola: séta a piacon. Figyeljük meg az árak alakulását! Beszéljük arról, hogy mi

befolyásolja a termékek pl. az alma vagy a szőlő árát!

Miről beszélget a vevő és az eladó? Találjanak ki a gyerek tipikus párbeszédeket!

Folytasd a piaci párbeszédet!

- Mennyibe kerül az alma?

- 250 Ft kilója…

A gyerekek hosszabb időn át figyeljék meg a piacon az árak változását! Készítsenek táblázatot az árak alakulásának rögzítésére! Keressenek magyarázatot az árak alakulására!

A középiskolában már értelmezhetik a tanulók a piac működését befolyásoló tényezőket. Egyszerű modellek segítségével bemutathatják a piaci folyamatokat.

Számos pénzügyi, gazdasági fogalmat használnak a gyerekek és rendelkeznek is ismeretekkel – még ha azok nem is minden esetben pontosak − az adott fogalomról.

Feltehetjük a kérdést: Mit jelent? Mi jut eszedbe arról, hogy…?

A gyerekek adhatnak választ rajzban, leírhatnak egy szerintük jellemző megállapítást. A lehetőségek száma szinte végtelen – körülírhatják a Tabu játék szabályainak megfelelően, azaz bizonyos szavakat nem használhatnak a leíráskor. El is mutogathatják a fogalmat!

Kereshetnek Magyarország települései közül olyanokat, amelyek nevében a pénzzel, a gazdálkodással kapcsolatos fogalmak vannak. Segít a http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_települése weboldal

A tanulók írhatnak az adott fogalom egyes betűivel kezdődő jellemző mondatokat. Ezekből összeállíthatnak egy saját „fogalomértelmező szótárt”.

A már megismert fogalmakkal az óra elején rendszeresen játszhatunk pl. fogalomlabdát, párkereső-párosító játékot, fogalom-dominót.

Különleges papír – egy lehetséges motivációs játék (általános iskola):

Szükséges eszközök: néhány kisebb papírpénz méretű színes papírlap, 1-2 tiszta papírzsebkendő és egy 500 Ft-os valódi bankjegy

A játék célja, hogy megbeszéljük, mitől más a bankjegy – hiszen az is csak papír –, mint a közönséges papír és ezzel előkészítsük a pénz fogalmának és szerepének megérését.

Előkészületek:

Tegyük az egyik zsebünkbe a kissé összegyűrt, használt bankjegy-szerű papírokat, a papír zsebkendőt és a bankjegyet.

A játék:

Lépjünk be az osztályba, a teremben egy jól látható helyen szórjuk ki a zsebünkből a papírokat és a pénzt a földre. Igyekezzünk hitelesen alakítani, hogy véletlenül a zsebkendőt keresve rántottunk ki mindent a zsebünkből, és nem vettük észre közöttük a pénzt.

Kérjünk meg egy diákot, hogy szedje össze a papírokat és dobja a papírkosárba. Figyeljük meg a diák viselkedését! Mit tesz a pénzzel? Habozik-e kidobni a pénzt? Ne

szóljunk közbe! Kérdezzük meg a diáktól, miért döntött úgy, ahogy láttuk? Miért akarta vagy nem akarta

kidobni az 500 Ft-ost? Beszéljük meg a többi tanulóval, hogy ők hogyan döntöttek volna! Indokolják is meg

döntésüket! Végül tisztázzuk, hogy mitől értékesebb az 500 Ft-os bankjegy!

Pénz, pénzügyi rendszer − rendszerező ábrák középiskolásoknak

Játszunk a szavakkal! Egyszerű rejtvények, szógyűjtő, szópárosító didaktikai játékok segítségével megbeszélhetjük a pénz világához kapcsolódó sajátos fogalmakat.

A feladatokat a tanár is kitalálhatja, de kiadhatjuk a tanulóknak is, hogy az internet segítségével készítsenek ilyen típusú feladatokat.

Euro–forint vételi árfolyam

Euro–forint eladási árfolyamforrás: https://www.otpbank.hu/portal/hu/Arfolyamok/OTP?#arf_otp_chart

Készíthetünk egyszerű számítási feladatokat, amelyeket a diagram alapján megoldhatnak a tanulók. Pl. Mikor járt a legjobban az, aki az utazás után megmaradt euróját visszaváltotta forintra? VAGY: Mikor volt érdemes megvásárolni az eurót, ha valaki ebben az időszakban utazott külföldre?

A középiskolásokkal már érdemes megbeszélni a vételi és az eladási ár különbségét is.

Középiskolásoknál mindenképpen térjünk ki arra, hogy a forint árfolyamának változása az egész gazdaság működésére hatással van. Mondjanak a tanulók példákat arra, hogyan hat a behozott termékek árára a forint erősödése vagy gyengülése! Mi a kedvező – az erősödő vagy a gyengülő forint az exportra termelő vállalatok számára?

Feladat: Vállalkozó vagy, és céged külföldi alapanyagokat dolgoz fel. A termékeket azonban itthon, Magyarországon értékesíti. Hogyan befolyásolja a vállalat működését, ha a forint leértékelődik?

Érdemes kitérni a család mint a legkisebb gazdasági közösség működésére, vásárlási-fogyasztási szokásainkra. Beszéljük meg, miért fontos, hogy eltervezzük a nagyobb vásárlásokat. Térjünk ki a takarékoskodás szerepére, beszéljük meg, hogyan takarékoskodhatunk!

VEGYEM, NE VEGYEM?

Fontos feladat, hogy a tanulókkal megbeszéljük, mit jelent a kölcsön, a hitel, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, hogy ha hitelt veszünk fel, az önmagában nem vezet eladósodáshoz, hogy a gazdaság, a családi vállalkozás működéséhez szükség lehet hitelre. Beszéljük meg, hogy hogyan kell előre végiggondolni egy hitel felvételét, a visszafizetés módját, az estleges nehezen tervezhető tényezőket. Tisztázzuk a kamat, a THM fogalmát!

Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy ha sikerül egy kis pénzt megtakarítanunk, akkor azt hogyan forgathatjuk úgy, hogy hasznot hozzon.

Gyűjtsük össze a lehetséges megtakarítási, befektetési módokat, beszéljük meg, melyiknek mi az előnye és mi a veszélye!

Ha van rá lehetőség, tanulmányi séta keretében látogassunk el a közeli bankba és gyűjtsék össze a tanulók, hogy milyen pénzügyi szolgáltatásokat, illetve befektetéseket kínálnak a pénzintézetek. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor gyűjtsünk össze banki szóróanyagokat és azokat beszéljük meg a gyerekekkel, ebben segít az internet is. Vállalkozó diákok a pénzintézetek honlapjáról a megadott szempontoknak megfelelően gyűjtsenek adatokat, majd készítsenek rövid beszámolót, és közösen beszéljük meg azokat az osztállyal.

TALÁLÓ KÉPEK A PÉNZ VILÁGÁRÓL

Hogyan kapcsolódnak a képek a pénz és gazdálkodás témához? Adj találó címet a képnek!

Kapcsolódó feladat: Gyűjts szólásokat, amelyek a pénzről, a vásárlásról szólnak! Beszéljétek meg, mit jelentenek! Mire hívják fel a figyelmet?

KERESŐPROGRAM

A tanulók szívesen böngésznek az interneten. Használjuk ki ezt a feldolgozandó téma szempontjából! Készítsenek „Találd ki!” feladatokat az adott témához kapcsolódóan az internetes keresőprogramok segítségével!

1. Mit írtam be az internetes keresőbe, ha az alábbi képek jelentek meg?

(dollár)

2. Mit írtam be az internetes keresőbe, ha az alábbi képek jelentek meg?

(tőzsde)

aa

http://www.tozsdeparkett.hu

A tőzsdei folyamatok elemzésére számos internetes oldal nyújt segítséget. A tanulók figyelemmel kísérhetik a legfontosabb részvények árfolyamának alakulását. A gazdasági híreket követhetve megpróbálhatnak magyarázatokat keresni a folyamatok miértjeire.

GLOBALIZÁCIÓ

http://hu.wikipedia.org/

A globalizáció hatását mindannyian érezzük. A globalizáció történetét, kialakulásának és működésének feltételeit a tanulók megismerik a tankönyvből. Nagyon fontos azonban, hogy az ezzel kapcsolatokban felmerülő nézeteiket, érzéseiket, kérdéseiket közösen megbeszéljük. Ehhez nyújthat segítséget a kép- és szövegelemzés, a hírekben elhangzottak megbeszélése, a reklámok értelmezése, a saját − pl. utazás vagy vásárlás során szerzett − tapasztalatok megvitatása, illetve a különböző csoportok − pl. vállalatok, termelők, fogyasztók − szempontjait tükröző szituációs játékok, viták.

http://dietkart.blogspot.hu/2014/02/online-shopping-india-dietkart.html

Szöveg: Ütőné Visi Judit: Készüljünk az érettségi vizsgára földrajzból

A globalizációval kapcsolatban sok figyelemfelhívó rajz, plakát, karikatúra jelenik meg a pl. a napilapokban vagy az interneten. Érdemes ezekből néhányat kiválasztani és az órán megbeszélni a tanulókkal.