PÉNZÜGYI ISMERETEK2011.08.25.

Előadó: Sonkoly János

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FOGALMA, RENDSZERE

Központi Központi költségvetésköltségvetés

Elkülönített állami Elkülönített állami pénzalapokpénzalapok

Társadalom-Társadalom-biztosításbiztosítás

Helyi önkor-Helyi önkor-mányzatokmányzatok

Központi szintKözponti szint Elkülönült alrendszerekElkülönült alrendszerek Helyi szintHelyi szint

ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS

ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPEGYSÉGEIÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPEGYSÉGEI• költségvetési szervek,költségvetési szervek,

• előirányzatok,előirányzatok,• alapokalapok

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIAZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

BEVÉTELEK Adók és adójellegű bevételek

(adók, TB járulék, vámok) Nem adó jellegű bevételek (illeték,

díjak, bírságok) Tőkebevételek (értékpapír eladás,

tulajdonrész részesedés, TE értékesítés)

Adományok, juttatások (belföldről és külföldről)

KIADÁSOK Költségvetési szervek kiadásai:

Közösségi kiadások (közjavak): oktatás, egészségügy, honvédelem, stb.

Államapparátus fenntartási költségei Felhalmozási kiadások (infrastrukturális

beruházások) TB kifizetések Támogatások (adókedvezmény,

termelői árkiegészítés, export-szubvenció, stb.)

Fogyasztói árkiegészítés (negatív fogyasztási adó)

Adósságszolgálat Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő

kiadások

ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK

Célja a foglalkoztatási helyzet kezelése, képzési programok létrehozása, finanszírozása

Bevételei: munkaadói járulék munkavállalói járulék szakképzési hozzájárulás (2010-

től egbizt és munkaerőpiaci alap) költségvetési támogatások,

egyéb források Kiadások: • Célhoz kapcsolódó kifizetések• Alap működési kiadásai• Képzés feltételeinek

megteremtése• Munkahelyteremtés

Célja a radioaktív hulladékok kezelése

Kezelője a gazdasági miniszter Bevételei: radioaktív anyagokat

előállító, átalakító felhasználók befizetései

Kiadásai: elhelyezés, tárolók kialakítása; alap működési kiadásai

Munkaerőpiaci alap Központi nukleáris alap

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER

Cél: az öregségi és rokkantnyugdíj ellátások finanszírozása és folyósítása

Az alap kezelője: ONYF Bevételek: Egyéni és munkáltatói

nyugdíjjárulékok Központi költségvetési

hozzájárulások Működési bevételek Kiadások: Célra fordított kiadások Működési kiadások

Cél: egészségügyi szolgáltatások biztosítása és népegészségügyi célok megvalósítása

Az alap kezelője: OEP Bevételek: Egyéni és munkáltatói

egészségbiztosítási járulékok EHO Központi költségvetési

hozzájárulások Működési bevételek Kiadások: Célra fordított kiadások Működési kiadások

Nyugdíjbiztosítási alap Egészségbiztosítási alap

A nyugdíjbiztosítási rendszer legfontosabb eleme az öregségi nyugdíjak kifizetése. Az öregségi nyugdíj célja, hogy biztosítsa a megöregedett dolgozók megélhetését.

A nyugdíjak megállapítására 3 rendszert használnak: A felosztó-kiróvó rendszer Tőkefedezeti rendszer Váromány-fedezeti rendszer

1. Felosztó-kiróvó rendszer: a rendszer lényege, hogy a nyugdíjak fedezete kizárólag a munkajövedelmek alapján fizetendő járulékokból tevődik össze, vagyis az inaktív réteg járadékai közvetlen függőségben vannak az aktív lakosság munkajövedelmei után fizetendő járulékokkal!

2. Tőke- és váromány-fedezeti rendszerek: a biztosítottak aktív korukban tett befizetéseit felhalmozzák egy a biztosított számára elkülönített kamatozó számlán és nyugdíjas korában ebből fizetik ki a járadékait. A felosztó-kiróvó rendszerrel ellentétben itt nincs generációk közötti átcsoportosítás, vagyis a kifizetések függetlenek az aktívak befizetéseitől. Hátránya viszont, hogy fennáll az inflációs elértéktelenedés veszélye.

A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZERA magyar nyugdíjrendszer 3 pillérű!!

1. pillér: TB nyugdíjrendszer (kötelező – felosztó-kiróvó rendszerben működik)

2. pillér: magánnyugdíj pénztári rendszer (ez valamikor kötelező volt, 2011.02.01-től aki nem nyilatkozott az 100%-ban átkerült az állami nyugdíjrendszerbe. Néhány tízezer tag maradt, a rendszer tőkefedezeti elven működik)

3. pillér: Önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárak (ez jelenleg is működik, szintén tőkefedezeti elven. A tagok befizetéseit zömmel állampapírokban tartják, így gyakorlatilag „kockázatmentes” egyenletes hozamot biztosítanak a tagok részére. Az állam ezt a megtakarítási formát adókedvezményekkel is ösztönzi. Cél: öngondoskodás)

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSA

A helyi önkormányzatok az államháztartás részeként kettős funkciót látnak el:

közösségi feladatokat szerveznek és finanszíroznak, a helyi infrastruktúra – és adóztatás politikájuk révén

befolyásolják településük gazdasági fejlődését.

A kötelezően ellátandó feladatok a következők: alapfokú oktatás, egészségügyi és szociális alapellátás, helyi közutak és köztemetők fenntartása, egészséges ivóvízről való gondoskodás, közvilágítás.

ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ELEMEI

A költségvetés a helyi önkormányzat pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat állítja szembe egymással.

A helyi önkormányzatok nem tagjai a kincstári körnek, önálló pénzgazdálkodást folytatnak, ezért kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a likviditás, illetve a bevételek és kiadások összhangjának biztosítására!

Az önkormányzatok a költségvetési támogatást nettó finanszírozás keretében kapják (cél: a felesleges párhuzamos pénzmozgások elkerülése)

Mivel a helyi önkormányzatok kötelező feladatait törvény írja elő, ezért a költségvetés kiadási oldalát többségében ezen feladatokkal kapcsolatban felmerülő költségek alkotják. (közvilágítás, helyi közutak, köztemetők fenntartása, egészséges ivóvízellátás biztosítása, óvodák és alapfokú iskolák fenntartása, stb.)

Az egyensúly érdekében a bevételeket is meg kell tervezni!!

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI

Saját bevételek Központi költségvetési támogatások Átengedett központi adók Átvett bevételek Hitelek

A saját bevételek lehetnek: Helyi adók Szabad pénzeszközök lekötéséből származó kamatbevétel Bérleti díj, lízingdíj Intézményi ellátási díjak Készletek értékesítése Vállalkozási bevételek Beszedett illetékek Műemlékvédelmi, vagy környezetvédelmi bírságok meghatározott része

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÖNÁLLÓSÁGA A BEVÉTELEK MEGSZERZÉSE TEKINTETÉBEN

A helyi adókat törvény szabályozza, azonban az önkormányzatoknak van „választási” lehetősége:

Bevezet-e helyi adót és melyiket? Az adó mértéket hogyan határozza meg (tételes / százalékos) A törvény az adók mértékénél csak a maximumot írja elő (pl. helyi

iparűzési adó 2%), az önkormányzat azonban dönthet alacsonyabb adókulcs mellett, de magasabbat nem választhat! (pl: helyi adó Elek 1,2%)

Dönthet különböző kedvezmények, adómentességek megadásáról (pl: Szarvas kezdő HIPA kedv.; Gyoma komm.adó kedv.; ?? HIPA kedv a gépjárműadók miatt)

A vállalkozási és kamatbevételek teljes egészében az önkormányzat önálló pénzügyi döntésén alapulnak. (kamatbevételnél limit lehet az állami pénzek tartós betétként való elhelyezésének tilalma)

ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSÉNEK TERVEZÉSEA tervezési munka mindig az ellátandó feladatok számbavételével

kezdődik, azaz fel kell mérni a következő gazdasági év feladatait működés, fenntartás és a felújítás, fejlesztés területein.

A működési feladatok a meglévő szervezeti keretek között, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek igénybevétele melletti feladatellátást jelentik.

A felújítási és fejlesztési teendők a költségvetési szerv tevékenységét egy éven túl szolgáló eszközök helyreállítási, illetve fejlesztési feladatait foglalják magukba.

A működési feladatok tervezésénél számba kell venni: A tervévet megelőző év várható kiadásait Az alakulásukat jellemző tendenciákat A fejlesztési döntések, intézkedések hatásait A tervévre tervezett változások pénzügyi szükségleteit Gazdasági előrejelzéseket

A fejlesztési előirányzatok kimunkálása költségbecslések, pályázatok, árajánlatok, illetve meglévő szerződések információi alapján történhet.

A kiadás oldal ismeretében elkezdődhet a költségvetés várható bevételeinek tervezése, amely forráscsoportonként eltérő információkon és módszereken alapszik. A saját bevételek tervezésében kiemelkedő szerepe van a tapasztalati adatoknak és a helyi ismereteknek!!! Az egyes bevételi előirányzatok tervezésének megalapozottságát konkrét számítások, programok, felmérések segíthetik.

Az egyes cél- és címzett támogatások tervezésénél különösen fontos az óvatosság, hiszen a költségvetés tervezési időszakában általában még nem áll rendelkezésre központi döntés.

A vagyoni helyzet felmérése elsősorban a felhalmozási bevételek tervezéséhez kell. Az értékesítések és hasznosítások (elsősorban bérbeadás) olyan bevételhez juttathatják az önkormányzatot, amelyek a későbbi fejlesztések forrásait képezhetik.

Az egész tervezési munkát óvatosan, körültekintően végezzük, a tervezett értékek megalapozottak legyenek, ezáltal elkerülhetőek lesznek az

évközi gyakori előirányzat módosítások!!!

PÉLDA KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉRE

Bevételek Összeg Kiadások Összeg

Megj.: Xls minták bemutatása

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSAA költségvetési gazdálkodás a tervezéssel kezdődik majd a végrehajtással folytatódik (ami a közszükségletek kielégítését

jelenti) és a közpénzekről való elszámolással (beszámoló) fejeződik be.

A végrehajtás nem más mint a tervben szereplő feladatok megvalósítása, annak fedezetét képező bevételek beszedése és

a kiadási előirányzatok felhasználása!!!

A végrehajtás első lépése a kötelezettségvállalás.

A kötelezettségvállalás a költségvetésben meghatározott feladatok ellátására tett első intézkedés. Köt.váll-ra kizárólag a költségvetési szerv vezetője jogosult, de ezt a jogkörét részben vagy egészben átruházhatja egy általa kijelölt dolgozóra!

A köt.váll. véglegesítése előtt jogszabályilag előírt annak ellenjegyzése!

Az ellenjegyzés lényege, hogy az arra jogosult személy (ez a költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa erre kijelölt személy) aláírásával igazolja a kötelezettség vállalás

jogszerűségét valósságát teljesíthetőségét (a jóváhagyott/módosított ktgvetés fel nem használt/le

nem kötött része biztosítja a köt.váll. fedezetét)!

A kötelezettség vállalás csak az ellenjegyzés után történhet meg és csak írásban!!!

A kötelezettség vállalás leggyakrabban előforduló formái: Alkalmazási okirat Megrendelés Vállalkozási szerződés

Az alkalmazási okirattal valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítünk. Ez elsődlegesen közalkalmazotti jogviszony, de a közszférában is van lehetőség egyéb módon történő foglalkoztatásra. Ez lehet munkaviszony, megbízásos jogviszony és alkalmi munkavégzésre irányuló jogviszony is.

Az alkalmazási okirat aláírásakor a szervezet vezetője arra vállal kötelezettséget, hogy a munkaköri leírásban foglaltak elvégzése esetén a munkáért járó díjat kifizeti és gondoskodik a személyi juttatás járulékainak kiegyenlítéséről is.

A megrendelés a kötelezettség vállalás egyik leggyakoribb formája. A gazdálkodás folyamatában gyakran van szükség anyagok, forgóeszközök beszerzésére, illetve szolgáltatások igénybevételére. Ezen esetekben többségében elegendő megrendelést elkészíteni. Ezt mindig írásban kell megtenni, kivéve, ha a teljesítés a megrendeléssel egy időben zajlik (pl.: Praktikerben veszünk festéket). A megrendelés elfogadása esetén a teljesítő szerv egy példányt visszaküld a megrendelőnek, hogy a megrendelést elfogadja. Ez a visszaigazolás!!

Vállalkozási szerződést akkor kötünk, ha részletesen meg akarjuk határozni a felek feladatait, jogait, kötelezettségeit, illetve, ha hosszú távra szeretnénk kapacitásokat lekötni (keretszerződés).

A kötelezettség vállalás a teljesítéskor realizálódik. Teljesítéskor minden esetben meg kell győződni anyag, áru vásárlás esetén a mennyiségi és minőségi kritériumok meglétéről, szolgáltatás igénybevétele esetén a szerződésszerű teljesítésről.

Anyag, áru esetén a teljesítéshez kapcsolódó bizonylatok (szállítólevél, számla) alapján a számviteli nyilvántartásba vételt is meg kell tenni! A bevételezés tényét az arra illetékes dolgozónak igazolnia kell!

A bevételek beszedését, illetve a szállatott áru, vagy teljesített szolgáltatás kifizetését megelőzően, a rendelkezésre álló okmányok alapján ellenőrzési tartalmú pénzügyi tevékenységet kell végezni!!! Ezt hívják érvényesítésnek. Érvényesítést csak az erre írásban kijelölt, legalább középfokú pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkező dolgozó végezhet!!!

A kifizetés előtti utolsó lépés az utalványozás. Utalványozáson a kiadások vagy bevételek teljesítésének, a vagyonváltozásnak az elrendelését értjük, amelyre az érvényesítés után kerül sor. Utalványozásra csak a költségvetési szerv vezetője jogosult, aki ezt a jogkört részben vagy egészben átadhatja egy erre kijelölt dolgozónak. A utalványozás csak akkor érvényes, ha azt az ellenjegyzés feladataival megbízott pénzügyi dolgozó is aláírja!!!

FIZETÉSI MÓDOK

Ha a teljesítést követően az utalványrendeletre minden aláírás rákerült, akkor jöhet a kifizetés.

A kifizetés történhet: Átutalással: ez lehet egyszerű vagy csoportos Beszedési megbízással (inkasszó) Okmányos meghitelezéssel (akkreditív – csak

nemzetközi forgalomban használják) Készpénz-helyettesítő alkalmazásával: csekk,

bankkártya Készpénzfizetéssel

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS TELJESÍTÉS BIZONYLATAI (MINTÁK)

Megbízási szerződés Munkaszerződés Vállalkozási szerződés Megrendelő Közalkalmazotti kinevezés Készpénzfizetési számla Számla Bevételi/kiadási pénztárbizonylat Utalványrendelet

A számla lehet

Kézzel kiállított Gépi úton (programmal)

előállított

Egyszerűsített (kp) számla

Számla

Nyomtatott

E-száml

a

Kapcsolódó bizonylat lehet a

bevételi / kiadási

pénztárbizonylat

A BIZONYLATOK NYILVÁNTARTÁSA

A költségvetési szférában (de a vállalkozóiban is) kiemelten fontos a kötelezettség vállalásokkal kapcsolatos bizonylatok (számlák, szerződések, megrendelések, levelezések) pontos, megbízható nyilvántartása!! Ennek módjára nincs konkrét megkötés, de a lényeg az ellenőrizhetőség, áttekinthetőség biztosítása, a gyors és hatékony visszakereshetőség.Többféle rendszer létezik, de mivel minden szervezet más és más ezért célszerű egyedi rendszer alkalmazása figyelembe véve a rendszer bekerülésének költségeit. (pl.: govsys vs. saját)