Tanulmányomban a néprajzi szakirodalomban a Bala-vásártól Balázsfalváig húzódó települések a szocializmusés a posztszocializmus idején történô fontosabb szocio-kulturális és gazdasági változásainak bemutatását kísére-lem meg, külön hangsúlyt fektetve a jelenlegi helyzet be-mutatására. A vállalkozás jellegébôl adódóan ezeknek afolyamatoknak az ismertetése során idônként elkerülhe-tetlen az általánosítás, de törekvésem szerint próbálomjelezni e folyamatok településszintû megvalósulásait, helyijellegzetességeit is.

A tanulmányban felhasznált megfigyelések, interjúrész-letek többsége nem egy szisztematikus, a jelzett vidékáltalános bemutatására törekvô kutatásból származik, ha-nem az elmúlt évtizedben több Kis-Küküllô menti telepü-lésen fôként a gazdasági stratégiák (PETI Lehel 2004, 2006,KINDA István – PETI Lehel 2005), cigány–magyar együt-télés (PETI Lehel 2007, 2011), testvérfalu-kapcsolatrend-szerek szerepével (PETI Lehel 2005) valamint egy, poszt-szocializmusban országos jelentôségûvé váló kegyhely népivallásosságának, interetnikus és felekezeti viszonyainak, azegyházak kegyhely alapítási stratégiáinak elemzésére kon-centráltak (PETI Lehel 2012a, 2012b), többnyire esetta-nulmányok formájában. E korábbi kutatások során szer-zett tapasztalatok mellett elemzésembe bevonom egy ta-valy elkezdett a falusi gazdálkodás és cigány-magyar et-nikus kapcsolatok témakörében folyamatban lévô kuta-tásaim eredményét is.1 2013. augusztus 23–28. között résztvettem a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Kis-Küküllô menti kutatótáborában, a Múzeum által támoga-tott kutatás során szerzett tapasztalataimat szintén be-építettem az elemzésbe.2

Mivel magam is egy, e vidékhez tartozó településenszülettem és nôttem fel, e tanulmány írása során e vidék-rôl a szintén nem módszeres megfigyelésekbôl szárma-zó háttértudásomat felelevenítve megpróbáltam annakszisztematizálását is. Emellett, fôleg az én becsléseimnélpontosabb adatok megszerzése miatt idônként kikérteme vidéken lakó néhány, általam jó emlékezettel és helyis-merettel, fôként a gazdasági, valamint a nemesi elitheztartozó személy véleményét is, informális beszélgetésekvagy rögzített interjúk formájában. A felekezeti és etni-kai adatok forrása a VARGA E. Árpád által feldolgozott ésközzétett anyanyelvi, etnikai és felekezeti statisztikák (az

1910-es és 2002-es községszintû adatok), a 2002-es Hi-vatalos Román Népszámlálási statisztika falusoros, vala-mint 2011-es községsoros végleges adatai. A VARGA E.Árpád által közzétett statisztikák közül a tájegység 20.század eleji etnikai és felekezeti viszonyainak bemutatá-sához az 1910-es magyar népszámlálás adatai alapján is-mertetem, tekintve, hogy az ezt követô, a berendezke-dô román adminisztráció által 1920-ban és 1930-ban el-rendelt összeírások hitelessége módszereiket, pontossá-gukat illetôen a szerzô szerint sok tekintetben megkér-dôjelezhetôk (VARGA E. módszertani kifogásait lásd:VARGA E. Árpád 2007 19, 21, 23, 24,25 ).

A néprajzi szakirodalom mellett egyháztörténeti éshelytörténeti forrásokat is bevontam, ugyanakkor felhasz-náltam néhány település honlapján közzétett lokális jel-legû adatokat is.

A Kis-Küküllô néprajzi tájegység – a behatárolásdilemmái

A szóban forgó területet a néprajzi szakirodalom aKis-Küküllô vidék Vízmelléke (Dr. KÓS Károly-SZENT-IMREI Judit-NAGY Jenô 1978), Kisküküllô mente (KÓSKároly 1964) Kis-Küküllô völgye (MAGYAR Zoltán 2011:256–261) Küküllô mente (KÓSA László 1975: 137–138,1998: 319–320) néven említi. KÓS Károly a Kis-Küküllôvidéke alatt a Székelyföld határának tartott BalavásártólBalázsfalváig, a folyó mellett húzódó falufüzért (Vízmel-lék) értette (lásd KÓS Károly 1978: 5–6), amely „(…)kiegészül a hegymegetti (Ózd-völgyi) falvakkal, és többvonatkozás-ban ugyancsak rokon falucsoportként jöhetszámításba a Kis-Küküllô és Maros közén kissé távolabbesô Lapád és a szomszédos helységek” (KÓS Károly1978: 6). KÓSA László hasonló módon határolja be aKüküllô mentét: „a Kis-Küküllô völgyének a torkolattól aSzékelyföld határáig húzódó szakasza, ill. ennek környezô vidé-ke” (KÓSA László 1983: 137). A szerzô kiemeli, hogy aVízmellék közel 40 magyarlakta települése mellett (KÓSALászló 1983: 137–138) „a Küküllô mentéhez hasonló nép-rajzi sajátosságai vannak a Maros és a Kis-Küküllô közt aForró, Szárazvám és Ózdi-patakok völgyében fekvô mint-egy 15 falunak, melyek egykor Alsó-Fehér megye terüle-tére estek” (Kósa 1983: 138).

181

Peti Lehel

GAZDASÁGI STRATÉGIÁK ÉS TÁRSADALMI VISZONYOK AKIS-KÜKÜLLÔ VIDÉKÉN

1 A kutatás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében zajlik.2 A tanulmány elkészítése A Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19–21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi

Múzeum Erdély épületegyütteséhez (K105556) számú OTKA kutatás keretében történt. A jegyzeteket a szerzô által megírt formátumban adjuk közre.

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 181

A vidék különbözô kulturális sajátosságai (nyelvjárás,népzene, építészet – ezek összefoglalását lásd: BORSOS2011: 461) alapján a szakirodalom eltérôen húzza meg evidék határait. BORSOS Balázs szerint „a néprajz és a nép-zene–néptánc–tánczene felosztása abban különbözik,hogy a néprajz a Kutasföldet (Hegymegettet) is a Kükül-lôk mentéhez veszi, míg a másik rendszerezés a »Nagy-enyed–Gyulafehérvár vidéke«3 kistájhoz sorolja” (BORSOS2011: 461). A szerzô kulturálishasonlóság–vizsgálata ered-ményeként arra a következtetésre jutott, hogy „relevánsterületi egységnek inkább a Maros–Küküllô vidék nagyobbegysége fogadható el” (BORSOS Balázs 2011: 462).

A Kis-Küküllô vidék behatárolásának dilemmái többszempontból is a terület átmeneti jellegébôl fakadnak,ezt a sajátosságát a szakirodalomban több szerzô is kihang-súlyozta (KÓSA László 1983: 138, KÓSA László 1998: 320,BORSOS 2011: 461, MAGYAR Zoltán 2005, 2011: 258).

Egyetértek MAGYAR Zoltánnal, aki szerint a vázolt át-meneti jellege ellenére történeti szempontból (várme-gyei státus a szabad székely székektôl eltérôen), vala-mint a folyóvölgy mentén húzódó útvonal következtébenmarkánsan kirajzolódik a „Kis-Küküllô menti kistáj törzs-területe” (MAGYAR Zoltán 2011: 258): „A néprajzi érte-lemben emlegetett Kis-Küküllô mente alatt azonban elsôd-legesen azt a faluhálózatot értjük, amely a BalázsfalvátólBalavásárig 35 magyarlakta települést ölel fel, azaz a kétKüküllô összefolyásától egészen a történeti Székelyföld ha-táráig tart” (MAGYAR Zoltán 2011: 257). MAGYAR Zoltánugyanakkor meggyôzô módon vázolta fel az egyes váro-sok gazdasági vonzáskörzetében lévô településcsoporto-kat, a városok centrumjellegét a vidék fontos belsô tagolótényezôjének tartva (lásd MAGYAR Zoltán 2011: 258–259)

A következôkben, amikor a Kis-Küküllô vidékérôl be-szélek, tulajdonképpen e „törzsterület” településeirôl be-szélek, azzal a különbséggel, hogy a többségében magya-rok lakta települések mellett a magyar falvakkal szom-szédos román, egykori szász, mára már cigány többségûfalvakat is tárgyalom. E terület lényegében a szakiroda-lomban Vízmelléknek nevezett tájnak, földrajzi értelem-ben pedig a Kis-Küküllô folyó középsô és alsó folyásánakvízgyûjtô területét képezi. A vidék ilyetén behatárolásamesterséges és kompromisszum jellegû, mivel nem tár-gyalja a korábban idézett szerzôk szerint a Kis-Küküllôvidékhez hasonló gazdasági és kulturális hasonlóságai alap-ján összefüggô kultúrtájakat.

A térség etnikai és felekezeti összetételének vizsgá-latába a népszámlálási adatok községsoros közzétételemiatt kényszerûségbôl bevontam három olyan falut is,amelyek lényegében a Kis-Küküllô vidék a fentebb meg-határozott szempontok szerint behatárolt területén kí-vül esnek, de az állami adminisztratív besorolás szerintolyan községközponthoz/municípiumhoz tartoznak, ame-lyeket viszont a vidékhez soroltam. Ilyen település Szent-

demeter, amely a Székelyföldhöz sorolható. A Balavásárközséghez tartozása okán az összesített felekezeti ésetnikai adatokban mindenütt megjelennek Szentdeme-ter adatai is. Hasonló okok miatt az összesített felekeze-ti és etnikai szerkezetben szerepelnek a Fehér megyeiTûr és Monora adati is (Balázsfalvához tartoznak), amelytelepülések azonban lényegében a Nagy-Küküllô menténfekszenek.

Etnikai szerkezet

A folyó déli oldalán fekvô települések elsôsorban afôutaktól való félreesô helyzetük miatt általában lénye-gesen rosszabb gazdasági helyzetben vannak, mint a fo-lyó déli oldalán, a megyei út mentén húzódó falvak. Fél-reesô fekvésük mellett ezekbe a falvakba a szászok né-metországi exodusát4 követôen gazdaságilag nehéz hely-zetû, többségében románul beszélô cigányok telepedtekmeg, jónéhány településen abszolút többséget alkotva.5

„A szászok távozása és helységeik újranépesedése a haj-dani Királyfölddel szomszédos székely és magyar helysé-gek gazdasági, kulturális és társadalmi életét is gyökere-sen átrendezte, elmélyítette leszakadásukat” (POZSONYFerenc 2009: 94).

A folyó északi oldalán a román, magyar és cigány et-nikumok mellett jelentôs szász népesség élt, több tele-pülésen is kizárólagos többséget képezve (lásd az 1910-es népszámlálás VARGA E. Árpád (VARGA E. Árpád 2007)által közzétett adatok nyomán összeállított táblázatot,valamint az ezek alapján készült térképet).

KISS Réka kutatásaiból tudjuk, hogy a Küküllôk vidé-ke már a 17-18. század fordulóján is etnikailag és feleke-zetileg vegyes vidék volt, amelynek lakossága „a nagyszá-mú nemesség mellett (…) alapvetôen rendi alávetettség-ben élô zsellér-jobbágy népesség” (KISS Réka 2011: 56).Az etnikai arányok megoszlását az 1910-es összeírás alap-ján vizsgálva azt láthatjuk, hogy a Kis-Küküllô vidék etni-kai szerkezete a 20. század elején nagy mértékben eltérta maitól. A falun és városon élô összlakosság esetében arománság már ekkor is többségben volt, 44,72%-ot (37179 fô) töltve be a térség etnikai összetételében. A ma-gyar közösség a mai helyzetnél lényegesen nagyobb arányt31,53%-ot tudhatott magáénak a Kis-Küküllô vidék etni-kai összetételében, a cigányok jelenlétét 0,60%-ban rög-zítette a statisztika. A cigányok mellett a mai arányoknálgyökeresen más etnikai arányokat találunk a német kö-zösség esetében is. Az 1910-es felmérés anyanyelvi ada-tai szerint a németül beszélôk aránya a térségben 19,87%volt, majdnem annyi, amennyi jelenleg a magyarok ará-nya, és közel 4%-kal több, mint a 2011-es népszámlálássorán magukat roma etnikumúnak vallók aránya.

182

3 Az idézôjel is tôle – P. L.4 Az erdélyi szászok németországi kitelepedéséhez lásd: POZSONY Ferenc 2009: 93–94.5 A szóban forgó régió két községében (Balavásár, Küküllôszéplak) a 2011-es Hivatalos Népszámlálás során a cigányok egy része magyarnak val-

lotta magát (lásd KISS Tamás–BARNA Gergô 2012: 57).

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 182

A falusi és városi lakosság etnikai megoszlását tekint-ve 1910-ben, azt láthatjuk, hogy a román lakosság na-gyobb arányban volt jelen a városokban (57,42%) mint afalvakban (41,7%). A magyar lakosság némileg szinténnagyobb arányban képviseltette magát a két város etni-kai szerkezetében (35%), mint a falvakban (30,7%). Anémet lakosság döntô többsége falvakban élt, 23,16%-ot töltve be a vidéki lakosság etnikai összetételében.

SZABÓ Á. Töhötöm a Kis-Küküllô vidék Dicsôszent-mártontól Balavásárig húzódó falvainak tengelyén kb.középtávon elhelyezkedô Bonyha nevû település gazdál-kodói formáit az etnicitás kontextusában vizsgálta (SZABÓÁ. Töhötöm 2013). Kutatásai során figyelt a település tá-gabb környezetében lezajlott társadalmi-gazdasági folya-matokra is. A népszámlálási statisztikák a jelzett térség-ben való feldolgozását követôen arra a következtetésre

183

MAROSVÁSÁRHELY

RADNÓT

SEGESVÁR

ERZSÉBETVÁROS

MEDGYES

Nyárád

Maros

Kis-Küküllő

Nagy-Küküllő

ÁDÁMOS

KÜKÜLLŐVÁRSZANCSAL

BALÁZSFALVA

ZSIDVE

SZÉPMEZŐ

ROMÁN

MAGYAR

ROMA

NÉMET

EGYÉB

SZÁSZBOGÁCS

BONYHA

BALAVÁSÁR

KÜKÜLLŐSZÉPLAK KÓRÓDSZENTMÁRTON

SZÁSZNÁDAS

ZÁGOR

CSATÓFALVA

BÁZNA

DICSŐSZENTMÁRTON

VÁMOSGÁLFALVA

MIKEFALVA

Magyar 31,53%

Román 44,72%

Egyéb 3,26%

Német 19,87%

Cigány 0,60%

Község szinû etnikai arányok a Kis-Küküllô völgyében az 1910-es népszámlálás alapján

Összesített etnikai arányok a Kis-Küküllô vidékén 1910-ben

Falusi lakosság

Városilakosság

Összesen

Abszolút szám

%Abszolút szám

%Abszolút szám

%

Román 28014 41,7 9165 57,42 37179 44,72

Magyar 20621 30,7 5590 35,02 26211 31,53

Cigány 503 0,74 0 0 503 0,6

Német 15562 23,16 959 6 16521 19,87

Egyéb 2469 3,67 245 1,53 2714 3,26

Összesen 67169 15959 83128

A falun és városon élő négy legnagyobb etnikai közösség megoszlása Kis-Küküllő vidékén 1910-ben

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 183

jutott, hogy a cigány lakosság megjelenését nagy számbanelôször az 1966-os felmérés rögzítette, ahogy a szászságfogyását is (lásd SZABÓ Á. Töhötöm 2013: 48, 43). Azetnikai szerkezet minden bizonnyal hasonlóan módosulta Dicsôszentmártontól Balázsfalváig húzódó falvak ese-tében is. KISS Réka szerint „ (…) a románsághoz hasonlóana cigány családok is az uradalmi birtokokon jelentek megelôször” (KISS Réka 2011: 47). A szerzô ugyanakkor 18. szá-zadi összeírások román etnikumra valló neveibôl arra akövetkeztetésre jutott, hogy a Kis-Küköllô vármegyéheztartozó települések többségében ekkor már jelen van-nak a románok, fôként a pásztorok és a zsellérek között ésugyanezt erôsítették meg a románságra és a cigányság nor-masértésére utaló egyházi források is (lásd KISS Réka 2011:46, 48).

A szocializmus idején az agráriumból kivonuló lakos-ság a közelebbi-távolabbi városok ipari komplexumaibantalált magának munkahelyet. Rendszeressé vált, hogy fal-vanként akár több száz személy is naponta ingázott a vá-ros és a falu között, ugyanakkor intenzív beköltözési hul-lám kezdôdött a közelebbi–távolabbi városokba. SZABÓÁ. Töhötöm statisztikai összefüggést mutatott ki a szo-cialista iparosítás következtében a Balavásár–Dicsôszent-márton tengelyében fekvô falvak demográfiai fogyása és

a környezô városok népességszámának növekedése kö-zött: „Megfigyelhetô a százalékos arányszámok összeha-sonlításából, hogy ebben a folyamatban leginkább a románlakosság vett részt, ami már csak azért sem lehet vélet-len, mert a fentebbi városok adatait vizsgálva az is kide-rül, hogy azokban a városokban viszont a román lakos-ság száma és aránya is növekedett” (SZABÓ Á. Töhötöm2013: 48). Egy, a vidék északi határán fekvô településen,Egrestôn végzett terepmunkám során tapasztaltak visz-szaigazolták SZABÓ Á. Töhötöm számításait. Egrestôn aszocializmus idején a jelentôs számú román közösség avárosokba történô beköltözések miatt fokozatosan csök-kent, amely tendencia a rendszerváltást követôen is foly-tatódott. Ennek eredményeként a román közösség mamár csupán négy személybôl áll.

Jelenleg a folyó két oldalán húzódó települések ma-gyarok, románok és cigányok által lakottak. Az itt talál-ható falvak egy része vegyes etnikai szerkezetû, amely-ben magyar, román és cigány többségû falvak egyaránt van-nak, mint ahogy az a következô térképen is látható.

Mivel a kutatás idején a 2011-es román Hivatalos Nép-számlálás végsô eredményeit csak községszinten tettékközzé, az összehasonlítás kedvéért a vidék etnikai és fe-lekezeti struktúrájának bemutatásához a román közigaz-

184

MAROSVÁSÁRHELY

RADNÓT

SEGESVÁR

ERZSÉBETVÁROS

MEDGYES

Nyárád

Maros

Kis-Küküllő

Nagy-Küküllő

ÁDÁMOS

KÜKÜLLŐVÁRSZANCSAL

BALÁZSFALVA

ZSIDVE

SZÉPMEZŐ SZÁSZBOGÁCS

BONYHA

BALAVÁSÁR

KÜKÜLLŐSZÉPLAK KÓRÓDSZENTMÁRTON

SZÁSZNÁDAS

ZÁGOR

CSATÓFALVA

BÁZNA

DICSŐSZENTMÁRTON

VÁMOSGÁLFALVA

MIKEFALVA

ROMÁN

MAGYAR

ROMA

NÉMET

EGYÉB

Községszintû etnikai arányok a Kis-Küküllô völgyében az 2011-es Hivatalos Népszámlálás adatlapján

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 184

gatásban az egy adminisztratív egységet alkotó községek(comună) adatait hasonlítom össze. A korábban megne-vezett szempontok alapján behatárolt területen 16 köz-ség, valamint két városi rangú település található (Balázs-falva és Dicsôszentmárton muncípiumok.), 4 község (Szép-mezô, Szancsal, Zsidve, Küküllôvár), valamint a város ran-gú Balázsfalva a mai Fehér megye területén található; 11község (Ádámos, Szászbogács, Bonyha, Balavásár, Kóród-szentmárton, Vámosgálfalva, Mikefalva, Szásznádas, Kü-küllôszéplak, Csatófalva, Zágor), valamint a város rangúDicsôszentmárton a mai Maros megyéhez tartozik. A vizs-gált területen továbbá egy Szeben megyei község, Báznatalálható.

A 2011-es Hivatalos Román Népszámlálás végsô ada-tai szerint a vizsgált területen 2011-ben 93 914 személyélt. A térség összesített etnikai szerkezetében a legna-gyobb arányban, 57,79%-ban a román etnikum van je-len. A magyar közösség számaránya 21,07%, a cigányo-ké pedig 15,36%. A németek számaránya 0,36%. A tér-ség etnikai összetételében 5,37% az összes többi etni-kumot képviseli, amely tartalmazza azoknak a számát is,amelyek etnikumáról nincs adata a Román StatisztikaiHivatalnak.

A vidék etnikai összetételét rurális–urbánus bontás-ban vizsgálva azt láthatjuk, hogy a falusi lakosság eseté-ben a románság aránya 45.49% (23 296 személy), a ma-gyarságé közel 30% (15 336 személy), a cigányságé pe-dig valamivel több, mint 20% (10 375 személy), míg anémeteké csupán 0,46% (239 fô). A vizsgált területenlévô két város rangú településen, Balázsfalván és Dicsô-szentmártonban kiugróan magas a román etnikum ará-nya, 72.53% (54 273 fô), míg a magyarok aránya csupán10.44% (4461 fô). A cigányok aránya a városi lakosságesetében a magyarság arányához közelít 9.49%-al (14431 személy), a németek aránya mindössze 0,23% (100személy).

Romániában azokban a közigazgatási egységekben, aholegy kisebbség eléri a 20%-ot, az illetô közösség speciá-lis nyelvi jogokat igényelhet (anyanyelvhasználat a köz-igazgatási intézményekben, kétnyelvû helységnévtáblák

használata).6 A következôkben három csoportra osztvamutatom be a 2011-es népszámlálás végleges eredményeialapján, hogy a Kis-Küküllô vidékén melyek azok a köz-ségek és városok, amelyekben a magyarság számaránya20% alatti, 20 és 49% közötti, ill. 50% fölötti.

A fenti táblázatból látható, hogy a román állam köz-igazgatási rendszerében a vizsgált vidéken 7 olyan községvan, ahol a magyarság számaránya 20% alatt van. Mind-két, a Kis-Küküllô vidékén fekvô város rangú településenalacsonyabb a magyarok részaránya 20%-nál.7 Azoknaka községeknek a száma, amelyekben a magyarság szám-aránya 20 és 49% közötti öt, míg 50%-nál nagyobb ma-gyar részarányú községek szám csupán négy.

Az egykor többségében szászok által lakott települé-sek legnagyobb részében már alig élnek szászok, közsé-genként 2011-ben 10-50 személyt rögzítettek a népszám-lálás során, összesen 339 személyt.

Az adminisztratív egységeknek számító községek ve-gyes etnikumú volta mellett, az adatokat falusoros bon-tásban vizsgálva azt láthatjuk, hogy a vizsgált térségben a

185

6 A jogszabály alkalmazásáról Hargita megye esetében lásd: HORVÁTH István–VERESS Ilka–VITOS Katalin 2010.7 Dicsôszentmártonban a magyar közösség iránti tiszteletbôl ennek ellenére kétnyelvû (román és magyar) helységnévtáblát helyeztek ki.

Román 57,79%

Magyar 21,07%

Cigány 15,36%

Egyéb 5,37%

Német 0,36%

Összesített etnikai arányok a Kis-Küküllô vidékén (2011-es népszámlálás, végleges adatok)

Falusilakosság

Városilakosság

Összesen

Abszolút szám

%Abszolútszám

%Abszolútszám

%

Román 23296 45,49 30977 72,53 54273 57,79

Magyar 15336 29,94 4461 10,44 19797 21,07

Cigány 10375 20,26 4056 9,49 14431 15,36

Német 239 0,46 100 0,23 339 0,36

Egyéb 1944 3,79 3097 7,25 5041 5,36

Összesen 51209 42705 93914

A Kis-Küküllő vidék három legnagyobb etnikai közösségének urbánus-rurális megoszlása (2011-es népszámlálás, végleges adatok)

20% alatt % 20-49% %50% fölött

%

Szancsal 0.29 Szépmező 22.87Küküllő-széplak

50.51

Csatófalva 1.75Kóród-szentmárton

22.94 Mikefalva 52.39

Zsidve 2.08 Szászbogács 29.71Vámosgál-falva

64.09

Bázna 2.27 Bonyha 30.22 Balavásár 64.92

Zágor 4.28 Ádámos 38.47

Balázsfalva 6.32

Dicső-szentmárton

14.30

Küküllővár 16.76

Szásznádas 19.77

A magyarság községszintű számaránya a Kis-Küküllő vidékén (2011-es népszámlálás, végleges adatok)

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 185

legtöbb település vegyes etnikai szerkezetû. Mivel e tanul-mány írása idején a 2011-es Hivatalos Népszámlálás ada-taival csupán községsoros bontásban rendelkezett aRomán Statisztikai Hivatal, az etnikai szerkezet falusorosadatait a 2002-es Hivatalos Népszámlálás adatai alapjánvizsgálom.

A 2002-es népszámlálás adataiból az derül ki, hogy anémetség aránya abban az évben falvanként sehol nemérte el a 8%-ot (az arányok lényegében 0.38–7,59% kö-zött mozogtak), amely településenként 6-104 személytjelentett. Ebben az évben szám szerint a legtöbb szászDicsôszentmártonban (104 személy), Zsidvén (63 sze-mély), Balázsfalván (52 személy), Szászörményesen (30személy) élt, további 14 településen 30 alatti létszámbanéltek.8 A németség száma a Kis-Küküllô vidékén a 2002-ben rögzített 483 fôrôl 2011-re 339-re csökkent, amely144 fôs fogyást jelent.

Az említett népszámlálás szerint a legtöbb települé-sen meghatározó többséggel a román etnikum rendelke-zett. 49 olyan település volt, amelyben a románság szám-aránya meghaladta a 49%-ot, 22 faluban 20,01 és 49%közötti arányt, míg 12 településen 20% alatti arányt teste-sített meg a román etnikumú lakosság. 49% fölötti arány-ban 20 településen van többségben a magyarság (Ma-gyarpéterfalva, Héderfája és Kend lévén azok a települé-sek, ahol a magyarság aránya 90% fölötti)9. 13 Kis-Kü-küllô vidéki településen 20,01 és 49% közötti a magyar-ság aránya, míg 50 településen 20% alatti arányban voltjelen a magyarság az egyes települések etnikai összeté-telében. A 2002-es népszámlálás során magukat romá-nak vallók alapján három olyan település volt, ahol a ci-gányság 49% fölötti arányban volt jelen: Felsôtatárlaka,Szászbogács és Jövedics. Ezen adatok szerint 20 telepü-lésen 20,01 és 49% közötti volt a cigányság jelenléte,míg 60 településen 20% alatti arányt testesítettek meg.

ZsidókBár az 1910-es népszámlálás számukat nem rögzítet-

te, a 20. század elején a román, magyar, szász és cigánylakosság mellett a térségben zsidók is éltek. SZABÓ Imre

Erdély zsidói címû, 1938-ban megjelent könyvében rövi-den összefoglalja a dicsôszentmártoni és a balázsfalvizsidó közösség akkori helyzetét, név szerint és idôrend-ben bemutatva a városokba betelepülô fontosabb zsidócsaládokat és zsidó elitet (lásd SZABÓ Imre 1938: 201–203,196–198) Leírja, hogy Dicsôszentmártonba Ádámos köz-ségbôl telepedtek be zsidók, míg a balázsfalvi zsidóság nagyrésze Valea Lungából telepedett a városba (lásd SZABÓ Imre1938: 197). Dicsôszentmárton esetében 120 családot,Balázsfalva esetében 45-50 zsidó családot említ, amelyeka „hitközség kontingensét”10 képezik, mindkét településesetében hangsúlyozva, hogy „mint általában, itt is javarésztiparosok és kereskedôk a zsidók” (SZABÓ Imre 1938: 197)

SZABÓ Imre mindkét város esetében leírja a jómód-ba kerülô zsidó családok emlékezetesebb üzleti sikereit,foglalkozásukat, kitérve arra is, hogy kik a legfontosabb„zsidó egzisztenciák”11. Dicsôszentmártonban például zsidóvolt a törvényszéki tanácselnök, ugyanakkor négy zsidó or-vos, két ügyvéd is tevékenykedett a városban míg Balázs-falván egy orvosnô, egy orvos, bankigazgató, a fôrabbi,két ügyvéd és néhány nagykereskedô alkotta a helyi elitgerincét (lásd SZABÓ Imre 1938: 197–198). A balázsfal-vi zsidóság SZABÓ Imre közlése szerint 1894-ben épült temp-lommal, rituális fürdôvel rendelkezett, míg Dicsôszentmár-tonban 1902-ben avatták templomukat (lásd SZABÓ Imre1938: 202, 197).

A Kis-Küküllô vidéki falvak többségében a másodikvilágháborút megelôzôen a boltosok zsidók voltak.12 Máraa zsidóság teljes mértékben eltûnt a Kis-Küküllô vidéké-rôl. Dicsôszentmártoni templomukat, melyet a szocializ-mus idején a városvezetés többemeletes tömbházakkalépíttetett körbe, átadták a Kis-Küküllô Alapítványnak, amelytájházat mûködtet benne. A zsinagógát meglátogató zsi-dók számára imádkozó helyet tartanak fent megôrzöttrituális tárgyaikkal.

CigányokA Kis-Küküllô vidékén élô cigány közösségek sem

nyelvileg, sem pedig kulturálisan nem képeznek egységescsoportot. A Yaron MATRAS és Viktor ELŠÍK irányításá-val a Manchesteri Egyetem munkatársai által helyszíni adat-gyûjtések és szakirodalmi adatok bevonásával elkészítettroma nyelvészeti adatbázis (Romani Morpho-Syntax Da-tabase) három Kis-Küküllô menti kutatópontot is tartal-maz: Szénaverôs, Bonyha, Désfalva. Az adatbázis tanúsá-ga szerint, mindhárom településen élô cigány csoport egy-mástól különbözô nyelvjárást használ: Szénaverôs cigány-sága Maj Vlaši, a bonyhai romungro, a désfalvi cigány kö-zösség pedig kərəmidarea13 nyelvjárásban beszél (RomaniMorpho-Syntax Database).14 Evelyne URECH és Wilco

186

8 Lásd a Településsoros etnikai megoszlás a Kis-Küküllô vidékén (2002-es Hivatalos népszámlálás adatai) címû táblázatot a Melléklet-ben.9 A valójában Székelyföldhöz sorolható Szentdemeteren szintén 95% fölötti a magyarság aránya.10 A szerzô fogalmai – P. L.11 A szerzô fogalmai – P. L.12 A zsidóság bonyhai emlékezetét SZABÓ Á. Töhötöm ismertette: SZABÓ Á. Töhötöm 2013: 71–7213 A román ’cărămidari’ (téglavetô) mesterség alapján.14 Elérhetôség: http://romani.humanities.manchester.ac.uk/rms/map Hozzáférés dátuma: 2013. augusztus 19.

0-20% 20,01-49% 49,01-100%

Román 12 22 49

Magyar 50 13 20

Cigány 60 20 3

Német 83 0 0

Településsoros etnikai arányok a Kis-Küküllő mentén (2002-es Hivatalos Népszámlálás)

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 186

van den HEUVEL egy nyelvészeti surveyre és terep-munkára egyaránt alapozó elemzésében arra a követ-keztetésre jutottak, hogy az erdélyi cigányság nyelvjárási-lag két nagy csoportra oszlik: a dél-erdélyi (South Transyl-vanian) és az észak-erdélyi (North Transylvanian) dialek-tusra (lásd URECH–van den HEUVEL 2011: 149, 154–159). URECH és van den HEUVEL úgy vélik, hogy az észak-erdélyi dialektust beszélô csoportok (a legnagyobb cso-portot a „magyar cigányoknak” tartott romungrok képe-zik) hosszabb ideje letelepedtek Erdélyben és anyanyel-vük mellett második nyelvként elsôsorban magyarul beszél-tek, mint a dél-erdélyi dialektust beszélôk (a „román ci-gányok” jelentôs része: căldărari ’üstfoltozó’, ciurari ’szi-takötô”, valamint a cortorari ’sátoros’ cigányok egy ré-sze), akik a legutóbbi idôkig nomád vagy félnomád élet-módot folytattak (lásd URECH–van den HEUVEL 2011:155–156).

Evelyne URECH és Wilco van den HEUVEL eredmé-nyei ugyanakkor arra utalnak, hogy a Kis-Küküllô menténélô cigány csoportok nyelvi és kulturális sokszínûségükmellett egymástól lényegesen eltérô identitásformációk-kal rendelkeznek, amely a többségi magyar vagy románközösséghez való attitûdjeiket is kifejezheti.15

Azokon a többségében magyarok által lakott telepü-léseken, ahol a cigány közösség hosszú ideje együtt él amagyar közösséggel, a többségi közösség életviteléhez,gazdasági stratégiáihoz, kulturális modelljeihez való ha-sonulás figyelhetô meg a cigány közösség részérôl.16 Vél-hetôen olyan, Evelyne URECH és Wilco van den HEUVELáltal az észak-erdélyi dialektushoz sorolt romungrokrólvan szó, amelyek „az idôk folyamán bizonyos mértékbenasszimilálódtak a többségi lakossághoz, elveszítve sokhagyományos szokásukat. Néhányan a romani nyelvet iselfelejtették” (URECH–van den HEUVEL 2011: 155). Ezeka közösségek a Kis-Küküllô mentén magyar ajkúak, a nép-számlálások során pedig többségükben magyarnak valljákmagukat.17 E cigány közösségekkel szemben (amelyekrea többségi magyarság gyakran alkalmazza a házi cigány meg-nevezést, és amelyet adott kontextusban a cigány közös-ségek maguk is használnak (lásd URECH–van den HEUVEL2011: 152) elôrehaladott nyelvi, kulturális és gazdaságiintegrációjuk következtében a többségi magyarság elkü-lönülése nem annyira hangsúlyos (bár a mindennapi élet-

vezetés számos kontextusában jelen van), mint a másnyelvû és kultúrájú cigányság esetében. Utóbbiakkalszemben mély határépítési gyakorlatok figyelhetôk mega román és magyar közösségek részérôl.18 A magyarokhozvaló kulturális adaptálódás kizárólagos kritéiuma a hoz-zájuk külsôségeiben is hasonló gazdasági javakkal való ren-delkezés, a cigány lokalitás fizikai határainak elhagyása,azaz a magyarok házai között, a magyarok által „faluként”definiált térben való lakóházépítés. „A házak hasonlósá-gok és különbségek nyilvános anyagi kifejezôdései” ahogyazt Gail KLIGMAN megállapítja (KLIGMAN 2001: 70). Amagyarokhoz való kulturális adaptálódás sikere igencsaktörékeny, a magyarok a két közösség közötti elkülönüléslegmerevebb határainak átlépésekor (ez általában a ve-gyesházasságok19 létrejöttét jelenti) „magyarrá válásukat”könnyen újraértelmezhetik és megkérdôjelezhetik.20

Gail KLIGMAN több kelet-európai országra kiterjedôkutatás eredményeit összegezve ír arról, hogy a földekmagántulajdonba kerülését az 1989-et megelôzôen amezôgazdaságban dolgozó cigányok súlyosan megszen-vedték (lásd KLIGMAN 2001: 67). A szocializmus idejéncsaládjuk számára megfelelô vagy éppen jó körülménye-ket biztosító roma „parasztok”21 munkahelyek és föld nél-kül találták magukat, és újból, kevés megnyíló lehetôség-gel” (KLIGMAN 2001: 67). A Gail KLIGMAN és kutatócso-portja által megfigyelt tendenciákhoz hasonlóan a Kis-Kü-küllô menti cigány közösségek legnagyobb része mélysze-génységben él, rendkívül limitált erôforrásokhoz jutva hozzá.A rendszerváltást követôen a Kis-Küküllô vidéki falvak-ban élô cigányság számára a legfôbb gazdasági forrásnaka napszámos munkával szerezhetô jövedelem számított.A 2000-es évek elejétôl-közepétôl kezdôdôen a városimunkahelyek felé orientálódó, vagy vegetáló gazdálkodás-ra berendezkedô, fôként nyugdíjas magyar és a románlakosságnak egyre kevésbé van szüksége a cigányság ko-rábban agártevékenységgel (napszámosmunka, szekér-rel nyújtott szolgáltatás, tradicionális mesterségek, mintpéldául kosárfonás stb.) kapcsolatos munkaerejére és szol-gáltatásaira. Románia európai uniós csatlakozását köve-tôen megfigyelhetô jelenség, hogy több Kis-Küküllô vi-déki faluban, fôként a fiatalabb férfi cigány lakosság szá-mára a legfontosabb megélhetési lehetôséget mára a kül-földi munkamigráció képezi. A Kis-Küküllô menti Egres-

187

15 Lásd például a désfalvi (valamint bonyhai és szénaverôsi) cigányok által használt etnonimákról való megállapításait, amelyek más cigány cso-portokhoz mért pozíciójukat, de a magyarokhoz és a románokhoz való viszonyukat is kifejezik (lásd URECH–van den HEUVEL 2011: 152).

16 E kulturális hasonulás folyamatának elemzését egy Kis-Küküllô menti település esetében lásd: PETI Lehel 2007, 2011.17 Evelyne URECH és Wilco van den HEUVEL ugyanakkor felhívja rá a figyelmet, hogy „miközben sok romungro’magyar cigányként’ utal magá-

ra (…), megjegyezendô, hogy a ’magyar cigány’ terminus jelenlegi értelmében nem egyezik meg teljes mértékben a romungroval” (…) [akiemelések is tôle – P. L.] (URECH–van den HEUVEL 2011: 155), ugyanakkor kifejti, hogy manapság a magyarul már nem tudó cigányokra ishasználhatják a terminust, amellyel korábban „azoknak a roma csoportoknak az exonimájaként használták, amelyek az észak-erdélyi dialek-tust beszélték, és amelyek jellemzôen magyar többségû lakosság körében éltek, és amelyeknek a magyar volt az elsô nyelvük az anyanyelvükután” (URECH–van den HEUVEL 2011: 156).

18 2012-ben etnikai színezetû konfliktus robbant ki az egyik, a Kis-Küküllô vidékének keleti részén elhelyezkedô településen, amely halálos áldo-zatot követelt.

19 DURST Judit egy magyarországi cigány közösségben figyelte meg, hogy az identitásváltás útjára lépett cigány családok „minden áron arra töre-kedtek – nevük magyarosításával, valamint vegyes házasságok stratégiája révén – hogy a külvilág számára bebizonyítsák, hogy nem tartják ma-gukat cigánynak” (DURST Judit 2011: 105).

20 A székelyföldi cigány–magyar kapcsolatokról OLÁH Sándor közölt mély megfigyeléseken alapuló elemzéseket (OLÁH Sándor 1996a, 1996b).21 Az idézôjel is tôle P. L.

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 187

tô településen 2011-ben elkezdett kutatásom során azttapasztaltam, hogy a fôként a rendszerváltás után a tele-pülésre költözô cigány lakosság a következô gazdaságistratégiákat követte: napszámosság, nyugdíj és állami tá-mogatások, fuvarozás/szekeresség, ócskavasgyûjtés, seprû-készítés és kosárfonás, önellátó élelmiszertermelésre kor-látozódó gazdálkodás, külföldi munkavállalás. Mindezekközül a legnagyobb jelentôsége a külföldi munkavállalás-nak (Szlovénia) volt, amely más településeken élô cigányközösségek esetében is fontos stratégiát képez (a désfal-vi cigányok számára például Szlovénia mellett Olaszországés Spanyolország is munkamigrációs célpontot képez).

SzászokA Kis-Küküllô menti szászság megfogyatkozásához,

majd eltûnéséhez a romániai németek második világhá-ború utáni történetének jól ismert tragikus mozzanataivezettek: a Szovjetunióba történô deportálásuk, a kol-lektív bûnösség vádja, állampolgári jogaiktól való meg-fosztása, javaik elkobzása, felekezeti iskoláik felszámolá-sa (lásd POZSONY Ferenc 2009: 93) A Kis-Küküllô mentifalvakba ennek nyomán mócvidéki románokat költözte-tett a hatalom (például Kisszentlászlóra, Oláhszentlászló-ra, Fületelkére), a szászok házaiba, elkobozva azok mezô-gazdasági gépeit és földjeit is. Az egyik ilyen településenélô idôs szász gazda vicces történetek keretében mesél-te el a megfelelô gazdálkodói ismeretekkel nem rendel-kezô, gazdálkodásba fogó mócok hozzá nem értését,például a szôlôtermesztést illetôen (a szász gazda szerintazt hitték, hogy egy évben többször is lehet szüretelni).22

A szászok második világháborút követô elvándorlása,amely a Ceauşescu-diktatúra idején történô tervszerû kite-lepítésükkel felgyorsult és a rendszerváltást követô évek-ben fejezôdött be (lásd POZSONY Ferenc 2009: 54–55).

Mint ahogy Erdélyben az egykor szászok, svábok éscipszerek által lakott más vidékeken is történik, a szászoknémetországi kitelepedésüket követôen keresik a kap-csolatot az elhagyott szülôfölddel, amelynek körébe tar-tozó gyakorlatokat Arjun APPADURAI nyomán „lokalitásteremtésnek” 23 hívok (Arjun APPADURAI 2001). A „loka-litás (újra)teremtésének” kísérletei közé tartoznak a teme-tô gondozására, egy-egy templom konszolidálására, szer-kezeti javítására gyûjtött adományok és ezek megszerve-zése. Lokalitásteremtô szerepe van a falvanként néhányszász ház visszavásárlásának, felújításának, a nyári szabad-ságok egy részének az egykori szülôfaluban vagy környé-kén való eltöltésének. A lokalitásteremtés szimbolikus ér-tékû rítusokban is kifejezôdik. Vannak olyan egykori szászfalvak, amelyekben a szászok az elvesztett lokalitás visz-szaszerzésének igényét a már több éves rendszerességgelmegszervezett szász falutalálkozókon élik meg.24 A szá-

szok lokalitásteremtésének gazdasági jellegû hatásai isvannak ezekben a falvakban. A régióban fekvô, az említetttelepülésekhez hasonlón marginális fekvésû, rossz infrast-ruktúrával és gazdasági lehetôségekkel rendelkezô Kun-don, a településrôl elszármazó szászok vendéglátó-jelle-gû vállalkozásokat, valamint fafeldolgozó mûhelyt és reha-bilitációs központot is nyitottak, néhány munkahelyet te-remtve a faluban.

A vidéken élô, valamint a régió falvaiból a környezôvárosokba költözött, tehát ki nem vándorolt szászok fon-tos elemei a kivándorolt közösség lokalitásteremtô/fenn-tartó gyakorlatának. Megszervezik például a németorszá-giak anyagi segítségével az egykori szász jelenlét legerô-sebb érzelmi tartalékokkal rendelkezô helyszíneit (temp-lom, temetô) fenntartását, takarítását. Néhány városonélô szász hétvégi házat tart fenn az egykor szász több-ségû falvakban. SZABÓ Á. Töhötöm szerint „a szászok szá-mának drasztikus csökkenése és a szász egyházi élet újjá-szervezése miatt a helyi szász közösség átértelmezô-dött, határai kiszélesedtek: már nem csak egymásról tud-nak, hanem a távolabbi falvak szász lakosairól is, az itt zajlóesetleges szász eseményekrôl” (SZABÓ Á. Töhötöm 2012:247). A szászok elvándorlásával a helyi szász közösségekmentális határainak kiterjesztése történt tehát meg, amely-ben az evangélikus egyház szórványmissziós stratégiái fon-tos szerepet játszanak, azáltal hogy a maradék szászságotutaztatják a tágabb régióban történô vallási, vagy szászokkalkapcsolatos kulturális eseményekre.

Felekezeti összetétel

A Kis-Küküllô vidék községeinek és városainak fele-kezeti összetételében a 2011-es népszámlálás szerint azösszes többi felekezetnél többszörösen nagyobb arány-ban az ortodox felekezet van jelen 62.10%-al (58 323fô). Mint ismeretes, az erdélyi románság a többségi orto-dox vallás mellett a görög katolikus felekezethez tarto-zik. A vizsgált vidéken a görög katolikus felekezet domi-nánsan a két város lakosságából kerül ki (Balázsfalva köz-ponttal), összesített arányuk 5.24% (4 924 személy). Agörög katolikus felekezet aránya a községek szintjénmindenütt 11% alatt van. A magyar lakosság legnagyobbszámban a református felekezethez tartozik, összesítettarányuk 14.79% (13 894). A magyarság körében a má-sodik helyen az unitárius felekezet áll 3.39%-os (3 187személy) összesített aránnyal az összes település feleke-zeti összetételében, míg a katolikus vallás 2.65%-al (2495 fô) van jelen a Kis-Küküllô vidékén.25

Ahhoz, hogy a felekezeti összetételrôl az egyes tele-pülések szerint alkothassunk képet, szintén a 2002-esnépszámlálás adataihoz kell fordulnunk, az etnikai össze-

188

22 Anonim gazda, Kisszentlászló, 2013. augusztus, közös interjú Vass Erikával.23 Arjun APPADURAI, akihez a lokalitás fogalmát az antropológiában általában kötni szokták, a lokalitást „összetett fenomenológiai minôségként”

(Arjun APPADURAI 2001: 3) definiálta, amely értelmezésében „mindenekelôtt kapcsolatokat és kontextusokat, és nem fokozatokat vagy tér-beliséget jelent” (Arjun APPADURAI 2001: 3).

24 Ilyen szász találkozóra kerül sor nyaranta Fületelkén is (lásd Alexandru Pui SEBASTIAN 2010).25 A Küküllô vidéki felekezetek történeti hátterét, azok kialakulását lásd: KISS Réka 2011: 36–39.

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 188

tétel vizsgálatánál felvázolt okok miatt. Ezen adatok sze-rint a vizsgált térségben 2002-ben 56 településen az or-todox, 1-ben a görög katolikus, 14-ben a református, 3-ban az unitárius, 1-ben pedig a római katolikus felekezetalkotott meghatározó többséget a vizsgált térségben.26

Azok a többségében magyar falvak, ahol a református fe-lekezet 50% fölötti arányt testesít meg, a következôk:Kend, Csávás, Magyarpéterfalva, Héderfája, Balavásár, Mike-falva, Gógánváralja, Harangláb, Dányán, Vámosgálfalva,Küküllôszéplak, Boldogfalva, Küküllôpócsfalva, Magyar-királyfalva és Kóródszentmárton. A három legjelentôsebb,50% fölötti unitárius közösséggel rendelkezô Kis-Kükül-lô menti település: Pipe, Magyarsáros és Küküllôdombó,további jelentôsebb (20% fölötti) unitárius lakossággalBetlenszentmiklós és Désfalva rendelkezett 2002-ben.

A legjelentôsebb (20 és megközelítôleg 30% közöt-ti) római katolikus közösségek Abosfalván, Tûrön és Eg-restôn vannak a 2002-es népszámlálás szerint.

A különféle új vallási közösségekhez (szektákhoz) tar-tozók száma egyetlen településen sem haladta meg a21%-ot, de 1 és 20.75% közötti arányban 41 Kis-Kükül-lô menti településen is jelen voltak. Míg 2002-ben a kü-lönféle új vallási közösségekhez összesen 3904 fô tarto-zott, a 2011-es népszámlálás 1323 személlyel több, az em-lített közösségekhez tartozó személyt regisztrált (fôkéntpünkösdistákat, hetednapot ünneplô adventista felekezet-hez tartozókat és baptistákat, összesen 5227 személyt).

E multikulturális és multikonfesszionális régió egyiktelepülése, Szôkefalva egy vak cigányasszony látomásai nyo-mán egy országos jelentôségû zarándokhellyé vált, amelya népi vallásosság széles tárházának is teret engedett (lásd

LÔRINCZI Kinga Mária 2003, PÓCS Éva 2008, GYÔRFYEszter 2009, PETI Lehel 2012a, PETI Lehel 2012b). A kegy-hely egyházi kisajátításában, majd fokozatos kiépítésébenaz interetnikus megbékélés ideológiája játszotta a közpon-ti szerepet, amelyben olyan fontos, a tárgyalt vidéket isemocionálisan leterhelô közelmúltbeli eseményekre is hi-vatkozás történt, mint az 1990 márciusának marosvásár-helyi véres eseményei (lásd PETI Lehel 2012b: 61–62 ).

Politikai erôviszonyok

A 2012-es romániai önkormányzati választások ered-ményei nagyjából leképezték a román és magyar etnikumközségszintû erôviszonyait. A cigány lakosság szavazata aromán és magyar jelöltek között oszlott meg a polgár-mesterjelöltek esetében. A térség etnikai összetételét a2011-es népszámlálás alapján vizsgálva az láthattuk, hogynégy olyan község van, amelyben a magyarság arányameghaladja az 50%-ot, ehhez képest a magyar közösségpolitikai képviselete, az RMDSZ egy olyan községben ismegnyerte a választást, ahol a magyarság községszintû ará-nya 50% alatti volt. A többi községben a legtöbb polgár-mester a Demokrata Párt (PDL) színeiben jutott mandá-tumhoz, amelyet a Szocioliberális Unió pártkoalíció kö-vetett. A polgármesterek politikai hovatartozásáról lásda következô térképet.

Az említett helyhatósági választásokon a község-szintû román–magyar etnikai arányokat tükrözve alakulta helyi tanácsok politikai összetétele is. A magyarok sza-vazatai a 2012-es romániai politikai palettán létezô ma-gyar pártok közül a legtöbb tanácsos (53) az RMDSZ szí-neiben jutott mandátumhoz, a Magyar Polgári Párt (MPP)5 tanácsost, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 4tanácsost juttatott mandátumhoz a 2012-es választáso-kat követôen.

A cigányok érdekvédelmi szervezetei a cigány lakos-ság a térségben való etnikai arányai ellenére csupán négyközségben szereztek tanácsosi mandátumot, amely arrautal, hogy ahogy a polgármesterjelöltek esetében kizáró-lagosan, a tanácsos jelöltek esetében pedig nagyrészt acigány lakosság szavazatai a román és magyar jelöltekközött oszlottak meg.

189

Abszolút szám %

Ortodox 58323 62.10

Római katolikus 2495 2.65

Református 13894 14.79

Görög katolikus 4924 5.24

Unitárius 3187 3.39

Szekták 5227 5.56

Minden más 5794 6.16

Összesen 93914

Községsoros felekezeti összetétel (2011-es Hivatalos Népszámlálás)

Ortodox 62,10%

Református 14,79%

Római katolikus 2,65%

Görög katolikus 2,65%

Unitárius 3,39%

Szekták 5,56%

Minden más 6,16%

26 Az egyetlen település Szentdemeter, ahol a római katolikus felekezet 49% fölötti arányt testesített meg, amely települést lényegében csak aKis-Küküllô menti községközponthoz való adminisztratív kötôdése miatt vontam be a vizsgálatba, ahogy arra az elôzôekben már kitértem. Ahasonló okok miatt másik két „problémás” település (Tûr és Monora) esetében az ortodox felekezet volt jelen abszolút többségben.

0-24% 24,01-49% 49,01-100%

ortodox 12 15 56

görög katolikus 81 1 1

református 62 7 14

unitárius 79 1 3

római katolikus 80 2 1

szekták 83 0 0

Települések száma a felekezeti arányok szerint (2002-es népszámlálás)

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 189

Gazdasági helyzet

A szakirodalom e tájegység fontos ismérvének tartjaa városok valós központtá emelkedésének történeti hiá-nyát, a vidék jelentôsebb vásáros helyei ellenére is (lásdKÓS Károly 1978: 5, MAGYAR Zoltán 2011: 257). Bárközponti fekvésénél fogva Dicsôszentmárton a völgy köz-pontjává való emelkedésének 19. századi elôzményei isvannak (vö. MAGYAR Zoltán 2011: 257), gazdasági köz-ponttá a város e vidék számára valójában a szocializmusidején vált. A szocialista iparosítás során, amely a vegyi-pari kombinát, az üveggyár, a fafeldolgozó üzem (Griviţa),téglagyár megépítésével a kollektivizálást követôen a mezô-gazdaságból kiáramló rurális lakosság számára biztosítottnagy számban munkahelyeket, Dicsôszentmárton a Kis-Küküllô völgyében fekvô falvak némileg „mesterséges”központjává vált. A város szocializmuskori központ-sze-repe mára jelentôsen elhalványodott az 1990-es évek kö-zepére kevés kivételtôl eltekintve megszûnô ipari mun-kahelyek következtében. A város jelenleg nagy mértékûmunkanélküliséggel küzd. Jelentôsen megnôtt ugyanak-kor az inaktív nyugdíjasok aránya, valamint a szociálisantöbbszörösen hátrányos helyzetû cigány lakosság száma.Jelenleg a többnyire vegetálásra berendezkedett kisvá-

rosban néhány új jelentôsebb vállalkozói kezdeménye-zést is meg lehet ugyanakkor figyelni. Az egykori üveggyárkét felújított részlege (dekoratív ablaküvegek, üvegvattagyártása) is piacképes termékekkel van jelen az országospiacon, az egykori Vegyipari kombinát egyik részlegén fém-szerkezetgyártás indult meg, egy kommunikáció infrastruk-túra-építéssel sikeressé váló cég (Electroserv) különösenlátványos sikeres piaci kiugrást valósított meg az elmúltnéhány évben, egy másik cég pedig ventillátorok gyártá-sára szakosodva nagy számú (kb. 170) munkahelyet terem-tett. Balázsfalván a nemrég elköltöztetett sörgyár (Ber-genbier) okozta gazdasági sokk után egy transznacionáliscég, a Bosch létesített új gyártóegységet.

A völgyben történetileg kiemelt jelentôsége van a szô-lôtermesztésnek és a mezôgazdaságnak. KISS Réka törté-neti elemzésében 17-18. századi egyházi forrásokban mu-tatta ki a szôlôtermesztés jelenlétének fontosságát, meg-állapítva, hogy a szôlôtermesztés a parasztság esetébenvagyondifferenciáló tényezô is volt (a telek és az állatál-lomány mellett) (lásd KISS Réka 2011: 55). A szerzô ugyan-akkor rámutat arra, hogy a vidék fejlett borkultúrája foly-tán elismert borvidéknek számított: „Küküllô vidéke,amint arra az összeírások is gyakorta utaltak, elsôsorbana borairól volt nevezetes, amelyek a korban olyannyira

190

MAROSVÁSÁRHELY

RADNÓT

SEGESVÁR

ERZSÉBETVÁROS

MEDGYES

Nyárád

Maros

Kis-Küküllő

Nagy-Küküllő

politikai pártAPMSFügg. Rom.PDLPPDDRMDSZUSL

RMDSZ

RMDSZ

RMDSZRMDSZ

PDL

PDL

PDL

PDL

PDLAPMS

PPDD

Függ. Rom.

RMDSZ

USL

USL

USL

USL

USL

A polgármesterek politikai hovatartozása a Kis-Küküllô vidéki községekben a 2012-es önkormányzati választásokat követôen

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 190

jellegzetesek voltak, hogy már a legkorábbi Erdélyrôl raj-zolt térképen, HONTERUS híres, 1532-ben készített famet-szetes térképén, valamint Lazarius sokat másolt 1552-estérképén is a két Küküllô közötti területet „Weinlandt”27-nak nevezték el” (KISS Réka 2011: 51). A szôlômûvelés kul-túrájának kialakulásában a szakirodalom nagy hangsúlyt fek-tet a szászok történeti jelenlétének (lásd MAGYAR Zoltán2011: 261).

A mezôgazdaság és a szôlôtermesztés fontossága28 ter-mészetesen különbözô hangsúlyt kapott az egyes tele-pülések esetében: vannak falvak, amelyek régiószerte akiterjedt mezôgazdasági termelésükrôl ismert „gazdafal-vakként” nevezetesek (például Balavásár, Héderfája, Gál-falva stb.) míg más települések esetében az agráriumnakkisebb jelentôsége volt.

A kollektivizálást követôen a férfilakosság egy része arégió 25-50 km-es körzetében lévô városokban fokoza-

tosan kiépülô ipari komplexumokba (Dicsôszentmárton,Marosvásárhely, Segesvár, Medgyes) áramlott.

A völgyben jelentôs gázlelôhelyek találhatók. Az egyikkitermelés alatt álló gázmezô a folyóvölgy délnyugati ré-szén, Magyarsáros környékén található. Egy másik, aktívkitermelés alatt álló gázmezô az Egrestô határával szom-szédos Fületelke határában van.

A fületelki gázmezô extenzív kitermelése a Wikipé-dia angol nyelvû szócikke és a portál által hivatkozottinternetes források szerint 1961-ben kezdôdött meg.29

Egy, a Wikipédia által feltárt, 2001-bôl való amerikaiinternetes forrás30 szerint a fületelki gázmezô Románialegnagyobb gázmezôje, míg a portál által felhasznált egymásik, a község honlapján szereplô román nyelvû leírásszerint a gázmezô kitermelhetôségének becsült idôtar-tama 30-40 év.31 Az Egrestôtôl 4-6 km-re fekvô gázkiter-melô területen mezôgazdasági termelés nem zajlik, a

191

A helyi tanácsok összetétele a 2012-es helyhatósági választások után

MAROSVÁSÁRHELY

RADNÓT

SEGESVÁR

ERZSÉBETVÁROS

MEDGYES

Nyárád

Maros

Kis-Küküllő

Nagy-Küküllő

ÁDÁMOS

KÜKÜLLŐVÁRSZANCSAL

BALÁZSFALVA

ZSIDVE

SZÉPMEZŐ

ROMÁN

MAGYAR

ROMA

SZÁSZBOGÁCS

BONYHA

BALAVÁSÁR

KÜKÜLLŐSZÉPLAK KÓRÓDSZENTMÁRTON

SZÁSZNÁDAS

ZÁGOR

CSATÓFALVA

BÁZNA

DICSŐSZENTMÁRTON

VÁMOSGÁLFALVA

MIKEFALVA

27 Az idézôjel is tôle – P. L.28 Erre KÓSA László is rámutat: „Korszakunkban a tájnak az adta gazdasági jelentôségét, hogy a két Küküllô szomszédos, alsó völgyszakaszaival

együtt Erdély legnagyobb és legértékesebb történeti borvidéke” (KÓSA László 1998: 320).29 Filitelnic gas field. Wikipedia. A Wikipédia angol nyelvû szócikke, valamint a portál által hivatkozott további internetes források alapján.

http://en.wikipedia.org/wiki/Filitelnic_gas_field Hozzáférés dátuma: 2013. június 15.30 Feasibility Study for the Enhancement of the Filitelnic Gas Field, Romania. Commerce Business Daily Issue Of November 13, 2001. Forrás:

http://www.fbodaily.com/cbd/archive/2001/11%28November%29/13-Nov-2001/bsol002.htm Hozzáférés dátuma: 2013. június 15.31 http://www.e-primarii.ro/primaria-balauseri/info_economice.php?id=92 Hozzáférés dátuma: 2013. június 15.

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 191

domboldalakat viszont juhlegelôként használják. A táj arcu-latát meghatározzák a szemtávolságon belül lévô, kék-fehérszínre festett gázkutak, a kitermelést irányító „kompresz-szorközpont” kilométerekre elhallatszó munkazaja. A ki-termelést végzô állami mamutvállalat, a ROMGAZ többmunkaegységet mûködtet a területen. A határban felállí-tott különbözô ellenôrzô, megfigyelô irodái vannak. A gáz-kitermelés központi munkaegysége a gázsûrítô állomásvagy „kompresszorközpont”, nagy kiterjedésû, üzemsze-rû, zárt építmény, ahol a gázmezôn kitermelt földgáz ösz-szegyûjtése, finomítása és a medgyesi országos feldolgo-zó központba való csatornázása történik. Egy gazdaságielemzésekre szakosodott román médiaorgánum szerint,a ROMGAZ, amelynek többségi részvénytulajdonosa a gaz-dasági minisztérium, 2012-ben 1,244 milliárd lejes pro-fitra tett szert, elôkelô helyet foglalva el a profitot terme-lô, állami érdekeltségû mamutvállalatok között.32 A gáz-vállalatnál lévô munkahelyeknek a rendszerváltást köve-tôen is meghatározó fontosságúak maradtak a környezôtelepülések (fôként Fületelke, Egrestô, Szénaverôs, Gó-gánváralja stb.) lakóinak megélhetési stratégiái között. Atöbbi állami munkahellyel ellentétben, amelyek a rend-szerváltással, vagy az azt követô néhány évben megszûn-tek (a legtöbb gyárat 1995-ig bezártak a környezô váro-sokban) a gázvállalatnál lévô munkahelyek változatlanulmegmaradtak. Az itt dolgozó kb. 45-50 személy továbbrais a helyi társadalom legjobban keresô csoportját alkotja.2007-2008-ban a gázkitermelô üzemben jelentôs moder-nizációs fejlesztéseket hajtottak végre33, amely a gázme-zô további hosszú távú kitermelésének lehetôsége mel-lett szól, a helyi közösségek itt dolgozó tagjai szempont-jából pedig hosszútávú, stabil munkalehetôséget jelent.

Az 1960-as évek végéig a folyó bal partján lévô szászfalvak összefüggô, nagy kiterjedésû szôlôseit az állami gaz-daságok, az ún. GOSTAT34-ok, valamint a kollektív gazda-ságok kisebb méretû szôlészetei mûvelték. Az állami gaz-daságok nagyobb kiterjedésû területeken gazdálkodtak(fôként az államosított nemesi és egyházi birtokokon, va-lamint a szászoktól elkobzott területeken). Míg a kollek-tív gazdaságok35 esetében a faluközösségnek volt némi auto-nómiája (például a közvetlenül választott kollektívelnö-kök révén), az állami gazdaságokat gazdasági szakemberekvezették és a kollektív gazdaságoknál lényegesen jobb for-rásokkal rendelkeztek. Ez az egyenlôtlenségi viszony léte-zett a több település kollektív gazdaságával szoros együtt-mûködésben létezô szôlészetetek viszonylatában is.36

Az 1960-as évek közepétôl az 1980-es évek elejéig azállami gazdaságok felszámolták a szászok szôlôseit, he-

lyükre a déli fekvésû nagy kiterjedésû domboldalakrakordonmûveléses szôlôsöket telepítettek.37

Az 1980-as évek elejéig e történelmi jelentôségû bor-vidéken a Kis-Küküllô felsô folyása mentén elhelyezkedôKelementelkétôl Balavásárig húzódó települések határá-ba tervszerû telepítés keretében kb. 6000 ha szôlôs terü-let beültetésére került sor. A telepített fajták között aleggyakoribb a fôként az e vidékrôl származó királyleány-ka, olaszrizling, tramini, fehérleányka, szürkebarát, sauvig-non, muskotály, nightburger stb., kizárólag fehér fajták tehát.

Az extenzív szôlômûvelés a kollektív gazdaságok ke-retében mûködô szôlészetek, valamint állami gazdaságok,(GOSTAT) feladatkörébe tartozott. Az állami gazdasá-gok fejlettebb infrastruktúrával, jobb forrásellátással ren-delkeztek, és a kollektív gazdaságok kisebb méretû szôlé-szeteihez képest. Az állami gazdaságok valamint a kisebbkollektív-szôlészetek egyaránt szôlômûvelésre speciali-zált külön gépparkkal is rendelkeztek az összefüggô, többszáz hektáros parcellákon idônként helikopterekkel vé-gezték a permetezést. Közvetlenül a mezôgazdasági mi-nisztérium hatáskörébe tartoztak az ún. kísérleti állomá-sok, amelyek szintén rendelkeztek saját ültetvényekkel.Ilyen kísérleti állomás a szocializmus idején Zsidvén mû-ködött. A Kis-Küküllô mentén termesztett szôlô egy ré-szét a Zsidvén mûködô borüzemben (Vinalcool) palac-kozták, más részét a regáti borok savtartalmának javítá-sára használták fel.38

A rendszerváltást követôen a földprivatizációs törvényértelmében a szôlôsök magántulajdonba kerültek. Né-hány év mûvelés után, az öregedô ültetvényeket a leg-több helyen felszámolták (helyi szóhasználattal „kidob-ták”). A 2000-es évek végére a szocializmus idején tele-pített 6000 ha szôlôsbôl 1600 ha létezik még, amelybôl1200 ha a zsidvei állami gazdaság tulajdonát képezte, to-vábbi kb. 400 ha pedig a térség összes településén, az egy-kori összefüggô szôlôsök utolsó maradványaként találhatómeg. Ugyanebben az idôszakban az állami gazdaságok el-lenôrzése alatt több száz ha gyümölcsöst is telepítettek,fôként a folyó bal oldalán fekvô falvak határába.

A szôlôültetvények felszámolása ellenére a völgybenkialakult egy olyan szôlôsgazda öntudattal rendelkezô ré-teg, akik megélhetésének fontos forrását képezi a szôlô-termesztés és borászat. A szôlôtermesztô hagyományok-kal rendelkezô települések mindenikén van kb. 2-5 gaz-da, amelyek fôként a szocializmus idején telepített, kor-donmûveléses szôlôsök maradványain, kb. 1-3 ha-on ter-mesztenek szôlôt. Ezek a gazdák a szocializmusbeli tele-pítések egy részét felújították, de mára már nem ritkák

192

32 Romgaz a raportat un profit net de peste 1,24 miliarde lei, în 2012, în creştere cu 20%. Capital, 2013. június 6. Elérhetôség: http://www.capi-tal.ro/detalii-articole/stiri/romgaz-a-raportat-un-profit-net-de-peste-124-miliarde-lei-in-2012-in-crestere-cu-20-182944.html Hozzáférésdátuma: 2013. június 15.

33 Lásd Alexandru Pui SEBASTIAN 2010: 146, valamint a fületelki gázmezô történetét ismertetô, korábban hivatkozott internetes forrásokat.34 Az állami gazdaságok a köztudatban való megnevezése GOSTAT (Gospodărie Agricolă de Stat) vagy I.A.S. (Intreprinderea Agricolă de Stat).

A szocializmusbeli vidéken mûködô agrárjellegû intézmények magyar elnevezéséhez lásd még: VAJDA 2013: 30, KISS 2007.35 A kollektív gazdaságok ugyancsak központi bürokráciához tartoztak (ún. CUASC-ok), amelyek a emgyei pártvezetés ellenôrzése alatt álltak.36 Ezek specializált gépparkkal is rendelkeztek.37 Fületelkére például 1967-ban 120 ha szôlôt telepítettek. Köble Irma, a fületelki állami gazdaság (GOSTAT) egykori almérnökének közlése, 2013.38 Több, a vidékrôl származó agrárszakember (agrármérnökök, egykori Gostat-igazgató) egybehangzó közlése nyomán.

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 192

a néhány ár, vagy akár 1 ha körüli új telepítések (fôkénta fiatalabb gazdák körében), amelyek a régióra jellemzôfajták mellett új fajtákat, például vörös fajtákat is tartal-maznak. A vörös fajták a régióban való meghonosításá-nak nagyüzemi mintái is vannak. Egy külföldi beruházó aKis-Küküllô középsô folyása mentén lévô Felsôkápolnahatárában nagyüzemi borászatot rendezett be, amelynekkeretében több hektár vörös fajtát telepített. Bár a köz-tudatban az él, hogy a Mezôgazdasági Minisztérium sza-bályozása szerint a térségbe csak fehér fajták telepítéseengedélyezett üzemi méretekben (10 ár alatt nem szük-séges minisztériumi engedély a szôlôtelepítéshez), Gálfal-ván egy külföldi vállalkozó 100 ha szôlôt telepített, amely-nek jelentôs részét vörös fajták képezik. Az új telepítésûszôlôsök termését ma már mûködô borászat keretébenértékesíti, további 100 ha telepítése pedig folyamatbanvan, tervei szerint pezsgôgyártásra fog specializálódni.

A szôlôtermesztés és borkészítés kultúrájának fellen-dülését jelzi, hogy az Erdélyben létrejött négy borlovag-rend közül kettô a Kis-Küküllô mentén alakult39, a 2008-ban létrejött dicsôszentmártoni Szent Márton Borlovag-rend vagy a 2009-ben létrehozott balavásári Kis-Kükül-lô–Târnave–Kokeltal Borlovagrend. A Kis-Küküllô mentibortáj szôlôtermesztô hagyományaira és borkultúrájáraépítô borlovagrendek elsôsorban a Kis-Küküllô alsó ésközépsô folyása mentén fekvô falvak önszervezôdésé-nek eredményeképpen jöttek létre. A völgyben mûkö-dô, kizárólag etnikai alapon szervezôdô két borlovag-rend tevékenységét mûködési alapszabályzat rögzíti,amely elsô helyen szerepelteti a gazdák szôlô- és borter-melô tevékenységének felkarolását, összefogását, bemu-tatkozási lehetôségek megszervezését, a kulturális örök-ségvédelmet. Mûködési alapszabályzatában szerepelemellett a borkultúrával kapcsolatos tudományos kuta-tás elôsegítése, a borkultúrával kapcsolatos ismeretter-jesztés, kapcsolattartás európai, illetve magyarországi bor-lovagrendekkel, de a környezetvédelem, a sportrendez-vények támogatása és a szociális tevékenység is.

A két Kis-Küküllô menti borlovagrend az 1990-esévek végén civil szervezeti formát nyert kezdeményezé-sekbôl indult ki, amelynek során elsôdlegesen márkavé-delmi célból a cégbíróságon bejegyezték a Kis-Küküllômenti Szôlészeti Társaságot. A Kis-Küküllô menti Szôlé-szeti Társaság az 1990-es évek közepétôl számos regio-nális borversenyt szervezett, amelyek igen fontos szere-pet játszottak a térség kistermelôinek a minôségi borké-szítésre való ránevelésében, illetve a borkészítés szim-bolikus felértékelésében, magyarországi borászok és szô-lészeti szakemberekkel való informális kapcsolatok kiala-kításában (bôvebben lásd: PETI Lehel 2012).

A rendszerváltást követôen a zsidvei állami gazdaságáltal létrehozott KFT-ben egy zsidvei nagyvállalkozó letta fôrészvényes. Az állami vagyonkezelô (Agenția Do-meniilor de Stat – ADC) kisebbségi részvénytulajdonával(kb. 1200 ha szôlôs), valamint saját (kb. 1000 ha) tele-

pítésû ültetvényeivel ma kb. 2200 ha szôlôs fölött ren-delkezô román üzletember mára Románia boriparánakegyik legjelentôsebb vállalkozását mûködteti Zsidvén éskörnyékén.

Az 1989-es romániai rendszerváltást követôen az ipa-ri centrumok gyárainak bezárását követôen fellépô mun-kanélküliség következtében e vidék lakosságának jelen-tôs része, jobbára kényszerstratégiaként, mezôgazdasá-gi termelésbe és állattartásba fogott. A mezôgazdaságitermelés és állattartás az 1990-es évek közepére (a szo-cializmus idején alapított utolsókként felszámolt gyárakdolgozóinak elbocsátási éve) e térséget is sújtó nagymér-tékû munkanélküliség idején fô jövedelemforrásnak szá-mított. A mezôgazdasági termelés jobbára kisüzemi, csa-ládi gazdaságok keretében zajlik, többnyire differenciált(nem specializált) stratégiák keretében. Néhány telepü-lésen, különösképpen a folyó alsó folyása mentén (pél-dául Ádámoson, Dombón) társas gazdaságok keretébenzajlik mezôgazdasági termelés. A 2000-es évektôl kez-dôdôen a mezôgazdasági termelés korábbi jelentôségé-nek fokozatos csökkenése figyelhetô meg. A 2000-es é-vektôl e vidék fiatal (fôként férfi) lakossága egyre inkábba stabilabb jövedelemforrást jelentô városi munkahelyekfele orientálódott, ahol leggyakrabban vagyonôrként, ben-zinkutasként, kômûvesként, szobafestôként, autószere-lôként, különbözô technikai képesítést igénylô szerelôk-ként vagy transznacionális olajfúró cégek munkásaikkéntalkalmaztákôket. A Marosvásárhely-Segesvár gyorsfor-galmi út felújítása során (2000-es évek eleje-közepe) egyBalavásáron alapított vállalkozás 100-nál is több embertfoglalkoztatott a környékbeli falvak lakói közül.

A mezôgazdasági termelés a Kis-Küküllô vidéki falusilakosság többsége számára mára egyre inkább a pluriak-tív gazdasági stratégiák körébe tartozik, amelynek lénye-ge, hogy az önellátó élelmiszertermelésre való törekvésköltségleszorító stratégiája mellett családonként legalábbegy stabil jövedelemforrást jelentô, fôként városi mun-kahelyet tartsanak fenn.

A szocializmus idején – szövetkezeti keretben – né-hány embert foglalkoztató pékségek mûködtek e régió-ban. A rendszerváltást követôen a mikrorégióban ha-sonló keretek között mûködô más pékségektôl eltérô-en, amelyeket a falusiak széthordtak, egy település, Eg-restô pékségét sikeresen privatizálták. Ezt követôen apékség rohamos fejlôdésnek indult. Infrastruktúrájánaknagymértékû modernizálásával, a termelés volumené-nek rohamos megnövelésével a cégnek minden téren újmunkaerôre volt szüksége. 2008-ban a pékségben egyországos jelentôségû cégcsoport szerzett többségi tulaj-donrészt, amely alapvetôen változtatta meg a periférikuselhelyezkedésû település lakóinak életét. A cég vezetô-jének közlése szerint a cég (ELDI–BOROMIR) jelenleg kö-zel 300 embernek biztosít munkahelyet. A pékség infra-struktúrájának nagy léptékû bôvítésével egy korszerû,modern gyár jött létre a faluban. A pékség épületkomp-

193

39 A másik kettô Nagykárolyban és Nagyenyeden mûködik.

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 193

lexuma a falu takaros, idônként szászos építkezési jegy-eket magukon viselô faluképébe egy modern „ipari fa-lanszter” benyomását keltve illeszkedik. A pékség ilyenmértékû fejlôdésével intenzív modernizációs változáso-kat hozott a vizsgált település lakóinak életében is, meg-változtatva a település képét is. A faluba vezetô utatleaszfaltozták, a forgalom jelentôsen megnövekedett, afalu végén lévô ipari létesítményhez/-bôl 5-10 percen-ként érkeznek/távoznak teherautók, a környezô falvak-ból és városokból idegen munkaerô ingázik rendszere-sen a településre.

Kulturális vonatkozások

Bár a Kis-Küküllô völgyének épített öröksége kevés-sé kutatott (lásd MAGYAR Zoltán 2011: 260), az itt lévôtemplomok mûvészettörténeti vonatkozásairól hírt ad aszakirodalom (lásd KÓSA László 1998: 320).40 Még ke-vésbé kutatottak a szász falvak templomai, amelyek nagyrésze mára az omlásveszély küszöbén áll (például a jöve-dicsi templom). A kivételek közé tartozik a kundi temp-lom, amely mivel az erôsödô szász turizmus érdeklôdé-sére tart számot, viszonylag jó állapotban megôrzôdött,vagy a fületelki templom, ahol jelenleg állagmegôrzési mun-kálatok zajlanak.

A következôkben a Kis-Küküllô vidéki nemesi ingat-lanok rendszerváltás utáni helyzetét vázolom fel röviden.A Kis-Küküllô vidéki kúriákról, udvarházakról, kastélyok-ról való információimat a Castellum Alapítvány alelnöké-tôl, gróf Orbók Ferenctôl szereztem. 41

A vidék társadalmi rétegzôdését illetôen KÓS Károlymegállapítja, hogy „A Kis-Küküllô vidékének egykori job-bágyparasztsága, valamint a falvakban lakó udvarházas ne-messég és a környékbeli városok polgársága között he-lyezkedtek el a falusi kisnemesek és egytelkes (»hétszil-vafás«42) nemesek, a kelet felôl szomszédos falvak szabadszékely lakói, és a vásároshelyek félszabad kézmûves ré-tegei” (KÓS Károly 1978: 11). A nagy számú és rétegzett

nemesi társadalom révén, amelyek között a kurtaneme-sek, a kisnemesek, a középbirtokú nemesek és a fôneme-sek egyaránt jelen voltak (lásd KÓS Károly 1964: 283) aKis-Küküllô vidéki településeken nagy számban fordulnakelô a kastélyok, nemesi udvarházak, kisnemesi kúriák (lásdKÓSA László 1998: 320). KISS Réka szerint a vidék nemes-ségének nagy része egy-két jobbágycsaláddal gazdálkodókisnemes, valamint egyházi nemes (KISS Réka 2011: 50).

A Kis-Küküllô menti nemesség épített öröksége aszocializmus idején súlyos károkat szenvedett, vagy meg-semmisült (például a magyarsárosi kúria). A kommunistavezetés általában szimbolikusan leértékelt célokra hasz-nálta ezeket: raktárokként, a szôlészeti állomások vegy-szertárolóiként (péládul a héderfáji Zichy udvarház), kol-lektív irodákként, munkásszállókként, jobb esetben külön-bözô intézmények (iskola, óvoda, kultúrház, kocsma, mintaz abosfalvi Apor kúriában43) mûködtek bennük.44 Többnemesi épület az 1989 környékén szenvedett súlyos ká-rokat azt követôen, hogy a gazdátlanná váló épületeketa falvak lakói építôanyag pótlóként használtak fel egy-egydisznóól, sütôkemence stb. felépítéséhez. Joggal írta KÓSALászló 1998-ban megjelent könyvében, hogy a Kis-Kü-küllô vidéke „korszakunk elején (…) a pusztuló régi ud-varházak hazája” (KÓSA László 1998: 320). A Kis-Küküllôvidéki nemesi udvarházak, kastélyok helyzete mára csaknémileg vált rendezettebbé, összeomlás határán álló, bi-zonytalan sorsú épületek máig akadnak.45 Az épületek kb.felét a törvény által megengedett 50 ha szántóval és 50 haerdôvel a korábbi tulajdonosok leszármazottai visszaigé-nyelték.46 A nemesi ingatlanok jelentôs része rendeltetésnélkül, üresen áll, tulajdonosaiknak legtöbbször nincs pén-zük az állagmegôrzésre vagy felújításra. A nemesi építettörökség másik részét eladták új tulajdonosaik, különbö-zô vállalkozások (a dicsôszentmártoni Gyárfás kúria épü-letében bank kapott helyet) mûködnek bennük vagy ma-gánlakásokként használják ôket. Arra is van példa, hogyvisszaigényelt nemesi igatlanra vonatkozó bírósági ítéletetmég nem hajtottak végre, például a dicsôszentmártoni

194

40 A vidék mûvészettörténeti vonatkozásaihoz az említett szerzôk által hivatkozott irodalom mellett lásd a KÓS Károly által felsorolt irodalmat(KÓS Károly 1964), a Kis-Küküllô vidéki magyar népmûvészet szerzôi (Dr. KÓS Károly-SZENTIMREI Judit-NAGY Jenô 1978) és MAGYAR Zoltán(MAGYAR Zoltán 2002) által összefoglalt irodalmat, különös tekintettel TOMBOR Ilona és KELEMEN Lajos munkáira.

41 Interjú: 2013. augusztus 8. A nemesi ingatlanokkal kapcsolatos, más forrásból származó információkat külön jelölöm. A Castellum Alapítvány,a honlapjukon lévô ismertetôjük szerint az erdélyi nemesi családok érdekvédelmi és kulturális szervezete, amelynek fô célja a nemesi kultúraértékeinek továbbéltetése és a nemesi ingatlanok visszaszerzési törekvéseinek támogatása. Saját megfogalmazásukban: „Fô célunk e társadal-mi rétegben lévô értékek felszínre hozása és cselekvôvé tétele, szellemi kincsek megôrzése, gondozása, gazdasági ingatlanjaink törvényeskeretek közti visszaszerzése és azok saját és közösségünk szolgálatába állítása.” Elérhetôség: http://www.nobilitas.hu/bemutatkounk_5_11.html Hozzáfé-rés dátuma: 2013. augusztus 18.

42 Az idézôjel is tôle – P. L.43 Ahogy arról a Kastély Erdélyben címû Facebook-oldalt mûködtetô csoport néhány szóban hírt ad. Elérhetôség: https://www.facebook.com

/photo.php?fbid=534082846654807&set=a.243038569092571.59485.131379210258508&type=1&permPage=1 Hozzáférés dátuma:2013. augusztus 17.

44 A Bethlenszentmiklósi Bethlen kastélyról, amelyet a szakirodalom Erdély egyik legszebb reneszánsz kastélyának tart (lásd MAGYAR Zoltán2011: 260), a Kastély Erdélyben címû Facebook-oldalt mûködtetô csoport a következôket írja: „Az elmúlt 50 évben a kastély, kronológia sor-rendbe rendezve a következô funkciókat töltötte be: óvoda, börtön, kantin, húsfeldolgozó üzem valamint pezsgôérlelési részleg.” Elérhetô-ség: https:// www.facebook.com/photo.php?fbid=539949442734814&set=a.243038569092571.59485.131379210258508&type=1&permPage=1 Hozzáférés dátuma: 2013. augusztus 17.

45 Például a Nagykendi Somsics kastély. Lásd: Kastély Erdélyben Facebook-csoport híradását. Elérhetôség: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=470835486312877&set=a.243038569092571.59485.131379210258508&type=1&permPage=1 Hozzáférés dátuma: 2013. augusztus 17.

46 A nemesi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvényt többször módosították. 2007-ben volt olyan módosítás is, amely kb. másfélhónapig volt érvényben, és amely 50 ha legelô visszaigénylését is lehetôvé tette.

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 194

Béldy kúria esetében, amelyben a városi múzeum mû-ködik. Azok a Kis-Küküllô menti nemesi ingatlanok, ame-lyet új tulajdonosaik különbözô okok miatt (érdekte-lenség, az épülethez fûzôdô tragikus emlékek, informá-cióhiány stb.) nem igényeltek vissza (például a dicsôszent-mártoni Petky és Szilvásy kúriák, az ádámosi Bethlenkastély) vagy nem sikerült törvényes úton visszaszerez-niük önkormányzatok tulajdonába került (például Mike-falván az Eperjesi–Gál Kúria). A visszaigényelt épületek-bôl néhányat eladtak új tulajdonosaik, vagy egyházak gond-jaira bíztak (például a bonyhai Bethlen kastély47, miutánaz Angliában élô Bethlen Fruzsina tulajdonába került). Agálfalvi Dániel kúria tulajdonosának leszármazottjától azönkormányzat vásárolta meg az épületet, amelyet aztánegy németországi vállalkozónak adott el. Az épületben,amelynek a köztudatban új neve „A szász hordója” lett,a környék egyik legimpozánsabb vendéglátóegysége lett.

A törvény a negyedfokú leszármazásig tette lehetôvéa nemesi vagyonok visszaigénylését. Arra is volt példa,hogy a törvény korlátozása miatt nem visszaigényelhetôudvarházat önkormányzati tulajdonból vásároljanak visz-sza. Például a néhány évvel ezelôtt omlásveszély küszö-bén álló udvarházat, amely komoly építészeti szakérte-lemmel végzett felújítás következtében funkcionális épü-letté vált. Új tulajdonosa magánlakássá alakította, amely-ben ugyanakkor jól felszerelt borpince is mûködik.

A szôkefalvi Pethrichevich–Horváth kastély a rend-szerváltást követô zavaros gazdasági ügyletek idôszaká-ban egy Piatra Neamț-i mezôgazdasági társulás tulajdo-nába került.48 Az ingatlant az állami gazdaság adta el, mi-után Bethlen Anikó, akinek apját Horváth Artúrt itt öltékmeg, a rossz emlékek miatt nem akarta visszaigényelni.

A küküllôvári várkastély, valamint a bethlenszentmik-lósi Bethlen kastély jelenleg a zsidvei borászati cég nagy-vállalkozó tulajdonosának vagyonát gyarapítja. A kastély-ban jelenleg a zsidvei borászati vállalkozás egyfajta rep-

rezentációs központi épületeként használják, borbemu-tatókat, borkóstolókat tartanak benne, valamint csúcs-panzió mûködik benne.

Összegzés

A vizsgált vidéken az elmúlt század társadalomtörté-neti csomópontjai mentén jelentôs etnikai átstrukturáló-dás ment végbe, amely ugyanakkor az egyes etnikumokgazdasági, felekezeti és politikai pozicionáltságának meg-változását eredményezte. A zsidók teljes eltûnése mel-lett a szász lakosság exodusát követôen mára csupán né-hánytíz idôsebb család maradt. A román etnikum a vidéketnikai szerkezetében a század elején betöltött dominánspozícióját jelentôsen megnövelte. A térség etnikai szer-kezetében a kulturálisan nem egységes cigány lakosságmára magas aránnyal van jelen, legnagyobb részük a falu-si mélyszegénység állapotában van, jobbára politikai kép-viselet nélkül. A magyar etnikum számarányán némilegfelülreprezentáltan van jelen a térség politikai/hatalmi szer-kezetében. A mezôgazdaság szerepének a rendszervál-tás utáni csökkenése ellenére a falusi lakosság mindencsoportja érintett az agártevékenységben, a legtöbbenpluriaktív gazdálkodás és önellátó élelmiszertermelés ré-vén. A szôlôtermesztés és borkészítés történeti fontos-ságára alapozva a falusi agrárelit önszervezôdése ered-ményeképpen, fontos szimbolikus, gazdasági, politikai ésközösségi szerepeket betöltô kezdeményezések (agrá-regyesületek, borlovagrendek) jöttek létre. Bár néhánytelepülésen fôként az energia-szektorhoz, sütôiparhoz,külföldi agrárbefektetôkhöz vagy falusi kisvállalkozások-hoz kötôdô munkahelyek jelentôsége nem elhanyagol-ható, a vidék társadalmának legfontosabb bevételi forrá-sa továbbra is az ingázással elérhetô városi munkahelyekmaradtak.

195

47 Korábban iskola, majd a Polgármesteri Hivatal mûködött benne.48 A Kastély Erdélyben címû Facebook-csoport oldaláról származó információ. Elérhetôség: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=551012

824961809&set=a.243038569092571.59485.131379210258508&type=1&theater Hozzáférés dátuma: 2013. augusztus 17.

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 195

Mellékletek

196

Román elnevezés Magyar elnevezés Megye Összesen Román Magyar Német Cigány Egyéb

Adămuş Ádámos Maros 6549 2858 3433 24 0 234

Bahnea Bonyha Maros 5309 2082 2252 854 0 121

Bazna Bázna Szeben 4855 2337 274 1847 397 0

Băgaciu Szászbogács Maros 2457 613 892 722 0 230

Bălăuşeri Balavásár Maros 5548 371 3385 1688 0 104

Cetatea de Baltă Küküllővár Fehér 3990 2628 867 250 0 245

Coroisânmartin Kóródszentmárton Maros 2529 1692 673 10 0 154

Găneşti Vámosgálfalva Maros 3555 1106 2358 18 0 73

Jidvei Zsidve Fehér 5597 2387 273 2438 0 499

Mica Mikefalva Maros 4676 1654 2693 11 0 318

Municipiul Blaj Balázsfalva Fehér 8885 5828 2112 838 0 107

Municipiul Târnăveni Dicsőszentmárton Maros 7074 3337 3478 121 0 138

Nadeş Szásznádas Maros 3522 679 530 2180 0 133

Sâncel Szancsal Fehér 3296 3101 98 24 0 73

Suplac Küküllőszéplak Maros 4030 1683 1619 647 0 81

Şona Szépmező Fehér 5854 3469 1209 1078 0 98

Viişoara Csatófalva Maros 3300 1140 42 2012 0 106

Zagăr Zágor Maros 2102 214 23 1759 106 0

A Kis-Küküllő vidék községeinek etnikai összetétele 1910-ben

Román elnevezés Magyar elnevezés Megye Összesen Román Magyar Cigány Német Egyéb

Adămuş Ádámos Maros 5147 2237 1980 770 9 150

Cetatea de Baltă Küküllővár Fehér 2930 1347 491 912 13 167

Jidvei Zsidve Fehér 4617 3237 96 1071 55 157

Municipiul Blaj Balázsfalva Fehér 20630 16146 1304 1706 46 1424

Sâncel Szancsal Fehér 2411 2179 7 121 0 104

Şona Szépmező Fehér 4067 2734 930 223 11 169

Băgaciu Szászbogács Maros 2474 854 735 771 13 101

Bahnea Bonyha Maros 3739 1224 1130 1290 15 77

Bălăuşeri Balavásár Maros 4889 835 3174 662 10 208

Coroisânmartin Kóródszentmárton Maros 1447 811 332 222 0 81

Găneşti Vámosgálfalva Maros 3573 858 2290 344 0 79

Mica Mikefalva Maros 4539 787 2378 1197 0 175

Municipiul Târnăveni Dicsőszentmárton Maros 22075 14831 3157 2350 54 1673

Nadeş Szásznádas Maros 2484 1361 491 457 33 142

Suplac Küküllőszéplak Maros 2249 783 1136 263 6 61

Viişoara Csatófalva Maros 1659 1008 29 530 28 62

Zagăr Zágor Maros 1192 616 51 463 17 44

Bazna Bázna Szeben 3792 2425 86 1079 29 170

A Kis-Küküllő vidék községeinek etnikai összetétele 2011-ben (2011-es Hivatalos Népszámlálás)

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 196

197

Rom

án e

lnev

ezés

Mag

yar

elne

vezé

sÖ

ssze

sen

Rom

ánRo

mán

%M

agya

rM

agya

r %

Cig

ány

Cig

ány

%N

émet

Ném

et %

Min

den

más

Min

den

más

%

Abu

sA

bosf

alva

363

150

41.3

217

849

.04

359.

640

0.00

00.

00

Ada

mus

Ádá

mos

2205

1066

48.3

458

126

.35

553

25.0

80

0.00

00.

00

Agr

isteu

Egre

st78

597

12.3

645

057

.32

236

30.0

60

0.00

00.

00

Ale

cus

Elek

es17

117

110

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

Baga

ciu

Szás

zbog

ács

1342

567

42.2

565

4.84

693

51.6

417

1.27

00.

00

Bahn

eaBo

nyha

1948

606

31.1

166

434

.09

671

34.4

50

0.00

00.

00

Bala

user

iBa

lavá

sár

1228

967.

8295

878

.01

174

14.1

70

0.00

00.

00

Balc

aciu

Bolk

ács

1251

1066

85.2

121

1.68

140

11.1

924

1.92

00.

00

Bazn

aBá

zna

1727

1076

62.3

011

06.

3751

829

.99

201.

160

0.00

Bern

adea

Bern

ád19

315

278

.76

00.

0037

19.1

70

0.00

00.

00

Biia

Mag

yarb

énye

1263

1059

83.8

520

316

.07

00.

000

0.00

00.

00

Blaj

Balá

zsfa

lva

1356

012

254

90.3

767

14.

9556

94.

2052

0.38

00.

00

Bobo

halm

aBá

baha

lma

1243

1238

99.6

00

0.00

00.

000

0.00

00.

00

Boia

nA

lsóba

jom

1557

1156

74.2

512

0.77

383

24.6

06

0.39

00.

00

Boto

rca

Őrh

egy

374

306

81.8

267

17.9

10

0.00

00.

000

0.00

Cap

alna

de

Jos

Alsó

kápo

lna

803

795

99.0

05

0.62

00.

000

0.00

00.

00

Cap

alna

de

Sus

Felső

kápo

lna

178

125

70.2

231

17.4

222

12.3

60

0.00

00.

00

Cet

atea

de

Balta

Kük

üll ő

vár

2005

1075

53.6

245

422

.64

473

23.5

90

0.00

00.

00

Ceu

asC

sává

s89

16

0.67

579

64.9

830

634

.34

00.

000

0.00

Che

ndu

Kend

1511

110.

7314

2093

.98

805.

290

0.00

00.

00

Chi

nciu

sK

incs

es17

1710

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

Cor

nest

iSö

vény

falv

a13

3584

663

.37

361

27.0

412

69.

440

0.00

00.

00

Cor

oiK

óród

143

120

83.9

27

4.90

1611

.19

00.

000

0.00

Cor

oisa

nmar

tinK

óród

sze

ntm

árto

n39

516

642

.03

147

37.2

282

20.7

60

0.00

00.

00

Cra

ciun

elu

De

sus

Fels ő

kará

cson

falv

a17

917

910

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

Cra

iest

iM

agya

rkirá

lyfa

lva

1210

376

31.0

778

264

.63

524.

300

0.00

00.

00

Cun

dKu

nd19

296

50.0

075

39.0

69

4.69

126.

250

0.00

Cus

teln

icC

südő

telk

e57

149

887

.22

407.

0132

5.60

00.

000

0.00

Dai

aD

ányá

n22

770

30.8

414

865

.20

93.

960

0.00

00.

00

Dam

bau

Kük

üll ő

dom

bó11

6544

438

.11

714

61.2

90

0.00

00.

000

0.00

Dea

jD

ésfa

lva

1499

239

15.9

468

845

.90

571

38.0

90

0.00

00.

00

Del

enii

Mag

yars

áros

1247

287

23.0

280

764

.72

153

12.2

70

0.00

00.

00

Del

eni-O

birs

ieO

burs

a-ta

nya

40

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

Dum

itren

iSz

entd

emet

er54

50

0.00

521

95.6

021

3.85

00.

000

0.00

Feisa

Kük

üll ő

fajsz

931

927

99.5

70

0.00

00.

000

0.00

00.

00

Filit

elni

cFü

lete

lke

270

207

76.6

753

19.6

30

0.00

103.

700

0.00

Flite

sti

Flite

sti

40

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 197

198

Rom

án e

lnev

ezés

Mag

yar

elne

vezé

sÖ

ssze

sen

Rom

ánRo

mán

%M

agya

rM

agya

r %

Cig

ány

Cig

ány

%N

émet

Ném

et %

Min

den

más

Min

den

más

%

Gan

esti

Gál

falv

a35

2382

023

.28

2420

68.6

928

07.

950

0.00

00.

00

Gog

anG

ógán

vára

lja67

416

224

.04

457

67.8

054

8.01

00.

000

0.00

Har

angl

abH

aran

gláb

881

177

20.0

959

267

.20

110

12.4

90

0.00

00.

00

Her

epea

Mag

yarh

erep

e34

3294

.12

00.

000

0.00

00.

000

0.00

Iclo

dK

ükül

lőik

lód

409

297

72.6

20

0.00

112

27.3

80

0.00

00.

00

Idic

iuJö

vedi

cs37

417

546

.79

00.

0019

852

.94

00.

000

0.00

Idrif

aia

Héd

erfá

ja69

315

2.16

655

94.5

222

3.17

00.

000

0.00

Izvo

arel

eC

sufu

d22

2611

9653

.73

241.

0810

0445

.10

00.

000

0.00

Izvo

arel

eC

sufu

d22

2611

9653

.73

241.

0810

0445

.10

00.

000

0.00

Jidve

iZ

sidve

1215

956

78.6

848

3.95

148

12.1

863

5.19

00.

00

Lasla

u M

are

Olá

hsze

ntlá

szló

436

410

94.0

47

1.61

184.

130

0.00

00.

00

Lasla

u M

icK

issze

ntlá

szló

406

180

44.3

335

8.62

179

44.0

912

2.96

00.

00

Lepi

ndea

Lepp

end

204

191

93.6

30

0.00

136.

370

0.00

00.

00

Lunc

a ta

rnav

eiK

istöv

is47

347

299

.79

00.

000

0.00

00.

000

0.00

Mag

heru

sK

ükül

lőm

agya

ros

148

126

85.1

419

12.8

40

0.00

00.

000

0.00

Man

arad

eM

onor

a98

289

591

.14

00.

0082

8.35

00.

000

0.00

Mic

aM

ikef

alva

583

6410

.98

518

88.8

50

0.00

00.

000

0.00

Nad

esSz

ászn

ádas

1228

669

54.4

827

522

.39

262

21.3

422

1.79

00.

00

Odr

ihei

Vám

osud

varh

ely

480

152

31.6

716

935

.21

158

32.9

20

0.00

00.

00

Orm

enis

Szás

zörm

énye

s39

517

143

.29

92.

2818

346

.33

307.

590

0.00

Pana

dePá

nád

713

704

98.7

48

1.12

00.

000

0.00

00.

00

Pauc

isoar

aK

ükül

l őpó

csfa

lva

235

9440

.00

137

58.3

00

0.00

00.

000

0.00

Petr

isat

Mag

yarp

éter

falv

a59

418

3.03

576

96.9

70

0.00

00.

000

0.00

Pipe

aPi

pe99

55.

0578

78.7

913

13.1

30

0.00

00.

00

Sanc

elSz

ancs

al16

6815

3191

.79

50.

3013

17.

850

0.00

00.

00

Sanm

icla

usBe

tlens

zent

mik

lós

1451

350

24.1

292

063

.40

177

12.2

00

0.00

00.

00

Sant

amar

ieBo

ldog

falv

a31

413

944

.27

170

54.1

45

1.59

00.

000

0.00

Sant

ioan

aSz

ászs

zent

iván

539

482

89.4

26

1.11

509.

280

0.00

00.

00

Sele

usSz

ászs

z őllő

s24

417

069

.67

166.

5638

15.5

717

6.97

00.

00

Sene

reus

Szén

aver

ős72

549

267

.86

00.

0023

131

.86

00.

000

0.00

Soim

usK

ükül

l ősó

lym

os46

946

298

.51

71.

490

0.00

00.

000

0.00

Som

oste

lnic

Som

oste

lke

306

275

89.8

75

1.63

268.

500

0.00

00.

00

Sona

Szép

mez

ő11

2296

185

.65

514.

5583

7.40

272.

410

0.00

Spat

acSz

ászp

atak

9997

97.9

80

0.00

00.

000

0.00

00.

00

Sub

Padu

reEr

d őal

ja78

6076

.92

810

.26

1012

.82

00.

000

0.00

Supl

acK

ükül

lősz

épla

k80

427

834

.58

386

48.0

113

917

.29

00.

000

0.00

Tarn

aven

iD

ics ő

szen

tmár

ton

2446

617

189

70.2

646

1118

.85

2535

10.3

610

40.

4310

0.04

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 198

199

Rom

án e

lnev

ezés

Mag

yar

elne

vezé

sÖ

ssze

sen

Rom

ánRo

mán

%M

agya

rM

agya

r %

Cig

ány

Cig

ány

%N

émet

Ném

et %

Min

den

más

Min

den

más

%

Tarn

aven

iD

icső

szen

tmár

ton

2446

617

189

70.2

646

1118

.85

2535

10.3

610

40.

4310

0.04

Tata

rlaua

Felső

tatá

rlaka

719

332

46.1

80

0.00

358

49.7

928

3.89

00.

00

Tig

man

dru

Cik

mán

tor

931

616

66.1

720

121

.59

9910

.63

151.

610

0.00

Tiu

rT

űr17

2013

1576

.45

404

23.4

90

0.00

00.

000

0.00

Vaid

acut

aVa

jdak

uta

3021

70.0

09

30.0

00

0.00

00.

000

0.00

Vale

a Sa

sulu

iSz

ászv

ölgy

3433

97.0

60

0.00

00.

000

0.00

00.

00

Velt

Velc

627

344

54.8

614

2.23

269

42.9

00

0.00

00.

00

Vese

usSz

ászn

agyv

essz

ős10

4450

147

.99

696.

6147

045

.02

00.

000

0.00

Veza

Véza

1576

1308

82.9

921

1.33

244

15.4

80

0.00

00.

00

Viiso

ara

Csa

tófa

lva

729

498

68.3

132

4.39

191

26.2

08

1.10

00.

00

Zag

arZ

ágor

964

522

54.1

529

3.01

397

41.1

816

1.66

00.

00

Tele

pülé

ssor

os e

tnik

ai m

egos

zlás

a K

is-K

ükül

lő v

idék

én (2

002-

es H

ivat

alos

Nép

szám

lálá

s ad

atai

)

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 199

200

Rom

án e

lnev

ezés

Mag

yar

elne

vezé

sÖ

ssze

sen

Ort

Ort

. %

Róm

. kat

Róm

. kat

. %

Ref.

Ref.

%G

ör. k

at.

Gör

.kat

. %

Uni

t.U

nit.

%Sz

ekt.

Szek

. %M

. más

M. m

ás

%

Abu

sA

bosf

alva

363

153

42.1

511

230

.85

6016

.53

00.

006

1.65

277.

445

1.38

Ada

mus

Ádá

mos

2205

1513

68.6

239

1.77

252

11.4

332

1.45

309

14.0

138

1.72

221.

00

Agr

isteu

Egre

stő

785

272

34.6

516

921

.53

262

33.3

812

1.53

00.

0064

8.15

60.

76

Ale

cus

Elek

es17

117

110

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

Baga

ciu

Szás

zbog

ács

1342

1038

77.3

50

0.00

433.

209

0.67

00.

0021

516

.02

372.

76

Bahn

eaBo

nyha

1948

891

45.7

423

1.18

660

33.8

80

0.00

00.

0034

817

.86

261.

33

Bala

user

iBa

lavá

sár

1228

947.

6559

4.80

948

77.2

082

6.68

141.

1419

1.55

120.

98

Balc

aciu

Bolk

ács

1251

1104

88.2

50

0.00

131.

0468

5.44

00.

0039

3.12

272.

16

Bazn

aBá

zna

1727

1448

83.8

47

0.41

804.

638

0.46

00.

0014

88.

5736

2.08

Bern

adea

Bern

ád19

313

670

.47

00.

000

0.00

3719

.17

00.

0017

8.81

31.

55

Biia

Mag

yarb

énye

1263

1038

82.1

90

0.00

193

15.2

811

0.87

00.

008

0.63

131.

03

Blaj

Balá

zsfa

lva

1356

097

5071

.90

298

2.20

381

2.81

2625

19.3

614

0.10

410

3.02

820.

60

Bobo

halm

aBá

baha

lma

1243

1159

93.2

40

0.00

00.

000

0.00

00.

0081

6.52

30.

24

Boia

nA

lsóba

jom

1557

1468

94.2

80

0.00

00.

0047

3.02

00.

0022

1.41

201.

28

Boto

rca

Őrh

egy

374

291

77.8

10

0.00

3910

.43

00.

0010

2.67

00.

0034

9.09

Cap

alna

de

Jos

Alsó

kápo

lna

803

713

88.7

90

0.00

00.

0044

5.48

00.

0043

5.35

30.

37

Cap

alna

de

Sus

Felső

kápo

lna

178

140

78.6

50

0.00

2715

.17

00.

000

0.00

00.

0011

6.18

Cet

atea

de

Balta

Kük

üll ő

vár

2005

1416

70.6

219

0.95

412

20.5

510

55.

240

0.00

482.

395

0.25

Ceu

ascs

ávás

891

00.

000

0.00

828

92.9

30

0.00

00.

0047

5.27

161.

80

Che

ndu

Kend

1511

80.

5359

3.90

1407

93.1

20

0.00

140.

930

0.00

231.

52

Chi

nciu

sK

incs

es17

1694

.12

00.

000

0.00

00.

000

0.00

00.

001

5.88

Cor

nest

iSö

vény

falv

a13

3568

050

.94

00.

0035

926

.89

110.

820

0.00

277

20.7

58

0.60

Cor

oiK

óród

143

110

76.9

26

4.20

64.

2016

11.1

90

0.00

00.

005

3.50

Cor

oisa

nmar

tinK

óród

szen

tmár

ton

395

192

48.6

16

1.52

184

46.5

80

0.00

00.

000

0.00

133.

29

Cra

ciun

elu

de S

usFe

ls őka

rács

onfa

lva

179

179

100.

000

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

00.

00

Cra

iest

iM

agya

rkirá

lyfa

lva

1210

385

31.8

210

0.83

648

53.5

50

0.00

00.

0086

7.11

816.

69

Cun

dKu

nd19

299

51.5

60

0.00

7438

.54

00.

000

0.00

00.

0019

9.90

Cus

teln

icC

süd ő

telk

e57

151

490

.02

00.

0026

4.55

183.

150

0.00

00.

0013

2.28

Dai

aD

ányá

n22

779

34.8

00

0.00

146

64.3

20

0.00

00.

000

0.00

20.

88

Dam

bau

Kük

üll ő

dom

bó11

6544

037

.77

201.

7235

3.00

60.

5263

454

.42

171.

4613

1.12

Dea

jD

ésfa

lva

1499

564

37.6

311

0.73

344

22.9

50

0.00

324

21.6

124

616

.41

100.

67

Del

enii

Mag

yars

áros

1247

420

33.6

80

0.00

211.

680

0.00

774

62.0

722

1.76

100.

80

Del

eni-O

birs

ieO

burs

a-ta

nya

40

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

00.

004

100.

00

Dum

itren

iSz

entd

emet

er54

50

0.00

502

92.1

134

6.24

00.

000

0.00

00.

009

1.65

Feisa

Kük

üll ő

fajsz

931

837

89.9

00

0.00

00.

0089

9.56

00.

000

0.00

50.

54

Filit

elni

cFü

lete

lke

270

186

68.8

922

8.15

2710

.00

00.

000

0.00

103.

7025

9.26

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 200

201

Rom

án e

lnev

ezés

Mag

yar

elne

v e

zés

Öss

zese

nO

rt.

Ort

. %Ró

m.

kat

Róm

. ka

t. %

Ref.

Ref.

%G

ör. k

at.

Gör

.kat

. %

Uni

t.U

nit.

%Sz

ekt.

Szek

. %M

. más

M. m

ás

%

Flite

sti

Flite

sti

40

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

00.

004

100.

00

Gan

esti

Gál

falv

a35

2383

123

.59

264

7.49

2074

58.8

70

0.00

114

3.24

190

5.39

501.

42

Gog

anG

ógán

vára

lja67

421

632

.05

00.

0044

866

.47

00.

000

0.00

00.

0010

1.48

Har

angl

abH

aran

gláb

881

185

21.0

09

1.02

580

65.8

30

0.00

9911

.24

00.

008

0.91

Her

epea

Mag

yarh

erep

e34

3294

.12

00.

000

0.00

00.

000

0.00

00.

002

5.88

Iclo

dK

ükül

lőik

lód

409

404

98.7

80

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

51.

22

Idic

iuJö

vedi

cs37

435

695

.19

00.

000

0.00

00.

000

0.00

71.

8711

2.94

Idrif

aia

Héd

erfá

ja69

319

2.74

192.

7461

989

.32

00.

000

0.00

223.

1714

2.02

Izvo

arel

eC

sufu

d22

2620

0590

.07

140.

6315

0.67

114

5.12

00.

0071

3.19

70.

31

Jidve

iZ

sidve

1215

839

69.0

50

0.00

211.

7324

019

.75

00.

0014

1.15

101

8.31

Lasla

u M

are

Olá

hsze

ntlá

szló

436

410

94.0

40

0.00

00.

000

0.00

00.

0018

4.13

81.

83

Lasla

u M

icK

issze

ntlá

szló

406

338

83.2

50

0.00

163.

940

0.00

00.

0036

8.87

163.

94

Lepi

ndea

Lepp

end

204

197

96.5

70

0.00

00.

006

2.94

00.

000

0.00

10.

49

Lunc

a Ta

rnav

eiK

istöv

is47

333

270

.19

00.

000

0.00

139

29.3

90

0.00

00.

002

0.42

Mag

heru

sK

ükül

lőm

agya

ros

148

133

89.8

614

9.46

00.

000

0.00

00.

000

0.00

10.

68

Man

arad

eM

onor

a98

285

887

.37

00.

000

0.00

112

11.4

10

0.00

80.

814

0.41

Mic

aM

ikef

alva

583

6711

.49

457.

7244

977

.02

00.

000

0.00

00.

0022

3.77

Nad

esSz

ászn

ádas

1228

909

74.0

277

6.27

383.

090

0.00

157

12.7

919

1.55

282.

28

Odr

ihei

Vám

osud

varh

ely

480

256

53.3

314

2.92

110

22.9

20

0.00

306.

2560

12.5

010

2.08

Orm

enis

Szás

zörm

énye

s39

535

188

.86

00.

0011

2.78

00.

000

0.00

71.

7726

6.58

Pana

dePá

nád

713

632

88.6

40

0.00

00.

0069

9.68

00.

000

0.00

121.

68

Pauc

isoar

aK

ükül

l őpó

csfa

lva

235

9540

.43

00.

0012

653

.62

00.

000

0.00

00.

0014

5.96

Petr

isat

Mag

yarp

éter

falv

a59

413

2.19

71.

1854

992

.42

00.

000

0.00

00.

0025

4.21

Pipe

aPi

pe99

1717

.17

77.

070

0.00

00.

0066

66.6

70

0.00

99.

09

Sanc

elSz

ancs

al16

6815

4592

.63

00.

000

0.00

121

7.25

00.

000

0.00

20.

12

Sanm

icla

usBe

tlens

zent

mik

lós

1451

500

34.4

68

0.55

513

35.3

529

2.00

379

26.1

20

0.00

221.

52

Sant

amar

ieBo

ldog

falv

a31

481

25.8

00

0.00

170

54.1

460

19.1

10

0.00

00.

003

0.96

Sant

ioan

aSz

ászs

zent

iván

539

531

98.5

20

0.00

61.

110

0.00

00.

000

0.00

20.

37

Sele

usSz

ászs

z őlő

s24

420

584

.02

72.

8710

4.10

00.

000

0.00

00.

0022

9.02

Sene

reus

Szén

aver

ős72

567

793

.38

00.

000

0.00

00.

000

0.00

162.

2132

4.41

Soim

usK

ükül

lőso

lym

os46

945

797

.44

00.

000

0.00

00.

000

0.00

00.

0012

2.56

Som

oste

lnic

Som

oste

lke

306

289

94.4

40

0.00

00.

000

0.00

00.

0010

3.27

72.

29

Sona

Szép

mez

ő11

2210

2491

.27

70.

6232

2.85

242.

140

0.00

70.

6228

2.50

Spat

acSz

ászp

atak

9943

43.4

30

0.00

00.

0055

55.5

60

0.00

00.

001

1.01

Sub

Padu

reEr

dőal

ja78

6785

.90

1012

.82

00.

000

0.00

00.

000

0.00

11.

28

Supl

acK

ükül

l ősz

épla

k80

431

739

.43

00.

0044

755

.60

00.

0018

2.24

151.

877

0.87

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 201

202

Rom

án e

lnev

ezés

Mag

yar

elne

v e

zés

Öss

zese

nO

rt.

Ort

. %Ró

m.

kat

Róm

. ka

t. %

Ref.

Ref.

%G

ör. k

at.

Gör

.kat

. %

Uni

t.U

nit.

%Sz

ekt.

Szek

. %M

. más

M. m

ás

%

Tarn

aven

iD

ics ő

szen

tmár

ton

2446

617

957

73.4

084

73.

4624

8610

.16

1117

4.57

928

3.79

738

3.02

393

1.61

Tata

rlaua

Fels ő

tatá

rlaka

719

623

86.6

50

0.00

00.

000

0.00

00.

0063

8.76

334.

59

Tig

man

dru

Cik

mán

tor

931

806

86.5

727

2.90

151.

618

0.86

121.

2947

5.05

161.

72

Tiu

rT

űr17

2010

0758

.55

413

24.0

139

2.27

132

7.67

00.

0011

96.

9210

0.58

Vaid

acut

aVa

jdak

uta

3021

70.0

00

0.00

826

.67

00.

000

0.00

00.

001

3.33

Vale

a Sa

sulu

iSz

ászv

ölgy

3433

97.0

60

0.00

00.

000

0.00

00.

000

0.00

12.

94

Velt

Velc

627

470

74.9

60

0.00

00.

0010

216

.27

00.

0053

8.45

20.

32

Vese

usSz

ászn

agyv

essz

s10

4496

091

.95

00.

0071

6.80

60.

570

0.00

00.

007

0.67

Veza

Véza

1576

1102

69.9

212

0.76

00.

0035

622

.59

00.

0010

06.

356

0.38

Viiso

ara

Csa

tófa

lva

729

630

86.4

26

0.82

00.

0038

5.21

00.

0043

5.90

121.

65

Zag

arZ

ágor

964

904

93.7

80

0.00

202.

070

0.00

00.

009

0.93

313.

22

Tele

pülé

ssor

os fe

leke

zeti

meg

oszl

ás a

Kis-

Kük

üllő

vid

ékén

(200

2-es

Hiv

atal

os N

épsz

ámlá

lás

adat

ai)

Jelm

agya

ráza

tÖ

ssz.

= Ö

ssze

sen

Ort

. = O

rtod

oxRó

m. k

at. =

Róm

ai k

atol

ikus

Ref.

= R

efor

mát

usG

ör. k

at. =

gör

ög k

atol

ikus

Uni

t. =

Uni

táriu

sSz

ekt.

= S

zekt

ákM

. más

= M

inde

n m

ás

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 202

203

Rom

án e

lnev

ezés

Mag

yar

elen

evez

ésM

egye

Polg

ár-m

este

rM

agya

r pá

rt ta

nács

.%

Rom

án p

árt v

. fü

gg. t

anác

sos

%Ro

ma

párt

taná

cs.

%RM

DSZ

EMN

PM

PPÖ

ssze

sen

Cet

atea

de

Baltă

Kük

üllő

vár

Fehé

rPD

L2

15.3

811

84.6

20.

000.

002

00

13

Jidve

iZ

sidve

Fehé

rPD

L0

0.00

1510

0.00

0.00

0.00

00

015

Mun

icip

iul B

laj

Balá

zsfa

lva

Fehé

rPD

L1

5.26

1894

.74

0.00

0.00

10

019

Sânc

elSz

ancs

alFe

hér

USL

00.

0011

100.

000.

000.

000

00

11

Șon

aSz

épm

ező

Fehé

rPD

L3

23.0

810

76.9

20.

000.

003

00

13

Adă

muș

Ádá

mos

Mar

osRM

DSZ

746

.67

746

.67

1.00

6.67

52

015

B ăga

ciu

Szás

zbog

ács

Mar

osPP

DD

436

.36

763

.64

0.00

0.00

22

011

Bahn

eaBo

nyha

Mar

osA

PMS

430

.77

969

.23

00.

003

01

13

B ălă

ușer

iBa

lavá

sár

Mar

osRM

DSZ

1076

.92

323

.08

0.00

0.00

70

313

Cor

oisâ

nmar

tinK

óród

szen

tmár

ton

Mar

osU

SL2

22.2

27

77.7

80.

000.

002

00

9

Găn

ești

Vám

osgá

lfalv

aM

aros

RMD

SZ11

84.6

22

15.3

80.

000.

0011

00

13

Mic

aM

ikef

alva

Mar

osRM

DSZ

861

.54

430

.77

1.00

7.69

80

013

Mun

icip

iul T

ârn ă

veni

Dic

sősz

entm

árto

nM

aros

USL

210

.53

1789

.47

0.00

0.00

20

019

Nad

eșSz

ászn

ádas

Mar

osU

SL1

9.09

1090

.91

0.00

0.00

10

011

Supl

acK

ükül

l ősz

épla

kM

aros

RMD

SZ7

63.6

43

27.2

71.

009.

096

01

11

Vii ș

oara

Csa

tófa

lva

Mar

osPD

L0

0.00

1110

0.00

0.00

0.00

00

011

Zag

ărZ

ágor

Mar

osFü

gg. R

om.

00.

008

88.8

91.

0011

.11

00

09

Bazn

aBá

zna

Szeb

enU

SL0

0.00

1310

0.00

0.00

0.00

00

013

Polit

ikai

erő

visz

onyo

k a

Kis-

Kük

üllő

vid

ékén

a 2

012-

es r

omán

iai ö

nkor

mán

yzat

i vál

aszt

ások

at k

övet

ően

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 203

204

IRODALOM

BORSOS Balázs2011 A magyar népi kultúra regionális struktúrája

I. Budapest, MTA Néprajzi KutatóintézeteDURST Judit

2011 „Cred că sunt țigani… cu atâția copii…”Etnicitate éi reproducere. In: TOMA Stefá-nia–FOSZTÓ László (szerk.): Spectrum. Cer-cetări sociale despre romi. Editura Institu-tului pentru Studierea Problemelor Mino-rităţilor Naţionale–Kriterion, Cluj-Napo-ca, 91–125.

GYÔRFY Eszter2009 “That is Why Miracles Happen Here”. The

Role of Miracle Narratives in the Legiti-mization Process of a New Shrine. InCHRISTIAN, William A. Jr. – KLANICZAY,Gábor (eds.): The „Vision Thing”: StudyingDivine Intervention., Budapest, CollegiumBuda-pest Institute for Advanced Study239–260.

HORVÁTH István–VERESS Ilka–VITOS Katalin2012 Közigazgatási nyelvhasználat Hargita me-

gyében az önkormányzati és a központi kor-mányzat megyeszintû intézményeiben. Studiide atelier. Institutul pentru Studierea Prob-lemelor Minorităților Naționale. Cluj-Na-poca, 1–58.

KINDA István–PETI Lehel2005 „csak tartsuk a zsákot, mikor osszák” –

Társas gazdálkodási formák és stratégiáikkét Kis-Küküllô menti településen. MagyarKisebbség, X/3–4., (327–328.) 329–352.

KLIGMAN, Gail2001 On the social construction of „otherness”:

identifying „the Roma” in post-socialist com-munities. Review of Sociology, vol 7., 2.,61– 78.

KISS Réka2011 Egyház és közösség a kora újkorban. A

Küküllôi Református Egyházmegye 17–18.századi iratainak tükrében. AkadémiaiKiadó, Budapest

KISS Tamás–BARNA Gergô2012 Népszámlálás 2011. Erdélyi magyar népese-

dés a XXI. század elsô évtizedében. De-mográfiai és statisztikai elemzés., NemzetiKisebbségkutató Intézet, Kolozsvár 1–74.

KÓSA László1983 Küküllô mente. In: KÓSA László–FILEP

Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódá-sa. (Néprajzi tanulmányok). Negyedik,változatlan kiadás. Akadémiai Kiadó, Bu-dapest, 137–138.

1998 Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji meg-oszlása Magyarországon (1880–1920). Har-madik, bôvített kiadás. Planétás, Budapest

KÓS Károly1964 A Kis-Küküllô menti magyar népi építkezés

(XVIII–XIX. századi adatok). Ethnographia,LXXV, évf., 2. sz. 282–291.

1978 Bevezetés. In: KÓS Károly–SZENTIMREIJudit–NAGY Jenô (szerk.): Kis-Küküllôvidéki magyar népmûvészet. KriterionKönyvkiadó, Bu-karest, 5–12.

KÓS Károly–SZENTIMREI Judit–NAGY Jenô 1978 Kis-Küküllô vidéki magyar népmûvészet.

Kriterion Könyvkiadó, BukarestLÔRINCZI Kinga Mária

2003 Egy transzcendens kommunikáció nyilvános-sá válása. A szôkefalvi jelenés az interetni-kus kapcsolatok hálójában. Kolozsvár,BBTE, [egyetemi szakdolgozat, kézirat].

MAGYAR Zoltán2005 Népmondák a Kis-Küküllô mentén. Mentor

Kiadó, Marosvásárhely2011 Kis-Küküllô völgye. In: MAGYAR Zoltán

(szerk.): A magyar népi kultúra régiói 2.Felföld, Erdély, Moldva., Mérték Kiadó,Budapest 256–261.

OLÁH Sándor1996a Cigány–magyar kapcsolatok (a többségi

magyarság cigány-képének vizsgálata egyszékely faluban). In: GAGYI József (szerk.):Egy más mellett élés. A magyar–román,magyar–cigány kapcsolatokról., KAM –Regionális és Antropológiai KutatásokKözpontja. Pro-Print Könyvkiadó, Csík-szereda

1996b Gazdasági kapcsolatok cigányok és magya-rok között. In: GAGYI József (szerk.): Egymás mellett élés. A magyar–román, magyar–cigány kapcsolatokról., KAM – Regionálisés Antropológiai Kutatások Központja.Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 204

PETI Lehel2004 Tejpénz a bankkártyán. Reprivatizáció, de-

kollektivizálás és mezôgazdasági speciali-záció egy Kis-Küküllô menti agrártelepülé-sen. In: SZABÓ Árpád Töhötöm (szerk.):Lenyomatok 3. Fiatal kutatók a népi kul-túráról., KJNT, Kolozsvár 184–212.

2005 A testvérfalu-kapcsolatok mint a falusi turiz-mus és az identitásépítés színterei. In:JAKAB Albert Zsolt–SZABÓ Árpád Töhö-töm (szerk.): Lenyomatok 4. Fiatal kutatóka népi kultúráról. KJNT, Kolozsvár 7–27.

2006 Vándorló kombájnosok, munkanélküli nagy-gazdák. Gazdasági stratégiák és szim-bolikus attitûdök a rendszerváltozás utánVámosgálfalván. In: PETI Lehel–SZABÓ Á.Töhötöm (szerk.): Agrárörökség és speci-alizáció a Kis-Küküllô mentén. Kriza Mun-kák, Nis Kiadó, Kolozsvár 152–178.

2007 Adaptálódás és szegregáció. A kulturáliskülönbségek kommunikálása a cigány–ma-gyar együttélésben egy Kis-Küküllô mentitelepülésen. In: ILYÉS Sándor–POZSONYFerenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Tár-saság Évkönyve 15. Lokalitások, határok,találkozások. Tanulmányok erdélyi cigányközösségekrôl. Kriza János Néprajzi Tár-saság. Kolozsvár 27–49.

2009 The Marian Apparition from Seuca/Szôke-falva in the Context of Religious and EthnicalInterferences. Working Papers in RomanianMinority Studies. Institutul pentru Studie-rea Problemelor Minorităţilor Naţionale,Cluj, 23–37. / Apariţia Fecioarei Maria de laSeuca, în contextul interferenţelor religio-ase şi etnice. Studii de atelier. Cercetareaminorită ilor na ionale din România. Insti-tutul pentru Studierea Problemelor Mino-rităţilor Naţionale, Cluj 24. 5–22.

2011 Prezentarea unor diferenţe culturale exis-tente în convieţuirea dintre romi şi maghiariîntr-o aşezare de pe Valea Târnavei Mici. In:TOMA Stefánia–FOSZTÓ László (ed.):Spectrum. Cercetări sociale despre romi.,Editura Institutului pentru StudiereaProblemelor Minorităţilor Naţionale–Kri-terion, Cluj-Napoca 343–365.

2012a Látomások, vallási megtérés és megszállott-ság. Kommunikáció a transzcendensselegy erdélyi faluban. In: PÓCS Éva (szerk.):

Szent helyek, ünnepek, szent szövegek.Tanulmányok a romániai magyarság vallásiéletébôl., L’Harmattan – PTE Néprajz –Kulturális Antropológia Tanszék

2012b Imagisztikus rítusok és vallásosság – csán-gók a szôkefalvi Mária-jelenéseken. In:PÓCS Éva (szerk.): Szent helyek, ünne-pek, szent szövegek. Tanulmányok a ro-mániai magyarság vallási életébôl., L’Har-mattan – PTE Néprajz – Kulturális Antro-pológia Tanszék 231–250.

2012c Erdélyi borlovagrendek. In: adatbank.ro /romániai magyar lexikon / mûvelôdéstörté-net / gazdálkodás

POZSONY Ferenc2009 A szászok Erdélyben. In: Uô: Erdély népei.

Szászok, örmények, székely szombato-sok, cigányok., KJNT–BBTE, Magyar Nép-rajz és Antropológia Tanszék, Kolozsvár31–102.

PÓCS Éva2008 Szôkefalva/Seuca: egy új kegyhely új üzene-

tei. In uô (szerk.): Démonok, látók, szen-tek., /Tanulmányok a transzcendensrôlVI./ Budapest, Balassi Kiadó, Budapest484–504.

SEBASTIAN Alexandru Pui2010 Balavásár. Földrajzi leírás. Veritas Kiadó,

MarosvásárhelySZABÓ Á. Töhötöm

2013 Gazdasági adaptáció és etnicitás: gazdaság,vidékiség és integráció egy erdélyi kistérség-ben. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet,Kolozsvár [kézirat, megjelenése elôkészü-letben]

SZABÓ Imre1938 Erdély zsidói. I. Talmudisták – chászidok –

cionisták. Kadima Kiadás, Cluj [Kolozsvár]VARGA E. Árpád

2007 Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I.Kovászna, Hargita és Maros megye. Nép-számlálási adatok 1850–1992 között. Be-vezetô Internetrôl: http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erdtsat/bhetn.pdf

URECH, Evelyne – van den HEUVEL, Wilco 2011 A sociolinguistic perspective on Roma group

names in Transylvania. Romani Stu-dies 5,Vol. 21, 145–160.

205

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 205

Adatbázisok

Yaron MATRAS–Viktor ELŠIKRomani Morpho-Syntax DatabaseElérhetôség: Http://romani.humanities.manchester.ac.uk/rms/map

Biroul Electoral Central 2012 Alegeri locale, 10 iunie 2012. Primarii pe

municipii, oraşe şi comune. 1–571.

Biroul Electoral Central 2012 Alegeri locale, 10 iunie 2012., 24 iunie

2012. Consilieri locali. Voturi valabile exp-rimate şi mandate pe localităţi. 1–1506.

2011 Recensământul Populaţiei şi al Locuinţelor2011 Elérhetôség:www.recensamantromania.ro/

206

The essay outlines the most important socio-culturaland economic changes during the times of socialism andpost-socialism in the villages between Balavásár andBalázsfalva, especially highlighting today’s situation. Thestudy deals with the dilemma of the definition of theextent of the ethnographic unit Kis-Küküllô; outlines thevicissitude of the region’s ethnic and confessional struc-ture and depicts its present political balance of powerand economic situation. The author concludes that aconsiderable ethnic reshuffle has taken place in the stud-ied area along the social historic intersections of the lastcentury and as a consequence a change has taken placein the field of economic, confessional and political posi-tioning of certain ethnic groups. After the complete dis-appearance of Jews and following the exodus of theSaxon population, only a few older Saxon families haveremained today. The Rumanian ethnic group has re-markably strengthened by now its already dominant po-sition at the beginning of the century within the ethniccomposition of the region. Today the culturally hetero-geneous gypsy population is represented with a highproportion in the ethnic structure of the region. Their

majority lives in the deepest village poverty, moreover,without actual political representation. The Hungarianethnic group is somewhat over-represented in the poli-tical power structure of the region. Although agriculturelost some of its importance after the change of system,every group of the village population participate in agri-cultural activity, mainly by the means of pluriactive econ-omy and autarchic food production. Based on the his-toric importance of viticulture and wine production andas a result of the village agrarian elite’s self-organization,initiatives were taken, fulfilling important symbolic, eco-nomic, politic and community functions (agrarian associ-ations, orders of the knights of wine). Although in somevillages the importance of employment (mainly in theenergy sector, in the bakery industry or involved with aforeign agrarian investor or with a small enterprise in thevillage) should not be underestimated, the society’smost important source of income remains employmentin towns for daily commuters. An exception is the gypsypopulation: recently they earn their living on a massivescale as guest workers abroad.

Lehel Peti

ECONOMIC STRATEGIES AND SOCIETAL CONDITIONS IN THE REGION OF KIS-KÜKÜLLÔ

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 206

207

Der Aufsatz versucht die wichtigsten soziokulturellenund wirtschaftlichen Änderungen während dem Sozialis-mus und Postsozialismus in den Gemeinden von Balavá-sár bis Balázsfalva vorzuführen, mit besonderem Nach-druck auf die Vorstellung der heutigen Lage. Die Studiebehandelt das Dilemma der Angrenzung der ethnogra-phischen regionalen Einheit Kis-Küküllô, stellt die Wand-lung der ethnischen und konfessionellen Struktur derRegion dar und schildert ihre gegenwärtigen politischenKräfteverhältnisse und Wirtschaftslage. Der Autor kommtzur Schlussfolgerung, dass entlang der sozialhistorischenKnotenpunkten des letzten Jahrhunderts eine bedeuten-de ethnische Umstrukturierung in der untersuchen Re-gion stattgefunden hat, die eine Änderung im Bereichder wirtschaftlichen, konfessionellen und politischen Po-sitionierung einzelner Ethnien zur Folge hatte. Nachdem vollständigen Verschwinden der Juden und nachdem Exodus der sächsischen Bevölkerung sind heutenur noch einige ältere sächsische Familien geblieben. Dierumänische Ethnie hat ihre zu Beginn des Jahrhundertsdominante Position in der ethnischen Zusammensetzungder Region wesentlich gestärkt. Die kulturell nicht ein-heitliche Zigeunerbevölkerung ist heute in der ethni-schen Struktur der Region mit hohem Anteil vertreten.

Ihr größter Teil befindet sich im Zustand der tiefsten dörf-lichen Armut, zudem eigentlich ohne politische Vertre-tung. Die ungarische Ethnie ist in der politisch/Macht-struktur der Region etwas überrepräsentiert anwesend.Obwohl nach dem Systemwechsel die Landwirtschaft anBedeutung etwas eingebüsst hat, ist jede Gruppe derdörflichen Population an landwirtschaftlichen Tätigkei-ten beteiligt, die meisten durch pluriaktive Wirtschaftund autarke Lebensmittelherstellung. Auf der Grundlageder historischen Wichtigkeit des Weinbaus und der Wein-herstellung und als Ergebnis der Selbstorganisierung derdörflichen Agrarelite sind wichtige symbolische, wirt-schaftliche, politische und gemeinschaftliche Rollen spie-lende Initiativen entstanden (Agrarvereine, Weinritteror-den). Obwohl in einigen Gemeinden die Bedeutung vonArbeitsplätzen, die hauptsächlich mit dem Energiesek-tor, der Backindustrie, einem ausländischen Agrarinves-tor oder dörflichen Kleinunternehmen verbunden sind,nicht zu unterschätzen ist, bleibt die wichtigste Einnah-mequelle der Gesellschaft auf dem Lande weiterhin beiden städtischen Arbeitsplätzen, zu welchen sie täglichpendeln, ausgenommen die Zigeunerbevölkerung, dieseit einiger Zeit massenhaft als Gastarbeiter im Auslandihren Lebensunterhalt verdient.

Lehel Peti

WIRTSCHAFTSSTRATEGIEN UND GESELLSCHAFTLICHEVERHÄLTNISSE IN DER GEGEND VON KIS-KÜKÜLLÔ

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 207

208

11_haz es ember 26_peti_lehel_copy_haz es ember 26 2015.01.05. 15:51 Page 208