2018 2X. ÉVFOLYAM

SZABADFALVI JÓZSEF: Ottlik László marxizmus-, szocializmus-, bolsevizmus-kritikájaHAMZA GÁBOR: Eckhart Ferenc, a magyar jogtörténet európai hírű művelőjeVARGA JUDIT: Állami önkorlátozás: az államadósság gyarapodásának akadályaiORBÁN ENDRE: A (rendőr)képmás és kerete: az alkotmánybírósági határozatok helye a jogrendszerbenGULYÁS ÉVA: A nemzetállam fogalmának változásaiKATALIN SZOBOSZLAI-KISS: Major differences between the charac-ters of the natural philosophers and the SophistsÚJVÁRI EMESE: A magistratusok felelőssége a gyámrendelés kapcsán a császárkorbanSZOBOSZLAI-KISS KATALIN: A sztoikus logika rövid összefoglalásaRENÁTA GARAI: Die strafrechtliche Regelung der häuslichen Bezie-hungsgewalt in Ungarn – eine neue Strafhandlung im Spiegel der RechtspraxisBECÁNICS ADRIENN: A konzuli védelem „európaizálódása”— válság-helyzetekben biztosított segítségnyújtás az uniós polgárok számáraBICSKEI HEDWIG: The rights of children in pre-trial detention in the light of the UN Convention on the Rights of the ChildDANIEL HAITAS: Eurasian Integration and Ukraine VASAS TAMÁS: Takács Péter (szerk.): Állambölcseleti töredék: Somló Bódog írásai és hátrahagyott jegyzetei egy megírni tervezett Állambölcseletből RecenzióMÁTHÉ ANDREA: A figyelem útjai Kondor Attila képeihezIN MEMORIAM FEHÉR LENKE

E számunkat Kondor Attila festőművész munkái díszítik. Kondor Attila 2000-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, fontosabb szakmai elismerései: Kondor Béla-, Barcsay- és Tornyai-díj.

2JOG- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT2018 X. ÉVFOLYAM

TARTALOM

TANULMÁNYOK 3 SZABADFALVIJÓZSEF:OttlikLászlómarxizmus-,szocializ-

mus-,bolsevizmus-kritikája

21 HAMZAGÁBOR:EckhartFerenc,amagyarjogtörténeteurópaihírűművelője

25 VARGAJUDIT:Államiönkorlátozás:azállamadóssággyarapodá-sánakakadályai

41 ORBÁNENDRE:A(rendőr)képmáséskerete:azalkotmánybíró-ságihatározatokhelyeajogrendszerben

59 GULYÁSÉVA:Anemzetállamfogalmánakváltozásai

87 KATALINSZOBOSZLAI-KISS:MajordifferencesbetweenthecharactersofthenaturalphilosophersandtheSophists MŰHELY

95 ÚJVÁRIEMESE:Amagistratusokfelelősségeagyámrendeléskapcsánacsászárkorban

117 SZOBOSZLAI-KISSKATALIN:Asztoikuslogikarövidösszefog-lalása

FÓRUM 131 RENÁTAGARAI:DiestrafrechtlicheRegelungderhäuslichen

BeziehungsgewaltinUngarn–eineneueStrafhandlungimSpiegelderRechtspraxis

149 BECÁNICSADRIENN:Akonzulivédelem„európaizálódása”—válsághelyzetekbenbiztosítottsegítségnyújtásazunióspolgá-rokszámára

169 BICSKEIHEDWIG:Therightsofchildreninpre-trialdetentioninthelightoftheUNConventionontheRightsoftheChild

179 DANIELHAITAS:EurasianIntegrationandUkraine

RECENZIÓ193 VASASTAMÁS:TakácsPéter(szerk.):Állambölcseletitöredék:

SomlóBódogírásaiéshátrahagyottjegyzeteiegymegírnitervezettÁllambölcseletből

Recenzió207 MÁTHÉANDREA:AfigyelemútjaiKondorAttilaképeihez

HÍREK209 INMEMORIAMFEHÉRLENKE

210 ESZÁMUNKSZERZŐI

211 SZERZŐINKHEZ

2

tan

ulm

án

yok

h t t p : / / d f k - o n l i n e . s z e . h u / j o g - a l l a m - p o l i t i k a

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karánaktudományos kiadványa | Győr

Szerkesztőbizottságelnökeésfőszerkesztő|BIHARIMIHÁLYSzerkesztőbizottságelnökhelyettese|RÉVÉSZT.MIHÁLYSzerkesztőbizottság|CS.KISSLAJOS|DARÁKPÉTERFEHÉRLENKE|JOSEFKOTÁSEK|KISSLÁSZLÓLAMMVANDA|LENKOVICSBARNABÁS|LÉVAYMIKLÓSKOVÁCSGÁBOR|MARIAPATAKYOVÁ|PATYIANDRÁSSMUKPÉTER|SULYOKGÁBOR|SZALAYGYULASZIGETIPÉTER|TAKÁCSPÉTER|TORMAANDRÁSVARGAZS.ANDRÁS|VEREBÉLYIIMRE

Szerkesztő|DELIGERGELY|SZOBOSZLAI-KISSKATALINOlvasószerkesztő|CSÉCSTERÉZOnlineszerkesztő|KESERŰBARNAARNOLDAzalapítóképviselője|FAZEKASJUDITdékán

Megjelenik|3havontaFelelőskiadó|Universitas-GyőrNonprofitKft.ügyvezetőjeTerjesztő|Universitas-GyőrNonprofitKft.Levélcím|9026Győr,Egyetemtér1.Nyomdaimunkálatok|PalatiaNyomdaISSN|2060-4580

•

•••

••••

3

SZABADFALVI JÓZSEF

O T T L I K L Á S Z L Ó M A R X I Z M U S - , S Z O C I A L I Z M U S . . .

Ottlik László marxizmus-, szocializmus-,bolsevizmus-kritikája

Egy 20. századi magyar konzervatív állam- és politi-katudós reflexiói*

Ottlik László neve meglehetősen ismeretlenül cseng a hazai állam- ésjogtudományigondolkodásirántérdeklődőkkörében.Azaligfélévszá-zados élete során hátrahagyott életműve azonban mindenképp érde-messé teszi arra, hogy foglalkozzunk munkásságával, mely kiterjeda mai értelemben vett társadalomtudományok több ágára, így a poli-tikatudományra, a szociológiára, az állam- és jogbölcseletre egyaránt.Személyébenahazaijogifelsőoktatásbanafordulatévéigmeghatározódiszciplína,a„politika”jelesművelőjét,illetveatudományszakmásodikvilágháborúelőttiidőszakánakegyikutolsó„polgári”képviselőjéttisz-teljük.A továbbiakbanaszerteágazóéletműegymindmáig feltáratlanterületénekabemutatásárakerülsor.

I.VÁZLATOSÉLETÚT

Mielőtt a tanulmány címében szereplő kérdés tárgyalásába kezdenénk,érdemesnéhánymondatbanbemutatniakonzervatívtársadalomtudomá-nyigondolkodáskétvilágháborúközöttikorszakajelesalakjánakéletútját.OttlikLászló1895.október7-énszületettBudapesten.[1]Azelsővilághá-borúalattakeletifrontonszolgáltéshősiességéértszámoskitüntetésbenrészesült. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem

[1]OttlikLászlóéletérőlésmunkásságáról lásd:OttlikLászló1925. február7-énkelt,amagántanáriképesítésmegszerzésetárgyábanírtszakmaiönéletrajza.ELTELevéltár7/c2.doboz;CsongrádMegyeiLevéltár.AFerencJózsefTudományegyetemRektoriHivatalá-nakiratai.23.doboz.(Egyetemialkalmazottaknyilvántartásilapjai);Major,1994;Gazda,1997,286.;Csizmadia,2000,(különösen:169.,176–178.,181);Major,2000;Arczt,2004,147–148.,206.;Caples,2005;Szabadfalvi,2006a;Szabadfalvi,2006b;Szluha,2006,482.;Szabadfalvi,2017.

tan

ulm

án

y

[*]AműaKÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001azonosítószámú,„Ajókormányzástmeg-alapozóközszolgálat-fejlesztés”elnevezésűkiemeltprojektkeretébenműködtetettDEÁJKÁllami Erőforrások Államtudományi Kutatóműhely keretében, a Nemzeti KözszolgálatiEgyetemfelkérésérekészült.

4

ta

nu

lmá

ny

S Z A B A D F A LV I J Ó Z S E F

Jog-ésÁllamtudományiKaránvégezte,ahol1919-benállamtudományidoktorátustszerzett.EgyetemiéveialattConchaGyőzőgyakoroltaráalegnagyobbhatást,akita„magyarpolitikaitudománynagymesterének”tekintett.Ajogikarelvégzéseutánaközpontiközigazgatásbanhelyezkedhetettel.1921-benaTeleki-kormányműkö-désealattaMiniszterelnökségreneveztékkifogalmazóvá,aholahivataliranglétrátvégigjárva1940-igdolgozott.Kezdetbena sajtó-,majdnemzetiségiéskisebbségiosztályondolgozott,aholaminiszterelnökségiosztálytanácsosikinevezésigjutott.AzéveksoránBethlenIstvánkormányfőegyikbizalmasávávált.

1923-ban a kecskeméti református jogakadémián a jog- és állambölcsészetelőadásával bízták meg. 1927-től egészen 1940-ig a jogakadémia rendes taná-raként tevékenykedett. 1927-ben egykori alma matere falai között magántanáriképesítést szerzett. A sikeres habilitációs eljárást követően a „társadalomtan”magántanárának nevezték ki, és ettől kezdve egészen 1940-ig e minőségébenhirdetett meg előadásokat. Szakmai-közéleti elismertségét jelzi, hogy 1923-banaMagyarFilozófiaiTársaságmásodtitkárának,1925-benaMagyarTársadalomtu-dományiTársulat,majd1931-benaMagyarTársadalomtudományiTársaságegyiktitkáránakválasztottákmeg.

1940-benmásodikbécsidöntésután—Észak-Erdélyvisszacsatolásátkövetően—aSzegedrőlKolozsvárravisszatelepülőFerencJózsefTudományegyetem jogikarára a „politika” tárgyoktatására hívták meg.1941. február8-ánneveztékkiakolozsváriegyetemnyilvánosrendes tanárának.AMiniszterelnökségNemze-tiségiésKisebbségi(II.„A”)Osztályvezetőibeosztásátcseréltefelahőnáhítottegyetemikatedrára.Aháborúséveknemkedveztekafeltehetőenvégsőéletcél-naktekintettprofesszorimunkazavartalanfolytatásának.Ottlik1944júniusábancsaládostulKolozsvárrólBudapestremenekült.Budaostromaalatt,1945.január29-én otthonából eltávozott, ekkor látták őt utoljára. További sorsáról nincssemmilyeninformáció.

Ottlikszűknegyedszázadosalkotóipályájaakétvilágháborúközöttimagyarentellektüelek tipikus jellemzőit mutatja. Miként pályatársai döntő többségeszámára, neki is nehezen volt feldolgozható a trianoni döntés okozta trauma.Írásaiban egy széles látókörű, a nemzetközi — főképpen az angol, francia ésnémet—társadalomtudományiszakirodalmatjólismerőkonzervatívgondolkodóképejelenikmeg,akielőszeretetteléltazesszéműfajabiztosítottalehetőségek-kel,melyalkalmaseszköznekbizonyultimpulzívegyéniségébőladódóteoretikusjellegűelgondolásaiközlésére.Azangolszászkultúraéséletérzésirántifogékony-ságárólegyhelyenígynyilatkozik:„Mierősen»anglomániások«lévén,megszok-tukademokráciakérdésétisangolszemmelnézni.”[2]

Az életút rövid áttekintése végén érdemes Ottlik konzervatív gondolkodóiattitűdjétkétidézeterejéigérzékeltetni.PaulerÁkos,akorszakkiemelkedőfilo-zófusanézeteirehivatkozva1922-benakövetkezőketírta:„...végsőelemzésben

[2]Ottlik,1928,112.

5O T T L I K L Á S Z L Ó M A R X I Z M U S - , S Z O C I A L I Z M U S - , B O L S E V I Z M U S - K R I T I K Á J A

mindentekintélyazismeretben,tapasztalásban,korbanöregbek:azősök,tehátamúlttekintélye.AzIstenis»atya«;tekintélyealegelsőős:amindenlétezésnélidősebblénytekintélye.Amúlt...szervesalkotórészeajelennek:amiazegyénitudatbanazemlékezés,azatársastudatbanahagyomány.(Semazegyik,semamásiknélkülnincstudatosélet,mertazéletfolyamatfolytonosságátatudatbanazemlékezéstartjafenn.)Azerkölcsésajogtekintélyesemegyéb,minthagyo-mányok: hagyományos intézmények és hagyományos formák tekintélye. Ezérthagyományoknélkülnincsrendezetttársasélet.”[3]Ugyancsakebbenazidőbenapolitikaifelelősségrőlírttanulmányakonklúziójábanafennállóintézményrend-szer—korszellemdiktálta demokratikus —átalakításakapcsánakövetkezőketolvashatjuk: „…közéletünk nemes hagyományait makacs konzervativizmussalkellmegóvnunk:csökönyösenragaszkodnunkkellaközéletierkölcsamazeszmé-nyinemességéhez,amelymindenképpenarisztokratikus.”[4]

II.KRITIKAIREFLEXIÓKAMARXIZMUSRÓL,SZOCIALIZMUSRÓL,BOLSEVIZ-MUSRÓL

Ottlikotpályakezdésekoraművészet-ésjogbölcseletikérdésekentúlelsősorban—miképpenazelmúltszázadfordulótkövetőenakortárstársadalomtudósokközülolysokakat—amarxizmus,aszocializmusésakapitalizmus,valamintakorabelimunkásmozgalomelméletiésgyakorlatiproblémáifoglalkoztatták.[5]Etárgykör-benaz1920-aséveksorántöbbtanulmányt,recenziótésegyamarxizmustársa-dalomelméletét bemutató könyvet tett közzé, illetve az 1930-as évek legvégénamodernpolitikairendszerekelemzésérőlszólóművébentértkiamarxizmusésbolsevizmuselméletiésgyakorlativonatkozásaira.

Asorbanelsőként,1922-benjelentmegA marxizmus társadalomelméletecíműműve.[6]Akönyvmegírásánakelsődlegescéljaazvolt,hogykimutassaamarxiz-musbelsőellentmondásait,amelyeklehetetlennéteszik,hogyapolgáritársada-lom „összeomlásával” egy új, kizsákmányolástól mentes „kollektív” társadalmirendalakuljonki.Aműegyikhivatkozásábólkiderül,hogyavalójában1920tava-szán[7]—huszonötéveskorában—írtmunkarészeannakakorabelikönyvtárnyiszakirodalomnak,amelyelméletikritikátfogalmazottmegamarxizmustársada-lomelméletévelszemben.AkönyvegyikkritikusaszerintOttlikmunkájaügyesenmegírt „politikaivitairat”,melybenbizonyosérzelmiésdogmatikuselőítéletek

[3]Ottlik,1922d,54.[4]Ottlik,1923,399.[5]Akortársjogbölcseletigondolkodókközülamarxizmus,szocializmus,bolsevizmuskérdéskörévelMoórGyulaistöbbírásábanfoglalkozott.Vö.Moór,1921;Moór,1923,116–138.;Moór,1925.EmlítésreérdemesHorváthBarna1940-benaszocializmus„újarcáról”szólóírása.Vö.Horváth,1940.[6]Akönyvrőltöbbkorabeliismertetéséskritikaismegjelent.Lásdtöbbekközött:td.,1922;(–vits),1922;Kinszki,1922;Nagy,1923.[7]„Esorokat1920tavaszánírtukle.”Vö.Ottlik,1922d,126.

6

ta

nu

lmá

ny

S Z A B A D F A LV I J Ó Z S E F

isfelfedezhetők,amitalánaszerzőfiatalkoránaktudhatóbe.[8]Aműegymásikrecenzense„szkeptikus-kapitalista-konzervatív”felfogásúnakneveziaszerzőt.[9]Olvashatunk olyan méltatást is, mely szerint Ottlik munkája „érdekes essay”,amikiemelkedőfontosságúkérdéseketteszvizsgálattárgyává.[10]Találkozhatunktovábbáegyértelműendicsérőismertetéssel,melyaműgondolatmeneténektisz-taságát,világosságátésélvezeteselőadásmódjátemeliki, illetveméltatja,hogynemcsupánaszakemberek,hanemazolvasókszélesebbrétegeiszámárais„tisz-tázza”azetérenuralkodó„zavart”.[11]UgyancsakelismerésselnyilatkozikaműrőlIllésJózsef,Ottlikmagántanáriképesítésetárgyábanírt„bírálatijelentésében”.[12]Mindazonáltalszóváteszi,hogyakönyvbenhasználtegyeskifejezések, jelzők,illetvehasonlatok—vélhetőena szélesebbolvasóközönségérdeklődését felkel-tendő—„erőteljesebbek,vagyszínesebbek,mintaminőegytisztántudományoskörnekszólómunkábanszokásos”.Szinténazelismeréshangjánszól—amagán-tanári képesítési eljárás másik véleményezőjeként — Concha Győző, aki egyfontosszempontra,avonatkozóhazaiirodalomintegrálásárahívjafelafigyelmet:„Akönyvérdemének tartom,hogyanagyvilágirodalom ismeretével, figyelmétkiválóképpen a hazaira fordítja. Szabó Ervin, Palágyi Menyhért, Somló Bódog,Jászi Oszkár, Pikler Gyula, Mössmer Pál, Lánczi Jenő, Mezey Lajos, FerencziImre,FarkasGeizadolgozataitméltatva,akívánatos,deéppenhazánkfiaiközteléggékinemalakultszellemicooperátioútjátegyengeti.”[13]

Magaaműháromfejezetretagolódik.Azelsőbenaz„elmélet”rövidbemuta-tásárakerül sor, amásodikbana „tudományos” jóslat tarthatatlanságátelemzi,szembesítveavalóság„igazságával”,végülaharmadikrészbenazzalnézszembe,hogyamarxizmusmiképpenviszonyultaz„élet”kihívásaihoz.

Ottlikszerintamarxizmus—vagymikéntfogalmaz:„maiformájában”szocia-lizmus—jelentőstételeibenkevésséeredetivilágnézet.Híveia„vallásosmeggyő-ződés fanatizmusával” vakon követik a marxi „jóslatot”, melynek állításai sema feltételezett társadalmi fejlődési tendenciák,semazebből levontvégsőkonk-lúziók tekintetében nem igazolhatók. Álláspontja szerint a szocialista elmélet

[8]Vö.Nagy,1923,58. (Ezt a véleményt erősítik Ottlik zsurnalisztikai jellegűkijelentései,melyekalkalmankéntnélkülözika„szaktudományos”sztenderdeket.Ígypéldául:„…atudománynaknagyonmindegy,hogykitőlszármazikezaharciaspudlikutya[értveezalatta történelmimaterializmust],melymagátoroszlánnakfésüli.”LásdOttlik,1922d,27.)[9]Kinszki,1922,561.[10]Vö.(–vits),1922,500.[11]Vö.td.,1922,126.[12]„Ottliknakezamunkájaúgyakérdésfölvetésével,mintannakkidolgozásávaltanúságotteszszerző-jénektudományosképességéről.Okfejtéseieredetiek,logikaielemzéseiönállóak.Akérdésirodalmánakteljesismeretévelfoglalkozikafelvetettproblémával.Nemcsakaszorosanatárgykörbetartozóirodalom-ban,hanemapolitikánakegésztárgykörérevonatkozóirodalombanisszépjártasságottanúsít.Azegésztanulmánynakabeosztásamódszeresésstílusagyakorlottíróitollravall.”(Dr.IllésJózsefny.r.tanárnakbírálatijelentésedr.OttlikLászlómagántanáriképesítésetárgyában.ELTELevéltár7/c2.doboz.)[13]Dr.ConchaGyőzőny.r.tanárnakbírálatijelentésedr.OttlikLászlómagántanáriképesítésetár-gyában.ELTELevéltár7/c2.doboz.

7O T T L I K L Á S Z L Ó M A R X I Z M U S - , S Z O C I A L I Z M U S - , B O L S E V I Z M U S - K R I T I K Á J A

főleg a „gyűlöletre épít” és a modern civilizációt „rombadöntéssel” fenyegeti.Megvangyőződvearról,hogy„MarxvalóságosmegfordítottKasszandra:hamisrémségeketjósol,demindenkivakonhiszneki.”[14]Demiisezamarxi„jóslat”,melynekmegcáfolásáravállalkozik?Mindeznemmás,mintapolgáritársadalmirendösszeomlásánakésegybenakollektív(szocialista)társadalmirend„szük-ségszerű”kialakulásánakamegjövendölése,amit—történetbölcseleti fejtegeté-sek„mechanikus formulájaként” felfogható— tudományosköntösbeöltöztetett„történelmimaterializmusnak”neveznek.[15]

A történeti materializmus alaptételét, mely szerint a termelési viszonyokösszességealkotjaazta„reálisalapot”(alap),ami—SzabóErvinfordításáthivat-kozva — a „jogi és politikai ráépítményt” (felépítmény) hordozza, kétségkívülhibás megközelítésnek tekinti. A materialista szemlélet mechanikus szemlélet-módjából,illetvefatalizmusábóleredőelgondolásvéleményeszerint„egyirányúösszefüggést” eredményez. Az ezzel szemben megfogalmazódó ellenvélemé-nyekelsősorbana„kölcsönhatásra”helyezikahangsúlyt.Ottlikmagahívja fölafigyelmet,hogyerre—Marxhalálaután—márEngelsistöbbhelyenutalt.Úgyvéli,atörténelmimaterializmus„újkeletűszemüvegénkeresztülláthatótájkép”megdöbbentőenhasonlítmindahhoz,amita„bourgeois-történetírók”nyújtanak.[16]

Azeredetimarxi„jóslat”apolgáritársadalomjövőjétatermelőerőkfolytonosgyarapodásában(akkumuláció)ésmindkevesebbkézbenvalóösszpontosulásá-ban(koncentráció)látja,amelyvégsősoronamonopóliumokműködésekorlát-lanságát eredményezi, mindezzel felszámolva a versenyt, a kapitalista gazda-sági rend értelmét. A növekvő gazdasághoz a kizsákmányolás következtébena „népesség elnyomorodása” társul. Marx vízióját és annak következményeitpontokbaszedveígyfoglaljaössze:1.„Mindkevesebbbourgeoismindgazdagabblesz—egyretöbbproletáregyrenyomorultabb.”2.„Kell,hogyezutóbbiakfellá-zadjanak.” 3. „E forradalommal egyben létrekell jönnie akollektív termelésenalapulópiactalantársadalmirendnek.”[17]

A jóslat egyes pilléreit górcső alá véve elsőként a „társas élet” és a forrada-lom természetét vizsgálja. A forradalmat, mint a korabeli állambölcselet és poli-tikaelméleti irodalomban lényeges fogalmat a következőképpen határozza meg:„…a»forradalom«kifejezéscsakistársadalmiharcotjelenthet:társadalmiosztályokerőszakosküzdelmétazállamhatalomért,vagyazállamhatalombanvalórészese-désért.”[18]Párévvelkésőbbazosztályfogalmávalkapcsolatosanígyírt:„Azosztálynemegyéb,mintakötelék,amelyegykülönlegesvilágnézethordozója,amibőlperdefinitionemkövetkezik,hogyaforradalom,minttársadalomtudományikategória,

[14]Ottlik,1922d,11.[15]Említésreérdemes,hogya„történelmimaterializmus”történetfilozófiaitételeihazaikritikaifo-gadtatásábólSomlóBódog(Állami beavatkozás és individualizmus),illetveJásziOszkár(A történelmi materializmus állambölcselete)egy-egyművétemeliki.Vö.Ottlik,1922d,24.[16]Ottlik,1922d,39.[17]Ottlik,1922d,51.[18]Ottlik,1922d,52.

8

ta

nu

lmá

ny

S Z A B A D F A LV I J Ó Z S E F

csupánosztályharcosfogalmatjelenthet.”[19]

A társas (társadalmi) élet fontos közösségszervező és egyensúlyt biztosítótényezőjénekneveziaközösségeszményeit,politikaiideáit.Ezekközülegyértel-műenállástfoglala„tekintélyen”, illetvea„hagyományon”nyugvókonzervatívértékrendmellett,amelyetatársadalomszempontjábólkonstruktívnaktekint.[20]Mindezzel szembeállítja a francia forradalomban „hatóerővé” váló „romboló,antiszociálisszenvedélyeket”felszínrehozószabadság,egyenlőségéstestvériségeszményeket.A forradalomjelszavaikéntelhíresült ideákatvalójábanaklasszi-kuskonzervativizmusjólismertérveitfelsorakoztatvakritizálja.Mígaszabadságesetébenaztállítja,hogy„aholmindenki»szabad«,ottcsakhamaranarchiavagyzsarnokságkövetkezik”,addigazegyenlőségvonatkozásábanDarwingondolatátcitálvavallja:„Alétértvalóküzdelembenazemberneknélkülözhetetlenfegyverea társas szervezettség, amely csak egyesek fölé, mások alárendelése által való-síthatómeg.Aparancsolásésengedelmességszükségenemengedimegateljesegyenlőséget.”[21]Atestvériségesetében—melyértelmezésébenaz„emberszeretetszimbóluma”—csakkonkrétközösségszeretetérőllehetszó:„…családot,hazát…lehetszeretni,deazemberiségnemkonkrétközösség,mertegységétszervezet-lenségefolytánatapasztalatiátlagemberfelfogninemképes.Ezértanemzetközitestvériségeszméjeisavalóéletbenmindigrombolószerepetjátszott:az»emberi-ség«inkonkrétegységéértakonkréttársasegységekgyűlöletéthirdette.”[22]Vagyisaszabadság,azegyenlőségésatestvériségamaguknyersértelmébenrombolószenvedélyekforrásailehetnek.Ahhoz,hogyalkotóelemeklehessenek,magasabbértékekalákellrendelniérvényesülésüket,mertkülönbenforradalmifejetlenségleszakövetkezményük.Ottlikaztvallja,hogycsakúgylehetnekezekazeszmékamoderncivilizáció„támaszaivá”,haa„nemzetigondolatnak”rendelődnekalá,amipozitívtartalommaltöltimegjelentésüket.[23]

Álláspontja szerint a proletárforradalom a szilárd államszervezetet háromokbólnemtudjamegvalósítani.Egyrésztaforradaloma„társasfegyelem”szét-bomlásábanésnemaszilárdállamszervezetfelépítésébenjeleskedik:„Aforrada-lomcsakaddigerős,amígarégivilágmindenigenjérenemmelválaszol:mihelytmaga isaz igenlés terére lép,nemtehetieztanélkül,hogyazeltiport»igenek«egészszövevényétújbóltalpraneállítsaatársastudatban.”[24]Másrészt—amarxifogalomhasználatotcitálva—aproletár(forradalmi)diktatúraállamánakfelépí-tését a proletariátus lelki alkatában rejlő jelenségek is akadályozzák. Itt Ottlikelsősorbanaproletariátus,mintatársadalom„legalsóbbrétegének”nyomorából,tudatlanságából,ésazezttükrözőerkölcsiállapotábólmagyarázzaa„tömeggé”

[19]Ottlik,1926,171.(265.lábjegyzet)[20]Vö.Ottlik,1922d,53-54.[21]Ottlik,1922d,58.[22]Ottlik,1922d,58.[23]Ottlik,1922d,59.[24]Ottlik,1922d,61.

9O T T L I K L Á S Z L Ó M A R X I Z M U S - , S Z O C I A L I Z M U S - , B O L S E V I Z M U S - K R I T I K Á J A

válás(a„tömegeknövekvőelfajulásának”)folyamatát,melynekkövetkezménye,hogya„tömegbenlévőegyéntlegyőzhetetlenhatalomérzeteszálljamegésennekkövetkeztébenengedösztöneinek”.[25]Aforradalmatatömegekésegybenadest-ruktívösztönök„diadalának”nevezi,amellyelegyébkéntamarxizmusklassziku-saiistisztábanvoltak.

Akollektivistaállamfelépítésénekharmadiknagyakadályaazaz„áthidalha-tatlanűr,melyademagógiátakormányzástólelválasztja”.[26]Atöbbszörhivatko-zottLeBonA tömegek lélektanacíműművekapcsánmegjegyzi,hogyademagógérdekealegvalószínűtlenebbtúlzásokbakapaszkodni:„Anagy,szenvedő,elége-detlentömegekösztöneit,kielégítetlenéskinemelégíthetővágyaitalegcsábítóbbígéretekkel kell felkorbácsolnia.”[27] A korabeli politikai pszichológia jól ismerttételeit interpretálja,amikorakollektivistaállammegteremtésénekútjábanállólelkiösztönökműködésérőlír.Mindezzelszembeállítjaapolitikavalódiértelmét,melyet„amérséklet,amegalkuvás,akiegyezésművészetének”nevez.Sőtakorsza-kotfoglalkoztatóegyikizgalmaskérdésbenisállástfoglal,amikoraz„államférfi”[28]— a demagógtól megkülönböztető — tulajdonságait veszi számba: „Államférfiezértcsakaz,akinemazegyesek,hanemaközösségérdekeittartjaszemelőttésezértnemaszenvedélyekfelcsigázására,hanemfékentartásáratörekszik;akianagytömegekneknemhízelgőszolgája,hanemmegértőgyámola,deegybenparancsoló ura is tud lenni.”[29] Mindezekből azt a konklúziót vonja le, hogyamarxizmuseredetiideájábanafeltételezetttendenciákirányaésavégsőkonk-lúziókközöttatársadalomfelbomlásáteredményezőellentmondásokvannak.

Ezt követően a marxi jóslat még egy ellentmondásos tételét, a növekvő„gazdagságot”ésazezzelpárhuzamosannövekvő„nyomor”tételétveszigórcsőalá.Maga is csatlakozikahhozamársokakáltalelemzettállásponthoz,amelyvitatja e „klasszikus” tétel állítását: „Olyan társadalomban, melynek általánosgazdagsága egyre növekvő, szó sem lehet a proletariátus növekvő elnyomoro-dásáról, sőt ennekáltalános jóléte ismegfelelően—hanem is folyamatosan—növekvőtendenciátkell,hogykövessen.”[30]Akapitalistaberendezkedésafejlettiparitermelésfüggvénye,ésagazdaságnövekedésévelegyüttjáraproletariátusáltalánosjóléténekanövekedése.Ennekazigazságnaka„beismerésével”Ottlikszerint alkalmanként a marxista irodalomban is szembesülhetünk. A munkás-ság „szervezkedése”, elsősorban a szakszervezetek sikeres működése bizto-sítjaakapitalistatársadalmirendbenaziparibérmunkásságéletmódjának„emel-kedését”.Amarxikoncepciókétalappillérétképezőjóslatra,ígyatőkenövekvőkoncentrációjára,illetveamunkásságnövekvőelnyomorodásáraazéletrácáfolt:

[25]Ottlik,1922d,63.[26]Ottlik,1922d,67.[27]Ottlik,1922d,68.[28]Vö.Kornis,1933.[29]Ottlik,1922d,69.[30]Ottlik,1922d,71.

10

ta

nu

lmá

ny

S Z A B A D F A LV I J Ó Z S E F

„Egyfelőlafejlődésfolyamánnemhogyfogyottvolna,hanemegyenesennöveke-dettakistőkékésközéptőkékszáma,amimásfelőlviszontéppenaztjelenti,hogyamunkásságnövekvőelnyomorodáshelyettmindinkábbjavítjahelyzetét,merthiszenazújkistőkéseképpenamunkásságsoraibólkerülnekki.”[31]

Könyve harmadik részében, a „neomarxizmus” fejezetcím alatt bemu-tatja az eredeti koncepcióból kinőtt kortárs ideológiákat, így a revizionizmust,mintamarxizmust„meghamisító”szociáldemokráciát,aszindikalizmust,minta marxizmus „latin” követőinek elméletét, akik a szakszervezetekben láttákaz eljövendő társadalom „csontrendszerét”, illetve a bolsevizmust, vagy másnéven „politicizmust”, ami a marxi proletárforradalom diktatúrájáról szóló„homályos” fejtegetéseken nyugvó teória.[32] A revizionizmus valójában annakköszönhettesikerét,hogya19.századmásodikfelébenEurópaipariállamaibannagy lendületetvettagazdasági fejlődés,melynekkövetkeztébenamunkássággazdaságiéspolitikaitörekvései„progresszívopportunista”formákatvettekfel.ABernstein-ésKautsky-féleelméletekOttlikszerintazerreadottválaszokkéntfoghatókfel.Egyfélévtizeddelkésőbb,az1920-aséveklegvégénmegjelenttanul-mánybanaszociáldemokrácia,illetveabolsevizmusattitűdjeközöttieltérésrőlaztírja,hogyakülönbségnemabbanáll,hogy„abolsevizmusadiktatúraésaszoci-áldemokrácia a demokrácia álláspontján áll, hanem abban, hogy a bolsevistákkisebbségialapon,azazoligarchikusancsináljákmegadiktatúrát.”[33]Minderrepéldaként hozza fel a bolsevikok hatalomra kerülésének módját. Ezzel szem-ben a szociáldemokrácia „opportunisztikus taktikával” beilleszkedett a polgáriparlamenti„szerkezetbe”ésatöbbségidiktatúrát—amiOttlikszerintademokrá-ciaegyikvelejárója—arraazidőrehalasztja,amikor„föltétlenparlamentitöbb-séggelfogrendelkezni,amianyugatiindusztriálisországokbankorántsemtarto-zikazutópiavilágába”.[34]

A szindikalizmus hívei ezzel szemben látszólag vissza kívántak térni Marx„eredeti” tanaihoz és abban az igazi „forradalmár-munkáspolitika” gyakor-latára vonatkozó útmutatást kerestek. Újításukat abban foglalja össze, hogya szindikalisták a szakszervezetet (szindikátus) és annak „harci eszközét”,asztrájkottekintettékakapitalistavilágotsarkábólkifordítóinstrumentumnak.Eromantikusnaknevezettelméleteszközeiésintézményeivalójábannemszol-gáljákakapitalizmusmegdöntését,hanemelsősorbanatőkéstársadalmiviszo-nyok között a munkás jólétére, boldogulására koncentrálnak. Ebből adódóanarraakövetkeztetésre jut,hogy„[a]par-excellence tőkésállamokban…a szak-szervezetsokkal inkábbkonzervatív,mint forradalmi tényezőjeamunkásmoz-galomnak”.[35]Abolsevizmusazelőzőekkelszembenapolitikaiterroreszközeire

[31]Ottlik,1922d,84–85.[32]Vö.Ottlik,1922d,84–102.[33]Ottlik,1929,84.[34]Ottlik,1929,85.[35]Ottlik,1922d,101.

11O T T L I K L Á S Z L Ó M A R X I Z M U S - , S Z O C I A L I Z M U S - , B O L S E V I Z M U S - K R I T I K Á J A

támaszkodva a „proletár-osztályuralom” megvalósítására törekszik. Ottlik állás-pontjaaz,hogyaforradalomkérdéseamarxizmusezenirányzataszerintnemfüggösszeagazdaságifejlődéssel,hanemúgyjelenikmeg,mintpuszta„politi-kum”.Akapitalizmusígynemgazdasági,hanempolitikaiválságkövetkeztébenfogösszeomlani.Azelméletvéglegeskialakulásábanugyanakkoravilágháborúhatásátrendkívülfontosnakvéli.

Akövetkezőkbenaháború társadalomragyakorolthatásaivalésmindenneka forradalom kialakulását befolyásoló tényezőivel foglalkozik. Utóbbi kérdéstaz„összeomlásparadigmájának”nevezi.Aháborútársadalmihatásaitekinteté-benkiemeliazegyébként„rugalmastársadalmiszerkezetekbürokratikusmegme-revedését”,az„általánoselszegényedést”ésatársadalom„általánosdemoralizá-cióját”.[36]Avilágháborúsorán—véleményeszerint—ahadviselőállamokbelsőműködéseegyreinkábba„militánsállamiszocializmus”képétöltifel,aholasorskülönös iróniája folytán a polgári állam „jóvoltából” megszületett a „piactalantársadalom”. Itt nemcsak a termelés ellenőrzése, hanem a termelési folyama-tokirányításaisa„kommunistaábrándok”szerintszerveződik,sőta„polgárokmagánélete [is] állami kezelésbe került.”.[37] Az elszegényedés és a társadalmiéletdemoralizálódásapedigegymást„erősítő”folyamatkéntamorálisértékekéstartásmegsemmisüléséhezvezetett.Szépíróivénájátmegcsillantva,némipátosztsemnélkülözőkeserűséggelállapítjameg:„Atársaseszményekmárványszobraimeginogtak a civilizáció homlokzatán és megrendült a társas tekintélyek eled-digolyszilárdfenntartóoszlopsora.AJogpajzsabeszakadtaSzükségcsapásaialatt.AKötelességfáklyájakialudtaGúnymocsarában…Afennállóvilágegysé-geimégeldöntetlenharcbanállottakegymással,mikora lelkekbenmárgyöke-ret vert a fennálló világ negációja: a forradalom.”[38] Azokban az országokban,amelyekaháborútelvesztették, logikuskövetkezménykénttörtekkiaforradal-mak. A végkimenetelüket tekintve pedig megállapítja, hogy a két „agrár állam-ban”—példakéntOroszországotésMagyarországotemlíti—a forradalommégegy„nagy”lépésseltovábbment:egészena„bolsevik-diktatúráig”.

Aproletariátusdiktatúrájánakpraxisáról—főképpenorosztapasztalatokraéscsakegy-kéthelyenaz„összeomlott”magyarTanácsköztársaságkiforratlanviszo-nyairautalva—lesújtóvéleménytmond.Azeredeti,„tudományosan”megalapo-zott program és a gyakorlat ellentmondásait az orosz forradalom vezetőjénekszámos korabeli politikai röpiratára hivatkozva mutatja be. Így többek közöttLeninÁllam és forradalomcíműművealapjánállítja:„Lenin…röpiratavalóbannem más, mint megdöbbentő vallomás a kollektív gazdálkodás tökéletes csőd-jéről:annakbeismerése,hogyabolsevizmus,melyavilággazdaságimegváltá-sát ígérte,amagamódjánegyetlenegygazdaságikérdéstsemtudottmegoldani

[36]Ottlik,1922d,103.[37]Ottlik,1922d,104.[38]Ottlik,1922d,109.

12

ta

nu

lmá

ny

S Z A B A D F A LV I J Ó Z S E F

ésmindentekintetbenkénytelenvisszatérniakapitalizmusmódszereihez.”[39]Ehelyen—egylábjegyzetben—hosszanidézLeninnekazOroszországiKommu-nista(bolsevik)PártX.kongresszusánelhangzott,aI’Humanitéhasábjain1921.március21-énmegjelentbeszédéből,majdhozzáfűzi:„Adók,szabadforgalom,kisbourgeoisállam!Akommunistatanácsköztársaságimmársajátprogramjánakakarikatúrája.”[40]

Művezáró fejezetében—summázatgyanánt—azelsővilágháborúésazaztkövetőösszeomlás,valamintazannakfolyományakéntkirobbantforradalmakjele-nérőlésjövőjérőlszólva—kínosankerülveakorabeliközelmúlthazaitörténéseit—megállapítja:„Amarxizmushoroszkópja...hamis.Hogyakapitalizmuskorasemfogörökkétartani,azmeglehetősenbizonyos.Dehogymikor,miértfogelenyészniésmifoghelyébejönni,aztmamégsejtenisemlehet.Ámakkoris,hacsakugyanvalamilyenszocialisztikustársadalmiformaleszakapitalizmusutóda,azsemmiesetre sem lesz a marxista ábrándvilág merev racionális konstrukciója... Az életmozgó egyensúlyában a társadalmi formák is örökös átalakulásban vannak ésavalóságnakegy-egymetszetemindigolyasvalamitábrázol,amit...csakátmenetiállapotnaklehetnevezni...Politikaiformákélettartamatöbbnyiremegmérhető...detársadalmiformákúgynyúlnakátegymásba,mintaszivárványszínei.”[41]

A marxizmus problematikáját tárgyaló könyvével részben párhuzamosanjelent meg a Magyar Munkás Szemle című periodikában a pozitív ellenpéldátsugallóangol,továbbáegyesültállamokbelimunkásmozgalommúltjátésakkorihelyzetét bemutató két írása, illetve nem sokkal később egy e tárgykörben írtrecenziója a Társadalomtudományban.[42] Úgy vélte a „hagyományos” marxiz-musvilágnézetiéspolitikai„dogmatizmusa”hatástalanmaradtmindkétországmunkásmozgalmára,melyekademokratikus,„civilizatórius”értékrendetelőbbrevalónaktekintik,mintbármelyforradalmicélkitűzést.Azangolmunkásmozga-lomszellemiségekapcsánmegjegyzi,hogyaz„angolmunkáselsősorbanangol,másodsorbansportemberéscsakharmadsorbanmunkás.”Ígyalapvetőenfontosszámáraanemzetihovatartozás,illetveapolitikaiéletbenafairplaykövetelmé-nyeinekabetartása.Aszámoshasonlósággaljellemzettamerikaimunkásmozgal-matpedigvilágnézetiéspolitikaiszempontból„semlegesnek”minősíti.

AMagyarFilozófiaiTársaság1923későőszén tartottülésénOttlik előadásttartott a marxi történelmi materializmus „tudományos” alaptételeiről,[43] melytanulmányként hamarosan az Athenaeum című periodikájában jelent meg.[44]Írása kiindulópontjaként fogalmazta meg, hogy a marxizmus — szemben másszocialistatanokkal—„tudományos”elméletkéntaposztrofáljamagát.AzEngels

[39]Ottlik,1922d,126.[40]Ottlik,1922d,127.[41]Ottlik,1922d,133–134.[42]Ottlik,1922a;Ottlik,1922c;Ottlik,1925.[43]AzelhangzottakrólaTársadalomtudomány címűfolyóiratbanSzombatfalvyGyörgy,afolyóiratszerkesztője,elismerőszemlecikkettettközzé.Vö.(Sz.),1924,68–69.[44]Ottlik,1924.

13O T T L I K L Á S Z L Ó M A R X I Z M U S - , S Z O C I A L I Z M U S - , B O L S E V I Z M U S - K R I T I K Á J A

által ígyminősített tételeketazértéktöbblet-elmélet, illetveatörténelmimateri-alizmus teóriájával kívánta igazolni. A Mehrwert-teóriát valójában olyan érték-ítéletnek tekinti,melyetkritikakéntmindenszocialistaelméletmegfogalmazotta magántulajdonon alapuló gazdaság jövedelem-elosztási rendjével szemben.Azértéktöbblet-elméletbenOttlikszerintegyerkölcsiértékítélettelszembesülhe-tünk, mely az igazságosság erkölcsi eszményéről szól. Ugyanakkor az erkölcsiértékelésnemlehettudományosmegítéléstárgya,ígyannakigazolásaatudomá-nyonkívülreesik.

Tanulmányamásodikfelébenatörténelmimaterializmus„tudományosönér-tékét”vizsgálvamegjegyzi:„Hogyhajóslatoktámogatásáranemhasználhatóis,nem lehet-e mint exakt tudományos tételnek tiszteletreméltó logikai értéke?”Max Weberre utalással vallja, hogy a történelmi materializmus nem tényekmegállapítására, hanem a tények „kauzális értelmezésére” vonatkozó elmélet.A „tényinterpretáció” szükségképpen egyoldalúvá válik, ha azt elvként hirde-tik.Szerinteezáltalleszatörténelmimaterializmusmetafizikaielméletté,mivel„kifejezettenvégsőok,tehátszubsztanciaméltóságáraemelteagazdaságfogal-mát”.[45]Agazdaságszempontjaígyválika„történelmikiválasztásegyetlenérvé-nyesértékrelációjává”.Atörténelemnekmindenolyanelméletét—valljaOttlik—,amelyegyetlenértékszempontravezethetővissza,önkényestörténelem-magya-rázatnakkelltekinteni.Írásazárógondolatakéntmegállapítja:„Atörténelmimate-rializmuselméleténekésaformuláibóllevontkövetkeztetéseknektehátsemminőtudományos értéket nem lehet tulajdonítani. A marxizmusnak nincsen semmiokaarra,hogytestvéreinél,azutópistaelméleteknél többretartsamagát: tudo-mányosigazságnincsbennetöbb…Havalakitőlazthallanám,hogya»Kapital«-tvagyaz »Anti-Dühring«-etakarjaolvasni,csakaztajánlhatnámneki,hogyinkábbPlátón»Állam«-át,vagyMorus»Utópiá«-játolvassa:ezekbenakultúralelkiisme-reteszólalmeg—amazokbanegyvajúdókorszellemdadog.”[46]

Két évvel később, az1926-ban megjelent A társadalomtudomány filozófi-ájacíműmonográfiájában isutalás történikamarxi tanokra.Álláspontjaszerinta Smith-Ricardo-Menger-féle közgazdaságtan és az arra építő marxizmus társa-dalomelmélete a naturalisztikus társadalomtudomány egyetlen megvalósítása:„A»történelmimaterializmus«aszocialistáküresközgazdaságiracionalizmusávalposztuláltszociológia. Innenláthatjukaszigorúkövetkezetességétannakafejlő-désnek,amelySmith»természetes«közgazdaságtanától,RicardoracionalizmusánésMill»liberális«szocializmusánátMarxmaterializmusáhozviszésvégülLenintársadalminihilizmusánakszörnyűtermékében,abolsevizmusbanvirágzikki.”[47]

Néhányévvelkésőbb,agazdaságivilágválságkellősközepénfigyelemreméltóésrendkívülgondolatgazdagelemzéstírtakapitalizmusválságjeleirőlésazerre

[45]Ottlik,1924,25.[46]Ottlik,1924,29.[47]Ottlik,1926,74.

14

ta

nu

lmá

ny

S Z A B A D F A LV I J Ó Z S E F

terápiátnyújtószocialistatanokról.[48]Azezzelkapcsolatosáltalánoshangulatotekképp jellemzi:„Aközvéleménybenmind jobbanés jobbanmeggyökeresednilátszik az a felfogás, hogy a kapitalizmus »kiélte magát«, hogy »csődbe jutott«éshogyhelyétvalamiféleszocialistatársadalmirendnekkellimmárelfoglalnia.”Ottlikszerintakapitalizmusésfőképpenakapitalistagazdaságirendszervalóbanválságban van, de az is kétségtelen, hogy mindennek a napirenden tartásábanakülönböző„divatos”szocialistaáramlatoknaknagyszerepevan:„Aszocializ-muskorlátozhatja,mérsékelheti,megjavíthatjavagytönkretehetiakapitalizmust:pótolniazonbannemtudja,mertnemtölthetibeaztafunkciót,amelyetakapita-lizmusagazdaságiéletbenellát.Akapitalizmusteljesgazdaságirendszer,aszoci-alizmusellenbencsak jogiéspolitikai rendszertállíthat fel;gazdasági tekintet-bencsakisajavakelosztásáranézvenyújtszempontokat,—ajavaktermelésérenézveúj,akapitalistaelveketsikerrelpótlóeszméketnemtudottvilágrahozni.”[49]A mindebből kiutat hirdető marxi, keresztény, illetve nemzeti szocializmusokközül elsősorban a társadalmi fejlődés „acélos szükségszerűségét” megfogal-mazómarxizmussal foglalkozik.Ennekkapcsánamarxiszocializmushirdetetttörvényszerűségeiésavalóságközött fennállóáthidalhatatlanellentmondások-ról szól. Legfigyelemreméltóbb megállapítása, hogy tulajdonképpen a korabeliSzovjet-Oroszország az egyetlen, szó szoros értelemben vett kapitalista állam:„Oroszország ma egy óriási kapitalista vállalat: az egyetlen ország Európában,amelynekgazdaságpolitikájátelsősorbanazállam,mintüzletivállalkozásrenta-bilitásánakszempontjaihatározzákmegsamelynekmódjábanvanahumanisz-tikus,azembervédelmifaktort—sezmindenszocializmusnakavégsőalapjaéslétindoka—teljesenfigyelmenkívülhagynisazembertegyszerűenúgykezelni,mintatermelésnekaztatényezőjét,amelynekköltségeinalegtöbbetlehetmegta-karítani.”[50]Ekijelentéseugyanakkornemelőzménynélküli,hiszenaz1920-asévek legvégénakorabeliNEPkorszak jellemzésekéntaz írja,hogyahadikom-munizmus lebontásával Lenin egyenesen a bolsevizmus „likvidálását” vezettebe,ezáltal„konszolidálva”aproletárdiktatúrát:„Akommunistaforradalomnemakapitalizmusellen,hanemcsupánakapitalista»burzsoázia«ellenirányult.”[51]Majd megállapítja: „Most… ismét kapitalizmus van Oroszországban, csakhogyazállamhatalomellenőrzésealattésennekkénye-kegyérebízva…Hogyaproleta-riátusdiktatúrájamindentinkábbszolgál,mintamunkásosztályanyagiérdekeit,shogyezeknekbiztosításavégettnem lehetneokosabbat tenni,mintakapita-lizmustszabadlábrahelyezni,aztmamár…alighanemsejtiazoroszmunkásságmagais.”[52]Ottlikittakésőbb„államkapitalizmusnak”nevezettjelenségreutal,annaklegkorábbitapasztalataialapján.

[48]Ottlik,1931.[49]Ottlik,1931,201.[50]Ottlik,1931,204.[51]Ottlik,1929,92.[52]Ottlik,1929,93.

15O T T L I K L Á S Z L Ó M A R X I Z M U S - , S Z O C I A L I Z M U S - , B O L S E V I Z M U S - K R I T I K Á J A

Lényegében ebben a kontextusban értelmezhető az a megállapítása is, hogyaszocialistatervgazdálkodás„hírhedt”ötévesterveiegy„nagyarányúkapitalisztikusberuházásiésracionalizálásiprogram”részei,melyatőkésgazdaságikörnyezetbeintegrálva kívánja Oroszország gazdasági és pénzügyi szükségleteit kielégíteni:„Kapitalizmus nélkül még a bolsevizmus sem exisztálhat: ez a paradoxonkénthangzóigazságegyikeajelenkorlegérdekesebbtanulságainak.”Majdígyfolytatja:„Oroszországban...nemlehetszocializmusrólbeszélni:ottállamkapitalizmusvan,mintahogyaztmárLeninishangsúlyoztaaNEPbevezetésekor—nohaazállamka-pitalizmusigazikiépítőjeazújdiktátor,Sztálin.”[53]

Ottlik szerint, ha a szocializmuson a megtermelt javak igazságos elosztásátértjük,akkorezta társadalmi rendetnemkeleten,hanemnyugatonkellkeres-nünk.A„nyugati”szocializmusállamatermészetesennematervgazdaságirend-szeralapjánműködikésnemküszöbölikiakapitalista(piaci)rendszert,hanema jövedelemelosztás szabályozásával, illetve egyre több szociális és kulturálisfeladat finanszírozásával—miként fogalmaz—a„proletariátuséletstandardjét”jelentékenyenemeli.Álláspontjaszerintvalójábaneztképviseliakeresztényszo-cializmus,melyetklasszikusformábanAquinóiSzentTamásfejtettki.Aszocializ-museformája,amit„humanistaszocializmusnak”nevez,atársadalmiigazságos-ság(a„legnagyobbszámlegnagyobbjólétének”)eszméjekövetkezetesérvényrejuttatásával„egyikeamoderncivilizációlegnagyobbvívmányainak”.[54]

Mikéntkorábbanishangsúlyoztaaszocializmusnemhozott létreújgazda-ságirendet,ellenkezőleg„aszocializmusmagasfejlettségétanagyeurópaiszoci-alistaállamokbanakapitalizmusmagasfejlettségének,atársadalommegnöveke-dett tőkeerejének és e tőkeerő jelentékeny teherbíróképességének köszönheti.”Sőt,egy fontosösszefüggésre is felhívjaa figyelmet,amia20.századmásodikfelébenújabbelméletialapvetésekkiindulópontjávávált.Eszerintakapitalizmusésaszocializmusegymástkölcsönösenfeltételezi,viszonyuk„funkcionálisnak”tekinthető:„Afejlődőkapitalizmus,amelylétrehozzaamodernipariproletariá-tust,mintjelentékenytársadalmiéspolitikaitényezőt,politikailagnemexisztálhata szocializmus bizonyos korlátjai és korrektívumai nélkül; viszont a szocializ-musjólétivívmányainakafejlettkapitalizmus,ajelentékenyésbővenprofitálótőkeerőanélkülözhetetlengazdaságialapja.”[55]Nyilvánvaló,hogya„szocialista”jelzőésfogalomhasználataehelyenpontosításraszorultvolna,pláneannakfügg-vényében,hogyakorabeli világkét legnagyobb „szocialista” államakéntNagy-BritanniátésaNémetBirodalmatnevesíti.[56]Azemlítettkétországtekintetébenakaratlanulisajóléti(szociális)államelőképétilletteOttlikezzelajelzővel.[57]

[53]Ottlik,1931,204.[54]Ottlik,1931,205.[55]Ottlik,1931,205–206.[56]Vö.Ottlik,1931,204.[57]ÉrdemesittmegemlíteniaMagyarMunkásSzemle1922-esévfolyamábanmegjelentrövidírását,amelybenazangolésnémetiparidemokráciaviszonyaiközöttkialakított—egyébkéntoroszeredetű—üzemi-,illetvemunkástanácsokrendszerétésjellemzőitmutatjabe.Ezekaszervezeteka„gazdasági •

16

ta

nu

lmá

ny

S Z A B A D F A LV I J Ó Z S E F

A marxi elmélet elemzése a későbbiekben is tetten érhető munkásságában.Az1930-asévekmásodikfelétőlnagyobblélegzetűműveiközülelsősorbanaz1939-benmegjelentA politikai rendszerekcíműmunkájábana„mai”politikaivilágrendkialakulásánaktárgyalásasoránfoglalkozikamarxizmusésbolsevizmusjelentősé-gévelésaktualitásaival.[58]Azeztmegelőzővizsgálódásaihozképestittmárkevésújszerűmegállapítássaltalálkozunk,többnyireakorábbantettkijelentéseiköszön-nekvissza,deszembesülhetünkmárkifejtett tételeineka továbbgondolásával is.Ennekkapcsánbemutatja,hogyazelmúltszázadfordulónafejlettipariországokbanbekövetkezettváltozásokvalójábannemmondanakellentMarxeredetivíziójának.Ígyazamarxitétel,hogyaszocializmuskialakulásánakelőfeltételeitmagaakapita-lizmusteremtettemeg,megfelelannakafolyamatnak,amelyafejlettpolgáritársa-dalmakban az idő tájt megfigyelhető volt. A kapitalizmus és szocializmus, mintkét„princípium”közöttvéleményeszerintnincs„áthidalhatatlan”ellentét,ameny-nyiben„akapitalizmusatermelés,aszocializmuspedigazelosztásrendjéthatá-rozzameg,sígyakettővégeredménybenegészenjólösszefér...”[59]Ottlikúgyvéli,hogyaziparimunkásságnakvalójábannemállérdekébenakapitalizmuserősza-kosmegdöntése,hiszenakapitalistagazdaságbanvalómindenfajta „visszaesés”amunkásmozgalmatiscéljaielérésébenvisszaveti:„Azigazságaz—írjakésőbb—,hogyaproletariátusnemlehetegyidejűleg»polgári« jólétbenélőembertömegésugyanakkorapolgáritársadalomgazdaságirendjének,apolgárikapitalizmusnakengesztelhetetlen ellensége.”[60]Álláspontja szerint a szociáldemokrácia érdekeltvoltakapitalistatermeléstalpraállításábanésemelletttörekedettapolitikaihata-lommegszerzésére.

Ottlik egyértelmű megkülönböztetést tesz a nyugati és keleti („keleteurópaiagrárországok”) kapitalizmusa és az ott kialakult munkásmozgalmak céljai éstermészeteközött.Mígnyugatonaszociáldemokráciaa„munkás-elit”vezetésealatta(kis)polgári,individuálisembericélokmegvalósítására,akapitalizmusmódsze-resésfokozatosátépítéséretörekedett,addigkeletena„véres,bosszúállólázadás”,a „kizsákmányoló burzsoák” fölötti végítélet tartása, amely egy csapásra elsöpriakapitalizmustésannakállamát,víziójaváltameghatározóideológiává.Vélemé-nyeszerintkeletenamunkásságamagasoraibólnemtudottkinevelnimegfontoltpolitikaivezetőket,csak„félműveltdemagógokat”,akikamarxizmusfrazeológiáját„nagyszerűen”elsajátították.Sőta„szellemivezetés”igenhamara„polgárientel-lektüelek”kezébekerült.Közöttükjelentősszámbanvoltakanyagilagvagyerköl-csileg„deklasszifikált”személyek,akikaproletariátusforradalmimozgalmátpoli-tikaikarrierépítésrehasználtákfel:„EzekaférfiakharcaiklázábanMarxnaknemis

osztályharcbanérdekeltfelek”közöttaz„iparibéke”megteremtésébenközreműködnek.Agazdaságiésrészbenpolitikaiérdekképviseletekesajátosformáiakétországbanigeneltérőhagyományokalapjánésszabályozásikeretekközötttevékenykednek.(Vö.Ottlik,1922b.)[58]Ottlik,1939,386–392.[59]Ottlik,1939,389–390.[60]Ottlik,1939,475.

•

17O T T L I K L Á S Z L Ó M A R X I Z M U S - , S Z O C I A L I Z M U S - , B O L S E V I Z M U S - K R I T I K Á J A

bonyolult,tudósközgazdaságimunkáiba,haneminkábbpropagandisztikus,agitá-ciósírásaibamélyedtekelésdöntőjelentőségettulajdonítottakapolitikaihatalomtermészetéreésátvételérevonatkozónézeteinek.Ígyvetettékmegaproletariátusforradalmidiktatúrájárólszólóhomályosfejtegetésekabolsevizmuspolitikaielmé-leténekazalapjait.”[61]VégsőkonklúziókéntOttlikarraamegállapításrajut,hogyamarxizmus„egymásnakellentmondó,zavarosésfantasztikusnézetekszintéziseugyan,demintilyen,egyúttalveszedelmesszivárványhídvolt,amelyakispolgárságindividualizmusátaproletariátusforradalmikollektivizmusával,aszociálisdemok-ráciátabolsevizmussalkötötteössze.”[62]Amarxizmuskét„iskolája”azelsővilág-háborúseseményekésélményekhatásáravégérvényesenszembekerültegymással.A végső konfrontáció Ottlik szerint a forradalom marxi jóslatának az interpretá-lásakörülalakultki.MindeközbenazOroszországbanhatalomrajutottbolsevisták—akikmagukatavilágforradalomelőharcosainaktekinttették—hozzáláttakálmaikmegvalósításához.

Műveegykésőbbi fejezetébenamodern„totális”államokpolitikai rendsze-reinek bemutatásakor a korabeli Szovjet-Oroszországot „új-deszpotizmusnak”nevezverészletesenelemziamarxivíziókelet-európaigyakorlatimegvalósítását,amelyetösszefoglalónévenbolsevizmusnaknevez.OttlikszerintLenin1917/1918fordulójánmagasemhitte,hogya„kommunistaeszményeket”meg lehetvaló-sítaniOroszországban,haavilágforradalomnemkövetiazottanieseményeket.Átgondolatlannak tartotta azt a feltételezést is, hogy a „polgári államgépezetlerombolása mellett a forradalom átveheti és tovább igazgathatja a közgazda-ság egész apparátusát.”[63] Úgy vélte, a „forradalom apostolai” nem számoltaka„közéletfegyelménekszétesésével”arányosankifejlődődezorganizációsfolya-mattal.VéleményeszerintLenin,miutánszembesültavilágforradalomelmaradá-sával,aproletariátusdiktatúrájánakmásszerepetszánt,ésújértelmezésikeretbehelyezte—mikéntfogalmaz„félfordulattal”átalakította—amarxivíziót,melynekeredményeképpmegszületettabolsevizmus:„Aforradalomcéljaezideigaszoci-alizmusmegvalósítása,azegészemberiség,helyesebbenazösszesemberiindivi-duumoklehetőlegteljesebbanyagijóléténekésszabadságánakabiztosításavolt…Mihelytazonbanszámolnikellettazzal,hogyecélmesszeeltolódik,az»átme-net«-nektartósformákatkellettadni,hogyönmagábanismegállhasson.”[64]Ezzelmegtörténtafordulataz„individuál-szocializmustólakollektivisztikusproletár-demokrácia felé”, amelynek következtében létrejött a proletariátus új „osztály-állama”.EzazállamOttlikmegítéléseszerintegyértelműendiktatúra,melybena terroreszközétalkalmazóelnyomóhatalomnemcsupánapolgáriosztállyal,hanem a „nem meggyőződéses” proletárokkal szemben is érvényesül. A szov-jetekszerepénekvisszaszorításautánaproletariátusdiktatúrájaagyakorlatban

[61]Ottlik,1939,391.[62]Ottlik,1939,392.[63]Ottlik,1939,454.[64]Ottlik,1939,457.

18

ta

nu

lmá

ny

S Z A B A D F A LV I J Ó Z S E F

a kommunista párt diktatúrájává vált. A kommunista „pártvezetőség” kezébendiktátorihatalomösszpontosult,ugyanakkorálláspontjaszerintaszovjet-rend-szerformálisanmegőriztea„proletár-demokrácia”közjogirendszerét.

Ottlik ezt követően már nem foglalkozott behatóan a marxizmus elméletiésgyakorlatikérdéseivel,csupánaMagyarFilozófiaiTársaság1942későőszéntartottvitaülésén,egyutaláserejéig—hasonlóanakorábbiakhoz—szembeállí-tottaegymássalamarxijóslatszerintivégcéltjelentő„osztálynélküli”társadalomvíziójátabolsevizmus„egyosztályú”proletár-társadalmával.[65]LényegébenezzelegyidőbenjelentmegBevezetés a politikába című—oktatásicélokatisszolgáló—könyve,amelybenszövegszerűenmegismétlimindazt,amitamarxizmusrólésbolsevizmusrólháromévvelkorábbanA politikai rendszerekbenleírt.[66]

III.EPILÓGUS

Legvégül—konklúzióhelyett—essennéhányszóOttliketárgykörbenírtművei-nekutóéletéről,melynagymértékbenhozzájárultazegészéletműtöbbévtizedesfeledésbe merüléséhez. Ottlikot csupán korai halála „kímélte meg” attól, hogyszembesüljön az Ideiglenes Nemzeti Kormány „A fasiszta szellemű és szovjet-ellenes sajtótermékek megsemmisítéséről” szóló 530/1945. M.E. számú rende-letébefoglaltelőírásokkal.Ahivatkozott jogszabály—melynekmegalkotásakoraháborúseseményekMagyarországonmég javában folytak—akövetkezőkép-pen rendelkezett: „Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az Ideiglenes Nemzetgyű-lés által Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján nyert felhatalmazásalapján a Moszkvában, 1945. évi január 20. napján megkötött fegyverszünetiegyezmény16.pontjánakvégrehajtásakéntakövetkezőketrendeli:1.§.Megkellsemmisíteniakönyvnyomdák,könyvkiadóvállalatok,könyvkereskedők,köz-,éskölcsönkönyvtárak, iskolai könyvtárak, valamint magánszemélyek birtokábanlevő minden fasiszta szellemű, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermé-ket(könyv,folyóirat,napilap,hirdetmény,röplap,képesábrázolatstb.),tekintetnélkülarra,hogymagyarvagymásnyelvenjelentmeg.”

Az 1945. február 26-án hatályba lépett rendelet „végrehajtására” 1945. ápri-lis 28-án megalakították a Fasiszta Sajtótermékek Jegyzékét Összeállító Bizott-ságot,melyrészleteslistátállítottösszeazindexrehelyezettsajtótermékekről.[67]Azelsőlistán,mely1945júliusábanjelentmeg,Ottlikháromkönyve—A poli-tikai rendszerek (1939), A politikai rendszerek története (1940) és aBevezetés a politikába(1942)—szerepelt.[68]Hamarosanújabblistalátottnapvilágot,amely

[65]Ottlik,1943.[66]Ottlik,1942,106-114.[67]A fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzéke.(I.számújegyzéke)MagyarMiniszterelnökségSajtóosztálya,[Budapest]1945.[68]Uo.30.

19O T T L I K L Á S Z L Ó M A R X I Z M U S - , S Z O C I A L I Z M U S - , B O L S E V I Z M U S - K R I T I K Á J A

A marxizmus társadalomelmélete (1922) című könyvét is tartalmazta.[69] Ottlikpéldája is jól mutatja, hogy a szovjet hatalom „figyelme” ideje korán kiterjedtmindazon szak- és szépirodalmi publikációkra, amelyek politikai és ideológiaiérdekeitsért(h)ették.

IRODALOM

• ArcztIlona(2004):A „Politika tudományok” oktatása a Budapesti Egyetemen (ELTE) Jogi Karán és elődintézményeiben.(A Politico-cameralis” —, a Politikai tudományok” — és a „Politi-kai” /Alkotmányi és közigazgatási/ Tanszékek története 1769–1948.)RejtjelKiadó,Budapest.• Caples,Matthew(2005):PaxHungarica.OttlikLászlóÚj-Hungária-koncepciója.Rubi-con,16.évf.6.szám,15–18.• Csizmadia Ervin (2000): A két háború közötti magyar politikatudomány diszkurzívtematikái.DékányIstván,OttlikLászlóésMakkaiJánosmunkásságáról. In:SzabóMáté(szerk.):Beszélő politika. A diszkurzív politikatudomány teoretikus környezete.JószövegMűhelyKiadó,Budapest,162–184.• GazdaIstván(1997):Százhuszonöt éve nyílt meg a kolozsvári tudományegyetem.Emlék-könyv.II.köt.(Összeállította:GazdaIstván)MagyarTudománytörténetiIntézet,Piliscsaba.• HorváthBarna(1940):Aszocializmusújarca.Társadalomtudomány,20.évf.1.szám,448–461.• Kinszki Imre (1922): A marxizmus társadalomelmélete. Nyugat, 15. évf. 8. szám,560–561.• Kornis Gyula (1933): Az államférfi. A politikai lélek vizsgálata. I–II. köt. Franklin-Társulat,Budapest.• MajorZoltán(1994):Egyelhallgatottmodernkonzervatív:OttlikLászló.Új Magyaror-szág,4.évf.1994.április30.(szombat)13–14.• Major Zoltán (2000): A nemzet. Politikatörténeti fogalmak Ottlik László (1895–1945)munkásságában.Havi Magyar Fórum,8.évf.3.szám,52–56.• Moór Gyula (1921): A bolsevizmus elméleti alapjai. Társadalomtudomány, 1. évf. 3.szám,443–458.• MoórGyula(1923):Bevezetés a jogfilozófiába.FilozófiaikönyvtárIII.PfeifferFerdinánd(Zeidlertestvérek)NemzetiKönyvkereskedése,Budapest,116–138.• MoórGyula(1925):Aszocializmusról.In:Emlékkönyv Berzeviczy Albert írói működésé-nek félévszázados évfordulója ünnepére.DunántúlKönyvkiadóésNyomdaR.-T.EgyetemiNyomdája,Pécs,102–114.• NagyDénes(1923):Amarxizmusbírálata.Magyar Munkás Szemle,3.évf.1–4.szám,55–58.• OttlikLászló(1922a):Azangolmunkásmozgalomszelleme.Magyar Munkás Szemle,2.évf.1–2.szám,10–16.• OttlikLászló(1922b):Angolésnémetiparidemokrácia.Magyar Munkás Szemle,2.évf.3–-4.szám,321–325.

[69]A fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek II. számú jegyzéke.MagyarMiniszter-elnökségSajtóosztálya,[Budapest]1945.17.

20

ta

nu

lmá

ny

S Z A B A D F A LV I J Ó Z S E F

• OttlikLászló(1922c):AsemlegesmunkásmozgalomazEgyesültÁllamokban.Magyar Munkás Szemle,2.évf.3-4.szám,33-39.• OttlikLászló(1922d):A marxizmus társadalomelmélete.Elméleti kritika és történelmi tanulságok.Franklin-Társulat,Budapest.• OttlikLászló(1923):Felelősségésszükségszerűség.Társadalomtudomány,3.évf.1–4.szám,386–399.• OttlikLászló(1924):Amarxizmustudományosigényei.Athenaeum,10.köt.1–3.szám,13–29.• Ottlik László (1925): J. Ramsay Mac-Donald: A szocialista mozgalom. (Ismertetés)Társadalomtudomány,5.évf.1.szám,31–37.• Ottlik László (1926): A társadalomtudomány filozófiája. (Magyar Filozófiai Társaságkönyvtára5.)MagyarFilozófiaiTársaság,Budapest.• OttlikLászló(1928):Magyarnemzet-csehbirodalom.Magyar Szemle,II.köt.2.szám,112–121.• OttlikLászló(1929):Diktatúraésdemokrácia.Társadalomtudomány,9.évf.1–2.szám,74–104. (Németül: Diktatur und Demokratie. Archiv für Geschichte der Philosophie und Soziologie,Bd.XXXIX/1930/215–245.)• OttlikLászló(1931):Kapitalizmus,szocializmusésvilágválság.Magyar Szemle,13.köt.3. szám, 201–209. (Minimális változtatásokkal francia nyelven: Capitalisma, socialismeet crisemondiale. Nouvelle Revue de Hongrie, XXV. /1/ Tome XLVI. /janvier-juin 1932/107–120.)• OttlikLászló(1939):Politikairendszerek.In:A mai világ képe.II.köt.A politikai élet(Szerk.KornisGyula,GratzGusztáv,HegedűsLóránt,SchimanekEmil.)KirályiMagyarEgyetemiNyomda,Budapest,386–392.• OttlikLászló(1942):Bevezetés a politikába.KirályiMagyarEgyetemiNyomda,Buda-pest,[1942].• OttlikLászló(1943):OttlikLászlóhozzászólásaaMagyarFilozófiaiTársaság„Társada-lomfilozófia”cíművitaüléséhez1942.október13-án.Athenaeum,29.köt.1.füz.67–68.• (Sz.)[SzombatfalvyGyörgy](1924):Ottlikamarxizmusról.Társadalomtudomány,4.évf.1.szám,68–69.• SzabadfalviJózsef(2006a):Egyelfeledetttársadalomtudós:PortrévázlatOttlikLászló-ról.Magyar Szemle,Újfolyam15.évf.3–4.szám,58–78.• SzabadfalviJózsef(2006b):OttlikLászló.In:HamzaGábor(szerk.):Magyar Jogtudó-sok.III.köt.ELTEÁllam-ésJogtudományiKar,Budapest,191–208.• SzabadfalviJózsef(2017):Politika(tudomány)—állambölcselet—jogbölcselet.Diszcip-linárispolémiákOttlikLászlóéletművekapcsán.In:A szabadságszerető embernek. Liber Amicorum István Kukorelli.(szerk.ChronowskiNóra,Pozsár-SzentmiklósyZoltán,SmukPéter,SzabóZsolt.)Gondolat,Budapest,358–366.• Szluha Márton (2006): Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemesi családjai. Felvidéki családok I.HeraldikaKiadó,Budapest.• td. (1922):OttlikLászló:Amarxizmus társadalomelmélete. Magyar Munkás Szemle, 12.évf.122–126.• (–vits) [MatlekovitsSándor](1922):Amarxizmus társadalomelmélete.Közgazdasági Szemle,46.évf.64.köt.500–502.

21

HAMZA GÁBOR

E C K H A RT F E R E N C , A M A G YA R J O G T Ö RT É N E T E U R Ó PA I . . .

EckhartFerenc,amagyarjogtörténeteurópaihírűművelője

Eckhart Ferenc (1885-1957), a Magyar Tudományos Akadémia rendestagja 1885. november 18-án született Aradon. Hatvan évvel ezelőtt,1957. július 28-án hunyt el Budapesten. Eckhart Ferencet a MagyarTudományosAkadémialevelezőtagjává1919-ben,rendestagjávápedig1934-ben választotta. Politikai okokból, az Akadémia rendes tagságá-tól megfosztva „tanácskozó taggá” minősítették 1949-ben. 1952-ben,azMTATudományosMinősítőBizottsága(TMB)azállam-ésjogtudomá-nyokdoktoracímetadományoztaEckhartFerencnek.AMagyarTudo-mányosAkadémia1989-benállítottavisszaakadémiairendestagságát.

EckhartFerencAradonérettségizett.1904-benkezdtemegtanulmá-nyait a budapesti királyi Tudományegyetemen. Ugyanebben az évbenfelvételtnyertazEötvösJózsefCollegiumbais.1909-benmagyartörténe-lembőléstörténetisegédtudományokbóldoktorátust,valaminttörténe-lem-latinszakostanáriokleveletszerzett.Jogitanulmányokatazonban,bárajog-ésállamtudományikaronTimonÁkos(1850–1925)jogtörté-netielőadásaitrendszeresenhallgatta,nemfolytatott.

Ösztöndíjasként Berlinben Otto Hintze (1861–1940), Bécsbenpedig Alfons Dopsch (1868–1953) előadásait látogatta. Az Institut fürÖsterreichischeGeschichtsforschungtagjakéntlevéltárositanulmányokatis folytatott. Néhány évvel később a bécsi udvari kamara gyakornoka,1911-ben a bécsi állami levéltár munkatársa lett. Az I. világháborútkövetően, 1919 áprilisában a bécsi magyar követséghez osztották be.Feladata a Magyarországot érintő anyag hazahozatalának komoly szak-maiismereteketfeltételezőelőkészítésevolt.Eztanagyfelelősséggeljárófeladatotkülügyminiszteriosztálytanácsosibeosztásbanvégezte.EckhartFerencet a bécsi levéltárban szerzett érdemeinek és kapcsolatainakköszönhetően 1921-ben magyar királyi külügyi levéltárnokká neveztékki.KülügyilevéltárnokkéntszerepetjátszottazAusztriaésMagyarországközött 1926-ban létrejött badeni levéltári egyezmény előkészítésében.1928-banabécsiMagyarTörténetiIntézetigazgatójalett.

1929-től egészen haláláig a budapesti királyi Pázmány Péter Tudo-mányegyetemjog-ésállamtudományikaránajog-ésalkotmánytörténetitanszéketvezette.

tan

ulm

án

y

22

ta

nu

lmá

ny

H A M Z A G Á B O R

Aközépkorimagyaroklevelekkel,valamintazazokatkészítőhiteleshelyekkel(loca credibilia, loca testimonialia) kapcsolatban több tanulmányt, a külföldi,hasonlótémájúművekrőlpedigszámosrecenziótpublikáltatörténelemsegéd-tudományaival (is) foglalkozó Turul című folyóiratban. Ezekben a munkáibanEckhartFerencamagyartörténetíráselőttállófeladatokatfogalmaztameg.Szor-galmazta a gazdag okleveles anyag feldolgozását és publikálását. A középkorimagyarhiteleshelyektörténetévelfoglalkozó,magyar(„Hiteleshelyeinkeredeteés jelentősége” és „Hiteles helyeink oklevélkritikája”) valamint német nyelven(„DieglaubwürdigenOrteUngarnsimMittelalter”)1913-banés1915-benmegje-lenttanulmányai,könyveimaisaktuálismunkák.Többgenealógiaiésdiplomá-ciatörténetitémájútanulmánytpublikáltaTurulmellettaSzázadokban.EckhartFerencállástfoglaltadualizmuskorábanpolémiatárgyátképezőosztrák-magyarközjogikapcsolatkérdésébenis.Ezekavitákjogászok,történészek,politikusokrészvételévelaKettősMonarchia(Doppelmonarchie)osztrákvezetésseltörténőközpontosítására törekvő osztrák csoport, melynek tagjai Harold Steinacker,FriedrichTeznerésGustavTurbavoltakésamásik,amagyarközjogikülönállásthangsúlyozótáborközött—melynekhíveiközötttöbbekközöttApponyiAlber-tet,CsekeyIstvánt,WlassicsGyulátésTimonÁkosttaláljuk—zajlottak.EckhartFerenc, Szekfű Gyulához hasonlóan, a két csoport által képviselt nézet közöttigyekezettközvetíteni.

Elvetetteamagyar„nemzetiromantikus”irányzathoztartozójogtörténészekálláspontját a töretlen, ezeréves, az európainál tökéletesebb, demokratikusabbmagyaralkotmányfejlődésről.Eckhartatörténetikérdésekbenazeredetiforrás-kutatást (klasszikus görög kifejezéssel: „ek merous gignoskein”) szorgalmazta.Az 1910-es években a középkori oklevélkiadás tanulmányozása mellett újabbtéma feldolgozásátkezdteel: azosztrák-magyarközösvámterületkialakulását,történetét,valamintMáriaTeréziagazdaságpolitikájátvizsgálta.Számoselőtanul-mányután,1922-benjelentmeg„AbécsiudvargazdaságipolitikájaMáriaTeré-ziakorában”címűmonográfiája.Ekönyvbenkifejtett,forrásokkalalátámasztottnézeteszerintazosztrákgazdaságpolitika,Szilézia1748-bantörténtelvesztésétkövetően, a Magyar Királyságban (regnum Hungariae) fejlődésnek induló ipar„megsemmisítésére”, az osztrák örökös tartományok (österreichische ErblandevagyErbländer) iparánakpediga fejlesztésére törekedett.Ennekagazdaságpo-litikánakkövetkeztébenaMagyarországlényegébenazosztrákok„gyarmatává”váltgazdaságivonatkozásban.EzzelavéleménnyelEckhartegykori tanárának,MarczaliHenriknek(1856–1940)anézetéhezközeledett.

Jog-ésalkotmánytörténetimunkásságáhozkapcsolódikazún.Eckhart-vita,amelyneksoránEckhartkomolypolitikaiés szakmai támadásokkereszttüzébekerült és egyetemi állását is csaknem elvesztette. 1931-ben alkotmánytörténeti,programadójellegűírástpublikáltaHómanBálintáltalszerkesztett,atörténetírástmodernizálnicélzóírásokattömörítő„Amagyartörténetírásújútjai”címűkötet-ben.Ebbenanemzetiromantikusjogtörténetírást,elsősorbanaz1891–1925közöttmagyaralkotmánytörténetetoktatóTimonÁkostbírálta.Eckhartszerintamagyar

23E C K H A RT F E R E N C , A M A G YA R J O G T Ö RT É N E T E U R Ó PA I . . .

alkotmánytörténelem csak úgy ismerhető meg adekvát módon, ha azt európaikontextusban vizsgálják meg és feltárják annak forrásait, valamint társadalmi,gazdaságihátterét.Csakisígyérthetőkmegamagyarsajátosságokésakülföldivonások,továbbáazazokatbefogadó,alakítótársadalmirétegek,csoportok.

Báraszentkorona-tankérdésétrészletesennemelemezte,annakanézeténekadott hangot, hogy ez a doktrína valójában Werbőczy István nevéhez fűződik,következésképpennemamagyar„jogfelfogásban”uralkodóközjogieszmeiség.TimonÁkostanítványaifigyelmétkülönösenezamegállapításakeltettefel,hogyakétvilágháborúközött,afeszültmagyar-csehszlovákpolitikaiviszonyokidejénamagyaralkotmányfejlődéscseh-lengyelpárhuzamosvonásairautalt.

A képviselőházban több képviselő is követelte Eckhart Ferenc eltávolításátaz egyetemről, írását pedig egyenesen „materialistának” bélyegezték. Klebels-bergKunómintpolitikus,szakmaioldalrólpedigMályuszElemér(1898–1989)ésDomanovszky Sándor (1877–1955) vették védelmükbe Eckhart írását, kiemelveannakszakmai,tudományosérdemeit.AvitanagyhatássalvoltEckhartra.Mintegytízévenáttartóelmélyültkutatómunkaeredményevoltamagyarkoronaeszmérőlszóló,„Aszentkorona-eszmetörténete”címűmunkája,mely1941-benjelentmeg.Ebbenazösszefüggésbenfontosutalnunkajelesfrankfurtijogtörténész,AdalbertErler(1904–1992)nézetére,akiaSzentKoronát„ensiuridicumperse”-nektekin-tette,utalvaannakamagyarközjogigondolkodásbanbetöltöttszerepére.

Eckhart 1943 és 1945 között a Századok szerkesztője, 1946 és 1949 közöttpedigaMagyarTörténelmiTársulatelnökevolt.

Igen széleskörű tudományos munkásságából a már említett Szent Korona-tan,aföldesúribíráskodásésamegyeiigazságszolgáltatáskérdéseemelkedikki.Meggyőződésevolt,hogyajogszabályokelemzésemellettazokhatályosulásának,gyakorlatban történő alkalmazásának vizsgálata is fontos feladat. Az 1950-esévekbenajogtörténetmellettbehatóanfoglalkozottgazdaságtörténettelis.1956-ostevékenységemiattameghurcoltatástólhalálamentettemeg.AzEötvösLorándTudományegyetem (ELTE) 1986-ban rehabilitálta, egykori szemináriumábanemléktáblátisavattaktiszteletére.

DegréAlajos1946-bankiadottalkotmány-ésjogtörténetkönyvévelkapcsolat-banjoggalírtaakövetkezőket:„Eckhartlevetkőzteaszellemtörténetiillúziókat,éskönyveapozitivistajogtörténetklasszikuspéldája.(…)Azelsőolyanmagyarjogtörténetitankönyv,melykoraeurópaipolgáritörténetiszínvonalánáll.”

Eckhart alkotmánytörténeti kutatásai mellett más téren is aktív volt. Számosírásajelentmegaz1927-tőlindulóMagyar Szemlében.Magyarországtörténetérőlírtkönyvenemzetközilegisnagysikertaratott.Lefordítottákfrancia,angol,olaszéstöröknyelvreis.Atörökfordítás(„Macaristan Tarihi”címmel)többkiadástismegért.Kevésséismert,hogyetörökfordítás2010-benismétmegjelentAnkarában.Eckhart1941-benaPestiMagyarKereskedelmiBankmegbízásábólmegírtaMagyar-ország gazdaságtörténetével foglalkozó „A magyar közgazdaság száz éve” címűmunkáját.EckhartFerencaSzázadokfőszerkesztőjevolt1943és1945között.AII.világháborútkövetően,1946-tól1949-igpedigaMagyarTörténelmiTársulatelnöki

24

ta

nu

lmá

ny

H A M Z A G Á B O R

tisztét töltöttebe.1948-banpublikált „1848,a szabadságéve”címűmunkájánakalapgondolata szerint1848/1849.évi szabadságharcot lehetetlenvoltmegnyerni.Eckhart Táncsics Mihály helyett pedig Görgei Artúrt ábrázolta pozitívan. Emiatttöbbmarxistarecenzens„tudományosformábabújtatottellenforradalmipropagan-dának”minősítettekönyvét.Ezisközrejátszottabban,hogyEckhartFerencet1949-benaMagyarTörténelmiTársulatélénAndicsErzsébetkövette.Említéstérdemel,hogyEckhartFerencaktívszerepetvállaltkandidátusiésakadémiaidoktoriérteke-zésekelbírálásában.Opponensivéleményeibenmódjavoltnézeteikifejtésére.

Összefoglalóanmegállapíthatjuk,hogyEckhartFerencaXX.századimagyartörténetíráskiemelkedő,rendkívülsokoldalúképviselőjevolt.Kutatásaitaszigo-rúanforrásokraépítőtörténészieljárás,agazdaság-éstársadalomtörténetirántiérdeklődés,valamintajogi,alkotmánytörténetikérdésekbenvalójártasságjelle-mezte. Eckhart Ferenc a magyar történetírás különböző periódusaiban komolytörténettudományoseredményeketprodukált.Kiemelkedőszerepevoltamagyartörténetírásésjogtörténetíráseurópaiszínvonalratörténőemelésében.

25

VARGA JUDIT

Á L L A M I Ö N K O R L ÁT O Z Á S : A Z Á L L A M A D Ó S S Á G . . .

Államiönkorlátozás:azállamadóssággyara-podásánakakadályai*

I.BEVEZETÉS

Tekintve,hogyazállamikiadásokfedezetéülszolgálólegnagyobbbevé-teliforrások,azadóknövelésénekpolitikaiésközgazdaságikorlátaiisvannak,máraközépkorbansemvoltismeretlen,hogyazállamkölcsöntvettfel.Napjainkmodernpiacgazdaságaibanazállamadósságazállamiköltségvetés standardmódon jelen lévő tényezője, egyesországokbanadeficietesgazdálkodástagazdaságpolitikacélulistűzi.[1]Atudományszámos érvet dolgozott már ki az államadósság létesítése mellett ésellen,ugyanakkorazállamihitelfelvételrőlvalódöntésmindigazaktuá-lisközpolitikaidöntéshozókkezébenvan.Hazánkban2010után—való-színűleg a 2008-as pénzügyi válság miatt — fokozott figyelmet kapottazállamadósság,éskiemeltcél letta fennállóadósságtömegcsökken-tése,melyérdekébentöbb,aköltségvetésigazdálkodástérintő,akoráb-ban ott meglévő döntéshozói és végrehajtói szabad mérlegelést korlá-tozórendelkezésszületett.

Jelentanulmánycéljaazállamadósságfogalmának, jelentőségénekvizsgálatátkövetőenazonhazaijogszabályielőírásokáttekintése,melye-ket a jogalkotó a rendszerváltástól napjainkig az államadósság gyara-podásának megakadályozása, illetve csökkentése érdekében alkalma-zott,illetvealkalmaz.Jóazonbantisztábanlenniazzal,hogynemcsaka felhalmozódó nagymértékű államadósság lehet káros a gazdaságra.Atartósanszufficites—költségvetésifeleslegeteredményező—gazdál-kodás hatására az államkötvények kínálatának visszaesése figyelhetőmeg,melykötvényekkamatlábaviszonyításialapul szolgálmásadós-ságok beárazására. Amennyiben államkötvények nincsenek, akkorazüzletikamatszintinstabilláválik,[2]melyszámosegyébkedvezőtlen

[1] Földes, 2003, 177. [2] Stiglitz, 2000, 692–693.

tan

ulm

án

y

[*]AműaKÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001azonosítószámú,„Ajókormányzástmeg-alapozóközszolgálat-fejlesztés”elnevezésűkiemeltprojektkeretében,aNemzetiKözszol-gálatiEgyetemésaDebreceniEgyetemenműködőDEÁJKÁllamiErőforrásokÁllamtudo-mányiKutatóműhelyegyüttműködésévelkészült.Aprojektirányelhelyezésérel.:HorváthM.TamásésBarthaIldikó(2016)Azágazatiközszolgáltatásokrendszertanáról.In:uők.(szerk.)Közszolgáltatások megszervezése és politikái. Merre tartanak?Budapest:DialógCampus,25–37.

26

ta

nu

lmá

ny

VA R G A J U D I T

gazdaságikövetkezményokozója.Ideálisaköltségvetésiegyensúlyelérésevolna,ugyanakkorennekmegvalósításaigennehézfeladat.

II.AZÁLLAMADÓSSÁGÉSAZÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS

A közgazdasági irodalom egy ország eladósodása kapcsán adósság alatt értiazállammagánszektoránakéskormányzatiszektoránakadósságátis.[3]Ajogtu-dományszerint—atanulmányatovábbiakbaneztértiadósságalatt—azállam-adósságnemmás,mintazállampénzügyiinstrumentumokbanfennálló,hitelvi-szonyonalapulótartozásainakösszessége.[4]Azállamnaktermészetesenlehetnekegyéb fizetési kötelezettségei is, például szállítói felé fennálló tartozásai, ámazok, ha nem hitelviszonyon alapulnak, nem képezik az államadósság részét,állítjaZsugyel.AzelőbbifogalomFöldesdefiníciójábanisvisszaköszön,akiaztmondja,hogy„államadósságazazösszeg,amelyetazállamapénz-éstőkepia-conveszfelpénzügyiszükségleteifedezésére”.[5]Azállamhitelviszonyonnyugvótartozásai visszafizetését garantálja, ezért szokták szuverén adósságként emle-getni az államadósságot. Ha az állam adósságának visszafizetésére képtelennéválik,államcsődkövetkezikbe.

Aközbeszédbengyakranfelbukkanófogalmakmégazállamháztartásadós-ságaésakormányzatiszektoradóssága.Azállamháztartásadósságaalattazállammintközpontikormányzatéshelyiönkormányzatainakegyüttesadósságátkellérteni.Ehhezképestakormányzatiszektoradósságatágabbfogalom,hiszannakrészeazállamháztartásadósságamellettazállami(önkormányzati)tulajdonbanállóprofitorientáltésnonprofit(gazdálkodó)szervezetekadósságátis.[6]Akáraztismondhatnánk,hogyszűkebbértelembenazállamadósságalattazállamháztar-tásadósságát,mégtágabbértelembenakormányzatiszektoradóságátkellérteni.Megkülönböztethetőkülföldiésbelföldiadósság is.Ecsoportosításahitelezőkszemélyére utal.[7] Egy közgazdasági és pénzügytani felfogás az államadósságszűkebbértelmezésealattcsakakülsőhitelezőkkelszembenfennállóadósságotérti,mivelazállamsajátjegybankjávalszembenmeglévőtartozása[8]azállamgaz-daságkörénbelülmarad.[9]

Az államadósságot bruttó értében tartják nyilván, vagyis a hitelviszonyonalapulófizetésikötelezettségekegészétveszikalapul,aztnemcsökkentikazállamazonospénzügyiinstrumentumokbanfennállóköveteléseivel.

[3]Barcza,2015,444.[4]Zsugyel,2009,271.[5]Földes,i.m.,177–178.[6]Zsugyel,i.m.,272.[7]Földes,i.m.,178..[8]Ajegybanktörvény1997ótanemengedi,hogyazMNBhiteltnyújtsonaközpontiköltségvetésnek.[9]Földes,i.m.,179.

27Á L L A M I Ö N K O R L ÁT O Z Á S : A Z Á L L A M A D Ó S S Á G . . .

Kérdéspersze,hogymiértisalakulkiazállamadósság?Általánosanaztmond-hatjuk,hogyazállamazérthalmozfeladósságot,mertpénzgazdálkodásasorán(évesköltségvetésvégrehajtása) többetkölt,mintamennyibevételekeletkezik,illetve mint amennyi — a kiadások finanszírozására — mobilizálható pénzügyieszközevan.Akeletkezőbevételeket,valamintmozgósíthatótartalékokatmegha-ladó többletköltést, a költségvetési deficitet valahonnan finanszírozni kényte-len,ezérthiteltveszfel.Azállamhitelezőilehetnekháztartások,vállalkozások,külföldiállamok,denemzetköziszervezetekis.Azállamadósságkialakulásáhozelőbbifeltételekegyidejűfennállásáravanszükség.Azonbanamármeglévőadós-ságúgyisképesnövekedni,haazállamköltségvetésigazdálkodásanemdeficites.Ennekokaazállamáltalfelvetthitelhezkapcsolódókamatfizetésikötelezettség,de ilyen indok lehetakülönböződevizában fennállóadósságtömegátértékelő-déseabekövetkezőárfolyamváltozásokmiatt.

Az államadósság-kezelés a deficit finanszírozásával, a lejáró államadósságmegújításával és az államadósságot megtestesítő pénzügyi instrumentumokkalösszefüggő költségek minimalizálásával kapcsolatos tevékenységek összessége.Azállamadósság-kezelésreéventestratégiakészül,melynekkeretébenacélolyanportfólióösszeállítása,amelynekaköltségeiésakockázataiminimálisak.Astra-tégiaelkészítéseazállamháztartásértfelelősminiszterfeladata,akieztazÁllam-adósság Kezelő Központ Zrt. útján látja el.[10] Az államadósság-kezelési straté-gia kiterjed az államadósság forint-deviza arányának meghatározására. Enneklényege, hogy az adósság meghatározott hányadának hazai fizetőeszközbenkell lennie. Igaz, hogy a devizában való eladósodás alacsonyabb kamatszintenlehetséges,ámazárfolyamkockázatokmiattezmégisnagyobbköltséggeljárhat.Astratégiakitérazadósságdevizaszerkezetéreis.Adevizábanfennállóadóságotolyandevizábancélszerűtartani,amelyhezahazaifizetőeszközünkárfolyamátiskötjük.Esetünkbenezazeurótjelenti.Ennekindokaszinténazárfolyamkocká-zatokredukálása.Astratégiábanmeghatározzákazállamadósságkamatszerkeze-tétis,amialattafixésváltozókamatozásúállampapírokarányátkellérteni.Afixkamatozásúpapírokatszoktákpreferálni,tekintve,hogyazokkamataafutamidőalattnemváltozik,mígaváltozókamatozásúértékpapírokkamatakövetiapiacikamatszintet, ezért kockázatosabb, illetve költségesebb (lehet). A stratégiábanazadósságdurációjárólisdöntenek,melyalattazállamadósságfedezésérekibo-csátott állampapírok átlagos lejárati idejét kell érteni. Az értékpapírok lejáratiidejéneknöveléseahozamoknövekedéséteredményezi,éppezértcélalejáratiidőkorlátozása.Továbbárögzítenekegylikviditásicéltis,amiakincstárirendszerlikviditásátbiztosítja.[11]

[10]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról13.§(1)bek.b)pont.[11]Zsugyel,i.m.,276–283.

28

ta

nu

lmá

ny

VA R G A J U D I T

III.AKÖLTSÉGVETÉSIHIÁNYFINANSZÍROZÁSÁVALÉSAZÁLLAMADÓSSÁG-GALÖSSZEFÜGGŐGAZDASÁGIKÉRDÉSEK

Amennyiben egy állam költségvetése deficites, akkor azzal összefüggésbenrögtön felmerülkérdésként,miből is történjena fennállóhiány finanszírozása.Amennyibenrendelkezésreállnakrejtetttartalékok,államimegtakarítások,akkorlegtöbbször eme összegekből történik a tartozások kiegyenlítése. Ám mi vanakkor,hanincsenekilyenmozgósíthatópénzügyieszközök?

Egyiklehetőségpéldáulazadóemelésahazaimagánszektormegtakarításai-nakbevonására.Azadófizetésikötelezettségeknöveléseazonbanamegtakarítá-sokcsökkenéséteredményezi,eznöveliakamatlábakat,amivisszavetiaberuhá-zásokat,smindezagazdaságinövekedéstmérsékli.

Amásiklehetőségazállampapírokforgalombahozatala.Azadósságrátanöve-kedésénekhatásáraazállampapír-piachozamaiisnövekedésnekindulnak,mivelanövekvőadósságrátaacsődkockázatotisfokozza,ígyahitelezőkcsakdrágáb-ban, magasabb kamatok mellett hajlandók finanszírozni az állam adósságát.Mindezazilymódonfinanszírozottadósságtömegkamatterheitisnöveli.

Azadósságkezelésegy—agazdaságiszakemberekáltallegkevésbéajánlott—módjalehetazinflációfelpörgetése,példáulbankóprésútján.Azonbanekkorisszámítanikellaberuházásokésagazdaságinövekedésvisszaesésére.Közösvonásafentieszközökben,hogymindegyikcsökkentiabefektetőkszámáraagazdaságikörnyezet kiszámíthatóságát, s mivel kockázatnövelő faktoroknak számítanak,visszafogják a befektetéseket. Lehetőség van továbbá külföldi hitelek felvéte-lére. Egy nyitott kis gazdaság eladósodása érdemben nincs hatással a nemzet-közipénzpiackamatlábaira.Haakamatlábváltozatlan,akkoraberuházásokésamegtakarításokszintjesemváltozik.Azállamnaknemkellakamatláb-emelke-désmiattelőállóGDPcsökkenéstőltartania.Ugyanakkoragazdaságikibocsátáskorábbihozképestnagyobbarányakerülkülföldreafelvettadósságfizetésére,ígycsökkentveajövőnemzedékfogyasztásrafordíthatóforrásait.[12]

Nem szabad továbbá megfeledkezni arról a körülményről, hogy amennyi-ben az államadósság nő, akkor az tovább szűkíti az anticiklikus gazdaságpoli-tikamozgásterét,vagyisazállamkisebbmértékűgazdaságélénkítésreleszképesfiskálispolitikaieszközeisegítségével.[13]

Az államadósságot érintően az elméleti közgazdasági irodalomban háromirányzat létezik. A neoklasszikus iskola képviselői szerint az államadósságemelése negatívan hat a gazdasági növekedésre oly módon, hogy a laza fiská-lis politika (pl. az állami vásárlások, adócsökkentés, támogatások stb.) felpör-getiafogyasztástésmérsékliamegtakarításokat,amimegemeliakamatszintet,amegnövekedettkamatokpedigvisszafogjákaberuházásokat.Akeynesielméletszerintgazdaságivisszaesésidejénazexpanzívfiskálispolitikanöveliazaggregált

[12]Stiglitz,i.m.,689–693.[13]Szabó,2013,256–257.

29Á L L A M I Ö N K O R L ÁT O Z Á S : A Z Á L L A M A D Ó S S Á G . . .

keresletet,ésaberuházásokösztönzéserévénazaggregáltkínálatotis.Előbbiekokánpediggazdaságinövekedésállelő.ARicardó-féleekvivalenciamodellértel-mébenazonbanazadósságemelkedésenincshatássalagazdaságinövekedésre,semlegesaviszonyuk.Ezannaktudhatóbe,hogyadeficitesköltségvetésigazdál-kodás,illetveazállameladósodásaidejénapiaciszereplőkberuházásokhelyettmegtakarításokathalmoznakfel,készülveakésőbbimegszorításokra,adóemelé-sekre.Apiaciszerelőkelőbbimagatartásasemlegesítiakeresletélénkítőfiskálispolitikahatását.[14]

Akérdésalegtöbbszörnemaz,hogyvegyen-efelhiteltazállam,hanemaz,hogykitől,mennyitésmilyenfeltételekmellettvegyenfelasajátforrásokbólnemrendezhetődeficitfinanszírozására.A2008-aspénzügyiválságotkövetőenegyretöbbenvizsgáljákazeladósodásésagazdaságinövekedés,valamintazeladóso-dásésapénzügyiválságokköztikapcsolatot,ámmáignemsikerültagazdaságtu-dományiszakembereknekmegválaszolniaztakérdést,hogymitekinthetőfenn-tartható, illetveoptimálisadósságszintnek.Az feltételezhető,hogyazoptimálisadósságszintnem lehetnagyobb,minta fenntartható.Továbbáabban isegyet-értés van, hogy a fennálló államadósság értékelése során, illetve fenntartható-ságakapcsánnemcsakazállamadósság-rátaértéke,hanemazadósságállományszerkezete,illetvekamatterheiislényegesfaktorok.[15]

IV.AZÁLLAMADÓSSÁGSZABÁLYOZÁSAARENDSZERVÁLTÁSTÓL2011-IG

Arendszerváltástkövetőenmáraz1991.éviköltségvetésitörvény[16]elfogadásaiselőrelépésnek számított, mely felsorolta az 1990 végéig keletkezett államadós-ság elemeit, ezzel megszüntetve az államadósságügy titkosságát.[17] Az ekkorhatálybanlévő,korábbiAlkotmányunkdirektrendelkezéseketnemtartalmazottaz államadósságra, illetve annak kezelésére. A Országgyűlés feladatául jelöltemeg,hogyazmegállapítjaazállamháztartásmérlegét,jóváhagyjaazállamikölt-ségvetéstésannakvégrehajtását.AzOrszággyűlésmellettazÁllamiSzámvevő-székhatáskörekapcsántettemlítéstazállamadósságról,amikorkimondta,hogyaz Állami Számvevőszék mint az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrzőszerve feladatkörébeneljárvaellenőrziazállamháztartásgazdálkodását, ennekkeretében pedig többek között ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételét.[18] Ámkifejezettenközpénzügyi fejezetet, illetveolyan rendelkezéseketkorábbiAlkot-mányunknemtartalmazott,melyekcéljaafennállóadósságtömegcsökkentése,növekedésénekmegakadályozásalettvolna.

[14]Szabó,2013,255–256.[15]Barcza,i.m.,444–457.[16]1990.éviCIV.törvény24–33.§.[17]Földes,i.m.,183.[18]1949.éviXX.törvényMagyarKöztársaságAlkotmánya19.§(2)bek.c)pont,32/C.§(1)bek.

30

ta

nu

lmá

ny

VA R G A J U D I T

Az államadósságra vonatkozó hazai szabályozás gerincét sokáig a korábbiállamháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényünk (továbbiakban korábbiÁht.) jelentette. A korábbi Áht. szerint államadósság minden hitelviszonyonalapulófizetésikötelezettség,amelyvalamelyállamháztartásialrendszertterhel.Azalrendszereketönállófelelősséggelruháztafelazőketterhelőadósságkeze-lésére, teljesítésére és nyilvántartására. Kimondta, hogy az egyes alrendszere-ket terhelő államadósságot alrendszerenként elkülönítve kell nyilvántartani éskezelni.AkorábbiÁht.elfogadásátkövetően2001.március1-igapénzügyminisz-teraKincstárútján,2001.március1-jétkövetőenpedigazÁllamadósságKezelőZrt.útjángondoskodottazévesköltségvetésfizetőképességénekfenntartásáról;aközpontiköltségvetéstterhelőadósságéshiányfinanszírozásáról;azállamadós-ságkezelésérőlésazazzalvalógazdálkodásról;aközpontiköltségvetéstterhelőadósságésazállamköveteléseknyilvántartásáról.2001-igaKincstár2001.március1.utánpedigazÁKKZrt.voltaz,amelykidolgoztaazállamadósságfinanszíro-zásistratégiáját,gondoskodottazállamadósságtörlesztéséről,szervezteazállam-papír-kibocsátásokat,hitelfelvételeket,amásodlagosállampapírpiacot;elemezteazállamiadósságszolgálatotésazállampapír-piacifolyamatokat,éstájékoztatottazállamadósságalakulásárólésazállampapírpiacfolyamatairól.[19]

AzállamadósságkezeléskapcsánkomolyfordulatvoltaMagyarNemzetiBank-rólszólótörvény1997-benhatálybalépőrendelkezése,amelymegtiltotta,hogyazMNBhiteltnyújtsonaközpontiköltségvetésszámára.[20]HazánkEurópaiUnió-hozvaló2004-escsatlakozásaisemlítésreérdemeslépésavizsgálttémakapcsán,hisz az Unióhoz való csatlakozásunk miatt az Uniót alapító szerződések, azokmódosításai,amásodlagosjoginormák,valamintabennünkfoglalttagállamokgazdaságpolitikaiegyüttműködésérevonatkozórendelkezések[21] isalkalmazan-dóvá,illetvealkalmazhatóváváltak.Ezekrészletezéséreterjedelmikorlátokmiattazonbannemtérnékmostki.

Az 1990 és 2011 között időszakban látott napvilágot a 2008. évi LXXV.törvényatakarékosállamigazdálkodásrólésköltségvetésifelelősségről.E2008novemberébenhatályba lépőnormaa felelősköltségvetésipolitikasegítségévelkívántaazállamadóssághosszútávúfenntarthatóságátbiztosítani,aköltségve-tés tartósan egyensúlyközeli állapotban tartása révén.[22] E felelős költségvetésigazdálkodást a középtávú központi költségvetési tervezés részletszabályainakkidolgozásaésalkalmazásaútjánkívántaagyakorlatbanmegvalósítani.AkorábbiÁht.—ahogyamosthatályosis—előírtaaközpontiköltségvetésközéptávúfinan-szírozásitervénekkidolgozását,ámtovábbiinstrukcióvalnemszolgált.A2008.éviLXXV.törvényatárgyévetkövetőkétévre írtaelőazegyenlegcélokmegha-tározásánakkötelezettségét,valamintarra iskitért,hogyacélzottegyenlegnek

[19]1992.éviXXXVIII.törvény110-113/A.§.[20]1996.éviCXXIX.törvény2.§(1)bek.[21]Csűrös,2015,183–202.[22]2008.éviLXXV.törvény1.§(1)bek.

31Á L L A M I Ö N K O R L ÁT O Z Á S : A Z Á L L A M A D Ó S S Á G . . .

milyenviszonybankellállniaajövőbeliésmúltbeliállamadósságreálértékével.[23]A2008-astörvényazállamadósságfenntarthatóságára,növekedésénekmegaka-dályozásáratörekedett.Csökkentésicéljainemvoltak.Aköltségvetési fegyelemelőmozdításaérdekébenelőírtaajogszabályokelőkészítőiszámára,hogyelőze-tesköltségvetésihatásvizsgálatrévénmérjékfelatervezetszabályozásköltségve-tésregyakoroltvárhatóhatásait.Ehatásvizsgálatoknakatervezett jogszabályokhatályba lépésétől legalább négy költségvetési évre kiterjedően kellett (volna)a szabályozás költségvetési bevételekre és kiadásokra várható hatásait becslés-selszámszerűsíteniük.A2008-astakarékosállamigazdálkodásrólszólótörvénytovábbáarrólisnevezetes,hogyezvoltazanorma,melyfelállítottaazOrszág-gyűlés törvényhozási tevékenységét támogató, a Kormány által elkészített költ-ségvetésitörvénytervezetérőlvéleménytmondóKöltségvetésiTanácsot.A2008.éviLXXV.törvényta2012.január1-jénhatálybalépett,Magyarországgazdaságistabilitásárólszóló2011.éviCXCIV.törvényhelyeztehatályonkívül.

V.AZÁLLAMADÓSSÁGSZABÁLYOZÁSA2012-TŐL—AZÁLLAMIÖNKORLÁTO-ZÁSESZKÖZEI

A 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvényünk korábbi Alkotmányunkhozhasonlóantartalmazazállamadósságotközvetettmódonmeghatározórendelke-zéseket. Ígyaz1.cikk(2)bekezdésekimondja,hogyazOrszággyűléstörvénytalkot,smintilyenelfogadjaaközpontiköltségvetést,ésjóváhagyjaannakvégre-hajtását.Továbbáalkotmányosszintenrögzítvevan,hogyaKormányavégrehaj-tásáltalánosszerve,ebbőlkövetkezik,hogyemeintézménytartozikfelelősség-gelaköltségvetésitörvényvégrehajtásáért.TevékenységéértazOrszággyűlésnekfelelős,annakbeszámol.[24]AzÁllamiSzámvevőszékmintazOrszággyűléspénz-ügyiésgazdaságiellenőrzőszervepedigellenőrziaközpontiköltségvetésvégre-hajtását,azállamháztartásgazdálkodását,azonnanszármazóforrásokfelhasz-nálását.[25] A témához kapcsolódóan lényeges, hogy az országos népszavazástárgykörébőlaközpontiköltségvetésről,annakvégrehajtásárólszólótörvények,ahogyaközpontiadónemekről,illetékekről,járulékokról,vámokróléshelyiadókközpontifeltételeirőlszólótörvényekkivannakemelve.[26]Azazaközpontikölt-ségvetés kiadásairól, bevételeiről, valamint a költségvetési egyenlegről döntésikompetenciája kizárólag az Országgyűlésnek van. A költségvetési törvényvégrehajtásánakmikéntjérőlpedigaKormányhatároz,melyetazOrszággyűlésazárszámadásitörvényelfogadásakorutóbbjóváhagy.AmennyibenazOrszág-gyűlés a tárgyév kezdetéig nem fogadja el a központi költségvetésről szóló

[23]2008.éviLXXV.törvény3.§.[24]MagyarországAlaptörvénye(2011.április25.)15.cikk.[25]MagyarországAlaptörvénye(2011.április25.)43.cikk(1)bek.[26]MagyarországAlaptörvénye(2011.április25.)8.cikk3.bek.b)pont.

32

ta

nu

lmá

ny

VA R G A J U D I T

törvényt,aKormányjogosultleszahatálybanlévőjogszabályokalapjánabevéte-leketbeszedniéskorábbiévrevonatkozóköltségvetésitörvénybenmeghatározottkiadásielőirányzatokatidőarányosanteljesíteni.[27]Vagyisaköltségvetésihiányról(illetvetöbbletről),valamintannakfinanszírozásáról(illetveazesetlegestöbbletfelhasználásáról),sígyazállamadósságalakulásárólszólódöntésekazelőbbikétintézményhatáskörébetartoznak.Alaptörvényünknagyújításaakorábbiidőszak-hozképest,hogyazOrszággyűlés,illetveaKormánydöntésikompetenciáinemkorlátlanokazállamadóssággalösszefüggésben.Alaptörvényünk36.és37.cikke-ibenazállamadósságcsökkentése,illetvenövekedésénekmegakadályozásaérde-kébenazalkotmányozóhatalomkorlátozzaazOrszággyűlés,aKormány,sőtegyolyan intézmény — az Alkotmánybíróság — hatáskörét is, amely szerv feladat-körébesemaköltségvetésiegyenlegről, semaköltségvetésvégrehajtásáról, ígyazadósságotkeletkeztetőügyletekrőlvalódöntéseksemtartoznakbele.Előbbihárom intézmény hatáskörét — az államadósság kezeléssel összefüggésben —korlátozórendelkezéseketadósságszabályként,illetveadósságfékekkéntemlegetiaszakirodalom.Nézzükmegelőbbiállamiönkorlátozórendelkezésektartalmát!

Vannakolyanhatáskör-korlátozórendelkezések,melyekállandójelleggelkerül-tekbevezetésre,solyanok,melyekideiglenesjellegűnektekinthetők.Azállandójellegűhatáskör-korlátozóelőírásoklényege,hogyazokalkalmazásamindigköte-lező,mígazideiglenesjellegűhatáskör-korlátozórendelkezésekaddigalkalma-zandók,mígazállamadósságmeghaladjaaGDP50%-át.AmintazállamadósságszintjeelériaGDP50%-át,vagyazalásüllyed,azideigleneshatáskör-korlátozórendelkezések alkalmazási kötelezettsége megszűnik. Állandó jellegű hatáskör-korlátozássalazOrszággyűlésésaKormányvonatkozásábantalálkozunk,ideigle-nesjellegűhatáskör-korlátozórendelkezésekazonbanmindháromelőbbemlítettintézményt:azOrszággyűlést,aKormánytésazAlkotmánybíróságotilletőenishatálybanvannak.

AzAlaptörvény36.cikk(4)bekezdéseértelmébenazOrszággyűlésnemfogad-hat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek következtébenazállamadósságmeghaladnáaGDP50%-át.Ezegyállandójellegűhatáskörikorlát,hiszazállamadósságaktuálisszintjétőlfüggetlenülazOrszággyűlésszámáratiltottolyanköltségvetésitörvényelfogadása,amelynekeredményekéntazállamadósságaGDP50%-aföléemelkedne.A36.cikk(5)bekezdéseértelébenpedigaddig,amígazállamadósságnagyobb,mintaGDP50%-a,azOrszággyűléscsakolyanközpontiköltségvetésrőlszólótörvénytfogadhatel,amelyazállamadósságGDP-hezviszo-nyított arányának csökkenését tartalmazza. A 36. cikk (5) bekezdése ideigleneshatáskör-korlátozás,hiszazcsakaddigkötiazOrszággyűlést,mígazállamadóságmeghaladjaaGDP50%-át.Aminteléri,vagyaz50%-osküszöbalácsökkenazadós-ság,azOrszággyűléstnemkötiazAlaptörvény36.cikk(5)bekezdése.

[27]MagyarországAlaptörvény(2011.április25.)36.cikk(7)bekezdésszabályozzaazexlexállapo-tot.Indemnitásra2012ótahatálybanlévőszabályoknemtartalmaznakrendelkezést.

33Á L L A M I Ö N K O R L ÁT O Z Á S : A Z Á L L A M A D Ó S S Á G . . .

AKormánykapcsánállandóhatáskör-korlátozáskéntazAlaptörvény37.cikk(2) bekezdése kimondja, hogy a Kormány a központi költségvetés végrehaj-tásasoránnemvehetfelolyankölcsönt,illetvenemvállalhatmáspénzügyikötele-zettséget,amelynekeredményekéntazállamadósságmeghaladnáaGDP50%-át.Ideigleneskorlátkéntpedigazalkotmányozórögzíti,hogyamígazállamadóságmeghaladjaaGDP50%-át,aKormánynemvállalhatolyanpénzügyikötelezett-séget,amelymiattazállamadósságGDP-hezviszonyítottarányaakorábbiévhezképestnövekedéstmutatna.[28]Lényegesazonban,hogyazállamáltalmegkötöttpénzügyikötelezettségvállalásárairányulószerződésérvényességétnemérinti,ha valamilyen a kötelezettségvállaláskor nem ismert okból a költségvetési évutolsónapjánazállamadósságmeghaladnáaviszonyításiév(megelőzőköltség-vetésiév)adósságtömegét.[29]

Az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdése azonban az Országgyűlésre ésaKormányravonatkozóállandóésideigleneshatáskör-korlátozórendelkezések-tőlkétesetbenenged„aszükségesmértékben”eltérni:különlegesjogrendidején,illetve a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésekor. A nemzetgazdaságtartósésjelentősvisszaesésealatt—aMagyarországgazdaságistabilitásárólszólótörvényértelmében—aztkell érteni, amikorazévesbruttóhazai termék reál-értékecsökken,[30]vagyisahazaireálGDPcsökkenéseeseténvalamennyieddigemlítetthatáskör-korlátozórendelkezéstőlellehettekinteni.

Az alkotmányozó azonban nemcsak a fiskális politika alakítására (döntés ésvégrehajtás)hatáskörrel rendelkező intézményekmozgáskörétszűkítette,hanemegyattólfüggetlenintézmény:azAlkotmánybíróságvonatkozásábanisbeiktatottideigleneshatáskör-korlátozórendelkezéseket.AzAlaptörvény37.cikk(4)bekez-déseértelmébenaddig,amígazállamadósságmeghaladjaaGDP50%-átazAlkot-mánybíróságnemvizsgálhatjaaközpontiköltségvetésről,aközpontiköltségvetésvégrehajtásáról,aközpontiadónemekről,azilletékekrőlésjárulékokról,avámok-ról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyelvalóösszhangjátfőszabályszerint.Előbbitörvényeketcsakazélethezésazemberiméltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondo-lat-, lelkiismeret-ésvallásszabadsághozvaló joggal,valamintamagyarállampol-gársághozkapcsolódójogokkalösszefüggésbenvizsgálhatjafelüléssemmisíthetimeg. A törvények megalkotásuk, kihirdetésük során elkövetett Alaptörvénybenfoglalteljárásiszabályokmegsértéseesetén,korlátozásnélkülmegsemmisíthetők.AzAlaptörvényezzelapénzügyitárgyútörvényekalkotmányoskontrolljátnéhányalapjogra korlátozta abban az időszakban, amíg az államadósság a GDP 50%-átmeghaladja.Talánemlítésreérdemeskörülmény,hogyapénzügyitárgyútörvényekazalkotmányosságikontrolltilalmaalólkivételtképezőalapjogokatritkánsértik.Az Alkotmánybíróság hatáskör-korlátozásának indokoltsága megítélésem szerint

[28]MagyarországAlaptörvénye(2011.április25.)37.cikk(3)bek.[29]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról4.§(3b)bek.[30]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról7.§(1)bek.

34

ta

nu

lmá

ny

VA R G A J U D I T

kérdéses,tekintve,hogyaköltségvetésiegyensúlyra,illetveazállamadósságaktu-ális szintjéreegy-egypénzügyi tárgyú, ademokratikus jogállamiság feltételeinekeleget tevő jogi normával összefüggésben esetlegesen születő alkotmánybíróságihatározatelhanyagolhatóhatástképestgyakorolni.

Az Alaptörvény államadósság csökkentése, illetve kívánt szinten tartá-sára vonatkozó rendelkezéseit részletesebben a Magyarország gazdasági stabi-litásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban Gst.) bontja ki. A Gst.azasarkalatostörvény,amelytartalmazzaazállamadósságfogalmát,számítását;rendszerbe iktat államadósság csökkentésére irányuló, keletkezését és növeke-dését korlátozó rendelkezéseket; és rögzíti az államadósság kezelésével össze-függésbentevékenységetkifejtőkétjelentősintézmény:azÁllamadósságKezelőKözpontra (ÁKKZrt.) ésaKöltségvetésiTanácsravonatkozóalapvetőelőíráso-kat. A terjedelmi korlátokra való tekintettel, ragaszkodva az eredeti célomhoz,astabilitásitörvénybőlazállamadósságravonatkozófogalmielőírásokat,illetveaz Alaptörvényben foglalt adósságcél elérése érdekében bevezetett, a törvény-hozóésvégrehajtóhatalomdöntésiéscselekvésiautonómiájánakkorlátaitjelentőrendelkezésekettekintemát.

AGst.azállamadóssággalösszefüggésbennégyfogalommaloperál:minden-koriállamadósság,államháztartásközpontialrendszerénekadóssága,államház-tartásönkormányzatialrendszerénekadósságaésakormányzatiszektorbasoroltegyébszervezetekadóssága.Amindenkori államadósságalatt,mondjaatörvény,egytizedesigkerekítetthányadostkellérteni,amelynekszámlálójábanazállam-háztartásközpontialrendszerének,azállamháztartásönkormányzatialrendsze-rénekésakormányzatiszektorbasoroltegyébszervezetekadósságánakkumuláltértékeáll,előbbiszektorbasoroltszervezetekegymássalszembenikötelezettsé-geikiszűrésével(konszolidáltadósság),nevezőjébenpedigabruttóhazaitermék[31]foglalhelyet.Azállamháztartás központi alrendszerének adósságaazállamház-tartásközpontialrendszerébe tartozó[32] jogiszemélyekkonszolidáltadósságát,azazazáltalukvállalatadósság-keletkeztetőügyletekértékéttakarjaazegymássalszembenfennállókötelezettségekszűrésével.Azállamháztartásönkormányzatialrendszerének adóssága a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormány-zatok,atérségifejlesztésitanácsok,valamintazönkormányzatitársulásokáltalvállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke. Kormányzati szek-torba tartoznak azok a nem piaci termeléssel foglalkozó szervezetek, amelyektevékenységének finanszírozása más szektorokhoz tartozó egységek kötelezőbefizetéseiből valósul meg. A kormányzati szektorba tartozó szervezetek alap-tevékenysége a nemzeti jövedelem, illetve vagyon újraelosztása, így ide tarto-zikaköz,vagyközösségjavátszolgálótermékek,szolgáltatásokelőállításais.[33]

[31]AbruttóhazaiterméketazEurópaiUnióelvárásainakmegfelelően,avonatkozótanácsirendeletalapjánkellszámolni.[32]Lásdőket2011.éviCXCV.törvényÁht.3.§(2)bek.[33]ESA95–Kézikönyv8.o.http://vmek.oszk.hu/06200/06256/06256.pdf(2017.10.05.)

35Á L L A M I Ö N K O R L ÁT O Z Á S : A Z Á L L A M A D Ó S S Á G . . .

Mindez a hazai jogrendszerben értelmezve tehát azt jelenti, hogy a kormány-zati szektorba sorolt egyéb szervezetek nem részei az államháztartásnak, dea479/2009/EKrendeletszerintakormányzatiszektorbatartoznak,melyrevalótekintettelgazdálkodásukkalösszefüggőbevételek,illetvekiadásokmegjelennekaköltségvetés főösszegeiben, ígyegyenlegében;deficitesgazdálkodásukeseténpedigakárazállamadósság-mutatóbanis.Akormányzatiszektorbasoroltegyébszervezetekadósságaígynemmás,mintelőbbiszervezetekáltal,sajátnevükbenvállalat adósságotkeletkeztetőügyletekkonszolidált érteke.[34]AGst.meghatá-rozza,hogymelyügyleteketkelladósság-keletkeztetőnektekinteni,illetve,azokértékemikéntszámítandóki.Adósság-keletkeztetőügyletnekszámítanakahitel,kölcsön felvétele; a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala;váltó kibocsátása; pénzügyi-lízing megkötése lízingbevevőként; adásvételi szer-ződés visszavásárlási kötelezettség kikötésével; a legalább 365 nap, vagy ennélhosszabbidőtartamúhalasztott fizetés,részletfizetés,valamintazÁKKZrt.-nélhitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként elhelyezett fede-zetibetétek.[35]Azonbanatörvénykésőbbiszakaszakétkivételttartalmaz,melytételeket nem kell a költségvetési törvényben az államadósság-mutató számí-tásasoránfigyelembevenni.Egyrésztnemkellfeltüntetniazadósságtömegbenazállamadósságamanövekedését,melyekazuniós forrásokutólagosvisszaté-rítésének időigényéből, az EU költségvetésének likviditáshiányából, vagy azértkeletkezett,mertafelmerültkiadásrajutóunióstámogatásnemkerültelszámo-lásra.MásrésztfigyelmenkívülkellhagyniaMagyarországterületénszékhellyelrendelkezőhitelintézetneknyújtottkölcsönt,annakvisszafizetésekapcsánfelme-rülőtöbbletfinanszírozásiigényt,ésafinanszírozásiigénycsökkenésébőlfakadóadósságváltozástis.[36]

AGst.azállamadósságra,illetveszámításáravonatkozóáltalánosrendelkezé-seketkövetőenazokatazelőírásokatveszisorra,amelyeketajogalkotóameglévőállamadósságcsökkentéseérdekébenfogadottel.Ilyen,amármeglévőadósság-tömegcsökkentésétcélzórendelkezés,hogyazOrszággyűlésaközpontiköltség-vetésitörvényelfogadása,akormányzatiszektoregyenlegérőlvalódöntéssoránkötelesazAlaptörvényésazEurópaiUnióvonatkozószabályaivalösszhangbaneljárni. Előbbi egyenlegnek összhangban kell állnia a Kormány által meghatá-rozottközéptávúköltségvetésicéllal,[37]valamintadeficitnemlehet több,mintaGDP 3%-a.Aköltségvetési törvénybenmegkellhatározni a tárgyévre terve-zettállamadósságköltségvetésiévutolsónapjáratervezettértékét,samennyibenaköltségvetésiévreelőrejelzettinflációésareálGDPnövekedésiütemeistöbbvolna3%-nál,akkormódosítanikellazévvégéretervezettállamadósságösszegétolymódon,hogyazállamadósságmegelőzőévhezviszonyítottnövekedésiüteme

[34]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról2.§.[35]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról3.§.[36]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról6.§(2)bek.[37]2011.éviCXCV.törvényazállamháztartásról29.§.

36

ta

nu

lmá

ny

VA R G A J U D I T

nelegyentöbb,mintaköltségvetésiévrevárhatóinflációésaGDPreálnöveke-désiütemefelénekkülönbsége.Haazinfláció,vagyareálGDPnövekedéseközülazegyiknemhaladjamega3%-ot,akkorolymódonkellmódosítaniaköltségve-tésiévretervezettadósságösszegét,hogyazamegelőzőévbenfennállóadósságtö-meghezképestlegalább0,1százalékpontoscsökkenéstrealizáljon.[38]AKormányfeladata,hogyaköltségvetésvégrehajtásasorán,azévközépén,afélévesadatokalapjánfelülvizsgáljaazadósság-szabályérvényesülését,éshaazadatokalapjánazévvégénvárhatóállamadósságtöbb,mintaközpontiköltségvetésitörvénybentárgyévretervezettérték,akkoraközpontiköltségvetésrőlszólótörvénymódosí-tásárairányulótörvényjavaslatotnyújtbeazOrszággyűlésnek.

A már meglévő adósságállomány csökkentését célzó szabályokat követőenaGst.olyanelőírásokatfogalmazmeg,melyekrendeltetéseazállamadósságkelet-kezésének,azazújabbadósság-keletkeztetőügyletekaláírásánakakorlátozása,sezzelegyüttamármeglévőadósságállománynövekedésénekakadályozása.Előbbicéllalelfogadottrendelkezésekközülazegyiklegfontosabb,hogyfőszabállyáváltazadósságotkeletkeztetőügyletekengedélykötelessége.AGst.kimondjaegyrészt,hogy az állam nevében — a szöveg kontextusból arra következtethetünk, hogyazállamaközpontikormányzatrautal—érvényesenadósság-keletkeztetőügyletcsak törvényi felhatalmazással, azaz az Országgyűlés hozzájárulásával köthető.Kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságot keletkeztető ügyleté-hezazállamháztartásért felelősminiszter előzeteshozzájárulásáravan szükség.Azállamháztartáshelyiszintjénhelyet foglalóhelyiönkormányzatokpedigcsakaKormányelőzeteshozzájárulásávalírhatnakaláadósság-keletkeztetőügyletet.[39]Ahelyiönkormányzatokvonatkozásábantovábbikorlátozásokkalisélajogalkotó,ámmielőttezekáttekintésébekezdenénk,nézzükmeg,hogyakormányzatiszek-torba sorolt szervezetek mikor mentesülnek a miniszteri hozzájárulás megszer-zésének terhétől, illetve,milyen feltételekegyidejű fennállásaesetén járulhozzáafelelősminiszteradósságotkeletkeztetőügyleteikhez.

A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek számára nincs szükségelőzetes miniszteri hozzájárulásra, ha az adósságot keletkeztető ügylet futam-idejeanaptári évenbelül lejár, illetvehaazügyletben jelen lévővalamennyi félaz államháztartás valamely alrendszerébe sorolt jogi személy, vagy kormányzatiszektorba sorolt egyéb szervezet. Amennyiben előbbi feltételek egyike sem állfent,akkorakormányzatiszektorbasoroltegyébszervezetekadósságotkeletkez-tetőügyleteihezszükségvanafelelősminiszterelőzeteshozzájárulásához,akiaztabbanazesetbenadjameg,haháromkonjunktívfeltételegyidejűlegérvényesül:(1)azengedélymegadásanemveszélyeztetiaköltségvetésitörvénybenévvégérebetervezett államadósság mértékének teljesítését; (2) az adósságot keletkeztetőügyletreaszervezet jogszabálybanrögzítettkötelezőfeladatánakellátásáhozvan

[38]2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 3/A. § és 4. §.[39]2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 8-10. §.

37Á L L A M I Ö N K O R L ÁT O Z Á S : A Z Á L L A M A D Ó S S Á G . . .

szükség[40]és(3)hitelbőlfinanszírozottfejlesztéseseténafejlesztéskiadásaimegté-rülnek,sezvalószínűsítiahitelvisszafizetését.[41]

AhelyiönkormányzatokadósságotkeletkeztetőügyleteihezaKormányelőze-tes hozzájárulására van szükség néhány kivételtől eltekintve. Nincs szükségaKormányhozzájárulására

-jogszabályonalapuló,kötelezőkezesség-és/vagygaranciavállaláshoz;-naptáriévenbelüllejáróadósságotkeletkeztetőügylethez;-olyanadósságotkeletkezetőügylethez:

•amelyetaközpontiköltségvetésnyújteurópaiuniósvagymásnemzet-köziszervezettőlelnyerttámogatáselőfinanszírozására,vagy

•amelyetadósságrendezésieljárássoránahitelezőiegyezséglétrehozásavégettreorganizációshitelrevesznekigénybe,vagy

•amelynemléptúlegybizonyosösszeghatárt[42]ésfejlesztésicéltszolgál.[43]

Helyi önkormányzatok esetén az adósság keletkezető ügyletek aláírásáhoza Kormány előzetes hozzájárulása mellett arra is szükség van, hogy az önkor-mányzat éljen adókivetési jogával, s hatályos rendeletében vesse ki legalábbazegyikvagyonitípusúhelyiadót(építményadó,telekadó),vagyahelyiiparűzésiadót, vagy a magánszemélyek kommunális adóját.[44] A második követelményalól az önkormányzat akkor mentesül, ha a megkötni kívánt adósság-keletkez-tetőügylethezelevenincsszükségaKormányelőzeteshozzájárulásához,vagyazügyletcéljaameglévőadósságvisszafizetése.[45]

A helyi önkormányzatoknak az eddig tárgyalt két követelményen (Kormányhozzájárulása, helyi adó kivetése) kívül egy harmadik feltételnek is eleget kelltenniük,haadósságotkeletkeztetőügyletetkívánnakaláírni.Azegyesönkormány-zatoknak ugyanis az adósságot keletkezető ügyleteikből származó tárgyévi fize-tésikötelezettsége[46]azügyletekfutamidejealattegyikévbensemlehettöbbmintahelyiönkormányzatadottévisajátbevételeinek50%-a.[47]Azelőíráscélja,hogya helyi önkormányzatok központi költségvetési segítség nélkül, önerőből, sajátbevételszerzőképességükreépítveisképeseklegyenek,illetveképesekmaradjanakazügyletfutamidejealatt,azabbólszármazófizetésikötelezettségekteljesítésére.

[40]Azműködésiés/vagyfejlesztésikiadásokfedezéséreisfordíthatják.[41]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról9.§.[42]Fővárosiönkormányzatésmegyeijogúvárosönkormányzataeseténa100millióforintot,orszá-gosnemzetiségiönkormányzateseténa20millióforintot,másönkormányzateseténazönkormány-zatadottévisajátbevételének20%-át,demaximum10millióforintot.[43]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról10.§(3)bek.[44]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról10.§(2)bek.[45]Haazadósságotkeletkeztetőügyletcéljamárfennállóadósságvisszafizetése,akkortovábbikité-tel,hogyazadósság-keletkeztetőügyletösszegenemhaladhatjamegavelerendeznikívántadósságmértékét.[46]EfizetésikötelezettségekbeazonbanbizonyostételeketaGst.szerintnemkellbeszámítani.Eze-ketlásdGst.10.§(6)bek.[47]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról10.§(5)bek.

38

ta

nu

lmá

ny

VA R G A J U D I T

Kérdés maradt még az, hogy milyen feltételek egyidejű fennállása eseténadja a Kormány hozzájárulását a helyi önkormányzatok adósságot keletkezetőügyleteihez?Főszabályszerint—haaGst.eltérőennemrendelkezik[48]—akkor,ha (1) a helyi önkormányzat adósságot keletkezető ügylete nem veszélyeztetiaközpontiköltségvetési törvénybenévvégérebetervezettállamadósságmérté-kének teljesítését és (2) az ügylet az önkormányzat törvényben meghatározottfeladatánakellátásához szükségeskapacitás létrehozását eredményezi aműkö-désikiadások folyamatosbiztosításamellett, valamint (3)azönkormányzatéltahelyi adókivetés jogával, illetve (4) azönkormányzat adósságotkeletkeztetőügyleteibőlszármazótárgyévifizetésikötelezettségeazügyletekfutamidejealattegyikévbensemhaladjamegazadottévisajátbevételeinek50%-át.[49]Nagyonfontos azonban, hogy a Kormányt mérlegelési jog illeti meg a Gst.-ben foglaltfeltételekfennállásaeseténis,azazazegyesadósságotkeletkeztetőügyletekhezrészbenishozzájárulhat,deazokatelisutasíthatja.[50]

Az adósságot keletkezető ügyletek szerződéseinek módosításához (ígyazadósságmegújításhoz is),akkorvanszükségaKormányelőzeteshozzájáru-lásához, ha az adósságot keletkezető ügylet maga is engedélyköteles a szerző-désmódosítás időpontjában. A Kormány hozzájárulására akkor is szükség van,haamódosítottszerződésazeredetihezképesthosszabbfutamidejű,hamegvál-tozikazadósságotkeletkezetőügyletcélja,haazönkormányzatotterhelőfizetésikötelezettségafutamidőalattakáregyévbenismeghaladjaazeredetiszerződésszerintiértéket,illetveakkoris,haamódosítottszerződésnagyobbügyletértékű.[51]

Sajátoshelyzetbenvannakazokazönkormányzatitulajdonbanlévőgazda-ságitársaságok,amelyeknemminősülnekkormányzatiszektorbasoroltegyébszervezetnek. E társaságok nyeresége gazdagíthatja az önkormányzati költ-ségvetést, vesztesége pedig kiadást jelenthet az önkormányzati költségvetésszámára. Ugyanakkor az önkormányzatoknak mint tulajdonosoknak lehető-ségükvanarra,hogyetársaságokútjánjussanakapénzpiacrólhitelhez.Emelehetőséget a jogalkotó korlátok közé kívánja szorítani, amikor is kimondja,hogyakormányzatiszektorbasoroltegyébszervezetneknemminősülő100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, vagy ilyen gazdaságitársaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság adósságot keletkeztetőügyletét isazönkormányzatadósságotkeletkeztetőügyleténekkell tekinteni,s mint ilyen, eme ügyletek is a Kormány előzetes hozzájárulásához kötöttek.A hozzájárulás iránti kérelmet pedig az az önkormányzat nyújtja be, amelya gazdasági társaságban a legnagyobb tulajdoni részesedéssel (hányaddal)rendelkezik. Egyenlő tulajdoni részesedés (hányad) esetén az érintett önkor-mányzatokmegállapodásaszerintiönkormányzatnyújtjabe.AKormánypedig

[48]AfőszabályalólikivételeketaGst.10/B.§(2)-(6)bekezdésektartalmazzák.[49]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról10/B.§(1)bek.[50]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról10/B.§(4)bek.[51]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról10/D.§.

39Á L L A M I Ö N K O R L ÁT O Z Á S : A Z Á L L A M A D Ó S S Á G . . .

akkor adja e társaságok által megkötött ügylethez hozzájárulását, ha fejlesz-tési célú ügylet esetén biztosított (akár az önkormányzat támogatásával is),működésicélúügyleteseténpedigatársaságottulajdonlóönkormányzattámo-gatása nélkül biztosított a keletkező kötelezettség visszafizetése.[52] Felmerülkérdésként,hogymiahelyzetazonkormányzatiszektorbatartozóegyébszer-vezetneknemminősülőönkormányzatitulajdonbanállógazdaságitársasággal,amelybenazönkormányzatokrészesedésevagytulajdonosihányadanem100%,csupán többségi? Illetvekérdés,hogyaz100%-osönkormányzati tulajdonbanállógazdaságitársaságokranézvebevezetettkorlátozásmiértnemkerültrögzí-tésre azon kormányzati szektorba tartozó egyéb szervezetnek nem minősülgazdaságitársaságokvonatkozásában,amelyekaközpontikormányzat(állam)100%-ostulajdonábanállnak?

A Gst. rendelkezéseit megerősíti az államháztartásról szóló törvény (továb-biakban Áht.) több szakasza is,[53] s további részletszabályokat fogalmaz meg,mikorkimondja,hogyazállamháztartásközpontialrendszerébenfennállókölt-ségvetésihiányfinanszírozásáért,valamintazállamadósságkezeléséértazállam-háztartásért felelős miniszter, a helyi (önkormányzati) alrendszerben fennállóköltségvetési hiány finanszírozásáról a költségvetési rendelet (határozat) útjána képviselő testület rendelkezik. Helyi államháztartási alrendszer vonatkozásá-banazadósságtömegkezelésénekfelelősétazÁht.nemjelölimegdirektmódon.[54]Akiegyensúlyozottköltségvetésigazdálkodás,ígyadeficitelkerüléseésazállam-adósságkeletkezésénekmegakadályozásavagyameglévőadósságkezeléseérde-kébenintegráltaazÁht.-beajogalkotóaközéptávúköltségvetésitervezéselvét.Mindközponti,mindhelyi szintenszületőköltségvetésidöntésekben rögzítenikellakövetkezőháromévretervezettköltségvetésibevételi,kiadásiösszegeket,ahogyatervezettegyenlegetésadósságállománytis.[55]

VI.ZÁRÓGONDOLATOK

Azállamadósságkezelésérevonatkozóhazaijogielőírásokvizsgálatátkövetőenmegállapítható, hogy a rendszerváltást követő, 2011-ig tartó időszakhozképest2012utánavonatkozószabályozáskiterjedtté, részletgazdagabbávált.A jogal-kotó többesetbenéltazönkorlátozás lehetőségévela fiskálispolitika területénama céltól vezérelten, hogy biztosítsa a fennálló adósságtömeg csökkenését,illetvemegakadályozzaannaknövekedését.Ámcsaknemilyentágkörbenlehe-tőségetadazönkorlátozástólvalóeltérésreis:gondoljunkitta„nemzetgazdaság

[52]2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról10/E.§.[53]Lásd:Áht.14.§(4)bek.,23.§(2)bek.,32.§,41.§(4)bek.,84.§(4)bek.,90.§(3)bek.,91.§(2)bek.,[54]2011.éviCXCV.törvényazállamháztartásról5.§(2)bek.[55]2011.éviCXCV.törvényazállamháztartásról29.§.

40

ta

nu

lmá

ny

VA R G A J U D I T

tartósésjelentős”visszaesésénekesetére.Mindezarraengedkövetkeztetni,hogyagazdaságiteljesítmény,s ígyamagyarállamgazdaságiprosperitásaelsőbbsé-getélvezazadósságcsökkentéshezképest.Vagyisnemazállamadósságmindenáron,smindenekelőtticsökkentéseacél,hanemannakagazdaságinövekedésbiztosításamellettiredukálása.Acélokelőbbisorrendiségegazdaságiértelembenracionális. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság államadósság kezelése érdekébenbevezetetthatáskörkorlátozásakapcsánfelmerülkérdésként:vajonacélszente-síti-eaválasztotteszközt?

IRODALOM

• BarczaGyörgy(2015):Azállamadósságszerepénekváltozásaaközgazdaságtanbanésamagyaradósságkezelésalapelvei.Pénzügyi Szemle60.évf.4.sz.444–457.• CsűrösGabriella(2015): Uniós pénzügyek. Az európai integráció fejlődésének pénzügyi jogi vizsgálata.Budapest,HVG-ORAC.• FöldesGábor(2003):Pénzügyi jog.Budapest,Osiris.• Stiglitz, E. Joseph (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana. Budapest, KJKKERSZÖV.• SzabóZsolt (2013):Azállamadóssággazdaságinövekedésreésgazdasági fejlettségregyakorolthatása.Pénzügyi Szemle 58.évf.3.sz.255–273.• ZsugyelJános(szerk.)(2009):A közpénzügyek nagy kézikönyve.Budapest,CompLex.

• 1949.éviXX.törvényMagyarKöztársaságAlkotmánya• MagyarországAlaptörvénye(2011.április25.)• 1992.éviXXXVIII.törvényazállamháztartásrólaMagyarNemzetiBankrólszóló1991.éviLX.törvénymódosításáról• 2008.éviLXXV.törvényatakarékosállamigazdálkodásrólésaköltségvetésifelelősségről• 2011.éviCXCIV.törvényMagyarországgazdaságistabilitásáról• 2011.éviCXCV.törvényazállamháztartásról• ESA95–KézikönyvForrás:http://vmek.oszk.hu/06200/06256/06256.pdf(2017.10.05.)

41

ORBÁN ENDRE

A ( R E N D Ő R ) K É P M Á S É S K E R E T E : A Z A L K O T M Á N Y B Í R Ó S Á G I . . .

A (rendőr)képmás és kerete: az alkotmány-bíróságihatározatokhelyeajogrendszerben

I. BEVEZETŐ

Írásomkiindulópontjaazutóbbiidőkegyikkiemeltalkotmánybíróságiügye:arendőrképmáskérdésénekalkotmányosmegítélése.Nemfeltét-lenülatémasúlyosságaokánkiemeltjelentőségűakérdés,hanemannaktöbbkörös,eltérőrendesbíróságiésalkotmánybíróságimegközelítésemiatt.[1]Jelentanulmánynemszorosanatémáhozkapcsolódóügyeketkívánjaértékelni,hanemadöntéseksorozatának jelenségét,amelybőljól látszik,hogya rendőrképmásosügyekreavalódipanaszbevezeté-sével létrejött új közjogi hatalommegosztás szimbolikus döntéseikénttekinthetünk.[2] Ezen túlmenően, a rendőrök képmásával kapcsolatosdöntésekún.„ügyöntúlmutató”kérdésekreisráirányítjákafigyelmet,amelyet a Law and Literature irányzathoz[3] nyúlva Antigoné-dilem-maként[4] jellemezhetünk.Ebből,mintegyarendőrképmáskereteként,egy további, jogforrástani kérdés absztrahálható: jelesül vizsgálandóajogegységihatározatokésazalkotmánybíróságihatározatokjogrend-szerbenelfoglalthelye,amiegyúttal felvetiazalkotmányellenesalkot-mánymódosítások örökzöldnek számító kérdéskörét, illetve legújab-ban az alkotmányos identitás és az alkotmánymódosítások lehetségesviszonyrendszerénekproblematikájátis.

[1]Arendesbíróságrészérőlmindenekelőttaz1/2012.BKMPJEjogegységihatározat,illetvekonkrétanaFővárosiÍtélőtábla2.Pf.20.656/2012/7.számúítélete,FővárosiTörvényszék56.Pf.632.194/2015/3.számúítélete,FővárosiÍtélőtábla2.Pf.20.186/2014/4.számúítélete,KúriaPfv.IV.20.283/2015/4.számúítélete,valamintaKúriaPfv.IV.20.121/2016/3.számúítélete.AzAlkotmánybíróságrészérőllásd:28/2014.(IX.29.)ABhatározat,16/2016.(X.20.)ABhatározat,17/2016.(X.20.)ABhatározat,ésvégüla3/2017.(II.25.)ABhatározat. [2]HasonlóálláspontotfejtettkiHörchernéMarosiIldikóalkotmánybíróa3/2017.(II.21.)ABhatározathozfűzöttpárhuzamosindokolásában,ld.Indokolás[31].[3]H.Szilágyi,2010,5–27.[4]Szophoklész,2000.

tan

ulm

án

y

[*]AtanulmányazAlkotmánybíróság,aKúriaésazIgazságügyiMinisztérium2017-benmegrendezett szakmai konferenciáján elhangzott előadás írásos változata. A szöveghezfűzöttértékesmegjegyzéseikértköszönetilletiChronowskiNórát,CsinkLórántot,DetreLászlót,Gárdos-OroszFruzsinátésSulyokTamást.

42

ta

nu

lmá

ny

O R B Á N E N D R E

II. A RENDŐRKÉPMÁS-ÜGYEK AZ ÚJ HATALOMMEGOSZTÁS SZIMBOLIKUSÜGYEI

A hatalommegosztás elve nem szerepelt a korábbi Alkotmányban, azonbanaz Alkotmánybíróság azt levezette az Alkotmány szövegéből.[5] A testület mára31/1990.(XII.18.)ABhatározatábanrögzítette,hogyahatalmiágakmegosztá-sánakelve„amagyarállamszervezetlegfontosabbszervezetiésműködésialap-elve.”[6] A 28/1995. (V. 19.) AB határozatban az Alkotmánybíróság önmaga ésarendesbíróságokállamszervezetbenelfoglalthelyétisértelmezte,mégpedigúgy,hogy„[a]zAlkotmánybíróságminda törvényhozó,mindavégrehajtóhatalom,továbbáa köztársasági elnök és az önkormányzatok hatalmi jogosítványainakkorlátjaként jelenikmeg.Hasonlóképpenabíróságoktevékenysége—azAlkot-mány50.§-ának(2)bekezdésérefigyelemmel—korlátokközészorítjaavégre-hajtóhatalomműködését.”[7]

Az Alaptörvény hatályba lépése erőteljesen érintette az Alkotmánybíróságközjogihelyzetét.Epontonnemazáltalánoskritikávalilletetthatáskörkorláto-zásragondolok,[8] vagyazegyeshatáskörökhözkapcsolódóeljárásiváltozások-ra,[9]hanemazAlkotmánybíróságnakahatalommegosztásrendszerébenelfoglalthelyére.AzAlaptörvényegyiklegjelentősebbváltoztatásaugyanisazAlkotmány-bíróság hatásköreiben véghezvitt paradigmaváltás volt: míg 2012. január 1-jétmegelőzően az Alkotmánybíróság jellegadó hatásköre az absztrakt utólagosnormakontroll,azún.actio popularisvolt,amelynekkeretébenbármelyjogsza-bály alkotmányossági vizsgálatát bárki, jogi érdekeltségre hivatkozás nélkülkezdeményezhette,azAlaptörvényhatálybalépésévelazAlkotmánybíróságjelleg-adó hatáskörévé az érintettséghez kötött alkotmányjogi panasz vált, amelynektípusaikibővültek.Mindezazalkotmánybíráskodásszubjektívjogvédelmifunk-ciójánakfelértékelődéséhezvezetett.[10]

Témánkszempontjábólkiemelt,ésegyúttalállamszervezetijelentőségűválto-zás,azAbtv.27.§-aszerinti„valódi”panaszbevezetésevolt.Ennekeredményekéntafenti,28/1995.(V.19.)ABhatározatbólvettidézetkiegészíthetőabíróságokkalis,hiszenebbenazeljárásbanazAlkotmánybíróságalkotmányosságiszempont-ból felülvizsgálatnak veti alá az érdemi bírósági döntéseket. Az új hatáskörrelnemváltazAlkotmánybíróság„szuperbírósággá”,[11]ugyanakkormígkorábban,a„régi”típusúpanaszrévén,csakközvetettjellegűjogorvoslatikapcsolatlétezett

[5]Ahatalommegosztáshazaiirodalmáhozld.Csink,2014,19–20.;Győrfi–Jakab,2009,206–207.;Chronowski–Drinóczi–Zeller,2010,8.Azalfejezetbővebbváltozatátlásd:Orbán,2016,577–581.[6]31/1990.(XII.18.)ABhatározat,ABH1991,136,137.[7]28/1995.(V.19.)ABhatározat,ABH1995,142,143.[8] Alaptörvény 37. cikk (4) és (5) bekezdései. Sólyom László szerint mindez „alkotmánymentesszabadszférának“tekinthető.(Sólyom,2014,6.;Bragyova–Gárdos-Orosz,2016,49–50.)[9]ÁttekintéséhezlásdNaszladi–Tilk,2015,41–74.[10]Zakariás,2015,149.[11]Ezttöbbfélemódonmegfogalmaztamáratestület,lásd:TóthJ.,2014,231–232.

43A ( R E N D Ő R ) K É P M Á S É S K E R E T E : A Z A L K O T M Á N Y B Í R Ó S Á G I . . .

azAlkotmánybíróságésarendesbíróságokközött,azújhatásköriszabályokeztközvetlenjogorvoslatikapcsolatramódosították.EttőlfüggetlenülazAlkotmány-bíróságésarendesbíróságok,amelyneklegfőbbszerveazAlaptörvény25.cikk(1)bekezdéseértelmébenaKúria,továbbraiselkülönültalkotmányosintézmé-nyekmaradtak.[12]

AzAlkotmánybíróságújhatásköremindazonáltallehetőségetteremtarra,hogyaz alkotmányossági szempontok a jogalkotás mellett a jogalkalmazás terrénu-mábanisnagyobbsúlytkapjanak,éserreafokozottalapjogiérzékenységelvárá-sárautalazAlaptörvény28.cikkeis,amelyabíróságokalkotmánykonformértel-mezésikötelezettségétrögzíti.[13]EhatáskörébeneljárvaazAlkotmánybíróságnemabíróidöntésektörvényességétvizsgálja,csupánabíróidöntéssoránalkalmazottjogszabály,vagyabíróidöntésalapjáulszolgálójogértelmezésvagyjogalkalmazásalapjogokkalvalóösszeegyeztethetőségét.[14]Ezzelegyütt,amikorazAlkotmánybí-róságazAlaptörvényrendelkezéseitértelmeziésérvényesíti,egyúttalaszakjogágikérdésekmegválaszolásáhoznyújtalkotmányoskeretet.Mindezpediglényegébenazalapjogiszemléletkikényszerítésétjelenti,amipedigcsakúgyvalósulhatmeg,hogyazalapjogidogmatikarátüremkedikazegyesszakjogikérdésekre,mintegyhelyetéssúlytkövetelmagánakadöntésekmeghozatalasorán.[15]

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz hatáskörei elsősorban az érintettpanaszosokalkotmányosjogvédelmétbiztosítják.Ahatáskörelőzményénektekint-hetőún.Jánosi-ügyben,az57/1991.(XI.8.)ABhatározatban,azAlkotmánybíró-ságmárkifejtette,hogyazalkotmányjogipanaszintézményétannakjogorvoslatifunkciójakülönböztetimegazabsztraktutólagosnormakontrolltól.[16]AzAlaptör-vény hatályba lépése előtt ez a jogorvoslati funkció csupán korlátozottan tudottérvényesülni,[17]ígyavalódipanaszbevezetéseennekkiterjesztésilehetőségekéntértelmezhető.Ennekmegfelelőena3367/2012.(XII.15.)ABvégzésbenatestületmegállapította:„[a]zAlaptörvény24.cikk(2)bekezdésc)ésd)pontjaszerintialkot-mányjogipanasz jogintézményénekegyarántelsődlegescéljaugyanisazegyéni,szubjektívjogvédelem:aténylegesenjogsérelmetokozóalaptörvény-ellenesjogsza-bály,illetvealaptörvény-ellenesbíróidöntésáltalokozottjogsérelemorvosolása.”[18]Ezzelegyütt,azAlkotmánybíróságehatásköreibeneljárvaa„szubjektív”alkotmá-nyosjogvédelemmellettazAlaptörvényegyediügybentörténőértelmezéserévén„objektív”alkotmányosjogvédelmetisnyújt.Ekettősfunkcióraatestületértelme-

[12]VargaZs.,2012,108.[13]„AbíróságokajogalkalmazássoránajogszabályokszövegételsősorbanazokcéljávalésazAlaptör-vénnyelösszhangbanértelmezik.”Azalkotmánykonformértelmezésrőllásd:Chronowski,2017,7–15.[14]Ahelyzetkomplexitásátugyanakkorjelzi:Somody,2016,103–112.;Orbán2016,586–587.[15]Azirányugyanakkorfordítottjellegűislehet,ahogyaztSólyomLászlókifejtiazáltalánosszemé-lyiségijogkialakulásáról,hiszenazszerinte„aPolgári Jogbanmárkészenállt”,csupánalkotmányosszintrekellettemelniazt,lásd:Sólyom,i.m.,3.[16]ABH1991,272,282.[17]Zakariás,i.m.,151–153.[18]3367/2012.(XII.15.)ABvégzés,Indokolás[13].

44

ta

nu

lmá

ny

O R B Á N E N D R E

zéseisráirányítjaafigyelmet:„[e]hhez[aszubjektívjogvédelemhez]kapcsolódikajogszabályfelülvizsgálatárairányulóalkotmányjogipanaszokeseténmásodlagoscélkéntakésőbbiekbenelőfordulóhasonlójogsértésekmegelőzéseésennekrévénegybenazalkotmányosjogrendobjektívvédelme.”[19]

Az objektív jogvédelemnek több megnyilvánulási lehetősége van. Egyrészt,azAbtv.28.§(1)bekezdése„átjárásilehetőséget”biztosítapanaszfajtákközött,így az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes normát is megsemmisítheti.Másrészt,abíróidöntésbenfoglaltjogértelmezésmegsemmisítésénekisvanobjek-tív jogvédelmivetülete.AhogySomodyBernadette—éppena rendőrképmásosügyekrőlírttanulmányában—fogalmaz:„azalkotmánybíróságidöntésnekazadkiemelkedőjelentőséget,hogyannakalapjánelvárjuk:arendesbíróságijogalkal-mazásszámáraadottiránymutatástnecsakakonkrétügyben,hanemvalamennyirendőrképmás-ügyben(illetve,ahasonlóalapjogirelevanciájúszemélyiségijogiperekben)eljáróbíróságkövesse.AzAlkotmánybíróság tehátazalkotmányjogipanasz révén sem lépa rendes bíróságok helyébe,nempótolja—hanemelső-sorbanáltalánosjelleggelfejleszti—arendesbíróságokítélkezését.”[20]Harmad-részt,azobjektívalkotmányvédelmioldalterősíthetikazAlkotmánybíróságáltalmeghatározhatóegyébjogkövetkezményekis:ilyenazalapjogigaranciarendszerhiányára rámutató, és a jogalkotót cselekvésre felszólító mulasztás[21] megálla-pítása;és ilyena jogalkalmazónakszólóalkotmányoskövetelmény[22] is, amelyegyfajtapreventívobjektívalkotmányosjogvédelmetnyújtajövőbelipotenciálispanaszosoknak, és elősegíti, illetvebiztosítja azt,hogyabíróságokazAlaptör-vény28.cikkébenfoglaltalaptörvényikötelezettségüket,azAlaptörvénnyelössz-hangbanállójogértelmezéstteljesítsék.Mindkétjogkövetkezményta„hatásköreigyakorlásasoránfolytatotteljárásában”állapíthatjamegazAlkotmánybíróság,ígytehátavalódipanaszhatáskörébenis.

[19]Uo.[20]Somody,i.m.,105.Mindazonáltalatámadotthatározatmegsemmisítésenemfeltétlenülalkalmasmindenesetbenarra,hogyabekövetkezettalapjogisérelmetorvosolja,ígybizonyosalapjogokesetébenazAlkotmánybíróságáltalnyújtható jogvédelemnemtudhatékonyanrealizálódni,amire jópéldaazészszerűidőkövetelménye:azeljáráselhúzódásakorazalaptörvény-ellenesbíróidöntésmegsemmisí-tésenemhogynemorvosolná,deéppenhogysúlyosbítanáazalapjogisérelmet.Lásd:3024/2016.(II.23.)ABhatározat,Indokolás[20].„NemállugyanisazAlkotmánybíróságrendelkezéséreolyantörvényilehetőség,amelynekalkalmazásarévénegyadottbíróságieljárásjelentőselhúzódásábóleredőkövetkez-ményeketenyhítenivagyorvosolnitudná.”Lásd:2/2017.(II.10.)ABhatározat,Indokolás[56].Ehhezhasonlóankülönlegesjellegűabékésgyülekezéshezvalójogis,hiszenannakgyakorlásaidő-hözkötött.AzalapjoggalösszefüggésbenazAlkotmánybíróságmártöbbszörmegállapította,hogyabíróságivégzésésarendőrségihatározatmegsemmisítésévelazindítványozójogsérelménekreparálá-sáraazidőmúlásratekintettelmárnemkerülhetsorésahatározatésavégzésmegsemmisítéselegfel-jebbmoráliselégtételtjelentajogsérelmetszenvedetteknek.Ezzelegyüttajövőrenézve,mintegyazobjektívjogvédelemmegnyilvánulásaként,azalkotmánybíróságihatározatbanismertetettszempon-tokiránymutatóulszolgálnakatovábbigyülekezésijogvitákbaneljáróbíróságokszámára.3/2013.(II.14.)ABhatározat,Indokolás[71].[21]Abtv.46.§(1)és(2)bekezdés.[22]Abtv.46.§(3)bekezdés.

45A ( R E N D Ő R ) K É P M Á S É S K E R E T E : A Z A L K O T M Á N Y B Í R Ó S Á G I . . .

Aszubjektívésazobjektívjogvédelmifunkcióelhatárolásáraazalkotmány-jogipanaszbefogadási feltételrendszerére is ráirányítjaa figyelmet.Abefoga-dási követelményeket az Abtv. sorolja fel, amelyek között az Abtv. 56. § (2)bekezdése tartalmi kritériumként nevesíti a 29. § szerinti feltételeket. Ennekértelmében „[a]z Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntéstérdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogijelentőségűkérdéseseténfogadjabe.”[23]Ekét,vagylagosfeltételkiemeltjelen-tőséggelbíraszubjektívésobjektívfunkcióelhatárolásaszempontjából,hiszenbármelyikükteljesülésemegalapozzaapanaszbefogadását:miközbenaz„alap-vető alkotmányjogi jelentőségű kérdés” az objektív, alkotmányvédő funkciótbiztosítja,addig„abíróidöntéstérdembenbefolyásolóalaptörvény-ellenesség”aszubjektívjogvédelmifunkciónakfeleltethetőmeg.Intuitívearragondolhat-nánk, hogy a valódi panasz eljárásban leginkább az Abtv. 29. §-nak „a bíróidöntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség” játszik nagyobb szere-pet— tekintve,hogyavalódipanasz fő funkciójaakonkrétügyben felmerültalapjogisérelemrebiztosíthatójogorvoslat—előfordulhatazonbanazis,hogyazAlkotmánybíróságazügybenfelmerülő,deakonkrétügyöntúlmutatóobjek-tívalapjogvédelmiokokbólfogadbeegyügyet.Egy2015-öskutatásalapján,[24]amelyazaddigvalódipanaszhatáskörbenelfogadottnegyvennégyérdembenelbírált határozatot tekintette át, huszonhárom megsemmisítő rendelkezésmellettháromalkalommalmulasztás,ésnyolcalkalommalalkotmányoskövetel-ményismegállapításrakerült.Ezekközülkétalkalommalamulasztásésháromalkalommalazalkotmányoskövetelménymegállapításáraakonkrétbíróidöntésellenbenyújtottpanaszelutasításamellettkerült sor.Márpedigezeka jogkö-vetkezmények tipikusan a konkrét ügyön túlmutató jelentőségű problémára,azaz„alapvetőalkotmányjogi jelentőségűkérdésre”adhatnakválaszt.Adódiktehátakérdés,hogyvolt-eolyanbefogadottvalódipanasz,aholazAlkotmány-bíróságabefogadássoránazAbtv.29.§szerintifeltételekközülcsakazalap-vetőalkotmányjogijelentőségűkérdéstvizsgálta,ésarratekintettelfogadtabe.Avizsgálatalapjántöbbilyenesetvolt.[25]Vagyis,bárazindítványozókavalódi

[23]Akétalternatívfeltételközülabíróidöntéstérdembenbefolyásolóalaptörvény-ellenességkételyeaszubjektívjogvédelmi,azegyénijogsérelemhelyreállításátcélzóbefogadhatóságiszempont,mígazalapvetőalkotmányjogijelentőségűkérdésnekakonkrétügyöntúlmutatóobjektívalkotmányvédelmifunkciójavan.Naszladi,2014,55–56.[24]Orbán,i.m.,585–586.[25]Azalkotmányvédelemcíménbefogadottügyekközülcsakkövetelménytállapítottmegelutasításmelletta25/2013.(X.4.)ABhatározatésa34/2013.(XI.22.)ABhatározat.Mindkétügyabüntetőel-járásrólszóló1998.éviXIX.törvényegy-egyszabályáhozállapítottmegalkotmányoskövetelményt,ésmindkétesetbenazAlaptörvényXXVIII.cikk(1)bekezdésébenszereplőtisztességeseljáráshozvalójogbólkövetkezően.Atelekalakításieljárásbanindultügybenhozott12/2015.(V.14.)ABhatározat-banazonbanazalkotmányoskövetelménymegállapításamellettazAlkotmánybíróságakonkrétbíróidöntéstismegsemmisítette;abizonyításiindítványelutasításaügyébenszületett19/2015.(VI.15.)ABhatározat pedig mulasztás jogkövetkezményének megállapítása mellett megsemmisítette a konkrétbíróidöntéstis.

46

ta

nu

lmá

ny

O R B Á N E N D R E

alkotmányjogi panaszt tipikusan a bírói döntést vitatva, jogorvoslati célzattalnyújtjákbe,mégiselőfordultmárolyaneset,hogyaz indítványabennerejlőalapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés miatt került befogadásra; sőt, voltolyanesetis,hogyazobjektívalaponbefogadottügybenvégülakonkrétbíróidöntésismegsemmisítésrekerült.

Mindez azért kiemelten jelentős, mivel ebbe a körbe sorolhatók a rendőr-képmásosügyekis.Azelső,a28/2014-eshatározataképmáshozvalójogügyöntúlmutató jellegét hangsúlyozta: „[a]lapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés(Abtv.29.§)az,hogyazAlaptörvényamaszabálya,amelyszerintMagyarországelismeriésvédiasajtószabadságátéssokszínűségét,továbbábiztosítjaademok-ratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit,érvényesült-e akonkrét esetben, amikoregya rendezvénybiztosításában résztvettrendőrökrőlkészítettfényképnekatüntetésrőlszólótudósításbanvalónyil-vánosságrahozatalamiattahírportálkéntműködősajtószervetabíróságelma-rasztalta.”[26]Eztkövetőenpedigakésőbbiügyekazalkotmánybíróságihatároza-tokvédelmétjelöltékmeg,mintalapvetőalkotmányjogijelentőségűkérdését:„[j]elenügyalapvetőalkotmányjogijelentőségűkérdése:abíróságelegettett-eannakazalkotmánybíróságifelszólításnak,hogy„asajtószabadságésaméltóságvédel-men alapuló képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel”feloldja(Abh.,Indokolás[44]).”[27]Utóbbimegfogalmazásegylehetségesmagya-rázataazún.Antigonédilemmalehet,amelyazalkotmánybíróságihatározatokésajogegységihatározatokjogrendszerbenelfoglalthelyéreirányítjaráafigyelmet.

III.AZALKOTMÁNYBÍRÓSÁGIHATÁROZATOKÉSAJOGEGYSÉGIHATÁROZA-TOKHELYEAJOGRENDSZERBEN

A rendőrképmás-ügyek megítélése során az eljáró bíróknak valójában egyantikproblémávalkellettszembesülniük,amitAntigoné-dilemmánaknevezhe-tünk.Aközismertdrámánaktöbbolvasataisadható.Ilyenazérdekvezéreltésazönzetlenemberkonfliktusa,mintkétértékrenddrámája; tekinthetőpoliti-kaidrámának,mintazönkényellentörténőlázadószabadságdrámájának;ésolvashatósorsdrámakéntis,mintazistenivégzettelésatörvényekkelszembe-szállóhőstragédiája.Mindemellettadhatóadrámánakegytovábbi,jogiolvasatis.Aközpontikérdés—Antigonéeltemetiatestvérétvagysem—feltehetőúgyis,hogyAntigonéabelsőparancsnak,haúgytetszikatermészetjognak,vagyazisteni íratlantörvénynek,vagypedigKreónparancsánakengedelmeskedik,ésapozitívjogelőírásaitköveti.AzAntigonétehátlényegébenjogforrásihierar-chiaproblémaként isolvasható.A rendőrképmás-ügyekesetébenperszenem

[26]28/2014.(IX.29.)ABhatározatIndokolás[4].A„képmáshozvalójog”levezetéséhezlásdZaka-riás,2017,108.[27]16/2016.(X.20.)ABhatározat,Indokolás[16].

47A ( R E N D Ő R ) K É P M Á S É S K E R E T E : A Z A L K O T M Á N Y B Í R Ó S Á G I . . .

beszélhetünk írott és íratlan jogforrásokról, de félretéve a jogforrások eltérőattribútumait,bekell látnunk:hasonlóanszorulthelyzetbekerültekazeljáróbírók, amikor egy jogegységi határozat és egy alkotmánybírósági határozateltérőiránymutatásaiközészorultak.

Ahelyzetérdekességeugyanakkoraz,hogyakétiránymutatásvalójábannemáll egymásnak ellentmondó viszonyban.[28] A Kúria jogegységi határozatával,amelyszerintazintézkedőrendőröknemminősülnekközszereplőnek,[29]nemállegymásttagadó,kizáróviszonybanazalkotmánybíróságihatározatokszempont-rendszere.Valójábanazalkotmánybíróságihatározatoknemisemlítika„közsze-replő”fogalmát,hanemegyminőségilegmásszempontrahelyezikahangsúlyt:aközügyjellegre,illetvekonkrétanademonstrációnvalórészvételkontextusára.[30]Ennekmegfelelőenaz1/2012.BKMPJEhatározatothatályonkívülhelyező1/2015.BKMPJEhatározatisúgyfoglalállást,hogyelismerte:„az1/2012.BKMPJEszámújogegységihatározataközszereplőfogalom-meghatározásáraösszpontosítóindo-kolásanemvizsgáltaarendőrmeghatározotthelyzethezkötöttintézkedésének,fellépésénekhatásátarendőrképmáshozfűződőszemélyiségijogairanézve.”[31]Emellettazonbantovábbra isazthangsúlyozzaa jogegységihatározat indoko-lása, hogy „az autonóm döntésen alapuló, a politikai közösség érdekében valófellépéshiányában,aközhatalombirtokábantörténőfeladatteljesítésönmagában

[28]Papp, 2016,10.[29]Arendőrképmásokmegítéléserégiésegységesgyakorlatottudhatmagánakarendesbíróságokjog-gyakorlatában.ArégiPtk.80.§(1)-(2)bekezdéseirealapítottgyakorlataközszereplőfogalmábólindultki,ésnéhánykivételtőleltekintvenemlátottokotarra,hogymiért lehetnelehetővétenniarendőrökarcképmásánakmédiabelimegjelenítését.Ennekoka,hogyaközszereplőségfogalmaönkéntességetfel-tételez,amisemmiképpsemmondhatóelaközhatalmatgyakorló,deutasításokatkövetőrendőrökese-tében.Eszempontot,vagyisaközszereplőségközéppontbahelyezésétvégüljogegységidöntéskívántamegszilárdítani,mindeztpedigazAlkotmánybíróságkoraigyakorlataisalátámasztanilátszott,amelyaközszereplőkésnemközszereplőkközöttjelöltekiabírálatokkalszembenitűrésikötelezettségfoko-zatbelikülönbségét.(Sepsi,2016,3–5.;Papp,i.m.,5–11.)Ajogegységihatározatchillingeffect,illetvedermesztőhatásárahívtákfelafigyelmet:Balogh–Hegyi,2014,35.;Balogh,2014,3–11.[30]„Aközügyekmegvitatásakörébenelhangzóvéleménynyilvánításésarávonatkozóvédelemfó-kuszábanelsődlegesennemaszólássalérintettszemélyekstátuszaáll,hanemaz,hogyamegszólalóvalamelytársadalmi,politikaikérdésbenfejtettekinézeteit.”7/2014.(III.7.)ABhatározat,Indokolás[47]. Az Alkotmánybíróság lényegében egy minimális védelmi szintet jelölt ki a szolgálatot teljesí-tőrendőrökképmásánakvédelmeesetére.Akérdésmegítélésénekugyanakkorelőfeltételeaközügyjelleg,azazhogyajelenkoreseményeirőlszólóvagyaközhatalomgyakorlásaszempontjábólközér-deklődésreszámottartótájékoztatásróllegyenszó,tehát„közügyetérintőképitudósítás”legyen,éstipikusan ilyen egy gyülekezés. Mindez ugyanis az állam nevében fellépő erők elszámoltathatósá-gával,haúgytetszikazállamierőszak-monopóliumellenőrizhetőségévelállkapcsolatban.(Weber,1987,77–78.)Ennekmegfelelőenmára28/2014-esalkotmánybíróságihatározatkijelentette:„Rendőribevetésdemonstrációkonmindenesetbenajelenkoreseményénekminősül.”28/2014.(IX.29.)ABhatározat,Indokolás[44].MajtényiLászlóarendőrképmásokügyétnemasajtószabadság,hanemazinformációszabadság,illetveazállamátláthatóságafelőlközelítettevolnameg:Szávuly,2015a,http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/a-rendorfoto-ugyrol-i-resz[31] 1/2015. BKMPJE határozat. Elérhető: http://www.kuria-birosag.hu/hu/joghat/12015-szamu-bkmpje-hatarozat.

48

ta

nu

lmá

ny

O R B Á N E N D R E

nemtesziarendőrtközszereplővé.”[32]Logikaiértelembentehátakét jogforrásállításainemkontradiktórius,hanemszubkontráriusviszonybanállnakegymás-sal:nemkizárjákegymást,hanemmindkettőigazkijelentéslehetegyszerre.

A látszólag eltérő iránymutatások kérdése azonban két okból is releváns.Egyrészt,magukazeljáróbíróságokisészlelték,hogykét,ellentéteskövetkezte-tésrelehetőségetadóiránymutatásnakismegkellenefelelniük,ésennekazAlkot-mánybíróságisjelentőségettulajdonított:„[b]árabíróságelsődlegesérveazvolt,hogy eljárásában a Kúria 1/2012. Büntető-közigazgatási-munkaügyi-Polgári Jogegységi(atovábbiakban:BKMPJE)határozataazirányadóreánézve,azAbh.pedig — mivel a jogegységi határozatot nem érintette és egy konkrét egyedidöntéstsemmisítettmeg—,nemkötiabíróságot,mégismérlegelteazAbh.-banfoglaltelvitételeket.”[33]Sőt,aFővárosiÍtélőtáblaindokolásakifejezettenhangsú-lyozzaazáltalaelsődlegesnektartottmagánjogidogmatikaalapjogiszempontok-kal szembeni rezisztenciáját: „apert elsősorbana felperesekáltal érvényesítettjogok magánjogi szabályai alapján szükséges eldönteni. A személyiségi jogokPtk.-beliszabályaiteljesegészébennemtehetőkfélre,mégegyalapjogiérvrend-szermérlegeléséneklehetőségeeseténsem.”[34]

Másrészt,azAlkotmánybíróságoldalárólisfókuszbakerültezanormatanikérdés. A befogadás során felmerülő objektív alkotmányvédő szempontnakmegfelelőenazalkotmánybíróságihatározatokerőteljesentematizáltákazalkot-mánybírósági határozatok jogrendszerben elfoglalt helyét és azok kikénysze-rítését:„[a]zAlkotmánybíróságkiemeli:nemtartozikabíróságokmérlegelésikörébe,hogyérvénytszereznek-eazAlaptörvény24.cikke (1)bekezdésébenfoglaltaknak,amelyszerint’AzAlkotmánybíróságazAlaptörvényvédelméneklegfőbb szerve’. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza: az Alaptörvény e cikkemérlegelést nem tűrően az Alkotmánybíróság kötelezettségévé teszi, hogyazAlaptörvénybeütközőbíróságidöntéstmegsemmisítseésezáltalisérvénytszerezzen az Alaptörvény normahierarchiában betöltött legfőbb szerepének.Ezt azalkotmányos rendbenbetöltöttkiemelkedő szerepetbontjaki azAbtv.mintsarkalatostörvény39.§(1)bekezdése,amelyazalkotmánybíróságihatá-rozat mindenkire nézve kötelező erejét állapítja meg. Ezt vonná kétségbe az,haazalkotmánybíróságihatározatotakára jogalkotó,akár—mint jeleneset-ben—ajogalkalmazószelektíven,megszorítóanalkalmazná,illetvemásmódonnemérvényesítenémegfelelően.”[35]

Az alkotmánydogmatikai kérdés megvilágításához Jakab AndrásnakaMagyar Jogrendszerszerkezetérőlírtértekezéséthívomsegítségül.[36]AzAlkot-mányAlaptörvényre„cserélésén”, illetveaLegfelsőbbBíróságKúriáratörténő

[32]Uo.[33]16/2016.(X.20.)ABhatározat,Indokolás[3].[34]FővárosiÍtélőtábla2.Pf.20.112/2015/4/I.számúítélete.[35]3/2017.(II.25.)ABhatározat,Indokolás[27].[36]Jakab,2007.

49A ( R E N D Ő R ) K É P M Á S É S K E R E T E : A Z A L K O T M Á N Y B Í R Ó S Á G I . . .

átnevezésén kívül a jelen ügyben releváns kérdések tekintetében az elemzéstovábbraisérvényesnektekinthető.

Kiindulópontként rögzíthető, hogy mind az alkotmánybírósági határozatokcsakúgy,minta jogegységihatározatoknormatívaktusok,dea jogrendszerbenelfoglalt helyük különbözik. A Kúria a bíróságokra kötelező jogegységi határo-zatok révén biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét.[37] Habár csakabíróságokrakötelezőek,azokkihatnakapolgárokraisazítéletekenkeresztül,éslényegébenezindokoljaazt,hogyaKözlönybenisközzékelltenniazokat.[38]Ajogegységihatározatatörvényszintjealatthelyezkedikel,miveltörvénytértel-mez,törvénypedigfelülírhatjaazt.

Ezzel szemben az alkotmánybírósági határozatok a törvények felett állnakajogrendszerben,amitazindokolelsősorban,hogyhatályonkívülhelyezőerejükvanatörvényekrenézve,hiszenmegsemmisíthetikazokat.Sőt,azalkotmánybí-róságihatározatokmindenalattuklévőnormatívaktustmegsemmisíthetnek,ígyajogegységihatározatokatis,[39]kivéveazt—tehetjükhozzá—,amitmagaazAlap-törvényvonelazAlkotmánybírósághatásköréből.[40]

MiközbentörvénynemhelyezhetihatályonkívülazAlkotmánybírósághatá-rozatát,azAlaptörvényazonbanigen,[41]tehátazalkotmánybíróságihatározatokaz alkotmány szintje alatt állnak. És megfordítva: alkotmánybírósági határozatnemhelyezhetihatályonkívülazalkotmányt;ahelyzetetbonyolítandóazonbanmáskérdésaz,hogyazAlaptörvénymódosításaithogyanérinthetik.AzAlaptör-vényszerintegyaspektusbólmindenképpen:eljárásihibaesetén.[42]

Összegezve az alkotmánydogmatikai tételt azt mondhatjuk, az értelmezőnorma mindig az értelmezett norma alatt helyezkedik el: az alkotmánybíró-ságihatározatokazértelmezettalkotmányalatt,ajogegységihatározatokpedigazértelmezetttörvényalatt.

AmennyibentehátabírószembesülazAntigoné-dilemmával,nehézhelyzetbekerül,hiszenkét,ajogforrásihierarchiábanmásholelhelyezkedő,látszólageltérő,ésegyarántkötelezőiránymutatásnakkellmegfelelnie.Ilyenesetbenúgyvélem,abírónakfelkellfüggesztenieazeljárását,ésajogegységihatározatnormakont-rollját kell kérnie. A rendőrképmás-ügyekben azonban nem ez történt, hanemdöntéseksorozata látottnapvilágot.Tekintettelarra,hogyazAlkotmánybíróságiránymutatásaegyértelműéshatározottvolt,ezértaztánaKúriamagavontale

[37]Alaptörvény25.cikk(3)bekezdés.[38]Jakab,i.m.,187–188.[39]Potje–Zakariás,2010,482–492.;Karsai,2006,103–110.[40]Ld.9.lj.[41]LásdazAlaptörvényZáróésVegyesRendelkezések5.pontját:AzAlaptörvényhatálybalépéseelőttmeghozottalkotmánybíróságihatározatokhatályukatvesztik.Erendelkezésnemérintiazezenhatározatokáltalkifejtettjoghatásokat.[42]Alaptörvény24.cikk(5)bekezdés:AzAlkotmánybíróságazAlaptörvénytésazAlaptörvénymó-dosításátcsakamegalkotásáraéskihirdetésérevonatkozó,azAlaptörvénybenfoglalteljárásikövetel-ményektekintetébenvizsgálhatjafelül.

50

ta

nu

lmá

ny

O R B Á N E N D R E

aszükségeskövetkeztetést[43]ajogegységihatározathatályonkívülhelyezésével.[44]Ezzel az Antigoné-dilemma a rendőrképmás vonatkozásában a jövőre nézvemegszűnt.Maradviszontajogágidogmatikákszorításánakkérdése,ésazalkot-mányjog Polgári Jogi betüremkedése.[45] Mindennek feloldásához Szalay ésMarosialkotmánybírókpárhuzamosindokolásainyújthatnaktovábbifogódzókat.Mindkettenaközszereplőmintalanyi ismérvhelyetta tárgyi ismérv,aközügyjellegmegközelítésénekfontosságáthangsúlyozzák,[46]Marosibírónőmegfogal-mazásaszerintpedig“a bírói jogértelmezésnek el kell jutnia oda, hogy a kérdéses esetekben az esemény felől közelítve vizsgálja a közhatalmat képviselő személy személyiségvédelmét a sajtószabadság viszonylatában — egyéb esetekben azon-ban a magánjogi személyiségvédelem bírói joggyakorlatban kimunkált értékeit kell fenntartaniuk.”[47]

IV.AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍ-TÁSOKVISZONYA

Azelőbbiekbenösszegzett, egyszerűnek látszónormataniképlethezmegannyitovábbilábjegyzettoldható,ittcsupánegyetlentémátemlítek:azalkotmánybíró-ságihatározatokésazalkotmánymódosításokviszonyánakproblematikusságát.[48]

Az ismertetett képlet megállapításait relativizálandó néhány külföldipélda említhető. A hatályban lévő alkotmány alapvető sajátosságait felülíróalkotmánymódosítást nem fogadta el az ún. „alapstruktúra” (basic structure)doktrínára építve az indiai Legfelsőbb Bíróság,[49] és ezt követte a kolumbiaiAlkotmánybíróság,[50]ésamalájszövetségibíróságis;[51]azosztrákAlkotmány-bíróságlényegébentartalmivizsgálatalapjánmegállapíthatja,hogyamódosításazalkotmányegészét illeti-e,ésekkormárnépszavazást isszükséges tartani,

[43] Kérdés azonban, hogy ez elégséges-e is egyben. Pesszimista a jövőt illetően Majtényi Lászlóvéleménye, in: Szávuly, 2015b, http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/a-rendorfoto-ugyrol-ii-reszMegjegyzendőugyanakkor,hogyaKúria indokolásacsupánrészbenutalazalkotmánybíróságiha-tározatra.AhatályonkívülhelyezésfőindokakéntaKúriakollégiumainakegyüttesüléseazújPtk.-tjelöltemeg,illetveazt,hogynemkívánjakorlátozniazújszabályozásalapjánkialakulóbíróigyakorlatformálódását.1/2015.BKMPJEhatározat,5.pont.[44]1/2015.számúBKMPJEhatározat.[45]Áttekintéshezlásd:Sajó,2006.[46]3/2017.(II.21.)ABhatározat,Indokolás[41],illetveIndokolás[44]-[51].[47]Uo.Indokolás[41].[48]Akapcsolódószakirodalombóllásd:Chronowski–Drinóczi–Zeller,i.m.,112.,Szente–Jakab–Patyi–Sulyok,2009,562–564.;Stumpf,2014,244–254.;Bragyova–Gárdos-Orosz,i.m.;Sólyom,i.m.;Bakó,2017,102–116.[49]Halmai,2013,41.[50]Benítez-R.,2017,https://iacl-aidc-blog.org/2017/04/26/analysis-judicial-review-of-constitutional-amendments-in-times-of-peace-the-colombian-case/[51]Anbalagan,2017,http://www.constitutionnet.org/news/malaysias-federal-court-1988-amendment-against-constitution

51A ( R E N D Ő R ) K É P M Á S É S K E R E T E : A Z A L K O T M Á N Y B Í R Ó S Á G I . . .

nemelegendőaparlamentikétharmad;[52]közelebbipéldakéntpedigRománi-ábana regionális reformról szólóalkotmánymódosítástutasítottael azAlkot-mánybíróság.[53]

Ezzel szemben a magyar Alkotmánybíróságnak az alkotmány módosításai-val kapcsolatos távolságtartó álláspontja már a testület működésének kezdeteóta meghatározó volt. A 23/1994. (IV. 29.) AB végzésben[54] és a 293/B/1994.AB végzésben[55] a testület rögzítette az ún. inkorporációs szabályt, amelynekértelmében az Országgyűlés által kétharmaddal elfogadott szabályok beépül-nek az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak pedig nincs hatásköre ennekfelülbírálatára.[56]2011utánazonbanváltozni látszottazAlkotmánybíróságatti-tűdje,[57] és — az Alaptörvénynek az alkotmánymódosításokat explicit módonformális,eljárásikontrollrakorlátozónegyedikmódosításávalbezárólag—háromalkalommalfoglalkozottérdembenazalkotmánymódosítássalkapcsolatosdilem-mávalatestület,[58]majda22/2016.(XII.5.)ABhatározathozfűzöttegyikpárhu-zamosindokolásbanismételőkerültakérdés.[59]

Először, álláspontja fenntartása mellett, a végkielégítések 98%-os adójárólszóló61/2011.(VII.13.)ABhatározatbananemzetköziius cogensalkotmányozótiskorlátozójellegérehívtafelafigyelmetatestület.[60]Azügyérdekessége,hogyazalkotmánymódosításegykorábbialkotmánybíróságidöntéstírtfelül,amelyretekintettel a testület leszögezte: „[h]a az alkotmányozó hatalom egy korábbanazAlkotmánybíróságáltalmegsemmisítetttörvényszövegetúgykívánismételfo-gadtatni,hogyaztbeemeliazAlkotmányba,kivonvaezzelannakfelülvizsgálatátaz Alkotmánybíróság hatásköréből, ez az alkotmányozó és törvényhozó hata-lomnak olyan beavatkozása a hatalmi ágak egyensúlyát biztosító rendszerébe,amely alkotmányos alapjogok súlyos sérelmével jár/járhat. Az alkotmányozóésatörvényhozóhatalomilyen„együttműködése”eseténazAlkotmánybírósághatalma vészesen meggyengül, és nem tudja alapjogvédelmi feladatait ellátni,sérül az alkotmányos alapjogok védelme, a társadalom tagjai — alkotmányos

[52]Sólyom,i.m.,5.[53] Decisia nr. 80. (16.02.2014.) http://www.ccr.ro/files/products/Decizie_80_2014.pdf (Letöltve:2014.10.28.).MegjelentaMonitorulOficial(HivatalosKözlöny)246-osszámában(2014.04.07.).Or-bán,2014,70–81.[54]ABH1994,375,376.[55]ABH1994,862,862.[56]Chronowski–Drinóczi–Zeller,i.m.,9.;Halmai,i.m.,48–49.[57]SzenteZoltánszerintagyakorlategységességéretörténőhivatkozásellenéreazAlkotmánybíró-ságvalójábanelmozdultkorábbifelfogásától,lásdSzente,2013,16–17.[58]61/2011.(VII.13.)ABhatározat,45/2012.(XII.29.)ABhatározat,12/2013.(V.24.)ABhatározat.[59]„Mivelazönazonosságotalkotóértékekatörténetialkotmányfejlődésalapjánjötteklétre,olyanjogitények,amelyekrőlnemcsaknemzetköziszerződéssel,demégazAlaptörvénymódosításávalsemlehetne lemondani, mivel jogi tények jogalkotás útján nem változtathatók meg.” Varga Zs. Andráspárhuzamosindokolása,22/2016.(XII.5.)ABhatározat,Indokolás[112].[60]„Aiuscogensnormái,alapelveiésalapvetőértékeiegyüttesenolyanmércétalkotnak,amelynekmindenkövetkezőalkotmánymódosításésAlkotmánymegkell,hogyfeleljen.“61/2011.(VII.13.)ABhatározat,ABH2011,290,321.

52

ta

nu

lmá

ny

O R B Á N E N D R E

jogaikvédelméreszolgálóeszközökhíján—kiszolgáltatotthelyzetbekerülnek.”[61]Rokonítható mindez a kanadai alkotmány 33. cikkéből ismert ún. noth-

withstanding klauzulával, amely egyes alapjogok esetére felhatalmazza a parla-mentetabíróságidöntésekfélretételére,illetvemegsemmisítésére,ésezzelazalkot-mányellenesnektaláltjogalkotásiaktushatálybantartására.Analógiaazértmégsemállfenn:Kanadábanugyanisnemválikazalkotmányrészévéabíróságáltalalkot-mányellenesnektaláltjogszabály,ésazalapjogokvédelmeérdekében,azeredeti-legaparlamentiszuverenitástvédőaktushatályacsupánötévigbiztosított,amelyutánismétszavazniakellrólaaparlamentnek.Végül,denemutolsósorbanpedigazisjelentőségretarthatszámot,hogyaszövetségiparlamentmégsoseméltezzela jogkörével,azegyesterületiegységekpedigcsupánkevésalkalommal.Mindezazonbanmárazalkotmányoskultúraterületéretovábbvezetőkérdés.[62]

Másodszor,azÁtmenetiRendelkezésekrőlszóló45/2012.(XII.29.)ABhatá-rozatban,azAlkotmánybíróságérvényesítetteazinkorporációskövetelménytésszembementazalkotmányozószándékával:megsemmisítetteazÁtmenetiRendel-kezéseket (Ár.). A testület szerint nem annak van jelentősége, hogy a vizsgáltjogszabályésazAlaptörvényiskölcsönösenutaltakazÁr.alkotmányosrangjára,hanemannak,hogyaz„első,egységesAlaptörvénybe”azÁr.inkorporálódott-e.[63]MégszigorúbbálláspontotfogalmazottmegStumpfIstvánpárhuzamosindoko-lásában,mivel szerinteaz inkorporációsparancs lényegében tartalmi felülvizs-gálatotteszszükségesséésazértelmezésselfeloldhatatlanellentmondásbanállóalkotmánymódosítórendelkezésnemválhatazalkotmányrészévé,ezértaztmegkellsemmisíteni.

Harmadszorra, az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló 12/2013. (V.24.)ABhatározatbankellettfoglalkozniaatestületnekazalkotmánymódosításokfelülvizsgálhatóságával.AzAlkotmánybíróságazonbanavizsgálattárgyátképezőnegyedik módosításban szereplő korlátozást elfogadva[64] csupán formai szem-pontúvizsgálatotfolytatottle,amelymelletta„koherensértelmezés”útjátjelöltemegatestület,[65]mintamelykezelnihivatottameglévőnormaszövegetesetlegesen

[61]Uo.323.[62]Rosenfeld–Sajó,2012,713,798–799.Azalkotmánybíróságidöntéseketfelülíróklauzulák„nyu-galmi állapota” fel-felbukkanó kérdés: Mailey, 2018, http://www.iconnectblog.com/2018/02/weak-form-judicial-review-as-a-way-of-legally-facilitating-constitutional-moments/[63]Szente,i.m.,13.,17.[64]Azalkalmazottmércéttöbbkülönvéleményiskifogásolta.ÁlláspontjukszerintazAlaptörvénymódosításátcsakamódosításelőttiszövegalapjánlehetettvolnafelülvizsgálni,nempedigazAlap-törvénybeiktatott24.cikk(5)bekezdésébenfoglaltkorlátozószabályalapulvételével.Sőt,BragyovaAndrásszerintazújtiltószabályléteéppenarraengedkövetkeztetni,hogyanegyedikmódosításelőttlehetőségvoltatartalmivizsgálatlefolytatására.[65] „…egyetlen szabálynak sem lehet olyan tartalmat tulajdonítani, amellyel egy másik kiüresed-hetne.AzAlaptörvényzárt,ellentmondásmentesrendszer.[…]Ugyanazonalkotmányirendelkezésrevonatkozóanazértelmezéssúlypontjaeltérőlehet,deazértelmezéseknekellentmondásmentesrend-szertkellképezniük.[…]AzAlaptörvényszabályaitiscsakegymásratekintettellehetéskellértelmez-ni{33/2012.(VII.17.)ABhatározat,Indokolás[94].”12/2013.(V.24.)ABhatározat,Indokolás[47].

53A ( R E N D Ő R ) K É P M Á S É S K E R E T E : A Z A L K O T M Á N Y B Í R Ó S Á G I . . .

lerontóalkotmánymódosításokproblematikáját.[66]Ezenkívülatestületismétutaltanemzetközijogius cogensnormáira,Magyarországnemzetközikötelezettségvál-lalásairaésazuniósjogra.[67]

Legújabban, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdését értelmező 22/2016.(XII. 5.)ABhatározat nyomán vethető fel akérdés, hogyazalkotmánybíró-sági határozatok milyen viszonyban állhatnak az alkotmánymódosító hata-lommal.[68] Bár a döntés maga az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdését értel-mezi, vagyis uniós jogi kontextusban bír relevanciával, egyik párhuzamosindokolásmégisarrautal,hogymégazAlaptörvénymódosításávalsemlehetlemondaniazalkotmányosönazonosságról.[69]Ekérdésfelvetésazért is rele-váns lehet, mert Németországban, ahol örökkévalósági klauzula „áll ellen”az alkotmánymódosításoknak, szintén egyféle átkontextualizálódás történt:az eredetileg alkotmánymódosítások ellenében megfogalmazott örökkévaló-ságiklauzulákalkotmányosidentitássáértek,ésmintidentitásvétó,azuniósjogot lerontó hivatkozási alappá váltak.[70] Ehhez hasonlóan vethető felaz átkontextualizálódás lehetősége a 22/2016. (XII. 5.) AB határozat kont-rollrendszerevonatkozásábanis:[71]mennyibenalkalmazhatóazazuniósjoghelyettazAlaptörvénymódosításaivalszemben?

Összegzéskénttehátmegállapítható,hogyazalkotmányellenesalkotmánymó-dosításokkérdéskörerelevánsalkotmányjogidilemmamaradt.Miközbenszigo-rúantextualistaértelembenazAlaptörvényS)cikk(2)bekezdésealapjánamellettislehetérvelni,hogyezazelméletikérdésfelvetésamagyarközjogirendszerbeneleveproblematikus,hiszenazAlaptörvényalapjánazalkotmányozóésazalkot-mánymódosítóhatalomegybeesik,[72]mégis idekívánkozikafentiektovábbgon-dolásakéntnéhánytovábbimegjegyzés.

Egyrészt, az Alaptörvény negyedik módosításával alkotmányos rangra emelt„formaikorlát”bevezetésétmegelőzőgyakorlatbólkiemelendő,hogyazAlkotmány-bíróságazalkotmánymódosításokkalkapcsolatosanfeladtaakilencvenesévekbenkialakult tartózkodó álláspontját. Az Átmeneti rendelkezések megsemmisítése

[66]Vincze,2013,3–12.[67] Indokolás [48]. Vincze Attila ugyanakkor mindezt hiteltelen lebegtetésnek tartja: szerinte adöntésbe foglalt obiter dictumban megszólalt ugyan az Alkotmánybíróság „lelkiismerete”, de azt atestület„azonnalelishallgattatja”.(Vincze, 2014,8.)[68]ChronowskiNóraésVinczeAttilaszerintadöntésselazAlkotmánybíróságde factoAlaptörvény-módosítástvittvéghez.(Chronowski–Vincze,2017,122.)[69]„Mivelazönazonosságotalkotóértékekatörténetialkotmányfejlődésalapjánjötteklétre,olyanjogitények,amelyekrőlnemcsaknemzetköziszerződéssel,demégazAlaptörvénymódosításávalsemlehetne lemondani, mivel jogi tények jogalkotás útján nem változtathatók meg.” Varga Zs. Andráspárhuzamosindokolása,Indokolás[112].[70]BverfGvom15.12.2015.,2BvR2735/14.[71]Ahatározatazalábbiakatemlíti:identitáskontrollésszuverenitáskontroll,valamintazalapjogoklényegestartalmatiszteletbentartásánakkontrollja.[72] S) cikk (2) bekezdés: Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához azországgyűlésiképviselőkkétharmadánakszavazataszükséges.

54

ta

nu

lmá

ny

O R B Á N E N D R E

eseténazAlkotmánybíróságvalójábaneltekintettazAlaptörvényZárórendelkezé-sek5.cikkétől,amelyszerintazÁr.„azAlaptörvényrészétképezi”;[73]azalkotmány-módosításfelülbírálatátjelentettetovábbáazAlaptörvénymásodikmódosításánakmegsemmisítéseis,amelyazÁr.rendelkezéseiközékívántabeiktatniaválasztásiregisztrációt;[74]ésvégsősoron,arégiABH-khatályvesztésétkimondózárórendel-kezésértelmezése[75]szinténtartalmifelülvizsgálatkéntértékelhető.

Másrészt, a 22/2016. (XII. 5.) AB határozat kontrollrendszeréből kiemeltjelentőségelehetazalapvetőjogoklényegestartalmakiemelésének.[76]Ahatá-rozatelsőkéntarrahívjafelafigyelmet,hogyazalapvetőjogokattiszteletbenkell tartaniésvédelmükmindenmástmegelőző,elsőrendűállamikötelezett-ség,majdalényegestartalomelvét,mintazalapvetőjogokminimumkorlátjátjelöli ki elvárásként az uniós jogalkotási aktusokkal szemben,[77] mint amelyultima ratio jelleggelésazalkotmányospárbeszédtiszteletbentartásamellettvizsgálati mérceként hívható fel.[78] Ehhez kapcsolódóan úgy vélem, hogya12/2013.(V.24.)ABhatározatbanmegfogalmazottkoherenciaigénysérelmelegkézenfekvőbb módon a lényeges tartalom sérelme esetén lenne belátható.Ehhez nem szükséges az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését örökkévalóságiklauzulánaktételezni,[79]hanemcsupánameglévőalkotmányosrendszerolyansarokpontjának,[80]amivégsőhatárkéntszolgálazalkotmánymódosítóhatalomszámára,ésmintilyen,nemüresíthetőki.[81]Ezösszhangbanállnaakoherens

[73]Chronowski–Drinóczi–Zeller,i.m.,9..Lásdaszerzők„radikálismegközelítés”-neknevezettmódszerét.[74]Szente,i.m.,18.[75] A hatályvesztés egyértelmű rögzítése ellenére az Alkotmánybíróság a 13/2013. (VI. 17.) ABhatározatbanúgyfoglaltállást,hogyarégiésazújalkotmányszövegkontextuálisegyezőségeeseténfelhasználhatjaakorábbialkotmánybíróságihatározatokbanfoglaltakat.[76]Akontrollmechanizmusmásikeleme,azegymásratekintettelelvégezhetőszuverenitáskontrollésidentitáskontrolltöbbkritikusszakirodalmivisszajelzéstkapott,mondván,hogyazAlkotmánybíróságvalamilyenalkotmányonkívüli(láthatatlan?)mércétalkalmaz.MinderreVinczeAttilamára12/2013-as AB határozat apropóján felhívta a figyelmet, ld. Vincze, i. m., 11. Lásd továbbá: Chronowski –Vincze,2017,117–132.;Drinóczi,2017;Kéri–Pozsár-Szentmiklósy, 2017,5–15.[77]Sonnevend,2003,33–34.[78]Azalkotmányospárbeszédintézményesítettútjánakazelőzetesdöntéshozatalkérésetekinthető.Kérdés,hogytöbbmásik,ígyanémetSzövetségiAlkotmánybírósághozhasonlóan,amagyartestületazEurópaiUnióBíróságáhozfordul-emajd.A22/2016.(XII.5.)ABhatározaterrőlazopciórólnembeszél,dekisemzárjaazt.[79] Az alkotmánymódosítások felülbírálhatóságához kapcsolódóan a szakirodalombanmegváltoztathatalanrendelkezésekre[AlaptörvényI.cikk(1)és(2)bekezdései]istalálhatójavaslat:Bragyova–Gárdos-Orosz, i.m.,53–56.MinderreazAlkotmánybíróság isutaltegyikdöntésében„AnemzetköziszerződésekbefoglaltalapelvekalapjánamagyarAlkotmánynakvannakolyanmegváltoz-tathatatlanrészei,amelyekmegváltoztathatatlanságanemazalkotmányozóhatalomakaratán,hanemleginkábbaiuscogensenésazokonanemzetköziszerződésekenalapulnak,amelyeknekaMagyarKöztársaságisrészese.“61/2011.(VII.13.)ABhatározat,ABH2011,290,320.[80] Még több elemet javasolnak az alkotmány „lényeges magjához” tartozónak: Chronowski –Drinóczi–Zeller,i.m.,9.[81]Egypéldávalillusztrálva:elképzelhetetlenegyesetlegeshalálbüntetésrőlszólóalkotmánymódo-sításésalényegestartalomelvénekösszebékíthetősége.

55A ( R E N D Ő R ) K É P M Á S É S K E R E T E : A Z A L K O T M Á N Y B Í R Ó S Á G I . . .

értelmezéskövetelményénekkésőbbimegjelenésévelis.A30/2017.(XI.14.)ABhatározatbanugyanisatestülethangsúlyozta,hogyaközfoglalkoztatásijogvi-szonyravonatkozóanazAlaptörvényXIX.cikk(3)bekezdéséretekintettelelőírtfeltételek „nem vezethetnek az Alaptörvényben biztosított jogok aránytalansérelmére.Ennekmegengedhetőségeugyanisodavezetne,hogyegyesalaptör-vényirendelkezésekegymástkiüresíthetnék.AzAlaptörvénykoherensértelme-zése[…]ugyanakkoraztkövetelimeg,hogyaXIX.cikk(3)bekezdésealapjánelőírhatófeltételegyrésztnemüresíthetikiazAlaptörvényXV.cikk(2)bekez-dését(8.1.),amelyazalapjogokegyenlőségétbiztosítószabály,másrésztpedigalapjogkorlátozásáraaXIX.cikk(3)bekezdéseszerintifeltételelőírásasorániscsakazI.cikk(3)bekezdésébefoglaltaknakmegfelelőenkerülhetsor(8.2.).”[82]

Végül,a„formai”ésa„tartalmi”vizsgálatkérdését isérdemeskritikaiolva-sat alávetni.A rendelkezésreállóügyekalapjánugyanisúgy tűnhet:bizonyosfokigazAlkotmánybíróságszabadonértelmezheti(minősítheti)egyeskérdésekvizsgálatátformainak,illetvetartalminak.Ígyannakmegállapítását,hogyazÁr.egyesszabályainemátmenetijellegűekvoltak,azABformaivizsgálatnaktekin-tette, valójában azonban kérdéses, hogy azt tartalmi vizsgálat nélkül el lehe-tett-edönteni;ezzelszembenazAlaptörvénynegyedikmódosításatekintetébenaz indítványozó ombudsman a „felülalkotmányozás” jelenségének vizsgálatátállította be formai vizsgálatként, de azt a testület tartalminak minősítette, éselutasítódöntésthozott.A teljesképhezhozzátartozik,hogyazAlaptövényS)cikk(3)bekezdésevalójábanaz„eljárásikövetelmények”vizsgálhatóságátfogal-mazzameg,szembenazalkotmánybíróságigyakorlatbanbevett„formaiérvény-telenség”,illetve„közjogiérvénytelenség”kategóriáival.Utóbbiterminusokazon-banolyanműhelykifejezések,amelyekaszigorúanvetteljárásikérdéseknéltöbb,illetőlegakésőbbieksoránkifejleszthetődimenziókat,jelentésrétegekethordoz-hatnakmagukban.[83]

[82]30/2017.(XI.14.)ABhatározat,Indokolás[62].[83]Ezt anyitott szövedékűszóhasználatot,mint „fogalmipongyolaságot”utasítja elPokolBélaa12/2013-asdöntéshezfűzöttpárhuzamosindokolásában:„Egymásikproblémátabbanlátokazindo-kolásban,hogyazeljárásiérvénytelenségnekakorábbialkotmánybíróságigyakorlatbankialakulthi-báselnevezését„közjogiérvénytelenségnek”nevezveváltozatlanulfenntartja.Azalapjogibiztoséppekitágításrévénlétrejöttfogalmihomályosságothasználtafelarra,hogya„szűkebb”formaiérvényte-lenségmelletta„közjogiérvénytelenségtágabbfogalmát”megalkossa,ésebbeburkoljabeleérvelésétazAlaptörvényésazalaptörvény-módosítástartalmifelülvizsgálatánaklehetőségéről.”12/2013.(V.24.)ABhatározat,Indokolás[69].

56

ta

nu

lmá

ny

O R B Á N E N D R E

V. ZÁRSZÓ

Mint látható, a rendőrképmás-ügyeknek a szigorúan dogmatikai kérdésekentúlmutató értelmezési tartománya is megnyitható. A döntések sorozata az ügyérdeméntúltanúskodikazAlkotmánybíróságésarendesbíróságokviszonyrend-szerénekavalódialkotmányjogipanaszbevezetésévelkialakultmegváltozásáról,ráirányítja a figyelmet a valódi alkotmányjogi panasz objektív alkotmányvédőszerepére,továbbáajogegységihatározatokésazalkotmánybíróságihatározatokjogrendszerbelihelyéreis.Mindezpedigvégsősoronarraislehetőségetbiztosít,hogyátgondoljukazalkotmánymódosításokésazalkotmánybíróságihatározatokviszonyrendszerét,azAlkotmánybíróságlehetségesmozgásterét,ésrávilágítsunkahazaiközjogbannemrégmegjelent„alkotmányosidentitás”lehetségesmellék-hatásárais.[84]

IRODALOM

• Anbalagan,V.(2017):Malaysia’s Federal court: 1988 amendment is against the Constitution.http://www.constitutionnet.org/news/malaysias-federal-court-1988-amendment-against-constitution• BakóBeáta(2017):Láthatatlanutáninkoherensalkotmány.Akorlátlanalkotmánymó-dosítóhatalomról. Magyar Jog64.évf.2.sz.102–116.• BaloghAdrienn–HegyiSzabolcs(2014):AKúriajogegységihatározataaközhatalmatgyakorlókrólkészültképmáséshangfelvételnyilvánosságáról. JeMa5.évf.2.sz.29–35.• BaloghÉva(2014):AzAlkotmánybírósághatározataaközéletiszereplőkbírálhatóságá-ról.JeMa 5.évf.3.sz.3–11.• Benítez-R.,VicenteF.(2017):Analysis: Judicial Review of Constitutional Amendments in Times of Peace: The Colombian Case.https://iacl-aidc-blog.org/2017/04/26/analysis-judicial-review-of-constitutional-amendments-in-times-of-peace-the-colombian-case/• Bragyova András – Gárdos-Orosz Fruzsina (2016): Vannak-e megváltoztathatatlannormákazAlaptörvényban?Állam- és Jogtudomány,57.évf.3.sz.35–63.• ChronowskiNóra–DrinócziTímea–ZellerJudit(2010):Túlazalkotmányon.Közjogi Szemle3.évf.4.sz.1–12.• ChronowskiNóra–VinczeAttila(2017):Önazonosságéseurópaiintegráció—azAlkot-mánybíróságazidentitáskeresésútján.Jogtudományi Közlöny72.évf.3.sz.117–132.• ChronowskiNóra(2017):AzAlkotmánykonformértelmezésésazAlaptörvény.Közjogi Szemle10.évf.4.sz.7–16.• CsinkLóránt(2014):Mozaikok a hatalommegosztáshoz.PázmányPress,Budapest.• DrinócziTímea(2017):A22/2016.(XII.5.)ABhatározat:mit(nem)tartalmaz,ésmikövetkezikbelőle.Azidentitásvizsgálatésazultraviresközöshatáskörgyakorlásösszeha-sonlítóelemzésben.MTA Law Working Papers1.sz.

[84]Kéri,2017,402–403.

57A ( R E N D Ő R ) K É P M Á S É S K E R E T E : A Z A L K O T M Á N Y B Í R Ó S Á G I . . .

• GyőrfiTamás–JakabAndrás(2009):„2.§”[Alkotmányosalapelvek;ellenállásijog].In:JakabAndrás(szerk.):Az Alkotmány kommentárja. Századvég,Budapest,127–237.• H. Szilágyi István (2010): Jog és irodalom: Habilitációs előadás. Iustum Aequum Salutare,6.évf.1.sz.5–28.• Halmai Gábor (2013): Alkotmányjog, emberi jogok, globalizáció: az alkotmányos eszmék migrációja.L’Harmattan,Budapest.• JakabAndrás(2007):A Magyar Jogrendszer szerkezete.DialógCampus,Budapest–Pécs.• KarsaiDániel(2006):Ajogegységihatározatokalkotmányosságivizsgálata.Fundamen-tum 10.évf.1.sz.103–110.• KériVeronika(2017):Gondolatokazalkotmányos identitásról.Magyar Jog64.évf.7.sz.396-404.• KériVeronika–Pozsár-SzentmiklósyZoltán(2017):AzAlkotmánybírósághatározataazAlaptörvényE)cikkénekértelmezéséről.JeMa8.évf.1–2.sz.5–15.• Weber, Max (1987): Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1.KJK,Budapest.• Mailey, Richard (2018): Weak-Form Judicial Review as a Way of Legally Facilitating Constitutional Moments? http://www.iconnectblog.com/2018/02/weak-form-judicial-review-as-a-way-of-legally-facilitating-constitutional-moments/• NaszladiGeorgina(2014):Válogatásvagyszűrés?Az„alapvetőalkotmányjogijelentő-ségűkérdés”azalkotmányjogipanaszeljárásban.In:TörőCsabaetal.(szerk.):9.Jogász Doktoranduszok Országos Szakmai Találkozója 2013.KRE-ÁJK,Budapest,55–56.• NaszladiGeorgina–TilkPéter(2015):AzAlkotmánybíróságravonatkozószabályozásátalakulása2010után.In:Gárdos-OroszFruzsina–SzenteZoltán(szerk.):Alkotmánybí-ráskodás Magyarországon 2010 után.HVG-ORAC,Budapest,41–74.• OrbánEndre(2014):Hiábaérvelt–InterjúPuskásBálintZoltánnal.Ars Boni 2.évf.3.sz.70–81.• OrbánEndre(2016):Abíróidöntésekellenbenyújtottalkotmányjogipanaszoktapasz-talatai.Magyar Jog63.évf.10.sz.577–581.• Papp János Tamás (2016): Az Alkotmánybíróság két újabb határozata a rendvédelmidolgozókképmásánaknyilvánosságáról.JeMa7.évf.4.sz.5–11.• PotjeLászló–ZakariásKinga(2010):Ajogegységihatározatokalkotmánybíróságifelül-vizsgálata.Jogtudományi Közlöny65.évf.10.sz.482–492.• Rosenfeld,Michel–SajóAndrás(szerk.)(2012):The Oxford Handbook of Comparative Constitutional Law.OxfordUniversityPress,Oxford.• SajóAndrás(szerk.)(2006):Alkotmányosság a magánjogban.ComplexKiadó,Budapest.• SepsiTibor(2016):Egyelvétettugrás–AFővárosiÍtélőtábla2.Pf.20.112/2015/4.számúítéleteazintézkedőrendőrökképmáshozvalójogárólazalkotmánybíróságidöntésután.Polgári Jog1.évf.1.sz.1–12.• SólyomLászló(2014):Normahierarchiaazalkotmányban.Közjogi Szemle7.évf.1.sz.1–7.• SomodyBernadette(2016):Arendőrarcképmás-ügymintazalapjogiítélkezéspróbája.Fundamentum20.évf.1.sz.103–112.• SonnevendPál(2003):Alapvetőjogainkacsatlakozásután.Fundamentum7.évf.2.sz.27–37.• StumpfIstván(2014):Erős állam – alkotmányos korlátok.Századvég,Budapest.• SzávulyAranka(2015a):A„rendőrfotó-ügyről”–I.rész.http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/a-rendorfoto-ugyrol-i-resz

58

ta

nu

lmá

ny

O R B Á N E N D R E

• Szávuly Aranka (2015b): A „rendőrfotó-ügyről” – II. rész. http://jogaszvilag.hu/rova-tok/szakma/a-rendorfoto-ugyrol-ii-resz• SzenteZoltán–JakabAndrás–PatyiAndrás–SulyokGábor(2009):19.§AzOrszággyű-lés.In:JakabAndrás(szerk.):Az Alkotmány kommentárja.Századvég,Budapest,562–564.• Szente Zoltán (2013): Az Alkotmánybíróság döntése Magyarország AlaptörvényénekÁtmenetirendelkezéseialkotmányosságáról.JeMa4.évf.2.sz.,11–21.• Szophoklész(2000):Antigoné.(Matúraklasszikusok)MűszakiKönyvkiadó,Budapest.• Tóth J. Zoltán (2014): A „valódi” alkotmányjogi panasz használatba vétele: az Abtv.27. §-a szerinti panasz első két éve az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Jogtudományi Közlöny69.évf.5.sz.224–238.• Varga Zs. András (2012): Ombudsman, ügyész, magánjogi felelősség. Alternatív közigazgatási kontroll Magyarországon.PázmányPress,Budapest.• VinczeAttila(2013):AzAlkotmánybírósághatározataazAlaptörvénynegyedikmódo-sításáról.JeMa4.évf.3.sz.3–12.• VinczeAttila(2014):Odahullazeszmeésavalóságközéazárnyék.MTA Law Working Papers 23.sz.• Weber, Max (1987): Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1.KJK,Budapest.• ZakariásKinga(2017):Aképmáshozvalóalapjog.Abíróidöntésekalkotmánybíróságifelülvizsgálatának terjedelme a rendőr képmás ügyekben. Alkotmánybírósági Szemle 8.évf.2.sz.108–114.• Zakariás Kinga (2015): Az alkotmányjogi panasz objektív és szubjektív funkciója.Forum. Acta Juridica et Politica5.évf.2.sz.149–162.

59

GULYÁS ÉVA

A NEMZETÁLLAM FOGALMÁNAK VÁLTOZÁSAI.

Anemzetállamfogalmánakváltozásai[1]

Ebbenaz írásbanelőszörrámutatoka„nemzet”ésaz„állam”fogalmikapcsolatának erejére, majd a nemzetállamok két fő történeti típusaközött teszek különbséget. Ezt követően megvizsgálom, hogy milyenviszonybanállhatanemzetésazetnikum,shogyannakmilyenkövet-kezményeilehetnekanemzetállamranézve.Végülaztvetemfel,hogyaXXI.századelejénvan-eösszefüggésa„multietnikus”ésa„multikultu-rális”jelenségekközött,shaigen,azokérintik-eanemzetállamkérdé-seit.Mindháromsíkonaztakérdésttartomszemelőtt,hogyanemzetál-lammikéntviszonyulatársadalmaksokféleségéhezéshomogenitásához.Aháromelemzésisíkésakiemeltfókuszpontanemzetállamjelenévelés jövőjévelállkapcsolatban,ámúgyvélem,hogyaztérdembencsakmúltjafigyelembevételemellettlehetmegítélni.

I. NEMZET ÉS ÁLLAM — EGY MEGBONTHATATLANNAK TŰNŐKAPCSOLAT

A nemzetállam lehetséges jövője több évtizede viták tárgya. Az egyikoldalon azt állítják, hogy a globalizáció és a regionalizmus miatt „anemzetállamnakvége!”—amireamásikonazzalválaszolnak,hogyéppellenkezőleg:azállameformája,ahogyankétszázéve,maisapolitikalegfontosabbintézményesültkerete,ésajelekszerintazismarad.[2]Mintlenni szokott, mindkét szélső álláspont túloz: az előbbi ugyanolyannaivanhangzik,mintFukuyamának„atörténelemvégéről”alkotottelha-markodott,majdgyorsanvisszaisvonthírestétele.A„semmisemválto-zott”állítástpedigmegkérdőjelezteaglobalizáció,anemzetköziintegrá-ció,újabbanpedigatömegesmigráció.Ittmostnemazazérdekes,hogypontosanholisvanazigazságakétálláspontközött,hanemaz,hogye

[1]Ezaz írásaKÖFOP2.1.2-VEKOP-15-2016-00001azonosítószámú,„A jókormányzástmegalapozóközszolgálat-fejlesztés”elnevezésűkiemeltprojektkeretében,aNemzetiKöz-szolgálatiEgyetemfelkérésérekészült.Aszerződoktorjelölt,kutató(NKEÁllamtudományiésKözigazgatásiKar).[2]A„nemzetállamvége”-koncepciótilletőenlásdOhmae,1995(gazdaságielemzésekkel)ésGuéhenno,1995(nemzetközi-diplomáciaielemzésekkel).AmásikoldalálláspontjáhozlásdHirst–Thompson–Bromley,1996,3.(átd.kiad.2009).Mértéktartó,köztesálláspontSeymour,2004,19–37.és153–172.

tan

ulm

án

y

60

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

vitaanemzetállamtermészetévelésbelsőlogikájávalállösszefüggésben.Elogikaszerintanemzetésazállamkapcsolataszükségszerű.Ennekmegkérdőjeleződéseeseténugyanakkornemcsupánaztkellfelvetni,hogymilyenanacionalizmusésanemzetállamközöttiviszony,[3]hanemaztis,hogylényegivagymásodlagos,illető-legszükségszerűvagykontingens-eanemzetésazállamkapcsolata.

Annakmegítélése,hogyazállamésanemzetközöttikapcsolatmennyireszük-ségszerű,sazokmennyireképeznekmegbonthatatlanegységet,[4]részbenattólfügg,hogymilyentartalommalbíranemzetieszmeérvényesítéséreirányulómozgalom,anacionalizmus.[5]Anemzetelvűpolitikaigondolkodásalaptételeiközül,melyeketAnthonyD.Smithmegfogalmazásábanszokás idézni,azegyikazthangsúlyozza,hogy„avilágnemzetekmozaikjábóláll”,egymásikpedigazt,hogy„anemzetekcsak saját szuverén államaikban lehetnek »szabadok«”,[6] csak saját államaikbanélvezhetikaszabadságukat.Szabadságukhoztehátállambankelllétezniük.[7]

Azilyenésehhezhasonlógondolatokelterjedtésáltalánosanelfogadottvoltamiattazállamésanemzetfogalmiösszekapcsolódásátmamárannakellenéreis szükségszerűnek, létrejötteutánpedig sokanmegbonthatatlannak is tartják,hogyekapcsolatolykorkifejezetten töredezett,hogyanemzetmint történelmiközösségsokesetben„csak”etnikumot,azazszármazásiközösségetjelent,vagyhogyegynemzetszámáraközjogikereteketadóállamiformákatkellőrugalmas-ságeseténmáskultúrákbólszármazónépekisfelhasználhatják.

Bárma isvannaknemzetnélküliállamok(példáulVatikán,Grenada),azokkivételszámbamennek.Anemzeti alapon regionálissá alakulóún. aszimmetri-kusszövetségiállam(Belgium)ésazetnikaialaponaszövetségiállamiság feléközeledő,bárabbaazállapotbaaközeljövőbenvélhetőenelnemjutóregionálisállam(Spanyolország)mamárugyanolyanmagátólértetődő,mintatöbbnépetésnemzetetorganikusanegyesítő régi föderációk(példáulSvájc).Arra,hogyanemzetésazállamfogalmamilyenszorosantartozikössze,jópéldaazAmerikai

[3]Vö.Papp,2007,40–52.[4]Akifejezés(„megbonthatatlannaktűnőkapcsolat”)az1982-es,maishatályos,bártöbbszörmó-dosítotttörökalkotmányrautal.Eszerint„atörökállammegbonthatatlanegységetképezterületévelésnemzetével”(Törökország1982.évi,azótatöbbszörmódosítottalkotmánya,3.cikk).[5]AnacionalizmusróllásdBihari,2013.189–209.[6]Vö.Bihari:i. m.,190.(6.pont),A.D.Smithrehivatkozva.LásdmégEgedy,2007,74.(4.pont),akövetkezőforrásrahivatkozva:Smith,1995,149.[7]Érdemesmegjegyezni,hogyaszóbanforgóalaptételekszövegétavonatkozószakirodalomis,smagaAnthonyD.Smithisgyakranvariálja.A Nationalismcíműmű2.kiadásában(2010)példáulígyfogalmaz:„(1)avilágnemzetekreoszlik,mindegyiksajátjellemzőkkel,történelemmeléssorssalren-delkezik,(2)apolitikaihatalomegyedüliforrásaanemzet,(3)anemzetirántihűségmindenmásloja-litásfelettáll,(4)ahhoz,hogyszabadlegyen,mindenkinekegynemzethezkelltartoznia,(5)mindennemzetteljesönkifejezéstésautonómiátkíván,és(6)avilágbékéjeésazigazságosságautonómnem-zeteketkíván”.Vö.Smith,2010,74.Efolklorisztikusváltozatosságáltalábanvévenemokozproblémát.Érdekesviszont,hogyaz1995-ösésa2010-esszövegéppanemzetállamtekintetébentérel:a2010-esvál-tozatnemtartalmazza,hogyanemzetekcsaksajátszuverénállamaikbanlehetnekszabadok.EtételekegyeselemeiegyébkéntElieKedouriehíreskönyvénekelső,1960-askiadásáigvezethetőkvissza;példáulelőszörebbenolvasható,hogy„avilágnakállamokmozaikjábólkellállnia”stb.LásdKedourie,1960,53.

61A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

EgyesültÁllamok,amely—báreredetilegnemnemzetialaponjöttlétre,éskésőbbsemígyhatároztamegtörténetielőzményeit—létezésénekelsőévszázadasoránmaga teremtette meg saját nemzetét, az amerikait, melyet olykor a világ „elsőúj nemzetének”[8] mondanak. E nemzet-teremtő politika sikerét látva nem kellcsodálkoznunkazon,hamásállamokisvalamihasonlóvalkísérletezgetnek.Bolí-viapéldául2009-esalkotmányánakelfogadásaóta„plurinacionális”,azaz„több-nemzetiségű”államnaknevezimagát,miközbennépességenagyobbrésztindiá-nokbólésmeszticekből,kisebbrészbenpedigkreolnakés„fehéreknek”mondottcsoportokbóláll.Ameszticéskreol—bolíviaikontextusban—nemzetnekszámít,vagylegalábbishasználóiarraszámítanak,hogyazleszbelőle.Azt,hogymirevalóa „plurinacionális” kifejezés — a szó eredeti koncepcionális hátterét jelentősenmódosítva[9]—,plasztikusanérzékelteti(Ecuadortekintetében,aholazugyancsakelterjedt gondolat) egy emberi jogokról szóló munka: „Valódi ecuadori nemzetnem létezik. Csak annyit tudunk tenni, hogy megkonstruáljuk. Azaz meghatá-rozzuk.Anemzetetvalójábanakkorleszünkképesekmeghatározni,amikorezt[ti.azecuadorinemzet]mindenEcuadortalkotónépcsoportra tekintettelhatá-roztuk meg.”[10] S történik ez mindannak ellenére, hogy a nemzeti elv ma mármindentovábbinélkülmeghatározhatóetnikaikontextusbanis,akárhagyomá-nyosmódonönállóan(amikorpéldáulegyállamot„arabállamnak”tekintünk;vö.EgyesültArabEmírségek),akárvalamilyenkombinációban(példáulamikoregyállamot„zsidóállamnak”[11]nevezünk;Izrael).

S nemcsak a nemzet és az etnikum fogalmak határai változnak, hanem azazokkal kapcsolatos közjogi formák funkciói is. Ma már azon sem lepődünkmeg, ha a lényegében unitárius közjogi egységek — például „Nagy-Britannia”vagy„EgyesültKirályság”—speciális formákkeretébenhelyetadnakanemze-tek,nemzetiségek,etnikumokésnépekelasztikushalmazának.Azegyiknek(askótoknak)így,amásiknak(awalesieknek)úgy,aharmadiknak(Észak-Írországlakossága) pedig amúgy, hogy a negyediket (a nagyvárosokban koncentrálódó,etnikailag igenváltozatoseredetűnépességet) ittne isemlítsem.Anglia,Nagy-Britannia és az Egyesült Királyság nemzetállam voltát illetően olykor eltérnekavélemények.AmígpéldáulHannahArendt1963-ban így fogalmazott: „Anglia

[8]Vö.Lipset,1979.[9]Akifejezéseredetilegeurópaigyökerű,éspusztánsoknemzetiségűtjelentett.IsmereteimszerintelőszörMichaelKeatingfejtettekiamamárinkább„regionálisnak”nevezettállamoknemzetiésetni-kaiviszonyainakleírásakor.LásdKeating, 2002,későbbátdolgozva:Keating,2004.EkötetazEgyesültKirályság, Belgium, Spanyolország és Franciaország állítólag „állam nélküli nemzeteinek” politikaiviszonyaitmutatjabe.[10]Viteri,1983,idéziPallares,2002.184.[11] Izraelnemzetállami jellegeolykorviták tárgya.Egymértékadónyilatkozatszerint Izraelzsidóállam,s„a»zsidóállam«kifejezéselsősorbannemzetiségreésnemvallásravonatkozik”;vö.Izraelbu-dapestiNagykövetségéneknyilatkozata,2011.október24.Amikorviszont2014novemberébenIzraelkormánya(14-6arányúszavazásmellett)elfogadtaaztatörvényjavaslatot,amelyszerintIzrael„zsidónemzetállam”,azanemzetállamijellegmiatthevespolitikaivitáktárgyalett,melyeksoránajavaslatmáraKnesszethezvalóbeterjesztéseelőttelbukott.

62

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

nemnemzetállamafranciaforradalomáltalmeghatározottmodellértelmében”,addigamauralkodóálláspontaz,hogyazEgyesültKirályságnemzetállam.ÍgyfogalmazpéldáulaBrexitkapcsánazEurópaiParlament2017/2593(RSP)állás-foglalásais,sőtRogerScrutonmár2015-benaztfejtegette,hogyazértBrexit-párti,mertsürgetőfeladatnaktekinti„újramegállapítanianemzetállamhatárait”.[12]

Azállamésnemzet ilyenszétválaszthatatlannak tűnőkapcsolatánakárnyé-kábanavalóbanállamnélkülinépekről(cigányok,beludzsok,kurdok,tamilok)politika-ésállamelméletikontextusbanaligesikszó,vagycsakakkor,hatörekvé-seikvilágpolitikaikonfliktusokrészei.

Összességében tehát a nacionalizmus két évszázada után szükségszerűnektűnik,hogya(valamilyenértelembenvett)„nemzet”ésa(valamilyenértelembenvett)„állam”legalábbegyelemeösszekapcsolódjonegymással.Haezmegtörténik,nemzetállamokrólbeszélünk.Ilyenkörülményekközötttehátazavalószínű,hogyanemzetállamnemeltűnik,hanem—hamásterületeken,példáulagazdaságbanvagyanépesedésterénelkerülhetetlenekaváltozások,akkor—újruhátöltmagára,vagyjelentősenátalakulésátértelmeződik:etnicizálódik,multikulturalizálódik,nemzetközibbévagyéppenlokálisabbáválik[13]ésígytovább.

II.ANEMZETÁLLAMIFEJLŐDÉSELSŐKORSZAKA

Anemzetésazállamközöttiszoros,megbonthatatlannaktűnőkapcsolatnaktöbbokavan;énkettőreutalokitt.Azegyik„logikai”,amásiktörténeti.

Azelőbbi abbanáll,hogykomplex jellegemiattmindkét fogalom lehetősé-getadatöbbféleösszekapcsolódásra.Mindkettőnekszámos„szabadvegyértéke”van, ezért könnyen kapcsolódnak a környezetükben lévő másik, erre alkalmaselemeihez. A legelemibb hagyományos kapcsolódási pontok például a terület(államterület és a nép letelepedési területe), a népesség (állampolgárság a ius sanguinisvagyaius solialapján)ésanyelv(nemzetinyelvésazállamhivatalosnyelve). Ezekhez számos újabb „reakcióképes” kapcsolódási pont is társulhat,példáulakultúravagyagazdaságiérdekekterén.Anemzetésazállamkapcso-lataállhatazonfunkciókmeghatározásábanis,amelyetazállamláthatelegyvagytöbbnemzetszámára:egymárlétezőnemzetpolitikaikereteinekkialakításában,a nemzetépítésben, a nemzet valós vagy vélt érdekeinek érvényesítésében,területénekvédelmében,a„nemzetgazdaság”megteremtésében,ésannakfejlő-déseelőmozdításában,anemzetkultúrájánakgazdagításában,vagyegyszerűencsakabban,hogyazállamegyvagytöbbnemzetnyelvénkommunikál.

[12]LásdArendt,2008,152.ScrutonálláspontjátidéziEgedy,2016b,9.AkérdésrőllásdmégParekh,2000.[13]Aszakirodalomfolyamatosan„rajtatartjaaszemét”efolyamatokon,ezértazátalakulásnyilván-való,bárannak irányát illetőennincsegyetértés.Lásde tekintetben—példaként—Majtényi2007,mely elsősorban a kisebbségvédelem jelentőségét hangsúlyozza; valamint Goldmann, 2001, ami anemzetköziintegrációkrahelyeziahangsúlyt,továbbáKersbergen,1999többtanulmányát.

63A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

Bonyolultabbennélatörténetiokmeghatározása.Ekérdésbenegyamerikaikutató, Walker Connor így fogalmazott: „Nagyon valószínű, hogy a nemzet ésaz állam fogalmának szinonimaként való használata összefügg a nemzetállamkifejezés megjelenésével. A nemzetállam fogalmának megalkotásakor éppenazokatazalapvetőkülönbségeketakartákkifejezni,amelyekanemzetésazállamközött fennállnak. A nemzetállam fogalma egy olyan területi-politikai egységet(állam) hivatott jelölni, melynek határai egybeesnek (vagy majdnem egybees-nek) egy nemzet területi elterjedtségének a határaival. Még rövidebben: azt ahelyzetet fejeziki,amelybenegynemzetneksaját állama van.Sajnosazonbana nemzetállam fogalmát minden megkülönböztetés nélkül valamennyi államraelkezdték alkalmazni.”[14] Connor tehát azt hangsúlyozza, hogy a nemzetállamszónak van egy hagyományos jelentése, s ez történelmileg esetleges módonalakultki.Eszerintegynemzetalkotegyállamot,ésmegfordítva:egyadottállamegyetlennemzetnekazállama.Ezahomogén nemzetállamfogalma.Efogalom-banazállamhatalom,azállamterületésanemzetszervesegységetképezett,sőtegymásnélkülözhetetlenfeltételeivoltak.Efogalomafranciaforradalomidejénszületett,dea„nacionalizmusévszázada”folyamán,vagyisaXIX.századbanváltdominánssá.Egyszerrevoltakfrancia,németésangolgyökerei;leghangosabbanperszeanémetekvisszhangozták.

Afranciáknálanemzetállamiságelvontmegfelelőjelett.„Amodern»nemzet-állam«,ahogyanaXVIII.századvégénFranciaországbanlétrejött,saXIX.századfolyamán Nyugat-Európában elterjedt, azon az eszmén nyugszik, mely szerinta nép nemzetként saját államában jelenik meg: »Minden nemzet egy állam«,»Mindenállamegynemzet«.”[15]Afranciaelgondolásanép-,illetveanemzetszu-verenitástanávalfüggöttössze:anépugyanisafranciáknálformátlantömeg,melyazállam(alkotmány)általimegszervezéserévénnemzetté lesz.Anémeteknéladologmáskéntalakult:azzalkezdődött,hogyamikorLeopoldvonRanke1824-benelőszörhárom„latin”éshárom„germán”nemzetviszonyábanakartaértelmezniazeurópaitörténelmet,aznemmindenbensikerültneki.Ennekokátkeresveazttalálta,hogyamíga„latinnemzetek”(afranciák,olaszokésspanyolok)kulturá-lisan homogének, addig a „germán nemzetek” (németek, angolok és skandiná-vok)fragmentáltak,skülönösenpolitikai-államivonatkozásbanazok.Ezértaztánáttérta„nagyhatalmak”szerintielemzésre:Európatörténetét1833utánmárnemnemzetek, hanem nagyhatalmak rendszereként értelmezte.[16] Ebből sok németpolitikusésvéleményformálóarrakövetkeztetett,hogyafragmentáltnemzeteket

[14]LásdConnor,1998,645–646.,megjegyezve,hogyConnoreztsajnálatos tendenciaként írta le.Írásaeredetilegegykülönöscíműtanulmánykéntjelentmeg:Connor,1978,377–400.(ennekrészleténalapulamagyarul ismegjelentszemelvény),amitaztánegygyűjteményeskötetben„Terminológiaikáosz”címalattközöltújra;vö.Connor,1994,95–96.[15]Brunner,1995,12.[16] Lásd Ranke, 1884 és Ranke, 2011. Lásd ugyanott Friedrich Meinecke bevezetőjét. A kérdésselkapcsolatbanlásdmégGeorgG.IggersbevezetőjétRankeműveinekangolkiadásához:Ranke,2011,XI–XLVII.,különösenXXXI–XXXVII.

64

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

isegységesítenikell,shaanémetekfelakarjákvenniaversenytafranciákkalésazangolokkal,mindenekelőtthomogénnékellválniuk.[17]Ahomogénnemzetál-lamelgondolásátmelleslegaXIX.századvégiésXX.századielejinémetállamel-méletiirodalomiserősítette,amelyszerintazállamnélkülözhetetlenfeltételeaz„államnép”(Staatsvolk).Egy„államnép”eseténugyanistermészetesfeltételezés,hogyazegységes.Végül,aXX.századiáltalánosdemokratizálódásitendenciaishozzájárultehhez,amennyibenadémosztetnikaialapon,tehátethnoszkénthatá-roztákmeg.[18]Negondoljukazonban,hogyahomogénnemzetállamvíziójacsakanacionalistanémetgondolkodásbanvolt jelen. JohnStuartMillpéldául (akitegyébkéntangolfilozófusnaktartanak,miközbenédesapjátskótközgazdászkéntismerik) így fogalmazott: „Szabad intézmények majdhogynem lehetetlenek atöbbnemzetiségű államban. A képviseleti kormányzat működéséhez szükségesegységes közvélemény (united publicopinion) olyan emberek között, akikbőlhiányzikakölcsönösvonzalom,különösenakkor,hamásnyelveketbeszélnek,és más nyelveken olvasnak, nem létezhet. A véleményt kialakító és a politikaicselekvést elhatározó befolyás az ország különböző területein így különbözőlesz.”Ezért—vontalevégkövetkeztetését,egyébkéntazOsztrák-MagyarMonar-chianemzetiségeireutalvaésvelükispéldálózva—aszabadintézmények„álta-lánosésszükségszerűfeltétele”,hogy„akormányzathatáraiésanemzetiségekhatárainagyjábólegybeessenek”.[19]

Teljesenhomogénnemzetállamperszeavalóságbansosem,vagycsaknagyonszűkkörbenlétezett,hiszenaténylegesenlétezőállamoknakcsakmintegy5–7%-a,másbecslésekszerintmintegy10%-ailyen.[20]

AfentidézettírásábanW.Connorisutaltarra,hogyegyrégi,1971-esfelmérésszerint,amelynekkeretébenazegymilliótmeghaladónépességűállamokatvizs-gálták,azállamoktöbbségenemzetilegheterogén.Efelmérésakövetkezőképetmutatta:a132megvizsgáltállamközül„(a)csupán12állam(9,1%)tekinthetőbizonyítottan[homogén]nemzetállamnak,(b)25állam(18,9%)esetébenazállamteljeslakosságánaktöbbmint90százalékatartozottanemzethezvagypotenciálisnemzethez,ugyanakkorjelentősszámúkisebbségiséltazállamhatárokonbelül.(c)További25államban(18,9%)alakosság75–89százalékatartozottanemzethezvagypotenciálisnemzethez,(d)31államban(23,5%)alakosság50–75százalékatartozottalegnagyobbetnikaicsoporthoz,(e)39államban(29,5%)alakosságnakkevesebb,mintafeletartozottalegnagyobbetnikaicsoporthoz.”[21]

Ezen a ponton több irányban folytathatjuk az elemzést. Megvizsgálhatjuk,hogymikéntreagáltakerreahelyzetreanemzetállammalfoglalkozóideológiák

[17]EnnekideológiaikövetkezményeitastatisztikusésnépesedéspolitikusErnstHassefogalmaztameg:anemzetállamszerinteolyanállam,„amelybenteljes megegyezésvanazállamhatáraiésazonnemzetletelepedésihatáraiközött,amelyeztazállamotlétrehozta”.IdéziTakács,2008,337–338.[18]LásdennekegynémelyaspektusárólDemeter,2006,9–17.[19]Mill,1861,296–301.[20]LásderrőlpéldáulGángó,2003.[21]LásdConnor,1998,646.Eredetileg1978,újraközölveConnor,95–96.

65A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

éstudományoselméletek,valamint,hogymitörtént,illetvemitörténikagyakor-latbanazállamokfennmaradó90%-aesetén.

1.Amiazideológiákatilleti,azzal—tekintveezenírásjellegét—nemkellsokatfoglalkoznunk, elég annyit megjegyezni, hogy a nemzeti és az állami határokegybeeséséreutaló rendszerekbena tényekkelszembesülve(ti.azon tényekkelszembesülve,hogyazállamhatárokonbelültöbbnépésnemzetisél),megjelenikanemzetekrangsora,valamelynépkulturálisfölénye(„kultúrfölény”),[22]„civili-zációshegemóniája”éshasonlók.

2.Azelméletek terénazt látjuk,hogyaz„egyállam– többnép”problémáta különböző tudományok képviselői különbözőképpen akarják megoldani. Azegyik az, hogy a nemzetállamisághoz szükséges homogenitás mértékéről vitat-koznak. Ez annak hallgatólagos feltételezését jelenti, hogy a nemzetállamnakideáltipikusértelembenhomogénnekkellene lennie,demivelnemaz,számol-junk a valósággal, alakítsunk ki fokozatokat, s az eredetileg duális lehetőséget(nemzetállam–nemnemzetállam)alakítsukátskaláris,fokozatokatelismerő(sazegyesfokozatokmenténújkategóriákatbevezető)típusokká.Ezzelpróbálko-zottpéldáulGeorgBrunner,akiúgyvélte,hogynemzetállamaz,aholakisebbsé-gekarányaalakosság10%-aalattvan.Aholakisebbségekarányaennélnagyobb,azszerinteún.nemzetiségi állam.[23]RomsicsIgnác,konkréthelyzetet(aközép-ésdélkelet-európainemzetiségiviszonyokat)elemezve,vitattaezt:„Azobjektívésszubjektívfaktorokraegyaránttekintettel…ezértmindenolyanállamotnemzet-államnaktekintünk,amelybenazállamalkotódominánstöbbségarányaelériazössznépességlegalább kétharmadát,amásikegyharmadpedigkisebbségiésnemtársnemzetihelyzetbenvan.ABrunneráltaljavasolt10%-osküszöbértéketannyi-banfogadjukel,hogyhaanemzetállamfogalmánbelüldifferenciálniakarunk,akkora90%-oshomogenitástelérővagymeghaladóállamokathomogén nemzet-államoknak,a37és10%közöttikisebbségeketmagukbazáróállamokatviszontegyszerűencsak nemzetállamoknakilletvenemzetiállamoknaknevezzük”.[24]

Egy ugyanezen a vonalon haladó, bár azt némileg kiegészítő elemzésben anemzetállam-típusok meghatározása során a következő kategóriákkal talál-kozunk. Homogén nemzetállam: amelyben a kisebbségek aránya nem éri el a10%-otésazokszétszórtanélnek,sazállambannincsolyanterületi-közigazga-tásiegység,aholvalamelykisebbséglokálisantöbbségbenlenne.Nemzetállam: aholakisebbségekarányanemériela10%-ot,devanolyanterületi-közigazgatásiegység,aholtöbbségbenvannak.Nemzetiségi állam:aholakisebbségekaránya10és25%közöttvan.Végültöbb-, illetve soknemzetiségű állam:ahollegalábbkétetnikaiközösségélegyüttsa„legnagyobb”számúközösségarányanemhaladjamegalakosság75százalékát.[25]

[22]LásdpéldáulKlebelsbergKunómunkásságát.[23]Brunner,1995,12.[24]Romsics,1998,15.(kiemelésektőlem–G.É.)[25]Schönbaum,2008,595.IlyenkritériumokalapjánaszerzőszerintEurópábanAusztria,Dánia, •

66

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

Ezzela„mennyiségi”módszerrelodáigiseljuthatunk,hogy„igazi”és„nemigazi”nemzetállamokközöttteszünkkülönbséget,[26]kimondvavagykimondatla-nulazetnikailaghomogénállamottekintve„igazi”nemzetállamnak.Ezazonban—nevezetesenaz„igazi”és„nemigazi”nemzetállamokmegkülönböztetése—emódszerkudarcánakegyértelműbevallása.

3. Ha nem az elméleteket vizsgáljuk, hanem az államok életére vetünk egypillantást,akkoraztlátjuk,hogyhomogénnemzetállamokvalóbancsakelenyészőmértékbenléteztekugyan,ámamodernállamoknagyrészenemzetilegisegysé-gesebbé tettesaját társadalmait.Vagyisahomogénnemzetállamokaránya igencsekély,deanemzetállamokvalójábanhomogenizáló államok(voltak),melyekegyneműsítettékazőketmegalkotónépeket.Többségükezzelanemzetmegte-remtésén dolgozott. Amikor a nacionalizmus újabb szakirodalma a „nemzetál-lam”kifejezéshelyetta„nemzetépítőállam”(nation-buildingstate),vagy—mikéntRogersBrubacker—a„nemzetiesítőállam”(nationalizing state)[27]kifejezéseketjavasoljahasználni,eztazösszefüggéstírjale.

Ekifejezésekperszeegyviszonylaghosszútörténelmi fejlődésnekcsakazegyik — a nemzetállami — szakaszát írják le, s nem jelzik kifejezetten, hogyazegykorábbi,hasonlófolyamatfolytatása.Vagyisanemzetépítésminttársa-dalmihomogenizációegykorábbiegységesülésésegyneműsítésfolytatásaegyújszervezőeszme,anemzetalapján.Ezazt is jelenti,hogymindennemzeti-esítővagynemzetépítőállamhomogenizál,denemmindenhomogenizálásanemzetállamiságjegyébenzajlik.

III.AHOMOGENIZÁLÓÁLLAM

Azemberekésszélesebbtársadalmikörnyezetük—családjaik,szakmaicsoport-jaik,osztályaik—mindigsokfélékéssokszínűek,saheterogenitásmindentársa-dalomegyikfőjellemzője.Bizonyosfajta,sfőleg:bizonyosmértékűheterogenitás

Görögország,Izland,Írország,Málta,Németország,Norvégia,SvédországésPortugália,illetőlegAl-bánia,Szlovénia,Lengyel-,Cseh-ésMagyarországminősülnehomogénnemzetállamnak(vagyisjóvaltöbb,minta44európaiállam10%-a).UgyanottnemzetállamnakminősülFinnország,Franciaország,HollandiaésOlaszország,nemzetiséginekazEgyesültKirályság,valamintRománia,Szlovákia,Horvát-ország,BulgáriaésLitvánia,végültöbb-,ill.soknemzetiségű államnakBelgium,Svájc,Spanyolország,Ciprus,valamintBosznia-Hercegovina,Észtország,Lettország,Macedónia,Moldova,MontenegróésSzerbia.Meglehetősenkülönöscsoportok!—tehetjükhozzánémilegkételkedve,mertakoncepciórészleteskritikájáranincsitthelyünk.[26]„Azigazinemzetállamokatvalószínűlegakétkezünkönmegszámlálhatjuk—fogalmazottpél-dáulJ.J.Linz.Olyanállamokvilágábanélünk,melyekközöttcsaknéhányigazinemzetállamakad,mígatöbbieksikeres,többnemzetiségűvagyegydomináns nemzeten alapulóállamok,amelyeketmásnacionalizmusokkérdőjeleznekmegtöbbévagykevésbé.”(Linz,2002)[27]Brubacker,2006,61–71.,különösen68–71.„Annak,hogya»nemzetiesítőállam«fogalmáthasz-náloma»nemzetállam«helyett—fogalmazBrubacker—,egytovábbiokaisvan[azáltalakorábbankifejtettekentúl]:azutóbbiegyelértvagyteljessétettállapotrautal,mígazelőbbiazértishasznos,mertarrautal,hogyeztateljessétettállapototmégnemértékel”.(Uo.,68.)

•

67A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

azonbanlehetetlennétesziaközöscselekvést,vagyegytársadalmirendezettségközös elfogadását. Bizonyos mértékű homogenitás nélkül lehetetlen politikaiegységeketlétrehozni.EztazösszefüggéstáltalánosjelleggelésanacionalizmusproblémáitólfüggetlenülmárHermannHellermegfogalmaztaaweimariköztár-saságidején.„Egybizonyosfokúhomogenitásra—olvashatjukegyezzelkapcso-latosírásában—szükségvanahhoz,hogyapolitikaiegységkialakításaegyáltalánlehetővéváljon.Addig,amígazeffélehomogenitáslétezésébevetetthitéselfoga-dáslétezik,azellenféllelfolytatottvitasegítségévelpolitikaimegállapodásralehetjutni,fellehethagyniafizikaierőszakonkeresztülielnyomással,éspárbeszédetlehetfolytatnivele.”[28]Ahhoz,hogyamodernállamokkeletkezésükidejénmegte-remtsék a közös cselekvés feltételeit, lakosságukat nemcsak nézeteikben, detársadalmijellemzőiket illetőenisegységesebbékellett tenni,mintamilyenekakorábbiidőszakban—aközépkoripartikularizmuséssokféleségidején—voltak.

E folyamatnak valójában két jellegzetes, egymásból következő, de egyesországokban időben részben egymást fedő tendenciája volt. Az egyik a közép-koripartikularizmuséssokféleségfelszámolásaamodern államlétrehozásáhozszükséges,annakelőfeltételét jelentőtársadalmiegységmegteremtéserévén,[29]amásikennekegyaspektusa, anemzeti egységmegteremtése, amire—amáregymássalversengőmodernállamokvilágában—anemzetállamlétrehozásáhozvolt szükség. Az állam megszerveződéséhez szükséges homogenizáció, amintarraDanielThymrámutatott, legalábbnégydimenzióbanzajlott,[30]évszázado-kon keresztül, országonként különböző intenzitással és változó eszközökkel.Ezekközülkettőanacionalizmusprogramjába(is)bevoltkódolva.

Az egyik a kulturális homogenitás megteremtése volt, amely a XVII–XVIII.századtól kezdődően zajlott, s elméleti programját — mások mellett — Herderés Fichte fogalmazta meg klasszikus módon. Herdernek a nemzeti fejlődésbenjátszottszerepeközismert,[31]dehasonlóhatásavoltFichtegondolatainak is.Anémetnemzethezszólóbeszédeinekegyikébenpéldáulígyfogalmazott:„Bárcsakvennéabátorságotazállam[…]ésvilágosanbelátná,hogyszámáraéppenséggel

[28]Heller,1928,39.Megkelljegyezni,hogyazadottkontextusbanHellernemanemzeti,hanematársadalmihomogenitásrólbeszélt,ésnemazáltalábanvettállam,hanemademokrácialehetőségeitmérlegelte.Érveléseugyanakkor,amegváltoztatandókmegváltoztatásával,alighanemkiterjeszthetőanemzetállamproblémájárais.Érdemesateljesebbszövegetisfelidézni:„Aparlamentarizmusesz-metörténetialapja—fogalmzottademokrácia-problémavonatkozásban—valójábannemanyíltvitábamintolyanba,hanemaközösvitaalaplétezésébevetetthitet,ezzelegyüttafair playlehetőségétjelentiegyolyanbelpolitikaiellenfélszámára,amellyelazemberameztelenerőszakmegszüntetéseeseténegyettudérteni.[…]Atársadalmihomogenitásnakvanegybizonyosfoka,amelynélkülademokra-tikusegységkiépítéseteljességgellehetetlen.Ademokratikusegységkiépítéseottszűnikmeg,aholapolitikailagrelevánsnéprészekmársehogysemtudnakazonosulniapolitikaiegységgel,elhatárolód-nakazállamijelképektőlésképviselőktől.Abbanapillanatbanfelbomlikazegység,ésadottáválikalehetőségapolgárháborúra,diktatúrára,illetveidegenuralomra.”(Uo.,39–41.)[29]LásderrőlThym,1997.[30]Ugyanott,passim.[31]LásdAnderson,2006,66.Ugyanittérdekeskiegészítésamagyarnyelvújítókésamagyarnaciona-lizmusösszefüggésétilletően:70.

68

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

semmimáshatáskörnemmaradt,melybenvalóságosállamkénteredetienésönál-lóanmozoghatnaésvalamithatározhatna,mintajövendőnemzedékeknevelése…Haimmárezanevelésáltalábananémeteknemzetinevelésekellhogylegyen,ésanémetnyelvetbeszélőknagytöbbségénekkellújemberinemkéntelőállnia,éssemmiesetresemennekvagyannakakülönösnémetállampolgárságának,akkorvalamennyinémetállamnak,mindegyiknekönmagábanésatöbbitőlfüggetlenülkellhozzálátniaefeladathoz.”[32]Akulturálishomogenitásgyakorlatimegvalósu-lásaiolyanintézkedésekvoltak,mintanemzetialapúnépiskolai oktatásbeveze-tése,bizonyoskulturális intézmények—nemzetiszínházak,nemzetimúzeumok,nemzetitudományosésművészetiakadémiák—létrehozása,anépesség-nyilván-tartáskialakítása(ideértvetermészetesenalakosságrendszeresmegszámlálásátis),azegyesországok feltérképezéseésamodern térképekmegrajzolása,vala-mintanyelvmegújítása(nyelvújítás).

Amásikilyenterületazetnikai homogenizálás,vagyisahagyományosetniku-moknemzetekkéformálásavolt.Ennekegyikaspektusaanyelviegységmegte-remtése (államépítő nyelvpolitika). Közismertek e tekintetben Eugen Weberelemzései a francia egység egy évszázadnál is tovább tartó, lépésekben zajlottmegteremtéséről,aholazállamilagkinevezettiskolamestereknekésavezénylésinyelvében is egységesített hadseregnek döntő szerepe volt a hazafias érzésekelterjesztésében.[33]Az,hogyanyelviegységkétterületen,akulturálisésazetni-kaihomogenitásmegteremtésébenisszerepetjátszott,azzalmagyarázható,hogyanyelvnekegyközösségéletében—akommunikációntúl—azisfeladata,hogybiztosítsaazadottközösségönazonosságát(„nyelvébenélanemzet”—szoktukmondani).Anyelvaközoktatásnyelvekéntpéldáulhozzájárulakultúraterjesz-téséhez, de megfelelő nyelvtörvényekkel megtámogatva a nemzeti uralom, azetnokráciamegvalósításáhozis.Azetnikaihomogenizálássoránamodernálla-mokaXIX–XX. században—anyelviegységelőmozdításán túl—számosmáseszközzelisélhettek.Ezektöbbségeazasszimilációkörülforgott:annakösztön-zésétől kezdve a kikényszerítéséig.[34] Az egyik legismertebb XIX–XX. századieszközaz„olvasztótégely”-politikavolt.Ezmetaforikusanakülönbözőeredetűnépcsoportoknakegy újnemzettévalóösszeolvasztásárautal,közismertenameri-kaikontextusban,detöbbekszerintmásországokbanismegfigyelhető.PéldáulMexikóbanaspanyol,indiánésfeketebőrűlakosságösszeolvadásávalegymesz-tictársadalomjöttlétre,sbizonyosértelembenezazelvműködöttEurópábanis,aholafrancianemzetagascogne-iakból,provanszálokból,elzásziakból,bretonok-ból,korzikaikból,flamandokbólstb.,azolaszpedigaszárdokból,piemontiakból,

[32]Fichte,1995,138–141.[33]Weber,E.,1976,28–31.Az„államépítőnyelvpolitika”egyikérzékenyterületemagyarvonatkozás-banahivatalosnyelvfelvidékiéserdélyibevezetésevolt.AzutóbbiróllásdPál,2005,3–26.[34]Megjegyzemmég,hogyazetnikaihomogenitásmegteremtésénekszélsőségeseszközeia„fajihomogenitást”teremteniszándékozóXIX–XX.századifajelméletekésXX.századifajitörvényekvol-tak;ezekkelazonbanittnemfoglalkozok.

69A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

toszkánokbólstb.álltössze.AXX.századitotalitáriusállamok—nemtörődveazezértfizetendőárral—ezenaterületenismegsoroztákazállamoklehetőségeit.

Amodernállamlétrejöttéheznemcsaknemzetilegésetnikailagkellettegysé-gesíteniatársadalmakat,devallásilagésszociálisanis.Ezekjelentettékahomoge-nizálásharmadikésnegyedikfőterületét.Azelőbbitavallásikeretbenzajlóhábo-rúskodás, valamint azállamegyházakmegteremtésemozdította elő, azutóbbitpedigazokamozgalmak,amelyekjelentősenlecsökkentettékanagytársadalmiegyenlőtlenségeket.EzutóbbiakkörébenaXIX–XX.századiszociális-szocialistamozgalmakugyanúgycsakfolytatóivoltakakorábbiegyenlősítőtendenciáknakés törekvéseknek,[35]amintaXIX–XX.századinacionalistapolitika iscsak foly-tattaakorábbikulturálishomogenizálást.

A négy — kulturális, etnikai, vallási, szociális — homogenizálási tenden-ciaközöttsokesetbenészrevétlenátmenetek léteztek:akulturálisegységesítésegybennyelvihomogenizációisvoltésviszont,avallásiösszefüggöttazetnikaivalésmegfordítva,aszociálispedigszintemindenterületen jelenvolt.Közismert,hogyaz„akiéaterület,azéavallás”elveaXIX.századfolyamáncuius regio eius linguaelvvéváltozott,[36]anemzetmintnyelviközösségegybenkulturálisközös-ségisvolt,savallásiésanemzetihomogenizációiskézakézbenjárt.

Néha az is előfordult, hogy a trendek megfordultak, és a hatás-ellenhatásegymástváltófolyamataikiegészítettékegymást.Például:amitazállamanyelvrévénhomogenizált,aztazegyház„vissza-heterogenizálta”,vagyisazegységesnemzetmögött felerősítetteazegykori,differenciáltetnicitást.„Sokesetben,éskülönösenBretagne-bananyelvihomogenizációkérdéseszorosanösszekapcso-lódotta szekularizációproblémájával—mutatott ráPaulA.Silversteinazetni-kai identitások újjáéledése kapcsán. — Itt az 1789-es forradalom után létreho-zottnégykörzetet (département)pontosanakorábbi tartománynégy történetikatolikusegyházmegyéjevagypüspökségealapjánjelöltékki,amelyekmagukisnégykülönállónyelvterületnekfeleltekmeg,samelyekbenabretonnyelveltérődialektusait beszélték. […] Az iskolák mindenekelőtt a vallási katekizmusokattanítóintézményekkéváltak,ésatörvénykezéskétértelműségeimiattatanításamegfelelőbretondialektusokbanzajlott...Ekképpenabretonkulturálisidentitásújratermelésétazegyházközvetítésévelaziskolarendszervégezteel.”[37]

[35]Etöbbévszázadostársadalmiegyenlősítéstnagyelokvenciával,skisebbtúlzásoktólsemmente-senírtaleAlexisdeTocquevilleazAmerikai demokráciában.„Átfutvatörténelmünklapjain—fogal-mazott—,azelmúlthétszázévbenúgyszólvánegyetleneseménnyelsemtalálkoztunk,amelyneváltvolnaazegyenlőségjavára.…haatizenegyedikszázadtólkezdveötvenévenkéntmegvizsgáljukmitörténtFranciaországban,szembetűnik,hogymindenperiódusvégérekettősforradalommegyvégbeatársadalomállapotában.Anemesalábbszállatársadalmiranglétrán,aközrendűpedigemelkedik;azegyikhanyatlik,amásikmagasabbrajut.”(Tocqueville,1983,16–17.)[36]LásderrőlrészletesenKamusella,2011, 41–57.[37]Silverstein,1999,155.HasonlófejleményeketjelzettmásvonatkozásbanSzűcsJenőis:„Amainyugat-európai»etnikaireneszánsz«részeseinektekintélyeshányadaegykorifeudális-territoriálisau-tonómiákháttérbázisánakköszönheti,hogy—hanagyveszteségekkelis—úgy-ahogyátvészelteazet-nikailétigazipestiseit:azújkoriállamicentralizációtésazállamnacionalizmust.”(Szűcs,2008,1399.)

70

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

Afőtendenciamindazonáltalahomogenizációvolt.Amodern,egyrejobbancentralizáltállamegységesítőpolitikájátkövetteésfelerősítetteamodernállamegyik későbbi fejlődési szakaszán fellépő nemzetállam a maga homogenizálópolitikájával. Ahol a nemzetállami fejlődés után még a totalitárius fejlődés iskövetkezett,ottahomogenizáláskorábban ismeretlen formákatöltött:a többé-kevésbébékésasszimilációtfelváltottaanépekerőszakoski-,be-ésáttelepítése(eufemikuskifejezésselazún.népességmozgatás),bizonyoscsoportoktagjainakapolgáriésállampolgárijogoktólvalónyíltmegfosztása,az„etnikaitisztogatás”,ahatárokátrajzolása,anépekkultúrájának tudatos felszámolása (etnocídium),sőtmaguknakanépeknekazeltüntetése (genocídium)is.

Azt,hogyittazetnikaihomogenizációkétszakaszárólvoltszó,jólszemlélteti,hogyazelőbbifolyamatsikeresvolt,azutóbbiviszont—emberilegfájdalmaséstársadalmilagkártékonyvoltaellenére—nem.EztRomsicsIgnácígymagyarázza:„Amoderntömegtársadalmakmegszületéseelőttiállamihomogenizáció—példáulFranciaországban,aholmár1539-benkirályirendelettiltottameganemfrancianyelvekésastandardizáltfranciánkívülidialektusokhasználatátaközigazgatásmindenszintjén—általábansikeresvolt.AXIX–XX.századikísérletekazonban—példáulanémetnyelverőltetéseaHabsburgMonarchiában,amagyarnyelvéMagyarországonvagyazoroszésporosznyelvéalengyelterületeken,illetveakétvilágháborúközöttiésutáni,különösenmegkésettpróbálkozásokazújnemzet-államokban — kivétel nélkül csődöt mondtak. Közel két évszázad ilyen jellegűkudarcai alapján szabályként állapíthatjuk meg, hogy kulturálisan integrált,nemzetilegtudatoséspolitikailagmobilizáltvagymobilizálhatókisebbségek—salegtöbbkelet-közép-ésdélkelet-európainemzetiségmamárilyen—identitásánakmegváltoztatásáraazerőszakosasszimilációpolitikájanemalkalmas.”[38]

AXX.századdelelőjemindazonáltalnemegyszerűenazerőszakosasszimilá-ciósikertelenségétőlváltemlékezetessé,hanematotalitáriusállamoknemzetpoli-tikájánakpusztításától,ideértveaII.világháborúsoránegyértelművéváltnemzetikatasztrófákatis.Anyugat-európaiállamokebbenatörténelmihelyzetbenlemond-takanemzetihomogenizációról,ésáttértekegymásfajtanemzetpolitikátkövetőállamigyakorlatra.Ezaváltozásnemjelentetteanemzetállamifejlődésvégét.

IV.APOLIETNIKUSPOLITIKÁTFOLYTATÓNEMZETÁLLAM

1945utánNyugat-EurópábanésáltalábanaNyugatországaibannemcsakapoli-tikairendszerésazállamstruktúrájaváltozottmegjelentősen(azelőbbipéldáuldemokratizálódott,azutóbbiterületénkialakultajólétiállamésígytovább),demindezanemzetésanemzetállamiságszempontjábólisváltozott.Nemegysze-rűenademokrácia terjedtel,hanemademokráciánakúj formáiésváltozatai

[38]Romsics2013,235.HasonlókövetkeztetéseklevonásáraadalkalmatAnderson:i. m.,162–164.

71A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

alakultakkivagyerősödtekmeg.[39]Ezekbenfokozatosananemzetielvishelyetkapott,sőt,egyeselméletekbena„nemzetiönrendelkezés”olykorademokráciaegyikesetévészublimálódott.[40]

A legfontosabbváltozásakonszenzusos demokrácia elterjedésevolt,amely-nekintézményei—koalícióalkotásgyakorinagykoalíciókkal,apolitikaibefolyásviszonylag arányos elosztása, a különböző közösségek autonómiája — közültöbbnemzetielvekalapjánisértelmezhetővolt,ahogyanazpéldáulBelgiumbantörtént. A kölcsönös vétójogok egyes esetekben (Belgium, Ciprus) ugyancsaknemzeti alapon nyertek meghatározást. Elterjedt a föderalizmus, majd a regi-onalizmus eszméje, ha másként nem, hát az államok föderalizálására irányulóideológiaként.HaNyugatonnemisváltáltalánossá,dejelentősenelőrehaladtakollektívjogokelismerése,akisebbségijogokésakisebbségvédelemkülönbözőintézményei pedig sok esetben erősítették ezt.[41] Alkotmányos megerősítéstnyertekakisebbségvédelemintézményei,skülönbözőterületi önkormányzatok alakultakki(Åland-szigetek,Dél-Tirol,Korzika),[42]amelyekmegtörtékazegység-államokunitáriusszerkezetét.Svégül,kialakultakaregionálisállamok(példáulSpanyolország,Nagy-Britannia),[43]amelyektöbbönállóságotbiztosítottakbelső,néhányesetbennemzeti-etnikaialaponszerveződőterületiegységeiknek,mintazunitáriusállamok,bárkevesebbet,mintaföderációk.

Ezazújhelyzet, főlegpedigaregionális állam kialakulásaaz1980-asévek-ben a nemzetállam számára is új politikai kontextust jelentett. A megváltozottpolitikai és közjogi szerkezet nemcsak összeegyeztethetetlen volt a homogeni-záló nemzetállam fogalmával, de egyenesen azzal szemben fejtette ki hatásait.Nyilvánvalólett,hogyegy államtöbbnépetisszolgálhat,samennyibenazoknemversengenekegymással,többnemzetszámáraisbiztosíthatjaafentjelzettfunk-ciókat—valamilyenarányban.Másfelőlsokaknakúgytűnt,hogyvannak(önálló)állam nélkülinemzetek,példáulaskótokéskatalánok(ezekegyrészétkésőbbetnikumoknakmondták), illetőlegúgylátták,főlegaharmadikvilágországairatekintve,hogylétezneknemzet nélküli államok.[44]Akikragaszkodtakanemzetés

[39]LásderrőlLijphart,1977és1984,valamintOndré,2012,7–30.[40]LásdpéldáulManent,2003,96–105.Eműbenilyentételekolvashatók:„Csakisaképviseletirend-szernekésanemzetformánakköszönhető,hogyademokrácianagyállamokbanismegvalósul”;101.stb.Anemzetielvésademokráciaszorosösszefüggéséről—mástartalmikontextusban—lásdOrmos,2013.:„A»nemzetállam«ésa»többnemzetiállam«alternatívájamásszóköntösbenugyan,deszervesrészeademokráciaproblematikájánakis.”Akérdésrőllásdkülönösena„Demokráciaésnemzetállam”fejezetet.[41]Vö.Majtényi,2007.[42]LásdpéldáulBárdi,1994;Halász,2004,36–59.;Steininger,2017;Tabajdi–Barényi,1997.[43]AregionálisállamróllásdSipos,1993.,adevolúciórólEgedy,2015.[44] E két kifejezés egyik lehetséges magyarázatát illetően lásd Guibernau, 1995, különösen 5.(„Nationswithoutstates”)és6.(„Stateswihoutnations”)fejezetek.Lásdmég,részbenazamerikaikonti-nensrefigyelveGuibernau,2013.Arégitípusúszeparatistahangtöbbesetbennemaz„államnélkülinemzet”,hanemaz„államellen fellépőnemzet” fogalmában jelentmeg,nagyjábólugyanazokraanépekregondolva;vö.példáulKeating, 1996,aholaszerzőKatalónia,QuebecésSkóciaönállóságratörekvőnépeiszempontjábólelemzianemzetállamot.

72

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

azállamszükségszerűkapcsolatához,azokanemzetállamszámáraújértelmezéstésúj fogalmatkerestek.Ekkorszületetta többnemzetivagy többnemzetűállam(multination-state, multinational state)kifejezés,amiazonbanszélesebbkörbennemterjedtel.AtöbbállamalkotónemzetreépülőállamlehetőségétegyébkéntmárLordActonfelvetetteaXIX.században,amikorJohnStuartMill-lelvitatko-zott.[45]Akortársszakirodalombaakifejezéstmásokmellettakanadaipolitikaifilozófus,WillKymlicapróbáltabevezetni,a lehető legegyszerűbbenhatározvamegazt:ezolyanállam,amelynek„többnemzetevagynépevan”.[46]Afogalomnemváltáltalánosanelfogadottá,aminektöbbokalehet.Részbenaz,hogynemvoltképesjelezniazokatatartalmielemeket,amelyekahomogénnemzetállam-hozkötődtek,főlegabbanazértelemben,hogyazállammilyenfunkciókatteljesítanemzetszámára;részbenpedigdiszkrepanciátsejtetettegyidealizáltelgondo-lás(példáulazállamalkotótársnemzetekegyenjogúsága)ésatörténelmitapasz-talat(anemzetekállamonbelüliegyenlőtlenségeésversengése)között.

Ebbenahelyzetbenafogalmikérdésterénmintegy„kapórajött”anacio-nalizmusetnicizálódása, azún.etnonacionalizmus kialakulásaés terjedése,amiugyancsakahomogenizálónemzetállamellenébenhatott.EmozgalmatAnthony D. Smith így jellemezte. „1800 után sokkal több nemzetet hoztaklétre mintegy tervszerűen, tudatos nacionalista programok részeként, derendszerintkorábbanlétezőetnikaikötelékekre—aközépkorravisszatekintőmítoszokra,emlékekre,szimbólumokraéshagyományokra—építve.Atizen-kilencedik század folyamán a nacionalizmus egyesítő mozgalomként jelentmegNémetországbanésOlaszországban,szeparatistamozgalomkéntMagyar-országon,Romániában,Bulgáriában,Lengyelországban,Szerbiában,Horvát-országban,acsehek,aszlovákok,valamintKelet-EurópaésOroszországmásnépeiközött.[…][AII.világháborúután]talánazázsiaiésafrikaigyarmatifelszabadító mozgalmak hatására, az etnikai »neo-nacionalizmus« hullámasöpörtvégigaNyugatrégenmegállapodottipariországain,melyneksoránaquebeciek,abretonok,askótok,walesiek,abaszkok,akatalánok,aflamandokésakorzikaiaknagyobbautonómiátéssajátterületiközigazgatástköveteltek.[…]Efolyamatotetnikaiújjászületéskéntjellemezték,denéhányaninkábbazetno-nacionalizmuskiterjesztésekéntvagya fennmaradtetnikaikapcsolatokúj erővel való feltöltődéseként értelmezik.”[47] Az etnonacionalizmus szüle-tését tulajdonképpen minden nacionalizmus-kutató észrevette, de máskéntértelmezte. Eric Hobsbawm például a „nemzetben való gondolkodásnak” és

[45] Lásd Lord Acton, 1991, 1. k. 120–152. Megjegyzendő, hogy Acton inkább multinacionális, azaz többnemzeti föderalizmusról beszélt, semmint multinacionális (egység) államról.[46] Kymlicka, 1997,19.(„which contains more nations or peoples”).Kymlickaittnyilvánvalóanolyanállamragondolt,amely—mintKis János fogalmazott (Kis,2002,34–48.)— „államalkotó társkéntismeriel”akorábbankisebbségicsoportnaknevezettnépeket,sőt,„biztosítjaszámukraagyarapodá-sukhozszükségesjogokatéserőforrásokat.”[47] Smith, 1995,20–21.Azetnikai újjászületésrőllásdmégSmith,1981,Smith,1986(magyarulrészle-te:Smith, 2004,204–229.)ésConnor,1994.

73A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

az „etnikumban való gondolkodásnak” eltérő célokat tulajdonított.[48] Ha akatalánpolitikaielit2017őszérebeéretttörekvéseitvesszük,ebbentévedett.

A két tényező — az államok megváltozott politikai jellemzői és szerkezete,valamint az etnonacionalista mozgalmak sikerei — hatására a többnemzetűnemzetállamragondolvatöbbenpolietnikus nemzetállamrólbeszéltek,[49] tekin-tettel arra, hogy a szóban forgó államok a fenti értelemben vett polietnikusnemzetpolitikát folytattak. A „többnemzetű” és a „polietnikus” nemzetállamkifejezéseket hol egymás szinonimájaként használták, hol kisebb különbsége-ket állapítottak meg közöttük, olykor ugyanazon műben is, aszerint, hogy mitgondoltakanemzetésazetnikumviszonyáról.WillKymlicaazegyikhelyenígyfogalmazott: a szakirodalomban „a nemzetállam (nationstate) és a polietnikus(polyethnic)vagytöbbnemzetűállam(multinational state)közöttikülönbségetaligelemzik”;egymásikhelyenpedigígy:„azamerikaipolitikaigondolkodókazEgyesültÁllamokatinkábbpolietnikus nemzetállamnaktekintik,semmintvalóditöbbnemzetű államnak”.[50]Őmagaagenerációkótaegyadottállamterületénélőnemzetiségekvagykisebbségekeseténrendszerintatöbbnemzetű(multinacioná-lis),asajátosetnokulturális identitássalrendelkezőbevándorlókeseténpedigapolietnikusnemzetállamkifejezésthasználta,ezaszigorúterminológiaazonbannemváltáltalánossá.Apolietnikusnemzetállamfogalmamindazonáltal—afentvázolttartalommal—viszonylagszéleskörbenelterjedt.

Afogalmaktobzódásakiterjedtapolietnikusésmultietnikusnemzetállamszino-nimakéntvalóhasználatárais,mindakülföldi,mindahazaiszakirodalomban.[51]Eza szóhasználat tartalmi elemekre tekintettel nem kifogásolható, bár az utóbbivalképzettnemzetállam-fogalomminthanemközvetítenéazokatapolitikaiújdonságo-kat,amelyeketaII.világháborúutáninyugat-európaipolitikaváltozásakapcsánfentemlítettem,sígynemérzékeltetiahomogenizálónemzetállamtudatosvisszaszorítá-sárairányulószándékot.Azviszontigaz,hogyközép-éskelet-európaivonatkozásban—aholapolietnikuspolitikátfolytatónemzetállam(egy-kétkivétellel)nemváltottafelazegynemzetérdekétszolgáló,vagyaztkikovácsolóhomogenizációsnemzetálla-mot,saholazállamok1945utánis,sőtvalamilyenmértékben1990utániskitartottakahomogernizációspolitikamellett—mindkettőugyanolyankülönösencseng.[52]

[48] Hobsbawm, 1993,20.[49]Amagyarnyelvűszakirodalombana„polietnikus nemzetállam”fogalmátviszonylagkevesenhasz-nálják,bárkezdmeghonosodni;lásdpéldáulRomsics, 1998, 372–376. elsősorban a polietnikus nemze-tiségpolitika kontextusában, valamint Kis, 2002, 34–48. Ez a kifejezés azért és annyiban több a „többnem-zetiségű nemzetállam” vagy „soknemzetiségű nemzetállam” terminusoknál, mert arra is utal, hogy az állam kifejezetten fenn kívánja tartani az állam alapjául szolgáló társadalom sokszínűségét. [50]Kymlicka,20102,255.és260.Emegközelítésalapjánnemkizártegyolyanterminológia,amely-benatöbbnemzeti államotállamalkotóminőségűtársnemzetekalkotják,mígapolietnikusatnemzetek-tőlfüggetlenülkonstituáljákugyan,deazszámosnépetésetnikumotelismer.[51]KülföldipéldakéntlásdAshmore – Jussim – Wilder,2001,különösen101–124.,Lie,2001,különösen83–84. stb.Egyhazaipélda: „anemzetállami rend szempontjából a »polietnikusállam«ugyanolyan,minta»multietnikusállam«”—fogalmazottKymlickaelméletekapcsánKisJános;vö.Kis,2002,34–48.[52] LásdpéldáulSzarka,2016.Eműcíménekekülönöscsengésétazokozza,hogyaszerzőkét •

74

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

Az igazikérdésazonbannemaz,hogyapoli (több,sok)vagyamulti (sok)előtagot használjuk-e a XX. század második felében átalakult nemzetállamra,hanemaz,hogyanemzetállamhozkötöttszóhasználatbanmitjelentazetnikumratörténőutalás?Haanemzetállamotnemzetekésnemzetiségekalkotják,akkormitalkotnak az etnikumok? Milyen nemzetállam az, ami etnikumokat jelenít meg,képviselésszolgál?Segyáltalában,anemzetekhezképestmikazetnikumok?

Azethnos (eredetileg: törzs)mai fogalmábankét tényezőhangsúlyozódik:egy valódi vagy feltételezett közös származás gondolata, valamint az ennekalapján való összetartozás tudata, a közös identitásig elmenően. A társada-lomantropológia az előbbit tartja fontosabbnak, a kulturális antropológia ésaz etnometodológia a másodikat. A nacionalizmus-elméletek, ha valamihez,inkább az utóbbihoz csatlakoznak, de az előbbit sem kerülhetik meg. Mivelazonban egyszer, a XX. század első felében már megégették magukat azzal,hogy közel sodródtak a biológiai tényezőket hangsúlyozó fajelméletekhez,érthetőéshelyes,hogyetekintetbenóvatosabbanjárnakel.

A kérdés klasszikusa, Fredrik Barth norvég társadalomantropológus szerintazetnikai csoport olyancsoport,amely (a) biológiailagtovábbörökítimagát, (b) osztozikbizonyoskulturálisértékekben,(c)sajátoskommunikációsésinterakciósformákatalkot,samelynek(d)tagjaimindönmaga,mindmásokszámáramegha-tározottkategóriák—társadalmilagdifferenciáltkulturálisjegyek—alapjánazono-síthatók.[53]Ennekésazeztszámospontonkiegészítő-konkretizálóelemzéseknekazalapjánakáraztismondhatnánk,hogyazetnikumokazemberirasszoknak,ideértveazokalfajainak,azún.nagyrasszokalcsoportjainakéskeveredéseinektársadalmiértelembenvett folyományai.Amásikoldalon,akultúrantropológiafeléhajlónacionalizmus-elméletekterénazetnikumszármazás-elememásodla-gossáválik,sinkábbaközösidentitáshangsúlyozódik.AnthonyD.Smithszerintpéldáulazetnikai közösség (ethnie)jellemzőjeaközösnév,aközösősökmítosza,aközösenosztotttörténetiemlékek,aközöskultúravalamilyeneleme,egysajá-toshaza(otthon)eszméje,valamintbizonyosfokúszolidaritásateljesnépességjelentőscsoportjaiban.[54]Ennekalapjánazetnikumokolyanközösségek, akik-nekaközösszármazásonés/vagyannaktudatánkívülszükségevanközöskultú-

homogenizációspolitikátfolytatóállamszövetségét(Csehszlovákia)nevezimultietnikusnak.Nincsitthelyarra,hogyrészletesenbemutassamahomogenizációsnemzetpolitikamelletti1945és1990utánikitartástKözép-ésKelet-Európaegyesállamaiban,dejelzésszerűenutalokkétkörülményre.Romá-niasajátalkotmányaszerint„szuverénésfüggetlen,egységesésoszthatatlannemzetállam”,ahol„anemzetiszuverenitásarománnépsajátja”,saz„államalapjaarománnépegysége”;lásdaz1991.évialkotmány2003.évimódosításszerinti1.§(1)bek.,2.§(1)bek.és4.§(1)bek.szövegét.Ezazalkot-mánytöbbhelyen„románállamként”határozzamegRomániát;például3.§(4)bek.Szlovákia1992.évi alkotmányának preambuluma szerint „Szlovákia nemzetállam”. Érdemes ezzel szemben utalniarra is,hogyaCsehKöztársaságalkotmányaegyállamról,de„háromországról”—Csehországról,MorvaországrólésSziléziáról—beszél.[53]Barth,1998,10–11.[54]Smith,1993,21.

•

75A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

ráraéstörténelemreis;példáultrójaiháborúkra,TellVilmosokraésígytovább.[55]Azetnikumokígynemazemberirasszokfolyományai,hanem„népek”anemze-tek előszobájában, akik vagy azért vannak ott, mert nem jutottak tovább aszalonba,vagyazért,mertvisszamentekonnan,vagymertnem tudtak tájéko-zódniéseltévedtek.(Eztajellemzőjüketaknázzakiazelméletkritikája,miszerintaz„etnikum”pusztánanépfogalmakörüli„ködösítés”.[56])Abonyolultabbfolya-matokmegértéséhezmindkétmegközelítésreszükségvan,bárkétségtelen,hogyamérlegnyelveholerre,holarrabillen.Hapéldáularrakeresünkválaszt,hogyazasztúriaiak,azaragóniaiakésazandalúzokmiértolvadtakfelmindentovábbinélkülakasztíliaispanyolvilágban,éshogymiértérezhetőmégmaisakatalánokésabaszkokkülönállása,akkoraztekétfókuszúmegközelítésseljólmegtudjukmagyarázni:azelőbbiekugyanisabiológiaileszármazásterénközelebbi,mígazutóbbiaktávolabbikapcsolatbanállnakakasztíliaiakkal.

Amulti-, illetőlegpolietnikusnemzetállamközegébenazetnikumazelőbbi—avalósvagyvéltszármazás-közösségtőlakulturálisközösségigterjedő—skálavalamelypontjánálló,közösséggéformálódó,azonosíthatónépcsoportot jelent.Közösséggé szerveződésük jellegzetes erőterekben, vagy szervező erők körülzajlik,amilényegikülönbségetisteremtközöttük.

Azegyikilyenerőtér,aminekhatásaelsősorbanazeurópaietnikumokeseténmutathatóki, anemzet,pontosabbanazahhozvalóviszony.Vagyisazetniku-mok az európai nemzetfejlődés folyamatában értelmezhető népcsoportok, akikvagyfeloldódtakegymodernnemzetben(afentipéldáknálmaradvaazandalú-zok, aragóniaiak, kasztíliaiak, de mondhatnánk bretonokat, gascogne-iakat ésprovanszálokatésígytovább),vagybeléptekugyananemzettéválás„előszobá-jába”,devalamilyenokmiattonnannemjutottak tovább(baszkok,katalánok,vagykorzikaiak).Azislehet,hogyebbenvalamilyenspeciálistörténelmitényezőjátszottszerepet(walesiek,vallonok,quebeciek),vagytovábbisléptek(példáulskótok),deegyhosszútávraszólótörténelmidöntésnyománkésőbbeztmáskéntélikmeg,minteredetileg.Ezekazetnikumok[57]anemzethezésahagyományoseurópainemzetállamokhozviszonyítvaértelmeziksajáthelyzetüket.

Anépcsoportokközösséggészerveződésénekmásikerőtereavallás.Ennekelsősorbanazeurópánkívüli—ázsiai,afrikai,dél-amerikaiésóceániai—népekeseténvanjelentősége.Azetnikumokszámaavilágeterületeintöbbezerretehető.Sokféleségükpusztánnéhányukfelemlítésévelisérzékeltethető:olyannépekezek,

[55]Uo.,22.[56]Vö.Böttger,2014.[57]Ittszándékosancsaknyugat-európaipéldákathoztam.Aközép-éskelet-európaifejlődéssoránki-alakult—nemzettéválóvagynemváló,egynemzetbebeleerőltetett,vagyabbólkiolvadt—etnikumokjellegzetespéldáit(szlovénok, tótok,ruszinok, fehéroroszok,moldávok,bosnyákok,bunyevácokés ígytovább)ittcsakmegemlítem,denemtárgyalom,hogyelemzésüknevegyeelafigyelmetafőkérdésektől.Ugyanígy:anemzetállamifejlődéselőtt„eltűnt”,másnépekbenfelolvadtnépcsoportokat(vendeket,jászo-katéskunokat,varégokat,csuvasokat,cseremiszeketésígytovább),valamintazállamfejlődésszempont-jábólspeciálisállásúromákatugyancsakfutólagemlítem,hogyafőkérdésekreirányíthassamafigyelmet.

76

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

mint a pastuk és oszétok, hinduk, bengáliak, szikhek és tamilok, gudzsarátiak,kasmíriak, rohingják, beludzsok, irániak, törökök, kurdok, hanok, hujok, tibe-tiek, csuangák, mandzsuk, maorik, a szamoaiak, filippínók, arabok, berberek,bantuk,eritreaiak,pigmeusok, tuaregek,moszik,hutukés tuszikés ígytovább.Mindennagyobbországbantöbbszázetnikumél,sokszorolyanokis,akikközülmilliókmásállamokterületérevetődtek.Vannakközöttükazeurópainemzetekre(például kurdok) emlékeztető, vagy már-már ahhoz hasonlóvá vált közösségek(törökök, hanok), s olyanok is, akik megfelelő feltételek mellett ilyenné alakul-hatnának;többségükazonbantörténelmilegviszonylagképlékenyszármazási-éskulturálisközösség,amitamárkialakultnemzetközirendszerbenavallásuksorolazállamfejlődésikoordinátarendszervalamelypolitikailag isértelmezhetőpont-jára.Akipéldáula„kétezerévesbuddhistakirályságban”,azegykoriBurmában(amaiMianmarban)nemthéraváda-buddhista,„aznemlehetburmai”,mondjákmanapságamuzulmánrohingjáknak(rakinoknak),akiketelisüldöznekonnan.Milliósexodusukatlátvanéhánypublicista„buddhistanacionalizmust”emleget,ami azért meglepő, mert figyelmen kívül hagyja, hogy a „nemzet”, a „naciona-lizmus” vagy a „nemzetállam” szavakkal ebben a történelmi-társadalmi kontex-tusbankörülbelülolyanhatástváltki,minthaaranygombosklubzakótvagynyáriblézert adna a londzsit (férfiak és nők által egyaránt hordott végtelenített szok-nyát) viselő bamárokra. Szerencsénkre itt nem az etnikum és az állam problé-máitkelláttekintenünk,[58]hanem„csak”azetnikumésanemzetállamviszonyát.Ezutóbbikontextusbanpedig—anacionalizmus-szakirodalomegyrészébenazutóbbiidőbenelterjedtzsargontól[59]—aszóbanforgóetnikumoktöbbnyireakkorbukkannakfel,amikormigránsként,bevándorlókéntvagymenekültkéntanyugatitársadalmakpolietnikuspolitikátfolytatónemzetállamaibantelepednekle.Mivelazonbanabevándorláskövetkeztébenezenállamok,vagylegalábbisegyrészükazelmúltévtizedekbenmultikulturálispolitikáratértát,ezanemzetállamszempont-

[58]AzelőbbipéldánálmaradvaBurmát — melyek népessége (a 7%-nyi kereszténykaren, a 3–4%-nyi muzulmán rohingja és a 10%-nyithaiokkalrokonsan lakosság mellett) mintegy kb. 70%-a buddhista bamár — etnikai államnak mondhatjuk, s nem európai értelemben nemzetállamnak. Az így értelmezett (államalko-tó) etnikum és az európai (államalkotó) nemzet közötti különbség egyik leglényegesebb eleme a két közösség-nek a valláshoz, s ennek közvetítésével az államnak a valláshoz való viszonya. A„nemzet”ésaz„állam”összekapcsolódásánakrövidszakirodalmiösszefoglalásakéntlásd:Arday,2016.[59] A nacionalizmus-szakirodalom egy része az utóbbi két-három évtizedben az etnikumokat globálisszintennemzetkéntkezeli.ArégebbiszakirodalombanlásdpéldáulKößler–Schiel,1995,1–23.Ugyaneb-benakötetbenanemzet-építésetnikum-csináláslesz;vö.Dittrich–Lentz,1995,24–44.Azújabbszakiro-dalombóllásdBreuilly,2013,különösen220–339.Azeurópaifülszámáraazonban—azetnonacionalizmusdominánssá válása ellenére is — különösen cseng, ha az „arab népek nacionalizmusáról” beszélnek(ugyanott,435–452.)vagyha„dél-ázsiaiésdélkelet-ázsiainemzetépítést”tárgyalják(ugyanott,472–535.).HasonlóproblémákkalnézszembeahazaiszakirodalombanBalogh, Rostoványi, Búr és Anderle, 2002 is. Azt a problémát, hogy a világ különböző régióiban nemzetállam-e az etnikumok által alkotott állam, vagy nem is exponálják (ugyanott, 159–288. és 407–542.), vagy felvetik, például fejezet-címként, de nem válaszolják meg (ugyanott, 321–337). Mindez nem vonatkozik a Rostoványi Zsolt által írottakra, aki meglehetősen elegánsan ke-zeli és meggyőző módon meg is oldja a problémát (ugyanott 102–118. és 155.), amikor „az iszlám világ” nemzet-államait területi államoknak mondja, s a modern állam fogalomrendszerében elemzi (lásd különösen 102–103.).

77A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

jábólszámoskérdésújragondolásátigényli.Afőkérdésaz,sazalábbiakbanennekmegválaszolásafeléfordulok,hogynemzetállam-emégamultikulturálispolitikátfolytatóállam?Azért,hogyalábbegyértelműbb legyek,aválaszegy részétmárittmegelőlegezem:sokanattóltartottak,hogyanemzetállamifejlődésrenézveaglobalizációésanemzetköziintegrációkfelől,vagyiskívülrőlleselkedikalegna-gyobbveszély.[60]Azelmúltévtizedekbenkiderültazonban,hogyugyanilyen,márhanemkomolyabbazaveszély,amianemzetállamotbelülrőlfenyegeti:amulti-kulturalizmusugyanisazállam„mögötti”társadalomnemzetijellegétalakítjaát.

V.APOLI-ÉSMULTIETNIKUSNEMZETÁLLAMAMULTIKULTURALIZMUSIDEJÉN

Amultikulturalizmushíresendefiniálatlanésdefiniálhatatlanfogalom.[61]Ezannakkövetkeztébenvanígy,hogyegyszerreutalatényekésazértékek (normák)bizo-nyos,bárpontosannemmeghatározottkörére,snéhányországbanegyszerrevaló-ságésideológia.[62]Ekettősségegyiklátványosfolyománya,hogyapolitikusoknemtudnak ellenállni a jelenét és jövőjét illető radikális kijelentések csábításának,amelyeketaztán„finomítaniuk”kell.A„multikulturálistársadalomlétrehozásárairányulókísérletekkudarcotvallottak”—állítottaAngelaMerkel2010-ben,amireDavidCameron2011-benazzalkontrázottrá,hogy„amultikulturalizmusmegbu-kott”.ANyugatratörténőbevándorlásazótamindenaddigimértéketmeghaladott,s a nyugati társadalmak (egy-egy megtorpanás ellenére is)[63] minden korábbitmeghaladó mértékben multikulturálisabbá váltak. Az ún. multikulturalizmus-indexek[64] legalábbis ezt mutatják. A multikulturalizmus Nyugaton nem csakdemográfiaitényvagyamindennapokban(példáulkulinárisésfogyasztóiértelem-ben)[65]megtapasztalhatóélmény,hanematársadalompolitikairendjénekrésze.

Politikaiértelembenelsősorbannemintézményeket,hanembizonyospolitiká-kat (policies) jelent.Azokbanazországokbanvan jelen,aholvalamely területenkedvező lépéseket tesznekabevándorlókésmás,alább jelzett csoportokegyen-jogúsítása és elfogadása terén. Valamilyen módon és mértékben(a) elismerik a

[60]LásdpéldáulOsterhammel,2013,694–711.[61]„A»multikulturális«ésa»multikulturalizmus«kifejezéseknek„nincsegyértelműésrögzítettje-lentése.Pusztánannakaténynekarögzítésérehasználhatók,hogymindenkortárstársadalmat,delegalábbismindenkortársliberálisdemokráciátakülönbözőkulturáliscsoportokpluralitásajellemez,sekulturálispluralizmusmindaddigléteznifog,ameddigésszerűenelőreláthatjukadolgokat”Miller,1995,130.AfogalomvitatottvoltáróllásdYildiz,2008ésEgedy,2001,53–70.ésEgedy,2016,73–86.[62] Feischmidt, 1997, 8–9. A multikulturalizmus elsősorban Kanadában és Ausztráliában hivata-los ideológia, illetőleg — a multi-racialnation (több rasszból álló nemzet) és az Einwanderungsland (bevándorlóország)fogalmakrévén—Nagy-BritanniábanésNémetországbanrészeannak.IdeológiaielemeirőllásdWeterly,2017,325–360.[63]Banting-Kymlicka,2013,577–598.[64]Amultikulturalizmus-indexrőllásdTolley,2011.[65]Afogyasztóiélménykéntmegéltmultikulturalitásugyanolyanbonyolultproblémákatvethetfel,mintapolitikairendrészekéntelgondolt.LásderrőlFish,1998, 4. 378–395.

78

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

törvényhozásésaközigazgatásterén,(b)aziskolaioktatásban,főlegazún.kultúra-közvetítéskapcsán,(c) szerepetkapazetnikumoknakaközmédiábanvalórepre-zentációjátilletően,(d)erretekintettelmentesítenekbizonyoscsoportokatavallásialapúruhaviselésáltalánosszabályaialóli,(e) megkönnyítikakettősállampolgár-ságelvielfogadását,(f) támogatjákazetnikaiszervezetekkulturálistevékenységét,(g)azérintettcsoportokszámárabiztosítjákakétnyelvűoktatáslehetőségétvagytámogatjákanyanyelvioktatásukat,végül(h) ahátrányoshelyzetűbevándorlókatpozitívandiszkriminálják.[66]Havalamelyállambanmindanyolcterületenlépése-kettesznek,akkorazaleginkábbmultikulturális(indexe8),hacsakegyen,azalegkevésbéilyen(indexe1),detöbbelemzőszerintmégezazállamismultikultu-rálisnaktekinthető.

Ezenazalapon2010-benmultikulturálisországnakvolt tekinthetőAusztrália(8),KanadaésBelgium(7.5),Svédország(7),Finnország,Új-Zéland(6),azEgye-sült Királyság (5.5), Írország (4), Norvégia, Spanyolország, Portugália (3.5), azAmerikai Egyesült Államok (3), Németország, Görögország (2.5) Franciaország,Hollandia (2), Ausztria, Olaszország (1.5) és Svájc (1).[67] Mint minden mérés, amérőeszközmértékeiésmegbízhatóságaokántermészetesenezisvitatható,sazegyes országok indexeit illetően is lehetnek ellenvetéseink, de a multikulturaliz-mus-indexösszességébenjelzianyugatitársadalmakbefogadóéselismerőjellegét.

Politikaiértelembenamultikulturalizmusapluralizmusörököse,de távol-ról sem annak folytatása. Lényegében identitáspolitika, melynek célja, hogybizonyosközösségek tagjai,pusztánacsoporthozvaló tartozásmiatt jogosankövetelhessék kulturális és vallási önazonosságuk tiszteletét. Erre tekintet-tel nevezik a „különbözőségek politikájának” is. Eredetileg a nyugati társa-dalmakba történő bevándorlással összefüggésben alakult ki,[68] így elsődlegesalanyai a fentebbi értelemben vett bevándorló etnikumok, de országonkéntváltozómértékbenésjelleggelkiterjesztettékadominánskultúrábankorábbanelhanyagolt,elnyomottvagymegsértettmás csoportokrais.Leglátványosabbananőkreésa szexuáliskisebbségekre (például ahomoszexuálisokra),de többhelyüttazadottállamlétrejötteelőttottéltbennszülött(indigenous)ésőshonos (aboriginal) lakosság leszármazottaira is. Az európai társadalmakban beván-dorlókeseténazelismerésalapjaavallásszabadság,amiAmerikábanazállam-egyházviszonyhelyijellegemiattnemannyirahangsúlyos.ErretekintettelEuró-pábanazáltala felvetettproblémák(mivelabevándorlóktöbbségemuzulmánvallású)olykoramuszlim-kereszténykonfliktusfénytörésébenjelennekmeg.

[66]Vö.Kymlicka,2012,7.[67]ForrásTolley,2011.(Zárójelbenazegyesországokindexei.)[68] Az, hogy a multikulturalizmus Európában a bevándorlással összefüggésben vetődik fel (vö.Ariëns–Richter–Sicking,2013),nemegyedi,sőtezajellegzetes.Nemmindegyazonban,hogymi-lyenbevándorlásrólbeszélünk:azEgyesültÁllamokbanígyaz„olvasztótégely-politika”lezárulásautáni,Ausztráliábanpedigazeurópaikultúrátexportálóelsőhullám,vagyisa „fehérAusztrália”megteremtéseutániázsiaibevándorlástártakiazajtókatamultikulturalizmuselőtt.

79A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

Az állam jellegét illetően a multikulturalizmus a homogenizáló nemzetál-lam visszaszorításának utolsó stádiuma, amikor is azállam lényegébenelveszítinemzetilegdominánskarakterét,s(miveladominánskaraktertkétévszázadonátelsősorbananemzetadta)bizonyosértelembennemzetijellegétis.Jólkifejezieztegyausztrálállamiszerváltalkiadott1982-es„tájékoztatófüzet”,amirészbenazújonnanérkezetteket, részbena régiállampolgárokatvilágosította felazausztráltársadalom jellegéről.Eszerint „a multikulturalizmus… nem a kisebbségi etnikaicsoportoknaknyújtottsajátosszolgáltatás”,hanem„azausztráltársadalomszem-léletmódja, amely a kulturális sokszínűség tudatával való együttélést von magaután.Elfogadjukkülönbségeinketésértékeljükazéletmódoksokszínűségét,snemvárjukel,hogymindenkiegyegységesítettmintaszerintéljen.Amultikulturaliz-musmindenekelőttannakelismerésétkívánjatőlünk,hogymindannyiananélkülis»valódiausztrálok«lehetünk,hogyszükségszerűen»tipikusausztrálok«lennénk.”[69]

Abrossúraoptimistajövőképemögülmégcsakfelsemsejlenekazokaprob-lémák,amelyekazeurópainagyvárosokmultikulturálisközegében2–3évtizeddelkésőbbugyanezenpolitikaalapjánfelvetődtek.Eproblémák—példáula„párhu-zamostársadalmak”,sőt„etnikaizárványok”kialakulása,aBrüsszelvagyLondonkülvárosaibanműködő,muzulmánjogotérvényesítősaaria-bíróságok,stb.—láttánmégmais,vagymamármegintsokanösszekapcsoljáka„valódi”ésa„tipikus”angolról vagy franciáról stb. alkotott képet, s úgy gondolják, hogy van „echte”német,„really”brit,„vrai”franciaésígytovább.Ekülönbségokarészbenaz,hogyAusztráliába javarészt a kelet-ázsiai hitrendszerek (konfuciánizmus, sintoizmus,taoizmus)képviselői,valamintazún. indiaivallások(buddhizmus,hinduizmusstb.)híveiáramlottakbe,mígEurópábaaziszlámhívei.Azakép,amitaziszlámazállamésegyházviszonyát,valamintatársadalomprivátszférájátilletőentáplál,lényegesen különbözik attól, amit e tekintetben a kereszténység az évszázadokfolyamánkialakított,sattólis,ahogyehhezazázsiaivallásokviszonyulnak.

A multikulturalizmus irányába orientálódó államok egyik nagy kérdésea bevándorlók integrálásának módja. Azokban az országokban, amelyeknélkülözték az erős és határozott domináns kultúrát (mint például Kanada),vagy amelyek bizonytalanok voltak a sajátjukban (mint például az ausztrálokaz „angol, fehér Ausztrália” elképzeléssel), a multikulturalizmus ígéretesebb-nek tűnhetett,mintazasszimiláció.Nemvéletlen,hogyazasszimilációra valófelhívás azEgyesültÁllamokbanvolt a leghangosabb, aholmásfél évszázadnyi„olvasztótégely-politika”soránmegformálódottegy„amerikainemzet”.SamuelP.Huntingtonamamárklasszikusnakmondhatómunkájában,a„Nyugatkulturálisöngyilkossága”összefüggésébeneztígyfoglaltaössze:„Abevándorlásazemberitőkeésafrisslendületpotenciálisforrásalehet,ezviszontkétdolgotfeltételez:előszörisabefogadóországrátermett,képzett,tetterősemberekelőttnyitjamegakapuit—olyanokelőtt,akiknektehetségéreésszaktudásáraazadottországban

[69][n.n.],1982,idéziStratton–Ang,2013,145.

80

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

szükségvan;másodszorpedigigenlényeges,hogyazemigránsokésgyermekeikasszimilálódjanak az ország kultúrájához és általában a Nyugathoz. Az Egye-sültÁllamokszámáravalószínűlegazelső,mígazeurópaiországokszámáraamásodikfeltételteljesítéseokozgondot.”[70]Ahelyzetelemzéstkritikaegészítetteki: az 1990-es években az Egyesült Államok vezető politikusai — hangsúlyoztaHuntington—nemcsakengedték,hanemegyenesenszorgalmaztákasokszínű-ségetazegységgel szemben…Azamerikaimultikulturalisták… főcélkéntnemegy másik civilizációval való azonosulást tűzték ki, hanem egy sok civilizációtképviselőországmegteremtését.Ezvalójábanaztjelenti,hogyazországlényegé-benegyetlencivilizációhozsemtartozik,shiányzikbelőleakulturáliskohézió.A történelem bebizonyította, hogy az ilyen típusú országok hosszú távon nemképesek koherenciájukat megőrizni.”[71] Vagyis miközben a multikulturalizmus—azamerikainemzetimottó(e pluribus unum: asokbólegy,sokaságbólegység)nyelvén fogalmazva — a pluribusra helyezte a hangsúlyt, megfeledkezett arról,hogyazegységcsakakulturálisösszetartozáserősszálairévénteremthetőmeg.Amiazt is jelenti,hogyapolitikai integrációkulturális kohéziókérdése is,amirészbenavallás,részbenanemzetiérzésrévénlehetséges.[72]

Negondoljukazonban,hogyafentiekcsakkonzervatíválláspontrólfogalmaz-hatókmeg.Bizonyosértelembenugyanis—máramennyibenatényekről,snemazokértékelésérőlvanszó—egybevágezzelJürgenHabermashelyzetértékeléseis.Azállamokatszerintemakívülrőlaglobalizációnyomja,belülrőlpedigamulti-kulturalizmus feszíti. Ennek következtében nem képesek teljesíteni hagyomá-nyosfunkcióikat(példáulakörnyezetikárokvagyanemzetközinépességmozgáskövetkezményeinekmérséklését),szuverenitásukhatáraielmosódnak,anemzetiközösségekkohézióserejemeggyengül,anemzetállamokdemokratikuslegitimá-ciója—többekközöttajólétiállamokalapjainakmegrendülésemiatt—erőtlennéválik.Minderre tekintettela területilegszuverénnemzetállamokkorszakabefe-jeződött,s—mintHabermasmondja—egyposztnacionális konstelláció alakultki.[73]Egyposztnacionáliskonstellációbanpedig—tehetjükhozzá—nemlétezneknemzetállamok.Azt,hogymilyenekléteznek,mamégsenkinemtudjamegmon-

[70]Huntington,2015,524–527.[71]Uo.[72]„ANyugatkultúrájátanyugatitársadalmakonbelülicsoportokisveszélyeztetik.Ilyenveszély-forrástjelentenekazokamáscivilizációkbólérkezőbevándorlók,akikazasszimilációtelutasítvato-vábbraisazanyaországértékeit,szokásaitéskultúrájátképviselikéshirdetik.EzajelenségkülönösenazEurópábanélőmuzulmánokrajellemző,akikegyébkéntnemszámítanaktúlnagyközösségnek.Hasonló ám kevésbé erőteljes folyamat játszódik le az Egyesült Államokban élő, nagy lélekszámúhispánkisebbségkörében.Amennyibenaspanyolajkúkisebbségasszimilációjanemkövetkezikbe,azEgyesültÁllamokegyensúlyamegbillen—azországotbelsőviszályoksamegosztottságveszélyefenyegetheti.Európábananyugatikultúrátugyanígymegrendítheti,haközpontiösszetartóeleme,akereszténységmeggyengül.”(Vö.Huntington,2015,529.)[73]Habermas,2006,56–102.A„posztnemzeti”értelmezéséhez—aposztnacionalizmusvonatko-zásában — lásd még Kymlicka, 2007, 63–92. Az álláspont publicisztikai következményeként lásdBotos,2017;Béndek,2017;Baranyi,2010.

81A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

dani,ezértsokan—mintmás területen is—aztakissé fantáziátlanmegoldástválasztják,hogyanemzetállamikorszakutániállamot„posztnemzetiállamnak”nevezik el. A gyakorlati politikában, ahol a szavak szavazatokká, befolyássá, sígyhatalommáalakulnak,eztkevesenmerikkimondani,bárerre isvanpélda.Nem véletlenül ott, ahol a multikulturalizmus előrehaladott állapotban van.Kanadajelenlegiminiszterelnöke,JustinTrudeaupéldáulazthangsúlyozta,hogyKanadaegyújfajtaállammáválik,amit„nemazeurópaitörténelemalapjánkellmeghatározni,hanemavilágmindenrészérőlszármazóidentitásokalapján”.„Ahatározottnyelvi,vallásivagykulturálisnemzetiönazonossággalbíróországok—mondtaegyinterjúban—könnyenarrahajlanak,hogyhatékonyanintegráljákakülönbözőháttérrelrendelkezőembereket.Franciaországbanmégmindigvantipikusésnemtipikusállampolgár.Kanadánaknemezadinamikája...Kanadábannincs lényegi identitás (cor eidentity), nincs főirány. Közösen osztott értékekvannak — nyitottság, tisztelet, együttérzés, hajlandóság a kemény munkára,rendelkezésreállásegymásszámára,azegyenlőségésazigazságosságkeresése.Ezek azok a jellemzők, amelyek a világ első posztnacionális államává tesznekbennünket.”[74]Az interjútkészítőújságírómindehhez—nagybölcsességrőlésemberismeretről téve bizonyságot — hozzátette: Trudeau mindezt „dinasztikusmagabiztossággal kevert sajátos kanadai visszafogottsággal” úgy mondta, mintaki„láthatóanegynagyonhosszú,bizonytalanságokkalteliútraindul”.

Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk, hogy a homogén, pontosabban ahomogenizálónemzetállamanyugatiországokbanazelmúlthetvenévbenpoli-ésmultietnikuspolitikát folytatóállammáalakult.Ezenállamokegy részeazelmúlthárom-négyévtizedbenáttértamultikulturálistársadalompolitikára.Amultikulturalizmus képes arra, hogy felszámolja a társadalom hagyományos,nemzetreépülőkulturáliskohézióját,sdinamikájaszerinttörténelmiértelem-ben ebben az irányban fejlődik. Ezen az alapon azt kell mondanunk, hogy amultikulturálispolitikátfolytatómulti-vagypolietnikusállamesetébenkomolyesélye van annak, hogy megszűnik valamely nemzet állama lenni. Aki nemakarjaazeljövetelét,annakatörténelmetkellmegállítania.

IRODALOM

• Acton,Lord(1991):Nacionalizmus.In:Az angolszász liberalizmus klasszikusai.Szerk.:LudassyMária.Budapest,Atlantisz,120–152.• Anderson,Benedict (2006):Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus erede-téről és elterjedéséről. Budapest, L’ Harmattan, Atelier Füzetek, (eredetileg: Imagined Communities. Reflections on the Origin and Spread of Nationalism.London,Verso,1983.)• ArdayLajos(2016):Nép, nemzet, állam, nemzetállam, nacionalizmus. Nemzetállamok és kisebbségek. Történelem és identitás Közép-Európában.Budapest,L’HarmattanKiadó.

[74]Lawson,2015.

82

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

• Arendt, Hannah (2008): Nemzetállam és demokrácia. In: Fogódzó nélkül. Hannah Arendt olvasókönyv. Szerk.BaloghLászlóLevente–Bíró-KaszásÉva.Pozsony,Kalligram.• Ariëns,Elke–Richter,Emanuel–Sicking,Manfred(szerk.)(2013):Multikulturalität in Europa: Teilhabe in der Einwanderungsgesellschaft. TranscriptVerlag,Bielefeld.• Ashmore,RichardD.–Jussim,Lee–Wilder,David(2001):SocialIdentity, Intergroup Conflict, and Conflict Reduction.Oxford,OxfordUniversityPress.• BaloghAndrás–RostoványiZsolt–BúrGábor–AnderleÁdám(2002):Nemzet és naci-onalizmus. Ázsia,Afrika,Latin-Amerika. Budapest,KoronaKiadó.• Banting,Keith–Kymlicka,Will(2013):IsthereReallyaRetreatfromMulticulturalismPolicy?NewEvidencefromthewMulticulturalismPolicyIndex.In:Comparative European Politics.11.évf.2013/5.szám,577–598.• BaranyiMárton(2010):Anemzetállamalegjobbmegoldás–RogerScrutonBudapes-ten. In: Origo, 2010. október 10. http://www.origo.hu/kultura/20101010-interju-roger-scrutonnal-napjaink-egyik-legelismertebb-konzervativ-filozofusaval.html• BárdiNándor (1994):Az Åland-szigetek önkormányzata.Budapest,k.n. (Kisebbségiadattár,kézirat).• Barth,Fredrik:Introduction(1998).In:Ethnic Groups and Boundaries. The Social Orga-nization of Culture Difference.(Akötetegy1967-benBergenbentartottkonferenciaanyagáttartalmazza).Szerk.:FredrikBarth.ProspectHeights,WavelandPress.• BéndekPéter(2017):Nemvalószínű,hogy2040körüllesznekmégnemzetállamok.In:Béndek Péter blogja.2017.szeptember5.• BihariMihály(2013):Anacionalizmus.In:Politológia. A politika és a modern állam. Pártok és ideológiák.Budapest,NemzedékekTudásaTankönyvkiadó.• BotosBotond(2017):Anemzetállamhalott.In:Átlátszó,2017.augusztus30.https://dotoho.atlatszo.hu/2017/08/30/a-nemzetallam-halott-avagy-a-macron-merkel-tandem-ma-a-legjobb-dolog-europaban-a-konyvnyomtatas-feltalalasa-ota/• Böttger,Christian(2014):Ethnos: der Nebelum den Volksbegriff. Beltheim-Schnellbach,LindenbaumVerlag.• Brubacker,Rogers (2006): Nacionalizmus új keretek között. Budapest,L’Harmattan –Atelier.• Brunner,Georg(1995):Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában. Budapest,TelekiLászlóAlapítvány.• ConnorWalker(1978):NationisaNation,isaState,isanEthnicGroup,is…”Ethnic and Racial Studies,1978.1.szám,377–400.• Connor,Walker(1994):Ethnonationalism. The questforunderstanding. Princeton,N.J.PrincetonUniversityPress.• Connor, Walker (1998): Nemzet, állam, nemzetállam. Világosság, 1998/8–9. szám,645–646.• Connor, Walker (2005): Nacionalizmus és politikai illegitimitás. Magyar Kisebbség.2005/1–2.szám,232–263.• DemeterM.Attila(2006):Ethnoszésdémosz.Korunk, 7.évf.2006/4.szám,9–17.• DemeterM.Attila(2013):Ethnosz és démosz. EgyetemiMűhelyKiadó,Kolozsvár.• Dittrich,Eckhart–Lentz,Asrid(1995):DieFabrikationvonEthnizität.In:Nationalstaat und Ethnizität. 2.kiadás.Szerk.Kößler,Reinhart –Schiel,Tilman.Frankfurt amMain,IKO-VerlagfürInterkulturelleKommunikation.• EgedyGergely(2001):(Multi)-kultúra–konzervatívolvasatban.In:Konzervatvizmus az ezredfordulón.Budapest,MagyarSzemleKönyvek,222–241.

83A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

• EgedyGergely(2007):Gondolatokanemzetről.Apolitikaiésakulturálismegközelí-tés.In:Nemzetfogalmak és etnopolitikai modellek Kelet-Közép-Európában. Szerk.:SzarkaLászló–ViziBalázs–MajtényiBalázs–KántorZoltán.Budapest,Gondolat.• EgedyGergely:Skócia(2015):népszavazásazidentitásról.Magyar Szemle.ÚjfolyamXXIV.1-2.szám,29–46.• EgedyGergely(2016a):Amultikulturalizmuskihívása:értjük-eEurópát?Kommentár,2016/2.szám,73–86.• Egedy Gergely (2016b): Nagy-Britannia válaszúton: „kemény” vagy „puha” Brexit?Magyar Szemle,25.évf.2016/7-8.szám,6–13.• Feischmidt Margit (szerk.) (1997): Multikulturalizmus. Budapest, Osiris Kiadó-LáthatatlanKollégium.• Fichte,JohannGottlieb(1995):Beszédekanémetnemzethez.In:Eszmék a politikában: A nacionalizmus.Szerk.:BretterZoltán–DeákÁgnes.Pécs,TanulmányKiadó.• Fish, Stanley (1998): Butik-multikulturalizmus, avagy miért képtelenek a liberálisokagyűlöletbeszédérőlgondolkodni.Magyar Lettre International, 31.1998/4.szám;letölt-hető:http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre31/fish.htm(eredetileg:Critical Inqiuirie 23.évf.1997/2szám.378–395.)• GángóGábor(2003):Mi a nemzet? A népek életéről és haláláról.ElőadásaMindentudásEgyetemén(mindentudas.hu)2003.március17.Elérhető:http://mindentudas.hu/• GeorgJellinek(1914):Allgemeine Staatslehre.Berlin,VerlagvonO.Häring.• Goldmann, Kjell (2001): Transformingthe European Nation-State. Dynamics of Internationalization. ThousandOaks,Sage.• Guéhenno,Jean-Marie(1995):The End of nation-State. (Transl.:VictoriaElliott.)Minne-apolis,UniversityofMinnesotaPress.• Guibernau, Monserrat (2013): NationswithoutStates. PoliticalCommunitiesin a Global Age. NewYork,JohnWiley&Sons.• Habermas,Jürgen(2006):Aposztnemzetiállapot ésademokráciajövője.In:A poszt-nemzeti állapot. Politikai esszék.Budapest,L’HarmattanKiadó–ZSKF,VarietasEuropae.• HalászIván(2004):Tirol–Egytartományszerepeazosztrák„határontúli”politikában.Pro Minoritate, 2004/2–3.szám,36–59.• Hasse,Ernst(1905):Dasdeutsche Reich als Nationalstaat[aDeutsche Politikrészeként:aHeimatpolitikc.kötetben,1.füzet]. München, J.F.Lehmann.• Heller,Hermann(1928):PolitischeDemokratieundsozialeHomogeniät.In:Probleme der Demokratie. Politische Wissenschaft. Schriftenreihe der Deutschen Hochschule für Politik in Berlin und des Instituts für Auswärtige Politik in Hamburg. Heft 5., Berlin-Grunewald,Dr.WaltherRotschild,35–47.• Hirst,Paul–Thompson,Grahame–Bromley,Simon(2009):Globalization in Question. The International Economy and the Possibilities of Governance.3.átd.kiadás.PolityPress.• Hobsbawm,EricJ.(1993):EtnikaiidentitásésnacionalizmusVilágosság. 1993/4.szám,19–28.• Huntington,SamuelP. (2015):A civilizációk összecsapása és a világrend átalakítása.EurópaKönyvkiadó,Budapest.• JásziOszkár(1912):A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Budapest,Grill.• Kamusella,Tomasz:LanguageinCentralEurope’sHistoryandPolitics:FromtheRuleofCuiusregio,eiusreligiototheNationalprincipleofCuiusregio,eiuslingua?Journal of Globalization Studies2.évf.2011/1.szám,41–57.

84

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

• KautzGyula(1862):Politika vagy országászattan.Pest,Heckenast.• Keating,Michael(1996):Nationsagainst the State. London,Macmillan.• Keating,Michael(2002):PlurinationalDemocracy inaPost-SovereignOrder.Queen’s Papers on Europeanisation[Belfast]2002,1–23.• Keating,Michael(2004):Plurinational Democracy. Stateless Nations in a Post-Sovereignty Era. Oxford,OxfordUniversityPress.• Kedourie,Elie(1960):Nationalism.London,Hutchinson.• Kersbergen, Kees van (szerk.) (1999): Expansion and Fragmentation. Internationalization, Political Change and the Transformation of the Nation State.Amster-dam,AmsterdamUniversityPress.• KisJános(2002):Akisebbségikérdésazújvilágrendben.Beszélő,7évf.2002/4.szám,34–48.• Kößler,Reinhart – Schiel, Tilman (1995): Nationalstaaten undGrundlagenethnischerIdentiät. In: Nationalstaat und Ethnizität. 2. kiadás. Szerk. Kößler, Reinhart – Schiel,Tilman.FrankfurtamMain,IKO-VerlagfürInterkulturelleKommunikation.• Kymlicka,Will(1997):States, Nations, and Cultures. Assen,VanGorcum.• Kymlicka, Will (2007): Nacionalizmus, transznacionalizmus és posztnacionalizmus.Replika,2007.59.szám,63–92.• Kymlicka, Will (2010): Ethnicity and Liberalism in the USA. The Ethnicity Reader. Nationalism, Multiculturalism and Migration. Szerk.:Guibernau,Monserrat–Rex,John.Cambridge,MA,Polity,2.kiadás,255–271.• Kymlicka, Will (2012): Multiculturalism. Success, Failure, and the Future. MigrationPolicyInstituteEurope.• Kymlicka,Will(1997):States, Nations, and Cultures. Assen,VanGorcum.• Lawson,Guy(2015):Trudeau’sCanada,Again.The New York Times Magazine, 2015.december 8. Lásd: https://www.nytimes.com/2015/12/13/magazine/trudeaus-canada-again.html• Lie,John(2001):Multiethnic Japan.Cambridge,Mass,HarvardUniversityPress.• Lijphart,Arendt(1977):Democracy in Plural Society. A Comparative Exploration.NewHaven,YaleUniversityPress.• Lijphart, Arnedt (1984): Democracies. Patterns of Majoritarian and Consensus Government in Twenty-one Countries.NewHaven,YaleUniversityPress.• Linz, Juan J. (2002): Nemzetépítés és államépítés. Magyar Kisebbség 7. évf. 2002/3.(25.)számhttp://epa.oszk.hu[020320.pdf]• Lipset,SeymourMartin(1979):The First New Nation.The United States in Historical and Comparative Perspective. NewBrunswick,Transaction.• MajtényiBalázs(2007):A nemzetállam új ruhája. Multikulturalizmus Magyarországon.Budapest,Gondolat.• Manent,Pierre(2003):Politikai filozófia felnőtteknek. Budapest,Osiris.• Mill,JohnStuart(1861):Considerationson Representative Government.London,Parker,2.kiadás.• Miller,David(1995):On Nationality. Oxford,OxfordUniversityPress.• [n.n.]Multiculturalism for all Australian(1982),idéziStratton,John–Ang,Ien(2013):Multicultura Imagined Communities. Cultural Differences and National Identity. In:Multicultural States: Rethinking Difference and Identity. Szerk.:DavidBennett.London,Routledge.II.10.

85A N E M Z E TÁ L L A M F O G A L M Á N A K VÁ LTO Z Á S A I .

• Neubert,Stefan–Roth,Hans-Joachim–Yildiz,Erol(szerk.)(2008):Multikulturalität in der Diskussion. Neuere Beiträge zu einem umstrittenen Konzept.Wiesbaden,VSVerlagfürSozialwissenschaften.• Offermanns, Mike (2002): Zwischen Nationalität und Multikulturalität. München,GRINVerlag.• Ohmae,Kenichi(1995):The End of the Nation State. The Rise of Regional Economies.NewYork,FreePress.• OndréPéter(2012):Westminsterikirándulás.Politikatudományi Szemle, 21.évf.2012/1.szám,7–30.• OrmosMária(2013):Múlt a jelenben.Budapest,KossuthKiadó.• Osterhammel,Jürgen(2013):NationalismandGlobalization. In:Oxford Handbook of the History of Nationalism. Szerk.:Breuilly,John.OxfordUniversityPress.• PálJudit(2005):AhivatalosnyelvésahivatalinyelvhasználatkérdéseErdélybena19.századközepén.Regio,16.évf.2005/1.szám,3–26.• Pallares,Amalia(2002):From Peasant Struggles to Indian Resistance. The Ecuadorian Andes in the Late Twentieth Century.Norman,UniversityofOklahomaPress.• PappAndrásLászló(2007):Nacionalizmusésnemzetállam:esszenciálisvagyesetlegeskapcsolat? In:Nemzetfogalmak és etnopolitikai modellek Kelet-Közép-Európában. Szerk.:SzarkaLászló–ViziBalázs–MajtényiBalázs–KántorZoltán.Budapest,Gondolat.• Parekh,Bhikhu(2000):The Future of Multi-Ethnic Britain. Report of the Commission on the Future of Multi-Ethnic Britain.London,ProfileBooks.• Ranke,Leopoldvon(2011):Die großen Mächte.Lipcse, Inzel-Verlag,1916 (eredetileg1833),digitálisan:http://gutenberg.spiegel.de/buch/3017/1,ugyanottFriedrichMeineckebevezetője. Szemelvények műveiből angolul, Georg G. Iggers bevezetőjével The Theory and Practice of History.London,Routledge.• Ranke,Leopoldvon(1884):Geschichten der romanischen und germanischen Völker von 1494 bis 1514.2.kiadás.Lipcse,DunckerundHumblot.(eredetileg:1824)• Renan,Ernest(1995):Mianemzet?In:BretterZoltán–DeákÁgnes(szerk.):Eszmék a politikában: A nacionalizmus.TanulmányKiadó,Pécs,171–187.• RomsicsIgnác(1998):Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században.Budapest,NapvilágKiadó.• RomsicsIgnác(2013):Nemzet, állam régió. Tanulmányok Erdélyről és Kárpát-medence interetnikus kapcsolatairól a 19–20. században.Kolozsvár,Komp-PressKiadó–Korunk.• Samuel P. Huntington (2015): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakítása.EurópaKönyvkiadó,Budapest.• SchönbaumAttila(2008):NemzetiésetnikaikisebbségekparlamentiképviseleteEuró-pában.Kisebbségkutatás,17.évf.2008/1.szám,594–595.• Seymour,Michael(szerk.)(2004):The fate of thenation-state.Montréal,McGill-Queen’sUniv.Press.• Silverstein,PaulA.(1999):A„másik”Franciaország.Regionáliséstransznacionálisetni-kaiidentitások.Replika,1999,38.szám,137–160.• Sipos Katalin (1993): A regionalizmus történeti és jogi aspektusai. Spanyolország, Olaszország, Franciaország.Budapest,MTAÁJI.• Smith,AnthonyD.(1981):The Ethnic Revival. Cambridge,CambridgeUniversityPress.• Smith,AnthonyD.(1986):The Ethnic Origins of Nations. Wiley-Blackwell,Oxford.• Smith, Anthony D. (1993): National identity. Reno, University of Nevada Press(Ethnonationalismincomparativeperspective).

86

TA

NU

LM

ÁN

Y

G U L YÁ S É VA

• Smith,AnthonyD.(1995):Nations and Nationalism in a Global Era.Cambridge,PolityPress.• Smith,AnthonyD.(1995):Anacionalizmus.In:BretterZoltán–DeákÁgnes(szerk.):Eszmék a politikában: a nacionalizmus.Pécs,TanulmányKiadó.• Smith,AnthonyD.(1998):Nationalism and Modernism.London,Routledge.• Smith, Anthony D. (2001): Nemzetállam. In: Politikatudományi Enciklopédia. Szerk.Bogdanor,Vernon.Budapest,Osiris,408–409.• Smith, Anthony D. (2004): A nemzetek eredete. In: Nacionalizmuselméletek. Szöveg-gyűjtemény.Szerk.KántorZoltán.Budapest,Rejtjel,04–229.• Smith,AnthonyD.(2010):Nationalism. Theory, Ideology, History. 2.kiadás.Cambridge,Polity,(Keyconcepts).• Steininger, Rolf (2017): South Tyrol. A Minority Conflict of the Twentieth Century. London,Routledge.• SzarkaLászló(2016):A multietnikus nemzetállam 1918–1992. Kísérletek, kudarcok és kompromisszumok Csehszlovákia nemzetiségi politikájában.Pozsony,Kalligram.• SzűcsJenő(2008):Kéttörténelmipéldaazetnikaicsoportokéletképességéről.Holmi,20.évf.2008/11.szám,1399–1411.• Tabajdi,Csaba–Berényi,Sándor(1997):Kisebbségi érdekérvényesítés, önkormányzati-ság, autonómiaformák.Budapest,Osiris.• TakácsPéter (2008):Anacionalizmusésanemzetállameszméje. In:Államelmélet I.Szerk.:TakácsPéter.SzentIstvánTársulat,Budapest,328–349.• TakácsPéter(2011):Államtan.2.Budapest,BudapestiCorvinusEgyetem.• Thym,Daniel(1997):Die verfassungsgebende Gewalt in demokratischen Gesellschaften. Homogenität als Voraussetzung oder Ziel, Volksbegriff, Staat und ’Civil Society’. Berlin,Walter Hallstein Institut für Europäisches Verfassungsrecht, Humboldt-Universität zuBerlin[WHI-Paper1/97]• Tocqueville,Alexisde(1983):A demokrácia Amerikában. Válogatás [1835–40].Ford.:FrémerJusztinaetal.Budapest,Gondolat.• Tolley,Erin(2011):Multiculturalism Policy Index. Immigrant Minority Policies.Kingston[Kanada,Ontario],Queen’sUniversitySchoolofPolicyStudiesPublicationUnit.(http://www.queensu.ca…/mcp/sites/webpublish/...pdf).• Viteri,Alfredo:Derechos del Pueblo(1983),idéziPallares,Amalia(2002):From Peasant Struggles to Indian Resistance. The Ecuadorian Andes in the Late Twentieth Century.Norman,UniversityofOklahomaPress,181.• Weber, Eugen (1976): Peasants into Frenchmen. The Modernization of Rural France, 1870–1914. Stanford,StanfordUniversityPress.• Weber, Max (1895): Der Nationalstaat und die Volkswirtschaftspolitik. Akademische Antrittsrede. Freiburg(Breisgau)–Leipzig,J.C.B.Mohr.• Weber, Max (1996): A „nemzet”. In: Gazdaság és Társadalom: a megértő szociológia alapvonalai. 2/3.Budapest,KözgazdaságiésJogiKiadó,27–31.• Weterly, Paul (2017): Multiculturalism. In: Political Ideologies. Szerk. Weterly, Paul.Oxford,OxfordUniversityPress.• Yildiz, Erol (2008) (szerk.): Multikulturalität in der Diskussion. Neuere Beiträge zu einem umstrittenen Konzept.Wiesbaden,VSVerlagfürSozialwissenschaften.

87

KATALIN SZOBOSZLAI-KISS

M A J O R D I F F E R E N C E S B E T W E E N T H E C H A R A C T E R S

MajordifferencesbetweenthecharactersofthenaturalphilosophersandtheSophists

I.INTRODUCTION

InthisshortessayIwouldliketopresentthemaindifferencesbetweenGreeknaturalphilosophersandtheSophistsnotonlyfromtheoreticalpointofviewbutalsoregardingthedifferencesbetweenthembecauseetheirwereverydifferentfromeachother.TheconsequencecouldbesurprisingbecauseinthefirstperiodoftheWesternEuropeanphiloso-phythinkerswerepossiblesimilarcharacters.Atthebeginningofphilos-ophywefindmajorcontroversiesbutIbelievethatthisaspectisveryspecific toancientphilosophical stylesbecause that is the timewhenphilosophicaldiscussionwasborn. Inconnectionwith thisperiodwecannoteventalkaboutsystematicphilosophy.InmypublicationIfirstdescribe the main periods of the ancient Greek philosophy, secondly,IpresentthemajordifferencesbetweennaturalphilosophersandSoph-ists,finally,Ialsofocusonwhyitallstartedtochange.

II.THECHRONOLOGICALPRESENTATIONOFTHEANCIENTGREEKPHILOSOPHY

The ancient Greek philosophy is divided into three main periods (i)presocratic,(ii)classicandfinally,(iii)theHellenisticperiod.

(i)Thefirsterastartedin7thcenturyB.C.andendedwithSocrates’trial and death;with regards to this thisperiodwecan list twoclassesofancientphilosophers(a)naturalphilosophers likeAristotlewhowasnotcontemporaryofSocratesand(b)Sophistswhowerestronglycriti-cizedbySocartes.Thenaturalphilosopherswereintrestedinthephysicalphenomena;theyresearchedthegenesisandthefunctionofthecosmos,they rejected the mythological explanations of the natural phenomena,theywereinterestedinmorerationalinterpretations.Theobjectoftheirresearchwasexclusivelythenature;theydidnotdealwithmoralorpoliti-calquestions.ThemostknownnamesareThales,Haraclitus,Pythago-ras,ZenonofElea,Empedoclesandtheatomist,DemocritusofAbdrea.Thesecondclassofthephilosophersfromthisperiodwerethesophists.Theywerenotoccupiedbynaturalphilosophy;theprincipleproblemthat

tan

ulm

án

y

88

ta

nu

lmá

ny

K ATA L I N S Z O B O S Z L A I - K I S S

agitatedthemwasthehumanitself,theactingman,simply,thecitizen.Thephilo-sophicalaimofthesophistmovementwastoprovethatthesocialrulesoflivingtogetherinapolisdependedonhumanconventionsnotonGod’sannutiation.Theprimaryissuewhatconcernedthemwashowthewellfunctioninglegalrulesoper-ateinapolis,thatiswhythesophistsweremainlypreoccupiedbypedagogy,rheto-ricandpolitics.TheywerethefirstprofessionalteachersintheancientGreeceinthe5thand6thcenturyB.C.ThiseraiswhentheAtheniandemocracywasborn.Themostpopularsophistsofthistime,forexampleDamon,Gorias,Protagoras,livedinAthens.Theyturnedawayfromthenaturalphilosophyandnaturalscience;theyweremoreinterestedinhumanlife.InthesecondpartoftheessayIwillpresentthedetailsofthenaturalphilosophyandtheSophisttheory.

(ii)ThesecondperiodofancientphilosophyismarkedbySocrates,PlatoandAristotle.Theywere themain figures, this iswhywecall thisera theclassicalancientphilosophy.Thethreeofthemarethemostwell-knownphilosophersnotbecauseof their arguing stylebutalsobecauseof theirphilosophical thesis inconnectionwithmetaphysics,ethics,politicsandpsychology.Theywerethefirstsystematicalphilosophersinthetruemeaningofthename,theyestablishedtheprimaryconceptsofphilosophyforexampledeideaoftheforms,thesubstance,theepistemeand logic.Socratesdidnot leftbehindwrittenmaterials;weonlyhaveafewinformationabouthislifeandthinkingsfromhiscontemporaries,firstofall,fromPlatoandXenophon.AlthoughSocratesdidnotleavelengthyworksbehind,westillhaveseveraluseful informationinconnectionwithhis lifeandphilosophicalthinking.Itsobviousexplanationishisunbelievablepopularity.Hiscontemporariesandhislatefollowersallwantedtomakesurethatthemaster’smemorywouldneverfadeaway.Socrates’wayoflife,especiallyhisdeathmadehiswholeoeuvreauthentic;he foreverbecametheexampleofstandingup forone’s own principles. Socrates’ personality was not exclusively considered aspositiveamonghisowncontemporaries either; itsobvious reason ishisphilo-sophicalstyle,moreprecisely,hisirony.

Along with Socrates and Aristotle, Plato also had a very important philo-sophical foundation.Platoestablished the firstuniversitynamed theAcademy.Thefunctionofthisphilosophicalschoolwastocreatememoryforhisbelovedteacher,Socrates.AfterSocrates’ trialanddeathhis followersstarted tospreadallthephilosophicalteachingsofthemaster.Platowrote36dialoguesandexcepta fewSocrates is themaincharacter inallof themsowecannotreallyseparateeach other. Plato’s philosophical issues are the same of Socrates: how to liveahappylifeinacommunity,howtogovernourselvesagainstpassions,whatisthebestmethodtogainknowledge,howtobecomewise.Plato’smoderninterpreter,WhiteheadsaidthattheEuropeanphilosophicaltraditionconsistsofaseriesoffootnotesfromPlato.Inthisshortanalysiswecouldnot introducetheplatonictheories,weareonlypleasedtomentionsomesubstantialthemesfromhisrichoeuvre; in consequence, we should thank him the theory of the form and thetheoryoftheidealstate,moreover,hewasthefirstthinkerwhousedthename

89M A J O R D I F F E R E N C E S B E T W E E N T H E C H A R A C T E R S O F T H E . . .

‘state’referringtothehumancommunity.AlongwithPlatoandSocrates, inthesecondperiodoftheGreekphilosophywealsohavetotalkaboutAristotle,whowasPlato’smostwell-knownpupil.JustlikePlato,AristotlealsocreatedhisownphilosophicalschoolinAthens,namedtheLykeion.ThisinstitutewasdifferentfromPlato’sAcademy.AsweknowitfromDiogenesLaertius,lectureswereheldoutdoorsinalittlebosket.[1]However,notonlythisonethingwasthedifference;theyverydifferent fromeach inmanyways.Even thoughAristotlewasPlato’spupil,hewasalsohismaincontroversialist.Inhiswork,entitledtheMetaphys-icshegivesashortanalysisofthetheoryofformswithacriticaltone.Aristotletalksabouttheproblemthattheplatonicthinkerscreatedadoubleworld:oneforideasandaphysicalworld.AccordingtoPlato,peoplehavetoturntheirmindtotheuniversalideasastheycanrecollectrealknowledgefromthemandinaccord-ancewiththistheyhavetoneglectthephysicalthings.ForAristotlethiswayofacquiringknowledgewasimpossiblebecauseaccordingtohim,everythingexistsphysically,justlikerealthings.AccordingtoAristotleformsarenamesofphysi-calthings,theyareuniversalconcepts:“emptywordsandpoeticmetaphors.”[2]AlongsidethecriticizingPlato,Aristotlealsocreatedalonglineofphilosophicaltheories.Hisnotionsaffectedmanyfieldsofscientificthinkingfromtheoreticandpracticalphilosophytohistoryorpoetry.Aristotlewasthefirstphilosopherwhodividedandclassifiedthepartsofscience.Hedefinedthreepartsofscience:thetheoretical, thepracticalandthepoeticalpart.Thefirstpart includestheology,logic,metaphysicandphysic,thesecondcontainspoliticalscienceandethicsandfinallythethirdonecontainsrhetoricandpoetry.[3]ThisclassificationinfluencedtheEuropeancultureverymuch.Socrates,PlatoandAristotlewereinterestedingivingauniversal foundation for themanonhowtobecomebettercitizens inacommunity.Socrates’waslookingforanswerswithregardstoallpartsoflife.Platocompletedthiswithdirectionalteachingofphilosophersonhowtodeclinepleasurewichtriggerstheevilandupsetsrationalityresultsinbadactions,finally,Aristotlecorrectedtheplatonictheory;inhisopinionwecouldpracticegoodlifewith rational thinking but he put a very important distinction to this: withouthealthandmaterialgoodsitisimpossible.InmyopiniontheAristoteliansolutionishighlyclosetotoday’sconceptaboutthewayoflife.

(iii)Thethirdperiodoftheancientphilosophywaslonger,itlastedfrom323B.C.until thebattleofActiumwichwas in31.B.C.During this time theAthe-nianphilosophybecamedifferentfromclassicschools liketheAcademyortheLyceionnotonlyinitsstylebutinitsorganizationaswell.Theinstitutionesofthetwogreatphilosophersoperatedbutstudentswereselectedverymuch.Wecanimaginetheseschoolslikehighqualitytrainingcenterswherestudenshadtopay

[1] Diogenes Laertius, Lives of eminentphilosophers, V. 2. https://ebooks.adelaide.edu.au/d/diogenes_laertius/lives_of_the_eminent_philosophers/complete.html[2]Metaphysics,991a-20.[3]Ibid.

90

ta

nu

lmá

ny

K ATA L I N S Z O B O S Z L A I - K I S S

tuitionfeebutaccordingtothispracticetheyhadtoreadthewrittenworksofPlatoandAristotlewhichwerecollectedandprotectedbycontemporaries.Therefore,noteveryonecouldvisitthesephilosphicalclasses;thedoorswereclosedinfrontofoutsiderAtheniancitizens.ParalleltothisperiodinAthensnewphilosophicaltheoriesrose,themostpopularofthemwerestoicismandepicureanismwhichweren’tschoolsintherealmeaningofthename,thesewereinfactphilosophicalgroupsandwereopenforoutsidercitizensaswell.Thefollowersdidnothavetopayfeeforlisteningtothephilosophers,anybodycouldtalktothemandaskquestions. That is why these philosophical movements were very popular andexisteduntiltheeraofRome.Thecauseofthisopenstylewasinconnectionwiththe difficult living conditions in Hellenism. By this time the Athenian rich lifewasgone,everydaylifewashardandfullofpoverty.Mostpeoplediedbecauseofepidemicragesorduetonaturalcatastrophesthatiswhythesephilosophicalmovementsbecametherapyforsufferingsurvivors.Stoicandtheepicureanthink-ersbroughtphilosophyto theAtheniansquares.Theirmain themewasethics;moreprecisely,howthepeoplecouldbecomehappyontheirown.Thetwomove-mentsgavetwodifferentanswerstothisquestion.Thestoicsfocusedonaccept-ingthesubsequencesasintheirunderstandingwecannotinfluencethehappen-ingsofthecosmosthatis,theywerefatalists.Incontrasttothemtheepicureanshadahedonisttheory;theybelievedeverythingwasgoodwichwaspleasuretothehumansoulbutofcoursethishedonismwasanintellectualhedonism.Thegoodlifedependedonhowwecouldcatchtheopportunitieswhichweencoun-terinlife.Finally,wecouldremarkthetheelitistphilosophicalcharacterstartedtochangebystoicandepicureanphilosophythephilosophical issueswerenotexclusivelydiscussedbyhighlyqualifiedphilosophers.ThestoicphilosophywasestablishedbyZenoofCitionin300.B.C.ZenotaughtinthecenterofAthensneartheStoaPoikilie,whichwasachurchandthestoicphilosophyhasthenamefrom this building. The epicurean philosophy started with Epicurus, who wasacontemporaryofZeno.HeboughtalittlehouseinAthenswerehelivedtogetherwithfriends.Theepicureanismhasthenamefromitsestablisher,Epicuros.Afterthemtheschoolsdidnotdisappeareither,theybecameverypopularforcenturies.

After thisshort interpretationof thechronologyof theGreekphilosophy inthesecondpartofmypublicationIwouldliketodescribehowthephilosophicalcharacterchangedinthefirstperiod.Wecanobservesomeinterestingdifferencesnotonlyinthemethodofphilosophybutontheexternalappearencesaswell.

III. COMPARISION OF THE NATURAL PHILOSOPHERS TO SOPHISTS – THEMAINCONTROVERSIES

Thephysicistslivedasolitary,lonelylife,theywereonlyoccupiedwithjustonepupil,theylivedinthesameplacebutdidnotlikepubliclife.Theyweremostlyscientistsbecausetheystartedtoanalyzethenaturalphenomenaoftheexternal

91M A J O R D I F F E R E N C E S B E T W E E N T H E C H A R A C T E R S O F T H E . . .

word.Theirreactionwasmorerational,theygavenaivebutverylogicalanswersregarding the existence of the universe. These first thinkers were interested inquestionsconnectedtowhattheprincipleofthecosmosiscomingfrom,howitoperates,exists.Theywerebasicallyinterestedinanydivinepowerwhichgovernstheuniverse.Thesequestionswerecommonbuttheanswersshowdiversitytheancientcommentatorsdevided the thinkers to fourschools.Thedelineatingofthephilosophyofthepresocraticphilosophersisnotaneasywork,astherearesomeproblemswhichcanblockthesuccesfulexploration.Themainproblemisthattheirworksdisappearedandweonlyknowsomefragmentsfromthem.WecanreconstructthetheoriesfromtheworksofPlato,Aristotle,AthenagorasandAetius, just to mention the main interpreters. Regrettably, all the works disap-peared, only a few fragments survived as little pieces of an enormous corpus,however,theseareenoughunderstandtheirimportantthoughts.The Ionians, such as Thales, Anaximandros and Anaximenes were influencedbytheEgyptianandBabyloniancultureandwedonotdubtthatthepioneerofrational investigationswasThalesandhis followersbut it ishardly safe to saymore because we only have some secondary writings. Thales is said to haveviewedwaterastheprincipleofmatter,however,Anaximandrosgaveadifferentanswer.AccordingtohimtheArcheisthefundamentalsubstancethatallotherthingsaremadeoutof,finally,Anaximandrossuggestedthattheprimarymaterialistheair.Thesecondclassofpresocraticschollisthepythagoreancircle.Pythago-rasismostknownfromhismathematicaldoctrines.AccordingtoPythagoransthenaturalrealityisamathematicalthing.ForPythagorasthekeytounderstandthecosmosisconnectedtomathematics.Heisthefounderofgeometricalsciencebutunfortunatelyweencounterobstaclesinconnectionwithhimaswell,justlikeinthecaseofThales,namelythathedidnotwriteanything.Thepresocraticsourcesareveryfragmentedbecausewedonothavebooksorcompletewritings,whichwecanexplainwithtworeasons;oneofthemisthatsomeofthewritingactuallyneverexisted,theoneswhichdidunfortunatelydisappearedsoweonlyknowfrag-mentsandafewquotationsandsentences,aswellascommentariesfromotherpeopleofthattime.Aristotle,PlatoandDiogenesLaertiusarethemainsourcesofthepresocratictheories.ThethirdphilosophicalmovementistheEleaschoolandthemajorrepresenterwasParmenides.ThephilosophicaldiscussionroseduetotheirclassesbecausetheEleansstartedtocriticizedeIonianmaterialphilosophy.Fromthese thinkerswehavesomedirectquotationsofancientcommentators.TheEleanstriedtodemonstratethattheuniversehasametaphysicalfoundation.AccordingtotheIonianstheprimarysubstancecanhavedifferentforms,suchasearth,waterandfire.Thispointofviewemergedduetotheobservedphenomena,whichmeansthattheprimarysubstanceisofphysicalnature.TheEleansdidnotacceptthematerialattributionofthearche,theyconsideredthattheonlythingthatwecouldknowexactlyabouttheprincipleisthatitexisted.„Ifithad,itmusthavearisenfromnothingorfromsomething.Itcannothavearisenfromnothing;for there isnothing. Itcannothavearisenfromsomething; for there isnothing

92

ta

nu

lmá

ny

K ATA L I N S Z O B O S Z L A I - K I S S

elsethanwhat is.”[4]Withthistheorythemetaphysical thoughtoftheWesternphilosophystarted.Theuniverseisone,immovable,immortalthing.

Lastly,wecanseparatethefourthclassofpresocraticphilosophers,thethink-erswhoworkedout their judgements in5thcenturyB.C.Heraclit,Empedokles,DemokritosandAnaxagoraswerecontemporariesofSocratesbutwerenot influ-encedbyhim.Generally,theywereclosertotheIoinananswerthantotheEleanonebecause they searched to determinephysical entities primary substances. It wasveryhardtounderstandHeraclit’doctrinesbecauseitwasametaphorofwisdomandnotaknowledgeofmanythings;itisclearknowledgeofonethingonlyandHeraclitdescribesitintrueprofeticstyle.[5]Heraclittoldhisessentialthinkingsinriddles,wecangivetworeasons:itmaycomefromhistemperamentorsecondly,itcanbehisownpowerfulaimtomakementhethinkermen.HecouldnolongeraccepttheIoniancosmogoniesnorfinditeasyandnaturaltoconfinelifeandtoughtinthesrait-jacketofmaterialsubstance.[6]Themajorcharacterofthesephysicistsarethenext:theyonlyhaveonepupilandtheyworkforgratis;theyusedtoliveandworkintheircountryofbirthandingeneraltheywereinterestedincosmogonyandcosmology,theyweren’tphilosophersintherealmeaningofthewordbecausetheyfocusedonthematerialcomponentsoftheuniverseandthephilosophywhichwecannotsimplyidentifywithscience.Thenextclassofpresocraticthinkersthatis,thesophistsresearchedtheactingman.Theproblemofrealityinvolvestheproblemofmanwholivesintheuniverseasanactingpersonwhocanconvertorchangehisownagreements.Therearemanydifferencesbetweenphysicistsandsophistsregardingtheirphilosophicalinterestsandtheirappearanceaswell.Sophistswerea kind of travelling philosophers, they lived in different cities and had differentpupilsateveryplace.Themaincontrastbetweenthenaturalphilosophersandthesophistswaspracticallythatsophistshadmanyteachings.WehavetosaythatthisisnotstrangefromAthenianprofessionalpractice.Therhetor,therhapsodusandtheteacherwereveryacknowledgedoccupations,anapperciaterhapsodus(singer)should accumulate considerable property. They worked out a success plan forhavingstudents.Whenasophistarrivedinanypolisheputonakindofperformingdresswhichwasthesameoftherhapsodos’andstartedtospeakaboutarethori-calessayanditwassufficienttocreaterumorsinacity.Afterthatthewell-healedcitizenswerehiredtoteachtheirsons.Whatdidthesophiststeach?SinceDrakotheelementaryeduactionwasobligatoryforAthenianchildren;theylearnedgeometry,readingandwriting,physicaleducation,musicandhistory.Whywasitimportanttoteachthemagainbyprivateteacherslikesophistsformoney?TheanswerisintheAthenianpoliticallifestyle:citizenswereobligedtoparticipateindailypublicadministrationofthepolis,whichwasgenerallyoral.Ifacitizenhadanyjuridicalproblemhehadtoworkoutonhisownplan,hadtopresentithimselfinthecase

[4]Burnet,67.[5]Burnet,58.[6]Guthrie,46.

93M A J O R D I F F E R E N C E S B E T W E E N T H E C H A R A C T E R S O F T H E . . .

butifhewasn’tsotalentedhecouldeasilylosethecase.Thatiswhythesophisticalscience,firstofall,rhetoricandoratorywasverydemandedinAthensinthe5thcenturyB.C.Ifacitizenwantedtobesuccessfulinpoliticallifethekeythingshehadtolearnwereconvincingstyleandeffectivereasoning.Whatdidthesophiststeach?ThemainsourcetoanswerthisquestionisPlato’sdialogue:heexactlydescribedthat the Sophists first learned the elementary lessons followed by the principleSophist theorieswhichconsistedofgoodjudgement inaffairs,howtorunone’sownhomeandhowtoinfluencepublicaffairswithboththeirspeechesandactions.[7]WecansummarisethattheSophistscreatedthecivicsciencetomakemengoodcitizens.Andunfortunately, theSophistsbecamehatedpeopleandthereasoniseasy.Thesophisticalspeecheswereveryeffective;awelleducatedcitizenwhowasabletowininanypublicaffairwithhissophisticalpracticewhetherhewasrightornotandasecondreasonisthegrosswealthandfinallytheverywrongopinionofSocratesandPlatoaboutSophists.Thistwomajorphilosophersinfluencednotjustthecontemporarybutthenextcommentatorsandphilosophersaswell.Thatisthereasonwhywehavejustafewdirectesourcesfromsophists.Peoplehadnegativeopinionofclassicalphilosophers,wehavetowaituntilthe3rdcenturyA.C.forittochange,whenFlaviusPhilostartusrecollectedtheSophistfragmentsandtesti-moniaapproximatelyonethousandyearlaterafterthesophistslived.WehavetomentionthattheSophistsciencewasironicallyandnegativelycharaterizedbyPlatobutwehavetobepleasedbecausethankstohimwecanrecognisethemainSophisttheories,thedifferencebetweennomosandphysis,themoralrelativism,theoriginofjusticeandlaw,theproblemoflanguageandlogic.Themostwell-knownSoph-istsareProtagoras,Gorgias,AntiphonandDamon.

BIBLIOGRAPHY

• Burnet,John(1928):GreekPhilosophy,PartI.ThalestoPlato,MacmillanandCo.Limi-ted,London.• DiogenesLaertius:LivesofEminentPhilosophers,R.D.Hicks,Ed.http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.01.0258• DiogenesLaertios(1997):DespreVieţileŞiDoctrineleFilosofilor,Polirom,Iaşi.• Guthrie, William Keith Chambers (1984): The Greek Philosophers, From Thales toPlato,Methuen,London–NewYork.• Harris,M.Edward(2013):TheruleoflawinactionindemocraticAthens,Oxford.• Plato’s Apology of Socrates. Translated by James Redfield, http://www.philosophy.uncc.edu/mleldrid/intro/apol.pdf• Plato (1966): Plato in Twelve Volumes, Vol. 1 translatedby Harold North Fowler;Introductionby W. R. M. Lamb. Cambridge, MA, Harvard University Press; London,William Heinemann Ltd. 1966. http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.01.0170

[7]Plato,Protagoras,318d7.

rec

enzió

tan

ulm

án

y

94

•A feltétlenség jele II.

95

ÚJVÁRI EMESE

A MAGISTRATUSO K F E L E L Ő S S É G E A G YÁ M R E N D E L É S . . .

Amagistratusokfelelősségeagyámrendeléskapcsánacsászárkorban*

Ahogynapjainkban,úgyazókoriRómában isszükségvoltarra,hogyaszüleiketelveszítőserdületlengyerekekről, ill.avagyonukrólmegfe-lelően gondoskodjanak. Mivel Rómában főszabály szerint magukaz önjogú nők is gyámság alatt álltak, a serdületlenek esetében márönmagában a pater familias (vagyis a felettük apai hatalmat gyakorlószemély) halála is azt eredményezte, hogy a serdületlenek gyámságalákerültek(akkor is,haanyjukmégélt).Mígaserdületlengyermekgondozásáról,nevelésérőljellemzőentovábbraisazanyja(vagyanagy-anyja)gondoskodott,addigagyámoltvagyonánakkezeléséértalapve-tőenagyámfelelt.Báragyám(azarchaikuskorkivételével)agyámságmegszűnését követően köteles volt elszámolni a gyámolt vagyonával,s több kereset és egyéb jogeszköz is azt a célt szolgálta, hogy bizto-sítsa a gyám megfelelő vagyonkezelését, mégis előfordulhatott, hogyagyámsikkasztottagyámoltvagyonából,vagypusztángondatlanságbólnemmegfelelőenkezelteagyámoltvagyonát.[1]

Az egykori gyámoltnak ugyan a gyámság megszűnését követőenvolt lehetősége arra, hogy keresettel követelje a volt gyámtól a szám-adást, vagyonának kiadását és jogellenesen okozott kárainak megtérí-tését,[2] könnyen előfordulhatott, hogy a per során elmarasztalt gyámvagyonanemvoltelegendőagyámoltiköveteléskielégítésére.Bárfelme-rülhetettalehetőségeannak,hogyavoltgyámoltagyámesetlegesgyám-társaival,vagyagyámértfelelősségetvállalókezesselszembenlépjenfelkövetelésével,arraazonbannemvoltgarancia,hogyavelükszembeniperindításmindenesetbeneredményrevezet.[3]Ezértkérdéskéntmerül-hetettfel,hogymintultimaratiomennyibenfeleltamagistratus isazért,ha(agyámságkezdetekor)nemmegfelelőszemélytrendeltaserdületlenszámáragyámul,sezértközvetvenekiisfelróhatóankeletkezettakár,amelyagyámnemmegfelelővagyonkezelésébőleredt.

[1]Kaser,1971,360–366.;Földi–Hamza,2015,262.;Benedek–PókeczKovács,2016,154.;Molnár–Jakab2012,164–165.[2]Vö.Kaser,1971,365–366.[3]Vö.Uo.364–366.

mű

hel

y

[*]AműaKÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001azonosítószámú,„Ajókormányzástmeg-alapozóközszolgálat-fejlesztés”elnevezésűkiemeltprojektkeretébenműködtetettLudovi-ka Kiemelt Kutatóműhelykeretében,aNemzetiKözszolgálatiEgyetemfelkérésérekészült.

96

mű

hel

y

Ú J VÁ R I E M E S E

Bár a rendelkezésre álló források hiánya, ill. csekély száma miatt kétséges,hogyáltalábanamagistratusok[4]magánszemélyeknektörténőjogelleneskároko-zása, ill. magánbűncselekménye esetén főszabály szerint mennyire volt tény-legesen lehetősége az érintett magánszemélynek keresetet indítani az érintett(egykori) magistratussal szemben,[5] a gyámrendeléssel kapcsolatosan számosszöveghely arról tanúskodik, hogy egyes magistratusok felelősséggel tartoztakazért,hogymegfelelőgyámotrendeljenekamajdanigyámoltszámára.

Ezrészbenazzalaténnyelisösszefüggésbenáll,hogyaserdületelenekgyám-ságaaKr.u.2.századtólkezdveacsászárijogalkotás,ésazaztkísérőjogtudósitevékenységegyikközpontitémájátképezte.[6]

I.AGYÁMRENDELÉSREJOGOSULTSZEMÉLYEKKÖRE

Amint az köztudott, Rómában alapvetően három módja volt a gyámrendelés-nek. Elsősorban a serdületlen pater familiasának volt lehetősége arra, hogyhalála esetére végrendeletében gondoskodjon a gyámrendelésről hatalomalattijairészére.[7]Amennyibenapater familiasilymódonnemrendeltgyámotaserdület-lengyermekeszámára,annaklegközelebbiférfiagnatusai[8](később,aposztklasz-szikuskortólkezdvecognatrokonai)váltakagyámjáváatörvényerejénélfogva.Hapedigsemvégrendeletútján,sempedigtörvényútjánnemkerültsorgyámren-delésre,amagistratus feladatavolt,hogyegy,agyámifeladatokellátásáraalkalmas

[4]AmagistratusmegjelölésjelentanulmánybannemcsakanépgyűlésvagyaSenatusáltalmegvá-lasztotttisztségviselőkrevonatkozik,hanemkülönösenacsászárkorvonatkozásábantágabbértelem-benefogalomalátartoznakazállamiéshelyihivatalnokok,ill.tisztségviselőkis.[5]Azállamitisztviselőkmagánszemélyekkelszembeni(kár)felelősségével,illetőlegmagánbűncse-lekményeibőleredőfelelősségévelkapcsolatosantöbbellentétesálláspontismertaszakirodalomban.Theodor Mommsen szerint a magánszemélyek jogsérelem esetén felléphettek a magistratusokkalszemben. Ennek kapcsán különbséget tesz az imperiummal rendelkező és a pusztán potestasszalrendelkezőmagistratusokközött.Mígazelőbbiekkelszembenpusztánhivataliidejüklejártávalle-hetett—akaratukellenére—keresetetindítani,azutóbbiakkalszembenakárhivataliidejükalattisfellehetettlépniegymagánjogipereseljáráskeretében,bárakisebbmagistratusokestébenisgyakoribbvolt,hogyazeljárástelhalasztottákahivataliidejükleteltétkővetőidőre,hogyapernevonjaelőketaközügyekellátásától.(Vö.Mommsen,1887,698–708.)Kunkelazonbanúgyvéli,hogyMommsenazonfeltételezése,miszerintamagistratusokellenahivataliidejükleteltétkövetőenazonmagánszemé-lyek,akiknekkártokoztak,magánjogipereseljáráskeretébenfelléphettek,pusztánCiceroegyetlenmegnyilvánulásán(Caec.18)alapul,savonatkozóforrások(ismeretének)hiányamiattnemerősít-hetőmeg.(Vö.Kunkel–Wittmann,1995,265–272.)AlegújabbirodalomképviselőiközülJakabÉvaviszonttöbbkapcsolódószöveghelyelemzésétkövetőenarraakövetkeztetésrejut,hogyamagánsze-mélyeksokesetbenkeresetetkaptakamagistratusokkalszemben,haazokjogellenesenkártokoztaknekik(Vö.Jakab[kézirat].Köszönetaszerzőnekakéziratrendelkezésrebocsátásáért.).[6]Nörr,2001,23.[7]Gai.1,144–150;Iust.Inst.1,13,3–5.[8]Gai.1,155;Iust.Inst.1,15,1.

97A M A G I S T R AT U S O K F E L E L Ő S S É G E A G YÁ M R E N D E L É S . . .

férfit jelöljönki[9] a serdületlengyámjául,[10] aki ezenkötelezettségének (munus)főszabályszerintkötelesvoltelegettenni.[11]

A magistratus általi gyámrendelés alapját a lex Atilia képezte.[12] Rómábaneredetilegapraetorurbanus és anéptribunosok többségénekhatározatáravoltszükségagyámrendeléshez.[13]Claudiusótaaconsulokatismegilletteagyámren-delésjoga,[14]MarcusAureliusótapedigegykülönerreacélrakinevezetttisztség-viselőt,apraetor tutelariust[15](későbbpraetor tutelarist)is.[16]UtóbbinemcsakRómában,hanemazurbica diocecesisben[17]ishatáskörtgyakorolt,sbármagaisfoglalkozotta(közvetlen)gyámrendeléssel,elsősorbanfellebbezésihatóságkéntműködött.[18] A posztklasszikus kortól kezdve Rómában és Konstantinápoly-bana prefectus urbi jelöltekiagyámokat,aVir IllustrikéntemlítettszemélyekszámáratörténőgyámrendeléspedigegyKr.u.389-bőlszármazócsászárirende-let[19]alapjántízsenatorésapraetor tutelarisközreműködéséveltörtént.[20]

Azitáliaimunicípiumokbanadivi fratres,vagyisMarcusAureliusésLuciusVeruscsászárkorátólkezdveagyámrendelésjogaaiuridicus regionistillettemeg.[21]AFrag.Vat.232kifejezettenkimondja,hogyapraetor tutelariusnemrendelhetgyámot olyan serdületleneknek, akiknek a vagyona a iuridicusok körzetében(regiones)található,mertnemavatkozhatbeleaiuridicusokhatáskörébetartozógyámrendelésbe.Ebbőlarra lehetkövetkeztetni,hogya iuridicusokkörzetébenmindenesetbenaiuridicusokatillettemegagyámrendelésjoga.[22]

A provinciákban a leges Iulia et Titia alapján — mely törvény Itáliában ésaprovinciákbanszabályoztaagyámrendelést[23]—aklasszikuskorbanaprocounsul

[9]Ac.109lex Ursonensisésac. 29 lex municipiegyaránthangsúlyozzaamagistratusáltaltörténőgyámrendelésszubszidiáriusjellegét.(Vö.Nörr,2001,44–45.)[10]Gai.1,185;Iust.Inst.1,20,1–5.;Kaser–Knütel,2014,363–365.;Földi–Hamza,2015,262.;Molnár–Jakab2012,164–165.;Benedek–PókeczKovács,2016,153–154.;Talamanca,1990,159–160.,421–424.;Újvári,2016,184–192.[11]Agyámságviselelésére,ésagyámoltügyeinekviteléreirányulókényszerazonbanvalószínűlegcsakClaudiuscsászáridejébenalakultki(Vö.Nörr,2001,25.;Kaser–Knütel,2014,364.).[12]AtörvényfeltételezettkeletkezésiidejeKr.e.201.(Vö.Nörr,2001,2.).[13]Gai.1,185;Iust.Inst.1,20,pr.;Fiebiger–Liebenam,1905,1835.[14]Suet.Claud.23,2.;Sachers,1948,1512–1513.[15]Frag.Vat.244.[16] Kaser – Knütel, 2014, 364–365.; Kaser, 1971, 357.; Benedek – Pókecz Kovács, 2016, 153–154.;Talamanca,1990,160.;Galaboff,2016,137–138.;Nörr,2001,20.,31.[17] Az urbica dioecesis Róma városának határától a 100. mérföldkőig tertjedő körzet volt. (Vö.Simshäuser,1973,251.)[18]Sachers,1948,1513.[19]C.5,33,1pr.[20]Kaser–Knütel,2014,365.;Talamanca,1990,160.;Iust.Inst.1,20,4;Sachers,1948,1515.;Galaboff,2016,184.[21]Frag.Vat.205,232,241;Kaser,1971,357.AD.26,5,28-banaiudexvalószínűlegaiuridicushelyettáll.(Vö.Sachers,1948,1514.;Galaboff,2016,184.)AiuridicirendszerétMarcusAureliusazigazság-szolgáltatáshatékonyabbbiztosításaérdekébenhoztalétre.(Vö.:Pókecz-Kovács,2016,125.)[22]Simshäuser,1973,245.[23]Nörr,2001,2.

98

mű

hel

y

Ú J VÁ R I E M E S E

és a praeses provinciae feladata volt a gyámrendelés.[24] (A helytartó azonbanagyámrendelésfeladatátanekialárendelthivatalnokokrabízhatta.[25])Ahelytartótisztségétaforrásokbangyakrana„qui ei provinciae praeierit”szavakkalírjákle,[26]sfeltételezhető,hogymáralex Iulia et Titia istartalmaztaeztakifejezést.[27]

Akérdésmegválaszolásához,hogyezakifejezéscsupánahelytartóra,vagyesetlegmásszemélyekreisvonatkozott-e,segítségetnyújthatazalábbiUlpianus-fragmentum,[28]amelybenakövetkezőfelsorolástalálhatóaprovinciaigyámren-delésvonatkozásában:„Sive proconsul sive praeses sive etiam praefectus Aegypti sive proconsulatum optineat provinciae vel temporis causa praeside defuncto vel quia ipsi provincia regenda commissa. (1) Legatus quoque proconsulis ex oratione divi Marci tutorem dare potest. (2) Quod autem permittitur tutorem dare provinciae praesidi, eis tantum permittitur, qui ̂ cui^ sunt eiusdem provinciae vel ibidem domicilium habent.”(Ulp.D.26,5,1pr.–2.)

Az első szöveghely értelmében gyámot rendelhet a proconsul, a praeses provinciae,valamintapraefectus Aegypti,továbbáaprocurator,akiegyprovinci-ábanaproconsulhivataláttöltibeidőlegesenahelytartóhalálátkövetően,vagyazért,mertátruháztákráaprovinciaigazgatásánakjogát.Aproconsul legatusaisrendelhetgyámotMarcusAureliusrendelkezésealapján.Azonbana(nemprokon-zuli)praesidescsakolyanszemélyekszámárarendelhettekgyámot,akikatarto-mányukpolgárai,vagyatartományukbanélnek.[29]

SzinténagyámrendelésselkapcsolatosakövetkezőUlpianus-fragmentumis:Iuridico, qui Alexandriae agit, datio tutoris constitutione divi Marci concessa est. (Ulp.D.1,20,2)

Ebben a szöveghelyben arról számol be Ulpianus, hogy az AlexandriábaneljáróiuridicustMarcusAureliuscsászáregyikrendeletealapjánmegilletiagyám-rendelésjoga.

Azelsőidézettfragmentumbanemlítetttisztségviselőket(proconsul, praeses és praefectus Aegyipti)mindenbizonnyalmáralex Iulia et Titia alapjánmegilletteadatio tutoris,vagyisagyámrendelésjoga.A„iuridicus,quiAlexandriaeagit”ésalegatusprocounsulisazonbanmárnemközvetlenülalex Iulia et Titia alapjánnyerteafelhatalmazásátadatio tutorisra,hanemkülöncsászárirendelkezésalap-ján(constitutio, oratio divi Marci).[30]

[24]Gai.1,185;Iust.Inst.1,20,pr.;Kaser–Knütel,2014,365.;Nörr,2001,29.;Benedek–PókeczKovács,2016,153–154.;Talamanca,1990,160.;Sachers,1948,1513.;Apraeses kifejezésta2.századtólkezdveatartományikormányzókmegjelölésérehasználtákmindasenatori,mindalovagrendiekvonatkozá-sában.(Vö.:Pókecz-Kovács,2016,128.)[25]Sachers,1948,1514.;Fiebiger–Liebenam,1905,1835.;Galaboff,2016,184.[26]Fr.5col.ILex Ursonensis(RekonstrukcióCrawford,1996,411.alapján.);c.80lexIrnitania[27]Nörr,2001,29.;Galaboff,2016,150.[28]Galaboff,2016,150.[29]Nörr,2001,29–30.[30]Uo.;Galaboff,2016,150–151.

99A M A G I S T R AT U S O K F E L E L Ő S S É G E A G YÁ M R E N D E L É S . . .

A források tanúsága szerint a klasszikus kor végén, ill. a posztklasszikuskorban a proconsul és a praeses provinciae mellett a magistratus municipalis,valamintadefensor civitatisfeladatátisképezteagyámrendelés.[31](Magistratusmunicipalis alatt a duumvireket[32] és a quattuorvireket[33] kell érteni az adottmunicipiumbanvagycoloniában.[34])

Ac. 29 lex municipi(Irnitani, Salpensani)[35]alapjánarralehetkövetkeztetni,hogy a latin coloniákban és municipiumokban[36] a magistratus municipalest,vagyis a duumvireket illette meg a datio tutoris joga,[37] s vagy „de omnium collegarum sententia”, azaz valamennyi kolléga döntésével, vagy „ex decreto decurionum”, vagyis a decuriók határozatával hozták meg döntésüket a gyám-rendelés tárgyában.[38] Az ekként rendelt tutor municipalis a törvényben talál-hatókettősfikcióértelmébenegyrésztegytutoradgnatusproximusszal(vagyisegy törvényes gyámmal), másrészt pedig egy civis Romanus feletti tutor civis Romanusszal(vagyisegyrómaipolgárfölöttgyámságotgyakorlórómaipolgárral)azonosjogállásúnaktekintendő.[39]

Az azonban vitatott, hogy a római municipiumokban is megillette-e a tutorimpuberisvonatkozásábanamagistratusmunicipalestadatio tutoris.[40]

Mommsenúgyvéli,hogyaD.27,8,1,1[41]alapján,valamintazalapján,hogya Gai.1,185 és az Ulpiani Liber Singularis 11,18 a gyámrendelésre jogosultak

[31]Vö.Ermann,1894,247–253.;Benedek–PókeczKovács,2016,153–154.;Talamanca,1990,160.;Glück,1829,411.[32]Aduovirivoltakarómaivagylatinjogúvárosok,municipiumok,ill.coloniáklegmagasabbran-gúhivatalnokai,akikarómaiconsuloknakfeleltethetőkmeg.Éventekettőtválasztottak,teljesnevükduoviri iure dicundovolt.(Vö.Havas–Németh–Szabó,2001,203.;Schubert,1976,352.)[33] A quattuorviri a municipiumok élén álló négy választott tisztségviselő neve. A quattuorviri kollégiuma a magasabb rangú két quattuorviri iure dicundóból és a két alacsonyabb rangú quattuoviri aedilesből állt. (Vö. (Havas – Németh – Szabó, 2001, 182–183.)[34]Rudorff,1834,159.[35]Szövegkiadás:Gonzáles –Crawford,1986,147–243.A lex minicipi Irnitana és a lex municipi Salpensana ahispaniaiIrniésSalpensamunicipálisalkotmányai,amelyek–ahelységnevekkivételével–szinteteljesenazonosmódonkerültekmegfogalmazásra.SalpensaésIrnilatinjogúmunicipiumokvoltak,amelyekMalacávalegyüttaFlaviusokalattnyertékelamunicipiumirangot.(Vö.Havas–Né-meth–Szabó,2001,313–314.)[36]Amunicipiumokjogállásáróllásdrészletesen:Havas–Németh–Szabó,2001,340–344.[37]Vö.Sachers,1948,1514.;Kaser,1971,357.;Fiebiger–Liebenam,1905,1835.;Galaboff,2016,184.;Mitteis,1908,392–393.Ehhezakérdéshezlásrészletesen:PaneroOria,Patricia:Ladatio tutorisenlaLexIrnitanacap.29,In:Anuariodehistoriadelderechoespañol,(81),2011,973–996.[38]Nörr,2001,31.,38–40.;Galaboff,2016,151.Galaboffúgyvéli,hogyatutorimpuberumotmindenesetbenaduovireknek„ex decreto decurionum”kellrendelnie,atutormulierumotazonbancsakak-kor,haakollégaegyáltalánnincs,vagytávolvan.(Vö.Galaboff,2016,140–141.)[39]Nörr,2001,46–52.;Galaboff,2016,140–141,166–175.;Kaser,1971,357.Karlowautalarra,hogyac. 29 lex municipiSalpensaninememlítiaprovinciaihelytartógyámrendelésijogát,azonbanmivelatör-vénycsaktöredékesenmaradtfent,ebbőlaténybőlnemlehetegyértelműkövetkeztetéseketlevonniarranézve,hogyaprovinciaihelytartónaketekintetbenmilyenjogkörevolt(Vö.Karlowa,1855,596.).[40]Kaser,1971,357.Rudorffamagistratusmunicipalestmegillettőtutoris datiomellettfoglaltállást.(Vö.Rudorff,1832,354.)[41] „Neque praetor neque quis alius, cui tutoris dandi ius est, hac actione tenebitur.” (Ulp. D.27,8,1,1)

100

mű

hel

y

Ú J VÁ R I E M E S E

felsorolásaalkalmávalnememlítimegamagistratusmunicipalest, arra lehetkövetkeztetni, hogy utóbbiakat nem illette meg a római municipiumokbanatutoris datio.Szerinteezakövetkeztetésúgyegyeztethetőösszeaforrásokbantalálhatószámosutalással,[42]amelyekmégisamagistratusmunicipalesgyám-rendelésijogáttámasztjákalá,hogyeredetilegvalamennyigyámotahelytartókrendeltekaprovinciákbanalegesIulia et Titiaalapján,sezagyámrendelésálta-lábanazérintettmagistratusmunicipalesjavaslata(nominatio)alapjántörtént.Aztána folyamat lerövidítéseérdekébenakisebb jelentőségűügyekbenáten-gedték a gyámrendelést a magistratus municipalisoknak, azonban a formálisdatiovirtuálisanmégnominatiomaradt,sazerrevonatkozókifejezésadareésanominareközöttingadozott.[43]

Karlowa azonban cáfolja Mommsen állításának helyességét. A D.27,8,1,1ugyanis csupán a római magistratusokra vonatkozik, a Gai.1,185 és az UlpianiLiberSingularis11,18pedigcsakatörvényekbenfelhatalmazottmagistratusokróltesznekemlítést,snememlítikasenatusconsultumokban,valamintacsászárirendeletekben gyámrendelési joggal felruházott személyeket, így pl. a consult,apraefectus urbitésapraetor tutelarestsem.[44]

Karlowaúgyvéli,hogynemhelytállóazazállítássem,miszerintamagistratusmunicipalesgyámrendeléseeseténaformálisdatiovirtuálisanmégnominatiomaradt, ugyanis, ahogy a forrásokból[45] kitűnik, egyértelmű különbség voltaközött, hogy a magistratusok maguk rendelték-e a gyámot (datio), vagycsak javaslatot tettek a személyére (nominatio). Ugyanakkor mégis külön-bözött a magistratus municipales gyámrendelési joga a praetorokétól, vagya praeses provinciaetől. Karlowa szerint a magistratus municipales gyámren-delési jogaaparesesprovinciae jogamögöttállt,saztcsakahelytartóparan-csáragyakorolhatták,scsakabbanazesetben,haagyámoltvagyonanemvoltjelentős.[46]

Mitteis ezzel szemben úgy véli, hogy a Kr. u. 3. században a magistratusmunicipalestigazolhatóanmegilletteazönállótutorisdatióhozvalójog,vagyisajog,hogysine iussu praesidumgyámotrendelhettek.[47]

Úgytűnik,azalábbiUlpianus-fragmentumisaztazálláspontottámasztjaalá,hogy a magistratus municipalist megillette datio tutoris. A szöveghely UlpianusEdictum-kommentárjából származik (36 ad edictum: actio subsidiaria), melykommentár a municipális szervek hatáskörére és felelősségére vonatkozóantartalmaz információkat:[48] „Ius dandi tutores datum est omnibus magistratibus

[42]Pl.D.26,5,3;D.26,5,19,1;D.50,1,2,5;C.5,34,5;Vat.fr.191,247.[43]Mommsen,1857,438–439.MommsenálláspontjánvanSolazziis.(Vö.Solazzi,1917,1–24.;1957,211–228.)[44]Karlowa,1855,596.[45]D.27,8,1,2–3[46]Karlowa,1855,596.;HasonlóképpenFiebiger–Liebenam,1905,1835.[47]Mitteis,1908,390–403.[48]Nörr,2001,22.

101A M A G I S T R AT U S O K F E L E L Ő S S É G E A G YÁ M R E N D E L É S . . .

municipalibus eoque iure utimur, sed illum, qui ab eodem municipio vel agro eiusdem municipii est.”(Ulp.D.26,5,3)

Az idézett szöveghelyben arról számol be Ulpianus, hogy a gyámrendelésjogavalamennyimagistratusmunicipalistmegilleti,[49]deezenjogukcsakazongyámokraterjedki,akikazadottmunicipiumterületén,vagyannakkörzetébenélnek.

A lex Ursonensis és a c. 29 lex municipi (Irnitani, Salpensani) alapjánarraakövetkeztetésrelehetjutni,hogyahelyijogokisrendelkezésekettartal-maztak a datio tutorisra vonatkozóan. Hogy a gyámrendelés kapcsán a helyihatáskörök hogyan viszonyultak a helytartó központi hatásköréhez, az méga késő császárkorban sem teljesen egyértelmű, annak ellenére, hogy ezenidőszakforrásaiviszonylagszélesebbkörbenfennmaradtak.Valószínű—ahogymás területeken is jellemző volt —, a helytató teljes hatásköre a datio tutoristekintetébeniskonkuráltamagistratusmunicipaleshelyihatáskörével.[50]

Mitteis feltételezi, hogy a Kr. u. 3. században a magistratus municipalestmegilletőönállótutorisdatióhozvalójogapostklasszikuskormásodikfelében,mégIustinianuselőttújramegszűnt,sezmagyarázzaakérdéskörhözkapcso-lódóalábbiIustinianusirendelkezéseket.[51]

Valószínűleg az egyértelmű jogi helyzet megteremtése érdekében ugyanisIustinianus császár egyik constitutiójában és az Institúciókban is kitéragyámredelésselkapcsolatoshatáskörikérdésekre.

A Kr. u. 531-ből származó, görögül ránk maradt C.1,4,30pr-ben a követ-kezőképpen rendekezik Iustinianus: A fiatalkorúak gyámságánál, tartozza-nak akár az első, akár a második életkori kategóriába, legyenek pupilli vagyadulti minores, akik gondnokot kapnak, vagy más olyan személyek, akikszámáraatörvénygondnokrendelésérekötelez,haafiatalkorúakvagyonanemhaladjamegaz500 solidust,aprovinciákbannemkellvárniahelytartóválasz-tására,aki talánnincs is jelenabbanavárosban.aholgyámotkellrendelni,sezáltalnagyobbköltségetsemkellokozni.Hanemagyámokatvagyagondno-kokatvagyadefensor civitatisnak,vagyapraefectus urbinak,vagyAlexandri-ábanaiuridicusnakapüspökkelegyütt,vagymáshivatalnokokkalegyüttkellrendelni,havannakilyenszemélyekazadotthelyen.Ésavagyonmértékeésanevezettszemélyekmérlegelésealapjánkezestkellállítani,továbbámindarra,

[49]Amagistartusmunicipalisokhatáskörétagyámrendeléskapcsánnémilegkorlátoztaaiuridicusoktisztségéneklétrehozatala,amelyvalószínűlegMarcusAureliusidejéretehető.Különösenabbanazesetbenkellettagyámrendelésnéleljárniuk,haagyámrendeléskapcsánegyitáliaitelepüléshatáraitátkellettlépni.Ígypéldáulabbanazesetben,haagyámotolyannemabbólavárosbólkellettválasztani,amelyikbenagyámoltlakott,vagyhaagyámoltvagyonatöbbtelepülésenvoltmegtalálható.Ebbenazesetbenazonbanamagistratusmunicipaliskötelesvoltsegíteniaiuridicusnak,őkugyaniskötelesekvoltakaszomszédosvárosokbanazalkalmasgyámokat felkutatni, sa személyükről tájékoztatniaiuridicust.(Vö.Eck,1979,258–259.)[50]Nörr,2001,60.;LásdmégMitteis,1908,396–397.[51]Mitteis,1908,401.HasonlóanvélekedikErmannis.(Vö.Ermann,1894,247–253.)

102

mű

hel

y

Ú J VÁ R I E M E S E

amitagyámokésakezesekáltalnyújtandóbiztosítékoktekintetébenmegszok-takvalósítanitekintettelkelllenni,mertarendeletcsakaszemélyekvonatko-zásábanírelőváltozást,akikafiatalkorúakérdekébenazintézkedéseketmegszoktákvalósítani.

Arendelettovábbirendelkezései(C.1,4,30,2;3)aztiselőírják,hogyhaagyámo-katésagondnokokatkijelölték,ajegyzőkönyveketapüspökjelenlétébenaszentegyházarchívumábankellelhelyezni,hogyatörténtekajövőbenismegmarad-janak,ésazezáltalelérnikívántbiztosítéknehogyvéletlenkörülményekrévénmegsemmisüljön.

A fővárosban azonban a gyámok és gondnok rendelése csak a praetor általtörténjen.

Hasonló rendelkezés található a Iust. Inst.1,20,4–5-ben is: „(4) Sed hoc iure utimur, ut Romae quidem praefectus urbis vel praetor secundum suam iurisdictionem, in provinciis autem praesides ex inquisitione tutores crearent, vel magistratus iussu praesidum, si non sint magnae pupilli facultates. (5) Nos autem per constitutionem nostram et huiusmodi difficultates hominum resecantes nec exspectata iussione praesidum disposuimus, si facultas pupilli vel adulti usque ad quingentos solidos valeat, defensores civitatum (una cum eiusdem civitatis religiosissimo antistite vel apud alias publicas personas) vel magistratus, vel iuridicum Alexandrinae civitatis tutores vel curatores creare, legitima cautela secundum eiusdem constitutionis normam praestanda, videlicet eoram periculo qui eam accipiant.”[52]

II.AMagistratusOKFELELŐSSÉGEAGYÁMRENDELÉSÉRT

1.Amagistratusokgyámrendelésselkapcsolatoskötelezettségei

Amagistratusnakabbanazesetbenkellettgyámotrendelnie,havalakinek,akinekgyámravoltszüksége,nemvoltgyámja,vagyagyámlétebizonytalanvolt.Agyám-rendeléstkérelmeznikellett,deakérelembenyújtásárabárkineklehetőségevolt.Egyes közeli hozzátartozók, így például a serdületlen anyja számára azonban

[52]„Mostazonbanazajoggyakorlat,hogyRómábanpraefectus urbivagyapraetorasajátjogszol-gáltatásukkörébennevezikkiagyámot,atartományokbanpedigazatartományihelytartóvizsgálatalapján,(sic.!)vagypedig—haazárvánaknincsnagyvagyona—avárosihatóságatartományihely-tartórendeletealapján.Miazonbanegykibocsátottconstitutiónkban,hogyazeffélenehézségeknekelejétvegyük,aztrendeltük,hogyhaagyámoltnak,vagyagondnokságalákerülőserdültnekvagyona500 solidusnálnemtöbb,akkoravároselőljárójaavárospüspökévelvagymáshivatalosszemélyek-kel,mintpl.atanácsosokkalvagyAlexandriábanavárosbíráivalegyütt—anélkül,hogyatartományihelytartó rendelkezéseit bevárnák — nevezzék ki a gyámokat vagy a gondnokokat, gondoskodvánegyúttalazugyanezenconstitutióbanelőírttörvényesbiztosítékadásról,amiazoknakazanyagifele-lősségéveltörténik,kikeztabiztosítékotelfogadják.”(Fordítás:Mészöly1939,38.)

103A M A G I S T R AT U S O K F E L E L Ő S S É G E A G YÁ M R E N D E L É S . . .

kötelezővétettékagyámrendelésirántikérelembenyújtását,sannakelmulasz-tásaesetéreszankciókathelyeztekkilátásba.[53]

A magistratusoknak azonban bizonyos esetekben nem csupán a gyámok—megfelelő—kirendelésrőlkellettgondoskodnia,hanemarrólis,hogyagyámmegfelelőenfogjakezelniagyámoltvagyonát.Eztáltalábanúgypróbáltákmegbiztosítani,hogyegykezességgelmegerősítettstipulatio,azún.cautio/satisdatio rem pupilli salvam fore megtételére kötelezték a gyámság kezdetekor a leendőgyámot.[54] A gyám ebben a stipulatióban arra tett ígéretet, hogy megfelelőenfogjakezelniagyámoltvagyonát,smindentmegteszagyámsággalkapcsolatosan,amitabonafidesmegkövetel.[55]

Ezensatisdatio megtételétazonbannemmindengyámtólköveteltékmeg.Úgyvélték,hogymivelavégrendeletbenrendeltgyámokbecsületességérőlazörök-hagyómegvoltgyőződve,azoknemkötelesekbiztosítékotnyújtani,sáltalábana magasabb magistratusok (így különösen a consul, a praetor és a tartományihelytartó)általkinevezett(ésbecsületességüktekintetébenmegvizsgált)gyámo-kat sem kötelezték a satisdatio nyújtására.[56] Így arra főszabály szerint csaka törvényes gyámok és a magistratus municipales által rendelt gyámok voltakkötelezve.[57]

A biztosíték nyújtásáról történő gondoskodás az alábbi módokon mehetettvégbe: „Exigere autem cautionem magistratus sic oportet, ut pupilli servus aut ipse pupillus, si fari potest et in praesentiarum est, stipuletur a tutoribus, item fideiussoribus eorum rem salvam fore: aut, si nemo est qui stipuletur, servus publicus stipulari debet rem salvam fore pupillo, aut certe ipse magistratus. (16) Plane ubi servus publicus vel ipse magistratus stipulatur, dicendum est utilem actionem pupillo dandam.”(Ulp.27,8,1,15,és16)

Biztosítékot akként kell követelnie a magistratusnak, hogy a gyámoltrabszolgája, vagy ha már tud formális jogi nyilatkozatokat tenni és jelen van,magaagyámoltagyámmalésannakkezeseivelstipulatio formájábanmegígér-teti, hogy a gyámolt vagyona megmarad. Ha azonban nincs senki, aki a bizto-sítékot sipulatio formájában megígértethetné, akkor egy servus publicus vagyszükség esetén maga a magistratus megígértetheti stipulatiós formában, hogyagyámoltvagyonamegmarad,vagyisagyámnekikismegtehetiasatisdatio rempupillisalvamforét.[58]

[53]D.26.6.1;D.26,6,2,1–2;Kaser–Knütel,2014,364.[54]Gai.1,119.Földi–Hamza,2015,262.AtémáhozlásdrészletesenCarbone,2017,1–28.[55]D.46,6,11;Sachers,1948,1570–1570.;Kaser–Knütel,2014,367–368.;Kaser,1971,365.[56]Gai.1,200.[57]C.5,59,5,pr;D.26,4,5,1;D.26,3,5;Gai.1,199;Sachers,1948,1569–1570.;Kaser–Knütel,2014,368.;Kaser,1971,365.;Galaboff,2016,92.[58]Vö.Sachers,1948,1571.

104

mű

hel

y

Ú J VÁ R I E M E S E

Abbanazesetben,haagyámrészérőlegyservus publicusvagymagaamagistratusrészéretörténikmegastipulatio,agyámoltastipulatióbóleredőenegyutilis actiótkapagyámmalszemben.[59]

A cautio/satisdatio rem pupilli salvam foréból származó actio ex stipulatu és a gyámságból származó alapkereset, az actio tutelae directa gyakorlatilagegyenértékűvolt.Eztigazoljaazalábbikétszöveghelyis:„Cum pupillus a tutore stipulatur rem salvam fore, non solum quae in patrimonio habet, sed etiam quae in nominibus sunt ea stipulatione videntur contineri: quod enim in tutelae iudicium venit, hoc et ea stipulatione continetur.”(Pomp.D.46,6,9)

A Pomponius-fragmentum értelmében, ha a gyámoltnak a gyámarra tesz stipulatiós ígérett, hogy a vagyona sértetlen marad, akkor úgy tűnik,hogyastipulationemcsakarravonatkozik,amiavagyonábanvan,hanemarrais,amirevonatkozóanköveteléseivannak,mertamiagyámságbólszármazókereset-benbennefoglaltatik,aztezastipulatioistartalmazza.

„Cum rem salvam fore pupillo cavetur, committitur stipulatio, si, quod ex tutela dari fieri oportet, non praestetur: nam et si salva ei res sit, ob id non est, quia, quod ex tutela dari fieri oportet, non solvitur.”(NervaD.46,6,11)

Nerva pedig az alábbiakra hívja fel a figyelmet: ha a gyámoltnak biztosíté-kot rendeltek, hogy a vagyona sértetlenül megmarad, és azt, amit a gyámság-bóleredőenadni,tennitartoznak,nemteljesítettékastipulatiósígéretetbizonymegszegik.Merthaneki(agyámoltnak)avagyonasértetlenislenne,mégsemaz,mertazt,amitagyámságbóladódóanadnivagytennitartoznak,nemteljesítették.

Az idézett szöveghelyek rámutatnak arra, hogy — miként a gyámságbólközvetlenül eredő actio tutelae esetében, úgy a satisdatio következményekéntis—agyámoknak(sennekmegfelelőenakezeseiknekis)azokértakárokártisfelelniekell,amelyekabbóleredőenkeletkeztek,hogyagyámelmulasztottavala-minekamegtételét,amireagyámságbóleredőenköteles lettvolna,mégakkoris, ha ez által a gyámolt meglévő vagyona nem csökkent ugyan, de a gyámoltelesettegy(őtmegillető)követeléstől,vagypéldáulavagyonanemgyarapodottúgy,ahogyarraegyébkéntlehetőséglettvolna.

Acautio/satisdatio rempupillisalvamforerévéntehátegyperesíthetőkötele-zettségekeletkezettagyámnakarra,hogymegfelelőenkezeljeagyámoltvagyonát(fidesszelésdiligentiávaltartozott),sagyámeztkövetőenagondatlanulokozottkárokértisfeleltagyámoltnak,akiazactio ex stipulatuvalléphetettfelveleszem-ben.Ezakeresetgyakorlatilagegyenértékűvoltazactio tutelaedirectával,sazislehetővéváltáltala,hogysegítségévelagyámfizetőképtelenségeeseténpertindít-sanakagyámkezeseivelszemben.[60]

Abban az esetben, ha a magistratusok nem kötelezték a gyámot megfe-lelőbiztosítéknyújtására,bár az szükséges lett volna,bizonyosmagistratusok

[59]Uo.[60]Vö.Sachers,1948,1571.;Galaboff,2016,93.

105A M A G I S T R AT U S O K F E L E L Ő S S É G E A G YÁ M R E N D E L É S . . .

egyfajta mögöttes, szubszidiárius felelősséggel tartoztak a gyámolt felé, s ezafelelősségtermészetesenabbanazesetbenisterhelteőket,haagyámrendelésikötelezettségüknekegyáltalánnemtetteleget.[61]

2.Amögöttesfelelősséggeltartozómagistrátusokköre

EredetilegTraianuscsászárjavaslatáraegysenatusconsultumrendelteel,hogyavárosimagistratusmunicipalesellen,akikagyámszemélyérejavaslatottettek(nominare),agyámoltagyámságmegszűnéseutánegykeresetetindíthat,ameny-nyibensemagyámjaitól,semazokkezeseitőlnemtudjabehajtaniagyámságbóleredő teljes követelését: „In magistratus municipales tutorum nominatores, si administrationis finito tempore non fuerint solvendo nec ex cautione fideiussionis solidum exigi possit, pupillis quondam in subsidium indemnitatis nomine actionem utilem competere ex senatus consulto, quod auctore divo Traiano parente nostro factum est, constitit." (C.5,75,5)[62]

Aconstitutio arról szól,hogyegyTraianuscsászáralattkeletkezettsenatusconsultum értelmében, abban az esetben, ha a gyámok a gyámság megszűné-sekornemfizetőképesekésakezeseiktőlsemlehetbehajtaniateljesösszeget,azegykorigyámoltnakakáraimegtérítésecéljábólagyámokszemélyérejavasla-tottevőmagistratusmunicipalesszalszembenegyutilis actioállrendelkezésre.

Hadrianusótaagyámoltazzalszembenisfelléphetett,akinekazvoltafeladata,hogyagyámáltalnyújtottbiztosítékot(satisdatio)megvizsgálja,ill.értékelje:[63]„Divus Hadrianus rescripsit etiam in eum, qui electus est ad aestimandas tutorum satisdationes, actionem dandam.”(Ulp.D.27,8,1,8)

Az említett személyek mellett bizonyos kivételes esetekben[64] az ún. ordo decurionummal(amagistratusokmellettivárositanáccsal)szembenisfelléphe-tett a gyámolt: „In ordinem subsidiaria actio non dabitur, sed in magistratus, nec in fideiussores eorum: hi enim rem publicam salvam fore promittunt, non pupilli. Proinde nec nominatores magistratuum ex hac causa tenebuntur, sed soli magistratus. Sed si ordo receperit in se periculum, dici debet teneri eos, qui praesentes fuerunt: parvi enim refert, nominaverint vel fideiusserint an in se periculum receperint: utilis ergo in eos actio competit. Sed si a magistratibus municipalibus tutor datus sit, non videtur per ordinem electus.” (Ulp.D.27,8,1pr.)

Azulpianusifragmentumvonatkozórészeértelmébenazordo decurionummalszembenfőszabályszerintnemadjákmegazún.actiosubsidiariátagyámoltnak,

[61]Részletesenlásdalább.[62]C.5,75,5;D.27,8,2,Levy,1915,41.;Karlowa,1855,596.;Nörr,2001,25–26.;Rudorff,1834,154.;Sachers,1948,1581.;Glück,1829,411.;Kaser,1971,367.;Rampazzo,2011,373–374.[63]Rudorffszerintaposztklasszikuskorban,RómábanésBizáncbanapraetortutelarisscribájánakvoltazafeladata,hogyagyámoltvagyonátfelleltározza,ill.hogyfelbecsüljeazt,ésezalapjánmegál-lapítsaacautiomértékét.(Vö.Nov.94.epilog,Rudorff,1834,159.)[64] Nörr, 2001, 33.; Sachers, 1948, 1581.

106

mű

hel

y

Ú J VÁ R I E M E S E

•

csakamagistratussalszemben.Haazonbanazordo decurionumagyámrende-lésselkapcsolatosfelelősségetvállalta,azoknak,akikahatározathozatalnáljelenvoltak, felelniük kell. Ulpianus szerint ugyanis nincs különbség aközött, hogygyámotrendeltek-e,agyámértkezességetvállaltak-e,vagyaveszélyt(felelőssé-get)felvállalták-e:vagyismegkelladnivelükszembenazutilis actiót.Haazonbanamagistratusmunicipalisrendelteagyámot,akkornemkellfeltételezni,hogyaztazordo decurionumválasztottavolnaki.

Amint az az alábbi szöveghelyből is kiderül, bizonyos esetekben magukadecuriók[65] is rendelhettekgyámot, ilyenkoragyámrendelésbenrésztvevőketterhelte a gyámrendelésért való felelősség:[66] „Ubi absunt hi, qui tutores dare possunt, decuriones iubentur dare tutores, dummodo maior pars conveniat: ubi non est dubium, quin unum ex se dare possint.” (Paul.D.26,5,19pr.)

Ha azok, akiket megillet a gyámrendelés joga, távol vannak, a decurióknakkeletkezikjogaagyámrendelésre,[67]őkatöbbségidöntésnekmegfelelőenrendel-hetnekgyámot.Enneksoránmagukközülisválaszthatnakgyámot.

A decuriókhoz kapcsolódik a következő császári rendelet is, itt azonbancsupánanominatio tutorisesetéről,vagyisagyámokkiválasztásáról,aszemé-lyükre vonatkozó javaslattételről van szó:[68] „In provinciis autem curiales in nominandis tutoribus et curatoribus clarissimarum personarum exhibeant debitam cautionem, et discriminis sui memores cognoscant indemnitati minorum obnoxias etiam suas deinceps esse facultates.”(C.5,33,1,5)

A császári rendelet értelmében, a provinciákban a decurióknak a personae clarissimaeszámáratörténőgyámokkijelöléseeseténgondoskodniukkellarról,hogyagyámmegfelelőbiztosítékotnyújtson.Sgondolniukkellarra,hogysajátvagyonukkalisgarantáljákagyámoltesetlegeskárainakmegtérítését.[69]

Érdekes azonban megfigyelni, hogy a gyámrendelésért való szubszidiáriusfelelősségsohasemterhelteafőmagistratusokat,akiketatutoris datiojogamegil-letett. Így sem a praefectus urbi, sem a praetor, sem a consul, sem a praesesprovinciae,sempedigalegatusellennemlehetettfellépnieagyámoltnakazún.actiosubsidiariával:[70]„Neque autem praefectus urbis neque praetor neque praeses provinciae neque quis alius cui tutores dandi ius est, hac actione tenebitur, sed hi tantummodo qui satisdationem exigere solent.” (Iust.Inst.1,24,4)[71]

[65]Adecuriók„azönkormányzattalbíróközösségekbenavárositanács,azordo decuruionumtagjai.(Havas–Németh–Szabó,2001,182–183.)[66]Sachers,1948,1581.[67] Ilyenpéldául akkor fordulhat elő,haamagistratus távol van,meghalt, vagyegyáltalánnincsmagistratusaavárosnak.Ezutóbbiesetáltalábanazolyanprovinciaivárosokbanállhat fent,ame-lyeknekazalkotmányukértelmébennincsmagistratusa,sezértagyámokkijelölésétcsakacurialisokvégezhetik.(Vö.Rudorff,1834,160.)[68]Nörr,2001,60.[69]Vö.Tarozzi,2013,121–124.;Rudorffszerintaszöveghelyinterpolált.(Vö.Rudorff,1834,161.)[70]Rudorff,1834,161.;Karlowa,1855,596.;Glück,1829,412.[71]„Mindazonáltalsemapraefectus urbis,semapraetor,sematartományielőljáró,semmás,kitagyámrendelésjogamegillet,ezzelakeresettelmegnemtámadható,hanemcsakazok,akikabiztosí-

107A M A G I S T R AT U S O K F E L E L Ő S S É G E A G YÁ M R E N D E L É S . . .

Úgytűnik,hogyazalábbicsászárirendeletisafentifelfogásttámasztjaalá:„Illustris praefectus urbis adhibitis decem viris e numero senatus amplissimi et praetore clarissimo viro, qui tutelaribus cognitionibus praesidet, tutores curatoresve ex quolibet ordine idoneos faciat retentari. Et sane id libero iudicio expertesque damni constituent iudicantes.”(C.5,33,1,pr.)

Arendeletértelmébenavir illustris-kéntemlítettszemélyekszámáraapraefectus urbiasenatustíztagjának[72]ésapraetortutelarisnakaközreműködésévelköte-lesalkalmasgyámotvagygondnokotrendelni, tekintetnélkülazok jogállására.Afelsoroltakszabadonválaszthatnak,anélkül,hogyfelelniükkelleneazesetlegeskárokért.[73]

Megállapíthatótehátaszöveghelyekalapján,hogyagyámrendelésselkapcso-latos felelősség csupán az alacsonyabb rangú provinciai hivatalnokokat, ígykülönösenazún.magistratusmunicipalest,vagyesetlegavárositanácstagjaitterhelte,amagasabbrangútisztségviselőketfőszabályszerintsemRómában,semBizáncban,sempedigaprovinciákbannemterheltefelelősség.[74]

3. Amögöttesfelelősségfennállásánakfeltételei

Agyámrendelésértvalómagistratusi felelősség fennállásához, s ígyamagistra-tusokellenikereset, azún.actiosubsidiaria[75]megindításához több feltételnekegyüttesenkellettteljesülnie.

A)Mivelpusztánszubszidáriusfelelősségrőlvoltszó,azegykorigyámoltcsakabbanazesetbenléphetettfelamagistratussalszemben,haagyámnemmegfe-lelő vagyonkezeléséből származó kárait a gyámmal, ill. annak kezesével nemtudtamegtéríttetni.[76]

EztigazoljaakorábbanidézettC.5,75,5is,melyegyTraianuscsászáridejénkeletkezettsenatusconsultumrólszól,amelyelrendelte,hogyazegykorigyámoltkeresetetkaphatagyámszemélyérejavaslatottevőmagistratusmunicipalesszalszemben,decsakabbanazesetben,haagyámságmegszűnésekoragyámjainemvoltakfizetőképesek,ésazokkezeseitőlsemlehetettbehajtaniagyámolt teljeskövetelését.

A gyám személyére javaslatot tevő személyekkel, ún. nominatorokkal szem-benimegtérítésiigényrőlszólazalábbicsászárirendeletis.Amegtérítésiigénnyelakkorélhetettagyámolt,haazokalkalmatlangyámot(vagygondnokot)javasoltak.

tékadásmegtörténtérőlgondoskodniszoktak.”(Fordítás:Mészöly,1939,42.[72]Asenatustíztagúbizottságaatíznéptribunusbólállókollégiumutódjaagyámrendeléskapcsánabizáncijogszerint.(Vö.Seckel,1926,123.)[73]Az„expers damni”jelentéseaSeckel,1926,195.értelmében:kártólmentesen.[74]Vö.Sachers,1948,1582.[75]Kaser,1971,367.;Albertario,1912,3.;Levy,1915,41.;Lenel,1927,321.;Sachers,1948,1581.[76]Vö.Sachers,1948,1581.;Glück,1829,406.

•

108

mű

hel

y

Ú J VÁ R I E M E S E

Azonbananominatorokfelelősségeiscsupánszubszidiáriusjellegűvolt:„Adversus nominatorem tutoris vel curatoris minus idonei non ante perveniri potest, quam si bonis nominati itemque fideiussoris eius nec non collegarum quoque, ad quorum periculum consortium administrationis spectat, excussis non sit indemnitati pupilli vel adulti satisfactum.”(C.5,75,4)

Azzalszemben,akialkalmatlangyámotvagygondnokotjavasolt,addignemlehet keresetet indítani, amíg a javasolt személynek, ill. a kezesének a vagyo-nában, valamint azon kollégák vagyonában, akiknek együttesen kellett vinniagyámoltügyeit,megnem történt avégrehajtásagyámoltnak/gondnokoltnakokozottkárokmegtérítéseérdekében,sezenvagyonivégrehajtáseredményekép-pennemsikerültagyámoltvagyifjúkáraitmegtéríteni.

B)Továbbifeltételeamagistratusokkalszembenikeresetmegindításának,hogyagyámrendeléssoránamagistratusokvalamilyenmulasztástkövessenekel.

a)Ezamulasztásegyrésztállhatottabban,hogyamagistratusokegyáltalánnemrendeltekgyámotvalakinek,akinekszükségelettvolnará.Ezazonbancsakabbanazesetbenvolt felróhatóamagistratusoknak,hatudtakagyámrendelésszükségességéről,mertpéldáulaserdületlenanyja,vagybárkimáskérelmezteagyámrendelést.[77]

„Magistratibus imputatur etiam, si omnino tutor vel curator datus non sit: sed ita demum tenentur, si moniti non dederint. Ideo damnum, quod impuberes vel adulescentes medio tempore passi sunt, ad eos magistratus pertinere non ambigitur, qui munere mandato non paruerunt.” (Ulp. D.27,8,1,6)

Az ulpianusi szöveghely értelmében a magistratusoknak azt is felróják,ha egyáltalán nem rendeltek gyámot vagy gondnokot. Ők azonban csak abbanazesetbenfelelnek,hasenkitsemrendeltek,pedigagyám,vagygondnokkiren-delésétkérelmeztéknáluk.Akár,amelyetaserdületlenek,vagyazifjakazadottidőszak alatt elszenvedtek, ebben az esetben kétségtelenül azt a magistratustterheli,akiafeladatátnemteljesítette.

b)Amagistratusokabbanazesetbenisfeleltekagyámrendeléshiányosságaimiatt,hanemgondoskodtakmegfelelőbiztosítéknyújtásáról.[78]Ugyanis—amintazkorábbanemlítésrekerült—agyámoknakbizonyosesetekbenkötelezővoltazún.cautio/satisdatio rempupillisalvamforemegtétele,amelyegykezességgelmegerősítettstipulatiós ígéretvoltarranézve,hogymegfelelően fogjákkezelniagyámoltvagyonát.[79]

Haolyanesetben,amikorarraegyébkéntszükséglettvolna,amagistratusnemköteleztealeendőgyámotasatisdatio megtételére,illetvekezesállítására,vagykötelezteugyan,deaznemmegfelelőösszegrevonatkozott,amagistratus

[77]Sachers,1948,1582.[78]Uo.[79]Rudorff,1834,169.

109A M A G I S T R AT U S O K F E L E L Ő S S É G E A G YÁ M R E N D E L É S . . .

feleltezenmulasztásáért.[80]EztigazoljaazalábbiPapinianus-fragmentumis:„Tutores a patruo testamento

datos iussit praetor magistratus confirmare: hi cautionem quoque accipere debuerunt nec voluntas eius, qui tutorem dare non potuit, neglegentiam magistratuum excusat. Denique praetor non ante decretum interponere potest quam per inquisitionem idoneis pronuntiatis. Unde sequitur, ut, si tutelae tempore solvendo non fuerunt, in id, quod de bonis eorum servari non possit, contra magistratus actio decernatur.” (Papin.D.26,3,5)

Papinianus arról számol be, hogy egy praetor arra utasította egy városmagistratusait, hogy erősítsék meg azokat a gyámokat, akiket az apai nagybá-csirendeltvégrendeletébenagyámoltszámára.Amagistratusoknakgondoskod-niukkellettvolnabiztosítéknyújtásáról,ésannakarendelkezése,akinemjogo-sult a gyámrendelésre, nem mentesíti őket a hanyagságuk alól. A praetor nemhozhatjamegahatározatátaddig,amígagyámokathivatalosvizsgálatalapjánnemminősítettékalkalmasnak.Ebbőlviszontazkövetkezik,hogyhaagyámoka gyámság megszűnésekor nem voltak fizetőképesek, megadják a kereseteta magistratusokkal szemben a gyámolt azon követelése erejéig, amit a gyámvagyonábólnemtudottmegszerezni.

Felmerül a kérdés, hogy miért kellett kötelezni a magistratusnak a gyámo-kat biztosíték nyújtására, ha végrendeleti gyámokról volt szó, hiszen mintazkorábbanemlítésrekerült,tutelatestamentariaeseténfőszabályszerintnemkötelezték a gyámot a satisdatio megtételére, mert feltételezték, hogy az örök-hagyóalegnagyobbkörültekintésselválasztottakiagyámokatahatalomalattijaiszámára.Atényállásszerintazonbanajogesetbennemagyámrendelésrejogo-sultpater familiasrészérőlkerültsoragyámrendelésreavégrendeletben,hanemcsupánegyapainagybácsirendeltemódongyámotamajdanigyámoltnak.Ígyszükségessé vált a biztosíték nyújtása a gyámok részéről, amelynek elrendelé-séreapraetorkülönutasítottaisamagistratusokat.Mivelamagistratusokezenutasításnaknemtettekeleget,felróhatóanmulasztástkövettekelagyámrendeléssorán,ígyagyámságmegszűnésétkövetőenszubszidiáriusanhelytkellettállniuka gyámok nem megfelelő vagyonkezeléséből keletkező károkért, ha a gyámokfizetésképtelennéváltak.

c) A magistratus nem csupán akkor felelt, ha nem gondoskodott megfelelőbiztosítéknyújtásáról,hanemabbanazesetbenis,haalkalmatlangyámot,vagyalkalmatlankezestválasztottagyámoltnak,ahogyezakorábbanidézettC.5,75,4istanúsítja.[81]

[80]Akezesállíttatásánakkötelezettségeannyiramagátólértetődővolt,hogyarrólamagistratusoknakfőszabályszerintkifejezettutasításhiányábanisgondoskodniakellett.Annálisinkább,mertRudorffszerintamagistratusmuincipalesnaksohanemvolt jogaahhoz,hogyagyámokalkalmasságátsa-ját vizsgálódás révén maga megvizsgálja, ahogy erre a főbb hivatalnokoknak lehetősége volt. (Vö.C.5,59,5,pr;Rudorff,1834,169–170.)[81]Lásd még D.50,1,2,5; Rudorff, 1834, 170.; Sachers, 1948, 1582.

110

mű

hel

y

Ú J VÁ R I E M E S E

C) Mint ahogy az az alábbi szöveghelyekből is kitűnik, mindez csak abbanazesetbenvoltígy,haamulasztásamagistratusnakfelróhatóvolt,vagyishaagyám-rendeléssoránszándékosan,vagygondatlanul[82]nemjártelmegfelelően.

Érdekesmegfigyelniavonatkozószöveghelyekalapján,hogyhogyanalakulaz alacsonyabb magistratusok (magistratus municipales) felelőssége, abbanazesetben,haőkrendelikapraesesprovinciaejavaslatáraagyámokat,ill.abbanazesetben,hautóbbirendeliagyámotamagistratusmunicipaleselőzetesfelvi-lágosítása, javaslata (nominatio) alapján: „Si praeses provinciae denuntiare magistratus tantum de facultatibus tutorum voluit, ut ipse daret, videamus, an et quatenus teneantur. Et extat divi Marci rescriptum, quo voluit eos, qui praesidi renuntiant, non perinde teneri atque si ipsi dedissent, sed si deceperunt, gratia forte aut pecunia falsa renuntiantes. Plane si praeses provinciae satis eos exigere iussit, non dubitabimus teneri eos, etiamsi praeses dederit.”(Ulp.D.27,8,1,2)

„Si praeses provinciae nominibus ab alio acceptis ad magistratus municipales remiserit, ut se de nominibus instruant, et perinde instructus dederit tutores: an exemplo eorum qui praetorem instruunt debeant magistratus teneri, quaeritur: utique enim interest, utrum ipsi magistratus nomina electa dederint praesidi an ea, quae ab alio praeses accepit, inquisierint. et puto utroque casu sic teneri, quasi dolo vel lata culpa versati sunt.” (Ulp.D.27,8,1,3)

„Si curatores fuerunt minus idonei dati, dicendum est teneri magistratus oportere, si ex suggestu eorum vel nominibus ab eis acceptis praeses dederit. Sed et si ad eos remiserit, ut ipsi dent vel post dationem ut exigerent satisdationem, periculum ad eos pertinebit.”(Ulp.D.27,8,1,5)

Ulpianusazidézettszöveghelyekbenakövetkezőketírjaezzelkapcsolatosan:ha a praeses provinciae (helytartó) csupán azt kérte a magistratusoktól, hogytájékoztassák a gyámok vagyoni viszonyairól, hogy ezt követően maga rendel-jengyámot,megkellvizsgálni,hogyutóbbiak felelnek-eésmilyenmértékben.És Marcus Aurelius egyik rescriptumában azon akaratát juttatja kifejeződésre,hogyazok,akikahelytartónakfelvilágosítástnyújtanak,neugyanolyanmódonfeleljenek, mintha maguk rendelnének gyámot, hanem csak abban az esetben,ha a helytartót megtévesztették azáltal, hogy szívességből vagy pénzért hamisinformációkatnyújtottak.Haazonbanapraesesprovinciaeelrendelte,hogyköve-teljenekbiztosítékot,akkornincskétségafelől,hogy(haeztelmulasztották)felel-nekakkoris,haahelytartórendelteagyámokat.

Abbanazesetben,haapraesesprovinciaeegyharmadikszemélyáltal java-solt(alkalmasszemélyekrevonatkozóan)neveketamagistratusmunicipalesnektovábbadta, hogy azok a nevezett személyekről felvilágosítást nyújtsanak, ésahelytartóezenfelvilágosítástkövetőenezeketgyámkéntkinevezte,kérdés,hogyamagistratusmunicipales,úgy,mintahogyazok,akikapraetornakfelvilágosítástnyújtanak,felelnek-e.Azugyanisnagykülönbségetjelent,hogyamagistratusok

[82]Rudorff,1834,168.

111A M A G I S T R AT U S O K F E L E L Ő S S É G E A G YÁ M R E N D E L É S . . .

magukválasztották-ekianeveket,ésadtákazokattovábbahelytartónak,vagyolyan neveket vizsgáltak-e felül, akiket a helytartó egy harmadik személytőlkapott.Ulpianusszerintmindkétesetbencsakakkorfelelnek,hacsalárdul(dolo),vagysúlyosgondatlansággal(culpalata)jártakel.

Ha nem alkalmas gondnokokat rendeltek, akkor azt kell mondani, hogya magistratusoknak felelniük kell, ha a praeses provinciae rendelte a gond-nokokat a magistratusok beszámolója alapján, vagy azt követően, hogy tőlükmegkapta a neveket. De abban az esetben is, ha a neveket a helytartóamagistratusoknakátadta,hogyazokmaguknevezzékkiagondnokokat,vagyköveteljenekbiztosítékot,őketterheliafelelősség.

Aszöveghelyekbőllátható,hogyabbanazesetben,hamagaapraesesprovinciae,vagyisaprovinciaihelytartórendeltgyámot(vagygondnokot)ahelytartószokásszerintamagistratusokatbíztamegazzal,hogyvizsgáljákmeg,ki lennealkal-masgyámnak.Ilyenkoramagistratusokvagymagukkutattákfelazalkalmasnakgondoltszemélyeket,vagyegyharmadikszemélytett javaslatotahelytartónak,s ő az így szerzett névsort adta tovább vizsgálatra a magistratusoknak. Ebbenazesetben,haamagistratusokalkalmatlangyámotjavasoltak,vagytévesentájé-koztatták a helytartót a gyámjelöltek vagyoni helyzetéről, csak akkor feleltek,haeztcsalárdságbólvagysúlyosgondatlanságbóltették.Azenyhegondatlanságmiatt tehát nem terhelte őket felelősség. Bár a(z alkalmatlan) gondnok szemé-lyéretettjavaslateseténUlpianuspusztánaztjelentiki,hogyebbenazesetbenisfelelnekamagistratusok,haahelytartónevezikiagondnokot,agyámságésgondnokságközöttilényegihasonlóságokmiattfeltételezhető,hogyilyenesetbeniscsakakkorfelelnek,hadolózusan,vagysúlyosgondatlansággaljártakel.

Az alábbi szöveghelyekből viszont arra lehet következtetni, hogy abbanazesetben,haamagistratusmunicipalismagagyakoroljaadatio tutorist,afele-lősségenemkorlátozódikpusztánadolusraésazazzaligenhasonlómegítélésaláesőculpa latára,hanemaculpa levisreiskiterjed,amelymindenbizonnyalszin-ténaz„omne periculum”fogalmikörébetartozik:„Non similiter tenentur heredes magistratuum, ut ipsi tenentur: nam nec heres tutoris neglegentiae nomine tenetur. Nam magistratus quidem in omne periculum succedit, heres ipsius dolo proximae culpae succedaneus est.”(Ulp.D.27,8,4)

Ulpianusarrólír,hogyamagistratusörököseinemugyanúgyfelelnek,minta magisratus. Mert a gyám örökösei sem felelnek a gondatlanság miatt. Báramagistratustateljesfelelősségterheli,azörökösrecsakazakötelezettségszállát,amelyikadolushozközelállóculpából(vagyisaculpa latából)ered.

Ulpianustehátkiemeli,hogyamagistratustagyámrendeléskapcsánateljesfelelősség (omnis periculum) terheli. Ez az omnis periculum ugyan látszó-lag magába foglalhatná a casust is, de az alábbi szöveghely azt igazolja, hogyamagistratusokfelelősségenemvonatkozikavéletlenre,ill.azelőrenemláthatóhátrányos következményekkel járó eseményekre: „Si magistratus ab initio tutorem idoneum dedit et satis non exegit, non sufficit: quod si satis exegit et idoneum exegit, quamvis postea facultatibus lapsi sint tutores vel fideiussores,

112

mű

hel

y

Ú J VÁ R I E M E S E

nihil est, quod ei qui dedit imputetur: non enim debent magistratus futuros casus et fortunam pupillo praestare.”(Ulp.D.27,8,1,11)

Az Ulpianustól származó szöveghelyek értelmében nem elegendő,ha a magistratus egy eredetileg alkalmas gyámot rendelt, de nem követeltea biztosíték nyújtását. Ha azonban követelte a biztosíték nyújtását és alkalmasgyámotválasztottki,akkoramagistratusnak,akiagyámotrendelte,nemróhatófelsemmi,mégabbanazesetbensem,haagyámok,vagyakezesekkésőbbelve-szítenékavagyonukat.Mertamagistratusoknemkötelesekhelytállniagyámolt-naka(gyám,ill.akezesek)vagyonánakjövőbenielvesztésemiatt.

Láthatjuktehát,hogyamagistratusebbenazesetbenazértnemfelelagyámolt-nak a gyámrendelésért, mert megfelelő gondossággal választotta ki a gyámot ésa kezeseket is: alkalmas személyeket választott, s egyben megfelelő biztosítéknyújtásárólisgondoskodott.Vagyismindentmegtettagyámrendeléskapcsán,amielvárhatóvolt.Haennekellenéreagyámmégsemmegfelelőenkezelteagyámoltvagyonát,sebbőleredőenagyámoltnakkövetelésekeletkezettagyámságmegszű-nésétkövetőenagyámmal,ill.annakkezeseivelszemben,amagistratusellenmégakkor sem fog keresetet kapni, ha a gyámot, ill. annak kezesét eredménytelenülperelte,mivelazokvagyonaidőközbenlecsökkent,mivelamagistratusagyámren-delésselkapcsolatbannemkövetettelsemmilyenfelróhatómulasztást.

Vagyis ebben az esetben Ulpianus kizárja a magistratusok casusért, vagyisazelőrenemláthatóeseményekértvalófelelősségét.[83]

Aforrásoktanúságaszerinttehátamagistratusmunicipalesrészérőlmegva-lósított datio tutoris és a nominatio tutoris között jelentős különbség állt fenta jogkövetkezmények szempontjából: nominatoresként pusztán a dolusért ésaculpa latáértfeleltek,haazonbanőkvalósítottákmegatutorisdatiót,felelőssé-gükazomne periculumkörébenaculpa levisreiskiterjedt.[84]

III.ÖSSZEGZÉS

Összefoglalásként megállapítható tehát, hogy azokban az esetekben, amikora serdületleneknek sem végrendelet, sem törvény alapján nem volt gyámjuk,a magistratusoknak kellett gondoskodni a gyámrendelésről. A gyámredelésrejogosultmagistratusokkörétavonatkozótörvényekmellettsenatusconsultumokés császári rendeletek is folyamatosan bővítették. A gyámrendelés sorána magistratusoknak megfelelő gondossággal kellett eljárniuk annak érdekében,hogyalkalmasszemélyt,vagyszemélyeketnevezzenekkigyámmá,sadottesetbenarrólisgondoskodniukkellett,hogyagyámokmegfelelőbiztosítékotnyújtsanak,kezestállítsanak.

[83]Levy,1915,43.[84]Vö.Karlowa,1855,596.

113A M A G I S T R AT U S O K F E L E L Ő S S É G E A G YÁ M R E N D E L É S . . .

Aforrásokalapjánmegállapítható,hogybizonyosmagistratusok,ígykülönö-senamagistratusmunicipales feleltekazért,haagyámrendelés(datio tutoris)soránvagyagyámszemélyéretörténőjavaslattétel(nominatio)soránnemmegfe-lelőenjártakel,salkalmatlan,ill.fizetőképtelengyámot,vagykezestrendeltek,ill. fogadtakel,vagyadottesetbenegyáltalánnemgondoskodtakgyámrólvagymegfelelő biztosíték nyújtásáról. Ez a felelősség azonban csak akkor terhelteamagistratusokat,hadolózusanvagygondatlanuljártakel.Sefelelősségcsupánszubszidiárius volt, vagyis a volt gyámolt csak abban az esetben kapta megamagistratusokkalszembenikeresetet,azún.actiosubsidiariát,haelőzetesenmegkísérelteagyámjaivalésazokkezeseivelszembenagyámságbóleredőköve-telése érvényesítését, s végrehajtását, de utóbbi részben, vagy egészben ered-ménytelenmaradt,sígyagyámoltezenszemélyektőlnemnyertteljeskielégítést.

A rómaigyámrendelésselkapcsolatos fentebb ismertett szabályokazállamitisztségviselőkmagánszemélyekfeléirányulófelelősségefontostörténetipéldái,ezértezekvizsgálataalapjánamodernkorszámáraisérdekeskövetkeztetéseketlehetlevonni.Agyámrendelésselkapcsolatoshatásköriésilletékeségikérdésekésfelelősségiproblémáktisztázásautánakésőbbiekbenlehetőségkínálkozikavoltgyámoltáltalamagistratusokellenmegindíthatókeresetéseljárássajátosságai-nakvizsgálatára.

IRODALOM

• Albertario, Emilio (1912): Dell’ »actio subsidiaria« concessa al minore contro i magistrati. Studi dell’ Istituto di Esercitazioni nelle scienze giuridiche e sociali della RUniversitàdiPavia.• Benedek Ferenc – Pókecz Kovács Attila (20164): Római magánjog. Dialóg CampusKiadó,Budapest–Pécs.• Carbone,Mariateresa(2017):TutorimagistratualiedesonerodallasatisdatioinGaioeinGiustiniano.Teoria e Storia del Diritto Privato,Nr.X.1-28.• Crawford, Michael Hewson (Hrgs.) (1996): Roman Statutes I. Institute of ClassicalStudies,UniversityofLondon,London.• Eck,Werner(1979):Die staatliche Organisation Italiens in der hohen Kaiserzeit.C.H.Beck’scheVerlagsbuchhandlung,München.• Ermann,H.(1894):Eine römisch-ägyptische Vormundschaftssache.SZ.15.241–255.• Fiebiger,Otto–Liebenam,Wilhelm(1905):Duoviri.In:Wissowa,Georg(Hrsg.):PaulysReal-EncyclopädiederclassischenAltertumswissenschaft(RE).Band5,J.B.MetzlerscheBuchhandlung,Stuttgart.1798–1842.• FöldiAndrás–HamzaGábor(201520):A római jog története és institúciói. NemzedékekTudásaTankönyvkiadó,Budapest.• Galaboff,NikolaGeorgia(2016):Die Palingenesie der römischen Vormundschaftsgesetze. PeterLangGmbH,FrankfurtamMain.• Glück,ChristianFriedrich(1829):Ausführiliche Erläuterung der Pandecten. Palm’schenVerlagsbuchhandlung,Erlangen.

114

mű

hel

y

Ú J VÁ R I E M E S E

• Gonzáles,Julián–Crawford,Michale,H.(1986):ThelexIrnitana:ANewCopyoftheFlavianMunicipalLaw.The Journal of Roman Studies,Vol.76.147–243.• HavasLászló–NémethGyörgy–SzabóEdit(2001): Római történeti kézikönyv. KoronaKiadó,Budapest.• Honsell,Heinrich–Mayer-Maly,Theo–Selb,Walter(19874):Römisches Recht. SpringerVerlag,Berlin–Heidelberg.• JakabÉva(kézirat):Immunitás? Az állam kárfelelősségének történeti gyökereihez. • Karlowa,Otto(1855):Römische Rechtsgeschichte, Bd.I.VerlagvonVeit&Comp.,Leipzig.• Kaser, Max (1971): Das Römische Privatrecht, 1. Abschitt. C. H. Beck’scheVerlagsbuchhandlung,München.• Kaser,Max–Knütel,Rolf(201420):Römisches Privatrecht. VerlagC.H.Beck,München.• Kunkel, Wolfgang – Wittmann, Roland (1995): Staatsordnung und Staatspraxis der Römischen Republik, 2. Abschnitt, Die Magistratur.C.H.Beck’scheVerlagsbuchhandlung,München.• Lenel,Otto(19273):Das Edictum Perpetuum.VerlagvonBernhardTauchnitz,Leipzig.• Levy,Ernst (1915):Privatstrafe und Schadensersatz im klassischen römischen Recht. Vahlen,Berlin.• Mészöly Gedeon (1939): Justinianus császár Institutiói négy könyvben. EgyetemiKönyvkereskedés,Budapest.• Mitteis, Ludwig (1908): Über die Kompetenzen zur Vormundsbestellung in den römischen Provinzen.SZ,29.390-403.• MolnárImre–JakabÉva(20126):Római jog.Diligens,Szeged.• Mommsen,Theodor(1857):DieStadtrechtederlatinischenGemeindenSalpensaundMalaca in der Provinz Baetica, nebst Nachträgen. Mit 1 lith. Tafel. In: Abhandlungen der Philologisch-Historischen Classe der Königlichen Sächischen Gesellschaft der Wissenschaften,Bd.2.,Leipzig.361–507.• Mommsen,Theodor(18873): Römisches Staatsrecht,1.Bd.VerlagvonS.Hirzel,Leipzig.• Nörr,Dieter(2001):Zur Palingenesie der römischen Vormundschaftsgesetze.SZ,118.1–72.• Panero Oria, Patricia (2011): La datio tutoris en la Lex Irnitana cap. 29. Anuario de Historia del Derecho Español,(81).973–996.• Pókecz-KovácsAttila(2016):A principátus közjoga.DialógCampusKiadó,Budapest–Pécs.• Rampazzo,Natale(2011):La ‹‹nominatio›› e la responsabilità dei magistrati municipali. Index39.363-378.• Rudorff,AdolfAugustFriedrich(1832): Das Recht der Vormundschaft, Bd.I.FerdinandDümmler,Berlin.• Rudorff,AdolfAugustFriedrich(1834):Das Recht der Vormundschaft,Bd. III.Ferdi-nandDümmler,Berlin.• Sachers,Erich(1948):Tutela.In:Mittelhaus,Karl–Ziegler,Konrad(Hrsg.): Paulys Real-Enciklopädie der classischen Altertumswissenschaft 2. Reihe (R-Z), 7. Bd. Tributum bisValerius,(RE7A/2),AlfredDruckenmüllerVerlag,Waldsee(Württ.).1497–1599.• Schubert,Werner(1976):WalterLanghammer,DierechtlicheundsozialeStellungderMagistratusMunicipalesundderDecurionesinderÜbergangsphasederStädtevonsichselbstverwaltendenGemeindenzuVollzugsorganendesspätantikenZwangsstaates(2.bis4.JahrhundertderrömischenKaiserzeit).Steiner-Verlag,Wiesbaden1973.325S.,(rec.).SZ,93.350–358.

115A M A G I S T R AT U S O K F E L E L Ő S S É G E A G YÁ M R E N D E L É S . . .

• Seckel,Emil(19262):Heumanns Handlexikon zu den Quellen des römischen Rechts. VerlagvonGustavFischer,Jena.• Simshäuser,Wilhelm(1973):Iuridici und Munizipialgerichtsbarkeit in Italien.VerlagvonC.H.Beck,München.• Solazzi,Siro(1917):Sullacompetenzadeimagistratimunicipalinellacostituzionedeltutore durante l’impero romano. AIV, N. 77, 2. 1–24. (= Scritti di diritto romano, Bd. 2.Jovene,Napoli1957,211-228.)• Talamanca,Mario(1990):Istituzioni di diritto romano.GiuffrèEditore,Milano,159–160.• Tarozzi,Simona(2013):La petitio faciendi tutoris specialis di Gundihild in P. Ital. I, 7, In: Ravenna Capitale, Territorialità e Personalità, Maggioli, Santarcangelo di Romagna.107–126.• ÚjváriEmese(2016):Contutores–agyámokjogviszonyatöbbesgyámságeseténarómaijogban.JURA22.évf.2.szám.184–192.

rec

enzió

tan

ulm

án

y

116

•A feltétlenség jele III.

117

SZOBOSZLAI-KISS KATALIN

A S Z T O I K U S L O G I K A R Ö V I D Ö S S Z E F O G L A L Á S A

Asztoikuslogikarövidösszefoglalása

I.BEVEZETŐ

Asztoikuslogikárólírnialapvetőennagykihívás,tekintettelarra,hogyasztoikus filozófiaidiszciplínákközüla logikanehezenértelmezhetőszigorútételekésaköztudatbankevésbéismertfogalmaksorábóláll.Ezlehetamagyarázataannak,hogyalogikanemváltasztoalegnépszerűbbágává, jóllehet hozzá kell tennünk, hogy logika nélkül maga a filozó-fiaalapvetőennemislétezhet,hiszenalogikaahibátlankövetkeztetésésérveléstudománya,ennekfényébenabölcseletsincsmeglogikanélkül.A logika bizonyosan a filozófia módszertana, és ez a sztoikus filozó-fiaesetébenhatározottanmegisnyilvánul.

Fontos leszögeznünk, hogy önálló tudományágként nem a sztoi-kusokkezdtékelművelnialogikát.Afilozófiatörténetnagyszemélyi-ségeiközülArisztotelésztemlíthetjükelsőként,akia logika tárgyábanadott ki műveket, jóllehet maga Arisztotelész és a későbbi követői,aperipatetikusoksemönálló tudományként,hanema filozófiasegéd-tudományaként definiálták. A sztoikus filozófia első korszakábantevékenykedő filozófusok, a kitioni Zénón és Khrüszipposz Arisztote-lész követőinek hagyományához hasonlóan a logikát kezdetben szin-tén a filozófia eszközeként értelmezték, a két említett sztoikus bölcsnevéhez köthető a sztoikus logika tudományának megalapozása.A sztoa történetének második korszakában tevékenykedő filozófusokviszont már kevésbé mutattak érdeklődést a téma iránt, ennek talánaz lehetamagyarázata,hogy figyelmüketa logikai törvényekbetartá-sára összpontosították, egyszerűen alkalmazták elődeik tudományát.Ezttámasztjaaláamásodikkorszakkiemelkedőfilozófusának,arodo-sziPoszeidóniosznakbölcseletistílusa,akibáralogikátazetikáhozésa fizikához hasonlóan a filozófia fontos tudományágának tekintette,mégsemdolgozottkilogikaitételeket.Poszeidónioszmárnemakövet-keztetésiszabályoktisztázásátértettealogikaalatt,hanematudomány-filozófiát.Azőesetébenmártapasztalható,hogyalogikaatudományosvizsgálódáséskutatásalkalmazottmódszere.Asztoarómai,azazharma-dik korszakának nagy egyéniségeire még határozottabban jellemzővéválik a logika tudományos módszerként való művelése. Marcus Aure-lius,EpiktétoszésSenecaelsősorbanetikaiproblémákkalfoglalkoztak,érdeklődésük sem a természetfilozófiai, sem pedig az ismeretelméletitémákranemterjedtki.AKr.u.2–3.századraasztoikuslogikaönálló

mű

hel

y

118

mű

hel

y

S Z O B O S Z L A I - K I S S K ATA L I N

tudományágkéntvalóműveléseteljesegészébenelistűntasztoikusfilozófiából.Ismertető tanulmányomban a sztoikus filozófia első korszakának bölcselői

általelemzettproblémákatvázolom,alogikatudományánaktárgyimeghatározá-sát,afontosabbfogalmakésproblémáktisztázásátésargumentálásátmegcélozva..

Aháromfilozófiaidiszciplínáról

SVFII38SextusEmpiricus,AdvervusMathematicos,VII.16-19.(...)Egyesekhelyesebben...állítják,szerintükafilozófiarészeafizika,azetikaésalogika.ValójábanezPlatónfelosztása…alegfontosabbérvekXenokratésztőlésaXenokratész-követőktőlszármaznak,valamintaperipatetikusoktól,deasztoi-kusokiselismerikeztazosztályozást.Asztoikusokazonbannemvalamimeggyő-zőenhasonlítjákafilozófiátagazdaggyümölcsöskerthez.Ahasonlatszerintafákdús lombozata jelképezi a természetfilozófiát, a zamatos gyümölcs az etikát,a fákat körülvevő kerítés pedig a logikát. Mások [ti. más sztoikusok] szerintafilozófiaegytojáshozhasonlítható:asárgájaazetika,afehérjeafizika,amelyaz előbbi táplálója, a logika pedig a tojás héja. Poszeidóniosz ettől eltérő véle-ménytképvisel,szerinteugyanisafilozófiarészeiegymástólelválaszthatatlanok,ezzelszembenafentihasonlatbanagyümölcsökafáktól,afákpedigakerítéstőlelválasztottak;szerintea filozófia inkábbegyélőlényhezhasonlítható:a fizikátahúsésavér,alogikátacsontokésazinak,azetikátpedigalélekszimbolizálja.

Afilozófiaháromfőterülete

SVFI45DiogenészLaertiosz,VII39.A kitioni Zénón elsőként állítja a Logoszról című művében, hogy a filozó-fiaháromrészretagolódik,afizikáról,azetikárólésalogikárólvalóérvelésszerint.

SVFI46DiogenészLaertiosz,VII40.Egyesek a logikát rendelik első helyre, másodikra a fizikát, és harma-dikraazetikát.EzzeltalálkozunkZénónLogoszrólcíműművébenis.

SVFI48Arrianos,Epict.Diss.I.17.10,11Egyesekszerint(…alogikaamegkülönböztetésésavizsgálódástudománya,devalakiaztismondhatja,hogyametrikaamérlegeléstudománya;akikeztállítják,azokcsakKhrüszipposz,ZénónésKleanthész;Anthisztenészviszontnemállítjaezt.

119A S Z T O I K U S L O G I K A R Ö V I D Ö S S Z E F O G L A L Á S A

Adialektika

PoszeidónioszF188DiogenészLaertiosz,VII.62.Adialektika,ahogyanPoszeidónioszmondja,igaz,hamis,valamintaseigaz,se hamis dolgok tudománya. A dialektika Khrüszipposz szerint a jelölésről(szémainonta)ésamegjelölésről(szémainomena)szól.

Lekton

SVFII167SextusEmpiricus,AdversusmathematicosVIII.80.Mindenlektontkikellejteninyelvileg,éppenezanév.Beszélniannyi,mintadolgoknevénekjelentéséthanggalkifejezni.

Amegismerésről

(phantaszia,asszenzió,aiszthészisz,kritérion)SVFI52Cicero,Acad.Pr.II.66.Arkheszilaosz szerint a bölcsnek az a legnagyobb erőssége, hogy óvakodikattól,nehogybecsapják,ésfigyelnehogytévedjen;eztZénónnalegybehang-zóanmondja.

SVFI53Cicero,Acad.Post.I.42.De a tévedés, a meggondolatlanság, a tudatlanság, a sejtelem — egyszóvalminden,amiidegenaszilárdésbiztosjóváhagyástól[ti.asszenziótól]—erény-nyelésbölcsességgelhelyreigazítható.

SVFI54Cicero,ProMur.§61.Abölcssemmirőlsemalkotvéleményt,nembosszankodiksemmivégett,nemcsalatkozik,éssohasemváltoztatjanézeteit.

Abenyomásról

SVFI55Cicero,Acad.Post.I40.Alegtöbbetafilozófiaharmadikrészénváltoztatott.Előszörisalegtöbbújdon-ságotazérzetekkelkapcsolatbanvezettebe,ezekrőlaztállította,hogyvalami-lyenmódonösszefüggésbenállnakakívülrőlérkezőbenyomással,amelyetőphantaszia-nak,mipedigvisum-naknevezünk.

SVFI56NumeniusapudEuseb.Perep.Evang.XVI6,13.EztatantisZénónhatároztamegelsőként,amelyaztánnevénekmegbecsü-léséteredményezteazathéniakkörében,eza tanamegragadóképzet [ti.

120

mű

hel

y

S Z O B O S Z L A I - K I S S K ATA L I N

phantaszia kataléptiké]tana—Arkheszilaosznakerremindenszempontbólszükségeisvolt.

SVFI58Sextus,AdversusMathematicos,VII236.AmikorZénónaztmondja,hogyaképzetbenyomódikalélekbe,akkorhall-gatniakellrá[ti.aléleknek]…

Akritériumról

SVFII105DiogenészLaertiosz,VII.54.[Asztoikusok]aztmondják,hogyazigazságkritériumaamegragadóképzet[kataléptikén phantaszian],azazamiameglévőbőlvaló,mikéntKhrüszipposzmondja A természetről második könyvében, továbbá Antipatrosz ésApollodóroszis.Boéthosztöbbkritériumotengedmeg,azészt,azérzékelést,a sóvárgást és a tudást. Khrüszipposz önellentmondásba kerül A logoszrólelején.Aztállítja,hogyakritérium:érzékeléséselőfeltételezés;azelőfeltéte-lezésegyáltalánosérvényűfogalom.Akoraisztoikusokközülmásokahelyesgondolkodásttartjákkritériumnak,ahogyanPoszeidónioszismondjaA krité-riumrólcíműművében.

Amegragadásrólszólótenyérhasonlat

SVFI66Cicero,Acad.Pr.II144.Zénóneztaszemléltetőpéldátmutattabe:egyikkezételőrenyújtottakinyitotttenyérrel:a„képzetehhezhasonló”mondta;aztánkicsitvisszahajlítottaujjait,és mondta: „a jóváhagyás pedig ehhez”; majd teljesen összezárta ujjait ésökölbeszorította,eztpedigmáramegragadásnaknevezte;ahasonlatalapjánpedigerreazökölbeszorítottmozzanatra,akatalépsziszkifejezéstvezettebe,eztelőttemégsohasemneveztemegsenki.Aztánpedigbalkezévela jobböklét alaposan és erősen megszorította, ilyen pedig „a tudás” mondta, amisenkineksemsajátja,csakabölcsnek.

Amegragadóképzetésamegragadás

SVFI60Cicero,Acad.Post.I41.41.Nemmindenképzetnekadhitelt,csakazoknak,amelyekvalamilyensajá-tosjelzésselrendelkeznekazondologról,amelyetreprezentálnakazelmében;aztaképzetetpedig,amiönmagátmutatjameg,megragadónaknevezeteel;Elfogadjátokezt?Mibizonyigen!—mondta[ti.Atticus].—Hogyanmásképpneveznédakatalépton-t?Amikorpedigegyképzetelfogadásraésmegisme-résre kerül, azt a folyamatot nevezte megragadásnak, hasonlóan a kézzel

121A S Z T O I K U S L O G I K A R Ö V I D Ö S S Z E F O G L A L Á S A

megragadható dolgok esetéhez. Ebből vezette le a nevét is; ezt a kifejezéstkorábbanilyenösszefüggésbensenkisemhasználta,ugyanakkortöbbegyébkifejezéstisbevezetett,hiszenújdolgokatmondott.Amitpedigérzékelésselmegragadunk,aztnevezteazérzékelésnekmagának,éshaamegragadásmármegtörtént, akkor azt az értelemtől elválasztani lehetetlen, ez lesz a tudás;haaképzetazértelemtőlelválasztott,akkorazttudatlanságnaknevezteel;ezutóbbibólszármazikavélemény,amelygyengeéstévesfelismerésselkevert.

SVFI58Cicero,Acad.Post.I41…és ha a megragadás már megtörtént, akkor azt az értelemtől elválasztanilehetetlen,azatudás,hapedigigen,akkorazttudatlanságnaknevezteel…

Ajóváhagyás:asszenzió

SVFI59Cicero,Acad.II18.Philón tagadja, hogy bármi is megragadható lenne. A képzet (visum, phantaszia)olyanképzet—ahogyZénónállítja—,amibenyomáskéntéslenyo-matkéntkeletkezikegydologról,mégpedigúgy,amikéntadologadvavan,ésezaképzetnemállhatnaelő,úgy,ahogyazadolog—amelyrőlszármazik—nincsen;meglátásomszerinteztZénónigenhelyesenhatároztameg;azilyen[ti.megragadó]képzetetPhilóncáfoltaéselistörölte…

Anevekről

SVFI65Sztobaiosz,Ecl.Ip.136,21WZénónról és azokról a gondolatokról, amelyek tőle erednek. A fogalmakrólaztállítja,hogysemreálislétezők,sempedigminőségek,dealélekbizonyosminőségi jelenségei, amelyeket a korábbi filozófusok ideáknak neveztek.Afogalmakaformákrendezői,amilyenpéldáulazembervagyalóformája,afogalommindenilyentípusúélőlénybenrokon,akárhányisvanbelőle.Ezek-rőlállítottákasztoikusfilozófusok,hogyelgondoltlétezők,valamintazt,hogykövetkeztetésrévénteszünkszertrájuk;neveknekneveztékőket.

Atévesképzetaszenvedélyoka

SVFII379Cicero,TusculanaeDisputationesIV.22.A sztoikusok szerint a fegyelmezetlenség minden szenvedély forrása, amivalójában a teljes értelemtől és a helyes észtől való elpártolás, azaz az észparancsaitólvalóelfordulás;ekkoralélekkésztetésenemirányíthatóésnemgátolható. Idővel a fegyelmezettség lecsillapítja a szenvedélyt, hatással leszarra, hogy a józan észnek engedelmeskedjenek a szenvedélyek, továbbá

122

mű

hel

y

S Z O B O S Z L A I - K I S S K ATA L I N

megtartja [ti.a fegyelmezettség]azértelemmegfontolt ítéleteit.Akellemet-lenfegyelmezetlenségalélekteljesegészétfelborzolja,megzavarja,felizgatja,mivelazindulat,afélelemésazösszesszenvedélybelőleered.

Azképzetalkotásishathatazemotívmozgásokra

Poszeidóniosz,F162Galénosz,DePlacitisHippocratisetPlatonis,V.473-4,pp.453.11-454.7MPoszeidóniosz szerint a szenvedélyek okának helyes felismerésébőlhaszonratehetünkszert.Hozzáteszi:„Tisztázódtakaszenvedélyekokoztakész-tetésekkelkapcsolatoszavarok.”Afolyatásbanjellemziaszóbanforgózava-rokat: „Szerintem jól jegyezdmeg,miazésszerűmagyarázataannak,hogyhogyanvanmegbennünkvagyhozzánkközela rossz,amikormégnem isfélünk vagy rettegünk. Bizony bőven elég ezek képzeteit felidézni magunk-ban.Vajonhogyanhozhatnádmozgásbaazértelemnélkülitazértelemmel,hacsaknemúgy,hogyfelidézelegy,azérzékeltdologhozhasonlóképzetet.Vegyükpéldáulazokesetét,akikbenvágyébredegyelbeszéléskapcsán,vagyazokesetét,akikpusztánegyélénkfelkiáltástólafélelemállapotábakerülnek,rettegnek,hogyazoroszlánelragadjaőket,pedigmégnemislátjákazt.”

Poszeidoniosz,F34Galénosz,DePlacitisHippocratisetPlatonis,IV.377-9,pp.348.5-350.13MMidőn[Khrüszipposz]aztvizsgálja,hogyvajonaszenvedélyekítéletekvagyaz ítéletekkövetkezményei,mindkétesetbeneltávolodikakorábbi filozófu-soktól,deméginkább,amikorakettőközülatévesebbetválasztja.Zénónnal,sajátmagávalésszámossztoikussalellentmondásbakerül,akikszerintaszen-vedélyeknemalélekítéletei,hanemazítéletekokoztaértelemnélküliössze-húzódások,elernyedések,felemelkedésekéskitörések.Poszeidóniosz ezzel szemben mindkét állásponttól teljesen eltávolodik.Szerinteugyanis,aszenvedélyeknemlehetnekítéletek,ésnemisszármazhat-nakítéletekből,inkábbavágyésazindulatképességeiokozzákőket,ebbenpedigösszhangotmutatakorábbifilozófusokkal.…

Ahaladókésmegfontoltak

Poszeidóniosz,F174Galénosz,DePlacitisHippocratisetPlatonis,V.474,p.454.7-15MNos, ezeket helyesen adta elő Poszeidóniosz, a következőkben pedigaKhrüszipposzáltalmegoldatlanulhagyottkérdéseketelemzi,mikéntezekrőlazelőzőkönyvvégénmárbeszámoltam.Elhatároztam,hogyittmostbefejezemazelemzést,deazértmégidézekegyrészletet:„Csakugyanabölcsességterén

123A S Z T O I K U S L O G I K A R Ö V I D Ö S S Z E F O G L A L Á S A

haladók,nemszenvednekannakatudatától,hogybennükvanarossz.Ennekazazoka,hogynemlelkükértelemnélküli,hanemértelmesvoltairányítjaőket.”

Poszeidóniosz,F186AlexandriaiKelemen,Stromateis,II.xxi.129.1-5.Poszeidónioszszerintavégsőcél:aszemlélődőéletmindenekfelettazigazság-ról,magárólamegmutatkozókozmikusrendről[szóljon]lehetőségszerint…

Ahogyanarramárutaltunk,alogikatudományanemelőzménynélküliafilo-zófiatörténetben, hiszen már Arisztotelész külön művekben tárgyalta a helyesgondolkodásszabályait.AzArisztotelésztevékenységeutánikorszakbanvirágzósztoikusfilozófialogikávalfoglalkozóágaazonbanmégsemtekinthetőazariszto-telészilogikaegyenesfolytatásának.Máigvitatárgyátképeziatudósokkörében,hogyvajonmilehetamagyarázatArisztotelészeredményeinektudomásulnemvételéreasztoikusbölcsekrészéről.Akadolyangondolkodó,akiazttartjaalegva-lószínűbbmagyarázatnak,hogyasztoikusokegyszerűennemismertékaméltánnagyhírűelődidevágóírásait,eztahipotézistazótaafilológiamegcáfolta.Alegva-lószínűbb magyarázat talán az lehet, hogy a sztoikus bölcsek a logika tudo-mányaalatt tágabb tudományt értettek, figyelmüknemcsupánahelyeskövet-keztetési és érvelési struktúrák rögzítésre összpontosult, hanem igazság- éstudományelméletikérdésekreis.Haalaposabbanszemügyrevesszükasztoikustöredékeket, azonnal kiderül, hogy a sztoikus logika elsősorban ismeretelmé-leti kérdésekkel foglakozik, a bölcsek a tiszta ismeret megszerzésének határaités feltételeit kutatják. Alapvetően a biztos tudás köréhez kapcsolódó kérdésekmegválaszolása körül forgott gondolkodásuk. Miért fogadom el, hogy a képzetalapjáulszolgálótárgyvalóbanléteződologésnemmagaisaképzeletszülemé-nye? Honnan ered a szavak jelentése? Milyen összefüggés lehet a biztos tudásésamorálközött?Miközbenafentmegfogalmazottkérdéseketmegválaszoljuk,asztoikuslogikateljesrendszeretárulmajdfelelőttünk.

Talánazzalérdemeskezdenünk,hogyvajonmitneveztek,mitértettekasztoi-kusoklogikaalatt.Elsőkörbenagöröglogoszkifejezéstkellszemügyrevennünk,mely szónak fordítása nem egyszerű, észszerűség, szabály, lényeg, beszéd vagyszó jelentéssel is előfordul a szövegekben. A sztoikus filozófia három filozófiaidiszciplínájaközülazegyiketnevezimegalogoszkifejezéssegítségével,elsősor-bananyelvésahelyesmegismerésésgondolkodásszabályaittömörítőtudománymegjelölőjeként.Ezzelmagyarázható,hogy logikájukkét főágra,a retorikáraésdialektikáratagolódik.Aretorikaanyelvvelésagrammatikávalkapcsolatosproblé-mákatölelifel,adialektikapedigahelyesgondolkodásésmegismerésszabályaivalésismertelméletitémákkalfoglalkozik.Asztoikusretorikamaifogalmainkszerintinkábbfelelmegalogikának,mígadialektikatalánazanalizáló,elemzőismeret-elmélettel, illetve a tudományfilozófiával azonosítható. A sztoikus logika mind-kétáganagyonizgalmas,egyedimegoldásokkalelőálló,sajátostanításokatfoglalmagába,amelyekmárazantikvitáskorábankomolyfilozófiaivitákatgeneráltak.

124

mű

hel

y

S Z O B O S Z L A I - K I S S K ATA L I N

Asztoikuslogikátbemutatótanulmányombanalogikamindkétágátismerte-temmajd,elsősorbanazismeretelméletiproblémákatvázolom,tekintettelarra,hogyasztoikuslogikaezenapontonkülönlegescéltteljesít:ahelyeséletvezetésiszabályokmegragadásátismegcélozza,ugyanisalogikaasztoikusfilozófiábanazetika,ahelyesésboldogéletfundamentumakéntkörvonalazódik.

A sztoikus logika három létdimenzió körül mozog: (i) a valóság dimenziója,maga az empirikus fizikai világ; (ii) a valóságról alkotott képzetek dimenziója,az elgondolható világ és végül ennek kifejezését adó dimenzió (iii) a nyelvi sík.Ezenháromstruktúráhozköthetőmindensztoikuslogikaitanésfogalom.Amegis-merhetőviláganyelviközegenkeresztülkerülrögzítésre,ezttisztánéspontosankellelvégeznünk,hogyvalóbanavalóságotfejezzükki,anyelvelemzésetehátelen-gedhetetlen.Anyelvikifejezéstmegelőziazelgondolhatóvilágdimenziója,vagyisavalóstárgyakrólalkotottképzetekésahelyesképzetalkotásszinténelengedhe-tetlennéválikavalóságkifejezéseésmegismerésesorán.Meglátásomszerintekétmozzanat tette indokolttáa sztoikusokszámáraa logikakét területénekmegkü-lönböztetését,anyelvidimenzióelemzésévelaretorika,aképzetalkotásdimenzi-ójávaladialektikaszerzettmagának létjogosultságot.Avalóságmegismerésénekcéljaavalósvilág,akozmoszszépségénekmegőrzése,melycélnemcsupánisme-retelméleti,hanemetikaicélis,ezasztoikusbölcseletlegfontosabbkötelessége.

II.RETORIKA

Amint azt már említettem, a sztoikus logikának két fő ága van, a retorika ésadialektika.Azelőbbianyelvgrammatikaivizsgálatávalfoglalkozik,azutóbbi,adialektika,azigazságfeltárásával,azigaz,hamisállításokkal,valamintajelö-léselmélettel.

A sztoikus retorika elsődlegesen a nyelvvel, a beszéddel kapcsolatos kérdé-seketvizsgálja:milyenviszonyállfennontológiailagadolgokésazőketmegje-lölőnevekközött,miakülönbségésmilyenviszonyállfennatagmondatokésamondatokközött,honnanésmialapjánkapjákadottdolgoknevüket,amelyek-kelilletjükőket.AsztoikusbölcseknekköszönhetőenrögzültekaKr.e.3.század-bananyelvtanikategóriákésnevek.Anévszóragozásalapjáulszolgálóesettani(alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, határozó) elnevezések és szabályos hasz-nálatuknaktisztázásaishozzájukköthető,mikéntazigeragozásterénalkalma-zottigeszemléletnevek(folyamatos,befejezett,beálló)ésigeidőket(jelen,múlt,jövő) kifejező elnevezések, és használatuk szabályainak definiálása is. Ez elsőhallásrakevésbéfontosvívmánynaktűnhetszámunkra,ugyanisenyelvtanikate-góriákértéseéshasználatamagátólértetődőmindenemberszámára,csakhogyne feledkezzünkmegarróla tényről,hogyakategóriákbevezetésénekhiányá-bannemcsupánazantiknyelvek,deamodernnyelvekelsajátításaisgyakorla-tilaglehetetlen.Ezenszabályokésnevekazótaismindennyelvalapjátadjákésmódszertanisegítségetanyelvtanulásban.

125A S Z T O I K U S L O G I K A R Ö V I D Ö S S Z E F O G L A L Á S A

A sztoikus logika ezen ágának legérdekesebb problémaköre a lekton-tan,azazajelentésfogalmávalkapcsolatoselmélkedés.Alektonaz,amitamondássalmondunk,amiabeszédegyelemifokúegysége.Alektonazonentitásokegyike,amelyasztoikusokszerinttestetlen,derendelkezikontológiai,létezésistátusszal,hiszenazáltal,hogyjelenvanavalóságszférájában,hangzásformájábanfizikailétező.Asztoaszerinta lektonegyadottszó jelentése,amitegygörögért,egybarbárviszontannakellenére,hogyhalljaakifejezést,nemérthetmeg,utóbbi-nakcsakhangokhalmaza;azilyenentitásisexisztál,detestetlenül;atestilétezőazmagaazadolog,amialapjátképeziazadottszónak/lektonnak,amirevonat-kozvamegfogalmazódott.Ajelöléselméletegyháromszögsegítségévelszemlél-tethető,egyikcsúcsaavalósdolog,amásikcsúcsadolgotabeszédszintjénrepre-zentálóegység:aszó,végülaharmadikakimondottszó,vagyisalekton.Ilyenértelemben a képzelet szüleményei, vagy a mesebeli lények nevei is létezőnekminősülnek, de nem reális testi adottsággal bírókként, hanem csak „szimbólu-mokként”,lektonokként.Amikoregytárgyrólegyállítástteszünk,akkorolyasmitállítunk,amitőlefüggetlenül,önállóannemlétezik,csakadologhozvalóviszo-nyábannyer létezést.Devajonmiértvolt fontoseztasztoikusokszámáratisz-tázni? A létértelmezést csupán nyelvi dimenzióban tehetjük meg, éppen ezérta sztoikusok a valóság tükrözőjét értették a nyelv alatt. Gondolkodni is csaknyelviszintenvagyunkképesek, tehátbármilyen ismeretetszerzünkavilágról,aztánpedigtörvénybenrögzítjük,kizárólagnyelvistruktúrákkalvagyunkképe-sekmegtenni.Ezértvoltszámukra fontosanyelvi jelekelemzéseésontológiaistátuszuktisztázása.

Ezzelszorosösszefüggésbendolgoztákkiaretorikamásiklényegesterületét,azetimológiátis.Asztoikusokkörébenazetimológiaivizsgálódásoklegfőképpenazért voltak népszerűek, mivel így nem csupán a szavakat, hanem a dolgokatismagyarázattalláthattákel.Számosfragmentummaradtfennaszavakeredetijelentésétösszegzőlexikonszerűkézikönyvekből.

Asztoikusretorikaezenapontonösszekapcsolódikadialektikával.Adialek-tikafőproblémaköreazigazéshamismegkülönböztetése,valamintajelentés(szémainonta)ésjelölet(szémainomena)megkülönböztetése.Amintarramárutaltunk, a megismerés és maga a gondolkodás is nyelvi közegben történik,ezért lényeges kérdés a szavak helyes használata, aminek nyilvánvaló előfel-tétele a szavak jelentésének értése. Általános sztoikus tanítás, hogy a szavakjelentését a jelentésük alapját adó dolgokból, azaz jelöletükből nyerik, ezzelmagyarázható a sztoikusok etimológia iránti erőteljes érdeklődése. Egy adotttudástartalom,azazjelentésabbanazesetbenigaz/helyes,amennyibenreálistárgyi létező az alapja, viszont hamis/helytelen amennyiben nem reális alap-ból származik. A ló név jelentése helyes, hiszen a ló mint létező, reális testilétező. A kentaur hamis, mivel nem jelöl meg semmit a tárgyi világ létezőiközül.Haazonbanakentaurt,mintnevetértelmezzükegyfantáziaképrepre-zentánsaként,abbanazesetbennemminősülhamisnak,ezpedigazzalmagya-rázható, hogy a sztoikusok reális tárgyi létező alatt minden létezőt értenek,

126

mű

hel

y

S Z O B O S Z L A I - K I S S K ATA L I N

aképzeteketkifejezőállításokat,amondatokatis,vagyismindenbeszédtartal-mat, szót, nevet. Ha a kentaur nevet tesszük vizsgálatunk tárgyává, akkor bekell látnunk, hogy maga a szó egy fantáziakép nyelvi megfogalmazása, amithakimondunk,testilétezőkéntavalóságdimenziójábalép,decsak,mintnév.A kentaur maga hamis dolog, mert nincs reális alapja, a kentaur szó viszontigaz, mivel mint szó, a kentaur fantáziaképet reprezentálja. A kentaur mintfantáziakép,mintmitológiaialaknemvalóslétező,demintnévvalósnemtestilétező, vagyis lekton, amint azt fentebb kifejtettük, hiszen maga a kimondottszó,alektonontológiaistátusszalbír.Egyállítás/névigazságáttehátavilághozvalóviszonyábanminősítikigaznakvagyhamisnak.Igaz,amennyibentükröziatapasztalati,illetveanyelvivilágszerkezetét,dehamisnakminősül,hazava-ros és nincs összefüggésben a név alapját képező dologgal, vagy képzettel.Csakhogy az itt elhangzott sztoikus megállapítás újabb problémát vet fel. Miakritériumaannak,hogyazadotttartalomvalóbana„valóságot”reprezentálja?Ezesetbenpedigmárnemalektont,hanemaképzetekésfizikaitárgyakviszo-nyátvizsgálják.Afizikailétezőkrőlszármazóképzeteinkvalóbanmegfelelnek-eafizikaitárgynak?Aképzeteinkhelyes/igazvoltárólmialapjánlehetünkbizto-sak?Létezik-eavalóság,vagymindencsupánálom?Miaténylegesigazság,miavalóságkritériuma?Asztoikuslogikadialektikánaknevezettágaezenapontonepisztemológiává,ismeretelmélettéválik,akövetkezőkbenafentmegfogalma-zottkérdésekrekeressükaválaszt.

III.DIALEKTIKA

Mára legkorábbisztoikusbölcsekszövegeibentalálkozunkaz igazságkritériu-mának problémájával. A valóságot hűen tükröző tudás kritériumának elemzé-séta tudásmegszerzésénekkörülményeivel, tisztázásávalérdemeskezdenünk.Ezt két oldalról lehet megközelíteni a) a megismerő alany és b) a megismeréstárgyaoldaláról.

a) A megismerés alanya maga a lélek, vagyis annak elsődleges funkci-ójaazirányítás;ahelyesmegismeréslegfőbbfeltételealélekfőfunkciójánakzavar-talanmozgása,vagyisazavartalangondolkodás.Mitisértenekasztoikusokilyenkontextusbanvezetésalatt?Eztamozgástefőfunkciómeghatározásávalírhatjukkörül: a lélek nyolc részből áll, legfőbb része a hégemonikon, ami eredendőenvezetést,irányítást,alélektöbbirészénekmozgását,azérzékeléstirányítja.Haezavezetészavartalanulműködik,akkorbeszélünkegyenesészhasználatról,görögülorthosz logoszról.Haeképességhelyesenműködik,amegismerésvilágáthibátlanulvizsgáljaalélek,afizikaivilágrólalkotottképzeteilefedikavalóságot,ezekaképze-tekazérzékelésrévénkerülnekalélekbe,hallás,látás,tapintásvagyszaglásáltal.

b) A megismerés tárgya a fizikai világ bármely tárgya lehet, a megismeréskritériuma,hogyatárgylétezzenfizikailag,illetvehogymegérintse,azazkapcso-latbakerüljönamegismerésalanyávalazérzékelésrévén.Haavezérlőlélekrész

127A S Z T O I K U S L O G I K A R Ö V I D Ö S S Z E F O G L A L Á S A

jólműködikésatárgyismegérintetteamegismerőalanyt,azzalazismeretszer-zésmegisvalósul.Mikéntistörténikez?Azérzékeléssegítségévelaszemlélődőszemélyképzetetalkotegyadotttárgyról,haezaképzetszázszázalékosanmegfe-lelatárgynak,azaztükröziazadottdolgot,abbanazesetbenbeszélhetünkhelyesképzetalkotásról,görögkifejezésemozzanatraaszünkatatheszisz,amelyetlatinnyelvűszerzőkalapjánasszenziónaknevezünk.Atöredékekarraengednekkövet-keztetni, hogy a helyes szünkatatheszisz során megjelenő képzet, amit Zénónphantaszia kataléptikének nevez — megragadó képzetnek szoktuk fordítani —,leszazegyetlenkritériumaavalóságnak,vagyisannak,hogyaképzetésafizi-kai tárgy maximálisan megegyezik. A phantaszia kataléptiké úgy ragadja megalelket,hogyalélekvezérlőrészeönkéntelenülrábólinthelyesléséül;alélekbenvalómegjelenéseösztönszerű,nemgátolható.Azilyenképzetugyanakkornemstatikus,hiszenazonnalagondolkodásalapvetőmozgásátindítjael,általakövet-keztetünkarra,hogyatárgy,amelyrőltudósít,avalóságbanislétezik.Minden,amirőlilyentisztamegragadóképzetünkvan,azadotttárgyexisztenciálisvoltátigazolja,ezazigazságkritériuma.

Mielőttrátérnénkannaktisztázására,hogyamegragadóképzetmelletthány-féle képzetet különböztet meg a sztoikus logika, illetve, hogy ezen képzetekmilyen mozgásokat váltanak ki a lélekben, próbáljuk meg feltárni azt az utat,hogyan lesz a megragadó képzetből általános és kétségbevonhatatlan, biztosismeret. Röviden, miként lesz a képzetből fogalmi, konceptuális tudás? Zénónezt egy hasonlat segítségével szemlélteti. Az itt ismertetésre kerülő, Zénóntólszármazótenyérhasonlatasztoikuslogikatoposzakéntváltismertté.Zénónkétkezünksegítségévelszimbolizáljaazempirikusismeretszerzésútjátabiztostudá-sig. A nyitott tenyér szimbolizálja a lélekben megmutatkozó képzetet, a befeléfordítottujjakaképzet jóváhagyását, azökölbe szorításpedigaképzetmegra-gadóminőségét.Eztamozzanatotaléleknemtudjakitörölni,vagyvisszautasí-tani,ekkorbeszélünkarról,hogyamegragadóképzetszázszázalékosanmegfelelanekialapulszolgálótárgynak.Ahasonlatkövetkezőmozzanata,amikoramásikkézazökölbeszorítottkezetátszorítja,eztneveziZénóntudásnak.Azanalógiátismertetőtöredékazonbanmégtartalmazegyutolsóéskülönlegesinformációt,miszerintennekabiztostudásnakabirtoklójakizárólagcsakabölcslehet.HogyeztZénónmiértkötötteki,nos,ennektisztázásáraaképzetektípusainakelemzé-sétkövetőenmégvisszatérünk,ugyaniséppenezazamomentum,aholasztoi-kuslogikaetikábafordul.

Aképzetekosztályozásaakövetkezőképpenírhatóle:adottamegragadóképzet,amelyatisztaismeretforrása,azilyenképzetetazértelemönkéntelenülelfogadja,azazrábólint,aképzeteknekazonbanadottegyolyantípusa,amelyreazértelemelhamarkodottanreagál,ígytévesésnemtisztaismerethezjutunk.Azilyenképze-tekelsősorbanazérzékicsalódásbólfakadóképzetek.Akentaurtmintmitológiailénytmegítélnihelyesképzet,devalóságoslétezőnektekintenimártéves.Ahibásképzeteksemmilyentekintetbennemfelelnekmegavalóságnak,alélekvalamilyenbetegség folytánbólint ráolyanképzetekre,amelyek tévesek.Megtörténik,hogy

128

mű

hel

y

S Z O B O S Z L A I - K I S S K ATA L I N

egykiadósmegfázáskapcsánamézetnemédesnek,hanemkeserűnekérezzük,vagyéppenséggelsemmilyeníztnemérzünk.Atévesképzeteklétrejötténekelsőd-legesokatehátazértelemtökéletlen,gyengeműködése.

Mindenhibásképzetnemtudást,hanemzavartéskellemetlenmozgástváltkialélekben,eztasztoikusokszenvedélyneknevezik.Aszenvedélyalegfárasz-tóbbmozgásokbannyilvánulmeg,morálisaniselítélendők,éppenezértmindentekintetben kerülendők. Kiküszöbölésük az értelem kiművelésén, jobb kondí-cióba hozásán fog múlni, hiszen a szenvedély eredendő oka egy téves képzet,atévesképzeteredendőokaatökéletlenülműködőértelem.

A zavaros képzetek ártó minőségét a legegyszerűbben az érzéki csalódás-ból fakadó szenvedélyekkel tudjuk érzékeltetni. Ki ne ismerné azt a kellemet-len érzést, amikor például egy közeledő ismerősre ráköszönünk, majd kiderülnéhánypillanatmúlva,hogynemisaz ismerősünk,ekkorkissébutánérezzükmagunkatazidegenelőtt.Asztoikusfilozófiaazilyentévesztéseketnemcsupánismeretelméleti szempontból tartja problémásnak, hanem etikai értelemben is.Ennekazamagyarázata,hogyamorálisanrosszdöntésekelőzményeiugyanezenmechanizmusszerintműködnek.AtévesképzetbentaláljamegZénónagonosz-tevőcselekvéseinekmotívumaitis.Példáulagonosztevőrosszulítélimegahely-zetet,amiarrakészteti,hogylopjon,vagyhazudjon.

A tiszta képzetek azonban éppen az előzőkkel ellenkezően a kötelességetmozgatják. A sztoikus cselekvéselmélet értelmében egy tiszta képzet elfoga-dásanemcsupánismeretelméletitartalommalrendelkezik,mozgásraindítjaalelket.A helyes képzetek motiválják a morális értelemben vett jó döntéseket és tette-ket. A kötelességet megvalósító tettek tehát minden tekintetben tökéletesek.Aképzetalkotástnemzavarjamegsemmi,tisztadöntésthozazértelem,aminekkövetkeztébenacselekvőemberazonnalvégrehajtjaatettet.Avízbenfuldoklóember látványaa sztoikusbölcset arramozgatja,hogyakár saját életekockáz-tatása árán is, de mentse meg a fuldoklót, tehát kötelessége beugrani a vízbea fuldoklóért.Ezzelmagyarázható,hogyabölcs lehetazegyetlen, akimindentekintetbenképeshelyesdöntésthozni,értelménekkiműveléseolyszintetérel,amikoratévesképzeteketazértelemazonnalfelismeri,kiküszöböli,ígykizáró-lag csak tiszta képzetekkel rendelkezik. Ezen a ponton fordul tehát a sztoikuslogika etikába. Életünk során legtöbb esetben a téves képzetek okozta hibásdöntéseinkkövetkezményeitőlszenvedünk,ennekelkerülésétcsakisaképzetektiszta megragadásával érhetjük el. A helyesen megalkotott ítélet pedig mindenesetbenakötelességetfogjamegvalósítani,aboldogságot,ezpedigmindenemberlegfőbbcélja.

Asztoikusetikaszerinta legfőbbjó,aboldogság,amiavégsőcél:atermé-szettel összhangban élni. Poszeidóniosz szerint ennek elérése az igazságról,a megmutatkozó kozmikus rendről való a szemlélődő élettel valósítható meg,vagyis a világmindenség tiszta megismerésével, aminek elsődleges feltételea tisztagondolkodás,ahelyesképzetalkotás.Afeltárulórendlehetőségszerinttörténő megfigyelése, szemlélése a kontemplatív életformát jelentheti, vagyis

129A S Z T O I K U S L O G I K A R Ö V I D Ö S S Z E F O G L A L Á S A

avilágdolgainakmegismerését,atörvényszerűenvégbemenőeseményekbefo-gadását,sőtmindenbekövetkezőeseményelfogadását.Világostehát,hogycsakazértelemvezetéseáltal lehetünkboldogok.Összegezvekétnagyosztályavanaképzeteknek:a)tévesképzetek;b)tisztaképzetek.Azelőbbiekamorálisrossz,a szenvedélyek kiváltóiként értelmezhetők, az utóbbiak viszont a kötelességet,amitkelltennemtípusútetteketmotiválják,gyakorlásukkalaboldogéletetérhet-jükel.

Asztoikuslogikafőbbtanaitbemutatótanulmányvégéhezérvetalánmegért-hetjükannakokát,miértistörténhetettmeg,hogyasztoikusfilozófiaháromdisz-ciplínájaközülasztoarómaikorszakáraelishalványodottalogika,ésmiértváltjellemzővéazetikaitartalmúszövegekelterjedése.Nemgondolom,hogyaszto-ikuslogikaegyszerűeneltűntvolnaahagyományból,véleményemszerintegészegyszerűenetikávácsúcsosodott.Ezamagyarázataannak,hogyaKrisztusutánielső században tevékenykedő Epiktétosz, aki Zénónt követően a legismertebbsztoikusfilozófus,márkizárólagcsakasztoikusetikairántérdeklődik.Zárszó-képpen Epiktétosztól idéznék, mintegy szemléltetve, miként módosul és váliklegfontosabb területtéaháromdiszciplínaközülazetika, illetve,hogymindenvizsgálódáslegfőbbcéljaamorálisanhelyeséletszolgálata.

„A filozófia első és legfontosabb része az, amely a bölcseleti elvek gyakor-latialkalmazásárólszólpéldául,hogynemszabadhazudni[i.azetika].Afilo-zófiaharmadik részeabizonyításokat tartalmazza:miértnemszabadhazudni[ti.afizika].Aharmadikrész[ti.alogika]azelőzőeknekalapvetésülésmegvi-lágításulszolgál:[…]’Miakövetkeztetés?’;’Miazellentmondás?’;’Miazigazésmiahamis?’.Aharmadikrészamásodikrészmiattszükséges.Amásodikpedigazelsőmiatt.Alegfontosabbazonban,amivelmindigfoglalkoznunkkell,azelsőrész[ti.azetika].”

IRODALOM

• Arnim,Hansvon(1978):Stoicorum Veterum Fragmenta.Teubner,Stuttgart.• Epiktétosz(1978):Kézikönyvecske.Európa,Budapest.• Inwood, Brad (1985): Ethics and Human Action in Early Stoicism. ClarendonPress,Oxford.• Long,AnthonyA.(1998):Hellenisztikus filozófia.Osiris,Budapest.• Long,AnthonyA.–Sedley,DavidN.(1978):The Hellenistic Philosophers.Cambridge.• SteigerKornél(1983):Sztoikus etikai antológia.Gondolat,Budapest.

rec

enzió

tan

ulm

án

y

130

•Centrum.

131

RENÁTA GARAI *

D I E S T R A F R E C H T L I C H E R E G E L U N G D E R H Ä U S L I C H E . . .

Die strafrechtliche Regelung der häuslichenBeziehungsgewalt in Ungarn – eine neueStrafhandlungimSpiegelderRechtspraxis

I. EINLEITUNG

Das Fundament meiner PhD-Abhandlung bilden die gewaltsamenVerhalteinderFamilieunddiezurKränkungderAngehörigenbegan-genenStrafhandlungen. Ichmöchteals internationalerAusblick –zurDurchführungderVergleichsanalysen–dierechtlicheRegelungunddiepraktischeErfahrungeninanderenLändernsobaldwiemöglichekennenlernen.DieZielsetzungdieserStudieistdieDarstellung„derGeburt“derungarischenStrafhandlungunddieetwaskritische,sichjedochaufdeneigenenForschungsergebnissenberuhendeAnalysederRechtspraxis.

Der Frauenbewegungen in Ungarn kann zum Ende des 18. Jahr-hundertsfestgelegtwerden,dannwurdevorallemmitdemInteressen-schutz,derUnterstützungderWahlberechtigungundderArbeitsdurch-führungvonFrauenbeschäftigt.AusdemGesichtspunktdesKampfesgegendiehäuslicheGewaltgiltinUngarndasJahr1997alsMeilenstein.IndiesemJahrwurdedasGesetztüberdenSchutzderKinderdurchdasParlamentangenommen,dasStrafgesetzbuchmodifiziert(diesexuelleGewalt zwischen den Ehegatten ist auch strafbar geworden) und dieRegierung hat die Verpflichtung der Gesetzgebung zur Regelung derhäuslichenGewaltaufgesetzlichemNiveauübernommen.[1]

Das ungarische Parlament hat bei der Sitzungsperiode im Herbst2012 die nationale Volksveranlassung über die neue, selbstständigeStrafhandlung auf die Tagesordnung gesetzt, womit es einverstandengewesen ist und darüber einen Beschluss gefasst hat. Der WortlautwurdeunterHinzuziehungderFach-undZivilorganisationenbestimmt,wobeidassichinUngarngebildetetraditionelleSystemdesStrafrechtes,

[1]Domokos,2017,Seite53.

fór

um

[*] Doktorandin, Rechtsanwältin, Verwaltungsorganisatorin, Kindergartenpädagogin,sie arbeitet seit 20 Jahren in der Justiz, davon seit 2004 in der Staatsanwaltschaftsorganisation. IhrHauptforschungsgebiet istderKinder-undOpferschutz,diezurKränkungvonAngehörigenbegangeneStrafhandlungen,dieverletzungsanfälligenGruppen.DieseStudieerstrecktsichnichtaufdiesonstigenAspektederBeziehungsgewaltundaufdieZusammenhängemitanderenRechtszweigen–sozumBeispielaufdasKinderschutzsystem,dieZivilprozess-(Ehescheidungsprozess)undNichtprozessverfahren(diezwischendenFamilienangehörigenanwendbareFernhaltung),usw.

132

fór

um

R E N ÁTA G A R A I

sowiedieAnforderungenderVerfassungsmäßigkeitundauchdieinternationalenForderungenberücksichtigtwurden.DiesichmitderLiquidationderDiskrimi-nierungderFrauenbeschäftigendeKommissionderUNO(CEDAW)hatUngarnbereitsin2017daraufaufmerksamgemacht,einSondergesetzüberdiehäuslicheGewaltgegendieFrauenauszuarbeiten.[2]

Nach dieser Vorgeschichte, sowie durch auf Auswirkung unserer Verpflich-tung zur Rechtsharmonisierung in der Europäischen Union hat der zu einemgroßenTeilerneuerteStrafrechtlicheKodexam01.Juli2013inUngarninKraftgetreten(C.Gesetz2012,nachfolgend:StGB.),alsdessenTeilderselbstständigeTatbestandderBEZIEHUNGSGEWALTohneVorgeschichteindemKapitelDie die Interesse der Kinder beleidigenden und gegen die Familie begangenen Strafhand-lungenenthaltenist.

Der geschützte rechtliche Gegenstand der Strafhandlung ist die Menschen-würde, die existentiale Sicherheit, die Selbstbestimmung, persönliche FreiheitundkörperlicheUnverletztheitdersichineinerBeziehungderArteinerFamiliebefindenden (oder sich früher in einer solchen Beziehung befundenen) Perso-nen;dasheißtdieFreiheitderFamilievonGewalt,wasnichtnureineindividu-elle,sondernaucheinegesellschaftlicheInteresseist.[3]DasungarischeStrafrechtwillalsodiepersönlicheSicherheitdersichineinemimVergleichmitdemallge-meinenengerenVertrauensverhältnisbefindendenundausgeliefertenAngehöri-gen,[4]diemitderkörperlichen-geistigenSicherheit,dermenschlichenIntegritätder in den Haushältern lebenden Personen verbundene gesellschaftliche Inter-esseschützen.[5]

Die verschiedenen Formen der körperlichen Verletzungen werden sicherlichdurch das Rechtssystem von allen Mitgliedstaaten sanktioniert. Die physischeMisshandlung ist schmerzhaft. Es tut doch viel mehr Leid, wenn diese durchunsereigenesFamilienmitgliedverursachtwird,danebenunseremKörperauchunsereSeeleverletztwird.DieFragederGewaltgegenFrauenundKinderinderFamiliewirddurchdiebedeutendsteninternationalenOrganisationenseitJahrenundfortlaufendverhandelt,[6]esmussjedochbetontwerden:dasistunabhängigvomGeschlecht,dieGewaltinderFamiliekannauchgegendieMännergerichtetwerden,invielenFällensindsiedieverletztenOpfer.

[2]DiezumGesetzbeigefügteBegründung.[3] Rechtssammlung Complex / Datenbasen / KJK-Kommentare, Module /Strafrecht/. KommentarzumStrafgesetzbuchzum(2012)/StGB.§212/A.[4]Lajtár,2013,Seite78.[5]Belovics–Molnár–Sinku,2016,Seite248.[6] UNO, Europäische Union, Europarat, Übereinkommen über die Rechte des Kindes und dieAusschüsse,ILO,CEDAW,ÜbereinkommenLanzarote,ErklärungenundHandlungspläne,Dokumente,ZusammenfassendeBerichte,Handbücher,usw.

133D I E S T R A F R E C H T L I C H E R E G E L U N G D E R H Ä U S L I C H E . . .

•

Es ist unbedingt erwähnenswert das Übereinkommen des Europarats zur Verhütung und Bekämpfung von Gewalt gegen Frauen und häuslicher Gewalt(CAHVIO),allgemeinbekanntalsdasIstanbul Übereinkommen.

Die durch das Übereinkommen bestimmten 4 Hauptrichtungen sind: dieVerhütung (Prevention), der Schutz (Protection and support of victims), dieentsprechendeRegelung(Prosecutionofoffenders)unddieÜberwachung(Integ-ratedPolicies).[7]

IndemungarischenStGBwurdefastderganzeArtikelderStrafhandlungengegendieKinderunddieFamilieaufGrundderAnordnungendiesesÜberein-kommens,fernerderinternationalenBeziehungenentworfen.

DieEuropäischeUnionhateine sehr starkeAnführungdenMitgliedstaatenüberdieNotwendigkeitderRatifizierungdadurchgegeben,dasssiealseineinter-nationaleOrganisationdasÜbereinkommenam13.Juni2017unterzeichnethat.IhreoffizielleWebseite[8]gibteineausführlicheInformationüberdiebereitsgetrof-fenenunddiebeabsichtigtenMaßnahmen,außerdemwirddieRechtsanwendungdurcheineunabhängigesachverständigeGruppe/Körperschaft(GREVIO)nacheinemimVorausbestimmtenUntersuchungsmechanismusüberprüft.[9]

17 Länder haben bereits das Übereinkommen unterzeichnet, jedoch nochnichtratifiziert(darunterauchUngarnnicht),[10]27Länder[11]habenjedochallesdafür getan, es in ihr eigenes Recht umzusetzen und auch in Kraft zu setzen.Deutschland, als die 25. ratifizierende Seite wurde durch die PressekonferenzdesEuroparatesalsMeilensteinbezeichnet,wasnachmeinemStandpunkteinehervorgehobene Bedeutung nicht nur für Deutschland, sondern auch für ganzEuropabedeutet–nichtnebenbeiauchinHinsichtderFlüchtlingswelleunddesProblemsderMigration.

[7]Domokos,2017,Seiten43bis44.[8]https://www.coe.int/en/web/istanbul-convention/home[9]https://www.coe.int/en/web/istanbul-convention/calendar[10]Bulgarien,Kroatien,TschechischeRepublik,Griechenland,Ungarn,Island,Irland,Lettland,Liech-tenstein,Litauen,Luxemburg,MoldawischeRepublik,SlowakischeRepublik,Schweiz,MazedonienehemaligejugoslawischeRepublik,Ukraine,VereinigtesKönigreich(Stand18.11.2017).[11]Albanien,Andorra,Österreich,Belgien,BosnienundHerzegowina,Cypern,Dänemark,Estland,Finnland, Frankreich, Georgien, Deutschland, Italien, Malta, Monaco, Montenegro, Niederlanden,Norwegen, Poland, Portugal, Rumänien, San Marino, Serbien, Slowenien, Spanien, Schweden,Türkei,(Stand18.11.2017).Quelle:https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list-/conventions/treaty/210/signatures.

134

fór

um

R E N ÁTA G A R A I

1. DIESTRAFHANDLUNGINUNGARN

StGB§212/A.(1) Derjenige (diejenige), der (die) zur Kränkung des Elternteils seines (ihres)Kindes(unabhängigdavon,obsieirgendwannzusammengelebthaben),fernerseines (ihres)beiderBegehungoder früher ingemeinsamenHaushaltoder ineinerWohnunglebendenlinearen Verwandten,[12]desEhegattenoderLebensge-fährtendeslinearenVerwandten,seines(ihres)adoptivenundErziehungseltern-teils[13],adoptiertenunderzogenenKindes,[14]Geschwisters,desEhegattenoderLebensgefährtenseines (ihres)Geschwisters, seines (ihres)Ehegatten,Lebens-gefährten, ehemaligen Ehegatten, ehemaligen Lebensgefährten, des linearenVerwandten seines (ihres) Ehegatten oder Lebensgefährten, des Geschwistersseines(ihres)EhegattenoderLebensgefährten,seines(Ihres)Verwalters,Verwal-teten,Vormundes,Schützlingsregelmäßig

a) ein die Menschenwürde schwer verletzendes, demütigendes und gewalt-samesVerhaltenbezeigt,

b) dem Kreis der gemeinsamen Bewirtschaftung oder dem gemeinsamenVermögengehörendematerielle Güter entziehtund dadurchdenBeschädigteneinerschwerenEntbehrungaussetzt

ist,fallssichkeineschwereStrafhandlungverwirklicht,wegenVergehenmiteinerFreiheitsstrafebiszu2Jahrenzubestrafen.

(2)Derjenige(diejenige),der(die)zurKränkungeinerderobengenanntenPerso-nenregelmäßig

a)eineleichteKörperverletzungodereinetätlicheEhrenbeleidigungbegehtistwegenVergehenmiteinerFreiheitsstrafebiszu3Jahren,b)denGrundfallderschwerenKörperverletzung,die qualifizierten Fälle der leichten Körperverletzung (aus schändlichemGrundoderZweck,zurKränkungeinerzurVerteidigung/zurWillensäuße-rungunfähigenPerson,zurVerteidigungwegendesAltersoderBehinderungbeschränktfähigenPersonbegeht,denGrundfallderVerletzungderpersönlichenFreiheitoderdieNötigungbegehtistmiteinerFreiheitsstrafevon1bis5Jahrenzubestrafen.

(3)EsistgegendenTäteraucheineAusweisungstatthaft.

(4) Die im Absatz (1) bestimmte Strafhandlung kann nur auf Privatantragbestraftwerden.

[12] Lineare Verwandten sind diejenige, von denen der (die) eine von dem (der) anderen stammt(BlutsverwandtenabsteigenderoderaufsteigenderLinie).[13]EinschließlichderzusammenlebendenStiefeltern.[14]EinschließlichdeszusammenlebendenStiefkindes.

135D I E S T R A F R E C H T L I C H E R E G E L U N G D E R H Ä U S L I C H E . . .

Die „häusliche Gewalt“ ist grundsätzlich ein kriminologischer Begriff, diehierzugehörendenHandlungenbewegensichaufeinerbreitenSkala.BeidieserStrafhandlungerscheintnichtnurdieKriminalisierungdertatsächlichenkörper-lichen Misshandlung, sondern auch solche Verhalten, welche bisher in demungarischenStGBnichtangeführtwordensind.Es istzusehen,dassesdurchdasGesetzauchdiedas Niveau der körperlichen Verletzung nicht erreichenden,jedochdieMenschenwürdeschwerbeleidigendengewaltsamenVerhaltenunddaswirtschaftlicheUnmöglichmachenzubestrafenverordnetwird[(Absatz(1)].EswirdimGesetzeineschwerereSanktioninAussichtgestellt,wennderTätereinesolche Strafhandlung zur Kränkung seiner Angehörigen begeht, somit müssendie Misshandlung begehenden Täter zur Kenntnis nehmen, dass ihr VerhaltenbereitseineStrafhandlungist,undsiekönnendenFolgenihresVerhaltenhinterdengeschlossenenTürennichtmehrentgehen.

Der spezielle Beschädigtenkreis der Strafhandlung hat vor allem dieEntwerfung eines Sonderdeliktes begründet. Der Gesetzgeber hat die Straf-handlung unter Berücksichtigung der Gesellschafts- und Beziehungssystemebestimmt,woeinetatsächlicheDrohungzurKränkungderEhe,derFamilieunddesKindesauftritt.[15]

BeiderwirksamenBehandlungderhäuslichenGewaltliegtvielesanderPoli-zei,deminstitutionellenSystemfürOpfer-undKindschutz,dasVerantwortlich-machendesTätersjedochauchanderStaatsanwaltschaftunddemRichter.DieDynamikder Schwere der BeweisführungkanninderZukunftuntersuchtwerden,dieErfahrungendervergangenenPeriodezeigenzugleich,dassesimInteressederErreichungderZielenochvielgearbeitetwerdenmuss.FürdieungarischenBehördenhabensichdie folgendenSchwierigkeitenundDilemmata inVerbin-dungmitdieserStrafhandlungergeben:

2. PROBLEMATIKDERREGELMÄßIGKEIT

Der Generalnenner der Wendungen der Strafhandlung ist die Anforderung derden ganzen Sachverhalt überspannenden regelmäßigen Begehung. Die Klärungdes Begriffes ist die allererste Aufgabe, das Vorhandensein (Begehung) deruntersuchtenStrafhandlungoderebenderenFehlenfeststellenzukönnen.Was bedeutet doch die Regelmäßigkeit? Was kann überhaupt als regelmäßige Begehung betrachtet werden?

DieungarischenRechtsandwendersindinkeinerleichtenLage,dadie„Regel-mäßigkeit“imStGBauchanmehrerenStellenangeführt,[16]ihrBegriffjedochim

[15]DiedemGesetzhinzugefügteBegründung.[16] Beschützeraufsicht, Quacksalberei, Belästigung, rechtswidrige Beschäftigung der StaatsbürgervonDrittländer,OrganisierungvonverbotenemGlückspiel.

136

fór

um

R E N ÁTA G A R A I

Gesetznichtbestimmtwird.[17]MankanninderKommentarliteratur,inderdemGesetzhinzugefügtenBegründung,indenUniversitätslehrbüchernodergeradein den einschlägigen Fachartikeln, Studien in Verbindung mit der AuslegungmanchmalvoneinanderabweichendeRichtlinienfinden.

DenGrundderDisputebildetbiszumheutigenTag,obzur„Regelmäßigkeit“mindestens zweiBegehungen,odervielmehrerforderlichsind;beziehungsweisewelcher Zeitraum zwischen den Belästigungen vergehen kann(waskannkriminal-rechtlichnochalseinerelevantePeriodebetrachtetwerden)?

Gemäß der zur Gesetzstelle hinzugefügten Ministerbegründung, unseresNeuen StGB-Kommentars mit mehreren Bändern[18] und kriminalrechtlichenFachliteratur:[19]dieregelmäßigeBegehungbedeutetmindestens zwei, in kurzen ZeitabständenerfolgteBegehungen(dasistdiesichausgestaltetePraxis),anderehaltendasjedochfürwenig.

NachdemungarischenBedeutungswörterbuchundderAlltagsspracheistdasWort„regelmäßig“eineSerievonmehrmalsvorkommendensichwiederholendenHandlungen;vonmiteinanderverbundenenodergewohntwerdendenTätigkei-ten.DasInteressantedaranistdasesausdemWort„System“stammt,dadurchbedeutetesprojiziertaufdasStrafrechtdasalsallgemeinzubetrachtendeVerhal-tendesTäters.

Allesinallemkannesvielleichtgeäußertwerden:wennsichdie(Straf-)Hand-lung(zumBeispieldiegewaltsameDemütigung,diekörperlicheVerletzung,dieNötigung)zurKränkungderAngehörigennichteinmal,sondern(ausgeschlossendieGelegentlichkeit)inrelativkürzerenZeitwiederholt,dannistdieFeststellungderStrafhandlungvonBeziehungsgewaltstatthaft.

Eine der wichtigsten Segmente der Theorie und der Praxis des Rechtes istdie Rechtsauslegung,[20] welche auf die genaue Entdeckung der Bedeutung derRechtsnorm gerichtet ist. Aus dem Prinzip der Legalität ergibt sich dann, dassWillendesGesetzgeberskennengelerntwerdensoll,daswirdderwahreInhaltderNormsein.EsstelltsichalsodieFrage,ob sich die Behörden dem eindeutig erklärten Willen des Gesetzgebers entgegenstellen können?Können wir den Begriff der Regelmäßigkeit abweichend erläutern,so,dasswiraußerAchtlassen–nichtsuchen, nicht forschen – welchen Zweck und Absicht der Gesetzgeber mit der Erschaffung der Strafhandlung gehabt hat?

[17]DasungarischeStGBhatamEndedesKodexeshatunteranderemeinenAbschlussteilgesetzt.HiersindzahlreicheAuslegungsverfügungenzufinden,umdabeizuhelfen,welchenBedeutungsinhaltdieeinzelnenBegriffe,AusdrückeinAnwendungdiesesGesetzeshaben(Angehörige,großeÖffentlichkeit,kriminelleVereinigung,sexuelleHandlung,usw.).[18]Lajtár,2013,Seite80.[19]SounteranderenBelovics–Molnár–Sinku,2014,Seite243.einverstandenmitderzumLXXVIII.Gesetz2013hinzugefügtenMinisterbegründung(ausführlicheBegründungzum§19.,Punkt5.,DVD-RechtssammlungComplex,Lajtár,2013,Seiten77bis82.[20]TóthJ.,2015,Seite2.

137D I E S T R A F R E C H T L I C H E R E G E L U N G D E R H Ä U S L I C H E . . .

DieBeschädigtenerzählenoftdavon:siehabenüberdiemehrmaligenundseitlangerZeitandauerndenBeleidigungenanderPolizeiausführlicherzählt,eswirdjedochnurdieallerletzte„körperlicheVerletzung“berücksichtigt,manwillsichmitdemmentalenAbususgarnichtbeschäftigen.

DasgrundsätzlicheKriteriumderRechtssicherheitist,dassdieanderRechts-anwendungteilnehmendenOrganedengleichenBedeutungsinhaltdeneinzelnenBegriffenbeilegen,weilwennsiediegleicheNormverschiedenerläutern,dannkanndassogarmiteinerauchdiestrafrechtlicheVerantwortungbeeinflussendenArteinanderwidersprechendeEntscheidungenergeben;deshalbistdieeinheitli-cheAnwendungderstrafrechtlichenRechtsnormeneineAnforderungfundamen-talerArtderRechtsstaatlichkeit.[21]

Absatz(1)derStrafhandlung

DasanderesichinderungarischenPraxisergebendeDilemmaistdadurchverur-sacht,dassausschließlichderAbsatz(1)dieserStrafhandlungmit Privatantrag verbunden[22]oder subsidiär[23]ist,sowirdjedochvondenBehördenoftderganzeSachverhaltbetrachtet. ImFalledes indenPunktena)bisb)desAbsatzes (1)enthaltenen Vergehens kannwirklich die durchdenKonfliktbetroffene Personentschieden werden, ob sie das Verantwortlichmachen der die MisshandlungverübendenPerson(denEingriffderBehörden)will.DasgiltjedochnichtmehrfürdenAbsatz(2).

Punkta)desAbsatzes(1)sanktioniertdiefürdieAußenweltnichtwahrnehm-barenmentalenMisshandlungen,mündlichenAngriffe.DiesesinddiedasNiveauderkörperlichenVerletzungnichterreichenden,jedochdie Menschenwürde(daswichtigste Grundrecht) schwer verletzenden, demütigenden und gewaltsamenVerhalten.DieserVerfassungistoffenbarsehreng:dieeinzelnenVerhaltensindmit dem Bindewort und aufgeführt (also sie müssen zusammen verwirklichtwerden);eineStrafhandlungbesteht,wennsichalledreiVoraussetzungen(belei-digend,demütigend,gewaltsam)verwirklichen.

EsistbegründethierwegenderMenschendwürdeanzuhalten,welcheauchinzweiDimensionenanwesendist:einerseitsalseineAbstraktion,andererseitsalssubjektivesRecht.InEhrehalten(negativeSeite)undderSchutz(positiveSeite)sind ein Teil der Unversehrtheitskonzeption, genau so, wie im Falle von ande-renGrundrechte.DieMenschenwürdeistunverletzlich,dadurchbezeichnetdasunantastbareWesendesMenschen,dasheißt,dassihreVerletzungbegriffsmäßigausgeschlossenist.Nichtnurschwer,auchnichtwenig.IndenFällen,wenndas

[21]Belovics–Nagy–Tóth,2014,Seite107.[22] Das in dem schweizerischen (Antrag des (der) Beschädigten), in dem deutschen(Durchführbarkeit des Strafverfahrens) und in dem österreichischen (Wunsch der beschädigtenSeite)RechtauchangewandteRechtsinstitut;DieErklärungdes(der)Beschädigten,dasser(sie)dasVerantwortlichmachendesTätersverlangt.[23]EsistvonalternativerArt,fallseineandere,schwerereStrafhandlungnichtverwirklichtwird.

138

fór

um

R E N ÁTA G A R A I

IndividuumbezüglichdesWesensseinesPersönlichkeitzumOpfereinerschwe-renVerletzungwird,istdieDemütigungsozuverstehen,inderenLaufesieeinenrationellenGrunddafürhat, sich in ihrerSelbstachtungbeleidigt zu fühlen.[24]DasRechtaufLebenundMenschenwürde–alsMutterrecht–isteinallenanderenRechtenvorangehendeRechtvonabsolutemCharakterundnichtbeschränkbar.[25]

Indem(1)Punktb)desSachverhaltesderStrafhandlungistbereitsaucheinErgebnisenthalten:eswirdeinZusammenhangUrsacheundWirkungerfordertohne dadurch sich eine schwere Entbehrung ergibt – was wiederum subjektivbeurteiltwird.DaskannimWesentlichenalswirtschaftlichesUnmöglichmachen betrachtetwerden.MankannübereineschwereEntbehrungsprechen,wennder(die)BeschädigteinfolgederEntziehungdesVermögensandenzurBefriedigungder Lebensnotwendigkeit erforderlichen Gütern (Nahrung, Kleidung, Körper-pflege, Unterkunftsmöglichkeit) Mangel leidet. Wenn das Ergebnis aus irgend-welchem Grund entfällt, dann ist ein Versuch festzustellen. Unter dem Gegen-stand der Begehung soll sowohl das Mobilien-, Immobilienvermögen, als auchalleeinenVermögenswertbesitzendenRechteundVerpflichtungenzuverstehen.[26]

OhneAnzeige,PrivatantragkanndasKompetenzdefizitdesSignalsystemsfürKinderschutz so lange dauern, wir können uns bis zu diesem Punkt von demFamilienzwistabgrenzenundbisdahinkannsichderWillendesBeschädigtenzurEinleitungdes Strafverfahrens erstrecken. DagegenbrauchtAbsatz (2)desSachverhalteseineganzandereBetrachtungsweise.

3. OFFIZIALITÄT–ABSATZ(2)DERSTRAFHANDLUNG

InvielenFällenkannbeobachtetwerden,dasssichdieBehördenvonderhäus-lichenGewaltdurchausabgrenzenwollen,obwohldafürbeinaheseitfünfJahrenkeineMöglichkeitgibt.BeiderimAbsatz(2)enthaltenenStrafhandlungistkein Privatantrag und auch keine sonstige schwerere Strafhandlung erforderlich. DieErfahrungenderletztenJahreweisendochdaraufhin,dassdieseStrafhandlungmeistensunsichtbar ist,sie istso,alswürdesiegarnichtexistieren.Diestatis-tischenDatenunterstützenauch,dassdieBehördendiehäuslicheGewaltauchweiterhinalsTabubehandelnmöchten,siesindbestrebtsozutun,alshättensiedamitnichtsodermindestenswenigzutun.[27]

[24]Balogh,2010,Seiten38bis42.[25]DasPrinzipderUnteilbarkeit,23/1990(XI.31),BeschlussdesVerfassungsgerichtes.[26]RechtssammlungComplex/Datenbasen/KJK-Kommentare,Module/Strafrecht/KommentarzumStrafgesetzbuch(2012)/StGB.§212/A[27]SieheKriminellesStatistischesSystem/diedurchdieKoordinations-undStatistikabteilungdesInnenministeriums veröffentlichten statistischen Daten (www.police.hu/Statistiken/KriminelleStatistiken/KriminelleStatistischeDaten)

139D I E S T R A F R E C H T L I C H E R E G E L U N G D E R H Ä U S L I C H E . . .

Bei der Strafverfolgung kommt grundsätzlich das Prinzip des amtlichenVerfahrenszurGeltung,somitisteineVerpflichtungderErmittlungsbehörde,desStaatsanwaltsunddesGerichtes–unabhängigvonderZustimmungdesBeschä-digten–dasVerfahreneinzuleiten,beziehungsweisedurchzuführen.[28]

DerimAbsatz(1)bestimmtespezielleBeschädigtenkreis,jedochmitaußer-ordentlichbreitemSpektrumverfolgtauchdenAbsatz(2).Esistwichtigbeson-derszubetonen,dassnichtnurnaheVerwandtenBeschädigtenseinkönnen,derGesetzgeberwollteauchnochweitereFamilienmitgliederbevorzugen,sokönnenzahlreicheverwandtschaftlicheundfamiliäreBeziehungeninFrage.Esgehtausden Erzählungen der Beschädigten hervor, dass die Polizeien auch in diesemPunktunsichersind,sieüberlegendenBegriffderFamilienur indemengstenSinn. Es ist vorgekommen, dass der besoffene Täter mit dem LebensgefährtenseinerSchwester–dasheißtmitseinemSchwager–zumx-tenMalhandgemeinwurde,derankommendePolizisthatjedochgesagt:„ErhatnichtseineEhefraugeschlagen,soistdaskeineFamiliensache.Siesollensichaussöhnen“.–undsiesind ohne weitere Maßnahmen von dem Ort weggegangen (der Täter und dasOpferwohnenineinemHaushaltzusammen).[29]

Die Betroffenen sind vielleicht am meisten davon bekümmert, dass manversuchtsiemitBezugaufdie„UnmöglichkeitdesNachweises“vonderAnzeigeabzubringen. Es kommt auch nicht selten vor, dass die Polizei keine Informa-tionfürdieBeschädigten(dieMöglichkeitderFernhaltungoderderInanspruch-nahme eines Mutterheims, Opferschutz- und Krisenzentren, usw.) gibt, sie istsogarbestrebt,solangeesmöglichist,vondemFamilienstreitfernzubleiben.

BeidenanOrtundStellegetroffenenMaßnahmensagtdiePolizei,dassder(die)BeschädigtezunächsteinBefundmachenlassen,danneineAnzeigeerstat-tensoll(!).IndenFällen,wennderFamilienmitgliednachÜberwältigungseiner(ihrer)Angstinseiner(ihrer)äußerstenVerzweifelungdieärztlichenDokumenteeinholt (und wiederum die Hilfe der Polizei verlangt), stößt auf noch höhereWände.Esistsehrwichtigzubetonen,dassdieüberdieVerletzungenerstellteärztlicheBeschreibungeinmögliches,jedochkeinunbedingtnotwendigesErfor-dernisdesStrafverfahrensoderderBeweisführungist.

Das Dokument mit der Benennung ärztlicher Befund und Meinung / dasAmbulantenblatt können eine Beweiskraft haben, sie können die Zeugenaus-sagenbestätigen,dasVerschuldendesTäterswirddadurch insichselbstnichtunterstützt (nicht zu reden davon, dass diese nur die Spuren der allerletztenMisshandlungfeststellen,außerdemwirdderTäterwahrscheinlichleugnen,dassdiesevonihm(ihr)getanwurde).

[28] Es kann nur als außerordentlich betrachtet werden, wenn die Möglichkeit der Einleitung desStrafverfahrens von der Absichterklärung der dazu berechtigten Person (des (der) Beschädigten)abhängigist.[29]PersönlicheInterviews,eigene.

140

fór

um

R E N ÁTA G A R A I

Esistvielwichtigerzuwissen,dassvieleOpfernachdemTraumanichtstun,nirgendwohingehenwollen,inderHoffnung,dassessichniemehrwiederho-lenwird.

WasistjedochdieSituationmitdemKind?Verbrennungsspuren,blaue,grüneFlecken,BrüchederGliedmaße,SchädelverletzungenweisenaufeineMisshand-lung des Kleinkindes hin. Die Situation ist jedoch viel schlimmer, als es in denStatistikensuggeriertwird.DieOpferderindenFamilienvorkommendenBrutalitä-tenbleibennämlichsehroftfürdieVermessungenjederArtverborgen.Einerseits,weilsieunfähigsinddieBrutalitätinderFamiliealseineStrafhandlungwahrzuneh-men,andererseitsbefürchtensiebegründetdieRachedes„Aggressoren“[30].

In Ungarn sind die zur Grundlage der Strafhandlung der BeziehungsgewaltdienendeneinzelnenHandlungenwirklichmiteinemPrivatantragverbunden,esistjedochseit4,5JahreneinParadigmawechselgeschehen.FallseinigeStrafhandlun-genzurKränkungeines(einer)Angehörigenregelmäßigbegangenwerden,dannsoll(te)dasVerfahrenvonAmtswegen,unabhängigvondemWillendesBeschä-digteneingeleitetwerden.EsisteinIrrtumzuerwarten,dassdieBeschädigtennachdenBehördenlaufen,indiesenFällensolltedasebenumgekehrtpassieren.

4. TATMEHRHEITS-UNDQUALIFIKATIONSFRAGEN

GleichzeitigmitderErscheinungderStrafhandlungwurdedieRechtspraxisauchdurchdieaufdieTatmehrheitsfragengegebenenwidersprüchlichenStellungnah-men widersprüchlichen Stellungnahmen erschwert. Es ist nämlich nicht egal,obeineeinzigeStrafhandlungverwirklichtwird,oderderTäternebeneinanderfürmehrereStrafhandlungenverantwortlichist.DemBegriffderFamiliegehörtengdasKind,deshalbwirdinderPraxisdieStrafhandlungderGefährdung eines Minderjährigen am meisten betont. Die vorgehenden Behörden haben nichtgewusst,obnebenderStrafhandlungderGefährdungeinesMinderjährigendieStrafhandlung der Beziehungsgewalt stehen kann oder nicht? Die Antwort istnachmeinerMeinungauchja:wenndieGefährdung(derkörperlichen,intellek-tuellen,moralischen,emotionalenEntwicklung)desMinderjährigensoerfolgt,dassdanebenaucheinekörperlicheVerletzunggegenihnregelmäßigbegangenwird,dannkanndiegemeinsameFeststellungder2StrafhandlungenkeinHinder-nis haben. Sinngemäß kann in diesem Fall die (reine) körperliche Verletzungnichtfestgestelltwerden.[31]

EskommennichtnurinUngarn,sondernbedauerlicherweiseanallenPunktenderWeltkommenzurKränkungvonAngehörigenverübte sexuelle Handlungenvor.InderungarischenGesetzgebungwurdendieseDelikteauchzueinemgroßen

[30]Remete,http://www.vital.hu/themes/psyc/eroszak1.htm[31]Vaskuti,2012,http://www.vaskuti.hu/hirek/uj20Btk%/20modosulasai.pdf,Seite23.

141D I E S T R A F R E C H T L I C H E R E G E L U N G D E R H Ä U S L I C H E . . .

Teilneukodifiziert,zudemimInteressedesSchutzesderKindererfolgtenbeidenStrafhandlungenpädophilierArtimNovember2017neuereVerschärfungen:

– DemTätereinerStrafhandlung gegen die Freiheit des sexuellen Lebens und die Sexualmoral–fallserseineTatzurKränkungeinerPersonunter18Jahrebegangen hat – muss jeder Beruf oder Tätigkeit mit endgültiger Wirkungverbotenwerden,wobeierdieErziehung,dieAufsicht,dieBetreuung,Heil-behandlungvonPersonenjüngerals18Jahreausübt,beziehungsweisemitihrineinemsonstigenMacht-oderEinflussverhältnissteht.

– DemTäterderStrafhandlungderGefährdung von Minderjährigenmüssenauch diese Berufen und Tätigkeiten verboten werden, die verbindlicheVerwendungderVerbietungkannjedochindenFällenwelcheeinebeson-dereWürdigungverdienenunterlassenwerden.

– DiezurKränkungvonPersonen unter 12 Jahrebegangenensexuellen Hand-lungen –wennderTäterder(die)AngehörigedesBeschädigtenistodermitihm(ihr)inMacht-Abhängigkeitsverhältnissteht–werdenhiernachdurchdasStBG.miteinerFreiheitsstrafevon5bis15Jahrenbestraft,unabhän-gig davon, ob die Handlung mit Nötigung oder mit der Zustimmung desBeschädigtenbegangenwurde(bisherwurdeimGesetzunterschieden,obdieHandlungmitNötigungoderaufKonsensgrundbegangenwurde).

– EineFreiheitsstrafevon5bis20Jahrenbedeutet,wenndieTäterdiesexu-elleGewaltzurKränkungeinesmitihneninMacht-AbhängigkeitsverhältnisstehendenKindesjüngerals12Jahrealt,durchkörperlicheBedrohungoderdurch Ausnutzung seines zur Verteidigung unfähigen Zustandes, fernerbeim gleichen Anlass, die Tätigkeit von einander kennend, gemeinsambegangenhaben.

DiezurKränkungdesKindesbegangenensexuellenStrafhandlungensindsowohlinmoralischemalsauchinethischemSinnamschwersten,vondiesensindjedochdieHandlungenhervorgehobenbestraftwerden,wennderTäterebendiePersonist,welchefürdasKindzusorgenhat.GegendieseTäter,diedasVertraueneinesKindesmisshandeln,istausschließlichderstrengsteAuftrittstatthaft.DieVerän-derungdesGesetzestrittam01.Dezember2017inKraft.[32]

Außerdenobenerwähntenkann jedochauchdieStrafhandlungderBezie-hungsgewaltgenausoerscheinen.

ImFallederhinterdenheruntergelassenenRolloszurKränkungvonMinder-jährigenbegangenensexuellenHandlungenstelltsichfürunssofortdieFrage:wie kann die sexuelle Beziehung seitens eines kleinen Mädchens oder kleinen Knaben tatsächlich mit Zustimmung existieren? Wie und in welcher Weise sie

[32]DiesexuelleGewaltgegenKinderwürdestrengerbestraft.DieTäterderpädophilierStrafhandlungenwerden strenger bestraft. https://www.hirado.hu/2017/11/07/szigorubban-buntetne-a-fidesz-a-gyermekek-elleni-szexualis-eroszakot/ https://index.hu/belfold/2017/11/286btk_modositas_pedo-fil_buncselekmeny/

142

fór

um

R E N ÁTA G A R A I

durch ihren direkten Angehörigen manipuliert oder verängstigt werden? Wissen sie eigentlich oder sind sie fähig zu erkennen, warum / wie sie in diese Situation geraten sind?DieAntwortdaraufistihreausgelieferteLage,dieMacht,dieHerr-schaft,sowiediestarkeHängungundderEntsprechungszwangundzahlreicheanderekomplexepsychologischeGesichtspunkte.

In Ungarn ist ein den ganzen Absatz Strafhandlung (10 Stk. Strafhandlun-gen[33])begründenderneuerBegriff,diesexuelle Handlungzustandegekommen.

AlssexuelleHandlungwerdender Geschlechtsverkehr und alle schwer unzüch-tigen Handlungen qualifiziert, welche zur Erregung, Erhaltung oder Befriedigung der Geschlechtslust geeignet oder darauf gerichtet sind.

DementsprechendwurdenichtnurdieNötigungzumsexuellenAktstrafbargeworden,sondernauchdiedieMenschenwürdeverletzendenverhaltensexuel-ler Art (zum Beispiel der Angriff eines intimen Körperteils des Beschädigten).FrüherkonntedieseStrafhandlungnurdurchGewaltodereineBedrohunggegendas Leben und die körperliche Unversehrtheit verwirklicht werden, auf GrunddesneuenKodexesistjedochdieNötigungdesOpferszumSexinjederanderenWeise,auchdurcheineaufkeinePersongerichteteBedrohungmöglich.SokanndieNötigungzumBeispielvonmateriellerNatur(BedrohungdurchEntziehungderWohnmöglichkeit),jedochauchreinemotional.

Es ist ferner wichtig zu wissen, dass in Ungarn die das Lebensalter von 12JahrennichtvollendetenPersonenbetreffendeRechtsvermutung imStrafgesetz-buchaufgehobenwurde,dasssiealszur Verteidigung unfähig zu betrachten sind;imGesetzwirdbereitsunmittelbaraufdasLebensalterdesBeschädigtenhinge-wiesenundsoeinhöhererStrafsatzdenStrafhandlungenzugeordnet[34].

Wir „behüten unsere Kinder sogar vor dem Wind“, im Falle der Angehöri-genentstehtdocheinInteressengegensatz:eineSpannunginderFamiliederenAuflösungeinäußerstlangerundkomplexerProzessist.WirbegrüßeninUngarndieneuestenGesetzänderungen, siewerden inHinsichtderzurKränkungvonMinderjährigen und der Angehörigen begangenen Strafhandlungen hoffentlicheinenochstärkereabschreckendeundzurückhaltendeWirkunghaben.

EskanneinAnlasszurernstenBesorgnissein,dassdieGerichtedieoffenbareAbsichtdesGesetzgebersnichtseltenaußerAchtlassen,dieQualifizierungenderrechtkräftigenUrteilewerdenmanchmaldasErgebniseinerdieVerantwortungerschwerendenAnalogie.MankannsichbeidergeändertenGesetzformulierungunter keinen Umständen auf die frühere Praxis beziehen, die neuen NormenkönnenaufGrundderentsprechenddenfrüherfixiertenAuslegungsergebnissennichtangewandtwerden.[35]

[33] Sexuelle Nötigung, sexuelle Gewalt, sexuelle Misshandlung, Blutschande, Verkuppelung,UnterstützungderProstitution,Zuhälterei,AusnutzungderKinderprostitution,Kinderpornographie,Unzüchtigkeit.[34]Sereg,http://www.jogiforum.hu/hirek/30212.[35]Szomora,2016,Seite353.

143D I E S T R A F R E C H T L I C H E R E G E L U N G D E R H Ä U S L I C H E . . .

Es ist also sichtbar, dass man bei der häuslichen Gewalt nicht nur eng aufdieklassischephysischeGewaltgedachtwerdenkann,angefangenmitdenmitkörperlichen Verletzungen nicht verbundenen mentalen-psychischen AbususkönnendieBelästigungen,dieKinderpornographie,dieKinderprostitutionoderdiesexuellenStrafhandlungengenausohierzugehören.

ZurAuflösungderArgumenteundGegenargumente,dasheißtzurEntschei-dung des Vorhandenseins der TatmehrheitleistetunsselbstdasGesetzeineHilfe.Eine (Straf-)Tatmehrheit ist, wenn eine oder mehr Handlungen der Täter eineStrafhandlung verwirklicht und diese in einem Verfahren beurteilt werden. EsistkeineStraftatmehrheit,sonderneinedurchgehendbegangeneStrafhandlung,wenndiegleicheHandlungmiteinheitlichemBeschluss,zurKränkungderglei-chenBeschädigten,inkurzenAbständen,mehrmalsvomTäterbegangenwird[36].

FürmichistdaseineKardinalfrage,daesnichtegalist,obderTäterschließ-lich für eine oder mehrere Strafhandlungen zur Verantwortung gezogen wird.FallsdieeinzelnenStrafhandlungennichtverschmelzen–undihrVorhandenseinauchdurchdieBehördenbemerktwird(?!),dannisteinewesentlichschwerere,Tatmehrheitsstrafeverhängtwerden.

Meinem Standpunkt nach haben die Gefährdung eines Minderjährigen, diesexuellenHandlungen,dieBelästigungenunddieHandlungengegendasLebeneinen ganz verschiedenen (keinesfalls gleichen) zu schützenden Rechtsgegen-stand,deshalbkönnendiesenebenderStrafhandlungderBeziehungsgewaltfest-gestellt werden. Diese beizupflichtende Schlussfolgerung wird auch durch dieStaatsanwaltschaftUngarnszurGeltunggebracht,inmehrerenAngelegenheitenwurdeeineKlageschriftentsprechenddenobengeschriebeneneingereicht(je1einfache,Lebensgefährdung verursachende Körperverletzung und Beziehungsge-walt, Erpressung und Beziehungsgewalt, ferner Gefährdung von Minderjährigen, Beziehungsgewalt und zur Kränkung einer zur Verteidigung unfähigen Person begangene leichte Körperverletzung).[37]

[36]StBG.§6.[37]Bemerkung:AlleangeführtenStrafhandlungensindeinStraftat.1.)DieBezirks-undErmittlungsstaatsanwaltschaftderStadtMiskolchateinenAntragaufdieVerhängungeiner zu vollziehenden Freiheitsstrafe gemacht, der Angeklagte – dessen Dienstrechtsverhältnisbei der Polizei am Tag der Verhaftung aufgehoben wurde – hat auf den Beschluss des Gerichtes inUntersuchungshaftgewartet.http://ugyeszseg.hu/vademeles-az-elettarsat-bantalmazo-volt-rendorrel-szemben/17.11.2016).2.)DieBezirksstaatsanwaltschaftderStadtSzenteshatgegendenMannAnklageerhoben,derwegenseinerfinanziellenProblemeseineMutternichtnurerpresst,sondernauchmisshandelthat.http://ugyeszseg.hu/vademeles-az-edesanyjat-zsarolo-es-bantalmazo-szegvari-ferfival-szemben/09.11.2016).3.) Die Staatsanwaltschaft der Stadt Nagykanizsa hat gegen den Mann Anklage erhoben, der seineLebensgefährtinmonatelangvorseinenKindernmisshandelthat,erhatsogardasseinMutterinSchutznehmendeKindauchinsGesichtgeschlagen.http://ugyeszseg.hu/az-edesanyja-vedelmere-kelo-kisfiat-is-bantalmazta/(26.06.2016).

144

fór

um

R E N ÁTA G A R A I

II. ZUSAMMENFASSUNG

IchmöchtedieempirischeForschungderStrafhandlungderBeziehungsgewaltimJahre2018beginnen(UntersuchungderKriminalakten,Tiefinterviews,Frage-bögen,usw.),dieTendenzkannjedochohneBesichtigungallerindenStrafver-fahrenentstandenenAktenvorprojiziertwerden.EsisteinetypischeEigenschaft–einsichinderPraxiszeigenderFehler–,dassdieNachforschungen nicht wegen der Strafhandlung der Beziehungsgewalt,sondernin derzugrunde gelegten Straf-handlung(typischKörperverletzung)vondenErmittlungsbehördenangeordnet werden,obwohlinderAnzeige/Anmeldungnichtübereineeinzige,sondereinemehrmaligeMisshandlungerzähltwird.

Der (die) die Ermittlung überwachende Staatsanwalt(schaft) soll deshalbbesondere Aufmerksamkeit auf die Arbeit der Polizei richten, die Irrtümermüssenwahrgenommenundgemeldetwerden.Wasjedochamwichtigstenist:dieStrafhandlungmussentsprechenddemStGBneu qualifiziertwerden,damitdasVerfahrenaufdiesemGrundweitergeführtwird.FallsinderAngelegenheitzurKlageerhebungkommt,dannziehtdasnachsichdieFolge,dassderTäterwegenzumBeispiel„einfacher“Körperverletzung,dieeinengeringerenStrafsatzhat,zurVerantwortunggezogenwird–wodurchgeradedasWillendesGesetz-gebersverlorengeht.

Wegender imHintergrundderErscheinung liegendenGründen istesnichtüberraschend,dasseingroßerTeildergewaltsamenHandlungengegenPersonengegenAngehörigenbegangenwird.Deshalbisteswichtig,diegefahrdrohendenSignalezubemerken.DiesesollennichtbagatellisiertwerdenunddiezurKrän-kung der Angehörigen begangenen sonstigen Strafhandlungen sollen verfolgtwerden, damit durch das baldmöglichste Verantwortlichmachen des Täters dieschwereren, auf die Auslöschung des Menschenlebens gerichteten Verhaltenverhindertwerdenkönnen.

Es ist wahr, dass die Strafe selbst kein geeignetes Mittel zur Abschreckungderjenigenist,diedavonüberzeugtsind,dasssiesowiesonichtergriffenwerden(sieverängstigendieBeschädigten,zudemsiekennendieErmittlungsschwierig-keiten). In ihremFallhatnichtdieStrengheitoderdieGrausamkeitderStrafe,sonderndieUnvermeidlichkeitderStrafevonBedeutung.WirwissenseitBecca-ria,dasseinegeringere,jedochunvermeidlicheinzutretendeStrafedieVerbrecherwirksamerzurückhaltenkann,alseineschwerereStrafe,beiwelcherjedochmitgrößererWahrscheinlichkeitdavonkommenwerdenkann.[38]

Der Schutz der Rechte der Familienmitglieder – darunter vor allem derKinder–erforderteineabgestimmteFunktionderverschiedenenRechtsgebiete.Das ist nicht nur eine moralische Verpflichtung, sondern auch eine in demGrundgesetz Ungarns enthaltene ausdrückliche Verordnung.[39] Unser Gesetz

[38]Tóth,2003,http://jesz.ajk.elte.hu/toth14.html[39]GrundgesetzArtikelXVI.Absatz(1).

145D I E S T R A F R E C H T L I C H E R E G E L U N G D E R H Ä U S L I C H E . . .

über Kinderschutz ist auch streng: es vermittelt die absolut verbotene Wert-ordnungderkörperlichenZüchtigung.DasKindhatauchdazuRecht,dassdiein seinem Interesse vorgehenden Fachleute durch Anwendung einheitlicherGrundsätzeundMethodikvorgehen,[40]außerdemwurdenauchdieeinenwirk-samenAuftrittgegendieBeziehungsgewaltunterstützendennationalenstrate-gischenZielsetzungenbestimmt.[41]

Schließlichisteshervorzuheben,dassdasStrafverfahreninUngarnaußerderReihe durchgeführt werden soll,[42] neben anderen wegen der die Interesse der Kinder verletzenden und gegen die Familie begangenen StrafhandlungenodereineranderengewaltsamenStrafhandlunggegeneinePerson.Sobesondersdann,wenndiekörperliche,intellektuelleodermoralischeEntwicklungdesKindesdurchdieStrafhandlungbedeutendgefährdethat,beziehungsweisewennderAngeschuldigteseineErziehung,Aufsicht,BetreuungwährendderDurchführungdesVerfahrensauchversorgtoderauchsonstinderUmgebungdesBeschädigtenlebt.

Der ungarische Gesetzgeber hat mit der Vorverlegung des strafrechtlichen Schut-zes eine entschlossene Antwort gegeben.

DasgeschriebeneRechtistgegebenundparalleldamitbeginntvielleichtauchdieRechtspraxisdieneueStrafhandlungzubemerken–wennauchlangsamundmanchmalgestört.AufGrundder internationalenDokumenteundderwirksa-menungarischenRechtsregelungstehen imWesentlichendieVoraussetzungenzurVerfügung,welchegeeignetsinddieOpferderhäuslichenGewaltzuvertei-digen: die Kinder, die Eltern, die Ehefrauen, die Ehemänner, beziehungsweiseandereAngehörigen.DasgewaltsameVerhaltenistunabhängigvomGeschlechtund Alter gegen alle unzulässig, ungeheuer viele dulden jedoch. Welche danndieDemütigungennichtmehraushaltenundumHilfebitten,könnenenttäuschtsein: wenig Angelegenheiten gelangen zum Gericht (somit werden diese nichtmit strafrechtlichen Verantwortlichmachen abgeschlossen), die StrafverfahrenwerdenmeistensinderFrühphaseaufgehoben.

EsistzweifellosschwerdiealtenFixierungenzuvergessen,dadieneueRechts-umgebungeinejahrzehntelangePraxisderRechtssprechungüberschreibt.[43]EswerdenvielleichtnochJahregebraucht,damitdieBehördenaufdemGebietderhäuslichenGewaltdasVertrauenderÖffentlichkeitwiedererlangen.InUngarnwirdgesagt:„EswirdsolangekeineMaßnahmengetroffen,biskeinBlutfließt“;dasisttraurig,jedochoftwirklichwahr.

[40]XXXI.Gesetz1997(Gyvt.)§6.Absatz(6),§6.Absatz(5a).[41]Beschluss30/2015.(VII.7.)OGY.DasParlamentweistimInteressedeswirksamenAuftrittsgegendieBeziehungsgewaltalleFormenderBeziehungsgewaltdefinitiveabundeshatsichfürdieSachederAufhebungderMisshandlungverpflichtet.Eserklärt,dassdieBeziehungsgewaltnichtalsPrivatsachebetrachtetwerdenkann,esbestätigt,dassdieseHandlungeineStrafhandlungist,eserkenntan,dassdieKinderauchalsAugenzeugeOpferderBeziehungsgewaltsind.[42]Be.§64/A.Punktea)bisb).[43]Domokos,2017,Seite89.

146

fór

um

R E N ÁTA G A R A I

EsmussdenBeschädigtenbewusstgemachtwerden–vorallem jedochsieglaubenmachen–,dassesdocheineLösungundwirksameHilfegibt,eslohntsich aus ihren Schneckenhäusern zu schlüpfen, da sie begreifende Ohren undbehilflicheHändefindenkönnen.Daskannsichjedochverwirklichen,wenndieIdeedergewaltfreienGesellschaftinderSchulung,aufdensozialenGebieten,indemGesundheitswesenundinallenBereichenerscheint.Bisdahingibtesdannnichtsandereszutun,alsfortlaufendzubetonen:DieMisshandlungderKinderunddiehäuslicheGewaltsindkeinePrivatsacheundkeinTabumehr.

Nach meinem Standpunkt sind diese auch bisher nicht das gewesen, das istjedochdurchdieErschaffungdesneuenStGBinUngarnnichtnuraufGedanken-sondernauchaufgesetzlichemNiveaueindeutiggeworden.WenndieBegehungder Strafhandlung festgestellt wird, macht das StGB zwischen den Orten keinenUnterschiedmehr,sostehtdenBeschädigtenunterdenvierWändendergleichestrafrechtlicheSchutz,wie imGetümmelderStraße.DieBehördenwissendochgenauunabhängigdavon:eskannnurdemjenigengeholfenwerden,derdaswill,derdaszulässt,dermitwirkendist.Diesenmussjedochunbedingtgeholfenwerden:mitAnständigkeit,Empathie,beruhigend,wirksam,jedochinrechtlichenRahmen.

***

Die Studie in ungarischer Sprache wurde lektoriert durch: Prof. Dr. Andrea Domokos PhD Institutsleiterin, Universitätslehrerin (Themen-leiter)InstitutfürKriminalwissenschaftenderReformiertenUniversitätGáspárKároliDie Studie in ungarischer und deutscher Sprache wurde lektoriert durch: Dr.MihályFilóPhDAdjunktFakultätderUniversitätfürStaats-undRechtswissenschaftLorándEötvös,Lehr-stuhlStrafrecht

LITERATUR

• Balogh Zsolt (2010): Az emberi méltóság. Jogi absztrakció vagy alanyi jog. (DieMenschenwürde: Rechtliche Abstraktion oder subjektives Recht.) Iustum Aequum Salutare,VI.2010/4.35-44• Belovics, Ervin –Molnár, Gábor – Sinku, Pál (2014): Büntetőjog II. Különös rész.(StrafrechtII.Sonderteil.)HVG-ORAC,Budapest.• Belovics,Ervin–Molnár,Gábor–SinkuPál(2016):Büntetőjog II. Különös rész(Ötödik,hatályosított kiadás). (Strafrecht II. Sonderteil (Fünfte, wirksam gemachte Auflage)HVG-ORAC,Budapest.• Belovics, Ervin – Molnár, Gábor – Tóth Mihály (2014): Büntetőjog I. (Strafrecht I.)HVG-ORAC,Budapest,2014.• BűnügyiStatisztikaiRendszer:BelügyminisztériumKoordinációsésStatisztikaiOsztá-lya által közzétett statisztikai adatok (www.police.hu/Statisztikák/Bűnügyi Statiszti-kák/Bűnügyi Statisztikai Adatok. (Strafgerichtliches Statistisches System: Die durch die

147D I E S T R A F R E C H T L I C H E R E G E L U N G D E R H Ä U S L I C H E . . .

Koordinations- und Statistikabteilung des Innenministeriums veröffentlichten Daten(www.police.hu/Statistiken/StrafrechtlicheStatistiken/StrafrechtlicheStatistischeDaten.)• Complex Jogtár/Adatbázisok/KJK-Kommentárok, modulok/Büntetőjog/Kommen-táraBüntetőTörvénykönyvhöz(2012)/Btk.212/A§-ához. (RechtssammlungComplex/Datenbasen/KJK-Kommentare, Module/Strafrecht/. Kommentar zum Strafgesetzbuch(2012)/zum§212/A.Btk.)• Domokos Andrea (red.) (2017): A családon belüli erőszak büntetőjogi és társadalmi megítélése. Domokos – Nemes – Havasi, (Die strafrechtliche und gesellschaftlicheBeurteilungderhäuslichenGewalt.Domokos-Nemes-Havasi).KároliGáspárReformátusEgyetem,Budapest,2017.• Lajtár, István (2013): A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmé-nyek. (Die die Interesse der Kinder verletzenden und gegen die Familie begangenenStrafhandlungen.) In: Polt P. (főszerk.): Új Btk. Kommentár 4. kötet, Különös rész, XX. fejezet.(NeuesStGB.KommentarBand4.,Sonderteil,ArtikelXX)NemzetiKözszolgálatiésTankönyvKiadó,Budapest.• Remete Ildikó (2006): Hová forduljunk segítségért családon belüli erőszak esetén?(WohinsollenwirunsimFallevonhäuslicherGewaltumHilfeanwenden?)http://www.vital.hu/themes/psyc/eroszak1.htm• SeregAndrás(2013):SzexazújBtk.-ban.(SexindemneuenStGB) Jogi Fórum,http://www.jogiforum.hu/hirek/30212• Szomora Zsolt (2013): Btk. XX. fejezet A gyermekek érdekét sértő és család ellenibűncselekmények.(StGBArtikelXX.DiedieInteressederKinderverletzendenundgegendieFamiliebegangenenStrafhandlungen.) In:KarsaiK. (szerk.):Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz(KommentarzumStrafgesetzbuch).ComplexKiadó,Budapest.• SzomoraZsolt(2016):Atizenkétévenalulisérelméreelkövetettszexuáliserőszakújabbminősítésikérdései,avagyabíróigyakorlatmenthetetlenneklátszóvergődéseakétszeresértékelésésmásalapelvekhálójában.(NeuereQualifikationsfragenderzurKränkungvonPersonenjüngeralszwölfJahrebegangenensexuellenGewalt,dasheißtdasalsunrettbarerscheinendeKämpfenderRichterpraxisimNetzderzweifachenBeurteilungundandererGrundsätze.)In:Ünnepi tanulmányok Vida Mihály 80. születésnapjára.(Feierliche Studien zum 80. Geburtstag von Mihály Vida) Szerk.: Gál Andor-Karsai Krisztina, IurisperitusKiadó,Szeged,???-???.p.• TóthJ.Zoltán(2003):Halálbüntetés:proéskontra.(Todesstrafe:proundkontra.)Jogel-méleti Szemle,2003/2.http://jesz.ajk.elte.hu/toth14.html• Tóth J. Zoltán (2015): A dogmatikai, a logikai és a jogirodalmi értelmezés a magyarfelsőbírósági gyakorlatban. MTA Law Working Papers, Die dogmatische, logische undrechtliterarischeAuslegunginderPraxisderungarischenObergerichtes,MagyarTudomá-nyosAkadémia.Budapest,2015/17.• VaskutiAndrás:AzújBtk.-2012.éviC.törvény–módosulásai.(DieVeränderungendes neuen StGB. – das C. Gesetz 2012.) http://www.vaskuti.hu/hirek/uj%20Btk%20modosulasai.pdf

148

fór

um

R E N ÁTA G A R A I

• EurópaiUnió:– https://www.coe.int/en/web/istanbul-convention/home– https://www.coe.int/en/web/istanbul-convention/calendar– https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list/-/conventions/treaty/210/

signatures– (EuropäischeUnion:– https://www.coe.int/en/web/istanbul-convention/home.– https://www.coe.int/en/web/istanbul-convention/calendar.– https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list/-conventions/treaty/2012/

signatures.)

• MagyarországÜgyészsége:– http://ugyeszseg.hu/vademeles-az-elettarsat-bantalmazo-volt-rendorrel-szemben/

(2016.11.17.)– http://ugyeszseg.hu/vademeles-az-edesanyjat-zsarolo-es-bantalmazo-szegvari-

ferfival-szemben/(2016.11.09.)– http://ugyeszseg.hu/az-edesanyja-vedelmere-kelo-kisfiat-is-bantalmazta/

(2015.06.26.)– (DieStaatsanwaltschaftUngarns:– http://ugyeszseg.hu/vademeles-az-elettarsat-bantalmazo-volt-rendorrel-

szemben/17.11.2016).– http://ugyeszseg.hu/vademeles-az-edesanyjat-zsarolo-es-bantalmazo-szegvari-

ferfival-szemben/09.11.2016).– http://ugyeszseg.hu/az-edesanyja-vedelmere-kelo-kisfiat-is-bantalmazta/

(26.06.2016).)

149

BECÁNICS ADRIENN

A KONZULI VÉDELEM „EURÓPAIZÁLÓDÁSA”— VÁLSÁGHELYZETEKBEN BIZTOSÍTOTT...

Akonzulivédelem„európaizálódása”—válság-helyzetekben biztosított segítségnyújtás azunióspolgárokszámára[1]

„Europeanisation” of Consular Protection — Consular Assistance during Emergency Situations

I.ELŐSZÓ

AzEurópaiUnióspolgárokkonzulivédelmeérdekébentörténőproak-tív tagállami fellépés az elmúlt évtizedben fokozottan fejlődő tenden-ciát mutat. A Maastrichti Szerződéssel életre keltett uniós polgárságdiplomáciai és konzuli védelme ugyan már a szerződésmódosításhatálybalépésétkövetőenelváráskéntjelentmegatagállamokkalszem-ben, a gyakorlati megvalósítása a kezdeti időkben mégis önállóana tagállamokban, nemzeti keretek között zajlott. A Maastrichti Szer-ződés 1993-as hatályba lépését követően azonban lassú léptekkel, demegkezdődöttakonzulivédelemközösgyakorlatimegvalósítása.Ennekegyikalappillérekénthoztáklétre„WorkingPartyonConsularAffairs”(továbbiakban:COCON)névvelakizárólagakonzulivédelemtémájá-valfoglalkozómunkacsoportotaTanácsonbelül.Amunkacsoportáltalelfogadott,elsőkéntcsupánsoft lawerejűaktusnakminősülőiránymu-tatásokatugyanatagállamokfigyelembevettékakonzulifellépéssorán,ez azonban kevésnek bizonyult a konzuli védelem együttes biztosítá-sának elősegítéséhez.[2] Az időközben fellépő válsághelyzetek soránveszélybekerültunióspolgárokmegsegítéséreazonbanegyreégetőbbszükségmutatkozott,atagállamikonzulifellépésönmagábankevésnekbizonyult, tekintettel a külföldre utazás megnövekedésére, egyre többunióstagállamipolgárkülföldöntartózkodására.Akonzuliképviseletekkapacitásánakvégessége,ésezzelpárhuzamosanakülföldönsegítségreszorulóállampolgárokszámánakerőteljesnövekedésemiatttehátegyreégetőbb feladattá vált a tagállamok konzuli fellépésének összehango-lása.Aváltozóglobálisbiztonságpolitikaihelyzet,aterrorcselekmények

[1] Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3 kódszámú Új Nemzeti KiválóságProgramjánaktámogatásávalkészült.[2]„GuidelinesfortheProtectionofUnrepresentedECNationalsbyECMissionsinThirdCountries”.

fór

um

150

fór

um

B E C Á N I C S A D R I E N N

miattikihívásokönállómegoldásagyakorlatilagellehetetlenült,ezértazegyütt-működésre való törekvésnek nem csak elméletben, de gyakorlatban történőmegvalósításáraisfokozott igénymutatkozott.Ahhozazonban,hogyakonzulivédelemkapcsánazUniótagállamaiközösenléphessenekfelharmadikországoktekintetében,elkerülhetetlena tagállamoknemzeti alkalmazkodása is.Azérin-tettintézményiváltoztatások,azegyespolitikákrangsorolása,vagyakárazérté-kekújradefiniálása,rangsorolásaisazegyestagállamokfeladatávávált,ugyanisazuniósszintenmeghozottközpolitikaidöntésekelhelyezésérevoltszükségegyállamonbelülikeretben,atagállamiegyüttműködéssíkján.[3]

II.VÁLSÁGHELYZET FOGALMÁNAK TISZTÁZÁSA A KONZULI VÉDELEMSZEMSZÖGÉBŐL

Az Unió válsághelyzetekben alkalmazott mechanizmusainak számba vételéhezelkerülhetetlenaválságfogalmánaktisztázása.Akifejezésnapjainkbanugyanisegyre elterjedtebb, számos esetben már-már indokolatlanul is megjelenik. Errevonatkozóan az egyes katasztrófahelyzetekkel foglalkozó nemzetközi szerző-dések fogalomhasználata hasonló elemeket tartalmaz.[4] Például a „Távközléseierőforrásokbiztosításárólkatasztrófaelhárításésmentéscéljaira”tárgyúTampe-reiEgyezmény[5]1.cikkének(6)bekezdéseszerintaválsághelyzetatársadalomműködésének súlyos zavarait jelenti, amely jelentős, széles körben jelentkezőfenyegetés az emberi életre, egészségre, a tulajdonra vagy környezetre nézve,legyenazakárbaleset,természetvagyemberáltalokozottesemény,illetvehirte-lenbekövetkező,vagyegyösszetettebb,hosszútávúfolyamateredménye.Amitanemzetköziszerződésekkapcsánmegjelenőmegfogalmazásokalapjánakonzulivédelemkapcsánválsághelyzetnektekintaszakirodalom,azolyanszéleskiter-jedésű,váratlanulbekövetkezőesemény,amelyelőrenemlátható,atársadalomalapvetői értékeit fenyegeti és éppen ezért azonnali fellépést igényel.[6] Válság-helyzetnektekintendőa földrengés, fékezhetetlenerdőtűz, terrortámadás,vagyországos járvány. Mindezen események közös jellemzője, hogy a mindennapirutinésalétezőerőforrásoknemelegendőekaválsághelyzetkezeléséhez.[7]

[3]TheDavignonReportReportontheproblemsofpoliticalunification,preparedbytheDavignonlCommitteeandadoptedbytheforeignministersof theECMemberStatesLuxembourg,27October1970.(https://is.muni.cz/el/1423/jaro2005/EVS704/um/272903/davignon.pdf2017.11.10.)[4]Aválsághelyzetfogalmánakelemzésérőlbővebbenlásd:Guttry,2012,6.[5] „Távközlési erőforrások biztosításáról katasztrófaelhárítás és mentés céljaira” tárgyú TampereiEgyezmény,1998.június18.(TampereConventionontheProvisionofTelecommunicationResourcesfor Disaster Mitigation and Relief Operations, Article 1 (6), http://www.ifrc.org/Docs/idrl/I271EN.pdf,(2017.11.14.)[6]Larsson–HagströmFrissel–Olsson,2009,2.[7]Larsson–HagströmFrissel–Olsson,2009,2.

151A KONZULI VÉDELEM „EURÓPAIZÁLÓDÁSA”— VÁLSÁGHELYZETEKBEN BIZTOSÍTOTT...

Tehát egy szituáció válsághelyzetként történő értékeléséhez elengedhetetlenafenyegetőveszély,akiszámíthatatlanságésazazonnalireakciószükségessége.[8]Mindazonáltalmegjegyzendő,hogyvalamennyiválsághelyzetmásésmástermé-szetű,változókiváltóokokkal,esetlegesközreműködőkkel,válaszlépésekkeléshelyreállításimechanizmusokkalegyaránt.

A válsághelyzet kezelése kapcsán nyilvánvaló felelősséggel bír a fogadóállam, azonban a külföldiek teljes körű védelmének biztosítása irreális elvárásvolna, ezért a küldő állam által biztosított konzuli segítségnyújtás számottevőjelentőséggelbírezenalkalmakkor.[9]Mindezeken túlazonbanazállamoksemrendelkeznekmindenmásországterületénkülképviselettel,legfőképpenfinan-szírozásiproblémákból fakadóan.Ebbőlkifolyólagazérintetettállamokgazda-sági, történelmi kapcsolatai, turisztikai viszonyai, az állampolgárok utazási éstartózkodásihajlandóságabefolyásolja,hogyazegyesállamokholállítottak felkülképviseleteket.ÍgyazEurópaiUnió28tagállamamindösszeháromharmadikállambanrendelkezikegyarántképviselettel:Oroszország,aKínaiNépköztársa-ságésazAmerikaiEgyesültÁllamokterületén.[10]Ezértamikorválságszituáció-banrekedtállampolgármegsegítésérőlvanszó,konzulifeladatokatellátókülkép-viselethiányábanképtelenmindenegyestagállamahatékonyfellépésre.Miutánpedig körülbelül kétmillió uniós polgár él harmadik állam területén és éventemegközelítőleghétmillióanutaznakazEUhatárainkívülre,[11]aholazállampol-gárságukszerintitagállamnembírkonzulifeladatokatellátóképviselettel,atagál-lami együttműködés meghatározó és elengedhetetlen az uniós polgárok védel-ménekbiztosításaérdekében.Emelletta legjobban felszerelt,anyagiéshumánerőforrásokkalegyarántellátottkülképviseleteksemképesekolyanhatékonyság-galfellépniönmagukban,mintatagállamokegyüttesen.[12]

[8]Drennan–McConnell,2012,16.[9] International Law Commission, Protection of persons in the event of disasters, Texts of draftArticles6,7,8andprovisionallyadoptedbytheDraftingCommitteeon6,7and8July2010,UNDoc.A/CN.4/L.776,14July2010,Article9(1).[10]ABizottságközleményeazEurópaiParlamentnekésaTanácsnak:Azunióspolgárokkonzulivédelmeharmadikországokban:Ajelenlegihelyzetésatovábbiteendők,COM(2011)149,2011.3.23.[11]ABizottságközleményeaTanácsnak,azEurópaiParlamentnek,azEurópaiGazdaságiésSzociálisBizottságnakésaRégiókBizottságának:Hatékonydiplomáciaiéskonzulivédelemharmadikországokterületén:azeurópaiunióhozzájárulásaakérdéshezCOM(2007)767,5.12.2007,2.pont.[12]Porzio,2008,93–97.

152

fór

um

B E C Á N I C S A D R I E N N

II.AKONZULIVÉDELEMBIZTOSÍTÁSAAZUNIÓSTAGÁLLAMOKEGYÜTTMŰ-KÖDÉSÉVEL

1.Akezdetek—a95/556/EKés96/409/KKBPhatározat

1990.augusztus2-án,Kuvaitirakilerohanásasorántöbbolyantúszejtésreissorkerült,aholazeurópai túszoknemrendelkezteka tagállamukszerintinagykö-vetséggel vagy konzuli képviselettel.[13] Az eset rávilágított a hiányosság súlyoskövetkezményeire,ígyazEurópaiBizottságaz1990.október21-i,apolitikaiuniókérdéseivel foglalkozó kormányközi konferencián javaslatot tett azon cikkelybeillesztésére a jövőbeni Európai Unió létrehozásáról szóló alapszerződésénekrendelkezései közé, mely lehetővé teszi a tagállamok állampolgárai számára,hogyharmadikországterületéntartózkodáseseténjogosultaklegyenekazUnióbármely tagállamának védelmére, az adott tagállam állampolgáraival azonosfeltételekmellett.ACOCONmunkacsoportmegalakításátkövetőenmegiskezdteaz egyeztetéseket, majd megalkotott a tagállamok számára egy iránymutatástatagállamiképviselettelnemrendelkezőállampolgároknaknyújtandóunióstagál-lamivédelemről.[14]Adokumentumhozkizárólaga tagállamiérintetthatóságokférhettekhozzá.Aziránymutatástartalmazta,milyenkörülményekfennállásakorfordulhatazadottállampolgármásiktagállamikonzulivagydiplomáciaiképvi-selethez segítségért: baleset, súlyos betegség, letartóztatás. A harmadik orszá-gokérintetthatóságaitaziránymutatástartalmárólazElnökségetellátótagállamszóbeli jegyzékváltás által értesítette.[15] A Bizottság kifogásolta többek közöttazonban,hogyaziránymutatásbanfoglaltakról—annakellenére,hogyatagálla-mok,illetveaharmadikállamokérintetthatóságaiértesítéstkaptakazUniókere-teinbelülmegvalósulóvédelemről—a tagállamipolgároknemszereztek tudo-mást, ígyadottesetbennemisfolyamodnakmásiktagállamikülképviseletéhezvédelemért. Ígyvalójábanazegész jogosultság lényegekerültveszélybe,mely-nekelkerüléseérdekébenaBizottságsürgőscselekvésitervet irányozottelő,ésaTanácsmég1995-benelfogadtaaz95/553/EKhatározatot.[16]

A határozat még nem rendelkezett kifejezetten a válsághelyzetek kezelé-séről, célja az uniós polgárok által igénybe vehető tagállami konzuli segítségfeltételeineknagyvonalakbantörténőtisztázása.Asegítségnyújtásahatározatalapjánahalál,súlyosbalesetvagysúlyosbetegség,őrizetbevétel, letartózta-tás,erőszakosbűncselekményáldozata,illetveabajbajutottunióspolgároknaknyújtottsegítségnyújtásesetköreireterjedki.Afelsorolásazonbannemtaxatív

[13]Ianniello-Saliceti,2011,91–109.[14]„GuidelinesfortheProtectionofUnrepresentedECNationalsbyECMissionsinThirdCountries”[15] Report from theCommissionon theCitizenshipof theUnion,DocumentCOM(93)702,21.December,1993.[16]ATagállamokkormányainakaTanácskeretébenülésezőképviselőiáltalelfogadott1995.decem-ber19-i95/553/EKhatározatazEurópaiUniópolgárainakdiplomáciaiéskonzuliképviseletekáltalivédelméről.

153A KONZULI VÉDELEM „EURÓPAIZÁLÓDÁSA”— VÁLSÁGHELYZETEKBEN BIZTOSÍTOTT...

jellegű,lehetővétesziugyanis,hogyatagállamiképviseletbármelyunióspolgársegítségérelehet,akiaztmáskörülményekretekintettelkéri.Báremlítéstteszabajbajutottállampolgárokmegsegítéséről,valaminthazatelepítéséről,egyébrészletekbe nem bocsátkozik annak végrehajtására vonatkozóan, a csoportossegítségnyújtásrólpedignemteszemlítést.

Szinténatagállamokkülföldönbiztosítottvédelméhezkapcsolódika96/409/KKBP határozat[17] elfogadása, mely olyan ideiglenes útiokmány létrehozásárólrendelkezik,melyetazuniós tagállambocsátkiazunióbármely tagállamánakállampolgárarészére,akinekvalamelymódonkikerültazútiokmányaabirtoká-ból,ésaharmadikállambóltörténőhazajutásaérdekébenfordulakonzuliható-ságokhoz.Ahatározattöbbekközöttrendelkezettazokrólafeltételekről,melyekfennállásaeseténa tagállamkonzuli tisztviselője ideiglenesútiokmánytállíthatki,nemtartalmazrendelkezéseketazonbanarravonatkozóan,hogyválsághely-zeteseténhogyanjárjanakelakonzulitisztviselőkelveszettútiokmányügyében.

Ekéthatározatrendelkezéseialapjánláthatjuk,hogyazuniósjogalkotásekkorelsősorbanazunióspolgárságazonosságánakérzékeltetése,azeurópaiösszetar-tozáseszméjénekerősítésecéljából fektette leazösszehangoltkonzuli fellépésalapjait,amiönmagábanhatalmaselőrelépésegyképviselettelnemrendelkezőbajbajutottállampolgárszámára,viszontmégnemteszemlítéstasürgőscselek-vést igénylőválsághelyzetekkezeléséről.Miutánazonbanegyre többvészhely-zetet előidéző szituációban vált szükségessé a tagállami fellépés,[18] a COCONmunkacsoport számos nem kötelező erejű iránymutatást fogadott el az unióspolgárokvédelmeérdekében.[19]Aziránymutatásokkeretetnyújtanakakonzuliegyüttműködéshez, különösen olyan helyzetekben, amikor valamely harmadikországban forog veszélyben az uniós polgárok biztonsága. Az iránymutatáso-kat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 23. cikkében meghatározottkölcsönösvédelmikötelezettség,valamintazEurópaiUniórólszólószerződés35.cikkébenelőírtegyüttműködésifeladatokvégrehajtásánakrészekénthoztáklétre,céljukpedigazeurópaiszolidaritáserősítése.[20]

[17] A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozat,1996.június25.egyideiglenesútiokmánylétrehozásáról(96/409/KKBP),HLL168,1996.7.6.,.4.pp.[18]Ígya2001-bentörténtWorldTradeCenterellenitámadás,a2004-esdél-kelet-ázsiaicunami,vagya2005-ösKatrinahurrikánazAmerikaiEgyesültÁllamokban.A2004-escunamiesetébenpéldáultizenhéttagállamnakvoltképviseleteThaiföldön,SriLankánviszontmindösszehatnak.Lásdbőveb-ben:ABizottságZöldKönyve:AzEurópaiUniópolgárainakdiplomáciaiéskonzulivédelmeharmadikországokban,COM(2006)712,28.11.2006,1.5.[19]GuidelinesonCooperationbetweenMemberStates’MissionsandCommissionDelegationsinThirdCountriesandwithinInternationalOrganizationsinCFSPMatters,doc.12094/00;GuidelinesonConsularProtectionofEUCitizensintheEventofaCrisisinThirdCountries,doc.7562/01;GuidelinesonConsularProtectionofEUCitizensinThirdCountries,doc.10109/2/06.[20]AzEurópaiUnióTanácsa:azunióspolgárokharmadikországokbanvalókonzulivédelmérevo-natkozóiránymutatások,(10.11)(OR.en)15613/10COCON40PESC1371,5.11.2010.,1.

154

fór

um

B E C Á N I C S A D R I E N N

2.Bizottságijavaslatokakonzulivédelemfejlesztésére

Ezekanemkötelezőerejűiránymutatásokahangsúlytatagállamokközöttiinfor-mációcserére fektetik, amelybeaBizottságküldöttségeit isbevonják.Kifejezettrendelkezésekettartalmaznakaválsághelyzetekbentörténőfellépésekrevonatko-zóan:mindentagállamtólmegkövetelikválságtervelkészítését,amelynekismert-nek kell lennie minden tagállam előtt. A tagállamokat ösztönzik arra is, hogyosszákmegazutazásitanácsaikatilletőmódosításokat.MindazonáltalaBizott-ságnemtaláltakielégítőnek,hogyazunióspolgárokvédelmeszámottevőensoft law jellegű dokumentumon nyugodjék, ezért a konzuli védelemre vonatkozóegyüttműködésmegerősítésérevonatkozójavaslatotkezdeményezett.[21]ABizott-ságZöldKönyvemárkifejezettrendelkezésttartalmazazunióspolgárokvédelmeérdekébenazegyénivagycsoportosvédelemre,utóbbivalósulmegaválsághely-zetekbentörténőfellépéssoránis.AZöldKönyvalapján:„azolyanválsághely-zetek kezelésére, mint a természeti katasztrófa, terrorcselekmény, világjárványvagykatonaikonfliktus,azEurópaiUniókülönbözőeszközökkelrendelkezik.Idesorolhatóahumanitáriussegítségnyújtásakatasztrófasújtottapolgárilakosság-nak az Unión kívül, illetve a polgári védelmi mechanizmus, amely az EurópaiUnión belül és kívüli közbelépést is lehetővé tesz. Olyan különleges eszközökállnak továbbá rendelkezésre, mint a gyorsreagálású mechanizmus, továbbáapolgáriválságkezelőimissziók.”[22]

ABizottságaZöldKönyvbenmárjavaslatotteszafeladatokméltányosmegosz-tásáraatagállamokközött,amennyibennagyobbszámúsegítségrevagyhazate-lepítésrevonatkozókérelemállfenn.Ilyenhelyzetekrevázoljaaközöshivatalokfelállításánaklehetőségét,melyetmáraBarnier-jelentés[23]istartalmazott,illetvea2006.június28-iközlemény[24]isátvett.Ehivatalokcéljaafunkciókegységes-ségének biztosítása és a diplomáciai, illetve a konzuli hálózati struktúrájávalösszefüggőállandóköltségekmegtakarítása.Aközöshivatalokamárelevelétezőnemzetiképviseletekvagynagykövetségekhelyiségébenkapnakhelyet.Akonzulitisztviselőkhivataliteendőiketmindenesetbentagállamukhatóságaalatt,aközöshivatalbanlátnákel.AzelsőszakaszbanaBarnier-jelentésbenjavasoltnégykísér-letiövezetbenlehetneváltoztatásokatbevezetni:ezekaKaribi-térség,aBalkán,az Indiai-óceán és Nyugat-Afrika. Ezeket az övezeteket az Európából beutazóturisták nagy száma, illetve a tagállamok képviseletének viszonylag alacsonyszintje miatt javasolták, valamint a Bizottság küldöttségeinek jelenléte miatt,amelyekmegfelelőtámogatástnyújthatnának.

[21]ABizottságZöldKönyve:AzEurópaiUniópolgárainakdiplomáciaiéskonzulivédelmeharmadikországokban,COM(2006)712,28.11.2006,[22]ABizottságZöldKönyve:AzEurópaiUniópolgárainakdiplomáciaiéskonzulivédelmeharmadikországokban,COM(2006)712,28.11.2006,1.4.[23]Barnier,2006.[24]Ahágaiprogramvégrehajtásárólszóló2006.június28-iCOM(2006)331bizottságiközlemény:továbbiteendők.

155A KONZULI VÉDELEM „EURÓPAIZÁLÓDÁSA”— VÁLSÁGHELYZETEKBEN BIZTOSÍTOTT...

3.Válsághelyzetekkezelésea2015/637/Euirányelvrendelkezéseiszerint

Az irányelv nem törekszik arra, hogy kimerítő jelleggel határozza meg azokata helyzeteket, melyekben a tagállamok kötelesek segítséget nyújtani az unióspolgároknak. Példálózó jelleggel követi a 95/553/EK határozat által felsorolteseteket,illetveazideiglenesútiokmánykiállításánakesetkörét,ezekentúlpedigleszögezi,hogymindigazadottkörülményektőlfüggakonzulivédelemnyújtása,ezértaznemkorlátozhatóazirányelvbenrögzítettszituációkra.[25]Ennekalapjántöbbekközöttakövetkezőhelyzetekbennyújtandósegítségreterjedki:letartóz-tatás vagy fogva tartás; bűncselekmény áldozatává válás; súlyos betegség vagyhaláleset;segítségnyújtáséshazaszállításvészhelyzetesetén;valamintideiglenesútiokmánybiztosításaa96/409/KKBPhatározatszerint.Avédelmetmegalapozóesetkörökrögzítésévelazuniósszabályozásatagállamianyagijogiszabályozástis érinti, ugyanis ekkor a tagállami képviseletek kötelesek a védelem biztosítá-sára.Mindazonáltalszűkreszabjaazokataszituációkat,melyekeseténavéde-lembiztosítandó,ésbárnyitvahagyjaa lehetőségetegyébkörülményekközötttörténővédelemnyújtásra,azonbanazmáratagállamidiszkrécióaláesik:ameny-nyibenúgyítélimeg,hogyazérintettszituációnemigényelvédelmifellépést,úgyatagállamiállampolgárerrevonatkozóigényénekkikényszeríthetőségecsorbul.[26]

Amiaválsághelyzetek,segítségnyújtáskezelésétilleti,mára95/553/EKirány-elv megalkotását követően egyre erőteljesebben jelentkezett az igény a tagálla-mokegyeztetéséreésegyüttműködéséremindegymással,mindazérintettfogadóállamihatóságokkal,sőtamédiávaltörténőkapcsolatfelvételreis.Amáremlített,aTanácsáltalelfogadott,soft law természetű iránymutatások,melyekfolyama-tosfrissítésalattállnak,ecéleléréséhezaleghatékonyabbeszköznekbizonyul-tak.Miutánkötelezőerővelnemrendelkeztek,elfogadásuknemigényelthosszasvárakozási időt, viszont miután a Tanácson belül a tagállamokat képviselőmunkacsoport tagjai működtek együtt azok elfogadásához, így azok gyakorlatimegvalósításáravonatkozóhajlandóságatagállamokrészérőlmindvégigfennállt.AziránymutatásokelfogadásánakcéljaazEurópaiUniórólszólóSzerződésjelen-legi35.cikkében(korábban20.cikk)foglaltcélkitűzésekelérése,melyekszerintatagállamokdiplomáciaiéskonzuliképviseletei,azUnióküldöttségei,továbbánemzetközi szervezetek melletti képviseleteik együttműködnek az Unió fellé-pésétvagyálláspontjátmeghatározóhatározatoktiszteletbentartásának, illetvevégrehajtásánakbiztosításaérdekében.[27]

Aválsághelyzetekkezelésébenatagállamokakezdetektőltevékenyenléptekfelarepatriálástérintősegítségnyújtásihelyzeteketilletően,amelymára95/553/EK rendelkezései között is kifejezetten szerepelt. Az államok együttműködési

[25]ATanács(EU)2015/637irányelve(2015.április20.)aharmadikországokbanképviselettelnemrendelkezőunióspolgárokkonzulivédelmételősegítőkoordinációsésegyüttműködésiintézkedések-rőlésa95/553/EKhatározathatályonkívülhelyezéséről,HL,L24/04/2015,106,9.cikk.[26]Forni,2012,159.[27]EurópaiUniórólszólóSzerződés,35.cikk.

156

fór

um

B E C Á N I C S A D R I E N N

szándékátalátámasztjákazunióspolgárokbiztonságoshelyszínretörténőegysé-gesszállításáravonatkozóevakuációstervekis.[28]Eválságkezelési tervekelőreegyeztetett,időszakosanfelülvizsgált,ámnempublikus,azunióstagállamokáltalbizalmasan kezelt dokumentumok.[29] Ugyanakkor a mentési, segítségnyújtásifázisravonatkozóinformációkszéleskörűenismertek,miótaamédiaútjánbárkibetekintést nyerhet a kormány ehhez kapcsolódó tevékenységébe. Így példáulanémetsajtókiemelthangsúlyt fektetettanémetkülképviseletáltal,a2008-asgeorgiaikrízissoránnyújtottkonzulivédelemre,Tbisiliben.[30]Eközreműködésés segítségnyújtás természetesen nem a média által történő hírszerzés végettrendelkezik kiemelt jelentőséggel, hanem az uniós államok együttes fellépéséttámasztjaaláamástagállamokállampolgárainaktörténősegítségnyújtáskapcsán.

A tagállamok ezen gyakorlata elvezet a Szerződések szintjén is rögzítettegyenlő bánásmód követelménye tiszteletben tartásához, egyfajta folyamatosvisszaigazolást és gyakorlati alkalmazási keretet biztosítva az uniós polgárokközöttidiszkrimináció tilalmának.Mindazonáltalaválsághelyzeteksoránnyúj-tottsegítségkapcsánelkellmondani,hogyatagállamokasegítségnyújtássorángyakranszelektáltak,éselőnyben részesítettéksajátállampolgáraikat, ahogyantörténtaz2008-ban,Mumbai területénvégrehajtott terrorista támadásalkalmá-val: a német konzuli szolgálat csupán német állampolgárok védelmét biztosí-totta, más tagállami állampolgárokét nem.[31] Ennélfogva kiemelt jelentőséggelbíra tagállami fellépésmegfeleltetéseadiszkrimináció tilalmának,melyetcsaktovábberősíta tagállamokuniós tagságából fakadószolidaritásiklauzulának[32]a Szerződésekben történő lefektetése.[33] Nem kerülhető el ugyanakkor ennekkapcsán az EUMSz 23. cikkének azon fordulata sem, mely alapján a segítség-nyújtás akkor minősül a tagállam kötelezettségének, amikor az állampolgárságszerintitagállamnembírképviselettelaválsághelyzettelérintettharmadikállamterületén.ATanácsígyneméltkifogássalanémetfellépéstilletően,miutána23.cikkcsupánarraazesetreköteleziatagállamokatasegítségnyújtásra,amennyi-bennincsazérintetttagállamipolgárnakazadottterületenkülképviselete.[34]

[28]AzEurópaiUnióTanácsa:azunióspolgárokharmadikországokbanvalókonzulivédelmérevo-natkozóiránymutatások,(10.11)(OR.en)15613/10COCON40PESC1371,5.11.2010.,12.[29]AnswergivenbyMrNielsononbehalfoftheCommissionon18July2000tothewrittenquestionE-1916/00byG.Podestà,subject:‘WarinEthiopiaandEritrea’,OJ2001C89E/112-113,20March2001.[30] Germany offers to evacuate EU citizens in Georgia, Deutsche Welle, 11 August 2008 http://www.armeniandiaspora.com/showthread.php?140832-Germany-Offers-To-Evacuate-EU-Citizens-In-Georgia(2017.11.14.)[31]The interventionofAlexandrVondra,President-in-Officeof theCouncil,during thedebate attheEuropeanParliament(Debates,Wednesday4February2009,Strasbourg,13.Consularprotectionof citizens of the European Union in third countries, http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+CRE+20090204+ITEM-013+DOC+XML+V0//EN&language=GA(2017.11.15.)[32]AzEurópaiUnióMűködésérőlszólóSzerződés(EUMSZ)222.cikke.[33]Saliceti,2011,96.[34]Forni,2012,162.

157A KONZULI VÉDELEM „EURÓPAIZÁLÓDÁSA”— VÁLSÁGHELYZETEKBEN BIZTOSÍTOTT...

A2015/637/Eu irányelvpreambuluma[35] immároncizelláljaekritériumot, éspontosanmeghatározza,melyesetekbentekintendőegyállampolgárképviselettelnemrendelkezőunióspolgárnak.Egyrésztnemminősülténylegesvédelemnyúj-tásának, amennyiben nem képes azt a védelmet biztosítani az érintett személyszámára, amelyre az a nemzeti jog vagy gyakorlat alapján egyébként jogosultlenne. E körben az irányelv preambuluma alapján a tagállamok nagykövetségei,illetvekonzulátusaitájékoztatjákegymástmindenolyanrendkívülikörülményről,mely ideiglenesen befolyásolhatja őket abban, hogy megfelelő konzuli védelmetnyújtsanak. Másrészt figyelembe kell venniük a megközelíthetőség és közelségszempontjaitis.Acélapolgárokkonzulivédelemhezvalójogánakténylegesérvé-nyesülése,ezértmindenkérelmetesetrőlesetrekötelesekelbírálni,ésmegkülön-böztetéstőlmentesen,azadottesetsajátosságainakfigyelembevételévelrészesítenivédelembenakérelmezőt.Ezadódikegyrésztazuniósjogteleologikusértelmezésimódszeréből,[36]másrésztanemzetközijogbanáltalánosanérvényesülő,úgyneve-zett„effetutile”elvből.Utóbbiahatályosuláselvétfogalmazzameg,amelyszerintafelekszándékamindigarrairányul,hogyténylegesenvégrehajthatórendelkezésthozzanak.[37]Amennyibenpedigazirányelvrendelkezései,valamintahatályosuláselvealapjánvizsgáljukaMumbai-banelmulasztott segítségnyújtást, az „elérhetőképviselet” jelentésének rugalmas interpretációjával, és az arányosság elvénekfigyelembevételévelegyértelműenazegyenlőbánásmódelveésakonzulivédelmikötelezettségelmulasztásánaktekinthetjükanémetképviseleteljárását.Ezpedigalátámasztjaatagállamikonzulivédelemneka95/553/EKvalamintazEUMSZ23.cikkénekelfogadásaótavégbementfejlődését:aznemcsupánegyelméletisíkonbiztosított,atagállamidiszkrécióáltalövezettuniósjogosultság,hanematagálla-mokfelékötelezettségetteremtő,amindenkorikörülményekfigyelembevételealap-ján,kötelezőenbiztosítandóalanyijog.

4. Az uniós polgárok konzuli védelmének koordinálása válsághelyzetekalkalmával

A válsághelyzetekkel kapcsolatos tagállami fellépés nem korlátozódik a válság-helyzetkirobbanásánakpillanatáraésaválaszkéntadottvédelemre,mindinkábbegyfolyamatotölelfel,melyaválsághelyzetekelőrejelzésévelkezdődikésegészenaválsághelyzetetkövetőkonklúzióklevonásáigtart.Efolyamatotnégy,jólelkülö-níthetőszakaszraoszthatjuk:[38]megelőzés,enyhítés/mérséklés,segítségnyújtás,helyreállítás,melyekkapcsánvalamennyistádiumönállóvizsgálatotigényel.

[35]2015/637/EUirányelv,(8)preambulumbekezdés.[36]Ateleologikusértelmezéssoránajogiszövegcéljábólkövetkeztetnekegyesrendelkezésektartal-mára.Lásdbővebben:Várnay–Papp,2016,150–151.[37]Nagy,1999,,387.[38]Aszakaszokelnevezésérőlbővebbenlásd:Guttry,2012,7–10.Azegyesfázisokelnevezésekap-csánaszakirodalomnincsegységesállásponton.Lásdbővebben:Lindström,2009,109–126.

158

fór

um

B E C Á N I C S A D R I E N N

III.AVÁLSÁGHELYZETMEGELŐZÉSÉNEKSZAKASZA

Amegelőzésiszakaszcéljaalehetségesválsághelyzetekfelismeréseannakérde-kében,hogyazunióspolgárokelkerülhessékakiszámíthatóveszélyeket.Ezenintézkedések legelterjedtebb formája az egyes országok által meghatározottutazásitanácsok[39]megosztásaakülföldreutazókkal.Asegítségnyújtásraszoru-lókszámánakcsökkentéseérdekébenazEUszinténlétrehozottegykülönwebol-dalt, ahol információt nyújt annak érdekében, hogy az uniós polgárok minélszélesebb körben értesülhessenek az úticéljukat érintő országokban fennállókörülményekről.[40]Fontoshangsúlyozniugyanakkor,hogyezutóbbionlinefelü-letmindösszeösszegyűjtiazegyestagállamokáltalmeghatározottutazásiinfor-mációkat, a tagállamok ugyanis önállóan döntenek az egyes országokra vonat-kozóutazási tanácsokmegfontolásáról, ezért egységesutazási tanácsokatnemkaphatazunióspolgár.[41]Azeltérőutazásitanácsokazegyesállamokatérintőenvisszavezethetőek az országok között fennálló eltérő kapcsolatokra, mely akárgazdasági, akár politikai, kulturális viszonyokra vagy történelmi múltra vissza-vezethetőenbefolyásoljaazutazásraalkalmasországokközévalóbesorolást,ígynemtekinthetőteljesmértékbenobjektíviránytűnek.[42]

Annakérdekében,hogyegyszubjektívbefolyásolótényezőktőlmentes,egysé-gesutazásijavaslatotkaphassanakazunióspolgárok,kívánatosvolnaegyfügget-len, nemzetközi szervezet keretei között megalkotni azokat.[43] Bár az EurópaiKülügyi Szolgálat (továbbiakban: EKSZ) irányítása alatt működő Európai UnióHelyzetelemző Központja[44] (korábban EU Situation Centre, majd hivatalosanEurópaiElemzőésHírszerzőElemzőKözpont:INTCEN)révénazEUáltalbeszer-zett információk alapján létrehozható volna egy egységes lista az utazási taná-csokról.[45]Aközeljövőbenazonbannemvalószínű,hogyatagállamokekérdés-ben való döntésüket és állampolgáraik tájékoztatását szupranacionális szintreengedjékát,miutánazállamokközöttfennállósajátosnemzetközikapcsolatokbefolyásolják az államok besorolási szempontjait. Egyelőre akkor számíthat

[39]http://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasi-tanacs[40]Ahonlapelérhetősége:http://ec.europa.eu/consularprotection/index.action(2017.11.13.)[41]Maley,2011,48–54.[42]Forni,2012,163–165.[43]Maley,201148–54.[44]AzEurópaiUnióHelyzetelemzőKözpontja(SitCen)azEurópaiUnióhírszerzőtestülete,mely2010.december1-jeótaazEurópaiKülügyiSzolgálatrésze,illetveazUniókül-ésbiztonságpolitikaifőkép-viselőjénekirányításaalattdolgozik.Főfeladataanemzetközibiztonságihelyzetfigyelemmelkísérése,valamint terror-fenyegetettség értékelések készítése. Célja, hogy a Tanácsot és a tagállamokat ellássafontosinformációkkalaközbiztonságotilletően,melyhezelsősorbanatagállamokhírszerzőközössége-itőlszármazóadatokathasználjafel.Etevékenységétishangsúlyozvaneveztékát2012-benazEurópaiUnióHírszerzőElemezőKözpontjává(INTCEN).Legálisalapjáta2010/427/EUTanácsihatározat(2010.július26.)azEurópaiKülügyiSzolgálatszervezeténekésműködésénekmegállapításárólképezi.Lásdbővebben:http://eu-un.europa.eu/factsheet-on-eu-intelligence-analyses-center-intcen/.(2017.11.17.)[45]Reply to thewrittenquestion:E-4121/09byM.Ehrenhauser to theCouncil(11August2009),subject:‘JointSituationCentreproducts,’OJ2011C10E/39,14January2011.

159A KONZULI VÉDELEM „EURÓPAIZÁLÓDÁSA”— VÁLSÁGHELYZETEKBEN BIZTOSÍTOTT...

azunióspolgárazonosértékelésiszempontokraa tagállamokrészéről,ameny-nyibenvalamennyi tagállamrésztveszegyharmadikállammalvalódiskurzus-ban, amely legyen akár járvány, fegyveres konfliktus, vagy természeti kataszt-rófaokoztaválsághelyzetkezelésérevonatkozóegyüttműködés.[46]

Szintén a megelőzés szakaszához tartozik az állampolgárok tájékozta-tásanemcsakazegyesállamokkockázatibesorolása,deakonzulivédelemigény-bevételi lehetőségéről is.Azuniós intézményeknekésa tagállamoknakbiztosí-tanikellapolgárok,illetőlegapolgárokutazásaivalszorosanösszekapcsolódóanaz utazási irodák rendszeres tájékoztatását. Példaként említhető a tájékoztatóbrosúrák,plakátokelhelyezéseafrekventálthelyeken,ígyaz„Európa”honlapon,apályaudvarokon,azútlevélkiállítóhivatalokban,ésaBizottságharmadikorszá-gokbantalálhatóküldöttségeinek internetesoldalán.[47]ABarnier-jelentésben[48]javaslatottettektovábbáarra,hogymindenútlevéltartalmazzaazEK-Szerződés20. cikkét (a jelenlegi EUMSZ 23. cikkét), mely javaslatot az Unió Tanácsánakelnöksége elfogadta és felkérte a tagállamokat, hogy jelenítsék meg a nevezettcikketazútlevelekben,melyeztkövetőenagyakorlatbanismegvalósult.[49]

1.Vészhelyzetmérséklése

Amint egy válsághelyzet lehetséges bekövetkezéséről értesülnek a tagállamok,alegfontosabbazarravalófelkészülés,mellyelakirobbanáskorképeseklesznekazonnalireagálásra,ésaválsághelyzetleghatékonyabbkezelésére.Ehhezminde-nekelőttszükségvanintervencióstervekelkészítésére,asérültszemélyekideigle-nesmenedékhelyreszállításáhozszükségesanyagiéstechnikaiforrásokszámba-vételére,amentésiműveletekmegtervezésére.Minélrészletesebbveszélyhelyzetiintézkedési tervvel bírnak a tagállamok, annál valószínűbb a válságszituációhordozta veszély mérséklésének esélye, a tagállamok diplomáciai és konzuliképviseleteipedigfolyamatosegyeztetéstfolytatnakakészenlétiterveiketilletően.

Aválsághelyzetekkezelésérea2015/637/Eu irányelvegyikkardináliskérdés-ként tekint. Kitér a képviselettel rendelkező, illetve nem rendelkező tagállamok,valamintazUnióküldöttségeközöttifeladatmegosztáskiemelkedőjelentőségére,hiszenezelengedhetetlenaválsághelyzetekrevalófelkészültségésaválságkezelésmegfelelőszínvonalánakbiztosításához.Azoknakatagállamoknak,amelyekhely-bennemrendelkezneknagykövetséggelvagykonzulátussal,mindenrendelkezé-sükreállólényegiinformációtmegkelladniukazadottországterületéntartózkodóállampolgáraikkal kapcsolatban. Válsághelyzet esetén ezeket az információkat

[46]Forni,2012,164.[47] A magyar állampolgárok tájékoztatására szolgáló honlap: https://ec.europa.eu/consular-protection/content/home_hu[48]Barnier,2006.[49]ZöldKönyv—AzEurópaiUniópolgárainakdiplomáciaiéskonzulivédelmeharmadikországban(Előterjesztő:aBizottság)COM(2006)712végleges/2,20.3.2007.,2.3.

160

fór

um

B E C Á N I C S A D R I E N N

a helyzetnek megfelelően frissíteni kell. A válsághelyzetekre való felkészültségetcélzóintézkedésekrőltájékoztatnikellazilletékesnagykövetségeketéskonzulátu-sokat,valamintazUnióküldöttségeit,illetveazokat,amennyibenszükséges,bekellvonniazokvégrehajtásába.[50]

Azirányelv13.cikkefoglalkozikrészletesenaválsághelyzetekrevalófelkészü-lésselésegyüttműködéssel.EszerintválsághelyzeteseténazUnióésatagállamokszorosanegyüttműködnek,értveezalattazUnióküldöttségeiszámárabiztosítottszerepetaválsághelyzetekkapcsán,valamintazEurópaiKülügyiSzolgálatválság-kezelésistrukturáinakbevonását.Utóbbilétrehozásárólrendelkezőirányelvalap-ján az Unió küldöttségei szorosan együttműködnek a tagállamok diplomáciaiszolgálataival,ésmegosztjákegymássalazinformációkat.AzUnióküldöttségeisegítikatagállamokatdiplomáciaikapcsolataikvonatkozásábanésazonfeladatukellátásában,hogy forrássemlegesalaponkonzulivédelmetnyújtsanakazunióspolgárok számára harmadik országokban.[51]A tagállamok továbbá a meglévő,uniósszintűintervencióscsapatoktól,ígytöbbekközött—különösenaképvise-lettelnemrendelkezőtagállamokbólérkező—konzulátusiszakértőktőliskaphat-naksegítségetaválságkezeléssorán.[52]

Atanácsiirányelvrendelkezéseirámutatnakarra,hogyatagállamokkiemelthangsúlytfektetnekakonzulihatóságokkoordinálásáraamérséklésiszakaszban.Atanácsiiránymutatásokisalátámasztjákazeszakaszravalófelkészülésmegha-tározó szerepét, ugyanis azt tanácsolják a tagállamok diplomáciai és konzuliképviseletek vezetői számára, hogy meghatározott időközönként vitassák megazokatakérdéseket,melyekazunióspolgárokbiztonságáravonatkoznakválság-helyzetekkor, és osszák meg egymással gyakorlataikat, állapítsák meg a létezőlegjobbeljárásokat.[53]

Az irányelv hangsúlyozza az ezidáig soft law alapon érvényesülő[54] vezetőállam jelentőségét válsághelyzet fennállását tekintve is: a vezető állam vagyasegítségnyújtástkoordináló tagállam(ok)hangolja/hangoljákösszeaképvise-lettelnemrendelkezőpolgárokrészérenyújtotttámogatástésarendelkezésreállóevakuálásikapacitásokfelhasználását,akorábbanelfogadotttervésahelyszínifejlemények alapján, megkülönböztetéstől mentesen.[55] Az irányelv amellett,hogykötelezőerejűjogiaktusbanrögzítiavezetőállamszerepétakonzuliegyütt-működéstilletően,tisztázzaannakfogalmátis.[56]

[50]2015/637/Euirányelv,(20)preambulumbekezdés[51]ATanácsHatározataazEurópaiKülügyiSzolgálatszervezeténekésműködésénekamegállapítá-sáról,(2010/427/EU),HLL201.,2010.8.3.,5.cikk[52]2015/637/Euirányelv,13.cikk.[53]AzEurópaiUnióTanácsa:azunióspolgárokharmadikországokbanvalókonzulivédelmérevo-natkozóiránymutatások,(10.11)(OR.en)15613/10COCON40PESC1371,5.11.2010.,9.1.pont[54]AvezetőállamelvénekkonzuliügyekbentörténőalkalmazásáravonatkozóeurópaiuniósIrány-mutatások,HLC317.,2008.12.12.[55]2015/637/Euirányelv,(20)preambulum.[56] Az „adott harmadik országban diplomáciai képviselettel rendelkező azon egy vagy több tagál-lam,amelyvagyamelyekaképviselettelnemrendelkezőpolgároknakválsághelyzetekbennyújtandó

•

161A KONZULI VÉDELEM „EURÓPAIZÁLÓDÁSA”— VÁLSÁGHELYZETEKBEN BIZTOSÍTOTT...

2.Asegítségnyújtásszakasza

Természetesenaválságkezelésrevonatkozó tervek, illetveazesetlegesveszély-helyzetekelkerülésérenyújtott tanácsadásnemképesmegjósolniazelőrenemlátható válságszituációkat, legyen az akár természeti katasztrófa, vagy hirtelenkitörtpolgári zavargás.Ezen szituációkkirobbanásakorazérintett személynekrendkívül nehéz információhoz jutnia az adott országban működő tagállamikülképviseletekről,illetveonnansegítséghezjutnia.Ennekkezeléséreatagállamikormányokkülönféleeszközökkelélnek, ígyazolaszkülkapcsolatokért felelősminisztériumegyönállótelefonvonalatműködtet,melyahétbármelyiknapjánelérhetőOlaszországbóléskülföldrőlegyaránt.Hollandiahasonlóképpenhozottlétreegytelefononelérhető,krízishelyzetekkezelésérehivatottcsapatot,amelyreagálazáldozatok,illetveazokhozzátartozóinakmegkeresésére.Magyarországkülképviseletei esetében is elérhető állandó telefonos kapcsolat, mely azonbanutazásicélországonkénteltérőtelefonszámotjelent,ugyanakkorkönnyenhozzá-férhetőekakonzuliszolgálathonlapján.

Mindazonáltal válsághelyzetben nem minden esetben elegendő telefonossegítségnyújtás,mégakkorsem,haezképezialapjátazazonnaliválaszadásnakésazinformációkmegosztásának.Elengedhetetlentehát,denemelegendőatagál-lamok közötti együttműködés megvalósításához az uniós polgárok hatékonykonzulivédelmétilletően.EbbőlamegfontolásbólaTanácsáltalelfogadottirány-mutatásokkiemelikazinformációkmegosztásánakminélhatékonyabbátételét,amelyaválsághelyzetekkitörésekorazelsődlegesfeltételeegyösszehangoltvéde-lembiztosításának.Létrehozzákazeurópailevelezőrendszert,CorrespondanceEuropéenne(COREU)néven,mellyelatagállamikülügyminisztériumokalkalma-zottjaifelelnekaBizottság,aTanácsFőtitkárságaésafővárosokközöttiállandókapcsolattartásért. A folyamatos kommunikáción túl ez a rendszer alkalmasaválsághelyzeteksoránfellépőazonnaliinformációadásrais.

Ugyanezenmegfontolásbólhívtákéletrea„ConsularOn-Line”tagállamizárt-körű levelezőrendszert (konzuli online továbbiakban: CoOL), melynek műkö-déseaLisszaboniSzerződésáltalfelállítottEKSZnyománvalósulmeg,valaminta tagállami konzuli képviseletek közötti technikai együttműködésen alapszik.ACoOL-onazelsőkezdeményezéséskörlevél2009.07.01-jeikeltezésűésimmár18—mamárarchivált—prioritásiterületetistartalmaz.Ezekközösjegye,hogy

támogatáskoordinálásáért és irányításáért felel vagy felelnek.”Lásd:2015/637/Eu irányelv, (23)pre-ambulum.JelenlegLeadStatepozíciótbetöltőtagállamokaConsularOn-Line2015-benfrissítettnyil-vántartásaalapján(nyilvánosságszámáranemhozzáférhető):FranciaországVanuatu,Togo,Szenegál,Marokkó(co-LeadStatepozícióban),Madagaszkár,Fidzsi(co-LeadState),Dzsibuti,Comore-szigetekiUnió,Csád,Közép-Afrika,Kamerun,BurkinaFasoterületén;EgyesültKirályságSt.Lucia,SierraLeone,PápuaÚj-Guinea,Gambia,Fidzsi,Belize,Barbados,Bangladesterületén;NémetországTádzsikisztánbanésKirgizisztánban;PortugáliaKelet-Timor,SãoToméésPrincipe,valamintBissau-Guineaterületén;Spa-nyolországMarokkóbanésEgyenlítői-Guineában;HollandiaSurinameterületén;AusztriaBhutánban;LengyelországpedigaBelaruszKöztársaságban.

•

162

fór

um

B E C Á N I C S A D R I E N N

olyan válsághelyzetekben keletkeztek, amelyek különböző harmadik országok-ban európai uniós polgárok tömegeit érintették vagy érinthették. Így példáula2010-eshaitiföldrengés,a2011-esjapánföldrengés,a2013-asFülöp-szigetekiHaiyantájfun,vagya2011-eslíbiaifelkelés.Alevelezőrendszerenjelenlegis7aktív„focusarea”szerepel,köztükpl.aguineai,sierraleoneiéslibériaiebolajárvány,vagy2012ótafolyamatosanaszíriaiválság.ACoOL-onatagállamokkonzuliszol-gálataicserélnekaválsághelyzeti segítségnyújtássalésa tervezettevakuálások-kalkapcsolatos intézkedéseiket, a szabadmentőkapacitásokat, a legcélszerűbbgyülekezésihelyeket.

Válsághelyzetek alkalmával az információk rendszerezésért a Tanács elnök-ségétellátótagállamésakövetkezőelnökségvalamintazEUküldöttségeszinténfelel,éstartjafennakapcsolatotazérintettharmadikállammal.A2015/637/EuirányelvehhezkapcsolódóanerősítenikívánjaazUnióküldöttségeinekszerepét.Ahelyikonzuliegyüttműködéskereteinbelülmegosztottinformációkrólatagál-lamoktájékoztatjákazUnióküldöttségeitis.Aküldöttségeknekezzelkapcsola-tosanáltalánostájékoztatástkellnyújtaniukarrólazigénybevehetősegítségről,amelyreaképviselettelnemrendelkezőpolgárokjogosultaklehetnek,ígykülö-nösenadottesetbenazelfogadottgyakorlatimegállapodásokról.Aválsághelyze-teketérintőfeladatmegosztássoránfigyelembekellvenniazUnióküldöttségetis,amennyibenazokszervesenrésztvesznekazinformációkbeszerzésében,azokfrissítésében és továbbításában. Az Unió küldöttségei hozzájáruljanak a helyiésválsághelyzetiegyüttműködéshezéskoordinációhoz,különösenazzal,hogya rendelkezésre álló keretek között logisztikai támogatást nyújtanak, többekközött rendelkezésre bocsátanak irodahelyiségeket, szervezeti eszközöket éslétesítményeket,példáulátmeneti szállástbiztosítanakakonzuli személyzetésazintervencióscsapatokrészére.

3.AzEUMSz23.cikkénekgyakorlatialkalmazása

A válsághelyzet kirobbanásakor a konzuli védelem legfontosabb megnyilvánu-lása az érintett polgárok mentése a veszélyhelyzet kirobbanásának területéről.Ehhezegyrésztszükségesazállamokrészéreazérintettállampolgároktartózko-dásihelyénekismerete,másrésztazállampolgárokelőzetesinformálásaazEUMSz23.cikkébőlfakadójogairól,melykétfeltételegymássalszorosanösszekapcsoló-dik.Ahhozugyanis,hogyazállampolgárokelőzetesenmegosszákazállampol-gárságszerintitagállammalúticéljukat,tisztábankelllenniükakonzulivédelembiztosította lehetőségekkel, melyet különböző tájékoztatási módszerekkel igye-keznekazországminélszélesebbkörbenismertetni,melyrőlaválsághelyzetekmegelőzésiszakaszábanmáresettszó.

Az EUMSz 23. cikkének elemzése kapcsán fontos érinteni azt a probléma-kört,melyetazunióspolgáráltali segítségkérésgyakorlatban történőmegvaló-sulásahordozmagában:amennyibenaharmadikország területénaszármazás

163A KONZULI VÉDELEM „EURÓPAIZÁLÓDÁSA”— VÁLSÁGHELYZETEKBEN BIZTOSÍTOTT...

szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, úgy az uniós polgár bárme-lyik másik tagállam konzuli szolgálatának segítségét igényelheti, mely eltor-zíthatja az egyes tagállamok szerepvállalását a védelem tekintetében. Ennekelhárítása érdekében a 2015/637/Eu irányelv alapján a tagállamoknak minélhamarabbolyanmegállapodásokatkellmegkötniük,melyekbenelőretisztázzáka segítségnyújtásmódját, a terhekmegosztását. Az irányelv lehetőségetbizto-síta tagállamokszámáragyakorlatimegállapodásokkötésére, feladatmegosztásszempontjából.Atagállamokígyelőzetesenmegállapodhatnakegymással,hogysaját állampolgáraik védelme érdekében a velük megállapodást kötő tagállamlépjenfel.ÁtláthatóságiokokbólatagállamokaBizottságotésaszinténLissza-boni Szerződéssel életre keltett Európai Külügyi Szolgálatot értesítik ezekrőlamegállapodásokról, amelyetazunióspolgárok tájékoztatásacéljábólazUnióés a tagállamok egyaránt közzé tesznek. Ezekben az esetekben a megkeresett,denem illetékesképviseletkötelesgondoskodni a felhatalmazottkülképviseletrészére történő továbbításáról.E főszabályalólazonbankivételtképez,amikoratovábbításveszélyeztetnéakonzulivédelemnyújtását,különösenhaladéktalanintézkedésszükségességefennálltakor.Ezidáigmégnemszületettilyengyakor-latimegállapodásazállamokközött,azonbanmáreddigisléteztekolyankétol-dalúmegállapodások,melyekegyestagállamokközöttilyenfajtasegítségnyújtástbiztosítanakegymásállampolgáraiszámára.ÍgytöbbekközöttMagyarországésLitvánia2007.május30-ánszóbelimegállapodástkötöttek,melyalapjánMagyar-országnéhányharmadikállambankonzulisegítségetnyújtlitvánállampolgárokszámára. 2008. április 1-jén formális keretet biztosítottak szóbeli megállapodá-suknak,melyazonbankizárólagavízumkiadáskapcsánérvényesül.Anehézségennekkapcsánottjelentkezik,hogyazelőzetesgyakorlatimegállapodásokáltallényegébenazunióspolgárokkonzulivédelménekalanyijogaszenvedcsorbát,a 23. cikk ugyanis bármelyik tagállamhoz fordulás lehetőségét rögzíti. Ugyan-akkor érdemes számba venni a gyakorlati megállapodások mellőzése nélkülivédelmieljárást,melyaválsághelyzetekalkalmávalkülönösenégetőproblémá-hozvezethet:atagállamokáltalelőrenemegyeztetett fellépésiéssegítségnyúj-tási feladatmegosztás kaotikus helyzetet eredményez, melyben egy-egy tagál-lamrarendkívüli teherhárulna,mígmás tagállamkapacitásaikihasználatlanokmaradnak.Ezzelvégsősoronpedigmegállapítható,hogyakonzulivédelemjogá-nak tényleges érvényesülése szenvednecsorbát,melynekcélja azunióspolgárharmadikországban történővédelménekbiztosítása, tekintetnélkülarra,hogyaztmelyik tagállamvalósítjameg.Elengedhetetlenugyanakkor,hogyazállam-polgárokatazelőzetesgyakorlatimegállapodásokrólmegfelelőentájékoztassák,enélkülugyanisszinténahatékonyvédelembiztosításaszenvednecsorbát.

164

fór

um

B E C Á N I C S A D R I E N N

4.ATanácselnökségénekszerepeaválsághelyzetekkezelésében

Atagállamokkonzulivédelménekösszehangolásábannemkizárólagakülképvise-letekegymásközötti,valamintazEKSzilletveUnióküldöttségeinekegyüttműkö-désejátszikszerepet,dealegjelentősebberőfeszítéseketaTanácsCOCONmunka-csoportjavégzi,melynekaktuáliselnökségétellátótagállamvezetőszereppelbírazelnökségiidőalattfellépőválsághelyzetekkoordinálásában.ÍgyMagyarország2011-eselnökségealattkiemelkedőszerepetjátszottazunióspolgárokmenekí-tésébenLíbiaterületérőlapolgárháborúkitöréseidején.AmagyarEU-elnökség–tiszteletbentartvaaLisszaboniSzerződésszabtaújkereteket,amelyekalapjánakül-ésbiztonságpolitikakoordinálásaazeterületértfelelősfőképviselőirányí-tásaalákerült–aválságokkirobbanásátólkezdveproaktívkoordinálószerepetjátszottazunióspolgárokvédelme,valamintazegységeséshatékonyEU-fellépésbiztosításaérdekében.LíbiaesetébenaBizottsággalegyeztetveaktiváltaazUniópolgárvédelmimechanizmusát,amelybővítetteazuniósevakuációslehetőségekeszköztárát,továbbáválságkezelésiszakértőketbiztosított.Tripolibanamagyarnagykövetség koordinálta az uniós polgárokkal kapcsolatos konzuli és evakuá-ciósfeladatokat,képviselteazUniótéskésőbbszámosUniónkívüliországot(ígyaz Egyesült Államokat) is. Polgári repülőgépet biztosított a Líbiában rekedt éstávozni szándékozó magyar és külföldi állampolgárok kimenekítésére, továbbáegypolgáricharterjáratotacsádimenekültekhazaszállítására.

Ezaszerepazonbanmeghaladhatjaakisebbtagállamokteherbírását,melyeknemrendelkeznekelegendőkapacitássalvagymegfelelődiplomáciaiéskonzuliképviseleti hálózattal. E probléma kezelése érdekében, amennyiben az elnök-séget ellátó tagállam nem rendelkezik képviselettel a válsághelyzettel érintettharmadik állam területén, lehetőség van az elnökség feladatainak másik tagál-lam általi átvállalására. E szabály alapján 2008-ban Franciaország diplomáciaiképviselete vezette a helyi elnökséget 110 harmadik államban Szlovénia nevé-ben,melyjelenlegcsupán21nemuniósállambanrendelkezikkülképviselettel.Méganagyobb tagállamok is szembesülhetneknehézségekkel,haazelnökségidejealatttöbbveszélyhelyzetkoordinálásáravanszükség.Ezatehercsaktovábbnőhet,haalapulvesszük,hogyazévesszintenkirobbanóválsághelyzetekegyrenövekvőtendenciátmutatnak.Ígyafinnelnökségidején(2006.július-december)kezelendőválsághelyzeteksora:alibanonievakuálás(július-augusztus),atörök-országibombázások(augusztus),katonaipuccsThaiföldön(szeptember),illetveaföldrengésokoztaválsághelyzetJapánban(november).Miutánasoroselnöksé-getellátótagállamönállókapacitásaitólnemvárhatóezenválsághelyzetekegyénikezelése,ígymindazEKSZ,mindpedigatagállamidiplomáciaiéskonzuliképvi-seleteinek együttes fellépésére van szükség. Közreműködik továbbá a SITCEN,illetveazUnióküldöttsége,hogyasszisztáljanakaválságszituációhelybentörténőkezeléséhez.Atagállamokképviseletikapacitásainakerősítéséreszolgálóuniósintézményekáltaliközreműködéshatékonyságaalíbiaiválságotilletőenrövidenazalábbiakszerintszemléltethető:aSITCENfelügyelteésértékelteaszituációt

165A KONZULI VÉDELEM „EURÓPAIZÁLÓDÁSA”— VÁLSÁGHELYZETEKBEN BIZTOSÍTOTT...

helyben,azazavalóstörténéseketmonitorozta,azEUkatonaiegységétől(EUMS)valamintaMonitoringésInformációsKözpont(MIC)általmegosztott,azevaku-áláshozkapcsolódógyakorlatiszempontokpedigsegítségetnyújtottakaszituációértékeléséhezésafellépéshatékonyságához.

i.A„LeadStateConcept”jelentősége

A válsághelyzetek minél sikeresebb kezelése érdekében, a fent említett okokéshiányosságok továbbikezelésérealkottákmega „LeadState”, azazavezetőállampozíciójátis,hiszentöbbtagállamszembesülhetproblémákkalmégazEUküldöttségekésSITCENszemélyzet segítségeellenére is,melyvisszavezethetőakár a válsághelyzeti kezeléssel kapcsolatos tapasztalatok hiányára, vagy akárazérintettharmadikállambelihatóságokkalfenntartottkapcsolattermészetére.

Azelőzőfejezetekbenmárérintettintézménya2015/637/Euirányelvrendel-kezései alapján emelkedett a soft law források talajáról a kötelező jogi aktusáltalirögzítésre.Ígykiküszöbölhetőafolyamatosanváltozóelnökségiszékbetöl-téséhezkapcsolhatókonzulivédelmikoordinációbizonytalansága,éskiszámít-hatóbbalapotbiztosítazesetlegesválsághelyzetekkezeléséhez.A„LeadState”koncepciójánakelsőgyakorlatialkalmazására2008februárjában,Csádbankerültsor. EkkorFranciaország12 tagállamés továbbiharmadikországoktöbbmint1200állampolgárátmenekítetteki azafrikai térségből, amimárekkorbizonyí-tottaatagállamokhajlandóságáta„LeadStateConcept”érvényesítésére.

Akritériumokat,melyekalapjánmegállapítják,melytagállamlátjaela„LeadState” feladatát,a tagállamokáltalesetről-esetre fektetik le, tekintettelazérin-tettharmadikállambéliviszonyokra.Avezetőállampozíciójábólfakadóköltsé-gekenegyüttesenosztoznakaképviselt tagállamok. Fontosmegjegyezni,hogyavezetőállampozíciójánakmegalkotásávalbárkönnyítettekaTanácselnökségétellátótagállamokfeladatán,azonbanavezetőállamakoordinációtmindenkoronazelnökségitagállammalegyüttlátjael.Avezetőállamfelelősazonbanazunióspolgárokbiztonságostartózkodásihelyreszállításáért,mégabbanazesetbenis,harendelkeznekképviselettelazadotttérségben.Ezentúlmenőenazonbannemterheli felelősség arra vonatkozóan, hogy további lépéseket tegyen a polgároktovábbszállítására. Megjegyzendő,hogyatagállamokszolidaritásaagyakorlat-ban nem korlátozódik az uniós polgárok megsegítésére, így a magyar mentésiműveletkétszáz,Líbiábanrekedtcsádipolgártmenekítettki, ahogyanagörögmentéskínaiésegyiptomipolgárokatmenekítettTripolibólbiztonságostérségbe.

Azuniós tagállamokharmadikállampolgárainaknyújtott segítsége számosesetbennemegyoldalúművelet, akölcsönös segítségnyújtásegyregyakrabbanjelentkezikagyakorlatban.ÍgyKína,háromnappalagörögműveletetkövetőenközelötszázunióspolgártmenekítettLíbiából.EzafajtaegyüttműködésnemcsakazÉszak-afrikaiországokbantörténtzavargásokalkalmával jelentmegelőször,deaSharm-El-SheikhvárosábanésBaliban,valamintalibanonikrízissoránis,aholazUnióazAmerikaiEgyesültÁllamokpolgárainakissegítségetnyújtott.

166

fór

um

B E C Á N I C S A D R I E N N

5.Ahelyreállításfázisa

Azutolsószakaszmagábanfoglaljaazelérteredmények,aválságkezeléssoránfolytatott konzuli együttműködés értékelését azzal, hogy az Unió és a tagálla-mokokulhatnakasikerekbőlésakudarcokbólegyaránt.Akülképviseletek ígyazonosíthatjákamentésiakcióklépéseinekgyengeségeit,azokraújmechanizmu-sokatkidolgozva.Ezalépésazonbannemtekinthetőcsupánegybelsőönértéke-lésifázisnak,ugyanisatagállamokontúlamédia,azEurópaiParlament,illetveanemzetiparlamentekiselemzikésértékelikavédelemnyújtást,amelyanyilvá-nosságszámáraiselérhetővéválik.

IV.KÖVETKEZTETÉSEK

Afentiekbenáttekintett,egyrésztajogforrásokáltallefektetett,másrésztagyakor-latbanismegvalósítottkonzulivédelemazunióspolgárokrészéreatagállamok-tól fokozott együttműködést követel, mely elvárásnak a tagállamok folyamatosfejlesztési mechanizmusokkal kívánnak egyre hatékonyabban eleget tenni. Ezttámasztjaaláhorizontálisszintena tagállamidiplomáciaiéskonzuliképvisele-tekegymással,illetvevertikálisszintenazEurópaiKülügyiSzolgálattal,azUnióküldöttségeivel történő szoros együttműködése. Az együttműködés fokozatoserősítését támasztja alá a tanácsi munkacsoport által folyamatosan fejlesztettkonzuliegyüttműködésikezdeményezések(CommonConsularInitiative,CCI)is,melynekszinténazacélja,hogyoptimalizáljaatagállamokáltalnyújtottkonzulivédelmet,azonbelül isazUniószerepénekbővítésétadelegációkfeladatainakpontosításával,kiszélesítésével.Efeladatvégrehajtásárakülönszakértőicsopor-totbíztakmeg,amelyaCOCONáltalánosfelügyeletemellettirányítjaeztakezde-ményezést, melyet ezidáig hat harmadik államban ültettek át a gyakorlatba:Kambodzsa,DominikaiKöztársaság,Nepál,NigériaésTunéziaterületén.Aszak-értőicsoportegyközössablonalapjándolgozottkiválságkezelésikeretterveket,az EKSZ aktív segítségével. A megbeszéléseken a Bizottság és természetesenaTanácsképviselőjeisjelenvoltak.Aprojekt2015januárjátóldecemberigfolyt,melyetkövetőenaCCIszakértőicsoportahollandelnökségidejealattbegyűjtötteéskiértékelteazadatokat,következtetéseketésajánlásokatkészítésével.

Látható tehát, hogy a Tanács irányítása alatt a tagállamok egyre több teretengednekazUniószerveinekrészvételéreakonzulivédelmetilletően.Atagálla-mokaszakértőicsoportokállandótanácskozásairévénmindegymástóltörténőintézményi modellek átvételére, mind pedig lokális intézményi átalaku-lásra mutattak példát. Előbbi megfigyelhető az egyes állampolgárok tájékozta-tásárahasználteszközökfelhasználása,utóbbipedigaközöskonzulihivatalok,illetőleg co-location együttműködések megvalósítása során is. Annak ellenére,hogyazállampolgárokvédelmekülföldönatagállamokérzékeny,diszkrecionálisdöntésijogkörébetartozik,azelmúltközelkétévtizedeseményeirávilágítottak

167A KONZULI VÉDELEM „EURÓPAIZÁLÓDÁSA”— VÁLSÁGHELYZETEKBEN BIZTOSÍTOTT...

arra, hogy az együttes fellépés hatékonyabbá teszi az állampolgárok védelmét,mellyelmégalegkiterjedtebbkülképviseletihálózattalbírótagállamsemképesegyedül felvenni a versenyt. Az uniós polgárok ekképpen az EUMSz 23. cikkealapjánbiztosítottalanyi jogosultságukatagyakorlatbanis igénybevehetik, ígyaznemmaradegyhipotetikusvelejárójaazunióspolgárságnak,hanemvalódi,azállampolgárságbólfakadójogokatmeghaladó,többletjogosultságotteremt,éslétezőigényeketelégítki.AzUnióégiszealattmegvalósulókonzulivédelemezál-tal növeli az uniós polgárság értékét, nemcsak annak nemzetközi jogi megíté-lésében, de a jogosultságot hordozó jogalanyok és az Unió viszonyában is. Eszolgáltatásnakazonbantermészetébőladódóanvannakkorlátai,hiszenaznemhagyható figyelmen kívül, hogy a konzuli védelem eredendően az állampolgá-rokéleténektestiépségének,tulajdonánakvédelmétellátó,azállamkülhonbanbiztosítottvédelme,ezértannaknyújtásameghatározottkeretekközötttörténik.Így amennyiben a tagállamok akár gyakorlati megállapodások, akár másneműfeladatmegosztási eszközök útján behatárolják az uniós polgárok joggyakorlásilehetőségeit,acélvégsősoronafentijogosultságokvédelménekminélteljesebbkörűmegvalósításamarad.

IRODALOM

• Guttry, Andrea de – Gestri, Marco – Venturini, Gabriella (eds.) (2012): International Disaster Response Law.T.M.C.ASSERPRESS,TheHague.• Barnier, Michel (2006): For a European Civil Protection Force: Europe Aid. (Report)Brussels, European Commission, May 2006. http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2004_2009/documents/dv/031006barnier_/031006barnier_en.pdf• Drennan,LynnT.–McConnell,Allan(2012):Risk and Crisis Management in the Public Sector.Routledge,London.• Forni,Federico(2012):TheConsularProtectionofEUCitizensduringEmergenciesinThirdCountries.In:deGuttry,Andrea–MarcoGestri–GabriellaVenturini(eds.):Interna-tional Disaster Response Law.T.M.C.ASSERPRESS,TheHague.• Guttry,Andreade(2012):SurveyingtheLaw.In:AndreadeGuttry,MarcoGestri,Gabri-ella Venturini (eds.): International Disaster Response Law. T.M.C. ASSER PRESS, TheHague,3-45.• Ianniello-Saliceti, Alessandro (2011): The Protection of EU Citizens Abroad:Accountability,RuleofLaw,RoleofConsularandDiplomaticServices.European Public Law Vol.17.No.1.,91–109.• Jones-Bos,Reneé–Daalen,Moniquevan(2008):Trendsanddevelopmentsinconsularservices:thedutchexperience.The Hague Journal of DiplomacyVol.3.No.1.87–92.• KendeTamás(2015):Bevezetés az Európai Unió politikáiba.WoltersKluwer,Budapest.• Larsson,Per–HagströmFrissel,Eva–Olsson,Stefan:UnderstandingtheCrisisMana-gementofSystemoftheEuropeanUnion.In:Olsson,Stefan(2009):Crisis Management in the European Union: Cooperation in the Face of Emergencies. Springer-Verlag BerlinHeidelberg,1-17.

168

fór

um

B E C Á N I C S A D R I E N N

• Lindström,Madelene(2009):EUconsularcooperation incrisissituations. In:OlssonStefan(ed):Crisis management in the European Union. Spinger,Berlin,109–126.• Maley,William(2011):Risk,Populism,andtheEvolutionofConsularResponsibilities.In: Melissen, Jan and Férnandez, Ana Mar (eds.): Consular Affairs and Diplomacy. MartinusNijhoff,Leiden–Boston,48–54.• Melissen, Jan–Férnandez,AnaMar (eds.) (2011):Consular Affairs and Diplomacy. MartinusNijhoff,Leiden–Boston.• NagyKároly(1999):Nemzetközi jog.Püski,Budapest.• Olsson,Stefan(2009):Crisis Management in the European Union: Cooperation in the Face of Emergencies.Springer-VerlagBerlinHeidelberg.• Porzio, Giorgio (2008): Consular assistance and protection: an EU perspective. The Hague Journal of Diplomacy,Vol.3.No.1.93–97.• Raik,Kristi(2013):Servingthecitizens?ConsularroleoftheEEASgrowsinsmallsteps.In European Policy Centre Policy Brief,30April2013.• VárnayErnő–PappMónika(2016):Az Európai Unió joga.WoltersKluwer,Budapest.

169

BICSKEI HEDWIG

T H E R I G H T S O F C H I L D R E N I N P R E - T R I A L D E T E N T I O N . . .

Therightsofchildreninpre-trialdetentioninthelightoftheUNConventionontheRightsoftheChild

Thefollowingpaperconcentratesonthedetentionofminors,especiallywhat concerns the international legal provisions regarding pre-trialdetention.Itisveryimportanttoensurethatnooneshouldbedeprivedofhislibertyinanarbitraryfashion;thisalsoreferstochildrenaswell.Deprivation of liberty may take numerous other forms besides arrestofconviction,theseformsdifferindegreeorintensity,andthisiswhycourtsanddomesticauthoritieshavetohaveaclearviewtobeabletoundertakeanautonomousassessmentofthesituation.

Whiledetentionoccursinvariouscircumstance,Iwouldliketofocusonchildrenincontactwiththecriminaljusticesystem.Article5para.1(d)providesthat“Nooneshallbedeprivedofhislibertysavethefollow-ing cases and in accordance with a procedure prescribed by law: (d)thedetentionofaminorbylawfulorderforthepurposeofeducationalsupervision or his lawful detention for the purpose of bringing himbeforethecompetentlegalauthority.”

Thisnotionofaminorencompassespersonsundertheageof18inthelightofEuropeanStandardsandResolutionsoftheCommitteeofMinis-tersoftheCouncilofEurope(Commissiondecisionof14December1979).

Thislawtextexcerptisnotonlyaprovisionwhichpermitsthedeten-tionofaminor,butalsocontainsaspecific,butnotexhaustive,exam-ple of circumstances in which minors might be detained, namely forthe purpose of their educational supervision or bringing them beforeacompetentlegalauthority.

Inthispresentpaper,Iwouldalsoliketoincludeacasepresentation:Nartv.Turkey,wheretheECHRfoundaviolationofArticle5.

I. INTRODUCTION

Overonemillionchildrenundertheageof18areestimatedtobeheldinsomesortofdetentionworldwide.Placingchildrenindetentionmaycause long-term and probably irreversible mostly psychological butalsophysicaldamages;detentionremoves themfromtheir familyandcommunity,fromtheireducationandothersocialopportunities,itputs

fór

um

170

fór

um

B I C S K E I H E D W I G

astigmaontheirlivesandinfluencesonalong-termbasistheircriminalrecords,andwhiledetained,theyareputatriskoftorture,physicalandemotionalabuse.

Inmanycriminaljusticesystems,childrenaretreatedasadults,althoughtheydo not have the intellectual or emotional maturity to take part in this judicialprocessthatisclearlydesignedforadults.

Pre-trialdetentionasperthedefinitiondesignatestheholdingofadefendantbeforetrialoncriminalchargesbecausereleasehadbeendenied.Achildisheldinpre-trialdetentionwhereheisdeprivedoflibertyandisawaitingafinaldeci-siononhiscasefromacompetentauthority.ThereisageneralstatisticsthatinEurope24%oftheincarceratedpopulationhasnotbeentriedyet,butunfortu-nately,thereisnosuchdataavailableregardingdetainedchildren,butitisesti-matedthataround14,600childrenwereheldindetentionaftertrialintheEUbytheyear2012,while3,380wereheldinpre-trialdetention.[1]

Indiscussingpre-trialdetention,wemustseparatetwostages: thesocalledpre-chargestate,whichreferstothetimewhenachildhasbeenarrestedbutnotyet charged with an offense and is being held in custody, and the post-chargestate,whichdesignatesincarcerationaftertheinvestigatingauthorityhasfoundthat there was indeed sufficient evidence to charge the child suspect with anoffenseandthedecisionhadbeenmadetokeepthechildincustodybeforeandduringthetrial.

II. THELEGALFRAMEWORK

Asaguidingprincipleinalllegalproceedings,thebestinterestofthechildhasto rule over every aspect. Primary consideration has to be given to personalcontext,situationandneedsofthechildconcernedanditneedstoincorporatethefollowingelements:identity,protection,safetyandsituationofvulnerability,dueconsiderationofthechild’sviews,respectforhisrights,includinghisrighttodignity,libertyandequaltreatment.

TheinternationalstandardswhichareapplicableinallEUMemberStatesthatgovern the rights, status and role of children involved in criminal proceedingsinclude:

– TheUNConventionontheRightsoftheChild(CRC)– TheGuidelinesoftheCommitteeofMinistersoftheCouncilofEuropeon

child-friendlyjustice– The 2008 European Rules for juvenile offenders subject to sanctions or

measures(ERJO)– Directive 2013/0408 on procedural safeguards for children suspected or

accusedincriminalproceedings

[1]Dataonchildreninjudicialproceedingsaccordingto:www.skydrive.live.com/

171T H E R I G H T S O F C H I L D R E N I N P R E - T R I A L D E T E N T I O N . . .

– -TheEuropeanConventiononHumanRights(ECHR),Art.5andapplicablechild-specificcase-law.[2]

Regardingpre-trialdetentionofchildren,thefollowingprinciplesarepresentedintheCRC,

Art.37:(b)Nochildshallbedeprivedofhisorherlibertyunlawfullyorarbi-trarily.Thearrest,detentionor imprisonmentofachildshallbe inconformitywiththelawandshallbeusedonlyasameasureoflastresortandfortheshortestappropriateperiod;

(c)Everychilddeprivedoflibertyshallbetreatedwithhumanityandrespectfortheinherentdignityofthehumanperson,andinamanner,whichtakesintoaccounttheneedsofpersonsofhisorherage.Inparticular,everychilddeprivedoflibertyshallbeseparatedfromadultsunlessitisconsideredinthechild’sbestinterestnottodosoandshallhavetherighttomaintaincontactwithhisorherfamilythroughcorrespondenceandvisits,saveinexceptionalcircumstances;

(d)Everychilddeprivedofhisorherlibertyshallhavetherighttopromptaccesstolegalandotherappropriateassistance,aswellastherighttochallengethelegalityofthedeprivationofhisorherlibertybeforeacourtorothercompetent,independ-entandimpartialauthority,andtoapromptdecisiononanysuchaction.[3]

AccordingtotheUNCommitteeontheRightsoftheChild,GeneralCommentno.10,Art37(b)CRC,whichprovidessafeguardsfortheapplicationofdepriva-tionoflibertyofchildren,entailsthatStatePartiesshouldprovideforaneffectivepackage of alternatives for pre-trial detention of juveniles to safeguard the lastresort-principleandshouldensurethatajuvenilecanbereleasedfrompre-trialdetentionassoonaspossible,andifnecessaryundercertainconditions.[4]

Inart.37(c)CRCitisalsoreiteratedthattheneedsofjuvenilesshouldbetakenintoaccountespeciallywhenitcomestodifferentagesof thechildrenandthecontactandcorrespondencewithfamilyisregardedashighimportance.

These principles are stated and restated in almost every international andEuropeaninstrumentandthesearecompletedwithalistofrights,whichapplyinchild-specificcase-law.

In2013,theEuropeanCommissionhasproposedadirectiveonproceduralsafe-guardsforchildrensuspectedoraccusedincriminalproceedings.Articles10-12ofthisDirectivereiteratetheprinciplespresentedinart.37CRCandalsoproposealistofmeasuresthatareconsistentwiththeGuidelinesonChild-Friendly-Justice

[2]Childreninpre-trialdetentioninEurope,AnalysisoflegislationsandpracticesinEU28,Authors:Sophie Duroy, Cedric Foussard, Adelaide Vanhove, Yannick van den Brink, JUST/2014/JACC/AG/PROC/6600[3] UN General Assembly, Convention on the Rights of the Child, 20 November 1989, UnitedNations, Treaty Series, vol.1577, p. 3, thereafter ‘CRC’, available at: http://www.refworld.org/docid/3ae6b38f0.htm[4]UNCommitteeontheRightsoftheChild(CRC),GeneralcommentNo.10(2007):Children’sRightsinJuvenileJustice,25April2007,CRC/C/GC/10,§80-81.

172

fór

um

B I C S K E I H E D W I G

oftheCOE.ThisDirectivewasfinalisedandagreeduponon16December2015.This new Directive contains more child-specific provisions related to pre-trialdetentionnexttomoregeneralprovisions,suchastherighttoinformation(art.4), theright to legalrepresentation(art.6)andtheright toprivacy incriminalproceedings(art.14).

III.PRE-TRIALDETENTIONFORCHILDRENINTHEEUROPEANUNION

The new Directive imposes restrictions on the scope of application of pre-trialdetentionregardingchildren.Article10(1)implementstheprincipleof“reasonabletime”,thatistheprincipleoftheshortestperiodoftime,providingthatallMemberStatesmustensurethatchildrenaredeprivedoflibertybeforetheirconvictiononlyasameasureoflastresortandfortheshortestpossibleperiodoftime.Takingintoconsiderationtheageandthespecialsituationofeachchildisamust.[5]

Article 11(1) deals with the use of alternative measures: all Member Statesmustensurethatinthecaseswheretheconditionsfordeprivationoflibertyarefulfilled,theauthoritiestakeintoaccounttheapplicationofalternativemeasuresaswell,wheneveritispossible.[6]

Article 12 provides a very important provision that is ensuring children tobedetainedseparately fromadults, inorder toavoidthechildbeingsubject toviolence,abuse,neglectorexploitation.[7]

Averyimportantfactorindecidinginfavouroforagainstapplyingpre-trialdetentionisthequestionofage.InallMemberStates, thecommongroundforapplyingpre-trialdetentionisthenecessityofthechildtohavereachedthemini-mumageofcriminalresponsibility.AllStateshaveaspecifiedagebelowwhichachildisnotconsideredtobecapableofcommittingacriminaloffenceandduetothisprovisionhecannotbesubjecttocriminalproceduresorsanctions.

Justtogiveaclearviewonhowthingsworkindifferentcountries,hereisalistofsomesituationsindifferentMemberStates:

– Asperageneralrule,inthemajorityoftheStatestheminimumageofcrimi-nalresponsibilityrunsfrom13to15yearsold,butfiveStateshavealowerprovision,inIreland,TheNetherlandsandUK-Scotlanditrunsfrom12yearsoldandintheUK–EnglandandWalesandNorthern-Irelanditrunsfrom10yearsold.

– InBelgium,Ireland,Lithuania,LuxembourgandPolandchildrenwhohavecommittedseriouscrimescanbeprosecutedeveniftheyhavenotreachedtheminimumage.

[5] Directive of the European Parliament and the Council on procedural safeguards for childrensuspectedoraccusedincriminalproceedings,22May2014,2013/0408.[6]idem.[7]idem.

173T H E R I G H T S O F C H I L D R E N I N P R E - T R I A L D E T E N T I O N . . .

– There is a different situation in the following countries, where the judgehasthepossibilitytodecidewhetherachildabovetheminimumagewillorwillnotbeconsideredcriminally responsible,becauseof lackof suffi-cientdiscernment,orbecauseachildabovetheminimumagecanbeheldcriminallyresponsibleonlyforseriouscrimes,thisisthecaseforAustria,Bulgaria,CzechRepublic,Germany,Italy,RomaniaandSlovakia.

– MostMemberStateshaveanupperagelimitforjuvenilejustice;generally,thisissituatedattheageof17.

– However,therearesomecountries,suchasBelgium,GermanyGreece,Italy,TheNetherlands,Sweden,wherethislimitcanbeextendedincertainsitu-ations,bydecisionofajudge,theextensioncangoupto25yearsofage,iftheoffencewascommittedwhiletheoffenderwasbelowtheusualagelimit,buthewastriedsomeyearslater.[8]

1. Theapplicationofpre-trialdetention

Thecriteriaaccordingtowhichpre-trialdetentionisappliedincludethefollow-ing:theriskthattheaccusedwillfailtoappearfortrial,theriskthattheaccused,ifreleased,wouldtakeactiontoprejudicetheadministrationofjustice,orcommitfurtheroffences,orhemightcausepublicdisorder.

It is important to highlight the fact that the court always has to assess theappropriatenessofthemeasureinthelightofsomespecialcircumstancessuchasthechild’sage,aswellastheseriousnessofthecrimeofwhichheissuspectedof.SomealternativesvalidacrosstheEuropeanMemberStateswhichmaybetakenintoaccounttopre-trialdetentionincludeelectronicmonitoringusuallyappliedinFinlandandFrance,placementinaneducationalcommunity,characteristicforItalyandLuxembourg,andplacement inthecareofatrustworthypersonwhoundertakestoensurethechild’spresenceat judicialhearings,whichisausualmethodappliedintheCzechRepublic.[9]

Theauthorities intheMemberStateshavedevelopedsomespecial facilitiestoestablishacleardifferencebetweenchildrenandadults,inthiswaychildreninpre-trialdetentionarenotheldtogetherwithadults,casesinwhich,asIhavementionedbefore,thesemaybesubjecttotorture,physicaloremotionalabuse.

InEurope,therearecountries,whichlackofappropriateinfrastructure,likeCyprus,orIreland,thesecountriesfacedifficultiesincomplyingwiththeobliga-tionprovidedbyrecommendations,accordingtowhichchildrenshouldbeclearly

[8] All statistics on national legislations and procedures are taken from the EU study ‘Data onChildren in Judicial Proceedings in EU28’, European Commission, 2015, available at: http://www.childreninjudicialproceedings.eu/[9]DataonChildreninJudicialProceedings inEU28,EuropeanCommission,availableat:https://skydrive.live.com/embed?cid=EA045197000B3309&resid=EA045197000B3309%21429&authkey=AOhbW1gN6eEK8WM&em=2&ActiveCell=%27CRIM159%27!A2

174

fór

um

B I C S K E I H E D W I G

separatedfromadults,andpolicestationshouldhaveseparatecellsforchildren.Other countries, like Belgium, UK-Northern Ireland have specialized closed

centres,while theCzechshave so called “freezones” for childrenwithin theirdetention facilities, so they will not be locked in cells, Denmark applies themethodofsurrogatecustodyforyoungpersonsinsomeresidentialinstitutions,whiletheNetherlandsoffercustodyinvariousspaceschosenforthispurpose.

Regardingthedurationofthemeasures,wemaytalkaboutalegalobligationtoensurethatthechildissubjecttopre-trialdetentionfortheshortestpossibletime,basedon theprincipleof reasonable time, herewe mayclearly see two differ-entgroupsofcountriesapplyingand“rejecting”thisprinciple:theobligationofapplying the shortest period of time is existent in Austria, Belgium, Denmark,Spain,France,Poland,Romania,whileitdoesnotapplyinBulgaria,Finland,Italy,HungaryandtheNetherlands.[10]

Asperageneralrule,wemaydiscussaboutpre-chargeandpost-chargestagesof proceedings. For pre-charge pre-trial detention, that is police custody, mostMemberStatesapplythe24hoursmaximumduration,butthereareexceptionslikeHungaryandCzechRepublic,whichhavea72hoursdurationforthisstage.Forpost-chargepre-trialdetention,mostMemberStatesapplyamaximumtimelimitofbetween3and6months,thisofcourseisusuallyextendedupto1or2yearsforvariousseriouscrimes.

IV.THERIGHTSOFCHILDRENINCRIMINALPROCEEDINGS

ThenewDirectiveoftheEuropeanParliamentandoftheCouncilonproceduralsafeguardsfor children suspected or accused in criminal proceedings provideschildrenindetentionwithasetofrightsthathavetobedulyrespectedbyMemberStates.Inthefollowing,Iwouldliketopresentthesetofrightsaccordingtowhich,incaseofviolation,theMemberStatesareheldresponsiblewithinproceedingsattheEuropeanCourtofHumanRights.

1. Therightofthechildtobeinformed,Article4[11]

MostMemberStatesrecognisethestatutoryrightofchildreninvolvedincrimi-nalproceedingstoreceiveinformationabouttheirrights,theprocedureandtheentire judicialsystem,atageneral levelateverystageof theproceedings.The

[10] All statistics on national legislations and procedures are taken from the EU study ‘Data onChildren in Judicial Proceedings in EU28’, European Commission, 2015, available at: http://www.childreninjudicialproceedings.eu/[11] Directive of the European Parliament and the Council on procedural safeguards for childrensuspectedoraccusedincriminalproceedings,22May2014,2013/0408.

175T H E R I G H T S O F C H I L D R E N I N P R E - T R I A L D E T E N T I O N . . .

informationgenerallyprovidedhastocoverthetime,placeandprocess,thedeci-sionof thecourtandalso thechild’s right toa remedyand informationonallavailablesupportservices.

Thechildrenshouldbefullyinformedoftheirrightsandthemechanismstheycanusetoexercisetheirrightsortodefendthemselves.Thisinformationshouldbepromptlyanddirectlyprovidedtochildreninamanner,whichisadaptedtotheirageandmaturity,inalanguageheunderstands.

2. Therighttoinformationoftheholderofparentalresponsibility,Article5[12]

Article5of theEuropeanCommissionDirective2013/0408onproceduralsafe-guardsforcriminallysuspectedoraccusedchildrenprovidesthat“theholderofparentalresponsibilityofthechild,or[…]anotherappropriateadult,isprovidedwiththeinformationthatthechildreceivesinaccordancewithart.4”.

TheGuidelinesonChild-friendlyJusticeoftheCouncilofEuroperequirethatwhenachildisarrestedandtakenintocustody,theirparents[orlegalrepresenta-tive]shouldbepromptlyandadequatelyinformedofthereasons.

3. Therighttoalawyer,Article6[13]

Oneofthemostimportantaspectsofajudicialproceedingistheaccesstolegalcounselandrepresentation.Thistooismandatorytobeappliedincaseofchil-dren,inparticular,MemberStatesshouldensuremandatoryaccesstoalawyerforallchildrenwhoaresuspectedoraccused,andasanadditionalsafeguard,thenewDirectivealsoaddsthatthesechildrenshouldnotbeabletowaivetheirrighttobeassistedbyalawyer.

Childrenshouldalsobeprovidedwithtimelylegalcounselandrepresentation,theyshouldhaveaccesstofreelegalaidandmostimportantly,lawyersrepresent-ingchildrenshouldtreatthemrespectingtheirownrights.

[12]Articles4and6oftheProposalforaDirectiveoftheEuropeanParliamentandoftheCouncilon procedural safeguards for children suspected or accused in criminal proceedings. For furtherinformationontherightofchildrentoaccessalawyer,seeArticle6(3)oftheEuropeanConventiononHumanRights,Articles27and28oftheCharterofFundamentalRightsoftheEuropeanUnion,Rule15ofTheBeijingRulesandCRCCommittee(2007).[13] Article 3 of the Directive 2013/48/EU of the European Parliament and of the Council of 22October2013ontherightofaccesstoalawyerincriminalproceedingsandinEuropeanarrestwarrantproceedings, and on the right to have a third party informed upon deprivation of liberty and tocommunicatewiththirdpersonsandwithconsularauthoritieswhiledeprivedofliberty.

176

fór

um

B I C S K E I H E D W I G

4. Therighttospecifictreatment[14]

Thisspecifictreatmentincaseofdeprivationoflibertyconsistofthechildbeingpermittedtoreceivecare,protectionandallthenecessaryindividualassistance,such as social, educational, vocational, psychological, medical and physicalsupport,takingintoconsiderationtheage,sexandpersonalityofthechild.

Inaddition,theseparationofchildrenfromtheirparentshastobeameasureoflastresort;authoritieshavetoallowthechildtomaintainregularandmeaning-fulcontactwithparentsandfamily.

V. CASELAWOFTHEEUROPEANCOURTOFHUMANRIGHTSREGARDINGCHILDREN IN PRE-TRIAL DETENTION: THE CASE OF NART V. TURKEY(APPLICATIONNO.20817/04)

ThecaseoriginatedinanapplicationagainsttheRepublicofTurkeybyaTurkishnational,Mr.TolgaNart,astheapplicant.

Regardingthefactsofthecase,theapplicantwasheldindetentiononremandinconnectionwithanoffence,whichwasnotrelatedtothispresentcase.Whiletheapplicantwas still 17yearsoldhewasarrestedby thepoliceonsuspicionofbeinginvolvedinanarmedrobbery,hewasfoundwhilehewassleepinginanemptyswimmingpoolnear theplacewheretherobberyhappened.Hewassupposedlydruggedandsleepyandthisiswhythepolicetookhimincustody.Aseriesofinterrogationsfollowed,buthislawyerkeptonrepeatingthathisclientwasnotinafitstatetounderstandthechargesthatarebroughtupagainsthimandbytakingthesestatementstheauthoritieswouldviolatethelaw.

Thelawyerchallengedthedetention,referringtoart.5and6oftheConven-tion,bysubmittingthattheapplicantwasincapableofunderstandingthechargesagainsthimandthathehadnotbeengivenadequatetimeandfacilitiestopreparehisdefenceandthatthelawyerwasunabletocommunicatewithhim.Thelawyerfurtherstatedthattheapplicantwasaminorandaccordingtoart.37(b)oftheUnitedNationsConventionontheRightsofChildren, thedetentionofaminorshouldbeapreventivemeasureoflastresort.Thelawyerfurthernotedthatappli-cantshouldbeplacedinahospitalorinaresidentialsocialcare,insteadofbeingdetainedinprison.

The relevant international law consisted of the recommendation of theCommitteeofMinisters,adoptedin2006,whichstatedthat“allchildrenundertheageof18shouldnotbedetainedinaprisonforadults,butinspeciallydesignedestablishments[…]theywillhaveaccesstosocial,psychologicalandeducationalservices,religiouscareandrecreationalprogrammes”.

[14] Directive of the European Parliament and the Council on procedural safeguards for childrensuspectedoraccusedincriminalproceedings,22May2014,2013/0408.

177T H E R I G H T S O F C H I L D R E N I N P R E - T R I A L D E T E N T I O N . . .

Further,therecommendationoftheCommitteeofMinisterstoMemberStatesoftheCouncilofEuropeadoptedin2003thefollowing:“when,asalastresort,juvenilesuspectsaredetained,thisshouldnotbeforlongerthansixmonths[…]custodialremandshouldneverbeusedasapunishmentorformofintimidation.”

Thecourtfurthernotedart.17fromtheEuropeanSocialCharter,whichregu-latestherightofmothersandchildrentosocialandeconomicprotection.Further,art.37oftheUnitedNationsConventionontheRightsoftheChild,dated1989,hadrelevantparts,statingthat“nochildshallbedeprivedofhislibertyunlawfullyorarbitrarily.Thearrest,detentionorimprisonmentofachildshallbeinconformitywiththelawandshallbeusedonlyasameasureoflastresortandfortheshortestperiod.[…]everychildshouldbetreatedwithhumanityanddignity,inamannerwhichtakesintoaccounttheneedsofthechildren[…]thechildshallhavetherighttomaintaincontactwithhisfamilythroughcorrespondenceandvisit”.

Regarding the alleged violation of art. 5 of the Convention, the applicantcomplainedthathisdetentiononremandexceededthereasonabletimerequire-ment,andhealsocontended thathehadnoeffective remedy tochallenge thelawfulnessofhisdetention.Heinvokedart.5,para.3and4,accordingtowhichhewouldbeentitledtotrialwithinareasonabletimeortoreleasependingtrial,furtherhewouldbeentitledtobedecidedspeedily.TheCourtindeedheldthattherehadbeenaviolationofthesearticlesoftheConvention.

Regardingtheapplicationofart.41oftheConvention,whichprovidesthatiftheCourtfindsthattherehasbeenaviolationoftheConventionortheProtocols,theCourtshall,ifnecessary,affordjustsatisfactiontotheinjuredparty.

Theapplicantclaimed4,000EURinrespecttonon-pecuniarydamages,andalso 2,000 EUR for costs and expenses incurred before the Court, both claimsbeingcontestedbytheState.TheCourtheldthattherespondentstateistopaytheapplicantwithinthreemonthsfromthedateonwhichthejudgementwouldbecomefinalinaccordancewithart.44para.2oftheConvention750EURplusany tax that might be chargeable, in respect of non-pecuniary damages, anddismissedtheclaimforjustsatisfaction.

VI.CONCLUSIONS

AkeypartoftheagendaoftheEuropeanUnionregardingjuvenilejustice,espe-ciallypre-trialdetentionisfoundwithintheDirectiveoftheEuropeanParliamentandtheCouncilonproceduralsafeguards forchildrensuspectedoraccused incriminalproceedings.

Most of the standards are already present in the national law of mostly allEuropean Union Member States, but the adoption of this Directive would giveastrongerbasisinlawregardingsomeoftherightsthatshouldbeappliedinvari-ousspecialcaseswherechildrenandyoungpersonsareinvolved.

178

fór

um

B I C S K E I H E D W I G

Internationallawsshouldpromotechild-friendlyjusticesystems,whichrecog-nisetherightofchildrentospecialprotectionandmostimportantlyusedetentionasameasureoflastresort,divertingchildrenawayfromcriminaljusticesystemswhereveritispossible.

BIBLIOGRAPHY

• Duroy, S., Foussard, C., Vanhove, A., van den Brink, Y. (2015): Children in pre-trial detention in Europe, Analysis of legislations and practices in EU 28,MIPREDETProject.• UNGeneralAssembly, Convention on the Rights of the Child,20November1989,UnitedNations,TreatySeries,vol.1577.• UNGeneralAssembly,United Nations Standard Minimum Rules for the Administration of Juvenile Justice (“The Beijing Rules”):resolution/adoptedbytheGeneralAssembly.,29November1985,A/RES/40/33.• UNCommitteeontheRightsoftheChild(CRC),General comment No. 14 (2013)ontherightofthechildtohavehisorherbestintereststakenasaprimaryconsideration(art.3,para.1),29May2013,CRC/C/GC/14.• ECtHR,Nart v. Turkey,App.No.20817/04,Judgment,5May2008.• CouncilofEurope(2008):Committee of Ministers, Recommendation CM/Rec(2008)11oftheCommitteeofMinisterstomemberstatesontheEuropeanRulesforjuvenileoffenderssubjecttosanctionsormeasures,5November2008,CM/Rec(2008)11.• CouncilofEurope:CommitteeofMinisters,GuidelinesoftheCommitteeofMinistersoftheCouncilofEuropeonchild-friendlyjustice,2011.• Directive2013/48/EUoftheEuropeanParliamentandoftheCouncilof22October2013.• Directive of the European Parliament and the Council on procedural safeguards forchildrensuspectedoraccusedincriminalproceedings,22May2014,2013/0408(COD).• EUstudy ‘DataonChildreninJudicialProceedingsinEU28’,EuropeanCommission,2015,availableat:http://www.childreninjudicialproceedings.eu/.• Dünkel,F.,Horsfields,P.andParosanu(2015):A.,European Research on Restorative Justice, Volume I: Research and Selection of the Most Effective Juvenile Restorative Justice Practices in Europe: Snapshots from 28 EU Member States. Brussels,InternationalJuvenileJusticeObservatory.• Liefaard&VandenBrink(2014):Juveniles’RighttoCounselDuringPoliceInterrogations:An Interdisciplinary Analysis of a Youth-Specific Approach, with a Particular Focus ontheNetherlands,Erasmus Law Review,Volume7,Issue4p.206-218,availableat:http://repub.eur.nl/pub/77395/.

179EURASIAN INTEGRATION AND UKRAINE.

DANIEL HAITAS[1]

EurasianIntegrationandUkraine[2]

I.INTRODUCTION

TheEuropeanUnionisarguablythegreatestexampleofsupranationalregionalintegrationinmoderntimes.Itisamodelthathasservedasaninspirationforotherintegrationprojectsaroundtheworld,oneofwhichistheEurasianEconomicUnion(EAEU),itbeingacknowledgedthatitseeks, to a certain extent, to emulate the EU in the territories of theformer Soviet Union. This article shall survey the background to theformationof theEurasian Economic Union, and will also provide anoverviewofitsinstitutionalstructure.Inaddition,Ukraine’srelation-shiptoEurasianintegrationshallalsobeexamined.UkraineisastatewhichfindsitselfasaborderlandbetweentheEU’sandEAEU’sinte-grationprojects,bothofwhichhaverespectivelysoughttoengageanddeepen relations with the country. Here there shall be a survey ofUkraine’srelationshiptovariousintegrationprojectsinthepost-SovietspacesincetheendoftheUSSR,includingupuntilUkraine’ssigningtheAssociationAgreementwiththeEuropeanUnionin2014.

II.BACKGROUNDTOTHEEURASIANECONOMICUNION’SFORMA-TION[3]

With the collapse of the Soviet Union, a single, deeply integratedeconomic,politicaland institutional legalspacewasseparated into16differentstates.[4]PriortothecreationoftheEurasianEconomicUnion

[1]Juniorresearchfellow,MTA-DEPublicServiceResearchGroup[2]Theworkwascreatedunder thepriorityprojectKÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001titled„PublicServiceDevelopmentEstablishingGoodGovernance” incooperationwiththeNationalUniversityofPublicServiceandthe‘DE-ÁJKGovernanceResourceManage-mentResearchGroup’oftheUniversityofDebrecen.Forthedescriptionoftheunderlyingconcepts,see:T.M.HORVÁTHandI.BARTHA,Azágazatiközszolgáltatásokrendszerta-náról[TheTheoreticalSystemofPublicServiceSectors]In:T.M.HORVÁTHandI.BART-HA(eds.)Közszolgáltatások megszervezése és politikái.[TheOrganizationandSectorsofPublicServiceDelivery],Budapest,DialógCampus,2016.pp.25–37[3]AsimilaranalysisbytheauthorofthetopicoftheEurasianUnionshallappearintheCollectedPapersoftheFacultyofLawNoviSad,Vol.2,2017,underthetitleAn Overview of the Eurasian Economic Union and its relationship with Serbia.[4]Atliganetal.2014,http://www.kas.de/wf/doc/kas_36785-544-2-30.pdf?140207134233,8.

tan

ulm

án

y

180

TA

NU

LM

ÁN

Y

D A N I E L H A I TA S

therehadbeenvariousattemptsatforminginternationalorganizationsinordertoreintegratethispost-Sovietspace,thefirstbeingtheCommonwealthofIndepen-dentStates.[5]TheCIS,thoughhelpingtomaintaincertainlinksbetweenformerSovietterritories,throughsuchmechanismsasthemobilityoflabourandvisa-freetravel,wasunabletoputforwardaclearprojectforanintegratedpoliticalandeconomic community.[6] It is generally acknowledged that the modern thrusttowardsEurasian[7]integrationbeganwithaspeechmadein1994byKazakhPres-identNursultanNazarbayevattheLomonosovMoscowStateUniversity.[8]Follow-ingthis,in1995theRussianFederation,BelarusandKazakhstansignedanAgree-mentontheCustomsUnion,theaimofwhichwastoremovetradingbarriersandencourage the economic integration of these states.[9] Later came the EurasianEconomic Community, formed in 2000 by Belarus, Kazakhstan, Kyrgyzstan,Russia,TajikistanandUzbekistan,theaimofwhichwaspromotethecreationofasingleeconomicspaceandcustomsunionamongthesesignatorystates.[10]Next,the Eurasian Customs Union was formed in 2010, its original members beingBelarus,KazakhstanandRussia,withitatthetimebeingseeingasthefoundationstone for a future “Eurasian Union.”[11] After, the Single Economic Space orEurasianEconomicspacecameintobeingin2012.[12]

ItisundeniablethatRussiahasprovidedthemainimpetusbehindattemptstoreintegratethepost-Sovietarea.[13]RussianPresidentVladimirPutinhimselfhasdescribedthecollapseoftheSovietUnionas“thebiggestgeopoliticalcatastropheofthecentury”.[14]In2011,PresidentPutinpublishedanarticleinIzvestiawherehesetouthisvisionforaEurasianUnion.Drawingexplicitlyfromtheexampleof the European Union, he stated that “It took Europe 40 years to move fromtheEuropeanCoalandSteelCommunitytothefullEuropeanUnion.Theestab-lishmentoftheCustomsUnionandtheCommonEconomicSpaceisproceedingatamuchfasterpacebecausewecoulddrawontheexperienceof theEUandotherregionalassociations.Weseetheirstrengthsandweaknesses.Andthisisourobviousadvantagesinceitmeansweareinapositiontoavoidmistakesand

[5]Ibid.[6]Sakwa,2015.[7]Theterm“Eurasia” itself isopentodifferent interpretationsanddefinitions,basedondifferentgeopoliticalpreconceptions.Speakingintermsofpurelyphysicalgeography,itmaybedefinedasthelandmassbetweentheAtlanticandthePacificoceans.Intermsofgeopolitics,itusuallyreferstothelandsoftheformerSovietUnion,excludingthethreeBalticstates.SeeLiik,,2014http://www.ecfr.eu/page/-/ECFR103_RUSSIA_COLLECTION_290514_AW.pdf.[8]Eurasian Economic Commission, Eurasian EconomicIntegration: Facts and Figures, 2015, 6,http://www.eurasiancommission.org/en/Documents/broshura26_ENGL_2014.pdf.[9]Ibid.[10]Vousinas,2014,951,http://dx.doi.org/10.4236/me.2014.59088.[11]Dreyer–Popescu,2014,1,http://www.iss.europa.eu/uploads/media/Brief_11_Eurasian_Union.pdf.[12] Dragneva – Wolczuk, 2017, 4, https://www.chathamhouse.org/sites/files/chathamhouse/publications/research/2017-05-02-eurasian-economic-union-dragneva-wolczuk.pdf.[13]Kembayev,2016,343.[14]Bigg,2005,http://www.rferl.org/a/1058688.html.

181E U R A S I A N I N T E G R AT I ON A N D U K R A I N E .

unnecessarybureaucraticsuperstructures.”[15]Furthermore,drawingagain fromtheexample of theEU,he stated that, “In fact, we are adapting the experienceof theSchengenAgreement[16] thatbenefitsEuropeansaswellaseveryonewhocomes to work, study, or holiday in the EU.”[17] Furthermore, in Putin’s statedvisionofEurasianUnion,thecreationofsuchaunionisseenasasteppingstonefor agreater integrationprojectwith theEuropeanUnion, “…take the two larg-estassociationsonourcontinent–theEuropeanUnionandtheEurasianUnioncurrently under construction. In building cooperation on the principles of freetraderulesandcompatibleregulationsystemstheyareinapositiontodisseminatetheseprinciples,includingthroughthirdpartiesandregionalinstitutions,allthewayfromtheAtlantictothePacificOceans.Theywillthuscreateanareathatwillbeeconomicallyharmonised,butthatstillwillremaindiversewhenitcomestospecificmechanismsandmanagementsolutions.”[18]Infact,PresidentPutinhasarguedthatbyjoiningtheEurasianUnion,stateswouldactuallybeaidedintheirbroaderpushtowardsEuropeanintegration,havingsaidthat“SoontheCustomsUnion,andlatertheEurasianUnion,willjointhedialoguewiththeEU.Asaresult,apartfrombringingdirecteconomicbenefits,accessiontotheEurasianUnionwillalsohelpcountriesintegrateintoEuropesoonerandfromastrongerposition.”[19]

OnMay292014theTreatyontheEurasianEconomicUnionwassignedinKazakhstan,andonJanuary12015itcameintoforce.[20]Uponthesigningofthe Treaty, President Putin declared that “Today we are creating a powerful,attractive center of economic development, a big regional market that unitesmorethan170millionpeople.”[21]ThememberstatesoftheEAEUnowincludetheRepublicofArmenia,theRepublicofBelarus,theRepublicofKazakhstan,theKyrgyzRepublic,andtheRussianFederation.[22]

[15] Putin, 2011, http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/d-ru/dv/dru_2013_0320_06_/dru_2013_0320_06_en.pdf.[16]Fordetails,see:O’Keeffe,1991,185-219,Bartha,2014,139-172.[17]Ibid.[18]Ibid.[19]Ibid.[20]Dragneva–Wolczuk,2017,4.[21] Macfarquhar, 2014, https://www.nytimes.com/2014/05/30/world/europe/putin-signs-economic-alliance-with-presidents-of-kazakhstan-and-belarus.html?_r=1.[22]Eurasian Economic Union, General Information, http://www.eaeunion.org/?lang=en#about.

182

TA

NU

LM

ÁN

Y

D A N I E L H A I TA S

III.THEEURASIANECONOMICUNION’SINSTITUTIONALSTRUCTURE

ThePreambleoftheTreatyontheEurasianEconomicUnionsetsouttheguidingprinciplesoftheorganization,anditisjustifiedtoquoteitatlength.[23]Itstatesthat, “guided by the principle of the sovereign equality of states, the need forunconditionalrespectfortheruleofconstitutionalrightsandfreedomsofmanandnational,seekingtostrengthenthesolidarityandcooperationbetweentheirpeoples while respecting their history, culture and traditions, convinced thatfurther development of Eurasian economic integration shall serve the nationalinterests of the Parties, driven by the urge to strengthen the economies of theMember States of the Eurasian Economic Union and to ensure their balanceddevelopment,convergence,steadygrowthinbusinessactivity,balancedtradeandfaircompetition,ensuringeconomicprogressthroughjointactionsaimedatsolv-ing common problems faced by the Member States of the Eurasian EconomicUnionwithregardtosustainableeconomicdevelopment,comprehensivemoderni-sationandimprovingcompetitivenessofnationaleconomieswithintheframeworkoftheglobaleconomy,confirmingtheircommitmenttofurtherstrengthenmutu-allybeneficialandequaleconomiccooperationwithothercountries,internationalintegrationassociations,andotherinternationalorganisations,takingintoaccounttheregulations,rulesandprinciplesoftheWorldTradeOrganisation,confirmingtheircommitmenttotheobjectivesandprinciplesoftheUnitedNationsCharterandotheruniversallyrecognisedprinciplesandregulationsofinternationallaw…”

Furthermore,Part1,Section1,Article1.1-2of theTreatystates that “ThePartiesherebyestablishtheEurasianEconomicUnion…ensuringfreemove-mentofgoods,services,capitalandlabourwithinitsborders,aswellascoordi-nated,agreedorcommonpolicyintheeconomicsectorsdeterminedunderthisTreatyandinternationaltreatieswithintheUnion”andthat“TheUnionshallbean internationalorganisationof regionaleconomic integrationandshallhaveinternationallegalpersonality”.

With regards to the Customs Union formed by the EAEU member states,SectionVIsetsoutits“PrinciplesofFunctioning”.Article25statesthat“1.WithintheCustomsUnionoftheMemberStates:1)aninternalmarketforgoodsshallbe in place; 2) the Common Customs Tariff of the Eurasian Economic Unionandothercommonmeasuresregulatingforeigntradewiththirdpartiesshallbeapplied;3)acommontraderegimeshallbeappliedtorelationswiththirdparties;4) Common customs regulations shall be applied; 5) free movement of goodsbetweentheterritoriesoftheMemberStatesshallbeensuredwithouttheuseofcustomsdeclarationsandstatecontrol (transport, sanitary,veterinary-sanitary,phytosanitaryquarantine),exceptasprovidedforbythisTreaty.”

SectionIII,Article8oftheTreatysetsoutBodiesoftheUnion,whichincludethe

[23] Treaty on the Eurasian Economic Union (Courtesy Translation), http://www.un.org/en/ga/sixth/70/docs/treaty_on_eeu.pdf.

183E U R A S I A N I N T E G R AT I ON A N D U K R A I N E .

SupremeEurasianEconomicCouncil,theEurasianIntergovernmentalCouncil,theEurasianEconomicCommissionandtheCourtoftheEurasianEconomicUnion.

Article10.1-2oftheTreatystatethat“TheSupremeCouncilshallbethesupremeBodyoftheUnion”andthat“TheSupremeCouncilshallconsistoftheheadsoftheMemberStates.”AccordingtoArticle11.1,“MeetingsoftheSupremeCouncilshallbeheldatleastonceayear.”Article12.1statesthat“TheSupremeCouncilshallconsiderthemainissuesoftheUnion’sactivities,definethestrategy,direc-tionsandprospectsoftheintegrationdevelopmentandmakedecisionsaimedatimplementingtheobjectivesoftheUnion.”AccordingtoArticle13.2,Decisionsanddispositionsof theSupremeCouncil shallbeadoptedbyconsensus.”Thisprincipleissaidtobeanacknowledgementofthesensibilitiesofcertainmemberstates, who wish to safeguard their national sovereignty.[24] This concern evenextendstothechoiceofthename“EurasianEconomicUnion”,whichreflectstheconceptionoftheorganizationaccordingtocertainmemberstates.Kazakhstan’sfirstdeputyprimeministerandchiefnegotiatorBakytzhanSagintayevstatedthat“Wearenotcreatingapoliticalorganization;weareformingapurelyeconomicunion (…) It is apragmaticmeans togetbenefits.Wedon’tmeddle intowhatRussiaisdoingpolitically,andtheycannottelluswhatforeignpolicytopursue.”[25]

Article14statesthat“TheIntergovernmentalCouncilshallbeaBodyoftheUnionconsistingoftheheadsofgovernmentsoftheMemberStates.”Accord-ingtoArticle15.1,“MeetingsoftheIntergovernmentalCouncilshallbeheldasnecessary,butat least twiceyear.” Its responsibilities include,amongothers,ensuring implementation and control of the Treaty, as well as “internationaltreatieswithintheUnionanddecisionsoftheSupremeCouncil”.[26]Addition-ally,theIntergovernmentalCouncilcan“consider,ontheproposaloftheCoun-ciloftheCommission,anyissuesforwhichnoconsensuswasreachedduringdecision-makingintheCounciloftheCommission.”[27]

Articles18.1-2 state that “TheCommission shallbeapermanentgoverningBody of the Union. The Commission shall consist of a Council and a Board”and that “The Commission shall issue decisions, dispositions and recommen-dations.”AnnexI totheTreatystatesthat“ThebasicobjectivesoftheCommis-sionshallbetoenablethefunctioninganddevelopmentoftheUnion,aswellastodevelopproposalsinthesphereofeconomicintegrationwithintheUnion.”[28]AccordingtotheTreaty,theresidenceoftheCommissionistobeinMoscow.[29]

According to the Treaty, in the case of conflict between the various abovementionedinstitutions,theSupremeEconomicCouncildecisionsprevailoverthose

[24]Vicari,2016,https://interventionseconomiques.revues.org/2823.[25]Macfarquhar, 2014.[26]Article16.1.[27]Article16.2.[28]Chapter1.1.[29]Article18.4.

184

TA

NU

LM

ÁN

Y

D A N I E L H A I TA S

oftheIntergovernmentalCouncilandEconomicCommission,whiletheIntergov-ernmentalCouncil’sdecisionsprevailoverthoseoftheEconomicCommission.[30]

WithregardstotheCourtoftheUnion,Article19.1declaresthat“TheCourtoftheUnionshallbeapermanentjudicialBodyoftheUnion”.AccordingChapter1.2oftheAnnex2totheTreatyontheEurasianEconomicUnion,“TheobjectiveoftheCourt’sactivitiesshallbetoensure,inaccordancewiththeprovisionsofthisStatute,uniformapplicationbytheMemberStatesandBodiesoftheUnionoftheTreaty,internationaltreatieswithintheUnion,internationaltreatiesoftheUnionwithathirdpartyanddecisionsoftheBodiesoftheUnion.”Chapter2.7-8oftheAnnex2statetheCourtshallbecomposedoftwojudgesfromeachoftherespectiveMemberStates,eachservingatermof9years.AccordingtoChapter2.10,“JudgesshallbeappointedbytheSupremeEurasianEconomicCouncilontheproposaloftheMemberStates.”ItbeganitsoperationonJanuary12015[31]and,inaccordancewithArticle19.3oftheTreaty,islocatedinMinsk,Belarus.

According to Article 110.1 of the Treaty, the “Russian language shall betheworkinglanguageoftheBodiesoftheUnion”andArticle110.2statesthat“InternationaltreatieswithintheUnionanddecisionsoftheCommissionthatarebindingontheMemberStatesshallbeadoptedinRussian.”

IV.UKRAINEANDEURASIANINTEGRATION

ThefalloftheSovietUnionandthetearingoftheIronCurtainledtothecreationofanewpoliticalrealityontheEuropeancontinent.[32]OldideologicalconflictsanddivisionsseeminglycametoanendandsuddenlytheEuropeanCommunityfacedaplethoraofcountriesonitsborderswhichwerenolongertobeseenashostileforcesandthreatstosecurity,butratheraspartnerswhoinmanycaseswereseek-inga„returntoEurope”.Thisdesirewasessentiallyembodiedinthequesttointe-grateintoEuropeanandEuro-Atlanticstructurescreatedinthepost-warperiod.OnesuchexampleisUkraine,whichin1991votedforitsindependencefromtheSovietUnion.UkrainesetaboutestablishingbilateralrelationswiththeEuropeanCommunity, with the latter recognizing Ukraine’s sovereignty as a result of thereferendumcallingforindependencefromtheSovietUnion.[33]TheyoungUkrainianstatebegantocreateaforeignpolicywhichsetoutitsaimsandprioritiesinrelationto thegeopolitical environmentwhich it inhabits. Itquicklybecame thegeneral

[30]Article6.4.[31]EurasianEconomicUnion,CourtoftheEurasianEconomicUnion,http://courteurasian.org/en/.[32]Anotheranalysisof the topicby theauthorofUkraine’searlyattempts tohavewithadeeperrelationshipwith theEUwaspublished in2017/2editionofJURAunder the titleEarlySteps fromKievtowardsEurope:AnoverviewofformativeagreementsbetweenUkraineandtheEuropeanUnion.[33]Kuzmin–Maksymenko,2012,14.

185E U R A S I A N I N T E G R AT I ON A N D U K R A I N E .

consensusthatUkraineshouldgodownthepathofEuropeanintegration.[34]

OnDecember251990theVerkhovnaRadaoftheURSRinitsresolution„Onthe implementation of the Declaration of State Sovereignty of Ukraine in thesphereofforeignrelations”statedthatitwasagoalofUkrainianforeignpolicy„toensuredirectparticipationofUkraine in thegeneralEuropeanprocessandEuropeanstructures”.[35]The1993FundamentalGuidelinesinUkrainianForeignPolicy also stated that „the prospective objective ofUkrainian foreignpolicy isUkraine’smembershipoftheEuropeanCommunity...”[36]Thisdesireandvisionisrootedinanumberoffactors,partofwhichrelatestothefeelingthatUkrainegeographically, historically and culturally is a European country, accompaniedbythebeliefthatitshouldthusseekintegrationwiththeEuropeanUnion,withtheviewthatthiswillreapeconomicandsecuritybenefits,thelatterparticularlyrelating to Ukraine’s geopolitical position.[37] It must be said that this declaredgoalhasnotalwaysbeenpursuedinasingle-mindedfashion,andcommitmenttoithasvariedfromadministrationtoadministration,withoftenamulti-vectorapproachhavingbeenemployedinordertomanageitsgeopoliticalposition.[38]

Thisattemptatpursuingamulti-vectorpolicyhasmanifesteditselfindifferentways since the time that Ukraine attained independence. For example, the 1990DeclarationofStateSovereigntyofUkraineproclaimedthatUkrainewouldbe„apermanentlyneutralstate”,[39]andlaterthe1993FundamentalGuidelinesadvocatedthe principle that the country have a multidimensional foreign policy.[40] This attimeshasinvolveddevelopingconnectionstoand,toalimitedextent,participationinregionalintegrationprocessesandprojectsinthepost-Sovietspace.Forexample,UkrainewasoneofthefoundersoftheCommonwealthofIndependentStates(CIS)in1991,howeveritfailedtobecomeafullmemberofthisorganizationasitdidnotsubsequentlyagreetosigntheCISCharter,andinsteadaffirmedinthe1993foreignpolicydocumentitsdesireforEuropeanintegration.[41]However,itstillparticipatedintheorganization’sactivities,suchassendingobserversandvotingrepresentativestoCIS institutions,participated in summits, andeven led theCISCouncilof theHeadsofStateontwooccasions(2003and2014).[42]YetUkrainecanbesaidtohaveattemptedtolimititsparticipationintheCIStoissuesofabilateraleconomicnature,opposingattemptstoturntheorganisationintoafederationorconfederation.[43]ThisisillustratedbythefactthatUkrainedidnottakepartintheCISInter-Parliamentary

[34]Kuzio,1999,56.[35]QuotedinPalagnyuk,2013Issue4,251-252.[36]Ibid,252.[37]Wolczuk, 2004, 6-7.[38]Freire,2008,163.[39] Article IX, http://static.rada.gov.ua/site/postanova_eng/Declaration_of_State_Sovereignty_of_Ukraine_rev1.htm[40]Lyubashenko,2012,90.[41]Fesenko, 2015, 136.[42]Molchanov,2015,139.[43]Kuzio,1999,56.

186

TA

NU

LM

ÁN

Y

D A N I E L H A I TA S

AssemblywhichhadbeenagreedoninMarch1992,nordiditparticipateintheEconomicCourtoftheCISwhichwascreatedsomemonthslater.[44]

InMay1993theCISissuedadeclarationwhichaimedtoestablishaneconomicunionandsubsequentlysignedanEconomicUnionTreatyinSeptemberofthatsameyearwhichsoughttobringintobeingafreetradearea,whichwouldhavebothreducedinternaltariffsandcreatedasystemofcommonexternaltariffs,aswellasapaymentsandsettlementssystem.[45]Ukrainesignedthejointdeclara-tionandevenparticipated in thedraftingof the framework treaty, committingitselftothisunion,thoughfinallyitagreedtoonlybeanassociatedmember.[46]However, in the end this project did not come to fruition, with the agreementsignedbetweenthisunion’sfoundingmemberstatesfailingtoberatifiedbymostof the CIS member countries.[47] Later, in January 1995 a Customs Union wasestablishedbyBelarus,KazakhstanandRussia,whichwasjoinedbyKyrgyzstanin1996andTajikistanin1999.[48]Ukrainechosenottojoinduetoafearthatsuchamovewouldcompromisethecountry’ssovereignty.[49]

In2002UkraineattainedobserverstatustotheEurasianEconomicCommu-nity,[50]which,asmentionedabove,cameintobeingin2000.InSeptember2004Ukrainian President Leonid Kuchma signed, along with Russia, Belarus andKazakhstan,variousagreementswhichwereseenaslayingthefoundationforthecreationofaSingleEconomicSpace.[51]However,theirviewsastowhattheSESwouldentailwereatodds,withRussiaaimingatthecreationofacustomsunionandsinglecurrency,whereasUkraineratherpreferredthecreationofafreetradezone,whichwouldhavebeenalooserformofintegrationthanacustomsunion,anddidnotsupporttheideaofamonetaryunion,whichwouldhaveposedprob-lemsforUkraine’sEuropeanintegration.[52]

ThecomingtopowerofViktorYushchenkoin2005inthewakeoftheOrangeRevolution saw a strongly pro-Western policy being pursued by Ukraine, andduringhis tenureUkrainebegannegotiating thedetailsofa futureAssociationAgreement and Deep and Comprehensive Free Trade Area (DCFTA).[53] Later,Viktor Yanukovych was elected president of Ukraine in 2010 on a platform ofbalancingrelationsbetweenbothRussiaandtheWest.[54]Hemadeitclearthat

[44]Dragneva–Wolczuk,2016,683.[45] Zhalimbetova – Gleason, 2001, https://www.cacianalyst.org/publications/analytical-articles/item/7113-analytical-articles-caci-analyst-2001-6-20-art-7113.html?tmpl=component&print=1.[46]Dragneva–Wolczuk,2016,684.[47]Ibid.[48]Borodin–Strokov,2015,339.[49]Brzezinski–Sullivan,1997,x.[50]Zadorozhnii,2016,130.[51]Hancock,2009,131.[52]Ibid,131-132.[53]Dragneva–Wolczuk,2016,689.[54]Peisakhin,2015,https://www.wilsoncenter.org/sites/default/files/5-kennan%20cable-Peisakhin.pdf,2.

187E U R A S I A N I N T E G R AT I ON A N D U K R A I N E .

whileheplanned to sign theAssociationAgreementwith theEuropeanUnionin2013,healsowishedtodevelopUkraine’srelationswiththeCustomsUnion.[55]Aftermonthsofnegotiationsovervariousdetails,[56]finallyViktorYanukovychdidnot sign the Association Agreement at the Eastern Partnership’s Vilnius summitinNovember2013[57]andaccepteda$15billionaidpackagefromRussia,withapromiseofareductionofgasprices,whichitwassaidwouldhaveaidedthecoun-try inreturningtheeconomytogrowthandtomodernize.[58] Inresponsetothisannouncement,aprotestmovementbeganinKiev’sMaidanSquarewhichsawtheousterofYanukovychandthecomingtopowerofastronglypro-Westerngovern-mentwithanunambiguousEuro-Atlanticorientation.ThisledtothesigningoftheAssociationAgreementbetweentheEuropeanUnionandUkrainein2014.

In response to this development, President Putin eventually signed FederalLawOnSuspensionbytheRussianFederationoftheAgreementontheFreeTradeZonewithRegardtoUkrainewhichsuspendedfromJanuary12016theAgreementontheFreeTradeZonesignedonOctober182011betweenRussiaandUkraine.[59]Accordingtothepresident’sofficialwebsite,“ThenewFederalLawwasbroughtaboutbythecomingintoeffectasofJanuary1,2016,ofthetradeandeconomicsectionoftheAssociationAgreementbetweenUkraineandtheEuropeanUnionwithoutanylegallybindingagreementthatwouldmeetRussia’s interests.Thisfundamentally changed thecircumstances that were ofspecial significancetoRussiaatthetimetheFreeTradeZoneAgreementwassigned.”[60]

TherehavebeendifferentpointsofviewastohowUkrainecouldhaveandshouldhandleandengagewiththedifferentintegrationprojectsthatithasfounditselfhavingtochoosefrom.AccordingtoArticle39oftheAssociationAgreementsigned between the European Union and Ukraine, “This Agreement shall notprecludethemaintenanceorestablishmentofcustomsunions,freetradeareasorarrangementsforfrontiertradeexceptinsofarastheyalterthetradearrange-mentsprovidedforinthisAgreement.”Accordingtothis,then,somemayarguethat,intheory,UkrainecouldhaveadaptedthetermsandconditionsoftheAsso-ciationAgreementtoCustomsUnion.[61]However,inreality,itwasnotpossibletoreconcilethetwodifferenttraderegimesrepresentedbytheEuropeanUnionandtheEurasianCustomsUnion,[62]therebeingverydeepandsignificantdiffer-

[55] Euractiv, Ukraine wants trade agreementswith EU and Russia, January 4 2013, http://www.euractiv.com/section/europe-s-east/news/ukraine-wants-trade-agreements-with-eu-and-russia/.[56]DeutscheWelle,Ukraine scraps plan to sign historic pact with European Union, 21November2013,http://www.dw.com/en/ukraine-scraps-plan-to-sign-historic-pact-with-european-union/a-17244405.[57]Safranchuk,2016,19.[58] Walker, 2013, https://www.theguardian.com/world/2013/dec/17/ukraine-russia-leaders-talks-kremlin-loan-deal.[59]PresidentofRussia,Law on suspending free trade agreement with Ukraine,December302015,http://en.kremlin.ru/events/president/news/51131.[60]Ibid.[61]Brose,2016,https://jamestown.org/serbia-maneuvers-eu-eeu/.[62]Ibid.

188

TA

NU

LM

ÁN

Y

D A N I E L H A I TA S

encesbetweenthetwo[63]thatcouldnotbesolvedsimplybyterminologyadap-tation.TheobviousreasonforthisisthatitisnotpossibletoabolishtariffswiththeEuropeanUnionunderthetermsoftheAA/DCFTAwhilemaintainingthemagainstthesameorganization,astheEurasianEconomicUniondoes.[64]ThethenEuropeanCommissionPresident,JoseManuelBarrosoevenmadethestatementwithregardstothisissuethat“AgreementsontheestablishmentofadeepandcomprehensivefreetradeareabetweentheEUandUkrainecontainobligationsthatneedtobefulfilled…Ourpositionswereclearlydefined...Onecountrycannotatthesametimebeamemberofacustomsunionandbeinadeepcommonfree-tradeareawiththeEuropeanUnion.Thisisnotpossible…”[65]

However,therehavebeenthosethathaveattemptedtofindsomearrangementorsolutiontobalancethesevariousfactors,perhapsadoptingwhatsomemightdescribeasamorenuancedapproach.Forexample, JohannesHahn,EuropeanCommissionerforEuropeanNeighbourhoodPolicyandEnlargementPolicymadethe statement, with regards to a study exploring Ukraine’s relations with bothRussiaandtheEuropeanUnion,that“Thestudyrightlyrecognisesthatintegration[forUkraine]withRussiaandEUarenotinprinciplemutuallyexclusive.Thestudygoeson to suggest thatat leastpartial restorationof linkswithRussia, and theso-calledEurasianEconomicUnionwillbeimportanttoUkraine’seconomicrecov-ery,andthatUkraineshoulddiversifyitsexportmarketsanddeveloptraderela-tionsinmanydirections…UkrainealreadyhaspreferentialtraderelationswiththemembersoftheEurasianeconomicunionwithintheframeworkoftheCommunityofIndependentStatesfreetradearea.TheseareperfectlycompatiblewiththeDeepandComprehensiveFreeTradeArea,andthereisnoreasonwhytheyshouldnotbemaintained.SotheEU-UkrainebilateralDCFTAdoesnotimposeafalsechoiceonKyiv.Thosewhosaysoarewrongormayhavetheirownagenda,…”[66]

IthasbeensuggestedthattrilateralnegotiationsinthisareawouldbetheultimatesolutiontothedilemmaofUkrainehavingtochoosebetweenregionalintegrationprojects.[67]IthasalsobeenarguedthatinfacttheonlywaytotrulyreconcilethesedifferencesisinthecontextofabroaderagreementbetweentheEuropeanUnionand the Eurasian Economic Union, which would establish a common free tradeareafrom“LisbontoVladivostok”.[68]Asmentionedabove,theEurasianintegrationprojecthasbeenseenbysomeaspartofabroaderaimofcreatingacommongreat

[63]Sushko,2013,http://www.ponarseurasia.org/memo/fork-road-ukraine-between-eu-association-and-eurasian-customs-union#_ftn9.[64]Adarovetal.,2015,46,https://wiiw.ac.at/how-to-stabilise-the-economy-of-ukraine-dlp-3562.pdf[65]Ukrainform,Barroso reminds Ukraine that Customs Union and free trade with EU are incompatible,25 February 2013, https://www.ukrinform.net/rubric-economy/1461921-barroso_reminds_ukraine_that_customs_union_and_free_trade_with_eu_are_incompatible_299321.html.[66]Gotev,2015,http://www.euractiv.com/section/economy-jobs/news/eu-pushing-ukraine-towards-trilateral-free-trade-with-russia/[67]Adarovetal.,2015,46,https://wiiw.ac.at/how-to-stabilise-the-economy-of-ukraine-dlp-3562.pdf[68]Ibid.

189E U R A S I A N I N T E G R AT I ON A N D U K R A I N E .

spacewiththeEuropeanUnion.[69]ItmustbesaidthatthisseemsveryunlikelyatthispresentmomentintimeduetothestateofrelationsbetweenRussiaandtheWest.[70]Ofcourse,oneofthemajorsourcesofthesetensionsrelatestoUkraine,andtheeventsthathavetakenplacetheresince2014.ThesubsequentsanctionsputinplaceagainstRussiahasledtoanerosionineconomicconnections,leadingtoalesseningininteractionandanincreaseinthecostsofengagingintransactions.[71]AccordingtoaEuropeanParliamentrequestedstudybytheAustrianInstituteofEconomicResearch(WIFO),thishasledtoanannualdecreaseinexportsfromtheEuropeanUniontoRussiaby15.7percentsince2014,witharound40percentofthisbeingattributable to thesanctions.[72]Additionally,Russiahasdropped fromthebeingtheEU’sfourthlargesttradingpartnertofifthplace.[73]

Despitethetensionsandconflictsinrecentyears,theideaofacommongreatintegrated space is still attractive to certain leaders. For example, in 2016 Presi-dentPutinstatedthat“AlongwithourChinesecolleagues,weareplanningtostartofficial talks ontheformation ofcomprehensivetrade andeconomic partnershipinEurasiawith theparticipation oftheEuropean Union states andChina.” Hewentontoaddthat“IexpectthatthiswillbecomeoneofthefirststepstowardtheformationofamajorEurasianpartnership,[…]the“greaterEurasia”.[74]Import-antvoicesfromwithintheEuropeanUnionhavealsocontinuedtoexpresssupportforsuchaproject.GermanChancellorAngelaMerkelin2016saidthat“IhopethatRussiawouldincreasinglydeveloptieswiththeEuropeaneconomicarea,finallyresulting ina common economic area fromLisbon toVladivostok.”[75] EuropeanCommissionPresidentJean-ClaudeJunckerhadalsosaid“IhavealwaysfoundtheideaofanintegratedtradearealinkingLisbontoVladivostoktobeanimportantandvaluableobjective.”[76]Also,inOctober2017inVeronatheEurasianEconomicForumwasheld,whichbroughttogethervariouspoliticiansandbusinessleadersfromRussia,Italyandaroundtheworld,[77]whichsoughttodiscuss,accordingtoPresidentPutin,“prospectsforcooperationbetweentheleadingintegrationassoci-ations,namelytheEuropeanUnionandtheEurasianEconomicUnion.”[78]

[69] Ivanchenko, 2016, http://www.russia-direct.org/opinion/debunking-myths-about-eurasian-economic-union.[70]Ibid.[71]Timofeev,2014,http://www.russia-direct.org/opinion/lisbon-vladivostok-risk.[72]RT,SanctionsAgainstRussiahavecostEuropeanUnion€30bn,October62017,https://www.rt.com/business/405905-eu-russia-sanctions-cost/.[73]Ibid.[74] Elia, 2016, http://eastwest.eu/en/opinions/riding-the-russian-rollercoaster/the-greater-eurasia-putin-s-idea-of-europe-after-brexit.[75]SputnikNews,FromLisbontoVladivostok:MerkelSeeksFreeTradeZoneBetweenRussia,EU,5June2016,https://sputniknews.com/politics/201606051040810928-merkel-eu-russia-cooperation/.[76]TheBalticCourse,LithuanianMFA:Juncker’swordsonEU-Russiatieshispersonalopinion,notEU’s,20November2015,http://www.baltic-course.com/eng/baltic_states/?doc=113180.[77] Russian News Agency TASS, Verona opens 10th Eurasian Economic Forum, October 19 2017,http://tass.com/economy/971433.[78]BelarusianTelegraphAgency,Putin:EurasianforuminVeronaenjoyswell-deservedinternational •

190

TA

NU

LM

ÁN

Y

D A N I E L H A I TA S

V.CONCLUSION

Ukraine has found it extremely difficult to pursue a multi-vector policy withregardstothetwoneighbouringintegrationprojectsonitsborders.Sincegainingindependence it had attempted to do this with varying degrees of intensity atdifferentstagesofitsexistence.However,thedifferingrulesandrequirementsoftherespectiveEuropeanandEurasianprojectshavemadeitdifficulttoachievethisinpractice,andwiththesigningoftheAssociationAgreementwiththeEuro-peanUnionin2014,thecountryhasmadeanunambiguousandfirmchoiceinthedirectionofEuropeanintegration.Itcanbesaidthatinthelongterm,forcoun-trieswhomaywishtopursueamulti-vectorpolicywiththeregardstotheEUandEAEU,theonlyviablesolutionmaybetheEUasawholeactuallycomingtoacomprehensiveunderstandingandagreementwiththeEAEU.However,despitetheabovestatementsmadebythosewithinboththeEUandEAEUthatseemtoindicate a desire to eventually move in this direction, such a development isdoubtfulinthenearfuture,lackingarealisticpathofimplementationduetothetenseandcomplexstateofrelationsthatexistatthepresenttime.

LITERATURE

• Adarovetal. (2015):Adarov,Amat–Astrov,Vasily–Havlik,Peter –Hunya,Gábor–Landesmann, Michael – Podkaminer, Leon: How to Stabilise the Economy of Ukraine, The Vienna Institute for International Economic Studies,15April2015,https://wiiw.ac.at/how-to-stabilise-the-economy-of-ukraine-dlp-3562.pdf• Atilagnetal.(2014):Atligan,Canan–Baumann,Gabriele–Brakel,Alexander–Craw-ford,Claudia–Devcic,Jakov–Helms,Amos:TheEurasianUnion:AnIntegrationProjectUnder the Microscope, Konrad Adenauer Stiftung International Reports, 2/2014, http://www.kas.de/wf/doc/kas_36785-544-2-30.pdf?140207134233• Bartha,Ildikó(2014):VeszélybenSchengen?In:LáncosPetraLea(szerk.)Válságban az Európai Unió,PázmányPress,Budapest.139-172.• Bigg,Claire(2005):Was Soviet Collapse Last Century’s Worst Geopolitical Catastrophe?April292005,RadioFreeEuropeRadioLiberty,http://www.rferl.org/a/1058688.html• Borodin,Konstantin–Strokov,Anton(2015):TheCustomsUnionintheCIS, Journal of Economic Integration,Volume30,Number2,June2015.334-358.• Brose,Colin(2016):SerbiaManeuversBetweentheEUandEEU, The Jamestown Foun-dation,November112016,https://jamestown.org/serbia-maneuvers-eu-eeu/• Brzezinski,Zbigniew–Sullivan,Page(1997):Russia and the Commonwealth of Indepen-dent States: Documents, Data, and Analysis,M.E.Sharpe,LondonandNewYork.• Dragneva, Rilka – Wolczuk, Kataryna (2016): Between Dependence and Integration:Ukraine’sRelationswithRussia, Europe-Asia Studies,Volume68,Number4,June2016.678-698.

prestige,BelarusNews,19October2018,http://eng.belta.by/politics/view/putin-eurasian-forum-in-verona-enjoys-well-deserved-international-prestige-106033-2017/.

•

191E U R A S I A N I N T E G R AT I ON A N D U K R A I N E .

• Dreyer,Iana–Popescu,Nicu(2014):TheEurasianCustomsUnion:Theeconomicsandthepolitics,European Union Institute for Security Studies:BriefIssue,March2014,1,http://www.iss.europa.eu/uploads/media/Brief_11_Eurasian_Union.pdf• Elia,Danilo(2016):TheGreaterEurasia,Putin’sideaofEuropeafterBrexit,Eastwest,June 29 2016, http://eastwest.eu/en/opinions/riding-the-russian-rollercoaster/the-great-er-eurasia-putin-s-idea-of-europe-after-brexit• EurasianEconomicCommission,Eurasian Economic Integration: Facts and Figures,2015,6,http://www.eurasiancommission.org/en/Documents/broshura26_ENGL_2014.pdf• Fesenko,Vladimir(2015):Ukraine: Between Europe and Eurasia. In:Dutkiewicz,Piotr,and Sakwa, Richard (eds.), Eurasian Integration – The View from Within, Routledge,LondonandNewYork,126-149.• Freire,MariaRaquel(2008):The Russian Federation and the CIS.In:Kolodziej,EdwardA.–Kanet,RogerE. (eds.),From Superpower to Besieged Glogal Power: Restoring World Order After the Failure of the Bush Doctrine.AthensandLondon,TheUniversityofGeorgiaPress,155-175.• Gotev, Georgi (2015): EU Pushing Ukraine towards trilateral free trade, with Russia, euractiv, April 15 2015, http://www.euractiv.com/section/economy-jobs/news/eu-push-ing-ukraine-towards-trilateral-free-trade-with-russia/• Hancock, Kahtleen J. (2009): Regional Integration: Choosing Plutocracy, PalgraveMacmillan,NewYork.• Ivanchenko, Victoria (2016): Debunking myths about the Eurasian Economic Union,Russia Direct, August 19 2016, http://www.russia-direct.org/opinion/debunking-myths-about-eurasian-economic-union• Kembayev, Zhenis (2016a): Regional Integration in Eurasia: The Legal and PoliticalFramework,Review of Central and East European Law,41(2016),157-194.• Kembayev,Zhenis(2016b):TheCourtoftheEurasianEconomicUnion:AnAdequateBodyforFacilitatingEurasianIntegration?Review of Central and Eastern European Law,41(2016),342-367.• Kuzio,Taras (1999):SlawophilesversusWesternizers:ForeignPolicyOrientations inUkraine.In:Spillmann,KurtR.,Wenger,Andreas,andMüller,Derek(eds.):Between Russia and the West: Foreign and Security Policy of Independent Ukraine,Bern,PeterLang,53-74.• Kuzmin,Denys–Maksymenko,Iryna(2012):Analysis of the EU–Ukraine Relations in the Context of the Association Agreement and Related Documents and the EU 2014-2020 Financial Perspective,Bridge:InternationalProjectco-financedbytheEuropeanCommis-sion,EuropeAid,2012.• Liik,Kadri(2014):Introduction:Russia’spivotto(Eur)asia.In:Russia’s Pivotto Eurasia,EuropeanCouncilonForeignRelations,6,http://www.ecfr.eu/page/-/ECFR103_RUSSIA_COLLECTION_290514_AW.pdf• Lyubashenko, Igor (2012): Sources of misunderstanding: Intervening variables influ-encing the effectiveness of the European Neighbourhood Policy towards Eastern states.In:Stadmüller,Elzbieta–Bachmann,Klaus(eds.),The EU’s Shifting Borders: Theoretical approaches and policy implications in the new neighbourhood, Routledge, London andNewYork,83-100.• Macfarquhar, Neil (2014): Russia and 2 Neighbors Form Economic Union ThatHas a Ukraine-Size Hole, The New York Times, May 29 2014, https://www.nytimes.com/2014/05/30/world/europe/putin-signs-economic-alliance-with-presidents-of-ka-zakhstan-and-belarus.html?_r=1

192

TA

NU

LM

ÁN

Y

D A N I E L H A I TA S

• Molchanov, Mikhail A. (2015): Eurasian Regionalisms and Russian Foreign Policy, Ashgate,SurreyandBurlington.• O’Keeffe,David(1991):TheSchengenConvention:ASuitableModelforEuropeanInte-gration?Yearbook of European Law,(11)Issue1,185–219• Palagnyuk,Yuliana(2013):FormationofStatePolicyofUkrainetowardsEuropeanInte-gration,Przeglad Politologiczny,2013Issue4,251-262.• Peisakhin,Leonid(2015):EuromaidanRevisited:CausesofRegimeChangeinUkraineOne Year On, Kennan Cable, Number 5, February 2015, https://www.wilsoncenter.org/sites/default/files/5-kennan%20cable-Peisakhin.pdf• Putin,Vladimir(2011):AnewintegrationprojectforEurasia:Thefutureinthemaking, Izvestia, October 4 2011, http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/docu-ments/d-ru/dv/dru_2013_0320_06_/dru_2013_0320_06_en.pdf• Safranchuk, Ivan, (2016): Russia in a Reconnecting Eurasia: Foreign Economic andSecurityInterests, Center for Strategic and International Studies,RhodeIsland,1-27.• Sakwa,Richard(2015):EurasianIntegration:AProjectforthe21stCentury.In:Lane,David–Samokhvalov,Vsevolod(eds.),The Eurasian Project and Europe: Regional Discon-tinuities and Geopolitics, Hampshire,PalgraveMacmillan,53-71.• Sushko,Oleksandr(2013):AFork in theRoad?UkrainebetweenEUAssociationandtheEurasianCustomsUnion, PONARS Eurasia, Policy Memo293,September2013,http://www.ponarseurasia.org/memo/fork-road-ukraine-between-eu-association-and-eurasian-customs-union#_ftn9• Timofeev,Ivan(2014):’FromLisbontoVladivostok’atrisk, Russia Direct,December112014,http://www.russia-direct.org/opinion/lisbon-vladivostok-risk• VicarI, Madalina (2016): The Eurasian Economic Union-approaching the economicintegrationinthepost-SovietspacebyEU-emulatedelements,PapersinPoliticalEconomy,55/2016,https://interventionseconomiques.revues.org/2823• Vousinas, Georgios L. (2014): Eurasian Economic Community: Towards Integration.EconomicChallengesandGeostrategicAspects,Modern Economy,(5)2014,951,http://dx.doi.org/10.4236/me.2014.59088• Walker,Shaun(20013):Vladimir Putin offers Ukraine financial in centives to stick with Russia, The Guardian, 18 December 2013, https://www.theguardian.com/world/2013/dec/17/ukraine-russia-leaders-talks-kremlin-loan-deal• Wolczuk, Kataryna (2004): Integration without Europeanisation: Ukraine and itspolicytowardtheEuropeanUnion,European University Institute Working Papers:RobertSchumanCentreforAdvancedStudies,No.2004/15,1-25.• Zadorozhnii,Oleksandr(2016):International Law in the Relations of Ukraine and the Russian Federation, K.I.S.,Kyiv.• Zhalimbetova,Roza–Gleason,Gregory(2001):Eurasian Economic Community (EEC) Comes Into Being, CACI Analyst, 6/20/2001, https://www.cacianalyst.org/publications/analytical-articles/item/7113-analytical-articles-caci-analyst-2001-6-20-art-7113.html?tm-pl=component&print=1

193

VASAS TAMÁS

ÁLLAMBÖLCSELETI TÖREDÉK: SOMLÓ BÓDOG ÍRÁSAI

TakácsPéter(szerk.):Állambölcseletitöredék:SomlóBódogírásaiéshátrahagyott jegyzeteiegymegírnitervezettÁllambölcseletből*Recenzió

BEVEZETÉS

Akötetszerkesztője,TakácsPéter,agyőrijogikarprofesszoraaMagyarJogfilozófusokKolozsváriTanácskozásán,2015-benhatároztaelekötetelkészítését,melyetmindazoknakajánl,akik„Kolozsváronésahasonlósorsúvárosokbanmagyarnyelventanítanakvagytanulnakállamtudo-mányt,jogot,filozófiátszociológiátésmástársadalomtudományokat.”AkönyvSomlóBódog—egykorikolozsvárijogászprofesszor—általánosállamtanijegyzeteittartalmazza,valamintszegmentálisantöbbantikvi-tás-korabeli,kora-éskésőközépkoriskolasztikusszerző,illetvekoraúj-koribölcselő—PlatóntólMachiavelli-ig—államelméletimunkásságábanyújt betekintést. Az érdemi értekezések után Varga Csaba és TakácsPéterprofesszorokegy-egytanulmányátolvashatjukSomlóállamelmé-letimunkálatairól.Mindkétszerzőegybehangzóanállítja,hogyakötet-benolvashatóállambölcseleti„töredék”egysajnálatosmódonmegkez-dett, de befejezetlenül maradt teljes és rendszerezett egésznek szántállamelméletiműalapja,amelynekrészleteskidolgozottságábólkövet-keztethetünkarra,hogySomlócéljaegyvalóbankomplexállambölcse-letiműmegalkotásavolt.Azonbanezatöredékiskiemelkedőjelentő-ségű államelméleti értekezéseket tartalmaz, és korának tudományosviszonyaiközöttiskülönemlítéstérdemelnekaplatonikusésamachia-vellistaállambölcselettelfoglalkozómunkálatok.

rec

enzió

[*]Állambölcseletitöredék:Somló Bódog írásai és hátrahagyott jegyzetei egy megírni ter-vezett Állambölcseletből.(Aszövegetsajtóalárendezteésakötetetszerkesztette:TakácsPéter)FLORILEGIUM(SeriesIurisprudentia-rumacPoliticarum,2.)GondolatKiadó,Bu-dapest,2016.

194

rec

enzió

VA S A S TA M Á S

SOMLÓBÓDOGAZÁLLAMRÓLÉSAZÁLLAMELMÉLETTÖRTÉNETÉNEKFEL-DOLGOZÁSÁRÓL

Somló általános államtani értekezésének kiindulópontja az emberi természetpolitikai megítélhetősége, a moralitás kérdése, amely mindig elválaszthatatlanazindividuáliserkölcsiéthosztól,ezzelszembenapolitikaifilozófiának,azállam-bölcseletneknemazegyéni,vagyisaz individuáliserkölcsiségvizsgálatárakellirányulnia,hanemsokkalinkábbazállamegészére,minttársadalmiegységeketkomplexmódonmagábafoglalószerveződésiszintre,eztértiaszerző„átlag”alatt.Továbbá figyelembe kell vennie az állambölcseleti gondolkodónak azt is, hogyazemberi természetpolitikaiértékelhetősége történelmiszempontbóldetermi-nált,mindigkiszolgáltatottalehetségesinterpretációazadotttörténelmiesemé-nyeknek,adottesetbenháborúsállapotoknak,forradalmaknak,illetvepacifikus,kül-ésbelpolitikailagstabilitásonalapulóidőszakokközhangulatotmeghatározómiliőjének.Azértelmezhetőséglehatároltságatehátadottbizonyosszempontbóla történelemtudomány aspektusából is, és ez különösen fontos a politikatörté-neti,ésállamelméletinézőpontbólabbanazeurópaikultúrkörben,amelyafran-cia forradalom indukáltaeszmetörténeti reformokateredményezőkorszakokat,a munkásmozgalmi forradalmakat, a világháborúkat, valamint a totalitáriusállamrendszerek bűncselekményeit, tehát a náci Németország hatalmi törekvé-seit,azeurópaizsidóságellenelkövetettbűncselekményeket,illetveaSzovjetuniónépeketmegsemmisítőjogtiprásainaktapasztalatátisátélte.AtotalitáriushatalmistruktúrákjogellenestörekvéseireSomlókategóriájátcsakutólagoskiterjesztés-selvonatkoztathatjuk,ugyanisazelemzettállambölcseletitöredék1919–1920-bankeletkezett,deezekalapjánegyértelmű,hogymindaproletármozgalmakforra-dalmainak,mindazI.világháborúnakatapasztalatával isrendelkezikaszerzőaműkeletkezésekor.

A vallás antropológiai vonatkozásában Somló szerint a politika semlegesmaradannakmetafizikai,atranszcendentálisjelenségektapasztalatánakfelfede-zéséreirányulótörekvésében,ígyavallásra,minttekintélyelvenalapulórendfenn-tartó,fegyelmi-stabilizálójelenségretekint,ésméltányolóanértékeliezenatérenaz úgynevezett „civilizált vallások” államépítő, kultúra-teremtő cooperatiojátazállamszervezetekkel.Ugyanakkorelítélőennyilatkozikazolyanvallásitörek-vésekről(explicitmódonanazarénusirányzatrahivatkozik),amelyekkétségbevonjákazállamnakmindenolyantevékenyégét,amelyannakrendvédelmibizton-ságátsegítielő,ésígyhátráltatjákazanarchikusállapotokmegelőzését.

Atörténelmideterminizmusésavallásokértékelésemellettakövetkezőrele-vánspolitikaitényezőazállamértelmezésébenazállamnakmintegésznek,vala-mintazállamotalkotóegyéneknekaviszonyrendszere.Ebbenfontosfigyelembevenniaparancsnakmintalegitimautoritássalrendelkezőszuverénvezetőtőlszár-mazónormánakabefolyásolóhatásátatársadalmikölcsönhatásokra.Ezzelrészbenösszefüggaszerző„Péter-Pál”példája.Akonzekvenciaegyértelmű:aszerencsésállamaz,amelynekmegadatik,hogybölcspolitikusvezethesse.Ezzelkapcsolatban

195ÁLLAMBÖLCSELETI TÖREDÉK: SOMLÓ BÓDOG ÍRÁSAI

megjegyezhető,hogyabölcsességerényénekpolitikairelevanciájaazállamférfiakvonatkozásában,márPlatónállamelméletébenismegjelenik.

Afajisokféleség,ésarész-egészviszonyhasonlatávalkerülbemutatásraaz,hogymilyenhatássalvanazállamkollektívközösségéreazaztalkotóegyénekidentitása.Akérdésakövetkező:ametaforikusértelembenvettfajisajátosságok-kalrendelkezőállamnakmiválikajavára?Ajóállamhomogén,vagyheterogén„faji”sokféleséggelrendelkezik?UgyanakkorSomlóafajiságkérdésétnemazono-sítjaazállamiideológiákjelenségeivel,vagyisanemzetállamokuralkodóidenti-tás-elméleteivel,hivatkozvaatacitizmusmegállapításaira.

Felmerül Somló általános államtanában a zsidóság államalkotó identitásá-naka tényezője is.Azsidóságállamalkotó jelentőségébenaszerzőa tradíciók,és a tradíciókkal szembeni törekvések dichotómiáját tekinti a legjelentősebbtényezőnek.Hiszenamindenkori, egészen1948-ig sajátállami függetlenséggelés autonómiával nem rendelkező zsidóság minden európai országban kettőshagyományientrópiánakvoltkitéve:megkellettélniesajátközösségeinektradí-ció-ellenes, vagyis anti-konzervatív törekvéseit is, valamint az általános zsidótradíciók, és az asszimilációt váró állam klasszikusan lokális hagyományainakesetlegeskollíziójátis.Ugyanakkor,véleményemszerintmerőbentéveséshely-telenSomlóazonmegállapítása,amelyszerintazsidóságnakegybizonyosszáza-lékon túlmenő elterjedése egy államban jelentékeny veszedelemmé válhat, és„nemzetlenítő” társadalmi folyamatokat indíthatel,ahogySomlófogalmaz(vö.26.o.).Atörténelmitapasztalatokszerintazokazeurópaiállamok,amelyekbena XVIII–XX. század időszakában jelentős lakossági százalékú zsidóságélt kvan-titatív szempontból, kifejezetten immunisak voltak a nemzeti identitásvesztéstekintetében.Hacsaka lengyel,acseh,amagyar,anémet,a litván,ésaszlávnépekzsidóságát,szóvalösszefogóanazúgynevezettaskenázizsidóságneuralgi-kusállamainakizraelitaközösségeitvizsgáljuk,láthatjukazsidóságáltalindukáltkultúrateremtő,éskultúrákközöttipárbeszédenalapulóértékalkotó,ésezáltalanemzetiegységet,identitástiserősítőhatás-mechanizmust.Magánakahaszid-izmusnakaXVIII.századbanmegindulómozgalmais,azsidóságrendkívülkész-séges asszimilációs törekvése révén, hatalmas művészeti, kulturális örökséggelajándékoztamegazérintettállamokat,amelyeknemlerontottákatradicionálisnemzetikultúrákat,hanemegyfajtakulturális interakciórévénszínesítették,ésflexibilisebbé,erősebbétettékazokat.Elégcsakazsidóságirodalmi,tudományos,és művészeti tevékenységére tekintünk a francia forradalom utáni Európában.A történelmi tények is cáfolatként állnak Somló zsidósággal kapcsolatos véle-ményévelszemben,hiszenafentemlítettnépekállamaibannapjainkbansokkalerősebbanemzetiidentitás,mintanyugat-európaiállamokban.

AtekintélykérdésévelkapcsolatbanSomlóaffirmáljaaklasszikusarisztotelésziállamformatan megállapítását, miszerint a köztársaság államformája jóval gyen-gébb alapokon áll a tekintély-elv pozitív alkalmazhatósága szempontjából, mintakirályságé.Hiszenaköztársaságiállamformábanegytársadalmicsoportegyen-rangútagjaiváltjákegymástciklikusanazuralkodásban,ésezmagátólértetődően

196

rec

enzió

VA S A S TA M Á S

eredményez a társadalmi érdekrendszerekben egy destruktív asszimetriát. Ezzelszembenakirályságautoritarizmusaegysokkalkiszámíthatóbb,stabilabbtekinté-lyialaponnyugszik.

A XVIII–XIX. század két legjelentősebb politikatörténeti irányzatának,akonzervativizmusnakésaliberalizmusnakazösszehasonlításábannemnehézeldöntenünk,hogyaszerzőmelyikmelléhelyezisajátvoksáttudományosérte-lemben, amikor azt írja: „Az államiság és konzervativizmus egyet jelent.” (27.o.) Somló szerint a liberalizmusnak nincs perspektivikus kormányzási elve.Azeudaimonistaállamcél-elméleteketteljesmértékbenelvetiéselutasítjaaszerző,nem tekinti elfogadhatónak azt az elgondolást, amely szerint az államnak főcéljaazegyénboldogságánakabiztosítása,éslehetőségeknyújtásaannakeléré-sére.Véleményeszerintezazelméletnemveszifigyelembeajogokésakötelessé-gekegyensúlyánakazelvét,éshelytelenetikaifundamentumokraépül.

Miutánafentebbemlítettelmélettelszembennagyonelmarasztalóálláspontotképviselaszerző,következetesenjelentiki,hogyapolitikafőfeladatanemalkot-mányossági elméletek, intézményrendszeri keretek teoretikai creatio-ja, hanemegy ehhez képest fordított folyamatba való beilleszkedés. Ez azt jelenti, hogypolitikánakkellreflektálniaésértelmeznie,vagyistudományosanépíteniesajátmagát azokból a konkrét, pragmatikus aktusokból, amelyeket a politika repre-zentánsai,vagyisazállamférfiakmegvalósítanak.ÍgySomlószerintagyakorlatkazuisztikaivalóságánaktudományosreflexióibólépíthetőfelazelméletiállam-bölcselet,ésnemfordítva.

Az államrendszerek értelmezésével kapcsolatban Somló a fogalmi tisztá-zottság hiátusára hivatkozik, habár egy vázlatos definícióval szolgál az olvasószámára:azonállamokkörétneveziállamrendszernek,amelyeklényegébenpoli-tikaikölcsönhatásbanvannakegymással,leginkábbaföldrajziegymásrautaltságtényemiatt.

Aszocializmusállameszméjénekasajátosságaitabbólazegyszerűmegálla-pításból eredően veti el, mely szerint annak már a legelemibb elvi alapja semlétezikönmagában:vagyisaproletariátusinternacionalistaszemlélete,ésazerreépített kölcsönös lojalitása. Továbbá megkülönbözteti az ún. idealisztikus éspozitivisztikusszocialistaelméleteket(34.o.).

Aszerzőapolitika „államművészeti” jellegealatt a lényegeszerintiklasszi-kusközigazgatástérti,vagyisahelyesintézményrendszeren,ésajólmeghozotttörvényekenalapulóvégrehajtásimechanizmusokat,amelymagaakormányzásgyakorlati-politikai tevékenysége. Gazdaságtani megállapításainak lényege az,hogy az állam gazdasági szervezeteinek politikai értelmezhetősége nem kidol-gozott.Fogalmilagazállamésatársadalomjogászidiszjunkciójátlátjaajogésagazdálkodáselválasztásában(32.o.).

Somlóáltalánosállamtanánakzárógondolataiközöttatörténelmimate-rializmuselvetéseelég részleteskidolgozottsággalkerülbemutatásra.A szerzőa történelmi materializmus legjelentősebb cáfolatát a helyes külpolitika államiprosperitást eredményező tényezőjében látja, és példaként Bismarck általa is

197ÁLLAMBÖLCSELETI TÖREDÉK: SOMLÓ BÓDOG ÍRÁSAI

méltatott német külpolitikájára hivatkozik. Az állambölcseleti tudomány törté-nelmifejlődésénekfeldolgozásábanSomlóeszköztlátaténylegesállambölcselet,azelméletipolitikaitudományszámára,amelyeszköz-jellegalehetségesmegol-dásiutakváltakozásában,pluralizmusában,variabilitásábanmutatkozikmeg.

Platónállamtana.Platónpolitikaifilozófiájáraazáltalánosbölcseletésazállam-tanörök,kiapadhatatlanforrásakénttekintaszerző.Platónalapkérdéseazállam-tanbanalapvetőenazállamformatanánakkiindulópontjais:ki,illetvekiklegyeneka politikai hatalom birtokosai? Az ideák megismerésére törekvő platonikus filo-zófiakövetkezetesenabölcs,ésetikailagfeddhetetlenpolitikaivezetőidentitásátkeresi,ésaztigyekszikmodellezni.Platónidealistaállameszméjébenezatökéletesvezető maga a filozófus. A kérdés csak az, hogy ki tekinthető filozófusnak? Akifilozófiávalfoglalkozik,vagyaz,akieközbenabölcseletvégsőforrására,azigaz-ságraráistalálkeresésesorán?Platónszerintegyértelműenamásodikazideális„filozófus-király”.Ezértleszafilozófusszemélyénekplatonikuseszményeazideá-lisemberképalapjais.Ennekazelméletnekagyakorlatimegvalósításáraugyanak-korérdekesmódonmagaPlatónnemtettsohajavaslatot.Somlórészletesenelemzi,hogyArisztotelésznekahelyeséshelytelenkormányzásiformákmegkülönbözte-tésénalapulóállamformatanáthogykészítielőPlatón.Ennekazállamformatannakegyik legjelentősebbalapjaPlatóndemokrácia-ellenessége,melyáttevődikArisz-totelészgondolkodására is.Platónnyers tömeguralmat látademokráciában,amirendezetlenséget,szabályoknélkülikáosztszül.Hasonlóanelítélőenírazsarnokitüranniszrólis,melyegyeduralmialapúugyan,deönkényességeokánhasonlóanártalmasazállamszempontjából.Somlóhelyesenutalráésfedezifelaztazalapvetőelvitévedést,amimiattakommunistaállameszmegyökereitapolitikaiirodalomtörténetébensokszorPlatónfilozófiájábankeresték.Platónkollektivistaszemléleteszerintajavakbólvalóegyénirészesedésmércéjemindigazegésznekaminden-koriérdekekell,hogylegyen.Deeznemakommunizmusosztályharc-elméleténekazalapja,hanemcsakaplatonikusidealistafilozófiaegyikeklatánsmegnyilvánu-lása.SomlóméltatómegállapításaszerintPlatónaTörvények,illetveaPoliteiacíműműveivelmegalapoztaamodernpolitikatudományt,mellyellegfontosabbérdemekétveszélyesszélsőségfelfedezése,ésazazoktólvalóintése.Ezekaszélsőségekpedigakritikátlanutópizmus,valamintaféktelenempirizmus.

Töredékek Xenophónról.SomlóazókorMachiavelli-jekéntmutatjabeXeno-phónszemélyét.XenophónkortársavoltPlatónnak,életrajzajelentősenfeldolgo-zatlan.SzinténSzókratésztanítványavolt,Platónhozhasonlóanmeggyőződésesnépuralom-ellenesgondolkodóvolt.Küropédiacíműművébenaszerzőazelsőállamregényt véli felfedezni. A mű fő témája az emberek feletti helyes uralko-dás gyakorlati formája. Az uralkodás művészetének kutatása során XenophónarraaSomlórészérőlcsodálkozástkiváltóálláspontrajut,hogyanépekvágynakarra,hogyegyuralkodórendelkezéseéshatalmaalattálljanak.SomlóMachiavellialapvetőprobléma-felvetésénekelőzetesábrázolásátlátjaXenophóngondolkodá-sában:hogyanlehetségesaz,hogyegyesuralkodóknakvakon,önként,örömmelalávetikmagukatazegyének,másoknakpedignem?

198

rec

enzió

VA S A S TA M Á S

Jegyzetek Arisztotelész Politikájához. Somló szerint Arisztotelész az etikátalárendeliapolitikának,összekapcsoljaőket.Ígyazarisztotelészipolitikaifilozó-fialényegielemeapolitikaésazetikakapcsolatánakakeresése.Apolitikatörek-vése az erényességre irányul, ennek eszköze a „nomosz”, vagyis a törvény,atörvénypedignevelésis,pedagógiaitendenciaapolgárokirányába.Arisztote-lészárnyaltabbátesziaplatonikusalapelveketpolitikaigondolkodásában.Véle-ményeszerintatörvénynemmás,mintamitmagenerálklauzulánaknevezünk:általánosérvényűirányelv.Arisztotelészkérdéseaz,hogyegyilyengenerálklau-zulahogyanalkalmazhatóakonkrétésegyediesetre?Arisztotelészszerintcsakkellőtapasztalatialapúbölcsességgelvalósíthatómegazilyenjellegűjogalkalma-zás,ésittkapcsolódikvisszamesterének,Platónnakazállameszméjéhez,a„filo-zófus-királyság”teóriájához.

Arisztotelész jog- és igazságosság értelmezése az egyik legtöbbet elemzett,és legfeldolgozottabb hipotézis-rendszere politikai filozófiai munkásságának.EzzelkapcsolatbanutalSomlóisArisztotelészkommutatívésdisztributívigaz-ságosság-elméletére.Megkülönböztetitovábbáazállami,ésanemállamiéletrevonatkozószabályokat.Egyedi fogalmielem továbbáArisztotelész jogelméleté-benaméltányosság,ésannakkapcsolataajoggal.Ennekgyakorlatijelentőségeazáltalánosszabályalkalmazhatósága,ésaméltányosságviszonylatábanállfenn.Somlópárhuzamosan,komparatívmódonelemziaNikomakhoszi Etikát és a Poli-tikát,mint tudományosműveketArisztotelészalkotásaiból,nemhagyva figyel-men kívül a retorika jelentőségét gondolkodásában. Elemzi továbbá az erény-tanát is. Azonbanösszefoglalóanaztmondhatjuk,hogyaszerzőArisztotelészpolitikai filozófiájában leginkább államformatanával foglalkozik interpretációsigénnyel,vagyisaháromhelyesállamforma(királyság,arisztokrácia,politeia),ésannakháromelfajultváltozatának(türannisz,oligarchia,demokrácia)elemzésénkeresztülmutatjabeArisztotelészpolitikaigondolkodását,melynekközéppontjá-banazáll:milyenazelfajulásfolyamata,milyenmódonvalósulhatnakmegelvál-tozások,átmenetekazelemzettállamforma-típusokközött.

Jegyzetek Ciceró állam- és jogbölcseletéről. Ciceró a platonikus szóhasználatigénybevételévelakitóniZénónáltalalapítottsztoikusfilozófiaiiskolamegállapítá-saitközvetítettealatinrómaifilozófiairányába,melynekazI.századbanSenecaisakövetőjévévált,majdkésőbbMarcusAureliuscsászáris,aII.században.Somlószerint Ciceró munkásságának filozófiai centruma a retorika. Értekezéseinekszóhasználatábólmindigkiérezhetőaretorikaiszemléletjelenléte,vagyismindenszövegeegybennyilvánosanfelolvasható,agitatívszónoklatis.Azállamférfiúság-ról,annakfeladatairólrészletesenírDe republicacíműművében,vizsgálódásaalap-vetőenarrairányul,hogyazállamférfinaktevőlegesenmilyenformábankellrésztvállalnia az államügyekben. A két alapvető államformatípust, az egyeduralmi ésa népuralmi rendszert ő is megkülönbözteti gondolkodásában. Azonban Somlószerintolyanletisztult,egyértelműállásfoglalásokatmagábafoglalóállamformatan-nalCicerónemrendelkezik,mintArisztotelészvagyPlatón.Államformatanáraígyaheterogenitás,avegyesszemléletjellemző.Elfajultéshelyesállamformákatőis

199ÁLLAMBÖLCSELETI TÖREDÉK: SOMLÓ BÓDOG ÍRÁSAI

megkülönböztet, azonban aktualizáló módon, a tökéletes államformát egyértel-műenakorabelirómaialkotmányravonatkoztatja,ésdicsérettelírRómatörténelmialkotmányáról.Gondolkodásánakérdekessége,hogyazállamotörökkévalóonto-lógiai realitásként értelmezi, nem mesterséges politikai, konstitucionális aktus-ként.Megjelenikelemzéseibenajogésajogszerűségkérdése,részletesenérteke-zikatörvényektermészetéről,ésazokgyakorlatiérvényesüléséről.Azigaziészt,vagyisa„rectaratio”-ttörvénynektekinti,sőt,azegyetlenigazi,helyestörvénynek.Aközösségiember,azisten,atörvényésajogközöttszimbiotikuskapcsolatrend-szertfeltételez.Somlóhelyesenérzékelteti,hogyCiceróállambölcselete,atökéletesrómaijogrendszerbevetettfeltétlenbizalmábóleredően,arómaialkotmányosságáltalkialakultintézményrendszerapológiájakéntisértelmezhető.

Jegyzetek Szent Ágoston állambölcseletéről. A kereszténység patrisztikuskoránakegyik legjelentősebbegyházatyjaSzentÁgostonvolt.Politikai filozófi-ájaSomlószerintegyfajtaszakításaplatóniidealistaállamtannal.Platón,Arisz-totelész,ésCiceroisaföldiállamoktermészetérőlírtakértekezést,ÁgostonDe civitate Deicíműművévelmáracímadásgesztusábanisérzékelteti:azideákföldikutatásavégetért,azőfigyelmeaföldivilághelyettmárIstenországánakkuta-tásafeléirányul.Gondolkodásábanmegjelenikametafizikaimélység,munkáinaklingvisztikai jellegzetességea tiszta latinkeveréseafrikaielemekkel, írjaSomló(83.o.).SzentÁgostonállamelméletestatikus,epekedő.Azisteniuralmúhatalmiberendezkedésutániáhítozáshangulatábanszemléliatökéletlenföldiuralmakat,államokat.MígCiceróarómaibirodalomjogrendszerébenláttaazalkotmányos-ság tökéletes megvalósulását, Ágoston teista szemlélete révén csak egy hibák-tólhemzsegő földihiúságot látbenne.Eza szemlélet egyfajtaközömbösséget,cinizmustiseredményezgondolkodásábanazelméletipolitikairányába,miutánvéleményeszerintazállamműködéseéssorsanembefolyásoljaalegfontosabblételméletitényezőt:ahalálutániörökkévalóságot.Ebbőleredőenaföldihatal-mak forrását is Istenben nevezi meg. Az állam céljáról való elmélkedésében isalegfőbbjótkeresi:azörökéletet,annakelérésilehetőségét,melyetösszehasonlíta legfőbbrosszal:azörökhalállal.AvárosállamrólvalóelmélkedésútjánjutelaDe civitate Deialapvetőállamifokozatához,avilágállamjelenségéhez.Atörvé-nyekértékelésébenisabszolútteista,csakazaföldi,vagyispozitívtörvénylehetszerinte jó, amely összhangban áll az isteni törvényekkel. Jogértelmezésénekközpontiterminusaazigazságosság,akétfogalmatfüggésiviszonyrendszerbenértelmezi. Az igazságtalan rendelkezés hiába megfelelő alakilag, sosem válhattörvénnyéágostoniértelemben.Somlóutalarrais,hogyMachiavelliszerintÁgos-tongondolkodásánakközéppontjábanakereszténységésazállamviszonyaáll,melyneklegfontosabbelemeaföldidicsőségelvetéseIstendicsőségénekajavára.

Jegyzetek Aquinói Szent Tamás állambölcseletéről. A XIII. századi egyházibölcselő főmunkájaaSumma theologica.A teistaalapvetésadottTamásnál is,ugyanúgy,ahogyÁgostonnál.Törvénytanánakforradalmianújfogalmaállamböl-cseletiaspektusbóla lelkiismeret.Eztpedigösszekapcsoljaaz igazságossággal.A törvénycsakakkorképeskötőerővelbírni,haa lelkiismeret felfedezibenne

200

rec

enzió

VA S A S TA M Á S

azigazságosságot,vagyisazegyénalelkiismereténkeresztülképesinteriorizálnia törvényt. Ágostonhoz hasonlóan minden földi hatalom forrását Istenben vélifelfedezni.SomlóhelyesenérzékeltetiSzentTamásfilozófiájánakegyiklegfőbbsajátosságát: az arisztotelianizmust. Vagyis azt, hogy Tamás az arisztotelészikategóriák kibékítésére és megfeleltetésére törekszik az egyházi, teista filozó-fiatanokkal.ÁtvesziArisztotelésztőlésPlatóntólazállamformatanukat,ésazoón politikonfogalmátis,vagyisazt,hogyarisztotelésziértelembenazembertársaslény, aki boldogságát csak közösségben, társadalmi horizonton képes kibonta-koztatni,ezértazegyénitörekvéstaközjóértékrendszere,a alákellrendelnieazindividuumnak.Elvetiazsarnokiuralmat,ésfelfediakormányzáscélelvűsé-gét,mintlényegisajátosságát.Törvénytanánakradikálisújdonságaalex naturalis,vagyisatermészetestörvényfogalmánakabevezetése,amelyazöröktörvénybőlvaló részesedés az ember részéről, mely értelmi-akarati aktussal fedezhető fel,ésirányítjaalelkiismeretetajóésrosszmegkülönböztetésében.Eztatermésze-tes törvényt különbözteti meg az emberek alkotta pozitív törvényektől. Másikfontos törvényfogalmaaz „isteni törvény”, amelyaz egyházmegnyilatkozásainkeresztülválikmegismerhetővé.SomlószerintSzentTamásgondolkodásirend-szerébenazegyénuralkodónakvalóengedelmeskedésikötelességénekmércéjeaz igazságosság.Akérdésaz,hogyeztazengedelmességiviszonytmennyibenbefolyásolja az uralkodó személyének keresztény hite, illetve annak hiánya?Somló értelmezésében Szent Tamás gondolkodásának progresszivitási jele az,hogy véleménye szerint az uralkodó hitetlensége-hitehagyása még önmagábannemalapozzamegavilági törvénytőlvalófüggetlenséget.ÉrdekességetovábbáTamásgondolkodásánakés igazságosság-fogalmánakaz is,hogy ismeriéselis-meriazigazságosháborúfogalmát.

Töredékek Kempis Tamásról. ÁllambölcseletitöredékeibenSomlóXenophóné-hozhasonlóannagyonrövidenértekezikKempisTamásállambölcseletéről,akineklegfontosabbműveaKrisztus követéséről.Elemzőszövegaműbennemistalálhatóróla,csakidézetésszöveg-megjelenítés,melybenKempisazistenitörvényeknekvalómegfelelésitörekvésthelyezielőtérbeazegyéniszándékokkalszemben,vala-mintamásokkalvalóegyüttműködést.Helyesliaz isteni igazságérdekébenvalóvéleményváltoztatástamásoktólszármazóemberitanácsokhatására.

Machiavelli.„Machiavellineve—egyikeazoknak,amelyeketazemberiségnemfelejteltöbbé”—ezzelaConchaGyőzőtőlszármazóidézettelkezdiaMachiavelli-ről való elmélkedéseit Somló, kötetének utolsó történeti-állambölcseleti töredé-kében. Somló szerint, kifejezetten a magyarság számára, a világháború teljesmértékben igazolta Concha megállapítását, ezért habár a magyar tudományosérdeklődéssokáigmellőzteMachiavelliA fejedelemcíműművénekértelmezését,a háború utáni eszmélés szükségessége okot adott arra, hogy az állambölcselet,apolitikai filozófiahazánkban is részletesvizsgálatalávesseamachiavellizmustételeit.Aszerzőrészleteséletrajziadatismertetéstbiztosítazolvasószámára,majdalapvetésébenarraaszenvedélyességrehivatkozik,amiMachiavelliérdeklődésétmeghatározta a közügyek iránt, temperamentuma volt a politika, ahogy Somló

201ÁLLAMBÖLCSELETI TÖREDÉK: SOMLÓ BÓDOG ÍRÁSAI

fogalmaz (106.o.).EgyetértFerrari azonmegállapításával,miszerint MachiavelligondolkodásáranagyhatástgyakoroltamiszticizmustólésaBöhme,illetveParacel-susáltalműveltteozófiátólnehezenelválaszthatóasztrologizmusis.Somlószerintezazokaannak,hogyamachiavellizmusalapvetőenszisztematikuskörforgásoksokaságát látjaavilágegyetemben,ezaszemléletpedigkihatazantropológiaiésapolitikaifilozófiaiszemléletéreis.Munkáiakazuisztika,ésagenerálékrendszere-zetlenegysége.Államtaniszempontbólfőműve,A fejedelemmellettkiemeltjelen-tőséggelbírazElmélkedések Titus Livius felettcíműírásais.

Machiavelli államelméletének kiindulópontja egy distinkció az államalapításaktusatekintetében:megkülönböztetiazúgynevezettőslakosok,ésidegenekáltalalapítottállamokat.SomlószerintPlatónótamindenállambölcselőszámáramegke-rülhetetlenek az államformatani kategóriák meghatározásai, így Machiavelli szószerintátveszi azarisztotelészi államformatanhármas-hármas felosztását.Azon-banazőgondolkodásmódjátegyáltalánospesszimizmushatározzameg,ugyanisszerintebármelyikhelyesállamformátválasztjukisaháromjókategóriából,azokelőbbvagyutóbbautomatikusanátalakulnak rosszá, eztArisztotelész „elfajulás-nak”nevezte.Ennek főokáta tömegekállhatatlanságábanésbefolyásolhatóság-banlátja.Gyakorlatiállamtanánakközpontjábanafejedelemségrőlvalóelmélkedésáll.Különbségetteszöröklött,ésújonnanszerzettfejedelemségközött,véleményeszerintazújonnanszerzettfejedelemségfelettiuralommegőrzésenehezebb,mintazöröklöttpozíciómegtartása.Különösjelentőségettulajdonítafejedelemszemé-lyének,valamintazállamapparátusnekivalóközvetlenalárendeltségének,amely-benazuralommegdönthetetlenségénekegyfajtabiztosítékát látja.SomlószerintMachiavelliismereteimesszetúlmutatnakazegyénpolitikailélektanán,megkülön-böztetettrészletességgelvizsgáljaésismeriatömegekpszichésalkatisajátosságaitis,ésmechanizmusait.Machiavelliművészi szenvedélyességgelművelteapoliti-kát,ahogyarratöbbszörisutalSomló.ErrőlárulkodikX.Leópápáhozírottleveleaflórencialkotmányreformjáról,amelybenarrólszámolbe,hogynincsnagyobbdologavilágonazállamalapításnál,ahelyestörvényekmegalkotásánál,ésamegfe-lelőintézményrendszerekkialakításánál.

Machiavellipolitikaigondolkodásánakmodell-szerűetalonjaazókori rómaibirodalom,annaknagyságátvizsgálva igyekszik levonnikora számáraazaktu-alizálható következtetéseket. Somló töredékében részletesen elemzi azon fejte-getéseit,amelyekarómaibirodalompolitikaitevékenységeivel,éstörekvéseivelfüggnekössze.Somló,annakellenére,hogyegyértelműenlenyűgöziamachiavel-lizmuspolitikaitanrendszere,következetestisztességgelutalazokraazerkölcs-telenuralkodásitanácsokra,amelyekMachiavellinevéhezkötődnek,ésazellenemegfogalmazott negatív kritikai értékelések alapját képezik mind a mai napig.Ehhez kapcsolódik az a megállapítás is, melyet klasszikus módon Machia-vellinevéhezkötnek:„acélszentesítiazeszközt”.Vagyispolitikai tudományá-nakközpontielemeacélokelérésérevaló törekvésbentanúsítottközömbösségahelyeséshelyteleneszközökmegválasztásánakdisztingválásában.EzértneveziSomlóquasicél-tudománynakMachiavelliállambölcseletét.

202

rec

enzió

VA S A S TA M Á S

Somló szerint Machiavelli etikai „romlottságáért” sokan azt a kort teszikfelelőssé, amelyben élt, és amelyben politikatudományi munkásságát végezniekellett,báreztazálláspontotkérdésesnek,vitathatónaktekinti.

Somló véleménye az, hogy a vegytiszta, tárgyilagosan modellezett machia-vellistapolitikaifilozófiafeltárásáhozegydologszükséges:azobjektívabsztrak-ció, vagyis Machiavelli személyének, erkölcsi megítélhetőségének elfogulatlanelvonatkoztatása attól a teoretikai struktúrától, amelyet munkája által létreho-zott.És ezt aproblémát tekinti a legjelentősebb tényezőnekakorábban szüle-tett Machivelli-értelmezések esetében is, ugyanis véleménye szerint a szakíróknemvoltakképesekelválasztaniMachiavellitamachiavellistapolitikaitanítástól.MindezekellenéreSomlóelismeriminda tanban,mindakonkrét személybenrejlőhibákatésteoretikaihiányosságokatis,deösszességébenmégisazemberi-ségegyiklegnagyobbpolitikainevelőjétlátjaMachiavelliszemélyében.

Somló Bódog állambölcseletéről: Varga Csaba tanulmánya.AkötetértelmezőjegyzeteiközöttkülönemlítéstérdemelVargaCsabaegyetemitanártanulmánya,amelyetSomlókorábbanmegjelentállambölcseletimunkáirólírt.Atanulmányszer-zőjeellentmondásospályaművelrendelkezőgondolkodókéntmutatjabeSomlót,akitéletesorán,éskésőbbirecepciójábanis,tudósimeggyőződésénekmegkérdője-lezhetetlenetikusságának,valamintszakmaifelkészültségének,mintkiválóképes-ségeinekfeszültkontraszt-jellegűviszonyahatároztameg,éstetteértelmezhetősé-gébenbehatárolhatóvá.AszerzőSomlótanítványának,MoórGyulánakajóvoltábólazOrszágosSzéchenyiKönyvtárállományábanfellelhetőÁllambölcseleti jegyzetekelnevezésűművénkeresztülvizsgáljaSomlóállamelméleténekteoretikusrendsze-rét.Mindmáigfeldolgozatlanművelállunkszemben,ahogyaszerzőisutalerre.A tanulmány koncepciója szerint későbbi filológiai munkálatok eredményekéntválik majd megállapíthatóvá, hogy milyen nézeteket, milyen politikatudományiállásfoglalásokatkívántpontosanmegfogalmazniSomlóeművével.VargaszerintazágostonitanokatvizsgálórészeiSomlómunkájánakelemzőolvasónaplóijellegetmutatnak,mígátfogóanateljestanulmányalapvetőszellemiségeegykontemplatív,letisztult,hermetikuselmélkedés,melynekcéljaazelméletimegállapításoklegvilá-gosabbanértelmezhetőmegfogalmazása.Atanulmánykülönösjelentőségettulaj-donítSomlószemélyiségeelemzésének,tudományosmunkájábanvalóelőrehala-dásávalpárhuzamosanaszemélyesbarátaitólvalóeltávolodásának,öngyilkosságihajlamainak, szorongásainak. A szerző ezt a pszichés pressziót Somló esetébenegyértelműen az első világháború lezárulásához kapcsolódó hazai tragédiákhozköti,amelymagábafoglaltaMagyarországközigazgatásikereteinekfelbomlását,ésakorábbannagyreménnyeltápláltpolitikaieszmékteljesbukását,ésazazokbólvaló kiábrándulást. Ez kétségkívül determináltan meghatározta, és minőségébenbefolyásolta Somló szemléletét, politikai gondolkodásmódját. A szerző szerintéppenezamegrendültségvezetielteoretikusanSomlótapozitivizmustólaspeku-latívfilozófiaibölcselethezvalófordulásig,példánakokáértazetikaivizsgálatáig,akár Xenophón, akár a Nikhomakhoszi etika elemzésén keresztül Machiavelliállamelméletének feldolgozásáig. Mindenestre összefüggő gondolati rendszert

203ÁLLAMBÖLCSELETI TÖREDÉK: SOMLÓ BÓDOG ÍRÁSAI

alkot a somlói állambölcselet, melynek egyetlen hibája Varga Csaba szerint az,hogy félbeszakadt, de a hátramaradt kéziratok alapján egyértelműen állíthatjukaszerzőszerint,hogybekívántafejezniállambölcseletimunkáit.Mégis,befejezet-lenségeellenéreis,kiemeltjelentőségűmegállapításokat,tudományosérdemekethordoznakmagukbanazelemzetttöredékek,melyeksokbangazdagítottákahazaipolitikatudományt.EszmetörténetiszempontbólSomlómunkáitáthatjaaSzéche-nyi,illetveKeményZsigmondfélekonzervativizmusnyíltvállalása,ésszisztema-tikusrevideálásais.Sajátosságaamunkánakapolitikajelenségénekpragmatikuskezelése, és a gazdaságtudomány politikai folyamatokat befolyásoló hatásánakértékelése.Összességébenaszerzőalapvetőálláspontjaaz,hogynagyveszteségeés kára a magyar politikai filozófia tudománynak és állambölcseletnek az, hogySomlótöredékeivalóbancsaktöredékek,befejezetlenmunkákmaradtak,ugyanisbefejezveegymultidiszciplináriselméletiösszegzéstadhatottvolnaműveamagyartársadalomtudományoknak.

Somló Bódog állambölcseletéről: Takács Péter tanulmánya. VargaCsabatanul-mányánál jóval részletesebb és átfogóbb értekezés Takács „Somló Bódog állam-elméletei” című munkája, melyet rendkívül részletes szakmai életrajzi íráskéntértelmezhetünk, a teljesség igényének megállapíthatóságával elkészített műkénttekinthetünk rá, mint monográfiára. A szerző méltatásként fogalmazza megSomlóról azt, hogy újkantiánus jogfilozófiájával jelentős mértékben hozzájárultamagyarszociológiatudománykialakulásához.Aszerzőcéljabemutatniazt,hogySomlóranemcsak jogfilozófusként,hanemállambölcseleti tudósként is tekinthe-tünk.Ígyalapvetőkérdése:volt-eSomlónakszisztematikusállamelméleteetudo-mányáltalánosértelmezése,meghatározás szerint.Életrajzi adatkéntemlítimegezzel kapcsolatban, hogy Somló jogtudományi doktorátusa mellett igen hamarmegszerezte államtudományi doktorátusát is. A szerző szerint Somló a szocio-lógiaikérdésekvizsgálatasoránisvalójábanazállamésapolitikaikonstellációitkutatta.Avéleményeaz,hogySomlóállamtudósiszemélyiségét leginkábbéleté-nekutolsókétévébenmegkezdettazonállambölcseletitanulmánysorozataverifi-kálja,amelyekről,minttöredékekértékeléséről,ezazelemzésszól.Aszerzőehhezmégaztishozzáfűzi,hogySomlónaklényegébentöbbrendszerezettállamelméleteisvolt,hiszenéletesorántöbbszörisváltoztakkonzekvenciáiazelemzettállam-bölcseletikérdésekről.HáromjelentősállamelméletirendszertnevezmegSomlóéletművében,amelyekkétmegjelentírásokhoz,valamintazelemzettállambölcse-leti töredékekhez kapcsolódnak. A két megjelent mű az „Állami beavatkozás és individualismus”(1903),valaminta„Juristische Grundlehre" (1917).Takácstanul-mányábanrészletesenelemziazokatazállambölcseletitudományostendenciákat,amelyek ebben a két megjelent műben körvonalazódnak. A harmadik rendszerabefejezetlenülránkmaradttöredékekhezkapcsolódik.Somlóakoránakjellegze-tességeihezkapcsolódóállamelméletimeggyőződéseit eszmetörténeti értékelése-kenkeresztülelemzi.Kutatásánakközéppontjábanakortalan,mindenpolitikaiéstörténelmikörülményekközöttisobjektívérvényűállamelméletiigazságokmegta-lálásaállt.Ennekrészearetrospektivitásmódszertanimegjelenéseis,amelyajelen

204

rec

enzió

VA S A S TA M Á S

értelmezésénekaszolgálatábanállSomlóesetében.Ugyanakkorélénkenreflektálarrais,hogyazállamrólszólótudományalapvetőenhiábaelméletijellegűkérdésekelemzésérőlszól,azállamgyakorlatitudománnyáválik,vagyispragmatikáváapoli-tikaiaktusokmegvalósulásaiban.Takácsegyikfőkérdéseaz,hogya„Töredékek”,mintmű,megváltoztatták-eSomlóállamelméletimeggyőződését,azállamrólalko-tottnézeteit?Megállapításaszerint igen.Ennekagondolkodásmódnakamegvál-tozása leginkább abban áll a szerző szerint, hogy Somló államelmélete egyreinkább függetlenedetta jogielemektől. Jogi tényezőkhelyettazállamotelméletiértelemben alkotó legfontosabb hatásoknak a gazdasági, lélektani szempontokattartotta,éskiemeltjelentőségetkezdetttulajdonítaniazautoritásproblémájának,illetveazállamformatankérdéseinek.Aszerzőszerintezazuralkodóállameszmékéspolitikaitendenciákkategorizálhatóságaszempontjábólegyfajtaleszámolástisjelentett apolitikai idealizmussalSomló részéről.Továbbáarra akérdésre,hogymiérttulajdonítottjelentőségetSomló1920-banPlatónállamtanánakésMachiavelli„céltudományának”,aztaválasztadjaaszerző,hogyezazérdeklődésiirányultságjelziigazán,hogySomlótmárnemazutópizmusésarealizmuskollíziója,hanemaz idealizmusésapragmatizmuskettőssége,egymáshozvalóviszonyukérdekli.VégülolvashatunkLitvánGyörgyazonmegállapításairól is,amelyekSomlólelki-alkatibeállítottságárautalnak.Aszerzőosztjaavéleményt,melyszerintalkatilagSomló apolitikus személy volt, aki elméleti munkájában alkotott a pragmatikuspolitikatudományszámáramaradandót,amiheztársulszemélye„csendesmérsé-keltségének”azértékeis,ahogyaszerzőfogalmaz.

Függelék. A kötet szerkesztője által készített életút-bemutatás egyedülállóamaganemében,hiszenfeltételezhetőenazeddigiegyiklegrészletesebbéletrajziösszesítéseSomlószakmai tevékenységének.AbiográfiakülönösrészletességgelismertetiaSomlótudományostevékenységétmegelőzőtanulmányaitéselőkészítőtevékenységeit.BemutatjaSomlóegyetemiéveinekfejlődésifolyamatát,éskezdetiközéleti szerepvállalási törekvéseit, folyóirati szerkesztői munkálatait. A szerzőSomlóelsőalkotóiidőszakátaszázadfordulórateszi,különutalazokraazéletrajzisajátosságokra,amelyekmeghatároztákSomlólelkialkatikondíciójánakfejlődését,azokra a kritikákra és támadásokra, amelyeket alkotói munkája kezdetén fogad-nia kellett. Az úgynevezett „Somló-afférként” számon tartott tudományos vita,amely Somló szociológiai tudományos állásfoglalásához, az evolúciós törvénysomlói elméletéhez kötődik, több jelentős közéleti személyiség érdeklődését, ésavitábavalóbekapcsolódását iseredményezte,ahogyarrautalaszerző.Takácsszerint a Somló munkásságával kapcsolatos szüntelen kritikák és viták jelentősmértékbenhozzájárultakazonképkialakulásához,amelyetegyértelműenfelfedez-tekbennekortársai,avisszahúzódó,csendes teoretikus tudósemberét.Szakmaipályájátalapvetőenkétszakaszraosztjaakorábbitendenciákalapján:aszociológiaivizsgálódások,ésajogfilozófiaikutatásokidőszakára.Életkörülményeinekjelentősmegváltozásátjelentetteakolozsváriszületésű,ésmeghatározóanotttevékenyke-detttudósszámáraazahazaikormányzatinyomásraiskialakultpresszió,amelysürgette,hogySomlóBudapestreköltözzön,ésotttevékenykedjen;ehhezpersze

205ÁLLAMBÖLCSELETI TÖREDÉK: SOMLÓ BÓDOG ÍRÁSAI

azerdélyipolitikaihelyzetkiszámíthatatlanságaishozzájárult.Ígylettakolozsváritudósbólabudapestijogikarprofesszora,akipozíciójátaforradalmiesemények,ésaTanácsköztársaságidőszakaalattkifejtetttudományosaktivitásaellenéreismegtudta tartani. A biográfia továbbá részletesen elemzi azoknak a drámai életrajzieseményeknek, a tudományos meg nem értettségnek, a formálódó Horthy-rend-szernekaSomlószámáraélhetetlenideológiaikörülményeketteremtőtendenciá-inakahatását,amelyekvégülaz1920.éviöngyilkosságához,és ígytudományosmunkájahirtelenbefejeződéséhezvezettek.

A függelékazeddigi legrészletesebbSomló-bibliográfiát tartalmazza.Különemlítéstérdemelnekasomlóiéletműhözkapcsolódóképekésegyébdokumen-tumok.Aképekszemélyesportrékat,eredetiSomló-művekkönyvborítóit,levele-ket,ésegyébigazolványokat,tevékenységénekföldrajzikörülményeitbemutatóvárosképeket, levelezőlapokat tartalmaznak, tanári eskütételi dokumentumo-kat,illetvefelvételeketSomlósírkövéről.UgyancsakittkerülközlésreReményikSándorSomlóBódoghaláláraírt„Tragédia”címűverse.Akötetaforrásokmegje-lölésével,köszönetnyilvánítássalésrészletesnévmutatóvalzárul.

rec

enzió

tan

ulm

án

y

206

•Mozdulatlan mozgás

207

MÁTHÉ ANDREA

A F I G Y E L E M Ú T J A I

Afigyelemútjai

Kondor Attila képeihez[1]

KondorAttilaképeinafestészetimegfogalmazások,azabsztraktésafigu-rális festészetiegyüttesenagyonharmonikusanés izgalmasanegyüttestalkotnaktájésépítészettalálkozásipontjainál;színvilágárafőkéntapasz-tellszínek jellemzőek, a visszafogott színhasználat: erősebb, élénkebbszíntűnikkiolykorfestményein,hogyegy-egyformátkiemeljen.Alkotóimegközelítését az írás és kép egysége jellemzi, amely egyidejűleg élet-mód,gondolkodásmód,látásmód,vagyisláthatóanegzisztenciáliskérdésésútKondorAttilaszámára:azalkotásaiegybevágóakéspárhuzamosak,mégpontosabban:egységetalkotnakegzisztenciájánakbelsőútjával.

Kiállításának művei és legutóbbi könyvalbumának címe — többekközött — a következő kérdést tehetik fel a befogadó számára: Hogyanfigyeljünkarra,aminemlátszik,vagyolyan,minthanemlátszana?

Egyválaszlehetőségetasokközül,ígylehetnemegfogalmazni:Afigye-lem összpontosítás, összeszedettség, egész lényünk odaadása valamifelé, valami iránt, ami nagyon érdekel bennünket. Valamit nemcsakmeglátunk,demegérzünkbennevalamikimondhatatlant,vonzanikezd,éselkezdjükmegfigyelni,figyelünkrá.Csendben.Csakúgymagunkban.

Többféle módon tehetjük, de milyen módon teszik ezt, mit mutat-nak ebből Kondor Attila festményei és festmény-animációi? Vezetnekbennünket,vagyisútraállítanakésútontartanak,ahogymagaismondja:a figyelem útjain. Ezek az utak olyan részletekre irányítanak, amelyekmegnyitnakvalamit,de résnyirecsak;megnyílnakvalami felé folytono-san,demegnyílásukbanáttetszővéválnak,majdátalakulnak,átváltoznak:transzparenciaésmetamorfózis—ésegybenmetaforais,metaforikusút,vagyisvalamivalami(más)helyettáll,mutatvalamit,utalvalamire,amelymögött,vagyméginkább,amelynekterébenvalamimásáll.

Építészeti terek részleteit látjuk, klasszikus és reneszánsz terekétésépítményekét,egy-egykazettásajtót,amelynekszárnyainálvilágítófehérjelziafényt,vagyajtónyílásokat,vagyrésnyirenyitottablakokat,ajtókat,amelyekenátbeszűrődika fény.Megnyílikahegya fényfelé,megnyílik a kazettás templom az ég fénye felé, a víz a csillagok felé,avízatükrözésekésvisszatükröződésekfelé.Mindeztvilágosjelzések,

[1]KondorAttila„AFigyelemútjai”címűkiállításánakmegnyitóján,Pannonhalmán2018.április20-ánelhangzottszövegszerkesztettváltozata.

rec

enzió

208

rec

enzió

M Á T H É A N D R E A

afestményekfehérszíneimutatják.Könyvsorokatlátunk,aholegy-egyhelykima-rad,minthahiányoznavalami,ránézünkegy-egyképre,amelyekenaszínekáltalkirajzoltformárafigyelünk,ésegyszercsakfeltűnik,afehérség,akihagyás,amelyhegyetformál.Vagyaházakmaradnakakihagyás,akitakarásmóduszában.

Mireisfigyelünkakkorhát?Merreviszafigyelmünk?Mertvalahogyígyvan:először ráfigyelünk valamire, és aztán már a figyelem visz bennünket tovább.Ha hagyjuk. És a legjobb úton vagyunk, ha hagyjuk, és odaadjuk magunkatannak, hogy a szemünk és érzékeink választhassanak, hogy mire figyelnek:abetöltöttrevagyahiányra?Vagyegyszerremindkettőre.Egyidőután,amikorodaszánjaidejétésfigyelmétKondorAttilafestményeinek,jobbantudjakövetnieztafestőijátékot,aperspektívával,azeltakarásokkaléskitakarásokkal,azáttű-nésekkeléstovább-alakulásokkal,afentésalentegymásbantükröződésével.

Nenagyonlegyenkétségünkafelől,hogyafigyelembelsőútjainakképivilággáalakítását és annak lenyomatait, részleteit láthatjuk Kondor Attila festményein,amelyekatermészetitájatésazépítetttájegy-egyismertrészletétvetítikegymásmellé,egymásmögé,egymásalá,fölé.Ésettőlvalahogyegyszerreleszismerősséés távolivá,nagyon ittlévővéésnagyonhistorikussá is festészetivilága.A lakó-telepházsorapl. fényvisszaverődéseinekváltozásaibanKondorAttilamegfesté-sébenúgyjelenikmeg,minthareneszánszpalotalenne.Amegfigyelőipozíció,a festői-alkotói megfogalmazás megemeli a tekintetet, a megszokottat különle-gessé,egyedivéváltoztatja,ésegybenfeltárulóváteszi.

SoraimatKondorAttilaszavaivalzárom:[2]„A festmény mozdulatlanságát vizsgálva az időbeliségen túlmutató lehető-

ségeket találhatunk. A műalkotásként létrejött kép számos fizikai és mentálismozgás összhatásaként jön létre. Ehhez hasonlóan a néző tekintete és elméjeszámoskülsőésbelsőmozzanatsoránfogadjabeaképet.Ezekegyüttesét—úgyazalkotói,mintbefogadóimozzanatokösszességétnevezemafigyelemútjainak.Amozdulatlanképazalkotó tudatimozgásaimenténkristályosodikki, ezeketmintegymegőrziésegyúttalabefogadómentálisaktivitásánakisterepetad.

A festmény a szavakon túli lényeg létmódjához adhat kulcsot. Pillanatokalatt tárul fel, lép működésbe a kép, teljes befogadása mégis időben történik.Mozgásra késztet, »behúz«. Ez a festmény saját ideje. A kép belső ideje irántiérdeklődés vezet el az utóbbi években a festmény animáció eszközéhez. Ezenazútona festménytkialakító láthatatlanerőkegyütthatóit törekszemtranszpa-renssétenniabefogadószámára.(...)

AművészazAbszolútummalvalótalálkozástémájátaszemlélődéscsöndjeéskimondhatatlantapasztalatafelőlközelítimeg.Alatin»templum«és»sacrum«szavakegyarántazelválasztásrautalnak,arra,hogyalényegiésörökvalósághozvalófelemelkedéshezelkellszakadniabanálistólésaprofántól.Ateretazemberirészrőlaléteredetéreirányulófigyelemszentelimeg.”

[2] Kondor Attila: A figyelem útjai. A szerző kiadása, 2017, 76 o.

209

NekrológFehérLenke(1948–2018)

A Jog – Állam – Politika szerkesztőbizottsága fájda-lommal búcsúzik Fehér Lenkétől, folyóiratunk szer-kesztőbizottsági tagjától.

FehérLenkeméltósággalviseltsúlyosbetegségután2018.május21-én,70éveskorábanhunytel.FehérLenkeközelnégyévtizedenátaMagyarTudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtu-dományi Intézetében (illetve elődintézményében), valamint az Orszá-gos Kriminológiai Intézetben dolgozott. Egyetemi tanárként oktatottaMiskolciEgyetemÁllam-ésJogtudományiKarán.AzMTAJogtudomá-nyiIntézeténekhosszúideigtudományostitkáravolt,ahonnantudomá-nyostanácsadókéntmentnyugdíjba.

Hazánkbanelőszörfoglalkozottabüntetőjogésfőkéntakriminoló-giaolyanterületeivel,mintazemberkereskedelem,aprostitúció,vala-mint az áldozatvédelem és áldozatsegítés, amely témákban számositthon és külföldön megjelent könyvfejezetet, folyóirat közleménytjegyzett.Főműveinekaz1993-banmegjelentElmebetegség – Büntetőjog – Beszámíthatóság, illetvea2008-banmegjelentNemzetközi emberke-reskedelemcíműmonográfiáitekinthetők.RésztvettazEurópaTanácsemberkereskedelemellenküzdőszakértői csoportjában,a strasbourgiszékhelyűGRETÁ-ban(Group of Experts on Action against Trafficking in Human Beings).

Szakmai életútjának elismeréséül elnyerte a rangos Beccaria-díjat,illetveáldozatsegítőmunkásságáértFehérGyűrűdíjbanrészesült.

FehérLenkealapításátólkezdverésztvettaJog – Állam – Politikac.folyóiratszerkesztőbizottságimunkájában,illetvetöbbévenkeresztülvoltkülsőtagjaaSzéchenyiIstvánEgyetemEgyetemiDoktoriTanácsának.

Fájóhiányátérezzük,emlékétmegőrizzük!

hír

ek

210

•Tükör

E S Z Á M U N K S Z E R Z Ő I

E S

ZÁ

MU

NK

SZ

ER

ZŐ

I

E S Z Á M U N K S Z E R Z Ő I

E S

ZÁ

MU

NK

SZ

ER

ZŐ

I •BECÁNICSADRIENNegyetemitanársegéd DEÁllam-ésJogtudományiKar

•BICSKEIHEDWIGPhDhallgató DEÁllam-ésJogtudományiKar

•GARAIRENÁTAPhDhallgató KREÁllam-ésJogtudományiDoktoriIskola

•GULYÁSÉVAPhDhallgató NKEKözigazgatás-tudományiDoktoriIskola

•DANIELHAITASegyetemitanársegéd DEÁllam-ésJogtudományiKar

•HAMZAGÁBORegyetemitanár ELTEÁllam-ésJogtudományiKar

•ORBÁNENDREPhDhallgató PPKEJog-ésÁllamtudományiDoktoriIskola

•MÁTHÉANDREAesztéta,író,költő LegutóbbiköteteSzabályokon innen és túlcímmeljelentmeg2017-ben

•SZABADFALVIJÓZSEFegyetemitanár DEÁllam-ésJogtudományiKar

•SZOBOSZLAI-KISSKATALINegyetemidocens SZEÁllam-ésJogtudományiKar

•ÚJVÁRIEMESEegyetemiadjunktus DEÁllam-ésJogtudományiKar

•VASASTAMÁSPhDhallgató DEÁllam-ésJogtudományiKar

•VARGAJUDITegyetemitanársegéd DEÁllam-ésJogtudományiKar

213S Z E R Z Ő I N K H E Z

1.Jog Állam Politikacíműreferáltfolyóiratmagyarnyelvenbeküldöttkéziratokat–tanulmányokatéskönyv-recenziókat–fogadel.

2. A kézirat terjedelme tanulmányok esetén általában nem haladhatja meg az50000karaktert,recenziókeseténa20000karaktert.Kérjükszerzőinket,aterje-delmikereteketnagyonszigorúantartsákbe.Hosszabbkéziratokkalcsakkülön-legesenindokoltesetbenfoglalkozunk.

3.AszövegetA/4méretbenkinyomtatvakérjükleadni.Egyúttalszövegfájlban(azMSWordbármelyikváltozatában lementve) iskérjükmellékelni lemezenvagye-mailben.Aszerzőneveatanulmányfelettszerepeljen.

4.Szövegközbenikiemeléskéntdőltbetűalkalmazható;ritkítás,aláhúzás,vastagbetű,csupanagybetűcsakkivételesesetbenfogadhatóel.

5.Aközvetlenhivatkozásokatlábjegyzetekben,azoldalaljánkérjükfeltüntetni.

6.Kérjük,hogyirodalomjegyzéklehetőlegaténylegesenhivatkozottpublikáció-katésazonpublikációkattartalmazza,amelyetaszerzőfelhasznált.Azirodalom-jegyzéklegfeljebbmég10-15forrásmegjelölésttartalmazhat.

7.Azirodalomjegyzéketatanulmányvégénközöljük,akövetkezőképpenoldvafelaszövegköztiutalásokat:

a)Könyveknél:

Arendt,Hannah(1992):A totalitarizmus gyökerei.Budapest,Európa.

b)Tanulmánykötetben,gyűjteményeskötetbenmegjelentszövegekesetében:

Mickiewicz,Ellen(2000):InstitutionalIncapacity,theAttentivePublic,andMediaPluralisminRussia.In:RichardGuntherandAnthonyMughan(eds.):Democracy and the Media.CambridgeUniversityPress.

c)Folyóiratbanmegjelenttanulmányesetében:

Selck,J.Torsten(2004):OntheDintensionalityofEuropeanUnionLegislative.In: Journal of Theoretical Politics.Vol.16.No.2.April,203–222.pp.

8.Tanulmányokeseténkérünkaszerzőktőlelektronikusformábanegykb.150soros magyar és angol nyelvű összefoglalót (abstract). A tanulmány címét, al-címétiskérjüklefordítani.Továbbákérjükatanulmánylegfontosabbnakgondolt5-6kulcsszavátmagyarul.

9.A(fekete-fehér)táblázatokatésábrákatmegfelelőenformázva,azeredetüketfeltüntetveaszövegbeépítveéskülönfájlkéntiskérjükleadni.

10.Aszerkesztőségbebeérkezett–formailagmegfelelő–kéziratokataszerkesz-tőségelőzetesszűréseutánkétopponensnekküldjükki.Azopponensekaszer-

Szerzőinkhez (A publikálás feltételei)

214 S Z E R Z Ő I N K H E Z

zők nevének feltüntetése nélkül kapják meg a kéziratokat. A közlés feltétele akét opponens támogató véleménye. Az opponensek által javítandónak értékeltkéziratokat átdolgozásra visszajuttatjuk a szerzőkhöz. A két opponens egybe-hangzóelutasításaeseténakéziratotnempublikáljuk.Azopponensivéleményekbenemérkezéseeseténaszerkesztőségsajáthatáskörbendöntapublikálásról.

11.Aszerkesztőségabeérkezettkéziratokérthonoráriumotnemfizet.

12.Kérjükszerzőinket,hogyelektronikusútonadjákmeg,hogymilyenmódon(foglalkozástmunkahely,beosztás)szeretnénekszerepelnifolyóiratunkban.Kér-jük, a kapcsolattartás elősegítése érdekében közöljék elérhetőségeiket (telefon-szám,mobilszám,e-mailcím).

Köszönjük,hogymegfelelőenelőkészítettkéziratbeküldésévelsegítikmunkánkat.

A szerkesztőség

Ottlik László neve meglehetősen ismeretlenül cseng a hazai állam- és jogtudományi gondolkodás iránt érdeklődők körében. Az alig fél évszázados élete során hátrahagyott életműve azonban mindenképp érdemessé teszi arra, hogy foglalkozzunk munkásságával, mely kiterjed a mai értelemben vett társadalomtudományok több ágára, így a politikatu-dományra, a szociológiára, az állam- és jogbölcseletre egyaránt. Személyében a hazai jogi felsőoktatásban a fordulat évéig meghatározó diszciplína, a „politika” jeles művelőjét, illetve a tudományszak második világháború előtti időszakának egyik utolsó „polgári” képviselőjét tiszteljük. A továbbiakban a szerteágazó életmű egy mindmáig feltáratlan területének a bemutatására kerül sor. | Szabadfalvy József

Tekintve, hogy az állami kiadások fedezetéül szolgáló legnagyobb bevételi források, az adók növelésének politikai és közgazdasági korlátai is vannak, már a középkorban sem volt ismeretlen, hogy az állam kölcsönt vett fel. Napjaink modern piacgazdaságaiban az állama-dósság az állami költségvetés standard módon jelen lévő tényezője, egyes országokban a deficietes gazdálkodást a gazdaságpolitika célul is tűzi. A tudomány számos érvet dolgozott már ki az államadósság létesítése mellett és ellen, ugyanakkor az állami hitelfelvételről való döntés mindig az aktuális közpolitikai döntéshozók kezében van. Hazánkban 2010 után — valószínűleg a 2008-as pénzügyi válság miatt — fokozott figyelmet kapott az államadósság, és kiemelt cél lett a fennálló adósságtömeg csökkentése, mely érdekében több, a költségvetési gazdálkodást érintő, a korábban ott meglévő döntéshozói és végrehajtói szabad mérlegelést korlátozó rendelkezés született. | Varga Judit

Ahogy napjainkban, úgy az ókori Rómában is szükség volt arra, hogy a szüleiket elveszítő serdületlen gyerekekről, ill. a vagyonukról megfelelően gondoskodjanak. Mivel Rómában főszabály szerint maguk az önjogú nők is gyámság alatt álltak, a serdületlenek esetében már önmagában a paterfamilias (vagyis a felettük apai hatalmat gyakorló személy) halála is azt eredményezte, hogy a serdületlenek gyámság alá kerültek (akkor is, ha anyjuk még élt). Míg a serdületlen gyermek gondozásáról, neveléséről jellemzően továbbra is az anyja (vagy a nagyanyja) gondoskodott, addig a gyámolt vagyonának kezeléséért alapvetően a gyám felelt. Bár a gyám (az archaikus kor kivételével) a gyámság megszűnését követően köteles volt elszámolni a gyámolt vagyonával, s több kereset és egyéb jogeszköz is azt a célt szolgálta, hogy biztosítsa a gyám megfelelő vagyonkezelését, mégis előfordulhatott, hogy a gyám sikkasztott a gyámolt vagyonából, vagy pusztán gondatlanságból nem megfelelően kezelte a gyámolt vagyonát. | Újvári Emese

X. ÉVFOLYAM

2018 2

http://dfk-online.sze.hu/jog-allam-politika