Tóth Ferenc:MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

Alapfogalmak, kulcsfogalmak

1. táblázat A munkaügyi kapcsolatok tágabb fogalma

A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK TÁGABB FOGALMADimenziók Kapcsolatrendszer, szereplők,

intézményekFELTÉTELEK

(gazdasági, társadalmi, politikai)

A piacgazdaság két évszázados szerves fejlődésének eredményeként

SZEREPLŐK(autonóm és független

szereplők)

a munkavállaló(k), a munkáltató(k), illetveképviseleti, érdekképviseleti szervezeteik, valamint

az állam között kialakított

KAPCSOLATJELLEGE

intézményes(jogilag szabályozott és/vagy megállapodásokon nyugvó)

kapcsolatok rendszere

EGYÜTTMŰKÖDÉS IRÁNYADÓ CÉLJA

az együttműködés fenntartásáraa konfliktusok megelőzésére

a kialakult konfliktusok megoldására EGYÜTTMŰKÖDÉS

INTÉZMÉNYESÍTÉSE

bipartit (kétoldalú) intézmények általtripartit (háromoldalú) intézmények által

2. táblázat: A munkaügyi kapcsolatok tágabb és szűkebb fogalma

Munkaügyi kapcsolatok tágabb, bővített fogalma

Bipartit kapcsolatok(munkaügyi kapcsolatok szűkebb fogalma)

Tripartit kapcsolatok

individuális kapcsolatok

kollektív alku (kollektív

tárgyalások és megállapodások)

munkaügyi konfliktusok,

viták és rendezésük

munkavállalói részvétel

(participáció)

makroszintű konzultáció

makroszintű tárgyalások és

megállapodások

3. táblázat: A munkaügyi kapcsolatok fogalmának értelmezése a Munka Törvénykönyve szerint

Munkaügyi kapcsolatok

Szakszervezetek Kollektív szerződés Munkavállalók részvételi joga

Országos érdekegyeztetés

1

2

4. táblázat A munkaügyi kapcsolatok fogalmának értelmezése Magyarországon

(1990-1998)

Munkaügyi kapcsolatok

Individuális kapcsolatok

Kollektív alku

Kollektív viták

rendezése, sztrájk

Participáció Makroszintű, országos érdekegyeztetés (tripartizmus)

Makroszintű konzultáció

Makroszintű tárgyalások,

megállapodások

5. táblázat A munkaügyi kapcsolatok fogalmának értelmezése Magyarországon

(1999-től 2002 júliusig)

Munkaügyi kapcsolatok

Indiv-iduális kapcso-

latok

Kollek-tív alku

Kollek-tív viták

rende-zése,

sztrájk

Participáció Társadalmi párbeszéd (Makroszintű, országos érdekegyeztetés - tripartizmus,

multipartizmus)Általános

gazdasági-szociális konzultáció fóruma

(makroszintű konzultáció )GT*; EIT**; Nemzeti ILO

Tanács

A munka világának érdekegyeztetési

fóruma (makroszintű

tárgyalás, megállapodás)

OMT***

A jogalkotással kapcsolatos

véleménynyilvánítás intézménye

Megjegyzés: *Gazdasági Tanács **Európai Integrációs Tanács ***Országos Munkaügyi Tanács

6. táblázat A munkaügyi kapcsolatok tárgya

A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK TUDOMÁNYOS DISZCIPLÍNA

TÁRGYA

A MUNKA VILÁGÁNAK SZEREPLŐIT ÁTFOGÓ KAPCSOLATRENDSZER VIZSGÁLATA:

milyen intézményi formát öltenek a munkaügyi kapcsolatok szereplői közötti viszonyok különböző társadalmakban, időszakokban, foglalkozási jogviszonyokban, stb;

az intézmények működtetésére milyen szabályokat állítanak fel

miért kerülnek kialakításra a szabályok a szabályok hogyan és miért változnak (vagy nem változnak)

a rendszert érintő a környezeti tényezők módosulása következtében

JELLEMZŐI

alapvetően empirikus tudományág, ugyanakkor saját elméleti iskolái is léteznek

interdiszciplináris tudományág: más tudományterületek teóriáit, eszközeit, eredményeit használja, alapvetően gazdasági, jogi, szociológiai, történeti, pszichológiai, szociálpszichológiai jelenségek találkozási pontján helyezkedik el

integrálja más tudományok teóriáit, ugyanakkor visszahat ezen tudományágak fejlődésére (pl.: a kollektív munkaügyi kapcsolatok kialakulását, kihívását követően jött létre a kollektív munkajog intézménye)

3

7. táblázat A munkaügyi kapcsolatok szereplői, a szereplők típusa szerintA MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZEREPLŐI

Szereplő típusa Munkavállalói oldal Munkaadói oldal Kormány

Individuális szereplő munkavállaló(k) munkaadó

minisztériumok, főhatóságok,

az államot képviselő

kormányzati szervek

Koa

líció

Ideiglenes koalíció munkavállalók csoportja munkaadók csoportja

Tartós koalíció

szakszervezetnek minősülő munkavállalói egyesület

(pl. munkástanács)

Szakszervezet

szakszervezeti szövetség munkaadói szövetség

szakszervezeti konföderáció munkaadói konföderáció

szakmai-ágazati nemzetközi szakszervezeti szövetség

szakmai-ágazati nemzetközi munkaadói

szövetség

szakszervezeti világszövetség munkaadói világszövetség

Kényszerkoalíció munkáskamara

Participációs képviselet(kooperáció)

üzemi megbízottüzemi tanács

központi üzemi tanács

közalkalmazotti tanácsmunkavédelmi bizottság

munkavállalói képviselet a felügyelő bizottságban, igazgatótanácsban, stbEurópai Üzemi Tanács

8. táblázat A szakszervezetek típusaiA SZAKSZERVEZETEK TÍPUSAI:

a tagszervezés elve szerintSZAKMAI SZAKSZERVEZET HORIZONTÁLIS SZAK-

FOGLALKOZÁSI SZAKSZERVEZET(azonos vagy rokon foglalkozású tagokat tömörítő

szervezet)

SZERVEZET(A szervezeti hierarchiában azonos vagy közel

azonos helyet elfoglalók szervezete)

ÁGAZATI SZAKSZERVEZET VERTIKÁLIS SZAKSZERVEZET(a szervezeti hierarchiában elfoglalt

VÁLLALATI SZAKSZERVEZET helytől függetlenül szervezi tagjait)ÁLTALÁNOS SZAKSZERVEZET Vertikális és horizontális szervezési elvek

“FEHÉR-GALLÉROS” SZAKSZERVEZET együttesen megtalálhatóak“SÁRGA” SZAKSZERVEZET A munkáltató irányítása, befolyása alatt álló,

attól nem független szakszervezet

4

9. táblázat A szakszervezetek tömörülése a különböző nemzetállamokbanSZÖVETKEZÉS SZINTJEI TÍPUSAI

SZAKSZERVEZETEK

VÁLLALATI SZAKMAI, ÁGAZATI ÁLTALÁNOS “SÁRGA”

SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGEK

ÁGAZATI, SZAKMAI, REGIONÁLIS “VEGYES” (ÁLTALÁNOS) SZÖVETSÉGEK REGIONÁLIS, HELYI

TAGOZATAI

SZAKSZERVEZETIKONFÖDERÁCIÓK

(KÖZPONTOK):“ERNYŐSZERVEZETEK”

VAGY DÖNTÉSI, TÁRGYALÁSI CENTRUMOK

EGYETLEN KÖZPONTI SZÖVETSÉG (AZ ÖSSZES LÉTEZŐ SZAKSZERVEZET TÖMÖRÍTÉSÉRE)

TÖBB, EGYMÁSSAL IS VERSENGŐ SZAKSZERVEZETI KÖZPONT

(IDEOLÓGIAI, VALLÁSI, POLITIKAI, ETNIKAI ELVEK ALAPJÁN TÖMÖRÜLVE)

10. táblázat A szakszervezeti konföderációk típusai

EGYETLEN KÖZPONTISZÖVETSÉG, KONFÖDERÁCIÓ

(AZ ÖSSZES LÉTEZŐ

KÖZPONTI SZÖVETSÉG

CSUPÁN A SZÖVETSÉGEK "ERNYŐSZERVEZETE".

(Németország)SZAKSZERVEZET, SZÖVETSÉG

TÖMÖRÍTÉSÉRE)KÖZPONTI SZÖVETSÉG ALAPVETŐ DÖNTÉSI

JOGOKKAL (Ausztria, Anglia, Írország, Norvégia)

KETTŐKÖZPONTI SZÖVETSÉG

“KÉKGALLÉROSOK” “FEHÉRGALLÉROSOK" KÜLÖN KONFÖDERCIÓBAN

(Dánia, Svédország)

TÖBB,EGYMÁSSAL IS VERSENGŐ

VALLÁSI, IDEOLÓGIAI, ETNIKAI MEGOSZTOTTSÁG ALAPJÁN

(Belgium, Hollandia)SZAKSZERVEZETI KÖZPONT POLITIKAI, IDEOLÓGIAI MEGOSZTOTTSÁG

ALAPJÁN (Franciaország, Olaszország, Portugália,

Spanyolország)

5

11. táblázat Szakszervezeti konföderációk Magyarországon (2002)TAGSÁGI FOK KONFÖDERÁCIÓ

Az országos érdekegyeztetés fórumain tagsággal

rendelkező konföderációk, szakszervezeti központok

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA

Szakszervezetek) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)

Az országos érdekegyeztetés fórumain tagsággal nem

rendelkező konföderációk, szakszervezeti központok

Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége (KESZOSZ)

Önálló Érdekképviseletek Társult Szövetsége (ÖNÉRT) Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligája (SZSZDL) Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség Szövetségen Kívüli Szakszervezetek Országos Koordinációja

(SZKSZOK)

12. táblázat A munkáltatói szervezetek típusaiTAGSÁG

JELLEGESZERVEZET TÍPUSA

MUNKÁLTATÓI SZERVEZETEK

(érdekképviseletek, képviseletek)

önkéntes tagság(egyesület)

gazdasági érdekképviseletMUNKAADÓI (MUNKÁLTATÓI

ÉRDEKKÉPVISELETnem közjogi gazdasági kamarák

kötelező tagság(köztestület)

közjogi gazdasági kamarákközjogi státuszú szakmai kamarák

Ipartestület

6

MUNKA-ÜGYI

KAPCSO-LATOK

SZINTJEI

A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZEREPLŐI

Individuális szereplők

Kollektív szereplők Koalíciók Kooperációk

Ideiglenes koalíciók Tartós koalíciók Participációs munkavállalói

képviseletMunkaadók

csoportjaMunkavállalók

csoportjaMunkaadók Munkavállalók

Mikroszint

Munkacso-port

Műhely vállalat,

intézmény

Munka-adó

Munka-vállaló

-sztrájkot kezde-ményező csoport

- a munkáltató által kollektív alku kötésére elismert

csoport

Munkaadó

Szakszervezet- taggal rendelkező szakszervezet

- képviselettel rendelkező szakszervezet- reprezentatív szakszervezetSzakszervezetnek minősülő munkavállalói egyesület

Üzemi tanácsKözponti üzemi tanácsKözalkalmazotti tanácsMunkavédelmi bizottságMunkavállalói képvise-let a felügyelő bizottságban; igazgatótanácsban

Mezoszint szakma ágazat régió

- több munkadó ideiglenes koalíciója (mezoszintű kollektív alkura)

Munkaadói szövetség

Szakszervezeti szövetség:- szakmai ágazati - regionális

Makroszint szektoriális országos

Munkaadói konföderáció

Szakszervezeti konföderációMunkáskamara

Transznaci-onális szint

Nemzetközi munkaadói szövetségekMunkaadói

világszövetségekEU-szintű

munkáltatói szsövetségek

Nemzetközi szakmai szakszervezeti szövetségek

Szakszervezeti világszövetségek

EU-szintű szakszervezeti szsövetségek

Európai Üzemi Tanács

13. sz. táblázat A munkaügyi kapcsolatok szereplői

7

14. táblázat A munkaügyi kapcsolatok intézményei

BIPARTIT

INTÉZMÉ-

NYEK

1./ individuális munkaügyi kapcsolatok (egyéni munkaszerződés,

egyéni munkaügyi vita, s rendezésük intézményei)

2./ a kollektív tárgyalások és megállapodások

3./ participáció

- a munkavállalói munkahelyi részvételi rendszerek

- transznacionális konzultáció intézményei (pl. Európai Üzemi

Tanács)

4./ a munkaügyi konfliktusok, viták és rendezésük intézményei

(ideértve a sztrájkot és a munkáskizárást, egyéb nyomásgyakorló

eszközöket)

TRIPARTIT

INTÉZMÉ-

NYEK

5./ makroszintű konzultáció, illetve

(a gadaság- és társadalompolitika fő irányainak meghatározására

irányuló

6./ makroszintű országos tárgyalások és megállapodások

1

15. táblázat A bipartit, tripartit modellek fő jellemzői

BIPARTIT, TRIPARTIT MODELLEK

DIMENZIÓK BIPARTIT MODELL TRIPARTIT MODELL

Szereplők szociális partnerek(munkaadói, munkavállalói

érdekképviseletek)

szociális partnerek +

az állam

Filozófialiberalizmus:

nem kívánja a gazdaság működését politikai-ideológiai értékek mentén

korlátozni

neokorporativizmus:a gazdaság, a piac működését

korlátozzák meghatározott célok érdekében

IntézményeiEszközeiEljárásai

A munkaügyi kapcsolatok hagyományos, a bipartit feleket

közvetlenül érintő dimenziók jellemzik: munkaviszony, munkafeltételek, bér, stb.

Meghatározó szerephez jutnak a kormánypolitika átfogó, a munkaügyi kapcsolatokat

közvetetten befolyásoló kérdései: társadalompolitika,

jövedelempolitika, foglalkoztatás-politika, szerkezetmódosítás, stb.

Az állam szerepe,

részvétele

Az állam - közvetetten - itt is jelen van, mint

1./ a viszonyok szabályozója, regulálója2./ munkáltató (állami tulajdonú vállalatok, költségvetési szféra)

Az állam - közvetlenül - tárgyaló fél és konzultációs szereplő:

elosztó, disztributiv funkciójából következően vesz részt a

makroszintű tárgyalásokon, konzultációkon

Szintjeimakro, országos (szektoriális)

mezo (ágazati, szakmai, regionális) mikro

makro, országos (szektoriális)mezo (regionális)

2

A munkaügyi kapcsolatok fogalmának tágabb (bővített) értelmezése: bipartizmus és tripartizmus<---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------->A munkaügyi kapcsolatok fogalmának klasszikus (szűkebb)

értelmezése: a bipartizmus dominanciája<--------------------------------------------------------------->

Transznacionális cégek konzultációs rendszere

(Európai Üzemi Tanács)

Makroszintű tárgyalások és megállapodások (paktumok)

Makroszintű konzultáció

Participáció intézményesülése – munkahelyi konzultáció, együttdöntés

Munkaügyikapcsolatok

Kollektív munkaügyi viták rendezése – a sztrájk szabályozásaMunkaügyikapcsolatokKollektív alku intézménye “bővített”

fogalmaKorai

participáció*“szűkebb”

fogalma

Individuális munkaügyi kapcsolatok a munkahelyek szintjén

1800 1830 1880 1900 1916 1950 1970 1994 (év**)

* konzultáció a paternalizmus által biztosított participáció esetében, az ún. “meghallgatás” intézményének keretében** a szakaszhatárokat megjelölő évszámok tájékoztató jellegűek (néhány kivételtől eltekintve a szórások átlagát jelzik)

16. táblázat: A munkaügyi kapcsolatok kronológikus táblája

3

17. táblázat: A munkaügyi kapcsolatok intézményei az egyes jogviszonyokban Magyarországon (2002)

Foglalkozási jogviszony

Kollektív szerződés

Kollektív szerződés kiterjesz-

tése

Participációs intézmény

Sztrájkjog Jogvita szabályai

Munka jv. van lehetséges van Van Mt. szerintKözalkalmazotti jv. van Nem

lehetségesvan Van Mt. szerint

Köztisztviselői jv nincs - nincs Van (korlátozottan)

sajátosak

Ügyészségi sz.jv. nincs - van Nincs sajátosakSzolgálati jv. nincs - nincs Nincs sajátosak

18. táblázat: A magyar szakszervezetek kialakulásának fontosabb eseményeiÉv Esemény Főbb jellemzők

1448Az első

magyarországi bérmegállapodás

létrejötte

Hunyadi János helybenhagyta Manini Odoard és Szegedi Máté erdélyi sókamarásoknak a sóvágókkal kötött “egyezségét”, a béreket 25 dénárban állapították meg.

XIX. sz. első fele

A magyar vándorlegények ismereteket szereztek külföldön a modern munkavállalói szervezkedés formákról

1802,1807

Az első bérharcok Pesten A vargalegények és a kőművesek “összebeszélése”, sztrájkja

1830-as évek

Első legényegyletek megalakulása

Kiéleződnek a céheken belüli ellentétek

1848Az első magyarországi kollektív szerződés:

“Nyomdaipari Árjegyzék”+ a tripartizmus kezdete

A nyomdatulajdonosok és a nyomdászok kötötték - a Batthyány-kormány, s személyesen a

miniszterelnök közreműködésével. A munkabérről, a munkaidőről, a felmondási időről, a bérfizetés

módozatairól,stb. rendelkezett.1862 A nyomdász egylet

újjászerveződéseAz egyleti mozgalom éledése

1867után

Az egyleti mozgalom fellendülése

Önálló egylet, önképző egylet, vegyes egylet

1868január

1869

Pest-Budai Munkásképző Egylet megalakulása

Az Egylet létrehozza az Általános Betegsegélyző

és Rokkant Pénztárat

az “önsegélyezés” elvét vallotta a munkások anyagi helyzetének javítását,

gazdasági küzdelmét támogatta Munkások Újsága kiadása

1868 február

Általános Munkásegylet megalakulása

(A lassalleanizmus képviselői)

az általános választójog, egyesülési- és gyülekezési jog követelése

önálló munkásszervezeteket kívántak elutasították a munkaharcot elutasították az önsegélyezést” az Arany Trombita kiadása

1

1870-1871

Szakegyletek megalakulása

csatlakoznak az Általános Munkásegylethez

1871 vége Az Általános Munkásegylet

szolidaritása a Párizsi Kommünnel

A Párizsi Kommün leverésekor az Általános Munkásegylet és a szakegyletek feloszlatása,

vezetőik bíróság eléállítása(“hűtlenségi per”)

1871-1875

Hosszabb apály a szakegyleti (szakszervezeti) szervezkedésben.

1872 I. Ipartörvény biztosította az iparszabadságot, megszüntetve a

céheket biztosította az egyesülési és a koalíciós jogot

(sajátos módon) tiltotta az “összebeszéléseket”

1876Az angol ún. “trade-

unionizmus” jelentkezése a magyar szakszervezetek

körében

az angol politikamentes, szakmai szervezkedés követése

legfejlettebb szakma, a nyomdász szakegylet volt a kezdeményező

a szakegyletek többsége “szakegyleti öncélúságnak” minősítette, s nem követte

1889

A Szociáldemokrata Párt újjászervezése

szakegyletek integrálása a

pártbaA “politikamentes trade-

unionizmus helyett” egyetlen politikai párthoz kapcsolása a

szakegyleteknek:erősen agitatív gazdasági,

politikai harc kezdete

a párt nem alapíthatott vidéki fiókokat a meglévő szakegyleteket fejlesztette

szakszervezetekké és pártszervezetekké szorossá fűződik a párt és a szakegyletek

kapcsolata a szakegyleti mozgalom középpontjába az

érdekvédelem és az állandó gazdasági harc került

a segélyezést fenntartották az önképzést támogatták a szakegyletek területi szerveződési elvét

elvetették, helyette a szakmai szerveződés lett a meghatározó

1891 Szakegyletekké szerveződés kiterjesztése

minden szakmára

szakmánként országos szakegyletek (szakszervezetek) létrehozása

1891 Szakszervezeti Tanács (első) megalakítása

Nem működött az elképzeléseknek megfelelően

1898.

Az első szakszervezeti

konföderáció létrehozása: Szakszervezeti Tanács

(Szaktanács) újjáalakítása

Fő feladatai: szakegyletek kiépítése, alapszabályaik

kidolgozása munkások politikai nevelése munkássajtó terjesztése bér- és sztrájkmozgalom szervezése

1899 Első országos Szakszervezeti Kongresszus

Célkitűzés: Szakegyesületek közötti kapcsolatok erősítése

2

1901 Alacsony szervezettségi szint

Szakszervezetek taglétszáma :9999 fő

1901Szakszervezetek II.

KongresszusaHatározat az országos szakmai szövetségek létrehozására,

a rokonszakmák egyletei között szövetség kötésére

1904 Szakszervezetek III. Kongresszusa

Kimondják: országos szakszervezeti központok a

tárgyalópartnerei a munkáltatói szervezeteknek

Szaktanács a szakszervezetek központi képviselete

tárgyal a kormányzati szervekkel, hatóságokkal

1904 Szakszervezeti Értesítő első számának megjelenése

Havi rendszerességgel beszámolt: munkavállalók gazdasági helyzetéről sztrájkokról, munkáskizárásokról iparfelügyeletekről békéltető bizottságok munkájáról

1905 Növekvő szervezettség Szakszervezetek taglétszáma : 71173 fő1906 Radikális taglétszám növekedés Szakszervezetek taglétszáma : 153338 fő1907 (Szakmai) szabadszerveze-

tek létrehozása,kettős funkciója:

a munkaharc szervezete +MSZDP alapszervezete.

A szakszervezet fogalma 1907-től:

1) a szaklap köré szervezett

2) szabadszervezetekkel kiegészített

3) szakegylet, szakegyesület

a Szaklap köré szerveződik a szabadszervezet anyagi alapját biztosítja

(különjárulék fizetése a szaklapért) a hatóságilag tiltott tevékenység keretében

folyik: a bérmozgalmak, a sztrájkok irányítása, az ellenállási alap kezelése

ellenállási alap: sztrájkalap, segélyezés

1908 Szakszervezetek IV. Kongresszusa

Külön foglalkozott a kollektív szerződésekkel a KSZ-t megkötés előtt be kell mutatni a

Szaktanácsnak az egész szakmára országos KSZ-t kell kötni

1908 Taglétszám 102054 fő

3

19. táblázat A szakszervezeti konföderációk taglétszáma (ezer fő)Konföderációk Konföderációk taglétszáma adott évben, ezerFő

1990 vége

1991 szept.

1993 máju

s

1994 március

1995 1996(EU

kérdőív)

2001január*****

ASZSZ (ASZOK) 374 350 410 360 224+60**

220 120

ÉSZT 63 90 110 110 95 40 (85)

KESZOSZ * * 30FSZDL (Liga) 130 250 250 103 98 50Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ)

106 45 160 50-150 70 30

MSZOSZ 2683 2000 1200 1200 720 235SZEF 557 750 550 500 400 540 300Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség

75 150 *** **** ****

Összesen 3988 3635 2710 Kb. 2300 1743 775

4

20. táblázat A munkaadói szervezetek kialakulásának szakaszai Magyarországon

Év Esemény Főbb jellemzők1835 OMGE: Országos Magyar Gazdasági

Egyesületa gazdatársadalom szervezete (Széchenyi által kezdeményezett szervezet)

1841 Országos Iparegyesület az ipar érdekében kifejtett általános propaganda állt tevékenysége középpontjában.

1850 Tizenegy gazdasági kamara létesítését rendeli el a császári

ideiglenes pátens

az összes iparűzőkre és kereskedőkre kötelező a tagság

1868. VI. tc.

Törvény a kereskedelmi és iparkamarákról

kényszertársuláson alapuló szervezetek

1872 I. Ipartörvénymegteremtette meg a teljes iparszabadságot, a segéd és a tanuló viszonyát a vállalkozóval szemben teljesen a szabad egyezkedésre bízta.

1872 Ipartársulások létrejötte: az iparosok ügyeit intéző szabad (nem

kötelező) egyesületek

az Ipartörvény kimondta, hogy ha a volt céhtagok többsége a törvény életbelépését követő kilenc hónapon belül ipartársulást hoz létre, akkor oda a céh vagyonát átviheti

1884 II. ipartörvény

képesítéshez köti az ipar gyakorlását. létrehozza a képesített kisiparosok

kötelező Ipartestületét, amelyet hatósági joggal ruházott fel.

kötelezővé teszik a Munkakönyv alkalmazását

1891 Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete megalakul

Év Esemény Főbb jellemzők

1894 Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülése megalakul

1901 Az 1900-as évek elején osztrákok részéről árubojkott

Válaszul létrejön az Országos Iparpártoló szövetség

1902 Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Országos Egyesülete megalakul

1902 Magyar Bőrgyárosok Országos Egyesülete megalakul

1902 GYOSZ (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége) megalakul

a nagyipar, gyáripar központi érdekképviselete

alakuláskor 235 taggal rendelkezik1904 Országos Magyar Kereskedelmi

Egyesülés (OMKE) létrejötte1922 Az Ipartörvény 1922. évi módosítása a gyárszerűen űzött ipart a képesítési

követelmények kényszere alól kivették1922 Magyar Munkaadók Központja

megalakulaz első csak munkaadói érdekképviseleti funkciót ellátó munkáltatói szervezet

1933 Ipartestületek Országos Központja (IPOK).

az 1932. VIII. tc. alapján alakult meg a kisipar munkaadói szervezete

5

21. táblázat A munkaadói szövetségek (1990-2002)

Rövid név SzervezetÁFEOSZ ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI

SZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (1990 - )AMSZ AGRÁR MUNKAADÓI SZÖVETSÉG (1995-től)

Magyar Agrárkamara ( 1991 - 1995-ig)IPOSZ IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (1995-től ismét)

Kézműves Kamara (1992 márciusától 1995-ig)Ipartestületek Országos Szövetsége (1990 - 1992 februárjáig)

KISOSZ KERESKEDŐK ÉS VENDÉGLÁTÓK ORSZÁGOSÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉGE

MGYOSZ MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1998-ban jött létre, két szervezet egyesüléseként:

MAGYAR GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE (MGYOSZ) és

MAGYAR MUNKAADÓK SZÖVETSÉGE (MMSZ) 1995 februártól 1998-ig

MMSZ elődszervezetei: MGK (Magyar Gazdasági Kamara Munkaadói Szervezete , - 1990 decemberéig MaOSZ (Munkaadók Országos Szövetsége; 1991 januártól 1994 júniusáig) MGKMSZ (Magyar Gazdasági Kamara és Munkaadói Szövetség; 1994 július 1-től 1995 januárig)

MAGYAR GYÁRIPAROSOK SZÖVETSÉGE (MGYOSZ) Elődszervezetei: GYOSZ (Gyáriparosok Országos Szövetsége - 1991 októberéig) MGYOSZ (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége 1991 november 1-től 1998-ig)

MOSZ MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐKORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (1989 - )

OKISZ MAGYAR IPARSZÖVETSÉG (1990 - 1992 tavaszától)Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa ( - 1992 tavaszáig)

STRATOSZ STRATÉGIAI ÉS KÖZSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOKORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (1994 április -)

VOSZ VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (1999-től)Vállalkozók Országos Szövetsége (1988 - 1999)

6

22. táblázat A kollektív alku szintjei (1848-2002)

IDŐSZAK A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK SZINTJE

Mikroszintű Mezoszintű Makroszintű1848

Nyomdaipari Árjegyzék

szakmai KSZ

-1945 Szakmai KSZ

1945 - 1948 vállalati KSZ szakmai KSZ ágazati KSZ szektoriális

keretszerződés1949 - 1967 “vállalati KSZ”

(alapvetően transzmissziós” szerepet lát el)

1968-1989 vállalati KSZ (megjelenik a

munkaviszony szabályozása)

1989 - 1992 vállalati KSZ keretszerződés

1992 - 2002

versenyszféra: vállalati KSZ

ágazati KSZ alágazati szakmai KSZ szektoriális KSZ többmunkáltatós KSZ kiterjesztett hatályú

(ágazati, alágazati) KSZ

országos KSZ

közalkalmazottak: intézményi KSZ tágabb hatályú, de nem

mezoszintű KSZ

23. táblázat A kollektív szerződés szintjei, típusai

Kollektív Szerződésszintje

Munkavállalói jogviszony Közalkalmazotti jogviszony

Makroszint lehetséges / de nem kötődött nem köthető

Mezoszint

lehetséges / több munkáltatós KSZ alágazati, ágazati KSZ

(kiterjesztéssel) szakmai KSZ területi KSZ

nem köthető

Mikroszint

lehetséges / egy vállalati kollektív

szerződés köthető

lehetséges / intézményi szinten tágabb hatályú, de nem

7

(amely szervezeti függelékkel kiegészíthető)

mezoszintű (“területi”) KSZ (több munkáltató vagy egy munkáltatói érdekképviselet és a szakszervezet között)

8

24. táblázat OÉT és ÉT: az összetétel különbségei

Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 1988-1990

Érdekegyeztető Tanács (ÉT) 1990-1994

Tárgyaló oldalak, és az oldalakon helyet foglaló szervezetek száma

munkavállalói oldal: 1munkaadói oldal: 5kormány oldal: témától függően változó

munkavállalói oldal: (7*) 6munkaadói oldal: 9kormány oldal: témától függően

változó állandó tag: a mindenkori munkaügyi politikai államtitkár

Munkavállalói oldal összetétele

- SZOT - Autonóm Szakszervezetek- ÉSZT- FSZDL- MOSZ- MSZOSZ- SZEF- Szolidaritás*

Munkaadói oldal összetétele

- MGK- OKISZ- SZÖVOSZ- TOT- egy közös képviselő a KIOSZ

és KISOSZ nevében

- ÁFEOSZ- GYOSZ- IPOSZ (Kézműves Kamara)- KISOSZ- Magyar Agrárkamara- MGK (MaOSZ; MGKMSZ)- MOSZ- OKISZ (Magyar Iparszövetség)- VOSZ

Megjegyzés: * Amikor az ÉT megalakult, akkor a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség is a munkavállalói oldal tagja volt

9

25. táblázat OÉT és ÉT: a hatáskörök és jogok különbségei

Országos Érdekegyeztető Tanács Érdekegyeztető Tanács

illetékesség(kompeten-

cia)

meglehetősen körülhatárolt: bérmeghatározáshoz kapcsolódó kérdések, illetve a foglalkozási válságkezelés néhány eleme

gyakorlatilag a gazdaság- és szociálpolitika összes területe, különös tekintettel a munkaügyi kapcsolatokra

feladatok és kapcsolódó

jogok

tárgyalásokat folytasson és tripartit jellegű, országos megállapodásokat kössön egyes bér-kérdésekben (így az országos minimálbérre vonatkozóan; a bérszabályozás alóli kivételeket illetően; a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó ajánlások tekintetében);

közösen (tripartit egyetértéssel) határozza meg a kritikus körzeteknek szánt támogatás mértékét foglalkoztatási válság esetén

tárgyalásokat folytasson és tripartit, országos megállapodásokat kössön egyes bér-kérdésekben (így az országos minimálbérről; a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó ajánlásokról);

konzultációt folytasson a gazdasági, szociális és munkaügyi törvénytervezetekről, illetve minden olyan jogszabályról, amelyet a szociális partnerek különösen fontosnak tartanak, beleértve a jogszabályokat megalapozó koncepciókat is ("jogszabályalkotást megelőző konzultáció")

konzultációt folytasson az országos jelentőségű, a szociális partnereket érintő gazdasági és szociális kérdésekről ("általános konzultáció")

10

26. táblázat OÉT és ÉT: a szervezeti struktúra különbségei

Országos Érdekegyeztető Tanács

Érdekegyeztető Tanács

(állandó) bizottságok*

nem voltak bizottságok

10 bizottság jött létre**: Bér- és Munkaügyi Bizottság Gazdasági Konzultatív Bizottság Információs Bizottság Jószolgálati-Etikai Bizottság Jövedelempolitikai Bizottság Munkaerőpiaci Bizottság Munkavédelmi Bizottság Országos Képzési Tanács Privatizációs Bizottság Szociálpolitikai Bizottság

titkárság nem volt titkárság kis létszámú, tripartit titkárság, amelynek elsődleges feladata a plenáris ülések előkészítése,

elkülönült, kormányzati titkárok (titkárságok) a bizottságok kiszolgálására

* Mind az OÉT, mind az ÉT ad-hoc bizottságokat is felállíthatott egy-egy feladat elvégzésére, amellyel több esetben éltek is

11

27. táblázat Az érdekegyeztetés fórumai (1990-1999)Országos érdekegyeztetés Területi,

regionális ér-dekegyeztetés

Mikroszintű érdekegyeztetés

Makroszintű fórumok

Érdekegyeztető Tanács (ÉT)és Szakbizottságai

Munkaügyi Tanács(MT)

Vállalati Érdekegyeztető Tanács

Szektoriális fórumok

Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT)Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum (KÉF)

Funkcionális fórumok (testületek)

Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT)Országos Szakképzési Tanács (OSZT)

Megyei Területfejlesztési Tanács

Létszámleépítési Bizottság;

Tárca szintű fórumok

Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT)Tárcaközi Érdekegyeztető Fórum Egészségügyi Érdekegyeztető TanácsFelsőoktatási Érdekegyeztető TanácsFöldművelődésügyi, Élelmiszeripari, Fagazdasági Érdekegyeztető Tanács (FÉT)Honvédségi Érdekegyeztető Fórum (HOF)Ipari és Kereskedelmi Érdekegyeztető Tanács (IKÉT)Közlekedési, Hírközlési, Vízügyi Konzultatív Érdekegyeztető Fórum (KHVKÉF)Közoktatáspolitikai Érdekegyeztető TanácsKulturális Érdekegyeztető Tanács (KÉT)Művelődési Ágazati Érdekegyeztető Tanács (MÁÉT)Országos Köznevelési TanácsSzociális Tanács (SZF)

Önkormány-zati Érdekegyeztető Tanács

Munkába Elhelyező Bizottság (MEB)

Alágazati,Szakterületi fórumok

Agrároktatási- és Kutatási Érdekegyeztető TanácsÉlelmiszeripari Érdekegyeztető Tanács Építésügyi Egyeztető FórumFagazdasági Érdekegyeztető TanácsFelsőoktatási Érdekegyeztető Fórum (FÉT)Halászati- és Vadászati Érdekegyeztető TanácsHatárőrségi Érdekegyeztető TanácsIKÉT – Bányászati és Energiaipari BizottságIKÉT - Építő- és Építőanyagipari BizottságIKÉT – Idegenforgalmi- és Vendéglátóipari BizottságIKÉT - Ipari BizottságIKÉT – Kereskedelmi BizottságKözlekedési Konzultatív Érdekegyeztető Fórum Mezőgazdasági Érdekegyeztető TanácsPolgárvédelmi Érdekegyeztető TanácsRendőrségi Érdekegyeztető TanácsTávközlési Érdekegyeztető FórumTűzvédelmi Érdekegyeztető TanácsVízügyi Konzultatív Érdekegyeztető Fórum

Megjegyzés: szürke mező jelzi az érdekegyeztetés mezoszintű fórumait

12

28. táblázat A megyei munkaügyi tanácsok feladatai és hatásköre

A MUNKAÜGYI TANÁCSOK TEVÉKENYSÉGEA.: Döntés a Munkaerőpiaci Alap megyei foglalkozási alaprészének felhasználási elveiről, arányairólB.: Döntés a munkahelyteremtő támogatások elveirőlC.: A Munkaerőpiaci Alap megyei szintű felhasználásának figyelemmel kíséréseD.: A közhasznú foglalkoztatás támogatási elveinek meghatározásaE. Munkahelyteremtő pályázatok, kérelmek véleményezéseF.: A külföldi állampolgárok munkavállalásához benyújtott előzetes csoportos keretengedély kérelmek véleményezéseG.: A csoportos létszámleépítés következményeinek enyhítésére vonatkozó lépések véleményezéseH.: A megye foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos programok kezdeményezése, illetve azok véleményezéseI.: A megyei munkaerőpiaci szervezet működésének véleményezéseJ.: A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből kiírt pályázatok tervezetének véleményezéseK.: A munkaügyi központ vezetőjének beszámoltatása a feladatok végrehajtásárólL.: Előzetes véleményezési jog gyakorlása a Munkaügyi Központ vezetőjének kinevezésekorM.: Pályakezdők foglalkoztatásánál a különös méltánylást igénylő körülmények meghatározásaO.: A szakképesítések körének meghatározása a munkatapasztalat szerzéshezP.: Részvétel a szakképzés területi érdekegyeztetésében, álláspont kialakítása a megye szakképzést érintő kérdéseibenR.: Részvétel a képzési irányok meghatározásábanS.: A szakképzési alaprész pályázatainak véleményezéseT.: Közhasznú szervezetek támogatásának véleményezéseU.: Álláspont kialakítása a képzésen, munkahelyteremtésen kívüli aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök pályázati kiírásáról és elnyerésérőlV.: Egyetértési jog gyakorlása a Munkaügyi Központ ideiglenes kirendeltségének létrehozásáról

13

29. táblázat Az érdekegyeztetés rendszere 1999-2002 között

A MUNKA VILÁGÁNAK ÉRDEKEGYEZTETÉSI FÓRUMAI (1999-2002)

Országos érdekegyeztetésTerületi, regionális

érdekegyez-tetés

Mikroszintű érdekegyez-

tetés

Makroszintű fórumok

Országos Munkaügyi Tanács (OMT); Nemzeti ILO Tanács;Gazdasági Tanács (GT)Európai Integrációs Tanács (EIT)

Megyei Munkaügyi

TanácsMegyei

Területfej-lesztési TanácsHelyi,

önkormány-zati,

közszolgá-lati,

fenntartói érdekegyez

-tető fórumok

Vállalati Érdekegyeztet

ő TanácsLétszámleépí-tési Bizottság;

MunkábaElhelyezőBizottság (MEB)

Makroszintű funkcionális fórumok (testületek)

Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT)Országos Szakképzési Tanács (OSZT)

SzektoriálisFórumok

Közalkalmazotti szektoriális fórum (Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa, KOMT)Szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak ágazatközi szektoriális fóruma (alkalmanként ülésező Tárcaközi Érdekegyeztető Fórum, TÉF)

Szakmai és fenntartói fórumok

Költségvetési szféra ágazati-szakmai fórumaiKözalkalmazottak szakmai-ágazati

bizottságai

Köztisztviselők

Szolgálati jogviszonyban állók

Kutatási Felsőoktatási Közoktatási Kulturális Szociális Humán-

egészségügy

Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT)

Országos Önkormányz

ati Köztisztvisel

ői Érdekegyezte

tő Tanács (OÖKÉT)

Belügyi Érdekegye

ztető Tanács (BÉT)

Honvédségi

Érdekegyeztető

Fórum (HÉF)

Minisztériumok, országos hatáskörű szervek ágazati-fenntartói érdekegyeztető fórumai

14

30. AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS, A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZERE (2002 szeptembertől - )

A makroszintű érdekegyeztetés csúcsfóruma: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT)Az Országos Érdekegyeztető Tanács Szakfórumai Nemzeti ILO Tanács

Európai Integrációs Tanács (EIT)Ágazati Tanács

Az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságai és munkacsoportjaiA makroszintű konzultáció fóruma: a Gazdasági és Szociális Tanács

A funkcionális érdekegyeztetés rendszereA funkcionális érdekegyeztetés országos fórumai

Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT)Szociális Tanács (SZT)Országos Területfejlesztési Tanács (OTT)Országos Szakképzési Tanács (OSZT)Országos Felnőttképzési Tanács (OFT) Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT)

A funkcionális érdekegyeztetés területi fórumaiA Megyei (Fővárosi) Munkaügyi TanácsokRegionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok

A mezoszintű érdekegyeztetés (új) fórumai: Ágazati Párbeszéd BizottságokA költségvetési szféra érdekegyeztetési rendszere

A költségvetési szféra országos szintű érdekegyeztető fóruma: a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács A költségvetési szféra szektoriális, tárcaközi, ágazatiérdekegyeztető fórumai

Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT)Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT)Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT)

31. táblázat Az érdekegyeztetés változó szerepei

I. szakaszKözponti

bérszabályo-zást oldó

tripartizmus

II. szakaszElmozdulás a gazdasági és

szociális konzultáció

felé

III. szakaszKísérletek a "társadalmi összehango-

lásra"

IV. szakaszVisszatérés a

konzultációhoz

V. szakaszA

konzultáció dominan-

ciája; érdekegyeztetés helyett társadalmi párbeszéd

15

Intézmény Országos Érdekegyeztető Tanács

Érdekegyeztető Tanács OMT; GT; EIT; Nemzeti ILO Tanács

Időszak 1988 augusztus - 1990 tavasza

1990 augusztus - 1994 tavasza

1994 közepe – 1995

1996- 1998 tavasza

1998 közepe -

A szakasz tömör jellemzése

államigazgatásba integrált tripartizmus

tripartizmus - tanuló szereplőkkel

Tripartizmus – túlzottan ambiciózus szereplőkkel

tripartizmus - óvatos szereplőkkel

Korlátozott tripartizmus – erősödőMultipartizmus

Hatáskör (a témaköröket illetően)

szigorúan körülhatárolt

bővebb hatáskör, amely ismételten vita tárgya

Szinte korlátlannak tűnő

törekvés a korábbiaknál jóval szűkebb, szigorú határok elfogadtatására

Megosztott a fórumok között, a tripartizmus a munka világára szűkül

Legjellem-zőbb jog

együttdöntés (meghatározott szereplők körében)

konzultáció + kísérlet az együttdöntés témaköreinek bővítésére

Együttdöntés ígérete

konzultáció konzultáció

A tripartizmus szerepének meghatározó alakító(i)

kizárólagosan a kormány

alapvetően a szociális partnerek - a kormány reaktív, közvetetten korlátozó

Kormány a szociális partnerekkel közösen, a későbbiekben már a szociális partnerek dominanciája által

kormány, a szociális partnerekkel konzultálva

kormány, a szociális partnerek reaktív szerepben

16

32. táblázat A makroszintű fórumok

Időszak Érdekegyeztető fórum Össze-tétele Szereplői

1988-1990Országos Érdekegyeztető

Tanács (OÉT)Kvázitripartit

Kormány, Szociális partnerek (csak a

politikai legitimációval rendelkezők)

1990-1999 Érdekegyeztető Tanács (ÉT) és Szakbizottságai

Tripartit Kormány, szociális partnerek

1999-2002

Országos Mun-kaügyi Tanács (OMT) és Szakbizottságai,

Gazdasági Tanács (GT), Európai Integ-rációs

Tanács (EIT), Nemzeti ILO Tanács

Tripartit és multipartit

Kormány, szociális partnerek, MNB, kamarák, kamarai jellegű szervezetek

2002-Országos Érdekegyeztető

Tanács (OÉT)+

Gazdasági Szociális Tanács

Tripartit

Multipartit

Kormány, szociális partnerek

17

EURÓPAI SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD

33. A szociális párbeszéd fejlődése az Európai Közösségben

Konzultáció és párbeszéd a Római Szerződés 138. és 139. cikkelyei szerint

Autonóm (közösségi szintű) párbeszéd

Concertation

Ágazati szintű konzultáció és párbeszéd

Közösségi szintű konzultáció

1957 1963 1970 1985 1993

18

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK(Kulcsfogalmak)

autonóm szociális párbeszéd – értelmezése kétféle lehet: a) szinonimája az európai szociális párbeszéd eredeti értelmezésének; b) általánosságban jelöli a szociális partnerek bipartit párbeszédét, függetlenül annak megvalósulási szintjétől. Ez utóbbi esetben a szűken értelmezett szociális párbeszéd fogalomnak a szinonimájaBipartit együttműködés, bipartit kapcsolatok - a munkaügyi kapcsolatok individuális szereplői

(munkáltató, munkavállaló), a szociális partnerek (munkáltatói- és munkavállalói érdekképviseletek), valamint a munkáltató és a munkavállalói participációs képviselet egymás közötti, kétoldalú együttműködése, kapcsolata (amikor az állam – közvetlenül – nem válik szereplőjévé a munkaügyi kapcsolatoknak).

bizottsági határozat – az Európai Bizottság által hozott meghatározott címzettekhez szóló, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus, amely teljes egészében kötelezi címzettjeitCEEP – Állami Vállalatok Európai Központja (European Centre of Enterprises with Public Participation and of Enterprises of General Interest)Céhek - az egyazon mesterséget űző kézművesek érdekvédelmi szervezetei. Jogilag a céh a céhtagok önkéntes (autonóm) szervezkedésével megteremtett és a város központi hatósága vagy a város ura, később az ország fejedelme, királya részéről elismert és szabályozott közjogi korporáció, amely gazdasági feladata mellett közigazgatási, illetve közrendészeti (némely helyen politikai) funkciókat is teljesített. Engedélyezett iparűzésre csak a céhtagsággal volt mód, a céhbe nem tartozókat, az onnan eltávolítottakat (az ún. kontárokat) üldözték.civil párbeszéd – olyan együttműködési formák és mechanizmusok, amelyekben a szociális partnereken kívül egyéb érdekcsoportok képviselői – azaz a szociális párbeszéd szemszögéből tekintve “civilek” – is részt vesznek concertation – a konzultáción túllépve, magában foglalja az adott területre vonatkozó (szak)politika megvitatását, együttes kialakítását, majd együttes kötelezettségvállalást a közösen meghatározott (szak)politika végrehajtásáértDimenzió (a fogalom dimenziói) - a fogalomból analitikusan levezetett, a fogalmat meghatározó, leíró

összetevők.Direkt akció: a szakszervezetek, a munkavállalói csoportok, valamint a munkáltatók által alkalmazott,

általában legitim nyomásgyakorló eszközök, intézmények.Egységes Európai Okmány (Single European Act –SEA) – az Európai Közösségek alapító szerződéseinek egyik módosító szerződése, amelyet a tagországok 1986. február 18-án írtak alá, majd 1987. január 1-jén lépett életbe. Legfontosabb rendelkezése az egységes piac 1992. december 31-i határidőig történő bevezetéséről hozott döntés volt. Emellett több kérdésben módosítva a Római Szerződést mélyreható intézményi változtatásokat eredményezett. Az európai szociális párbeszéd szempontjából különösen fontos szerepet játszott azzal, hogy a szociális párbeszédet, általánosságban, az elsődleges jog részévé tette.Eljárási szabályok (a munkaügyi kapcsolatok alrendszerben): a tartalmi szabályok megállapításának,

módosításának, valamint azok végrehajtásának, betartatásának formáit, szabályait határozzák meg, s elsősorban a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek erőviszonyától és hatalmi pozícióiktól függenek

Ellenérdekű szereplők - a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek érdeke alapvetően ellentétes egymással, amelyet megerősít együttes szükséglet kielégítésük limitált lehetősége. Míg a munkaadó a profitmaximalizálásra törekszik, addig a munkavállalók és érdekképviseletük dominánsan a profitból való minél nagyobb részesedésre.

Erő-stratégia: a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek vagy valamelyik szereplőjének olyan cselekvési formáját jelenti, amely során nem veszik számításba a másik fél érdekeit céljaik elérése során, ennek következtében nem csupán közös céljaik elérését, hanem saját céljaik teljesülését is veszélyeztetik

ETUC – Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation)Európai ágazati szint – az Európai Unión belül, a tagállamok összessége gazdaságának valamelyik fő területére korlátozódó illetékességet jelöli; pl. európai acélipar; európai mezőgazdaság, stb.

19

Európai Bizottság – az Európai Unió döntés-előkészítő, javaslattevő, s bizonyos esetekben végrehajtó, illetve végrehajtást ellenőrző szerve. A Bizottság kifejezés egyaránt vonatkozik az ún. biztosokból álló politikai testületre, valamint az irányításuk alatt dolgozó mintegy húsz erez fős hivatalnoki kar egészére. A Bizottság feladata a közösségi érdekek és közösségi politikák megtestesítése. európai szociális párbeszéd (eredeti értelmezés) – a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek európai csúcs-szervezetei közötti bipartit párbeszédeurópai szociális párbeszéd (jelenlegi, tágabb értelmezés) – a szociális partnerek közötti bipartit párbeszéd, továbbá mindazok az intézmények, amelyek az Európai Gazdasági Közösség létrejötte óta valaha is a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteinek a közösségi döntéshozatalba történő, intézményesített bevonására szolgáltak.európai szociális párbeszéd (szűkebb értelmezés) – a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek (szociális partnerek) közötti bipartit párbeszéd

Foglalkoztatási jogviszony (foglalkoztatásra irányuló jogviszony) fogalma szerint: a foglalkoztató és a foglalkoztatott között jogi kapcsolat áll fenn, e jogviszonynak tárgya maga a munkavégzés; a szolgáltatás nem ingyenes, hanem ellenértékhez kötött. Nem tartozik például a foglalkoztatási jogviszonyok körébe a vállalkozási szerződés, valamint a megbízási szerződés alapján végzett

munka. Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka. A munkáltató és a

foglalkoztató megjelölés általában átfedésben van egymással.Gazdasági és Szociális Tanács – Economic and Social Committee (ESC), az Európai Unió egyik konzultatív testülete

Ideiglenes koalíció: olyan kollektív szereplő, amely meghatározott érdekérvényesítési akció érdekében tömöríti, képviseli a munkavállalók vagy munkáltatók kisebb vagy nagyobb csoportját, s a koalíció

az érdekérvényesítést követően feloszlik.interakció – kölcsönös egymásra hatásIntézmény (munkaügyi kapcsolatok intézménye) - a szereplők közötti együttműködés - történelmileg és

funkcionálisan meghatározott, kialakult - formája, szervezeti kerete. Az ellenérdekű felek által követett szabályrendszer.

Intézményesítés célja - munkaügyi kapcsolatok szereplői közötti együttműködés fenntartása és szabályozása; előzetes eljárási rend kialakítása a konfliktusok megoldására.

Intézményesítés folyamata - az együttműködés kölcsönösen elfogadott, legitim eljárási, magatartási szabályainak rögzítése.

Intézményesített kapcsolatok - a munkaügyi kapcsolatok szereplői között az “ad hoc” és informális kapcsolatokon kívüli, jogi kötelmeken vagy megállapodásokon nyugvó együttműködés.

Jogharmonizáció: a magyar belső jog hozzáigazítása az uniós normákhoz, amely nem csupán az EU joganyagának formális átvételét, hanem a normák tényleges érvényesülését biztosító szabályok megalkotását is jelenti

Keresztény-szociális szakszervezetek: XIII. Leo pápa 1891-ben közzétett Rerum Novarum (Új dolgokról) kezdetű enciklikáját programjuknak valló szakszervezetek.

Koalíció: az egyesülési jog és a szervezkedési jog szabályainak megfelelően önkéntesen létrehozott szervezet, érdekvédelmi szervezkedés, szervezeti tömörülés. A szervezet rendeltetése tagjai gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme. A koalíciók egymással tárgyalásokat folytathatnak és nyomásgyakorló eszközöket alkalmazhatnak. A koalíciók nem látnak el semmilyen közjogi feladatot. A koalíciós szervezkedés két alapvető pólusa: a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek.

Koalícióképesség: koalícióképes az a jogi személyként működő egyesület, amelynek tevékenysége vagy a munkáltatók, vagy a munkavállalók gazdasági, szociális érdekképviseletére, az ezekkel kapcsolatos tárgyalásokra, kollektív szerződés kötésére, továbbá azok betartásának felügyeletére, kikényszerítésére terjed ki.

Koalíciós szabadság: a munkavállalók, munkáltatók – az egyesülési szabadság alapján – szabadon beléphetnek, tömörülhetnek egyesületekbe (szakszervezetbe, munkáltatói érdekképviseletbe), vagy kívül maradhatnak belőlük, és ezek miatt semmiféle hátrány nem érheti őket.

Kollektív intézmények - a kollektív szereplők közötti együttműködés intézményei (pl. kollektív alku).

20

Kollektív szereplő (munkaügyi kapcsolatok kollektív szereplői) - a munkavállalói érdekképviseletek (munkavállalói csoport, szakszervezet, szakszervezeti szövetség, konföderáció), munkavállalói képviselet (üzemi tanács); a munkáltatói érdekképviselet (munkáltatók csoportja, munkáltatói szövetség, konföderáció), a kormány képviselői.

Kollektív szerződések lefedettségi rátája: mekkora azoknak a munkavállalóknak a százalékos aránya, akikre a kollektív szerződések kiterjednek. Konszenzusos döntés (a tripartizmusban): olyan döntés, amikor egyik fél sem emel vétót, azonban

valamelyik félnek joga van tartózkodni a támogatás kinyilvánításától.Konszenzus-stratégia: a munkaügyi kapcsolatok szereplői figyelembe veszik kölcsönös függésüket, a

kölcsönös érdekmaximalizálás lehetőségére törekednekkontroll – a gazdasági, szociális tényezőket, tevékenységeket a (szociális partnerek által meghatározott) célmegvalósítás irányába terelő folyamatKonzultáció (általános fogalma) - két vagy több, független és autonóm szereplő közötti önkéntes

együttműködés, amelynek célja egymás véleményének, álláspontjának kölcsönös megismerése, befolyásolása; adott esetben közös vélemény kialakítása annak érdekében, hogy harmadik (további) felekre befolyást gyakoroljanak. A konzultáció a vélemények artikulálására és megvitatására irányul, mindezek ellenére, a szereplők aktív magatartását feltételezi, részben abból következően is, hogy az eredményes konzultáció alapját képezheti későbbi alkuk megkötésének.

Korrigált lefedettségi ráta: a kollektív szerződésekkel lefedett munkavállalók aránya a kollektív szerződésekkel potenciálisan lefedhető foglalkoztatottak számához viszonyítva Közös ideológia (a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek közös ideológiája): kölcsönösen elfogadott

értékek, a közös eszmék együttese, amely az ellenérdekű felek ideológiájának minimális kompatibilitását, konzisztenciáját fejezik ki. Ez által értékelik egymást a felek: utasítják el egymást vagy kötnek kompromisszumokra épülő megállapodásokat

Közösségi szint – az európai ágazati szinttől való megkülönböztetés érdekében használt kifejezés, amely az Európai Unió egészére, a tagállamok összességére kiterjedő illetékességet jelöliKvázi-tripartizmus: olyan tripartit együttműködés, amikor nem minden érdekképviselet jogosult a

részvételre, hanem csak a megfelelő kormányzati legitimációvak rendelkező szervezetMakroszintű konzultáció - a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek (konföderációk), az

állam, (bizonyos esetekben az előbbiekben túlmenően további érdekképviseletek, szereplők) közötti önkéntes együttműködés, ami általában arra irányul, hogy alkalmat adjon valamennyi résztvevőnek véleménye kifejtésére, mások véleményének megismerésére meghatározott, országos jelentőségű kérdésekben, és esetleg tegye lehetővé közös, de nem kötelező álláspont kialakítását. Az együttműködés konzultációs jellege nem zárja ki azt, hogy a felek a konzultáció során, annak fórumán, illetve később, a konzultáció eredményeként, bizonyos kérdésekben megállapodásra jussanak, s ezeket szerződésekben is rögzítsék.

Makroszintű tárgyalás és megállapodás - olyan kompromisszumos megállapodásra, egyezségre való törekvés a szociális partnerek és az állam (bizonyos esetekben az előbbiekben felsoroltakon kívüli szereplők között), amely mindegyik érintett fél számára elfogadható. A makroszintű tárgyalás során olyan megállapodás elérése a cél, amely pontos kötelezettségeket fogalmaz meg az érintett felek számára, később követendő magatartásukra. A megkötött megállapodás tiszteletben tartása (pontosabban betartása és betartatása) mindegyik érintett fél számára kötelező – még akkor is, ha magának a megállapodásnak nincs jogi ereje.

Multipartit kapcsolatok - a tripartitnál többszereplős kapcsolatok, amikor a szociális partnereken és a kormányon kívül politikai pártok, civil szervezetek s egyéb szereplők is részeseivé válnak a makroszintű tárgyalásoknak és megállapodásoknak. Az együttműködést alapvetően azonban a munkaügyi kapcsolatok rendezését szolgálja.

Munkaadó (munkáltató): a munkajogviszonyban az fél, aki részére a munkaviszony keretében a munkavégzés történik. Megkülönböztetjük a munkáltatót, mint szervezetet, valamint a munkáltatót, mint munkáltatói jogkört gyakorló személyt. A munkáltató mind az individuális munkaügyi kapcsolatoknak, mind a kollektív kapcsolatoknak szereplője lehet.

Munkaadói tartós koalíciók: munkaadói (munkáltatói) érdekképviseletek a munkaadók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervei, amelyek tevékenységük során a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel, minden állami, önkormányzati, politikai s egyéb szervezettel szemben érdekképviseleti tevékenységre jogosultak.

21

Munkabéke intézményei - a nyomásgyakorló eszközök alkalmazását nem alkalmazó intézmények, általában a participációs intézménye (pl. az üzemi tanács).

Munkaharc intézményei - a nyomásgyakorló eszközök alkalmazását is felhasználó, vagy annak alkalmazását kilátásba helyező munkaügyi kapcsolat intézmények (kollektív tárgyalás, sztrájk, munkáskizárás, stb.)

Munkáltatói érdekképviselet - munkáltatók csoportja; munkáltatói szövetség, munkáltatói konföderáció.

Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet: az, amelyik alapszabálya szerint az adott munkáltatónál képviseletre jogosult szervet működtet, illetve tisztségviselővel rendelkezik.

Munkáskizárás (lock out): a munkaadók direkt akciója, a munkavállalók munkavégzésének tömeges megszüntetése, illetve felfüggesztése a munkából történő kizárás, vagy az üzem (ideiglenes) bezárása által.

Munkások önsegélye - e fogalom keretébe sorolták a munkavállalók (egyben a munkáltatók) szervezkedésének, szerveződésének formáit, intézményeit, az állami közreműködés intézményeit, így a szakszervezeteket, munkaadói egyesületeket, munkaviszályokat (sztrájk, lock out, stb.), a munkások harci eszközeit, a kollektív szerződést, a munkaügyi viták rendezésének eszközeit, az üzemi tanácsot, a munkaügyi bíróságot. (A fogalmat 1948-ig alkalmazták Magyarországon.)

Munkaügyi kapcsolatok (Industrial Relations) - eredendően az iparban dolgozó szervezett munkavállalóknak a képviselőik (szakszervezeteik) útján a munkáltatókkal folytatott közvetett (munkahelyeken kívül folytatott) együttműködését (tárgyalásait, megállapodásait), a kollektív alku létrejöttét jelentette.

Munkaügyi kapcsolatok alrendszer környezeti tényezői: a technológia tipusa, a munkaerőpiac állapota, a piaci verseny jellemzői, a költségvetési korlátok, a munkaügyi kapcsolatok szereplői között kialakult erőviszonyok

Munkaügyi kapcsolatok általános fogalma - a munka világának szereplőit átfogó kapcsolatrendszer.Munkaügyi kapcsolatok individuális szereplői - a munkaadó és a munkavállaló.Munkaügyi kapcsolatok intézményei: azon intézményeknek az összefüggő rendszere, amely garanciát

nyújt a munkavállalók és a munkáltatók, azok érdekképviseleteik, képviseleteik - illetve adott esetben az állam - között az együttműködés biztosítására, a feszültségek és konfliktusok megelőzésére, illetve megoldására.

Munkaügyi kapcsolatok specifikus fogalma - több dimenzió komplex együttese segítségével leírt, meghatározott fogalom.

Munkaügyi kapcsolatok szereplői: a munkajogviszony (pontosabban a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok) individuális alanyai, a kollektív munkajogi viszonyok alanyai (a különböző koalíciók, illetve kooperációk), valamint az állam meghatározott (kormányzati) képviselői.

Munkaügyi kapcsolatok szűkebb (klasszikus) fogalma - a munkavállalók, a munkáltatók, illetve érdekképviseleti, képviseleti szervezeteik intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszere, amely a szereplők közötti együttműködés folyamatos fenntartására, a konfliktusok megelőzésére és – a már létrejött – konfliktusok megoldására irányul.

Munkaügyi kapcsolatok tágabb, bővített fogalma - a munkavállaló(k), a munkáltató(k), illetve érdekképviseleti, képviseleti szervezeteik egymás közötti, valamint a szociális partnerek és az állam (kormányzati szervek) intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszere, amely alapvetően a szereplők együttműködésének fenntartására, a konfliktusok megelőzésére és – a már létrejött – konfliktusok megoldására irányul.

Munkaügyi kapcsolatok tárgya: a munkáltatók, a munkavállalók, illetve szervezeteik, valamint az állam közötti kapcsolatok körébe tartozó jelenségek vizsgálata.

Munkaügyi konfliktus: a munkaügyi kapcsolatok különböző, ellentétes érdekű vagy az érdekközösség által egymásra utalt szereplői között a munkaszervezetben, vagy a szervezeteik között felmerült, a munkaviszonnyal közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban lévő nyílt, manifesztált vagy rejtett ellentét.

Munkavállaló: a munkajogviszonynak a munkavégzői pozícióban lévő alanya, aki a munkáltató részére, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott keretek között, a

munkaszerződésben megállapított munkabér ellenében, a munkáltató utasításai szerint rendszeresen és folyamatosan munkát végez.

22

Munkavállalói érdekképviseletek - munkavállalók csoportja, szakszervezeti jogokat gyakorló egyesület (munkástanács), szakszervezet, szakszervezeti szövetség, szakszervezeti konföderáció.

Negatív koalíciós szabadság: a munkavállalót nem szabad hátrányos helyzetbe hozni amiatt, hogy valamely szakszervezetnek nem tagja, vagy a szakszervezetből kilép.

Nyomásgyakorló eszközök - munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek legitim, a másik fél magatartásának megváltoztatására irányuló eszközei (sztrájk, lock out, bojkott, demonstráció, stb.).

Paktum (szociális paktum) - központi, országos szinten folytatott tripartit vagy multipartit tárgyalások, amelyeken a kormány és a szociális partnereken kívül a politikai pártok, civil szervezetek és egyéb érdekképviseletek is részt vesznek, vehetnek. A paktumok általában kettő-három-négy évre kötődnek, s egy tárgyalási csomagról történő megállapodást jelentenek. Mind gazdasági konjunktúra, mind dekonjunktúra esetén alkalmazzák. Válság időszakában a válság enyhítését és a jövedelemegyenlőtlenségek lassítását segíti. Fellendülés időszakában a szociális partnerek között a növekedés eredményein történő osztozkodást biztosítja. Ezek a megállapodások általában segítik stabilizálni egy új demokrácia kialakítását.

párbeszéd – a szociális partnerek közötti folyamatos interakció, amelyet annak érdekében folytatnak, hogy megállapodásra jussanak abban, hogy milyen módon gyakorolnak kontrollt bizonyos gazdasági és szociális tényezők felettParticipáció munkaügyi kapcsolatok fogalma: a munkaügyi kapcsolatok két, ellentétes érdekű

szereplőjének a sajátos, intézményes együttműködési viszonya, amikor a tulajdonos, a munkáltató tulajdona feletti jogait részben korlátozza, átengedi a munkavállalóknak, annak érdekében, hogy azok a szervezeti döntéshozatalnak - közvetlenül vagy közvetetten (képviselőik útján) – részesei lehessenek.

Pozitív koalíciós szabadság: a munkavállalót nem szabad hátrányos helyzetbe hozni amiatt, hogy valamely szakaszervezetbe belép vagy annak tagja.

rendelet – az Európai Unió olyan általános hatályú, közösségi normája, amely minden részletében, minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandóReprezentatívitás: a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek meghatározott ismérvek szerinti

támogatottságát fejezik ki adott körben (pl. a munkahelyen, ágazatban, országosan, foglakozási csoportban)

Reprezentativitási kritérium – azon, többnyire számszerűsíthető, mérhető jellemzőknek az összessége, amelyeket valamely munkavállalói vagy munkáltatói érdekképviselet reprezentativitásának megítélésére alkalmaznakStratégiai választás elmélete: a rendszerelmélet által feltételezett visszacsatolásokat tagadja,

képviselőik szerint a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek van módjuk arra, hogy eldöntsék, hogy követik-e a környezet kihívásait, vagy nem. Az elmélet választ ad arra, hogy miért reagál a munkaügyi kapcsolatok alrendszer egyes országokban, foglalkozási csoportokban, stb. eltérően ugyanazon kihívásokra

Szakmai szakszervezet: egyetlen szakma munkásainak tömörítő, országos szerveződésű érdekvédelmi szervezet.

Szakszervezet fogalma Magyarországon (a két világháború között): a szaklap köré szervezett, szabadszervezetekkel kiegészített szakegylet, szakegyesület

Szakszervezet típusok: a szakszervezetek - attól függően, hogy milyen munkavállalói körből toborozzák tagságukat - különböző típusú szervezetek lehetnek: vállalati-, szakmai-, ágazati-, és általános szakszervezetek.

Szakszervezet: önkéntesen - az egyesülési jog, a koalíciós jog alapján - létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, s céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét, tehát tagjai szervezeti életet élnek. A munkavállalók érdekvédelmi és érdekképviseleti szervei, amelyek tevékenységük során a munkáltatóval és annak érdekképviseleti szerveivel szemben, minden állami, önkormányzati, politikai s egyéb szervezettel szemben érdekképviseleti tevékenységre jogosultak. A szakszervezetek a munkáltatóval szemben – meghatározott feltételek fennállása esetén – nyomásgyakorló eszközöket alkalmazhatnak

Szakszervezetnek minősülő munkavállalói egyesületek: olyan munkavállalói egyesületek, amelyek magukat formálisan nem minősítik szakszervezetnek, azonban alapszabályuk működési célja alapján szakszervezeti funkciókat látnak el. (Magyarországon a munkástanácsok).

23

Szereplők – azok a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek értjük, amelyek az európai szociális párbeszédben, annak valamely formájában részt vesznek Szervezeti elemzés, analízis - az adott (munkaügyi kapcsolat) intézményen belüli érdek- és hatalmi

viszonyok elemzése, az intézmény dinamikájának vizsgálatSzindikalista szakszervezetek: mind a politikai pártokkal, mind az álammal való együttműködést

elutasítják, s egy elképzelt “szakszervezeti forradalom” lehetőségét keresik, előnyben részesítve a munkavállalók “direkt akcióit”, a sztrájkot, a bojkottot.

Sztrájk: több, munkaviszonyban álló munkavállaló által kezdeményezett kollektív munkabeszüntetés, a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából, oly módon, hogy a munkavállalók távol maradnak munkahelyüktől.

Tanácsi határozat – az Európai Unió Tanácsa által hozott meghatározott címzettekhez szóló, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus, amely teljes egészében kötelezi címzettjeitTárgyalás - tárgyalásról akkor beszélhetünk, amikor a felek valamely témakört annak érdekében

vitatnak meg, hogy megegyezésre jussanak. Tehát az együttműködés szándéka, célja eleve megállapodások megkötése. A tárgyalás már nem csupán véleménycserét és vitát jelent, mint a konzultáció, hanem egy olyan alku és kompromisszum elemeket magában foglaló folyamatot, amelynek során olyan egyezségre törekednek az érintett felek, amely mindegyikük számára elfogadható.

Társult tagság – korlátozott jogokkal és kötelezettségekkel járó speciális szervezeti kapcsolatTartalmi szabályok (a munkaügyi kapcsolatok alrendszerben): az alkufolyamat következményeiként,

az alkuban elért erőviszonyok kifejeződéseként létrejövő szabályok, amelyek meghatározzák a munkaszervezeten (munkaügyi kapcsolatok alrendszeren) belül a jövedelmeket, a munkavégzés követelményeit, a munkavállalók jogait és kötelességei, stb.

Tartós koalíció: a munkaügyi kapcsolatok kollektív szereplője, az egyesülési jog (illetve a szövetkezési jog) alapján létrejövő speciális, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező

szervezetek, egyesületek. Tervgazdasági munkaügyi kapcsolatok - a szocializmus időszakának – piacgazdasági értelemben

felfogott - kvázi munkaügyi kapcsolatok rendszere, ahol nem volt biztosított a szereplők függetlensége, így nem a tárgyalásos, szabad alku, hanem a központi irányítás érvényesült.

Törvényes munkásvédelem - a szociálpolitika (társadalompolitika) egyik részterülete, ága, amely intézményes alapokon, a munkaviszony szabályozásával garantálja a gyengébbek (a munkavállalók) védelmét. (A fogalmat 1948-ig alkalmazták Magyarországon).

Tripartizmus, tripartit együttműködés - a kormány, a szakszervezeti és a munkáltatói érdekképviseletek közötti, elsősorban országos szintű tárgyalások és megállapodások.

UNICE – Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (Union of Industrial and Employers’ Confederations of Europe)

24