erettsegizz.com Érettségi tételekGéza és István

A X. század végén, a kalandozások lezárulása után a magyarság válaszút elékerült . A tét nagy volt : fennmaradás vagy pusztulás. Az egyik út a nomádnépek sorsa volt : rövid tündöklés után szétszóródás. A másik lehetőség:csat lakozás a kialakuló keresztény, feudális Európához, amely amegmaradást biztosítot ta. Ez konkrétan azt jelentet te, hogy a törzsi-nemzetségi előkelőknek önmaguk és kíséretük eltartását a harci vállalkozásokhelyet t biztosabb alapokra kellet t helyezniük. Szolgáltatásokra kellet tkényszeríteniük a szegény szabadokat . A vezető réteg erre tet t kísérletet a

csehekkel, lengyelekkel, dánokkal azonos időben. Az események menete ishasonló volt . Erőskezű vezetők emelkedtek ki, legyőzték vetélytársaikat ,megszerezve a földek nagy részét . Majd csat lakoztak népükkel akereszténységhez, és az új rend támogatására lét rehozták az egyházihierarchiát . Gyakran, mint nálunk is, ez a folyamat nem köthető egyet lenszemély nevéhez.

Géza (972-997)

Árpád utódai a nomád öröklési rend értelmében követ ték egymást , vagyismindig a nemzetség legidősebb férf i tagja örökölte a hatalmat (szeniorátus).Így kerül a fejedelmi székbe 972-ben Árpád dédunokája, Géza. Az ő nevéhezfűződik a törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése. A céltudatosfejedelem házasságával is hatalma szilárdítását segítet te elő. Az erdélyiGyula lányát , Saroltot vet te feleségül, megszerezve ezáltal az ország kelet irészének támogatását . Felmérve országa változó külpolit ikai helyzetét , nemkísérletezet t újabb kalandozó hadjáratokkal, sőt igyekezet t kivédeni a várhatónyugat i támadásokat . 973-ban elküldte követeit a Német -római Birodalomcsászárához, I. Ot tóhoz és hit térítőket kért tőle a népe számára, majdlemondot t a Lajtán túli magyar területekről. Az engedmények meghozták akívánt eredményt : Géza belső erőfeszítéseit nem zavarták külső támadások.A fejedelem megkeresztelkedet t . Ő továbbra is pogány módra élt , azonbanf iát , Vajkot már keresztény hitben neveltet te. Az új külpolit ikai irányt jelezteVajk házassága a bajor hercegnővel, Gizellával. A hercegnő révén az Árpádokrokonságba kerültek a császári Szász-dinaszt iával, s a Gizellát követőlovagok tovább erősítet ték a fejedelmi hatalmat .

Szent István (997-1038)

Géza halálakor már az Árpádok kezében volt az ország nagy része, de Árpádnemzetségén belül, Géza f iával szemben hatalmi igényekkel lépet t fölKoppány. Koppány apja szintén Árpád dédunokája volt , mint Géza.

Valószínűleg római szertartás szerint keresztelkedet t meg, de pogány módonélt , s több felesége is volt . Mivel idősebb volt Istvánnál, a szenioriátus szerintGéza halála után igényt tartot t a fejedelmi hatalomra. A levirátustfelelevenítve feleségül kérte Géza özvegyét , Saroltot . István utóddájelölésével Géza a Nyugat -Európában elterjedt öröklési rendet , aprimogenitúrát örökli. Hogy Koppány harca esélytelen legyen Gézagondoskodot t : a forgalomból kieső somogyi területeken jelölte ki szálláshelyétés körbevet te fejedelmi erősségekkel. Koppány legyőzésével István kezébekerült a fejedelmi hatalom. A helyzet megért arra, hogy a fejedelem alegnagyobb tekintélyt biztosító királyi címért folyamodjon. II. Szilveszterpápától kért koronát , és 1000-ben megkoronázták Esztergomban. Az if júkirálynak hatalma megszilárdításáért további harcokat kellet t vívnia. 1003-banaz erdélyi Gyulát fosztot ta meg országától, de mivel rokonok voltak, az életétmeghagyta. Ajtony legyőzése után István az egész Kárpát -medence urávávált . A legyőzöt t törzsfők, nemzetségfők földjeinek nagy része közvet lenül aző kezébe került . Tevékenysége most már az új államszervezet kiépítéséreirányulhatot t . Ebben döntő jelentőségű volt az önálló magyaregyházszervezet lét rehozása, élén az esztergomi érsekkel. Ez a lépés továbberősítet te az ország függet lenségét , hiszen így a magyar egyház feje csak apápának volt alárendelve. István alapítot ta az esztergomi és a kalocsaiérsekséget , a veszprémi, pécsi, csanádi, győri, egri, váci, bihari ésgyulafehérvári püspökségeket . 10 falu köteles volt építeni egy templomot . Azegyház ellátására előírta a t ized f izetését . A szerzetesrendek közül abencések érkeztek először hazánkba, királyi támogatással alapítot ták megelső kolostoraikat Pannonhalmán és Pécsváradon. Az országot királyivármegyékre osztot ta, amelyek katonai-igazgatási, gazdasági és bíróifeladatokat lát tak el. A királyi vármegyék bázisai a királyi birtokokon létesültkirályi várak voltak.