Embed Size (px)
DESCRIPTION
Globális térszerkezet és intelligens térelmélet - Varga Csaba
Citation preview
23.04.10.1
Globális térszerkezet és intelligens térelméleta magyar fordista tértudomány meghaladása
Varga CsabaStratégiakutató Intézet
www.inco.hu; [email protected]
23.04.10.2
FORDISTA TÉRSZERKEZET FELFOGÁS
fordista régió: Alain Lipietz Elkésett és összecsúszott magyar térfejlődés Fordista ipar – fordista állam – fordista régió-
megye-város (az ipari város: a szocialista fordizmus mintája, a falu: megtűrt posztfeudalizmus)
A tér csak földrajzi térben létező gazdasági, társadalmi és közigazgatási térként értelmezett (főként: gazdasági régióként)
Még részben a harminc-ötven évvel korábbi térfelfogások uralkodnak - még részben a harminc-ötven évvel korábbi időfelfogások élnek tovább a tértudományban
23.04.10.3
PROBLÉMA-LISTA TÖREDÉK A hagyományos statisztikai adatok a
térszerkezetek, térviszonyok felszínét tárják fel
A globális információs társadalom és gazdaság átalakítja a térszerkezeteket és térműködéseket
Nincs térelmélet - értelmezési keretnek A területfejlesztési és területrendezési
stratégiák gyakran foglyai a fordista alkalmazott térelméletnek
A globalizáció és lokalizáció valóságos folyamatait elfedi az előítéletek és az elméleti-előtti értelmezések áradata
23.04.10.4
GLOBÁLIS TÉRSZERKEZET Globális világ alapszerkezete: első világ második világ harmadik-negyedik világ és kimaradt világok Kontinensek, kontinens-részek a globális
térszerkezetben Országokrégiók (nagyrégiók, interrégiók) Nemzetek/államok a kontinentális
térszerkezetben
23.04.10.5
LOKALITÁS ELMÉLET
A lokalitás minden térszerkezeti elem együtt a nemzetállam színt alatt: régió, megye, kistérség, város, falu
Globlokál világ létrejötte – a globalizáció és lokalizáció egymást befolyásoló, ellenőrző, egymásra épülő folyamatai
A lokalitás minden térszerkezeti elemére hat a globalizáció - és fordítva
Kvantitatív és kvalitatív lokalizációs forgatókönyvek
23.04.10.6
LOKALITÁS SZERKEZET Felső életvilág (régió, megye) Alsó életvilág Környező világ (kistérség, település) Kéznéllévő világ (család, egyén) Belső vált életvilág (a személyek felettes
éne) A globalizáció hatásai – a lokalizáció
viszontválaszai Az információ és tudás hozzáférés
térstrukturáló szerepe
23.04.10.7
TÉRSZERKEZETI MODELL
1. A tér csak (fordista) ipari-posztipari tér, mert az ipari-posztipari gazdaság strukturálja a teret, azaz csak térgazdaságról, gazdasági(statisztikai) térről és csak tértársadalomról, társadalmin térről (mert a
térszerkezeti hátrány mindig társadalmi hátránnyá válik)
és csak térpolitikáról (politikai-közigazgatási térről) beszélhetünk
23.04.10.8
TÉRSZERKEZETI MODELL 2. A tér csak posztfordista időtér (a klasszikus fordista
terek utáni újfordista struktúrák) , mert az időben folyton változó kapitalizmus mindig másképpen alakítja a teret,
azaz csak tértörténetről (régi és újabb ipari terekről),
beleértve az államkapitalista szocializmust vagy/és csak a kapitalizmus stációiról (a kapitalista terekről: a
posztfeudalizmus, a kora kapitalizmus, vagy a globális pénzgazdaság strukturálta régiók-megyék)
vagy legutoljára az információs kori átmenetekről (például
a repülő pénzpiacok tereiről: a metropolisokról) beszélhetünk
23.04.10.9
TÉRSZERKEZETI MODELL
3. A (globális-lokális) térvilág információs térszerkezet,
mert az információs társadalom újrarendezi a már globális térszerkezetet
azaz csak globális információs térről, információs térszerkezeti
lejtőről (formázott köztudás térről) vagy/és csak lokális információs térről (helyi köztudás térről) vagy például uralkodó és alávetett információs térről (innovációs és
információs régiókról-megyékről, televárosokról, stb., amelyek a globális térszerkezetben versenyeznek)
beszélhetünk
23.04.10.10
TÉRSZERKEZETI MODELL
4. A tér már tudásközpontú téridő-szerkezet,
mert a jelen és a közeljövő tudástársadalmai integrált tércsoportokat hoznak létre,
azaz rögtön integrált gazdasági-társadalmi-
közigazgatási- és főként tudás-térről vagy inkább a globlokál térrendszerekről (a tudás-
társadalom, a tudáűsgazdaság téridő szerkezetéről)
beszélhetünk
23.04.10.11
TÉRSZERKEZETI MODELL
5. A tér már kvantum téridő szerkezetű
lehet, mert a jövő a stabil instabilitások térvilága,
azaz rögtön bonyolult, mobil, interaktív, valóságos
és virtuális téridő hálózatokról, szabálytalan energia- és mozgásterekről, stb.
vagy inkább téridőben létező egyéni-közösségi
tudás- és tudat-káoszterek hálózatáról beszélhetünk
23.04.10.12
INTELLIGENS TÉRSZERKEZET METAFÓRÁK
- ma és holnap ez nem Veltz szigetvilág-gazdaság elmélete
(1996) Szigetek, félszigetek, partok, hegyek Tengerek, szorosok, tavak, mocsarak Mesterséges csatornák, mesterséges öblök Parti városok, szárazföldi városok, hegyi falvak Vízi-egyetemek, vízi-parkok, víztornyok Kikötők, hajógyárak, horgászhelyek Árvizek, aszályok, átfolyások, belvizek Tengerjárók, hajók, csónakok, tutajok, Stb.
23.04.10.13
ÚJ TÉRELMÉLET ELŐTT Fordista térszerkezet – fordista térelmélet Posztfordista időszerkezet – posztfordista
(fordista) időtér elmélet Információs térszerkezet – globális
információstér-elmélet Tudásközpontú téridő szerkezet – integrált
tudástéridő-elmélet Kvantum téridőszerkezet – univerzális
kvantumtéridő-elmélet Öt modell együtt: intelligens térszerkezet elmélet
23.04.10.14
ÚJ TÉRKUTATÁSI STRATÉGIA Magyarországon ma sokszorosan összetett,
egymásba csúszott gazdasági, társadalmi, tudásszerkezet van
Ezért az öt térszerkezeti modell egymás mellett, egymással ötvöződve, egymást kioltva, különböző kombinációkban létezik
Minden régió és megye beledobódott a globális térszerkezetbe, miközben minden térség tudva-tudatlanul elkezdte erősíteni a lokalitást mint komplex térvilágot
Az információs térszerkezet és a tudásközpontú tér(idő)-szerkezet leírása, értelmezése egyelőre nem kezdődött el
Az új tértudomány, az új térelmélet előzménye is, meg következménye is lehet az új térszerkezeti kutatásoknak
