1

STIGMA ES SZOCIALIS IDENTITAS*

A stigma terminust eredetileg az ekori gorogok vezettek be, akik ketsegtelenal ertettek a vizudlis szemlelteteshez. Olyan testi jelekre utaltak vele, amelyeket azert alkottak, hogy a jel viseleijenek erkolcsi stdtusgval kapcsolatban druljanak el valami szokatlan es kedvezotlen dolgot. A jeleket belevestek vagy beleegettek a testbe, hogy hirdessek : viselojilk rabszolga, baptize; vagy eskilszeg ó — olyan megbecstelenitett szemely, akit ritualisan beszennyeztek, akit el kell keriilni, killonosen nyilvanos helyeken. Kesobb, a kereszteny ideikben a miisze- hoz ket metaforikus reteg is jdrult. Az elseivel az egi kegyelem olyan testi jeleire utaltak, amelyek a boron melyb ó1 feltoro „kiviragzasok" formajdban voltak megfigyelhet ók; a maso- dik jelentes a vallasi alluzie5 orvosi albiziOja: a testi rendelle- nessegek kiilso jeleit illeti. Ma a terminust szelteben-hosszd- ban haszndljuk egy, az eredeti, szb szerinti jelentest megkoze- litO ertelemben, de inkabb magat a szegyent jeloljiik vele, mintsem annak testi bizonyitekait. Ezen till a jelentes annyiban is modosult, hogy ma mdsok a szegyennek azok a formai, amelyek erdeklodost keltenek. A tudesok azonban csekely erofeszitest forditottak arra, hogy leirjal a stigma szerkezeti elofelteteleit vagy akar csak meghatdrozzak magat a fogalmat. Epp ezert szasegesnek ldtszik, hogy kiindulds- kent megkisereljiik nehany igen altaldnos felteves es definicio felvazoldsat.

ELOZETES FOGALMAK

A tarsadalom szilardan rogziti a szemelyek kategorizalasdra szolgd1 ó eljarasokat es azokat az elObbiekhez jdrulo jellemvo- nasokat, amelyeket a kijelolt kategorial barmelyikehez sorolt szemelyeknel normalisnak, termeszetesnek erezhetiink. A szocialis helyzetek meghatarozzak azoknak a szernelyeknek a kategoriait, akikkel velhetoen taldlkozhatunk a helyzetek- ben. A korfilhatarolt helyzetekben lefoly ó szocialis erinkezes rutinja megengedi, hogy killonosebb figyelem vagy utdna- gondolas nelkill erintkezziink az e helyzetekben vdrhatoan megjelen ó szemelyekkel. Ha tehat jelenletiinkben egy isme- retlen tfinik fel, val ószinfi, hogy mar az elso alkalmak sordn, amikor megjelenik, anticipdlni tudjuk kategoriajat es sajd- tossagait — „szocialis identitazdt", hogy a „szocialis sta.- tusndl" helytdllobb kifejezest alkalmazzunk, minthogy ez esetben szemelyi sajatossagokr ó1 (mint pl. „becsiiletesseg") epp annyira szo lehet, mint strukturdlis jellemvondsokr ó1 (p1. „foglalkozas").

Ezekre a rendelkezesre a11 ó anticipaciokra hagyatkozunk, dtalakitjuk oket normativ elvardsokka, majd pedig jogosul- tan tamasztott

kovetelmenyekke.A szokasos esetben nem tudatosul benniink, hogy effele kovetelmenyeket tamasztottunk, sem az, hogy miben allnak a kovetelmenyek. Egeszen addig van ez igy, ameddig fel nem vetOdik a kerdes, valaki megfelelt-e nekik vagy sem. Ezutkin val ószinti, hogy radobbeniink : mindeddig folyamatosan terct adtunk bizonyos arra vonatkoz ó felteveseknek, hogy „minek, kinek kell lennie annak az egyennek, aki eleittiink all". Ilyenforman kovetelmenyeinket helyesebb „ervenyesitett" kivanalmaknak nevezni, azt a jellemet pedig, amelyet az adott "egyenhez kovetkeztetesek Citjan hozzarendeltiink, olyan folyomanynak, amelyet potencialis visszatekintes riven nyertiink ; egy „ervenyesitett" jellemzesnek, kepletes szocia- lis iclentiteisnak, Azt a kategoriat es azokat a sajatossagokat, amelyekrol tenylegesen bebizonyosodott, hogy az adott szernelynel fenndllnak, tenyleges szocialis identitasnak fogjuk nevezni.Mikozben az idegen kornyezetiinkben jelen van, bizonyi- tekokhoz jutunk, amelyek megmutatjak, hogy rendelkezik valamely, masoktol megkillonborteto sajdtossdsgal, azon a kategoridn beliil, amelyhez egyaltaldn sorolhato volt, es e sajatossas keveSse kivanatos is lehet; szelaseges esetben olyan szemellyel allunk szemben, aki velejeig romlott, vesze- lyes vagy gyenge. Ily modon szemiinkben ep es norm:His szemelyb ó1 bemocskolt, megfertozott, „leirt" szemellye foko- z ódik le. Az' ilyen sajdtossagot tekinthetjiik stigmdnak, killonosen abban az esetben, amikor diszkredital ó hatasa kiterjedt. Nam 'fogyatekossagnak, hianynak, hatranynak is nevezziik. Mindezek a kepletes es a tenyleges szocialis iden- tit& kozotti sajatos elterest, hezagot kepviselnek. Jegyezziik meg, hogy a 4pletes es a tenyleges szocialis identitds kozott mds tipusit diszkrepancial is elofordulnak. Kozottiik van pelddul az az eset, amikor rakenyszerilliink, hogy egy adott egyent valamely szocidlisan elOre jelzett kategoridbol egy eltero, de nem kevesbe j ó1 anticipdlt Icategeriaba soroljunk valamint az az eset, amikor az egyen iranti megbecsiilesiink

pozitivan m ódosul. Ne feledkezzfink meg arr ó1 sem, hogy nem viz,sgaljuk valamennyi elutasitott jellemvondst. Csak azolcr ó1 beszeliink, amelyek nem egyeztethet ók ossze egy olyan sztereotipiaval, amely kijeloli, milyennek kell lennie egy adott tipusu egyennek.A stigma sz ót tehat olyan jellemvonas megjelolesere fog- juk hasznalni,_amely alapvet óen diszkredital ó jellegu, azon- ban — mint latni fogjuk — ezt elsosorban a viszonyok, nem pedig a jellemvonasok „nyelven" celszerfi elemezniink. Egy- egy jellemvonas, amely stigmatizalni kepes hordoz ójat, mas tipustt szemelynek eppen normalitasahoz szolgalhat bizo- nyftekul, ezert onmagaban sem tiszteletet parancso1 ó, sem diszlcredital ó nem lehet. Amerikaban peldaul vannak olyan allasok, amelyek arra kesztetik betolt óiket, hogy leplezzkk, ha nincsen meg az elvart egyetemi vegzettsegiik. Mas alkal- maztatasok, ahol key& embernek

2

van ilyen vegzettsege, ep- pen arra inditjak e szemelyeket, hogy titokban tartsdk isko- lazottsagukat, hacsak nem akarnak kudarcot vallani, „outsider"-eknek min ósillni. Ugyanfgy: kozeposztalybeli ifnk semmi lelldismeret-furdalast nem ereznek, ha valaki

meglatja, hogy a konyvtar fele tartanak. A professziondlis bfintizo, epp ellenkez óleg, igy fr:J ó1 emlekszem, hogy tobbszor megtortent velem peldaul, hogy bementem egy kozkonyvtarba, ott, ahol laktam, es egy csom ószor hatrapillantottam, mielott tenyleg bementem— csak azkrt, hogy megbizonyosodjam, senki, aki ismer, nem alldogal ott, es nem latja, hogy mit csinalok.l.

Hason1 ó m ódon az az egyen, aki harcolni kivan hazdjaert, lehet, hogy el fogja kend ózni testi fogyatekossagat, nehogy allit ólagos fizikai allapotat diszkreditaljak. kes óbb egy es ugyanazon szemely megkeseredetten, azzal a szandeldcal, hogy kilep a hadseregb ó1, bejuthat egy katonai k órhazba, ahol eppen akkor fogjak diszlcreditalni, ha felfedezik, hogy val ójaban nincsen akut betegsege.2 A stigma tehat sajatos viszony, amely egy jellemvonas es egy sztereotipia kozott all fenn, noha nem javaslom, hogy a tovabbiakban is ekkent tar-gyaljuk : roszint azert nem, mert vannak olyan lenyeges sze- melyi sajatossagok, amelyek tarsadalmunknak szinte minden pontjan diszlcredital ó erejfiek.A stigma sz ó es a rokon ertelmii kifejezesek kett ós pers- pektivat rejtenek. Feltetelezi-e a stigmatizalt szemely, hogy mar ismerik elteroseget, illetve az adott helyzetben nyilvan- val óva valik? Vagy figy yell, hogy az adott jellemvonast sem nem ismerik a jelenlevok, sem az adott pillanatban eszlelni nem tudjak? Az els ó esetben a diszkreditalt, mig a mdsodik- ban a diszkreditalhato sajatossag peldajaval talalkozunk. A kfilonbseg nem lenyegtelen, noha egy-egy stigmatizalt egyennek gyakran mindket helyzetre vonatkozolag vannaktapasztalatai. El ósztir a diszkreditaltsag helyzetevel foglal- kozom, es azutan veszem sorra a diszkreditalhat ósag esetet — de nem fogom mindig elvalasztani egymastel a kett ót.A stigmanak harom alapvet óen elter ó tipusat kell megem- liteniink. El ószor a testi fogyatekossagokat, a killonfele fizi- kai torzulasokat emlitjiik. Masodikkent ott vannakjellem szegyenfoltjai, amelyeket akaratgyengeseg, zsamo- koskodas, termeszetellenes szenvedelyek, ingatag vagy eppentillsagosan szigoru meggyozOdes es becstelenseg formajdban eszleliink; ezekre a tulajdonsagokra leggyakrabban az egyennek mar ismert „el8tortenetebol", pelddul elmebeli rendellenessegbol, bortonviseltsegb81, tillzott gy ógyszer- fogyasztasb ó1, alkoholizmusb ó1, homoszexualitasbol, mun- kanelktilisegb151, ongyilkossagi

kiserletekbol vagy szelsOseges politikai magatartdsbol kovetkeztethettink. 1 larmadszor : a faji, nemzeti es vallasi hovatartoza's „torzsi" stigmai. ame- lyek a csalddi szarmazds vonalai menten terjednek, es egy-egy csaldd valamennyi tagjat egyarant beszennyezik." A stig- mdnak ezek a kiilonfele esetei azonban (nemkillonben azok a pada, amelyekre a gorogok gondoltak) egy es ugyanazon szociologiai jellemvondsokkal rendelkeznek. Egy egyen, akit a mindennapos szocialis erintkezes soran konnyen elfogad- hatnanak, olyan jellemvondssal is rendelkezik, amely figyel- mi.inkre eroszakolja magat,.es mindazokat, akik talalkoznak a kerdeses egyennel, arra kenyszeriti, hogy hatat forditsanak az i11et8nek, tekintet nelkill arra, hogy egyeb tulajdonsagai milyen hatast tehetnenek rajuk. Az illet8 stigmat visel: olyan nemkivanatos elteroseg jelet, amely a masok altal vartt ó1 kii- lonbozonek mutatja ("it. Azokat, akik az adott elvdrasoktol negativ iranyban nem ternek el — magunkat is beleertvenormcilis embereknek fogjuk nevezni. Azokat az attitildoket, amelyeket mi, normalis emberek a stigmatizdlt szemellyel szemben taplalunk, valamint a cselekveseket, amelyeket vele szemben elkovethetiink, alaposan ismerjiik, minthogy epp ezek azok a reakciok, amelyeket a jó szandekii tarsadalmi to- rekvesek tervszerfien igyekeznek enyhiteni es jobb iranyba fordItani. — A meghatdrozds szerint persze tigy gondoljuk, hogy az a szemely, aid stigmat visel, nem egeszen emberi leny. Ennek a feltetelezesnek a nyoman a legkillonfelebb diszkrimindciokkal &ink, es ezek reven — meg ha nem is gondolunk ra sokszor — hatekonyan csokIcentjak azillet8 lehet ósegeit az eletben. Stigma-elmeletet szerkesztiink, olyan ideologidt, amely a stigmatizalt egyen alacsonyabbrendiiseget magyard772, es leirja azokat a veszelyeket, amelyeket jelen- tete kepvisel, mikozben sokszor olyan ellenszenvet is essze- rilnek tiintet fel, amelyet masfele elteresekre, pelddul a tar- sadalmi osztalyok kiilonbsegeire alapitottunk.4

Sajatos stigs_ndie181 ó szavakat haszndlunk, mint pelddul a mindennapi tdrsalgasban gyakran elofordul ó „pyomorek", ,,strici", „krippli" kifejezeseket, mint metaforak es kepze- tek forrasait, rendszerint anelkiil, hogy egyaltalan gondol- lfank eredeti jelentesiik.re.5 Egy eredeti, tenyleges fogyate- kossag nyoman ó hajlunk arra, hogy tokeletlensegek egesz sorat tulajdonitsuk az egyennek, ugyanakkor bizonyos, elkepzelhet5leg kivanatos, de dltalunk nem kivant sajatos- sAgok —f sokszor termeszetfeletti kepessegek — hordoz ójava nevezziik ki, mint pelddul „a hatodik erzek" vagy „meg- ertes"?.

Van egy pdr ember, akivel el5fordul, hogy tetovazik megerinteni, vezetni a vakot, mig masok az eszlelt latasbeli fogyatekossagot a keptelensegeknek szinte egeszleges min- tajava altaldnositjak, mint pelddul az az egyen, aki figy kiabal a vak emberrel, mintha siiket volna, vagyfelemelni5t, mintha nyomorek volna. A vakokkal

3

szemben d11 ó szemelyeknek a sztereotipiaban rogzii15 egesz sor hiedelmiik lehet. Azt gondolhatjak pelddul, hogy a vildgtalanok ktilonleges elbfralds aid esnek, abb ó1 a felte- telezesb ó1 kiindulva, hogy a vak egyen az informacienak olyan kiilonleges csatornaira hagyatkozhat, amelyek masok el ótt zdrva maradnak.8

Idetartozik meg, hogy a stigmatizalt ember sajat helyze- tere adott vedekez5 reakci ójat fogyatekossagdnak kozvetlen kifejezesekent ertekelhetjiik, majd mind a fogyatekossagot, mind a reakci ót igazsagos megtorlaskent konyvelhetjiik el valami olyasmiert, amit az illeto, annak sziilei vagy „a torzs" kovetett el, es igy igazoltnak tarthatjuk azt az eljardst, amellyel a stigmatizalt egyent kezeljilk.8Most pedig forditsuk tekintetiinket a normalis emberrOl a fele a szemely fele, akivel szemben normalis. Altaldban at a helyzet. hogy egy-egy szocialis kateg óriahoz sorolt egye- nek keszek hatikonyan tamogatni olyan ftelkez ósek szab- vanyait (normait), amelyek a maguk es masok egybehangz ó velemenye szerint sajat magukra kozvetlenfil nem alkalmaz- hat ók. igy fordul el5, hogy az iizletember nOies viselkedest kivan a naafi vagy aszketikus magatartast a szerzetesek- t ó1, onmagat azonban nem tartja olyan szemelynek, aki ezeknek a viselkedesi stilusoknak egyiket is koteles lenne megval ósitani. A kiilonbsegtetel itt egy norma megval ósItasa vagy puszta tamogatasa kozott tortenik. A stigma kerdesenem ezen a szinten vegidik fel, hanem ott, amikor valameny- nyi fel reszer51 egyarant felmertil az az elvards, hogy egy adott kateg óridhoz tartozoknak nemcsak tamogatniok kell, hanem meg is kell valesitaniok egy adott normat.Az is lehetsegesnek latszik, hogy egy egyen egyaltalan ne kovesse azt az elvardst, amelyet vele szemben ervenyesi- ttink, es megis viszonylag „erintetlen" maradjon a fogya- tekossag hatasait ó1. Ha elidegeniilese elszigeteli es azonos- sagi meggy óz5dese vedelmezi, igy erezheti, hogy ó tet5t51 talpig normalis emberi leny, es mi vagyunk azok, akik nem erjiik el az emberi szintet. Az illet5 stigmat visel, de ez nem befolyasolja es nem keszteti vezeklesre. Ezt a lehet5seget mutatjak be sokszinffen a mennonitalcr ó1, ciganyokr ó1, sze- gyentelen gazemberekr ól es igen ortodox zsid ókr ó1 sz ó1 ó peldabeszedek.A mai Amerikaban ugyanakkor hanyatl óban vannak a tiszteletadas elkiilonillt rendszerei. A torekves az, hogy a stigmatizalt egyen identitasdr ó1 ugyanolyan meggy5z ódes- sel rendelkezzek, mint mi. Ez alapvet ó fontossag. ó teny. Az illet ó „szfve melyen" onmagar ó1 Agy erezheti, hogy „nor- malls ember", olyan emberi leny, mint mindenki mds, es

epp ezert olyan tisztesseges eselyeket es tisztesseges felemel- kedesi lehet óseget erdemel, mint mas.1° (Akarhogyan fogal- maz ódik is meg, az igeny rendszerint nem azon alapul, amit az illet ó mindenkinek Icijaro lehet ósegkent tart szamon, hanem csak arra, amit egy olyan kivdlasztott szocidlis kate- gorian beliil erdemel meg „mindenki", amelybe ó maga

ketsegteleniil beleillik — peldaul „mindenki" az ó korosz- tdlydban, nemeben, foglalkozasaban stb.) Ennek ellenere rendszerint egeszen pontosan erzi, hogy barmit hirdessenek is masok, of valojaban „nem fogadjak el", es nem hajlanak arra, hogy „egyenlo alapon", keszsegesen kapcsolatba lep- jenek vele.1' S ót mi t8bb, azok a szabvanyok, amelyeket a tagabb korti tarsadalombol megismert, lehetsegesse teszik a stigmatizalt szamara, hogy alaposan es eberen figyeljen arra, amit masok benne fogyatekossagnak ldtnak; nem vitas, hogy ez vegul — meg ha csak pillanatokra is — oda vezet, hogy az illeto beleegyezik abba, hogy val óban elmarad vala- mit ó1, aminek igazdbol lennie kellene. Ilyenkor gyakorta elofordulhat a szegyenerzet, amely abbol ered, hogy az egyen felismeri: sajdtossagainak egyike olyan, amely bemocs-

10 hogy a „normalis emberi leny" fogalma az emberiesseg orvosi megkozeliteseb ól ered, vagy nagy ldterjedesil hivatali szervezetek- nek — pl. a nemzeti allamnak — abb ó1 a ti5rekveseb ól, hogy bizonyos tekintetben valamennyi tagjukat egyenlOnek tiintessek fel. Barhonnan ered is, alighanem ez a fogalom alapozza meg azt az elkepzelest, amely- nek „szGrOjen at" a laikusok napjainkban onmagukr ó1 fogalmat alkot- nak. A nepszeril eletrajz-irodalomban erdekes m ódon figy latszik, gyo- keret vert az a konvenci ó, miszerint a kifogasolhat ó ember „normilis" voltat azzal bizonyitja, hogy felemliti: kepes volt arra, hogy feleseget szerezzen es gyerekeket neveljen, sot — ami meg kiilonOsebb — azt, hogy a karacsonyi es halaadasi iinnepek idejet velfik is told.

11 Onmaganak el nem fogadott voltarol egy biinoz ó nezeteit Parker es Allerton kOzli, id. mu, 110-111. 1.

kolja viselojet — vagy olyan, amelytol szivesen megszaba- dulna.A normalis emberek kozvetlen jelenlete konnyen feler ó- siti az onmagunkkal szcmben tdmasztott kovetelmenyek es az en kozotti szakaddst — am a valosagban az ongyfilolet es onbecsfiles olyankor is felszinre kerfilhet, ha csak a stig- matizalt egyen es egy talc& van jelen:(Amikor vegre felkelhettem... es fijb ó1 megtanultam jarni, egy nap fogtam egy nagyit ót, es elmentem egy magas talc& ele, hogy megnezzem magam. Egyediil mentem. Nem akar- tam, hogy barki is... megtudja, mit erzek, amikor elaszi5r megpillantom magam. De nem volt mas, csak a csend, nem volt sikoltas; a diiht ó1 sem kidltottam, amikor magamra neztem. Egyszerflen dermedtnek ereztem magam. Az az ember ott a tiikorben — ez nem lehetek en. Beliilrol figy ereztem, egeszseges, normalis, szerencses ember vagyok — ó, egyaltaldn nem olyan, mint az ott a tiikorben. Megis, ami- kor elforditottam az arcomat, ott nezett velem szembe sajdt szemem, arcom, amely tiizelt a szegyentol... Amikor sem kialtani nem tudtam, sem barmi mas hang nem Rift ki belo- lem, egyszertien lehetetlenne vdlt, hogy barkinek is azutan errol beszelhessek; a felfedezesem nyoman kelt zavart es pani felelmet melyen magamba zartam. Ott, akkor, azt, amellyel az eljovendo hosszfi, hosszu id óre maganosan kell szembeneznem.12

4

Oka es iIjra megfeledkeztem arr ó1, amit a tiikorben tam. Nem tudott lelkem legbens ó reszebe ferkozni, nem val- hatott hozzam tartoz óvd. Ugy ereztem, hogy semmi koze nincsen hozzam; semmi tobb, mint dlruha. Am ez nem az az Marc volt, amelyet viseloje szabad elhatarozasb ó1 vesz fel, s amelynek az a celja, hogy azonossagdrol mas emberek- ben teves elkepzelest keltsen. Az en alarcomat anelkiil tett& ram, hogy egyetertesemet kat& volna, anelkiil, hogy tud- tam volna rola, figy, mint a tiindermesekben; es en magam tevedtem el Ole, a sajat azonossagomat zavarta meg. A tificorbe neztem, es borzalom toltott el, mert nem ismer- tern meg magam. Ott, azon a helyen, ahol alltam, alland ó romantikus emelkedettseget tdplalva, mintha a szerencse- nek az a kegyeltje lennek, aki elfitt nincsen lehetetlen — egy idegen, egy aprO, szanalmas, undok figurat pillantottam meg, egy arcot, amely — amikor rabamultam — fajdal- massa, szegyentol perzseltte valt. Alruha volt csak, de raj- tam volt, egy &etre rajtam. Ott volt — ott volt val ósago- san. Ezeknek a talalkothsoknak mindegyike figy hatott ram, mintha West mertek volna a fejemre. Szedilltem, der- medten, erzeketlenfil mentem tovabb minden alkalommal, egeszen addig, amig lassan, makacs fokozatossaggal el nem &Witt ism& legyfirhetetlen, kitart ó illAzi óm, hogy j óm ód11 es vonz ó ember vagyok, es el nem felejtettem a jelentektelen val ósagot, es nem lettem ism& teljesen kesziiletlen es kiszol- galtatott."

Ezek el órebocsatisaval meg tudjuk hatarozni a stigma- ti It elethelyzetenek kozponti sajatossagat. Ez ossze filggesben van a

gyakran — noha csak felszinesen — „elfo- gadasnak" nevezett kerdessel. Azok az emberek, akik kap- csolatban fillnak a stigmatithlttal, nem reszesitik O't abban a tiszteletben es figyelemben, amelyet az illeto szocidlis identitasanak nem mocskolt vonatkozdsai alapjdn bizvast tanOsithatnanak a stigmatithlt irant, es amelyek St magat arra vezetik, hogy elvarja az ilyen tiszteletet. A visszauta- sitasra pedig az illeto azzal vdlaszol, hogy felismeri: onnon jellemvondsai koziil egyesek tenyleg kihivjak azt.ikent rea dl a sti matizalt szemely a helyzetere? Vannak etek, amikor megldserelheti kozvetleniil orvosolni mind- azt, amit fogyatekossaga targyi alapjanak vel. Ez tOrt ónik, drmiFo.-r a -testa eg e torzult szemely plasztikai mfitetnek veti ald magat, a vilagtalan szemkezelest kap, az analfabeta f kiegeszito oktatisban reszesiil, a homoszexualis pszicho- terapidnak veti aid magat. (Amikor egyaltalan lehetseges effele kiigazitas, az eredmeny gyakran nem a teljes ertelcii normdlis status visszanyerese, hanem az en-nek (self) az atalalculasa egy olyan valakibol, aki sajdtos szegyenfolttal bfr, egy olyan valakive, akinek „szamlajdn" az szerepel, hogy egy sajatos szegyenfoltot sikerrel letorolt. lit kell meg- emlftenfink a „viktimithci ó" (dldozatul eses)

veszelyet, amely annak kovetkezmenye, hogy a stigmatithlt szemely ki van tive szelhdmos „segftfik" tevekenysegenek, akik beszedjavitast, bfirszin-vilagosit ó eljarasokat, nytjthgepeket, a fiatalsig visszaadasat iger5 rn ódszereket (mint peldaul megtermekenyftett tojassargajaval vegzett fiatalit ó kezelest), lelki lcuralcat, a tarsalgasbili higgadtsagot biztosit ó Icikep- zest drulnak. Akdr hasznos eljardsr ó1, akdr szemfenyvesztes- rfil van szo, a kivaltott — gyakran titkolt — utanjards saja- tosan jelzi azokat a szelsosegeket, amelyekbe a stigmatizalt szemely sajat hajlamdb ó1 bevonhate, Os ezen at azoknak a helyzeteknek a fajdalmas voltdt is, amelyek az illetot a szel- sosegekre kesztetik. Szemlelteteskent egy pelddt ideziink:Peck kisasszony (a New York-i nagyothall ókkal kapcso- latos tarsadalmi j ótelconysag egyik Attoroje) elmondotta, hogy a kezdeti id ókben a kuruzslok es gyors meggazdago- dasra ehes orvosi szemelyzet a szovetseget (nagyotthallek tamogatasdra alakult szervezet) pompas vadaszterilletnek tekintettek, ahol eszmenyi kortilmenyek kozott reklamoz- hatjak magneses fejfed óiket, kaprazatos rezg ó gepeiket, mesterseges doblthrtydikat, ventillatoraikat, belelegzokeszii- lekeiket, masszirozogepeiket, vardzsolajaikat, balzsamjai- kat es mdsfele garantdlt, „biztos Rivet- ó", soha colt nem teveszto, alland ó hatasit csodagyogyszereiket a kezelhetetlen siketseg gyogyitasdra.Az effele szolhamossagok hirdetesei a napi sajt ó, sot a leginkdbb tiszteletre melto hetilapok hasabjain is szorongat- tak a nagyothall ókat (egeszen az 1920-as evekig, amikor az Amerikai Orvosi Tarsasag vizsgdlati eljardst inditott).14A stigmatizalt egyen megkiserelheti azt is, hogy allapotat lkozvetett m óclon tigy helyesbitse, hogy jelentos maganem- beri erofesziteseket tesz keszsegei fejlesztethe azokon . a tevekenysegi terilleteken, amelyeket rendszerint (esetleges vagy testi alapon) elzartnak tekintenek azok el ó1, akiknek kategoriajdba fogyatekossaga tartozik. Szemleltetesiil azt a bona embert emlithetjiik, aki megtanul vagy ismet megtanul

lovagolni, teniszezni, avagy reptilogepet kormanyozni; azt a vilastalan embert, aki a sizes vagy a hegymaszas szak- ertojeve kiizdi fel magdt.15 A kinos tanulas termeszetesen

annak kinos bemutatasaval tarsulhat, amit az illeto elsajd- titott — mint pelddul olyankor, amikor a tol ószekhez kotott egyen birtolcaba veszi a tancparkettet, hogy ott egy lannyal a tam egyfajta utanzatat mutassa be.1 ó Vogul: a szegyenletes elteressel megbelyegzett szemely szakithat azzal, amit valosagnak neveziink, es kitartoan probalkozhat szo- cialis identitasa jellegere vonatkoz ó, a konvenci óktol elter ó ertelmezes bevezetesevel.

5

A stigmatizalt szemely gyakran „masodlagos hasznot" 11stigmajah ó1. Mentsegkent haszndlja azt mas okokra visszavezethet ó sikertelensegekre.Eveken at fogyatokossagkent tekintettiink a sebhelyekre, a nyillszajra vagy eltorzult orra, mint olyanokra, amelyek fontossdga tudattalanul feliilmfil minden mast a szocialis es erzelmi alkalmazkodas terilieten. Ez az a „horog", amelyre a paciens minden hianyossagat, kielegiiletlenseget, kasedelmesseget, szocialis eletenek minden kellemetlen Mite- lesseget „thakasztja", os ezaltal ffigg8ve van tale, nem =pan a versengesbol val ó menekiiles egy esszerti titjakont, hanem a tarsadalmi felelOssegtol felmentO tenyez ókent is.Ha sebeszi beavatkozds ezt a tenyezot eltavolitja, a bete- get megfosztja anal a tobbe-kevesbe elfogadhato erzelmi vedettsegt ó1, amelyet fogyatelcossaga szamdra biztositott, es a paciens hamarosan megdobbenessel os feszelyezettseg- gel ismeri fel,: hogy az elet meg a minden foltt ó1 mentes, „normalis szemelyek" szamdra sem teljesen „sima iigy". Nincsen felkesztilve arra, hogy „hatranyos helyzetenek" tamasztelcdt ó1 megfosztva, szembenezzen a szituaci óval; el ófordul, hogy neurasztenids viselkedesformakban, hipo- chondriaban vagy pillanatnyi szorongdsos allapotokban keres kevesbe egyszer(, bar lenyegeben hasonlo vedelmet." 5 A stigmatizalt figy is megitelheti megprobaltatasait, hogyiazok „csapas formajaban erkez ó alclasok", kfilfinfisen akkor, ha figy erzi, a szenvedes elettapasztalatot, emberismeretetkolcsonoz.Tdvol immar a kerhazi elmenyekt ó1, j ó1 meg tudom mit tanultam. (Egy paralizises betegseg nyoman tartOsan nyomorekka valt anyat idezfink.) Mivelhogy nemcsak szen- vedes volt az: a szenvedesb ó1 sokat tanultam is. J ó1 tudom, hogy nyitottabban, melyebben fordulok a tobbi ember fele; azok, akik kortilfittem vannak, bizton szamithatnak arra, hogy egesz szivemmel es lelkemmel, egesz figyelmemmel problemaiknak aldozom magam. Mindezt nem tanulhattam volna meg figy, hogy a teniszpalyan futkosom.18Az elabbieknek megfelelOen, a stigmatizalt eljuthat odaig, hogy fijraertekeli a normalis emberek korlatozottsagat. Egy sclerosis multiplexben szenved ó beteg utal erre:Az egeszseges szellem epp annyira nyomorekka valhat, mint az egeszseges test. Az a teny, hogy a „normalis" embe- rek mindenfele jarkalnak, ldtnak, hallanak, nem jelenti azt, hogy val óban ldtnak es val óban hallanak. Nagyon is vakok lehetnek mindaz irant, ami boldogsdgukat meggatolja; siiket ffilekre taldlhatnak naluk masok gyengedseget kovetel ó szavai. Amikor rajukgondolok, semmivel sem erzem magam inkdbb nyomoreknak vagy tehetetlenebbnek, mint amilyenek ók. Talan valami kevessel en is hozzajdrulhatok ahhoz,

hogy felnyissam a szemiiket a minket korifivev ó szepseg megpillanthsdra; erzekennye tehetem óket egy meleg kezrazds Mime irant, egy olyan hang ithnt, amely alig vdrja, hogy iidvozoljon, a tavaszi szell ók, a zenehallgatas vagy egy barati biccentes hint. Ezek az emberek fontosak nekem, szeretek arra gondolni, hogy segithetem óket vala- mivel.' 9Egy vak iro igy fogalmaz :Mindez kozvetlenfil annak a megallapitathra kesztet, hogy az eletben sok korifilmeny sokkal erateljesebben csokkentheti a boldogulds lehetfiseget, mint a valcsag; ez a kovetkeztetes nagyon is egeszseges iranyban halad. Fenyeben pelddul meg- erthetjfik, hogy az olyan fogyatelcossagok, mint az emberi szeretet elfogaddsara val ó keptelenseg — amely az elet &O- m& sokkal nagyobb mertekben korldtozhatja, egeszen a nul- ldra csokkentheti — sokkal tragikusabb a vaksagnal. Ritka dolog azonban, hogy az utObbi betegsegt81 szenved ó ember tudatdban legyen annak, miben all betegsege — epp ezert az onsajndlatra sem Icepes.2°Egy nyomorek ezt mondja :Ahogy az eletem telt, sok-sok kfilonbozo hatrannyal taldl- kortam, nemcsak testiekkel, es kezdtem rajonni arra, hogy annak a nyomorek ldnynak a szavai, amelyeket az el óbbi reszletben olvastam (keserli szavak), eppigy elhangozhattak volna olyan fiatal no szajab ó1 is, akinek sosem volt mankOra sziiksege. Olyaneb ó1, aki csfinyasaga, medd ósege vagy kap- csolatteremtesben tapasztalt tandcstalansaga miatt vagy sok mas ok miatt alacsonyabb rendfinek, masokt ó1 kiilonboz ó- nek erzi magdt.21A normalis, valamint stigmatizalt embereknek azok a reak- cioi, amelyeket eddig szamba vettfink, hosszit icion at vissza- ter óen jelentkezhetnek olyankor is, amikor nines a normdlis es a stigmatizdlt ember kozott erintkezes.22 Konyviinkben mindemellett elsosorban a „vegyes kontaktusok" kerdesevel foglalkozunk : olyan esemenyekkel, amikor a stigmatizalt es a normdlis szemely egyazon „szocialis helyzet" reszese — vagyis egymds kozvetlen fizikai jelenleteben vannak, legyen az tarsalgasra emlekezteto taldlkozas vagy egy minden szer- ves kozeppont nelkfili gyiilekezetben val ó, pusztan kozos jelenlet.Az ilyen jellegii kapcsolatfelvetelek lehetosegenek puszta el órelatasa arra kesztetheti termeszetszerfileg mind a norma- f i s, mind a stigmatizalt egyent, hogy Oda. Agy szervezze meg, hogy a talalkozast elkerillje. Ennek feltetelezhetOen a stigma- tizaltak szamdra vannak sfilyosabb kovetkezmenyei, mint- hogy az ó resziikr ó1 tobbnyire gondosabb elokeszilletekre vansziikseg :Eltorzulasa el ótt (az orr eltils ó felenek amputalasar ó1 van szo) Dover asszony — aki lc& ferjezett lanyanak egyikevel elt egyiitt — fliggetlen,

6

melegszivil es bardtsagos no volt, aki szeretett utazni, vasdrolni, nagyszamii rokondt ldtogatni. Arcanak eltorzuldsa nyoman azonban eletmodja gyokeres valtozason ment at. Az elso ket-hdrom evben ritkan hagyta el lanyanak lakasat, inkabb valasztotta azt, hogy szobajabari marad, vagy a Wise) udvarban iii. „Faj a szivem — mondot- ta —, az en eletem elott becsaptak az ajtot."23Ha hianyzik a mindennapos, masokkal folytatott szocidlis erintkezes megerosit ó visszacsatoldsa, az onmagaba zart egyen gyanakv ó, nyomott hangulatii, ellenseges, szorong ó, zavart emberre valhat. Sullivan elemzeset idezziik:Az alacsonyabb rendfiseg erzese annyit jelent, hogy valaki keptelen tudatabol kirekeszteni a legsillyosabb bizonytalan- sag heveny erzeset, ez pedig szorongdsra vagy meg annal rosz- szabbra iteli, felteve, hogy a feltekenyseget val óban kedvezOt- lenebbnek tartjuk a szorongdsnal. Ha att ó1 felilnk, hogy ma- sok alabqcsillnek benniinket valami miatt, ami szembetfinik rajtunk, akkor mindig tetovak lesziink a masokkal osszekoto kapcsolatok kezdemenyezeseben. Ez a bizonytalansag nem titokzatos, elrejtett forrasokbol ered, mint szorongasunk nem kis resze, hanem valami olyasinibol, amir ó1 jai tudjuk, hogy nem vagyunk kepesek megoldani. Ez pedig az en rendszere- nek csaknem vegzetes fogyatelcossagat idezi elo, minthogy az en keptelenne vdlik arra, hogy elkend ózze vagy kikiiszo- bolje onmaganak azt a korfilirt megfogalmazasdt, mely igy szel: „alacsonyabb renclfi vagyok; az emberek epp ezert nem fognak szeretni, es nem lehetek veliik szemben biztonsag- ban."24

Amikor a normdlis es stigmatizalt emberek megis egymas kozvetlen jelenletebe kerillnek — kiilonosen olyankor, ha kozos tarsalgdsi jellegil erintkezesbe bocsatkoznak es azt fenn kivanjak tartani —, a szociolOgia egyik legalapvet óbb hely- zete all el& Ezekben a pillanatokban ugyanis tobbnyire mind- k& felnek kozvetleniil konfrontalnia kell a stigma okaival es hatasaival.A stigmatizalt egyen rajohet arra, hogy bizonytalannak erzi magat : vajon mikent azonositjak es mikent fogadjak majd a normalis emberek?25 Szemlelteteskent egy testi fogya- telcos dick szavaitA fogyatekos embernek statusbeli bizonytalansaga a szo- cialis erintkezes szeles tartomanyara kiterjed, stlyosbitva azokat a nehersegeket, amelyek a munkavallalasban jelent- keznek. Vak, beteg, siiket vagy nyomorek ember sohasem lehet bizonyos afe1 ó1, hogy egy iijabb ismeretseg milyen atti- tlidokkel szembesiti; ameddig a kapcsolat letre nem jott, nem tudja, hogy elutasit ó vagy elfogad ó lesz-e az. Pontosan ez a helyzet a serdiilenel, a till vilagos bOrii negernel, a masodik nemzedekbeli bevandorlanal, a tarsadalmilag mobilis sze- melyeknel vagy az olyan n ónel, aki elsesorban ferfiak sza- mara fenntartott hivatast vallal."

A bizonytalansag nem pusztan abb ó1 ered, hogy a stigma- tizalt egyen nem latja elore, vajon bizonyos szamil kategOria koziil melyikhez soroljak majd, hanem abb ó1 is, hogy el ónyos besorolas titan nem kevesbe jol tudja, a tobbiek szivilk me- lyen stigmaja szerint hatarozzak meg tit:Mindig ugyanezt erzem, amikor „deltic" emberekkel talal- kozom ; alcarhanyszor csak kedvesek velem, kellemesen fogad- nak, igazab ó1 magukban egesz ides alatt blinoz ónek tartanak es semmi masnak. Most mar till keso, hogy barmi mas legyen belelem, mint ami vagyok, megis eleg hatarozottan erzem ezt, ez az egyetlen mod, ahogy kozelednek hozzam — teljesen keptelenek ra, hogy barmi masnak elfogadjanak.27A stigmatizalt emberen igy iirra lesz az az ergs, hogy nem tudja: a jelenleve mas szemelyek „valejaban" hogyan gon- dolkodnak rola.A „vegyes kontaktusok" soran a stigmatizalt egyen gyak- ran ligy erzi tovabba, hogy „miisoron van"22, rakenyszeriil, hogy tudatosan kiszamitsa, milyen benyomast fog tenni a tobbielcre, olyan mertekig es a viselkedes olyan teriiletein, amennyire es ahol — feltetelezese szerint — masoknak nem sziiicseges.Ezenkivill rendszerint azt is felfogja, hogy a mindennapos esemenyek megszokott ertelmezesi semai alaaknazOcitak. egy erzi, hogy kisebb teljesitmenyeit is fontos, emlitesre melte. kepessegek jeleinek itelik az adott koriilmenyek kozott. Szemleltetesill egy hivatasos bfinez ó szavai:„Tudja, tenyleg elicepeszt ó, hogy maga ilyen konyveket olvas. Egeszen meg vagyok dobbenve. Eddig azt kellett gon- dolnom, hogy papirfedelif remregenyeket, olyan csillogo boritojii koteteket meg effete konyveket forgat. Es aztan egy- szer csak Yin Claud Cockburnnel, Hugh Klare-rel, Simone de Beauvoirral es Lawrence Durrell-lel!"Tudja, ezt egyaltalan nem serto megjegyzesnek szauta, ami az igazat illeti, azt hiszem, arra gondolt, tisztesseges dolog lesz, ha megmondja, meldcorat tevedett. Pont ez az atyasko-ez az, amit a „rendes" emberekt ó1 kap a btinozo. „Hat meg ilyet! — mondjak. Vannak dolgok, amiben maga egeszen olyan, mint egy emberi leny !" Nem viccelek, etedl aztan kinyilik a zsebemben a bicska.29Tovabbi illusztracioul felhozhatjuk egy vak ember nyilat- kozatat :Ami regen magat ó1 ertet5d ó cselekedet volt — gondtalanul setalni vegig az utcan, ratenni tanyerunkra a zoldbors ót vagy ragyiljtani egy cigarettara —, tobbe nem termeszetszerfi. Az ember kiilonleges figurava valik. Ha mindezeket gondosan, biztosan hajtja vegre, eppolyan bamulatot viv ki, mint egy vardzs1 ó, ki a kalapb ó1 nyulakat rant el ó.3°A kisebb kudarcok vagy esetleges illemszabalysertesek ugyanakkor a stigmatizaltban azt az erzest kelthetik, hogy masok mindezt stigmatizalt killonboz ósege kozvetlen kifeje- z5desekent fogjak ertekelni. Az

7

egykori elmek órhazi betegek peldaul nemegyszer tartanak att ó1, hogy hamtarsuklcal vagy munkaad ójukkal elesebb sz óvaltasba keveredjenek, mivel tigy gondoljak, az erzelmek nyilt kimutatasa a betegseg jele- kent ertelmezhet ó. Az elmebeli fogyatekosok hason1 ó fun& seget mutatnak :Az is megtortenik, hogy ha egy alacsony ertelmi kepessegu szernely valamilyen bajba jut, a neherseget tobbe-kevesbe on- kentelenill „szellemi fogyatekossAganak" tudjak be, mug egy „normalis intelligenciajn" szemelynel ugyanilyen komplika- ci ókban semmi kiilonosebbnek a tiinetet nem latjak.31Felidezve sportelmenyeit, egy fellabu lany tovabbi peldaval szemleltet :Akarhanyszor elestem, a nok mind odatodultak, habo- rogva, mint egy csapat anyatyok. Nagyon kedves volt tallik, es igy visszatekintve, nagyra becsiflom segitokeszsegiiket, akkor azonban visszautasitottam, es nagyon meg voltam iliodve rajta, hogy kozbeavatkoznak. Felteteleztek ugyanis, hogy nem valamilyen, a korcsolyazekra Aso mindennapi akadaly — ag vagy ko — boritotta fel a gorkorcsolyamat. Eleve keszen ó11 ó kovetkeztetes volt, hogy azert esem en el, mert szegeny szerencsetlen nyomorek vagyok.32Nem egy volt kozottiik, aid felhaborodottan igy kialtott : „Az a veszelyes vad1 ó ledobta!" — es a 1 ó ezt val óban meg is tette, a gondvisel ó bocsassa meg neki. Mintha a regi gorkor- csolyaz ó napok emleke telt volna vissza, mint egy hatborzon- gate, kisertet. A jó emberek korusban sirankortak : „Az a szegeny szerencsetlen kislany leesett!"23

Akkor, amikor a stigmatizalt szemely fogyatekossagat pusztan azaltal is* felfoghatjuk, hogy az illetore iranyitjuk ifgyelmilnket (a jellemzO esetben vizualis eszlelesr ó1 van sz ó) — azaz roviden: amikor az illeto megbelyegzett, nem pedig csupan megbelyegezheto szemely —, valoszinif, hogy a stig- matizalt tigy fogja erezni, hogy a normalis emberek koreben torten megjelenese kiszolgaltatja a magdneletebe val ó be- avatkozasok szamos formajanak,34 amelyet taldn legszembe- szokabben akkor el at, ha a gyermekek egyszergen bamulni kezdik.35 Az a kenyelmetlenseg, ami a normalis emberek jelenletenek val ó (puszta) kitettseggel jar, novekedhet, ameny- nyiben idegenek nem latnak kivetnival ót abban, hogy tarsal- gasba elegyedjenek a stigmatithlttal; olyan beszelgetesekbe, amelyek soran a 'civilian& kifejtik mindazt, amit az illetO sajat allapotaval kapcsolatos morbid kivancsisagkent el at, vagy olyan segitseget ajanlanak fel, amelyet az illeto nem Wan, vagy amelyre sziiksege sincsen.35 Hozzatehetnenk, hogy az ilyenfajta tarsalgasoknak vannak bizonyos klasszikus formulai : „Kedves kisldnyom, hol tettel szert erre a mil- akarmire ?"; „Nagybatyamnak is milvegtagja volt, igy hat azt hiszem, mindent tudok

a maga nehersegeir ó1"; „Tudja, en mindig mondom: a mank ósok j ó csaladapak, gondoskod- nak az ö szegeny kicsinyeikr ó1"; „Mondd csak, hogy tudsz fiirodni mfflabbal?" Ezeknek a tarsalgdskezdemenyezesek- nek a folyomdnya az az erzes, hogy a stigmatizalt egyen olyan szem óly, akit ismeretlenek tetsz4s szerint megkozelithetnek azzal az egyetlen feltetellel, hogy egyiitterzonek mutatkoznak a horth hason1 ó fogyatekossaggal sujtott szemelyek tigye irant.Minthogy adva van mindaz, amivel a stigmatizalt egyen- nek szembe kell neznie olyankor, amikor „vegyes" szocialis helyzet reszeseve valik, megtortenhet, hogy mar el óre vede- kezo visszahimadassal reagal ezekre. Az ut óbbit egy olyan korai vizsgalatb ó1 vett peldaval szemleltethetjilk, amely nehany nernet munkanelkilli helyzetet elemzi a gazdasagi visszaeses eveiben; a kovetkez ó szavakat egy 43 eves komilves mondotta el:Milyen nehez, milyen megaldzo, ha az embert munkanel- kiilinek hivjak. Ha kimegyek az utcara, lesiltom a szemem, mert egeszen alacsonyabb rendflnek erzem magam. Ha vegig- megyek rajta, figy tunik, engem ossze sem lehet hasonlitani egy atlagos honpolgarral; figy erzem, mintha mindenki ujjal mutogatna ram. Osztonos modon kertilom barki tarsasagat. Korabbi ismeroseim, azok az emberek, akik a jobb id ókben barataim voltak, tobbe nem olyan szivelyesek. trzeketlenill keszonnek ram, ha szembetalalkozunk. Cigarettaval sem kindlnak meg, es a szemiikben mintha az egne : „Te nem erdemled meg, to nem dolgozol".37Illusztrativ elemzessel szolgal egy nyomorek lany is : Amikor ism& segitseg nelkiil jarni kezdtem vdrosunkutcain radobbentem, hogy akdrhdnyszor csak harom- negy gyerkticot magam mogott hagyok a jardaszelen, es egye- dill megyek, kiabdlnak utanam... Neha meg utanam is fut- ak, orditanak, gimyolnak. Ez valami olyasmi volt, amit nem tudtam, hogy viseljek el; figy Writ, teljesen kibirhatatlan szamomra...

Jo id5re megtoltottek ezek az utcai taldlkozasok jeges fele- lemmel minden ismeretlen gyerektol.

Egy napon varatlanul felismertem, hogy mar annyira gat- lasossa valtam, annyira felek minden idegen gyerekt51, hogy 5k, akarcsak az dllatok, megereztek, hogy rettegek toliik, es igy visszahlikalesem, borzadasom meg a legszelidebbeket es legszeretetremeltebbakat is automatikusan glinyoloddsra in- ditotta.38

A meglapulas helyett a stigamtizalt egyen azt is megkiserel- heti, hogy a vegyes tipusu kapcsolatokba ellenseges meresz- seggel lep be, ez azonban a tobbiekb ó1 a maguk modjam ncfn kevesbe bajos viszonzast valthat ki. Hozza kell tenniink, hogy a stigmatizalt szemely nemegyszer

8

habozik a meghatrd- ids es a vakmeroseg kozott, egyikb ól a masikba csap, es ezzel bemutatja az egyik elsodleges mOdot, ahogyan a mindennapi, szemt ó1 szembe interakci ó elfajulhat.

Kovetkezeskeppen azt tetelezem fel, hogy a stigmatizalt egyennek — legalabbis a „lathat ó m ódon" stigmatizaltnak — meglesznek a maga sajatos okai arra, hogy figy erezze: a „vegyes" szocialis helyzetek szorongat ó, meghatdrozatlan in- terakcioba torkollnak. Ha viszont igy van, akkor gyanithat ó, hogy mi, normalis emberek, szinten kockazatosnak fogjuk itelni a kerdeses helyzeteket. gly_sejtjilk majd, hogy a stig- matizalt egyen vagy tillsagosan agressziv, vagy tul szegyenl ós, s mindket esetben erOsen hajlik arra, hogy a mi cselekveseink- be olyan szandekot „kepzeljen bele", amely valojdban nem forgott fenn. Mi, normalis emberek, azt fogjuk erezni, hogy ha kozvetlenill kifejezesre juttatjuk az illeto kortilmenyei iranti egyiltterzO erdeklodestinket, tailmegyilnk a kivanatos hatdron; ha meg teljesen elfeledkeziink arr ó1, hogy fogyate- kos, val ószinlileg tillzott kovetehnenyekkel fogunk fellepni vele szemben, vagy tapintatlanul lekicsinyeljiik a hozza hasonlo modon szenvedoket. Mindezek a stigmatizalt sza-mdra is a kenyelmetlenseg erzesenek lehetseges forrasai min- denkor, amikor jelenleteben vagyunk, minthogy erezztik, hogy ezeknek tudataban van, arr ó1 is tud, hogy mi tudataban vagyunk a nehersegeknek, sot tudja, hogy mi tudataban va- gyunk annak, hogy benne a dolog tudatosul. Ezzel keszen all a szinter egymas figyelembevetelenek egy olyan vegtelen kW- csonossege szdmara, amelyrol a Mead-fele szocialpszicholo-gia megmondja, hogyan kell elinditanunk, de nem drulja el, mikent szabhatunk hatart neki.Ha adva van mindaz, amit a stigmatizalt szemelyek es mi, normalis emberekvisziink be a „vegyes jellegd" szocialis hely- zetekbe, ertheto, hogy nem fog minden „siman menni". KOnnyen elofordulhat, hogy megkisereliink mindvegig Lgy tenni, mintha az Medi tokeletesen megfelelne a szemolyek valamely olyan tipusdnak, amelyhez adott helyzet kereten beliil terrneszetes modon kozeledhetiink, meg ha ez azzal is jar, hogy nemileg kedvezobbnek tiintetjuk of fel viselked0- siinkben, vagy pedig rosszabb emberkent kezeljiik anndl,

mint amilyennek tartjuk. Ha ezeknek a megkozelitesi m ó- doknalc egyike sem kivihet ó, megprebalhatunk olyan maga- tartast kovetni, mintha az illet ó nem is lenne olyankent jelen akirOl a szertartas szabta modon tudomast kell venniink. Az illeto viszonzaskeppen ugyanezeket a strategidkat kovetheti, legalabbis kezdetben.

Mindennek az a kovetkezmenye, hogy alattomban elfor- ditjuk a figyelmiinket annak kotelez5 targydrol, gatldsossag es kiszamitottsag

lep fel, amely az interakci ó koros jellegeben, kenyszeredettsegeben jut kifejezesre.39 Ezt irja le a kovetkezo, testi fogyatekosoldcal kapcsolatos eset :Akar nyiltan, tapintatlanul reagdlunk a fogyatekossagra, figy, ahogy elenk tfinik, akar — ami alighanem gyakoribb — semmifele explicit utalast nem tesziink rá, vashat ó, hogy az interakci ó hattereben d11 ó felfokozott es beszfikiilt tudatos- sagot, magat az interakci ót kizarolagosan a fogyatekossag jellege szerint fogjuk artikuMlni. Ahogy informatoraim leirtak, ezt rendszerint a kenyelmetlenseg, a kfnos neherseg egy vagy tab j ó1 ismert tiinete kiseri. Az utaMsok gondosan ellen ór-zottek, mindennapos, gyakran hasznalt szavak hirtelen tabu-vatekintetiinket valamely felrees ó helyre ffiggeszt- jiik, mesterkelten konnyedeknek igyeksztink tfinni, ellenall- hatatlanul szoszatydrok leszfink, es feszelyezett iinnepelyes- seget tamisitunk.4°Azokban a taxsadahni helyzetekben tehat, amelyekben olyan egyen szerepel, akir ó1 tudjuk vagy akin eszleliiik, hogy stigmaja van, varhat óan alkalmatlan kategorizaldsokkal fo- gunk elni, es mindket fel valoszinfileg kenyelmetleniil erzi majd magat. Gyakran termeszetesen sikeriil jelentekenyen eltavolodni ettol a

kiinduldsi ponttol. Es mivel valeszinfi, hogy a stigmatizalt szemelynek kell gyakrabban szembenez- nie effele helyzetekkel es

nem nekiink, az is valoszinfi, hogy kezelesiikben nalunk jaratosabbnak bizonyul.

A „SORSTARSAK" ES A „BOLCSEK

Korabban mar utaltunk arra, hogy valamely egyen virtualis es valesagos identitasa kozott

szalcadek tatonghat. Ez a disz- krepancia (ha tudnak rola vagy nyilvanvalban kiiitkozik) tonkreteszi a szocialis identitast. Hatasa

nem mas, mint hogy kizdrja az egyent a taxsadalomb ó1, sot onmagatel eltdvolitja Ogy, hogy \regal lehetetlenne tett emberkent kell

szembenall-

nia egy 8t elutasit ó vilaggal. Bizonyos esetekben — ilyen volt aze az egyene, aki orr nelkiil sziiletett — egesz eletet leelheti anelkiil,

hogy egyetlen mas szemellyel talalkoznek, aki hozza hasonloan fogyatokos; mindvegig itgy erezheti, hogy az egesz

f vildg ellene van. Mas esetekben viszont fel fogja ismerni,

hogy vannak mas, egyiitterz ó emberek, akik keszek arra, hogy alldspontjat elfogadjak, valamint megosszak vele azt az erzest,

hogy megjelenese dacara, onmagara vonatkoz ó

segei ellenere, ó is emberi leny, es „lenyegeben" normalis. Ezeknek a sz,emelyeknek ket kategoridjat vessziik most sorra. I Az

egyiitterzo „masok" els ó csoportja termeszetesen azok- b ó1 all, akik ugyanazzal a stigmdval rendelkeznek. Minthogy sajat

tapasztalatb ó1 tudjak, mit jelent az adott stigmat viselni, a szoban forgo egyent nehanyan koziiliik megtanithatjak a „dorgesre", a

sziikseges fogasokra, valamint olyan barati Wirt biztosithatnak a szdmara, ahol kipanaszkodhatja magat, ahova visszavonulhat

erkolcsi tamogatasert es az otthonlet erzeseert, megkonnyebbiilesert —

9

ahsCctlyam_szemelykent fogadjak el, aki val ójaban hasonlo az osszes- tobbi normalis

_emberhez. Peldat egy irastudatlanokkal kapcsolatos vizsga- latb ó1 ideziink:Annak az elter5 ertekrendszernek a letezeset, amely jellem- zi oket, konnyen elnyomja a viselkedes bens5seges kozossegi jellege, amit olyankor eszleliink, amikor az analfabetal egy- massal folytatnak interakciot. Abb ó1 a kifejezeskeptelen, za- vart egyenb51, amelykent a „nagy tarsadalom" gyakran latja oket, megnyilatkozasra kepes, megert ó emberekke vannak egymas kort, s ót kepesek magukat intezmenyes formakban kifejezni. Amikor egymas kozott vannak, „reakci ó-univerzu- mot" alkotnak. Kialakitjak es felismerik a presztizs es a sze- gyen szimbolumait, sajat normaik rendszereben itelik meg a szemiikben szamottevo helyzeteket, es sajdt nyelviikben feje- zik ki azokat. Amikor egymashoz filz ód5 kapcsolataikr ó1 van sze, az alkalmazkod ó idomulds maszkja lehullik.0A Rovetkezo pelda a nagyothall ók vilagaba vezet: Emlekszem, mennyire megkOnnyebbiiltem, amikor a Ni- tchie Schoolba keriiltem, olyan emberek korebe, akik sza- mara eleve magat ó1 ertet ód5 volt a hallascsokkenes. Immar olyanokkal akartam megismerkedni, akik nem tartjak cso- danak, ha valaki hall ókesziileket visel. Milyen nyugalmasan szabalyozhatja be az ember a keszilleken a hangerogombot anelkiil, hogy iigyet vetne ra, valaki Idtja-e vagy sem. Milyen jo, ha legalabb egy kis idore nem kell- gondolni ra, hogy lat- szik-e a nyakamon a vezetek. Micsoda fenyfizes, hogy han- gosan igy szolhatok alcarkihez: „Az orclogbe is, kimerint az elem".42

Sorstarsai kozott a stigmatizalt egyen hatranyat az elet megszervezesere alkalmas alapkent hasznalhatja, ahhoz azon- ban, hogy ez lehetove valjek, egy szfikebb vildgba kell vissza- hilz ódnia. Itt teljes reszletesseggel kidolgozhatja azt a szomorii tortenetet, amely megmagyarazza, mikent „jutott" stigmaja- hoz. Az elmebeli fogyatekosok olyan magyarazatai kinalkoz- nak peldakent, amelyeket arr ó1 adnak, hogy miert jutottak a magukfajta szemelyek gy ógyitasat celz ó intezmenybe:(1) „Belekeveredtem egy banclaba. Egyik ejszaka kiraboltunk egy benzinkutat, es elkaptak a hekusok. En nem tartozom ide."(2) „Tudja, nekem egyaltalan nem volna szabad itt lennem. Epilepszias vagyok, nem tartozom egy helyre ezekkel az em- berekkel."(3) „A szilleim gyiilolnek, ók tettek be ide."(4) „Azt mond*, bolond vagyok. Nem vagyok bolond, de meg ha az lennek is, akkor se kellene ezekkel a gyengeelme- jilekkel egy helyen lennem."43

Masreszr ól unalmasnak tarthatja a torteneteket, amelyeket szenved ó embertarsai adnak e1 ó. Az a korillmeny, hogy min- den a kegyetlensegekkel zsiifolt tortenetek, a csoport felsobb rendifsege, a „Hary Janos" sztorik, egyszeval a „problema" korill forog, a legsfilyosabb biintetesek egyike, amit az adott stigmaval rendelkezonek el kell viselnie. Az adott problemara szifkiiles mogott termeszetesen olyan perspektiva hia ódik meg, amely nem nagyon ter el a normalistel, minthogy egyet- len ovezetre specializalOdik :Mindnyajan hajlunk arra, hogy olyan sajdtossagokkal azo- nolitrunkembereket, amelyek jelentosek a szamunkra, vagy amelyekr51 ugy gondoljuk,-fiOgy azok altaldnos fontossaggal birnak. Ha megkerdezziik valakit ó1, ki volt a nehai FranklinD. Roosevelt, valOszinfileg azt a vdlaszt kapjuk, hogy Roose- velt volt az Egyesillt Allamok 32. elnoke, nem pedig azt, hogy egy paralizisben szenved ó ember volt, noha termeszetszerilleg nem kevesen vannak, akik kiegeszit ó informaciakent beteg- seget is megemlitenek, minthogy erdekes tenynekmikent sikertilt hatrdnya ellenere vegigharcolnia a Feller Haz- ba vezet ó utat. A nyomorek ember viszont valoszinfileg azonnal Roosevelt ur paralizisere fog gondolni, ha a neva emliteni hallja.44

Amikor stigmatizalt szemelyekkel kapcsolatos szociolegiai tanulmany kesziil, rendszerint az illetok testiileti elete — ha van ilyen — a tema, olyan egyesidetekben, amelyeket egy sajdtos kategoria kepviseloi tartanak fenn.45 Ilyen munkak- ban ketsegtelentil meglehetOsen hosszii katalOgusat talaljuk a csoportkepzOdes es csoportmfikodes killonfele tipusainak. Ott vannak a beszedbeli fogyatekosok azon kategOriai, akik- nek jellegzetessege szembetlin óen cs8kkenti bdrmifele csoport alakiasanak lehetaseget. Hatardn vannak az egyesillesi szan- deknak az egykori elmekorhazi pdciensek — ezek koziil viszonylag csekely szamban akadnak csak olyanok, akik nap- jainkban mentalhigienes klubokat tamogatnak, meg akkor is, ha a klubok megnevezese oly astatlan, hogy lehet óve teszi a tagoknak egy fedel alatti zavartalan talalkozasat.0 Ott van- nak aztan a „dugjuk ossze a fejtinket" onsegelyz ó klubok, amelyeket az elvaltak alakitanak vagy az id ósek, az ---

elhizottak, a testi fogyatekosok klubjai47, nem beszeive a vekonybel- vagy vastagbelsipoly-milteten atesettek egyesille- teir ó1.48 Vannak lakOhelyi, tobbe-kevesbe onkentes belepesi szabalyoldcal biro klubok, amelyeket volt alkoholistak es kabitOszer-elvezok hoznak letre. Vannak nemzeti tarsasagok, mint pelddul az AA, amelyeknek szeles korii miikodesi sza- balyzatuk van, es szinte eletmodot kindinak tagjaiknak. Ezek a tarsasagok nemegyszer killonboz ó helyzetil szemelyek es csoportok

10

sokeves er ófeszit&enek csficspontjat testesitik meg, es igy peldaszerd targyai a szocialis mozgalmak tanul manyozasdnak.49 Vannak kolcsOnos segit5hdlozatok, ame- lyeket az ugyanazon b órt8nt vagy javit óintezetet megjart egy- kori foglyok alapitanak — ennek egyik

esete az a „hallgatag tarsasag", amely allit ólag Del-Amerikaban mf1kodik a Fran- cia Guayana-i francia blinteditelepekr ó1 szokott

elfteltek se- gitesere.5° Hagyomanyosabb formai Vizi% talaljuk az isme- r& egyenek (vagy „tavolra szakadt ismer ósok") nemzeti

ha- 1 ózatait, azokat az egyesilleteket, amelyekhez, iigy

nehany bfinoz5 es homoszexualis is tartozik. Vannak varo- sias kornyezetek, amelyekben szolgaltat ó intezmenyek k óz- pontjait

taldljuk ezek teriileti bazisok prostitualtak, kdbito- szer-elvezok, homoszexualisok, alkoholistak es mas megsze-

gyenitett csoportok szamara. Ezeket a letesitmenyeket neha a tarsadalom kiilonfele szdmkivetettjeivel is megosztjak, neha nem.

Veg.iil a vdrosokban maximalis fejlettsegli lakethelyi kozossegeket, etnikai, faji vagy vallasj egyesiileseket taldlunk, amelyekben

er5teljesen osszpontosulnak a „torzsi" stigma- val rendelkez8 szemelyek. Szemben a stigmatizaltak koreben alakul ó szamos mas

csoporttal, a szervezades alapegysege ut óbbialcnal nem az egyen, hanem a csalad.

Itt persze kozkeletil fogalmi zavar rejt5zik. A „kateg ória" mtisze tokeletesen elvont, azt barmely halmazra alkalmaz

hatjuk : ebben az esetben egy bizonyos stigmaval rendelkezo szemelyelcre. Azoknak az embereknek nem kis resze,akik egy adott stigmakategoria korebe esnek, gyakran a „csoport" kifejezessel fog utalni a kateg óriaba tartoz ó osszes szemely- re. Vagy ezzel egyenerteldi sz ót hasznal, peldaul: „mi" vagy „a mi embereink". Azok, akik a kateg órian kiviil rekednek, hasonl ókeppen „csoport"-jellegii kifejezesekkel jelolik meg a kateg

óriahoz tartozokat. Ilyen esetekben azonban az adott kateg ória teljes nepessege nem resze szuikebb ertelemben egyetlen csoportnak sem. Arra sem lesz lehetosegiik, hogy kollektiv cselekveseket hajtsanak vegre, kolcsonos interakci- ójuknak nincsen alland ó, teljes k órt dtfogo stniktdraja. Amit legtobbszor eszleliink, az az, hogy valamely stigmakateg ó- riahoz sorolt szemelyek csekely meretil szocialis csoportok alakitdsara fognak hajlani, amelyeknek valamennyi tagja az adott kateg ória korebol toborz ódik, es ezeknek a csoportok- nak gyakran 5ket killonboth mertekben atfog ó magasabb rendfi szervez5desek is iranyt mutatnak. Olyan esettel is taldlkozunk, hogy az adott kateg ória egy tagja, amikor ye- letlenszerfien kapcsolatba keriil egy masik taggal, hajlamos lesz bandsm ódjat megvaltortatni (mikent a masik is), pusz- tan annak kovetkezmenyekent, hogy azt hiszik, mindketten azonos „csoport" tagjai. Azaltal, hogy a kateg ória tagja, az egyennek tovabba megnovekednek a lehet ósegei arra nezve, hogy barmely mas taggal kapcsolatba keriiljon, sot ennek folyomdnyakeppen viszonyt letesitsen. Egy-egy kategorianak tehat az a funkci ója, hogy tagjait a csoportalkotasra es viszonyletesitesre tegye alkalmassit, ez azonban nem jelenti, hogy a kateg ória teljes nepessege csoportot alkotna.

Egy meghatarozott stigmdval rendelkez5 szemelyek, akar letrehozhatnak

valamilyen okologiailag konszolidalt kozos- seget, akar nem, igen val ószinii, hogy olyan iigynokoket vagy iigynoksegeket tamogatnak, amelyek erdekkepviselettiket el- Mt * . (Erdekes modon nincsen killon kifejezestink az ilyenkepviseletek letrehothinak, kovetoinek, hiveinek, milkodesi terilleteinek vagy tamogatoinak megjelolesere.) A tagoknak pelddul lehet olyan irodajuk vagy nyomast gyakor1 ó erdek- csoportjuk, amely tigyiiket a sajt ó vagy a kormanyzat korei- ben elOreviszi. E tekintetben csak annyi elterest leltink, hogy egyes kateg óriaknak „sajat embereik" latjak el a kepvisele- tat, „bennsziilottek", akik val óban tajekozottak (mint pal- &Ill a siketek, a vakok, az alkoholistak vagy a zsidok esete- ben), mas kategoriaknal a „tfils ó °Idaho]." szarmazok (mint a volt eliteltek vagy szellemi fogyatekosok esetebeii).51(Azok az akci ócsoportok, amelyek egy es ugyanannak a stigmati- zalt kategorianak a szolgalataban allanak, neha bizonyos mertekig ellentetbe keriilhetnek egymassal, es ezek az oppozi- ci ók gyakran olyan kiilonbseget tiikroznek, ami a „benn- sziilottek" vezetese es a normalis szemelyek altal ellatott vezetes kozott feszill.) A kepvisel ók jellegzetes feladata. az, hogy meggyozzek a nagykozonseget: hasznaljon a szaan forgo kategoriara enyhebb szocialis min ósitest.Az elobbi meggy óz ódestol vezerelve a Liga (New York League for the Hard of Hearing — A nagyothallok New Yorki ligaja) vezetosege egyetertett abban, hogy kizar ólag olyan kifejezeseket alkalmazzon, mint: nagyothal1 ó, cs ókkentilletve hallasi veszteseg; hogy mind tarsalgasukb ó1, mind levelezksiiklx51 es egyeb frasokb ó1, tanitasukb ó1 es minden nyilvanos beszedb ó1 kizarassek a „siket" sze. Ez megtette a maga hatasat. Egan New York fokozatosan hoz zaszokott az aj szekeszlet hasznalatahoz. MegkezdOdott a2

egeszseges gondolkodds.52A szokasos feladatok masik eleme, hogy a kepviselok_ Idilonfele normalis szemelyekbol es stigmatizaltakbel all ó hallgatosagok elOtt „sz óvivOkent" lepnek fel.

Bemutatjak a stigmatizaltak problemajat; ha maguk is a csoportb ó1 val ó „bennsziilottek", akkor ó1 ó modellkent szolgdlnak a

tokele- tesen normalis teljesitmenyre, bemutatva, bogy Ok az alkal-

mazkodas hosei, akik kozeleti kitiinteteseket erdemeltek ki, bizonyitva, hogy a fajtajukbeli is lehet j ó ember.

A bizonyos stigmaval rendelkez ók gyakran sajatos kiad- vanyokat penzelnek, amelyek hangot adnak kozos erzelme- iknek,

megerositik az olvas ót abban a tudatban, hogy az „ ó csoportjuk" val óban letezik, hogy kottidesiik hozza realis. Itt fogalmaz

ódik meg a tagsag ideologiaja — panaszaik, to- rekveseik, politikajuk. Malik a „csoport" kozismert bard- tainak, ellensegeinek

neva s emellett azt az informaci ót,

amely igazolja ezeknek a szemelyelcnek j ó vagy gonosz vol- tat. Siker-torteneteket nyomtatnak ki, a hasonulas h óseir ó1 sz ó1 ó

meseket, akik a normalis emberek Alta elfogadtatas ajabb es ujabb teriileteire hatoltak be. Rogzitik az atrocita- sokr ó1 keszalt

11

— Ujabb es tortenelmi — beszamolokat, az eseteket, amikor normalis szemelyek

szelsosegesen bantal-

mazzak a csoport tagjait. Eletrajzi vagy oneletrajzi formaban erkolcsi peldabeszedeket adnak k8zre, amelyek szemleltetik a

stigmatizalt szemely viselkedesenek kivonatos „illemko- dexet". A kiadvanyok ahhoz is f órumot teremtenek, hogy sajatos

velemenytipusokat mutassanak be: hogyan kellene legkedvezobb mOdon eljdrni a stigmatizdlt szemely Altai

tapasztalt helyzetekben. Ha az adott egyenek fogyatekossaga sajatos berendezessel ellens ó1yozhat ó, az ilyet ezekben a pub- ilkaci ókban reklamozzak vagy mutatjdk be. A lciadvanyok olvasokozonsege egyben piac a hason1 ó gondolatmenetet tar- talmaz ó konyvek, pamfletek szamara.Lenyeges azt hangsulyoznunk, hogy — legalabbis Ameri- kaban — nem szamit, milyen kicsiny vagy kedvez5tlen hely- zet ó egy adott stigmatizalt kategeria. Val ószinfi, hogy tagja- inak allaspontja ett51 fuggetleniil, valamilyen medon nyil- vanossagya keriil. Azt mondhatjuk tehat, hogy a stigmatizalt amerikaiak tobbnyire irodalmilag meghatarozott vildgban elnek, barmilyen kulturalatlanok ók maguk. Ha nem olvas- nak konyvet, amely a hozzajuk hason1 ó szemelyek helyzetet festi le, legaldbbis magazinokat forgatnak, moziba jarnak. Es ha meg ezt sem teszik, akkor a helybeli „ekessz ó1 ó" sors- tdrsakat hallgatjak. Ily modon a legtobb stigmatizalt egyen szamara hozziferhet5 a maga allaspontjanak intellektualisan feljavitott valtozata.Ki kell terntink ezen a ponton arra a kerdesre: kikb81 lesz egy-egy stigmatizalt kategeria kepviseloje? Onnan, hogy egy stigmatizalt szemely el5szor kitfinik azzal, bogy kisse „job- ban beszel" tarsainal, ismertebb azoknal vagy jobb kapcso- latokkal rendelkezik, mint az ugyanazon fogyatekossagban szenved ó tarsai, konnyen eljut oda, hogy a „mozgalom" im- mar egesz nap* elfoglalja — professzionalis kepvisel5ve vAlik. Az ut óbbi vegpontot szemlelteti egy nagyothall ó esete:1942-ben szinte minden napomat a Liga toltotte ki. Het- f i l i nkent a voroskeresztes egysegnel varrtam. Keddenkent irodaban dolgortam, gepeltem, iratfliz5ket allitottam ossze, vagy — ha szilkseg volt rd — a telefonkozpontot kezeltem. Szerda delutanonkent egy orvos mellett asszisztaltam, aki a Liga siketsegmegel5z ó klinikajan dolgozott, a Manhattan Eye and Ear Hospitalben (Manhattani Szem- es Fillkorhaz).

Ezt a munkat kilionosen elveztem — olyan gyermekekr51 kellett nyilvantartast vezetnem, akik nathasak voltak, folyt a fink, fertozeseket kaptak, vagy siketseghez vezet ó ut óhata- sokkal jAr ó gyermekbetegsegekben szenvedtek —, mivel ezek a gyerekek reszestilhettek az . ój ismeretek, itj gy ógyszerek, ój ffil-orr-gegeszeti eljArasok j

ótetemenyeiben, es aligha kellett vattaval a ftliikben felnOniok. Csiitortiik delutanonkent a Liga epilieteben felnotteknek rendezett szajr ó1 olvasasi tan- folyamokon vettem reszt; ezek utan mindannyian kartyaz- tunk, teaztunk. Pentekenkent a Bulletinnel [a Liga „hirad ó- ja"] Szombatonkent tojasos szendvicset, kaka ót keszitettem. Havonta egyszer reszt vettem a Women's Auxil- iary (Asszonyok Segelyegylete) talalkoz óin — ezt az onken- tes csoportot 1921-ben Mrs. Wendell Phillips es mas fiilesz- orvosok erdekl8d ó' felesegei alapitottak, abbol a celb ó1, hogy penzalapokat hozzanak letre, noveljek a tagletszamot es tarsadalmilag kepviseljek a Ligat. Mindenszentekkor a hat- evesek szamara rendeztem osszejoveteleket, ós segitettem az Oregek Halaadasi Ebedjenek* megszervezeseben. Karacsony- kor en irtam a postai felhivasokat, hogy adakozzanak egye- stiletiinknek, segitettem a boritekok megcimzeseben, nyal- tam a belyegeket. En erositettem fel az Aj fuggonyt, kijavitot- tam az elaggott pingpongasztalt, gardirortam a fiatalok BA- lint-napi tancos osszejovetelen es oriztem a hiisveti vasaron [Easter Bazaar] az egyesulet satrat.53Hozzatehetjiik, bogy ha egy adott stigmaval rendelkezo szemely egyszer magasabb hivatasbeli, pofitikai vagy penz- iigyi pozici óba jut (hogy milyen magasba, az attol filgg, me- lyik stigmatizalt csoportrol van szo), alighanem ra fognak kenyszerfteni egy Ojfajta karriert, azt, hogy kepviselje kate- geriajat. Rd fog jonni, hogy tOlsagosan kitant ahhoz, hogy elkerfilhesse: sorstarsai peldajakent kell megmutatkoznia. (Egy stigma enyheseget kovetkezeskeppen azon is lemerhet- jilk, mennyire kepes a kategoria valamely tagja kitfinni es ugyanakkor elkerillni az emlftett nyomast.)Az ilyen jellegif hivatasossd valasr ó1 ket dolgot szoktak megjegyezni. ElOszor: amikor stigmajukbol hivatast „csi- nalnak", a bennszfilott vezetoknek kotelessegiikkehogy Inas kategOriak kepviseloivel targyaljanak, iigyeket intezzenek, es fgy fel kell ismernifilc, hogy kitortek sorstarsaik zart koreb ó1. Ahelyett, hogy tamaszkodasra hasznalnak mank ójukat, elkezdenek vele golfozni; a szocialis reszvetel ertelmeben megszfinnek azoknak az embereknek a reprezen- tansai lenni, akiket kepviselnek.54

Masodszor : azok, akik hivatasszergen hirdetik kategoria- juk nez ópontjat, ennek bemutatasaba reszrehajlast vihetnek be, pusztan annak folyomanyakent, hogy eleg melyen bevo- n ódnak a problemaba ahhoz, hogy frhassanak rola. Bar min- den sajatos stigmakategOrianak megvannak azok a hivatasos kepvisel ói, akik kisse elternek az iranyvonalt ó1, sot olyan kiadvanyokat

12

tamogatnak, amelyek elter ó programokat pro- pagdlnak, arra nezve valtozatlan, hallgat ólagos egyetertes all fenn, hogy az adott stigmdval rendelkez ó helyzete meger- demli a figyelmet. Alcar igen komolyan veszi valamely ire a stigmat, akar konnyeden felhfgftja azt, mindenkeppen olyan- kent kell meghatdroznia, mint amelyr ó1 irni erdemes. Ez a minimalis egyetertes — meg akkor is, ha tab nem tapasz- talhat ó — segit a stigmaba, mint az onmegfogalmazas alap- jaba vetett hit megerositeseben. A kepviselOk ism& csak nem reprezentansai csoportjuknak, minthogy aligha varhat ó kep- viselet azokt ó1, akik nem tarnisitanak figyelmet stigmaik

hint vagy akik viszonylag mfiveletlenek.

Nem az a szandelcom, hogy Ogy tiintessem fel: a hivataso- sok jelentik a stigmatizaltak szamara sajat elethelyzetiik egyetlen nyilvanos „emlekeztet ójet". Mas emlekeztetok is vannak. Alcarhanyszor valamely stigmaval megbelyegzett szemely szembettin óen torvenyt szeg meg, dfjat nyer vagy sorStarsai kozott az els ónek bizonyul, a helyi kozosseg plety- ka formajaban tudomasul fogja ezt venni. Az ilyen esemenyek meg a tagabb kora tarsadalom tomegkommunikaciejaban is hirre valhatnak. Alcarhogy tortenik is, azok, akik osztoz- nak az ismertte valt szemely stigmajaban, hirtelen hozzafer- het óv ó valnak majd azoknak a normalis embereknek a sza- mara, akik kozvetlenill korillottilk ennek; olyan alanyok lesz- nek, akikre a j ó vagy rossz him& bizonyos mertekben Atte- v ódik. Helyzettik tehat konnyen oda vezethet, hogy a sajat fogyatekossagukkal bfr ó, nepszerfisitett hos& es gonoszte- v ók vildgaban fognak elni; ezen viszonyukat a vilaghoz azok

a kozvetlen partnerek (mind a normdlis szemelyek, mind masok) is meger ósItik majd, akik lfirt hoznak arrel, hogy sors- t arsaik milyen szerencsevel jartak.

Mindeddig azoknak az egyeneknek a csoportjdval foglal- kortam, akikt ó1 a stigmatizalt szemely tamogatast remelhet: azokkal, akik osztoznak stigmajaban es ennek revert masok is, sajat maguk is „sorstarsakkent" definialiak oket. A masodik csoport — hogy olyan kifejezest kolcsonozzank, amelyet va- laha a homoszexualisak hasznaltak — a „bOlcsek"; nevezete- sen olyan szemelyek, akik normalis emberek, de akiknek sajd- tos helyzete a stigmatizalt egyenek titkos eletmedjanak alapos, intim ismeretet horta magaval, es egyiitterzove tette a stig- matizaltakkal szemben. Ezek a szemelyek iigy talaljak, hogy bizonyos mertekig elfogadjak tiket a csoportban, egyfajta „tiszteletbeli tagsa ot" elveznek a klanon _ eblul. A bolcsek olyan e sodradott emberek, akirikitt a szegyenfolttal rendelkez ó egyennek nem kell

szegyenkeznie, sem onuralmat gyakorolnia; tudja, hogy fogyatelcossaga ellenere kozonse- ges, normalis titrsnak fogjak tekinteni. A prostitualtak

01) ó1 idezhetank erre jó

A prostitualt, killonosen a call girl, noha fittyet hany a tisz- teletremelt ósagra, rendkival erzekenynek mutatkozik az elo- keld korokben; szabad oraiban bohem mfiveszelchez, Irak- hoz, szineszekhez es a szellemi elet jovend ó kepvisel óihez

Ezek koreben elfogadjak mint szokatlan, excent- rikus szernelyiseget, anelkiil, hogy kuriazumma kellene val- nia.55

Miel8tt azoknak allaspontjat fogadna el, akik a stigma bizonyos tipusaval rendelkeznek, a „bolccse" valo normalis szemelynek elOszor lelekcserelo szemelyes elmenyen kell atesnie; ennek az irodalomnak szamos leirasat megtalal- juk.5 ó

Miutan pedig az egyatterz ó normalis szemely hozzdferhe- tove tette magat a stigmatizaltak szamara, nemritkan meg varakoznia kell addig, amig tiszteletbeli tagsagat ervenyesnek ismerik el. En-jet nemcsak fel kell ajdnlania, annak elfoga- dasara is sziikseg van. Ugy tfinik, hogy az utols ó lepest alta- laban a normalis szemely kezdemenyezi. A kovetkez ó reszlet erre szolgal peldakent:

Nem tudom, megtehetem-e vagy sem, de hadd meseljek el egy epiz ódot. Egyszer befogadott egy neger fialcb ó1 all ó csa- pat, kortilbelal magam korabeliek, akikkel gyakran jartam horgaszni. Amikor eloszor kezdtem hozzajuk csapodni, gon- dosan iigyeltek ra, hogy jelenletemben a „neger" kifejezest hasznaljak. Ahogy egyre gyakrabban es gyakrabban indul- tunk horgaszni, fokozatosan eljott az az ido, hogy tobbszor trefalkortak egymassal, es egymast „nigger"-nek neveztek elottem is. A „nigger" sz ó hasznalataban az volt az igazi valtozas, amikor mar viccb ó1 is tudtal mondani, noha korab- ban egyaltalan nem voltak kepesek arra, hogy a „nigger" szat kiejtsek.

Egy napon, amikor aszni indultunk, az egyik fia jatekos eroszakossaggal meglokott, es ekkor igy szoltam hozza : „iNe beszelj velem ilyen nigger modra!"

igy valaszolt: — „Te mocsok!" — es sielesen elvigyoro- dott.

13

Ett ó1 kezdve valamennyien szabadon hasznalhattuk a „nigger" szot, am a korabbi kategoriak teljesseggel megval- tortak. Amig elek, soha nem fogom elfelejteni, milyen meg konnyebbillest ereztem a gyomromban, amikor minden e1 ó- vigyazat nelkiil alkalmazhattam a „nigger" sz ót."

A „boles" egyenek egyik tipusa az, amelyhez tartozoknak „boksessege" onnan szarmazik, hogy olyan intezmenyekben dolgoznak, amelyek vagy az egyfajta stigmdval rendelkez ók sziiksegleteit hivatottak kielegiteni, vagy pedig azokban az akci ókban vallalnak szerepet, amelyeket az elobb emlitett

stigmatizalt szemelyekkel kapcsolatban a tdrsadalom kez- demenyez. Bolcsek lehetnek pelddul az apolonolc, fiziotera- peutak; ezek az emberek gyakran alaposabban megismerik a gyogyaszati segedeszkozok adott fajta*, mint az a beteg, akinek meg kell tanulnia a berendezes haszndlatat, hogy tes- tenek eltorzuldsat minimalisra cs8kkentse. Az elelmiszeriiz- letek nem zsid ó elad ói* gyakran „bolcsek"; epp igy a homo- szexualls bdrokban milkod5 nem homoszexualis csaposok es a mayfairi prostitualtak bejar ón ói.58 A rend órseg, minthogy szlintelentil bffnozokkel van dolga, az ut óbbiak tekinteteben ugyancsak „ M eese" vdlhat, ami egy professziondlis Wino-

zot annak megkockaztatasdra inditott, hogy „ ...igazdb ó1 egyediil a rend5rsegen vannak — mas blinoz óktol eltekint- ve — olyan emberek, akik annak fogadnak el, ami vagy."59

- A „boles" egyenek masik tipusat azok kepviselik, akik

szocialis struktfirdlcon keresztill viszonyulnak a stigmatizalt szemelyhez; ezek a viszonyok a tagabb ertelemben vett tar- sadalmat arra kesztetik, hogy mindket felet bizonyos szem- pontokb ó1 egy es ugyanazon m ódon kezelje. Idesorolhat ó az elmekorhazi beteg hiiseges hdzastarsa, a bortonviselt ember ldnya, a nyomorek szulei, a vak ember baratai, az akasztast vegrehajt ó holier csaladjac°, akiknek kivetel nelkiil

osztozniuk kell annak a rossz hirnevnek a kisebb vagy na- gyobb fokdban, amelyt ó1 a stigmatizalt ember, akihez vi- szony ffizi oket, szenved. Ezt a sorscsapdst reszben figy visel- jiik el, hogy aldvetjiik magunkat, es abban a vilagban kez- dunk elni, melyet a stigmatizaltak kapcsolatki5re alkot. Hoz-

kell tenniink, hogy azoknak a szemelyeknek, akik a leirt modon bizonyos mertekii stigmat „szereznek", maguknak is sokszor lehetnek olyan isiner óseik, akiket masodlagosan a „betegseg" bizonyos fokdval megfert óznek. Azok a nehez- segek, amelyekkel a stigmatizalt embereknek szembe kell

nezniok, hullamszerfien terjednek szet, am ezeknek a hul- ldmoknak er8ssege csokken ó. Az egyik iljsag tanacsad ó szol- galatamak hasabjair ó1 vessziik a kovetkezii szemleltet5

Kedves Ann Landers,

tizenket eves lany vagyok, aki minden tdrsadalmi ese- menyb ó1 kimarad, csak azert, mert az apja bortonviselt em- ber. Hiaba probdlok mindenkihez kedves, baratsagos lenni, ez semmit sem er. Az iskoldban a lanyok megmondtak, hogy az anyukajuk nem akarja, hogy velem mutatkozzanak, mert ez a hirneviiket megronthatja. Apdmnak elegge rossz publicitasa volt az iijsagokban, s noha mar kitoltotte az idejet, mindezt senki sem fogja elfelejteni neki.

ó0 J. Atholl: The Reluctant Hangman (A tetovizo holier). London, 195 ó. ó1.1.

Van-e vajon knit? Tdrstalan vagyok, cseppet sem mulat- sagos mindig egyediil lenni. Anyam megprobdl magaval vin- ni kiilonboz ó helyekre, de en inkabb a korombeliekkel sze- retnek menni. Kerem, adjon tandcsot, mit tegyek. Egy SZAMKIVETETT. ó1

A stigmdnak az a tendenciaja, hogy a stigmatizdlt egyen- r ó1 a kozeli hozatartozokra, ismerOsolcre is atterjed, altald- ban megmagyarazza, hogy mien igyekeznek az emberek el- kerillni az effele kapcsolatokat — vagy veget vetni nekik, ha mar leteznek.

A tiszteletbeli stigmaval rendelkez ó szemelyek mintegy modellkent mutatjak be a „normalizaci ót." ó2, amikor erze- keltetik, hogy milyen messze mehetnek a noimalis emberek a stigmatizalt szemely olyaten kezeleseben, mintha az illeto- nek nem lenne stigmaja .(A „normalizaciot" meg kell kii- lonbortetniink a „normifikaciotol", ti. att ó1 az er ófeszitest ó1, amit a stigmatizalt egyen fejt ki annak erdekeben, hogy on- magat kozonseges embernek allitsa be, mikozben nem feltet- leniil titkolja el fogyatelcossagat.) Vegiil a stigmatizaltak }cul- tuszahoz is eljutunk, amikor a normdlis lenyek stigmaf óbias reakciojat a „bolcsek" stigmafilias reakcioja valtja fel. Az a szemely, aki tiszteletbeli stigmaval rendelkezik, a val ósag- ban mind a stigmatizaltak, mind a normalisok szamara kenyelmetlenne valhat. Az ilyen ember mindig kesz arra,

14

hogy olyan terhet vegyen a valldra, ami „igazab ó1" nem az bye, es igy mindenki mast ttilzott moralizalassal araszthat el. Mikoz ben a stigmat olyan kozombos dolognak tiinteti fel, amelyre kozvetleniil, mesterkeletleniil, szokimondoan reagdlhatunk, mind a tobbi „bolcseket", mind a stigmatizaltakat konnyen kiteszi a normdlis emberek felreertesenek, nevezetesen annak, hogy viselkedesiikbe tarnad ó jelleget vetitenek. ó3

A stigmatizalt es „helyettese" kozotti viszony igen fesze- lyez ó lehet. A fogyatekos szemely ugy erezheti, hogy a tisz- teletbeli stigmdval rendelkez ónel barmely pillanatban belco- vetkezhet a tipushoz val ó visszakozds, netan eppen akkor, amikor a stigmatizalt letette vedOpanceljat es fliggosege a legnagyobb. Egy prostitualt igy it errol:

Nos, most mar szeretnem tudni, mit erhetek el, ha en kez- demenyezek. Megmagyaraztam neki, hogy ha hdzastarsak lennenk, es veszekedes tome ki kozottiink, biztosan ram ha- ritand a dolgot. Tiltakozott, de hat ilyenek a ferfiak. ó4

Masreszr ó1, a tiszteletbeli stigmaval „kitilntetett" szemely rajohet, hogy annak a csoportnak, amelyhez tiszteletbeli szalak szamos allando nelkiilozeseben, szenvedeseben osztoznia kell, megsem elvezheti az onmagasztalasnak azt a forma*, amelyet a szenvedesekkel szemben a leggyako- ribb vedekezeskent igenybe vesznek. Ezen tul — akarcsak a stigmatizaltak vele szemben — ó is iigy erezheti, hogy vegs ó soron taldn nem „fogadjak be" egeszen tiszteletbeli csoport- jaba. ó ó

ERKOLCSI PALYAFUTAS

Azok a szemelyek, akik egy bizonyos Viz& stigmaval rendelkeznek, gyakran hasonlo tapasztalatokat szereznek problemdjukkal kapcsolatban, hason1 ó valtozasok kovetkez- nek be en-felfogdsukban — egyszoval: hason1 ó „ericalcsi palyafutdst" futnak be, amely a szemelyes allcalmazkodis hason1 ó esemenysora Alta elkotelezettsegnek egyszerre oka

es kovetkezmenye. (A valamely stigmaval rendelkez ó szeme- lyek kategoriajdnak termeszetrajzat vilagosan meg kell kii- lonbortetniink az adott stigmajanak mint olyannak a terme- szetrajzdt ó1 — egy olyan sajatossag stigmakent val ó felhasz- nalasra alkalmas voltanak, ezen alkalmassag eredetenek, elterjedesenek es lehanyatlasanak a tortenetetol, amely egy adott

tdrsadalomban ervenyesiil, mint pelddul a valas torte- nete az amerikai fels ó kozeposztaly tarsadalmaban.) A stig- maval kapcsolatos szocializaci ós folyamatsgyik s7dkasza az, amelynek soran a stigmatizalt szemely megismeri es magdeva teszi a normalisok allaspontjat, mialtal a tagabb tarsa- dalomban megtalalhate identitas-hiedelmeket es azt az Alta- lanos eszmet is elsajatftja, amely kortilfrja, milyen az, ha valaki egy adott stigmaval rendelkezik. A folyamat masik szakasza swim az illet ó megtanulja, hogy meg van belyegezve egy adott_stigmdval, valamint — immar reszleteiben — azokat a kovetkezmenyeket, amelyeket a megbelyegzettseg magaval hoz. Az erkolcsi palyafutasnak e ket korai szakasza

bozo id ózitessel kovetkezhet be es killonboz ókeppen hathat egymdsra, melyeknek valtozatai lenyeges mintalat alkotnak. Ezek szolgalnak alapul a kes óbbi fejlocleshez, valamint esz- kozkent hasznalhata fell ha a stigmatizaltak el ótt meg- ny11 ó moralis fejl ódesi vonalak egyes tipusait egymastol meg kivanjuk killonbortetni. Az alabbiakban negy ilyen mintat emlitiink:

4 , Az egyik minta azokat jellemzi, akik_yek sziiletett stigma- val rendelkeznek, es el ónytelen helyzetiik felismertetesenek

szocializaci ós folyamata meg akozben lejatsz ódik, amig azo- kat a normakat megtanuljak es bens óve teszik, amelyekkel szemben fogyatekosnak fognak bizonyulni. ó ó Az arva peldaul meg akozben megtanulja, hogy a gyerekeknek termesz,etes, normalis esetben sziileik vannak, amig azt elsajdtitja, mit jelent szillokkel nem rendelkezni. Annak ellenere, hogy ele- tenek els ó tizenhat evet intezetben toltotte el, kesobb meg erezheti iigy, hogy termeszettol fogva tudja, mikent legyen sajat gyermekenek jó apja.

144 A masodik minta a csaladnak — es sokkal kisebb mertek- /ben bar, a szomszedsagnak is — ahhoz a lehet ósegehez kap-

csol ódik, hogy kicsinyiik szdmara egyfajta ved8burokkent funkcionaljanak. Az informaci ódramlas szabalyozdsaval a velesziiletetten stigmatizalt gyermek gondosan felnevelhet ó ilyen burkon belill. Sajat onlebecsillo meghatarozasait nem engedjiik behatolni a MN& korbe, ugyanakkor szeles utat nyitunk mas, a tagabb tdrsadalomban megtalalhat ó olyan felfogasok elott, amelyeknek hatasdra a ved óburokba zart gyermek onmagat teljes jogu, kozonseges emberi lenynek velheti, akinek olyan alapvet ó kerdesek telcinteteben, mint az eletkor es a nem, normdlis identitasa van.

Az az idopont, amely a ved óburokkal ovott egyen elete- 1/ ben akkor

15

kovetkezik be, amikor a szilloi Icor tobbe nem ke-

pes vedelmezni, a tarsadalmi osztalyhoz tartozds, lak óhely, valamint a stigma tipusa szerint Inds es mds lehet; mindenkor erkolcsi kovetkezmenyekkel, tapasztalattal fog azonban jarni, amikor elk8vetkezik. Gyakran az elemi iskolaba leper pillanatat jelolik meg a stigma-tanulds alkalmakent. Ennek elmenye neha egeszen vdratlanul az iskoldban toltott els8 napon az egyenre szakad — kotekede.s, gunyolodds, kikozo- sites, verekedes formajaban." Erdekes m ódon, mine! „hat- ranyosabb helyzetu" a gyermek, annal val ószin-Obb, hogy olyan iskoldba keriil, ahol a hozza hason1 ó szemelyeket kii- lonleges oktatasban reszesitik. Anna! inkabb varhat ó azon- ban az is, hogy

egyik pillanatrel a mdsikra kell

majd szembeneznie azzal a keppel, amelyet a nyilvanossag a magafajtar ó1 alkot. Azt mondjak neki, hogy „az ovei kozott" konnyebb dolga lesz, am vegiil azt kell megtanulnia, hogy az en, amelyet magdenak gondolt, nem helytd11 ó, s iljon- nan megismert, silanyabb kepe a val ódi en. Hozza kell ten- niink, hogy azokban az esetekben, amikor a csecsem8korban stigmatizalt szemely sikerrel elvegzi els8 iskolaeveit anelkill, hogy elveszitene minden illfiziojat; az igazsag pillanata gyakran a masnemilekkel val ó talalkozds vagy munkakereses idelen fog elk8vetkezni. Bizonyos esetekben minclossze any-

nyit jelent a halasztas, hogy novekszik a veletlen „leleplezo- des" val ósziniisege :

Ugy gondolom, el8szor akkor ebredtem ra helyzetemre, es akkor metszett belem a felismeres kovetkezmenyekent

szor a mely fajdalom, amikor a teenager eveink elejen, ege- szen veletleniil, valamikor, nehanyan kimentiink egy napra a tengerpartra. Ott fekiidtem a homokban, es tigy gondolom, a sracok meg a lanyok azt hihettek, alszom. Az egyik flit azt mondta : „Nagyon kedvelem Domenicat, de sose mennek sz órakozni egy vak lannyal." El sem tudok kepzelni mas e18- iteletet, amely ennyire mereven elutasit ó."

Mas esetekben inkabb „menetrendszerfi" leleplez8clesr8l van sz ó. Egy agyi eredetfl benulds dldozata irja :

Egyetlen rendkiviil fdjdalmas kivetelt81 eltekintve, a tarsa- dalom eroi mindaddig szelideknek, higgadtaknak mutatkoz- tak, ameddig az otthoni diet es az egyetemi tanmenetek ye- delme mogott hilzodhattam meg anelkill, hogy

felnott allam- polgarkent gyakoroltam volna jogaimat. A kozgazdasagi f ó- iskola elvegzese es a kozosseg javat szolgal ó megszamlalha- tatlan munka óra utan tortent, hogy az tzleti vilig kozepkori eloiteletei es babondi letaglortak. Munkat keresni olyan volt, mintha a kivegiliosztag ele allnek. Az alkalmazok megd8b- bentek, hogy van pofam allasert folyamodni. ó9

., A szocializacio harmadik mintajdt azoknak az esete szem- lelteti, akik eletiik kesObbi szakaszaban wilnak stigmatizaltta,

vagy az idosebb kor evei soran tudjak meg, hogy mindig is megbelyegezheta voltak. Az els8 esetben nem sziikseges, hogy a milltr ó1 alkotott kepilket gyokeresen itjjaszervezzek, a masodik esetben igen. Az ehhez a tipushoz tartoz ó egyen, mar sokkal azt megeloz8en, hogy onmagat fogyatekosnak kell latnia, alaposan megtanulta, mit jelent normalisnak, il- letve stigmatizaltnak lenni. Onmaga fijraidentifikalasa tobb- nyire killonleges nehersegeldcel jar, es igen val ószinti, hogy kifejleidik majd az en visszautasitasanak, leertekelesenek alla- pota.

Akkoriban, amikor meg nem estem at colostomia-mfite- ten, ós az aut óbuszon vagy foldalattin valamilyen szagot ereztem, az nagyon bosszantott. Az jutott az eszembe, hogy szi3rnyfiek az emberek, nem mosakszanak ; arra gondoltam, hogy utazds elfitt illett volna meglatogatniok a ffirdoszobat. Arra is gyakran gondoltam, hogy att ó1 bfizlenek, amit ettek. Ez rettentoen megzavart — a szememben ezek az emberek mocskosak, szennyesek voltak. Ha a legkisebb lehetosegem is ad ódott 11, termeszetesen dtilltem egy masik filesre, ha ezt nem tudtam megtenni, figy ereztem, teljesen szandekommal ellentetes dolog tortenik. Igy nincsen benne semmi meglepo, hogy azt hiszem: a fiatalok ugyanigy gondolkodnak rolam most, ha bfizliik."

Noha bizonydra vannak olyan esetek, amikor az egyen csak felnottkorban fedezi fel, hogy stigmatizalt „torzsi" csoporthoz tartozik, vagy hogy sziilei fertozfi erki3lcsi kOrban szenvednek, ebben a kategOriaban szokds szerint valamely testi fogyatekossas az, amely az Net kes ói szakaszaban „lit be":

Egy reggel azonban hirtelen felriadtam, es radobbentem, hogy nem tudok felallni. Paralizisem volt — es a paralizis egyszerfien ebbol alit. Mintha aprocska gyermek lettem volna, akit egy Oridsi sot& lyukba pottyantottak bele; az egyetlen dolog, amirol nem volt ketsegem, az volt, hogy ha senki sem segit, nem tudok kijutni. Hiaba volt iskolazottsitgom, a hall- gatott elfiaddsok, a szillfil neveles, amit huszonnegy eszten- dtin at kaptam — mindez nem volt eleg ahhoz, hogy olyan emberre tegyen, aki egy ilyen helyzetben barmikeppen

16

segi- teni tud magan. Olyan voltam, mint barki : normdlis, elenken vitatkoze, vidam, teli voltam tervekkel, es akkor egyszer csak, mint a villamcsapds, ez tortent velem. Tortent valami, es ettol idegenne valtam. Sokkal idegenebb voltam ónmaga mnak, mint barki masnak. Nem ismertek ram meg az dlmaim sem. Nem tudtak, mit kellene megengednifik ne- kern; amikor dlmomban tancolni mentem vagy mulatsd- gokra, mindig jelen volt valamilyen furcsa feltetel vagy korld- tozottsag ; bar senki sem beszelt rola, nem emlitette senki, me gis az volt, ugyanaz. Hirtelen egy olyan asszony zavarba ejto szellemi ess erzelmi konfliktusa rohant meg, aki kettos eletet ó1. Nem volt valesagos, rejtelykent alit elOttem, meg- sem tudtam ellenallni annak, bogy sziintelen foglalkonarn vele.71

Ebben az esetben az orvosi hivatasnak kell azt a sajatos szerepet eljatszania, hogy informaciot szolgaltasson a beteg- nek arrel, mive kell

Ari

i Egy negyedik mintdt azoknak az egyeneknek a helyzete szem1 ó1tet, akiket eredetileg egy idegen kozossCg kereteben

szocializaltak, akar a normalis tarsadalom hatarain beliil, akdr azon kiviil, s akiknek ezutan kell a letezes egy njabb ma- sodik modjat elsajdtitaniok, azt, amelyet a kornyezetiikben ó1 ók az igazinak, az ervenyesnek ereznek.

Hozza kell tenank, hogy ha az egyen eletenek k ósoi sza- kaszaban „szerzi" nj, stigmatizalt an jest, az nj kapcsolatok- kal jar ó kenyelmetlenseg lassan dtadhatja a hely& annak a feszelyezettsegnek, amellyel a regi ismeretsegekhez viszonyul. A stigma „utani" ismer ósok az Met& egyszerfien fogyatekos vagy szegyenfolttal rendelkezo szemelynek latjak. A stigma megszerzese el ótt le tesitett kapcsolatokban azonban, ame- lyek hordozOi kotfidnek az illetfirfil alkotott egykori felfo gasukhoz, fellephelannak keptelensege, hogy a stigmatiztiltat akar formalis tapintattal, akar csaladias, teljes befogadottsag- gal tudjak kezelni:

Feladatom (mint vat irOnak, aki elaciand ó irodalmi term& ke jovendobeli vev óivel beszelget) az volt, hogy azokat az embereket, akiket meglatogattam, kenyelmes, laza hangu- latba hozzam — azaz Oppen a szokasos helyzet forditottja. Furcsa modon figy talaltam, hogy ezt sokkal konnyebben elerem olyan kliensek eseteben, akikkel azelott sosem taldl- kortam. Talan azert volt igy, mert az idegenekkel nem voltak olyan kozos reminiszcenciak, amelyeket vegig kellett volna so- rolnunk, miel ótt az iizlet targyara teriink, es igy nem

keriil- tiink a jelennel sem kellemetlen ellentetbe.72

Tekintet nelkiil arra, melyik altalanos mintaba illik bele egy adott stigmatizalt szernely erkolcsi eletOtja, mindig kii- lonosen szamottev ó tapasztalatainak az az idoszaka, amikor megtudja, hogy megbelyegzett — azert, mert ez az az idoszak, amikor igen valoszlnifen itj viszonya alakul ki az olyan sze- melyekkel, akik hason1 ó stigmaval rendelkeznek.

Vannak esetek, amikor az egyen „sorstarsaival" csak fute- lagos ismeretseget kot; ez is elegsegesnek bizonyulhat azon- ban ahhoz, hogy rajojjon, masok is leteznek hozza hason- 1 ók :

Amikor Tommy eloszor lepett be a klinikara, ott volt ket masik fiacska is, akiknek sziiletesiiktol fogva egyik fuluk hianyzott. Amikor Tommy megpillantotta 8ket, jobb kezevel lassan a maga hianyz ó fiile helyehez nyult, tagra nyitott sze- mekkel apjdra nezett, es fgy szdlt: „Ott egy masik fin, akinek olyan a fille, mint nekem."7301yan egyenekkel, akik nem sokkal korabban voltak testi- leg fogyatekossa, gyakran megtortenik, hogy a fogyatekos- sag kezeleseben tapasztaltabb tarsaik tobbszor meglatogatjak

azzal a sajatos anal, hogy klubjukba meghfvjak vagy kioktassak, mikent boldogulnak konnyebben testileg es lel- kileg :

Alighanem akkor villant fel el ószor az agyamban, hogy vannak eljarasok, fogasok a beilleszkedesre, amikor meglato- gatott Ica betegtdrsam a szem- es fiilkerhazb ó1, es ossze- vetettem magam veliik. Tobbszor meglatogattak, mfg agyban fekiidtem, es egeszen alaposan osszeismerkedtiink. Mindket- ten het esztendeje voltak vakok. Koriilbelill azonos korban jartak — kevessel harminc felett — s mindkettojilk diplo- mas volt.74

Abban a jelent ós szamit esetben, amikor az egyen stigma- tizal ódasa olyan zart intezmenyben eltoltott id óhoz kapcso1 ó- dik, mint peldaul a borton, szanatorium vagy arvahaz, an- nak Java reszet, amit stigmajara vonatkozOlag megtud, az itt kialakul ó elliz ód ó, bensoseges kapcsolatokb ó1 szerzi, egy olyan folyamat kereteben, amelyben szenved ó tarssa valik.

Mint mar utaltunk ra, az egyen, amikor el ószor tudja meg, melyik az az en, amelyet mostantol fogva sajatjanak kell el- ismernie, legtobbszor legalabbis kis mertelca ambivalenciat el at, mivel a tobbiek nemcsak szembetiin óen stigmatizaltak — es igy elter óek att ó1 a normalis embertol, akinek eddig tudta magat —, hanem mas olyan sajatossagaik is lehetnek, amelyekkel a

17

szoban forgo egyen nehezen tudja magat kap- csolatba hozni. Az, ami vegiil egyfajta szabadk ómfivessegbe torkollik, megeshet, hogy kezdetben iszonyattal tolti el. Szemlelteteskent egy frissen megvakult lanynak a The Lighthouse-ban (Vakok Intezete) tett latogatdsat idezhetjilk fel, kozvetleniil a kerhaz elhagyasa utan:

Kerdesemet, amellyel vezet5 kutya irant tudakozedtam, udvariasan elhdritottak. Egy masik late, ottani dolgoze fo- gott kezen, es korbevitt az intezetben. Megldtogattuk a Braille-kOnyvtdrat, az osztalytermeket, a klubszobdkat, ahol a vak tagokbel all ó zenei es szinhazi csoportok jonnek ossze, a pihen5termet, ahol iinnepi alkalmakkor vakok tacoltak vakokkal, a tekepalyakat, ahol a vakok egymdssal merk óz- nek, a kavehdzat, ahol az ósszes vak egybegyalik kozos et- kezesre, hatalmas meelyeket, ahol a vakok azzal keresik meg a mindennapi kenyerre valet, hogy kefet es seprot kot- nek, szonyeget sz5nek, vessz ó1351 szekeket fonnak. Ahogy szobdrel szobara haladtunk, mindegyre labak csoszogasat, elhalkule hangokat, botok kopacsolasat hallottam. Itt volt hat a vilagtalanok biztonsagos, elkiilonitett vilaga — egy egeszen mas vilag, mint az, amelyb51 jottem, ahogyan errol a tarsadalmi gondoze el5re biztositott. (. . .)

Azt vartal totem, hogy bevonulok ebbe a vildgba. Hogy feladom a hivatasomat, hogy abbel fogok elni, hogy kec- pamacsokat gyartok. Az intezet boldogan megtanit arra, hogyan kell kecpamacsokat csindlni. Az vart ram, hogy az eletem hatralevo reszeben kecpamacsokat csinaljak a tobbi vak emberrel, etkezzem a tobbi vak emberrel, tancoljak a tobbi vak emberrel. A rettegestol szinte emelyegtem, ahogyan lelkemben lassan osszedllt ez a 'cep. Ilyen pusztit ó

tettseget meg sohasem eltem at.75

Minthogy adva van az a ketertelmiiseg, ami az egyenek stigmatizalt kategeridjahoz vale kot5desebe epiilt be, &theta, hogy ingadozhat abban a tamogatasban, amit sorstarsainak ad, az azokkal vale azonosuldsban es ugyeikben vale resz- vallalasban. „Affiliacies ciklusok" figyelhetok meg, amelyek- nek soran fokozatosan elfogadja a csoporton beliili reszvetel sajatos lehet5segeit, vagy — noha korabban elfogadta azo- kat — Ujbel elutasitja oket.7 ó

Az elobbieknek megfele1 ó ingadozasokat megfigyelhettink a „sorstarsak" csoportjanak termeszetere, illetve a normalis emberek sajdtossagaira vonatkoze hiedelmek teren is. A ser- diilokor (es a kozepiskolas osztalytarsak

csoportjaba vale belepes) pelddul szembetlin5 lehanyatlassal jarhat a sors- tdrsak csoportjdval vale azonosulas tekinteteben, mikozben a normalis szemelyekkel torten5 azonosulas fokozedik." Az egyen erkolcsi palyafutasdnak kesobbi szakaszait Open a reszvetel es hiedelmek ilyesfajta eltoledasaival jelolhetjiik meg.

A stigmatizdlt szemelynek a aorXrArgai Altai alkotott infor- malis kozosseghez, valamint formalis szervezetekhez ffizOdO viszonya kovetkezeskeppen kozponti jelent5segfi. Ez a vi- szony hozza majd letre peldaul azt a jelent5s elterest, amely a stigmatizaltak ket tabora kozott eszlelhet5; azok kozott, akiknek elterosege csupan igen csekely mertekben vezet a „mi-erzes" letrejottehez, es azok kozott, akik — kisebbsegi csoportok tagjakent — jai szervezett, messze visszany ó1 ó ha- gyomanyokkal rendelkez ó kozossegek reszt vevo koreben talaljak magukat. Az ilyen kozossegek erthet ó igenyeket ta- masztanak a hilseg es a tagdijak tekinteteben egyarant, es tagjaikat figy hatarozzak meg, mint akiknek bfiszken kell vallalniuk a betegseget, es nem kell keresniiik a gyegyulas ótjait. Akar intezmenyesitett a stigmatizdlt csoport, akar nem, a stigmatizalt egyen termeszetrajzat es erkolcsi palyafutasat tobbe-kevesbe minden esetben csak a sorstarsak csoportjahoz faz ó(1 ó viszonyok szempontjab ó1 tudjuk megragadni.

rAmikor a stigmatizalt egyen sajat erkolcsi palyafutasat attekinti, megesik, hogy olyan elmenyeket valaszt ki es dolgoz fel visszamenolegesen, amelyekkel j ó1 meg tudja magyarazni, hogyan jutott el addig a meggy óz ódesig es addig a gyakor- latig, ami az adott pillanatban sorstarsaihoz es a normalis szemelyekhez kapcsolja. Eletenek valamely _esemenye ily m ódon ketszeresen is jelentosse vdlhat mordlis palyafutasa szempontjabol. E1 ószor azert, mert kozvetlen es objektiv alapul szolgal egy tenyleges fordulat megtetelehez; masod- szor pedig (amit az el óbbinel konnyebb bizonyitani), olyan eszkozkent, amely megadja a pillanatnyilag vallalt allaspont magyarazatat. Az ut óbbi celra gyakran olyan elmenyt valasz- tanak, amelynek soran az ujonnan stigmatizaltta valt egyen felismeri, hogy csoportjdnak teljes jogii tagjai egeszen hason- leak a normalis emberi lenyekhez.

Amikor (egy olyan fiatal lany irja, aki „konnyil" eletre ter, es elliszor indul, hogy a „haz" vezetojevel talalkozzek) be- fordultam a Fourth Streetre (Negyedik utca), megint inamba szallt a batorsagom, s mar majdnem visszafordul- tam, amikor az utca tfils ó oldalan levo vendeglobol Mamie Yin ki, es baratsagosan iidvozolt. A portas, aki csengete siinkre megjelent az ajtoban, azt mondta, hogy Laura kis- asszony a szobajaban van, es megmutatta az utat, hogy merre menjiink. Csinos, vonz ó, kozepkor ó asszonnyal talaltam

18

szembe magam, aki sehogyan sem hasonlitott arra a szornyfi- seges teremtmenyre, aki a kepzeletemben elt. Szelid hangon, j ólneveltsegr ó1 tanfiskod ó szavakkal iidvozolt, s korfilotte minden oly sokatEnond óan drulkodott anyai Icepessegeir ó1, hogy osztonosen szinte kortilneztem, hol vannak a gyerme- kek, akiknek anyjuk szoknyajaba kellene fog ódzkodniok.78

Egy homoszexudlis tovabbi szemleltet ó peldat kinal azzal kapcsolatban, hogy mikent valt homoszexualissa :

Talalkortam egy ferfival, akivel iskoldba jartam. (. . .) Ho- mokos volt persze ó is, es termeszetesnek tartotta, hogy en is az vagyok. Meglepodtem, es a hatasa ald kerilltem. A leg- kevesbe sem figy festett, mint amilyennek a nagykozonseg kepzeli a homoszexualisokat. Kisportolt, ferfias, j óI oltozott volt. Ez valami lijat kinalt nekem. Noha tokeletesen keszen Otani arra, hogy elismeijem: ferfiak kozott is letrejohet szerelem, azok a nyilvanval ó homoszexualisok, akikkel ko- rdbban talalkortam, kicsit mindig riasztottak hiiisdguk, e1 ó- keloskodo modoruk, sziintelen fecsegesiik miatt. Mint most kideriilt, ezek a homoszexualis vilagnak csak kis reszet al- kottak, meg ha ez a resz volt is a legkonnyebben eszre- vehet ó. ( . )79

Hason1 ó megallapitasokat tesz egy nyomorek : Ha ki kellene vdlasztanom elmenyeim koziil nehanyat, amelyek sothn vegkepp meggy óz ódtem ennek a problemil nak (ti. az en-kep problemajanak) a fontossagarol, es ame- lyek kovetkezteben megharcoltam a magam azonosulassal kapcsolatos kiizdelmeit, azokat az epizodokat valasztandm, amelyek sordn szivem melyeig felismertem, hogy a nyomore- kokat mas jellemvondsokkal is azonositani lehet, mint testi fogyatekossaguk. Sikeriilt rdebrednem, hogy a nyomorekok lehetnek csinosak, vonzoak, csimyak, elbdjoloak, butak es szellemesek — eppfigy, mint barki mas, es felfedeztem, hogy fogyatekossagatol fiiggetleniil tudok egy nyomorekot gyti- lolni es szeretni."

Hozzatehetn ók, hogy amikor az egyen visszatekint arra az esemenyre, amelynek sordn felfedezte, hogy az ovehez ha- sonlo stigmdval rendelkez8 szemelyek eppfigy emberi lenyek, mint bdrki mas, olyan kesObbi esemenyt is szoba hozhat, amikor stigmatizalodasat megelozoen szerzett baratai nem- embernek kidltottak ki olyanokat, akilcrol ó maga akkor mar megtanulta, hogy teljes jogli emberi lenyek, akarcsak ó. Egy f i atal ldny pelddul — mikozben visszaidezi cirkuszi dolgozo- kent szerzett elmenyeit — - ógy latja, hogy el8bb jott ra arra, hogy a cirkuszi eletet megel5z óen szerzett baratai rettegnek tole, hogy neki ugyanazzal a busszal kell utaznia, amellyel a tdrsulat tobbi tagja utazik.81

Tovabbi fordulopontkent jelentkezhetnek (ha nem eredet- t ó1 fogva, akkor legaldbbis visszamen ólegesen) az olyan el- szigetel ó kepessegekt. ó1 megfoszto elmenyek — gyakran a korhazban toltott id5szak —, amelyekr ó1 az egyen utolag Lgy erzi, hogy ezek adtak alkalmat problemajdnak dtgondo- lasdra, onmaga megismeresere, helyzetenek -koriilirdsdra, s vegill olyan fijszerii ertelmezeshez val ó elerkezesre, amelyben vilagossa valik, mi a fontos az eletben, es miert erdemes har- colni.

Ki 1s11 meg egesziteniink mindezt azzal, hogy nerncsak szemelyes elmenyek idezhetok fel visszatekinteskor fordu1 ó- pontok gyanant, hanem szolgalhatjak ezt a celt tavolabbi, mdsodlagos elmenyek is. A stigmatizalt csoport irodalmanak olvasasa onmagdban jelenthet pelddul olyan elmenyt, ame- lyet az egyen az ujjaszervez ódesre dontonek erez es ilyennek vall:

Nem hiszem, hogy tal messzire vetnem el a sulykot, ha azt hogy az Uncle Tom's Cabin (Tamas batya kunyhoja) a rabszolgasagr óI tisztesseges, igaz kepet festett. Akdrhogy is van, ez a konyv nyitotta fel a szemem, ebb ó1 tudtam meg, ki es mi vagyok, es minek tekint engem a hazdm nepe. Val& jaban ez adta meg a tajekoz ódas lehetoseget.82