Embed Size (px)
Citation preview
Gazdálkodástani Intézet
Közoktatási intézmények gazdálkodása
két miskolci gimnázium példáján
bemutatva
Gyarmati Katalin
2011
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés .................................................................................................................................... 3
1. A közoktatásról általánosan .............................................................................................. 6 1.1 Az oktatás története ............................................................................................................. 6 1.2 A közoktatás helyzete Magyarországon ............................................................................. 7
1.2.1 A közoktatás főbb adatai ................................................................................................................. 9 1.2.2 A közoktatás területi adatai ........................................................................................................... 13
2. A közoktatás finanszírozása ............................................................................................ 19 2.1 Törvényi háttér ................................................................................................................... 19 2.2 A közoktatási kiadások alakulása ..................................................................................... 24
2.2.1 A középfokú oktatási kiadások alakulása ...................................................................................... 25 2.2.2 A középfokú oktatás részesedése a GDP-ből ................................................................................ 27 2.2.3 Az egy tanulóra jutó kiadások ....................................................................................................... 29
2.3 A közoktatás finanszírozási rendszere ............................................................................. 30 3. A Hermann Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet gazdálkodása ............................................................................................................................ 35
3.1 Hermann Ottó Gimnázium története ............................................................................... 35 3.2 Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet története ....................................... 36 3.3 A gimnáziumok alap-, és kiegészítő tevékenységei .......................................................... 38 3.4 Személyi feltételek .............................................................................................................. 40
3.4.1 Tantestület, dolgozók számának alakulása .................................................................................... 40 3.5 Tanulólétszám alakulása ................................................................................................... 43 3.6 Tárgyi feltételek ................................................................................................................. 46 3.7 Bevételek alakulása ............................................................................................................ 50
3.7.1 Intézményi működési bevételek .................................................................................................... 50 3.7.2 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek ......................................................................................... 51 3.7.3 Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések .............................................................. 52
3.8 Kiadások alakulása ............................................................................................................ 53 3.8.1 Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok ................................................................. 54 3.8.2 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások ..................................................................................... 55 3.8.3 Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai ........................................................................................................................................ 57 3.8.4 Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések .......................................................................... 58
3.9 A Herman Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium gazdálkodásának összegző értékelése .......................................................................................................................................... 59
4. Javaslatok a hatékonyabb gazdálkodás elérése érdekében ............................................ 61
Összegzés .................................................................................................................................. 63
Summary .................................................................................................................................. 65
Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 67
Mellékletek ............................................................................................................................... 69
3
Bevezetés
A magyar közoktatást az elmúlt években számos kihívás érte, rendkívül
mozgalmas időszakot élt át. Az utóbbi évek legjelentősebb, történelmi léptékű
eseménye az volt, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. Annak ellenére,
hogy az ország teljes jogú uniós tagsága egy évtizedes alkalmazkodási folyamatot
követően valósult meg, és ez a tagság elnyerését követően sem szűnt meg, a
csatlakozás közvetlenül és közvetetten is meghatározó hatással volt az időszak
közoktatási folyamataira. Bár az uniónak az oktatás területén csupán korlátozott
szerepe és korlátozott eszközei vannak, mégis felerősítette a magyar közoktatást érő
nemzetközi hatásokat.
Az EU integrációnak, más területekhez hasonlóan, az oktatás, a képzés és a
tudomány területén is vannak pozitív és negatív oldalai: a csatlakozás előnyökkel és
hátrányokkal járhat.
Az előnyöknek csak kisebbik része az, ami feltétlenül és automatikusan
megjelenik, többségük csak lehetőségként tárul fel, amivel lehet élni, és amit el lehet
szalasztani. Ez számunkra mindenekelőtt modernizációs lehetőségeket tár fel.
Nyilvánvalóan nemcsak általános társadalmi, politikai és kulturális előnyökkel járhat,
hanem konkrét anyagi természetű előnyökkel is. Ezek mértéke az oktatás területén
természetesen kisebb, mint sok más területen, és a jelentőségük is csekélyebb.
Viszonylag kis anyagi többletforrást jelentenek azok a pénzek, amelyekhez a
közösségi programokba bekapcsolódó intézmények pályázati úton juthatnak hozzá.
Komolyabb fejlesztési forrásokhoz az oktatás elsősorban olyan átfogó infrastrukturális
vagy területi fejlesztési programok keretein belül juthat hozzá, amelyek az EU
strukturális alapjaiból kapnak támogatást. Számottevő anyagi előnyökkel járhat az
oktatási könyvkiadás, taneszköz gyártás számára az európai piacok megnyílása.
Ilyenek elsősorban a különböző informatikai és telekommunikációs eszközök és a
multimédia alkalmazására épülő programok.
A csatlakozás pozitív oldalai mellett a negatív oldal is megjelenik. Hasonlóan az
előnyökhöz itt is csak ritkán beszélhetünk számszerűsíthető költségekről. Ezek jelentős
része nem anyagi természetű, hanem társadalmi, politikai vagy kulturális jellegű.
4
Emellett az esetek nagy részében valójában nem is költségekről van szó, hanem
alkalmazkodási kényszerről, illetve megválaszolandó kihívásokról. Így például, hogy
az Unió tagjaként meg kell teremtenünk a jogi feltételeit annak, hogy oktatási
intézményeink bekapcsolódhassanak az uniós partnerségi programokba. A közoktatás
területén a költségek egy részét az iskoláknak az EU programokban való részvételét
lehetővé tevő támogatások teszik ki. Ezek egy része helyi szinten, az
iskolafenntartóknál jelentkezik, de szükség lehet központi támogatásra is, különösen
olyan programok körében, amelyekbe a központi intézmények kapcsolódnak be.
Költségekkel jár a tananyagok és tankönyvek fejlesztése is annak érdekében, hogy
ezekben az európai dimenzió megjelenhessen.
A közoktatás finanszírozási rendszere alapvetően nem változott az utóbbi időben,
de a finanszírozás rendszerét, a kiadások szerkezetét érintő kisebb elmozdulások
mellett néhány jelentősebb módosulás történt. Így az oktatási kiadások alakulását és
szerkezetének változását nagymértékben befolyásolta a közalkalmazotti béremelés, a
közoktatás számára újabb fejlesztési források nyíltak meg az európai uniós
csatlakozást követően, és a középfokú szakképzést érintő kormányzati intézkedések
egy része e terület finanszírozását is érintette.
A magyar közoktatás biztosítását a helyi önkormányzatok kötelező feladatává
tették, természetesen fenntartva így is az állam felelősségét. Ezt az önkormányzati
törvény tartalmazza, illetve a feladat ellátásának pénzügyi garanciáit az állami
támogatás és az önkormányzati gazdaság biztosítják. Bár még ma is önkormányzati
tulajdonban van az intézmények döntő többsége, a 90’-es évek második felétől egyre
nagyobb szerepet kaptak egyéb fenntartók is. A közoktatás rendszerének működéséhez
szükséges pénzügyi fedezetet döntően az állami költségvetés és a fenntartó
hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és egyéb
saját intézményi bevételek egészíthetnek ki.
Az állami támogatásnak két formája van: normatív és céltámogatások. A
központi költségvetés és az önkormányzatok közötti pénzügyi kapcsolatokban az
önkormányzati rendszer 1990-es bevezetése óta érvényesül a normatív finanszírozás
elve. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat a központi költségvetési támogatás egy
5
részét objektív mutatók alapján kapja. Az egyes intézménytípusokhoz különböző
nagyságú normatívák, ún. fejkvóták tartoznak. A normatív támogatások alanyi jogon
megilletik a közoktatási feladatot ellátó önkormányzatokat, a céltámogatások
pályázatok útján nyerhetők el. A normatív támogatásokat az önkormányzatok
felhasználási kötöttség nélkül kapják. Az intézmények és a központi költségvetés
között közvetlen pénzügyi kapcsolat nincs.
Szakdolgozatomban a közoktatási intézmények gazdálkodásához kapcsolódó
alapfogalmakról, elméleti és törvényi háttérről lesz szó. Ezt természetesen konkrét
közoktatási intézmények, a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a Diósgyőri
Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet működésének, gazdálkodásának,
finanszírozásának összehasonlításával mutatom be. Mivel ezek az intézmények
önkormányzati tulajdonban vannak, így dolgozatomban is erre fektettem a hangsúlyt.
Az elméleti háttérről különböző szakirodalmi könyvekből jutottam
információkhoz, ezek mellett számos adatot, ismeretet nyújtottak az internetes oldalak,
onnan elérhető statisztikai összefoglalók. Az gimnáziumok összehasonlításánál
nagyobb hangsúlyt kapott a primer jellegű kutatás. Többször készítettem interjút
mindkét intézmény gazdasági vezetőjével, akiktől az iskola működéséről, bevételeiről
és kiadásairól kaptam információkat.
A szakdolgozatomat négy nagy fejezetre osztottam, az első fejezetben az
oktatás történetét és a közoktatás helyzetét, valamint azt területi bontásban ismertetem.
Ezután a közoktatási intézmények törvényi hátteréről, a kiadások alakulásáról és
finanszírozási rendszeréről adok egy elméleti összefoglalót. Az oktatás
finanszírozásának részeként elemzem a személyi és tárgyi feltételeket,
összehasonlítom a két gimnázium tanulólétszámának alakulását, a bevételek és
kiadások változásait legfőképpen a 2007-2010-es időszakban. Végezetül javaslatok
teszek arra, hogy véleményem szerint, hogyan lehetne hatékonyabb gazdálkodást
elérni.
6
1. A közoktatásról általánosan
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a
tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére
és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen
megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”
Szent-Györgyi Albert
1.1 Az oktatás története
A magyar oktatás úttörői a táltosok voltak, akik a gyógyítással, a jóslással, az
emberi életben mérföldköveket jelentő pillanatok (születés, felnőtté avatás,
házasság, temetés) feldolgozásával foglalkoztak. Nagy szerepük volt az életre való
felkészítésében, így a család mellett ők is segítettek, hogy a fiatalok megismerjék a
fegyverek elkészítésének technikáit, és a magyar rovásírást is.
A honfoglalás, de főleg az államalapítás után az oktatás a kolostorok
hatáskörébe került. A középkor idején leginkább a bencések és a domonkos rendi
szerzetesek tanították a nemesek gyermekeit a nyugati műveltségre. 1367-ben
létrejött az első magyar egyetem Pécsett, amit Nagy Lajos király alapított. Ez
jelentette a magyar felsőoktatás kezdetét.
1. táblázat: A mai magyar oktatási rendszer
Időtartam (év) Képzési forma Életkor
3-4 Óvoda 3 éves kortól 4/6/8 Általános iskola 6 éves kortól
8/6/4 vagy 4/5/6 Gimnázium vagy szakközépiskola 10/12/14 éves kortól
3/4 Felsőoktatási alapképzés 18 éves kortól
2/1 Felsőoktatási mesterképzés 3 Doktori képzés
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_oktat%C3%A1si_rendszere
7
A gyerekek általában 3 éves korban válnak a közoktatás részeivé, hiszen ekkor
kezdik el az óvodát. A tankötelezettség a 6. vagy 7. betöltött életév után kezdődik, a
gyermek iskolaérettségétől függően. Ekkor kezdenek el a szeptemberben kezdődő
tanévben általános iskolába járni. A tankötelezettség 18 éves korig tart. A gyerekek
12 évet töltenek az alapfokú, illetve középfokú oktatásban, de ezt különböző
arányokban tehetik. Az eredetileg 8 év általános iskola és 4 év középiskola mellett
választhatják a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumi oktatást is. A gimnáziumok mellett a
szakközépiskolákba is felvételt nyerhetnek a diákok, ahol a 4 éves képzés után 1
vagy 2 év alatt szakmát is tanulhatnak. A középiskolai tanulmányok befejezése az
érettségi vizsga megírása. Várhatóan 2012-ben vezetik be Magyarországon a duális
szakképzést, de kísérleti jelleggel már 2011 szeptemberétől élhet a német
szakképzési rendszer. Ezzel 18-ról 17 évre módosul a tankötelezettség korhatára. A
duális képzés lényege, hogy három év lesz a szakképzés ideje, és már az első évben
nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás. A változtatás célja, hogy piacképes
tudást szerezzenek a diákok a szakmunkásképzőkben és "visszaállítsák a kétkezi
munka becsületét".
A felsőoktatás az úgynevezett bolognai folyamat során fokozatosan átáll a
hagyományos, egységes (osztatlan) 3-4 éves főiskolai és 4-6 éves egyetemi
képzésekről a háromszintű rendszerre. Ebben a rendszerben a 3-4 éves alapképzést
elvégzők egy része felvételt nyerhet az 1-2 éves (tanári szakokon 2,5 éves)
mesterképzésekre. A legfelső szint a 3 évig tartó doktori képzés.
1.2 A közoktatás helyzete Magyarországon
Az oktatás és képzés a tudásalapú társadalom és a szociális jólét
megteremtésének egyik legfontosabb eszköze. Meghatározó szerepe van a
társadalmi-gazdasági fejlődés és a jobb életminőség megteremtésében. Az Európai
Tanács 2002-ben elfogadta az „Oktatás és Képzés 2010”, majd 2009-ben az
„Oktatás és Képzés 2020” munkaprogramot. Ebben előtérbe kerül a méltányosság,
az egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása, a korai iskolaelhagyók számának
csökkentése, a speciális nevelési igényűek integrált oktatása, valamint a hátrányos
8
helyzetű tanulók beilleszkedésének segítése. Öt referenciaértéket határoztak meg a
stratégiai célkitűzésekhez, amelyek a következők:
1. 2020-ra biztosítani kell a felnőttek átlagosan legalább 15 %-ának az egész
életen át tartó tanulásban való részvételét
2. 2020-ra az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén
teljesítő 15 évesek arányát 15 % alá kell csökkenteni.
3. 2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 év közöttiek aránya érje
el legalább a 40 %-ot
4. 2020-ra az oktatást és a képzést korán elhagyók arányát 10 % alá kell
csökkenteni
5. 2020-ig a 4 éves kor és a kötelező általános iskolai oktatásba lépési életkor
közötti gyermekek legalább 95 %-ának részt kell vennie a kisgyermekkori
nevelésben.
Hazánk az öt kiemelt kulcsindikátor közül a közoktatáshoz is közvetlenül
kapcsolódó négy terén kapott felzárkózó minősítést, ami elismerése annak a
munkának, amelyet a közoktatás fejlesztése terén végeztek a magyar társadalom
szereplői, különösen a pedagógusok. [2. táblázat] Az a lemaradás, amely a korábbi
években épp a lemorzsolódás és az értő-olvasás terén volt érzékelhető, napjainkra
szignifikánsan csökkent. Magyarország számára a leglényegesebb visszajelzés,
hogy a közoktatás fejlesztésének az iránya megfelelő, az EU által is elismert irányba
halad. (Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009. tanévhez)
Az egész életen át tartó tanulás1 támogatásához, a változó munkaerő-piaci
igények kielégítésére alkalmas készségek fejlesztéséhez kapcsolódóan a
kulcskompetencia alapú képzések ösztönzése a legfőbb teendő.
1 Ez egy átfogó kategória, felölel minden tervszerű tanulási tevékenységet, legyen az iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli oktatás vagy informális tanulás, melynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és kompetenciák fejlesztése. Magában foglal minden ez irányú tevékenységet, kezdve a kora gyermekkori neveléstől egészen a nyugdíjasok szellemi frissességének megőrzését célzó tréningekig. Kortól, munkaerő-piaci státustól, de különböző intézményi és társadalmi keretektől is függetlenül minden emberre kiterjed.
9
1.2.1 A közoktatás főbb adatai
A 2009/2010-es tanévben Magyarországon a köz-, és felsőoktatásban összesen
több mint 2 millióan vettek részt. Ennek jelentős része, kb. 1,9 millió fő nappali
tagozaton, míg kisebb hányada (200 ezer fő) nem nappali, illetve felsőoktatásban
tanult. Óvodai nevelésben 329 ezer gyermek, általános iskolai oktatás nappali
képzésein 773 ezer, középfokú oktatásban 582 ezer, valamint felsőoktatásban 243
ezer tanuló részesült.
A 2010/2011. tanév eleji adatgyűjtés előzetes adatai szerint a 2010/2011.
tanévben óvodai nevelésben és a közoktatásban nappali rendszerű oktatásban 1
millió 673 ezer gyermek, tanuló vesz részt. Az általános iskolai és középiskolai
felnőttoktatásban 86 ezren tanulnak. A felsőoktatásban 361 ezer hallgató folytat
tanulmányokat, közülük 241 ezren nappali tagozaton.
„Az iskolarendszerű oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók, hallgatók egyre
hosszabb időt töltenek az oktatási rendszerben. A rugalmas iskolakezdés, az
átjárhatóbb közép- és felsőfokú rendszer a képzési idő kitolódásával jár együtt. A
növekvő részvételi arányok mellett, a képzési idő hosszabbodása is hozzájárul
ahhoz, hogy a tanköteles koron túli fiatalok folyamatosan növekvő arányban
vesznek részt az iskolarendszerű oktatásban.”2
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-ának (1)
bekezdésében leírtak alapján egy intézményegység több feladatellátási helyet is
magában foglalhat, ami jelentheti az intézmény székhelyét és telephelyeit: 35. pont
„székhely: az az alapító okiratban meghatározott, a közoktatási intézmény
alaptevékenységének ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol a közoktatási
intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található”;
44. pont „telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő
szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely,
iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló feladatellátási
hely;”. 2 Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010, Budapest, 2010., 7. o.
10
A feladatellátási helyek száma a szakiskolák, a gimnáziumok és a
szakközépiskolák esetén is szinte folyamatos nőtt 2000 óta. A szakközépiskoláknál
volt kisebb visszaesés a 2008/2009-es tanévben, de a következő években ismét
megemelkedett a számuk. A legtöbb feladatellátási helye a szakközépiskoláknak
van, ezután következnek a gimnáziumok, végül a szakiskolák (speciális
szakiskolákkal összevonva szerepel).
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
Dar
ab
2000
/2001
2001
/2002
2002
/2003
2003
/2004
2004
/2005
2005
/2006
2006
/2007
2007
/2008
2008
/2009
2009
/2010
2010
/2011
Tanévek
Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola
1. ábra: Feladatellátási helyek száma, 2000-2011.
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html
A kedvezőtlen demográfiai tendenciákat a képzési idő hosszabbodása egyelőre
ellensúlyozza, a tavaly előtti visszaesést követően a középfokú oktatásban részt
vevő tanulók száma összességében ismét emelkedett: a 2009/2010. tanévben 659
ezren iratkoztak be, csaknem 7 ezerrel többen, mint az előzőben. A beiratkozottak
22 %-a (145 ezer fő) érettségit nem adó szakiskolákban, 41 %-a (273 ezer fő)
szakközépiskolákban, 37 %-a (240 ezer fő) gimnáziumokban folytatta tanulmányait.
Ez a megoszlás az elmúlt 4–5 évben stabilizálódott. A nappali képzéseken közel
azonos arányok figyelhetők meg a szakiskolák és gimnáziumok esetében, csak a
11
szakközépiskolákban tanulók aránya nőtt jóval nagyobb arányban (csaknem 7 ezer
fővel).
Az idei tanévben a szakiskolákban 147 ezer fő, a gimnáziumokban 242 ezer fő
(a gimnáziumi létszámban szerepelnek azok a tanulók is, akik a 6 és 8 évfolyamos
gimnáziumok 5-8. évfolyamába járnak), illetve a szakközépiskolákban 274 ezer fő
kezdte meg tanulmányait. Az előző tanévhez képest a szakiskolák tanulóinak száma
mintegy 2 ezer fővel, a gimnáziumoké is szintén 2 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a
szakközépiskolai létszám nem változott.
0
200
400
600
ezer
Fő
2000
/2001
2001
/2002
2002
/2003
2003
/2004
2004
/2005
2005
/2006
2006
/2007
2007
/2008
2008
/2009
2009
/2010
2010
/2011
Tanévek
Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola
2. ábra: Közoktatásban tanulók száma, 2000-2011.
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2004/2005. tanévtől tette általánosan
lehetővé a gimnáziumok és szakközépiskolák számára, hogy fenntartójuk
jóváhagyásával a 9. évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt indíthassanak. A törvény
előírja, hogy ezeken az évfolyamokon a kötelező tanórai foglalkozások legalább 40
%-ában idegen (illetve nemzetiségi vagy kisebbségi) nyelvi képzés folyjon. A
fennmaradó időkeret legalább 25 %-át informatikai képzésre, a maradékot
képességfejlesztésre kell fordítani. A nyelvi előkészítő évfolyam beindításának
lehetőségével a 2004/2005. tanévben már jelentős számú, több mint 400 iskola élt,
12
ami – a tanulmányi idő hosszabbodásán keresztül – kihatott a tanulói létszámok és a
végzettek számának alakulására is.
Az elmúlt évben a közoktatás valamennyi szintjén nőtt mind a hátrányos
helyzetű, mind a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma és aránya,
emellett a területi aránytalanságok sem csökkentek. A gimnáziumokban a HH3-
arány 2008-ban 6,3 % és 2009-ben 8,3 %; a szakközépiskolákban 10,5 % és 13,6 %
volt. A HHH4 mutatói még erőteljesebben emelkedtek. Ezek a kedvezőtlen
változások nem elsősorban a közoktatási rendszer aktuális helyzetére, hanem a
társadalmi-gazdasági környezetre, a szociális védelem működésére vezethetők
vissza.
A közoktatási rendszerből kilépő fiatalok két lehetőség közül választhatnak:
vagy folytatják tanulmányaikat – belépnek a felsőoktatásba, illetve különböző
szakmai képzéseken vesznek részt –, vagy munkát vállalnak.
A következő ábra a pedagógusok és oktatók számát szemlélteti:
0
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
Fő
2000
/2001
2001
/2002
2002
/2003
2003
/2004
2004
/2005
2005
/2006
2006
/2007
2007
/2008
2008
/2009
2009
/2010
2010
/2011
Tanévek
Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola
3. ábra: Főállású pedagógusok és oktatók száma a közoktatásban, 2000-2011.
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html
3 hátrányos helyzetű 4 halmozottan hátrányos helyzetű
13
A főállású pedagógusok és oktatók száma a közoktatásban évről évre nőtt a
2006/2007-es tanévig. A következő évektől kezdődően visszább esett a számuk, ami
a 2009/2010-es tanévre sem érte el a 3 évvel ezelőtti arányt, kivéve a
szakiskolákban. Idén sem változtak az arányok, közel azonos számú pedagógus
tanít az intézményekben, mint az előző évben.
1.2.2 A közoktatás területi adatai
„Az oktatási kínálat nagyságát és összetételét számos gazdasági-társadalmi
tényező befolyásolja, így a térség településszerkezete, gazdaságszerkezete,
népesség-összetétele és ennek változása. A korábban kialakult iskolahálózat
alakításában azonban a helyi-területi oktatáspolitika és -irányítás viszonylag tág
keretek között fogalmazhatja meg válaszait, alakíthatja a középfokú kínálatot.
Ugyanakkor a családok által támasztott kereslet szintén jelentékeny tényező abban,
hogyan alakul az oktatás területi kínálata.”5
A közoktatási intézmények feladatellátási helyeinek száma a vizsgált időszakot
tekintve a Közép-Magyarország régióban kiugró, ezt követi Észak-Alföld, majd a
Dél-Dunántúl és a Nyugat-Dunantúl régiókban a legalacsonyabb. Észak-
Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el.
5 http://www.ofi.hu/tudastar/kozoktatas-regionalis/5-kozoktatas-teruleti
14
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
3 000
Dar
ab
2005
/2006
2006
/2007
2007
/2008
2008
/2009
2009
/2010
2010
/2011
Tanévek
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-DunántúlDél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-AlföldDél-Alföld
4. ábra: Közoktatási intézmények feladatellátási helyei régiónként, 2005-2011.
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi009.html
Ha külön-külön vizsgáljuk a szakközépiskolákat, gimnáziumokat és
szakiskolákat, akkor a szakiskolák esetében a 2005/2006-os és a 2010/2011-es tanév
közötti időszakban nagyobb ingadozások nincsenek a feladatellátási helyek számát
tekintve a különböző régiókban, mindenhol nagyjából stagnál a számuk. Az utolsó
tanévben az előző évihez viszonyítva legtöbb helyen közel egyforma, 2-6 %-os
növekedés tapasztalható. Kivételt képez a Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl és a Dél-
Alföld régió, az elsőnél 14 %-os emelkedés észlelhető, a másodiknál nem változott,
míg az utolsónál 4 %-kal csökkent a számuk. Régiónk az 4. helyet foglalja el a
feladatellátási helyek száma szerinti képzeletbeli rangsoron 12,97 %-kal (104 db).
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 64, Heves megyében 24, míg Nógrád megyében
16 db található. B-A-Z megye a harmadik legtöbb feladatellátási hellyel rendelkezik
Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után, amit 2005 óta fent tudott tartani,
annak ellenére, hogy 2005/2006-os és a 2006/2007-es tanévben jelentősen
alacsonyabb volt a feladatellátási helyek száma a későbbi évekhez képest.
15
A gimnáziumi feladatellátási helyek száma a Közép-Magyarország régióban
kiemelkedően magas, majdnem 30 % az összeshez viszonyítva. Az Észak-Alföldön
és a Dél-Alföldön is magasnak tekinthető ez az arány (19,5 % és 13,5 %). Az utolsó
helyen itt is a Nyugat-Dunántúl régió áll közel 7,5 %-kal (66 db). Észak-
Magyarországon tapasztalható a legnagyobb ingadozás a tanévek között. B-A-Z
megyében a 2005/2006-os tanévhez képest 47%-kal nőtt a feladatellátási helyek
száma, ez egy folyamatos növekedés következménye. A másik két megyében
csökkenés figyelhető meg. B-A-Z megye itt már a negyedik helyre esett vissza
Budapest, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után.
A szakközépiskolákban is, mint a középfokú oktatás többi helyszínén az első
három helyen Közép-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld áll. Míg a
gimnáziumok és a szakiskolák esetében szinte minden régióra a feladatellátási
helyek számának növekedése jellemző, addig itt ez változó. 4 régióban növekedés,
3-ban pedig csökkenés észlelhető. Észak-Magyarország a növekvők közé tartozik, a
vizsgált időszakban a legutóbbi évben mutatta a legtöbbet, 109 darab feladatellátási
helyet. Borsod-Abaúj-Zemplén megye itt is megtartotta második helyét a megyék
között, a régió közel 60 %-át tette ki.
A szakiskolák nappali és felnőttoktatásában valamivel több, mint 145 ezer
tanuló vett rész a 2009/2010-es tanévben. Közülük a legtöbben Közép-
Magyarországon és Észak-Alföldön tanul, 19-19 %-uk vett részt ott az oktatásban.
Legkevesebben Nyugat-Dunántúlon választották ezt az iskolatípust, 14 ezer fő.
2005 óta folyamatosan nőtt minden régióban a szakiskolákba felvettek száma. A
2008/2009-es tanévhez képest a következő évben a Dél-Dunántúl régióban
jelentkezett a legnagyobb változás, 14 873 főről 17 093 főre ugrott a szakiskolákban
tanulók száma, ami egy 15 %-os növekedést jelentett.
Észak-Magyarországon kevéssel több mint 19 ezer tanuló vett részt a tavalyi
tanévben az szakiskolai oktatásban, ami 13 %-ot tesz ki az összes ilyen típusú
oktatásban résztvevők közül. A régióban 60 % Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,
27 % Heves megyében és 13 % Nógrád megyében járt a tavalyi tanévben
szakiskolákba.
16
0100200300400500600700
ezer
Fő
2005
/2006
2006
/2007
2007
/2008
2008
/2009
2009
/2010
Tanévek
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-DunántúlDél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-AlföldDél-Alföld
5. ábra: Közoktatásban tanulók a nappali és felnőttoktatásban, 2005-2010.
Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közoktatás-statisztikai
adatgyűjtése alapján készült idei gyorsjelentése szerint szakiskolák nappali
képzésén 129 402 tanuló, felnőttképzésen 7 906 fő tanul. Speciális szakiskola
nappali képzésen 9 816 főt, felnőttképzésen 35 főt oktat, tehát összesen ebben a
tanévben 147 159 tanuló vesz részt szakiskolai oktatásban.
A gimnáziumokba csaknem 240 ezer fő tanult tavalyt, ami kevesebb, mint az
előtte lévő években. Közép-Magyarország nagy fölénnyel vezet a régiók között,
még Észak-Alföld sem közelíti meg, hiszen majdnem a fele ott a tanulók száma. Az
utolsó helyet itt is a Nyugat-Dunántúli régió foglalja el 20 ezer tanulóval.
Észak-Magyarországon a tanulók száma 2005 óta 25-26 ezer fő között
mozgott, nagyobb változás nem figyelhető meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
mint minden esetben most is 60 %-ot tesz ki Heves megyével (24 %) és Nógrád
megyével (16 %) szemben. A régióhoz hasonlóan a megyékben sem tapasztalható
nagyobb változás, csak kisebb növekedések és csökkenések észlelhetőek.
17
Az idei évben nappali rendszerű oktatásban 198 700 fő, felnőttoktatásban 43
172 fő folytatja tanulmányait, ami összesen 241 872 fő. Ebben a gimnáziumi
létszámban most szerepelnek azok a tanulók is, akik a 6 és 8 évfolyamos
gimnáziumok 5-8. évfolyamába járnak.
Végezetül általános iskola után legtöbben szakközépiskolákban folytatják
tanulmányaikat, összesen 273 344-en a 2009/2010-es tanévben. Közép-
Magyarország és Észak-Alföld kivételével minden régióban többen választják a
szakközépiskolákat a gimnáziumokkal szemben. Az előző két régió esetében
hasonlóan alakultak a tanulók számai a gimnáziumok és szakközépiskolák között,
de még így is megtartották vezető szerepüket. A 2007/2008-es tanévben egy kisebb
visszaesés volt tapasztalható, ami az azt követő évben még tovább csökkent. Tavaly
növekedett a szakközépiskolai tanulók száma, de ez nem volt jelentős és még a
2007/2008-as tanév értékét sem érte el.
Észak-Magyarország régiónak elég jó az aránya a szakközépiskolai tanulók
számában, nem sokkal marad le a Dél-Alföld és Észak-Alföld régiókkal szemben.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye ismét a második legtöbb szakközépiskolai
hallgatóval rendelkezett tavaly, ami több mint 21 ezer tanulót jelent. Ennek ellenére
a másik két megyéhez hasonlóan a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent a
szakközépiskolákban tanulók száma.
Az idei tanévben is ebbe az iskolatípusba jelentkeztek a legtöbben, több mint
273 ezer fő tanul szakközépiskolában. Jelentős hányaduk nappali rendszerű
oktatásban (88 %), kisebb részük felnőttoktatásban (12 %) vesz részt.
Összességében elmondható, hogy a szakiskolák, gimnáziumok és
szakközépiskolák feladatellátási helyei folyamatosan növekednek, ennek ellenére a
tanulók száma csak a szakiskolákban növekedett, a másik két iskolatípusban
csökkent. Természetesen mindháromnál nagyobb arányú a nappali oktatásban
tanulók száma, mint a felnőttoktatásban tanulóké, ez minden szinten körülbelül 80-
20 %-os arányt jelent.
18
Az egy pedagógusra jutók száma a szakiskolákban (21 fő körül) a legtöbb,
majd a szakközépiskolák (14 fő körül) következnek és a legkevesebb tanuló a
gimnáziumi pedagógusokra jut (13 fő körül).
A régiók közül Észak-Magyarország és Észak-Alföld áll a legjobb helyen,
minden rangsor végén a Nyugat-Dunántúl régió szerepel. Észak-Magyarország a
középmezőnyben van, annak ellenére, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte
minden esetben Budapest után a második helyen áll.
19
2. A közoktatás finanszírozása
Közoktatási intézményeknek nevezzük azokat az intézményeket, amelyek a
közoktatás feladatainak ellátásában közreműködnek. Fenntartójuk, aki a közoktatási
feladatok ellátásában, a közoktatás-szolgáltatás megszervezésében való
közreműködésre vállalkozik, a közoktatási intézmény fenntartója, a közoktatási
szolgáltatás nyújtója pedig maga az intézmény. A közoktatási intézmény alapító
okiratában találhatók meg a közoktatási intézmény legfontosabb jellemzőit.
„Közoktatási intézményt létesíthet az állam, a helyi önkormányzat, a helyi
kisebbségi Magyar Köztársaság területén alapított, és itt székhellyel rendelkező jogi
személyiségű gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy,
továbbá a természetes személy abban az esetben, ha közoktatás-szolgáltatás
tevékenységének folytatásához megszerezte a jogosítványt. A fenntartói kör szerint
különbséget kell tenni a megalakított, működő közintézmények között. Az állami
szervek és a helyi önkormányzatok alapján létrejött közintézmény költségvetési
szervként működik, míg az összes többi fenntartó által működtetett közoktatási
intézmény nem tartozik a költségvetési szervek közé.”6 Ettől a megkülönböztetéstől
függetlenül minden közoktatási intézménynek el kell látnia a közoktatásról szóló
törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott közoktatás-szolgáltatás
feladatait, illetve rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel,
amelyek a tevékenység folytatását meghatározó jogszabályokban találhatók. A
közoktatási intézmények közös jellemzője, hogy jogi személyként működnek az
intézmény létesítőjétől és fenntartójától függetlenül.
2.1 Törvényi háttér
Magyarországi közoktatási rendszer gazdálkodási feladatait számos
jogszabály érinti. Ezek közül sorolnék fel néhány fontosabbat:
- A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény
6 Dr. Szüdi János: Igazgatás, szervezés, vezetés, a közoktatási intézményekben, OKKER Kiadó, Budapest, 1998. 27-29.o.
20
- A helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított- 1990. évi LXV.
törvény
- 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
- A nevelés – oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított –
11/1994. (VI. 8.) MKM – rendelet
- Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII.
törvény
- Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII. 30.)
kormányrendelet
- A költségvetés alapján szolgáló szervek beszámolási és könyvvezetési
kötelezettségéről szóló – többször módosított – 54/1996. (IV. 12.)
kormányrendelet
- A társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII.
23.) kormányrendelet
- A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegű
decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntés-előkészítési és
elszámolási rendjéről, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási,
elszámolási és ellenőrzési feladatairól, továbbá a TÁKISZ feladatairól szóló
– többször módosított – 9/1998. (I. 23.) kormányrendelet
- A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló –
többször módosított – 1992. évi LXXXIX. törvény
A közoktatásról szóló törvény 38. §-ának (1) bekezdése ad eligazítást számos
kérdésre: „A közoktatási intézménynek a feladatai ellátásához szükséges
feltételekkel rendelkeznie kell. A közoktatási intézmény akkor rendelkezik a
feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját
székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban
meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges
pénzeszközökkel. … A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító,
illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei
alapján gondoskodik. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit
21
- az évente összeállított és a fenntartó által megállapított - költségvetésben kell
előirányozni.”
A közoktatási intézmény, anyagi haszonszerzésre is irányuló tevékenységet is
folytathat. Az ebből a tevékenységből származó bevételt, ha azt a közoktatási
intézmény alapfeladatainak ellátásához, vagy a tevékenységben résztvevő tanulók
díjazására használják fel, a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására
szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni és azt az
intézménytől nem lehet elvonni.
A közoktatási intézmény feltételeit a fenntartónak kell biztosítani, aki nem
háríthatja át felelősségét másra, és nem követelheti, hogy az általa létrehozott
közoktatási intézményt más tartsa fenn, illetőleg, hogy a közoktatási intézmény
saját maga gondoskodjon a működéséhez szükséges feltételekről.
A közoktatási intézménynek „követelése” mindig csak a fenntartóval szemben
lehet, és nem formálhat igényt a központi költségvetés irányába. A fenntartó részére
biztosított hozzájárulás azonban nem a közoktatási intézményt, hanem a fenntartót
illeti meg. Mindebből következi, hogy a közoktatási intézmény nem követheti
jogszerűen a fenntartójától, hogy minden olyan összeget bocsásson a rendelkezésre,
amelyet az általa ellátott feladatok támogatásához a központi költségvetés a
fenntartó részére biztosít. Az, hogy a központi költségvetés és a fenntartók közötti
megoszlás a közoktatás költségeinek fedezésében milyen arányú, az érdekeltek
közötti megállapodástól függ.
A fent említetteket a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (1) bekezdése is
tartalmazza, mely szerint a közoktatás rendszerének működéséhez szükséges
fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, ezt a tanuló
által igénybe vett szolgáltatások díja és az intézmény más, saját bevétele egészíthet
ki. A közoktatás feladatainak ellátását szolgáló költésvetési hozzájárulás összegét az
éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A központi költségvetés, az állami
szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi
önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási
intézmények működéséhez a gyermek, tanulói létszámot, valamint az ellátott
feladatokat figyelembe véve normatív költségvetési hozzájárulást biztosít.
22
A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján egyértelmű, hogy a
közoktatási intézmény éves költségét oly módon kell meghatározni, hogy abból
biztosítani lehessen valamennyi feladat ellátását. Ehhez természetesen számba kell
venni minden olyan tevékenységet, amelyet el kell látni az intézménynek,
elkülönítve azokat amelyekért ellenszolgáltatást kérhet az intézmény. Elsősorban az
alapfeladat keretében végzett tevékenységnél szükséges felmérni, hogy milyen
bevételre lehet jogszerűen számítani, továbbá ha a közoktatás anyagi
haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytat, tisztázni kell, hogy ezt mire
kívánja fordítani.
Az Országgyűlés 2010. július 5-én elfogadta a közoktatási törvény
módosítását, melyek előreláthatólag három időpontban lépnek hatályba: egy részük
2011. január 1-jén, másik csoportjuk 2011. július 1-jén, míg egyes rendelkezések
2011. szeptember 1-jén.
Már 2011. január 1-jétől hatályos:
- a fakultatív hit- és vallásoktatás megszervezésének idejére vonatkozó
pontosító rendelkezés az állami és helyi önkormányzati óvodákban
- megszűnik a pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatáshoz való joga
- a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatásban és a fejlesztő iskolai
oktatásban résztvevő tanulók számára a tankönyvellátás támogatására
szolgáló központi költségvetési forrásból tankönyv helyett a
tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok,
digitális ismerethordozók is beszerezhetők ott, ahol az iskolában a nevelő és
oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet
- a helyi önkormányzatoknak 2012. szeptember 1-jétől kell megteremteniük
a feltételeket valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény
teljesítéséhez
2011. július 1-jén lép hatályba:
- a nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények
működési engedélyezési eljárása a fővárosi, megyei kormányhivatalokhoz
kerül
23
- ugyancsak ilyen módon változik a feladat- és hatáskör a nem állami, nem
önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények törvényességi
ellenőrzése tekintetében
2011. szeptember 1-jén lép hatályba:
- módosul a sajátos nevelési igény fogalma
- megemelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő
térítési díj felső határa
A 2011. évi költségvetési törvény közoktatási intézményeket érintő 2011.
január 1-jével hatályba lépett rendelkezései:
1) A 2011. évi költségvetésről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a
továbbiakban: Kv. tv.) 42. § (2) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől az
egyházi kiegészítő támogatás összege 230 000 forint/év minden valós
gyermek, illetve tanuló után (2010-ben 190 000 forint/év volt).
2) A Kv. tv. 42. § (11) bekezdése szerint: „A Közokt. Tv. 81. §-ának (8)-(10)
bekezdései, valamint a 82. §-a alapján a korábbi években megkötött
közoktatási megállapodásokból eredő éves költségvetési támogatási
kötelezettség összege 2011-ben nem haladhatja meg – a (2) bekezdésben
meghatározott egyházi kiegészítő támogatás összegének változásából adódó
különbözettől eltekintve – a 2010. évi összegét. Új közoktatási megállapodás
2011-ben kizárólag a 2011-ben lejáró megállapodásoknak a 2010. évi
támogatási összegéhez képest jelentkező 2011. évi megtakarítás összegének
megfelelő 2011. évi támogatási kötelezettséggel köthető. A meglévő
közoktatási megállapodásoknak a megállapodásból eredő költségvetési
támogatási kötelezettség növekedésével járó módosítására nem kerülhet
sor.”
3) Változás a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
kiegészítő hozzájárulásában: Azok után a súlyosan, halmozottan fogyatékos
tankötelezettek után, akik nem tudnak részt venni a fejlesztő iskolai
oktatásban, és ezért tankötelezettségüket egyéni fejlesztő felkészítés
keretében teljesítik, a fejlesztő felkészítéshez kapcsolódó hozzájárulás 140%-
24
ának igénybevételére jogosultak a feladatot ellátó intézmények fenntartói. A
427 ezer forint/fő összegű támogatás – a Magyar Köztársaság 2011. évi
költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. mellékletének 16. bcb)
pontja alapján - 2011. január 1-jétől biztosított.
4) Kisiskolák újraindítása: minden olyan településen, ahol legalább nyolc
gyermek szülője igényli, működnie kell az általános iskola alsó négy
évfolyamának. E cél megvalósításához a 2011. évi költségvetési törvényben
346,0 millió forintos előirányzat áll rendelkezésre a Nemzeti Erőforrás
Minisztérium fejezetében, amelyből pályázati úton részesülhetnek
támogatásban az intézményfenntartó települési önkormányzatok. A
támogatással elérendő cél az, hogy azokon a településeken, amelyek
illetékességi területén a lakosságszám 3 000 fő vagy az alatti, és megszűnt a
település általános iskolája, a meglévő iskolaépületben a 2011/2012. tanévtől
újra működjön, s így utaztatás nélkül, helyben legyen biztosított a tanulók
számára a nevelés-oktatás az 1-4. évfolyamokon.
5) A költségvetési törvény 5. számú mellékletében szereplő támogatások
igényléséről, döntési rendszeréről, a támogatás folyósításáról, elszámolásáról
és ellenőrzéséről az oktatásért felelős miniszter – az államháztartásért felelős
miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felelős miniszter
egyetértésével 2011. február 15-éig rendeletet alkot.
2.2 A közoktatási kiadások alakulása
Az oktatásra fordított kiadásokat az oktatáspolitikai elképzelések mellett
elsősorban a gazdaság mindenkori állapota, a fiatal korosztályok létszáma, és az
iskolázottság mértéke határozza meg. Az egész életen át tartó tanulás kiterjesztése
jelentős anyagi források bevonását igényli.
A közoktatási kiadások alakulásának vizsgálatához figyelembe kell venni a
következő mutatókat: a kiadások (folyó áron vagy reálértéken) abszolút nagyságát,
a nemzeti össztermékből (GDP) oktatásra fordított kiadások arányát, illetve az egy
tanulóra jutó kiadások nagyságát. Az első mutató problémája, hogy az egyházi és
25
alapítványi, gazdálkodó szervezetek stb. által fenntartott intézmények kiadásairól
nincsenek pontos adataink, csak az állami, önkormányzati fenntartású közoktatási
intézmények kiadásairól rendelkezünk megbízható adatokkal. A második mutató
segítségével más országokéval hasonlíthatjuk össze hazánk oktatási kiadásait. Az
utolsó mutatóval pedig kiszűrhetjük a demográfiai hatások kiadásnövelő vagy
csökkentő hatását.
2009-ban az állami költségvetés oktatási kiadásai – a felhalmozási kiadásokkal
együtt – több mint 1 237 milliárd forintot tettek ki, ez a GDP 4,7 %-a. Az összeg
70,6 %-át (873 milliárd forintot) a közoktatás (óvoda, alap- és középfokú oktatás),
20,5 %-át (253 milliárd forintot) a felsőfokú oktatás, 3 %-át (36 milliárd forintot)
egyéb oktatás használta fel, míg a maradék 5,9 %-ot (64 milliárd forintot) oktatással
összefüggő egyéb kiadásokra fordították.
A költségvetési kiadások közel felét (49,1 %-át) személyi juttatások
kifizetésére fordították, 6,5 %-ot pedig felújításra és felhalmozásra. Nemzetközi
összehasonlításban Magyarország az Európai Unió tagországai átlagánál valamivel
nagyobb hányadot fordít oktatásra, szakképzésre. 2006-ban az EU tagállamaiban az
állami oktatási kiadások jellemzően a GDP 5 %-át tették ki, Magyarországon ez 5,4
%, mely Ausztria, Hollandia, és az Egyesült Királyság arányszámával közel azonos.
2.2.1 A középfokú oktatási kiadások alakulása
A költségvetés oktatási kiadásai 2000 óta folyamatos növekedést mutatnak,
csak az utolsó évben észlelhető egy kisebb visszaesés. A középfokú oktatás 2004-ig
jelentősen magasabb arányt mutat, mint a következő években, mert ekkor nem csak
a középfokú, hanem az alapfokú oktatást is egyben számolták el. Tehát 2004-ig az
alapfok és a középfok együttesen szerepel. 2005-től már csak a középfokú oktatás
adatait mutatja az ábra, ami 2008-ig növekszik, majd 2009-ben - mint a kiadások
összességében - csökken.
26
0
200
400
600
800
1 000
1 200
1 400
mrd
Ft
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009Évek
Összesen Középfokú oktatás
6. ábra: A költségvetés oktatási kiadásai, 2000-2009.
Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010
A költségvetés oktatási kiadása 2009-ben 1 237,224 milliárd Ft volt, aminek
73 %-a, azaz 907,327 milliárd Ft önkormányzati, míg 27 %-a, vagyis 329,897
milliárd Ft központi forrásból származik. A középfokú oktatás esetében ez 95 % - 5
% arányban oszlik meg, tehát ezen a szinten sokkal nagyobb az önkormányzati
forrásból származó kiadás, pontosan 239,819 milliárd Ft szemben a 12,668 milliárd
forintnyi központi forrással.
Az összes kiadáson belül a beruházások aránya (a felújítási és felhalmozási
kiadások együtt) 2000-2004 között ismét együttesen szerepel az alapfokú és
középfokú oktatással, ekkor 2002-ig nőtt, majd utána csökkent a beruházások
aránya. 2005-től a középfokú oktatás kiadásaiban a beruházások aránya csökken, a
2008-as évben volt egy nagyobb kiugrás, és a következő évben már le is csökkent
szinte a felére. A beruházások arányának csökkenése részben összefügghet azzal is,
hogy az iskolafenntartók folyó oktatási kiadásai a közalkalmazotti béremelés
hatására növekedtek.
27
2004-et követően az EU Strukturális Alapok támogatásával közoktatási
beruházások is megvalósulnak. A 2004–2008 közötti időszakra az Európai
Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) 40,4 millió euró az óvodai és alapfokú
oktatás infrastrukturális fejlesztésére szolgál, a Térségi Integrált Szakképző
Központok létrehozására pedig 2005 végéig 1 084,4 millió forint elosztásáról
döntöttek (ebből 812,3 millió forintot az Európai Szociális Alap biztosít). E
támogatások elosztása pályázati úton történik.
2.2.2 A középfokú oktatás részesedése a GDP-ből
Az oktatási kiadások GDP-ből való részesedése az a mutató, mely a
ráfordításokat az ország gazdagságát figyelembe véve mutatja. Ez a mutató elterjedt
a nemzetközi összehasonlításban, mert kiszűri a kiadásokban jelentkező
különbségekből azt a torzítást, hogy nem egyformán gazdagok az országok. A
létrejövő különbségek abból adódóan is kialakulhatnak, hogy különbözik az isko-
láskorú népesség száma és az iskoláskorú népességből az egyes oktatási
fokozatokon tanulók aránya, ezért szokták az egy tanulóra jutó kiadásoknak az egy
főre jutó GDP-hez mért arányát összehasonlítani.
A középfokú oktatás részesedési aránya a GDP-ből 2005 és 2009 között
csökkent: 1,1 %-ról 1,0 %-ra csökkent. A közoktatás kisebb hányadát teszik ki a
középfokú oktatás kiadásai (20 %), nagyobb részét pedig az alapfokú oktatás
kiadásai.
28
0
1
2
3
4
5
6
Száz
alék
2005 2006 2007 2008 2009
Évek
Középfokú oktatás Közoktatás összesen Összesen
7. ábra: A költségvetés oktatási kiadásainak aránya a GDP %-ában a
középfokú oktatásban, 2005-2009.
Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország óvodai oktatásra, nevelésre a
GDP nagyobb arányát költi, az alap- és alsó középfokú, valamint a felső középfokú
oktatásra pedig kisebbet, mint az OECD-országok átlaga.
Az egy tanulóra jutó ráfordításoknak az egy főre jutó GDP-hez viszonyított
arányának összehasonlítása azt mutatja, hogy Magyarországon a középfokú
oktatásban nem egyszerűen azért alacsonyabbak a ráfordítások az ország saját
teljesítőképességéhez képest, mivel kisebb az iskoláskorú népesség száma.
3. táblázat: Az egy tanulóra jutó kiadások az egy főre jutó GDP arányában
középfokú oktatás szintjén az OECD-országokban és Magyarországon,
2005-2007.
Alsó középfok Felső középfok Összesen
OECD Magyarország OECD Magyarország OECD Magyarország
2005 24 23 27 21 26 22
2006 23 23 26 21 25 22
2007 22 23 26 22 24 23 Forrás: Education at a Glance 2008., 2009., 2010.
29
Az alsó középfokú oktatási ráfordítások 2006-ban elérték az OECD-országok
átlagát, sőt 2007-ben el is hagyták. A felső középfoknál még nem értük el az
átlagot, a közelében sem járunk. Összességében egyre közelebb kerülünk az OECD-
országok átlagához. Az Európai Unióban a középfokú oktatási ráfordítások
nagyobbak, mint az OECD-országok átlagában, ezért Magyarország elmaradása
nagyobb az EU-országok átlagos ráfordításaihoz képest.
2.2.3 Az egy tanulóra jutó kiadások
2009-ben az egy középfokú oktatásban tanulóra több mint 540 ezer forintot
fordítottak az állami (önkormányzati) közoktatási intézmények. Mint már korábban
említettem a középfokú oktatásra a GDP kisebb arányát költi Magyarország, mint
az OECD-országok átlaga.
0500
1 0001 5002 000
2 5003 000
ezer
Ft
2005 2006 2007 2008 2009
Évek
Középfokú oktatás Összesen
8. ábra: Az egy tanulóra jutó költségvetési kiadás (nappalival egyenértékű
számított létszám alapján), 2005-2009.
Forrás: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010
Az egy tanulóra jutó kiadások szintjének nemzetközi összehasonlítása azt
mutatja, hogy kevesebbet költ Magyarország egy tanulóra az alsó és felső
középfokon, mint a hasonló fejlettségű országok. Ugyanakkor a lemaradás
30
valóságos nagyságának megítélését nagymértékben megnehezíti, hogy az adatok
nem tartalmazzák a nem állami fenntartású oktatási intézmények ráfordításait.
Mivel Magyarországon a nem állami intézményekben tanulók aránya a középfokú
oktatásban a legmagasabb a valóságos lemaradás jóval kisebb is lehet.
2.3 A közoktatás finanszírozási rendszere
A közoktatás finanszírozásában három nagy államháztartási forrás vesz részt:
a központi költségvetés, az önkormányzati támogatások és a Munkaerő-piaci Alap
(MPA) képzési alaprésze [9. ábra]. Az önkormányzati támogatások forrásait
részben a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök, részben az
önkormányzatok saját bevételei alkotják. A gazdasági szféra részben a Munkaerő-
piaci Alapba történő befizetéseken keresztül, részben közvetlenül is nyújt
támogatásokat a közoktatás finanszírozásához. Emellett lakossági forrásokból, a
tanulók családjainak ráfordításaiból is képződnek közoktatási források. 2004 óta az
európai uniós fejlesztési támogatások egy része is közoktatási fejlesztési célokat
szolgál. A 2002. évet követően az MPA képzési alaprészébe történő befizetések
növekedése és az európai uniós források megnyílása nyomán jelentősen bővültek a
közoktatás forrásai.
31
9. ábra: A közoktatás finanszírozási rendszere Magyarországon
Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról 2006
A magyar közoktatás pénzügyi szabályozásának alapelvei egyrészt az 1990-
ben elfogadott önkormányzati törvényből, másrészt az 1993. évi közoktatási
törvényből, illetve különösen ennek az 1996. évi módosítása során megfogalmazott
ágazati-szakmai követelményekből vezethetők le. Az önkormányzati törvény több
mint egy évtizede írja elő az önkormányzat számára kötelező feladataként az alap-
és a középfokú oktatás feltételeinek megteremtését. Az állam a szektorsemlegesség
elvét követve, az iskolafenntartóknak nyújtott tanulólétszám alapú, normatív
támogatással járul hozzá a közoktatás működéséhez, lehetőséget teremtve a nem
önkormányzati fenntartók szerepvállalására is.
32
A magyar közoktatás-finanszírozási rendszer jellemzői (Jelentés a magyar
közoktatásról 2003):
1. A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet,
mint korábban már említettem, döntően az állami költségvetés és a fenntartó
saját forrásokból származó hozzájárulása biztosítja, amelyet a tanuló által
igénybe vett szolgáltatás díja és egyéb saját intézményi bevételek
egészíthetnek ki. A közoktatás feladatainak ellátását szolgáló állami
költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvényben
határozzák meg.
2. A közoktatás támogatását célzó állami támogatásnak két formája van:
normatív és céltámogatások. A normatív támogatások alanyi jogon
megilletik a közoktatási feladatot ellátó önkormányzatokat, a céltámogatások
pályázatok útján nyerhetők el. A normatív támogatások általában
létszámfüggők, vagyis az oktatott tanulók száma alapján illetik meg a
fenntartókat. Ezek mellett az önkormányzatok egyéb forrásokat is
felhasználhatnak a közoktatás finanszírozására. A normatív támogatások
döntő részét az önkormányzatok felhasználási kötöttség nélkül kapják. Az
intézmények és a központi költségvetés között közvetlen pénzügyi kapcsolat
nincs. A fenntartó önkormányzatok közoktatásra fordított kiadásai jelentősen
meghaladják a központi költségvetéstől kapott ágazati támogatások összegét.
A központi támogatások az önkormányzatok ágazati ráfordításának 50–70%-
át fedezik.
3. Az iskolafenntartók intézményeik költségvetését szabadon állapíthatják meg
azzal a megkötéssel, hogy a költségvetésnek biztosítani kell a törvényekben
meghatározott feladatellátást. A feladat akkor tekinthető ellátottnak, ha az
intézménynek rendelkezésre áll a minimális órakeret teljesítéséhez a
pénzügyi fedezet, és biztosítani tudja a tanulóknak azokat a szolgáltatásokat,
amelyek igénybevételére ingyenesen jogosultak.
4. Az önkormányzatok az általuk jóváhagyott éves költségvetésben
szabályozzák az intézmények kiadási színvonalát. Előirányzatként
meghatározzák azok bevételeit és a fenntartói támogatás összegét.
33
Amennyiben az intézmény az éves gazdálkodási szabályokat betartotta, de
bevételei nem fedezik kiadásait, a fenntartónak pótelőirányzatot kell
biztosítania a feltétlenül szükséges kifizetésekhez.
5. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére
megállapított normatív költségvetési hozzájárulás összege nem lehet
kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen
megállapított normatív támogatás. Az egyházi iskolafenntartók emellett az
állammal kötött megállapodás alapján kiegészítő támogatásra is jogosultak.
Más, nem önkormányzati fenntartók is jogosultak a normatív mellett
kiegészítő támogatásra akkor, ha a közfeladat ellátására a helyi
önkormányzattal megállapodást kötnek.
6. A szakképzés területén jelentős önálló forrást alkot a gazdasági szervezetek
által fizetett szakképzési hozzájárulás, amelyet e szervezetek részben
közvetlenül használnak fel az általuk szervezett gyakorlati képzés
finanszírozására, részben az országos Munkaerő-piaci Alapba fizetnek be,
amelyből a képző intézmények pályázati úton juthatnak támogatáshoz.
Az önkormányzati finanszírozási viselkedés típusai (Jelentés a magyar
közoktatásról 2003):
1. A kedvezőtlen anyagi helyzetű önkormányzatok egy része arra kényszerül,
hogy minimalizálja költségeit. Nem vállalják olyan iskolák fenntartását,
amelyek nem tartoznak a kötelező feladatok sorába. Átadják a megyei
önkormányzatnak a középfokú iskolákat, de ügyelnek arra, hogy ez ne
veszélyeztesse az iskola helyben működését. Együttműködésre törekszenek a
nem önkormányzati fenntartókkal, hogy azok átvegyék a teljes működési
költséget.
2. A legkedvezőbb helyzetű önkormányzatok gyakran a helyi igényekből
kiinduló, az önkormányzat által elismert feladatok szakmai meghatározásán
alapuló intézményi támogatási rendszer kialakítására törekszenek.
Kedvezőbb feltételek biztosítását garantálják, ehhez a kedvezőbb
feltételrendszerhez igyekeznek számon kérhető feladatokat hozzárendelni, és
34
elősegítik az intézményi specializálódást. A legtöbb ebbe a kategóriába
tartozó önkormányzat színvonalas helyi finanszírozási rendszert dolgozott ki,
amely áttekinthető, kiszámítható és tartós garanciákat is tartalmaz.
3. A harmadik kategóriába azok a stabil pénzügyi helyzetű önkormányzatok
sorolhatók, amelyek az oktatási ágazat működtetésében „átlagos feltételek”
biztosítására törekszenek. Nem csupán a kötelező feladatokat látják el,
hanem a középfokú iskolák közül a nagyobb presztízsű gimnáziumok és a
kevésbé drága szakképző intézmények fenntartását is vállalják. Minden
tekintetben kiegyensúlyozottságra törekedve finanszírozzák az intézmények
reális igényeit, a pénzügyi mutatóik az ágazatban általában átlagosak.
Az iskolák költségvetését tehát - néhány kisebb tételt leszámítva - az
önkormányzatok biztosítják. A központi kormány költségvetése és az iskolák
költségvetése között nincs közvetlen kapcsolat. Az önkormányzat saját
költségvetésének két forrása van: az egyik a központi kormányzattól ún. block grant
jellegű támogatás, a másik a saját bevételei (ezek aránya kb. 75%-25%).
A kormány az önkormányzatoknak nyújtott támogatás összegét az éves
költségvetési törvénynek megfelelően határozza meg. A támogatás összegét
elsősorban az éves költségvetési törvényben meghatározott ún. feladat-ellátási
normatívák alapján számolják ki.
Az önkormányzatok nagy szabadsággal rendelkeznek az iskolák
költségvetésének a meghatározásában. A következő korlátokat kell csak figyelembe
venniük:
1. az iskolákba felvett tanárok fizetése nem lehet kevesebb, mint amit adott
végzettség és szolgálati idő esetén a törvény előír
2. a közoktatási törvényben követni kell az egyes iskolatípusok számára
meghatározott mutatókat. pl.: a tanárok kötelező heti óraszáma. Ezekről a
mutatókról állandó vita folyik, többször változtak és a gyakorlatban sok
helyen eltérnek tőlük.
35
3. A Hermann Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium és
Városi Pedagógiai Intézet gazdálkodása
Szakdolgozatom ezen fejezetében azt szeretném bemutatni, hogy az eddig
ismertetett elmélet hogyan alakul a gyakorlatban. Ezt két miskolci gimnázium, a
Herman Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet
gazdálkodásának példáján keresztül ismertetném. Az önkormányzati intézmények
finanszírozására fektettem a hangsúlyt, mivel mindkét intézmény önkormányzati
irányítás alatt van.
3.1 Hermann Ottó Gimnázium története
Az iskola első épületében 1878 óta, tehát 109 éve folyik oktatás. A Bükk
Zsigmondné Sebe Terézia által adományozott telken és házban Samossa József egri
érsek alapított először hatosztályos népiskolát. 1889-ben a
népiskola felső leányiskolával bővült, majd 1907-ben az
érsek rendeletére a másodfokú felsőbb leányiskolát
nyilvános jellegű négyosztályos polgári leányiskolává
alakították. 1927-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
elsőként öt évfolyamú tanítónőképző nyílt az épületben
Szmrecsányi Lajos egri érsek engedélyével. 1930-ban alsó
tagozatos gyakorló iskolát szerveztek hozzá, ez később 1. kép: Leányiskola
kéttagozatúvá vált. 1927-ben a Kun József utcában internátus céljára új
épületszárnnyal bővült az intézmény. 1934 nyarán a tanítónőképzés számára az
udvarban egyemeletes épületet emeltek. 1938-ban létrejött az érseki római katolikus
leánylíceum és tanítóképző intézet. 1939-ben megvették internátus céljára a Pataky-
házat is. 1948-ban államosították az intézményt, létrejött falai között a Városház téri
Állami Általános Leányiskola, és itt működött az Állami Tanítónő- és Óvónőképző
Intézet is. 1950 után az általános iskola mellett a tanítónőképző maradt meg 1957-
ig. 1957-ben a helyi tanács a megszűnő tanítónőképző és a megszűnt általános
iskola helyére leánygimnáziumot szervezett az épületben, majd öt gimnáziumi
36
osztályt telepítettek ide. Még ebben az évben vette fel az iskola Herman Ottó nevét.
1963-tól bevezették a koedukációs képzést. 1993-ban a katolikus egyház
visszakapta az épületet, a Herman Ottó Gimnázium új helyre költözött, a
Tízeshonvéd útra.
Az új iskola legrégibb épületrésze (a jelenlegi menza) sörfőző műhely volt.
Mai formáját a XVIII. század végén, illetve a XIX. század elején nyerte el. 1889-
ben a Serház utcában, egyemeletes laktanyát építettek, amelyet József főhercegről
neveztek el. Falai között a 10. honvéd gyalogezred kapott helyet. Az első
világháború, illetve a honvédség átszervezése után már nem használták az épületet
laktanyának. 1926-ban Csáki István tervező emeletráépítési terve alapján
kétemeletes lett az épület. Ezután csendőrparancsnokság, majd 1945 után a
Miskolci Járási Rendőrkapitányság működött itt. Használták honvéd továbbképző
intézetként, majd újra laktanyaként. 1957 és 1980 között a járási és megyei
munkásőr-parancsnokságnak, 1964 és 1989 között pedig a pártoktatási
igazgatóságnak adott helyet. 1987 és 1989 között felújítási munkálatokat végeztek
az épületen, 1989 végén azonban leálltak a munkával. 1991-ig állagmegóvás nélkül
ki volt téve az időjárás szeszélyeinek. 1992-ben a városi közgyűlés döntése alapján
a Herman Ottó Gimnázium épületét visszakapta a katolikus egyház, ezért az
intézményt új épületbe költöztették. 1993-ban elkészült Pirity Attila tervei és
irányítása alapján a gimnázium új, gyönyörű épülete a
Tízeshonvéd u. 21. szám alatt. Az iskola beköltözött új
székhelyére. 1994-ben a négyosztályos képzés mellett
megindult a nyolcosztályos gimnáziumi képzés is.
2. kép: Az iskola jelenleg 1995-ben átadták a megépült tornacsarnokot is az
épülettel szembeni oldalon. Az új épületegyüttest és az iskolát átkötő híd kapcsolja
össze.
3.2 Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézet története
Az iskola elődje az 1917-ben Miskolcra települt Magyar Királyi Állami
Főreáliskola. Ez az intézmény továbbtanulást biztosító nyolcosztályos iskola volt,
37
amely főként a természettudományos műveltség és a modern nyelvek elsajátítását
tűzte ki célul. Az iskola 1922-ben Hunfalvy János,
az újkori magyar földrajztudomány megalapítója,
európai hírű földrajztudós nevét vette fel. 1934-ben
az intézmény gimnáziumi rangot kapott. A második
3. kép: A régi gimnázium világháború alatt 1939-től 1945-ig Kassán működött a
Hunfalvy János Gimnázium, majd 1945-től ismét Miskolcon, Diósgyőrben folyt az
oktatás. 1949-ben egy új gimnáziumi épület alapkőletétele történt meg, s az
1950/51-es tanévben megkezdődött az oktatás az iskola jelenlegi épületében, mely a
Kilián György Gimnázium nevet vette fel. Az 1960-as évektől kezdve a
legtehetségesebb tanulók kiválogatásával létrejöttek a tagozatos osztályok. A
későbbiekben ezek részben átalakultak a társadalmi igényeknek, elvárásoknak
megfelelően: speciális és egyedi tantervű osztályok jöttek létre. A rendszerváltozás
elsősorban a nyelvtanulás terén hozott újat: az addig kötelező orosz nyelv
fokozatosan háttérbe szorult, az érdeklődés a modern nyugati nyelvek felé fordult.
1997-ben a diósgyőri városrészhez kötődés
hangsúlyosabb kifejezése érdekében az iskola
felvette a Diósgyőri Gimnázium nevet. A képzés
struktúra elsősorban az iskolai hagyományokra épül,
valamint az évek során jelentkezett társadalmi
igényeknek, szülői elvárásoknak felel meg. 4. kép: A jelen
Igyekeznek folyamatosan megújulni, korszerű iskolaszerkezetet kialakítani,
mely Miskolc város fejlesztési terveivel összhangban van. Céljuk az, hogy
mindazokat a képzési formákat biztosítsák az itt lévő diákoknak, mint a belvárosi
gimnáziumok, és olyan egyetemi, főiskolai tanulmányokra felkészítő képzést
kapjanak tanulóik, mely versenyképes a városban. Ugyanakkor különleges képzési
területek is vannak: a megye egyetlen testnevelés tagozatos gimnáziuma. 2005.
augusztus 1-jétől átszervezés következtében a Városi Pedagógiai Intézmény7 is
iskolához tartozik.
7 továbbiakban VPI
38
A Diósgyőri Gimnázium a többi iskolához hasonlóan igyekszik megőrizni a
hagyományokat, amelyekre a régi diákok szívesen emlékeznek vissza.
3.3 A gimnáziumok alap-, és kiegészítő tevékenységei
A közoktatási intézmény alaptevékenysége arra a szolgáltatásra irányul,
amelyre az intézményt létrehozták. Az alaptevékenység meghatározza azt is, hogy
milyen személyi és tárgyi feltételekre van szükség az intézmény létesítéséhez és
működtetéséhez. Ezen információkat az iskolák alapító okirata [2. és 3. melléklet]
tartalmazza, melynek tartalmát a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993.
évi LXXIX. törvény 37. § határozza meg:
„A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az
a) intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét,
b) intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más
feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti
rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének
címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális
gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az
évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon
belül a tanszakok megnevezését,
c) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.”
Az alaptevékenységen belül elkülönülhetnek egyes feladatok, amelyeknek
specialitása abban foglalható össze, hogy a szolgáltatást igénybe vevők köre más,
mint az alaptevékenységet általában igénybevevők köre.
Az alapfeladatokhoz kapcsolódhatnak kiegészítő, az intézményi működéssel
szükségszerűen együtt járó tevékenységek, mint például ügyviteli, gazdálkodási,
személyzeti feladatok ellátása. Kapcsolódhatnak továbbá olyan feladatok, amelyek
kiegészítik az alapfeladatokat, de nem szükségszerű, hogy azokat az intézmény
végezze. Ilyen például az intézményi étkeztetés megszervezése, a karbantartási
jellegű feladatok ellátása.
39
A közoktatási intézmények működésében és működtetésében a legkritikusabb
kérdések közé tartoznak azok, hogy milyen feladatokat kell ellátnia a közoktatási
intézménynek, ehhez milyen személyi és tárgyi feltételekre van szükség, azt kinek
kell biztosítania, kötelezhető-e az intézmény saját működéséhez szükséges fedezet
előteremtésére.
4. táblázat: A Diósgyőri Gimnázium és VPI és a Herman Ottó Gimnázium
alaptevékenységei
Diósgyőri Gimnázium és VPI
Herman Ottó Gimnázium
Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása
Általános iskolai napközis otthoni nevelés Általános iskolai tanulók nappali rendszerű
nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása
(5-8.évfolyam)
Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai nevelése, oktatása (5-8.évfolyam)
Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás (9-12/13.évfolyam)
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi nevelése, oktatása
(9-12/13.évfolyam)
Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók gimnáziumi nevelése, oktatása
Gimnáziumi felnőttoktatás 9-12/13. évfolyam Iskolai intézményi étkeztetés
Munkahelyi étkeztetés Pedagógiai szakmai szolgáltatás
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése,
védelme
Könyvtári szolgáltatások Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési
szervekkel
Forrás: saját szerkesztés az Alapító Okiratok alapján
40
A gimnáziumok kiegészítő tevékenységeket is végeznek, amelyek nem
veszélyeztetik az alapfeladatok ellátását. Ezek közé tartozik az iskolarendszeren
kívüli nem szakmai oktatás, egyéb oktatást kiegészítő tevékenység, lakóingatlan és
nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése. A Herman Ottó Gimnáziumban
emellett éttermi, mozgó ellátást és rendezvényi étkeztetést is elvállalnak.
Az intézmények az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet
nem folytatnak.
3.4 Személyi feltételek
A személyi feltételek meglétének vizsgálatánál a kiinduló pont az, hogy a
nevelési-oktatási intézménybe hány gyermeket, tanulót kívánnak felvenni, továbbá,
hogy milyen feladatokat határoz meg az alapító okirat, tehát milyen nevelési-
oktatási intézményt kívánnak létesíteni.
Befolyásolja a feltételeket az is, ha többféle feladatot kívánnak ellátni. A
közoktatásról szóló törvény 41. § (5) bekezdése mellett figyelembe kell venni a
törvény 41. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat is, melyek szerint a nevelési-
oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai
tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek
felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos
feladatokat is. A szükséges személyi feltételek tisztázhatók, megállapíthatók a
közoktatásról szóló törvény 15-17. §-ában, valamint 1.sz. mellékletében
meghatározott rendelkezések alapján.
3.4.1 Tantestület, dolgozók számának alakulása
A pedagógusokra és a vezetőkre vonatkozó képesítési követelményeket meg
kell követelni minden iskolától és kollégiumtól. Csak olyan pedagógus
foglalkoztatására, vezető megbízására kerülhet sor, aki megfelel a közoktatásról
szóló törvény előírásainak. A pedagógusok mellett szükség van a nevelő és oktató
munkát segítő munkakörben foglalkoztatottakra, illetőleg más alkalmazottakra is.
41
Figyelembe kell venni azt is, hogy az intézmény több műszakban is dolgozhat, tehát
fogadhatja a tanulókat délelőtt és délután is.
A Herman Ottó Gimnázium pedagógusainak szakképzettsége a törvényi
előírásoknak megfelelő. Az iskola támogatja – továbbképzési tervének megfelelően
– az újabb, vagy a magasabb szintű pedagógiai szakképesítés megszerzését célzó
törekvéseket. A pedagógusok szakmailag jól felkészültek, a testület innovatív,
nyitottan reagál a társadalmi igények változásához. Az iskolán belüli szakmai
autonómiát biztosító munkaközösségek élén tapasztalt pedagógusok állnak. Az
iskola szervezetében a kibővített iskolavezetés tagjai, részt vesznek a tervezés,
döntés-előkészítés folyamatában.
A Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben az idei tanévben 66 fő pedagógus
dolgozik, míg a Herman Ottó Gimnázium csupán 6 fővel több, annak ellenére, hogy
ott a tanulók létszáma kétszer annyi. Természetesen az itt dolgozók végzettsége is
megfelel az előírásoknak, minden pedagógus egyetemi diplomával rendelkezik,
illetve minden gazdasági dolgozónak felsőfokú szakmai képzettsége van.
Az 5. táblázatból kitűnik, hogy a legnagyobb különbség a két gimnázium
között a konyhai dolgozók létszámának eltérésben van. Ennek legfőbb oka, hogy a
Diósgyőri Gimnázium és VPI csak melegítő konyhával rendelkezik, az ételt egy
másik középiskolából szállítják oda.
42
5. táblázat: A Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben, valamint a Herman Ottó
Gimnáziumban dolgozók létszáma, 2011.
Munkakör
Létszám (fő)
Diósgyőri
Gimnázium és
VPI
Herman Ottó
Gimnázium
Pedagógusok 66 72 Pedagógusok a gimnáziumban 50 -
Szakmai tevékenységet ellátó személyek a VPI-ben
16 -
Gazdasági dolgozók 10 7 Gazdasági vezető 1 5 Gazdasági ügyintéző 4 2 Egyéb gazdasági, ügyviteli dolgozó a VPI-ben 5 -
Karbantartó 3 2 Konyhai dolgozó 2 10 Egyéb 11 15 Összesen 92 106
Forrás: saját szerkesztés a gazdasági vezetők elmondása alapján
Az utóbbi évek nemzetközi kutatásai és tudományos munkái egyöntetűen arra
a következtetésre jutottak, hogy az oktatási rendszerek sikeressége elsősorban a
pedagógusokon múlik. „Az oktatás sikerének a kulcsa a megbecsült, motivált,
kiváló pedagógus… A pályájáért és tárgyáért lelkesedő pedagógus csodákra
képes.”8 A közoktatási reform részeként 2013-ban lép életbe a pedagógus-
életpályamodell, a törvény nagyobb megbecsülést, társadalmi elismerést nyújt majd
a szakterületen dolgozóknak. A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki
időszakból, és három – kivételes esetben négy – további szakaszból áll: Pedagógus
I., Pedagógus II., Pedagógus III. (mesterpedagógusi), és Tudóstanár fokozatból.
Emellett tervezik azt is, hogy az állam a fenntartó önkormányzatoktól átvállalja az
iskolák működtetése költségein belül 85 százalékot kitevő pedagógusbérek,
járulékok fizetését.
8 Szárny és teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány, 2009., 86.o.
43
Összességében mindkét iskoláról elmondható, hogy pedagógusaival közösen
kidolgozott céljuk a magas szintű műveltségközvetítő, elsősorban tehetséggondozó
oktatás és a gyermekközpontú nevelés közötti egység és egyensúly megteremtése.
Mindkét tantestület szakmailag jól felkészült, alkalmas az alaptevékenységgel
összefüggő feladatok megvalósítására. A gazdasági, ügyviteli és technikai dolgozók
is megfelelően végzik feladataikat, mindent megtesznek a minőségi munka
elvégzéséért.
3.5 Tanulólétszám alakulása
A Diósgyőri Gimnázium és VPI 4-5-6 évfolyamos, illetve felnőttképzésű
oktatást nyújt a diákok számára. A gimnázium helyet biztosít a School of Business
Komló Üzleti Szakképző Iskola Miskolci Tagintézményének is, ahol gazdasági
informatikus, informatikai alkalmazásfejlesztő, informatikai rendszergazda,
sportszervező, sportmenedzser és sportedző szakon tanulhatnak a diákok.
A Diósgyőri Gimnázium és VPI tanulólétszámának alakulását mutatja a
következő ábra 2007-2010. között:
050
100150200250300
Fő
2007 2008 2009 2010
Évek4 évfolyamos 5 évfolyamos6 évfolyamos felnőttképzés
10. ábra: A Diósgyőri Gimnázium és VPI -ben tanulók létszáma,
2007-2010.
Forrás: saját szerkesztés a gazdasági vezető elmondása alapján
44
A diagramból látható, hogy 2007 óta a 4 évfolyamos képzés tanulóinak a
száma csökkent, ezzel ellentétben az 5 és 6 évfolyamosoké viszont folyamatosan
nőtt. 2008-ra a felnőttképzés több, mint a felére esett vissza, majd 2009-től már nem
is indult ez a képzésforma. Ennek a képzésnek a megszűnése okozta a tanulók
számának nagy arányú csökkenését, 2007-ről 2010-re több, mint 100 fővel csökkent
a diákok létszáma. Ha a felnőttképzést nem vesszük figyelembe, akkor a változás
csak nagyon csekély jelentőségű.
A következő ábra a Herman Ottó Gimnázium diákjainak alakulását mutatja.
Nagyobb változás nem tapasztalható a vizsgált időszakban, 2009-re kis mértékben
megnőtt a tanulók száma, de 2010-re újra visszaesett az arány. Jelentősebb
gyarapodás vagy fogyás nem figyelhető meg.
0150300450600750
Fő
2008 2009 2010Évek
általános iskolás (5-8. évfolyam) gimnazista felnőttoktatás
11. ábra: A Herman Ottó Gimnáziumban tanulók létszáma, 2008-2010.
Forrás: saját szerkesztés a gazdasági vezető elmondása alapján
Az iskola négy, öt és nyolc évfolyamos szerkezetben működő osztályokkal jól
szeretné megoldani a gimnáziumi képzés legfontosabb feladatait, általánosan
művelt, idegen nyelvet beszélő, informatikai ismeretekkel rendelkező, környezetét
védő, szerető, értelmiségi pályára alkalmas fiatalokat nevelni.
A kedvezőtlen szociális, gazdasági és erkölcsi hatások, az érték- és
normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt
növekszik a feszültségszint, és csökken a feszültségtűrő képesség. A gyermekeken
45
gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi
hátrány. Ezek káros hatása megjelenik az iskolában a tanulók teljesítmény-,
viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában. A Herman Ottó Gimnázium
tanulóinak kb. 23 %-a jó anyagi körülmények között nevelkedik. Közülük 3-4 %-
nál felmerülnek nevelési hiányosságok. Anyagilag átlagosnak tekinthető családban
él a tanulók 65 %-a. Anyagilag hátrányos helyzetű a tanulók 10 %-a,
veszélyeztetett kb. 2 %-a.
A 12. ábra a két gimnázium tanulói létszámváltozásának az összehasonlítását
szemlélteti:
646 597 573
1090 1140 1128
400
600
800
1 000
1 200
2008 2009 2010
Évek
Fő
Diósgyőri Gimnázium és VPI Herman Ottó Gimnázium
12. ábra: Tanulók létszámának alakulása, 2008-2010.
Forrás: saját szerkesztés a gazdasági vezető elmondása alapján
Kiolvasható a diagramból, hogy míg a Herman Ottó Gimnázium diákjainak
száma kis mértékben nőtt, addig a Diósgyőri Gimnáziumé folyamatosan csökkent,
melynek legfőbb oka a korábban már említett felnőttoktatás megszűnése. Látható a
két intézmény nagyságának eltérése is, hiszen az előbbibe kétszer annyian járnak,
mint az utóbbiba.
A tanulók létszámának csekély visszaesését jelentősen befolyásolja a
Magyarországon születendő gyermekek számának változása, hiszen a születések
46
száma jelentős mértékben csökkent az elmúlt időszakban. Véleményem szerint a
gimnáziumok tanulóinak száma tovább csökkenhet a tavaly elindított szakiskolai
ösztöndíj-program miatt is. A program célja vonzóvá tenni a szakmunkás életpályát,
visszaállítani a képzés presztízsét. Cél az is, hogy a hiányszakmák felé tereljék a
fiatalokat, ösztönözzék a képzésbe való belépést, ezáltal a munkaerőpiac valós
szakmunkás-igénye szerint alakítva azt. Ösztöndíjat a szakiskolák nappali tagozatán
hiányszakmát, a gazdaság által igényelt szakmát tanuló hallgatók igényelhetnek.
3.6 Tárgyi feltételek
A gyermek, tanuló létszám egyértelmű tisztázása határozza meg azt a
helyiségigényt, amelyre szükség van, továbbá a költségvetés nagyságát. A nevelési-
oktatási intézmények működésének tehát alapvető feltétele, hogy az iskolai
foglalkoztatáshoz és a kollégiumi elhelyezéshez a szükséges helyiségek
rendelkezésre álljanak. Nemcsak arra kell figyelmet fordítani, hogy darabszám,
négyzetméter, légköbméter alapján a tantermek, nevelési helyek rendelkezésre
állnak-e, hanem meg kell vizsgálni azt is, hogy ezek megfelelnek-e az építési,
munkavédelmi, egészségügyi előírásoknak.
A helyiségek mellett nyilvánvalóan szükség van azokra a berendezésekre,
felszerelésekre is, amelyekkel a gyermekek, tanulók ellátása megoldható. Még nem
készültek el a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékeket meghatározó
jogszabályok, ezért a jegyzőnek az általános szakmai gyakorlat tapasztalataiból
kiindulva kell megállapítania, hogy az iskola képes-e biztosítani a feltételeket.
A Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben 19 osztály kap helyet 19 osztályteremben,
emellett 6 csoportszoba ad lehetőséget az idegen nyelvek csoportbontásban történő
tanítására. 1 fizika, 1 kémia, 2 számítástechnika előadó, illetve 1 osztályterem
rendelkezik projektorral. Az udvaron egy bitumenes kosárpálya és egy 200 méteres
futó, távolugró pálya található. A zárt sportudvart eredetileg teniszpályának épült,
de nem felelt meg a feltételeknek, így ún. „dühöngő” lett belőle.
47
2006-ban teljeskörű felújítás és nagyszabású bővítés kezdődött a Diósgyőri
Gimnáziumban, melynek eredményeképpen 2 839 m2
megújult területtel gazdagodott az iskola. Új tantermi
szárny épült tantermekkel, nyelvi csoportszobákkal,
tanári szobákkal, öltözőkkel. Az új, klimatizált
aulában minden diák elfér az iskolai rendezvények
5. kép: Aula alkalmával. A könyvtárban helyet kapott az iskola
gazdag 40 000 kötetes könyvállománya, az olvasóterem internetezési lehetőséget és
elmélyült tanulást biztosít a diákoknak. A 130 fős díszterem konferenciák,
tudományos és művészeti előadások megtartására is alkalmas. A mellette lévő
iskolagalériában állandó és időszaki képzőművészeti kiállítások rendezhetők. A
tágas főbejárati előcsarnokból impozáns, széles lépcső vezet az emeletre. A régi
épületrész is megújult: a tornaterem mellé új
vizesblokk és tornatermi öltözők épültek. Az
alagsorban tágas, két részre osztható ebédlőben
étkezhetnek a diákok. A régi épületben öt, nagyméretű
tantermet alakítottak ki. A felújítással teljesült az
akadálymentesség követelménye is (lift építése, 6. kép: Díszterem
széles ajtók, megfelelő mellékhelyiségek kialakítása). A főbejárat előtti dísztér és a
kerítések felújítása hozzájárult, hogy a gimnázium külső megjelenésében a
városrész egyik legszebb épülete lett.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetlen testnevelés tagozatos gimnáziuma a
Diósgyőri Gimnázium, ahol a sportnak, a sportolásnak
nagy hagyományai vannak, a megyében a
legeredményesebb. A tornaterem 2 óra egyidejű
tartására is alkalmas, ennek ellenére – illetve a felújítás
után is – szűkös. A további bővítésre már van
7. kép: Tornaterem elfogadott terv, de anyagi okok miatt nem lehet
megvalósítani.
Az iskolában több egyesület, szakkör és alapítvány munkálkodik. A
Diákszínpad minden évben új darabbal lép fel, melyre a korábban már említett
48
díszteremben épült színpad megfelelő helyet biztosít. A Diáksport Egyesület
kereteiben 5 szakosztály működik. Két alapítvány (Diákélet Alapítvány és
Balatonfenyvesi Gimnáziumi Alapítvány) létrehozásával támogatják a jó
tanulmánnyal és kiváló sportteljesítménnyel rendelkező diákokat. Nyelvtanulás
céljából kirándulásokat, jutalomüdülést szerveznek, finanszírozzák a versenyeken
való részvételt (útiköltség, részvételi díj, stb.).
A Diósgyőri Gimnázium által felújított, fenntartott és üzemeltetett Dr. Szabó
Gyula Bemutató Csillagvizsgáló Miskolc város egyetlen ilyen intézménye.
Tevékenysége elsősorban a közművelődést, a széleskörű tudományos
ismeretterjesztést szolgálja. Fő feladatának tekinti a csillagászat és az
űrtudományok legújabb eredményeinek földi alkalmazási lehetőségeinek,
hasznának széleskörű terjesztését és népszerűsítését. A csillagvizsgáló összefogja a
környék amatőrcsillagászait és az űrkutatás, az űrhajózás iránt érdeklődőket.
A Herman Ottó Gimnázium épülete új, tágas, esztétikus. Az iskola 3
épületrészből áll, melyekhez 1 külön helyrajzi számmal rendelkező tornacsarnok is
tartozik. Így alkotnak együtt egy épületkomplexumot, melyet fedett átjáró köt össze.
A 2 887 m2-es tornacsarnok része 1 tornaterem, illetve az udvaron található futó-,
kosárlabda-, és futballpálya. A sportcsarnok kiváló
lehetőséget nyújt az iskolai testnevelés, a
szakosztályi sport és a szabadidősport számára. A 3
épületrész által körülvett kőburkolattal fedett belső
udvaron egy szabadtéri színpad található.
A felújított és új szárnyakkal, tetőtérbeépítéssel 8. kép: Sportcsarnok udvar
bővített épületegyüttes szép, esztétikus környezetet biztosít az itt folyó oktató-
nevelő munka számára. Az iskola szaktárgyi és számítástechnikai szaktantermekkel,
jól felszerelt könyvtárral, iskolagalériaként is működő díszteremmel, iskolai
programoknak, ünnepségeknek helyet adó zárt belső udvarral, saját konyhával és
étteremmel, orvosi szobával rendelkezik.
Az iskolában 24 osztályteremben és 8 szaktanteremben tanulhatnak a diákok.
2010-ben megnyertek egy EU-s pályázatot, aminek következtében idén április 1-jei
49
kezdéssel egy fizikai labort kezdtek el kiépíteni. Ez a labor Miskolcon egyedi lesz,
így megyei szinten használható, tehát a megyében más iskolák tanulói számára is
elérhető lesz. A diákokkal és a szülőkkel való beszélgetéshez rendelkezésre áll egy
szülői fogadó helyiség.
2004-ben a könyvtár állománya 25 000 könyvtári egység volt, ami a spanyol
és az angol két tannyelvű oktatás, valamint a kétszintű érettségi miatt mára már 31
227 darabra növekedett. A tanárok és a diákok is megtalálhatják az
érdeklődésüknek megfelelő gyermekvédelmi szakkönyveket, az egészséges
életmóddal, pedagógiával, pszichológiával, családi
életre neveléssel kapcsolatos könyveket. A
könyvtár 4 számítógéppel rendelkezik, három az
olvasóteremben, a tanulók használatára, a negyedik
gépen a könyvtári adatbázis építése és a könyvtár
9. kép: Könyvtár adminisztrációs munkája folyik. 2004-től a Szirén
program hálózatos verzióját birtokolja a könyvtár, így az adatbázis a számítógépek
teljesítményétől, operációs rendszerétől függően az iskola bármely területén
elérhető. A 30 fős olvasóterem csendes, egyéni tanulásra alkalmas tér, ahol
internetezési lehetőséget is biztosítanak.
Összességében elmondható, hogy mindkét iskola felszereltsége korszerű és
modern, környezetük ápolt és gondozott. A vezetés próbálja még színvonalasabbá
tenni a tanulók számára a körülményeket. A kiegészítő tárgyi feltételek és az ezzel
járó többletfinanszírozás megteremtése azonban olyan plusz anyagi terhet jelent az
iskolák számára, amit nem tudnak finanszírozni, ezért próbálnak minden lehetőséget
megragadni, ha esély nyílik rá pályázni.
Véleményem szerint mindkét intézmény biztosítja a megfelelő tárgyi
feltételeket a tanulók számára. Az iskolák próbálják követni a technológia
fejlődését, és a legmodernebb eszközöket beszerezni a tanulás megkönnyítéséhez.
50
3.7 Bevételek alakulása
A költségvetési szervek gazdálkodási folyamataiban a bevételek beszerzése
nem öncélú tevékenység, hanem a szakmai feladatok teljesítésének alapvető,
elengedhetetlen feltétele. Az anyagi pénzeszközök - források - teremtik meg a
lehetőségét a kiadások teljesítésének. Ha ezek az anyagi eszközök rendelkezésre
állnak, megvan a feltétele annak, hogy a költségvetési szerv a szükséges gazdasági
műveleteket előkészítse, megszervezze, megtervezze és elvégezze, illetve az
erőforrások ésszerű, hatékony felhasználásával hajtsa végre feladatait.
Az Önkormányzati költségvetési beszámoló alapján 3 csoportba sorolhatók a
bevételek:
1. Intézményi működési bevételek
2. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek
3. Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések
A következőkben ezen tételeket fejtem ki részletesebben.
3.7.1 Intézményi működési bevételek
Az intézményi működési bevételek 4 fontosabb tételből tevődnek össze: egyéb
saját bevételek, ÁFA-bevételek, és -visszatérülések, hozam-, és kamatbevételek,
valamint működési célú pénzeszközátvételek.
Az intézmények egyéb saját bevételei az iskolák tulajdonában, kezelésében és
használatában álló vagyontárgyak bérbeadása útján elérhető bevételek, továbbá a
működés során keletkező, előre nem vagy nehezen tervezhető, vagy megtérülés-
jellegű bevételek kimutatás ára.
A kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adója a
termékértékesítés és szolgáltatás nyújtása során kiszámlázott, a vevő által az eladási
árban megfizetett általános forgalmi adó összege.
A hozam- és kamatbevételek egyik intézménynél sem szerepelnek nagy
súllyal.
51
A működési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről tétel a
Herman Ottó Gimnáziumban nem jelentős, de a Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben
nem elhanyagolható.
55,1263,185 61,998
75,695
34,87722,396 18,669
33,51
0
20
40
60
80
2007 2008 2009 2010Évek
mill
ió F
t
Herman Ottó GimnáziumDiósgyőri Gimnázium és VPI
13. ábra: Intézményi működési bevételek alakulása, 2007-2010.
Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján
A Herman Ottó Gimnáziumban az intézményi működési bevételek
folyamatosan nőttek, a Diósgyőri Gimnáziumban viszont nagyobb ingadozások
figyelhetők meg. Ezen ingadozások oka, hogy 2007-ben még voltak levelezős
tanulók az iskolában, akiknek tandíjat kellett fizetni. A 2010-es tanévet tekintve
pedig a VPI pedagógus továbbképzése emelte az egyéb saját bevételek összegét.
Természetesen ez a kiadás oldalon is meg fog jelenni, amit a későbbiekben
ismertetek.
3.7.2 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek
A felhalmozási és tőke jellegű bevételek a költségvetési szerv tulajdonában,
kezelésében, használatában lévő immateriális javak, ingatlanok, gépek,
berendezések és felszerelések, járművek értékesítéséből, valamint a pénzügyi
befektetésből származó bevételekből erednek. E bevételek sajátossága tehát, hogy
52
a költségvetési szervek a meglévő vagyon értékesítéséből, illetve működtetése
révén jutnak hozzá.
A Herman Ottó Gimnáziumban a vizsgált időszakban egyáltalán nem jutottak
ilyen bevételekhez. A Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben sincs nagy jelentősége,
2009-ben 3,472 millió forint ilyen jellegű bevételük volt, de a következő évre ez
már le is csökkent több, mint a tizedére. [6. melléklet 8. táblázat]
3.7.3 Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések
A bevételek 80-90 %-át a támogatások, támogatásértékű bevételek és
kiegészítések teszik ki, ezen belül is a legfontosabb a felügyeleti szervtől kapott
támogatás. Ez az intézményeknek az önkormányzattól kapott, a költségvetési szerv
működésére, fenntartására szolgáló (az elfogadott költségvetési terv szerint
megillető) támogatás, valamint az intézmények működéséhez szükséges
(költségvetési terv szerint elfogadott) felhalmozási célú támogatás.
Az önkormányzattól kapott támogatások változása mindkét iskolában azonos
tendenciát mutat. 2008-ban az önkormányzatok nagyobb összeggel támogatták a
gimnáziumokat, de ez a következő években jelentősen visszaesett.
348,16
397,07370,624
362,069
376,451366,015
366,078354,553
320340360380400420
2007 2008 2009 2010Évek
mill
ió F
t
Herman Ottó GimnáziumDiósgyőri Gimnázium és VPI
14. ábra: Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések alakulása,
2007-2010.
Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján
53
A vizsgált időszak első két évében a Herman Ottó Gimnázium támogatási
bevételeinek összege meghaladta a Diósgyőri Gimnázium bevételeit, majd a két
érték 2009-ben közel azonos lett, sőt az utolsó évben meg is fordult. Mivel a
korábban már említett felügyeleti szervtől kapott támogatás ugyanúgy alakult
mindkét intézményben, ezért a változás oka a támogatásértékű működési
bevételekben keresendő. (6. melléklet 8. táblázat) A Diósgyőri Gimnázium és VPI
nagyobb mennyiségű pályázati pénzt vett át az utolsó két évben. A gimnáziumot
illeti az Oktatási és Kulturális Minisztérium Útravaló ösztöndíja, a japán tanár
lakhatására kapott támogatás, a Tempus Közalapítványtól és a Városi
Diáksportszövetségtől kapott támogatások, a többi a Városi Pedagógiai Intézet
pályázati bevétele. Ilyen elnyert pályázat például:
- TÁMOP I.: „Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-
Magyarországon” pályázat
- HEFOP: „Első lépés a hátrányok leküzdésére” pályázat
- „Együtt a jobb jövőnkért” pályázat
- TÁMOP II.: „Kenguru tehetségfejlesztő program Miskolcon”
3.8 Kiadások alakulása
A bevételek beszedése nem öncélú tevékenység, hanem a költségvetési
szervek szakmai feladatai teljesítésének alapvető és elengedhetetlen feltétele.
Feltételezve, hogy a bevételek befolytak, a támogatások jóváírásra kerültek, nincs
akadálya, hogy az intézmények gazdálkodjanak, ennek során kiadásokat
teljesítsenek.
Mint korábban már említettem a szakértők az oktatási kiadások alakulását a
GDP arányában vizsgálják. Ez mutatja meg, hogy mennyit áldoz egy ország az
oktatásra.
A kiadások nem cél nélküliek, hanem a költségvetési szervek feladatai
ellátását, a feladatok ellátásának különféle feltételeinek megteremtését szolgálják.
54
Ennek megfelelően a kiadások különböző csoportjait különböztetjük meg:
1. Személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok
2. Dologi kiadások
3. Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközátadás,
egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai
4. Felhalmozási kiadások
3.8.1 Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok
A személyi juttatások az alábbiakat foglalja magában: a rendszeres személyi
juttatásokat, a nem rendszeres személyi juttatásokat, a külső személyi juttatásokat.
Rendszeres személyi juttatás a teljes munkaidőben, illetve részmunkaidőben
foglalkoztatottak szerződés alapján járó rendszer juttatása (a teljes munkaidőben
foglalkoztatott nyugdíjasokat is beleértve). Nem rendszeres személyi juttatások
körébe tartoznak a teljes munkaidőben, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak
részére jogszabályokban, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező
jellegűek, vagy nem kötelezőek, de megfelelő források esetén lehetőség van
kifizetésükre, vagy egyedi alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként
jelentkeznek. Külső személyi juttatások az állományba nem tartozók juttatásai és a
fegyveres erők, testületi és rendvédelmi szervek állományába nem tartozók
juttatásai.
A társadalombiztosítási járulék (nyugdíj- és egészségügyi biztosítás)
megállapítása a jogszabály szerint a járulékköteles juttatások figyelembevételével
történik. A munkaadói járulékot, a táppénz hozzájárulást, az egészségügyi
hozzájárulást, a rehabilitációs járulékot a jogszabályban meghatározott módon kell
fizetni.
A kiadások nagy részét mindkét intézményben a személyi juttatások és
munkaadókat terhelő járulékok tették ki. A vizsgált időszak minden évében több,
mint 70 % volt az arányuk.
55
Az alábbi ábra mutatja 2007-től 2010-ig a gimnáziumok ezen tételének
alakulását. 2007-ben nagyon csekély volt az eltérés a két iskola között, majd a
következő években már valamivel nagyobb. Ennek oka, hogy a Herman Ottó
Gimnáziumban még ha kevéssel is, de magasabb a dolgozók létszáma.
320,724
345,42
316,981305,449
334,464
295,374301,351
334,026
250270290310330350370
2007 2008 2009 2010Évek
mill
ió F
t
Herman Ottó GimnáziumDiósgyőri Gimnázium és VPI
15. ábra: Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok alakulása,
2007-2010.
Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján
Az 5. és 7. mellékletben található táblázatok jól mutatják a személyi juttatások
és a munkaadókat terhelő járulékok részletesebb bontását. Ha jól megfigyeljük a
sorokat, észrevehető, hogy az egyes tételek külön-külön is hasonlóan alakulnak.
3.8.2 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások
Dologi kiadások, az állami és községi háztartásokban a személyi kiadásokkal
szemben álló tárgyi kiadások. A dologi kiadásokat az alábbiak szerint kell tervezni
és a tényleges kiadásukat elszámolni:
- készletbeszerzések
- kommunikációs szolgáltatások
- szolgáltatási kiadások
- vásárolt közszolgáltatások
56
- általános forgalmi adó
- kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások
- szellemi tevékenység végzésére kifizetés
- egyéb dologi kiadások
A dologi kiadások kiemelt előirányzati csoport kiadásai között kell számba
venni az egyéb folyó kiadásokat is.
A dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 2007-2009 között a Herman Ottó
Gimnáziumban több mint 30 millió forinttal volt magasabb, mint a Diósgyőri
Gimnáziumban, de 2010-ben már közel azonos volt ez a szám. A hirtelen
emelkedés a Diósgyőri Gimnáziumban a korábban már említett VPI pedagógus
továbbképzése miatt keletkezett.
90,319
55,583
73,117 72,413
107,847109,455
104,444 105,84
40
60
80
100
120
2007 2008 2009 2010
Évek
mill
ió F
t
Herman Ottó GimnáziumDiósgyőri Gimnázium és VPI
16. ábra: Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások, 2007-2010.
Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján
Tételes bontás esetén [5. és 7. melléklet táblázatai] már nagyobb eltéréseket
tapasztalhatunk. A Herman Ottó Gimnáziumban a legtöbbet készletbeszerzésre és
szolgáltatási kiadásokra fordítottak. Ezek mellett az általános forgalmi adónak is
meghatározó a szerepe. A Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben a szolgáltatási
57
kiadások a legjelentősebbek, a készletbeszerzés nem képvisel olyan nagy arányt,
mint a másik gimnázium esetében. A szellemi tevékenység végzésére magasabb
összegeket fizetnek ki, ezzel ellentétben a Herman Ottó Gimnáziumban ennek
egyáltalán nincs jelentősége.
3.8.3 Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközátadás, egyéb
támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai
Ezen a tételen belül mindkét intézmény esetében az ellátottak pénzbeli
juttatásai foglalják el az első helyet. A 16. ábra alapján megfigyelhetjük, hogy a
Diósgyőri Gimnázium és VPI-ben a vizsgált időszak első két évében jelentős volt ez
a kiadás, majd visszaesett az értéke a Herman Ottó Gimnáziuméhoz hasonlóvá.
2007-2008-ban jóval nagyobb összegeket költöttek a diákok versenyeken való
részvételének támogatására és úti költségeikre.
1440
1084
1431
32232 30
286
0200400600800
1 0001 2001 4001 600
2007 2008 2009 2010Évek
ezer
Ft
Herman Ottó GimnáziumDiósgyőri Gimnázium és VPI
17. ábra: Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszközátadás,
egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai, 2007-2010.
Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján
58
3.8.4 Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések
Külön csoportot képeznek a felhalmozási kiadások, amelyek abban
különböznek a működési kiadásoktól, hogy a pénzeszköz felhasználásával
egyidejűleg a költségvetési szerv vagyonát is gyarapítják. Ahhoz, hogy a
költségvetési szervek zavartalanul működhessenek, nemcsak működési
kiadásokat kell teljesíteni, hanem szükség van
- megfelelő színvonalú összetételű és mennyiségű eszközökre, azok
pótlására
- korszerű eszközállomány beszerzésére
- a meglévő eszközállomány időközönkénti felújítására.
A pénzügyi befektetések kiadásai egyik intézményben sem jelennek meg. A
felhalmozási kiadások közül is csak az intézményi beruházások kiadásai és azok
általános forgalmi adója jelentkezik. A Herman Ottó Gimnáziumban a vizsgált
időszak első évében még négyszerese volt a Diósgyőri Gimnáziumhoz képest.
2008-ban már közel azonos volt ez az adat, majd a következő években a Diósgyőri
Gimnáziumban jelentős ugrást figyelhetünk meg, mely a korábban – a bevételeknél
– említett támogatások kiadás oldalaként jelenik meg itt.
2068 1457
3488
550
5582
7742
8527860
2 000
4 000
6 000
8 000
2007 2008 2009 2010Évek
ezer
Ft
Herman Ottó Gimnázium
Diósgyőri Gimnázium és VPI
18. ábra: Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések alakulása,
2007-2010
Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati intézményi költségvetési beszámoló alapján
59
3.9 A Herman Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium
gazdálkodásának összegző értékelése
A Herman Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium és VPI finanszírozása
könnyen összehasonlítható, hiszen mindkét intézmény önkormányzati tulajdonban
van, gazdálkodásuk és forrásaik azonosak. Rá vannak utalva az önkormányzatra,
mivel ő a fenntartó, de emellett saját bevételekre is szert tesznek.
10. táblázat: A Herman Ottó Gimnázium és a Diósgyőri Gimnázium és VPI
néhány fajlagos mutatója
Herman Ottó Gimnázium
Diósgyőri Gimnázium és VPI
1 tanulóra jutó pedagógusok száma (fő) 0, 064 0, 115
1 pedagógusra jutó átlaglétszám (fő) 15, 67 8, 68
1 tanulóra jutó bevétel (eFt) 375, 76 716, 03
1 tanulóra jutó kiadás (eFt) 369, 52 713, 76
Forrás: saját szerkesztés a korábbi adatok alapján
A táblázatból láthatjuk, hogy a Diósgyőri Gimnáziumban magasabb az 1
tanulóra jutó oktatók száma, illetve alacsonyabb az 1 pedagógusra jutó tanulók
száma. Ennek az az oka, hogy bár a tanuló létszámot tekintve kimagasló a
különbség a két iskola között (a Herman Ottó Gimnáziumban kétszer annyian
tanulnak, mivel a felnőttoktatásnak is van résztvevője), a pedagógusok száma nem
tér el nagyban egymástól. Az egy tanulóra jutó bevétel és kiadás a két intézményben
jelentősen különbözik, viszont ezek a bevételek és kiadások közel azonosak az
egyes intézményekben.
60
Az én meglátásom szerint mindkét intézmény hatékonyan és eredményesen
működik. A vizsgált időszakban a gimnáziumok tervszerű, átgondolt
gazdálkodásával, az alapfeladatainak színvonalas ellátása mellett, a tanulók minél
jobb minőségű oktatása során eredményes gazdálkodási tevékenységet folytat.
61
4. Javaslatok a hatékonyabb gazdálkodás elérése érdekében
Az önkormányzatok és intézményeik elsődleges szerepet vállalhatnak a
fenntartható fejlődés értékeinek közvetítésében a közösségük területén. Emellett
lényeges szempont az energiafelhasználás csökkentésének szükségessége. A
legtöbb közintézmény alkalmas napelemes villamosenergia-előállító rendszerek
telepítésére, valamint bemutató rendszerek telepítésére. Intézmények esetében a
legnagyobb teher a működési költség, és mivel csak a beruházásokhoz áll
rendelkezésre támogatás, működéshez nem, ezért olyan beruházások javasoltak,
melyek azonnal csökkentik a működési költségeket. Ezt egyik oldalról saját energia
előállítással (napelem), másik oldalról a felhasználás korszerűsítéssel (pl. LED
világítási rendszerek) lehet elérni. Az energiaárak emelkedése kiszámíthatatlan. Az
egyszeri beruházást követően az előállított energia költsége már nem jelentkezik.
Az iskolák pályázati úton akár 70-90%-os beruházási támogatáshoz is
hozzájuthatnak. A szükséges önrész megteremtése érdekében Nyugat-Európában az
iskolák alapítványokat hoztak létre, melyen keresztül helyi cégek, szülők és egyéb a
közösséggel kapcsolatban álló szervezetek biztosítottak forrásokat. Európa nyugati
országaiban indult el az a program, melynek keretében az iskolák minősítésre
kerülnek környezeti és energetikai szempontokból (öko-iskola). Ezekben az
országokban a kormány célja, hogy minden iskola 2020-ra "fenntartható iskolává"
váljon, így mind az alkalmazott technológiában, mind pedig a képzésekben fontos
szerepet kapjanak a megújuló energiaforrások. A téli napszegény időszakban
(amikor a napelemek nagyon kevés energiát termelnek) jelentősen hozzájárul a
szélkerék az iskolai energiaellátásához.
Ilyen pályázat például:
- KEOP 4.4.0: nagyobb napelemes rendszerre beadható komplex pályázat
- KEOP 4.2.0-A: kisebb napelemes rendszerre egyszerűsített pályázat
Így tehát az iskoláknak nem csak a működési költségeik csökkenhetnének,
hanem elnyerhetnék az öko-iskola címet, így tanulóikban is erősítenék a környezeti
értékek iránti felelősséget. Ez vonzóvá tenné az iskolát a szülők számára, és pozitív
külső visszajelzést jelentene az iskola munkájáról a fenntartó számára.
62
Véleményem szerint a pályázatok adta lehetőségeket ezeken felül is jobban ki
kellene használniuk az iskoláknak. Amikor ma pályázatokról, támogatásokról
beszélünk, többnyire az EU-s pályázatokról, támogatásról van szó.
Ezek jellemzően vissza nem térítendő támogatások, de előfordul visszatérítendő
támogatás is. Az EU-s pályázatok Magyarországnak az Európai Unióhoz való 2004-
es csatlakozása óta érhetők el széleskörűen. Az EU-s pályázatok mellett egy kisebb
körben a hazai intézmények is nyújthatnak támogatásokat bizonyos célokra. Ezek
jellemzően kisebb összegű pénzek, és speciálisan meghatározott célokra
fordíthatók.
Az előzőekben említett öko-iskola cím a támogatásokban is tudna segíteni,
hiszen a cím elnyerője az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi
kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését.
Ami még az én meglátásom szerint javítani tudná a gazdálkodást, ha az iskolák
összefognának, és a gazdasági vezetők, illetve azok a személyek, akik részt vesznek
a gazdálkodásban kisebb csoportokban összeülnének, és megosztanák egymással
tapasztalataikat. Ezen információk birtokában minden intézmény eldönthetné, hogy
számára melyik út lenne járható, mivel tudná javítani gazdálkodását. Tanulhatnának
egymás hibáiból, illetve sikereiből.
63
Összegzés
Az oktatásnak meghatározó szerepe van a társadalmi-gazdasági fejlődés és a
jobb életminőség megteremtésében, ezért is fontos, hogy hazánk közoktatás
fejlesztése az EU által is elismert, megfelelő irányba halad.
A magyar közoktatás pénzügyi szabályozásának alapelve az 1990-ben
elfogadott önkormányzati törvényből fakad. Kötelezővé teszi a helyi
önkormányzatok számára az alap- és középfokú oktatás biztosítását, így a
finanszírozásban rendkívül nagy önállósággal rendelkeznek, a kormány ebbe
közvetlenül nem szól bele. Az önkormányzatok kiadásainak átlagosan valamivel
kevesebb, mint harmada oktatási kiadás. A hatalmas költségvetési hiány hatására
2006-tól folyamatos csökkent az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások
állami támogatása. Nem méltányos ma az oktatás finanszírozási rendszere és ilyen
szempontból nem felel meg az igazságosság követelményének, ezért szükséges
lenne az átalakítás.
A magyar oktatásban a legsúlyosabb gondot a pénzhiány jelenti. A
finanszírozás kérdésében a fenntartó és az iskola érdeke mindig ellentétes: a
fenntartó abban érdekelt, hogy minél kevesebb pénzért tartsa fenn az iskolát, mert
az innen elvont költségeket elköltheti egyéb célokra, az iskola pedig abban, hogy
minél színvonalasabb és korszerűbb szolgáltatást nyújtson, ami egyre több pénzbe
kerül.
Szakdolgozatomban a közoktatás finanszírozásnak elméleti hátterét, jellemzőit
és lehetséges problémáit mutattam be. Két miskolci gimnáziumot - a Herman Ottó
Gimnáziumot és a Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézetet -
választottam ki, amelyek segítségével szerettem volna még inkább szemléltetni a
rendszert. Nagy hangsúlyt fektettem az iskolák jelenlegi helyzetének bemutatására –
ezen belül is a tanulók, pedagógusok és dolgozók létszámának változására, valamint
a tárgyi feltételek meglétére -, illetve a bevételek és kiadások alakulására.
64
Legfőbb feladatuk olyan tanulókat nevelni, akik értéket teremtő, erkölcsi
tartással bíró, kulturált magatartású emberek lesznek, akikben kialakul a tudás
becsülete, a művelődés iránti igény, az ember tisztelete, megértése és szükség
esetén segítése.
Összességében elmondható, hogy mindkét iskola számára nagy feladatot jelent
a finanszírozás és annak problémáinak megoldása, de az intézmények célja, hogy
megőrizzék jó pozíciójukat a városban, és tanulóik számára minél jobb minőségű
oktatást és megfelelő feltételeket biztosítsanak.
65
Summary
Education is one of the most important means of the origination of knowledge-
based society and social welfare. It has a determinative function in the origination
of social-economic developement and in the better quality of life, so it is important
that Hungary is making good progress in the improvement of education which is
recognised by the EU, too. The developement strategy of public education in the
North Hungarian Region was made with an eye to it, they aimed at having these
schools lined up, improving their competitiveness and answering the specific
challenge of their region.
The size and composition of educational supply is influenced by several
social-economic facts such as the structure of the settlement and the economic, the
composition of population and the constant changing of them. The inequality
among these settlements and within each of them is very considerable and these
were developed because of the difference in their financial situation. The schools in
the same settlement are different, too and it is partly due to the inherited conditions
and partly to the politics of thier local government.
The local government has a great deal of independence in the financing of
their schools, the government does not intervene in it directly. Little less than the
third part of the expenses of the local government is for education. The subsidy of
the services carried out by the local government has been decreasing continuously
since 2006 because of the large budget deficit. Today the financial system of
education is not fair and in this respect it does not meet the requirements of fairness,
so it would be necessary to reorganize it.
In my thesis I presented the theoretical background, the characteristics and the
possible problems of the financial system of education. I have chosen two grammar
schools in Miskolc and I would have liked to demonstrate the system by means of
them. I laid emphasis on the presentation of the present situation of these schools,
66
within it the changes of students, teachers and other workers, moreover the
existance of financial resources or the changes in expenses and income, as the case
may be.
To sum it up we can say that it is quite a large task for both schools ti solve the
fincial problems. But these schools aimed at preserving their good position in the
town and providing education of excellent quality and appropriate conditions for
their students.
67
Irodalomjegyzék
1. Az oktatás minősége és az önkormányzati oktatásirányítás, OKKER Kiadó,
Budapest, 1997.
2. Balogh Miklós: Oktatásirányítás és iskolarendszer, Oktatáskutató Intézet,
Budapest, 1992.
3. Csécsei Béla - Nagy Péter Tibor - Szebenyi Péter - Szemkeő Judit: Korszerű
iskolavezetés, Raabe Kiadó, Budapest, 1993.
4. Dr. Szüdi János: Igazgatás, szervezés, vezetés, a közoktatási intézményekben,
OKKER Kiadó, Budapest, 1998. 25-33.o.
5. Education at a Glance 2008., 2009., 2010.
6. Jelentés a magyar közoktatásról 2003, Országos Közoktatási Intézet, Budapest,
2003.
7. Jelentés a magyar közoktatásról 2006, Országos Közoktatási Intézet, Budapest,
2006.
8. Kozma Tamás: Kié az iskola?, Edukáció Kiadó, Budapest, 1990.
9. Központi Statisztikai Hivatal
10. Kuknyó János: Oktatásirányítás és iskolafenntartás, School Bt., Nyíregyháza,
1997.
11. NEFMI közoktatás-statisztikai adatgyűjtése
12. Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2009/2010, Budapest, 2010.
13. Oktatásirányítás és iskolafenntartás, School BT, Nyíregyháza, 1997.
14. Szárny és teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány, 2009.
15. Zsarnai Szilárd: Oktatásirányítás, Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda,
Budapest, 1995.
16. http://www.beszed.hu/repository/2314.pdf
17. http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_oktat%C3%A1si_rendszere
18. http://hermangimnazium.hu/
19. http://www.dig-misk.sulinet.hu/index2.html
20. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html
21. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html
68
22. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi003a.html
23. http://www.ofi.hu/tudastar/kozoktatas-regionalis/5-kozoktatas-teruleti
24. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi009.html
69
Mellékletek 1. melléklet
2. táblázat: Referenciaértékek teljesítése az EU tagállamaiban
Korai iskola
elhagyók
Élethosszig tartó
tanulás
Kisgyermek-kori nevelés
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők
Gyengén teljesítő
15 évesekBelgium Bulgária
Csehország Dánia
Németország Észtország n.a. Írország n.a.
Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország
Ciprus n.a. Lettország Litvánia n.a.
Luxemburg n.a. Magyarország
Málta n.a. Hollandia Ausztria
Lengyelország Portugália Románia n.a. n.a. n.a. Szlovénia n.a. Szlovákia
Finnország Svédország
Anglia n.a. Horvátország n.a. Törökország
Izland Norvégia
EU Forrás: Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009. tanévhez
A táblázatban használt színek jelentése: zöld=élenjáró, kék=felzárkózó,
sárga=romló teljesítmény, piros=növekvő lemaradás, n.a.=nincs adat
70
2. melléklet
71
72
73
74
3. melléklet
75
76
77
78
4. melléklet
6. táblázat: Herman Ottó Gimnázium bevételei, 2007-2010.
ezer forintban
Megnevezés 2007 2008 2009 2010
Intézményi működési bevételek 55.120 63.185 61.998 75.695
- Egyéb saját bevétel 46.421 54.923 53.522 35.343
- ÁFA-bevételek, -visszatérülések 6.699 8.262 8.476 9.575
- Hozam- és kamatbevételek 0 0 0 12
- Működési célú pénzeszközátvé-telek államháztartáson kívülről 0 0 0 765
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 0 0 0 0
- Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése 0 0 0 0
- Pénzügyi befektetések bevételei 0 0 0 0
- Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel államháztartáson kívülről 0 0 0 0
Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések 370.624 397.070 362.069 348.160
- Felügyeleti szervtől kapott támogatás 367.130 394.128 359.894 338.405
- Önkormányzatok költségvetési támogatása 0 0 0 0
- Támogatásértékű működési bevétel 3.494 2.942 2.175 9.738
- Támogatásértékű felhalmozási bevétel 0 0 0 0
79
- Kiegészítések, visszatérülések, előző évi működési célú előirányzat maradvány, pénzmaradvány átvétel
0 0 0 17
ÖSSZESEN 425.744 460.255 424.067 423.855
Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati költségvetési beszámolók alapján
80
5. melléklet
7. táblázat: Herman Ottó Gimnázium kiadásai, 2007-2010.
ezer forintban
Megnevezés 2007 2008 2009 2010
Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok 334.464 345.420 316.981 305.449
- Személyi juttatások 253.240 261.059 242.161 240.530
Rendszeres személyi juttatások 205.647 208.209 191.799 189.920
Nem rendszeres személyi juttatások 32.073 38.847 37.080 41.419
Külső személyi juttatások 15.520 14.003 13.282 9.191
- Munkaadókat terhelő járulékok 81.224 84.361 74.820 64.919
Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 90.319 109.455 104.444 107.847
- Készletbeszerzés 39.415 44.470 43.387 47.895
- Kommunikációs szolgáltatások 1.039 946 730 815
- Szolgáltatási kiadás 33.584 43.009 37.948 34.007
- Vásárolt közszolgáltatás 471 938 0 262
- Általános forgalmi adó 13.675 17.288 19.040 18.108
- Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások 811 1.028 1.747 1.355
- Szellemi tevékenység végzésére kifizetés 0 0 0 0
- Egyéb dologi kiadások 0 0 0 0
- Egyéb folyó kiadások 1.324 1.776 1.592 5.405
81
Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszköz-átadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai
144 0 232 32
- Államháztartáson belüli támogatások és támogatás jellegű kiadások
0 0 0 2
- Államháztartáson kívüli pénzeszközátadás 144 0 0 0
- Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás 0 0 0 0
- Ellátottak pénzbeli juttatásai 0 0 232 30
Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések 2.068 852 1.457 3.488
- Felújítás 0 0 0 0
- Intézményi beruházási kiadások 1.723 771 1.228 2.790
- Központi beruházási kiadások 0 0 0 0
- Lakástámogatás 0 0 0 0
- Lakásépítés 0 0 0 0
- Állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadásai 0 0 0 0
- Beruházások általános forgalmi adója 345 81 229 698
- Pénzügyi befektetések kiadásai 0 0 0 0
ÖSSZESEN 426.995 455.727 423.114 416.816
Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati költségvetési beszámolók alapján
82
6. melléklet
8. táblázat: Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézmény bevételei,
2007-2010.
ezer forintban
Megnevezés 2007 2008 2009 2010
Intézményi működési bevételek 34.877 22.396 18.669 33.510
- Egyéb saját bevétel 29.474 16.098 9.978 23.204
- ÁFA-bevételek, -visszatérülések 1.655 1.786 2.118 3.660
- Hozam- és kamatbevételek 0 0 399 166
- Működési célú pénzeszközátvé-telek államháztartáson kívülről 3.748 4.512 6.174 6.480
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 0 0 3.472 324
- Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése 0 0 0 0
- Pénzügyi befektetések bevételei 0 0 0 0
- Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel államháztartáson kívülről 0 0 3.472 324
Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések 354.553 366.078 366.015 376.451
- Felügyeleti szervtől kapott támogatás 343.044 356.506 333.819 313.529
- Önkormányzatok költségvetési támogatása 0 0 0 0
- Támogatásértékű működési bevétel 9.043 9.131 17.623 54.942
- Támogatásértékű felhalmozási bevétel 550 0 0 4.407
83
- Kiegészítések, visszatérülések, előző évi működési célú előirányzat maradvány, pénzmaradvány átvétel
1.916 441 14.573 3.573
ÖSSZESEN 389.430 388.474 388.156 410.285
Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati költségvetési beszámolók alapján
84
7. melléklet
9. táblázat: Diósgyőri Gimnázium és Városi Pedagógiai Intézmény kiadásai,
2007-2010.
ezer forintban
Megnevezés 2007 2008 2009 2010
Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok 334.026 320.724 301.351 295.374
- Személyi juttatások 253.454 242.626 231.157 233.418
Rendszeres személyi juttatások 202.102 199.446 180.799 175.602
Nem rendszeres személyi juttatások 23.095 29.621 33.606 38.038
Külső személyi juttatások 28.257 13.559 16.752 19.778
- Munkaadókat terhelő járulékok 80.572 78.098 70.194 61.956
Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 55.583 73.117 72.413 105.840
- Készletbeszerzés 9.546 8.914 11.804 n.a.
- Kommunikációs szolgáltatások 1.143 1.085 2.232 n.a.
- Szolgáltatási kiadás 24.399 43.439 37.906 n.a.
- Vásárolt közszolgáltatás 750 0 0 n.a.
- Általános forgalmi adó 6.387 9.576 10.942 13.577
- Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások 1.439 2.931 3.842 n.a.
- Szellemi tevékenység végzésére kifizetés 11.481 6.738 2.762 n.a.
- Egyéb dologi kiadások 0 0 2.349 n.a.
- Egyéb folyó kiadások 438 434 576 4.332
85
Támogatás, támogatásértékű kiadás, végleges pénzeszköz-átadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásai
1.084 1.431 286 30
- Államháztartáson belüli támogatások és támogatás jellegű kiadások
0 12 35 13
- Államháztartáson kívüli pénzeszközátadás 0 0 0 0
- Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás 0 0 0 0
- Ellátottak pénzbeli juttatásai 1.084 1.419 251 17
Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések 550 786 5.582 7742
- Felújítás 0 0 0 0
- Intézményi beruházási kiadások 458 655 4.472 6.194
- Központi beruházási kiadások 0 0 0 0
- Lakástámogatás 0 0 0 0
- Lakásépítés 0 0 0 0
- Állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadásai 0 0 0 0
- Beruházások általános forgalmi adója 92 131 1.110 1.548
- Pénzügyi befektetések kiadásai 0 0 0 0
ÖSSZESEN 391.243 396.058 379.632 408.986
Forrás: saját szerkesztés az Önkormányzati költségvetési beszámolók alapján
