GYERMEKIRODALMI LAP XLIX. ÉVFOLYAM 559. SZÁM 2005. MÁRCIUS

2

Az idén korán van Húsvét, de szerencséreitt, aa KKáárrppáátt--mmeeddeennccee ddééllii vviiddéékkéénn hamarábbjön a tavasz.

BBáánnssáágg,, BBááccsskkaa,, SSzzeerréémmsséégg,, aa DDrráávvaasszzöögg,,SSzzllaavvóónniiaa,, MMuurraakköözz magyar tájaira igyekezve sûrûn elõ kell vennünkaz útlevelünket, hiszen ezek a vidékek ma 3 országhoz, Szerbiához,Horvátországhoz, Szlovéniához tartoznak.

1920 óta minden harmadik ma-gyar ember Magyarország hatá-rain kívül, egy másik államban,kisebbségben él.

LÁSZLÓ NOÉMI

DÉLVIDÉKNapsütötte délen sok fura nemzetség,sok fura történet, háború és béke,hol a magyar támad, hol a török támad,Hunyadi Jánosra, deli Szkander bégre;napsütötte délen, tán az Adriától,hullámzik a föld is, ahány féle-fajta,fölsõ nagy ég bámul alsó kék egekbe,Zrínyi, Kosztolányi ringatózik rajta;napsütötte délen hímes szoknyarendekcsipkeharang módra inganak a szélben,hetyke kalpagokban halvány árvalányhaj,nótafoszlány zümmög benne észrevétlen;napsütötte délen mandulafa sarjad,füge hull, nedvét a friss talaj felissza,szétszórt csapatokban Magor nemzetségezúgó halántékkal tekint vissza.

E húsvét ünnepnek

második reggelén

jól tudják azt magik,

mért jöttem ide én.

Gólya, gólya, gilice, Kendervágó vadréce,Kerüld meg a világot, Hozz egy karéj kalácsot!Gólya, gólya, hosszú láb,Hol kezdõdik a világ?Gólya, gólya, rövid láb,Hol végzõdik a világ?

3

– MMaaggyyaarroorrsszzáágg ddééllii ttaarrttoommáánnyyaaiitt – meséli DDeeáákk ÁÁrrppááddttaannáárr bbááccssii –, ahol akkor még 700.000 magyar élt, 1920-banaz újonnan alakuló szláv államhoz, JJuuggoosszzlláávviiááhhoozz ccssaattoollttáákk. Amagyarok mellett szerbek, horvátok, szlovének, bosnyákok, ma-kedónok, albánok éltek ebben a tarka népességû országban.Hetven év múltán, 1990-ben Jugoszlávia 5 államra oszlott,sajnos nem békésen, hanem öt éven keresztül dúló háborúárán, amelyben a sok áldozat közt ártatlan magyarok ezrei isszenvedtek, kényszerültek menekülésre, vesztették életüket, éssok magyar város, falu, történelmi emlék, templom pusztult el.

A horvátországi Valkóvárat (Vukovar) például 1991-ben aszerbek 3 hónapig ostromolták. A harcokban 7500 horvát ésmagyar esett el. A háború nyomai még ma is lépten-nyomonfelbukkannak, de a sebek lassan eltûnnek.

A legutóbbi háború nagy károkat okozott. Afaluban most sok üres ház van. Elég sok a fiatal,sokan járnak középiskolába, és vannak fõiskolá-saink, egyetemistáink is. Ha ezek a fiatalok mindhazajönnének, munkát találnának, és családot ala-pítanának, ismét benépesülne a falu. Tele lenneélettel és vidámsággal. Minden háznak lenne gaz-dája, mindenki szépítené, csinosítaná környezetét.

Bosanac Andrea, Csúza

SSzzeerrbbiiaa VVaajjddaassáággnak is nevezett tarto-mányában 250.000 magyar él. SSzzaabbaaddkkaavárosát IV. Béla királyunk alapította a ta-tárjárás után, majd Hunyadi János innenirányította a déli határok védelmét. A XIX.század második felében a város gyors fej-lõdésnek indult, Magyarország déli köz-pontja lett. Ekkor épült a ma is mûködõszínház, az elegáns városháza, amelyetZsolnay kerámia díszít gazdagon. Fényûzõ termeiben ma is pezsgõ mûvelõdési élet zajlik.

Rad

nity

Tom

isla

v, S

zaba

dka

Fontos oktatási, mûvelõdési központ Újvidék (Novi Sad) is.

A szabadkai városháza

A játék, az különös.Gömbölyû és gyönyörû,csodaszép és csodajó,nyitható és csukható,gomb és gömb és gyöngy, gyûrû.Bûvös kulcs és gyertya lángja,színes árnyék, ördöglámpa.

Szabadka híres szülötteKKoosszzttoolláánnyyii DDeezzssõõ.. Ismeritek

AA jjááttéékk címû versét?

4

NÉMETH ISTVÁN

MÁLNA-VÁRAD

Ahogy a kocsi fölrobog aDuna-hídra, s bal kéz felõl föl-bukkan a régi vár körvonala, ahátsó ülésen fölzeng a tücsök-zene:

– Pétervárad, Pétervárad! –cirpeli Kata lelkesülten.

Attila így folytatja:– Pétejvájam, Pétejvájam!Nagyapa meglepõdve for-

dul hátra:– Hogy mondod, Attila?– Pétejvájam! – a még min-

dig selypítõ Attila mindnyá-junk Péterváradját teljesenmagának sajátította ki.

A robogó kocsi máris befutaz alagútba, Kata és Attila örö-mére. A kocsi az alagút sárgavilágában is szélsebesen fut, akét lurkó a hátsó ülésen ki setombolhatja magát, máris újmegénekelni való tárul a sze-mük elé: a Fruska gora!

Hát ez csakugyan inkábbolyan fruskácska az igazi, ko-moly hegyek között, de errõlõ semmit se tud, mert nincsmihez hasonlítania magát. Ön-magában áll, lustán elnyújtóz-kodva a Duna mellett, minthaabból nõtt volna ki, pedig nemabból nõtt ki, sziget volt abban

a néhai nagy Pannon-ten-gerben, amely hiába voltmégakkora, ha mára csu-pán a neve maradt fenn.

Kata és Attila szereti aszigetes meg tengerestörténeteket az egykoriPannon-tengerrõl, de mosta kiszállással vannak elfog-lalva, mert máris megérkez-tek nagyapa kertjébe, aholigazi tücskök, nagy zöld gyí-kok és egészen apró levelibé-kák láthatók, meg hangya-boly, amely nem más, mint ahangyák vára. Várja is nagy-apa, mikor rikkantja el magátKata.

– Hangyavárad!S természetesen Attila sem

maradhatna le:– Hangyavájam!De most csodák csodája

hallgat mind a kettõ. Elnémí-totta õket a gubancos málna-bokor. Megállnakelõtte, és szedik anagy málnaszeme-ket.

Nagyapa szólalmeg helyettük:

– A medvék isszeretik a málnát,tudjátok-e?

– Tudjuk – vála-szol Attila málnalé-tõl maszatosan. –Hol vannak a med-vék, nagyapa?

– Arra fönt, a sûrûben.– Nagyon messze? – kérdi,

s megáll egy pillanatra a mál-nászással.

– Legalább tíznapi járóföld-re innen.

– Akkor jó – nyugszik meg,mintha tudná, mi az a tíznapijáróföld.

– Kis buta – kezdi oktatniKata. – A medvék Medvevá-radban laknak.

– Medvevájamban? – tûnõ-dik el egy pillanatra: – Nem istudtam, hogy van Medvevá-jam. Majd megnézzük. Deelõbb jóllakunk málnával.

Pétervárad mintha ma isõrködne Újvidék fölött

CSORBA BÉLA

A DUNÁBANA Dunában úszik egy cimbalom,rajta játszik hat bakmajom.

A Dunában úszik Kelemen,elvitte szegényt a szerelem.

A Dunában úszik Ria, Dóra,Kelement mentik virradóra.

A Dunában úszik koronám,ne legyek soha csõszkirály.

A Dunában úszik egy virág,tüskéin gubbaszt a nagyvilág.

A Dunában úszik a bocskorom,csak te ne ússz el, bocs korom.

Palics régi híres fürdõhely, ma is csalogatja a sportolni, pihenni vágyókat

Hej, de szép mezõ a vracsai mezõ! Ott terülel Nándorfehérvár mellett, s a török Szendrõvárából le-lecsapott, hogy kárt tegyen a magya-rokban. A székelyek a magyarokkal együttvitézül védelmezték Nándorfehérvárt, s helyt állottak a vra-csai mezõn is.

Egyszer Ali basa, a törökök legerõsebb vitéze kivágtatottSzendrõ várából, és a vracsai mezõn elkezdett kiáltozni:

– Hé, magyarok! Ki mer velem szembeszállni?Amikor látta, hogy a magyarok haboznak, késleked-

nek, gúnyolni, ócsárolni kezdte õket.Dózsa György megelégelte a csúf szavakat.– Elég a szóból, ebhitû törökje! Megvívok én veled az én

Jézusomért! – ugratott középre.Mindjárt kijelölték a magyar meg a török igazlátókat, õk

ügyelnek arra, hogy a párviadal rendben folyjon.A vívók a mezõ szélére lovagoltak, úgy álltak fel egymás-

sal szemben. Az igazlátók jelt adtak. A lovasok megsarkan-tyúzták paripájukat, csak úgy surrogott-burrogott a levegõ.Nagy csattanással összecsaptak. A két vitéz lándzsája misz-likbe szakadt, de egyik sem tudta a másikat kivetni a nye-regbõl.

Ekkor Dózsa kardot rántott, Ali basa is kihúzta a görbekardját. Úgy összecsaptak, hogy a két kard szikrát vetett. A második

összecsapásban Dózsamegsebesítette a törö-köt, harmadszorra úgy odavágott, hogy Ali basaájultan fordult le lováról.

Dózsa egyetlen csapással lefejezte, a díszesfegyvereket magához vette, mert ez mint zsák-mány õt illette, aztán visszavágtatott a várba. Utá-navágtattak a magyar és székely vitézek is.

Mire a török észbe kapott, vége volt a viadalnak,vége Ali basa életének, de még a törökdicsõségnek is.

SSzzeerréémmii GGyyöörrggyy

nnyyoommáánn

5

Galambóc vára Zsigmond király idejébenkerült török kézre, de néhány évtized múlva

Kinizsi Pál visszafoglalta.

Szendrõ vára

Dózsa György vitézségén felbuzdulva mi isbeneveztünk egy csacsiversenyre.

DE

ÁK

FE

RE

NC

raj

za

Mi lett Dózsa

György tragikus

sorsa?

HHoorrvvááttoorrsszzáágg történelme összefonódotta magyar királyságéval. 1092-ben SzentLászló királyunk megszerezte az északi tar-tományokat, majd fia, Könyves Kálmán ahorvát koronát. 800 évig a magyar királyokvoltak Horvátország királyai. A horvát ne-mesi családok, a Zrínyiek, Erdõdyek, Fran-gepánok fontos szerepet játszottak a ma-gyar történelemben.

ZZáággrráábboott, Hor-vátország fõváro-sát Szent László királyunk alapította1094-ben. A hajdani püspöki székhelyszékesegyházában õrzik Szent Lászlópalástját. A templom freskóin többmagyar király képét lehet felfedezni.

ZZáárrááéérrtt Kálmán király és II. Endresokat csatázott Velencével. A ma isálló Mária-templomot Könyves Kál-mán, a Szent Simon templomot NagyLajos királyunk építtette.

1241-ben IV. Béla családjá-val Dél-Horvátország TTrraauu(ma TTrrooggiirr) nevû városábamenekült. A tatárok hiábakövetelték, a város nemadta ki magyar-horvát királyát. IV. Béla Trauban fo-gadta meg, hogy ha visszanyeri országát, nemrég szü-

letett gyermekét Istennek ajánlja. A kis király-lányt Szent Margitként tiszteljük, a szigetet,ahol apáca volt, Margitszigetnek hívjuk.

Azá

grá

bi sz

ékes

egyh

áz

Azá

rai M

ária

-tem

plo

m

A 900 éves aracsi pusztatemplomot – olysok várunkhoz, templomunkhoz hasonlóan –

rommá harapdálta a történelem.

Az idõt méri, de kongatni nem tud. Ezt anapórát Zomborban, a piactéren fényképeztük.

Zágráb

6

Mi volt aMargitsziget

korábbi neve?

Súghatok?

7

Horvátország adriai kikötõje, RRiijjeekkaa 1868 és1918 között FFiiuummee néven Magyarország tengerikapuja volt, innen vitték a Kárpátok fáját a világminden irányába. A modern kikötõt Baross Gá-bor építette ki, a kormányzósági palota magyardíszítést kapott. Fiuméban ma is lépten-nyo-mon magyar emlékekkel találkozunk.

A várostól 15 kilométerre van OOppaattiijjaa,mely AAbbbbáázziiaa néven az Osztrák-

Magyar Monarchia leghíresebbfürdõhelye volt. Királyok, csá-szárok, híres mûvészek – köz-tük Jókai, Ady – gyakran meg-

fordultak itt.

A Zrínyi családnak több vára is volt a környé-ken. CCssáákkttoorrnnyyaa várában született ZrínyiIlona, és itt írta ZZrríínnyyii MMiikkllóóss a SSzziiggeettii vvee--sszzeeddeelleemm címû mûvét, melyrõl a februáriNapsugárban olvastatok.

Néhány éve, amióta felépült a modern okta-tási és mûvelõdési központ, EEsszzéékk a horvátor-szági magyarok fõvárosa lett.

VVaarraassdd a Hunyadiak birtoka volt. Mátyáskirály halála után fia, CCoorrvviinn JJáánnooss birtokolta avidéket, és itt is halt meg.

Fiu

me-

Rije

ka

Abbáz

ia-O

pat

ija

Itt nyaralt aszépséges .............

királyné is.

Kirõl szól ez ahõsköl-

temény?

Varasd

Eszék

Zrínyi

-Fra

ngep

án v

ár

Mátyás királyfia, Corvin János

8

Magyarország harmadik déliszomszédja, SSzzlloovvéénniiaa 1920-bankapta meg a magyar Zala megyeegy részét. Ma itt 10.000 ma-gyar él. A tartomány folyója aMMuurraa. Itt tenyésztették ki anagytestû, erõs mmuurraakköözzii lloovvaatt.Amikor még nem volt autó,muraközi lovak húzták amacskaköves utcákon aszódavizes, sörös hordók-kal megrakott hatalmasszekereket.

MMuurraasszzoommbbaatt Muravidékszombati nagy hetivásá-rainak helye, az õsi Széchycsalád birtoka volt.

Szlovénia legmagya-rabb városa, LLeennddvvaa aBánffy és Esterházycsalád birtoka volt. Ama is álló várkastély1717-ben épült. A lendvaimagyarok 2000-benszép Szent István szo-

borral tisztelegtek a magyarállamalapítás 1100 éves évfor-dulójának.

A Duna bársonyoshomokszigete Újvidéknél

A DDuunnaa--TTiisszzaa--DDrráávvaa--SSzzáávvaa nemcsak halászokhálóit tölti meg, hanem gaz-dag termõföldet is táplál.

A Duna és a Dráva találkozásánál csónakba ültünk,úgy csodáltuk a KKooppááccssii RRéétt védett mocsarait, erdõit.

Lendva

Ilyen szép pincében csak jó borral kínálhat a lendvai gazda.

A négy folyótitokzatos part-

vidéke, szigetvilá-ga ártéri erdõk,vízinövények és -állatokotthona.

Bán

áti sz

iget

Liba-hiba: a két tó közti ösvényen bukdá-csolnak ahelyett, hogy vígan úszkálnának.

9

A doroszlói asszo-nyok lyukhímzéssel,

keresztszemmel, szál- és laposöltésselgazdagon díszítik

ruhájukat.

Tarka mezeicsokor pompázik

a vajdasági viseleten,

bútoron, kancsón,terítõn.

Kóstoltatok már édes kecsketejet?

Aki dudás akar lenni... Délvidékre is mehet tanulni.

10

Oly hazáról álmodtam én hajdan,mely nem ismer se kardot, se vámot,s mint maga a lélek, oszthatatlan.Álmodj, lelkem, álmodjad hazámat,mely nem szorul fegyverre, se vértre,mert nem holt rög, hanem élõ lélek...

Babits Mihály

Ezért a hazáért küzdöttek az 1848-asforradalom hõsei is. Március 15-én rájukemlékezünk büszkén, bizakodva.

A kokárda széle négy 4,5cm oldalhosszúságú, piros-fehér négyzet, közepe egy 3cm oldalhosszúságú, zöldnégyzet.

Most szép lenni katonának,

Mert Kossuthnak verbuválnak!

Négy esztendõ nem a világ,

Éljen a magyar szabadság!

Éljen a nemzet!

Kossuth volt az indítója,

Magyarország szószólója.

Kossuth Lajos nem lett volna,

Katona sem lettem volna,

Éljen a nemzet!Népdal

Kovács Ádám, Érmihályfalva

Konnát Levente,Kovászna

Nagy Norbert, Kolozsvár

Nem megyünk ma suliba,Elmegyünk háborúba.Feltesszük a kardunkat,Elvesszük a batyunkat,Legyõzzük a rosszakat!

Bíró Karola, Aranyosegerbegy

A négyzetet átlója mentén hajtsd ketté (1), a széleket aközépvonalra (2) majd vissza (3). A sarkokat tûrd be úgy,

hogy a hajtás szétnyíljon (4). A zöld négyzet sarkaithajtsd középre (5), a csücsköket vissza (6).

Március tizenöt van,reménye tündökölszóban, ütemben, rímben,dalra gyújt minden szívben,ellene fognak összecsászárok, cárok,tiprató hadaik nyománvíz helyett sárral,vérrel telik az árok.Bokáig benne járok.Hiába mégse volt,mégsincs hiába!Háromszínû kokárda.Százezer fekete dárda.

Buda Ferenc

Miklós Mónika, Brassó

Sipos Tamás, Kolozsvár

1. 2. 3.

4.

5. 6.

Nagymamám gyerekkorában hamvazó szerdávalkezdõdött a húsvéti készülõdés. Péntekenként misérementek és böjtöltek. Virágvasárnapra a takarítássalkész kellett lenni. A nagyhéten szigorú böjt, és kezdõ-dött a tésztasütés. Nagypénteken elõkészítették a sü-tés-fõzéshez a dolgokat. Délután templomba mentek. Akatolikus ember gyónt és áldozott. Szombat reggelmegsütötték a diós, má-kos kalácsot, a kóko-nyát és kenyeret. Meg-

töltötték a bárányt, és a kemencében szép pirosra, ropogósrasütötték. A sonkát, kolbászt, tojást, a sült bárányt, a kókonyát,sót, borsot és vizet egy nagy kosárba összekészítették. A ta-karítást felfrissítették, megfürödtek, és mentek a feltámadás-ra. Mikor onnan hazamentek, asztalt terítettek, és töltött ká-posztát ettek. A többi finomságból nem szabadott enni. Hús-vét napján reggel 5 órakor fogták a nagy kosarat, és elvittékszenteltetni. Addig dédimama asztalt terített és a család többitagjával várta déditatát a megszentelt étellel. A szenteltet azasztalra tették, a család minden tagja elfoglalta a helyét, han-gosan imádkoztak, majd egymásnak jó étvágyat kívántak. Areggeli után ünneplõbe öltöztek, és templomba mentek. En-nek mamáéknál így kellett történnie. Családi törvény volt.

Páll Andrea, Gyergyószentmiklós

Korán reggel útra keltem,se nem ittam, se nem ettem.Tarisznya húzza a vállam,térdig kopott már a lábam.Bejártam a fél világot,láttam sok-sok szép virágot.A legszebbre most találtam,hogy öntözzem, alig vártam.

Fakadó rügy, szellõ hozta,Madár szállt az ablakomba,Nagy vidáman azt dalolta,Itt nyílik a legszebb rózsa.Locsolásért tojás jár,Minden gyermek arra vár.

Bereczki László Attila, Vámosgálfalva

11

kétcsillagos sokcsillagoscsillagos-fenyõágas

kankós tökmagos gereblyés

Íróka, kondély, kesice – több neve is van annak a kis szerszámnak, amellyela viaszos tojást mintázzuk. Elkészítéséhez kérd felnõtt segítségét. Nyeleegy faág, ennek hasítékába szorul a hengerré sodort pléh csövecske, ame-lyet fonallal kötözz a nyélhez. Olvasztott méhviaszba mártogatva rajzoljmintát vele a fõtt tojásokra. Langyos festékben színezd, majd meleg ronggyaltörüld le a viaszt. A helye fehér. Szalonnával fényesítsd ki.

A tojásminták Barkó Etelka HHééttffaalluussii íírrootttt ttoojjáássookk címû könyvébõl valók.

Fina Ákos,Aranyosgyéres

horgos ablakos cserelapis szegfüves báránylábas szíves

12

TTAALLÁÁLLDD KKII!!A rejtvények megfejtésével

egészítsd ki a fogalmazást!

1 2 3 4 5 6 7

1 2 3 4 5 6

SZ

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

LY

Végre itt a �! Egyre több a � és a �. �-ban sok az

ünnep: � �, a �, � �, nemzeti ünnepünk, a hónap

végén pedig � lesz. Jön a , kezdõdik a , egyik

szebb, mint a másik.

Dávid Andrea,Marosvásárhely:

1. Ruhát simít 2. Ta-vaszi virág 3. Ravasz ál-latok 4. Négylábú élõ-lény 5. Erdõben teremés kalapja van

�

1

2

3

4

5

5

5

Kiss Júlia, Gógán: 1. Mogyorókedvelõ,

fürge állat 2. Ha becé-zik, akkor Ági 3. Nem új4. Tûbe fûzik 5. Nemolyan 6. „Beszél” a ku-tya 7. Száraz fû

�

Kócsi Kinga,Szilágycseh:

1. Fürge mezeiállat 2. Gyalog, decsak középen! 3.Szaglószerve 4. Bu-ta, mint a ... 5. Kis-macska

�

Józsa Evelin, Szi-lágysomlyó:

1. Hideg évszak 2.Becézett Imola 3. Csuk4. Izomban rejlik 5. Bár-kaépítõ a Bibliában 6.Becézett Ödön 7. Ötmeg öt

�

Pataki Edina,Székelyvaja: olvasdsorba a kezdõbetûket!

�

� Kelemen Imelda,Szilágysomlyó:

1. Tagadás 2. Egyikszülõ 3. Kenyérsütõmester 4. Harapunk ve-le 5. Ádám párja 6.Használja a szemét 7.Angol igen

Szabó Edina, Szat-márnémeti:

1. Jerry barátja 2.Nem ezt 3. Csapból fo-lyik 4. Becézett Anikó 5.Ételt ízesít 6. Lócseme-ge

�

Gáspár Szilvia, Kükül-lõkeményfalva:

1. Becézett Enikõ 2. Ló-biztató szó 3. Lót-... 4. Csa-padék 5. Szidni kezd! 6.Hoz ellentéte

11

S Á L C O S O L

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Pataki Tímea, Kükül-lõkeményfalva:

1. Téli csapadék 2. Lek-vár 3. Ez a nap 4. Kutya 5.Ételízesítõ 6. Állóvíz 7.Félig okos! 8. Nem rossz 9.Földet forgat 10. Téli sport

1 2 3 4 5 6 1

2

3

4

5

6

7

A N P A N Õ K J

Berei Katalin, Székelykakasd: vezesdhelyükre a betûket!�

Ince Sza-bolcs, Kükül-lõkeményfal-va: vezesd he-lyükre a betû-ket!

11

13

A JANUÁRI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: Velencei-tó, Fertõ-tó,

Balaton, Zala, Sió. Könyvjutalmat nyertek: Oláh Róbert, Magyarkéc;Kovács Rita és Fancsali Szidónia, Farkaslaka; Deák TeréziaNoémi, Barót; a margittai IV. G osztály.

Küldd el nekünk a négy fõ-város nevét (az egyikben Kó-szabósza is járt), és írd megazt is, mi a közös bennük.

Rejtvénykirály

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

A Téli Napsi megfejtései: 6. old. a 3-as; 7. old. 3 és 7; történelem, énekóra, tanár; 15. old.A másik ruhám zsebében hagytam a jegyeket; 4-3-7-8-2-1-5-6; 20. old. Mikulás; 21. old. eke;kandúr, lóbál, tarló, baktat, operatõr; rendes, vidéki, vendég, kedély; kopasz embertõl fésût kér-ni; 25. old. a kabátodról; 28. old. Én pedig már harmadszor mondom, hogy ez locsolókocsi;29. old. a lovaskocsi; 33. old. klarinét, csimpánz, komondor, fantázia, karambol, függõágy; a3-as és 5-ös nem vet bogot; 34-35. old. Elõször is vennék egy jó nagy kutyát; 37. old. Vivaldi:A négy évszak; 38. old. Sürgõsen zongoraleckéket vennék, nõvérkém; 39. old. Erkel Ferenc;hárfa; 44. old. Na jó, akkor ma sem nyitom ki; 45. old. a pióca; lek-lék-kék-kér-kár-vár; 50.old. lego; 51. old. számítógép; Igen, a medve; 58. old. Ha az ébresztõóra elalszik; 59. old. fe-

les-eresz-lecke-esket-szett; 62. old. Kicsi a bors, de erõs; Kimint vet, úgy arat; gepárd; 63. old. És ki tudja, hogy mi tu-dunk olvasni? 66. old. 2 és 3; Nyertesek: Ambrus Bence,Bánffyhunyad; Mákszem Tímea, Csíkszentdomokos; NagySzende Éva, Segesvár; Kovács Adrienn, Felsõboldogfalva;Bodó Hanga, Székelyudvarhely.

VÍZSZINTES1. Rosta6. Mell (KEBEL)11. Fõváros13. Feleség párja14. Fogy, lohad15. L!17. KRU18. Rozmár lesz belõle!19. ALIDA21. Antal Réka névjegye22. Román tigris23. Nála mássalhangzói24. Prémes halpusztító25. Kövérség, zsír26. Bekap a közepén!28. Az ABC elsõ két betûje29. Vízimadár (GODA)30. Vélekedni kezd!32. A szív teszi

34. Nagyon régi korból való35. Elbeszélõ irodalmi alkotás

(PRÓZA)FÜGGÕLEGES1. Fõváros2. Nyári esõ3. Valódi4. Torda mássalhangzói5. Határ magánhangzói7. F!8. Ha megszólal, brekeg9. Majdnem erre!10. Fõváros

12. Fõváros16. Pengetõs hangszer (LÍRA)19. Verdi operája (AIDA)20. Fél Duna!22. Te meg õk23. NÁDAZ24. Ott született, oda ...25. Könnyûzene énekes (HOBÓ)27. Egyik alapszín29. Gábor mássalhangzói33. Lopóközép!

1 2 3 4 5

K6 7 8 9

Z11 12 13

14 15 16 17

18 19 20

21 22 23

J24 25

26 27 28 29

30 31 32 33

34

I35

10

B

1. angyal 2. hercegnõ 3. virág 4.kutya 5. Hófehérke 6. mackó 7.vadász 8. oroszlán 9. majom 10.bohóc 11. hóember

FEBRUÁRI MEGFEJTÉSEK

�

NNYYEERRTTEESSEEKK

�RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

14

„SZÜLÕFÖLDÖN MAGYARUL"

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSNEVELÉSI-OKTATÁSI, VALAMINT

TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ-TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRE

Pályázat célja: a romániai magyar nyel-vû nevelés-oktatás anyagi támogatása. Pályázók köre: 1. nevelési-oktatási, valamint tankönyv-

és taneszköz-támogatásban részesül-het az a pályázat benyújtásáig 18. élet-évét be nem töltött kiskorú, aki Romá-niában mûködõ oktatási intézmény-ben alap- vagy középfokú tanulmá-nyait magyar nyelven folytatja;

2. valamint az, aki fakultatív magyarnyelvû oktatásban részesül, és lakó-helyén nincs megfelelõ szintû magyarnyelvû oktatás;

Pályázható támogatás összege ésjogcíme:

A. NEVELÉSI-OKTATÁSI TÁMOGATÁS

– Gyermekenként 20.000 Ft-nak megfe-lelõ lej összegû nevelési-oktatási támo-gatásban részesülhet a saját háztartásá-ban kiskorú gyermeke(ke)t nevelõ szü-lõ/nevelõszülõ minden olyan kiskorúgyermeke után, aki:1. romániai alap- vagy középfokú oktatá-

si intézménybe jár és magyar nyelventanul (a fakultatív oktatásban résztve-võk pályázatai iskolánkénti egyéni el-bírálásban részesülnek);

2. moldvai magyarok esetében nem in-tézményesített magyar nyelvû okta-tásban részesül.

B. TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZTÁMOGATÁS

- Gyermekenként 2.400 Ft-nak megfelelõ

lej összegû tankönyv- és taneszköz támo-gatásban részesülhet a saját háztartásá-ban kiskorú gyermek(ek)et nevelõ szü-lõ, amennyiben a kiskorú gyermek:1. romániai alap- vagy középfokú oktatá-

si intézménybe jár és magyar nyelventanul (a fakultatív oktatásban résztve-võk pályázatai iskolánkénti egyéni el-bírálásban részesülnek);

2. moldvai magyarok esetében nem in-tézményesített magyar nyelvû okta-tásban részesül.

Az A. és B. pontok alatt megjelölt támo-gatások együtt pályázhatók (egy pályáza-ti csomagban). Mindkét (A. és B.) támogatás 2004-2005.tanévben egy alkalommal igényelhetõ.

Pályázati határidõ:Jelen pályázati felhívás alapján a 2004-2005. tanévben igényelhetõ támogatá-sokra 2005. február 15-tõl, április 30-igterjedõ idõszakban folyamatosan lehetpályázni.Az 2005. április 30-a utáni postai bélyeg-zõvel beérkezõ pályázatok érvényte-lenek.Pályázati feltételek:• megfelelõen kitöltött pályázati adatlap• kötelezõen csatolandó mellékletek:a.) a pályázó szülõ vagy nevelõszülõ sze-mélyazonossági igazolványának fénymá-solata;b.) a kiskorú gyermek(ek) születésianyakönyvi kivonatának vagy 14 éven fe-letti kiskorú személyazonossági igazol-ványának fénymásolata;Amennyiben a kiskorú családneve nemegyezik meg a pályázó szülõ/nevelõszü-lõ családnevével, mellékelni kell a követ-kezõ dokumentumok valamelyikénekfénymásolatát eset szerint:1) válás esetén a válásról és a gyermekjogállásának megváltoztatásáról szóló bí-rósági végzés;2) házasságon kívül született 14 év felet-ti kiskorú esetén a gyermek születési bi-

zonyítványa;3) gyámok és nevelõszülõk esetében anevelõszülõ megbízásáról szóló hatóságidöntés.c.) a kiskorú gyermek iskolalátogatásiigazolásának eredeti példánya, amelytartalmazza az adott osztály/tagozat/cso-port tannyelvének megjelölését (ezenigazolások kibocsátására vonatkozó tí-puskérvény a pályázati csomagban mel-lékelve);d.) a moldvai magyarok magyar tannyel-vû oktatásban való részvétele esetében,iskolalátogatást igazoló irat, vagy ennekhiányában a Moldvai CsángómagyarokSzövetsége által kiállított magyar tan-nyelvû oktatást igazoló irat eredeti példá-nya.A „Szülõföldön Magyarul" támogatásiprogram lebonyolításában az IskolaAlapítvány együttmûködik a RomániaiMagyar Demokrata Szövetséggel.

A pályázati csomag beszerezhetõ: azRMDSZ helyi szervezeteinél, az RMDSZtájékoztató irodáiban. Pályázatok benyújtása: ajánlott külde-ményként postai úton az Iskola Alapít-vány postafiók címére kell küldeni. Ez acím a pályázati borítékon található. Pályázatok elbírálása és támogatá-sok folyósítása:A pályázatokat az Iskola Alapítvány kura-tóriuma bírálja el 30 napon belül, amelyhatáridõ hiánypótlási felhívás esetén egyalkalommal további 15 nappal meg-hosszabbítható. A döntésrõl a pályázókataz Iskola Alapítvány levélben értesíti. Atámogatás folyósítására – minden feltételteljesítése esetén – az elbírálást követõ60 napon belül kerül sor, a pályázati adat-lapon megjelölt módozatok szerint.További tájékoztatás munkanapokon1000 – 1400 között a 0 800 800 137 ingye-nes telefonszámon, az iskola@rmdsz.roe-mail címen, valamint az RMDSZ tájé-koztató irodáiban igényelhetõ.

A januári szám négy lilakérdésére helyesen válaszolt aszékelykeresztúri Petõfi S. IskolaIV. A; a kolozsvári O. Goga IskolaIV. D és a székelyudvarhelyi Mó-ra Ferenc Iskola IV. C osztálya,mégpedig így: Szent István kardotés az országalmát tartja a ke-zében; a déli harangszó HunyadiJános 1456-os nándorfehérvárigyõzelmére emlékeztet; vízimada-rak: gólya, gém, vadkacsa, vad-liba, hattyú, daru, flamingó, sirály;Botond, Lehel, Szent László, ToldiMiklós, Kinizsi Pál, Zrínyi Miklós.

A szüleitek számára fontos fentihirdetés miatt csak kevés levele-zõnk neve fér be ebbe a rovatba.Jövõ hónapban folytatjuk a felso-rolást. Antal Attila, Élesd; IanoºAbigél, Györkös HenriettaBrigitta, Dézsi Szintia, CzibereSzindi, Hart Edina, BerticiNorbert, Éles Brigitta, Szatmár-németi; Horváth Hortenzia,Gyapjas László Krisztofer,Veres Janka Eszter, MagyarLilla Brigitta, Zeffer Csilla,Körözsi Ildikó, Nagyvárad; PálEdvin, Oroszhegy; Bitiº Dóra,

Kovács Edina, Ágya; KálmánNoémi, Nagybánya; SzigetiRenáta, Konnát Árpád ésLevente, Kovászna; FerentzAnna-Kata, Barta Hanna, Sepsi-szentgyörgy; Lõcse Benjámin,Magyarremete; Dénes DezsõVilmos, Bardoc; Burján Erika,Gyergyóditró; Nemes IzabellaAndrea, Pap Imola, KatonaHenrietta-Andrea, Kraszna; PapEnikõ, Bencéd; Tankó Dalma,Gyimesközéplok; Pap Lénárd,Kovács Emõke, Lukács Balázs,Gyergyószárhegy; Kovács LillaNóra, Kolozsvár; Csucsák Emõ-ke, Csíkszentkirály.

LEVELEZÕ

15

„A könyvtár nemcsak a szobánkfalát béleli, béleli a lelkünket is.”Errõl a Szabó Lõrinc idézetrõl írtakõszinte, szép fogalmazásokat agyergyószentmiklósi FogarassyMihály Iskola IV. B osztályosai:

Én azt mondom, többet ésszel, mint erõvel: többet olvass,és ne verekedj. (Blénesi Attila)

Ha nincs barátotok, vagy unatkoztok, olvassatok. Igazi ba-rátra találtok. (Vaszi Réka)

Ne sírj, olvass belõlem, és meglátod, hogy nem fogsz búsul-ni. (Kósa Andrea)

Hogyha nincs könyved, iratkozz be a könyvtárba, ott is sokkönyv van. (Izsó Judit)

Volt egyszer egy kisfiú, akinek nagyon sok könyve volt, denem olvasott. Egyszer eljött hozzá a barátja. Odaszaladt akönyvespolchoz:

– Gyere, olvassunk!– Nem akarok olvasni! – azzal elküldte a barátját. Másnap új fiúk jöttek, õk is a könyvekhez szaladtak, de nem

olvasni akartak, hanem rongálni. Ennek örült a kisfiú. A szülei-nek azt hazudta, hogy a kutya vitte el a könyveket. Ezalatt abarát hazavitte a kidobált könyveket, és minden nap olvasottbelõlük. A kutya pedig azt álmodta, hogy elolvasta kutya-nyel-ven a kisfiú könyveit. (Tekse Krisztina)

KönyKönyvmolyvmoly

Kedves inasom! Mi lenne, ha felcsapnál divatter-

vezõnek?! A lány-inasok biztosan lelkesebbek

lesznek, de a fiúk is megpróbálhatnak iskolai-, sza-

badidõ-, ünneplõ ruhát, esetleg sportmezt tervezni.

Olyan legyen, amit te is szívesen felvennél!

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

JJaannuuáárrii nnyyeerrtteesseekk: PPéétteerr ZZssuuzzssaa, Ülke

(1–Pumukli); FFooddoorr--KKiissss HHuunnoorr,, Torda

(2–utcarészlet);

PPéétteerr LLaajjooss TTiibboorr,

Sepsiszentgyörgy

(3–torta).

Egyre többen használják hibásana -suk, -sük-öt, a kell, a szabadigét. Nyelvõr vitézek, ti ne ússzatokaz árral: javítsátok ki, ha találkoztokezekkel a hibákkal!

Az alábbi mondatpárokban is vanegy-egy hiba. Javítsátok ki!

Márciusban áshassuk a kertet.Várjuk, hogy áshassuk a kertet.

Azért jöttünk, hogy kifizessükaz adósságot.Ma kifizessük a tartozást.

Hallgassuk a zenét.Hallgassuk a zenét!

Átismétlem, hogy jobban tudjam.Meg kell tudjam az igazat.

Le kell feküdj.Kérlek, hogy feküdj le korán.

Tiltják, hogy megnézd a filmet.Nem szabad megnézd a filmet.

Januári megfejtések: 1. has, kas,

sas, vas; 2. fog; 3. Törd a fejed.

Nyertesek: Pál Tímea, Ipp; acsíkmenasági Xantus KeresztesIskola III. és a szentegyházai Ta-mási Áron Iskola III. A osztálya.Gratulálunk!

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

22

33

11

LLááss

zzllóó

IImmooll

aa,, SS

zzõõllõõ

ssii KK

rriisszz

ttiinnaa,,

PPéétt

eerrffii II

bboollyy

aa,, BB

aarrtthh

aa MM

óónniikk

aa,,

DDéévv

aaSzólj,szám!

16

Torda Kolozs megyében, az Aranyos völgyébenfekszik. Felszíne dombvidék. Közeli városok: Ko-lozsvár és Aranyosgyéres. A környezõ falvakban –Szentmihály, Sinfalva, Rákos, Bágyon, Kövend ésPolyán – gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, ál-lattenyésztéssel foglalkoznak. A mi apukáinkgyárakban dolgoznak, de ezek bezárása miatt so-kan elhagyják szülõvárosukat, s idegenbe men-nek szerencsét próbálni.

Torda kicsi, de szép város, és nagyon szeretikaz emberek. Közel 56.000 lakosa közül 47.500román, 5.600 magyar, 2.700 roma nemzetiségû.

Már a rómaiak is sót bányásztak, és várostépítettek itt Potaissa néven. Késõbb országgyûlé-sek, híres vásárok és mesterek városa lett Torda.

A vásártér körül sorakoztak a csizmadia, fa-zekas, asztalos, szûcs, takács, kerekes, kovács,kalapos, szabó, hentes, fésûs, pecsenye- és po-gácsasütõ, tímár, kõmûves, bádogos és borbély-mûhelyek.

Bethlen Gábor 1614-ben megerõsítetteIII. Endre király 1291-ben kelt kiváltságlevelét,

amely vámmentességet, szabad kereskedel-met biztosított a tordaiaknak.

Az ótordai református templom a legrégibb Tordán. 1350–1400 kö-zött épült 12. századi alapokra. E templomban és elõdjében 1288 és1397 között 127 országgyûlést tartottak.

Itt születtemÍró vagy építész? Áprilisi

Itt születtem rovatunkban a

bethlenszentmiklósi gyerekek

elmesélik, mi mindent hagyott

rájuk szülõhelyük névadója,

Bethlen Miklós.

A Wesselényi ház. Itt születettbáró Jósika Miklós,

az elsõ magyar regényíró.

A „Fejedelmek háza” ma múzeum

A fõtéri katolikus temp-lomban tartott 1568-as or-szággyûlés Európában elõ-ször törvénybe iktatta avallásszabadságot.

17

A római sóvágó telepek helyén ma sósta-vak, fürdõ van. Sóbányánk szépsége a paraj-diéval vetekszik. A strand és az állatkert mellett legfõbb turista-csalogatónk a ritka szépségû Tordai-hasadék. A Hesdát patakahozta létre átvágva a sziklát. Szent László legendája persze

ennél sokkal izgal-masabb. Ismeritek,ugye? Ha megláto-gattok, megmutatjuka Tordai hasadék vé-dett virágait, a gyo-párt, a csillagvirágot,és vihettek emlékbeSzent László pénzt is.Tudjátok, mibõl van?

Orbán Balázs„Torda város és

környéke” címûkönyvében megemlíti a híres tordai ke-nyeret, amely 6-7 kilós volt, és „piros-ra sült, ruganyos, de könnyû”. Tordánsok pecsenye- és pogácsasütõ is volt. Apogácsa rozslisztbõl és mézbõl készült,hosszú ideig elállt. A vásárosok jóllak-tak disznópecsenyével (vagy az illatá-val), és gyermekeiknek mézespogácsavásárfiát vittek haza.

Ebben a házban szállt meg Petõfi, és vett utol-só búcsút családjától a segesvári csata elõtt,1849. július 21-én.

Írta a Teodor Murãºanu Iskola tavalyi IV. D osztálya

és Fodor-Kis Annamária tanító néni.

Tordán évtizedekig nyáron is fehér volt„az utca, a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter”– de nem a hótól, hanem a cementportól.Városunk fontos ipari központ: hatalmascement-, üveg-, kerámia- és porcelángyá-ra van.

– Volt már ugrás, futás,súlyemelés, vívás, úszás ésrepülés... Minden vetélke-dõ befejezõdött, vége azolimpiának – sajnálkozott aa fülesbagoly.

– Úgy tudom – fontos-kodott a cerkófmajmocska –, hogy az emberekilyenkor káprázatos záróünnepélyt rendeznek.

– Mi talán hangversennyel búcsúzhatnánk –trombitálta vidáman az elefánt.

– Mit szólnátok például egy hegedûverseny-hez? – ciripelték izgatottan a tücskök. – Ebbenmi utolérhetetlenek vagyunk. Bal szárnyunk ahegedû, jobb szárnyunk a vonó. Ennek recéserét húzogatjuk végig a bal szárny erén.

– Köztetek nincsenek balkezesek, akarommondani balszárnyasok? – tudálékoskodott acerkófka.

– Nincsenek! – torkollták le a tücskök.– Szép, szép, de nem

elég hangos – brekegte akecskebéka. A mi éne-künk akár egy kilométer-nyire is elhallatszik.Persze, ehhez hang-erõsítõre van szük-ség, erre valók felfúj-ható hanghólyagjaink.

– Érdekes, az embe-rek fiatalja a fülsiketí-tõ zenebonát kedveli.A könnyûzene feszti-válokon annál nagyobb alelkesedés, minél harso-góbb a zene – makogta amajmocska.

– Különben nálunk fér-fikarok zengedeznek –folytatta a kecskebéka. –Karmesterünk van, az adjameg a hangot, mire azegész társaság rázendít,majd egyszerre min-denki elnémul,míg a karmes-ter újra be neminti a kórust.

– Nem mon-dom, szép telje-sítmény, de el-törpül a miénk

mellett – vartyogta azamerikai ökörbéka. – Miegész éjjel teljes hangerõ-vel, megszakítás nélkülkoncertezünk. A part kö-zelében lakó emberek vat-tát dugnak a fülükbe, hogy

meg ne süketüljenek.– Hát hozzánk mit szóltok? – vakkantott köz-

be a tasmaniai erszényes ördög, mely méltán vi-seli elrettentõ nevét. – Amikor mi éjjel rázendí-tünk, az emberek ereiben megfagy a vér.

– Ezek csak olyan csoportos zajongások –lengette lekicsinylõen hosszú fülét a szamár. –Az egyéni teljesítmény a fontos. Amikor én „iáz-ni”, azaz áriázni kezdek, az emberek az egetkémlelik, hogy jön-e már az esõ. Tán csak nemhiszik azt, hogy még a fellegek is összegyûlnekhallgatni gyönyörû hangomat?

– Amikor én elbõdülök – meresztette felbüszkén sörényét azoroszlán –, mindenállat reszket félelmé-ben.

– Nem valamidicsõ dolog ijesztget-

ni a többieket. A zenenem ijesztgetésre, ha-

nem gyönyörköd-tetésre való – csi-

cseregték, trillázták,fuvolázták, csattogtákaz énekesmadarak.

– Helyes – lóbál-ta meg ormányátaz elefánt –, felké-rünk hát bennete-ket, hogy a záró-koncerten ti éne-keljetek.

ÁLLATOLIMPIA

BITAYÉVA

18

Bajusza van, de nem pödri; ha mérges, háta görbe,mint a kifli; bársony talpán nesztelen lépked; éjjelikoncertjére nem váltanánk jegyet. Mi az?Januári megfejtés: teknõsbéka. Nyertesek: Pál

Csongor, Székelyzsombor, a csernátoni 3-as Iskola IV.és a marosújvári L. Blaga Iskola IV. B osztálya.

KISKÓPÉ

SZABÓ ZELMIRA rajzai

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

19

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAACsíkmenasági testvér-vallomások

Van nekem egy kis óvodás testvérem. Jó isegy kicsit – rossz is egy kicsit. Nagyon szere-tem õt, remélem, õ is szeret engem.

Bálint Katika

Van két testvérem, én vagyok a legnagyobb.Attila négy éves, vele szoktunk verekedni.Zsoltika tizenegy hónapos. Mindketten nagyonédeskék. Kecskés Katalin

Van egy testvérem, Norbert. Nekem az uno-katestvérem is fontos, alig várom, hogy meg-szülessen. Csedõ Csilla

Nagyon szeretnék egy testvért, ugyanisegyedül vagyok. Nincs, akivel játszanom és tár-salognom. Dániel Rajmund

MMáárrcciiuuss 1122.. –– GGeerrggeellyy nnaappjjaa – Az iskolaalapító I. Ger-gely pápa emlékére a diákok házról házra jártak, ado-mányt gyûjtöttek, és iskolába hívogatták a kicsiket.

MMáárrcciiuuss 1188..,, 1199..,, 2211.. –– SSáánnddoorr,, JJóózzsseeff,, BBeenneeddeekk zsák-ban hozza a meleget: vége a télnek! A kis Jézus és Má-ria gondviselõjét, Józsefet különös tisztelet övezi. Ezena napon mindenki megfürdött, patyolattisztába öltö-

zött; ekkor engedték ki a méheket, kezdték meg a szántást, ér-keztek meg a fecskék.

Ebben az évben a HHúússvvéétt is márciusra esik. A legnagyobb ke-resztény ünnepet gazdag, színes szokásrend emeli ki a hétközna-pok közül.

VViirráággvvaassáárrnnaapp a Jeruzsálembe bevonuló Jézust pálmaágak he-lyett barkával köszöntjük. A szentelt barka jó volt rontás, tûz-vész, villámcsapás ellen, gyógyításra. Virágvasárnap vagy farsangvégén a lányok kkiisszzeebbáábboott készí-tettek, végigvitték a falun, majdelégették vagy vízbe dobták – s ve-le együtt a hideget, a betegsége-ket is.

A nnaaggyyhhéétt a külsõ, belsõ meg-tisztulás, a böjt és a takarítás hete.

NNaaggyyppéénntteekkeenn nem kondultak mega harangok, nem gyújtottak tüzet,szigorú böjtöt tartottak, a fürdés vi-szont egészséget, szépséget vará-zsolt. HHúússvvééttvvaassáárrnnaappjjáánn tilos volt amunka. A szentelt ételeknek még amorzsáját sem dobták el, hiszen atyúkok jobban tojtak tõle.

A hhúússvvéétthhééttffõõii locsolás és pirostojás a termékenységet, az újjászü-letést jelképezi.

MárMárciusi jeleciusi jeless napoknapok

Stéfán Edina, Érmihályfalva

Vágjátok ki,és ragasszá-tok nevetek

mellé agyûjtõlapra.

MMÁÁRRCCIIUUSS

Ber

szán

-Áru

s B

ence

, G

yerg

yósz

entm

ikló

s

MIRNICS ZSUZSA

ÁDÁM MEG A KÉT CSIBE

Ádám egy nyolcemeletes házban lakik. Adélelõttöket a napköziben tölti, a hétvégek egyrészét falun, nagyapánál és nagyinál. Különö-sen tavasz elején nyûgös, a negyedik emeletilakás szûk neki. Az érdekes dol-gok ilyenkor nagyiéknál történ-nek. A kút mellett a kövekre ki-másznak a piros bogarak, megje-lennek a dongók, az ibolyán márlátni az elsõ bátor méhecskét. Ésaz ólban van kismalac is. Kovácsbácsiéknál két kisgidát ellett akecske, és van egy kiscsikójuk. Vargabácsinál nemsokára megszületik aboci, a köz végén pedig már kihaj-tották legelni a birkákat.

Nagyinál is benépesül a hátulsóudvar. Kikelnek a kiskacsák, kislibák,lesz majd pulyka és sok-sok csirke –meg rántott csirkecomb!

Ádám a sárga, pihés, csipogó csi-béket szereti a legjobban. Órákat el-üldögél a ketrec mellett. Eteti, itatjaõket és énekel nekik. Gyanítom, vic-ceket is mesél. Egy alkalommal hal-lottam, hogy altatót dúdol.

Amikor hazaindulóban összecso-magoltunk, és el kellett válnia a csi-béktõl, eltörött a mécses. Maradniakart. Nagyi ekkor gondolt egyet.

Sebtében kibélelt egy dobozt, éskét csibét meg egy zacskó tápszertdugott bele.

– Neveld fel õket, Ádám! – adtaa kezébe. – Vigyázz rájuk, meg nefázzanak!

Nem hiszem, hogy akadtboldogabb ember Ádámnálszéles e világon. A doboztegész úton az ölében tartotta,százszor kinyitotta, megnézte,nincs-e a csibéknek melegük,megették-e már a darát, nemrázza-e õket a busz.

Nem volt semmi baj. A csi-bék szerencsésen megérkez-tek a negyedik emeletre.Ádám az erkélyen helyezte elõket, szorgalmasan etette da-rával, morzsával, tojással,mindenféle jóval. A csibékpedig szorgalmasan csipeget-tek és... csipogtak.

Hát nem éppen halkan.Ha csak egy percre is távo-

zott mellõlük Ádám, olyan ret-tenetes csipogásba kezdtek,

hogy áthallatszott a szomszédba. Törtük a fe-jünket, mitévõk legyünk. Végül kivittük az er-kélyre a rádiót. És láss csodát: a csibék elcsi-tultak. Nem voltak válogatósak: zene, vers, kül-politika – egyforma odaadással hallgatták.

Megkönnyebbülten lélegezhettünk fel. Dehamarosan szemtelen verebek szoktak oda acsibeételre, galambok és vadgalambok érkez-tek, veszekedtek, lármáztak, piszkítottak, meg-ették az eleséget, és megtépázták pihés ked-venceinket.

Pedig Ádám mindent megtett értük. Amint

BOGDÁN JÓZSEF

MÁRCIUSPehelypamacsok pihegnek a párkányon.Elszáll minden félsz.

20

SZI

LÁ

GY

I TO

SA

KA

TALIN

rajz

ai

TARI ISTVÁN

LEVELEKETBONTFigyeld a rügyet!És maradj csöndben...Pöttöm kertünkbenvalaki üget.

Jó szagú szélbenkerek az arca,sárga fényekkelárad a haja.

Csimpaszkodj bele!Tele a keze...Kacajával pontleveleket bont.

hazaért a napközibõl, kicserélte a do-bozukban a papírt, ételt és vizetadott nekik, felmosta az erkélyt.Szép idõben levitte õket sétálni a házelõtti füves térre. Hogy el ne kószál-janak, spárgát kötött a lábukra.Mindig egy csapat gyerek és néhánykóbor macska kísérte õket.

A csirkék szépen nõttek. Sárga pi-héik fehérré váltak, majd sötét foltokjelentek meg rajtuk. Már nem fértekel Ádám tenyerében. Nagyobb do-bozra cseréltük házukat, ám idõvelonnan is kirepültek.

Egy nap beállított a házmester. Megemelt hanggal ésfelemelt ujjal figyelmeztetett, hogy a lakók zúgolódnak a lármáscsirkéink miatt.

– Egy kutya sem csapna ekkora zajt! – mondta szemrehá-nyóan.

Ádám éppen nem volt otthon. Gyorsan cselekedni kellett.Fogtam a nagy dobozt, s ezúttal én készítettem elõ az útra, úgy,ahogy azt nagyi csinálta. Aztán kivittem a csomagot a buszállo-másra. Rábíztam a kalauzra, hogy adja át nagyinak. De vigyáz-zon rá, mint a szeme fényére!

Azóta már sok baromfi került nagyi fazakába, de a két ken-dermagos ma is biztonságban kapirgál. Senkinek sem jut eszé-be, hogy rántott comb is lehetne belõlük.

Ádám elsõ útja mindig hozzájuk vezet. A haszontalanok pe-dig még mindig szeretik, ha dünnyög nekik. Félrefordított fej-jel hallgatják.

Újvidéken illetve Szabadkán készül avajdasági magyar gyermekek két folyói-rata, a JJóó PPaajjttááss és a MMéézzeesskkaallááccss.Ezekbõl válogattunk nektek egy kis tava-szi mese-vers csemegét.

A horvátországi magyar gyerekek azEEsszzéékkeenn szerkesztett BBaarrkkóóccáátt olvassák.

CS. SIMON ISTVÁN

MEGÜLÖD A KESELYLÁBÚ LOVATMenj el egyszer egy dús füvû mezõre,ahol ménesek legelnek,s a fénylõ tavaszi szélbensörényük integet.

Álmodban, meglásd majd,megülöd a kesely lábú lovat;táguló cimpávala hadak útjáravágtat föl veleda kanca,és mint öregapádkatonadalában,a csillagokatis lerúgja.

21

22

A hirtelen melegreAz ereszek megerednek,A patakok csobognak,Kis halak fickándoznak.

Megpihent a gólyapár,A halak is nõnek már,Így telik a március,A rügymozdító március.

Demes Szidónia, Csíkmindszent

Itt a tavasz, nincsen hó,Elment már a télapó.Megjöttek a madarak,Csicseregnek, dalolnak.Kinyíltak a virágok,Táncolnak a kislányok,Kisütött a napocska,Három tücsök dalolja:Itt a tavasz, itt a nyár,Nem kell már a nagykabát.

Szabó Tímea, Szilágybagos

Itt a tavasz, itt van már,Hóvirág, ibolya terád vár.Elmúlt már a tél,Újra habos az ég.Fecske, gólya égen száll,Víg csiripelés van már.

Petric Henrietta, Szatmárnémeti

Tavaszt int az ég,Elolvadt a jég.A fákon rügyezik az ág,Kinyílott a hóvirág.

László Elõd, Völcsök

Hamarosan itt a húsvét.Várom, hogy megérkez-zen a nyuszi. Addig azon-ban még rengeteg tenni-való van.

Anyukám kivette a sza-badságát, hogy befejez-zük a márciusi takarítást.A mi szobánkkal kezd-tük. Anyukám megpucol-ta az ablakokat, és kimos-ta a függönyt. A többi ami dolgunk volt: lepucol-

ni a szekrény tetejét, összetakarítani az ágy alatt, ren-det rakni az íróasztalban.

Utána jön majd a bevásárlás. A tojást a piaconvesszük. Mivel nem vágunk disznót, a hentesnél vásá-roljuk meg a sonkát és a kolbászt. Anyukám hagyma-héjjal festi a tojást. Kalácsot is süt.

Ránk marad a fészek készítése. Körülrakjuk, és kibé-leljük fûvel. Sosem sikerül kilesni a nyuszit. Nagy örö-münkre azonban mindig ott áll a fészekben az ajándék.

Belovics Zoltán, Szabadka

Irkafirka

Hópehely szálldogál,Madárka sírdogál.Hópehely leesik,Madárka éhezik.Hópehely fehér,Madárka, ne félj!Hópehely elolvad,Madárka jóllakhat.Virágok kinyílnak,Madárkák dalolnak.Horváth Ilka, Marosvásárhely

Száll a fecske: fics-ferics,Kinyílt már a kikerics.Az ibolya illatoz,Kis tanuló mosolyog.

Opra Szende, Kovászna

Molnár Csongor, Maroskeresztúr

Pét

er I

boly

a, G

yerg

yósz

entm

ikló

sNagy Zsolt,Marosvásárhely

Szedlacsek Ármin, Kolozsvár

Kõvári Enikõ,Seprõd

Pál Edvin, Oroszhegy

Séra Zselyke,Székelyudvarhely

23

Én már nagy vagyok,Várom a sok locsolót.Szép versek, jó illatok,Ezért szeretem a húsvétot.

Szántó Helga, Rugonfalva

Fiúk, fiúk, merre jártok?A lányokat locsoljátok?Siessetek, elhervadnak,Hogyha meglocsoljátok,Piros tojást adnak.

Tamás Beáta, Zilah

Itt a húsvét, Hû, de jó,Tojásokkal Teli házikók.Az idõ is csuda jó,Mindenütt locsolók.

Fóris Kinga Nóra, Tasnádszarvad

Míg nagyanyó káposztát fõzött,A fiúk azt beszélték egymás között:– Hogyha nem fogunk locsolni,Tojást sem fogunk kapni!

Zilahi Réka, Marosújvár

Mifelénk az a szokás járja,Hogy húsvét másodnapjánLocsog a lányok ruhája.Viszonzásul õk megPiros tojást adnak,Hogy jövõre nehogyLocsolatlan maradjanak.

Mali Dénes Levente, Vámfalu

Ünnep másodnapján a fiúk öntöznisiettek a lányokhoz. Egy vödör hi-deg vízzel öntözték meg õket. Versetis mondtak. Cserébe a lányok hímestojást ajándékoztak. Nem le-hetett jó érzés egy veder hi-deg víz.

Most már a fiúk kölnivízzelszoktak megöntözni. Ezen azünnepen Jézus feltámadásátünnepeljük. Több vers ésmondóka ezt hirdeti.Szilágyi Renáta, Magyarlapád

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/541323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont RO14RNCB2200000005690001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL.Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 15000 lej

A címlapon GÖNCZ JÁNOS szlovéniainaiv festõmûvész alkotása

Irkafirka

Mikor lesz húsvét?Húsvétnak ideje?Jöjjenek a legények,Locsoljanak serényen.Piros tojás a kosárban,Legények az ajtóban,Rózsavízzel locsolgatnak,Versikéket mondogatnak.

Benedek Eszter, Málnásfürdõ

Reggel korán Locsolkodni mentünk,Minden kislányt Szépen megöntöztünk.

Frissek, üdék legyenekÉs szépek,Csak úgy peregtekAjkunkról a rímek.

Kaptunk értePiros tojást, sokat,Alig tudtuk vinniA teli kosarat.

Dudás Csaba, Szabadka

Szép ünnepünk, íme, eljöttHúsvét reggele.Szívünk tele vígsággal, Úgy örülünk neki.Gyertek, fiúk, Köszöntsük a lányokat,Nem árt nekik a kölnivíz,Hogy nõjenek nagyra,Mint a csikó farka,Vagy annál is hosszabbra, Mint a Duna hossza.

Gál Sándor, Székelyvaja

Kakucsi Sarolta,Székelykeresztúr

Cseh Szabolcs, Körtvélyfája

Tóth

Em

õke,

Szé

kely

kere

sztú

r

Nagy Ervin,Nagybánya

Maj

or R

éka,

Szi

lágy

fõke

resz

túr

Áldott

Húsvétot

kívánunk!

Áldott

Húsvétot

kívánunk!