GYERMEKIRODALMI LAP XLIX. ÉVFOLYAM 562. SZÁM 2005. JÚNIUS

A tatár, a török, a labanc, a muszka, a háborúk, a kom-munizmus iszonyú pusztítást végzett történelmi emlé-keinkben. De még így is várak, kastélyok, templomok soratanúskodik körös-körül a Kárpát-medencében a közös ma-gyar múltról. Õseink mûvelték földjét, mértékkel merítettekkincseibõl, védték és építették, gyarapították ezt a hazát.

Ne feledjétek õket. Legyetek büszkék rájuk.Körutunk végén kelet felõl érkezünk haza Erdélybe: a SSzzéé--

kkeellyyfföölldddel ismerkedünk. Afotókat VVáárraaddii PPéétteerr PPááll,,LLõõwweeyy LLiillllaa és SSzzaaccssvvaayy IImmrreeErdély-albumaiból válogattuk.

Mielõtt elbúcsúznánk, ésbelevetnénk magunkat a nyáriszünidõ habjaiba, járjuk végiggondolatban kilenc hónapigtartó kószabószálásunk hely-színeit. Figyeljétek csak atérképet és DDeeáákk ÁÁrrppáádd ta-nár bácsit!

LÁSZLÓ NOÉMI

MONDÓKAFehér, piros, zöld, fekete

pántlika, pántlika,nem terem a székely vidék,

Mária, Mária,büszkeségnél, bátorságnál

egyebet, egyebet,kereszt-rajzzal szelik az új

kenyeret, kenyeret.Harisnyában, szõrén ülik

a lovat, a lovat,olyan is van, aki folyton

halogat, halogat.Török, tatár, német, orosz

rajta ver, rajta ver,inkább megküzd, nem alkuszik

senkivel, senkivel.Zúg a harang, beolvasztják

ágyúnak, ágyúnak,vad idõben a testvér is

hajba kap, hajba kap.Napkeltekor imádkoznak,

Mária, Mária,lobog a sok búcsújáró

pántlika, pántlika.

2

Magyari urak, ügyeljetek szorgosan Erdélyre, mert haelvesztitek, elvész egész Magyarország, de ha megõrzi-tek, onnan egész Magyarországot visszaszerezhetjük.

Báthory István,

Erdély fejedelme, Lengyelország királya, 1580

SZEPTEMBERSZEPTEMBER

OKTOKTÓBERÓBER

NOVEMBERNOVEMBER

DECEMBERDECEMBER

JANUÁRJANUÁR

FEBRUÁRFEBRUÁR

MÁRCIUSMÁRCIUS

ÁPRILISÁPRILIS

JÚNIUSJÚNIUS

A Székelyföld legnagyobb folyója a Maros. Ott,ahol a völgye kiszélesedik, épült MMaarroossvváássáárrhheellyy.Már a középkorban jelentõs székely vá-ros volt, akkor épült a vára is, de nagyvá-rosias külsejét a XX. század elején,BBeerrnnááddyy GGyyöörrggyy polgármestersége alattkapta, amikor a szecessziós stílusú, ma-jolika-csempével, magyaros motívumok-kal díszített VVáárroosshháázzaa és a KKuullttúúrrppaalloo--ttaa épült. A Palota színes ablakain, külö-nösen a Tükörteremben Atilla hun király-ról, Csaba királyfiról és balladahõsökrõlláthatunk meseszép üvegképeket.

A Kárpát-medence legkeletibb térségében, égigérõ havasok között,szûk völgyekben és széles medencékben terül el a SSzzéékkeellyyfföölldd.

A székelyek Atilla büszke hun népétõl származtatják magukat. Akár-csak a nyugati székelység az Õrségben, mint katona nép 800 évigvédték Magyarország keleti határait, ezért több kiváltsággal, több sza-badsággal rendelkeztek, mint az ország más vidékeinek lakói.

A magas hegyek ölelte zárt medencékben a székelyek 7 székbe szerve-zõdtek: Aranyosszék, Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék, valamint Kéz-diszék, Sepsiszék, Orbaiszék, melyek közös neve Háromszék.

3

Marosvásárhely a két Bolyai városa.BBoollyyaaii FFaarrkkaass, az apa 50 évig volt aróla elnevezett iskola tanára. BBoollyyaaiiJJáánnooss, a fiú itt vált világszerte ismertmatematikussá.

Székelyföld nyugati határa AArraannyyoosssszzéékk, leg-nyugatibb õrhegye a SSzzéékkeellyykkõõ TToorroocckkóó határában.

TToorrddáánn száznál több országgyûlést tartottak. 1568-ban itt hoztak törvényt a világon elõször a vvaalllláásssszzaa--bbaaddssáággról.

A város híres intézmé-nye a TTeelleekkii TTéékkaa, azország leghíresebb régi-könyv gyûjteménye,melyet Telki Sámuelalapított 1802-ben.

A Városháza és aKultúrpalota

Torockó és a Székelykõ

Erdély címere

A Teleki Téka

AB

oly

ai-s

zobor

Mirõl híres

még Torda?

4

Csíkországban, Fel-Csík és Al-Csík találkozásá-nál fekszik CCssííkksszzeerreeddaa, a szerdai heti vásárokrólelnevezett Árpád-kori település. Ma gyorsan fejlõ-dõ, modern város. Egyik büszkesége a Jégpalota,az ország legjobb jéghokicsapatának székhelye.Úgy hírlik, hogy itt a gyerekek hamarabb tudnakkorcsolyázni, mint járni, és minden fiúcska világhírûhokis szeretne lenni.

CCssííkkssoommllyyóó kéttornyú kegytemplomában a „napba öl-tözött” csodatevõ MMáárriiaa--sszzoobboorr õrködik a Székelyföldfelett. Az 1566 óta minden évben megtartott ppüünnkkööss--ddii bbúúccssúú a világmagyarjainaklegnagyobb ta-lálkozója.

A Márton ÁronGimnázium szecessziós épülete 100 éves.

A Székelyföld központi fekvé-sû anyavárosa SSzzéékkeellyyuuddvvaarr--hheellyy. Itt erõsítették meg a ma-gyar királyok a székelyek kivált-ságait. Városi rangra Mátyáskirály emelte, mai nevét Beth-len Gábor adta.

A város hatá-rában, SSzzeejjkkeeffüürrddõõnn áll OOrrbbáánnBBaalláázzss, „a legnagyobb székely”síremléke. A kettõs kopjafávaldíszített sírhoz székelykapuksorán át vezet az út.

Székelyföld közepén áll aHHaarrggiittaa, „a legszékelyebb ha-vas”, mert körös-körül csak

székelyek lakják. Itt állították fel 2000-ben azt a hháárrmmaasskkeerreesszz--tteett, amely a magyar honfoglalás 1100., a magyarállamalapítás 1000. évfordulójára, valamint szentpüspökünkre, Márton Áronra emlékeztet.

FFaarrkkaassllaakkáánn született a legnagyobb székely író, TTaammáássii ÁÁrroonn. Sírjafölött sziklatömb emlékmû áll, amelyre SSzzeerrvvááttiiuusszz JJeennõõ és fia, TTiibboorrszobrászmûvészek Tamási hõsöket faragtak.

A 17. századi Mikóvár ma múzeum.

5

A GGyyiillkkooss--ttóó 1837-ben ke-letkezett, amikor egy le-szakadt hegyoldal elzárta aBékás patak útját, és a völgy-ben megrekedt víz tóvá duz-zadt. Az elárasztott erdõ fáima is kiállnak a vízbõl, a gyan-ta és az ásványi sók tar-tósították a fenyõtörzseket.

A vadregényes BBéékkááss--sszzoorroosstt aBékás patak több millió évenkeresztül vájta ki a Kárpátok szik-lái között. A patak mellett keskenyországút vezet Moldvába.

Az ország leghidegebb sarka a Gyergyói-medence.Központja GGyyeerrggyyóósszzeennttmmiikkllóóss. Építészeti, szellemiarcának alakításához az örmények is hozzájárultak.

A Gyergyói-medencében, SSzzáárrhheeggyyeenn található alegrangosabb székelyföldi fõnemesi kastély. A LLáázzáárr--család reneszánsz stílusú kkaassttééllyyaa, amelyben Beth-len Gábor fejedelem gyermekeskedett, mai, romos ál-lapotában is az egykori gazdagságról és pompáróltanúskodik.

Gyergyószentmiklós római katolikustemploma

A Székelyföldvulkanikus hegyeinek nagy kincse az ásványvíz. Szinte min-den faluban értékes bboorrvvíízzffoorrrráássookk törnek fel a föld gyom-rából. Leghíresebb a borszéki, palackozva a világminden tájára eljut. A gyógyító ásványvizek ésmofetták körül fürdõhelyek fej-lõdtek ki BBoorrsszzéékken, TTuussnnááddon,HHaarrggiittaaffüürrddõõn, HHoommoorróóddon. AKKoovváásszznnaa központjában fortyo-gó iszapkút, a Pokolsár és a kör-nyezõ mofetták gázai nagyonmérgezõek, de kis mennyiségbengyógyhatásuk is van.

BorvízfürdõMagyar-hermányban.

Az Oltárkõ (1154 m) tetejénkereszt hirdeti Isten dicsõsé-

gét és a sziklamászókmerészségét.

ALáz

ár-k

asté

ly

A Gyilkos-tó

Mitõl vörös

a borvíz?

A Pokolsár Kovásznán

6

KKéézzddiivváássáárrhheellyy arculataegyedülálló Európában. Afõtér minden házkapujamögött keskeny „„uuddvvaarrttéérr””

húzódik a város határáig. Egy-egy udvartérben az egy céhbe tartozó,azonos mesterséget ûzõ kézmûvesek mûhelyei, házai helyezkedtek el.

A Székelyföld legdélibb tartománya HHáárroommsszzéékk, ma Kovásznamegye. Benedek Elek a Székelyföld alföldjének nevezi. Háromszék-nek még Szaharája is van: így becézik a Rétyi-nyír homokbuckáit,amelyeket a Nemere-szélsepert össze.

Dózsa Györgytörökverõ, az 1514-esparasztháború vezéreDálnokon született.

A megyeszékhely, SSeeppssii--sszzeennttggyyöörrggyy egyik legszebbépületét, a SSzzéékkeellyy NNeemmzzee--ttii MMúúzzeeuummoott KKóóss KKáárroollyytervezte.

Benedek Elek háza Kisbaconbanmeseolvasó kicsik és nagyok

zarándokhelye.

A zágoniak hûséggelápolják nagy szülöt-tük, Mikes Kelemen

emlékét.

A Székelyföldön erõs várak igen, fényûzõ fõúri kas-télyok alig épültek, mert tatár, török támadásánakörökké kitett viharsarok volt a keleti határ, és merta szabad székely falvaknak nem volt fõúri birtokosuk.

A székely nemes urak kastély helyett inkább dísze-sebb lakóházat, udvarházat emeltettek. Háromszé-ken minden faluban található 1-2 ilyen udvarház, azApor, Mikó, Mikes, Berde, Ugron családok kúriái.

Gábor Áron, 1848-as ágyúöntõ szobraKézdivásárhely fõterét díszíti.

Kézdivásárhely

ASzé

kely

Nem

zeti M

úze

um

Kivel és hová buj-

dosott Mikes?

Kõrösi Csoma Sándor, nemzetközi hírûnyelvtudós,õshazakutató ahûség ésáldozat jelképe.

A zágoni kislányok álma,hogy õk is olimpiai ésvilágbajnok tornászoklegyenek, mint falujuk

szülötte, Szabó Kati.

7

Az aallssóóccsseerrnnááttoo--nnii DDaammookkooss--uuddvvaarr--hháázzban és kertjé-ben ma múzeum ésalkotótábor mûkö-dik, ahol a gyerekekmegismerkedhet-nek a fafaragás, bútorfestés és szövés mûvészetével.

A székely havasok számos bércén árpádkori sõt hun váraknyomait találni: RRiikkaa, FFiirrttooss, TTaarrkkõõ, RRaappsszzoonnnnéé vváárraa, BBáállvváá--nnyyoossvváárr. Minden várhoz szép monda, rege fûzõdik.

Több székely faluban a templomot isvárfallal vették körül. llllllyyeeffaallvvaa eerrõõdd--tteemmpplloommáának 500 éves bástyáibanma turisták, köztük a Napsugár olva-sói nyaralnak.

A II. Géza ál-tal a 12. szá-zadban Erdély-be telepítettszászok kéz-mûves és ke-reskedõvárosok, gazdag falvak sorátalapították a Székelyföld szomszédsá-gában. Magas szintû kultúrát hoztak,teremtettek, és hagytak itt, amikor azutóbbi 30 évben, sajnos zömmel vissza-telepedtek hajdani hazájukba.

A szászok fõvárosa Nagyszeben.Középkori belvárosában áll az evangé-

likus püspöki székesegyház.

Erdély legnagyobb temploma, a brassói

Fekete templom 100 évig épült.

Fogarason már egyetlenNapsugár olvasó sincs,de a büszke vár áll, éstörténelmünkrõl mesél.

A sszzéékkeellyykkeerreesszzttúúrrii GGyyáárrffááss--kkúúrriiáábbaann töltötteutolsó éjszakáját PPeettõõffii SSáánnddoorr.

Keresztelõ egy szász faluban.Mi lehet a kendõ alatt?

Hány falu Hétfalu? A Bras-só közeli BBaarrccaassáággban élõhhééttffaalluussii ccssáánnggóókk gazdagkultúrája honfoglalás-kori,székely és szász elemeketegyaránt õriz. Erõt, fegyel-met sugároz a legények haj-dani beavatótánca, a bboorriiccaa.

AD

amoko

s-udva

rház

AG

yárf

ás-k

úria

8

Nehéz idõkben a székelyek északra,Bukovinába vagy keletre, Moldovábamenekültek. A bbuukkoovviinnaaii sszzéékkeellyyeekksok-sok hányattatás után Délvidé-ken, Belgrád közelében és a Dunántú-lon találtak otthonra. A magyarságlegkeletibb csoportja, a mmoollddvvaaii ccssáánnggóókk,, bár több-száz éve románok közt élnek, megõrizték rómaikatolikus hitüket, magyar nyelvüket, népdalaikat,

imáikat. Napjainkban többcsángó faluban a gyermekekismét tanulnak magyarul.

A moldvai csángók nem„szabályozzák”, inkább meg-köszönik Istennek a gazdagggyyeerrmmeekkáállddáásstt. Az anya lleeppeell--

sszzookknnyyáábbaa siríti szeme fényét, abubáját.

Székelyföld legna-gyobb kincse a zzööllddaarraannyy. A rendtartószékely falu közbirto-kossága hajdan szi-gorúan szabályoztaa ffaakkiitteerrmmeelléésstt is.

Berszán atya imára, aNapsugár mesékretanítja a gyimes-felsõloki gyerekeket.

A havasi legelõkön lovat, tehenet,juhot hízlal a kövér fû, az eszte-

nákon túró, orda, zsendice készül.

A gyimesbükkiharang szavát

fenséges bércekvisszhangozzák.

A ggyyiimmeessii ccssáánnggóókk Erdély keleti kapujában õrzik ezeréveshatárköveinket, a Bethlen-Rákóczi várat, páratlanulgazdag népi mûveltségüket, hegyrefutó kaszálóikat.

Az ezeréveshatárt félgömbalakú kövekjelölik.

A Székelyföldnövénykincsei.

Tudjátok a nevüket?

9

A kkooppjjaaffaa és a sszzéékkeellyykkaappuu, rajta az õsi motívumok,a nap, a hold, a csillagok, az életfa a székelység jelké-pévé vált.

A székelyek még a XVII. szá-zadban is használták az ázsiaieredetû, õsi rroovváássíírráásstt. A jele-ket jobbról balra rótták fábavagy kõbe. Jövõtõl a Napsugársegít nektek megtanulni többezer éves magyar ábécénket.

A krumplit a székelyekppiittyyóókkáának hívják. Jólbírja a hideget, bõven te-rem Gyergyóban, Csík-

ban, az 1800-as esz-tendõktõl ez lett a széke-lyek fõ eledele, terménye.

Rovásírás az énlakaiunitárius templom mennyezetkazettáján

A só értéke hajdan az aranyéval veteke-dett. Székelyföld SSóóvviiddéékkee ebben is gazdag.PPaarraajjddoonn található az ország legnagyobbsóbányája. A sóhegy gyomrában hatalmastermek, játszóterek, kápolna van az ittgyógyuló asztmás betegek számára.

SSzzoovvááttáátt a sóstavak tették híressé. A MMeeddvvee--ttóó vize a napsütés ha-tására felmelegszik, nagy sótartalma miatt azt is fenntartja, aki mégnem tanult meg úszni.

TTuussnnáádd ffüürrddõõ felett, a NagyCsomád vulkanikus kráteré-ben képzõdött a SSzzeenntt AAnnnnaa--ttóó, legendák és tündérek hona,ahol a természetvédõk igye-keznek megõrizni a meseszerûtáj tisztaságát.

A Szent Anna-tó

Tudjátok-e, mi

a pityókabor?

Ki a hõse azAlmási-barlangmondájának?

A MMoohhooss ingoványos bozótjábanmoha, áfonya és húsevõ növényekközött biztos ösvényre léphet, akiismeri a járást, de a hívatlan ven-déget, a törököt, tatárt lovastólnyelte el a csalóka láp.

A Medve-tó

A parajdi só-hegyek a NagySzobrász mûvei.

A Vargyas szurdok-völgye csodás mész-

kõbarlangokat rejt.

10

A férfiak vésõje kaput,fejfát, bútort, guzsalyat,sulykot mintáz.

A kkoorroonnddii ffaazzeekkaassookk mázas edényein hímes virágok, madarak, in-dák kanyarognak, s aki érti, õsi jelképek üzenetét is leolvassa róluk.

Gyimesi férfiak bõröve.

A csángó lleeppeell--sszzookknnyyaa õsi ruhada-rab, babát pólyálnivagy terítõnek isilyet szõnek.

Az asszonyok sszzõõnneekk,, ffoonn--nnaakk,, hhíímmeezznneekk: sohasem túldí-szítve, mindig mértékkel ada-golva színt és formát.

A székely bbúúttoorrffeessttõõkk lelküklegjavát pingálták rá nemcsaka templomok mennyezetére,padjaira, hanem otthonuk bú-toraira is.A nnééppvviisseelleett alapanyaga háziszõt-

tes gyapjú, kender, len. Az asszonyokszoknyája, mellénye piros, fekete, rit-kábban zöld csíkos szõttes, a férfiak„harisnyája” zsinórral díszített, nyers-fehér, ványolt gyapjú, hozzá feketevagy szürke, vitézkötéses posztó lajbiés zeke illik.

11

Rajzolj mosolygóvagy szomorúarcot a rajzokmellé aszerint,hogy örömet

vagy bosszúsá-got jelentenek

számodra a nyáriszünidõben.

A VI. Mesevetélkedõ nagyváradi országos döntõjén

Kányádi Sándor Pitty-potty és litty-lotty címû meséjét kellett folytatniuk a csapatoknak.Olvassátok el a három legérdekesebb ötletet

a dölyfös jégcsap és a pocsolya sorsáról.

Délre már boldogan ölelkeztek a pocsolya s a volt

jégcsap. Egymást noszogatva indultak a sánc felé.

...Egy reggel úgy ébredtek, hogy már felhõkéntszálltak az égen. Repülõkkel bújócskáztak, és ami-kor összegyûltek, esõként hulltak alá a világ másikrészén. A körforgás járása szerint újra párává vál-tak, melybõl felhõ keletkezett. Felhõként elváltakegymástól, és kétfele szálltak. Zokogva gondoltegyik a másikra, mert hogy testvérek voltak. Aztána sors a sivatagban összehozta õket. Elsõként hull-tak alá a száraz homokban levõ kaktusz gyökerére,s az fölszippantotta õket. Jött egy teve, leharapta akaktuszt, s vele együtt a két testvért. A teve hasá-ban élnek most is. Aki nem hiszi, járjon utána.

a kovásznai Tudorkák csapat

...De csak indultak volna, mert a sánc nem enged-te át õket.

– Ki kell állnotok egy próbát: ha felkel a nap, serõsen süt, ti még akkor se melegedjetek fel.

– Nem hisszük, hogy ki tudjuk állni a próbát, deazért megpróbáljuk – mondták.

Felkelt a nap, s persze, mert õ is ellensége volt apocsolyának s a jégcsapnak, még erõsebben sütött,

mint szokott. De õk is kiterveltek egy jót: a jégcsapfelmegy a pocsolya tetejére, s az megfagy. Együttfognak énekelni, s oda sem figyelnek arra a frányanapra. Úgy is tettek. A nap melegére nem olvadtakel. Mentek tovább, de a pataknál is, a folyónál is ésa tengernél is volt egy-egy próba. Mindet kiállták. Atengerbe értek, majd együtt szálltak felhõként, srepülõgépek bújócskáztak bennük. Amint eljött atél, a jégcsap és a pocsolya újra a földre került, ésmegfagyott. Így keringenek a földrõl a felhõbe,mióta világ a világ.

a berkeszpatakai Vulkánok csapat

...Várták, hogy jövõ télen újra megdermedjenek,és szép, csillogó jegük legyen.

Eljött a tél. Pitty-potty és Litty-lotty kihullott a fel-hõbõl, és egy óriási térre esett. Pár nap múlva gyö-nyörû korcsolyapálya lett belõlük. Boldogok voltak.

– Hosszú tél lesz az idén – mondta Litty-lotty.– Minden nap rajtunk korcsolyáznak a gyerekek

– mondta Pitty-potty.De egy nap bezárták a korcsolyapályát. A gyer-

mekek, Pitty-potty és Litty-lotty nagyon szomorúaklettek. Gondolkodtak.

– Tavaly milyen jó volt – mondta Pitty-potty.– Veszekedtünk kicsit, de most szomorkodunk –

mondta Litty-lotty.A napocska megsajnálta õket, és kisütött. Megol-

vadtak, és újra felhõk lettek.a szatmárnémeti Flowers csapat

12

TTAALLÁÁLLDD KKII!! Vallomások a Napsugárról.

1. Elek 2. Áron 3. Andor 4. Ernõ 5. István 6. Emese 7. Klára 8. Sára 9. Gabriella 10. Ildikó 11. Anyák napja 12. Pünkösd

MÁJUSIMEGFEJTÉSEK

�– Hogy hívják a megfázott ku-

tyát?– Cold-rex!

�– Hogy ugat a fényképész ku-

tyája?– Vaku-vaku!

Molnár Levente, Szalárd

�– Ki az abszolút beképzelt?– Aki azt hiszi, hogy szebb

nálam!Bíró Gilbert, Szászrégen

�– Mi az abszolút pletyka?– Amikor a néma elmondja a

süketnek, hogy a vak látta abénát magasat ugrani.

Bán Zsolt Csaba, Felsõboldogfalva

�Két barátnõ beszélget:– Tudod, hogy idén az egyré-

szes fürdõruha a divat?– Tényleg? És melyik részét

hordják?Balázs Tímea, Balánbánya

�– Van egy titkom – mondja az

egyik hétfejû sárkány a másik-nak.

– Jó, beszéljük meg huszon-nyolcszemközt.

Magdó Dorottya, Marosvásárhely

�– Peti, sorolj fel néhány álla-

tot! – mondja a tanító néni.– Kutyuska, tehénke, malac-

ka – mondja Peti.– Ügyes, de ne tedd oda min-

degyik végére hogy -ke vagy -ka.

– Kecs, fecs, macs.Horváth Hortenzia,

Nagyvárad

HAHOTA☺ ☺

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

7

8

A

L

A

T

A

A

N

E

M

G

T

T

C

N

N

V

U

A

I

Ó

I

I

A

I

B U L

Egészítsd ke-resztnevekké a soro-kat (az utolsó sorbanékezethiány van), ésmegtudod, miért sze-reti a nagyváradiFekete Ágnes aNapsugárt? A válasz-nak két értelme van.

� A magyarlapádiTurzai Zsolt pedigazért, mert...

1. Az egyik alap-szín 2. Csíkos állat 3.Ilyen a fogyasztásrakész gyümölcs 4. Va-dász szerszáma 5.Nulla óra köznyelven6. Potyognak a köny-nyeim 7. Megyek 8.Törpe ellentéte

� A gyergyószent-miklósi Bajkó Ador-ján kedvenc rovata aNapsugárból:

1. Vízi jármû 2.Nem ebbe 3. Égitest4. Napraforgómag-ból préselik 5. Tejter-mék 6. Levélszõnyeg

�

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

A hadadnádasdi Sipos Henriettakedvenc rovata.

1. Vízlelõ hely 2. Becézett Ödön 3.Tagadószó 4. Nyelv közepe! 5.Ereinkben folyik 6. Harap 7. Szagló-szerv 8. Csüng 9. Angol igen

�

A csomaközi Gnándt Kitty Mag-dolna ezt szereti legjobban.

1. Börtönlakó 2. Veder közepe! 3.Megy 4. Döblec 5. Nem lát 6. Tizen-két hónapja 7. Vízparti növény 8. Így,de fordítva!

�

A kézdivásárhelyi Gergely Bá-lint legjobb barátja.

1. Becézett Imre 2 Harap 3. Csapadék 4. Esõbenálló 5. Három meg három 6. Nem ott 7. Fohász 8.Egyre hidegebb lesz 9. Ádám párja 10. Hideg évszak11. Egy másik évszak 12. Kezed közepe!

�

1

2

3

4

5

6

7

8

13

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

1 2 3 4

M H5 6 7

8 9 10

11 12 13

14 15

S16

A17

18 19

20 21

22 23 24

25

A M ?VÍZSZINTES1. A megfejtés5. Vízi állat8. Épület elsõ, ünnepélyesen

letett eleme 10. Nedv11. Két összetartozó darab12. Egyik égtáj14. Orbán Nándor névjegye15. Áld ellentéte16. Betörõt nyakoncsíp18. Elvisel

19. Sálszélek!20. Gyümölcsöt szárít21. Becézett Izabella22. Idegközép!23. Nesze, fogjad25. Nótavég!FÜGGÕLEGES1. Huszonnégy órás2. Lendület (ELÁN)3. Felsõ végtag4. Epekedni kezd!6. Végül falaz!

7. Jégen vágott lyuk9. Nagyon régi történelmi

idõszak13. A végén mozog!15. Ámít, félrevezet (ÁLTAT)16. Eleinte elzavar!17. Forma18. Baleset vége!19. Fekete fûtõanyag20. Az államnak fizetjük21. ISA24. Savó mássalhangzói

Haragosan korholja fiacskáját az anyja:– Honnan van az, Áron, hogy te semmit

sem akarsz meghallani? Bármit mondokneked, az egyik füleden bemegy, a másikonabban a percben kiszalad.

– Ne szidjon engem, kedves édesanyám– mentegetõzött a gyermek. – Hát tehetekén arról, hogy...

Áron válaszát, a rejtvény megfejtésétküldd el a szerkesztõség címére, hogy résztvehess a júniusi sorsoláson!

a Rejtvénykirály

�

RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

Toros káposztát evetta székely család, de azapának szemet szúrt,hogy diákfia kikapkodjabelõle a húst.

– Egyed a káposztátis! – szólt rá. – Az is épp-olyan jó!

– Ha éppolyan jóvolna... a fiú válaszánakfolytatását a labirintus-ban olvashatod, hael nem tévedszbenne.

D E N É Y Á K A Z E D

Z C H G T B M É R G Á

K A K U Á É Õ I Ú N

Ü É A L N Õ G S S A M

J N N L N I K Z E N !

Á R E A T Á R E B Õ G

M E G H A K E R T N É

S

�NNYYEERRTTEESSEEKKAz ÁPRILISI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: József Attila,

Altató, Mama. Könyvjutalmat nyertek: Tókos Bence, Székelyud-varhely; a ditrói III. B; a margittai III. H; a magyarberétei; a kápol-násfalui; a kászonújfalui IV.; a vámosgálfalvi IV. B osztály.

14

Keresd meg a kakukktojást. Színezd ki agombákat. Három színt használhatsz úgy,

hogy ne kerüljön egymás mellé ugyanolyanszínû gomba.

Kicsi a hely, sok a levél.Köszönjük, és máris sorol-

juk: a tordai I. Opriº III. D; anagybányai Petre Dulfu Iskola II. C; a balánbányaiG. Bogza Iskola IV. E; a szászrégeni A. Maior Gim-názium III. B; a marosvásárhelyi Mûvészeti LíceumIV. B; a zilahi I. Maniu Iskola III. B és a S. BãrnuþiuIskola III. D; a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mi-hály Iskola III. B; a szatmárnémeti Bãlcescu-PetõfiIskola III. C osztálya; a margittai III. H; a gyimeskö-zéploki, a völcsöki, a csíkmenasági III.; a szent-egyházai III. B; a zabolai III. B; a vajdakamarási I-III.; a maroskeresztúri IV. B; zimándújfalui II-IV.; aköpeci II.; a székelyszenterzsébeti I-III.; a görgény-üvegcsûri IV. B; a mezõfényi IV.; az etédi IV.;azülkei IV.; a gyergyóalfalui III. B; a zsibói I. és III. B;a szabadkai 4. C osztály; a balavásári iskolások;Péter Márk, Ágya; Szabó Janka, Székelyudvarhely;Szabó Apor Örs, Sepsiszentgyörgy; KallósHenrietta, Medgyesi Melinda, Avasújváros; LukácsBalázs, Csergõ Rebeka, Gyergyószárhegy; CsiszérAlíz és Alpár, Székelyvécke; Hegedûs Roland, Bö-lön; Szabó Tekla Mária, Türe; Cîmpean Loredana,Erdõcsinád; Lõrincz Andor, Kápolnásfalu; CovaciDóra, Nagy Palika, Varga Erika, Zilah; CsekeNorbert, Szentegyháza; Vitályos Ágnes, Gidófalva;Kósa Nóra, Csíkszenttamás; Tóth István, Menyõ;Pap Anita, Homoródalmás; Duca Antónia, Mezõma-daras; Mihók Helga, Gyimesközéplok; MészárosRudolf és Imre, Borzont; Csiszér Sarolta, Csík-szentkirály; Csíki Imola Boglárka, Bodola; Mol-dován Noémi, Vármezõ; Szilágy Szabolcs, Nagyvá-rad; Kiss Júlia és Ildikó, Gógán; MenyhártHenrietta, Sánta Anita Henrietta, Vajdaszentivány;Varga Zsuzsánna, Doloczki Lilla, Deáky RichárdOttó, Balázs Regina, Ianoº Abigél, Szatmárnémeti;Molnár Henrietta, Désháza; Mihály Elvíra Andrea,Ipp; Matei Apolka, Tóth-Pál Edit, Szamosardó;Bényi Balázs, Küküllõdombó; Lõcse Tímea, Ma-gyarremete; Kelemen Hunor, Farkas ErzsébetAmália, Méra; Bagoly Orsolya Panna, Kovászna;Székely Tamás, Balánbánya; Dénes Mária, Varsolc;Dumitraºcu Dóra, Nagy Imre, Csíki Ottó, Csíksze-reda; Antal Renáta Katalin, Gyimes; Vass Beáta,Kántor Gyopár Terézia, Görgényüvegcsûr; BokorEdit, Vitályos Ibolya, Kézdivásárhely; Katona

Henrietta, Boros Ágnes, Kraszna; Fekete Ildikó ésBernadett, Szentdemeter; Tolokán Andrea, Maros-ludas; Bustya Roland, Barabási Zsófia, TörökTímea, Kacsó Tímea, Harangus Dániel, Marosvá-sárhely; Izsó Beáta, Sóvárad; Kondra Anikó, Nagy-bacon; Forika Izabella, Marosfõ; Horváth Nándorés Kriszta, Magyarremete; Duka Eszter, Szováta;Czucza Katalin, Bánffyhunyad; Bodó Tímea, Csík-szentmárton; Lukács Katalin, Zajzon; SzövérfiBeáta Réka, Backamadaras; Bagosi Judit ésTímea, Nagyszalonta; Sebesi Renáta, Nyárádkösz-vényes; Kolumbán Kincsõ Csengelle, Sepsiszent-györgy; Kedves Mónika, Csíkszentdomokos;Székely Orsolya, Mali Dorottya, Nagykolcs;Bereczki László Attila, Szász Ildikó, Vámosgálfal-va; Nagy István András, Hõgye Andrea ésGabriella, Kiss Renáta, Völcsök; Barna Henrietta,Zimándújfalu; Barta Anett, Érköbölkút; Gödri Tibor,Brassó; Megyeri Tímea, Tenke; Szuhani Anita,Halmi; Kovács András, Micske; Simó GergelyJózsef, Székelykeresztúr; Balla Bettina, Szilágype-recsen; Király Tímea, Gyergyócsomafalva; SzilágyiEmõke, Beszterce; Kendi Balázs, Foris Ildikó ésZsuzsika, Négyfalu; Hatházi Arnold, Szucság.

LEVELEZÕ

Az áprilisi Napsugár lila kérdéseire így kellettválaszolnotok: Fertõ-tó; a kismartoni Esterházy-kastélyban Haydn, a doborjániban Liszt Ferenc al-kotott; Magas-Tátra; Pozsonyban; a Vereckei-szo-roson át jöttek be a Kárpát-medencébe 896-banÁrpád honfoglaló magyarjai; Zrínyi Ilona, Munkácsvára. Nyertesek: Ambrus Attila, Parajd; a balán-bányai IV. E; a szalárdi III. B és a margittai IV. Iosztály.

15

Az igazi moly télen für-dõruhába, nyáron bundá-ba bújik. A könyvmoly té-len kis könyvbe, nyáronnagy könyvbe. Mert itt anagyvakáció, és bõven van ideje olvasni. Lássuk, kimilyen könyvbe bújik? Sipos Brigitta SzalárdrólAndersen meséibe, Prosan Tímea Négyfaluból La

Fontaine állatmeséibe, Márton Bernadette Mena-ságról Carlo Collodi Pinokkió történeteibe, ApaiLídia Szilágycsehrõl és Adorjáni Réka Kolozs-várról Erick Kästner A két Lotti, Bak Eszter Szinér-váraljáról Bodó Béla Brumi kalandjai és Karl May

Winnetou, Hadházi Zsuzsanna SzatmárnémetibõlEdmondo de Amicis Szív címû szép és tanulságostörténetébe rágja bele magát ezen a nyáron.

KönyKönyvmolyvmoly Szólj, szám!AZ ORSZÁGOS KÕRÖSI CSOMA SÁNDORANYANYELVI VETÉLKEDÕ GYÕZTESEI:

I. díj: a marosvásárhelyi Dacia Gimnázium IV. C,

II. díj: a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Iskola IV. B,

III. díj: a zilahi Iuliu Maniu Iskola IV. B;dicséret: a székelyudvarhelyi

Móra Ferenc Iskola IV. C; a csíkmenasági IV.;Napsugár-díj: az apácai IV. B osztály.

RAJTUK KÍVÜL A DÖNTÕBE JUTOTTAK:a csernátoni 3-as Iskola IV.,

a kolozsvári Báthory István Líceum és aBrâncuºi Iskola IV. B,

a szászrégeni Al. Ceauºianu Iskola IV. B; a zabolai IV. B;

a magyarlapádi III-IV. osztály és Brassó vegyes csapata.

A magyar nyelv három napos ünnepén,Brassóban tartottuk meg a IV. Országos

Mesemondó versenyt is. Ennek díjazottjai:I-IV. OSZTÁLY

I. díj: Paizs Botond, Kovászna;Dobos Erika, Csíkszentdomokos;II. díj: Bagoly Orsolya, Kovászna;

Szörnyi Szilárd, Négyfalu;III. díj: Zilahi Ágnes, Marosújvár;

Veres-Kupán Hunor, Szatmárnémeti;dicséret: Nagy Júlia, Segesvár; Füstös Evelin, Magyardécse;

Gyulai Noémi, Arad;Napsugár különdíj:

Simon Krisztián Rudolf, Szatmárnémeti;Barabás-Ágoston Andrea, Parajd;

Székely Szende, Magyarlapád;V-VIII. OSZTÁLY

I. díj: Kovács Péter, Gyergyóditró;II. díj: Tompos Gellért, Csíkmenaság;

Budai Glória, Margitta;III. díj: Baricz Gergely, Gyergyószentmiklós;

Füzi Annamária, Csernáton;dicséret: Fórizs Norbert, Szamosardó;

Dénes Eszter, Varsolc; Király Tímea, Brassó;Napsugár különdíj:

György János, Szamosardó;Opra Annamária, Vajdahunyad;

IX-XII. OSZTÁLYI. díj: Vita Ágota, Marosvásárhely;

II. díj: Botházi Attila, Székelyudvarhely;III. díj: Adorjáni Roland, Brassó;

Napsugár-díj: Kiss Erika, Marosvásárhely.Mindenkinek szívbõl gratulálunk!

Felelj õszintén, kedves inasom: szok-

tál-e félni? És ha igen, mitõl? Ször-

nyektõl? Sötéttõl? Fenevadaktól?

Feleltetéstõl? Doktor bácsitól? Hidd

el, ha lerajzolod, már nem is tûnik

olyan ijesztõnek, ha pedig elküldöd ne-

kem, még jutalmat is nyerhetsz!

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

AA mmáárrcciiuussii ddiivvaatttteerrvveezzõõ--ppáállyyáázzaattoonn jjuuttaallmmaatt nnyyeerrtt: a

sszzáásszzrrééggeennii 2-es Iskola IV. B osztálya–Molnár Andrea (1);

MMáárrttoonn BBeerrnnaaddeettttee, Csíkmenaság (2); IIaaggããrr RRéékkaa,

Négyfalu (3). Köszönöm a szép rajzokat!

11

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

PPoorr

ttiikk--

SSzzaa

bbóó NN

oorrbbee

rrtt,,

GGyyee

rrggyyóó

ddiittrr

óó

22 33

16

Csíkszeredától körülbelül 10 kilométerre, a Brassófelé vezetõ úton van az Akókapu nevû útelágazás. In-nen a Csíkszentgyörgy községet alkotó Fiság-menti fal-vakba vezet az út. Ezek közül az elsõ, Csíkbánkfalva aMajd-hegy (975 méter) és az Aranyos dombja (808méter) között fekszik.

Nevét minden bizonnyal Bánk nevû alapítójárólkapta. 1300 körül 10-20 család telepedett itt le, éstemplomot is épített. A ma már egybeépült egykori kisfalvak úgynevezett tízeseket (falurészeket) alkotnak:Martonos, Ittkétfalva, Altízes, Simószeg és Kotormány.

Ez utóbbi a falutól félreesõ részen, egy kis völgybenfekszik. Bánkfalvához tartozik a kis lélekszámú, Csi-nód nevû hegyi település is, ahol csángók laknak.

Bánkfalva lakosainak száma 1350 fõ, zömükbenrómai katolikus, gazdálkodó emberek, akik a hírescsíki pityókatermesztésbõl és állattenyésztésbõl pró-bálnak megélni, mások Csíkszeredába járnak dolgoz-ni, vagy itthon kezdtek vállalkozásba: kereskedelem-mel, faluturizmussal foglalkoznak.

Bánkfalva és Csíkszentgyörgy egészen összeépült,csak a Szentegyház-pataka választja el egymástól.Van olyan utca, melynek egyik oldala Bánkfalvához,a másik Csíkszentgyörgyhöz tartozik. Az erre járó

idegen nehezen tud eligazodni, de mi szívesen útbaigazítunk bárkit. A két falu határán találhatóa közös templom, amely Alcsík talán legszebb és méreteiben is legnagyobb gótikus temploma.

Legrégibb része a szentély, amelyrõl 1336-tól van írásos feljegyzés.A templomhajó és a torony az 1700-as években épült. A falu háromkápolnája festõi látványt nyújt a domboldalakon: „szép havasi völ-gyecske... kápolnáktólkoronázott hegyek aljá-ban”. (Orbán Balázs)

Te hol születtél, kedves olvasónk?Megjelent már falud, városod a Nap-sugár Itt születtem rovatában? Szep-temberi számunkban felsoroljuk az ed-dig bemutatott 53 települést. Ha nemtalálod köztük a tiedet, lássatok hozzá:gyûjtsetek, írjatok, fényképezzetek,rajzoljatok – és küldjétek el nekünk.

Nyírõ Leventerajza

Alcsík talán leg-szebb, és méreteiben

is legnagyobb gótikustemploma.

„Szép havasi völgyecske... kápolnák-tól koronázott hegyek aljában”

Itt születtem

17

Iskolánknak 206 tanulója, két épülete van. Arégi, emeletes épület 1740-ben épült kaszárnya, ahatárõrség állomáshelye volt. 1839-tõl mûködikbenne iskola. 2001-ben új, modern épülettel, szak-tantermekkel, tornateremmel, könyvtárral bõvült.Mi is, mint bármely iskolás, tanulunk, játszunk, ki-rándulunk, néptáncoktatásra, versenyekre járunk.

Iskolánk névadója aközség nagy szülötte,Márton Ferenc festõmû-vész, szobrász, grafikus.Leghíresebb festménye aCsíki székely gátkötõkés az Erdõirtás Csíkor-szágban. Õ készítette a gyöngyösi temp-lom freskóit, a szegedi fogadalmi temp-lom homlokzatának mozaikját és fres-kóit.

Nemcsak dolgozni, mulatni is szeret-nek az emberek. Erre megfelelõ alkaloma farsangi mulatság, a szüreti bál, a kor-társtalálkozó, amelyre hazalátogatnak

azok is, akik szülõföldjüktõl messze telepedtek le.Községünkben néhány éve alakult a Gátkötõk Ifjúsági Egyesület.

Táborokat szerveznek, színdara-bokat mutatnak be, karácsony-kor megajándékozzák a gyermekeket.Õk indították be a teleházat, ahovasokan járnak internetezni.

Van egy kismagán-állatkertünk.

Iskolánk régi és új épülete

A IV. osztály és Tamás Zsuzsa tanító néni

Falunk keleti határában borvízforrások sora-koznak. Az Adorján-fürdõben menedékház és mo-fetta várja a vendégeket. Van egy kis magánállat-kertünk, amelyben az oroszlán, majom, medve,strucc mellett színfoltot jelentenek a díszgalamb-,háziszárnyas- és nyúlfajták. Az állatkert mellettjátszótér, nyárikert és vendéglõ van. Nagyon sokiskolás kirándulócsoport látogat ide. Várunk tite-ket is, keressetek fel!

Fejér Krisztinarajza

Csíki székely gátkötõk

18

– Vajon melyik állatokra illikez a jelzõ? – találgatta Kati.

– Természetesen a krokodi-lokra és a teknõsökre, azok vi-selnek a bõrük alatt páncélszerûcsontlemezeket – vélte Gazsi.

– Azért cammognak olyanlassan? – fûzte tovább Kati.

– Miért, te talán ugrabugrál-nál, ha egy egész bunkert ci-pelnél a hátadon? – így Gazsi.

– Más állatok is viselnekpáncélt, például az afrikai tob-zoska, amelyik olyan, minthaegy óriási fenyõtoboz kelt vol-na útra. A testét borító szaru-pikkelyek úgy fedik egymást,mint a háztetõ cserepei – szóltközbe Sokattud. – Ha veszélyfenyegeti, úgy összegömbölyö-dik, mint egy labda. Ha az el-

lenség, például egy kutya to-vább zaklatja, kissé lazít a göm-bön, és farkával csapkod azonigyekezve, hogy a kutya lábátelkapja, a páncélgömbbe pré-selje, és az éles pikkelyszélek-kel „lefûrészelje”. A bajba jutottkutyán gazdája is csak üggyel-bajjal tud segíteni, az össze-gömbölyödött tobzoskát ugyan-is nagyon nehezen lehet szétfe-szíteni.

– Olvastam – fontoskodott

Gazsi –, hogy nemcsak csont- ésszarupáncéljuk lehet az állatok-nak, hanem tüskepáncéljuk is.

– Bizony! – bólogatott Sokat-tud. – Nagyon veszélyesek le-hetnek ezek a tüskék! AzÉszak-Afrikában élõ tarajossül, ha megtámadják, mérge-

sen topog, farkát zörgeti, hogyaz ellenséget elriassza, majd„kilövi” fél méter hosszú, üre-ges tüskéit, amelyek nagyonfájdalmas, nehezen gyógyulósebet okoznak.

– Tüskepáncélt visel azausztráliai hangyászsün is –fûzte hozzá Kati.

– Úgy van – helyeselt Sokat-tud –, s még valamirõl neveze-tes ez a kis állat. Vészhelyzet-ben villámgyorsan beássa ma-gát a talajba, csak tûpárnáhozhasonló háta áll ki a földbõl.

– Nem kell Ausztráliábautazni ahhoz, hogy tüskepán-célos vitézeket lássunk. Ha ami sündisznónk összegömbö-lyödik, tüskéi dárdaszerûen

merednek az ellenségre. Ol-vastam, hogy 7000 tüskét szá-moltak össze a testén – mondtaKati.

– Csuda türelme lehet an-nak, aki erre vállalkozik – kaca-gott tiszta szívbõl Gazsi.

– Tüskepáncélos állatok atengerben is élnek – folytattaSokattud. – A tüskésbõrû sün-hal, ha megtámadják, hirtelenvizet nyel, felfújja magát, ésmegközelíthetetlen élõ tûpár-nává változik. Még egyéb meg-hökkentõ dolgot is mûvel: hakifogják a tengerbõl, a lenyeltnagy mennyiségû vizet erõssugárban az elképedt halászokarcába fecskendezi. Eleven tû-párna a tenger fenekén élõ

tengeri sün is. A szép, színeskardinálishalak ebben a tüske-rengetegben keresnek me-nedéket, ha üldözik õket.

KISKÓPÉHavonta

3 díjat

sorsolunk ki!

BITAY ÉVA

PÁNCÉLOS

VITÉZEK

Nyáron hangos tõle a mezõ;fülét a lábán viseli; nagyokatugrik, és ha elkapod, lábátgyakran a kezedben hagyja, õmaga pedig kereket old. Miaz?Áprilisi megfejtés: levelibéka.

Nyertesek: Sebesi Renáta, Nyá-rádköszvényes; Vizi Kata, Kü-küllõkeményfalva, a kerelõ-szentpáli III. és a torockói IV.osztály.

Sünhal

A tarajos sülnek nincs félnivalója a sakáltól

Tobzo

ska

Hangyász-sün

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAA

Szalárdi olvasóink írták:

Ha lenne egy tesóm, akkor na-gyon jó lenne. Ha valami gondjalenne, akkor elmondaná nekem,majd ketten megoldanánk. Ha is-kolás lenne, és nem tudna valamit,segítenék neki. Kozma Tibor

A testvérem, Márk második osz-tályos. Sokat szoktunk játszani, vic-celõdni. Csete Sámuel

Richárd rossz, verekszik, de én akkor is sze-retem, ha õ nem szeret engem. Kibékülünk, ésjátszunk tovább. Kerekes Ferenc

Napsugár, tudtad, hogy nekem három test-vérem van? A legnagyobb 23 éves, van férjemeg egy kisbabája. Szeret hozzánk jönni, mertjátszom a kisbabájával. A második testvérem,Melinda, dolgozni jár. Amikor hazajön, sokatjátszunk. Gézu 13 éves, és nem hagyja magát,ha valaki csúnyát mond neki vagy megüti.

Borz Andrea

A testvérem Olaszországbanlakik egy fiúval. Néha hazajön, ésajándékokat hoz nekem. Nagyonszeretem õt. Kozma Krisztina

Reni nagyon jó testvér. Segít aházi feladatban, sokat játszikvelem. Egyszóval gondol rám. Azén testvérem a legjobb az egészvilágon. Kócs János

Két évvel ezelõtt édesanyámazzal a hírrel állt elém, hogy leszkistestvérem. Én már azelõtt is

nagyon szerettem volna. Amíg meg nem szüle-tett, azon gondolkoztunk mind a hárman, hogyvajon fiú lesz vagy lány, szõke vagy barna,hogy fogják hívni. Megvárta, hogy együtt tölt-sük a karácsonyt, de aztán már kopogtatott.Alig vártam, hogy hazajöjjenek a kórházból.Amikor elõször megláttam, olyan édesen aludt,mint egy kis angyal. Azóta eltelt egy év. Renge-teg örömöt szerzett nekünk, amikor elõszörfelült, nevetett, megtette az elsõ lépést. Néharosszalkodik, nagyon eleven tud lenni. Unal-mas lenne az életünk a mi kis Matyikánk nél-kül. Kõrösi Tünde

Nagy Fanny Bernadett,Székelyhíd

JJúúnniiuuss 88.. –– Ha MMeeddáárrdd pityereg, negyvennapig csepereg – tartja a hiedelem, e napon kez-dõdött ugyanis a bibliai özönvíz.

Május második vagy június elsõ felére esik PPüünnkköössdd, a Szentlélek eljövetelének ünnepe, a ke-resztény egyház születésnapja. Áhítat, vidámság és életkedv ragyogja be pünkösdi szokásain-kat. A pünkösdi király hatalma múlandó, egy évig tart, mégis rangot, tekintélyt jelent, hiszena legerõsebb, legügyesebb legényt választják meg. A pünkösdi királyné a legkisebb, legszebblány, akit fehér ruhában, virágkoszorúval kísérnek házról házra a nagyobb lányok, s „ekkora le-gyen a kendtek kendere” kívánsággal magasra emelik.

Pünkösd a párválasztás ünnepe is: a legények zöld ágat, pünkösdi rózsát tûznek a lányok ka-pujára, ablakába, a szerelmesek mátkatálat küldenek egymásnak.

A Pünkösd utáni második hét csütörtökjén, ÚÚrr nnaappjjáánn az ol-tárok fölé virágos, zöld ágas sátrakat emelnek, körmenetet tar-tanak.

JJúúnniiuuss 2244--ee,, SSzzeenntt IIvváánn nnaappjjaa, a nyári napforduló. Az év legrö-videbb éjszakáját a szabadban töltötték, gonoszt, boszorkányo-kat, betegséget ûzõ tüzeket gyújtottak. A tüzet átugró lány ha-marosan férjhez ment, a legénynek annál nagyobbra nõtt a ga-bonája, minél magasabbra ugrott.

JJúúnniiuuss 2299--ee PPéétteerr ééss PPááll nnaappjjaa. Mindkét szent apostol ezen anapon halt vértanúhalált. Szent Péter a halászok pártfogója,tiszteletére halpaprikást, túrós csuszát fõztek. Péter-Pálkormegszakadt a búza töve, kezdõdött az aratás.

Júniusi jeleJúniusi jeless napoknapok

19

20

TATÁR HÍDJANépmonda BENEDEK ELEK nyomán

Híres-nevezetes erdõ volt réges-régen a Ri-ka erdeje. Attila vára állt a hegytetõn, s ebbena erdõben temették el feleségét, Rékát egynagy kõ alá. Hanem késõbb hun vitézek helyetttatárok tanyáztak Rika erdejében. Meghúzód-tak a sûrû rengetegben, s ki-kicsaptak onnét avidékre, raboltak, gyilkoltak.

Legtöbbet szenvedett a Rikában tanyázó ta-tároktól ebben az idõben Vargyas, mert ezt afalut találták legközelebb. A szegény vargyasi-aknak mindegyre futni kellett a faluból, s ren-desen a Csudálókõ alatti barlangban húzódtakmeg. Volt Vargyason egy Márczel Gergely ne-vû vitéz ember, ez megsokallotta az örökös ta-tárjárást, az örökös barlangban való tanyázást,összegyûjtötte a vargyasiakat, s mondotta nekik:

– Halljátok-e, atyafiak?! Én többet ki nemmozdulok a faluból, egy életem, egy halálom,szembeszállok a tatárokkal, ha száz ördög la-kozik is bennük.

Felbátorodtak ezen a beszéden a vargyasiszékelyek, s mondták egy szívvel-lélekkel:

– Szembeszállunk mi is!Éppen híre jött, hogy közelednek ismét a ta-

tárok. Nosza: férfiak, asszonyok összegyûlteka falu közepén. Fölfegyverkeztek: kaszával,vasvillával, kinek amije volt, azzal.

Hát csakugyan jönnek a tatárok rettentõ or-dítással. Elöl jött a vezérük: Rabsán, fekete pa-ripán. De a székelyek nem szaladtak meg. Elöl

volt mindenütt Márczel Gergely, mellette a fe-lesége. Ketten bátorították a népeket. S ahogyösszementek éppen a falu hídján, hullott a tatárle a vízbe, hogy egyszeriben megakadt a víz-nek a folyása. csak eggyel nem bírtak, a tatá-rok vezérével, Rabsánnal. Két kezében kétkard volt, úgy vágott jobbra-balra, nem is tud-tak hozzá közeledni.

Kard volt Márczel Gergely kezében is, denem ült lóháton, mint Rabsán, s mégis nekivá-gott. De abban a pillanatban egy tatár keresz-tüldöfte a lándzsájával.

Márczel Gergely hátraesett, de a feleségefelfogta, s a nagy, erõs asszony kapta az urát, súgy vitte a házába. Még volt egy szikra életbenne, de nem tudott már szólni, csak nézett afeleségére, s az asszony ebbõl a nézésbõl meg-értette, hogy mit szeretne mondani az ura, hatudna beszélni. Azt olvasta ki szemébõl:

– Hagyj itt engem, mert én úgyis meghalok.Eredj vissza, bátorítsd a népet.

Az asszony sírva csókolta meg az urát, s sza-ladott a hídhoz. Messzirõl kiabált:

– Ne féljetek! Ne féljetek! – s megvillantottaaz ura kardját.

Abban a pillanatban ért a hídhoz, amikorRabsán át akart ugratni a híd túlsó végire, de aló meghõkölt az asszony kardjától, lebukott ahídról, s a tatár belefulladt a megáradt vízbe.

Vargyason azt a hidat, amelyen ez a nagycsata folyt, ma is Tatár hídjának nevezik, s azutcát, melyen a tatárok bejöttek a faluba: Rab-sán utcájának.

21SZÉKELY GÉZA rajzai

CSICSERNépmonda BENEDEK ELEK nyomán

A híres Budvár átellenében emelkedik aCsicser hegye. Tetejérõl egy egész sereg váratlehet látni. Idelátszik Zeta vára, Kadics vára, abágyi és galambfalvi várak is. A Csicser tetejénis vár volt, s mert ez volt a legmagasabb vala-mennyi közt, innét vették észre a székelyek, haellenség közeledett, s nyomban jelt adtak atöbbi várnak hatalmas nagy tüzeket gyújtván.

Abban az idõben, mikor Budvárában a ra-bonbán, a székelyek vezére székelt, a csicserivárban egy Csicser nevû vitéz dalia lakott. Ez adalia megszerette a budvári rabonbán szépsé-ges leányát, s amikor csak szerét ejthette, átlo-vagolt Budvárába. A leány is szerette a daliát,de a büszke rabonbán, mikor észrevette leányahajlandóságát, kitiltotta a várból Csicsert. Ke-vesellette, mert Csicser nem volt fejedelmi vér-bõl való. Azt mondta neki:

– Hallod-e, ne járj az én lányom után! Ma-radj veszteg a váradban. Fejedelmi kérõ illetimeg az én leányomat.

Elment Csicser nagy búsan, s többet nem isalkalmatlankodott Budvárában. A csicseri vár-ból sóhajtozott a szép leány után, aki éppenúgy sóhajtozott õutána. Hanem hiába volt abüszke apa tilalma: a fiatalok mégis beszélget-tek. Nyílvesszõn küldözgették egymásnak ke-sergõ leveleiket.

– Ne búsulj – írta a leány –, elébb-utóbb atied leszek.

– Ne sírj, élve vagy halva, de egymásé le-szünk – válaszolt a dalia.

Így múltak az esztendõk, mígnem egyszerellenséges népek törtek be az országba. Csi-cser vette észre elõször, hogy jön az ellenség,lassanként elborítja a Küküllõ mentét. Egysze-riben meggyújtotta az óriási famáglyát, a lár-mafát, s ezzel jelt adott a szomszéd váraknak.Egy pillanatban mozdult meg az összes várfegyverhordó népe, s kikerekedvén a várak-ból, összeverõdött egy seregbe, s mentekmind a rabonbán után. Ott volt Csicser is a vi-tézek közt, az õ kis seregének az élén. De aligcsaptak össze, az ellenség körülvette a rabon-bánt. Itt volt az ideje, hogy Csicser megmutas-sa vitézségét. Széles kardjával utat vágott, úgyvágtatott a rabonbán mellé, s nagy erõs viadalárán megmentette az életét.

Az ellenség szétszaladt, s a gyõzelmes szé-kelyek diadalmasan tértek vissza a várakba.

– No, Csicser – mondá a rabonbán útközben–, az életemet megmentetted: kérjed vitézsé-gednek akármi jutalmát, megadom.

– Akármit kérhetek? – kérdezte Csicser.– Akármit, akármit!– Add nekem a leányodat!– Hát legyen a tied – mondotta a rabonbán.

– Szavamat adtam: meg sem is másolom.Még aznap megtartották a lakodalmat. Hét

álló hétig tartott a nagy dínomdánom.

22

Irkafirka

Melegen süt a nyári nap,Megégeti az arcomat.Meleg már a Tálna vize,Benne fürdik Pistike.

Szép színes szivárványNyúlik át az égen,Sok színes pillangóRöpdös át a réten.

Táborozó gyerekekSátrat vernek,És jól érzik magukatMinden napján a hétnek.

Kocsis Norbert, Vámfalu

Mamánál a vakációban na-gyon jól lehet játszani kutyá-val, macskával, vagy saját já-tékaimmal. Mamámnál vankert. A mamám öreg, aligtud hajolni, én segítek neki.

Balogh Lilla Tímea, Margitta

Barabási Zsófia, Marosvásárhely

Szakács Éva, Gyergyóalfalu

Deé Kinga, Aranyosgyéres

Kocsis Berta,Szecseleváros

Szeretettel és hálával köszöntünk Szeretettel és hálával köszöntünk minden tanító nénit, bácsit!minden tanító nénit, bácsit!

Júniusban örülünk,Itt van már

az ünnepünk.Minden gyermek

vidám lesz,A jókedvünk

el sem megy.Szász Ildikó,

VámosgálfalvaSárga, fényes napsugárReggel korán ébreszt.Jön a nyár,De jó ez már,Vakáció reánk vár!Tengerpart vagy hegyoldal,Vízesés és szivárvány,Formás felhõk,Kismadár,Vakáció reánk vár!

Bota Roland, Kolozsvár

A nebulók most ünnepelnek, vigad-nak, mókáznak és parittyáznak vere-beket szeribe-számába. A tanév gyor-san eltelt, mindenkinek tetszett biz-tosan.Tekse Krisztina, Gyergyószentmiklós

Bíró Réka, Barót

Turz

ai H

anga

, M

agya

rlap

ád

Jó a szíve, jó a lelke,kedves szeme mindigrajtunk legelész.Ezt is tanít, azt is tanít,minden jóra, szépre kész.

Tábla elõtt õrá nézünk,szemünk mindig rajta függ,kedves szava hallatáramindig reá figyelünk.

Ez a néni nekem tetszik,sok példáját követem.Ha majd sok év eltelik,akkor is rá emlékezem.

Ferencz Szende Mónika, Sepsibükszád

23

Irkafirka

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/541323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro;A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont RO14RNCB2200000005690001 B.C.R.,SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdá-jában. ISSN 1221-7751 Ára 15000 (1,5) lej

Címlap: Kószabósza

Székelyföldön

Halak ugrándoznak a vízben,én nevetek vidáman,és a botom végére ráakadnak.

Járay Zsanett Tünde, Nagykároly

Jó a nyár, szép a nyár,Mert mehetünk mezítláb.Messzire kirándulunk,Erdõt, mezõt bejárunk.

László Izolda, Nagygalambfalva

A gyerekek is örülnek, a tóban vidáman fürödnek,versenyt úsznak a halakkal,és a kicsi békákkal.

Az emberek dolgoznak,munka közben dalolnak.A szúnyogok röpködnek,és a sáskák szökdösnek.

Gyerkó Ágota, Nagygalambfalva

Meleg van,Süt a nap.Csuda jó idõ!Na végre, elérkezettA játékidõ.A gyerekek vigadnak,Úsznak és szaladnak.Távol s messze Úsznak a himbálózókajakok, csónakok.

Fazekas Evelin, Érolaszi

Itt a nyár,a meleg nyár,örvend minden maci már.Ünnepel a maci család,boldogok már,fát hord az egyik,fûrészel a másik.Kinyílik a bokor,zöldül a fû,itt a nyár, a meleg nyár,örvend minden már.

Andorkó Olga, Vargyas

Megjött a nyár,Száz pillangó száll.A napsugár betekint,Nagy a hõség odakint.

Mi a folyópartra megyünk,Sokat napozunk és fürdünk,Homokvárat csinálunk,Lubickolunk, ugrálunk.

Szõcs Kinga, Nagygalambfalva

Ördögh László, MarosvásárhelyH

aran

gus

Dán

iel,

Mar

osvá

sárh

ely

Mészáros Szabolcs, Zsibó

Gödri Tibor, Brassó

Várszegi Szabolcs,Gyergyószentmiklós

Nyáron megyünk nyaralni,Lubickolni, fürödni.Ilyenkor a nap kisüt,Táncolunk és örvendünk.

Szilágyi Ágnes, Aranyosegerbegy

Varga Zsuzsanna, Szatmárnémeti

Soós

Esz

ter,

Zsi

bó

HáromszékHáromszék

SzékelyföldSzékelyföld

GyimesGyimes

KászonKászon