Gáz műszaki biztonsági felülvizsgáló · Web viewGáz műszaki biztonsági felülvizsgáló Kidolgozott szóbeli tételek Tartalomjegyzék 1.Tétel4 A.Mi az alapvető különbség

Gáz műszaki biztonsági felülvizsgáló

Gáz műszaki biztonsági felülvizsgáló

Kidolgozott szóbeli tételek

Tartalomjegyzék

1.Tétel4

A.Mi az alapvető különbség az MSZ CEN/TR 1749 jelű szabvány szerinti „A” típusú, „B” típusú és „C” típusú gázkészülék között?4

Alapvető különbségek:4

„A” típusú gázfogyasztó készülék:4

„B” típusú gázfogyasztó készülék:4

„C” típusú gázfogyasztó készülék:7

B.Sorolja fel a „C” típusú gázkészülékek beépítési lehetőségeit az égési levegő-ellátás és az égéstermék-elvezetés tekintetében! Értelmezze a „Cxy” jelölést!11

„C” típusú gázfogyasztó készülék:11

Cxy értelmezése11

2.Tétel12

A.Mi a szerepe a „B” típusú gázkészülékekben alkalmazott huzatmegszakító deflektornak (égésbiztosítónak)? Milyen körülmények befolyásolják annak működését?12

Deflektor feladata, szerepe:12

Deflektor működését befolyásoló tényező:13

B.Hogyan kerülhet szénmonoxid (CO) a gázkészülék helységébe és milyen hatással van az emberi egészségre?13

A CO keletkezése:13

Az emberi szervezetre gyakorolt hatása:13

3.Tétel13

A.Minek köszönhető a zárt égésterű („C” típusú) gázkészülékek magasabb energetikai hatásfoka a nyílt égésterűekkel („B” típusú) szemben?13

B.Hány köbméter levegő szükséges 1 m3 földgáz gazdaságos elégetéséhez? Mekkora légfelesleg-tényezővel üzemel egy jól beállított „C” típusú készülék és általában mekkora égéstermék-hígítással üzemelnek a „B” típusú készülékek?14

4.Tétel15

A.Biztonságtechnikai szempontból milyen előnyökkel jár a korszerű „C” típusú gázkészülék alkalmazása egy hagyományos „B” típusúval szemben?15

B.Milyen biztonsági elemeket tartalmaznak a korszerű gázkészülékek?15

5.Tétel15

A.Milyen égéstermék-elvezetési lehetőségeket ismer lakóépületek esetében?15

B.Milyen feltételekkel csatlakoztatható „C” típusú gázkészülék gyűjtőkéményre?16

6.Tétel17

A.Milyen különleges szempontok figyelembevétele szükséges a kondenzációs kazán gazdaságos alkalmazhatóságához?17

B.Hogyan magyarázza a kondenzációs kazánok 100% fölötti hatásfokát?17

C.Mennyi kondenzátum keletkezik 1 m3 földgáz elégetésekor és mekkora átlagos kondenzátum képződéssel számolhatunk egy lakásfűtő kondenzációs kazán (ca.20 kW) esetében?17

7.Tétel18

A.„B” → „C” típusú készülékcsere esetében milyen tárgyi feltételek szükségesek az „egyszerűsített gázkészülékcsere-eljárás” alkalmazhatóságához?18

B.Mikor tekinthetjük az égéstermék-elvezetőt a gázkészülékkel együtt tanúsítottnak?18

8.Tétel18

A.Milyen módon végezhető el a „B” → „C” típusú készülékcsere, ha az egyszerűsített készülékcsere-eljárás feltételei nem állnak fenn?18

B.Mi a felelősségi köre a készülékcserét végző szerelőnek? Milyen feltétellel térhet el az engedélyezett kiviteli tervtől?18

9.Tétel18

A.„B” → „C” típusú készülékcsere esetében milyen személyi feltételek szükségesek az „egyszerűsített gázkészülékcsere-eljárás” alkalmazhatóságához?18

B.Milyen felelősségek terhelik a cserét végző szerelőt és mi a felhasználó (üzemeltető) felelőssége?19

10.Tétel19

A.Milyen esetekben szükséges tervező bevonása az egyszerűsített készülékcsere eljárásba?19

B.Mikor esedékes az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat a különféle lakóépületek esetében az egyetemes szolgáltatásra jogosult és az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó esetében?19

11.Tétel20

A.Hogyan végezhető el a gáztömörség ellenőrzése egyszerűsített készülékcsere eljárás keretében?20

B.Milyen feltételekkel és a fogyasztói rendszer mely elemeire kell elvégezni a műszaki-biztonsági ellenőrzést (gáz-MEO) az egyszerűsített készülékcsere után?20

12.Tétel20

A.A csatlakozó vezeték határai, elemei20

B.A felhasználói (fogyasztó) berendezés határai, elemei21

13.Tétel22

A.Milyen dokumentumok meglétének ellenőrzése és értékelése válhat szükségessé az időszakos gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégzéséhez?22

B.Milyen esetben lehet eltekinteni a felhasználói berendezés üzembe helyezési dokumentumaitól?22

14.Tétel22

A.időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálat eredményeképpen milyen minősítési fokozatok adhatók a gázfelhasználói hely további üzemeltetésre való alkalmassága szempontjából?22

B.Kinek a kötelessége (felelőssége) a felülvizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetése?22

15.Tétel23

A.Milyen jogszabály, szabályzat alapján végzi egy meglévő gázfogyasztási hely időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálatát?23

B.Mi a felülvizsgáló teendője, ha vélelmezhető, hogy a működő rendszer nem azonos az eredetileg engedélyezettel?23

16.Tétel23

A.Mi a teendő, ha a műszaki-biztonsági felülvizsgálat során élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető szabálytalanságot, helyzetet észlel?23

B.Soroljon fel tipikusan előforduló élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető szabálytalan helyzeteket!23

17.Tétel24

A.A felhasználó azt tervezi, hogy a régi, huzatos ablakait jól záródó újakra cserélteti. Milyen tanácsot ad a meglévő, a konyhában 10 éve üzemelő „B” típusú, kombi fali kazán és gáztűzhely biztonságos üzemeltethetősége érdekében?24

B.Mennyi levegő szükséges a négy főzőhelyes gáztűzhely (max. 10 kW) és a 20 kW hő terhelésű fali kazán egyidejű, biztonságos üzemeltetéséhez?24

18.Tétel24

A.Milyen feltételekkel építhető be a meglévő „B” típusú gázkészülék helyére (zárt égésterű) „C” típusú gázkészülék, ha az égéstermék-elvezető és levegő hozzávezető csőrendszer nem a gázkészülékkel együtt tanúsított?24

B.Milyen feltételekkel helyezhető üzembe a gázkészülék?24

19.Tétel25

A.Milyen körülmények befolyásolják a „B” típusú gázkészülék üzembiztonságát?25

B.Milyen tanácsokat ad a meglévő „B” típusú gázkészülék biztonságos üzemeltetése céljából?25

20.Tétel26

A.Milyen üzemeltetési tanácsokat ad a felhasználónak, ha a meglévő „B” típusú fűtőkészülékét „C” típusú, kondenzációs kazánra tervezi lecserélni?26

B.Miért előnyös a szabályozható tömegáramú fűtési rendszer?26

1. TételA. Mi az alapvető különbség az MSZ CEN/TR 1749 jelű szabvány szerinti „A” típusú, „B” típusú és „C” típusú gázkészülék között?Alapvető különbségek:

· nyílt égésterű gázkészülék

1. Égéstermék-elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülék, amely kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható.

2. Égéstermék-elvezetéssel rendelkező, de a helyiség légterétől nem független égési levegőellátású (nyílt égésterű), „B” típusú gázfogyasztó készülék, amely kéményhez vagy olyan saját elemmel rendelkezik, amelyet arra terveztek, hogy a készülék égésterméke ezen keresztül közvetlenül a szabadba távozzon. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik.

· zárt égésterű gázkészülék

1. Azok a készülékek, amelyek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyétől elzárt

„A” típusú gázfogyasztó készülék:

Azok a készülékek, amelyek kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható készülékek.

A csoporton belül megkülönböztethetünk:

Ventilátor nélküliVentilátor az égő/ hőcserélő utánVentilátor az égő előtt

„B” típusú gázfogyasztó készülék:

Azok a készülékek, amelyek kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik.


„B1” típus: az égéstermék áramlás-biztosítóval ellátott „B” típusú gázfogyasztó készülékek

Ezek lehetnek:

B11: Természetes huzattal működő berendezések

B12: Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után

B13: Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt

B14: Ventilátor az égéstermék áramlás-biztosító után

„B2” típus: az égéstermék áramlás-biztosítónélküli „B” típusú gázfogyasztó készülékek

Ezek lehetnek:




„B3” típus: a közös égéstermék-elvezető berendezéshez való csatlakoztatásra alkalmas, égéstermék áramlás-biztosító nélküli „B” típusú készülék. A közös égéstermék-elvezető berendezés egy egycsatornás kémény. A készülék nyomás alatti égésterméket tartalmazó minden részegysége az égési levegőt tartalmazó részegységgel van körülvéve. A készülék az égési levegőt koncentrikus csőrendszeren keresztül – amely körbeveszi az égéstermék-elvezető csővezetéket -, a készülék telepítési helyiségének a levegőjéből szívja.

Ezek lehetnek:


B33: Ventilátor a tűztér/ hőcserélő előtt

„B4” típus: a készülék szerves részét képező fali szerelvényhez a saját csatlakozó csöveivel való csatlakozásra alkalmas, égéstermék áramlás-biztosítóval ellátott, „B” típusú készülék.

Ezek lehetnek:




B44: Ventilátor az égéstermék áramlás-biztosító után

„B5” típus: a készülék szerves részét képező kitorkolláshoz saját csatlakozócsöveivel való csatlakoztatásra alkalmas, égéstermék áramlás-biztosító nélküli, „B” típusú készülék.

Ezek lehetnek:




„C” típusú gázfogyasztó készülék:

Azok a készülékek, amelyek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyétől elzárt.


„C1” típus: olyan „C” típusú készülék, amely a készülék részét képező, vízszintes elrendezésű kitorkolláshoz saját csatlakozó csöveivel csatlakozik. E csövek friss levegőt vezetnek az égőhöz, és egyidejűleg elvezetik az égésterméket olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak, vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.

Ezek lehetnek:

C11: Természetes huzattal működő berendezések

C12: Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után

C13: Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt

„C2” típus: egynél több készülék égéstermékeit elvezető közös járathoz saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas „C” típusú készülék. Az épület részét képező, nem a készülék szállítási tartozékát jelentő közös járat a készüléket friss levegővel ellátó, egyidejűleg az égésterméket elvezető, egycsatornás rendszer.

Ezek lehetnek:




„C3” típus: olyan „C” típusú készülék, amelyet arra terveztek, hogy a készülék részét képező függőleges kitorkolláshoz a saját csatlakozó csöveivel csatlakozzék, amely friss levegőt vezet az égőhöz, és egyidejűleg elvezeti az égésterméket, olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.

Ezek lehetnek:




„C4” típus: egynél több készülék égéstermékeit elvezető közös rendszerhez saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas „C” típusú készülék. Az épület részét képező, nem a készülék szállítási tartozékát jelentő közös rendszer két járatból áll, amelyek egy kitorkolláshoz csatlakoznak, amely egyidejűleg szolgáltatja a friss levegőt és biztosítja az égéstermék elvezetését olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.

Ezek lehetnek:




„C5” típus: az égési levegő és az égéstermék elvezetésére saját különálló csatlakozó csöveivel különálló csatlakozásokhoz csatlakoztatható „C” típusú készülék. A kitorkollások különböző nyomású terekben lehetnek.

Ezek lehetnek:




„C6” típus: az égést levegővel tápláló és az égésterméket elvezető külön-külön tanúsított és forgalmazott rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas, „C” típusú készülék, ezeket a készülékeket az égéstermék-elvezető rendszer nélkül hozzák forgalomba. Az ilyen készülékek a „C” típusú készülékek valamelyik elrendezéséhez hasonló elrendezéssel építhetők be.

„C7” típus: olyan „C” típusú készülék, amelynek az égést levegővel tápláló és az égésterméket elvezető, két függőleges külön csatlakozó csöve van. Az égést a padlástérből szívott levegővel táplálja, az égéstermékeket pedig a tető fölé vezeti. Az égéstermék- elvezető csatlakozó csövön, az égési levegőt bevezető nyílás felett, egy égéstermék áramlás-biztosító van.

Ezek lehetnek:




„C8” típus: olyan „C” típusú készülék, amely az egyik csatlakozó csövével egy egyedülálló közös járathoz kapcsolódik. Ez a közös járatrendszer, amely az épület része és nem a készülék szállítási tartozéka, az égéstermék elvezető egyedülálló, természetes huzatú járat (nincs ventilátor). A készülék másik csatlakozó csövével egy kitorkolláshoz csatlakozik, amely az égési levegőt az épületen kívülről szívja.

Ezek lehetnek:

C81: Természetes huzattal működő berendezések (Ez a készülék típus nem része az európai gázkészülék szabványok alkalmazási területének.



„C9” típus: olyan „C” típusú készülék, amely abban hasonlít a C3 típusú készülékhez, hogy mindkét készüléktípus olyan tető feletti függőleges kivezetés kitorkolló idom-darabbal rendelkezik, amely egyidejűleg biztosítja az égési levegő bevezetését és az égéstermékek kivezetését a szabadba, olyan nyílásokon keresztül, amelyek vagy koncentrikus elrendezésűek, vagy egymáshoz elegendően közel állóak ahhoz, hogy azonos szélviszonyok hatása alatt álljanak. Az egyedüli eltérés, hogy a „C9” típusú készülék levegő vezetéke, vagy annak egy része egy meglévő épületszerkezeti járat, például egy átalakított kémény.

Ezek lehetnek:




B. Sorolja fel a „C” típusú gázkészülékek beépítési lehetőségeit az égési levegő-ellátás és az égéstermék-elvezetés tekintetében! Értelmezze a „Cxy” jelölést!„C” típusú gázfogyasztó készülék:

Azok a készülékek, amelyek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyétől elzárt, a készülék az égési levegőt a szabadból veszi és az égéstermékek is a szabadba, távoznak.

A helyiség légterétől légellátás és égéstermék elvezetés szempontjából hermetikusan elzárt ("C" típusú) készülékek (pl. az ablak alá szerelhető konvektorok, ventilátoros ("turbós") gázkészülékek, kondenzációs üzemű kazánok).

Légellátás lehet:Koncentrikus (cső a csőben)

Szétválasztott

Helyiség légellátása

Égéstermék elvezetés:Gravitációs égéstermék-elvezetés

Túlnyomásos égéstermék-elvezetés

1. Gravitációs égéstermék-elvezetés:

A biztonságos égéstermék elvezetést a füstgáz és a külső levegő hőmérsékletkülönbségéből

(és így sűrűségkülönbségéből) adódó természetes huzat biztosítja. Az égéstermék hőmérséklete a kéményben felfelé haladva a környezettel való hőcsere következtében csökken, az égéstermék hűl. A kialakuló hatásos nyomáskülönbség (huzat) annál nagyobb, minél nagyobb a különbség az égéstermék közepes hőmérséklete és a külső hőmérséklet között, illetőleg minél magasabb a kémény.

A nyomáskülönbség Δp (huzat) számítása:Δp=Δρ×g×h

Gravitációs égéstermék elvezető rendszerek elemei:

- atmoszférikus gázégő légbevezetéssel

- füstcső, függőleges, vízszintes égéstermék elvezető füstcső idomok, könyök, szűkítő

- füstcsatorna

- KÉMÉNY tartozékaival (tisztító és becsatlakozó idomok)

2. Túlnyomásos égéstermék-elvezetés:

Olyan égéstermék-elvezető berendezés, amelynek béléscsövében üzem közben a nyomás jellemzően nagyobb, mint a környezeti nyomás.

Cxy értelmezése

C => A levegőt a külső térből szívja, az égésterméket külső térbe távolítja el

X1..9 => a kialakítás módjára utal

Y1..3 => ventilátor nélkül, ventilátor égésterméket szív, ventilátor égési levegőt nyom

2. TételA. Mi a szerepe a „B” típusú gázkészülékekben alkalmazott huzatmegszakító deflektornak (égésbiztosítónak)? Milyen körülmények befolyásolják annak működését?Deflektor feladata, szerepe:

A gravitációs égéstermék-elvezetés jellegzetes eleme a gázkészülékbe, vagy arra közvetlenül ráépített égéstermék-áramlásbiztosító (a huzatmegszakító, deflektor). Alapvetően a huzatingadozás és depresszió kialakulásának megakadályozása a célja.

· A szerkezet hármas biztonságtechnikai funkciót lát el:

· a túl nagy huzat megszakítása: a szél hatására keletkező túlzott szívás esetén a láng leszakadását akadályozza meg, mert a kémény a helyiségből szív hígító levegőt

· hideg kémény esetén, amikor még nem alakul ki a szükséges huzat, a visszatorlódó égéstermék a láng eloltása helyett a helyiségbe áramlik. Ez az állapot csak rövid ideig állhat fenn, ezért a visszaáramlás az egészségre veszélytelen égéstermék koncentrációt okoz a helyiségben

· abban az esetben, ha a szél kéménybe irányuló sebességkomponense, vagy a kéményfej körül kialakított túlnyomásos zóna megakadályozza, vagy megnehezíti az égéstermék kiáramlását a kéményen, az égéstermék és a levegő is a helyiségbe áramlik, nem oltja ki a lángot. Ennek a jelenségnek az időtartama csak rendkívül rövid lehet

· Emellett az áramlásbiztosítónak van egy nagyon fontos hő technikai szerepe is: az égésterméket hígítva csökkenti annak harmatponti hőmérsékletét és ennek következtében a kéményben kialakuló kondenzációs veszélyt.

Deflektor működését befolyásoló tényező:

A huzatmegszakító üzemszerű működését a folyamatos légutánpótlással tudjuk biztosítani. Ha a helyiség nyílászáróit fokozottan légzáró szerkezetekre cseréljük, a levegő utánpótlás megszűnik a deflektor nem működik.

Levegő utánpótlás biztosításának lehetőségei:

· 1,3m² szabadba nyíló nem fokozott légzárású nyílászáró

· méretezett légbevezető beépítése

B. Hogyan kerülhet szénmonoxid (CO) a gázkészülék helységébe és milyen hatással van az emberi egészségre?A CO keletkezése:

Szén-monoxid tökéletlen égés következtében keletkezhet, légutánpótlás hiány miatt, amikor a szén nem tud szén-dioxiddá égni és szén-monoxid lesz belőle.

A levegőhiányos égés miatt a berendezés CO-t kezd termelni, ami a helyiségében marad, valamint CO kerülhet a helyiségbe még a berendezés hibájából fakadó füstgáz visszaáramlás miatt.

Az emberi szervezetre gyakorolt hatása:

A szén-monoxid nagyon mérgező gáz. Mérgező hatása azzal magyarázható, hogy a vér hemoglobinjában található vasatomokkal stabil komplexet, szén-monoxid-hemoglobint képez, ezzel a szervezet oxigénfelvételét és oxigénellátását akadályozza.

Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése, fulladás.

3. TételA. Minek köszönhető a zárt égésterű („C” típusú) gázkészülékek magasabb energetikai hatásfoka a nyílt égésterűekkel („B” típusú) szemben?

· az égéstermék elvezető rendszer előmelegíti a beáramló égési levegőt, ezzel javítva a hatásfokot. (cső a csőben rendszer)

· az égéstermék elvezető rendszer nem olyan hosszú, mint a „B” típusú készülékeknél a kémény, így megspóroljuk a kémény felmelegítést. És a turbós készülékeknél hidegen is van áramlás mivel a ventilátor kinyomja az égésterméket.

· a „B” típusú készülékeknél a külső környezet (széljárás stb..) befolyásolja a kémény hatásfokát, ami hatással van az égésre a készülékben.

· befolyásoló tényező még a tüzeléstechnikai hatásfok, ami az égő üzeme közben értelmezhető és azt fejezi ki, hogy a felhasznált tüzelőanyag hőtartalmának mekkora hányada hasznosul a kazánban.

· a „C” típusú berendezésekben már nem alkalmaznak őrlángot elektronikus gyújtásúak, így kevesebbet fogyasztanak és gazdaságosabb az üzemeltetésük.

· speciális eset, amit kondenzációs kazánoknál hasznosítunk, hogy a füstgázt 100 °C hőmérséklet alá hűtik. Ekkor a gőz még a kazánban kicsapódik a füstgázból, s így hasznosítható a párolgáshője, ezzel növelve a hatásfokot.

B. Hány köbméter levegő szükséges 1 m3 földgáz gazdaságos elégetéséhez? Mekkora légfelesleg-tényezővel üzemel egy jól beállított „C” típusú készülék és általában mekkora égéstermék-hígítással üzemelnek a „B” típusú készülékek?

a) 1 m³ földgáz elégetéséhez 10m³ égési levegő mennyiség szükséges, de a légfelesleg tényezőt figyelembe véve, ami λ=1,2, 12m³ is lehet.

A légfeleslegtényező (λ) az égéshez betáplált (Ln) és az elméletileg szükséges levegőmennyiség (L0) viszonya.

A légfeleslegtényező meghatározása a füstgáz elemzéséből végezhető el. A füstgáz oxigéntartalma légfelesleget jelez. A füstgázelemzés adatainak ismeretében n kiszámítható:

Ahol:O2% a füstgáz oxigéntartalma, tf%

N2% a füstgáz nitrogéntartalma, tf%.

Mivel a füstgáz nitrogéntartalma nem különbözik jelentősen 79 %-tól, így a képlet egyszerűbb formája ezzel az elhanyagolással:

Az egyszerűsített képlet alapján a füstgázáramban elhelyezett oxigéntartalom mérő szonda segítségével folyamatosan ellenőrizhetjük a légfeleslegtényezőt.

Az optimális légfeleslegtényező függ a tüzelőanyagtól, illetve annak szemcseméretétől. A tökéletes égés biztosítását azonban a lehető legkisebb légfelesleggel kell elérni, ugyanis túl nagy légfelesleg esetén a füstgáz által elvitt hőmennyiség jelentős energiaveszteséget eredményez (a levegő nitrogénje és az oxigénfelesleg is felmelegszik).

b) a „C” típusú készülékeknél a jól beállított légfeleslegtényező λ=1,05 – 1,2 között van. (Ha ventilátor fordulatszám szabályozható, akkor pontosan beállítható az optimális légfeleslegtényező. „B” típusnál nem tudunk beavatkozni, mert a fúvóka és a diffúzor elem közti távolság adott, ez biztosítja az elsődleges primer levegő beáramlását.)

c) A „B” típusú gázkészülékek égéstermék hígítását a deflektor biztosítja, ami általában 30-40%. (2013. április 21.-e óta a „B” típusú készülékeknél a deflektor után 2-szeres hígításra lenne szükség, amit a deflektor nem tud biztosítani.)

4. TételA. Biztonságtechnikai szempontból milyen előnyökkel jár a korszerű „C” típusú gázkészülék alkalmazása egy hagyományos „B” típusúval szemben?

· A legfontosabb biztonságtechnikai különbség a „B” és „C” típusú gázkészülékek működésében, hogy míg a „B” típusú berendezések az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik, addig a „C” típusú készülékek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyétől elzártak.

· Ezen kívül a modern „C” típusú készülékek ionizációs égésbiztosítóval ellátott berendezések. Nincs őrláng és a zárási idő is jelentősen kisebb 1-2 sec.

B. Milyen biztonsági elemeket tartalmaznak a korszerű gázkészülékek?

· égésbiztosító, feladata, hogy a lángőr jelére a gáz hozzávezetést nyitva tartja, illetve a láng bármi okból történő kialvása esetén elzárja a gázáram útját, így megakadályozza elégetlen gáz beáramlását az égéstérbe, illetve a helyiségbe. (a modern készülékek ionizációs égésbiztosítóval ellátott berendezések, melynek zárási ideje 1-2 sec)

· hőmérséklet-korlátozó, megakadályozza túlfűtést.

· hőfokszabályzó, feladata a kívánt hőfok beállítása.

· égéstermék-visszaáramlás érzékelő (korszerű „B” típusú készülékekben), ezek a termikus elven működő berendezések visszaáramlás esetén leállítják a készüléket, amelyet csak emberi beavatkozással lehet újból üzembe helyezni.

· áramlásbiztosító, minden olyan esetben megakadályozza a gázégő működését, amikor a biztonságos üzemeltetéshez nincs meg a szükséges fűtővíz tömegáram: például rendszerdugulás, vízhiány vagy belevegősödés, illetve egy esetleges szivattyú meghibásodás esetén.

· lambda szonda, oxigénszint vezérlő

5. TételA. Milyen égéstermék-elvezetési lehetőségeket ismer lakóépületek esetében?

· a kémény, mint égéstermék elvezető rendszer.

· A kémények rendeltetése a tüzeléskor keletkező füstgázok elvezetése, valamint az égéshez szükséges friss levegő biztosítása. A friss levegőt szívó huzathatás a külső hideg levegő és a meleg füstgázok közötti fajsúlykülönbség révén jön létre.

· Kémények fajtái:

· falazott kémények, a falakban vagy önállóan falazott pillérekben kialakított kéményeket. A falazott kémények kisméretű tömör égetett agyagtéglából készülnek.

· bélelt kémények, a béléscső vagy saválló csőrendszerrel, vagy hőre keményedő műanyag csővel (Furanflex).

· szerelt kémények

· Koncentrikus égéstermék-elvezető rendszer

Koncentrikus elvezető rendszer, amelynél a belső csőben az égésterméket vezetjük el, és az azt körülvevő csőben az égéslevegő áramlik a kazánhoz.

· Szétválasztott égéstermék-elvezető rendszer

Szétválasztott égéstermék-elvezető és levegő-bevezető rendszer, amelynél más térből történik levegő-beszívás, és más térbe vezetjük az égéstermékeket.

· Zárt égésterű, függőleges, szétválasztott rendszer

Ezeknél az elrendezéseknél a készülék működéséhez szükséges égési levegőt az égési levegő ventilátor függőlegesen a szabadból szívja, az égéstermék szabadba vezetése függőlegesen, termikusan történik.

· Zárt égésterű rendszer, vízszintes, szétválasztott rendszer

Ezeknél az elrendezéseknél az égési levegő ventilátor által létrehozott túlnyomást használják fel az égéstermék szabadba ürítéséhez. A készülék működéséhez szükséges égési levegőt vízszintes csöveken keresztül a szabadból biztosítjuk.

Az égéstermék szabadba vezetése vízszintesen, az oldalfalon keresztül történik.

· Oldalfali (parapet) kivezetés

Ahol nincs, vagy nem megfelelő állapotú a kémény, és ahol az épület kialakítása lehetővé teszi, lehetőség van parapetes kazán használatára. Az épületgépészetben parapetnek a faláttörésen kivezetett csövet és a kapcsolódó szerelvényeket nevezik, amin keresztül egyrészt az égéshez szükséges levegőt kapja a kazán, másrészt az égéstermékek is erre távoznak. Pontosabb, ha a „cső a csőben” kifejezést használjuk, hiszen e két folyamat csak így történhet meg egy időben.

B. Milyen feltételekkel csatlakoztatható „C” típusú gázkészülék gyűjtőkéményre?

· Gyűjtőkémény

A gyűjtőkémény többszintes épületek egymás felett lévő helyiségeiben elhelyezett tüzelőberendezések égéstermékeinek elvezetésére hivatott. A nyitott rendszerű gyűjtőkémények két csoportba sorolhatók:

· egycsatornás gyűjtőkémények

A tüzelőberendezésből az égéstermék a rövid füstcsőszakaszon keresztül azonnal a főaknába kerül. Valamennyi szintről ez az egyetlen kürtő vezeti el az égésterméket.

· mellékcsatornás gyűjtőkémények

Az égéstermék a készülékből először a kisebb keresztmetszetű mellékcsatornába kerül, majd egy szinttel feljebb köt rá a főaknára. A megoldás igen nagy előnye, hogy a mellékcsatorna ellenállása lényegesen nagyobb a főakna ellenállásánál, így nem kell számítani arra, hogy egy alsóbb szinti készülék égésterméke egy felsőbb szinti helyiségbe visszaáramoljon

· Túlnyomásos kémény

Olyan kémény, amelynek béléscsövében a nyomás nagyobb, mint a környezeti nyomás (zárt égésterű egyedi tüzelőberendezés kéménye)

· Elszívásos égéstermék-elvezetés

„B” típusú gázkészülékek gyűjtőkéményre kötésekor a kémény tetején elhelyezett füstgáz-elszívó ventilátor biztosítja az égéstermék elvezetést. Bármelyik berendezés elindul, indítja a füstgáz-elszívó ventilátort.

· A rákötés feltétele még a bekötésenként elhelyezet füstgáz visszaáramlást megakadályozó lezáró csappantyú, ami a készülék működésekor nyit, a füstgáz-elszívó ventilátor pedig elszívja az égésterméket, ami a többi nem működő berendezéshez tartozó füstgáz visszaáramlást megakadályozó lezáró csappantyú zárt állapota miatt nem tud visszaáramolni.

6. TételA. Milyen különleges szempontok figyelembevétele szükséges a kondenzációs kazán gazdaságos alkalmazhatóságához?

A kondenzációs kazánok bármilyen fűtési rendszer alkalmazása esetén gazdaságosabb üzemre képesek, még tisztán radiátoros fűtés esetén is legalább 10%-os megtakarítás érhető el! Természetesen a legtöbbet alacsony hőmérsékletű rendszerek, és nagy fűtőfelület esetében –mint például padló-, fal- vagy mennyezet fűtés- lehet megtakarítani, akár 30%-ot is, valamint nem elhanyagolható a lényegesen alacsonyabb károsanyag-kibocsátás sem. Ha a vízgőz kondenzálásával nyerhető energiát is figyelembe vesszük, akkor égéshőről beszélünk. Kondenzációs kazán alkalmazásával az a célunk, hogy az égéshő és a fűtőérték közötti energiamennyiséget az égéstermékben található vízgőz kondenzáltatásával a hőtermelőben hasznosítsuk. Ma már a kondenzációs kazánok alaptulajdonsága a moduláció, amely fokozatmentesen igazítja a gáz égetését a hőigényhez. Alkalmazása az ország energiafogyasztásának csökkentését is jelenti.

B. Hogyan magyarázza a kondenzációs kazánok 100% fölötti hatásfokát?

Természetesen a kondenzációs kazánok sem állítanak elő több energiát, mint amennyit elhasználnak. Ezért fontos tisztázni, hogy mi a 100%, azaz a maximálisan hasznosítható energia mennyisége. Egységnyi mennyiségű földgáz elégetésével az égéstermékben víz is keletkezik, amely vízgőz formájában van jelen. Megegyezés szerint 100%-nak azt az értéket tekintjük, amennyi hőenergia keletkezik az adott tüzelőanyag égetése során (fűtőérték: egy tüzelőanyag fűtőértéke az a hőmennyiség, amely 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető olyankor, ha a füstgázzal együtt távozó víz gőz halmazállapotban hagyja el a berendezést. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshőjéből kivonjuk a gőzként távozó vízmennyiség párolgáshőjét).

A kondenzációs készülékekben azonban az égéstermék vízgőztartalmának nagy része még az égéstérben cseppfolyóssá válik, kondenzálódik, így az többlet hőenergiát eredményez. Ezért az ilyen készülékek esetében a maximálisan hasznosítható hőenergia a fűtőértékhez képest 111%. (Égéshő: Az égéshő (régebbi nevén égésmeleg) az a fajlagos hőmennyiség, amely egy kilogramm tüzelőanyagból összesen felszabadul, ha az égéstermékeket a kiindulási hőmérsékletre hűtjük vissza.)

C. Mennyi kondenzátum keletkezik 1 m3 földgáz elégetésekor és mekkora átlagos kondenzátum képződéssel számolhatunk egy lakásfűtő kondenzációs kazán (ca.20 kW) esetében?

Ideális esetben, a kondenzációs kazánban 1 m3 földgáz felhasználása során kb. 1,6 liter kondenzátum jön létre.

A kondenzációs gázkazán telepítésekor gondoskodni kell a keletkező kondenzátum megfelelő elvezetéséről. Egy átlagos kondenzációs gázkazán óránként akár 2-3 m3 földgázt is fogyaszthat, ez óránként 3-4 liter kondenzátumot jelent, de a keletkező vízmennyiség a kazán terhelésétől, a külső hőmérséklettől és a visszatérő vízhőfoktól függ. Minden kondenzációs gázkazán tartalmaz kondenzvíz szifont, ezen keresztül a háztartási készülékek szakszerűen semlegesítés nélkül beköthetők a csatornahálózatba.

Nagyobb teljesítményű -140 kW egységteljesítmény feletti- berendezések kondenzátum semlegesítőn keresztül köthetők a csatornahálózatba.

7. TételA. „B” → „C” típusú készülékcsere esetében milyen tárgyi feltételek szükségesek az „egyszerűsített gázkészülékcsere-eljárás” alkalmazhatóságához?

· Nem tervköteles, ha a készülék ugyanolyan besorolású A=>A, B=>B, C=>C, kivétel, ha B=>C.

· Az eredetinél nem nagyobb teljesítményű, de max.: 36 kW

· Csak mestervizsgával és GMBF vizsgával rendelkező szakember végezheti

· Változatlan fogyasztói-vezeték, vezeték megbontása nélkül kell a cserét végrehajtani

· Nem vonatkozik a hajlítható készülékcsatlakozóra (flexibilis csatlakozó cső).

B. Mikor tekinthetjük az égéstermék-elvezetőt a gázkészülékkel együtt tanúsítottnak?

· Gázkészülékkel együtt tanúsított égéstermék-elvezető és levegő hozzávezető csőrendszernek egyértelműen azonosítható elemekkel, idomokkal kell rendelkezni, valamint olyan tanúsító irattal, amit EU-jogosultsággal rendelkező tanúsító intézet adott ki.

· kizárólag a cső a csőben rendszernél lehetséges, osztott kivitelnél nincs együtt tanúsítás, mindig szükséges kéményseprő szakvélemény.

8. TételA. Milyen módon végezhető el a „B” → „C” típusú készülékcsere, ha az egyszerűsített készülékcsere-eljárás feltételei nem állnak fenn?

Ha a gázszerelőnek hiányzik valamelyik jogosultsága az egyszerűsített készülékcsere eljáráshoz, akkor a készülékcserét tervezővel terveztetni kell.

· Tervezői jogosultság (tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv engedélyezi, és ezzel egyidejűleg névjegyzékbe veszi.)

· Tervfelülvizsgálat

· Szakipari kivitelezés

· Műszaki-biztonsági ellenőrzés

· Kéményseprő-ipari közszolgáltatói nyilatkozat (melynek feladata az emberi élet- és vagyonbiztonság, valamint a természeti és épített környezet levegőtisztaságának védelme.)

B. Mi a felelősségi köre a készülékcserét végző szerelőnek? Milyen feltétellel térhet el az engedélyezett kiviteli tervtől?

· Készülékcserét végző szerelő

· köteles a kivitelezést az engedélyes terv szerint elvégezni

· köteles egy elvárható műszaki színvonalon elvégezni a kivitelezést

· Az engedélyezett kiviteli tervtől eltérni

· Tervezői jóváhagyással lehet

· Szükség esetén ismételt tervfelülvizsgálat után

9. Tétel A. „B” → „C” típusú készülékcsere esetében milyen személyi feltételek szükségesek az „egyszerűsített gázkészülékcsere-eljárás” alkalmazhatóságához?

· Gázfogyasztó berendezés-és csőhálózat szerelő régi nevén Gázvezeték- és készülék szerelő mestervizsga

· Gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló végzettség

· Az illetékes gázelosztói engedélyes által feljogosított regisztrált gázszerelő

· Igénylő írásos megrendelése

B. Milyen felelősségek terhelik a cserét végző szerelőt és mi a felhasználó (üzemeltető) felelőssége?

· Készülékcserét végző szerelő

· köteles a kivitelezést az engedélyes terv szerint elvégezni

· köteles egy elvárható műszaki színvonalon elvégezni a kivitelezést

· a szerelés kialakításának biztosítani kell a biztonságos és hatékony üzemeltetési feltételeket

· a felhasználó, üzemeltető kioktatása a berendezés biztonságos üzemeltetéséről, kezeléséről

· A felhasználó, üzemeltető felelőssége

· gépkönyvben, használati utasításban, szóbeli kioktatáson elhangzottak alapján a rendeltetésszerű használat

· szabványokban, ajánlásokban megfogalmazott rendszeres időközökben elvégzett karbantartás

· az időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégeztetése

· hatóság, a földgázelosztó ellenőrzése során az ellenőrzés feltételeit biztosítani

10. TételA. Milyen esetekben szükséges tervező bevonása az egyszerűsített készülékcsere eljárásba?

· ha a cserélendő készülék névleges teljesítménye 36 kW-nál nagyobb

· ha a készülék csere a fogyasztói-vezeték átalakításával jár

· ha cserélendő készülék funkciója eltér az eredeti készülék funkciójától, pl.: meglévő vízmelegítő helyett a gázkészüléket fűtési rendszerhez szeretnék illeszteni

· kéményáramkör működőképességének megváltozásakor, áramlástechnikai méretezés szükségességekor

· légellátási problémák felmerülése esetén

· a csere során feltárt hibák kijavíttatása, a hiányosságok pótlása esetén

B. Mikor esedékes az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat a különféle lakóépületek esetében az egyetemes szolgáltatásra jogosult és az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó esetében?

· egyetemes szolgáltatásra jogosultak, minden lakossági fogyasztó, minden 20 m³/h, vagy az alatti vásárolt kapacitással rendelkező nem lakossági fogyasztó, nem technológia felhasználás esetén.

· ismeretlen időpontban, vagy 1981 előtt telepített berendezések esetében 2014. szeptember 30.-ig kell az első felülvizsgálatot elvégezni

· 1981 és 2004 között telepített berendezések esetében 2015. december 31.-ig kell az első felülvizsgálatot elvégezni

· 2004 után telepített berendezések esetében 2016. december 31.-ig kell az első felülvizsgálatot elvégezni

· az első felülvizsgálat után pedig a gázmérő-óra csere periódus idejének megfelelően kell a további felülvizsgálatokat elvégezni

· egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók, 20 m³/h feletti fogyasztók és a technológiai gázfelhasználók esetében

· a 20 m³/h feletti fogyasztók esetében a felülvizsgálatot 5 évente kell elvégezni

· a technológiai célú felhasználók esetében a felülvizsgálatot évente kell elvégezni

· a felülvizsgálatot a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés tekintetében kell elvégezni

· csatlakozó vezeték, a fogyasztási hely telekhatárától a gázmérő főcsapjáig, vagy – gázmérő hiányában – a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték

· felhasználói berendezés, a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, illetve gázfelhasználó technológiák, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége

11. TételA. Hogyan végezhető el a gáztömörség ellenőrzése egyszerűsített készülékcsere eljárás keretében?

A gáztömörség ellenőrzése történhet:

· Szivárgás-ellenőrzés haszongázzal

· Szivárgásérzékelő műszerrel

· Habosítással

B. Milyen feltételekkel és a fogyasztói rendszer mely elemeire kell elvégezni a műszaki-biztonsági ellenőrzést (gáz-MEO) az egyszerűsített készülékcsere után?

A műszaki-biztonsági felülvizsgálat során az üzembe helyezéskor hatályos műszaki-biztonsági szabályoknak való megfelelést, továbbá a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni.

· csatlakozó vezetéket és felhasználói berendezést

· meglévő elemek szabályosságát, üzembiztonságát

· EPH bekötési jegyzőkönyvet

· Szükség szerint kéményseprő-ipari nyilatkozatot

· A gázkészülék üzemeltetési útmutatója

· A gázkészülék karbantartási útmutatója

12. TételA. A csatlakozó vezeték határai, elemei

Csatlakozó vezeték, a fogyasztási hely telekhatárától a gázmérő főcsapjáig, vagy – gázmérő hiányában – a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.

· elemei

· fogyasztói főelzáró

A telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka

· nyomásszabályzó

Segédenergia nélkül működő készülék, amelynek feladata a rajta átáramló gáz nyomásának meghatározott értékre csökkentése és tűréshatárok között tartása a zavaró változóktól (bemenő-nyomás változásától és az elvétel változó térfogatáramától) függetlenül.

· háztartási40m³/h-ig és legfeljebb 16 bar bemenő nyomásig

· egyedi40-200m³/h-ig és bemenő nyomása kisebb, mint 100 bar

· ipari200m³/h-tól és bemenő nyomása kisebb, mint 100 bar

· gázmérő

Joghatással járó elszámolási mérőeszköz, amelyet a rajta átáramló fűtőgáz mennyiségének (térfogatának vagy tömegének) mérésére, tárolására és kijelzésére terveztek

· fogyasztói főcsap

A gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény

B. A felhasználói (fogyasztó) berendezés határai, elemei

Felhasználói berendezés, a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, illetve gázfelhasználó technológiák, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

· elemei

· fogyasztói vezeték

A fogyasztó tulajdonában lévő vezetékszakasz, tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől – ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól – a gázfogyasztó készülékig terjed.

· gázkészülék-elzáró szerelvény

A fogyasztói vezetékbe, a gázfogyasztó készülék elé - áramlási irányban a gázfogyasztó készülék rendeltetésszerű használatához szükséges szerelvények (a berendezés összes tüzelőanyag szabályozója előtt elhelyezkedő) elé - beépített kézi működtetésű záró szerelvény, amellyel a berendezés tüzelőanyag ellátása elzárható.

· készülék nyomásszabályozó

Az MSZ EN 88 [Nyomásszabályozó gázfogyasztó készülékekhez 200 mbar bemenő nyomásig] nemzeti szabványnak megfelelő készülék, amely a fogyasztói vezetéken érkező gáz nyomását a gázégő csatlakozási nyomásértékére csökkenti.

· gázkészülék

Földgázzal, valamint propán- vagy bután gázzal, és ezek elegyeivel üzemeltetett készülék.

· égéstermék-elvezető berendezés

Olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a gáztüzelő berendezésben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti.

· égési levegő hozzávezetés

· Zárt rendszer esetén az a csőszakasz, ami az égéshez szükséges levegő utánpótlást a szabad térből a készülék egőterébe vezeti.

· Nyílt égéstér esetén 1,3 m² szabadba nyíló, nem fokozott légzárású nyílászárón keresztüli filtrációs légutánpótlás, ennek hiányában méretezett légbevezető alkalmazása

13. TételA. Milyen dokumentumok meglétének ellenőrzése és értékelése válhat szükségessé az időszakos gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégzéséhez?

· Kiviteli terv (gázterv)

· Műszaki-biztonsági ellenőrzési jegyzőkönyv

· Kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozata

· Gázkészülék-karbantartási jegyzőkönyv

B. Milyen esetben lehet eltekinteni a felhasználói berendezés üzembe helyezési dokumentumaitól?

Az üzembe helyezést igazoló dokumentumokat minden esetben ellenőrizni kell.

De, ha a berendezés egyértelműen azonosítható elemekből és készülékekből áll, eltekinthetünk a dokumentációjuktól.

14. TételA. időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálat eredményeképpen milyen minősítési fokozatok adhatók a gázfelhasználói hely további üzemeltetésre való alkalmassága szempontjából?

Üzemeltetésre való alkalmassága szempontjából adható minősítése;

· megfelel

· feltétellel megfelel

· nem felel meg

„Feltétellel megfelel” minősítés esetén a felhasználó aláírásával igazolja, hogy a megállapítás esetében felsorolt hiányosságok megszüntetését haladéktalanul kezdeményezi, annak elmulasztásából adódó következményeket vállalja.

„Nem felel meg” megállapítás esetében a felhasználó aláírásával igazolja, hogy a gázfelhasználó technológia a felülvizsgáló jelenlétében történő üzemen kívül helyezése megtörtént. A szabálytalan helyzet megszüntetésére intézkedik, egyben tudomásul veszi, hogy az üzemen kívül helyezett gázfogyasztó technológia ismételt üzembe helyezése – a hiányosságok szakember által történő megszüntetését követően - kizárólag a területileg illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság jóváhagyásával történhet.

B. Kinek a kötelessége (felelőssége) a felülvizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetése?

Ha felülvizsgálat minősítése „feltétellel megfelel” vagy „nem felel meg” eredményű, akkor a feltárt hiányosságok, hibák kijavíttatásának tekintetében a tulajdonost, üzemeltetőt, felhasználót terheli felelősség. A jegyzőkönyv aláírásával nyilatkozik arról, hogy az üzemeltetés megtiltását tudomásul veszi és az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető hiba, valamint hiányosságok megszüntetését haladéktalanul kezdeményezi.

A felülvizsgáló kötelessége a szolgáltató azonnali tájékoztatása élet és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető hiba esetén, egyéb esetekben a jegyzőkönyvet dokumentált módon a felülvizsgálattól számított 8 napon belül a szolgáltatónak meg kell küldje.

15. TételA. Milyen jogszabály, szabályzat alapján végzi egy meglévő gázfogyasztási hely időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálatát?

· 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról

· 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról. (MBSZ)

· 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet (GOMBSZ 2005-ig)

· GMBSZ (2006, 2008, 2012)

B. Mi a felülvizsgáló teendője, ha vélelmezhető, hogy a működő rendszer nem azonos az eredetileg engedélyezettel?

Ha az üzemeltető, felhasználó a gázhálózatról megvalósulási dokumentációt nem tud adni, akkor mivel a műszaki-biztonsági felülvizsgálat során, a felülvizsgálat napján a felállítási helyen üzemelő berendezéseket és hálózatot, valamint azok elemeit, továbbá a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni, ha a felülvizsgálat követelményeit teljesítik a „Megfelelt” minősítésű jegyzőkönyv kiadható.

16. TételA. Mi a teendő, ha a műszaki-biztonsági felülvizsgálat során élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető szabálytalanságot, helyzetet észlel?

Amennyiben a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a felhasználási helyen, az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, akkor köteles a veszélyhelyzetet kiváltó okot megszüntetni és arról az ingatlan tulajdonosát a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tájékoztatni, és egyidejűleg a földgázelosztót vagy a vezetékes PB-gázszolgáltatót a jegyzőkönyv megküldése mellett haladéktalanul értesíteni köteles.

B. Soroljon fel tipikusan előforduló élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető szabálytalan helyzeteket!

· Gázszivárgás, tömörtelenség, ilyenkor elégetlen gáz jut a légtérbe, ami tűz és robbanás veszélyes

· Fokozott légzárású nyílászáró, ilyenkor nincs természetes légutánpótlás

· Elszívásos szellőztetés

· Füstgáz-visszaáramlás

17. TételA. A felhasználó azt tervezi, hogy a régi, huzatos ablakait jól záródó újakra cserélteti. Milyen tanácsot ad a meglévő, a konyhában 10 éve üzemelő „B” típusú, kombi fali kazán és gáztűzhely biztonságos üzemeltethetősége érdekében?

· méretezett légbevezető beépítése, a friss levegő utánpótlás biztosítására

· elszívó berendezés beépítése a gáztűzhely égéstermék elvezetésére

· Szükség szerinti reteszfeltétel az elszívó és a „B” típusú kazán együttüzemelésének kizárására

· vagy, ha „A” és „B” típusú berendezés üzemel egy légterű helyiségben, alkalmazható még a túlnyomásos légutánpótlás olyan befúvó ventilátorral, ami biztosítja a 20Pa túlnyomást

B. Mennyi levegő szükséges a négy főzőhelyes gáztűzhely (max. 10 kW) és a 20 kW hő terhelésű fali kazán egyidejű, biztonságos üzemeltetéséhez?

· Gáztűzhely

Tűzhely teljesítménye: 10 kW, egyidejűségi tényező: 0,5, szükséges égési levegő: 12m3/h/kW

Szükséges szellőzőlevegő-térfogatáram: 10×0,5×12=60m3/h

· Fali kazán

Elméleti égési levegő: 10m3/h, légfelesleg-tényező: 1,2, óránkénti gázfogyasztás: 2,5m3/h

Szükséges szellőzőlevegő-térfogatáram: 10×1,2×2,5=30m3/h

A készülékek biztonságos egyidejű üzemeltetéséhez 90m3/h levegő utánpótlás szükséges

18. TételA. Milyen feltételekkel építhető be a meglévő „B” típusú gázkészülék helyére (zárt égésterű) „C” típusú gázkészülék, ha az égéstermék-elvezető és levegő hozzávezető csőrendszer nem a gázkészülékkel együtt tanúsított?

Ezeket a gázkészülék típusokat az épület részének minősülő égéstermék elvezetőhöz kell kapcsolni, az égéstermék szabadba vezetése céljából.

A tanúsított gázkészülék és a külön tanúsított égéstermék elvezető és levegő rendszer együtt működéséhez igazolni kell a kémény és légellátás méretezés megfelelőségét, a megfelelő együttes üzemet.

B. Milyen feltételekkel helyezhető üzembe a gázkészülék?

· A törvényi előírások által megkövetelt szakhatósági engedélyek (gázszolgáltató által engedélyezett kiviteli terv, kéményseprő ipari engedély, légellátási tev) érvényesek, a villamos érintésvédelemmel összefüggő EPH a beüzemelés kezdete előtt már elkészült. A gázfogyasztó készülékhez a megfelelő elektromos csatlakozás (áramtalaníthatóság) kiépítésre került.

· A szabványokban előírt biztonsági elemek meglétét, szakszerű elhelyezését és működőképességét ellenőriznie kell. Ilyenek a fűtési - és HMV oldali biztonsági szelepek és tágulási tartályok, tetőtéri kazánház esetén a vízhiány biztosító. A biztonsági szelep és a kazán között nem lehet elzáró szerelvény.

· A helyiséglevegőtől függő üzemű kazánok megfelelő légellátását ellenőrizni kell. Tervezői nyilatkozat nélkül Tilos üzembe helyezni ilyen készüléket, amennyiben az olyan lakótérben került felállításra, ahol más, helyiséglevegőtől függő fűtőberendezés (pl. kandalló) vagy biztonsági reteszelés nélküli gépi elszívó berendezés üzemel!

19. TételA. Milyen körülmények befolyásolják a „B” típusú gázkészülék üzembiztonságát?

„B” típusú gázfogyasztó készülék:

Azok a készülékek, amelyek kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik.

Befolyásoló tényezők:

· Égési levegőellátás

· hagyományos nyílászárók esetén 1,3m² szabadba nyíló nem fokozott légzárású nyílászárók

· fokozott légzárású nyílászárók esetén méretezett légbevezetők alkalmazása, a nem lezárható és növelt minimum hozamú légbevezető elem(ek) szakszerű kiválasztásával és elhelyezésével (ami gáztervezői feladat) a nyílt égésterű gázkészülékek égési és szellőző levegőjének utánpótlása biztosítható. Ezáltal a berendezések biztonságosan üzemeltethetőek.

· Konyhai, vagy más elszívók befolyása

Szükség szerinti reteszfeltétel az elszívó és a „B” típusú kazán együttüzemelésének kizárására

· Ha „A” és „B” típusú berendezés üzemel egy légterű helyiségben, alkalmazható még a túlnyomásos légutánpótlás olyan befúvó ventilátorral, ami biztosítja a 20Pa túlnyomást

· Kémény huzat

· a túl nagy huzat: a szél hatására keletkező túlzott szívás esetén a láng leszakadása következhet be.

· hideg kémény esetén, amikor még nem alakul ki a szükséges huzat, a visszatorlódó égéstermék a lángot elolthatja

· abban az esetben, ha a szél kéménybe irányuló sebességkomponense, vagy a kéményfej körül kialakított túlnyomásos zóna megakadályozza, vagy megnehezíti az égéstermék kiáramlását a kéményen, az égéstermék és a levegő is visszaáramlik, ami kioldhatja a lángot.

· Ezek megakadályozására hivatott a deflektor!

B. Milyen tanácsokat ad a meglévő „B” típusú gázkészülék biztonságos üzemeltetése céljából?

· A földgázellátásról szóló törvény kimondja, hogy „a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; ennek megfelelően köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról."

· Annak érdekében, hogy gázkészülékeink műszaki biztonságát megőrizzük, rendszeres karbantartásra van szükség. Ezért javaslom évente egyszer – a fűtésszezon kezdete előtt – a földgázüzemű készülékek szakember általi ellenőrzését.

· A rendszeres karbantartás biztosítja a gázberendezések biztonságos és problémamentes használatát, és nem utolsó sorban ennek révén növelhetjük készülékeink hatásfokát is, ami konkrét megtakarítást eredményez a fűtési költségekben.

20. TételA. Milyen üzemeltetési tanácsokat ad a felhasználónak, ha a meglévő „B” típusú fűtőkészülékét „C” típusú, kondenzációs kazánra tervezi lecserélni?

· A csere biztonságtechnikai előnyei:

· A legfontosabb biztonságtechnikai különbség a „B” és „C” típusú gázkészülékek működésében, hogy míg a „B” típusú berendezések az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik, addig a „C” típusú készülékek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyétől elzártak.

· Ezen kívül a modern „C” típusú készülékek ionizációs égésbiztosítóval ellátott berendezések. Nincs őrláng és a zárási idő is jelentősen kisebb 1-2 sec.

· Alacsony hőmérsékletű fűtés, növelt fűtőfelület

A kondenzációs kazánok bármilyen fűtési rendszer alkalmazása esetén gazdaságosabb üzemre képesek, még tisztán radiátoros fűtés esetén is legalább 10%-os megtakarítás érhető el! Természetesen a legtöbbet alacsony hőmérsékletű rendszerek, és nagy fűtőfelület esetében –mint például padló-, fal- vagy mennyezet fűtés- lehet megtakarítani, akár 30%-ot is, valamint nem elhanyagolható a lényegesen alacsonyabb károsanyag-kibocsátás sem. Már a kondenzációs kazánok alaptulajdonsága a moduláció, amely fokozatmentesen igazítja a gáz égetését a hőigényhez.

· Külső időjárásfüggő szabályozás

Az időjárás követő szabályozóknak az a működési elve, hogy mindig olyan hőmérsékletű vizet juttassunk a fűtőtestekbe, amivel még biztosítani tudjuk a helyiség elvárt hőmérsékletét. Ez a vízhőmérséklet állandóan változik. Ha kint hidegebb van, akkor a fűtővíz magasabb hőmérsékletű. Időjárás követő szabályozás alkalmazásánál a gázkazán a kért előremenő hőmérsékletet a teljesítmény változtatásával éri el - nem a készüléket kapcsolja ki - csak a teljesítményt (és a gázfogyasztást) csökkenti.

· Helységenkénti hőmérséklet-szabályozást, napi/heti programozású hőmérséklet-szabályozást tesz lehetővé

· Minden kondenzációs gázkazán tartalmaz kondenzvíz szifont, ezen keresztül a háztartási készülékek szakszerűen semlegesítés nélkül beköthetők a csatornahálózatba.

B. Miért előnyös a szabályozható tömegáramú fűtési rendszer?

· A hidraulikai rendszereknél állandó és változó tömegáramú hálózatokról beszélhetünk. Az állandó térfogatáramoknál minőségi, azaz hőfokszabályozást valósítanak meg, míg a változó tömegáramoknál a minőségi szabályozás mellett a térfogatáram változtatásával is be lehet avatkozni.

· A változó térfogatáramú rendszerek megvalósítása elsősorban a keringtetési energia megtakarítására irányul.

· Csökkenő szivattyúterhelés, kisebb áramfelvétel

0

L

L

n

=

l

%

%

79

21

21

2

2

N

O

×

-

=

l

%

21

21

2

O

-

=

l

Documents

Gáz műszaki biztonsági felülvizsgáló · Web viewGáz műszaki biztonsági felülvizsgáló Kidolgozott szóbeli tételek Tartalomjegyzék 1.Tétel4 A.Mi az alapvető különbség