ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgál at: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu

Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!

G:\Hatarozatok\2014\140-54.doc 1

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: 100365768 KTJ: 102491259

H a t á r o z a t

I.

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; statisztikai számjel: 11906522-4211-114-01) meghatalmazása alapján a Pannonway Építő Kft. (8900 Zalaegerszeg, Batsányi J. u. 9.). által benyújtott , a „83. sz. főút 32+574-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztése” tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és a következőket állapítja meg: 1. A vizsgált tevékenység adatai: Engedélyes neve: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Engedélyes címe: 1134 Budapest, Váci út 45. Létesítés helye: 83. sz. főút 32+574-70+200 km sz. közötti szakasz Tervezett tevékenység: 83. sz. főút 32+574-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolat megerősítése, települési elkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetőségének fejlesztésére. Beruházás célja: a 83 sz. főút 32+574-70+200 km sz. közötti szakaszának 11,5 t burkolat megerősítése, ezáltal az út teherbírásának növelése. A burkolatmegerősítés célja a nagyobb teherbírás biztosítása, mivel a főút nem szolgálja ki a jelenlegi és távlati forgalomból adódó igényeket. A megépülő elkerülő szakaszok pedig tehermentesítenék az érintett települések belterületi szakaszait , ahol ez által jelentősen lecsökkennének a 83 sz. főút forgalmából adódó környezeti ártalmak. A nyomvonal ismertetése: A 83 sz. Városlőd–Győr II. rendű főút É-D-i irányú hálózati elem, mely a 8. sz. I. rendű főutat és az M1 autópályát köti össze. A 83. számú főút tervezéssel érintett szakasza (32+574-70+200 kmsz. között) két megye – Győr-Moson-Sopron és Veszprém – területén fekszik, a Téti, a Győri, valamint a Pápai kistérségében, érintve a következő települések közigazgatási területét: - Pápa (külterület) - Takácsi (külterület, belterület) - Gyarmat (külterület, belterület) - Tét – Tétszentkút (külterület, belterület) - Tét (külterület, belterület) - Győrszemere (külterület, belterület) - Győr (külterület) - Mórichida (külterület) - Felpéc (külterület) A beruházás helye a 83 sz. főút meglévő nyomvonalának 32+574-70+200 közötti külterületi szakaszai, az út ingatlan nyilvántartási határán belül, illetve ezen kívül 50 ha terület kisajátítása tervezett a nyomvonal mentén a szükséges ívkorrekciók, rekonstrukciók végrehajtásához. Továbbá az elkerülő utakat az érintett

Iktatószám: 140-54/2014. Hiv. szám: - Tárgy: Előadó: dr. Király Bernadett

Zsófi a/ Tarjányi István

Melléklet: - Tárgy: 83. sz. főút 32+574-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének előzetes vizsgálata

2

települések (Takácsi, Gyarmat, Tét, Győrszemere, Győr) külterületén tervezik vezetni, teljes hosszuk 22,7 km. A 8311 j. összekötő út becsatlakozásától a tervezési szakasz végéig a 83 sz. főút 2*2 forgalmi sávos bővítése vált szükségessé. A beruházás és a működés megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása: A beruházás kivitelezése 2016. IV. negyedév – 2019. III. negyedév közötti intervallumban tervezett, az alábbi ütemezés szerint Győr felől indulva:

I. ütem: Győr – Győrszemere elkerülőig; II. ütem: Győrszemere, Tét, Tétszentkút, Gyarmat elkerülő; III. ütem: Gyarmat és Pápa közti szakasz.

Az üzembe helyezés tervezett időpontja 2019., az üzemelés folyamatos. 2. Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy az előzetes vizsgálatban szereplő tevékenység végzése – bármely nyomvonal esetén – során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 2.2. Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. 2.3. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít.

II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00393-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „A Pápát és Győrt összekötő 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz fejlesztésének környezetvédelmi engedélye kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VER/092/00608-3/2013. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség – 9021 Győr, Árpád u. 28-32. – hivatkozott számú megkeresésére a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolat megerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének megvalósítása ügyében az előzetes vizsgálati eljárás során szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/752-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal - Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a 83. sz. főút 33+820 - 70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének előzetes vizsgálata feltételéül előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja, az alábbi feltételekkel:

A területen található régészeti lelőhelyek védelméről a 2001. évi LXIV. tv. alapján gondoskodni kell. A lerótt eljárási illetéken túl egyéb eljárási költség nem merült fel. Az állásfoglalás ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott döntés vagy az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.”

3

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala VE-09D/EOH/00238-3/2013. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) előtt a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének előzetes vizsgálata tárgyában 140-5/2014. iktatószámon folyó eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére a kérelem és tervdokumentáció felülvizsgálása során az engedély kiadásához feltételként előírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbiak szerint adom meg:

1. Az előzetes vizsgálat lefolytatása örökségvédelmi szempontból nem indokolt. 2. Hivatalom az elvégzendő örökségvédelmi szakfeladatokat az építési engedélyezési eljárás során,

szakhatósági állásfoglalásában fogja meghatározni. Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” Pápa Város Címzetes Főjegyzője 4/248-3/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) kérelme alapján a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetőségének fejlesztése tárgyában 140-5/2014. iktatószámon előzetes vizsgálati eljárás indult az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél (9021 Győr, Árpád u. 28-32; továbbiakban: Felügyelőség). A Felügyelőség megkeresésére az előzetes vizsgálati eljárás tárgyában a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az érdemi döntésre jogosult hatóság határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Vaszari Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője T.71-3/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Szakhatósági hozzájárulásomat feltételek nélkül megadom. Végzésem ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal 198-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A beruházás megvalósításához az előzetes hozzájárulást megadom.” A Téti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 547-3/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Hivatkozott számon az I. fokú természetvédelmi hatósághoz intézett megkeresésére a Nemzeti Infrastuktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Pannonway Kft. - JEL-KÖZ Kft. - Partner Kft. konzorcium által elkészített 5113 tervszámú, a 83. sz. főút 33+820-70+200 km szám közötti szakasz 11,5 t burkolaterősítés, település elkerülők, kerékpárutak, illetve a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetőségének fejlesztéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány, előzetes környezetvédelmi vizsgálati engedélyezési dokumentációban foglaltaknak helyt adok, az előzetes környezeti vizsgálat megadásához szükséges előzetes szakhatósági hozzájárulást feltételek közlése nélkül megadom. Hozzájárulásom nem mentesít egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. Az alapeljárás során szakhatósági állásfoglalás díj nem keletkezett , ill. illetékmentes. A szakhatóság előzetes hozzájárulása, állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárását megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Győrszemere Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 360-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A tervezett beruházás helyi önkormányzati rendeletben meghatározott környezeti és természetvédelmi követelményt nem sért. A környezet és a természet védelme érdekében a mindenkori tulajdonos, építtető, üzemeltető köteles gondoskodni a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő tervezés, kivitelezés és működtetés feltételeinek maradéktalan biztosításáról és betartásáról!” A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője Hatósági Főosztály Igazgatási Osztály 13.514-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének előzetes vizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz – a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében – kikötés nélkül hozzájárulok.

4

Eljárási költség nem merült fel. Szakhatósági állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” A Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal Mórichidai Kirendeltség 219-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A szakhatósági hozzájárulást a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően megadom.” A Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal Felpéci Kirendeltsége 750-1/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére a tárgyi eljáráshoz, helyi környezet- és természetvédelmi hatáskörben eljárva hozzájárulok. E végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/275-3/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a T isztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresésére, a Pannonway Építő Kft. (8900 Zalaegerszeg, Batsányi János u. 9.) által készíttetett, 5113 tervszámú 83 sz. főút: 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolat megerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, illetve a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetőségének fejlesztéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány és előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentáció elkészítése, engedélyeztetése előzetes környezeti vizsgálat szakanyag szerint az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom:

A környezeti vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Az útépítéssel érintett termőföld-területek humuszos termőrétegének letakarítását talajvédelmi tervre

alapozottan talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás birtokában lehet megkezdeni. A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható.

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága VEF/001/0299-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti számú megkeresésére a 83. számú főút Pápa–Győr közötti szakaszán burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetőségének fejlesztése kapcsán készített 5113 számú, 2013. december hónapban kelt Előzetes Környezeti Vizsgálati Dokumentáció (a Pannonway Építő Kft. 8900 Zalaegerszeg, Batsányi J. u. 9. vezetésével készítette: Pannonway Építő Kft. - JE-KÖZ Kft. - Partner Kft. Konzorcium) alapján kiadja az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást. Az építendő útszakaszokon termőföldet érintő nyomvonalán a kiépítés engedélyezéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat – talajvédelmi szempontból – kiadható. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. Az ügyfél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.4 pontja szerinti 50 000 Ft eljárási díjat megfizette.” A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VAG/EI/689-3/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. §-a szerint, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. sz. mellékletében biztosított jogkörömben a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolat megerősítés, település-elkerülők, kerékpárutak, illetve a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének előzetes vizsgálata tárgyában az alábbi kikötéssel adom szakhatósági hozzájárulásomat:

Erdőterületek más célú igénybevételéhez az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 78. § (2) bekezdése alapján az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. A vonatkozó eljárást az Evt. 78–82. §-ai szerint kell lefolytatni, az igénybevevőnek az Evt. 81. §-a értelmében az igénybevételi eljárás során erdővédelmi járulékot kell fizetnie, vagy a 82. § (3) bekezdése szerinti csereerdősítést kell végrehajtania.

5

A beruházás során az igénybevétellel nem érintett szomszédos erdőket az Evt. 62-63. §-ai alapján nem érintheti káros hatás, károsítás.

A tervezett beruházással érintett , nem erdő művelési ágú termőföldön szükséges fakivágást az Evt. 70. § (2) alapján az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.

Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VEG/01/00752-3/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Hivatkozott számú megkeresése alapján a tárggyal kapcsolatos előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányoztam. A dokumentációban foglaltak elfogadásához szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi feltételekkel adom meg:

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) ügyfélnek az építési munkálatok megkezdése előtt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától a beruházás során – az erdészeti hatóság nyilvántartásában, az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) szereplő, az Igazgatóság illetékességi területén belül elhelyezkedő – erdőterületet érintő ingatlanokra vonatkozó, erdő termelésből való kivonása szerinti erdő igénybevételi engedélyt meg kell szereznie.

Az erdőterületen az igénybevétellel összefüggésben fakitermelés csak jogerős erdőterv módosító határozat birtokában, a fakitermelés előzetes bejelentésének erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhető.

Amennyiben a kivitelezési munkálatok során erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen lévő vagy az Adattárban nem szereplő külterületi ingatlanon található, az erdészeti hatóság hatáskörébe tartozó fa vagy faállomány kitermelése szükséges, akkor az csak az Erdészeti Igazgatóságra előzetesen benyújtott fásításban tervezett fakitermelés bejelentés erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhető.

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.034/2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32., továbbiakban: Felügyelőség) hivatkozott számú és tárgyú megkeresésére a tervezett beruházás termőföldterületeket érintő igénybevételéhez szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi feltételekkel megadom:

A tevékenység végzését – termőföld igénybevételt – az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni,

A munkálatok során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tevékenység az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását ne akadályozza.

Döntésem ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Végzésem csak az ügy érdemében hozott döntés elleni fellebbezésben támadható meg.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Földhivatala 10046/9/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 140-5/2014. számú megkeresése alapján, termőföld mennyiségvédelmi szempontból a Pápai Járási Földhivatal az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest; Váci út 45.) által megbízott Pannonway Építő Kft. (8900 Zalaegerszeg, Batsányi J. u. 9.) által készített előzetes vizsgálati dokumentációban vázolt, a 83. sz. főút burkolatának megerősítéséhez, nyomvonalának módosításához, településelkerülő útszakaszok és kerékpárutak létesítéséhez, valamint a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetőségének fejlesztéséhez kötődő tervezett munkálatokkal kapcsolatban, a Takácsi 0153/3, 063/12, 0168, 0170/2, 0180/9, 0180/10, 0183/1, 0183/2, 0178/2, 0197/4, 0197/5, 0197/6, 0201/10, 0201/11, 0103/1, 0203/2, 0216/23, 0216/24, 0216/3, 03/29, 03/28, 03/14, 03/6, 013/12, 013/11 és a Pápa 0447/8, 0447/7, 0447/6, 0430, 0424/7, 0424/8, 0424/9, 0424/10, 0424/11, 0424/19, 0426/2, 0423, 0245/65, 0293/6, 0294, 0290/18, 0291/11, 0290/2, 0245/74, 0245/73 hrsz.-ú ingatlanok tervezett igénybevételéhez a Pápai Járási Földhivatal termőföld védelmi szakhatóságként az alábbi előírásokkal járul hozzá: 1.) A termőföld besorolású ingatlanok vonatkozásában, a területigénybevétel megkezdése előtt rendelkezni kell végleges más célú hasznosítási engedéllyel:

A bázisrepülőtér és a 83. sz. főút közvetlen összekapcsolását szolgáló bekötőút létesítéséhez,

6

Takácsi községet elkerülő útszakasz építéséhez, A tervezett nyomvonal termőföldként nyilvántartott területrészeire eső szakaszaira.

2.) Azon termőföldeket érintően, amelyek a végleges más célú hasznosítás területi határán kívül esnek, de igénybevételükre sor kerül és a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására sor kerül, vagy a talaj szerkezet károsodik: időleges más célú hasznosítási engedélyt kell kérni. 3.) A beruházás megvalósításával együtt járó tevékenységek végzése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. 4.) Az igénybevételre tervezett földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenységek ne akadályozzák. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze GYD-02/51-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésére, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából induló tárgyi előzetes vizsgálati eljárással kapcsolatban az alábbi előzetes szakhatósági állásfoglalást adom: A 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolat-megerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének előzetes vizsgálati anyaga a magasabbrendű terveknek (OTrT, Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve) megfelel. Az üggyel kapcsolatban eljárási költség nem merült fel, ezért rendelkeznem nem kellett .” A Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze FED/01/160-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Felügyelőség) megkeresésére, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) kérelmére indult – a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolat-megerősítése, településelkerülők, kerékpárutak, illetve a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztése tárgyú – előzetes vizsgálati eljárás lezárásához Veszprém megye területére vonatkozóan, a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében kikötések nélkül hozzájárulok. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 919-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) megbízásából a Pannonway Kft. - Jel-Köz Kft. - Partner Kft. Konzorcium által készített 83. sz. főút 33+820-70+200 km közötti szakasz 11,5 t burkolat megerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, illetve a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetőségének fejlesztésének előzetes vizsgálata tárgyában belföldi jogsegély útján megkereste az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóságot (továbbiakban: Hatóság). A fenti tárgyban érkezett megkeresés, a hozzá kapcsolódó dokumentáció és mellékleteinek áttanulmányozása során kiderült , hogy Hatóságunk a tárgyi ügyben állásfoglalását 626-2/2014 számon, 2014. február 28-i keltezéssel a Felügyelőség részére korábban már megadta, amelyet jelen levélhez mellékelünk. Mivel a mellékelt dokumentációban változás nem látható, így hatóságunk korábbi állásfoglalását változtatás nélkül továbbra is fenntartja.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 626-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban: Hatóság) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) megbízásából a Pannonway Kft. - Jel-Köz Kft. - Partner Kft. Konzorcium által készített 83. sz. főút 33+820 - 70+200 km közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, illetve a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetőségének fejlesztésének előzetes vizsgálata tárgyában belföldi jogsegély keretében az alábbi tájékoztatást adja:

A csapadékvizek vízfolyásokba történő bevezetésére, szikkasztására, a vízfolyás mederkorrekciók kialakítására, utak és vízfolyás keresztezések megvalósítására, műtárgyak kiépítésére, víziközmű (ivóvízvezeték, szennyvízcsatorna) kiváltásokra vízjogi engedélyes tervdokumentáció benyújtásával a létesítéshez vízjogi létesítési engedélyt, az üzemeltetéshez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell megkérni hatóságunktól.

Az érintett vízfolyások tulajdonosaitól/kezelőitől az általuk kezelt vízfolyásokat érintő tervezett mederkorrekciókra, csapadékvíz bevezetésekre és keresztezésekre vonatkozó tulajdonosi/kezelői nyilatkozatokat, továbbá közmű érintettség esetén a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát (illetőleg hozzájárulását) be kell csatolni.

7

A vizek és vízi létesítmények más, nyomvonal jellegű létesítménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó előírások betartása kötelező.”

A Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság KDTVH-2861-002/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) által a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz települési elkerülők, kerékpárutak, illetve a pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége tárgyában indított előzetes vizsgálati eljáráshoz a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság (a továbbiakban: Vízügyi Hatóság) illetékességi területére eső Pápa város, Takácsi és Gyarmat községek közigazgatási területét érintő létesítmények vonatkozásában szakhatóságként előírások és kikötések nélkül hozzájárulok. Jelen szakhatósági állásfoglalásom más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít . Jelen szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye.”

III.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.

IV. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

V. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000,-Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Felügyelőség 10033001-01711899-00000000. sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg.

I n d o k o l á s

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.; továbbiakban: Zrt.) meghatalmazásából eljáró Pannonway Építő Kft. (8900 Zalaegerszeg, Batsányi J. u. 9.) kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (továbbiakban hatóság) a „83. sz . főút 32+574-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill . a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztése” tárgyában. A Zrt. megfizette a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet 1. pontjának 49. főszáma alapján a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 87. a) és b) pontja (közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe), országos közút építése (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe), országos közút fejlesztése 1 km hossztól alapján előzetes vizsgálatköteles. A hatóság megállapította, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A hatóság megállapította, hogy tárgyi beruházás az egységes környezetfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóság kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1.63. pontja értelmében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás. A beruházás több Felügyelőség illetékességi területére esik, ezért a hatóság Takácsi és Pápa érintettsége miatt megkereste a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, aki hozzájárult

8

ahhoz, hogy az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 21. § (5) bekezdés értelmében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség folytassa le. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területére vonatkozóan hiánypótlási felhívást, majd érdemi szakvélemény közölt. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. §-ai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó szakasz esetében: A Győr, Győrszemere, Tét, Gyarmat, Takácsi, Pápa, 83. sz. főút burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésére vonatkozó, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció hulladékgazdálkodási szempontból megfelel a tartalmi és formai követelményeknek. A tevékenység végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. Hatásvizsgálat elrendelése, mivel jelentős hatások nincsenek hulladékgazdálkodási szempontból, nem szükséges. Létesítés: A bontási, építési munkák során az építési területre eső növényzet irtásából (növényi hulladék EWC 200201), illetve a meglévő nyomvonal átépítése, bővítése során nem veszélyes bontási hulladékok (aszfalt EWC 170302, beton EWC 170101, valamint vegyes építési-bontási hulladékok EWC170904) keletkezése várható nem jelentős mennyiségben. A befejező munkálatok során felhasználásra kerülő festék, felületkezelő anyagok csomagolásából keletkezhetnek veszélyes csomagolási hulladékok (EWC 150110*). A munkások napi tevékenysége során települési szilárd hulladék keletkezik. A veszélyes és nem veszélyes hulladékokat elkülönítetten gyűjtik, majd engedéllyel rendelkezők részére tervezik átadni. Üzemelés: A létesítmény üzemelése nem jár üzemszerű hulladékkeletkezéssel. A tevékenység felhagyása: A felhagyás során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, az építéshez hasonló hulladékok keletkezése várható a bontási munkálatok ideje alatt . Ezt követően a terület rekultivációja következik. Havária: Havária, a létesítés és felhagyás esetén alkalmazott munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, melynek során hulladékok képződésével – ezen belül veszélyes hulladékok (olajjal szennyezett talaj) keletkezésével – is kell számolni. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó szakasz esetében: Létesítés: A létesítési fázis során építési és bontási tevékenységet végeznek. A bontás a meglévő nyomvonal átépítése, bővítése során elsősorban inert hulladékok képződésével jár (betontörmelék, aszfalt , föld). Az építés során kevesebb hulladék képződik, mivel a beépített építőanyagok (betonelemek, nyersbeton, homok, aszfalt, fém stb.) maradéktalanul felhasználásra kerülnek. A befejező munkálatok során felhasználásra kerülő festék, felületkezelő anyagok csomagolása (veszélyes) hulladékként jelentkezik. Meg kell még említeni, hogy a kivitelezés során minimális mennyiségű kommunális szilárd és folyékony hulladék is keletkezik, a munkások napi tevékenysége során. A létesítési fázis során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok megfelelő gyűjtéséről, valamint további kezeléséről hulladékkezelőnek történő átadással gondoskodnak. Havária: A kivitelezés során havária helyzet akkor fordulhat elő, ha például a munkagépek meghibásodnak, vagy egyéb üzemi balesetnél a felszín alatti közeget szénhidrogén szennyezi el, ekkor (üzemanyag talajba kerülése) homokkal lokalizálják a szennyezést, és a szennyezett részt engedéllyel rendelkező hulladékgyűjtőnek adják. Üzemelési fázis: Az útszakasz üzemeltetése alatt nem várható hulladékképződés, az út mentén eldobált kommunális hulladékok keletkezésével számolnak. Állandó hulladékgyűjtő hely az üzemelés, illetve forgalomba helyezés során nem kerül kialakításra, az esetlegesen elszórt vegyes települési szilárd hulladék begyűjtése időszakosan történik majd. Indoklás: A keletkező hulladékok megfelelő gyűjtési rendszerének kialakításával, illetve a hulladékok további kezeléséről való gondoskodással jelentős környezeti hatás nem feltételezhető. Hatásvizsgálat elvégzése hulladékgazdálkodási szempontból nem indokolt.

9

Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VIL26.) BM-KvVM együttes rendelet (továbbiakban: Rendelet) 3. § (2), (3) és (4) bekezdését figyelembe véve amennyiben az építési és bontási tevékenység során, a Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott csoportban keletkező hulladékok mennyisége meghaladja a Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott küszöbértékeket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot – a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében – a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. Ezen kötelezettségének az építtető köteles a keletkezés helyén vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő létesítményben eleget tenni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot – amennyiben az műszakilag lehetséges – az építtetőnek az építés során fel kell használnia, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően hulladékkezelőnek kell átadnia. A Rendelet 10. § (1) bekezdését, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének I. és II. nyilvántartó lapjait figyelembe véve az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a kivitelező köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot. A Rendelet 13. §-a, valamint a 2013. január 1-jétől hatályos a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet alapján az építési és bontási hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály alapján eleget kell tenni. Vízvédelmi szempontból: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó szakasz esetében: A tevékenység végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. Hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges, mivel jelentős hatások nincsenek felszíni és felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból. Kivitelezés: A kivitelezésnek átmeneti jellegű hatásai vannak a felszíni vizekre, melynek során a meglévő átereszek, hidak felújítása, cseréje tervezett . Ennek során új, korszerű műtárgyak, elemek kerülnek beépítésre, a keresztező műtárgyak mindkét oldalán átl. 5-5 m széles sávban a meder burkolatot kap (ez néhol jelenleg is fellelhető). A kivitelezés során ideiglenes vízelzárásra lehet szükség. Ugyanez mondható el az elkerülő szakasz által keresztezett vízfolyások esetén is, ahol azonban a kivitelezés maradandó, állandó hatással lesz a meglévő környezetre, hiszen a keresztezett vízfolyásokra műtárgy kerül (áteresz vagy híd), ami jelenleg nincs. A kivitelezés során felszíni, vagy felszín alatti vízkivétel, vagy vízbe történő bevezetés nincs, a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi, és minőségi állapotát a kivitelezés nem befolyásolja. Üzemelés: A felújításra kerülő, illetve újonnan épülő átereszek és hidak nem változtatják meg a vízfolyások paramétereit , így a vizek lefolyása változatlan marad. Az útfelületekre hulló csapadék az út menti árkokban gyűlik össze, és szikkad el, mind a meglévő, mind a tervezett szakaszon. A 83-as út menti külterületi vízelvezető rendszer felújításra kerül, melynek során hatékonyabb, kedvezőbb lesz az út menti csapadékvíz elvezés, ennek káros hatása nincsen. Az újonnan kiépülő elkerülő szakasz mentén a lefolyási viszonyok megváltoznak, hiszen az útfelületre hulló csapadék nem közvetlenül szivárog be a talajon keresztül, hanem burkolt felületről lefolyik, és a szikkasztó, földmedrű útárkokba jut, melyek a keresztező vízfolyásokba csatlakoznak majd. A kialakításra kerülő útárkok csak lokális (az út és közvetlen környezete) vízgyűjtő funkciót tölthetnek be, a tágabb környezet vízlefolyási viszonyait nem befolyásolják, mivel a tervezett árkok mélysége kicsi, átl. 40-60 cm. A kis talpmélységű árkok a felszín alatti vizek áramlását nem befolyásolják, így nem csapolják meg talajvizet, és nem járulnak hozzá a terület száradásához. Az útról lefolyó víz nagy része az útárokban elszikkad, csak nagyon csapadékos időszakban, a talaj telítődésével alakulhat ki áramló vízmennyiség, mely a bekötések révén a keresztező vízfolyásokba jut. A lefolyó csapadékvizek szennyezésmentesnek tekinthetőek. Az üzemelés során felszín alatti vízkivétel, vagy vízbe történő bevezetés nincs. A tevékenység felhagyása: Felhagyás során a területet rekultiválják, eredeti állapotban állít ják vissza. Havária: Havária a létesítés és felhagyás esetén alkalmazott munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, valamint üzemelés során a közúti forgalom helyzete (pl. veszélyes anyagot szállító jármű forgalmi balesete) okozhat vízszennyezést.

10

A 27/2004. (XII.25) KvVM rendelet alapján a beruházással érintett települések területe érzékeny, kivéve Győr (Ménfőcsanak), ami fokozottan érzékeny területnek minősül. A továbbtervezésnél figyelembe veendők:

A Rendelet 8. § c) pontja alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés c) pontja alapján a csapadékvizek szikkasztása nem okozhat a felszín alatti vízben és a földtani közegben „B” szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. (továbbiakban Rendelet) 13. § (1) c) pontja alapján a szennyezőanyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység.

A Rendelet 13. § (2) bekezdése szerint amennyiben az (1) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése nem tartozik más hatóság jogkörébe, akkor a tevékenység engedélyezésére a vízvédelmi hatóság jogosult.

A Rendelet 13. § (5) bekezdés alapján a csapadékvíz szikkasztás hatásait vizsgáló elővizsgálati dokumentációt kell összeállítani a 4. sz. melléklet alapján.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó szakasz esetében: A felszíni vízminőség védelmi szempontból: A vizsgált terület a Marcal jobb oldali vízgyűjtő területén fekszik. A rekonstrukcióval érintett 83-as főút több helyen is keresztez vízfolyásokat. A keresztezett vízfolyások K- NY-i irányultságúak, befogadójuk a Marcal, ami a 83 sz. útvonaltól átlagosan 5-6 km-re Ny-ra folyik. Felszíni állóvizekben nem gazdag a terület, a 83 sz. főút nyomvonala mentén Takácsi belterületén található egy három részből álló „tóegyüttes”. Az elkerülő ezen kívül egy kisebb kb. 1,5 ha-os tavat érint, a 36+200 km sz-nél, amitől a tervezett nyomvonal 40 m-re halad. A kivitelezésnek átmeneti jellegű hatásai vannak a felszíni vizekre, melynek során a meglévő átereszek, hidak felújítása, cseréje tervezett . Ennek során új, korszerű műtárgyak, elemek kerülnek beépítésre, a keresztező műtárgyak mindkét oldalán 5-5 m széles sávban a meder burkolatot kap. Az elkerülő szakasz által keresztezett vízfolyások esetén a keresztezett vízfolyásokra műtárgy kerül (áteresz vagy híd). A felújításra kerülő, illetve újonnan épülő átereszek, és hidak azonban nem változtatják meg a vízfolyások paramétereit , így a vizek lefolyása, a vízkormányzás változatlan marad. A kivitelezés során felszíni vízkivétel, illetve felszíni vízbe bevezetés nem történik. Az útfelületekre hulló csapadékvíz az út menti árkokban összegyűlik, és elszikkad, mind a meglévő, mind a tervezett szakaszon. A 83-as út menti külterületi vízelvezető rendszer felújításra kerül. Az új építésű szakaszokon az út mindkét oldalán talpárok épül, mellyel az összegyűjtött csapadékvizet a keresztező vízfolyásokba vezetik. Az újonnan kiépülő elkerülő szakasz mentén a lefolyási viszonyok megváltoznak, mivel az útfelületre hulló csapadékvíz nem közvetlenül szivárog be a talajon keresztül, hanem burkolt felületről lefolyik, és a szikkasztó, földmedrű útárkokba jut, melyek a keresztező vízfolyásokba csatlakoznak. A kialakításra kerülő útárkok csak lokális (az út és közvetlen környezete) vízgyűjtő funkciót töltenek be, a tágabb környezet vízlefolyási viszonyait nem befolyásolják. A tervezett árkok mélysége 40-60 cm. Az útról lefolyó víz nagy része az útárokban elszikkad, csak csapadékosabb időszakban alakul ki áramló vízmennyiség, mely a bekötések révén a keresztező vízfolyásokba jut. A csapadékvizek befogadói a Darza-patak, a Sós-árok és a Gerence-patak, melyek időszakos vízfolyásnak minősülnek. A befogadó vízfolyásokba történő bevezetések előtt olaj- és iszapfogó műtárgyak beépítését tervezik. A befogadókba vezetendő csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében szereplő határértékeknek (időszakos vízfolyásokba vezetés esetén az időszakos vízfolyás befogadóra vonatkozó határértékeknek). A tervezett tevékenység a felszíni vizekre sem mennyiségi, sem minőségi szempontból káros hatást nem gyakorol. Környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárás lefolytatása felszíni vízvédelmi szempontból nem indokolt.

11

Felszín alatti víz és földtani közeg védelme szempontjából: A terület szennyeződés-érzékenységi besorolása: a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: faviR.) 7. § (4) bek. alapuló l:100.000-es méretarányú érzékenységi térkép alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület (2a) (azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet). Telepítés szakasza: A munkagépekből származó üzemanyag-csöpögés miatti földtani közegszennyezést a megfelelő műszaki állapotú munkagépek alkalmazásával előzik meg. Felszín alatti vízkivétel, vagy felszín alatti vízbe történő bevezetés nem lesz. A dokumentáció szerint a meglévő és a tervezett útárkok talpmélysége a talajvízszintet nem éri el. Megvalósítás szakasza: Az útfelületekre hulló csapadék az út menti árkokban gyűlik össze, és szikkad el a meglévő, valamint a tervezett szakaszon is. A kialakításra kerülő útárkok csak lokális vízgyűjtő funkciót tölthetnek be, a tágabb környezet vízlefolyási viszonyait nem befolyásolják, mivel a tervezett árkok mélysége csak 40-60 cm, így a dokumentáció szerint azok a felszín alatti vizek áramlását nem befolyásolják, így nem csapolják meg a talajvizet. A megvalósítás során felszín alatti vízkivétel nem történik, valamint szennyvíz keletkezésével sem kell számolni. Felhívom a figyelmet az alábbiakra: • A dokumentáció szerint a 33+820-41+700 km szelvények között az egyes szakaszok csapadékvizeinek befogadói a Gerence-patak, a Sós-árok és a Darza-patak. A fenti vízfolyások a Magyarország állandó és időszakos vízfolyásait bemutató térkép alapján időszakos vízfolyások. A faviR. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is engedélyköteles tevékenység. A faviR. 13. § (2) bekezdése szerint amennyiben az (1) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése nem tartozik más hatóság hatáskörébe, akkor a tevékenység engedélyezésére a vízvédelmi hatóság jogosult. A faviR. 13. § (5) bekezdése szerint az engedélyköteles tevékenység folytatójának az (1) bekezdésben szereplő engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. A faviR. 13. § (6) bekezdése szerint a hatóság az elővizsgálat eredményeire támaszkodó, a faviR. 4. számú melléklete szerinti kérelem alapján dönt az engedély kiadása felől. A faviR. 13. § (7) bekezdés szerint a faviR. (5) bekezdés szerinti elővizsgálatot az végezhet, aki a vízgazdálkodási szakértői tevékenységről szóló jogszabály szerint vízföldtani szakterületre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik, vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály szerint környezetvédelem szakterületen víz- és földtani közeg védelem részterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal rendelkezik. Amennyiben a 33+820-41+700 km szelvények között az útburkolatról lefolyó csapadékvizek befogadói vízzáró burkolattal nem rendelkező árkok, valamint időszakos vízfolyások lesznek – tehát a csapadékvizek el szikkadhatnak – abban az esetben erre vonatkozóan a faviR. 4. számú melléklete (I. Törzsadatok, II. Kiegészítő adatok) szerinti dokumentáció, valamint a faviR. 16. § szerinti alap és részletes adatlapok benyújtásával meg kell kérni a faviR. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti engedélyt a Felügyelőségtől. A benyújtandó dokumentációban – a felszín alatti víz vonatkozásában a TPH, a PAH, a Cu, a Pb, a Zn, a Cd, a klorid és a nátrium, a földtani közeg vonatkozásában a TPH, az összes PAH, a Cu, a Pb, a Zn, a Cd, továbbá még azon komponensek tekintetében is, amelyek a jelenlegi állapot meghatározása során a földtani közegben és/vagy a felszín alatti vízben (B) szennyezettségi határérték feletti koncentrációban vannak jelen, és származhatnak a tárgyi tevékenységből – bizonyítani kell az alábbiakat is:

- a szennyező anyagok bevezetése olyan alacsony koncentrációban vagy kis mennyiségben történik (ennek megfelelő hatékonyságú tisztítási eljárást kell megválasztani, melyet részletesen be kell mutatni), hogy a felszín alatti víz minőségének romlása sem a közeli, sem a távoli jövőben nem következhet be,

- a tevékenység nem eredményez kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a csapadékvízben található szennyező anyagok tekintetében a felszín alatti víz és a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció jellemez,

- nem eredményezi a víztest jó kémiai állapotának romlását (amennyiben a jó kémiai állapot fennáll), valamint a szennyezőanyag koncentrációk jelentős és tartós emelkedését,

- nem történik a faviR. szerinti szennyező anyagok felszín alatti vízbe közvetlen bevezetése, - továbbá a hatásterület nem érint fokozottan érzékeny területet (a hatásterületet topográfiai térképen

is ábrázolni kell). A csapadékvízben lévő szennyező anyagok besorolását a faviR. 1. számú melléklete alapján, a csapadékvíz összetételét és szennyező anyag tartalmát (a koncentráció értékek megadásával) a földtani közeg és a felszín

12

alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet) alapján kell meghatározni. A hatásterületen a földtani közegre és a felszín alatti vizekre vonatkozóan meg kell határozni a jelenlegi állapotot. A fúrások (mintavételek), a kutak helyét, a felszín alatti víz áramlásának irányát, a hatásterületet és az érintett területet egyazon helyszínrajzon kell feltüntetni.

- a felszín alatti vízben vizsgálandó komponensek: cianid összes, PCB, KOIps, TPH, PAH, BTEX, pH, ammónium, nitrit , nitrát, nátrium, kloridszulfát, foszfát, fajlagos elektromos vezetőképesség, Cd, Cr, Cu, Ni, Bróm vegyületei, Pb, Zn, a felszín alatti víz szintjét is meg kell határozni.

- a földtani közegben vizsgálandó komponensek: cianid összes, PCB, TPH, összes PAH, BTEX, ammónia, nitrit, nitrát, fajlagos elektromos vezetőképesség, Cd, Cr, Cu, Ni, Bróm vegyületei, Pb, Zn, nátrium (az együttes rendelet nem tartalmaz a földtani közeg vonatkozásában a nátriumra (B) szennyezettségi határértéket), klorid (az együttes rendelet nem tartalmaz a földtani közeg vonatkozásában a kloridra (B) szennyezettségi határértéket). A faviR. 47. § (3) bek. alapján a felszín alatti víz- és a földtani közegmintákat arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezettel kell megvetetni, a vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban az együttes rendelet szerinti szabványos mérési módszerrel, (B) szennyezettségi határértékre kell elvégezni. A vizsgálatok eredményeit kiértékelve kell a Felügyelőségre megküldeni. A minták vizsgálatát egymástól külön (nem átlagolva), pontmintánként kell elvégezni. A benyújtandó dokumentációban javaslatot kell tenni a felszín alatti víz áramlásának irányában – a hatásterület figyelembevételével – monitoring rendszer (vízjogi engedéllyel rendelkező monitoring kutak) létesítésére és üzemeltetésére, megadva a vizsgálandó komponensek körét és az elvégzendő vizsgálatok gyakoriságát is. Továbbá – a hatásterület figyelembevételével – javaslatot kell tenni földtani közeg monitoring rendszer üzemeltetésére is (megadva a vizsgálandó komponensek körét és az elvégzendő vizsgálatok gyakoriságát is). A vizsgálandó komponensek körét a lehetséges szennyező anyagok alapján úgy kell megadni, hogy az együttes rendelet tartalmazza azokat. A dokumentáció szerint az útról lefolyó víz nagy része az útárokban elszikkad, csak nagyon csapadékos időszakban, a talaj telítődésével alakulhat ki áramló vízmennyiség, mely a bekötések révén a keresztező vízfolyásokba jut. A fentieket is figyelembe kell venni a faviR. 4. számú melléklete szerinti elővizsgálati dokumentáció összeállítása során, beleértve a földtani közeg- és a felszín alatti víz monitoring rendszer megtervezését is. Helyszínrajzon kell feltüntetni a monitoring kutak helyét, a földtani közegmintavételek tervezett helyét, a hatásterületet, az érintett területet, valamint a felszín alatti víz áramlásának irányát. A telepítés előtti alapállapot és a telepítés utáni állapot meghatározása során 4 helyen (az időszakos vízfolyásokba történő becsatlakozási pontok környezetében, valamint a 3+703 útkeresztezés környezetében) végeznének földtani közeg, valamint felszín alatti víz mintavételezést. Tekintettel arra, hogy a faviR. 4. számú melléklete szerinti elővizsgálati dokumentáció, valamint a telepítés előtti alapállapot felmérése során elvégzendő fúrásos mintavételezés összehangolható, így az építési engedélyezési tervdokumentációban kell a végleges javaslatot megtenni a 33+820-41+700 km szelvény között a földtani közeg és a felszín alatti vizek tekintetében a telepítés előtti alapállapot felvételére, valamint a telepítés befejezéskori állapot meghatározására, megadva a szükséges fúrások számát. A fúrások helyét helyszínrajzon is fel kell tüntetni. A telepítés előtti alapállapot és a telepítés befejezéskori állapot meghatározása során az alábbi komponenseket kell vizsgálni:

- a felszín alatti vízben vizsgálandó komponensek: cianid összes, PCB, KOIps, TPH, PAH, BTEX, pH, ammónium, nitrit , nitrát, nátrium, klorid, szulfát, foszfát, fajlagos elektromos vezetőképesség, Cd, Cr, Cu, Ni, Bróm vegyületei, Pb, Zn, a felszín alatti víz szintjét is meg kell határozni. - a földtani közegben vizsgálandó komponensek: cianid összesPCB, TPH, összes PAH, BTEX, ammónia, nitrit , nitrát, fajlagos elektromos vezetőképesség, Cd, Cr, Cu, Ni, Bróm vegyületei, Pb, Zn, nátrium (az együttes rendelet nem tartalmaz a földtani közeg- vonatkozásában a nátriumra (B) szennyezettségi határértéket), klorid (az együttes rendelet nem tartalmaz a földtani közeg vonatkozásában a kloridra (B) szennyezettségi határértéket). Felhívom a figyelmet, hogy a telepítés előtti alapállapot és a telepítés befejezéskori állapot meghatározása során a meglévő árokból, vagy annak közvetlen környezetéből is kell mintavételezést végezni, hogy a jelenlegi tevékenység hatása is ismert legyen. A benyújtott dokumentációban a megvalósítás szakaszában földtani közeg, valamint felszín alatti víz monitoring rendszerre az alábbiak szerint tettek javaslatot:

13

Javasolt földtani közeg monitoring rendszer: - vizsgálandó komponensek: pH, TPH, klorid, nátrium, fajlagos vezetőképesség, nehézfémek (ólom

cink, réz, kadmium) - mintavételi mélység: 0,2-0,5 m között - mintavétel gyakorisága: évente egyszer, március hónapban

Javasolt felszín alatti víz (talajvíz) monitoring rendszer: - vizsgálandó komponensek: vízszint, pH, fajlagos vezetőképesség, KOIps, ammónium, nitrit, nitrát,

szulfát, foszfát, klorid, nátrium, TPH, nehézfémek (ólom, cink, réz, kadmium) - mintavétel gyakorisága: évente egyszer, március hónapban

4 db talajvízkutat alakítanának ki, és 4 helyen végeznének megfelelő gyakoriságú földtani közegminta vételezést (az időszakos vízfolyásokba történő becsatlakozási pontok környezetében, valamint a 3+703 útkeresztezés környezetében). A dokumentáció szerint a monitoring rendszer kialakítására monitoring terv készítése javasolt. Tekintettel arra, hogy a dokumentáció szerint a csapadékvíz elvezetésre a tervezés jelenlegi fázisában még nem készültek szakági tervek, így csak a csapadékvíz elvezetés elvi megoldását ismertették helyszínrajzon, valamint jelenleg még nem áll rendelkezésre a faviR. 4. számú melléklete szerint összeállított elővizsgálati dokumentáció, ezért a javasolt monitoring rendszer megfelelősége a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján még nem elbírálható, így az nem tekinthető a Felügyelőség által elfogadottnak. A monitoring előírások a Felügyelőség által a faviR. 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységre (szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is) kiadott külön engedélyben kerülnek meghatározásra. Az időszakos vízfolyásba történő bevezetés előtt olaj- és iszapfogó műtárgyat terveznek telepíteni. A csapadékvizek tisztítására szolgáló műtárgyakat úgy kell megválasztani, hogy azok alkalmasak legyenek a csapadékvizek lehetséges szennyező anyagainak megfelelő hatékonyságú eltávolítására. A műtárgyakat folyadékzáróan kell kialakítani. Az építési engedélyezési tervdokumentációban a 33+820-41+700 km szelvény közötti szakaszon belül legalább egy jellemző helyen számítással be kell mutatni, hogy a telepítés és a megvalósítás (üzemelés) során bekövetkező havária esemény (pl.: a kivitelezés során a munkagép meghibásodásából származó üzemanyag elfolyás, vagy a megvalósítás (üzemelés) során a veszélyes anyagot szállító jármű forgalmi balesete) mekkora szennyezést okozna (mennyi földtani közeget és felszín alatti vizet szennyezne el), mennyi idő alatt érné el a szennyezés a felszín alatti víz szintjét. A fenti havária eseményeket a legkedvezőtlenebb esetet figyelembe véve kell bemutatni (maximális talajvízszint mellett pl. a munkagép üzemanyag tartályának sérülésekor az összes üzemanyag elfolyik stb.). Ismertetni kell ezen havária esetekben szükséges intézkedéseket, és azok elvégzésének időtartamát (a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bek. b) és c) pontjai). Az építési engedélyezési tervdokumentációban a faviR. 9. § (1) bekezdés b) pontja és 10. § (9) bekezdése alapján bizonyítani kell, hogy a telepítés során nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a felszín alatti vízzel. Amennyiben a vizsgálati eredmények alapján a telepítés során közvetlen kapcsolatba kerülnek a felszín alatti vízzel, abban az esetben bizonyítani kell, hogy az építmény hosszú távon se veszélyezteti a felszín alatti vizet, továbbá a tevékenység nem vezet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához, beleértve a káros víz(nyomás)szint emelkedését. • Legkésőbb a forgalomba helyezési engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése alapján üzemi kárelhárítási tervet kell a Felügyelőségre benyújtani jóváhagyás céljából. • A forgalomba helyezés feltétele a megfelelő csapadékvíz elvezető és tisztító rendszer, valamint a monitoring rendszer üzembe helyezése, továbbá a faviR 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységre vonatkozó engedély megléte (amennyiben a csapadékvizek befogadói vízzáró burkolattal nem rendelkező árkok, valamint időszakos vízfolyások lesznek, tehát a csapadékvizek elszikkadhatnak). Környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása felszín alatti víz és földtani közeg védelmi szempontból nem indokolt. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó szakasz esetében: A tervezési terület a 10. számú kijelölt városok légszennyezettségi zónába tartozik. A kivitelezési (építési) tevékenység során levegőszennyezést eredményező hatótényezők a következők:

14

munkagépek kipufogó gázainak légszennyező hatásai, földmunkák, tereprendezés por emissziója.

A kivitelezés és felhagyás során a környezeti levegő porterhelése és a munkagépek, szállítójárművek kipufogógáz kibocsátása várható. Ezek hatása túlnyomórészt a terület közvetlen környezetében, illetve a szállítási útvonalak környezetében érzékelhető. A kibocsátás átmeneti jellegű. A tervezési szakasz végén – a tervezett négysávos bővítés mentén – alakulnak ki a legnagyobb koncentrációk, itt a hatásterület 110 m. Lényeges különbség, hogy a beruházás megvalósulásával a belterületi szakaszokon nincs szükség hatásterület kijelölésére, míg nélküle esetben 34 m-es levegővédelmi hatásterület adódott. Az elkerülő mentén 50 m-es hatástávolság kijelölésére került sor. Az egyes települések esetében a hatásterület által érintett ingatlanok felsorolását a lentebbi táblázat tartalmazza. A kivitelezés során fellépő hatásokat általánosságban a következő módon lehet csökkenteni:

az építést a megfelelő technológia alkalmazásával a legrövidebb idő alatt kell elvégezni, a járművek a legrövidebb úton érjék el a célhelyet, a szálló por mennyiségét száraz időben sebességkorlátozással lehet csökkenteni, a burkolt szállítási, felvonulása útvonalakat, munkaterületet rendszeres locsolással t isztítani kell.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. A 306/2010. (XII.23.) Korm rendelet 29. § (1) bekezdése alapján az egy- és kétszámjegyű országos közút, valamint vasút vonalforrás létesítése esetén a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. Hatásvizsgálat elrendelése levegőminőség-védelmi szempontból, mivel jelentős hatások nincsenek, nem szükséges. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó szakasz esetében: A tervezési terület a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A kivitelezési (építési) tevékenység során levegőszennyezést eredményező hatótényezők a következők: - munkagépek kipufogó gázainak légszennyező hatásai - földmunkák, tereprendezés por emissziója A kivitelezés során a munkagépek, szállítójárművek kipufogó gázai jelenthetnek többletterhelést. A munkagépek kifogástalan műszaki állapotban (zöldkártya stb.) működtethetők, megfelelve a kipufogógáz kibocsátásra vonatkozó, a kivitelezés megkezdésekor érvényben lévő Euro szabványnak. A kivitelezés nagy része külterületen, lakott területektől távol történik, mely az adott település lakosságára nézve káros hatást nem eredményez. A kivitelezés légszennyező hatásai közül elsősorban a por emisszió lehet zavaró, főleg száraz, meleg időszakban. A legtöbb por emisszióval járó munkafolyamat az elkerülő szakaszok kivitelezése során lesz jelentős, ebben az esetben csak egy-két külterületi major vagy tanya lehet érintett. A beruházás külterületen zajlik, lakott területektől nagyrészt távol. A beruházás kivitelezése nem okoz tartós levegőminőség, illetve környezetállapot romlást. A kivitelezés idejére levegővédelmi hatásterület kijelölése nem szükséges. A kivitelezés során fellépő hatásokat általánosságban a következő módon lehet csökkenteni: - az építést a megfelelő technológia alkalmazásával a legrövidebb idő alatt kell elvégezni, - a járművek a legrövidebb úton érjék el a célhelyet, - a szálló por mennyiségét száraz időben sebességkorlátozással lehet csökkenteni, - a burkolt szállítási, felvonulása útvonalakat, munkaterületet rendszeres locsolással t isztítani kell. Az üzemelés időszakában a levegővédelmi hatásterülete NO2 esetén határozható meg, ami a tervezési szakasz végén – a tervezett négy sávos bővítés mentén – alakulnak ki a legnagyobb koncentrációk, it t a hatásterület 110 m. Lényeges különbség, hogy a beruházás megvalósulásával a belterületi szakaszokon nincs szükség hatásterület kijelölésére, míg nélküle esetben 34 m-es levegő védelmi hatásterület adódott. A forgalomból eredő levegőszennyezés a meglévő és tervezett út környezetében lévő lakosságra hat, kül- és belterületen egyaránt. Takácsi belterületén már a főúthoz egészen közel 8-9 m távolságban is vannak lakóépületek, külterületen ez a távolság nagyobb 110 m-re található a Bánóczy major.

15

A beruházás során helyhez kötött légszennyező pont és diffúz forrás nem létesül. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése szerint az egy- és kétszámjegyű országos közút létesítése esetén a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. A tervezett tevékenység célja a 83. sz. főút 32+574-70+200 kmsz. közötti szakaszának 11,5 t burkolat megerősítése, ezáltal az út teherbírásának a növelése. A burkolat megerősítés célja a nagyobb teherbírás biztosítása, mivel a főút nem szolgálja ki a jelenlegi és távlati forgalomból adódó igényeket. A megépülő elkerülő szakaszok pedig tehermentesítenék az érintett települések belterületi szakaszait , ahol ez által jelentősen lecsökkennének a 83. sz. főút forgalmából adódó környezeti ártalmak. A tervezett beruházás során a 83. sz. főút 32+574-70+200 közötti külterületi szakaszain végeznék el a rekonstrukciót, ezen kívül elkerülő utak épülnének az érintett települések belterületei körül. A beruházásnak nincs forgalomnövelő hatása, a távlati időpontban várható forgalom összességében ugyanannyi lesz a beruházás megvalósulásával, és a nélkül is, csak megoszlása más, hiszen az elkerülő utak a forgalom egy részét elvezetik majd a 83-as főútról. A tevékenység hatása a levegőre mint környezeti elemre nem jelentős, levegőtisztaság-védelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó szakasz esetében: A létesítmény megvalósítása, valamint a célállapotnak megfelelő üzemeltetése során zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. §-a szerint 9. § (1) a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. Az előzetes vizsgálati dokumentáció bemutatja a tervezési terület jelenlegi zajállapotát a kiválasztott referencia pontokon, az építési munkákból eredő zaj hatásterületét, valamint a célállapotnak megfelelően kialakított út mentén várható zajszinteket, az érintett területek zajterhelését a távlati 15 éves állapotra vonatkozóan, a várható zajvédelmi hatásterületét, valamint a hatásterületen található érintett ingatlanokat. Az egyes települések esetében a hatásterület által érintett ingatlanok felsorolását a lentebbi táblázat tartalmazza. Az út várható zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló, mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján számítás útján került lehatárolásra az érintett települések rendezési tervei szerinti területi kategóriáknak megfelelően. Építés: Az útépítés zajvédelmi hatásterülete érinti Győr-Ménfőcsanak, Győrszemere, Tét, Tétszentkút, Gyarmat, valamint Takácsi és Pápa települések illetékességi területét. A beruházás zajvédelmi szempontból számottevő szakaszai a munkaterület előkészítése (favágás stb.), humuszleszedés, földmunkák, alépítmény készítés, pályaszerkezet építés, műtárgyak, vízelvezető rendszer kialakítása, végső tereprendezés. A várható zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló, mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján számítás útján került lehatárolásra az érintett települések rendezési tervei szerinti területi kategóriáknak megfelelően. Az építési zaj ideiglenes, időtartama helyszínenként meghaladja az 1 hónapot. A zajkibocsátás a mindenkori munkavégzés 50-100 méteres környezetére korlátozódik. Előreláthatóan nem kerül sor eddig nem ismert építési eljárások alkalmazására. Az útépítéshez kapcsolódó szállítási tevékenység az igénybevett útvonalak mentén található zajtól védendő területeken nem eredményez 3 dB mértéket elérő vagy azt meghaladó zajterhelés változást. Az útépítési tevékenység a nyomvonal jelentős részénél a lakóépületektől 100 m-nél nagyobb, esetenként több száz méter távolságba van, így a védendő területeken környezeti rezgéshatással nem kell számolni. Üzemelés: A II. rendű országos főút a Győr-Ménfőcsanak térségében levő szakasz kivételével – ahol a forgalmi sávok száma növekszik – lakóterületeket nem érintő új, illetve meglevő külterületi nyomvonalon halad.

16

A fejlesztés eredményeképpen a forgalom felgyorsul, egyenletessé válik, az elkerült települések mentesülnek az átmenő forgalom hatásaitól, ezáltal a meglevő út belterületi szakaszai mentén a zajterhelés jelentős, esetenként 10 dB-t meghaladó mértékű csökkenése várható. A 83-as főút környezetében található zajtól védendő területeken a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete szerinti LTH nappal = 65 dB, LTH éjjel = 55 dB zajterhelési határértéknek kell teljesülni. A hatásterületen nem található szigorúbb zajterhelési határértékkel védett üdülőterület, illetve egészségügyi terület. Azon települések esetében, ahol az elkerülő útról bevezető, az adott településre irányuló célforgalmat bonyolító útszakaszok létesülnek, a hosszú távú forgalom sem várható határértéket meghaladó környezeti zajterhelés. A tervezett úttól származó környezeti zajterhelés az üzemelés kezdetén és az üzemelés 15. évében is várhatóan minden napszakban megfelel a vonatkozó, 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeknek. A normál üzemelés időszakában az út és a védendő területek (épületek) távolságát tekintve számottevő környezeti rezgésterhelés nem valószínűsíthető. Fentiek alapján megállapítható, hogy a 83-as főút ezen előzetes vizsgálat szerinti fejlesztése során a zaj- és rezgésvédelem területén sem az építés, sem a célállapotnak megfelelő üzemeltetés időszakában nem várható jelentős környezeti hatás, emiatt hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A létesítés további szakaszában lezajló útépítési eljárásban a felügyelőség szakhatóságként jár el, ezen eljáráshoz benyújtott dokumentáció zaj elleni védelemről szóló munkarésze alapján ad hozzájárulást a kivitelezéshez. A hatásterület az alábbi ingatlanokat érinti: GYŐRSZEMERE (z= zajvédelmi, l=levegővédelmi hatásterület) HRSZ MŰVÁG HAT.TER HRSZ MŰVÁG HAT.TER HRSZ MŰVÁG HAT.TER 0145 erdő z+l 0538/4 erdő z+l 0115 erdő z+l 0146 út z+l 0536/18 erdő z+l 0114/ út z+l 0147/3 szántó z+l 0536/19 erdő z+l 0117 erdő z+l 0148 út z+l 0535 út z+l 095/9 árok z+l 0149/4 szántó z+l 0534/5 erdő z+l 0104 árok z+l 0131/27 szántó z+l 0497/7 erdő z+l 0110/6 erdő z+l 0149/5-12 szántó z+l 0527 út z+l 0110/3 szántó z+l 0131/28 szántó z+l 0530 erdő z+l 0110/2 út z+l 0149/24 szántó z+l 0147 szántó z+l 0113/1-6 szántó z+l 0131/29 szántó z+l 0147/5 szántó z+l 0107 árok z+l 0131/30 szántó z+l 0144/2 út z+l 0105/4 szántó z+l 0139/2 árok z+l 0149/27 szántó z+l 057/7 szántó z+l 0139/20 szántó z+l 0149/26 szántó z+l 057/2 út z+l 0139/24 szántó z+l 0149/2 szántó z+l 057/3 erdő z+l 0139/25 szántó z+l 0149/3 szántó z+l 056 út z+l 0139/16 szántó z+l 0158/4 szántó z+l 057/1 szántó z+l 0139/19 szántó z+l 0161/3 árok z+l 062 árok z+l 0143/2 út z+l 0161/1 erdő z+l 063 árok z+l 0125/9 szántó z+l 0167 út z+l 064/9 szántó z+l 0125/13 vízállás z+l 0168/8 kivett z+l 064/10 szántó z+l 0125/11 szántó z+l 0169 út z+l 064/8 szántó z 0125/12 erdő z+l 0170/3 szántó z+l 024/5 gyep z+l 0124 árok z+l 0170/4 erdő z+l 02/32 út z+l 0123/7-8 szántó z+l 0170/6 legelő z+l 02/8-16 szántó z+l 0123/3 erdő z+l 0170/8 legelő z+l 02/17 rét z

17

095/6-8 szántó z+l 0170/7 árok z+l 0536/17 erdő z+l 095/9 árok z+l 0170/9 legelő z+l 0478/9 legelő z 095/10-11 szántó z+l 0170/11 szántó z+l 049/9 kivett z+l 095/14 legelő z+l 0171 árok z+l 0497/8 erdő z+l 0102/7 legelő z+l 0172 szántó z+l 0502 szántó z+l 0102/6 erdő z+l 0173 út z+l 0510 út z+l 055 erdő z+l 0181/5 legelő z+l 0515 kivett z+l 054 út z+l 0144/1 út z+l 0495 szántó z+l 051/2 erdő z+l 0181/10 legelő z+l 0516 út z+l 051/1 szántó z+l 0191 árok z+l 0517 szántó z+l 050 árok z+l 0192/1 legelő z+l 0526 árok z+l 049/3-5 szántó z+l 0192/2 út z+l 064/7 szántó z+l 025/2 árok z+l 0192/7 kivett z+l 024/5 gyep z 020 erdő z+l 0192/8 erdő z+l 064/8 szántó z 021 út z+l 0192/46 rét z+l 691/10-15 kivett z+l 024/1 szántó z+l 0192/45 árok z+l 691/17 út z+l 024/5 erdő z+l 064/12 szántó z+l 691/18 szántó z+l 023 út z+l 0105/1-13 szántó z+l 691/19 szántó z+l 02/28 erdő z+l 0113/10 legelő z+l 691/20-24 kivett z+l 02/33 kivett z+l 0109 árok z+l 691/28 kivett z+l 02/25 erdő z+l 0113/11 legelő z+l 691/27 út z+l 02/24 rét z+l 0113/15 erdő z+l 692/2 szántó z+l 0539 árok z+l 0170/2 legelő z+l 691/3 szántó z+l 691/1 kivett z 505/5-18 kivett z 440 kivett z 691/2 kivett z 504/2 út z 439 kivett z 690/2 kivett z 505/4 kivett z 438 kivett z 690/1 kivett z 505/5 kivett z 462 kivett z 689/22 kivett z 146/1 út z 455 út z 689/20 kivett z 158-159 kivett z 456 kivett z 689/21 kivett z 160/1 kivett z 457/1 kivett z 689/19 kivett z 160/2 kivett z 437 kivett z 689/11-18 kivett z 160/3 kivett z 435/4 kivett z 688 kivett z 162 kivett z 435/3 kivett z 687/2 kivett z 163 kivett z 434 kivett z 686 kivett z 164/6 kivett z 433 kivett z 684 kivett z 164/5 kivett z 432 kivett z 6815 kivett z 164/2 kivett z 431 kivett z 681/4 kivett z 164/3 kivett z 427 kivett z 638 út z 164/4 kivett z 428 kivett z 637/6 kivett z 167 kivett z 425 kivett z 637/12 kivett z 168/1 kivett z 418/1-4 kivett z 637/10 kivett z 169 kivett z 412-417 kivett z 627 kivett z 170/3 kivett z 408 kivett z 626 kivett z 170/2 kivett z 410/1 kivett z 623 kivett z 172 út z 350/2 út z 624/1 kivett z 227/1 kivett z 3//4 kivett z

18

622 út z 225/1 kivett z 3//5 kivett z 621 kivett z 224 kivett z 1722 kivett z 619 kivett z 228 út z 1720/1-5 szántó z+l 618 kivett z 503/6 kivett z 1720/7 szántó z+l 540/1 kivett z 503/5 kivett z 0192/45 árok z+l 540/2 kivett z 503/3 kivett z 1720/8 szántó z+l 539/4 kivett z 502 kivett z 669/4-13 kivett z 539/1 kivett z 500 kivett z 670-680 kivett z 538/2 kivett z 497 kivett z 689/3-5 kivett z 538/3 kivett z 498 kivett z 689/10 kivett z 531/4 kivett z 489/2 út z 681/2 kivett z 531/1 kivett z 488/2 kivett z 681/7 kivett z 530/2 kivett z 488/1 kivett z 681/6 kivett z 530/1 kivett z 487 kivett z 637/13-15 kivett z 528/1 kivett z 483 kivett z 635-636 kivett z 527 kivett z 480/2 kivett z 634 út z 526 kivett z 477/2 kivett z 639 kivett z 525 kivett z 478 kivett z 642 kivett z 523 kivett z 454/4 kivett z 643 kivett z 522 kivett z 454/3 kivett z 646 kivett z 521 kivett z 454/2 kivett z 647/1 kivett z 509/7 út z 454/1 út z 649 út z 504/1 út z 449/3 kivett z 655/2-3 kivett z 509/6 kivett z 449/2 kivett z 657-661 kivett z 509/2 kivett z 449/1 kivett z 664 kivett z 509/5 kivett z 447 kivett z 665/1 kivett z 509/4 kivett z 444 kivett z 668/3 kivett z 583 út z 582 kivett z 581/2 kivett z 581/3 kivett z 580 kivett z 579 kivett z

GYARMAT

0223/30 erdő z+l 0110/ út z+l 95 kivett z 0223/31-38 szántó z+l 0110/ árok z+l 61-69 kivett z 0223/72 erdő z+l 080/8 szántó z+l 41 kivett z 0223/73 erdő z+l 0223/65 szántó z+l 71-73 kivett z 0223/26 erdő z+l 0223/66 szántó z+l 71//1 kivett z 0221/ út z+l 0223/10-15 szántó z+l 75 kivett z 0220/2 erdő z+l 0223/55-64 szántó z+l 683 út z 0220/1 erdő z+l 0223/16-19 szántó z+l 681 kivett z 0219/ út z+l 0223/54 szántó z+l 680 kivett z 0218/5 erdő z 0223/53 szántó z+l 679 kivett z 0230/ út z+l 0223/21 erdő z+l 621/2 út z

19

0231/24 szántó z+l 0223/22 szántó z+l 679 kivett z 0231/37 kivett z+l 0223/23 erdő z+l 676 kivett z 0231/36 szántó z+l 0223/52 erdő z+l 675 kivett z 0231/36 legelő z+l 0223/51 szántó z+l 674 kivett z 0231/14-18 szántó z+l 0223/48 erdő z+l 667-673 kivett z+l 0231/8 szántó z+l 0223/46 szántó z+l 682/2 kivett z+l 0231/28-30 szántó z+l 0223/44 szántó z+l 666 kivett z+l 0231/3 szántó z+l 0223/24 szántó z+l 9 út z+l 0214/ út z+l 0223/42-43 gyep z+l 010/7 szántó z+l 0189/12 szántó z+l 0223/41 erdő z+l 010/11 út z+l 0189/2-12 szántó z+l 0232/4 út z+l 010/21 szántó z+l 0213/ út z+l 0231/25 legelő z+l 028/2 árok z+l 0206/3 szántó z+l 0231/25 erdő z+l 027/3-4 szántó z+l 0198/ út z+l 0231/23 erdő z+l 027/8 út z+l 0205/16 szántó z+l 0231/38 legelő z+l 027/9 szántó z+l 0205/15 szántó z+l 0231/33 legelő z+l 065/1 árok z+l 0205/14 szántó z+l 0231/32 legelő z+l 067/1 szántó z+l 0205/13 szántó z+l 0231/31 legelő z+l 067/2 szántó z+l 0204/ út z+l 0189/48 szántó z+l 072/11 szántó z 0199/4-6 szántó z+l 0214/2 árok z+l 072/5-8 szántó z+l 0199/2 kivett z+l 0244/ erdő z+l 078/4 út z+l 0199/3 szántó z+l 0242/ út z+l 686-689 kivett z+l 0143/1 szántó z+l 0245/20 erdő z+l 691 kivett z 079/ út z+l 0245/21 erdő l 692/1 út z 0144/ árok z+l 0245/22 erdő z+l 692/2 kivett z 0142/ szántó z+l 786 kivett z+l 693/1-2 kivett z 0141/2 szántó z+l 788/1-2 kivett l 694/1-2 kivett z 0141/1 szántó z+l 787 kivett z+l 695 út z 0140/ út z+l 811 út z 696-703 kivett z 0140/ árok z+l 812-818 kivett z 705 kivett z 0112/1 szántó z+l 844 út z 706-708 kivett z 0112/2 árok z+l 104-105 kivett z 715-725 kivett z 0111/3 szántó z+l 95 út z 757-761 kivett z 0111/2 szántó z+l 103/2 kivett z 763/1 kivett z 0111/1 szántó z+l 98-102 kivett z 764-782 kivett z 784 kivett z 785 kivett z+l

TAKÁCSI

0153/1 szántó z 232-233 kivett z+l 03//10 út z+ 0153/3 erdő z+l 234 út z+l 03//5-7 szántó z+l 0135/5 út z+l 240 kivett z+l 03//25 szántó z+l 0135/4 szántó z+l 235-272 kivett z+l 010/ út z+l 0135/19 szántó z+l 023/26 szántó z+l 013/12 szántó z+l 0135/10 szántó z 202/2 kivett z+l 013/10 szántó z+l

20

0135/18 árok z+l 371 út z 013/19 kivett z+l 0135/17 erdő z+l 436/1-2 kivett z 013/18 vízállás z+l 0135/16 erdő z 434 kivett z 013/11 gyep z+l 0109/ út z+l 430-431 kivett z 013/2 út z+l 0106/6 szántó z+l 418-420 kivett z 015/19 szántó z+l 0159/ út z+l 409 kivett z 013/3 szántó z+l 088/ árok l 408/1-2 kivett z 013/4 szántó z+l 086/2 erdő z+l 327/1-2 kivett z 013/6 szántó z+l 086/1 erdő z+l 325-326 kivett z 014// szántó z+l 086/1 legelő z+l 310-315 kivett z+l 017/19 erdő z+l 085/6 kivett z+l 306 kivett z+l 017/16 erdő z+l 085/7 legelő l 276-302 kivett z+l 03//11 szántó z+l 079/1 árok l 216/5 szántó z+l 03//4 szántó z+l 671-676 kivett l 216/1 szántó z+l 010// út z+l 670/2 kivett l 169 árok z+l 014// rét z+l 669 kivett l 159 út z+l 014// erdő z+l 999 út z+l 0170/1 legelő z+l 0197/7 szántó z+l 668 kivett l 0170/2 szántó z+l 0178/5-6 szántó z+l 667 kivett z 0173/ árok z+l 0178/7 szántó z+l 724 út z 0174/4 legelő z+l 0168/ szántó z+l 626-624 kivett z 0180/2 kivett z+l 0169/ út z+l 623/2 kivett z 0180/9-10 szántó z+l 0165/ út z+l 620 kivett z 0180/12 legelő z+l 0165/ árok z+l 618 kivett z 0180/4 kivett z+l 0163/4 szántó z+l 617 kivett z 0182/ szántó z+l 0163/4 legelő z+l 610-611 kivett z 0183/1 szántó z+l 0163/7 szántó z+l 604 kivett z 0183/2 szántó z+l 0163/3 szántó z+l 144/3-4 kivett z 0184/ út z+l 0163/3 legelő z+l 153 kivett z 0196/2 árok z+l 0163/1 erdő z+l 155/3 kivett z 0197/4 szántó z+l 0163/12 szántó z+l 156-157 kivett z 0197/5 szántó z+l 0163/11 szántó z+l 158/1 kivett z 097/6 szántó z+l 0216/14-15 szántó z+l 162/1 kivett z 0197/9-10 árok z+l 0240/2 árok z+l 163-165 kivett z 0201/9-11 szántó z+l 0245/2 erdő z+l 169/1-2 kivett z 0201/4 rét z+l 02463/2-3 rét l 171 kivett z 0202/ út z+l 0248/4 erdő z+l 172 kivett z 0203/1-2 szántó z+l 0248/5 szántó z+l 174 kivett z 0216/11 szántó z+l 0248/7 legelő z+l 175 kivett z 0216/23 szántó z+l 0248/6 erdő l 186/1-2 kivett z 0216/20 út z+l 0249/ út z+l 187-188 kivett z 0216/24 szántó z+l 0250/1 erdő z+l 189/1 kivett z 0216/2-3 szántó z+l 0250/7 szántó z+l 193-198 kivett z 0216/17-18 szántó z+l 0250/3 szántó z+l 203-205 kivett z+l 03//28-29 szántó z+l 03//23 szántó z+l 206/1 kivett z+l 03//13-14 szántó z+l 03//20 út z+l 023/ kivett z+l 03//29 szántó z+l 03//36-39 szántó z+l

21

03/30-35 szántó l

GYŐR

01557/3-9 szántó z+l 28076/46 szántó z+l 25568/75-77 szántó z+l 01578/ út z+l 28076/54 szántó z+l 01529/5 út z+l 01579/3-10 szántó z+l 01514/15 szántó z+l 25568/78 út z+l 01579/11-13 szántó z 01511/1 út z+l 25568/79 szántó z+l 01580/ árok z+l 01500/7 szántó z+l 01531/5 szántó z+l 01575/ út z+l 01500/8 szántó z 01532/1 út z+l 01581/3 szántó z+l 01500/6 árok z+l 25614/230 út z+l 01584/ erdő z+l 01500/1-5 szántó z+l 01534/7-8 kivett z+l 01582/ út z+l 0116/7 szántó z 25618/23-24 kivett z 01582/ árok z+l 01499/ út z+l 25618/25-28 kivett z 01583/ erdő z+l 0113/1 út z+l 25618/29 út z 01586/3 szántó z+l 0116/1-6 szántó z 25618/30-38 kivett z 01586/3 rét z+l 0114/2 szántó z 25620/20-26 kivett z 01586/4 szántó z+l 0114/5 szántó z 25614/80 kivett z 01586/5 szántó z+l 0104/6 út z+l 25614/76-79 kivett z 01586/5 rét z+l 0109/1 szántó z+l 25614/81 kivett z 01586/6-13 szántó z+l 0112/1 út z+l 25614/71 kivett z+l 01587/2 út z+l 01498/3 szántó z+l 25568/70-72 kivett z+l 01592/2 út z+l 0104/5 út z+l 25568/47-50 kivett z 01589/10-15 szántó z+l 0109/4 út z 25568/51 út z 01606/1-4 szántó z 0114/9-19 szántó z 25568/52-58 kivett z 01607/ út z 0108/ árok z 25614/213-214 kivett z 01581/1 út z+l 0109/3 szántó z+l 25614/73-74 kivett z 01608/3-5 szántó z+l 0113/2 út z+l 25614/231 kivett z+l 01610/2 erdő z+l 0100/23-30 szántó z 01534/6 erdő z+l 01609/2 út z+l 0100/31 szántó z+l 25614/223-225 kivett z 01613/1 legelő z 0105/2 út z+l 25614/96-101 kivett z 01612/ árok z+l 0107/2 szántó z+l 25614/85 út z 01611/2 szántó z+l 0105/27-37 szántó z 25614/216-222 kivett z 01611/3-11 legelő z+l 0105/28-45 szántó z+l 25614/35 kivett z 01610/1 erdő z+l 0105/4 szántó z 25614/36-38 kivett z+l 01609/1 út z+l 0104/2 erdő z 25614/226-229 kivett z+l 01608/1 szántó z+l 25438 út z 25614/243-246 kivett z 01591/1-2 szántó z+l 0105/19 kivett z+l 25614/215 út z 01592/1 út z+l 0100/6 szántó z+l 25614/241 kivett z 01590/ út z+l 0107/1 szántó z+l 27349 út z+l 01589/3-7 szántó z+l 0106/ árok z+l 01536/4 legelő z+l 01565/ szántó z 0105/20-24 szántó z+l 27391/1-4 kivett z+l 01565/ kivett z 0104/4 szántó z+l 27392 kivett z+l 01567/ út z 0104/5 út z+l 27394 kivett z+l 01569/1 kivett z 09//2 út z 27395/1-2 kivett z+l 01569/1-11 szántó z 09//3 szántó z 27396/1-2 kivett z+l 01568/ szántó z 09//1 szántó z 27397/1 kivett z+l

22

01570/ vasút z+l 08//7 kivett z 27397/3-4 kivett z+l 01587/1 szántó z+l 08//3-6 szántó z 27398/4 kivett z+l 01586/1 szántó z+l 01453/27 szántó z 27390 út z+l 01586/1 rét z+l 0112/3 út z+l 01652/3 legelő z+l 01585/ út z+l 25443/1 kivett z 27398/5 kivett z+l 01563/ út z+l 25443/3 kivett z 27398/2-3 kivett z+l 01551/15-42 szántó z 25445 kivett z 27389/1-2 kivett z 01551/3-7 szántó z 25446 kivett z 27381-27388 kivett z 01552/ szántó z+l 25447 út z 27380/3 kivett z+l

01556/2 erdő z+l 25448-25453 szántó z 27379/2 kivett z+l

01557/ árok z+l 25454-25463 kivett z 23380/1-2 kivett z

01562/ árok z+l 01497/33-38 szántó z 27362/1-2 kivett z 01559/13-14 szántó z 01497/1-23 rét z 27361/1-2 kivett z 01560/ út z 25472/2 kivett z 27360/1-2 kivett z 01561/5 szántó z 25472/98 út z+l 27354 út z 01573/2-5 szántó z+l 25472/97 kivett z 27365/1 kivett z 01572/ erdő z+l 25472/7 kivett z+l 27366/1 kivett z 01575/ erdő z+l 25472/87-89 kivett z+l 27364/1 kivett z 01574/ erdő z+l 25472/5 út z+l 27363/1-2 kivett z 01614/2 út z+l 25472/94-96 kivett z 27364/2 kivett z 01630/2 erdő z+l 25472/83 kivett z 27365/2 kivett z 01629/ út z+l 25472/90 kivett z 27366/2 kivett z 01628/11 kivett z+l 25472/93 út z 27380/1-2 kivett z 01628/10 kivett z 25472/91-92 kivett z 27399-27400 kivett z 01628/8 erdő z+l 0112/2 út z+l 27401/1 kivett z 01628/14 kivett z 25472/76 út z+l 27401/2 kivett z 01629/ út z+l 25472/78 kivett z+l 27402/1 kivett z 01628/2 kivett z 25472/15 út z+l 27402/2 kivett z 01628/5 kivett z 01517/1-2 kivett z+l 27403/5-7 kivett z 01630/2 erdő z+l 01514/18-21 szántó z 27403/3-4 kivett z 01635/ út z+l 01514/23 szántó z 27419 út z 01649/4 út z+l 25472/17 út z 27405-27417 kivett z 01648/1 erdő z+l 01514/44 szántó z+l 27418/1 kivett z 01646/ út z 25472/18-22 kivett z 27418/2 kivett z 01642/18 szántó z 25472/9 kivett z+l 27453/1-4 kivett z 01649/5 szántó z+l 25472/23-28 kivett z 27494/3-4 kivett z 01662/21 erdő z 25472/30 út z+l 27493 kivett z 01652/19 szántó z 25472/31 kivett z+l 27494/1-2 kivett z 01652/18-17 szántó z+l 01514/48 szántó z+l 01652/3 legelő z+l 01653/ út z 25490/53-57 kivett z 27398/5 kivett z+l 01652/16 árok z+l 25490/61-62 kivett z 01538/1 rét z+l 01536/2 út z+l 25490/12-17 kivett z 01537/ rét z+l 01652/15 legelő z+l 25490/8-10 kivett z 01652/4 legelő z+l 01652/15 halastó z+l 25490/60 kivett z 01538/3 nádas z+l

01536/5 fásított terület z+l 25490/59 út z 01538/2 rét z+l

23

01652/3-4 legelő z+l 25490/20 út z 01538/4 kivett z+l 01536/6-7 erdő z+l 25490/22-33 kivett z 01652/4 legelő z+l 28215/ út z+l 25490/35 út z 01651/7 szántó z 28216/ kivett z+l 25490/37-48 kivett z 01651/1-6 szántó z+l 28217-19 kivett z+l 25490/50 út z 01650/ árok z+l 28220-28222 kivett z 25613/6 kivett z 01649/6-10 szántó z+l 28223/ árok z 25613/42-43 kivett z 01648/2 erdő z+l 28224-28226 kivett z 25613/46-47 kivett z 01649/2 kivett z+l 01534/4-5 rét z+l 25613/4 kivett z 01634/ legelő z 01534/3 legelő z+l 25612/6-7 kivett z 01633/ árok z 01533/2 út z+l 25612/2 kivett z 01631/a temető z+l 28211-28212 kivett z+l 25568/5 út z 01631/b erdő z+l 28205-28210 kivett z 25614/17-19 kivett z 01630/1/a erdő z+l 28127/2 kivett z+l 25614/29-30 kivett z 01630/1/b árok z+l 28127/4 kivett z+l 25613/44 út z+l 01614/1 út z+l 28127/6 kivett z+l 25618/1-7 kivett z 01611/12 szántó z+l 28128-28131 kivett z 25618/9 út z 01611/2 legelő z+l 01532/2 út z+l 25618/12-18 kivett z 01612/ árok z+l 28125/1-2 kivett z 25618/21 út z 01611/11 legelő z+l 28124/3 kivett z 25568/21 út z 01610/1 erdő z+l 28121-28123 kivett z 25472/32-35 kivett z+l 01611/7-10 szántó z+l 28126/ út z+l 25472/35-45 kivett z 1611/4-6 szántó z 01531/7-9 szántó z+l 25472/46-48 kivett z+l 01609/1 út z+l 0153/11 szántó z+l 01514/48 szántó z+l 01592/1 út z+l 01526/58-59 szántó z+l 01514/46-49 szántó z+l 01591/2 szántó z 01526/7 út z+l 01514/51-52 szántó z+l 01570/ vasút z+l 28077/4 kivett z 01514/54 szántó z+l 01608/1 szántó z+l 28077/1-2 kivett z 01514/56 szántó z+l 01565/a szántó z 28078-28081 kivett z 01514/58 szántó z+l 01565/b kivett z 28076/9 út z 25613/45 kivett z+l 01567/ út z 28076/28 út z 01514/41 szántó z+l 01569/1 kivett z 01526/52 szántó z+l 25472/49 út z+l 01569/2-11 szántó z 28483/ szántó z+l 25472/50-52 kivett z+l 01590/ út z+l 01526/24 szántó z+l 25472/53-59 kivett z 01589/3-7 szántó z+l 28076/25 út z+l 25613/29 kivett z 01588/ erdő z+l 28075/3-5 kivett z 25613/38 kivett z 01551/15-42 szántó z 28072-28074 kivett z 25613/39-41 kivett z+l 01551/3-5 szántó z 28076/41-43 kivett z 25613/30 út z+l 01551/6 erdő z 28076/37-40 kivett z 26313/35-37 kivett z+l 01551/10 erdő z

28076/35 út z 25613/32-34 kivett z 01552/ fásított terület z+l

28076/29-34 kivett z 25613/11-13 kivett z 01553/ szántó z 28076/18-21 kivett z 25613/14-16 kivett z+l 01556/2 erdő z 28076/49-53 kivett z 25613/44 út z+l 01557/ árok z+l 28076/16 kivett z 25568/1-2 kivett z 01559/13-14 szántó z 28076/16 kivett z 25568/18-19 kivett z+l 01562/ út z+l 28058/9 kivett z 25568/22-27 kivett z+l 01560/ út z

24

28076/14 út z 25568/28-31 kivett z 01561/5 szántó z 28076/10-11 szántó z 25568/31 kivett z+l 01587/1 szántó z+l 28076/12 szántó z+l 25568/73 út z+l 01586/a szántó z+l 27527/5 kivett z 25568/34 kivett z+l 01586/b rét z+l 27527/6 kivett z+l 25568/35-38 kivett z 01585/ út z+l 01520/3 út z+l 25568/6 kivett z+l 01574/ erdő z+l 28076/13 kivett z+l 01526/56-57 szántó z+l 01572/ erdő z+l 01575/ út z+l 01673/2-5 szántó z+l

TÉT

055/19 erdő z+f 045/ árok z+f 628 út z 055/16-18 szántó z+f 040/7 szántó z+f 630-636 kivett z 055/21/a szántó z+f 040/8 szántó z+f 639 kivett z 055/21/b erdő z+f 054/ út z+f 645 kivett z 055/22 erdő z+f 059/7 szántó l 641-643 kivett z 062/ út z+f 059/3-6 szántó l 655 kivett z 063/9-13 szántó z+f 030/ út z+f 657 kivett z 067/ kivett z+f 018/16 szántó z+f 662 kivett z 063/14 erdő z+f 055/4 szántó z+f 664 kivett z 063/1 szántó z+f 055/3 legelő z+f 668 kivett z 072/ út z+f 017/ árok z+f 670 kivett z 078/5 legelő z+f 056/ árok z+f 678 kivett z 078/3 út z+f 057/5 legelő z+f 681 kivett z 078/14-16 legelő z+f 057/3-4 szántó z+f 683 kivett z 078/17 szántó z+f 07//12 rét z+f 689 kivett z 078/9-11 legelő z+f 057/7 szántó l 691 kivett z 088/4 szántó z+f 057/2 kivett z+f 694 kivett z 088/2 árok z+f 015/ erdő z+f 697 kivett z 088/8 legelő z+f 070/1 erdő z 698 kivett z 092/ erdő z+f 070/2 szántó z 700 kivett z 093/2 legelő z+f 078/18 szántó z 703 kivett z 093/5/b legelő z+f 082/ árok z 705-707 kivett z 093/5/a,c szántó z+f 070/2 szántó z 719-721 kivett z 097/1 árok z+f 070/1 erdő z 723/1 kivett z 097/2 erdő z+f 0157/6 szántó z+f 759/4 kivett z 0144/ szántó z+f 0147/ árok z+f 759/6 kivett z 0101/1 árok z+f 0133/4 szántó z+f 759/7 kivett z 0101/2 erdő z+f 0133/2 árok z+f 764 út z 0102/3 szántó z+f 0144/ út z+f 762/1 kivett z 0117/ út z+f 0133/37 szántó z+f 762/2 kivett z 0111/9 szántó z+f 0133/40-41 szántó z+f 762/3 kivett z 0111/10 szántó z+f 0130/ út z+f 766 út z 0111/7 kivett z+f 0127/4 erdő z+f 130 út z 0111/14 szántó z+f 085/83 legelő z+f 173 kivett z 0111/13 erdő z+f 088/12 legelő z+f 168/2 kivett z

25

0115/ szántó z+f 088/13 szántó z+f 171/4 kivett z 055/20 erdő z+f 088/14 legelő z+f 179/4 kivett z 087/1 árok z+f 088/15-16 legelő z+f 179/5 kivett z 079/1 árok z+f 093/9 legelő z+f 180 kivett z 088/11 legelő z+f 093/8 kivett l 183/2 kivett z 093/4 szántó z+f 093/7 szántó l 183/1 kivett z 0111/16 szántó z+f 0100/ szántó z+f 182 kivett z 0111/18 szántó z+f 099/6 szántó z+f 184/4 kivett z 0111/20 szántó z+f 0102/2 árok z+f 184/5 kivett z 0111/19 erdő z+f 0102/4 erdő z+f 184/6 kivett z+f 0739/35 erdő l 1225/7-1225/10 szántó z 184/7 út z+f 0739/36-37 erdő z+f 1225/14 kivett z 786/8 út z+f 052/ árok z+f 1225/6 szántó z 786/11 út z+f 047/17-20 szántó l 1224 út z 786/11 kivett z+f 047/21-28 szántó z+f 1223 szántó z 786/12 kivett z+f 786/9 út z+f 1220 kivett z 809 kivett z 786/7 kivett z 1219/2 kivett z 812/1 kivett z 786/4 kivett z 1219/1 kivett z 812/2 út z 786/1 kivett z 1161 út z 806-811 kivett z 785 kivett z 1217 kivett z 816 kivett z 784/2 kivett z 1216/1 kivett z 804/1-3 kivett z 784/1 kivett z 1215 kivett z 960 út z 783 kivett z 1213 kivett z 962-964 kivett z 782/2 kivett z 1214 kivett z 961/2 kivett z 781 kivett z 1213/3 kivett z 961/1 kivett z 780 kivett z 1211 szántó z 976 út z 779 út z 1212/1 szántó z 967-971 kivett z 773-775 kivett z 1202-1211 szántó z 974-975 kivett z 771/2 kivett z 1983-1200 szántó z+f 972 kivett z 770/1 kivett z 846-849 szántó z+l 980 árok z 770 kivett z 850-852 szántó z 769/2 kivett z 769/1 kivett z 853/4 kivett z 777/1 kivett z 767 kivett z 853/5 kivett z 777/2 kivett z 768 kivett z 853/6 kivett z 776 kivett z 977 út z 853/2 út z 778 kivett z 978/1 kivett z 853/2 szántó z 787/28 kivett z 978/2 kivett z 854/2 szántó z 787/2-13 kivett z 981 kivett z 855/2 szántó z 787/14-14 kivett z 982 kivett z 587/2 szántó z 787/53-58 kivett z 983 kivett z 858/2 szántó z 787/32-36 kivett z 984/1 kivett z 860/2 szántó z 787/24-27 kivett z 985 út z 861/2 szántó z 787/22 kivett z 986-988 kivett z 862/2 szántó z 1010/3 kivett z 865 szántó z 1010/4 kivett z 866/1 szántó z 1011 kivett z 845 út z 1012 kivett z 837/13 kivett z

26

1013 kivett z 837/12 kivett z 1014/1 kivett z 837/15 kivett z 1014/2 kivett z 837/14 kivett z 1015 kivett z 837/10 kivett z 1016/1 kivett z 837/7 kivett z 1016/2 kivett z 819 út z 1017 kivett z 793/1 kivett z 1147 kivett z 793/2 kivett z 1148 kivett z 793/3 kivett z 1149/1 kivett z 792 út z 1150/1 kivett z 796 kivett z 1151/1 kivett z 798 kivett z 1153/2 kivett z 799 kivett z 1150/2 kivett z 800/3 kivett z 1149/2 kivett z 802 kivett z 1152/6 kivett z 803 kivett z 1154 kivett z 805 kivett z 1221 kivett z 808 kivett z

FELPÉC

0256/a számtó 0256/b erdő 0259/ út

MÓRICHIDA

0253/25 legelő z+l 0251/ út z+l 0235-0236 erdő z+l 0233/4 erdő z+l 0237/4 erdő z+l 0237/7 út z+l 0237/5 legelő z+l 0237/6 szántó z+l 0235/5 erdő z+l 0234/ út z+l 0239/2 erdő z+l 0238/3-4 erdő z+l 0238/5/a erdő z+l 0238/5/b szántó z+l 0238/6 szántó z+l 0238/7 erdő z 0238/1/a szántó z+l 0238/1/b erdő z+l 0231/6 erdő z+l 0231/5 áll.ter. z+l

27

0233/5 erdő z+l 0233/2 szántó z+l 0232/ áll.ter. z+l

PÁPA

0395/1/a szántó z+l 0291/ út z+l 0266/ kivett z+l 0395/1/b rét z+l 0293/6 erdő z+l 0267/ út z+l 0394/5 út z+l 0294/ erdő z+l 0397/c,b rét z+l 0295/ út z+l 0447/7 szántó z+l 0293/6 erdő z+l 0424/6/a szántó z+l 0293/3 szántó z+l 0424/6/b rét z+l 0293/1-2 szántó z+l 0424/7 szántó z+l 0296/1 út z+l 0402/1 szántó z+l 0297/4 szántó z 0424/8 szántó z+l 0297/3 szántó z+l 0424/9 rét z+l 0297/2 út z+l 0424/10 szántó z+l 0431-0432 erdő z+l 0424/11 szántó z+l 0433/ erdő z+l 0424/16-17 szántó z+l 0444-0445 erdő z+l 0424/19 szántó z+l 0447/14 szántó z+l 0426/2 szántó z+l 0430/ út z+l 0423/a szántó z+l 0447/12 szántó z+l 0423/c rét z+l 0447/6 szántó z+l 0392/2 út z+l 0447/11 árok z+l 0392/1 szántó z+l 0447/9 szántó z+l 0303/22 szántó z+l 0447/6-7 szántó z+l 030/21 szántó z+l 0447/2 árok z+l 0302/ út z+l 0464/3/a legelő z+l 0245/61 szántó z+l 0464/3/b erdő z+l 0245/62-66 szántó z+l 0480/ út z+l 0245/67 út z+l 0464/4 erdő z+l 0249/ szántó z+l 0465/ út z+l 0245/74 szántó z+l 0466/13 legelő z+l 0245/72-73 szántó z+l 0466/26 szántó z+l 0244/ út z+l 0466/25/a szántó z+l 0241/7-9 szántó z 0466/25/b legelő z+l 0241/3-6 szántó z+l 0466/9/a legelő l 0241/2 szántó z+l 0466/9/b szántó l 0239/2 kivett z+l 0466/10 legelő l 0237/4 szántó z+l 0466/11/b szántó z+l 0226/1 út z+l 0466/11/a kivett l 0225/18 szántó z+l 0481/1 rét z+l 0254/ út z+l 0478/ út z+l 0283/16-18 szántó z+l 0479/ rét z+l 0283/19 erdő z+l 0474/ erdő z+l 0289/ út z+l 0482/ legelő l

28

0290/1/b,d legelő z+l 0481/2-3 rét z+l 0290/1/a erdő z+l 0484/ szántó z+l 0290/1/c szántó z+l 0483/ út z+l 0290/2/a nádas z+l 0485/3/a szántó z+l 0290/2/b legelő z+l 0485/3/b legelő z+l 0290/4-11 szántó z+l 0486/ út z+l 0290/12 út z+l 0485/2 legelő z+l 0290/14-16 szántó z 0485/1 legelő z+l 0290/17-18 szántó z+l 0468/ út z+l

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó szakasz esetében: A tervezési szakasz Pápa külterületén, a keleti elkerülő nyugati szektorának északi végcsomópontjában kezdődik. A rekonstrukcióval érintett nyomvonal külterületen, a meglévő út nyomvonalán halad. Az érintett szakaszon a burkolat megerősítésével a teherbírás növelése tervezett 11,5 tonnára. Takácsi tehermentesítésére kb. a 35+400 - 40+700 km szelvények között új nyomvonalon 5,3 km hosszú elkerülő szakasz épül. A Takácsiba irányuló célforgalom a 83. számú főút meglévő szakaszain kerül bevezetésre. Ezen kívül az elkerülő szakaszon két új csomópont is létesül, a Magyar Honvédség Pápai Bázisrepülőtere megközelítésének biztosítására a 37+420 km szelvény térségében, valamint a 39+200 km szelvényben a 83126 jelű, Takácsi - Vaszar összekötőúttal alkotott kereszteződésben. Az útkategóriának megfelelően a tervezett út szélesítésre is kerül, a burkolat szélessége 7,50 m lesz. A magassági vonalvezetés a meglévő szakaszhoz igazodik, az út az elkerülő szakaszokon alacsony töltésben vezetett. A Pápai Bázisrepülőtér megközelítésére a Takácsi, Dózsa György utca nyomvonalának folytatásában induló, a 83. elkerülő szakaszt a 37+420 km szelvény térségében tervezett csomópontban keresztező, majd a 8305. jelű Pápa - Vaszar - Gyarmat összekötő út nyomvonaláig vezetett új szakasz épül. A beruházás keretében a 8305. jelű út érintett szakaszán is burkolat megerősítés tervezett, biztosítva ezáltal a bázisrepülőtér megfelelő színvonalú megközelítését. A Dózsa György utca folytatásában épülő nyomvonal a Takácsit Pápa irányából megközelítő forgalom számára biztosít kapcsolatot. A kivitelezés során az alkalmazott munkagépek időszakos zajhatásával lehet számolni. Az egyes szakaszok kivitelezésének időtartama várhatóan meghaladja az egy hónapot, de nem több egy évnél. A dokumentációban foglaltak szerint a legzajosabb munkafázisban a zajvédelmi követelmények 50-100 m távolságban teljesülnek. Tekintettel arra, hogy a meglévő, felújításra kerülő, valamint a tervezett elkerülő szakasz külterületen vezet, a zajvédelmi követelmények teljesülése biztosítható. Szükség esetén bevezetendő munkaszervezési intézkedésekkel az építőipari kivitelezés nem okoz határértéket meghaladó környezeti zajterhelést. A 83. számú főút jelenlegi nyomvonala átszeli Takácsi belterületét, ahol a lakóházak 8-9 m távolságban állnak a közút tengelyétől. Az elkerülő szakasz megépülésével a Takácsi belterületén fekvő legközelebbi lakóházak úttengelytől mért távolsága 175 m lesz. További védendő létesítmény a külterületen, az út 32+574 - 33+820 km szelvényének térségében mezőgazdasági területen fekvő Bánóczy major, aminek távolsága 110 m. A dokumentációban foglalt számítások szerint a 83. számú főút Takácsi átkelési szakaszán jelenleg a forgalmi zajterhelés meghaladja az új építésű utakra vonatkozó határértéket, de az elkerülő megépülésével átrendeződik a forgalomjelentős csökkenés várható, így a közlekedésből származó zajterhelés is kb. 13 dB-lel csökken. A külterületi szakaszokon, valamint az elkerülő szakasz mentén fekvő legközelebbi védendő létesítmények, területek távolsága biztosítja a hosszú távon várható forgalmi viszonyok alapján a zajvédelmi követelmények maradéktalan teljesülését. A hiánypótlási dokumentációban foglalt számítások szerint a Takácsi, Dózsa György utca nyomvonalán épülő új bevezető szakaszon előreláthatóan csak a terület célforgalma fog közlekedni, így az elvégzett számítások szerint a hosszú távon várható forgalomból a megváltozott közlekedési feltételek mellett sem várható határértéket meghaladó környezeti zajterhelés. A bázisrepülőtér megközelítésére épülő szakasz külterületen vezet. Egy védendő létesítmény azonosított az 1+180 km szelvénynél, az úttengelytől 38 m-re fekvő tanyaépület. Az elvégzett számítások szerint ezen lakóháznál sem várható határértéket meghaladó környezeti zajterhelés.

29

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajrendelet) 9. § (1) bekezdése értelmében a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj-vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. A közlekedési létesítmények üzemeltetéséből származó környezeti zajra vonatkozó követelményeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet (a továbbiakban: KvVM-EüM együttes rendelet) 4. §-a, a zajterhelési határértékeket pedig a 3. számú melléklete határozza meg. Fenti jogszabályi előírás figyelembe vételével a dokumentációban foglalt számítások alapján a 83. számú főút Veszprém megyei szakaszán tervezett korszerűsítés, illetve Takácsi elkerülő szakasz megépítése, valamint a kapcsolódó beruházások (csomópontok kialakítása, Pápai Bázisrepülőtér megközelítését biztosító útszakasz megépítése) ellen zajvédelmi szempontból kifogást nem emelek. A Veszprém megyei szakaszon tervezett beruházás az út nyomvonalának vezetése alapján zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak, így a KDT KTF illetékességi területére vonatkozóan hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, a tevékenység útügyi hatósági engedély alapján végezhető. Az útépítési engedélyezési eljárásban a KDT KTF szakhatóságként vesz részt. Felhívom a figyelmet, hogy a Zajrendelet 14. § (1) bekezdése értelmében a közlekedési vonalas létesítmény létesítésre vonatkozó engedélyezési tervének zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek. Továbbá a Zajrendelet 9. § (6) bekezdése értelmében azokban a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, amelyekben a környezetvédelmi hatóság – a tevékenység környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek való megfelelősége kérdésében – szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. A munkarész tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó szakasz esetében: A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmilag és formailag megfelelő. Tárgyi burkolat-megerősítés és elkerülő szakaszok építése – az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett – várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért környezeti hatásvizsgálat előírását nem tartjuk szükségesnek. Előírásainkat a majdani építési eljárás során fogalmazzuk meg, de a tervezésnél kérjük figyelembe venni az alábbi ajánlásokat:

A tervezett munkák ütemezése során figyelemmel kell lenni a területen fészkelő madárfajok zavartalanságának biztosítására. Amennyiben fák, ill. cserjék kivágása szükséges, azt a fészkelési időszakon kívül, szeptember 1. és március 15. közötti időszakban lehet elvégezni.

Az utak mentén invázióra hajlamos fajok a zöldfelületek kialakítása során nem telepíthetők, ill. spontán megtelepedésük esetén azokat haladéktalanul el kell távolítani.

Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak; az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetét pedig – a tervezéssel érintett útszakasz hosszához képest – csekély mértékben érintik a munkálatok, Téttől délre és Gyarmattól nyugatra. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 17. § (1) szerint, a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A 43. § (1) bekezdése szerint t ilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit némileg az új elkerülő szakaszokon ugyan befolyásolja, de egyedi tájértéket nem érint, összességében vélhetően nem lesz jelentős, káros hatással az ökológiai folyosó funkcióra, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.

30

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó szakasz esetében: A tervezési terület a KDT KTF illetékességi területén védett természeti területet, valamint Natura 2000 hálózatba tartozó területeket nem érint, így azokra sem közvetlen, sem közvetett hatással nincs. A hatóság a fentiek és a társhatóság véleménye alapján megállapította, hogy a tevékenység hulladékgazdálkodási, vízvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi szempontból várhatóan jelentős környezeti hatást nem gyakorol. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre a telepítés helye szerinti önkormányzatok, valamint azok lakossága részéről észrevétel nem érkezett . A hatóság a Ket. 63. § (1) b) pontja alapján közmeghallgatást tartott , ahol észrevétel nem érkezett . A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §-a, illetve 5. számú melléklete alapján az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00393-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) kérelme alapján az előzetes vizsgálati eljárás során a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § és 4. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció tartalma alapján, a hatáskörömbe tartozó kérdéseket vizsgálva megállapítottam, hogy a dokumentáció a vonatkozó közegészségügyi követelményeknek megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 8 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe:

a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet,

a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló

16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete állapítja meg. Illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és T isztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének VER/092/00608-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. engedélyes – 1134 Budapest, Váci u. 45. – nevében, a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolat megerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének megvalósítása ügyében az előzetes vizsgálati dokumentációt a Pannonway Kft.-JEL-KÖZ Kft.-Partner Kft. Konzorcium 5113 tervszám alatt nyújtotta be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez, mely megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A http://edktvf.zoldhatosaq.hu/kozerdeku/2014/melleklet/140-1.zip elérhetőségen található tervdokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 4. sz. mellékletben foglalt szakkérdések vonatkozásában áttekintettem. Megállapítottam, hogy közegészségügyi vonatkozásban nincs jogszabályi akadály, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

31

Hatáskörömet a Kormányrendelet 4. sz. melléklete, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. §-ban foglaltak állapítják meg. Illetékességemet az Állami Népegészségügyi és T isztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) pontja határozza meg. Jogorvoslati lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdés alapján biztosítottam.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/752-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági megkereséssel fordult a hivatalhoz. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció alapján a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 7. § (31) értelmében nagyberuházásnak minősül. Mivel nagyberuházás, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja elkészítette, és a hivatalhoz eljuttatta az előzetes régészeti dokumentációt. A hivatal megállapította továbbá, hogy a tervezett beruházás nyomvonala régészeti lelőhelyeket érint. Felhívja a hivatal a figyelmet, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén, a joghatóság a Ket. 18. § (1) bekezdésén, a hatáskör a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. § 1. számú melléklet 7. pontján alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján 3000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. Az állásfoglalás a Ket. 72. § (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala VE-09D/EOH/00238-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a 82. sz. főút átkötése a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés, település elkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének előzetes vizsgálata ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: Az építkezéssel érintett ingatlanokon találhatóak a Hivatal nyilvántartásában lévő 9367, 55497 stb. egyedi azonosítószámú régészeti lelőhelyek. A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja 2013. évben a tárgyi létesítmény vonatkozásában a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 20/A. § (1) bek. alapján előzetes régészeti dokumentációt (továbbiakba ERD) készített . Az ERD és a hozzá kapcsolódóan elkészítendő feltárási projektterv szakmai javaslatai alapján az elvégzendő régészeti szakfeladatokat hivatalom a kiviteli tervek ismeretében, az építési engedélyezési eljárás során fogja meghatározni. Szakhatósági eljárásom során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. számú melléklet A. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A Kötv. 11. §-a értelmében a régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Megállapítottam, hogy az előzetes vizsgálati eljárás közvetlen örökségvédelmi érdeket nem sért. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Szakhatósági állásfoglalásom a Kr. 13. § (1) bekezdésén, a 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján az 1. számú melléklet 18. pontján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat

32

ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésén, 4. sz. melléklet 3. pontján, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapszik. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” Pápa Város Címzetes Főjegyzője 4/248-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) kérelme alapján a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, ill. a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetőségének fejlesztése tárgyában 140-5/2014. iktatószámon előzetes vizsgálati eljárás indult a Felügyelőségnél. A Felügyelőség levelében megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 33. § (1) bekezdése és az 5. sz. melléklet 7. pontja alapján. Eljárásom során hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam az alábbi önkormányzati rendeletekbe foglalt, helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos előírások teljesülését: Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének az ingatlanok helyi jelentőségű védett területté nyilvánításáról szóló 28/2011. (X. 6.) rendeletét, a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 26/2007. (XII. 20.) rendeletét, a környezet védelméről szóló 41/2005. (XII. 16.) rendeletét, Pápa Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2002. (VII. 5.) rendeletét, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló 13/2011. (V. 30.) rendeletét. A megvizsgált rendeletek alapján a nevezett tevékenység helyi környezet- és természetvédelmi érdeket nem sért, ezért a rendelkező részben rögzítettek alapján döntöttem. Döntésem a Kr. 33. § (1) bekezdése, illetve 5. számú melléklet 4. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján megállapított hatásköri és illetékességi szabályokon alapul. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről.” A Vaszari Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője T.71-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A 83. számú főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolat megerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, illetve a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének előzetes vizsgálata tárgyában a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Pannonway Kft.-JEL-KÖZ Kft.-Partner Kft. által készített 5113 tervszámú előzetes környezeti vizsgálati dokumentáció kapcsán a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. melléklet 7. pontja alapján a vizsgálati anyagot a helyi környezet és természetvédelem vonatkozásában megvizsgáltam, s ennek alapján szakhatósági hozzájárulásomat feltétel nélkül megadom.” A Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal 198-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A 83. sz. főút 33+820-70+200 km szelvény közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítés, településelkerülők, kerékpárutak, a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárásában, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése felhatalmazása alapján, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezdeményezett beruházás megvalósításához az előzetes hozzájárulást megadom.” A Téti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 547-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste Tét Város Jegyzőjét a 140-5/2014. számú szakhatósági állásfoglalási kérelmében a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolaterősítés, település elkerülők, kerékpárutak, illetve a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetőségének fejlesztéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány előzetes környezetvédelmi vizsgálatához szükséges helyi környezetvédelmi- és természetvédelmi előzetes szakhatósági állásfoglalás kiállításának ügyében. A kérelmet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet 22. § (1) bekezdése, valamint az 5. számú melléklete alapján, a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat szempontjából felülvizsgáltam.

33

Megállapítottam, hogy a tervezett tevékenységgel érintett ingatlanok a többszörösen módosított 25/2002. (XII. 30.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott szabályozási terv és helyi építési szabályzat szerint nem érintenek helyi környezet- és természetvédelmi területeket. A területen a tevékenységgel kapcsolatos építmény elhelyezhető. A rendezési terv szabályozza a területre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. Hozzájárulásom előzetes szakhatósági nyilatkozatnak minősül, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdés értelmében a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az ügyintézési határidő a Ket 33. § (8) bekezdése alapján 15 nap, leteltének számítása a Ket. 33. § (3) bekezdés alapján történt. Az így számított határnap 2014. február 26. Az ügyintézési határidő betartásra került. Hatóságom hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet 33. § e) bekezdése, az 5. számú melléklet alapján, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdés b) pontja állapítja meg.” A Győrszemere Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 360-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A fenti hivatkozási számú ügyben történt megkeresésükre válaszul – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 5. sz. mellékletének 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján – az alábbi szakhatósági nyilatkozatot adom: A tervezett beruházás helyi önkormányzati rendeletben meghatározott környezeti és természetvédelmi követelményt nem sért. A környezet és a természet védelme érdekében a mindenkori tulajdonos, építtető, üzemeltető köteles gondoskodni a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő tervezés, kivitelezés és működtetés feltételeinek maradéktalan biztosításáról és betartásáról!” A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője Hatósági Főosztály Igazgatási Osztály 13.514-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg szakhatóságunkat 2014. február 11. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 32/A. § alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. 4. számú melléklete 4. pontja alapján a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltuk és az alábbi megállapításokat tettük: A tárgyi tervezett fejlesztés – Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a »Bécsi úti nádas« helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) rendeletében, továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Győri Építési Szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) rendeletével jóváhagyott – helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket. ) 33. § (8) bekezdése és 44. § (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés és 5. melléklet 7. sora alapján, illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. A szakhatósági állásfoglalásom elleni fellebbezést a Ket 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” A Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal Mórichida Kirendeltség 219-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Fenti tárgyra és számra való hivatkozással az előzetes vizsgálati eljárásban a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján a beruházás megvalósításához a szakhatósági hozzájárulást a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően megadom.” A Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal Felpéci Kirendeltsége 750-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A rendelkező részben nevezett hatóság által hozzáférhetővé tett dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a rendelkező részben körülírt beruházás létesítése a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a

34

továbbiakban Kormr.) 5. melléklete 7. pontjában meghatározott eseteket nem érinti, ezért a rendelkező részben írtak szerint döntöttem. Végzésemet a már hivatkozott jogszabályhely alapján, a következő jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel hoztam meg. Hatáskörömet a már hivatkozott jogszabályhely, illetékességemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 20. § (1) bekezdése rendelkezései állapítják meg. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/275-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Hatóságunk a megkeresést és mellékleteit a közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgálta és megállapította, hogy:

A tárgyi beruházás termőföld területeket érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos.

A humuszos termőréteg mentés talajvédelmi követelményeinek betartását az útépítéssel érintett ingatlanok építési engedélyezési eljárásai során fogja a talajvédelmi hatóság érvényesíteni.

Az előzetes vizsgálati eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi környezeti előzetes vizsgálati engedélyezési eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél, a Pannonway Építő Kft. (8900 Zalaegerszeg, Batsányi János u. 9.) a szakhatósági eljárás 50 000,- Ft igazgatási szolgáltatási díját megfizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket) 21. § (1) bek. c) pont, a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. §-án, a 48. § (1) és (2) bek., 49. § d) pont, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 32/A. § (1) bek., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. §-án alapul.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága VEF/001/0299-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Győr) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) megbízásából a Pannonway Építő Kft. (Zalaegerszeg) által benyújtott kérelem alapján talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás kiadása ügyében kereste meg a talajvédelmi hatóságot fő közlekedési út építéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához. A elektronikus úton elérhető Előzetes Vizsgálati Dokumentációból megállapítható, hogy a beruházás kivitelezése és üzemeltetése során a termőföld minőségében kár nem keletkezik. A tevékenység tervezése, a munkálatok (talajvédelmi terv szükségessége, a humuszos termőréteg letermelése, építkezés után történő felhasználása, a gépektől származó esetleges szennyeződések eltávolítása stb.) a tervanyag Talajvédelem című, 5.4. pontjában található részletes leírása a talajvédelmi követelményeknek megfelel, ezért a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás a rendelkező rész szerint került kiadásra. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése, valamint a 347/2006. (XII. 23.) kormányrendelet 32/A. § (1) bek. és a rendelet 4. sz. melléklete állapítja meg. A jogorvoslati lehetőségről a 2004. évi CXL. számú törvény 44. § (9) bekezdése rendelkezik. Az eljárási díj megfizetéséről való tájékoztatás a Ket. 44. § (6) bekezdésén alapul.” A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VAG/EI/689-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) megbízásából a Pannonway Kft. (8900 Zalaegerszeg, Batsányi J. u. 9.) kérelmező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a T. Hatóságnál, mely eljárásban szakhatóságként keresték meg az erdészeti hatóságot. Kérelmező a szakhatósági közreműködés szolgáltatási diját lerótta.

35

A mellékelt tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett beruházás érdekében üzemtervezett erdőterületek igénybevétele válik szükségessé (jórészt a települési elkerülök kialakítása céljából Győrszemere és Gyömöre község határokban), ezért az igénybevétel kapcsán a rendelkező részben foglaltak szerint nyilatkoztam. A szomszédos erdőterületek védelméről, illetve a fásításokban szükséges fakivágásról a hivatkozott jogszabályhelyek alapján rendelkeztem. Szakhatósági állásfoglalásomat a Ket 44. § (1) foglaltak alapján adtam ki, az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet és illetékességemet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontja, 2. § (3) bekezdése, 12. § (1) bekezdése és a 2. számú melléklete rögzíti.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VEG/001/00752-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az út nyomvonala elkerülő szakasz II. változat című helyszínrajz, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmányozása során megállapítottam, hogy a 83. számú főút Pápa, Takácsi és Gyarmat helységhatárokban tervezett burkolat-megerősítése, a Takácsi, illetve a Gyarmat településeket elkerülő út, valamint a Pápai Bázisrepülőtérhez létesítendő bekötőút építése érint az Adattárban szereplő, Igazgatóságom illetékességi területén belül lévő erdőterületeket is, ezért a beruházás miatt az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 77. § b) pontja szerinti erdő igénybevétel (erdő termelésből való kivonása) valósul meg. A dokumentáció alapján a munkaterület előkészítése során az Adattárban szereplő területeken, valamint az Adattárban nem szereplő külterületi ingatlanokon is várható fakitermelés. A beruházás után elvégzendő fásítás, illetve erdő telepítéséről az előzetes vizsgálat nem tesz említést. A 83. számú főút Győr és Pápa közötti szakaszának rekonstrukcióját, valamint az elkerülő utak építését az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (7) bekezdése szerint a közút létesítése közérdekű és közcélú tevékenység. A burkolat megerősítés célja a nagyobb teherbírás biztosítása, mivel a főút nem szolgálja ki a jelenlegi és távlati forgalomból adódó igényeket. A megépülő elkerülő szakaszok tehermentesítenék az érintett települések belterületi útjait , ahol ezáltal jelentősen lecsökkennének a 83 sz. főút forgalmából adódó környezeti ártalmak. A fejlesztés a tranzitforgalom és ingázók tömegeinek nyújt egészségesebb, ésszerűbb és biztonságosabb utazási lehetőséget, valamint javítja az érintett térségek életminőségét, környezeti állapotát és elérhetőségét. A Magyar Honvédség pápai bázisrepülőtere által generált nehéz forgalom a 8305 j. utat Vaszar irányában súlykorlátozás miatt nem használhatja, így a 83. sz. főutat csak Pápa városát is érintve érheti el, ezért szükséges egy bekötőúttal közvetlenül összekapcsolni a repülőteret és a főutat. Az elkerülő utak nyomvonala úgy lett kijelölve, hogy az érintett erdők közötti erdei utakon egy-egy erdőtömb találkozásánál vezessen az út, így a lehető legkisebb mértékben lesz szükség az erdő igénybevételre. A területfoglalás jellemzően akác főfafajú, faanyagtermelő elsődleges rendeltetésű, kultúrerdő természetességi mutatójú erdőrészleteket érint. A reptérre vezető bekötőutat is hasonló jellemzőkkel bíró erdőterületre tervezték. Mindezek alapján a beruházás a közérdekkel összhangban van, helyhez kötött, így kivételessége indokolt, ezért a szükséges erdő igénybevételi engedély kiadásának erdészeti hatósági szempontból nincs kizáró oka. Az út építése során elvégzett tevékenységek, valamint a kialakuló útpálya forgalmának környezeti elemekre gyakorolt legnagyobb kiterjedésű hatásterülete az új elkerülő szakaszok esetén megegyezik táj- és élővilágvédelmi hatásterületei, amely az út két oldalán, a nyomvonallal párhuzamosan az úttengelytől mért 150-150 méter, míg a 83. számú főút már meglévő részein az éjszakai zajvédelmi hatásterülettel azonos, amelynek szakaszonként változó méreteit a dokumentáció 5.2.2.7. pontja tartalmazza. A hatásterületen található erdőállományok a dokumentáció alapján a kivitelezési, majd az üzemelési időszak során csak igen alacsony mértékű kedvezőtlen zaj- és rezgésterhelésnek, valamint por- és légszennyezésnek lesznek kitéve. A beruházás az igénybevétellel nem érintett talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre üzemszerű működés esetén nincs közvetett hatással. Havária során az építkezés alatt a munkagépekből kifolyt, illetve az üzemelési időszak alatti balesetekből származó üzemanyag, olaj okozhat szennyezést, amit a keletkező hulladékokkal együtt az előírásoknak megfelelően gyűjtenek, tárolnak, elszállítanak, ártalmatlanítanak. A környezeti elemek védelmére javasolt intézkedések betartásával a kedvezőtlen hatások mérsékelhetők, illetve megszüntethetők.

36

Az útépítés során az útpálya alatt a szükséges szélességben a termőtalaj letermelésre kerül, de a megmentett humuszt a padkák és rézsűk kialakítása során felhasználják. Az erdőművelésből kivonandó területek mint élőhelyek megszűnnek, ez azonban keskeny sávon következik be, így az ott élő állatfajok a távolabbi erdőrészekbe húzódva hasonló életfeltételeket találhatnak. Mindezek alapján a beruházás a faállományok növekedését és egészségi állapotát, valamint az erdei életközösséget várhatóan károsan nem befolyásolja, az erdőkre gyakorolt hatások miatti további vizsgálatok elvégzése nem indokolt, így az előzetes vizsgálati eljárás kapcsán szakhatósági hozzájárulásomat a közölt feltételekkel adtam meg. A feltételek előírásakor az erdő igénybevételére vonatkozóan az Evt. 77. § b) pontja és az Evt. 78. § (2) bekezdése alapján, az erdőterv-módosítására vonatkozóan az Evt. 40. § (3) bekezdése alapján, a fakitermelés előzetes bejelentésére vonatkozóan az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján, míg a fásításból történő fakitermelésre vonatkozóan az Evt. 12. § (1) bekezdése, az Evt. 70. § (2) bekezdése és az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 43. § (7) bekezdése alapján jártam el. Az erdészeti hatóság más hatóság kérelemre indult eljárásában folytatott szakhatósági eljárása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet (a továbbiakban: Díj r.) 1. § (1) bekezdése alapján díjköteles. A Díj r. 1. sz. mellékletének 15.7. pontjában előírt szakhatósági eljárási díjat (7500 forintot) a PANNONWAY Kft. (8900 Zalaegerszeg, Batsányi J. u. 9.) 2014. február 3-án befizette. Az önálló fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, a jogorvoslati lehetőségről ugyanezen jogszabályi hely szerint adtam tájékoztatást. Szakhatósági állásfoglalásomat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete, valamint Ket. 44. § (1) bekezdése alapján kérte. Szakhatósági állásfoglalásomat a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rend.) 12. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörömben hoztam meg, és a Ket. 44. § (6) bekezdésére figyelemmel adtam ki. Illetékességemet a Rend. 2. § (3) bekezdése állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.034/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Felügyelőség szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatalát a fenti tárgyú beruházás előzetes vizsgálata ügyében. A megkeresésben hivatkozott a környezetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének értelmében a termőföld mennyiségi védelmének kérdésében első fokú eljárásban a járási földhivatal, több járási földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala jár el. Másodfokon a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala, ha első fokon a megyei kormányhivatal földhivatala vagy a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala járt el, akkor a földügyért felelős miniszter jár el. A megkeresés alapján tárgyi üggyel kapcsolatosan megállapítható, hogy hivatalunk rendelkezik hatáskörrel, mivel az érintett ingatlanok több járási földhivatal illetékességi területét is érintik. A Felügyelőség honlapjáról letöltött dokumentációkból megállapítható továbbá még az is, hogy a beruházás végleges más célú hasznosításra is irányul, valamint helyhez kötött igénybevételnek minősül, ezért az érintett átlagosnál jobb minőségű termőföldek esetében is kikötésekkel megadtam szakhatósági hozzájárulásomat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) 11. § (2), (3) bekezdései figyelembe vételével. Fentiek alapján tárgyi területeken tervezett tevékenység végzése – termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően – figyelembe véve a lehető legkisebb indokolt mértékű igénybevételt , a földvédelem alapvető érdekeivel nem ellentétes. Felhívom a figyelmet, hogy a Tftv. 9. § (1) bekezdés pontja alapján a termőföldet (időlegesen és véglegesen) más célra hasznosítani, csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet. Jelen szakhatósági hozzájárulás fenti engedélyt nem helyettesíti, azt külön földvédelmi eljárás keretében kell kérelmezni. Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy

37

rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 9. § (2) bek.). Tájékoztatom továbbá, hogy a 2012. évi XLVI. tv. 27. § (2)-(4) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) az ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni. A földmérési jel helyreállításának, pótlásának, áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés érdekében áll. A földmérési jel megóvása az ingatlan mindenkori tulajdonosának, a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének), jogszerű használójának a kötelezettsége. Amennyiben áthelyezésre (pótlásra) lenne szükség, akkor az irányuló kérelmet 2 példányban hivatalunk részére kell megküldeni. Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált, vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítását az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére rendeli el. Az ingatlanügyi hatóság döntésével szemben a fellebbezés kizárt. A költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. Az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani a földmérési jel megközelíthetőségét karbantartási és mérési célból. Fentiek betartása új tulajdonos számára is kötelező. Hozzájárulásom a fenti jogszabályok és a Tfvt. 8. §-ban foglaltak figyelembevételével adtam meg. Jelen végzésem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. §-a és a földhivatalokról (…) szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében foglaltakon alapul. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdés zárja ki. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Földhivatala 10046/9/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest; Váci út 45.) megbízottjaként eljáró Pannonway Építő Kft. (8900 Zalaegerszeg, Batsányi J u. 9.) az általa elkészített dokumentáció Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez történő benyújtásával kezdeményezte a rendelkező részben felsorolt ingatlanok területén tervezett beruházás előzetes környezeti vizsgálati eljárását. A tervezett beruházás magában foglalja a 83. sz. főút burkolatának megerősítését, nyomvonalának módosítását, településelkerülő útszakaszok és kerékpárutak létesítését, valamint a Pápai Bázisrepülőtér közvetlen megközelíthetőségét szolgáló bekötő út építését. Fent nevezett hatóság az érdemi döntés meghozatala előtt a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. §, ill. a 4. sz. mellékletben foglaltak, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket) 44. § (1) bekezdése alapján kereste meg a Pápai Járási Földhivatalt szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A Ket. 44. § (1) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, melynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. Termőföldek más célú hasznosítására vonatkozó szabályokat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 9-13. §-ai állapítják meg. E törvény rögzíti, hogy mely tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának. A törvény kimondja, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt a törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A Tfvt. 11. § (1) bekezdése szerint termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni. A (2) bekezdésben foglaltak szerint az átlagosnál jobb minőségű termőföldet csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet más célra hasznosítani.

38

A (3) bekezdés alapján, a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is. Ugyanezen jogszabályi rendelkezés (4) bekezdése pedig kimondja, hogy az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során a fentiekben kiemelt jogszabályi előírások mellett figyelembe vettem a megkereséshez mellékelt előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltakat és az ügy földvédelmi szempontú vizsgálata során megállapítottam, hogy a tevékenység – a tervek szerint – az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre korlátozódna és emellett pedig a már meglévő 83. sz. út rekonstrukciós munkálatai a kötött nyomvonal miatt , helyhez kötött igénybevételnek minősülnek (Tfvt. 11. § (3), így a későbbiekben a települési átlag feletti minőséggel rendelkező termőföldek más célú hasznosítása is engedélyezhető. Megállapítottam továbbá, hogy a Tfvt. 18. §-ának előírása szerinti mértékű földvédelmi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját az ügyfél megfizette. Fentieket figyelembe véve és értékelve tehát a tervezett tevékenység a földvédelem érdekeit (Tfvt. 8. §) a jogi szabályozás által megengedett mértéket meghaladóan nem sérti, ezért ahhoz a rendelkező részben rögzített feltételekkel termőföldvédelmi szakhatóságként hozzájárultam. A termőföldek más célú használatának engedélyhez kötöttségét a 10. § (1) bekezdése írja elő. A szakhatósági állásfoglalást a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 7. §, 8. §, 9. § (1), 10. §, 11. §, 14. §, valamint a 2004. évi CXL. tv. 44-45. §-ai alapján adtam ki. A jogorvoslat lehetőségét a 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) alapján zártam ki. A Pápai Járási Földhivatal hatáskörét a 2007. évi CXXIX. törvény. 7. § (1) bekezdése, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1); 2. § (1) bekezdései, míg illetékességét a 149/2012. (XII. 28.) VM. rendelet I. mellékletében foglaltak alapozzák meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze GYD-02/51-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi tv. 9. § (5) bekezdése alapján »az országos műszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védőövezeteit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni«. A tárgyban szereplő utat ennek megfelelően tartalmazza Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve. A megyei területrendezési tervben rögzített nyomvonalnak a fent hivatkozott dokumentációban szereplő nyomvonal megközelítőleg eleget tesz. Állásfoglalásom a fent hivatkozott jogszabályokon, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLX. törvény 44. és 45. §-ain, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet. 7. sz. melléklete I/2. bekezdésén alapul.” A Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze FED/01/160-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A NIF Zrt. kérelmére, a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasz 11,5 t burkolatmegerősítése, településelkerülők, kerékpárutak, illetve a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége fejlesztése tárgyában a Felügyelőség a 140-5/2014. számon előzetes vizsgálati eljárást folytat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Kr1.) szerint. A Felügyelőség a »Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hatóságának Állami Főépítésze« címzéssel, 2014. február 12-én beérkezett levelében kereste meg hatóságomat a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. §-a, illetőleg 4. számú melléklet 9. pontjára hivatkozva. Mivel a megkeresésben hivatkozott jogszabály 2014. január l-től nincs hatályban, ezért értelemszerűen a jelenleg hatályos, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet (Kr2.) 31. § (1) bekezdése, illetőleg az 5. melléklet 12. pontjában kijelölt szakhatóságként, mint a »Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal« állami főépítésze, veszek részt az eljárásban. A megkeresésben a Felügyelőség arról tájékoztatott, hogy a kérelem mellékleteként benyújtott – a Pannonway Kft.-JEL-KÖZ Kft.-Partner Kft. Konzorcium által készített – előzetes vizsgálati dokumentáció elektronikus úton letölthető a http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2014/melleklet/140-1.zip tárhelyről.

39

A területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 83. sz. főút 33+820-70+200 km sz. közötti szakasznak a Veszprém megye területére eső nyomvonal terveinek az országos és térségi megyei területrendezési tervekben való megjelenésére és egyezésére irányuk. A tárgyi infrastruktúra hálózati elemek megvalósítása területrendezési tervekkel való összhangjáról az alábbiakat állapítottam meg: A 83. sz. főút a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet (Kr3.) 7. számú mellékletének II./A.) fejezet 1.3. pontja szerint a területrendezési tejekben országos jelentőségű műszaki-infrastruktúra hálózati elemnek minősül. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 1/1. számú melléklete – ,A közúthálózat fő elemei, 2. Főutak – 2.a) A főúthálózat elemei és új főúti kapcsolatok között (szövegesen) rögzíti a 83. sz. főutat Városlőd (8. sz. főút) - Pápa - Győr (82. sz. főút) nyomvonallal, továbbá a 2.b) Főutak tervezett településelkerülő szakaszai között (szövegesen) rögzíti a 83. sz. főúthoz tartozó Takácsi, Gyarmat, Tét, Győrszemere' szakaszt. Az OTrT szerkezeti tervlapja (rajzi elemekkel) tartalmazza a tárgyi nyomvonalszakaszt. Az OTrT 9. § (5) számú bekezdése értelmében az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. A Veszprém Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2005. (V. 27.) önkormányzati rendeletnek (VMTrT) a Veszprém megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere főcím 1.2. melléklete – az OTrT-vel összhangban – A közúthálózat fő elemei cím és Főutak alcím alatt (szövegesen) rögzíti a 83. sz. főutat Városlőd (8. sz. főút) - Pápa - Győr (82. sz. főút) nyomvonallal, illetve a Főutak tervezett településelkerülő szakaszai alcím alatt (szövegesen) rögzíti a 83. sz. főút: Takácsi szakaszt. A VMTrT 2. melléklete (Térségi szerkezeti terv) – az OTrT-vei összhangban – (rajzi elemekkel) tartalmazza a 83. sz. főutat és annak Takácsit elkerülő szakaszát. A dokumentációban szerepel még a Magyar Honvédség Pápai Bázisrepülőterének megközelítését szolgáló bekötőút létesítése a 83. sz. főúthoz való kapcsolódással. A Kr3 7. számú mellékletének II/A.) fejezet 1.3. pontjában a tervezett bekötőút nem szerepel, így az nem minősül sem országos, sem térségi jelentőségű műszaki-infrastruktúra hálózati elemnek, ezért a bekötőút területrendezési tervnek való megfelelőségi vizsgálatára nem rendelkezem hatáskörrel. Fenti megállapításaim alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásom jogalapja: a már hivatkozott jogszabályhelyek. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre tekintettel adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A Kr1. szerinti előzetes vizsgálati eljárásban hatóságom hatáskörét a Kr2. 31. § (1) bekezdése, illetőleg az 5. melléklet 12. pontja, illetékességét pedig a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 2. számú melléklete állapítja meg. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 626-2/2014. számú állásfoglalásának indokolása a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 140-21/2014 számon megkereséssel fordult az Észak-dunántúli Vízügyi Hatósághoz a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 83. sz. főút 33+820-70+200 km közötti szakasz 11,5 t burkolat megerősítés, település elkerülők, kerékpárutak, illetve a Pápai Bázisrepülőtér megközelíthetőségének fejlesztésének előzetes vizsgálata engedélyezési eljárásában, belföldi jogsegély keretében. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges terv- és iratanyagokat. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási szempontokból az alábbi megállapításokat teszi:

A 83. sz. főút 33+820–70+200 km közötti szakasz burkolatmegerősítési és fejlesztési munkálatai vízellátással és szennyvízelvezetéssel kapcsolatban nem érintettek.

A burkolatmegerősítési és fejlesztési munkálatai keretében az utakról elvezetett és talpárkokban összegyűjtött csapadékvizek közvetlenül a vízfolyásokba kerülnek bevezetésre. A munkálatok során az érintett vízfolyásokon mederkorrekciók kerülnek végrehajtásra. Az utak és vízfolyás keresztezése során a meglévő átereszek, hidak felújítása, cseréje tervezett . Ennek során új, korszerű műtárgyak,

40

elemek kerülnek beépítésre, a keresztező műtárgyak mindkét oldalán átl. 5-5 m széles sávban a meder burkolatot kap.

Az előzetes vizsgálati dokumentációban feltüntetett nyomvonal az előzetes lehatárolt gyirmóti távlati ivóvízbázis hidrogeológiai B védőterületét nem érinti.

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 1764-8/2013. számú határozatában foglalt Gyarmat község ivóvízellátását biztosító vízbázis védőidom kijelölő határozatnak, a nyomvonal érintettségével kapcsolatban javasoljuk megkeresni a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, mint a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti illetékes vízügyi hatóságot.

Javasoljuk felhívni az engedélyes figyelmét az alábbiakra: A vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi

LVII. tv. 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a alapján vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik.

A vízjogi engedélyes tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza.

Vízfolyás keresztezésnél figyelembe kell venni a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben rögzítetteket.

A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján és a Ket 26. § (5.) bekezdésében biztosított 8 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság KDTVH-2861-002/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte a 83. sz. főút 33+820–70+200 km sz. közötti szakasz települési elkerülők, kerékpárutak, illetve a pápai Bázisrepülőtér megközelíthetősége előzetes vizsgálati eljáráshoz. A tervezett létesítmények vízgazdálkodási érdeket nem sértenek, a Vízügyi Hatóság illetékességi területén vízbázis védőterületet nem érintenek. Amennyiben a vízelvezetést szolgáló létesítmények útműtárgyként épülnek, a megépítésük nem vízjogi engedélyköteles tevékenység. Felhívom a figyelmet, hogy a vízfolyás keresztezésekhez be kell szerezni a meder kezelőjének hozzájárulását. A hatáskörömbe utalt kérdéseket megvizsgálva megállapítom, hogy az előzetes vizsgálati eljárás lezárásának vízügyi szempontból akadálya nincs, ezért a szakhatósági hozzájárulást kikötés nélkül megadom. A hatóság az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. Felhívom az eljáró hatóság figyelmét, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdésének ed) pontja értelmében a határozat indokolásának tartalmaznia kell a szakhatósági állásfoglalás indokolását. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján. A Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. §, illetékességét a Korm. rendelet 4. § (6) bekezdés és az 1. számú melléklet, valamint a Ket. 21. § (1) bekezdésének c) pontja határozza meg. A szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése, 5. melléklet 3. pont alapján adtam meg.” A Felügyelőség az előzetes vizsgálatról készített dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) és b)pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek.

41

A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. Az eljárási költségről a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett . A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A határozat rendelkező részének IV. fejezete az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kpr.) 5. § (1) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A. pontja határozza meg. Győr, 2014. július 10. Dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgató-helyettes

A határozatról értesül (vétívvel): 1.) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) 2.) Pannonway Kft. (8900 Zalaegerszeg, Batsányi J. u. 9.) 3.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (9024 Győr, Jósika u. 16.) 4.) Veszprém Megyei Kormányhivat al Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (8200 Veszprém, József A. u. 36.) 5.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (9021 Győr, Káptalandomb 28.) 6.) Veszprém Megyei Kormányhivat al Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (8200 Veszprém, Pf. 1000.) 7.) Pápa Város Címzetes Főjegyzője (8500 Pápa, Fő u. 5.) 8.) Vaszari Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője (8541 Takácsi, Petőfi u. 1.) 9.) Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal (9126 Gyarmat, Magyar u. 14.) 10.) Téti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (9100 Tét, Fő u. 88.) 11.) Győrszemere Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (9121 Győrszemere, Fő u. 20.) 12.) Győr Megyei Jogú Város Jegyzője (9021 Győr, Városház tér 1.) 13.) Gyarmati Közös Önkormányzati Hivatal Mórichidai Kirendeltség (9131 Mórichida, Fő u. 131.) 14.) Gyömörei Közös Önkormányzati Hivatal Felpéci Kirendeltsége (9122 Felpéc, Dózsa u. 9.) 15.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (9028 Győr, Arató u. 5.) 16.) Veszprém Megyei Kormányhivat al Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (8210 Veszprém, Pf. 1001.) 17.) Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (9700 Szombathely, Batthyány tér 2.) 18.) Veszprém Megyei Kormányhivat al Erdészeti Igazgatósága (8210 Veszprém, Pf. 1122.) 19.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala (9002 Győr, Pf. 22.) 20.) Veszprém Megyei Kormányhivat al Pápai Járási Hivatal Járási Földhivatala (8500 Pápa, Kisliget 9.) 21.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész (9021 Győr, Káptalandomb 28.) 22.) Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze (8000 Székesfehérvár, Szt. István tér 9.) 23.) Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 24.) Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.) 25.) Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétat ér 1.) Jogerőre emelkedést követően: 26.) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (9021 Győr, Munkácsy M. u. 4.) 27.) Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (8200 Veszprém, Dózsa Gy. út 31.)