Ára: 200 FORINT

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

74. évf. 15. szám 2019. augusztus 15. Áv 14. 5779.

Idén szeptember 1. és 9. között rendezzük meg Bu-dapest legnagyobb zsidó mûvészeti rendezvényét, aZsidó Kulturális Fesztivált, amely most is világszínvo-nalú programokkal, nemzetközi hírû fellépôkkel éscsodálatos helyszínekkel várja a látogatókat.

Visszatérô vendégeink már tudják, hogy a számoskülönbözô szellemi hatásból táplálkozó, kivételesen gaz-dag magyar zsidó kultúra bemutatása nekünk nemcsakfeladatunk, hanem legbelsô szívügyünk. Hiszen közöskultúránk köt össze minket, zsidókat és nem zsidókat,vallásosokat és nem vallásosokat, fiatalokat és idôseket,anyaországi és határon túli magyar hitsorsosainkat. Kö-zös kultúránk az az aranyfedezet, amibôl minél többethozunk forgalomba, annál több marad belôle.

A társadalomban a mûvészet az a közvetítô eszköz,amelynek segítségével megtalálhatjuk a legegyenesebbutat a másik ember felé, ezért ez a rendezvénysorozatszámunkra nemcsak a mûvészet szépsége és szemlélet-formáló, világjobbító ereje miatt fontos, hanem azért is,mert a Zsidó Kulturális Fesztivál révén megmutathatjuka magyar zsidó kultúra kincseit, tradicionális, komoly- éskönnyûzenei remekléseit, irodalmi mûveit.

Az idei Zsidó Kulturális Fesztivál szervezésekor,ahogy az elôzô években is, az igényesség és a magas

színvonal kettôs jelszava vezetett minket. Ugyanakkorszerencsések is vagyunk, hiszen a kortárs zenei élet olyankiválóságai fogadták el meghívásunkat, mint BalázsFecó, Bódy Magdi, Bodrogi Gyula, Bródy János, Geren-dás Péter, Illényi Katica, Király Viktor, Malek Andrea,Müller Péter Sziámi, Szulák Andrea, Tolcsvay László,Veres Mónika Nika, Voight Ági, Zséda és mások, továb-bá olyan remek együtteseket láthatunk vendégül, mint aBudapest Klezmer Band, a Sabbathsong Klezmer Bandvagy a Vujicsics-Söndörgô. Szokás szerint lesznek könnyûzenei és népzenei koncertek egyaránt, sôt, idénelôször különleges szalonesteken is részt vehetnek aklasszikus zene rajongói.

Kérjük, tiszteljék meg rendezvényeinket jelenlétükkel,és találkozzunk a magyarországi zsidóság életének olyankitüntetett, szakrális helyszínein, mint a Dohány utcai, aHegedûs Gyula utcai, a Frankel Leó úti zsinagóga, aGoldmark Terem és a Bálint Ház. De várjuk programja-inkon a Wesselényi17-ben és az Uránia Nemzeti Film-színházban is.

Találkozzunk minél többen, mert ne feledjék:együtt lenni jó!

(Részletes program és jegyvásárlás: https://zsidokul-turalisfesztival.hu)

Hamarosan kezdôdik a 22. Zsidó Kulturális Fesztivál

Amerikai és izraeli vendégeinknek akóser szilvapálinka kissé erôsnek bi-zonyult, de megbirkóztak vele. Kóserkonyhánk ismét remekelt; Amálka ésMargó nemcsak az elkészítésnél, de ahelyszínen a tálalásnál is szívüket, lel-küket beleadták. Horovitz Tamás el-nök köszöntötte a vendégeket, elsô-sorban az ünnepeltet, bízva abban,hogy máskor is idelátogat családjával.Louis hibátlan magyarsággal szólaltmeg, és tolmácsolt angolul is. Az ere-deti bár micván a szüleinek mondottköszönetet a felneveléséért, most ahitközséget méltatta meghatóan a ki-fogástalan szervezésért. Sok különb-ség volt az akkori és a mostani férfiváavatása között: ezen a felesége és a fiai is részt vettek. Akkor szerény kö-rülmények között tartották Ameriká-ban az ünnepséget, szempont volt,hogy minél olcsóbb rabbit keresse-nek. Emlékezett arra is, hogy gyerek-korában fázós volt, nem tellett kesz-tyûre. Elmondta, hogy Los Angeles-ben a 800 ezres zsidó közösség össze-tart, bár néha félelemben élnek, hi-szen fegyveresen ôrzik a nagy létszá-mú zsinagógákat. Jó a kapcsolata azott élô debreceniekkel, különösen az egykori hitközségi elnök fia, dr.Leitner Pali nevét hozta elô, ami fel-idézte a mi múltbeli emlékeinket. ProfDr. Gergely Judith, a nôegylet tiszte-letbeli örökös elnöke is segítette an-golul a baráti, családi beszélgetéseket.

Délután a mincha ima után a sale-sidesznél a zmireszolások után taní-tást hallottunk az izraeli Eldadtól, me-lyet Éliás Viktor fordított. Ez a nálunkmost olvasott Bálák szakaszhoz és arákövetkezô Pinchászhoz kapcsoló-dott. Izraelben azon a szombaton mára Pinchász szakaszt lejnolták a zsina-gógákban, a tanító próbált mindannyi-unk kedvében járni.

Az egymást korábban nem ismerôemberek úgy érezték, mintha család-tagok lennének. Reméljük, hogy igaziés nosztalgia bár micvák vagy más

ÚJ ÉLET2 2019. AUGUSZTUS 15.

Körzeti kitekintô

A Magyarországi Zsidó ÖrökségKözalapítvány (Mazsök) pályázatotírt ki a holokauszttúlélôk gyermekei-nek megsegítésére. E támogatásraazok a Magyarországon élô magyarállampolgárok jogosultak, akik 1945.október 30-a után születtek, és leg-alább az egyik szülôjük a második vi-lágháborúban zsidó származása miattüldöztetést szenvedett el.

A Mazsök a következô dokumentu-mokat fogadja el ennek igazolására:

Legalább az egyik szülôjénekMazsök-száma, vagy igazolás arról,hogy legalább az egyik szülôje aMazsök rendszerében holokauszt-túlélôként van regisztrálva.

A NÜB igazolása arról, hogy leg-alább az egyik szülôje holokauszt-túlélô.

A Muszoe igazolása arról, hogylegalább az egyik szülôje holo-kauszttúlélô.

Legalább az egyik szülôjénekClaims Conference-regisztrációja.

Ha a fenti igazolások egyikéhezsem tud hozzájutni, kérjük, igazolja,hogy legalább az egyik szülôje a má-sodik világháború alatt a nürnbergitörvények értelmében üldöztetéstszenvedett el.

Elfogadjuk bármely magyarországizsidó hitközség igazolását arról, hogylegalább az egyik szülôje zsidó, vagy

az önkormányzat hatósági bizonyítvá-nyát valamelyik szülôje vallásáról, azanyakönyvi bejegyzés alapján.

Az EGYÜTT program, a Magyar-országi Zsidó Hitközségek Szövetsé-ge (Mazsihisz) és a MagyarországiZsidó Szociális Segély Alapítvány(Mazs) közös segélyezési terve 76,3millió forintot nyert a Mazsök pályá-zatán, melybôl szociális, mentálhigié-nés, valamint egészségügyi támoga-tást nyújt a másodgeneráció rászorulótagjainak.

A program a rászorultság mértéké-nek megállapításakor a jelentkezôkháztartásának anyagi helyzetén túl fi-gyelembe veszi egészségügyi és men-tális állapotukat, valamint családikapcsolataikat, hogy körültekintôenmérlegelni tudja: hol van a legna-gyobb szükség a segítségre.

A támogatások aránya a vidék és afôváros között 25-75 százalék.

Az EGYÜTT program keretébena következô támogatások igényel-hetôk:

Szociális támogatásÉlelmiszercsomagRezsiköltség-támogatásSzociális tanácsadás, segítség az

ügyintézésbenMentális segítségnyújtásEgyéni tanácsadás

Egyéni és csoportos család- és pár-terápia

Életvezetési tanácsadás személyesvagy táv (internet) formában

Egészségügyi támogatásÁltalános gyógyászati segédeszkö-

zök (pl. vérnyomásmérô, kerekesszékstb.): ingyenes bérlés, illetve támoga-tás a megvételhez

Személyre szabott gyógyászati se-gédeszközök (pl. szemüveg, hallóké-szülék stb.): támogatás a megvételhez

Fizioterápia, gyógytornaEgészségnapok: Budapesten és vi-

déken állapotfelmérô beszélgetés,szûrôvizsgálatok, diéta-tanácsadásmeleg ebéd biztosításával

Pénzügyi támogatás és tanácsadássürgôs diagnosztikai vizsgálatok ese-tén

Kórházi ápolás utáni lábadozás tá-mogatása

A programot a pályázatot kiíróMazsök várhatóan kora ôsszel tudjaelindítani. A regisztrációkra eztkövetôen kerülhet sor: megkezdésérôla www.mazsihisz.hu és awww.mazs.hu weboldalon fogjuk tá-jékoztatni a közönséget.

Kérjük, kísérje figyelemmel ezeketaz oldalakat, vagy érdeklôdjön hit-községében, hogy hol és mikor tud je-lentkezni a támogatásokra.

Professzor dr. Scheiber SándorBudapesten film készül a világhírû tudós rabbiról

2019 májusában az Uránia moziban levetítették a „Nagy magyar zsidó kánto-rok” címû portréfilmsorozatunk elsô négy elkészült darabját abból az alkalom-ból, hogy Nádorfi Lajos operatôr Balázs Béla-díjat kapott. A filmek jelentôsszakmai és közönségsikert arattak, alkotóközösségünk felkérést kapott, hogykészítsünk hasonló szellemben emlékfilmet prof. dr. Scheiber Sándorról. Amegtisztelô felkérésnek szívesen teszünk eleget.

A film alapgondolata Scheiber Sándor világraszóló, szerteágazó tudományos éstársadalomszervezô tevékenységébôl kiemelné a vészkorszak utáni, a magyarneológ zsidó közösségeket újjáépítô tevékenységét. A holokauszt után a megma-radt kevéske magyar túlélô többsége nem tért vissza szülôföldjére, hanem világgáment Kanadába, Ausztráliába, Dél-Amerikába, Új-Zélandra, illetve Izraelbe.

Dr. Scheiber Sándor Fotó: Villányi András

DEBRECENNosztalgia bár micva

Februárban megkereste e-mailben ahitközséget Louis Ungar (Ungár La-jos), hogy szeretne az ortodox zsina-gógában ismételt bár micvát tartani. Amost 68 éve Louis Hajdúszovátonszületett, 11 éves koráig itt élt váro-sunkban, itt járt a szüleivel, nagyszü-leivel zsinagógába. A felnôtté avatásiszertartást már Los Angelesben tartot-ták. A debreceni évekre visszaemlé-kezvén jutott arra az elhatározásracsaládjával, hogy 57 év után felkeresigyermekkora helyszínét.

Az elsô e-mail óta rendszeres levél-kapcsolatban álltam Louis-val. A cél azvolt, hogy ünnepélyes keretek közötttartsuk meg a nosztalgia bár micvát jú-liusban. Minden részletet leegyeztet-tünk az imádkozás rendjében, ugyanisvendégünk kohén volt, így a fiait, Josuatés Zakaryt is meg kellett tisztelni.

Elôzô nap megérkezett a hitközségrea „gyermek”. Elvitte a péntek esti csalá-di vacsorára elôkészített ételt barchesz-szel és borral a hitközség konyhájáról.Átmentünk a zsidó negyedbe, aholkönnyes szemekkel nézte meg a nagyzsinagógát, amirôl azonnal eszébe ju-tott kis bét hámidrás. Az egykorivágodába belépve, az ismert illat meg-csapta az orrát, felidézte a vásárlásokata piacon szüleivel, nagyszüleivel, és avágatást. Nem véletlen, hogy meghagy-tuk a régi formájában, mert az ideláto-gatókból elôhozza a múlt emlékeit.

Sábeszkor megérkezett a bármicvás család az „ifjú” Lajos fiaivalés feleségével, Louise-zal. A szokásoshelyi imádkozók köre kibôvült buda-pesti és pécsi vendégeinkkel. Több iz-raeli turista is nagy várakozással te-kintett az ünnepi esemény elé. Nemtitkolom, hogy a hitközség irántérdeklôdô külföldieknek jeleztem ezta jeles alkalmat. A Modiim mellettimosávból érkezett négygyermekesEzrielék és a modiimi Eldadék ereci

Vendégek Németországból

Akik mégis visszatértek szülôföldjükre, kifosztott lakást, fölégetett zsinagó-gát, sokszor bizalmatlan, ellenséges, ritkán befogadó környezetet találtak. Eze-ket a zsidó közösségeket akarta újjászervezni Scheiber Sándor mint fôrabbi. Vé-gigutazta az ország nagyobb városait, de a kisebb településeit is, biztatást, re-ménységet vitt a megmaradottaknak. Mindenekelôtt újjászervezte a rab-biképzést, kiemelkedô tudású professzori kart gyûjtött, hallgatókat toborzott,akik a legmagasabb színvonalú képzést kapták hivatástudatuk mellé. Általukmegerôsítette a zsidó közösségeket.

A társadalmi torzulások azonban a zsidó közösségek életét is elbizonytalaní-tották, és amikor 1956 októberében kitört a forradalom és megnyíltak a határok,akkor a magyar zsidók többsége, rabbikkal, kántorokkal együtt, újra csak el-hagyta szülôföldjét.

Scheiber professzor azonban nem adta föl: még egyszer nekilátott. A rab-biszeminárium professzori karát világraszóló tudósokkal erôsítette meg, felke-reste a vidéki városok és települések közösségeit, alkalmas fiatal férfiakat tobor-zott különleges kedvezményekkel: bentlakásos kollégiumot, teljes ellátást, ösz-töndíjakat, katonai szolgálat alóli mentességet és kivételesen magasrendû kép-zettséget kaphattak.

Az új rabbinemzedék tagjainak segítségével megint csak újjászervezte a ma-gyar neológ zsidóság társadalmi és egyházi életét; mindennek áldásos hatásanapjainkig ôrzi Scheiber Sándor tevékenységét.

Hogy ezt az életmûvet a professzorhoz méltó színvonalon bemutathassuk, al-kotóközösségünk – Fazekas Lajos, Nádorfi Lajos, Benedek István Gábor, Villá-nyi András – kész a nagy vállalkozás végrehajtására. A film elsô elôkészületei-hez szükség volna 3 millió forintra. Koordináló: Mazsihisz, Budapest. Átutalá-si számlaszám: 1170724-20262095.

Az elôkészítô munkában jelentôs szakmai segítséget, országos, talán országontúli szervezômunkát vennénk igénybe.

Elsô lépésként az elôkészítés fedezetéül barátaink segítségét kérjük. Támoga-tásuk elnyerése érdekében nyújtottuk be pályázatunkat, és várjuk az érdeklôdôkpozitív válaszát.

Az alkotóközösség nevében:Fazekas Lajos filmrendezô

Tájékoztató a holokauszt második generációjáttámogató EGYÜTT programról

hangulatot adtak e szombatnak. Akohénokból és a lévikbôl közel egyminján jött ki a népes imádkozók kö-zött. Dickmann Laci sámesz és ÉliásViktor kántor mellett Josua Ungarimádkozta a délelôtti imákat. A Bálákhetiszakaszt Ezriel és Eldad leinolta.Emelkedett hangon hívták fel máf-tirként Louis-t, Jehuda ben JoszéfHákohént, aki meghatódva olvasta aszövegét. Az ilyenkor szokásos cu-kordobálás sem maradt el a hangos„mázál tovok” közepette.

Az imádkozás után roskadásigmegtelt asztaloknál zajlott a kidus.

sében a hitközség partner volt,Horovitz Tamás elnök és Keresztes At-tila alelnök kitartó munkájának köszön-hetôen. Pénteken a szombat fogadásanem a szokott helyen történt: a CampusHotelbe hívták kilénket. A szombatotkint a szabadban köszöntöttük, ugyanisbent nem volt elég hely. A gyertyagyúj-tás után a szél elállt, az idôjárás kegyesvolt hozzánk. A németországi sporto-lók rabbija, Jonah Sievers (aki kerékpá-ros sportágban indult a versenyen)kezdte az imádkozást, majd a szombatidallamokat Éliás Viktor elôimád-kozásával énekelte a nagyszámú fiatal-ból és idôsebbekbôl álló közösség.

Vasárnap délután nagy lázban égtekhitközségünk munkatársai, mert a csa-pat ellátogatott a zsidó negyedbe.Csúcsteljesítmény volt ennyi embertleültetni az ortodox zsinagógában, smég nagyobb siker volt, hogy a kör-asztalok mellett vendégül láttuk ôket.Az Amálka által irányított konyhánkklasszikus ételének, a sóletnek nagy si-kere volt. Az ifjabbak nem hagyták kia repeta lehetôségét sem. Profi segítôkés önkéntesek nélkül nem valósult vol-na meg ilyen zökkenômentesen a prog-ram. Horovitz Tamás köszöntötte né-metországi barátainkat, majd AlonMeyer, a Makkabi Deutschland elnökemondott köszönetet a fogadtatásért. Azsidó negyedrôl, a hitközség aktívéletérôl Keresztes Attila adott tájékoz-tatást. Az est díszvendége egy Izrael-ben élô holokauszttúlélô, Saul Ladanyvolt, aki még ma is aktív sportoló. Ôkétszeres túlélô, ugyanis a soá után az1972-es müncheni olimpia helyszínénis csodával határos módon megmene-kült, ezt mesélte el a hallgatóknak. Ateljes részletességgel, angol nyelven –Keresztes Attila tolmácsolásával – fel-idézett borzalmakat síri csendben hall-gatták a sportolók és közösségünk tag-jai. Az este a Hatikvával fejezôdött be.Megható volt, ahogy a maccabisegyenmezben lévô németországi spor-tolók az izraeli himnuszt énekelték.

Mielôtt elindultak a vendégek szál-láshelyükre, nagy érdeklôdéssel meg-tekintették zsidó negyedünk épületeit.Képet kaptak hitközségünk múltjárólés jelenérôl.

Németországi hittestvéreinkkel szí-vet-lelket melengetô baráti kapcsolatalakult ki a hétvégén, mely örök él-mény számunkra is. Reméljük, hogyvárosunk sportlétesítményei és kilénkvendégszeretete megalapozza a csapatsikerét. Többen ígérték, hogy késôbbmegismétlik látogatásukat.

Úgy legyen, ámen!k. g.

örömteli események késôbb is színe-sítik hitéletünket.

Hétvégi élmény a MakkabiDeutschland jóvoltából

Minden idôk legnagyobb multi-sportrendezvényét tartják Budapesten: aMaccabi Európa Játékokat. A közel 300fôs németországi delegáció – aMaccabi-játékok legnépesebb csapata –városunkban készült fel az edzôtermek-ben, stadionokban. Szerettek volna kö-zösségünkkel is találkozni, ismerkedni,erre volt is alkalom. Kéréseik teljesíté-

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32019. AUGUSZTUS 15.

Tisztelt emlékezôk! Tisztelt vendégeink!Újból itt vagyunk! 75 éve a támmuz hónap

20-ához legközelebbi vasárnap számunkra azemlékezés napja. A gyász érzésével gyûltünkössze, hogy lerójuk kegyeletünket az áldozatokemléke elôtt.

Ôrizd híven emléküket, sohase felejtsd el ál-dozatukat!

Jehezkiél próféta tette fel egykor a kérdést:„És te, emberfia, kész vagy-e ítéletbe szállani

a vérontás városával?”A próféta szavával kérdezem: te, emberfia!

Zsidó és nem zsidó emlékezô, készen vagy-emegérteni a megérthetetlent? El tudod-e fogad-ni azt, ami 75 évvel ezelôtt történt testvéreink-kel? Te, emberfia, készen vagy-e beletörôdniÚjpest zsidóinak kiirtásába?

Mi tudjuk! Mi tudjuk: 75 év kevés ehhez. Mitudjuk, 750 év is kevés ehhez!

„A vér által, amit kiontottál, elkárhoztál!” –mondja a próféta. Igen! Az, ami a zsidókkal tör-tént, az maga a kárhozat.

Az emberekbôl kihalt a szeretet, és átvette he-lyét a közöny.

A hatalomból kihalt az emberiesség, és átvet-te helyét az állati ösztön.

És mi! Mi, zsidók váltunk a közöny, az em-bertelenség, az állatiasság áldozataivá.

Egyre kevesebb túlélô van életben. Egyre ke-vesebben vannak, akik karjukon a betetováltrabszámra mutatva mondhatják: „Ez velem tör-tént! Tanúja voltam! Velem történt meg a bor-zalom. A borzalom, amit ti el sem tudtok kép-zelni... Kiirtottak családokat. Kiirtottak cse-csemôket, gyerekeket, férfiakat, nôket ésidôseket.

„Félelem és remegés jô belém, és elborít a ha-lálos ijedtség verejtéke.”

Mi hordozzuk, bennünk fáj tovább, minketborít el a halálos ijedtség verejtéke. Génjeink-ben hordozzuk tovább az áldozataink szenvedé-sét.

Nem volt reményük. Nem volt menekülésük.„...bárha lettek volna szárnyaik, mint a ga-

lambnak, hogy elrepüljenek és keresseneknyughelyet” – folytatja az 55. zsoltár. De a zsi-dóknak nem voltak szárnyaik. Csak a borzalmasmarhavagonok voltak. Csak Auschwitz réme,csak a gázkamrák borzalma és füstje. Az égôhús elviselhetetlen szaga. Mi, ha az áldozataink-ra emlékezünk, mi érezzük az égô hús szagát.Érezzük ártatlan zsidó testvéreink égô húsánakszagát. Érezzük, mert a mi vérünk, a mi hú-sunk...

Tisztelt emlékezô hallgatóság! Tisztelt ven-dégeink!

Sok mindenrôl beszéltünk megemlékezése-inkben az eltelt évek alatt. Beszéltünk gyerme-

Zsidó és nem zsidó emlékezô, készen vagy-emegérteni a megérthetetlent?

MohácsÔsi zsidó fúvós hangszer, egy kos-

szarvból készült sófár hangjait ver-ték vissza az Eötvös utcai zsidó em-lékmûvet körbevevô épületek falaiazon a vasárnapon kora délután. Afájdalmasan szép hangok a 75 évedeportált, majd legyilkolt izraelitahonfitársaink emlékére szóltak.

Közel harmincan voltak ott a jel-zett idôben e kegyhelyen, hogy az ál-dozatokra emlékezzenek. Az együtt-érzô megjelentek mellett olyanok iseljöttek, akik személyes érintettjei avészkorszaknak: szüleiket, nagyszü-leiket, testvérüket és más rokonaikatvagonírozták be 1944-ben, hogy az-tán távol a szülôföldjüktôl elpusztít-sák ôket. A halál messze volt: a sza-vakkal ki nem fejezhetô fájdalommáig közel.

Éppen hetven éve, hogy átadták emementót, amely a Mohácsról éskörnyékérôl elhurcolt 1120 vértanúáldozatára emlékeztet. Városunkból614 zsidó fiatalt, középkorút és öre-get vittek el erôszakkal (az ô nevüketolvashatjuk az Eötvös utcai emlék-mû márványlapjain), közülükkésôbb mindössze 13-an tértek haza.

– Hatalmas lelki és emberi erô kel-lett e keveseknek a túléléshez, szeret-teik elvesztésének feldolgozásához ésahhoz, hogy képesek voltak beszélniróla és emlékezni e szörnyûségekre:mert aki emlékezik, az újra is éli eborzalmakat – mondta Cserdi Áron.Alpolgármesterünk úgy vélte: nehéz

MÁRTÍRJAINKRA EMLÉKEZTÜNK 3.szavakat találni a 75 évvel ezelôtt tör-téntekre, nehéz, s talán nincsenek isrájuk szavak. Azért sincsenek, mertakiket elpusztítani vittek, nem voltsemmi bûnük, nem követtek el sem-mit – emlékeztetett. Beszéde végénköszönetet mondott mindazoknak,akik nem hagyták és hagyják feledés-be merülni a történteket, s szavai sze-rint köszönet illeti azokat is, aki maképesek közösen emlékezni, kéz akézben, faji és felekezeti hovatartozásnélkül. A megjelentek között ott voltaz a mohácsi származású Orbán Dá-niel is, aki szintén családtagjait, fel-menôit veszítette el a második világ-háború idején, s akit egykori osztály-társai, barátai, ismerôsei nagy-nagyszeretettel üdvözöltek a fôhajtás elôt-ti percekben. A 70 esztendôs férfi me-leg szavakkal köszönte meg önkor-mányzatunk szerepvállalását az emlé-kezés megrendezésében. A folytatás-ban Rosenfeld Dániel Imre kántorbeszélt a helyszín múltjáról. Mintmegtudhattuk, egykor itt állt a zsidópolgári iskola, amelyet a világégésidején egy eltévedt bomba semmisí-tett meg. A gyilkos szerkezetet való-jában egy utánpótlást szállító dunaiuszálynak szánták. Az emlékmûvet1949-ben Orbán Dániel nagybátyja,Dr. Orbán Vilmos emeltette, s az el-múlt évtizedekben többször is felújí-tották.

– Sokan és sokszor feltették már akérdést, hogy ki a felelôs ezekért aborzalmakért – hallhattuk Rosenfeld

CsepelSoroksár. Kerényi Zsuzsa, a délpesti körzet elnöke

Dániel Imrétôl. – Azt gondolom, báraz újkori magyar kormány európaiviszonylatban is sokat tesz azért,hogy a szélsôséges, kirekesztô néze-tek idehaza ne kaphassanak újbólerôre, a gyûlöletbeszéd, az antisze-mitizmus megnyilvánulásaival még-is újra és újra találkozhatunk. Azegyház képviselôje úgy vélte, azilyen jelenségek elleni fellépésnek aközöny az egyik legnagyobb ellensé-ge. Elhangzott: az egyénnek és a kö-zösségnek képessé kell válnia arra,hogy magában és köreiben békét te-remtsen – ha ezt meg tudja tenni, amások iránti közönyt a gyûlölkö-dôkkel való szembefordulássá, anemtörôdömséget „törôdömséggé”lesz képes formálni. A szertartásonmagyar és héber nyelvû imák, fohá-szok, énekek hangoztak el az el-pusztítottak lelki üdvéért, s azért,hogy e borzalmak soha többé neismétlôdhessenek meg. „Uram, fo-gadd örök oltalmadba mártírjainkmegszenvedett lelkét! Lelkük le-gyen egybefûzve az élôk köteléké-vel!” – hallhattuk.

Az emlékezés koszorúját közösenhelyezte el az emlékmûnél OrbánDániel, Rosenfeld Dániel Imre ésCserdi Áron. S ugyanitt zsidó szokásszerint egy-egy követ is a kôlapokratettek az elhunytak emlékére a jelen-lévôk.

(Forrás: mohácsi Önkormányzati Hírek)

Szerdócz Ervin újpesti mártírbeszéde

kek sikolyáról, anyák, apák néma haláltusájá-ról. Beszéltünk az imákról, a könyörgésekrôl,melyek néma fülekre találtak. Kérdeztük: miérthallgatott Isten? Kérdeztük: miért zárkózott elIsten magányába, amikor a zsidók hamuvá ésfüstté lettek?

Egyvalamirôl még nem beszéltem 11 éve,mióta enyém a felelôsség, hogy Önökkel Új-pesten emlékezzek és emlékeztessek.

Nem beszéltem a rabbi tehetetlenségérôl.Nem beszéltem arról, mennyivel nehezebb volta rabbinak osztoznia közössége fájdalmában,szenvedésében, halálában. Felelôssége volt kö-zössége iránt. De nem tehetett semmit. Isten arabbi könyörgését sem hallgatta meg. A közös-ség szenvedett, de a rabbi szenvedése nagyobbvolt! Szenvedése még fájdalmasabb volt.

Vannak történelmi párhuzamok. Volt vész-helyzet a történelemben, amikor a rabbi olyattett, hogy Isten elhárította a végveszélyt, meg-állította a pusztítást.

Engedjék meg, hogy megosszak önökkel egyréges-régi történetet. Franciaországban a fanati-kus keresztények (valószínûleg a kitért zsidóktolmácsolásában) a nagy zsidó filozófus, Moseben Maimun mûvében keresztényellenes tétele-ket véltek felfedezni. Maimonidész mûvét, aTévelygôk útmutatóját 1240-ben elégették.1242-ben hitvitákat rendeztek, majd 1306-banSzép Fülöp kiûzte a zsidókat Franciaországból.A provence-i zsidók is sorra kerültek. Amikorelzavarták ôket Marseille-bôl, lebontották zsi-

nagógájukat. Vállukra vették ôsrégi templomukköveit, és addig cipelték drága terhüket, amíg elnem jutottak Prágába. Ott lerakták az alapkövétegy új zsinagógának, amibe beépítették egyko-ri zsinagógájuk köveit. Az újjáépült, ma islétezô zsinagógának az Altneuschul nevet ad-ták. Ebbôl az idôbôl származik az Altschulerrabbik generációja. Az egyik Altschuler, JánkefAltschuler rabbi a 17. században az ukrajnaiZsikev helység rabbija lett. 1648/49-benBohdan Hmelnickij kozák csapatai 20.000 zsi-dót mészároltak le Ukrajnában. EljutottakZsikev városába. Jánkef rabbi és közössége azsinagógájukba menekült. Hmelnickij körül-vette a fatemplomot, betörte az ajtót, és aztmondta a rabbinak, hogy vagy kitérnek, vagyrájuk gyújtja zsinagógájukat. Reb Jánkef afrigyszekrény elé lépett, kinyitotta annak ajta-ját, egy fiókból hosszú, éles kést húzott elô, ésott helyben, mindenki szeme láttára elmetszettesaját torkát! A vérengzô kozák vezért megren-dítette a hallatlan lelkierô. Ôrjöngött, az összesszenteket leszólította az égbôl, de a zsikevi zsi-dókat nem bántotta.

Miért idéztem fel ezt a történetet? Azért, mertvannak történelmi párhuzamok. Egy rabbi fel-áldozta magát, és Isten, áldozatára tekintve, ke-gyelmet gyakorolt a zsidókkal.

1944-ben Újpest rabbija dr. Friedmann Dénesvolt, a város megbecsült, tisztelt polgára. Deamikor az újpesti zsidókat elérte borzalmasvégzetük, a rabbi is egy lett a többi megvetett éshalálba küldött zsidóval. 1944 júniusában né-hány karszalagos dörömbölt az újpesti zsinagó-ga kapuján. A rabbi felesége nyitott ajtót. A be-tolakodók kérdésére tudomásukra hozta, hogy arabbi nincs otthon. A nyilas kommandó ott, azsinagóga udvarán agyonverte a rabbi felesé-gét. A rabbi némán tûrt, és meghajolt Isten aka-rata elôtt. Szolgáljon felesége ártatlanul kion-tott vére hívei megmenekülésére. Némán tûrtesorsát. Az újpesti zsidókat 1944. július 11-én,támmuz hónap 20-án kihajtották a Magdolnavárosi pályaudvarra. A közösség tagjai Ausch-witzban füstté és hamuvá váltak. A rabbi akauferingi lágerbe került gyermekével. 1945 ja-nuárjában a rabbi megbetegedett. Priccsén láz-ban vergôdött. Ajkai kiszáradtak, szomjúsággyötörte. Gyermeke ôrizte, és amikor a rabbivízért könyörgött, a gyerek vízért ment a lágerudvarára. A szolgálatos tiszt néma közönnyelkivette revolverét, és homlokon lôtte a gyere-ket. A rabbi felriadt lázálmából, kiment az ud-varra. Gyermeke ott feküdt élettelenül... vérepirosra festette a havat.

Vihar Béla versbe foglalta a rabbi halálát. AzIsten halála címû költeményben így örökíti mega tragédiát:

Nem kötött már se tilalom, se törvény...elérkeztem a sûrû drótsövényhez,melyben halál száguldott, forgó örvény,

s megálltam ott, mint aki már nem érez,nincs gyökere, nincs magja, nincs reménye.Kinyújtottam hát ujjaim feléje.A rabbi állt szótlanul a villanykerítés elôtt,

majd rávetette magát. Mik lehettek utolsó gon-dolatai? Ezt mi már sohasem tudjuk meg...

A rabbi ismerte a 27. zsoltárt, mely areményrôl szól. Talán átfordította a reményte-lenség szövegére. Talán azt mondta: „Istenem!Miért rejtetted el arcodat elôttem? Elhajoltálharaggal szolgádtól. Segítségemre voltál min-dig, de most elhagytál, elvetettél, már nem vagyüdvöm Istene!”

A drága rabbi áldott teste még sokáig függötta villanykerítés szögesdrótján... Sokáig nemvették le... Sokáig ott maradt teste... Fájdalmá-nak néma könnyei ráfagytak kihûlt arcára. Igen,ott maradt fájdalmában. Neki fájt legjobban az,hogy Isten nem kegyelmezett közösségén. Arabbi feláldozta magát, de Isten nem nézett leáldozatára. Nem történt meg az, ami annak ide-jén, amikor Hmelnickij, Jánkef rabbi áldozatátlátva, nem mert ártani a zsidóknak.

Igaz, amikor Friedmann rabbi feláldozta ma-gát, már minden újpesti zsidó füstté és hamuvávált.

Vannak történelmi párhuzamok, de nincse-nek általánosítható történelmi párhuzamok.

Emlékezzünk!Emlékezzünk Friedmann Dénes fôrabbi mel-

lett az akkor Újpesten funkcionáló Klein Éliáskántorra, feleségére, Klein Éliásnéra, gyerme-keikre, Zsuzsára és Juditra, minden újpesti ál-dozatra!

„[Az Örökkévaló] meggyógyítja a megtörtszívûeket, és gyógyító kötést ad fájdalmukra!”– olvassuk a 147. zsoltárban.

Örökkévaló! Mi az emlékezés órájában meg-tört szívvel nagy irgalmadhoz fordulunk kö-nyörgésünkkel:

Kérünk! Adj igaz nyugalmat isteni jelenlétedszárnyai alatt minden elhurcolt, minden munka-szolgálatba küldött, minden haláltáborban meg-alázott, megkínzott, meggyilkolt újpesti és min-den zsidó testvérünk lelkének!

Adj igaz nyugalmat isteni jelenléted szárnyaialatt Friedmann Dénes rabbinak és feleségének,Klein Éliás kántornak, Klein Éliásnénak, gyer-mekeiknek, Zsuzsának és Juditnak, és mindenújpesti áldozatnak!

Irgalom Atyja, rejtsd áldozataink lelkét szár-nyaid menedéke alá örökre!

A mennyei paradicsom kertjében találjanaknyugalmat!

Foglald ôket az öröklét kötelékébe!Atyánk, Királyunk, tartsd emlékezetedben az

újpesti és minden zsidó áldozat ártatlan vérét!És mondjunk erre: Áment!

DélpestSoroksáron, Pesterzsébeten és Cse-

pelen a meggyilkolt zsidó testvére-inkre emlékezôket Kerényi Zsuzsaelnök köszöntötte. A gyászszertartá-son részt vettek a kerületek polgár-mesterei és Németh Szilárd, a Hon-védelmi Minisztérium parlamenti ál-lamtitkára. Totha Péter Joel fôrabbifelidézte azt a tragédiát, amit az ittélôk szenvedtek el. A zsidókat 1944.május 22-e után csillagos házakbanhelyezték el, majd a budakalászi és amonori téglagyárba vitték, hogy azu-tán Auschwitz-Birkenauba deportál-ják ôket.

A fôrabbi kiemelte, hogy a zsidó hitszerint a lélek soha nem hal meg – miúgy kapaszkodtunk ezekbe a szavak-ba, mint az utolsó szalmaszálba. Majdegy túlélô visszaemlékezését idéztefel, aki dermedten nézte végig édes-anyja füstté válását, ott állva a szaka-dék szélén, ahol még gyászolni semtudott, mert minden percét felemész-tette, hogy túlélje a következô pillana-tot, a következô lélegzetvételt. Perszeha lesz egyáltalán következô lélegzet-vétel, fejezte be beszédét a fôrabbi.

Ezután Sáfrány Dávid kántor éne-kelte el az emlékezés imáját. Vége-zetül a jelenlévôk elhelyezték a ke-gyelet köveit.

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2019. AUGUSZTUS 15.

Köszönöm a magyar kormány-nak, hogy a Játékok finanszírozá-sát segítette, köszönöm az EMG-ben részt vevô szervezôknek, azMTK-nak, a Maccabi VAC-nak ésa Mazsihisz munkatársainak azegyüttmûködését, a több mint 300önkéntesünknek, zsidóknak ésnem zsidóknak a vállalását: így akormánytól az önkéntesekig mind-nyájan a történelem szereplôivéválunk. Nélkülük a Játékok nemvalósulhattak volna meg – fogal-

Folytatás...

A Maccabi-játékok kegyeletesóráinak egyikén a Kozma utcaisírkertben felavatták két olimpiaibajnok birkózó felújított síremlé-két. Az eseményen ott volt DeutschTamás, a Maccabi Európa Játé-kok Védnöki Testületének vezetô-je, az MTK elnöke, Németh Szi-lárd, a Magyar Birkózó Szövetségelnöke, Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezetô igazgatója,Heisler András, a Mazsihisz elnö-ke, Totha Péter Joel, a TáboriRabbinátus vezetô rabbija, FeketeLászló, a Dohány utcai zsinagógafôkántora, valamint birkózók,köztük Vajda János olimpiai baj-nok. Alább Németh Szilárd beszé-dét közöljük.

Hiteles források kötik Szent Istvánkirályunkhoz a következô mondást:„Aki a múltját nem becsüli, az ajövôjét nem érdemli.” A MagyarBirkózó Szövetség vezetése semmi-képp sem esne hasonló hibába, s en-nek folyamatosan próbáljuk bizony-ságát adni. Az egyik ilyen törekvéssportági hôseink emlékének méltóápolása, aminek jeleként a tavalyinagy sikerû budapesti világbajnok-ság elôtt felavattuk a kétszeres olim-piai bajnok Kozma István, valamintmestere, az elsô székely ötkarikásaranyérmes Keresztes Lajos sírem-lékét. Most pedig itt állunk másik kétlegendánk, Weisz Richárd és Kár-páti Károly szintén megújult, meg-szépített sírjánál, hogy közösen em-lékezve rájuk, lerójuk kegyeletünkets kifejezzük tiszteletünket. Ôk is amagyar sporttörténet legnagyobbjaiközé tartoztak, akiknek szellemisé-ge, öröksége ma is meghatározó, sakiknek Kereszteshez, illetve Koz-mához hasonlóan az életben is sok-sok kihívással kellett szembenézni-ük.

Weisz Richárd több szempontbólis a magyar birkózás úttörôjének szá-mít, hiszen 1908-ban Londonban ôszerezte meg elsô olimpiai aranyér-münket. Másrészrôl minden esélyemegvolt arra, hogy Kozma Istvánttöbb évtizeddel megelôzve, ô legyen

hazánk elsô kétszeres birkózó olim-piai bajnoka is. Ám a sors másképprendelte. Kora legerôsebb emberé-nek számított, a súlyemelésben issorra szerezte a bajnoki címeket,döntötte az országos csúcsokat, deigazán otthon a szônyegen éreztemagát. Tizenkilenc évesen indultelôször birkózóversenyen, elôbb aHungária Atlétikai Club, majd1899-tôl közel egy évtizeden át azMTK színeiben érte el sikereit.1908-ban esélyesként indult el Lon-donba, ahol nem is kellett csalatkoz-ni benne: két dán riválist, majd adöntôben az orosz óriást, AlekszandrPetrovot legyûrve diadalmaskodott alegnehezebb, 93 kilónál súlyosabbkötöttfogásúak között.

Több százan ünnepelték hazatéré-sekor, szokás szerint kifogták a lova-kat a kocsija elôl, és a vállukra emel-ve cipelték a Japán kávéházig, ame-lyet éppen Weisz mûködtetett akko-riban. Nyugodtan mondhatjuk, hogypályafutása, népszerûsége a csúcsraért. Ám versenyzôi becsvágya s eh-hez kapcsolódó sorsfordító döntésemiatt nem tudott még feljebb kapasz-kodni az olimpiai létrán. Herkulesierejét, legyôzhetetlenségi nimbuszáta profi díjbirkózók felülmúlásávalóhajtotta növelni. Sorra vett résztpénzdíjas mérkôzéseken a Beketow-cirkuszban. Így viszont elveszítetteamatôr státuszát és részvételilehetôségét az újabb olimpián. Eltil-tását ugyan visszavonták a stockhol-mi játékok elôtt, de akkor, 1912-benmár nem tudott olyan szintû edzés-munkát végezni, amivel vállalkozha-tott volna az indulásra. Sok mindenmást viszont kipróbált, többek közöttcirkuszigazgatóként, sportverseny-szervezôként, kávékereskedôként ismegállta a helyét. Eredményeire te-kintettel több kiváló sportolóvalegyütt mentesült ugyan az 1939-eszsidótörvények alól, ám a háborúborzalmai ôt sem kímélték. A buda-pesti ostrom alatt annyira leromlott aszervezete, hogy az nem tudott ellen-állni az epéjét megtámadó kórnak, s1945. december 4-én elhunyt. Halála

elôtt azonban még egy újabb sport-történelmi tetthez fûzôdik a neve: azô lakásán alapították újjá szeretettklubját, a Magyar TestgyakorlókKörét.

Tisztelt Emlékezôk!Mindenki elôtt ismert, hogy másik

drága legendánk, Kárpári Károly, akiWeisz Richárdhoz hasonlóan zsidószármazású volt, a történelem furcsafintoraként vagy éppen ajándékakénta náci Németországban, az 1936-osberlini olimpián jutott a csúcsra. Bármondhatjuk, már addig is járt ott,mármint a csúcson, hiszen egyebekmellett két Európa-bajnoki cím ésegy 1932-es ötkarikás ezüst szegé-lyezte páratlan pályafutását. Pedigvizes sportokkal, úszással és mûug-rással kezdte az egri születésû kivá-lóság. Még vidékbajnoki címet isszerzett, ám egy Debrecenben látottcirkuszi birkózóbemutató a szônyeg-re vonzotta. Az 1928-as amszterda-mi olimpián negyedik lett még kö-töttfogásúként, ekkor találkozott amásik, nálunk alig ismert szakággal,a szabadfogással, amelyben iskolátteremtett hazánkban. Mindkét fogás-nemet magas szinten ûzte, s végülszabadfogásúként érte el már emlí-tett berlini diadalát.

Az 1936-os olimpiáról szóló sport-történeti visszaemlékezésekben ol-vashatjuk, hogy az amerikai atléta-klasszis, Jesse Owens korszakos dia-dalaival, ökölbe szorított kézfeleme-lésével miként állt ellen Adolf Hit-lernek és fajgyûlölô rendszerének.Ebbôl a szempontból Kárpáti Károly– aki Kellner Károlyként anyaköny-veztetett – zsidó származású magyarbirkózóként legalább akkora gyôzel-met aratott a Führer s egyben a náciantiszemitizmus felett, ugyanúgy asport erejével. Hiszen a szabadfogá-sú 66 kilósok döntôjében éppen a ha-zaiak favoritját, Wolfgang Ehrltmúlta felül öldöklô küzdelemben, avégkimerülésig hajszolva önmagátés ellenfelét. A tudósítások szerint aFührer már elindult a Deutschland-A péntek délutáni rendhagyó kábbálát sábbáton ezrek töltötték meg a

Dohány utcai zsinagógát. Különleges élményt jelentett az izraeli himnuszközös eléneklése.

Németh Szilárd és Deutsch Tamás felavatják Kárpáti Károly olimpiai bajnok birkózó sírkövét

Deutsch Tamás kavicsot helyez el Weisz Richárdnak, az elsô magyar olimpiai bajnok birkózónak új sírkövére (Fotók: MTI/Kovács Attila)

Így kezdôdött...Maccabi Európa Játékok Budapesten

mazott Heisler András, a Mazsi-hisz elnöke a 15. Maccabi EurópaJátékok budapesti megnyitóján azÚj Hidegkuti Nándor Stadionban.

A magyar fôváros olyan nagyszerûmagyar zsidó sportlegendák szülô-városa, mint az újkori olimpiák elsômagyar aranyérmese, Hajós Alfréd,az ötszörös olimpiai bajnok KeletiÁgnes vagy a sakkvilágbajnok Pol-gár Judit. Büszkék vagyunk rájuk,mint ahogy arra a nagyszerû magyarMaccabi-csapatra is, amely sohanem látott létszámban képviseli amagyar zsidóságot. Részvételetekkelgyôztesek vagytok mindnyájan, füg-getlenül a versenyeredményeitektôl.Gratulálok minden résztvevônek eh-hez a gyôzelemhez, mert megmutat-juk a világnak, hogy a világ zsidósá-ga, Európa zsidósága létezik, erôs, ésképes értékeket alkotni – hangsú-lyozta beszédében a Mazsihisz elnö-ke.

Büszkék vagyunk zsidó honfitár-sainkra, akik a saját teljesítményük-kel közös önbecsülésünket gyarapí-tották egykor, és gyarapítják ma is –jelentette ki Áder János köztársasá-gi elnök.

„Mi, magyarok mindig készek va-gyunk szurkolni sportolóinkért.Büszkék vagyunk minden magyar si-kerre, és lenyûgözve állunk másokéelôtt. Büszkék vagyunk mindazokra,akik magyar színekben versenyez-nek, és büszkék vagyunk rá, hogy aközös zászló közös csapatában asokféle személyes identitás mindigjól megfér egymással.

magyar sporttörténelem, ôk a ma-gyar olimpiai csapat elsô hôsei, ésegyben egy olyan kor hôsei is, amelyvilágszerte sportversenyek szervezé-sére buzdított.

Áder János rámutatott: az emberi-ség egyik legszebb és legbékésebb ki-hívása lett pályán, medencében, tor-nacsarnokban vetélkedni a játék örö-méért, a teljesítmény csodálatáért, asiker mámorító és a szurkolásfelemelô érzéséért, a közösségért. AMaccabi-játékokat ugyanez a törek-vés hívta életre egykor, hogy a telje-sítmény sikert arasson, és a játék kö-zösséget teremtsen – tette hozzá.

Magyarország örömmel látja ven-dégül a Maccabi Európa Játékokversenyzôit – jelentette ki a köztársa-sági elnök, aki „nemes küzdelmeketés emlékezetes pillanatokat” kívánt arésztvevôknek.

Motti Tichauer, az EurópaiMaccabi Szövetség elsô embere és ajátékok szervezôbizottságának elnö-ke emlékeztetett: a versenyt elôszörPrágában tartották meg 1929-ben, azeltelt 90 évben viszont ez a régiónem volt házigazdája ennek az ese-ménynek, amely így most visszatértközép-európai gyökereihez.

Deutsch Tamás, az MTK elnöke,a játékok védnöki testületénekvezetôje kiemelte: az esemény sokatjelent a magyar sportnak és Buda-pestnek egyaránt, a résztvevôkre pe-dig életük legszebb, legizgalmasabbhete vár.

A megnyitó ünnepségen – mely-nek egyik fô részeként a küldöttsé-gek bevonultak a küzdôtérre – közelhetven fellépô mûködött közre. A Já-tékok lángját Polgár Judit voltvilágelsô sakkozó és Keleti Ágnesötszörös olimpiai bajnok tornász lob-bantotta föl.

A másfél hetes viadalra 42 ország-ból közel 5000 résztvevô érkezett,köztük 2311 sportoló. A versenyzôk24 sportág – ebbôl négy bemutató –63 versenyszámában mérték összetudásukat, a központi helyszín aLudovika Campus volt, a mellettelévô Orczy-kertben pedig kialakítot-tak egy „Maccabi-falut”, ahol a díját-adási ceremóniákat rendezték. Emel-lett voltak ott kiállítások, koncertekés filmvetítések is, hiszen az ese-mény egyben kulturális és vallásirendezvény is.

A Játékokon nemcsak európai zsi-dó sportolók vettek részt, hanemmeghívásos alapon az Egyesült Álla-mokból, Kanadából, Mexikóból,Brazíliából, a Dél-afrikai Köztársa-ságból, Ausztráliából és Izraelbôl isérkeztek küzdeni vágyók. A házigaz-dákat 16 sportágban több mint két-százan képviselték, ami több mint aduplája az eddigi legnépesebb ma-gyar sportolói delegációnak.

Felavatták Weisz Richárd és Kárpáti Károly síremlékét

Az államfô felidézte: a Nemzetkö-zi Olimpiai Bizottság megalapításá-ban és az elsô újkori olimpiai játékokmegszervezésében a magyar zsidócsaládba született Kemény Ferenc,Pierre de Coubertin jó barátja is köz-remûködött, és 123 évvel ezelôttAthénban, az elsô olimpián, Magyar-ország történetének elsô olimpiaiaranyérmét egy másik magyar zsidóember, Hajós Alfréd nyerte.

Hangsúlyozta: Kemény Ferenccelés Hajós Alfréddal vette kezdetét a

(Folytatás a 6. oldalon)

ÚJ ÉLET 51998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 52019. AUGUSZTUS 15.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SSIzraeli startup fejleszti a

Tesco okosboltjátAz okostelefonok elterjedése számtalan mindennapos tevékenységünket

megváltoztatta már. A zenehallgatást, fényképezést és ingyenes telefonálástkövetô nagy dobás az elektronikus fizetéshez és vásárláshoz kapcsolódik.

A Tesco Plc, az Egyesült Királyság legnagyobb kiskereskedelmi üzletlán-ca egy izraeli startup vállalatot, a Trigo Visiont bízta meg azzal, hogy dolgoz-za ki az okosboltjai mûködtetéséhez szükséges technológiát – adta hírül aNocamels.

A Trigo Vision rendszere kamerák és mesterséges intelligencia felhaszná-lásával követi nyomon a vásárlók tevékenységét az üzletekben. Elsô körbenszámos kamerát helyeznek fel. Ezek folyamatosan monitorozzák a vásárlót, atermékeket és a bevásárlókocsit. Az információk alapján létrejön egy virtuá-lis kosár, amelynek értékét a rendszer az elôre megadott banki adatok alapjánautomatikusan kiegyenlíti. A gyakorlatban a vásárlás úgy néz ki, hogy letöl-

Innovatív italok

Az egészséges életmód elengedhe-tetlen része a megfelelô folyadékfo-gyasztás. Nyáron, fôleg a kánikulainapokban, nagyon oda kell figyelni amegfelelô folyadékbevitelre. Az iz-raeliek jól tudják ezt, a lakosság és afejlesztôk is folyamatosan keresik azújdonságokat az alkoholmentes ita-lok piacán. A Nocamels négy nép-

Pénztár nélküli vásárlás a Trigo Vision rendszerével

A Rámát Gán-i önkor-mányzat jóváhagyta a tö-megközlekedés mûködéséta zsidó pihenônapon, ke-mény kritikákat vonva ma-gára az ultraortodox politi-kusok részérôl.

Az intézkedést a városi ta-nács heves vitát követôen15:6 arányban jóváhagyta.

A terv szerint a transzfer-buszokkal a szomszédosTel-Aviv tengerpartjára ésmás rekreációs területekrelehet majd eljutni. A két ter-vezett útvonal a buszmegál-lókat fogja használni, és el-kerüli a többségében vallá-sos lakosságú környékeket.

Kármel Sámá-Hákohenpolgármester szerint azon-ban ha kevesen fogjákigénybe venni a szolgálta-tást, a járatokat törlik.

„A városi közigazgatásazonnal intézkedni fog azügyben és kapcsolatba lépegy üzemeltetôvel, valaminthamarosan közzéteszi az út-vonalakat és menetrende-ket”, jelentette be a polgár-

Sámá-Hákohent „önzô érdekekhajtják, és címlapra akar kerülni, ésehhez bemocskolja Rámát Gán váro-sát a vallási értékek és a sábbátszentségének megsemmisítésével”,nyilatkozta a párt. „Ezért az arcátlanlépésért Kármel Sámá-Hákohen sú-lyos politikai árat fog fizetni.”

„A Jáhádut Hátorá tiltakozik e szé-gyenletes döntés ellen. A párt nemhagyja figyelmen kívül ezt, és jogiúton meg fogja akadályozni a szentszombatot és a status quót sértô hatá-rozat végrehajtását.”

A szekuláris oldalról viszont JáirLapid (Kék-Fehér) és ÁvigdorLiberman (Jiszráel Beitenu) üdvö-zölték a lépést.

A sábbáti tömegközlekedés és akisboltok nyitvatartása hosszú idejemegosztja az ország vallásos és vilá-gi lakosságát. A tömegközlekedésszombaton szünetel, illetve törvénytiltja a vállalkozások számára, hogya zsidó pihenônap alatt üzemeljenek,kivételt képeznek a szórakozóhe-lyek, az éttermek, az alapvetô szol-gáltatásokat nyújtó boltok (pl.gyógyszertárak), illetve az olyanmunkálatok, amelyeket máskor nemlehet elvégezni.

ujkelet.live

szerû izraeli innovációt gyûjtött ösz-sze az üdítôitalok területén.

Az O.Vine egy alkoholmentes„bor”. Forrásvízbôl, szôlôhéj ésszôlômag kivonatából készül. AWine Water cég termékeit fehér- ésvörösborízben is fogyaszthatjuk.Nemrégiben jelent meg a Char-donnay- és a Cabernet Sauvignon-ízû változat.

Az asdodi székhelyû Better Juice agyümölcslevek elôállításának folya-matát újította meg. Egy biotechnoló-giai megoldással csökkenti a gyü-mölcsök cukortartalmát. A kevesebbszacharóz, glükóz és fruktóz felhasz-nálása egészségesebb üdítôitalokateredményez.

A WakeUp az energiaitalok ked-velôinek jelent alternatívát. AzInnoBev az italok „élénkítô hatását”természetes összetevôkbôl, példáulguarana növénybôl, ginko bilobából,bodzából és almacukorból állítja elô.Klinikai kutatások bizonyítják, hogya fáradtság ezekkel az összetevôk-kel, koffein nélkül is legyôzhetô.

Az Amai Proteins egy különlegesfehérjét készített, amely a Soda-Stream szirupjaiban használt cukrotés mesterséges édesítôket váltja fel.

Egészségünkre!Izraeli Nagykövetség

A közelmúltban különleges épít-mények jelentek meg Jeruzsálemutcáin: ódon ablakokból és régiablakkeretekbôl összeállított instal-lációk, amelyek révén egy régi,mégis új Jeruzsálem bontakozik ki.A sors fintora, hogy éppen maga azötletgazda, Joram Amir az, aki márnem láthatja a „régi-új várost”.

Jeruzsálemben többek között a GanHaSus kertben, a King George utcán,vagy a WeWork and Bezalel utca kö-zött találkozhatunk azokkal a furcsainstallációkkal, amelyek az idén már-ciusban gyors lefolyású betegségbenelhunyt Joram Amir gyûjteményébôlszármaznak.

A mûvész-aktivista mintegy 2000ablakkeretet és ablakot gyûjtött össze

Jeruzsálemben olyan épületekbôl,amelyek a modern városnegyedek ki-alakítása miatt már nem léteznek.Amir ötlete nyomán két barátja,Itamar és Lior Peleg állított összemintegy 500 ablakkeret fölhasználá-sával olyan építményeket, amelyekvalójában csak nyílászárókból állnak.Színesek, szépek, eredetiek és egyedi-ek, sôt, Joram Amir egykori elképze-léseinek megfelelôen ezek a „régisé-gek” nagyon is beleillenek a modern-ségbe.

Az Ablaksztorik címû projekt aMekudeshet Fesztivál keretében jöttlétre, az érdekes építményeket egé-szen sokáig, szeptember 21-ig lehetmegtekinteni. Ha addig valaki Jeru-zsálembe látogat, ezeket ki ne hagyja!

Netanjahu Izrael leghosszabb ideje hatalmon

lévô miniszterelnökeTöbb mint 4876 napja vezeti az országot, és ezzel lehagyta az elsô minisz-

terelnököt, Dávid Ben Guriont is, írja a BBC.Netanjahu az ötödik ciklusát kezdte meg idén, de már új választásokat írt ki

szeptember 17-re, miután nem sikerült kormányt alakítania.Pillanatnyilag több korrupciós vizsgálat is folyik vele szemben, és többen le-

mondásra szólították fel. Az izraeli miniszterelnök tagadja az ellene felhozottvádakat.

Bibi, a csúcstartó

Rámát Gánban már tesztelika „sábbáti buszt”

A Jákov Litzman egészségügyi mi-niszterhelyettes vezette ultraortodoxJáhádut Hátorá nem meglepô módongyorsan elítélte a határozatot, mond-ván, az önkormányzat „átlépett egyhatárt”.

Netanjahu 1996-ban nyerte meg elsô választását; akkor 46 évesen a legfiata-labb miniszterelnök lett. Ô egyben az elsô olyan kormányfô, aki Izrael Állam1948-as alapítása után született.

A Likud párt vezetôjeként keményvonalas politikusnak számít az izraeli–pa-lesztin béketárgyalás tekintetében.

Határozottan ellenzi a földet a békéért elvet, bár részben kivonta az izraeli ka-tonaságot a ciszjordániai Hebronból 1998-ban, és átengedte a város nagy részéta palesztinoknak. Azóta viszont sokszor kinyilvánította, hogy nem fog zsidó te-lepeseket evakuálni, sem elfogadni egy teljesen független palesztin államot.

Megválasztották ötödik ciklusára is, azonban ezt nem tudta megkezdeni, ésbizonytalan, hogy folytathatja-e a kormányzást.

Netanjahu, vagy becenevén Bibi, meg tudta ôrizni a népszerûségét a pártjáttámogatók körében, de megosztó figurának számít Izraelben, kritikusai sokszortartják antidemokratikusnak és korruptnak.

Komoly kihívással néz szembe politikai riválisai oldaláról, akik akár le isválthatják ôt szeptember 17-én. Versenytársai közt van Ehud Barak, aki szinténvolt már miniszterelnök – és vezérkari fônök is – Izraelben.

Kibic

Új jeruzsálemi utcakép

tünk egy applikációt az okostelefonunkra. Ezzel azonosítjuk magunkat, ami-kor belépünk a boltba. Betesszük a kosarunkba a kiválasztott termékeket,majd „fizetés nélkül” távozunk. Na jó, nem pontosan fizetés nélkül, mert csaka pénztárnál való várakozási idôt spóroltuk meg. Kijövetelkor pedig kapunkegy elektronikus számlát a fizetésrôl.

A Tesco mellett a Trigo Vision egy másik brit szupermarketlánccal, a WmMorrisons Supermarkets Plc-vel is együttmûködik. Izrael legnagyobb hálóza-tával, a Shufersallal pedig már egy pilotprogramot is elindítottak egy tel-avi-vi üzletben.

A 2017-ben alapított Trigo Vision tavaly 7 millió dollár kockázati tôkéhezjutott a Hetz Ventures befektetôcégtôl és a Vertex Ventures izraeli leányvál-lalatától. A Trigo Vision célja, hogy az Amazon Go versenytársa legyen,amely a világ elsô automata boltját nyitotta meg 2018 januárjában a nagykö-zönség számára. Jelenleg 11 üzletet mûködtet az Egyesült Államokban, és aterveik szerint két éven belül 3000 kiskereskedelmi egységet nyitnak világ-szerte.

Izraeli Nagykövetség

mester a sikeres szavazás után. „Vi-tatkoztunk, de mindannyian testvé-rek vagyunk, akik szeretik és tiszte-lik egymást. A zsidó nép elsôsorbanaz egységre épül.”

A szónoki emelvény elôtti aszta-lon hét gyertya állott. Hat a vészkor-szakban elhunyt hatmillió zsidó ál-dozatra emlékeztetett. Az elsô gyer-tyát Steve Sisolak és felesége, vala-mint Mr. Adelson velünk érkezett fe-lesége, az izraeli születésû MiriamAdelson orvosnô gyújtotta meg, atöbbi ötöt pedig túlélôk – köztük amagyar Strauss János író (akinek asoával foglalkozó, angol nyelvûkönyvei Stephen Nasser néven jelen-nek meg), továbbá a Németország-

ban született, 99 esztendôsHenry Kronberg. A hetedikgyertya az ötmillió nem zsidóáldozatért lobbant lángra –antifasiszta politikusokért, új-ságírókért, hadifoglyokért, az„alacsonyabb rendû fajok kö-zé sorolt” szlávokért, romá-kért, a homoszexuálisokért,akik ugyancsak a lágerekbenvesztették életüket.A következô emlékezetesesemény a Las Vegas-i TouroEgyetem diplomaosztó ren-dezvénye volt. A végzôs or-

vostanhallgatók mellett mi, a Holo-caust Survivor Group 21 tagja is je-len voltunk, hogy átvehessük tiszte-letbeli diplománkat. Az érvelés: az1920-ban, majd 1938-ban életbe lé-pett törvények – a numerus claususés a még szigorúbb numerus nullus –miatt zsidó fiatalok nem mehettekegyetemre. A diplomaátadási ünnep-séget megelôzôen valamennyien fel-öltöttük az alkalomhoz illô talárt egykisebb szobában, majd egy nagy te-rembe mentünk át, ahol több százanfelállva fogadtak bennünket. (Mintmegtudtuk, ôk az egyetemet elvég-zett hallgatók hozzátartozói.)

A ceremónia az Egyesült Államokzászlaját magasba emelô katonák je-lenlétében kezdôdött, akik díszlépés-ben vonultak el elôttünk. Minket,túlélôket az elsô sorba ültettek, és avégzett diákokat megelôzôen, egye-sével szólítottak a rektori emelvény-

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2019. AUGUSZTUS 15.

Mindig szívesen olvasom KardosPéter fôrabbi öninterjúját az Új Élethasábjain. Szeretem a fôrabbi úrcsípôs humorát, nagy vevô vagyokrá, bármely témakörben ír is. Foko-zottan örülök, amikor a hivatásunk-kal kapcsolatos dolgokat teszi szóvá,mint legutóbb „A leminôsített kán-tor” címmel.

Az írását olvasva ismét megállapí-tottam: az egész világ egy város.Mindenütt minden egyformán zajlik,fôleg a zsidóságon belül. Kardosfôrabbi úr az írásában visszapillant asaját sok évtizedes kántori mûködé-sére (mielôtt rabbi lett és miközbenrabbiként mûködik). Hat évtizednem semmi ezen a pályán. Ezalattsenki soha nem kérdezte meg tôle,hogy végzett-e kántorképzôt, van-edoktorátusa stb. Mindössze az volt afontos, tud-e elôimádkozni. Én a ma-gam 46 éves kántori mûködésemalatt (nem is számítva a már tizen-évesen kezdett elôimádkozásokat)ugyanezt tapasztaltam, de hát változ-nak az idôk.

Ma már a jelek szerint nem az a lé-nyeg, tudunk-e kántor módjáraimádkozni. Sokkal fontosabb ennél,hogy melyik intézménytôl milyenpapír, ki mindenki aláírásával van akezünkben, amit büszkén lobogtat-hatunk, aztán a kántori felkészültségmár nem annyira lényeges.

Rosenblatt, Kwartin, Herschmanés számos más kántoróriás soha nemvégzett kántorképzôt. Az ô kán-torképzôjük a jesiva volt, és a gye-rekkorukban hallott, más kántoroktólellesett imádkozási mód minden is-kolánál többet jelentett. Ehhez per-sze zenei tanulmányokat is folytat-tak, de az imádkozni tudást nekik azélet és a vallásgyakorlás adta meg.

De ha már a formális tanulásrólvan szó, állítom, hogy kántorságottanítani csak egy kántor tud. A dok-tori cím nagyon impozáns, de attólmég senki nem lett jó kántor, vagyegyáltalán kántor. Tel-Avivban tanul-tam a kántorképzôben egy éven át.Annál sokkal többet tanultam azon-ban néhány kitûnô kántortól – ma-gánúton, hallgatva ôket és figyelverájuk. Olyanoktól is, akiktôl a kán-torképzôn is tanultam. Az egyéniórák és a rájuk való figyelés mégistöbbet adott. Rawitz, Unger, BenDor kántoroktól nagyon sokat kap-tam. És a többiek, akik mellett fiatalfiúként kórusban énekeltem: Bagley,Granatov, Lehrer, hogy csak néhá-nyat említsek.

Ezt megelôzôen pedig Apámtól,Zoldán bácsitól, Lorándtól tanultammeg, hogy mi is jelent elôimádkozni.Egyikük sem volt doktor, de tôlüktanultam meg, mi az, amivel a hívekszívéhez érhetek. Nekem egyetlendoktorátusos mesterem volt: dr.Schwartz Mór fôrabbi zcl. Egy évenát tanított az imaszövegek értelmezé-sére. Mert nem kántor az, aki nemérti, amit mond. Hogy értetheti megakkor azt a hívekkel? Hogy segítemhozzá a hallgatót, hogy megérezzeannak az imának a lényegét? A „mo-dernek” által sokat kritizált hagyo-mányos nuszách, egy-egy ünnep,vallási esemény kötött melódiavilá-ga is úgy alakult ki, hogy abban ben-ne van az adott ünnep lelke, mon-dandója. Lóránd megtette velemgyerekkoromban az elsô lépéseket azimprovizálás világába. Arra vezetettrá, hogy az adott pillanatban hogyfejezzem ki magam. Ezt késôbb sokéven át csiszoltam, és nagyon fontosrésze a kántori mûködésemnek.

Itt, Amerikában is nagy kultuszavan a diplomáknak, a végzettségrôltanúskodó iratoknak. Sokszor fonto-sabbak, mint a tudás. Hadd említseknéhány példát, hogy mit is jelent né-ha a papíron való végzettség.

Mitôl kántor a kántor?Eseménydús napjai voltak a kö-

zelmúltban a Las Vegas-i Holoca-ust Survivor Group tagjainak,azoknak a – nem csupán magyar –zsidóknak, akik gettókban, halál-táborokban, vagy hamis papírok-kal bujkálva élték túl a megpró-báltatásokat. Nyolcéves hagyo-mány immár, hogy Nevada kor-mányzója a hárommillió lelketszámláló állam fôvárosában,Carson Cityben fogadja a túlélôkegy csoportját. Arra viszont nem

A hetedik gyertya a nem zsidó áldozatokért lobbant lángra

(Folytatás a 4. oldalról)halléba, hogy részt vegyen a díjki-osztón és átadja a játékok elsô németaranyérmét, de amikor végered-ményt megtudta, magából kikelveinkább gyáván és sportszerûtlenülmegfutamodott.

Kárpáti Károly Keresztes Lajostársaságában már a berlini felkészü-lést is részben a válogatott edzô-jeként irányította, ennek is köszön-hetô a magyar birkózócsalád szenzá-ciós szereplése (rajta kívül LôrinczMárton és Zombori Ödön is arany-,Palotás József pedig bronzérmeslett). 1937-ben a TestnevelésiFôiskola elsô birkózómesterekéntdiplomázott, s a továbbiakban edzô-ként, szakíróként, sportvezetôkéntszolgálta szeretett sportágát. A zsi-dótörvények alól sportsikereinekköszönhetôen ô is mentesült, de anémet megszállást követôen bujkál-nia kellett családjával. A háború utána Magyar Olimpiai Bizottság tagjalett, aztán a válogatott vezetôedzôje,s megalapította a Honvéd birkózó-szakosztályát. Dr. Papp Lászlóval és

Matura Mihállyal hármasban évtize-dekig ôk alkották a magyar birkózás„agytrösztjét”, munkájukat korsza-kos sikerek, érmek tucatjai szegé-lyezték. A sportág elismert alakja-ként, nagy öregjeként kilencvenéve-sen, 1996 szeptemberében távozottaz égi szônyegekre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!„Ha alázattal viseltetsz a birkózás

iránt, elismert bajnok leszel” – ez amottó szerepel e fennkölt eseménymeghívóján. Kijelenhetjük, WeiszRichárd és Kárpáti Károly alázatuk,elhivatottságuk, sport- és birkózás-szeretetük, no meg szakmai tudásuk,kitartásuk, küzdeni akarásuk révénvalóban a leginkább elismert bajno-kaink közé emelkedtek. Külön kö-szönet a Magyar Testgyakorlók Kö-re, a legendás MTK vezetésének,hogy kezdeményezésünket felkarol-va társunkul szegôdött két zsidószármazású honfitársunk, birkózópéldaképünk síremlékének méltófelújításához.

Néhányan a világhírességek közül,

akik diploma nélküliektôltanultak

Egy itteni kollégám büszkén me-sélte, hogy a kántorképzôn a záró-dolgozata címe ez volt: Jazzössze-tevôk Herbert Fromm mûveiben.Akkor csak annyit mondtam: nagyonszép. Na most recitálj nekem egyUmipné chatoénut! Nem kottából,csak az imakönyvbôl, az alkalomnakmegfelelô nuszáchhal.

Itt kicsit zavarba jött, mert szerin-tem olyat kérdeztem, amit a kán-torképzôn még nem is hallott. Vagytalán elvétve. Megmondtam neki:nagyon szép a Fromm-dolgozat a va-lós kántori tudás mellett, de nem he-lyette.

Fromm amúgy egy reformirányza-tú kántor és liturgiai szerzô volt, mû-vei értékesek, zeneileg igényesek.

Egy másik eset: a Cantors As-sembly évenként megtartott kántor-konferenciája volt, és az egyik szak-mai értekezlet és vita alkalmával egyfiatal titán (akinek a kántori diplo-máján valószínûleg a tinta még megsem száradt) kijelentette, hogy idejemegváltoztatni a Kol nidré dallamát,amely túl antik és elavult. Ekkor né-hány neves kántor felállt és kivonulta terembôl, magam is követtem ôket.Szóval errôl van itt szó. Nem tudjuk,hogy évszázadokkal vagy évezre-dekkel ezelôtt hogy énekelték a Kolnidrét, a ma ismert melódia kb. 300éves. Tudjuk azt is, hogy a szefárd li-turgiában egy egészen más hangvételuralkodik. De szeretném én látni aztaz askenáz zsinagógát, ahol az is-mert Kol nidré dallam ne jelenne

meg a jom kippur elôesti istentiszte-leten, és szeretném látni, hogy a hí-vek mit szólnának.

Kitûnô kollégám, Meir Finkelsteinkántor, zeneszerzô is egyben, kom-ponált egy kissé modernebb megkö-zelítésû Kol nidré recitativót, de azismert zenei motívum benne van.Mert ô nemcsak kiváló zenész, ha-nem nagyszerû kántor is.

Számos tanítványom van, akikkántorok lettek, többen közülük kán-torképzôt végeztek. Sokat meséltek atananyagról, amiben sok a hasznostanulnivaló. Fontos, hogy egy fiatalkántor alapos tudással felvértezvekezdje meg hivatását. Ugyanakkortudok a rengeteg melléktantárgyról,aminek hasznát kántorként valószí-nûleg nem veszik. Csupán olyan„mellékes” dolgokra nem tanítjákmeg a hallgatókat, hogy mit is jelentkántornak lenni. Hogy mennyirenem az énekhang az egyetlen döntô.Persze egy bizonyos hangi adottságnélkül nem szabad a kántori pályá-hoz közelíteni, mert az szakmai mi-nimum, de önmagában a hang nemelég. Imádkozni kell tudni, akkor ispéldául, amikor nem vagyok hangi-lag csúcsformában. Megérinteni avelem imádkozók lelkét, még akkoris, ha az illetô nem érti a szöveget. Akántor imájából meg kell éreznie aszavak jelentését. Ma már kevés atemplomokban az igazi „davener”,az imádkozni tökéletesen tudó zsidó,kevés az igazi „mejven”, vagyis va-lódi hozzáértô. Ezért nagyobb ma akántor felelôssége, hogy a jelenkorizsinagógai közönséggel is megértes-se az imák világát.

Fiatal kántorjelölteknek mindigezt tanítom: Ha nem úgy ébredszreggel, hogy azt érzed, semmi mástnem tudsz és nem akarsz csinálni,csak kántornak lenni, akkor ne foly-tasd! Ez nem szakma, hanem hiva-tás. Itt nincs munkaidô, a kántor éle-te minden pillanatában kántor.

Kántori pályám egyik legszebb di-cséretét kaptam pár évvel ezelôtt egyjom kippuri istentisztelet után. Egyhívem azt mondta: köszönöm, érez-tem, hogy értem imádkozott. Háterrôl szól ez a hivatás, és ezt sokkalinkább egy másik, gyakorlott, elhi-vatott kántortól tanulhatják meg a fi-atalabbak, nem a doktoroktól.

Kardos fôrabbi úr az öninterjút ez-zel a mondattal zárja: Örülök, hogynem most járok kántorképzôbe.

Én is.Sándor György kántor

Indianapolis, USA

Las Vegas-i soátúlélôk díszdoktorrá avatása

hez. A Las Vegas Revue Journal na-pilap melléklete, a Las Vegas Sun iskétoldalas, fényképekkel illusztráltcikkben számolt be a történtekrôl, éskeretben, név szerint sorolt fel ben-nünket. Az egyetem elnöke és másokáltal aláírt diploma szövege: „thedegree of doctor of humane letters”.(A letters ez esetben nem betûketvagy leveleket jelent, hanem iroda-lomtudományt, írót – e kifejezéstjobbára Angliában használják.) Szá-munkra e doktorrá avatás (még hatiszteletbeli is csupán) emlékezetesmarad.

A „humane” humánust, embersé-gest, emberiest jelent. Nos, ezeketvállalom... Ennek ellenére a dr. titu-lust a jövôben sem biggyesztem anevem elé. Maradok, aki voltam ésvagyok – az események tényszerû,több mint hat évtizedes újságírói-íróimúlttal rendelkezô, idôs korban islelkes krónikása.

Földes Tamás (Las Vegas)

volt példa eddig, hogy a LasVegas-i Touro University Nevadatiszteletbeli diplomát adjon a má-sodik világháború alatt vallásukmiatt üldözött embereknek.

Tartsunk idôrendbeli sort! Május-ban harminc túlélôt szállított LasVegasból Renóba a sokszoros milli-árdos Nelson Adelson magán-repülôgépeinek egyike, onnan autó-busszal utaztunk tovább a hatvanezerlakosú Carson Citybe. (Adelsonrólemlítést kíván, hogy ô építtette avegasi és a kínai Macaóban lévôVenetian kaszinószállodát, ugyan-csak Vegasban a Hotel Palazzót, észsidó iskolát alapított.) Az év elejénhivatalba lépett kormányzóval, SteveSisolakkal ekkor találkozhattunkelôször. A megemlékezés elején egyrenói, a végén pedig egy Las Vegas-irabbi mondott imát. Az új kormány-zó nemcsak az elhunytakra emlékez-tetett, de felhívta a figyelmet az újkeletû antiszemita mozgalmakra éstámadásokra, amelyek az elmúltévekben nemcsak Európa és a Kö-zel-Kelet egyes országaiban történ-tek, de az Egyesült Államokban is(így a pittsburghi zsinagógában ta-valy októberben 11 halálos áldozatotkövetelô lövöldözésre). Akárcsak akormányzó, több további felszólalóbeszéde végén is elhangzott, hogy„never again!” – vagyis soha többé!

Taláros túlélôk

Felavatták Weisz Richárd és Kárpáti Károly síremlékét

Joseph Malovany

Stern László

Dudu Fisher

71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLETÚJ ÉLET 72019. AUGUSZTUS 15.

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@mazsihisz.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(1)-767-8262-es számon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

VEGYESÜzemorvosi, háziorvosi rendelés

Zuglóban, Vezér u. 156. VITA-PHARM. Hétfô–szerda 15–16-ig. Dr.Szigeti Miklós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantá-tumokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III. 1.320-4778. www.drviragdental.hu éswww.mini-implantatum.hu

Színes és fekete-fehér nyomtatás,másolás, plakátnyomtatás, névjegyké-szítés, diplomakötés, könyvnyomtatása Mammut III. em. 312-es üzletben ésa Balogvár u. 1. alatt. Messinger Mik-lós, +36-20-934-9523, rcontact@t-online.hu

Régiség, festmény, ékszer, ha-gyaték vétele a legmagasabb áron,azonnali készpénzfizetéssel. KáraiGaléria, 1077 Budapest, Wesselé-nyi u. 9., a Dohány-zsinagóga mö-gött. 06-1-344-2728, 06-20-924-5370, karaigaleria@karaigale-ria.hu, 25 éve a magyar mûkeres-kedelemben.

Órajavítás, faliórák felújításagaranciával. Jung Péter, VII., Garayutca 45., www.jungoras.hu, 06-70-505-5620.

Kislányát egyedül nevelô, 39 éves,164/51 nô keresi társát, akivel jövôt le-het tervezni. E-mail: murvatovis@gmail.com

Keresek pesterzsébeti túlélôt,szívesen felvenném vele a kapcsolatot.eva.szepesi@yahoo.de

APRÓ-HIRDETÉS

N A P T Á RAugusztus 23. péntek Áv 22. Gyertyagyújtás: 7.24Augusztus 24. szombat Áv 23. Szombat kimenetele: 8.30

ÚjholdhirdetésAugusztus 29. csütörtök Áv 28. Jom kippur kátánAugusztus 30. péntek Áv 29. Gyertyagyújtás: 7.11Augusztus 31. szombat Áv 30. Szombat kimenetele: 8.15Szeptember 1. vasárnap Elul 1.

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Aug. 23. Aug. 24. Aug. 30. Aug. 31.Dohány 18.00 9.30 18.00 9.30 Frankel L. út 49. 18.30 10.00 18.30 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 18.30 9.30 18.30 9.30Thököly út 83. 18.00 9.30 18.00 9.30Hunyadi tér 3. 19.00 10.00 19.00 10.00Bethlen tér 2. 19.15 9.30 19.15 9.30Nagyfuvaros u. 4. 19.00 8.00 19.00 8.00Scheiber S. u. 2. 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 20.00 8.00 19.50 8.00Kórház(Amerikai u. 53.) 17.30 7.30 17.30 7.30Páva u. 39. 19.00 9.30 19.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 18.00 9.00 18.00 9.00Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.30 9.00 18.30 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 20.25 9.00 20.25 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 9.30 9.30Pesterzsébet (Vörösmarty u. 8.) 18.00 18.00

VidékenVác (Eötvös u. 3.) 18.00 18.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 18.00 18.00Szeged (Gutenberg u. 20.) 18.00 9.00 18.00 9.00Debrecen (Pásti u. 4.) 19.00 8.00 19.00 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 19.50 8.00 19.40 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 18.00 8.00 18.00 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 18.30 8.30 18.30 8.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 18.00 18.00Szombathely 18.00 18.00Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 18.00 18.00Hódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 18.00 18.00Siófok (Széchenyi út 4.) 19.00 19.00

Zsidók PárizsbanEgyesek szerint Párizsban több kóser étterem van, mint New Yorkban. A

francia fôváros zsidóságáról az elmúlt években ezzel szemben nem a pozitívesemények kerültek be a híradásokba. Számos antiszemita incidens történt,aminek hatására a helyi zsidók is elég gyakran választották az alijázást (igaz,elég magas számban vissza is térnek pár év után).

A kezdetektôl a 17. század végéigEgy dokumentum bizonyítja, hogy már 582-ben éltek zsidók Párizsban.

1119-ben zsidó negyedrôl beszélhetünk a francia fôvárosban, ekkor már né-hány zsinagógát is birtokolt a közösség. 1182-ben kiûzték a zsidókat Francia-országból, 1198-ban engedélyezték visszatérésüket Párizsba. A kiûzés, majdvisszatérés gyakori jelenség volt több évszázadon keresztül. A 18. század ele-jétôl kezdve Metzbôl érkezô zsidók egyre többen telepedtek le a fôvárosban,késôbb Avignonból és Bordeaux-ból is elkezdtek beköltözni Párizsba. 1721 és1772 között a rendôrség külön osztályt hozott létre a letelepedni akaró zsidókfigyelésére. Az iroda megszûnése után a zsidók vezetôket választottak ma-guknak. Két csoport alakult ki, a spanyol és portugál zsidóké (akik Bordeaux-ból érkeztek), valamint a német zsidóké (ôk leginkább Metzbôl, Elzász-Lota-

Gyógyszer- és MRI-támogatásiinformációk pontosítása

Továbbra is igényelhetôk támogatások, de a beérkezett kérdések alapján akövetkezôkben pontosítjuk korábbi információinkat:

1. Gyógyszertámogatásunk az átlagosnál drágább gyógyszerekre vonatko-zik, és nem hosszabb idôre szól, hanem esetenként legfeljebb 1 hónapra.

2. Magánjellegû MRI-vizsgálat támogatásának igényléséhez a szakorvosiMRI-beutaló fénymásolatát kérjük mellékelni, gyógyszertámogatás igénylé-séhez pedig 1 másolatot a háziorvosnál nyilvántartott összes elôírt gyógy-szerrôl, amely természetesen tartalmazza az igénylés tárgyát képezô drágábbgyógyszereket is.

3. A támogatásokat adatlap kiállításával lehet igényelni, amelyhez mel-lékelendô az elôbb említett orvosi igazolás, valamint a jövedelmi igazolás. Ahozzánk beérkezett személyi adatokat az elôírt titoktartással kezeljük.

4. A támogatás összegének felsô határa nincs rögzítve sem a gyógyszerek,sem az MRI-támogatások vonatkozásában. Tájékoztatásul közöljük azonban,hogy az eddigi gyakorlatban gyógyszereknél 50.000 Ft volt az egy igénylés-re nyújtott legnagyobb támogatás. Feltehetôen MRI-támogatásnál is kb. ennyilesz a maximum.

Részletesebb tájékoztatás és adatlap a következô telefonszámon kérhetô:Vértes István, 06-1-321-3497 (lehetôleg az esti órákban).

Nem vagyok zsidó!NEM VAGYOK ZSIDÓ! Ez nemrég

derült ki, 57 éves koromban. Eddigazt hittem, hogy közöm van a zsidó-sághoz. Azt gondoltam, a családomrejtegeti, hogy valamelyik felmenônkzsidó volt. Talán valamelyik dédmamafélrelépett, s a szörnyû titkot generá-ciókon keresztül hallgatás övezte. Demost kiderült: nem vagyok zsidó.

NEM VAGYOK ZSIDÓ, de vala-hogy mindig is egy picit zsidónakéreztem magam ebben az országban.Valójában jólesett eljátszani a gon-dolattal, hogy én is – talán csak kisrészben – zsidó vagyok. Közelálló-nak éreztem magamhoz zsidóismerôseimet anélkül, hogy zsidósá-gukról valaha beszéltem volna velükazon kívül, hogy esetleg ôk megosz-tották velem származásukat. Hite-met, hogy közöm van a zsidósághoz,ráadásul környezetem többszörmegerôsítette: mondták, hogy kicsithasonlítok Woody Allenre, egyszeregy amerikai ismerôsöm bizalmasanmegkérdezte, hogy ugye te is, s mikormondtam, hogy nem, elmesélte, hogya New York-i zsidók közül sokan ha-sonlóan néznek ki. Erôs kulturálisérdeklôdésem sok munkahelyen visszatetszô volt, többször furcsának

tartottak, s egy munkahelyemen szin-te kiközösítettek. Úgy éreztem, valakikitalálta, hogy biztos zsidó vagyok,és egy furcsa üvegfal és levegôtlen-ség kezdett körülvenni: vele nem le-het ôszintének lenni, mert zsidó. So-sem mondták ki, de én éreztem. Ne-vetséges lett volna bárkinek azt mon-danom, hogy nem vagyok zsidó. Deakkor és ott megéreztem a zsidóságszörnyû kirekesztettségét és magá-nyát. Szorító érzés volt. De én nemvagyok zsidó.

NEM VAGYOK ZSIDÓ. De mindigcsodáltam, hogy a zsidók mit adtak avilágnak. Tanítottak még engem abölcsészkaron a volt rabbiképzônagyjai, mint Hahn István. Olvastama zsidók történetérôl, átlapoztamKomoróczy nagy történetét, ahol le-hetett, elmentem a vidéki zsinagó-gákba, amelyek közül sokat könyv-tárnak vagy egyéb közintézménynekhasználnak. Kecskeméten egy kistábla van a zsinagógán: kulturálisemlék. Még véletlenül sincs ráírva,hogy volt zsinagóga. Ez a kis táblahallgatásával beszél arról agyûlöletrôl és irigységrôl, ami a vi-déki zsidóságot körbevehette. Igen, azsidók mindig is jelenség voltak,amit nehéz egyszerû közegben értel-

Olvasói levél

ringiából jöttek). A német zsidók jellemzôen a szegényebb, míg a spanyol ésa portugál zsidók a gazdagabb kerületekben laktak. 1721-tôl jelentek megolyan fogadók, melyek kóser ételt is kínáltak vendégeiknek. E helyeken gyak-ran imádkoztak is, mivel akkoriban tiltották nyílt imahelyek mûködését, ezérttitokban, otthon alakítottak ki imaházakat. Az elsô zsidó temetônek is egy ak-kori fogadótulajdonos adott helyett kertjében 1736-ban. Az elsô hivatalosanmûködô zsinagóga 1788-ban épült fel a Rue de Brisemiche-en. A francia for-radalom elôtt Párizsban élô zsidók lélekszáma a becslések szerint nem volttöbb 500 fônél. 1789 augusztusában petíciót adtak be az emberi jogok elisme-réséért az Alkotmányozó Nemzetgyûléshez. Ezután a párizsi vezetés a zsidólakosok védelmére kelt. 1790. január 28-án az összes zsidó (mindegy, hogyhonnan származott) teljes körû állampolgárságot kapott.

Az emancipációtól a Dreyfus-perigAz emancipáció után sok zsidó költözött a francia fôvárosba, számuk 1809-

ben valamivel több mint 2900 volt. 1819-ben, amikor a párizsi zsidók lélek-száma 6 és 7 ezer fô közé emelkedett, megépítették az elsô nagy zsinagógát aRue Notre-Dame-de-Nazarethen. 1852-ben felismerték, hogy ez a zsinagógamár nem elég az immár 20 ezer fôre duzzadt helyi zsidóság számára, ezért újzsinagógák építésébe kezdtek. A közösség 1819-ben alapította az elsô zsidóiskolát a nagyvárosban, 1846-ban, 1864-ben és 1867-ben további hármat hoz-tak létre. Két zsidó újságot is kiadtak már ekkor, melyek az egész ország te-rületére eljutottak. 1869-ben 30.000 zsidó élt Párizsban, ami a franciaországiizraeliták 40%-át jelentette. A kevés gazdag mellett a zsidók többsége a kö-zéposztályhoz tartozott. Sok szervezet biztatta arra a francia zsidó nôket ésférfiakat, hogy tanuljanak szakmát. Késôbb egyre többen választottak magasiskolai végzettséget igénylô foglalkozást; nôtt az orvosok, professzorok ésügyvédek száma. 1871-ben Elzász-Lotaringia elvesztésével a Franciaország-ban élô zsidók lélekszáma 60.000 fô lett, akiknek kétharmada a fôvárosbanlakott. 1881 után sok zsidó bevándorló érkezett az országba, leginkább a maiLengyelország, Oroszország, Ausztria és Románia területérôl. Az ô érkezé-sükkel növekedett a párizsi zsidók körében a kétkezi munkát végzôk aránya.A migráció megindulásával szinte egy idôben megnövekedett az antiszemi-tizmus az országban. Az 1894-es Dreyfus-per megosztotta a párizsi értelmi-séget, akik gyakran nyíltan össze is csaptak az utcákon, leginkább a Latin ne-gyedben.

A 20. századtól napjainkigAz egyház és az állam különválasztásáról 1905-ben elfogadott törvény nyo-

mán a zsidó közösség elvesztette hivatalos státuszát. Leginkább 1918 utánkezdtek el bevándorolni zsidók Észak-Afrikából, Törökországból, a Balkán-ról, illetve jelentôsen nôtt a Kelet-Európából érkezôk száma. A nagymértékûmigráció hatására 1939-ben már 150.000 zsidó lakott Párizsban, leginkább azészaki és a déli városrészekben; többségüket a jiddisül beszélô új bevándor-lók tették ki. A francia nyelvû zsidó sajtótermékek mellett a jiddis újságokterjedése is megfigyelhetô volt. A soá alatt a fôváros zsidóságának több minta fele pusztult el. A második világháború borzalmai után ismét növekednikezdett hittestvéreink lélekszáma. 1950-ben kétharmaduk a város északi, sze-gényebb részén, az iparnegyedekben élt. 1957 és 1966 között a Párizsban be-jegyzett zsidó közösségek száma 44-rôl 148-ra emelkedett. 1970 után jelen-tôs urbanizáció zajlott, 20 külterület alakult ki. A 2005-ös adatok szerint ezenkülsô kerületekben több mint 2 millió ember él, míg az egész nagyvárosbanösszesen kb. 10 és fél millió. A zsidók lélekszámát „Nagy-Párizsban” 300-350 ezer közöttire teszik, ezzel a harmadik legnagyobb „zsidó város” a diasz-pórában (New York és Los Angeles után). A francia fôvárosban napjainkbana szefárd zsidók vannak többségben.

A cikk bevezetôjében említettük, hogy sokan alijáznak Franciaországból. AJewish Agency statisztikái alapján ez a tendencia tavaly változott. 2018-ban30.124 ember alijázott összesen, 3967-en Nyugat-Európából. Franciaország-ból 2723-an döntöttek az Izraelbe költözés mellett, ami 23%-kal alacsonyabb,mint 2017-ben. A közel 3000 fô nem kevés, azonban a Franciaországban élôzsidók összlétszámához képest elenyészô.

Miklós Dóri (Folytatás a 8. oldalon)

}Újhold

Kántorkoncert az Újpesti Városnapokon

Az Újpesti Városnapok és az új-pesti zsinagóga közös rendezésé-ben szeretettel vár minden érdek-lôdôt Szerdócz Ervin rabbi, MátéGyörgy elnök és az elöljáróság akántorkoncertre. Közremûködnek:MÁV Szimfonikusok (vezényel:Dobszay Péter). Fellépôk: MéhesBalázs orgonamûvész, Finta Ger-gely orgonamûvész, EvangélikusHittudományi Egyetem Kórusa(karnagy: Fekete Anikó), Szentend-rei Kispapok Kórusa, kántorok(Zucker Immánuel, Budai Miklós,Rudas Dániel, Raáb Gábor, FeketeLászló), Székelyhidi Hajnalka.Helyszín: újpesti zsinagóga, Buda-pest IV. ker., Berzeviczy G. u. 8.Idôpont: 2019. szeptember 1., va-sárnap, 18:00. Helyfoglalás érkezésszerint, a koncert ingyenes.

8 ÚJ ÉLET8 2019. AUGUSZTUS 15.

SPÁNN GÁBOR

Nicsak, ki beszél?Ha az ember társasházban lakik, annak vannak elônyei és hátrányai

egyaránt. Könnyedén felsóhajtok fotelemben ülve, ha a tetôn meglazulegy-két cserép, mert csak telefonálni kell a közös képviselônek, az kihív-ja a mestert, aki megjavít mindent. Családi háznál nekem kell udvarolniheteken át egy bádogosnak, hogy szakítsa le egy józan napját, ésszívességbôl háromszoros árért javítsa már ki a beázó tetômet. Persze ottvannak a hátrányok is. Ahol én eddig laktam, mindenütt vékonyak vol-tak a falak. Pedig ezek a házak még vagy a sziklaszilárd Monarchia vé-gén, vagy az örökké élô szocializmus elején épültek. Ennek ellenére akiilyenben lakik, menthetetlenül tanúja annak, ha a szomszédjában házas-életet élnek, meg annak is, ha tányérdobálással ér véget. Kis pech eseténa fölöttem lakó különbözô korú gyerekei zenét tanulnak, mind más hang-szeren, így késô éjjel élvezhetem harmincadszor is a Für Elise dallamát.De mindezzel együtt kell élni, mert ugyanakkor effektív meleget és némibiztonságot is ad, hogy az ember körül mások is élnek. Nálunk bekövet-kezett a társasházak egyik „gerontológiai” problémája: pótolni kellett ahámló vakolatot. Könnyezve vettük tudomásul a háromszorosára emel-kedett közös költséget, meg azt is, hogy adott dátumtól jönnek akômûvesek, és szokjuk meg egy építkezés velejáróit. Mivel én szinte ál-landóan otthon vagyok, lelkileg fölkészültem mindenre. Illetve csakmajdnem mindenre. Amit most mondok el, arra nem.

Valamelyik reggel ülök a hálószobámban és elmondom reggeli imámat.Nyár van, természetesen nyitva az ablak, redôny felhúzva. Én ott ülök aszéken talpig fél pizsamában, kipával és tálesszal, kezemben az ima-könyv. Ez az a perc, amikor a semmibôl egyszer csak az ablakkeretem-ben megjelenik egy himbálózó vastag kötél, és azon ereszkedik, majd cso-dálkozva benéz hozzám egy kerek, borvirágos arc, svájcisapkával a fe-jén. Mi, zsidók több ezer éve várjuk a Messiás visszatértét. Soha nemképzeltem azt, hogy ha megérem, a Messiás pont az Abonyi utcába fogbeköszönni. Mit mondjak, akkor sem csodálkoztam volna nagyobbat, haa szobámban egy Dávid-csillagos ûrhajó ereszkedik le, amibôl kiszállva a64 magyar vármegye fiataljai Nagy-Magyarország alakú macesszal kí-nálnak. A mester szeme is jött ki, mint a csigáé, mert lehet, hogy zsidóvalmár találkozott, miközben falat szigetelt, de a reggeli fél deci után mun-kahelyén elsô látványként egy imádkozó zsidó megviselte az idegeit. Any-nyira megriadt, hogy megállt ugyan, de egyik kezével ijedtében elkezdettdolgozni... Mármint egy vakolókanállal kaparta le az elhalt vakolatot.Egymásra néztünk, rajtam végigfutott, kell-e köszönni, és ha igen, milyennyelven, amikor megtörtént a csoda. Ô beszólt hangosan... csupán eny-nyit:

– Lösonó tajvó!Na ekkorra viszont azt is elfelejtettem, hol tartottam az imámban! Ez-

után ahogy jött, zajtalanul továbbsiklott a fej, és én sokáig gondolkod-tam, vajon kialudtam-e az altatómat. Befejezve az imádkozást és végez-vén a reggeli tisztálkodással és étkezéssel, gyôzött bennem a kíváncsiság.Belebújtam egy melegítôbe, és kimentem az udvarra, hogy meglessem azta percet – nem kellett sokáig várnom –, amikor a szocialista brigád ab-bahagyja a munkát, és leül az obligát ládákra szalonnázni és sörözni.

Az én emberem észrevett, és odajött hozzám. Kissé félve kérdeztemmeg, hogy zsidó-e. Ô benyúlt a svájci sapka alá, megvakarta a fejét, mint-ha egy bonyolult mûszaki problémával állna szemben, és kis gondolkodásután válaszolt.

– Apám volt zsidó, és tôle hallottam sokszor ezt a mondatot. Ne hara-gudjon, uram, ha rosszat szóltam, és megbántottam vele.

– Dehogy bántott, nem történt más, mint hogy maga héberül boldog újévet kívánt nekem, ami még korai, de mindig jól jön.

Ô még magyarázkodva hozzátette:– Én már hál’ Istennek nem vagyok zsidó, és senki se néz annak, de hát

mivel láttam, hogy ön zsidó egyenruhában (sic!) ül a széken, úgy gondol-tam, ez ide való.

Kezet fogtam vele, minden jót kívántam, és lassan battyogva a lépcsônarra gondoltam, mennyire tévednek azok, akik azt ismételgetik, hogy mi,zsidók milyen nehezen asszimilálódunk.

...és ideje van a nevetésnek

A 15. Maccabi Európa JátékokonLengyelországot egy kaliforniaicsalád képviseli. Rajtuk kívül senkimást nem érdekelt zsidóság egyiklegnagyobb multikulturális európairendezvénye.

Mi sem tudjuk, hogy mi is a pontosoka ennek, de hozzánk is eljutottak azutóbbi idôkben az izraeli és a lengyelkormány között tapasztalt diplomáciaicsörte hírei. Vagyis feltételezéseinknekünk is vannak – mondta aNeokohnak az a férfi, aki alig egy hó-nappal ezelôtt tudta meg, hogy ô kép-viselheti Lengyelország delegációját abudapesti eseményen. Más ugyanisnem vállalta a feladatot, sôt, érdek-lôdô és anyagi források hiányában avilág egykori legnagyobb zsidó közös-ségének otthonából, Lengyelország-ból egyetlen résztvevô sem jelentke-zett.

A zsidóság egyik leglátványosabbnemzetközi sport- és kulturális ese-ményére a hivatalos adatok szerint 42ország mintegy 3000 résztvevôje ér-kezett Budapestre. A rendezvényrôlmi is beszámoltunk több ízben is.Sok-sok érdekes történésrôl hallani.Az egyik ilyen a hivatalos lengyelcsapaté, amely a kaliforniai Kaplancsalád két tagjából áll.

Neil Kaplannal véletlenszerûen fu-

Krakkói hitélet

Elsô képünkön a Lezsihisz biztonsági emberei vigyázzák, nehogy illetékte-lenek imádkozni jöjjenek a zsinagógába. Második képünkön aki átmászika kerítésen, az nem más, mint Michael Schudrich, az országos fôrabbi. Aháttér: a Lezsihisz megemelte a bérleti díjat, így a zsinagógát használók – mivel ezt nem fogadták el – a templom elôtt tartották meg istentiszte-letüket.

– Most az egyszer (?) téved, rabbi úr! Nem Boka, hanemNemecsek került a vízbe az Einstand folyományaként!

– Ön viszont nem elôször téved, tudniillik én a Mazsihisz el-nökére gondoltam! Úszott a Maccabi-versenyen, és nyert!

– Na és?– Mióta a Síp utca létezik, soha elnök nem szállt vízbe! Igaz,

vízzel kapcsolatba kerültek, de csak verbálisan!– Hogyhogy?– Ráhúzták valakire a vizes lepedôt, utánam az özönvíz, víz-

ben hagytak, kinn vagyok a vízbôl, vizet prédikál, bort iszik, ésígy tovább!

– Jó, de Heisler az utolsó ciklusát tölti, 1500 métert vállalt,ez még gyalog is sok!

– Ez hagyján! De ellenfelei ezt nem így értékelik!– Az ellenzékiek?– Azok!– Miért, ôk mit szólnak hozzá?– Szerintük Heisler úgy került a vízbe, hogy megkísérelte a

réges-régmúlt rabbijának vízen járását, és nem sikerült neki!– De hát azért van némi különbség kettejük között!– Hát annyi feltétlenül, hogy amaz nem nyert semmit, Heisler

viszont aranyéremmel távozott!Kardos Péter

Elnök a vízbenÖNINTERJÚ

Jiddise máme sorozatunkEgy fiatal francia zsidó férfi felhívja az anyját, miután már öt éve nem járt

otthon, távol él a szüleitôl:– Halló, mama, én vagyok az, Daniel. Jövök hazafelé. Van még helyem ná-

latok otthon?– Oh, Daniel, ne aggódj, a hálószobád még ugyanúgy megvan, mint régen.– Mama, képzeld, megnôsültem. De a lány nem zsidó.– Ah, Daniel, nem baj, biztosan akkor is jó, ha nem is zsidó.– Mama, ô egy fekete afroamerikai asszony, és van egy gyerekünk is. Még

mindig van helyed számunkra?– Ne aggódj, kisfiam, majd a gyerek elfoglalja a te hálószobádat. Te meg a

feleséged beköltöztök a mi hálószobánkba. Apád meg majd csak elalszik a ka-napén.

– Mama, és te? Te hol fogsz aludni?– Ne aggódj miattam. Én most megyek és felakasztom magam!

(Folytatás a 7. oldalról)mezni. A gazdagságot, különcséget,egyediséget vagy egyszerûen a más-ságot sosem szerette a köznép. Mertnem értette és nem érhette el, nemtartozhatott oda, máshova tartozott.Ha egy kereskedô átvert, megzsarolt,visszaélt a helyzetével, akkor azértcsinálta, mert zsidó volt. A zsidókilyenek. Ráadásul összefognak. Azsidó nem lehet rossz, gonosz ésbûnözô? Nem azért rossz, gonosz ésbûnözô, mert zsidó, hanem mert em-ber, és az emberek között van rossz,gonosz és bûnözô is. Nem vagyokzsidó, de én is ember vagyok.

NEM VAGYOK ZSIDÓ. Amikor egynémet kollégám említette, hogy a ma-gyarság mennyi nagyszerû tudóstadott a világnak, megemlítettem neki,hogy ôk nagy részben zsidó szárma-zásúak voltak. Magyarok voltak, dezsidók. Értelmes-e az, hogy zsidó ma-gyar? Német kollégám erre azt mond-ta, hogy a zsidó egy vallás és nem egyfaj. Én akkor ránéztem, és nem tud-tam mit mondani. Egy német kioktat,hogy a zsidóság egy vallás és nem egyfaj. Szótlan maradtam, de mikor el-mentem a berlini zsidó múzeumba, ki-mentem a Számkivetettség kertjébe,ahol Daniel Libeskind zseniálisan be-lehelyez bárkit 1 perc alatt abba a vi-lágba, mikor a zsidók alól kihullottminden és kirázták ôket az életükbôl,és kirázták ôket magyarságukból is.Azt megkönnyeztem, mint azt is, mi-kor a holokausztmúzeumban a kiállí-tás végén beléptem a zsinagógába, ésláttam a sok üvegszéket. Azt nehéz el-viselni, mert akkor éreztem meg, hogymit vesztett a magyarság azzal, hogykigyomlálta magából a zsidóságot.Nem vagyok zsidó.

NEM VAGYOK ZSIDÓ. De ennekaz országnak hiányzik a zsidósága.Micsoda változás lenne, ha most hir-telen megjelenne Budapesten a zsidótársadalom, mûvészvilág és sokszí-nûség, ha hirtelen mindent vissza-kapnánk! De van egy angol szófor-dulat: make no mistake. Ez a világelmúlt, és nem visszahozható. Vala-hogy része annak az 50 évnek, mikora régió a világ élvonalában lehetett.Ez az idôszak egy tánc volt, mikormindenki össze tudott kapaszkodni50 évnyi csodálatos tangóra. Butmake no mistake: a zene ma másholszól, és én nem vagyok zsidó.

Hosszu Tamás

Olvasói levél

Lengyelországban senkitnem érdekel a zsidó olimpia

gyel útlevelet tudtunk intézni olyanok-nak, akik számára ez fontos volt. Nyil-vánvaló, hogy milyen haszonnal járegy ilyen történet, az én családombólis dolgoznak Európában a szükségesmunkavállalási engedéllyel, de sokolyan esetben is tudtunk segíteni, aholegy családfakutatási megfontolásbólindított kezdeményezés ért el hozzánk.

tottunk össze a minap, és mint meg-tudtuk tôle, mindig is olimpikon sze-retett volna lenni. Álma 2017-ben fé-lig-meddig valóra vált: részt vehetettaz izraeli Maccabi Világjátékokon,ahol elsô ízben képviselhette ôseinekhazáját, Lengyelországot. Kaplan úrlányával közösen volt tagja az akkori20 fôs csapatnak.

Idén pedig fiával érkezett Buda-pestre. Azonban rajtuk kívül senkimás nem jött Lengyelországból. Abridzsválogatott sem, amelyik pedigvilágbajnok lett legutóbb Izraelben...

Van ebben valami bizarr, ez kétségte-len, de mi büszkék vagyunk arra, hogyitt lehetünk. Tegnap például a fiam alengyel Maccabi történetének legfé-nyesebb eredményét produkálva, ví-vásban három érmet is szerzett, kétezüstöt és egy bronzot. Én kerékpáros-ként érkeztem, valamivel kevesebb si-kerrel eddig – mesélte nekünk NeilKaplan, aki évekkel ezelôtt elsôsorbanpraktikus okokból szeretett volna euró-pai útlevélhez jutni. Mára azonban otttart, hogy saját vállalkozást indított, ésaz elmúlt három évben – tanulva sajátprocedúrájából – olyan szakmai csapa-tot toborzott, amely sikeres és bôvülôüzleti tevékenységet folytat.

Eddig mintegy 3000 megkeresés ér-kezett hozzánk, és több mint 200 len-

...és a végeredmény