1

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Vezető: Dr. habil. SZABOLCS ÉVA

Hegyi –Szabó Ildikó Katalin

A magyarországi romani dialektusok szerepe a nyelvi norma

kialakításában

Alcím:

„A lovári és a vizsgált helyi dialektusok analízise, adaptációi és

pedagógiai szerepe a nyelvi mérésben”

A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

(ÖSSZEFOGLALÓ)

TÉMAVEZETŐ: Dr. habil. Gecső Tamás

2010. május

2

Mottó:

„Egy nyelvet nem lehet néhány ének eléneklésével vagy egy szónak bélyegre nyomtatásával megmenteni. Még

csak a ’hivatalos’ státus megszerzése által sem, vagy azzal, hogy az iskolában tanítják. Egyedül csak a használat

menti meg (bármilyen tökéletlen legyen is az), az élet minden területére való bevezetése és használata, minden

lehetőség megragadása, amíg természetessé nem válik, amíg már nem mesterkélt vagy hamis. Egyszóval

küzdelmes és nehéz időszakot jelent. A nyelv helyreállításának nincsen egyszerű útja.”

Ellis és Mac A’Ghobhainn (ír nyelvi aktivisták)

Bevezetés

Jelen értekezés nyelvészeti, nyelvszociológiai és kulturális antropológiai szempontból

mutatja be két magyarországi cigány nyelvi közösség nyelvhasználati szokásait. A nyelvészeti

elemzés középpontjában a cigány anyanyelvi oktatás lehetősége áll, így e dolgozat az

oktatásközpontú szemlélet alapján új fókuszpontokat vizsgál.

A dolgozat tematizáló bemutatása:

Dolgozatom öt fejezetből áll, ez 170 oldal, valamint öt mellékletből, ami még 50 oldalt

jelent.

Az első fejezet a kutatási részt mutatja be, a második fejezet pedig a cigány nép

európai megjelenését és további sorsát ábrázolja a források tükrében, a harmadik fejezet a

romani nyelv indiai eredetének történeti - összehasonlító elemzésére vállalkozik. A negyedik

fejezet az európai és a hazai cigány közösségeket elemző-osztályozó módon mutatja be

elsősorban Dieter Halwachs romani projektje segítségével. Az ötödik fejezetben esik szó a

nyelvi norma jelen helyzetben való alkalmazásának szükségességéről, a nyelvvizsgáztatás

nyelvéről, s egy folyamatábra segítségével szembesítem a jelenlegi nyelvvizsgáztatási

gyakorlatot a nyelvi norma kihívásaival (kvázi standard, műnyelv), stb.

A mellékletek közül az első bemutatja azokat a sajtótermékeket, amelyek cigány

nyelven vagy a cigány nyelvről jelentek meg, a második melléklet az internetes helyeket jelzi,

ahonnan anyagokat, térképeket, statisztikákat vettem át, a harmadik melléklet a pettendi

gyülekezettől kapott néhány kottát mutatja be szöveggel együtt, míg a negyedik fejezet egy 45

oldalas alapgrammatikát tartalmaz, amely a hagyományos-strukturalista elveknek

megfelelően mutatja be a romani nyelv alsóbb nyelvi szintjeit, míg az ötödik melléklet a

különböző romaközösségekből származó fotóanyag, amelyet segítőimmel készítettem. A

disszertáció bibliográfiája közel négyszáz tételt tartalmaz e témából különböző forrásokból.

3

A dolgozat témakörei, filozófiája

A dolgozat annak a kérdésnek a tisztázását tűzte ki céljául, hogy a nyelvészeti

kutatásokra támaszkodva milyen lépésekkel lehet elősegíteni azt, hogy hazánkban igény

szerint az anyanyelvükön1 tanulhassanak a roma (cigány) gyerekek az általános iskolában.

Az értekezés rámutat arra, hogy a magyarországi cigányok által beszélt romani2nyelv

dialektusai közül a lovári3 (lókereskedő cigányok dialektusa) válhat esélyessé az egyik

forgatókönyv alapján, hogy a közoktatásban is megjelenjen, s a cigány gyermekek oktatási

nyelveként szerepeljen. A másik forgatókönyv a Marcel Courthiade által javasolt

egységesített helyesírás és nyelvhasználat átvétele lehetne.

A disszertáció olyan helyi kutatásokon alapuló lehetséges sémát rajzol meg, amely

nyelvjárás vagy dialektus4alapja lehet egy iskolai kezdő folyamatnak, és rímelve az anyanyelv

iskolai használatára vonatkozó pedagógiai és pszichológiai vizsgálatokra – a cigány nyelv

használatának iskolai lehetőségeit, ennek lépéseit és megvalósítási technikáit veszi

szemügyre. Az értekezés egyik célja a helyi dialektusokra épülő lehetséges cigány nyelvi

norma megtervezése a nyelvvizsgáztatás romani / lovári nyelvét ’kvázi standardként’

értelmezve. A javasolható cigány nyelvi norma új utakat jelöl ki az iskolai anyanyelvi oktatás

számára.

A dolgozat több mint két évtizedes terepkutatás dokumentumaiból építkezik. A

terepkutatást két helyi közösségben, Mindszenten (Dél-Alföld) és Pettenden (Dél-Dunántúl)

végeztem. A terepen gyűjtött dokumentumok alapján mutatom be és hasonlítom össze e

közösségek nyelvét, nyelvhasználati szokásait. Dolgozatomban a mindszenti csurári-lovári

közösség követéses vizsgálatának eredményeiről számolok be, továbbá a pettendi - magát

1 E dolgozat keretein belül az anyanyelv fogalma behelyettesíthető az „első nyelv‖ vagy „vernakuláris

nyelv‖fogalmával (Szépe György előadásai nyomán). A cigány közösségek által használt helyi dialektus az első

nyelvi közeg, amelyben a kisgyermek nyelvileg „megmártózik‖, amelynek non-verbális kommunikációját is

elsajátítja, amely nyelvi közegen belül az elsajátított közösségi normáinak megfelelően kommunikálhat. Az

anyanyelv ebben az esetben a többször használt nyelv fogalmát jelenti. Ez esetben ez a két dolog - anyanyelv és

az első elsajátított nyelv- a fentebbiek miatt nem esik egybe minden esetben, sőt az előrehaladott nyelvvesztési

folyamatok miatt egyáltalán nem vethető egybe. 2 Romani nyelv: a világ roma népcsoportjainak jelentős része beszéli anyanyelvként, illetve a különböző cigány

csoportok közti kommunikációban közlekedőnyelvként. A lovári dialektus a romani nyelv egyik aldialektusa.

3 Erdős Kamill (1989)

4A dialektus (a latin DIALECTUS, ez pedig a görög διάλεκτος, eredetileg ’beszédmodor’ jelentésű szóból) a

nyelvészetben olyan, élő vagy már eltűnt közös nyelvből kialakult nyelvváltozatot jelöl, amely más, ugyanabból

a nyelvből kialakult nyelvváltozatokhoz viszonyítva (nyelvtani, hangtani és lexikai szempontból) rendszerint

erős eltéréseket mutat; illetve másodlagos értelemben dialektusnak nevezik azt a nyelvi rendszert, amely nem éri

el a nyelv kritériumát. Míg az első meghatározás nyelvtörténeti, a második inkább szociolingvisztikai.

A kifejezést gyakran használják kizárólag a standard nyelvváltozattól eltérő nyelvváltozatokra.

Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Dialektus)

4

kolompár közösségként értelmező - cigány csoport nyelvszociológiai és kulturális

antropológiai bemutatására vállalkozom.5 Először Réger Zita biztatására kezdtem el

hangfelvételeket készíteni az 1980-as évek közepétől. A hanganyagból néhány felvétel az

MTA Nyelvtudományi Intézetének archívumában van, mert sikerült Réger Zita nyelvi-

szocializációs projektjéhez olyan hangfelvételeket rögzíteni, amelyek jól dokumentálták azt a

gazdag nyelvi ingert, amely a kisgyermekeket születésüktől kíséri. Magnóra rögzítettem a

cigány anya beszédét a gyermekhez, a gyermekek szituációs - és szerepjátékait, valamint a

nagymamák meserepertoárját, amely a közösségben mindent felülírt. Ezekben a

közösségekben a mesélési kedv, a mese – és szövegalkotás a csoport előtti presztízst is

megalapozta. A cigány mesék pszichológiai – pedagógiai és narratíva vizsgálata egy önálló

értekezés témája lehetne, amelyre jelen dolgozat terjedelmi okokból nem vállalkozhatott.

Remélhetőleg a közeljövőben erre is sor kerül, mert elengedhetetlenül fontos lenne a cigány

mesék feldolgozása olyan iskolák és óvodák számára, ahol az anyanyelv oktatását tervezik.

Mint ahogy kezdetben jeleztem: dolgozatom egyrészt a romani nyelv szerepköreit igyekszik

tágítani és felhasználhatóvá formálni az iskolai oktatás számára, másrészről azonban

szintetizáló munka is kíván lenni.

A cigányság kutatása

Miért tartom fontosnak a cigány nyelvi kutatásokat? Válaszom egyszerű: abból a

meghatározásból fakad, amelyet Eötvös József óta Magyarországon a nemzetiségi közösség6

meghatározására használnak. A közösséget összetartja a közös nyelv, közös hit és kultúra

valamint a közös múlt-tudat. A cigány identitás pozitív megközelítéséhez tehát

elengedhetetlen a nyelvi és kulturális azonosság-tudat, egyébként marad a szociális

elkülönülés negatív iránya.

Annak a nyelvváltozatnak, amelyet iskolai oktatásra tervezünk, kettős követelménynek

kell eleget tennie. Egyrészt fontos, hogy a széles társadalmi rétegek által is érthető,

ugyanakkor megtervezett, a technikai társadalom igényeinek is megfelelni tudó „modern”

nyelv legyen az iskolai oktatás nyelve, másrészről a helyi közösségek is a sajátjuknak kell,

5 A Dunántúlon az oláh cigány közösségek saját maguk elnevezésére a „kolompár‖ népnevet használják, mivel

meg kívánják különböztetni magukat a beás cigányoktól, akik „oláh‖ (óromán) nyelven beszélnek, tehát nem

cigányul (romani nyelven). Az oláh cigányokra a román nyelv hatott erőteljesen a grammatika és a szókincs

terén, a beás csoportnál nyilvánvalóan nyelvcsere történt. 6 Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra, Budapest, Ráth Mór, 1885, 139.o.

5

hogy érezzék. Ha a közeljövőben nem sikerül kidolgozni és elfogadtatni a cigány anyanyelvi

iskolai oktatás nyelvét, akkor a cigány nyelv nem azért válik veszélyeztetetté, mert nincs

gyermekkorú beszélője, hanem azért, mert az anyanyelvi oktatás számára nem válik

hasznosíthatóvá. A cigány értelmiség jelenleg idegen nyelve(ke)n szerzi meg műveltségét,

diplomáját. Az anyanyelvi oktatás kiépítése stratégiai kulcskérdés, egy kisebbség / népcsoport

megmaradásának záloga, egyúttal a többségi társadalomnak is fontos értékmérője.

A hipotézisek megfogalmazása

A dolgozat megtervezését hat hipotézis megfogalmazásával kezdem, induló

hipotéziseim a következők:

1. hipotézis: A Magyarországon élő cigányság különböző csoportjainak nyelve olyan ősi

magból alakult ki, amely rekonstruálható, vizsgálható glottokronológiai módszerekkel

(Swadesh-lista),7amelyeknek modernkori lehetőségeit meghatározza a vándorlás során

rárakódott szókincs és grammatikai bázis.

2. hipotézis: A nyelvészeti kutatásokat a romani nyelv jelenlegi állapotában nagy mértékben

segíti, ha a néprajzi és történeti hagyományok tükrében vizsgáljuk a nyelvválasztási

stratégiákat (a dolgozatomban ezt kommunikációs és nyelvi stratégiának nevezem és külön

vizsgálom). A stabil és a mobil szókincs eredetének feltárása megfelelő módon körvonalazta

ezt a hipotézist (idegen eredetű szóról van-e szó vagy netán ősi, ind szógyökről beszélünk: ezt

a cigány nyelv jelzi is a kutató számára: eltérő módon ragozzuk ezeket az alakokat – kétalakú

melléknevek – háromalakúak – a színterminológiánál szó esik ezek eltérő használatáról).

3.hipotézis A magyarországi oláh cigány dialektusok megismerésével, nyelvészeti

feltérképezésével, a nyelvtörténeti változások megrajzolásával elméletileg megalkotható egy

„nyelvjárások feletti nyelv‖, amelynek a segítségével körvonalazható egy, a modern kor

kihívásaira felelő nyelv, amely már hatékonyságát, erejét és gazdasági potenciálját, legalábbis

a nyelvhasználókét tekintve megfelel a jelenkori kihívásoknak és tervezett nyelvként

működhet.

1. 7 A Swadesh-lista Morris Swadesh amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott

szójegyzék, ami a történeti és az összehasonlító nyelvészetben használatos. Swadesh arra törekedett, hogy

listája olyan alapszókincset tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható, ugyanakkor a természeti

és a kulturális környezettől minél függetlenebb legyen. (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Swadesh-lista)

6

4. hipotézis A hazai oláh cigány nyelvjárások ún. konzervatív romanik, amelyek közös őse

egy indiai, hajlékony nyelv, amely magán viseli a középind nyelvváltozatok jellegzetességeit

a fonetika és a morfológia szintjén. A szintaxis vizsgálata annyira homályos egyelőre, hogy

jelen dolgozat ennek értékelő összefoglalására nem vállalkozhatott, mivel fontos

alapkutatások hiányoznak – hazai és európai szinten egyaránt. Egyetlen munka létezik

Vekerdi József tollából,8ami a strukturalista leíró nyelvészet szempontsorát viseli magán. A

vizsgált két helyi közösségben összegyűjtött nyelvi korpusz elégséges támpontot adhatna

fontosabb szintaktikai szabályosságok megállapítására, de e disszertációba ez a rész

terjedelmi okokból nem férhetett be. Az alaphipotézis az, hogy a vizsgált közösségek szókincs

és hangsúlybeli, itt-ott grammatikai eltéréseit színesítené egy strukturált szintaktikai vizsgálat,

amely a különböző mondatrészek sorrendjét, és az alá- és fölérendeltségi viszonyokat

térképezné fel eltérő földrajzi fekvésű és más adottságokkal és környezeti szabályozókkal

(környezeti nyelvekkel, stb.) rendelkező romatelepeken. Ez a kutatói munka egy másik, önálló

értekezés témája lehet.

5. hipotézis Az a feltételezésem, hogy a jelenlegi ismert nyelvtervezési modellekkel leírható a

cigány nyelv beszélt köznyelvi alakja, további kérdések, hogy mennyire illúzió egy ilyen

modell megalkotása és mikorra várható.

6. hipotézis A helyi cigány nyelvi beszélők nyelvi stratégiáit megfigyelhetjük, leírhatjuk és

összehasonlíthatjuk egy tudatos nyelvtervezési folyamat során. A hazai cigány anyanyelvi

beszélők kapcsolatkeresése a külföldön élő cigánysággal folyamatos és dokumentálható,

feltételezem azonban, hogy a megalkotott köznyelv többközpontú lesz.

A nyelvi norma definíciója, szerepe

A nyelvi norma meghatározása körül sok személyeskedő vita is jelent meg a magyar

szakirodalomban. A strukturalista Amerikában egyenesen azt hangoztatták, hogy anyanyelvi

beszélő nem követhet el nyelvi hibát a közlésfolyamat során. Trudgillt idézve (1990): „We

belive, as do most linguists, that native speakers do not make mistakes. Native spaekers for

the most part speak their native language perfectly.‖ Fordítás: „Azt hisszük, mint a legtöbb

nyelvész, hogy az anyanyelvi beszélők nem követnek el hibákat. Az anyanyelvi beszélők

nagyrészt az anyanyelvüknek tökéletesen birtokában vannak.‖

8 Vekerdi - Mészáros, 1974b

7

Nádasdy Ádám hasonlóan fogalmaz: „Tudományos értelemben minden helyes, amit az

emberek használnak. A nyelvhelyesség nem korlátozhatja az írót, fordítót…(B. Nagy

2004:82).

Ez az érvelés – Heltai Pál szerint – a tudatos, kimunkált irodalmi nyelvhasználatra

lehet igaz, tehát a már megtervezett, nyelvi normával, irodalmi és beszélt köznyelvvel

rendelkező nyelvekre. Ez azt is jelenti, hogy tökéletesen birtokában vagyunk az anyanyelvi

kompetenciának, amely azonban nem mindig biztosít számunkra tökéletes performanciát

(azaz megvalósítást). Ezt a cigány nyelvű szövegek átírásánál is lehetett érzékelni, de bárki,

aki élőnyelvi vizsgálatokat már végzett, ezt a tényt megerősítheti.

A nyelvi norma Bartsch (1987: 166-78) és Tolcsvai (1998:32-3) nyomán orientáló

mintaként határozható meg, amit az egyszerű szokástól a normatív erő különböztet meg. A

norma olyan szokásos nyelvhasználatot jelent, amely a normatív erő révén orientáló

mintaként szolgál és előírja a kívánatos nyelvhasználatot. A norma és a szokás

megkülönböztetése mellett hangsúlyozandó a norma szerinti nyelvhasználat, a szokásos

nyelvhasználat. (tart. idézet)9

Coseriu (1970) és Bartsch (1987:153) szerint a norma határozza meg, hogy a nyelvi

rendszer lehetőségei közül a nyelvhasználatban mely formák fordulnak elő, vagyis a norma –

a szokásjog alapján leszűkíti a választékot, majd ezt a szűkítést a normatív erő révén rögzíti.

„A normák betartását ösztönzi az a tény, hogy a túl nagy változatosság zavarokat okozhat a

megértésben, viszont a normák csökkentik a nyelv variabilitását és fékezik a nyelv

változásának ütemét. Ily módon a normák betartása a jobb megértést szolgálja10

‖

A nyelvtervezés folyamata – a normaképzés:

1. korpusztervezés (nyelvtani formák, szavak, kifejezések megalkotása)

2. státusztervezés (a nyelv használati színtereinek megtervezése)

3. nyelvelsajátítás-tervezés (azon feltételek kialakítása, ahogyan a beszélők az adott

nyelvállapotot elsajátítják).

Minden az a kérdés válik fontossá: kinek a nyelvjárása váljék elsődlegessé, tehát

meghatározóvá?

Elvben bármelyik nyelv képes kifejleszteni a standardizációs eljárásokat, technikákat.

A nyelvi relativizmust elfogadó szerzők egyetértettek abban, hogy elvileg bármely nyelv

9 Heltai, 2004.

10 Heltai, 2004.

8

megtervezhető. Amennyiben ez nem történik meg, annak soha nem a nyelv belső

kohéziójának hiánya vagy a kevésbé hajlítható formák az okozói, hanem maga a

beszélőközösség. A nyelvek virtuális egyenlősége régóta ténykérdés nyelvész körökben, tehát

minden humán nyelv képes és alkalmas arra, hogy a megfelelő változtatásokkal a modern élet

kihívásaira válaszolni tudó nyelv legyen, a maga teljes spektrumában.

A sikeres nyelvi tervezéseket alapul véve és a megfelelő tanulságokat leszűrve

(afrikaans, bahasza indonéz, ivrit, welszi, baszk) kitartó nyelvpolitikai kooperáció

következménye, s így a korábban elképzelhetetlen valósággá válik: a kitartó nyelvészeti

munka következtében egy kimunkált nyelvet láthatunk: a modern romanit, amely sikerrel

veheti fel a versenyt a többi európai, tervezett nyelvvel.

Nyelvvizsgáztatás (a státusztervezés első lépcsőfoka)

Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Idegennyelvi Továbbképző

Központjában 1995 óta lehet nyelvvizsgát tenni a romani nyelv lovári dialektusából.

A nyelvvizsga populációt több mint 90%-ban a magyar anyanyelvű beszélők teszik ki,

tehát cigány származású vizsgázók elenyészően kevesen érkeznek.

A nyelvvizsga feladatsorai rímelnek a Közös Európai Referenciakeret (röviden KER)

előírásaira, olyan nehézségűek, mint a többi nyelv a nyelvvizsgán, s kommunikatív

kompetencia alapúak. A többi indoeurópai nyelv esetében rendelkezésre áll a nyelvi norma,

ami alapján készülhetnek szótárak, nyelvkönyvek és egyéb tudáshordozók. A cigány nyelv

esetében nem beszélhetünk standardról – egyelőre, s hiányoznak a megfelelően elkészített

tananyagok, valamint a képzett tanárok is. A romani esetében helyi közösségi normák

léteznek, s ez egyelőre nincs egységesítve. Nálunk cigány értelmiségiek (Choli Daróczi, Nagy

Gusztáv és mások) által terjesztett írásmód (angol alapú, a nyelvvizsgáztatás során is ezt

használjuk) terjedt el. A többi indoeurópai nyelv esetében a norma megállapítását követheti

csupán a nyelvvizsgáztatás nyelvének kidolgozása. A dialektusok (helyi nyelvek), a

nyelvvizsgáztatás valamint az anyanyelvi oktatás kapcsolatrendszerét egy folyamatábrával

ábrázolom.

9

A nyelvvizsgáztatás, a helyi nyelvek és a kvázi standard nyelvét modelláló ábra:

Mottó:

„Helyes az a nyelvi kifejezés, amely egy nyelvközösség szokásával megegyezik, helytelen az,

ami vele ellentétben áll.”11

Az ábra szerint a helyi dialektusok (Mindszent, Pettend) – két magyarországi oláh

cigány dialektus (a szakirodalom szerint konzervatív romani) beszélői, vagyis a helyi

nyelv(ek) a nyelvvizsgáztatás alapja(i). A nyelvvizsga lovári nyelve azonban már némileg

különbözik is a helyi dialektusoktól, tehát ’kvázi standard’, műnyelv. Kapcsolata van a helyi

dialektusokkal, mégis egy kicsit különbözik is tőlük. Az intézményes standard egyelőre

hiányzik, a lehetséges norma alapját nagy valószínűséggel a nyelvvizsga nyelve képezi majd.

A rendszer a „feje tetejére állt‖, azaz a nyelvvizsgáztatás során alakul ki a standard, s nem

fordítva.

11

Gombocz, 1931

Mindszent

Pettend

Nyelvvizsgáztatás

Nyelvi norma

iskola nyelve?

Közösségi

norma

Helyi nyelvek

Intézményes norma

hiányzik! ’ Kvázi standard’=

műnyelv’

Nyelvi norma

10

A dolgozat összegzése

A dolgozat többszörösen multidiszciplináris munka: tartalmaz kulturális antropológiai,

alkalmazott nyelvészeti, korpusznyelvészeti, szociolingvisztikai, nyelvpolitikai és

nyelvtervezési, nyelvpedagógiai, oktatásszervezési és nyelvi méréselméleti részeket is. Ez a

heterogenitás annak is köszönhető, hogy jelen dolgozat az első ebben a témakörben, s így az

összes jelenlévő paradigmát megpróbálja csokorba gyűjteni és értelmezni, ami egy pár évtized

alatt jelentkezett a tudományos életben. Az értekezés kutatási része két magyarországi oláh

cigány közösség nyelvi-kommunikációs vizsgálata, ahol a kommunikatív stratégiák

megfigyelése mellett dokumentáltam a nyelvvesztés folyamatát, amely igen előrehaladott

állapotban van. Mindkét közösség esetében a cigány identitás és a nyelvhez való ragaszkodás

megállapítható, ugyanakkor – mivel a gyermekkorú beszélőközösség nem kap elég iskolai-

óvodai bátorítást – az ő nyelvtudásuk a legproblémásabb. Elérkezett az a pont, amikor a

társadalom kénytelen lesz beavatkozni: a be nem avatkozás visszafordíthatatlan folyamatokat

eredményez: a passzív nyelvhasználók gyermeke biztosan a többségi nyelvet fogja utódainak

átadni. Az anyanyelv és vele együtt a közösségi szokások elfelejtése károkat okozhat a

felnövekvő generációk lelki életében: depressziót, identitászavart és egyéb lelki problémákat

okozhat. A közösség adhat energiát a világ kihívásainak leküzdésére, erőt és biztonságérzetet

a továbblépéshez. Ennek hiányában – látva az indián népek és az ausztráliai bennszülöttek

kollégiumokba kényszerített (szüleitől elszakított) gyermekeinek nevelési csődjét, állítható,

hogy a közösségi tudatában és nyelvének értékeiben megerősödött fiatal képes hatékony

stratégiákat kifejleszteni a továbblépésre, a valóban sikeres társadalmi integrációra. Az

„amerikás‖ magyarok gyermekeiket angol anyanyelvűvé nevelték (kivéve egyes református

családokat), de az unokanemzedék a gyökereit keresi és a magyar nyelvet a Debreceni Nyári

Egyetemen tanulja. Könnyen belátható, hogy elég sok pszichológiai és szociológiai okot

sorolhatunk fel annak igazolására, hogy hosszú távon az államnak az a költség hatékony

megoldás, ha a cigány közösségek gyermekeit jól átgondolt módszerekkel szűkebb

közösségükhöz és országukhoz lojális, az anyanyelvet ápoló felnőttekké szocializálja, akik

rövid útkeresés után megtalálják számításaikat ebben a hazában – mert erre lehetőséget és

megfelelő biztatást kapnak a többségi társadalomtól. Dolgozatom ennek a nagy és embert

próbáló pedagógiai tevékenységnek a nyelvi színtereit mutatja be: a helyi dialektusok

bemutatása mellett egy olyan többközpontú cigány nyelv megalkotása a cél, amelynek

segítségével a beszélők jobban el tudják magukat helyezni a világban: sikeresebb emberré

válhatnak.

11

A tézisek témaköreihez készített publikációk:

1. HEGYI Ildikó (1997): Recenziók a mindszenti cigánytelepről. In: Romológiai

Közlemények, I. p. 17-31. Kiadja: Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola

Romológia Tanszéke

2. HEGYI Ildikó (1998): Cigány népmesék pedagógia adaptációja. in: Romológiai

Közlemények II p. 37-42. Kiadja: Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola

Romológia Tanszéke

3. HEGYI Ildikó (2001): Mesemondás hagyományőrző közösségekben. In: Medicina et

Linguistica VIII. Szakmai lektor: Szépe György egyetemi tanár Budapest:

Semmelweis Egyetem p. 95-108.

4. HEGYI Ildikó (2001): Roma népismereti tankönyv kutatásmódszertani vizsgálata. In:

Szarka Péter (szerk.): Add meg, Isten, add meg, amit kérek tőled. Romológiai

Tanulmányok. Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar Békéscsaba –

Szarvas p. 91-102.

5. HEGYI Ildikó (2001): Az életfordulókhoz kötődő szokások a roma családokban

(részlet a népismereti tankönyvből). In: Szarka Péter (szerk.): Add meg, Isten, add

meg, amit kérek tőled. Romológiai Tanulmányok. Tessedik Sámuel Főiskola

Pedagógiai Főiskolai Kar Békéscsaba – Szarvas p.103-117

6. HEGYI Ildikó (2002): Romani (cigány) szövegek korpuszelemzése. In: Nyelvi Mérce.

Nyelvvizsgáztatók és Nyelvtanárok Lapja II. évf. 1-2. sz. Budapest: Idegennyelvi

Továbbképző Központ p.73 – 78.

7. HEGYI Ildikó (2003): Kreol nyelv-e a cigány? In: Segédkönyvek a Nyelvészet

Tanulmányozásához XXIV. Természetes nyelvek - mesterséges nyelvek (szerk. és

lektorálta Gecső Tamás) Budapest: Tinta Könyvkiadó. p. 55-68.

12

8. Hegyi Ildikó (2004): A cigány nyelv modern nyelvvé válásának lehetőségei.

Possibilities of the modernization of Romani. In: Bódi Zsuzsanna (szerk.): Egyén és

közösség. Individual and Community. Magyar Néprajzi Társaság: Budapest. Magyar

és angol nyelven. (Cigány Néprajzi Tanulmányok / Studies in Roma (Gypsy)

Ethnography, 12.)

9. PAPP János (2008): Sityu romanes! (Tanulj cigányul!) (harmadik átdolgozott kiadás)

Hegyi Ildikó lektor (247.p) kiadó: Pappné Darida Andrea Nyelvoktató Kft.

10. HEGYI Ildikó (2009): Lovári /cigány írásbeli feladatok középfokú nyelvvizsgára.

Kaposvár: Dávid Kiadó 91 p.

Konferencia előadások:

1. Pedagógiai Konferencia

Előadás címe: A cigány népmese világképe

Pedagógiai Főiskola, (Nyitra-Szlovákia) Romológia Tanszék 1995. március

Koordinátor: Várnagy Elemér tanszékvezető, Zsámbéki Katolikus

Tanítóképző Főiskola

2. Conştanţa (Románia): Roma oktatási projektek Közép-kelet-Európában

szervezte : Nicolae Gheorghe 1995. május

Előadás címe: " Romológia tanszék Zsámbékon"

3. Gyermeknyelvi Napok, Balatonalmádi, 1997. május

(szervező: Dr. Lengyel Zsolt) Előadás: "Roma gyerekek - magyar

iskolarendszer"

4. Pädagogische Katholische Akademie der Erzdiözese -Wien 1997. május –

meghívással

Előadás címe: "Analyse der Zigeunermärchen"

5. Pädagogische Akademie der Diözese Graz - Seckau

(2000. május 1-7.) Erasmus Koordinator: Prof. mag. Dr. Bruno Seebacher

a) Romagruppen in Ungarn

13

b) Die Geschichte der Romas in Ost - Mittel-Europa (Rumänien,

Ungarn)

c) Der diglossielle Spachzustand bei den Romas (Vlach und Boiash

Zigeuner-Gruppen)

6. Tanulmányút a Sorbonne Egyetem IV.-re, és a creteil-i Tanítóképző

Főiskolára. Kutatási téma: Interkulturális kommunikáció, kétnyelvűség a

francia oktatási rendszerben, ZEP-rendszer Időpont: 2001. január 22-től 31-ig

konzultáció Martine Abdallah-Pretceille professzorral.

7. XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus

Pécs, 2001. április 17-19.

Előadás: „Az interlingua vizsgálata diglossziás nyelvi

helyzetekben‖(Kétnyelvűség szekció, elnök: Mikes Melánia)

8. Cigány Nyelvek Nemzetközi Szemináriuma, Pécs, 2001. október 25-26.

Hegyi Ildikó a romani szekció vezetője

9. Friss kutatások a romológia körében - konferencia Pécs, 2002. november 15.

Előadás címe:A romani nyelv szociolingvisztikai jellemzői: nyelv, paranyelv,

sztenderdizáció, nyelvújítás

10. Természetes nyelvek – mesterséges nyelvek című konferencia

szervezte:ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék –

Magyarországi Eszperantó Szövetség Időpont: 2002. december 10.

Előadás címe: Kreol nyelv-e a cigány?

11. Továbbképzés a Cigány Közösségi Házak munkatársai számára

2003. szeptember 22-23. szervezte: Magyar Művelődési Intézet, koordinátor:

dr. Bódi Zsuzsa, néprajzkutató

Előadás címe: Cigány nyelvi közösségek: történeti előzmények, modern

nyelvhasználat

12. ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke PhD dr. Jónás Frigyes

tiszteletére rendezett konferencián: A cigány nyelv – idegenként

időpont: 2004. december 9.

14

A tézisekhez felhasznált bibliográfia:

● CSERESNYÉSI László (2004). Nyelvek és stratégiák, avagy a nyelv antropológiája.

Budapest: Tinta Könyvkiadó

● DEME László (1995): Nyelvünk többközpontúságának kérdéséhez (tekintettel a mai

történelmi helyzetre). In: Magyar Nyelvőr 119, 357--365.

● DEME László (1996): Hozzászólás a „Nyelvi tervezés, nyelvi politika" c. vitában. In:

Magyar Nyelvőr 120, 391--392.

● EÖTVÖS József (1885): A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra.

Budapest, Ráth Mór Kiadó

● ERDŐS Kamill (1989): Cigánytanulmányai = Collected Gypsy Studies of Kamill

Erdős Békéscsaba: Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai.

● FODOR István (1997): Nyelvújítás régen és ma — Európában és a harmadik világban.

In: Magyar Nyelvőr, 121: 257–65.

● FORRAY R. Katalin (1998): Cigánykutatás és nevelésszociológia. In: Iskolakultúra 8.

sz. p. 3-13.

● FÜLEI - SZÁNTÓ Endre (1987): Dinamikus nyelvművelés. In: Magyar Nyelvőr, 111:

129–37.

● GOMBOCZ Zoltán (1931): Nyelvhelyesség és nyelvtudomány. In: Magyar Nyelv 27:

1–11

● GRÉTSY László (1993): Nemzetközpontú nyelvművelés. In: Magyar Nyelvőr 117,

402 - 404.

● HALWACHS, Dieter W. (1998): Amaro vakeripe Roman hi = Unsere Sprache ist

Roman. Texte, Glossar und Grammatik der burgenländischen Romani-Variante.

Klagenfurt/Celovec: Drava Verlag.

● HAUGEN, Einar (1966b.): Linguistics and language planning. In: W. Bright (szerk.),

Sociolinguistics, 50-71. The Hague: Mouton

15

● HEINSCHINK, Mozes F. (1994): E Romani Čhib - Die Sprache der Roma.

● In: M. F. Heinschink, - Hemetek, U. (kiadja): Roma, das unbekannte Volk: Schicksal

und Kultur. Wien: Böhlau Verlag. p.110-128.

● HELTAI Pál: A fordító és a nyelvi normák I.-III. In: Magyar Nyelvőr (2004) 128. 4. -

p. 407-434.; (2005) 129. 1, - p. 30-58; (2005) 129, 2. – p. 165-172. pp. 407-434

● MATRAS, Yaron, - BAKKER, Peter, - KYUCHUKOV, Hristo (szerk) (1997): The

Tipology and Dialectology of Romani. John Benjamkins, Amsterdam.

● MATRAS, Yaron (1998a): Para-Romani revisited. In: Matras, Y. (szerk.): The

Romani Element in Non-Standard Speech. Sondersprachenforschung Bd 3.

Wiesbaden: Harrassowitz Verlag, p. 1-27.

● RÉGER Zita (1988): Szempontok a cigány gyermeknyelvi korpusz elemzéséhez. In:

Beszédkutatás '98 Beszéd, spontán beszéd, beszédkommunikáció. Budapest: MTA

Nyelvtudományi Intézete.

● RÉGER Zita (1990): Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Budapest:

Akadémiai Kiadó.

● SÁNDOR Klára (2001a). Nyelvművelés és ideológia. In: Sándor (szerk). 2001a, 153-

216.

● SKUTNABB – KANGAS, Tove (2000): Linguistic genocide in education – or

worldwide diversity and human rights? In: Lawrence Erlbaum, Mahwah, New Jersey

and London

● STEWART, Michael Sinclair (1993): Daltestvérek: az oláhcigány identitás és

közösség továbbélése a szocialista Magyarországon. Szociálpolitikai Értesítő

Könyvtára.Budapest: T-Twins Kiadó, MTA Szociológiai Intézet,

● SZÉPE György (1969): Az alsóbb nyelvi szintek leírása. In: Általános Nyelvészeti

Tanulmányok 6. p. 359-466.

● SZÉPE György (1996): A nyelvi jogokról a nyelvész szemével. In: Vigília, 7. 501-

509. p.

16

● TÁLOS Endre (1997): Nem az írás teszi a nyelvet. (Szerény észrevételek a cigány

írástervezetekkel kapcsolatban) In: Amaro Drom 11. sz.

● TOLCSVAI Nagy Gábor (szerk.) (1998): Nyelvi tervezés. Tanulmánygyűjtemény,

Budapest: Universitas Kiadó.

● TRUDGILL, Peter (1997): Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába.

Szeged: JGYTF Kiadó.

● VÁRNAGY Elemér – VÁRNAGY Péter (2000): A hátrányos helyzet pedagógiája.

Budapest: Corvinus Kiadó

● VEKERDI József (1983): A magyarországi cigány nyelvjárások szótára. Pécs:

Tanulmányok a cigány gyerekekkel foglalkozó munkacsoport vizsgálataiból VII.

● VEKERDI József (1988): Gypsies and the Gypsy Problem in Hungary. In: Hungarian

Studies Review. 15. évf. 2. sz. p. 13-26.

17

LORÁND EÖTVÖS UNIVERSITY

DOCTORAL SCHOOL OF EDUCATION

Head of Doctoral School: Eva Szabolcs, habil.

Ildikó Katalin Hegyi – Szabó

The Role of Romani Dialects in Hungary in the

Development of a Linguistic Norm

Subtitle:

„The Analysis, Adaptation and Educational Role of Lovari

and Other Local Dialects in Language Testing”

THESES OF THE DOCTORAL DISSERTATION

SUMMARY

SUPERVISOR: Dr. habil. Tamás Gecső

May 2010

18

Motto:

„A language cannot be preserved by singing a few songs or by printing a word on a stamp. Making it an official

language or teaching it in schools will not suffice either. It can only be saved by using it (now matter how

imperfect it may be), by introducing and applying it in various fields of life, thereby making it natural to a point

when it is no longer artificial or fake. In other words, it means a long period of struggle. There is no simple way

to reconstruct a language.”

Elli and Mac A’Ghobhainn (Irish language activists)

Introduction

The present dissertation introduces the language use of two Gipsy communities in Hungary

from the point of view of linguistic sociology and cultural anthropology. The linguistic

analysis focuses on the possibilities of Gypsy education in the mother tongue. Therefore, the

present essay looks at new approaches based on an education centred view.

Thematic Introduction of the Paper:

My paper consists of five chapters: this means 170 pages and five annexes consisting of an

additional 50 pages.

Chapter one discusses the research part; chapter two outlines the Gypsy’s’ appearance

and history in Europe; chapter three attempts to present a comparative analysis of the Indian

origins of the Romani language. Chapter four, with the help of the Romani project of Dieter

Halwachs, provides a classification of European and Hungarian Gypsy communities. In

chapter five the necessity of the application of a linguistic norm and the language of language

testing are discussed, and with the help of a flow sheet I compare present language testing

practices with the challenges presented by a linguistic norm (quasi standard, artificial

language, etc).

Annex 1 introduces the journals appearing in the Gypsy language or about the Gypsy

language; annex 2 indicates the sources used; annex 3 contains the music sheets and lyrics

received from the congregation of Pettend; annex 4 consists of a 45 page basic grammar

which, in accordance with conventional structuralist principles, introduces the lower stratum

of the Romani language. Annex 5 comprises photographic images of Roma communities

19

made with the help of my assistants. The bibliography of the dissertation consists of nearly

four hundred items related to this topic.

Philosophy and Topics of the Paper

The main objective of the paper is to identify the means, based on linguistic research, which

facilitate the elementary education of Gypsy children in their mother tongue12

.

The paper points out that of the Romani13

dialects spoken by Gypsies in Hungary, it is the

Lovari14

dialect (the dialect of horse traders) that has the best chance of becoming a tool for

that. The second scenario is the adoption of the grammar and language use suggested by

Marcel Courthiade.

The dissertation outlines a possible scheme based on local research which could

provide a basis for the dialect15

used in schools, and in accordance with the educational and

psychological tests on the use of the mother tongue it would examine the steps and

methodology required for the implementation of Gypsy education in the mother tongue. One

of the aims of the dissertation is to design a possible linguistic norm based on local dialects,

interpreting Romani/Lovari as a ’quasi standard’ of language testing. The suggested

linguistic norm marks new ways for education in the mother tongue.

The paper is based on documents derived from more than two years of field work. The

field work was conducted in two local communities: Mindszent and Pettend. I introduce and

compare the languages and language use of these communities based on the documents

collected in the field. In my dissertation I discuss the results of my research conducted in the

12

Within the framework of the present paper the concept of mother tongue may be replace by the concept of

―first language‖ or ―vernacular language‖ (based on the lectures of György Szépe). The local dialect used by

Gypsy communities is the first language environment in which the child ―submerges‖, acquires its non-verbal

communication, and within which he/she can communicate in accordance with the norms of the community. The

expression mother tongue in this case means the concept of the language used more often. In this case, mother

tongue and the first language acquired are not always identical, and due to advanced language loss they cannot

considered the same at all. 13

Romani language: spoken as first language by a significant number of Roma communities in the world, or as a

language of communication between different Gypsy communities. Lovári is a dialect of the Romani language.

14

Kamill Erdős (1989) 15

The word dialect (from the Latin DIALECTUS, which originates from the Greek διάλεκτος, meaning ’manner

of speech’) marks a living or extinct language variety developed from a common language, which has significant

grammatical, phonetic and lexical differences compared to other varieties. In a secondary sense, dialects are

language systems which do not meet the criteria of the language. The first definition is historical, and the second

one is a socio-linguistic one.

The expression is often used for language varieties different from the standard language.

Source: http://hu.wikipedia.org/wiki/Dialektus)

20

Csurári-Lovári community in Mindszent and undertake the introduction of the Kolompár

Gypsy community from a linguistic-sociological and cultural-anthropological point of view16

.

I first started to make recordings as a result of the encouragement received from Zita Réger in

the middle of the 1980s. Some of these recordings can be found in the archives of the

Linguistic Institute of the Hungarian Academy of Sciences due to the fact that I have managed

to make such recordings for Zita Réger’s linguistic socialization project which reflect the rich

linguistic stimulus accompanying children from birth. I have recorded the Gypsy mother’s

talk to her child, the children’s role plays and the tales of the grandmothers’, which overwrites

everything in the community. Story telling and the creation of stories has been a source of

prestige in these communities. The psychological-pedagogical and narrative study of Gypsy

tales could constitute the theme of an independent essay, which is however beyond the scope

of the present paper. Hopefully, it will take place in the near future, as the processing of

Gypsy tales would be vital for kindergartens and schools planning to introduce education in

the mother tongue. As I have stated at the beginning: In my thesis, I try to explore the role of

the Romani language and make it applicable for public education, but it is also my aim to

create a work of synthesis.

Research on the Gypsies

Why do I find Gypsy linguistic research important? The answer is very simple: It results from

a definition which has been used in Hungary for an ethnic community17

since József Eötvös.

A community is held together by a common language, common religion, common culture and

common history. Therefore, if we want to develop a positive approach to Gypsy identity, we

should be aware of the linguistic and cultural identity of these communities. Otherwise, we

will be left with the negative direction of social separation.

The language version we are planning to introduce for educational purposes has to

meet a double criteria. On the one hand, it should be a modern language accessible to a wide

variety of social groups and capable of meeting the requirements of a technological society,

but on the other hand local communities should still feel it as their own. If we cannot develop

16

In the Transdanubian region, ―Oláh Cigány‖ Gypsy communities refer to themselves as ―Kolompár‖ because

they want to differentiate themselves from the ―Beás Cigány‖ Gypsy communities who speak the Oláh (old

Romanian) language instead of Romani (Gypsy). The language of ―Oláh Cigány‖ Gypsy communities has been

significantly influenced by the Romanian language as far as grammar and vocabulary are concerned. In the case

of the ―Beás Cigány‖ Gypsy communities there has been a change of language. 17

József Eötvös: The impact of the main ideologies of the 19th century on the state, Budapest, Ráth Mór, 1885,

p. 139.

21

and accredit a language for Gypsy education in the near future, the Gypsy language will

become endangered not because there are no children who speak it, but because it will not be

usable for of educational purposes. At the present, Gypsy intellectuals receive their education

in a foreign tongue or tongues. The implementation of education in the mother tongue is a

strategic question. It is the key to the survival of an ethnic minority and it has important

implications for the majority of society as well.

My Hypotheses

I start my paper with six hypotheses, which are the following:

Hypothesis 1: The language of the different Gypsy communities living in Hungary has

evolved from a common core which can be reconstructed and analysed with the help of

glotto-chronological methods (Swadesh list) 18

and its possible application is determined by

the vocabulary and grammatical base developed during migration.

Hypothesis 2: In the present state of the Romani language, linguistic research is

significantly facilitated by looking at the choice of language strategies from the point of view

of ethnography and historical traditions (in my paper I refer to it as communication and

language strategy and discuss it separately). The exploration of the origins of stable and

mobile vocabulary supports this hypothesis (Does the word have a foreign origin, or does it

have ancient roots? This is indicated to researchers by the Gypsy language, for these forms

are conjugated differently.).

Hypothesis 3: By the linguistic mapping of the ―Oláh Cigány‖ dialects used in

Hungary and by exploring the changes which have occurred in the history of the language,

theoretically it would be possible to create ―a language above dialects‖, with the help of

which it would become possible to outline a language capable of meeting the challenges of

the modern age. Regarding its effectiveness, strength and economic potentials, this language

meets the challenges of the present age and functions as a planned language.

2. 18The Swadesh-list is a glossary created by Morris Swadesh, American linguist, in the 1940s and 1950s,

which is used in historical and comparative linguistics. Swadesh tried to include a basic vocabulary in his

list which could be found in as many languages as possible, but relatively independent from the natural and

cultural environment. (source: http://hu.wikipedia.org/wiki/Swadesh-lista)

22

Hypothesis 4: The ―Oláh Cigány‖ dialects used in Hungary are conservative Romani,

whose common ancestor is a flexible Indian language carrying the features of middle-Hindi

languages at the level of phonetics and morphology. Syntactical analysis is rather blurred at

the moment. The author of the present paper decided not to make an assessment of this field,

for important basic research results are missing both in Hungary and at a European level.

There is only one work, created by József Vekerdi19

, which possesses the aspects of

structuralist descriptive linguistics. The linguistic material collected in the two local

communities could provide a basis for the establishment of basic syntactic rules, but it goes

beyond the scope of the present dissertation. The basic hypothesis holds that differences in

vocabulary, stress and grammar in the communities studied could be made more colourful by

a structured syntactical study mapping word order, subordination and superiority in Gypsy

settlements in different geographical locations and environmental circumstances. Such

research work could be the topic of and independent paper.

Hypothesis 5: I hold that with the application of present linguistic models it is possible

to describe the vernacular form of the Gypsy language. Further questions to be answered are:

how illusory is the creation of such a model and when can it be expected to take place?

Hypothesis 6: Linguistic strategies of local speakers of the Gypsy language may be

observed, described and compared with the help of a conscious linguistic planning process.

Native speakers of the Gypsy language in Hungary are continuously trying to establish

contact with Gypsies living abroad. However, I assume that the vernacular created will be

multi-centred.

Definition and Role of the Linguistic Norm

A number of conflicting views have been published in Hungary concerning the definition of a

linguistic norm. In the structuralist United States some hold that native speakers do not make

mistakes while using the language. According to Trudgillt (1990): ―We believe, as do most

linguists, that native speakers do not make mistakes. Native speakers for the most part speak

their native language perfectly.‖

Ádám Nádasdy holds a similar view: ―In a scientific sense, everything is correct that

people use. Grammatical correctness cannot limit the writer, translator …‖ (B. Nagy

2004:82).

19

Vekerdi - Mészáros, 1974b

23

This reasoning, according to Pál Heltai, may be true for conscious language use in

literature in languages already possessing linguistic norms as well as spoken standards. It

means that we are perfectly competent in our native language, which however does not

always make perfect performance possible. This is also noticeable at the transcription of

Gypsy texts, but anyone who has carried out research on a living language can confirm the

above fact.

According to Bartsch (1987: 166-78) and Tolcsvai (1998:32-3), linguistic norm can be

defined as an orienting model differentiated from simple habits by a normative force. The

norm means language use which, due to the presence of a normative force, serves as an

orienting model prescribing the desirable language use. Besides making a difference between

norm and habit, we should also emphasise language use according to a norm usual language

use20

. According to Coseriu (1970) and Bartsch (1987:153), it is the norm that determines

which forms appear in a language from the possibilities provided by a given language system.

In other words, the norm, based on customs, narrows down our choices and later this

limitation is made permanent by the normative force. ―Adhering to the norms is encouraged

by the fact that too much variety would create problems in comprehension; besides, norms

limit the variability of the language and slow down the pace of changes. Thus, adhering to the

norms results in better comprehension21

‖

The Process of Language Planning – Norm Creation:

1. Corpus planning (the creation of grammatical forms, words and expressions)

2. Status planning (designing the fields of language use)

3. Language acquisition planning (creating the conditions required for the acquisition of a

language).

The most important question is always the following: Whose dialect should become

dominant and therefore a key factor?

In theory, every language can develop standardization processes and techniques.

Authors accepting linguistic relativism agree that theoretically every language can be

designed. If this does not happen, it is not due to the lack of the internal cohesion of the

language or less flexible forms, but to the community of the speakers. The virtual equality of

20

Heltai, 2004. 21

Heltai, 2004.

24

languages has long been an issue among linguists. According to this theory, through the

implementation of appropriate changes, every human language can become a language

capable of responding to the challenges of modern life in its full spectrum.

If we take a closer look at successful linguistic designs (Afrikaans, Bahasa Indonesian,

Ivirit, Welsh, Bask) we can conclude that they are all the result long term cooperation in the

field of language policy. What was earlier unimaginable has become true. If we follow the

above examples, a sophisticated new language is bound to appear: modern Romani, which can

successfully compete with other European planned languages.

Language Testing (the first step of status planning)

It has been possible to take a language exam in the Lovari dialect of Romani at the Foreign

Language Training Centre of Eötvös Loránd University in Budapest since 1998. More than

90% of those taking the language exam are native Hungarian speakers; Gypsy examinees are

very rare. The exam is in accordance with the Common European Framework of Reference. It

is communication based and its level of difficulty is the same as that of other language exams.

In other Indo-European languages there is a linguistic norm, based on which dictionaries,

language books and other information sources are made. In case of the Gypsy language,

however, we cannot talk about a standard yet, and the appropriate information sources and

trained teachers are also missing. In Romani there are only local community norms; linguistic

norms do not exist. The prevalent written form is the one propagated by Gypsy intellectuals

such as Daróczi Choli, Gusztáv Nagy and others. It is English based and this is what we use at

language testing as well. In other Indo-European languages, norm setting comes first,

followed by the development of the language of language testing.

The relationship between dialects (local languages), language testing and instruction in

the mother tongue may be illustrated as follows:

25

Diagram Illustrating Language Testing, Local Languages and Quasi Standard Languages:

Motto:

―Correct linguistic expression is the one which is in accordance with the customs of a

language community, and incorrect is the one which is opposed to it‖. 22

According to the diagram, speakers of the local dialects (Mindszent, Pettend) - two

―Oláh Cigány‖ dialects (conservative Romani) - constitute the basis of language testing (i).

However, the Lovari used at the exams is somewhat different from the local dialects;

therefore, it is a ―quasi standard‖, an artificial language. The institutionalized standards are

still missing and the emerging norm will most likely be based on the language used at

language testing. The system is ―upside down‖. In other words, a standard is developed as a

result of language testing, not the other way around.

22

Gombocz, 1931

Mindszent

Pettend

Language testing

Linguistic norm

school language?

Community

norm

Local languges

No institutional

norm! ’ Quasi standard’=

artificial lang.’

Linguistic norm

26

Summary of the Paper

It is a multi-disciplinary work including disciplines such as cultural anthropology, applied

linguistics, corpus linguistics, socio-linguistics, linguistic policy and language planning,

linguistic education, and language testing theory. This heterogeneity is due to the fact that the

present thesis is the first one in this field. Therefore, it tries to collect and interpret all existing

paradigms that have appeared in academic life in the past few decades. The research part of

the dissertation is the linguistic-communication examination of two ―Oláh Cigány‖ Gypsy

communities in Hungary, where, besides the observation of communicative strategies, I have

also documented the process of language loss, which is at a highly advanced stage. Both

communities want to preserve their language and Gypsy identity, but since child speakers of

the language do not receive enough encouragement at school and in kindergarten, their

language skills are the most problematic. We have reached a point where society will have to

interfere. Non-intervention will result in irreversible processes: the children of passive

language users will pass on the majority language to their descendents. Loosing one’s mother

tongue and the customs of the community can result in psychological damage in the life of

future generations. It may be source of depression, identity problems and various other

psychological disorders. The community serves as source of energy to face the challenges of

the world and gives strength and a sense of security needed to make progress in life. Without

that, as the example of North-American Indian and Australian Aboriginal children taken away

from their parents and forced to live in boarding schools shows, educational attempts will

result in dismal failure. Only children strengthened in their identity and language by the

community are able to develop the strategies required for successful social integration. First

generation Hungarians in America raise their children as English speakers (with the exception

of a certain Protestant families), but the grandchildren search their roots and learn Hungarian

at the Open University in Debrecen. There are a number of psychological and sociological

reasons why it is a cost effective solution for the government to socialize Gypsy children to

become adults who are loyal to their community and to the country, interested in the

preservation of their mother tongue, and who will be able to achieve their goals and fulfil their

desires in this country because of the opportunities and encouragement received from the

majority of society. My paper introduces the linguistic fields of this gigantic task. Besides the

evaluation of the local dialects, the development of a multi-centred Gypsy language is being

planned which could aid its speakers in finding their place in the world.

27

List of Publications:

HEGYI Ildikó (1997): Recenziók a mindszenti cigánytelepről. In: Romológiai Közlemények, I.

p. 17-31. Kiadja: Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola Romológia Tanszéke

HEGYI Ildikó (1998): Cigány népmesék pedagógia adaptációja. in: Romológiai Közlemények

II p. 37-42. Kiadja: Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola Romológia Tanszéke

HEGYI Ildikó (2001): Mesemondás hagyományőrző közösségekben. In: Medicina et

Linguistica VIII. Szakmai lektor: Szépe György egyetemi tanár Budapest: Semmelweis

Egyetem p. 95-108.

HEGYI Ildikó (2001): Roma népismereti tankönyv kutatásmódszertani vizsgálata. In: Szarka

Péter (szerk.): Add meg, Isten, add meg, amit kérek tőled. Romológiai Tanulmányok.

Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar Békéscsaba – Szarvas p. 91-102.

HEGYI Ildikó (2001): Az életfordulókhoz kötődő szokások a roma családokban (részlet a

népismereti tankönyvből). In: Szarka Péter (szerk.): Add meg, Isten, add meg, amit kérek

tőled. Romológiai Tanulmányok. Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar

Békéscsaba – Szarvas p.103-117

HEGYI Ildikó (2002): Romani (cigány) szövegek korpuszelemzése. In: Nyelvi Mérce.

Nyelvvizsgáztatók és Nyelvtanárok Lapja II. évf. 1-2. sz. Budapest: Idegennyelvi

Továbbképző Központ p.73 – 78.

HEGYI Ildikó (2003): Kreol nyelv-e a cigány? In: Segédkönyvek a Nyelvészet

Tanulmányozásához XXIV. Természetes nyelvek - mesterséges nyelvek (szerk. és lektorálta

Gecső Tamás) Budapest: Tinta Könyvkiadó. p. 55-68.

HEGYI Ildikó (2009): Lovári /cigány írásbeli feladatok középfokú nyelvvizsgára. Kaposvár:

Dávid Kiadó

28

Conference Lectures:

13. Pedagógiai Konferencia

Előadás címe: A cigány népmese világképe

Pedagógiai Főiskola, (Nyitra-Szlovákia) Romológia Tanszék 1995. március

Koordinátor: Várnagy Elemér tanszékvezető, Zsámbéki Katolikus

Tanítóképző Főiskola

14. Conştanţa (Románia): Roma oktatási projektek Közép-kelet-Európában

szervezte : Nicolae Gheorghe 1995. május

Előadás címe: " Romológia tanszék Zsámbékon"

15. Gyermeknyelvi Napok, Balatonalmádi, 1997. május

(szervező: Dr. Lengyel Zsolt) Előadás: "Roma gyerekek - magyar

iskolarendszer"

16. Pädagogische Katholische Akademie der Erzdiözese -Wien 1997. május –

meghívással

Előadás címe: "Analyse der Zigeunermärchen"

17. Pädagogische Akademie der Diözese Graz - Seckau

(2000. május 1-7.) Erasmus Koordinator: Prof. mag. Dr. Bruno Seebacher

a) Romagruppen in Ungarn

b) Die Geschichte der Romas in Ost - Mittel-Europa (Rumänien,

Ungarn)

c) Der diglossielle Spachzustand bei den Romas (Vlach und Boiash

Zigeuner-Gruppen)

18. Tanulmányút a Sorbonne Egyetem IV.-re, és a creteil-i Tanítóképző

Főiskolára. Kutatási téma: Interkulturális kommunikáció, kétnyelvűség a

francia oktatási rendszerben, ZEP-rendszer Időpont: 2001. január 22-től 31-ig

konzultáció Martine Abdallah-Pretceille professzorral.

19. XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus

Pécs, 2001. április 17-19.

29

Előadás: „Az interlingua vizsgálata diglossziás nyelvi

helyzetekben‖(Kétnyelvűség szekció, elnök: Mikes Melánia)

20. Cigány Nyelvek Nemzetközi Szemináriuma, Pécs, 2001. október 25-26.

Hegyi Ildikó a romani szekció vezetője

21. Friss kutatások a romológia körében - konferencia Pécs, 2002. november 15.

Előadás címe:A romani nyelv szociolingvisztikai jellemzői: nyelv, paranyelv,

sztenderdizáció, nyelvújítás

22. Természetes nyelvek – mesterséges nyelvek című konferencia

szervezte:ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék –

Magyarországi Eszperantó Szövetség Időpont: 2002. december 10.

Előadás címe: Kreol nyelv-e a cigány?

23. Továbbképzés a Cigány Közösségi Házak munkatársai számára

2003. szeptember 22-23. szervezte: Magyar Művelődési Intézet, koordinátor:

dr. Bódi Zsuzsa, néprajzkutató

Előadás címe: Cigány nyelvi közösségek: történeti előzmények, modern

nyelvhasználat

24. ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke PhD dr. Jónás Frigyes

tiszteletére rendezett konferencián: A cigány nyelv – idegenként

időpont: 2004. december 9.

Bibliography to my Thesis

CSERESNYÉSI László (2004). Nyelvek és stratégiák, avagy a nyelv antropológiája.

Budapest: Tinta Könyvkiadó

DEME László (1995): Nyelvünk többközpontúságának kérdéséhez (tekintettel a mai

történelmi helyzetre). In: Magyar Nyelvõr 119, 357--365.

DEME László (1996): Hozzászólás a „Nyelvi tervezés, nyelvi politika" c. vitában. In: Magyar

Nyelvőr 120, 391--392.

30

EÖTVÖS József (1885): A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. Budapest,

Ráth Mór Kiadó

ERDŐS Kamill (1989): Cigánytanulmányai = Collected Gypsy Studies of Kamill Erdős

Békéscsaba: Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai.

FODOR István (1997): Nyelvújítás régen és ma — Európában és a harmadik világban.

In: Magyar Nyelvőr, 121: 257–65.

FORRAY R. Katalin (1998): Cigánykutatás és nevelésszociológia. In: Iskolakultúra 8. sz. p.

3-13.

FÜLEI - SZÁNTÓ Endre (1987): Dinamikus nyelvművelés. In: Magyar Nyelvőr, 111: 129–

37.

GOMBOCZ Zoltán (1931): Nyelvhelyesség és nyelvtudomány. In: Magyar Nyelv 27: 1–11

GRÉTSY László (1993): Nemzetközpontú nyelvművelés. In: Magyar Nyelvőr 117, 402 - 404.

HALWACHS, Dieter W. (1998): Amaro vakeripe Roman hi = Unsere Sprache ist Roman.

Texte, Glossar und Grammatik der burgenländischen Romani-Variante. Klagenfurt/Celovec:

Drava Verlag.

HAUGEN, Einar (1966b.): Linguistics and language planning. In: W. Bright (szerk.),

Sociolinguistics, 50-71. The Hague: Mouton

HEINSCHINK, Mozes F. (1994): E Romani Čhib - Die Sprache der Roma.

In: M. F. Heinschink, - Hemetek, U. (kiadja): Roma, das unbekannte Volk: Schicksal und

Kultur. Wien: Böhlau Verlag. p.110-128.

HELTAI Pál: A fordító és a nyelvi normák I.-III. In: Magyar Nyelvőr (2004) 128. 4. - p. 407-

434.; (2005) 129. 1, - p. 30-58; (2005) 129, 2. – p. 165-172. pp. 407-434

MATRAS, Yaron, - BAKKER, Peter, - KYUCHUKOV, Hristo (szerk) (1997): The Tipology

and Dialectology of Romani. John Benjamkins, Amsterdam.

MATRAS, Yaron (1998a): Para-Romani revisited. In: Matras, Y. (szerk.): The Romani

Element in Non-Standard Speech. Sondersprachenforschung Bd 3. Wiesbaden: Harrassowitz

Verlag, p. 1-27.

31

RÉGER Zita (1988): Szempontok a cigány gyermeknyelvi korpusz elemzéséhez. In:

Beszédkutatás '98 Beszéd, spontán beszéd, beszédkommunikáció. Budapest: MTA

Nyelvtudományi Intézete.

RÉGER Zita (1990):Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Budapest:

Akadémiai Kiadó.

SÁNDOR Klára (2001a). Nyelvművelés és ideológia. In: Sándor (szerk). 2001a, 153-216.

SKUTNABB – KANGAS, Tove (2000): Linguistic genocide in education – or worldwide

diversity and human rights? In: Lawrence Erlbaum, Mahwah, New Jersey and London

STEWART, Michael Sinclair (1993): Daltestvérek: az oláhcigány identitás és közösség

továbbélése a szocialista Magyarországon. Szociálpolitikai Értesítő Könyvtára.Budapest: T-

Twins Kiadó, MTA Szociológiai Intézet,

SZÉPE György (1969): Az alsóbb nyelvi szintek leírása. In: Általános Nyelvészeti

Tanulmányok 6. p. 359-466.

SZÉPE György (1996): A nyelvi jogokról a nyelvész szemével. In: Vigília, 7. 501-509. p.

TÁLOS Endre (1997): Nem az írás teszi a nyelvet. (Szerény észrevételek a cigány

írástervezetekkel kapcsolatban) In: Amaro Drom 11. sz.

TOLCSVAI Nagy Gábor (szerk.) (1998): Nyelvi tervezés. Tanulmánygyűjtemény, Budapest:

Universitas Kiadó.

TRUDGILL, Peter (1997): Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged:

JGYTF Kiadó.

VÁRNAGY Elemér – VÁRNAGY Péter (2000): A hátrányos helyzet pedagógiája. Budapest:

Corvinus Kiadó

VEKERDI József (1983): A magyarországi cigány nyelvjárások szótára. Pécs: Tanulmányok

a cigány gyerekekkel foglalkozó munkacsoport vizsgálataiból VII.

VEKERDI József (1988): Gypsies and the Gypsy Problem in Hungary. In: Hungarian Studies

Review. 15. évf. 2. sz. p. 13-26.

32