Helyzetértékelés és a Nemzeti

Infokommunikációs Stratégia (NIS)

célkitűzései

HTE MediaNet 2013 konferencia

2013. Október 3. Velence

Dr. Solymár Károly Balázs

helyettes államtitkár

2

Bevezetés

NIS

Az IKT-

szektor

jelentősége

Uniós

előírások

Az IKT

kormány-

zati

prioritás

Az IKT-

szektor

helyzete

Uniós átlag

alatti

penetrációs

és használati

mutatók

A GDP 12%, a

foglalkoztatás

kb. 7%-át

adja.

Pénzügyi és

intézményi

szempontból

kiemelt

kormányzati

figyelem

Ex-ante

kondicionali-

tások: a 2014-

20 közötti

uniós források

előfeltételei

Az új stratégia a digitális ökoszisztéma minden elemét egyenlően fontosnak

tekinti: ez a kiegyensúlyozott fejlődés feltétele.

Miért volt szükség a NIS-re?

3

A stratégia pillérei

Modern, hatékony, jól működő szolgáltató állam, e-közigazgatási szolgáltatások, belső folyamatok IT-támogatása

Újgenerációs hálózatok, hatékony spektrum-gazdálkodás

Fejlett IKT-szektor, infokommunikációs

szempontból versenyképes vállalkozások

A digitális írástudás terjesztése, a

másodlagos digitális

megosztottság csökkentése

Digitális infra-struktúra

Digitális készségek

Digitális állam

Digitális gazdaság

4

Helyzetértékelés

A szélessávú hálózatok kínálati oldalán a magyar mutatók európai összevetésben is

rendre helyt állnak. A lefedettség esetenként meg is haladja az uniós átlagot, a

választék közel átlagos, az árak pedig versenyképesek.

93%

59,7%

95% 91%

Szélessávú

lefedettség

(a háztartások

%-ában)

95%

53,8%

Alapszintű

szélessávú

hálózatok

NGA (FTTx,

Docsis3)

Mobil-

internet

(3G)

≥2Mbps

≥10Mbps

≥30Mbps

HU 88,1% 49,04% 13,72%

EU27 91,8% 48,41% 8,49%

Letöltési sebesség, 2011

(az előfizetések %-ában)

Árak, 2013 (EUR PPP)

Szegmensenként

eltérő, de mindenhol

a legjobb 10 között

található a magyar

adat a vizsgált

európai országok

között

Forrás:

DA

E, 2

01

3

Digitális infrastruktúra

5

A penetrációt tekintve jelentős az elmaradás az EU átlagától. A használati

mutatók közelítik az uniós átlagot.

Vezetékes szélessávú penetráció az Európai Unióban 2013. január (%-ban)

40

,20

%

39

,80

%

36

,70

%

34

,20

%

33

,60

%

33

,40

%

32

,70

%

32

,60

%

32

,60

%

30

,60

%

28

,80

%

27

,20

%

25

,80

%

25

,70

%

25

,60

%

25

,30

%

24

,80

%

24

,70

%

24

,60

%

23

,80

%

23

,10

%

22

,90

%

22

,90

%

22

,50

%

19

,30

%

19

,00

%

18

,80

%

16

,60

%

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

35,00%

40,00%

45,00%

50,00%

Mobilinternet penetráció 2013. augusztus:

37% (ebből forgalmat bonyolított 28%)

81 80 81 81 78 73

65 65 65 60 59 58 60 59 57 58

43

57 51 50 53

46 47 45 51

40 41 29

91 91 90 89 88 84 78 78 78 76 75 74 74 70 70 69 66 66 65 65 65

59 58 56 53 50 50 43

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

100

Napi internethasználók Hetente legalább egyszer internet használók

A napi, illetve heti legalább egyszeri internet-használat aránya a 16-74 év közötti

korosztályban, 2012 (a lakosság %-ában)

2012: a 15+ korosztály 43,8%-a továbbra

is digitálisan írástudatlan!

Forrás: DAE, 2013

Forrás: DAE, 2013

Helyzetértékelés Digitális készségek

6

80% 79%

82% 56%

71% 54%

8% 7%

52% 38%

31% 53%

59% 59%

32% 58%

6% 13%

18% 23%

Információ

termékekről,

szolgáltatásokról

Online újságok,

folyóiratok

Egészségügyi

információk

Online tanfolyam

elvégzése

Közösségi

médiahasználat

Elektronikus

bankolás

E-kormányzati

szolgáltatások

használata

Online vásárló

lakosság

Határon átnyúló

online vásárlók

aránya

Online értékesítő

lakosság

EU átlag felett EU átlag alatt

Az „alapszintű” használat átlag feletti, a tranzakciós használat (online vásárlás,

ügyintézés) azonban jóval az uniós átlag alatt van.

Forrás:

DA

E, 2

01

3

Helyzetértékelés Digitális készségek (2)

7

A vállalkozások IT ellátottsága és használati mutatói uniós átlag alattiak

(különösen a mikro- és kisvállalkozsok körében), az e-kereskedelem volumene

azonban évek óta folyamatosan nő.

E-s

zám

lák

we

bo

lda

lak

CR

M h

asznála

t

e-kereskedelemből

származó bevétel (az összbevétel %-ában)

rendeléseket online

leadó, vagy fogadó

vállalkozások aránya (10+ főt foglalkoztató cégek

(pü-i szektor nélkül)

HU: 62%

EU: 71%

HU: 7%

EU: 19%

Forrás: DAE, 2011, 2012

HU: 2%

EU: 21%

2012

2011

2010

2010

2011

2012

Helyzetértékelés Digitális gazdaság (2)

8

IT és

hálózati

konszoli-

dáció

e-közigaz-

gatási

szolgál-

tatások

fejlesztése

e-közigaz-

gatás

igénybe

vételének

ösztönzése

Hálózatok,

szolgáltatások

MVM-NET, NISZ Zrt.

Kínálati oldal

A használatóság

növelése, felhasználói

élmény fokozása

Keresleti oldal

A szolgáltatások

széleskörű

megismertetése és a

használat előnyeinek

bemutatása

A közigazgatási informatika konszolidációjának köszönhetően költségmegtakarítás

tapasztalható az állami szektorban, miközben a szolgáltatás-minőség (pl. az NTG

tekintetében) jelentősen nőtt. Az e-közigazgatási szolgáltatások kínálati és keresleti oldali

fejlesztésére tucatnyi uniós projekt indult (pl. NTG, KKIR, TÜAP, stb.).

Helyzetértékelés Digitális állam

9

Célok és eszközök

A stratégia cél- és eszközrendszere a helyzetelemzés és a jövőkép fejezet megállapításai

alapján készült. A fenti célokat egyéb, a horizontális tényezőkhöz kapcsolódó célok

egészítik ki.

Eszközök Célok C1. A hálózati kapacitások

legyenek alkalmasak a növekvő

használati intenzitás és

sávszélesség-igény kielégítésére

C2. Valamennyi hálózati

szegmensben épüljenek ki a

hiányzó hálózati szakaszok, ne

legyenek szűk keresztmetszetek

E1. NGA hálózatok

fejlesztésének ösztönzése

E2. A 4G és LTE

szolgáltatások ösztönzése

E3. Hiányzó körzethálózati

szakaszok támogatása

E4. Közintézmények

hozzáférésének

fejlesztése

E5. Kormányzati hálózatok

konszolidációja

xxx

xxx

xxx

xx

xxx

xxx

xxx

xx

Digitális infrastruktúra

10

Források

1 md euró szélessáv-fejlesztési

projektek támogatására

Connecting Europe Facility

(CEF)

Jellemzően uniós

fejlesztések hazai

részaránya

Hazai

költségvetési

források

• Folyik az OP-tervezés

• Önálló prioritás az IKT

• A GINOP teljes keretének

10%-a infokommunikációs

célokra fordítható

OP tervezés 2014-20

Az európai és a hazai források (kiegészülve a hatósági frekvenciagazdálkodási

tevékenységével) elegendőek a szélessáv terén tapasztalható problémák kezelésére,

valamint a hálózatok továbbfejlesztésére.

Digitális infrastruktúra

11

Köszönöm a figyelmet!