Híd, 1938/10. szám

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám

http://slidepdf.com/reader/full/hid-193810-szam 1/36

P o f e d i n i b r o j 4 d i n .

T Á R S A D A L M I , I R O D A L M I É S K R I T I K A I S Z E M L E

M E G J E L E N I K T Í Z S Z E R É V E N T E

T A R T A L O M :

V e r e s P éter : E gy földmunkás n aplójából

P ál ícs M ik lós: V o j v o d i n a húsz éve

L évay E n d r e : Hagymavásár

L aták I stván : Síkság ( ve rs )

F i a ta l magyar művészek

Ruffy P éter : C sán gók k özött

A ku r uc költészetből

Világszemle

G azdasági krónika

K R Ó N I K A

A halál pilótája — M ely ik vo lt a nagyobbik veszély ?

V. ÉVFOLY AM • SUBOTICA • 1938 OKTÓBE R • 10. SZÁM

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


A H I D e lő f i ze tés i d í j a ; J ugoszláv iában : egy év re 36'— ,

félévr e 20*— , n egyed évr e 10*— d i n . E gy es száma ára 4'— din.

M agyar or szágon : egy évr e 5*—, félévr e 2-50,

negyedévre 1*25 pengő. E gy es szám ára 50 fillér.

S z e r k e s z t ő i ü z e n e t e k

K ŐS ZE G I I RÉ N . Í rása sab lósos . I r o

da lm i akar l e n n i és nem s ikerü l t . Pró

bálkozzon az életből v e t t , egyszerű

ké pekke l m i n d e n n a p i n y e l v e n .

V A R G A J Á N O S , S U B O T I C A . L e

vélében j e l zet t c ikkét „A M u n k a " c imű

szubot icai szaklap használhatja. K üld je

be n e k i k .

B A L O G J Á N O S , S T . M O R A V l C A .

írását e lo l vas tuk . T erm észetesen sok ja

vításra szoru l , de azért alkalomadtán f e l

használ juk.

G Ó L Y A I S T V Á N , Z A G R E B . E l k ü l d

tük a K alangyának. A m i e n k e t n em

használhat juk. Azelőtt jobbat írt.D Ó S A A N D R Á S , A D A - G U N A R A S .

A d i a l e k t i k u s m at e r i a l i z m u s magyar

n y e l v e n m ár elfogyott, de ha jól t u d o m ,

Ö n ö k n e k v a n k i n t egy példányuk . K ér je

kö lcsön . Egyébként l egközelebb küldünk

könyv-ár jegyzéket és választhat.

A H I D X . száma cs ak e l k és ve j e lenhete tt meg, szűkebb tar ta lommal m i n t

m áskor , am i m ost k észülő naptárun kk a l járó t e h n i k a i o k o k miatt történt. K érjü k o lva

sóink elnézését.

K i a d ó h i v a t a l i h í r e k

A napokban kerü l forgalomba 1939-es N A P T Á R U N K . F elk ér jükterjesztőinket, hogy azonnal közöl jék esetleges utánrendeléseiket.

E L Ő F I Z E T Ő I N K F I G Y E L M É B E . A l apunkhoz mellékelt naptárm egren del ő-szelvén yt m ég ezen a héten k üldj ék be, m er t a megren delések n agy töm ege miat t N A P T Á R U N K az u tol só pél dány igelfogy és így nem rezerválhatunk későbbi eladásra.

TÖBBEK elnézését kér jük , hogy l e v e l e i k r e nem válaszoltunkazonnal, de most készülő naptárunk a n n y i r a elfoglalt bennünket,hogy kéréseik et csak a N A P T Á R m egjelen ése után in tézhetjük el .

M u n k atár su n k nak , L A T Á K I S T V Á N -n a k „S ZÜ R K E N A P O K "című novel lás-kötete művészies k iál l í tásban, nemsokára meg je len i k .

A könyvet előf izetn i vagy megrende l n i óhajtó olvasóink f o rdu l janakkiadóhivatalunkhoz, ahol előf i zetési gyütjőívet i s beszerezhetn ek .Páratlan vajdasági munkásírónk u jabb novellás-kötete ezúttal

i s szenzációja lesz i r od a lm i életünknek.

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


E<SY F Ö L D M U N K Á S N A P L Ó J Á B Ó L

Este összevesztünk Sár ival . M egi n t nincs a háznál se kenyér,se szalonna, se k r u m p l i . E gy k osár l i s z t v an , m eg egy vékán yi

tenger i . A z t a k i scs i r k ének sugorgatta edd ig Sár i , m e r t n em szeretné, hogy k i k o p j u n k a m agjából, hogy egész éven át egy tyúkf ian e l egyen a háznál . A M ózsi k ert j én ek m ég hí j já v an , az in ség-m u n k ából sem m i se lesz a héten. Szabó k om áék i s csak m égtegnap ál lottak k i , m iránk jó , ha m a j d a jövő hét der ek án k erüla sor. M ost aztán azon veszek edtü n k , hogy ahhoz a k osárn yil i sz thez honnan k erítsün k m ég v agy k ét k osárral , h ogy l egalábbegy k i s sütet legyen . Sár i azon v an , hogy k ér j ek M ózsitól hite lbe ,de én ezt res te l l em, m e r t most is ta r tozunk m ár n e k i . V a gy p ed i gk ér j ek M ihály bátyám ék tól , azok n ak van . E set leg K i s I stván sógor ,

a Zsuzs ink u ra i s t u d n a segíteni. Szóval ő azt akar ja , hogy az énrokonai m tól k ér jün k , én m eg ezt n em szeretem , k ér j en ő, az őrokonaitól . De nem aka r . Szegények azok is és nem szívesen adnak .

— A k k o r m eg ad d el a csirk ét, am i m ost k e l t . M os t m égnagy ára van, m a j d ha keresünk, májusban visszavesszük olcsóbban.

D e ebbe se m egy bele. H ogyn e, hátha i t t döglün k rak ásra,ő cs i r k e nélkü l nem lesz , m e r t ha nem ne v e l , a k k o r még csaktojása se lesz a házn ál soha. A k er eset ből sohse veszünk m i n kcsirk ét. C sak k en yérr e l en n e elég. D e m eg aztán a m árciu si cs i r k eér va lam i t , ez már to j i k a jövő télen. M ost i s abból k rajcároztu n k ,

amíg e l nem ke l l e t t a tyúkokat ad n i .M in degy ikün kn ek igaza v an . C sak az a k érd és , m e l y i k az

er ősebb igazság. A z enyém n ek k el l en e l e n n i , m e r t hiszen tán énv i se lem a kalapot .

Éppen evés közben k a p t u n k össze. Tésztalevest főzött, den em vo l t már hozzá, csak egy kis p i l i s hajas kenyér .

H i s z e n én is tud tam, hogy n incs , de legalább várna vele, amígesz ik az ember. De olyan gyalázatos ter m észete v an , hogy ha bajv a n , m i n d i g evés közben veszi elő. I l y e n k o r az ember úgy f e l f o r r ,

hogy ölni t u d n a haragjában . M ég a k u t y a i s a k k o r legdühösebb,a m i k o r eszik. Soha se t ud j a megál lan i , ped ig tud ja , hogy összeveszün k , hogy bele n e k ezd je n , én m eg n em t udom megál lani ,hogy fel ne csattanjak. Sokszor m egfogadtam pedi g m ár m agam ban,hogy hal lgatok, hal lgatok, akármit beszél , nem érdemes veszekedn i ,avva l úgy sem lesz jobban s e m m i . D e n em t udok úgy t e n n i , m i n tP olyák M ihály bátyám . A z úgy tu d hal lgatn i , ha Erzsók ángyóv e s ze ke d i k , „majd magához jön hé, -ma jd m egbék ül" — m on dj a éshal lgat a lócán, m i n t a gyerek , a m i k o r odacsun yított. V agy ped i gk i m e g y az ólba a tehenekhez és azoknak motyorékol .

É n n e m t udom magamat így v isszatartan i . Ezelőtt még csakmegjárta. Édesapámat, ha megharagította ides, a k k o r megkontyo l taegy k i cs i t , adott n e k i egy pár macsal i t és hamarább vége l e t t .I d e s elbőgte magát, édesapám meg k i a d t a a mérgét és túl vo l t akra j ta . D e m ost m ár n em n agyon szokás az asszon yt m e g v e r n i .M egszól j ák az em bert . — D e n agy legén y — m on dj ák — elbánhatik

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


egy ron gyos ass zon n ya l . . . D e a fene a húsz k örm ét, csak en gemn em v er n e m e g . . . így heccel i k egymást az asszon yok ; így hát azember visszatart ja magát, de annál jobban forr benne a méreg.M ost m i n d i g olyat beszél, am i m arhaság, am i t n em lehet, csakazért , hogy el l en k ezzen a m ásik k al . M érgem ben már n em tud tamm i t csinálok, fe lkaptam a tálat, hogy hozzávágom levesestől, de azutolsó pi l lanatban v i sszakaptam a k a r o m és csak levágtam az asztalra, hogy kilöttyent belőle egy k i c s i . A k k o r a lámpának hajtottaz i ndu la t , m e r t az vo l t az asztalon a k ezem ügyébe, de h i r te lenm egfékezett a tűztől val ó félelem . K apk odásom ban a k és ragadt akezembe, meg a da rabka héj jas kenyér, már fel is emeltem m i n d egy i ke t , hogy a föld höz vágom , de akko r ránéztem a gyerekekre

és láttam, hogy össze vannak i j edve, a szemük fe lakadt . Eszt i m árbőgni kezd, Gabr i m i n t egy i j ed t k i s k u t y a úgy néz rám — éslecsaptam az asztalra minden t . Felál ltam h i r t e l e n : Lássátok, i l y enanyátok — m on dom a gyerek ek n ek — n em hagy ja az em ber te n n i — és k i m e n t e m . A z ajtót meg úgy berántatta v el em az i ndu la t ,hogy csak úgy rengett bele a rossz ház, a k i l i n c s meg a kezembenmaradt . Belülről leszaladt róla a csavar, m er t csak úgy dróttalvo l t m ár odaerősítv e. A föld höz vágtam a k i l i n c se t is — újabbba j ez i s ! — az ajtó m eg ki nyí lt utánam.

E l m e n t e m hátra, azután m eg vi sszajöttem és ott járkáltam aház előtt az u d v a r o n .

E gy jó negyedóráig ácsorogtam i t t . L assan hült a h ar agom ésm e r t hajadon fővel már fázn i k ezd tem , hát bemen tem . Sany i f i amezalatt megkereste a csavart és m e r t ő n agy m ester, m ár szerel tei s vi ssza. Sári pi sszegve m osogatott a vask ályha előtt a föld ön.A nagyobb gyerekek csendesen gubbasztot tak k i i t t , k i o t t , d eaztán, ahogy látták, hogy n i n cs már sem m i baj , hozzáfogtak halkanzsenyegni . Eszt i n em sok ára odacsúszott hozzám , a k ezében egyössze-vi ssza ütött-vert csör gő. — A pá . . . apá . . . apá . . . hajt ja

szüntelenül és mutat ja , hogy n e k i m i j e van . M i t t egyen az ember ,a gyerek nem tehet semmi ről . — K i adta, k i s ján yom ? — k érdemtőle, ami lyen barátságosan a k k o r te l t tőlem. — P i t t a otta i t t i j á b u . . .— gagyogja. Fe l v e t t em hát az ölembe, ő meg boldogan csörgetetta fül em be az ütött-kopott játék k al. — K i s buta kö lyköm — gon do lom — vájjon ha még tésztalevessel se l ak tok ma jd jól, lesz-e

még kedvetek já tszan i?

E lszál l t a m érgem egészen. V i sszagon dolt am a gye r ekkoromra ,én is m i l yen i j e d t vo l tam , ha az öregek veszekedtek. A k k o r v o l t u n k boldogok, ha az édesapám fütyölt, da lo l t vagy tamburázott,

idesanyám meg kísérte ha lkan .De az a n y j u k k a l azért n em békültünk k i a k k o r este. Szótl a n u l megágyalt , én lefeküdtem, a gyerekeket is l e rakta , a lámpáti s elo l totta és a setétben leült a k em en ce m ellé. í gy szokt a, haharagsz ik . V agy a lócán hál, v agy ped i g k éső éjszak a, a m i k o r m árm i n d e n k i alsz ik és e l un j a a kucorgást, f e l f eksz i k mellém az ágyra,

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


én m i n d i g k ihagyom n e k i a helyet. Hajna lban aztán megint k orábban kél, hogy szót ne ke l l j en vá l tan i ve l em.

Egy-két nap alatt azért m i n d i g megbékélünk, ha újra összen em k e l l veszn i va l a m in .

Reggel korán én is f e l ke l t em és e lm en tem M ózsihoz. M ég vo l tegy napra való ásás. Sárit nem is láttam, valahol hátul az u d v a r onlehetett, vagy már kenyér után szaladgált ő is, m er t még a setétha jna lon leszállt az ágyról.

H ozzáfogtam az ásáshoz, de avva l a szándékkal vo l tam , hogyh a fe lkél M ózsi , beszélek vel e.

B e i s m en tem nem sokára a boltba. — N a, m i az szom széd ?— kérdezi, ahogy beléptem.

E gy k i s k erü lővel fogtam hozzá. — S zomszéd úr, azért jött em be, hogy félbehagyom egy k i cs i t az ásást, dolgom van, elk e l l m e n n e m .

— J ól va n szom széd, — m on dj a s már azt h i t t em, en n y i b enhagyja, p ed i g a k k o r n ehéz lesz elébekerü ln i a bajom m al , de mégisutólag k ön n yedén hozzátette : — M i dolga v an , hova m egy ?

— Őszin tén szólv a — m ond om — , k en yér után k e l l járn i ,

elfogyott a k en yerün k m ár, m eg ez az in ségm un k a i s k ésik , sokájött a m érn ök , m ir ánk csak a jövő héten k erül a sor . . . n emt u d u n k add ig k i ta r tan i . E lm egyek , M ihály bátyám ék va gy I stvánsógorék segítsen ek k i legalább m ár, am ig a m u n k a megkezdőd i k .E gy k osár l isztünk v an m ég, egy k i s m álél i szt is v oln a bele, deháte nny i n e k nem érdemes befűteni — adtam elő könnyedén, min th an em i s vo l na olyan n agy a baj . — G on d olta m is, hogy k érek aszomszéd úrtól — fo lytattam óvatosan —, dehát már most is t a r t ozunk , ez a pár napszám nem sokra t e l i k , az ízikért is le k e l lszámítani belőle, k r u m p l i t i s v i t t az asszon y, m eg petrót i s . . .ebből n em i gen jár már n ek em . . .

— H át aztán a bátyjáék ad n ak legalább ? — k érd i M ózsi.— A z t én nem t u d o m . H a aka rnak , adnak , ha nem , nem.

A z t t u d o m , hogy nem sz ívesen adnak, m e r t azt h isz i k , sose ad j ukmeg, ped ig nem maradtam m ég adós egy szem búzáju k k al se . . .

— T u d j a m i t, szom széd, n e m en jen m ost sehova, adok énannyi l isztet , m a j d megf izet ik , ha ke r es . . . M e n n y i k e l l ?

— T íz v agy t izen k ét k i ló k el l en e hozza, — mond tam. — N e mmer tem többet m ond a n i , ez is köszönet.

— E l v i s z i most, vagy ma jd délbe ?

— E lv inném most , m er t még nem is vo l t fröstök, meg aztánne vegye az asszony is a nyakába a fa lut , m e r t ő is megyén biz tosan k ölcsön után. Én az én r ok on ai m hoz, ő az övéhez, eza törvény . ..

A z o n n a l kimért t izenkét k i ló barna l isztet egy nagy papírzacskóba és elkocogtam vele haza.

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


De Sár i már nem volt otthon. A h ogy én e l jöttem , mi nd jár tjöttek érte K elem en ék től , e lmu l tak a n évn apok , a Sán dor, J ózsef ,men j en segíteni takarítani. E l m e n t örömmel , hiszen ez olyan*m i n t h a az égből jött vo lna . Egy k is ünnep i maradék is ju t meg in t ,aztán va l a m i pénzt is f i ze tnek . J ó lesz sóra, élesztőre a k en yérsütéshez, ne k e l l j e n ezt is M ózsitól h i te l ezn i .

Enn iva ló , persze, nem marad t a háznál. Erz s i , hogy az any jae lment , meg int i t thon marad t az iskolából , pedig ma jd k i í r jákmulasztónak, de már mindegy , n em maradhatnak a g ye r ek ekmagukba. F o r r a l t egy k i s fek etekávét, d e enn él m ár j obb l e t tv o l na a ciber e. E gy k i s árpak ávé v an ugyan még, de pótkávéhelyett égett kenyérhéjat r a k n a k bele, az úgy megkeseríti, hogyhiába teszi bele az ezer édest, n em fog ra jta, tán még keserűbb tőle.

A z estéről marad t kis héjas kenye re t beleaprítottuk éselütöttük vele az éhünket. L i s z t e t már szereztem, ma jd délre k a v a -r ítnak va lam i galuskát. Én e lmen tem ásni , a nagyobb gyerekekm eg az iskolába.

D e szegén y Sár im gon dosk odott a délről . A k árm i lyen sokvo l t i s K elemen ék n ál a dolog, avva l az ür üggyel, hogy k ovász tk e l l t enn i (pedig még nem is tudta , hogy szereztem l isztet), m e r taz éjjel sütni akar , hazaszaladt, de a kötője alatt kalácsot, sütem én yt és egy csu porba n összek apart fagyos papri k ás húst hozott.A menyecske adta od a n e k i , m e r t elpanaszolta, hogy nem hagyotta gyerekeknek semm i enn iv alót. A z öre gasszon y n em is látta, azn em i s tud ja , hogy m i n k m i l y e n szegények vagyunk . A z t hiszikm ég m i n d i g olyan v i lág van , m i n t azelőtt, hogy csak annak nincs, ,ak i nem szeret dolgozn i , v agy ak i m egissza a k eresetét.

Én haza se mentem v o l na ebédre, m i n e k , ha n incs m i t enni , ,de Erz s i értem jött.

így m ár egészen m egk ön n yebedt em . E gy hétre megint leszk en yér, ha beosztv a bánu n k vel e. H átha m ég Sári egy k i s zsírt,

vagy egy pár per gelet szalonn át i s k ap K elem en ék től . M i n d i g ,szoktak ad n i .

V a l a m i k o r , ha a padlásról l ekopott az oldalszalonna, meg;v o l t u n k i j e dve , hogy megha lunk éhen, most meg már örülünkha egy negyedki lót meg t u d u n k szerezn i , nem is en n i , hanem csakvasfazekat k e n n i .

Este M ózsi elszám olt. E gypen gő ötven et adott napota. E légtisztességesen, m e r t M aur ern ál csak egyhúsz a n apszám . A csutka-ízi k et leszámí totta a gallyozásba, az ásást m eg beleszámí totta a

l i szt árába. M i n dössze három pen gővel marad tunk adós.Sár i is hozott vacsorára csakugyan egy csomó maradékot, megegy csupor paprikás zsírt is. A pecsenye alól öntözték össze.Nagyon jó szaga v an , egészen m egbolon dí tj a a l ev est . H úst m eg.kolbászt képzel bele az ember.

A gyerekek jó l laktak megint egyszer. Sár i is megkönnyebbe-

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


dett , a gondot megint e l zavar tuk egy hétre. N em igen szokotti s t e n k e d n i , in k ább k árom k odn i . T em plom ba se jár , de m ostazt m o n d t a :

— Lám, mégis jó az i s ten , n em hagyja e l a sze gén yt . . . azuto lsó pi l lanatban m i n d i g k i s e g í t i . . .

N a, csak vár j — m on d om . — L esz ez m ég r osszabbul ism i g fe lnőnek ezek a rajkók. A d d i g m ég nagyon sokszor k e l l n e k isegíteni .

D e mindegy , egyszer megint túlvagyun k a n ehezén és S ári>ellohajtott M ózsihoz, v i t t e az egy pengőt, ami t Kelemenéktő l kapottsóra, élesztőre. Én azt akartam, hogy 50 fillért adjon az adósságbai s, hadd lássa M ózsi , hogy v an benn ünk akarat, most is nagyonj ó volt , hogy kisegített, de Sári azon vo l t , hogy hoz inkább vagyhat k i l ó k r u m p l i t , legalább az legyen a háznál, hogy tud jon va lam iételf élét i s főzn i . . . V e r e s P é t e r

V 0 J V 0 D I N A H Ú S Z É V E

(Szemelvény mo$t Hészülő naptárunkból)

E gy ország, n ép, v agy akár országrész életében a tört éne

l em szem pon tj ából husz év n em n agy i dő és húsz év alatt n emtörténhetnek események, nem mehetnek végbe fo lyamatok , amel y e k ne k hatásai bármilyen szempontból helyrehozhatat lanok l e n t i én ek . D e húsz év fölmu tathat m ár bi zon yos törv ényszer űségek etés ha ezeket föl lel jük, akko r a m u l t alapján a jövőre is követk eztethetünk . A m egállapított hi ányok, vagy el őn yös jel en ségektanulságai ped ig a szebb és j obb jövő k üzdel m es építésén ek nélkülözhetet len eszközei .

E bből a szem pon tból m i n d e n i d eva l ó em ber részére — elgondolásai t akár túln yom óan egyén i célzatok , akár a l t r u i zm us vezes

sék — V o j v o d i n a fej lődése az elmúl t húsz év n épesedési adata inakm egvi lágításában ok vetl en ül érd ek es k épet nyújt. E z a k ép a v al óságot, — a számszerű tények valóságát adja. I l y e n e k vagyunk ,mondják a tények. M i v e l a jövő elsősorban tőlünk függ, m e r t azemberek — ha adott keretek és megszabott lehetőségek között is— maguk irányítják sorsuk fej lődését, szük séges, hogy a javítaniakarás tén yekr e tám aszk odv a i n d u l j o n meg a kitűzött cél felé.A legszebb elgond olás i s csak úgy válhat v al óvá, ha m i n d e n ízében i d o m u l ahhoz a talajhoz, ame lyre a l ka lmazn i a k a r j u k .

Bármi lyen igazak, s min denütt a lka lmazhatók legyen ek a v i

lágot átf ogó tanté'telek , ha azok a he ly i tala jba nem eresz tenekgyök eret és éltetőerejük et n em onnan szívj ák , s ha az általán osságban egyező v i szon yok k ülönl eges jel lem vonásait, törv ényszer űségeit n em talál juk m eg, ezek et n em ku t a t j u k és hozzájuk nema l k a l m a z z u k — csak utópiák maradnak , üres szavalás és frázispuffogtatás.

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


A m i v i s zonya i nk kutatása, i smere te és megismertetése ezérti s fontos, m e r t m i n e k k e l l m i n k e t elsősorban érdekeln ie, miért

k e l l küzdenünk, ha nem azért a földért , ahol fe lnőttünk, ahol do l gozunk , ahol élünk? Azokér t , a k i k k e l egy levegőt szívunk, a k i k k e l közösek az adottságaink, ba ja ink , örömeink . És k i k k e l fog junkössze legelsősorban , h a n em v elük ? Hogyan, s m i t bí rál junk , m iértle lkesedjünk , ha m i n d e z a k özel i d olog, a közvetlen k örn yezetszámunkra szinte i s m e r e t l e n ? N em vi sszás és egészségtelen -e az f

hogy munkások, parasztok, értelmiségiek, ma jdnem k ivéte l nél kül többet t u d u n k a spanyol, vagy k i n a i fa lvakról , m i n t a m ié i n k r ő l ?É s semmi t se tettünk, de nem is tehetünk addig, am ig a m i v i szonya inka t n em ismer jük m eg legalább anny i ra , a m e nny i r e azt

lehetőségeink megengedik .A helyszín i ku tatás nálun k m ég gyerm ek ci pők ben jár , v agym ég abban sem. A stat iszt ikai földolgozást ped ig egyrészt azanyag hiányossága, nehéz megközelíthetősége hátráltatja, másrésztaz olv asók i d egenk ed n ek a szám ok tól és ez csök k ent i azon k ev esek munkakedvét is , a k i k k ül önben látják , hogy ez az egyedü lihel yes út a szélesebb m egi sm erések felé. M égi s ezen a téren m árv a l a m i v e l gazdagabbak vagyunk .

A következő pár oldalon röviden össze akarom foglalni szűkebb hazánk, — V o j v o d i n a fejlődésének azt az oldalát, ami t az

Á l l a m i Stat iszt ika i H i va t a l népesedési adatai muta tnak meg,

M i t h o z o t t V o j v o d i n a a z ú j á l l a m a l a k u l a t b a

V o j v o d i n a egész történetének, gazdasági és po l i t i ka i k i a l a k u lásának vizsgálásánál egy pi l lanat ig sem szabad szem elől veszten ünk azt a tén yt, hogy i t t szer bek és horv átok , magyarok és németek , román ok és szlovák ok élnek , hogy a k ülön böző n yel v csoportokat nagyfokú összekeveredettségük mia t t n em l ehet úgy el határolni, hogy pár járásnyi összefüggő területre nyugodtan m o n d hatnán k : i t t ez és ez a n em zeti ség a lak osságn ak legalább a há

r om n egyed e. E z a k örül m én y elsősorban a r égi osztrák ne m z e t i ségi po l i t i k a sakkhúzasainak az eredménye. Röviden V o j v o d i n aegész új abbk orí története n em zeti ségi terület jel legét v i s e l i . E n n ek befol yása vi lágosan észlel hető és érezh ető a gazdasági é&po l i t i ka i életmegnyi lvánulások m i n d e n ter én. 1918 előtt i s, azóta i s.

A z 1918 előtti V ojv odi n át három d olog j e l l emezte : a nagyb i r to ko k , rossz közlekedési lehetőségek (a bánáti utak , a m i k k e l akormányok az el lenzéki voksokat büntették, messze fö ldön hírhedtek vo l tak) és az élelmiszer nagyipar bizonyos fejlettsége (malmok*cukorgyárak) . Nehézipar nem vo l t és t e x t i l i pa r i s csak k ia laku ló

félben . A vár osok lak ossága az összlak osságának 24 százalék átalkotta, am i m ár m eglehetős fok ú vár osodást j e lent . A t ízezerlakoson fölül i nagyközségek ped ig a lakosság 15 százalékát,vagyis k imondo t tan fa lun és tanyán a lak osság 61 száza lék a élt.

H a ezek et az adatokat összehason l í t ju k J u goszlávia 1921-es ada -

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


t a i va l , a k k o r V o j v o d i n a relatív fej l ettsége a k övet k ező képet muta t j a :

1921-ben 10 lakos közül 20.000-nél népesebb városban l a ko t t :

Vojvodinában 2 \J u goszlávia többi részén 6

M i g V o j v o d i n a n épessége az ország lak osságán ak 11 száz aléka vo l t , add ig az ország városi lakosságának egyharmada esetta vo j vod i na i városokra.

M i t muta tnak ezek a számok ?A z t , hogy V o j v o d i n a az új államban m i n d e n elmaradottsága

dacára magasfokú egységet j e l entett . M agasabb fokon csakSzlovénia ál l t .

M iből k övetk ezik ez ?A városok fej lettségéből. T u d j u k , hogy a m o de r n társadalomfej lődésének jel legzetes f oka a város-falura szakadás, m i k o r a kétterm elési tényező el len tétbe k erül -egymással. E n n él a fok n álkezdődik gazdasági po l i t i ka i stb. téren a v ár os hegem ón i ája. A v áros kezében tar t ja a tőkét, a gazdasági élet fej leszt ésének k u lcsát.A sze l l em i élet, iskolák, sajtó, művészet, po l i t i k a m i n d a városokban összpon tosu ln ak és ezek r e a hatóerőkr e tám aszk odv a a pol gárság, m i n t a vár osi asodás zászlóvi vője , a társadalom — tehátváros és fa lu — v ezére lesz. E ttől k ezd v e a fej lődés m ik ént jét av ár os d i k tál ja/ A gyáripar a m ezőgazdasággal szem ben túlsúlybak erül . A z általános fej lődés mi ndenütt a vá r osok n övek edését m u tat ja a fa lvak rovására. E z term észetesen n em a vár osi lak osságszaporább voltának, hanem a beköl tözködések n ek az ered m én ye,ami t a f a l vak elszegén yedése és a vár osok ban k ín álk ozó m u n k a a l ka l m a k in dítanak m eg. E z a m ai term elés és társadalom el választhatatlan vel ejár ója. M agától értetődi k , hogy ez a fo lyamat n emegyenl etes, zök k en őn élk ül i . A z i dők özön k én t beál ló vál ságok éskonjunktúrák k ikerülhetet len hatása i t t i s megmutatkoz i k , de az alapvető fej lődési irányt nem változtatja meg.

H a most m i nd e z t a Vojvod inára vonatkoztat ják , a k k o r t e k i n tetbe k e l l vennünk az i t ten i városok sajátosságait. A v i szony lagnagyszámú városi lakosság k i sebb i k részét képezik az iparosok,k eresk edők , gyárosok és m u n k ások , tehát a vár osi ku ltúra igazie leme i , mig a lakosság jórészének jövedelmi forrása a földművelés,így a polgárosodás, am i t a vár osban lak ás arán ya mutatott , csakkülszín vo l t . É s m égis ez az első l épés azon az úton , ame ly aföldnek gépekkel való iparszerű műveléséhez, vagy a földtől valóelszakadáshoz vezetett . A városok, m i n t fej lődést irányító tényezők egyre j obban izmosodtak , ha n em is j e lentet tek olyan erőt,m i n t azt a lakosság pusztán számbeli súlya mutat ja . E r r e v a l l az

i s, hogy m i n d e n je lentős megmozdulás a városokból i n d u l k i , a k k o ri s, ha például a fa lu m egm en tését tűzi k i cél jáu l.

Vojvodinában két el lentétes várostípust különböztethetünkmeg. A z elsőnek legjel l egzetesebb form ája Subot ica , a második n ak Nov isád .

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


Subot ica t i p i k u s parasztváros. Tulajdonképen több faluszerűtelepülés egybeolvadásából ke letkezett . Gyáripara jelentéktelenvo l t és még máig is magán v ise l i azt a jel leget, ami t keletkezéseés kiépíitése folyamán nyert . L ak ossága zöm ét n em polgárság stb. f

hanem parasztság k épezi és ezért habár M agyarországon i s, J u goszláviában is, a harmad i k város vo l t népesség szer int , nem játszhatott en n ek m egfelelő szerepet. L egjobban az óri ás fa lu elnevezési l l i k rá. E hh ez a típu shoz tartoznak V e i . K i k i n d a , Stara Kan j i ža ,Senta i s.

Novisád fej lődésében, me lynek alapja a kereskedelem és azújabban k i a l a ku l t gyáripar, a Duna hata lmas szerepet játszik. Lakos sága túlnyomó részben polgárság és munkásság, a földmívelő-

bi r tokos el em csak k issúlyú és jelen tőségű. A roham os fej lődésebben l e l i m agyarázatát. T erm észetes, hogy ez a V ojv od i n ábanlegvárosibb város ugrásszerűen fejlődik, míg a többi pang, vagyéppen visszafej lődik , m i n t p l . B e l a C r k v a . A k ét el len tétes t ipusközött az átmenet Pet rovgrad és újabban Pančevo képvisel i .

M i n d e z t azért muta t tuk be, hogy megérthessük azokata következtetéseket, ame lyeke t Vo j vod i na életének utolsó 20 évérőltanúskodó tényekből k e l l l e v onnu nk .

A z ú j k e r e t e k ( 1 9 3 1 - i g )

V o j v o d i n a vi lágháború utáni fe jl ődése első szakaszán ak kéthatár k övét az új állam alaku latba való beolvad ás és az 1929-es

gazdasági vál ság adj ák. E zt az i dőszak ot a háború u táni k o n j u n k túra, az agrárreform, az 1925-ben elkezdődött mezőgazdasági válságés az 1928-ban meg indu l t vi lágválság hatásai tölt ik k i .

A v i l ághábor ú u tán i kon ju n k túra hatása alatt meg indu ló nagyarányú befe k tetések , a pénzbőség n em tartott soká. A k o r o n aátváltása dinárra már megrázkódtatással járt. És m i k o r 1925-bena mezőgazdasági válság j e lentkezet t , azt a gazdasági élet m i n d e nága megérezte. M i n de hh ez hozzájárult a dinár magas árfolyamú

stabil i záci ója. A z el őző évek beru házási k ölcsön ei t a gazdák azalacsony búzaárakból nem tudták f i ze tn i , a szövetkezeti mozgalomm ég al ig ve r t mélyebb gyökeret, nem vált általános jel legűvé ésa f a l vakon m egütöüék a dobot. A k er esk ed el em m egcsappant, aparasztság n agy vásár lók épességére ber en d ezk ed ett iparvállalatokleépítenek, helyenként bezárják kapu ika t . A munkanélkü l iség t y d g r c eráfek szik a gazdag V ojv odi n ára. A k özéposztál yok elszegén yedésifo lyamata i s i t t vesz i k ezdetét

A z a g rá r e f o rm m i n d e n n e k n em tudott szilárd gátat ve tn i ,m e r t egyrészt az ideális elgondolás kellő anyagi támogatás híjjával

volt , másrészt a földnélküli lakosság meglehetős nagy része kielé-gületlen maradt . A z utóbbiak így földet a l ig kaptak , ha igen, úgykeveset az önálló egzisztenciához, de a nagyb i r tokok fölosztása aa he ly i , habár k eserv es m u n k alehetőségek et i s csök k en tette. Agyáripar sem nyújtott elég elhelyezkedési lehetőséget. M i n d ezttetézték a rövi dl átó gazdasági i n tézked ések . A fej lődés m egállt.

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


Nagyvonalú közmunkák ke l l e t tek vo lna , hogy a gazdasági életkihagyó érverésébe új lendületet v igyenek . F ő k ép po l i t i ka i okokmia t t azon ban ezek re n em kerü l t sor . A k öz lek edési v i szonyoknagyjából az 1918. előttiek maradtak . A z életszínv on al zuhann ikezde t t és meg indu l t az elvándorlás.

így állt elő az a helyzet, hogy míg az ország többi részéneklakossága 1921-től 1931-ig köze l 18 száza lék al nőtt, add ig V o j v o d i n acsak 6 száza lék a l . A z előrebocsátottak m eglepő bizonyí tékotkapnak , ha a népesedést város és f a lu ra bontva nézzük.

A népszaporodás tempója 1921-től 1931-ig százalékban*

város faluVo j vod i na 17 3J ugoszlávi a többi részén 52 14J u goszlávi a 40 14

E lőször i s látjuk azt, hogy a vár osok n épesedése sokka lerősebb ütemű, m i n t a falvaké, vagyis a fej lődési i rán y az egészvilágon észlelhetővel azonos jel legű. És ugyanakkor az is megállapítható, hogy V o j v o d i n a népesedése nemcsak általában, dee leme iben is mélyen az ország többi részein alu l marad t .

M iér t ? A zér t , m e r t a felsorolt, Vojvodinára vonatkozó okok

hatása alatt (gazdasági fölépítés, po l i t i k a körülmények, stb.) a f e j lődés megállt.

H a a vo j vod i na i városok adatait most összetevőikre fölbont juk,a k k o r az ami t ezek jellegéről mondo t t unk , a leplezetlen valóságk épében áll előttünk . T íz vár os k özül igazi fej lődést, erősödéstcsak Nov i sad mutat föl , a többiek megálltak, vagy visszafej lődtek.

A lakosság növekedése 1921-től 1931-ig százalékban*

Novisad 64 V ršac 9Petrovgrad . . . . 19 Star a K an ji ža . . . 5

P an čevo 14 Sen ta 4Ve i . K i k i n d a . . . 10 Sombor 3Subotica 10 Be la Crkva . . . . 0

A z említett gátló hatások n ak egyedü l Nov i sad állt e l lent ésnémi leg Pet rovgrad . A többiek n övek ed ése a term észetes szaporodás vonalán, vagy azon alu l m ozog. M ár ped ig ez a tényező,a m in t mondo t t uk , a városok fejlődésében tel jesen alárendelt sze

repet játszik.

A z ország többi városain ak fej l ődése — B eográdr ól n em i sszólva — kevés k ivétel lel (L jub l jana , M a r i bor , B i t o l j , M ostar ) 20

százalékn ál m agasabb. B eográd 114, Zagr eb 71, Skop l j e 68, K r a -gujevac 74, Z e m u n 52, Niš 41, Sp l i t 39 stb. százalék k al n övek ed ett1921—31. k özött. E z a r övi d összehason lítás n em csak azt erősít imeg, hogy a vo j vod i na i városok — tehát V o j v o d i n a — fej lődése

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


meglassult, helyenként megállt, hanem azt is mutat ja , hogy azország többi városainak erősebb fej lődése m i l y e n i rányú.

A m ond ottak ból k i vi lágló tén yt csak k i egészíti a gazdaságihelyzet m ásik m u tatója: a m u n k abérek ál lása. A legalacson yabbmunkabéreket a vo j vod i na i Betegsegélyző Pénztárak kimutatásaitűntetik f öl* É s ez a tén y épp úgy n em véletl en , m i n t a fejlődésemlített megtorpanása, hanem avva l együtt egyenes következményeés függvénye a Vojvodinára oly jel legzetes po l i t i ka i és gazdaságiadottságoknak, ame lyek hatását, összes életm egn yil ván u lásain k banérezzük, nemzet iségi , fe lekezet i és osztálykü lönbségek re val ót e k i n t e t nélkü l .

1931-től

A z i pa r i válság J ugoszlávi ában n em 1929-ben tört k i , m i n ta világ gyáriparilag fe j lett ál lamaiben, hanem 1931-ben. A zon banez a k özbeeső k ét év sem m últ el tel jesen nyomta lanu l . E n n e kok a az ország gazdasági felépítésének tarkasága. A domináló l egfe j le t tebb termelési mód mel lett az ország déli részein még pat r i archál is gazdálkodás f o l y i k . A gazdasági élet egyik legjobb f o k mérője az alka lmazott m un k ások száma és a mu n k abérek . E zeksze r in t a válság először Vojvodinában éreztette hatását, még1929-ben, utána következtek Szlovénia és Horvátország, ma jdBoszn ia , Szerb ia stb.

E gy másik c i kkemben** k i f e j t e t tem a gazdasági válság hatásátJ u goszlávi a n épesed ésére . O t t a tén yezők felvon ul tatásával bebi zonyí tottam , hogy a n épszaporodás fő m ozgató er ej e a gazdaságihe lyzet és az abból k övet k ező életk i látások . M i l yen v iszonybanállnak ezek a tényezők Vojvodinában? A gazdasági színvonalesése i t t i s m aga után vonta a születések esését, ami t m éga k özegészség javu lását m utató csök k en ő halálozási arán yszámsem tu d ot t a n n y i r a el len súlyozni , hogy a szaporodás ütem e ne lassu l t v o l na meg.

A szaporodás 10.000 lakosra'**

Dunabánság J ugoszlávia1929-30 . . . 107 1441931-33 . . . 87 1391934-35 . . . 66 136

Nálunk a népszaporodás ütemének csökkenése 38 százalékottesz k i . H ogy i t t i s az országos átlag alatt vagyunk azt mutat ja amásodik számoszlop.

A tén yek r övi d áttek in tése és az összehason lí tás szom orúk épet ad . A fej lődés m egállt. A n ép vi tál is er eje csök k en t és a

kialakulásban — Nov isadot kivéve — sehol sem találunk biztatój e le t . A fej l ődést gazdasági tén yezők ir ányítják és amíg ezek n ek

* 20 százalékkal vannak az országos átlag alatt.** Utjecaj pr iv redne kr ize n a populaciju u J ugoslavi j i (A gazdasági válság

hatása J ugoszlávi a népesedésére). Znanost i život, 1937. 272. oldal.)*** K ikerekített számok.

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


beállítottsága más je l leget n em vesz fel, jobbraforcjulást nemtárha tunk .

K i l á t á s o k

V o j v o d i n a gazdasági ere je, h a k i sebb i s, mint vo l t , de mégm i n d i g nem törpült anny i ra ös$ze, hogy a kilábolás, a föllendülésn e l e h e t n e ug yano l y a n lehetősé, m i n t a bem u tg i o t t l egyön gü ié. V á r o saink lak ossága az ország vár oslak osain ak m ég m i n d i g 27 százalék a, a lak osság m egoszlása vár os és f a lu ra m ég m i n d i g jóvalm agasabb J ellegű, m i n t az ország többi részeiben.

100 lakosbólvárosokra falvakra

esik 1931-ben*V ojvod i n ában . . . . 26 74A z ország többi részeiben 8 92

A z a gazdasági és kulturális erő, am i t ezek a számok képv i se lnek tervszerű akciókkal m i n d életre kelthetők és megindíthatok. A hosszú m egpróbáltatások után m ég szebb n apok i s v i r r a d hatnak Vojvodinára. Rengeteg kiaknázatlan lehetőség vár egyösszefogásra, ame ly V ojv odi n át országun k ban fontos szavú t én yezővé tenné. És ezt V o j v o d i n a méltán várhatja, mer t e r r e gazdasági

súlyánál és történelmi múltjánál fogva lehetősége és joga van.P a lí c s M i k l ó s

A z Állami Statisztikai Hivatal népszámlálási kimutatása szerint a lakosságabszolút számokban:

Összlakosság

Vojvod ina J ugoszlávia1921 1,346.527 11,984.911

1931 1,423.291 13,934.038

A 20.000 lakosnál népesebb városok

1921 319.552 958.144

1931 369.842 1,337.313

(Vojvodinában a két 20 ezren aluli is.)

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


N A ő y t y A V Á S Á R

1.

B ánáti m ezőgazdasági k i sk özség a T i sza m entén. L egjobban*

i l l i k rá a Sárfalu eln evezés. Széles u ccák , föld szin tes fehérre, sárgára, zöldre meszelt kis házak, ravasz boltosok, csendes k i s k ocsm ák . N yáron talán jói l latú k e r t e k : télen a k i e t l e n némaság.A lvó v idék , szerb-magyar vegyes lakosú f a l u . A z ódon sárgafahika to l i k us templomban az uraság jóvoltából széphangú harang szól.

C sóka lak ossága n agyobbára földn élk ül i zsel lér, törpe v agyesetleg k isb i r tokos . Iparos a l ig akad. E gy urada lom v an , amelyben*úgyszólván m i n d e n élet összpontosul. A szegény nép napszámmal;keres i kenyerét. Búzát, tenger it és egy-k ét szük séges tak arm án ynövényt t e r m e l n e k . A földhözragadt parasztság néhány évvel ezelőttaz urada lom példáját k övet v e hagym ával vetette be pár holdasföldd arabján ak egy részét, abban a r em ényben , hogy a zöld ségárúva lamenny i v e l több pénzt hoz a h ideg tűzhelyű konyhára. Nincsen ,i t t sem egyesület, sem mu n k ásszervezet. Ü gy él a földm un k ásság,m i n t egy türelm es, végletek i g k itartó szel íd n yáj. N em t u d n a ksemmirő l , nem hal lanak semmiről , csak dolgoznak k o r a reggeltőlkéső estig szakadat lanu l . A tél beálltával a széles fa lus i uccákatbokáig, sőt térdig érő sár borítja, a nyúlós, h ideg latyak az egészfa lu t elborí t ja. A z u ccák olyan üresek , m i n t hogyha a községl akat lan l enne , a lakosság fo lyton csak do lgoz ik : nem t u d n i mi t , ,de do lgoz ik .

T él k özepe. A vöröshagyma a szérű k ben, padlások on , másutta górék ban v agy a kam rák ban be rakva lassan ér ik. Csírázik:eladásra vár. A k ezüket törd el ik , töpren gen ek : — e l rohad a drágaszép h a j m a ! E zt v iszont n agyon jól tud ják a k eresk edők. A z t is .tudják, hogy m e dd i g l ehet a hagymaszállítást elhúzni. E n n e k akegyet len időhúzásnak sz inte m i n d e n napja der m esztően hat. K étségbeejtő. M ár-m ár azt h isz i k , hogy hi ába vetet ték, hi ába gon dozták .H a az idén nem k e l l az árú, a „jó ha jma" , m i t tesznek v ele. Sok

m i n d e n r e k e l l az a kis pénz, rendesen elosztva, és most egyetlenn ap mulasztás keresztülhúzza számításukat. S bárgyú okoskodásokk özepette az i zgalm as vár ak ozás napok ig , sőt hetek ig i s e ltart .

2.

A kisvárosi k e r e s k e d e l m i cég, ame ly inkább száll ításokkalés közvetítésekkel foglalkozott, évek k el ezelőtt elhatározta, hogya bőséges keresetet igérő hagyma üzletbe k e z d . A vöröshagymaabban az időben úgy belföldön, a passzív vidékeken, m i n t kül földönkeresett árú vo l t . A z árak rend kí vül alacson yak , a term és n agyon

j ó, a keres le t igen élénk, ezek m i n d - m i n d összetevői vo l tak annaka sóvár ígéretnek, am i t a fondorlatos gondolkodású kereskedőagyában szült a sárfalu ban lebonyolí tott hagym avásár k épzelet e.S i s i t ka D áni el , a cég bevásárlója n em csak k ülalakra, han em j e l l emben i s te l jesen megfe le lt feladatán ak. K öpcös, gőgös em ber,,szúrós tek in te te keresztülhatol az emberen, kemény, érces, k i c s i t

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


r e ke d t e s hangja fölcsendülésekor megdöbbenti a parasztot. U n i n t e l l igens szoknyavadász, a főnökén kívül m i n d e n k i t l e ke ze l és aparasztot gyűlöl i.

Dermesztő tél i reggel i n d u l t u n k a bán áti sárfal uba hagymátvásároln i . M i n t gyakornok vo l tam alk alm azásban a „G . F ." cégnél,«amely a ki f i zetések el len jegyzésére k üldött k i en gem S i s i t ka úrral .A z úton háború s élm én yeir ől beszélt, a lövészár k ok borza lma i t.k ihagyva inkább a szere lm i ka land ja i t mond ta el . A bécsi szappan gyáros lányától kezdve a przemys l i gabonakereskedő lányáig m i n d e nnő az ő daliás alakjába akadt bele és a háborús i d ők szabadonlophatott gyümölcsét éjszakáról-éjszakára szürcsölték. Szülővárosáról már n incsenek i l y en kedves emléke i .

— I t t csak bi tang parasztot látok. S i ránkoznak a munkakerü lőn y o m o r u l t a k .

M egérk ezve a fa luba fe lkerestük Sztantics Gyóka gazdál k odót, a k i többek k özött a k özségházán i s ti sztséget töltött be.A bandagazdák tulajdonságaival bőségesen megáldott ember ke re s k e d e l e m m e l i s fogla lkozott és ő igazította útba a sár ten gerben ahagymatermelő parasztokat és a bevásár lók at. E zért a k ev ésbéíáradságos munkáért kétszáz dinár közvetítői jutalékot kapott.

3.

A z első term elő, ak ihez beál l í tottunk F . N . földm űves. A zuccán mindenütt hatalmas sártenger, a l ig t u d t u n k átlábolni. Háza•előtt úgyszintén. Rozoga, kis fehérre meszelt parasztházban l a k i k .A z udva ron a kocsi a tengely ig merült a l a tyakban. A lomposszőrűházőrző kutyán csörögtek a megszáradt sárgumók, a baromf iak ésaz egyetlen sertés ugyancsak nyúlós sárcsomókat c ipe l tek l ábukon .A h o v a lép, ahova n éz az em ber, m in denütt az i n gován yszerű ensüppedő sár. A gyere k ek di der egve léptek k i a gang alól , r ongyospapucsuk vagy repedezett k lumpájuk hamar megtel lett h ideg lével .

Ü gyetlen k öszön getések után a gazdálk odó m eghun yászkodó alázattal vezetett benn ün k et a szérű höz, ahova n agy gon dossággalvo l t be rakva az aran ysárga szín ű vöröshagym a. Ór iási f e jek , szép,szabályosalakú, egészséges hagymák. A gazda azt mondotta , hogy„,lánycsecsű" fajta. A z egész család szinte kórusba dicsérte, hogym i l y e n jó íze van é egy cseppet sem erős. S i s i t ka úr közömbösenhal lgatta a termelő család dicséretét. Hidegen , megvető fölénnyeltek ingetett körü l , ma jd blazir tan megkérdezte :

— H ogy ad j a?

A gazda egy i d e i g gyámoltalanul hallgatott, tanácstalanulíeleségére emelte tek intetét, ma jd ha lkan k i b ö k t e :

— Harmincöt para k i ló ja , kérem!

A faluban előttünk még nem járt kereskedő, a hagymakeresletről a gázdák semmi t sem tud tak , Foga lmuk sem vo l t azárakró l , hogy mit kér jenek.

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


— Húsz p a r a ! — ígért találomra S i s i t ka úr .— De, kereskedő úr , nem adhatom annyiért. Vetés, szedés,

behordás az m i n d drága m u n k a . A z egész család hetek ig dolgozottra jta. M eg a föld . É s én úgy szám ítottam , hogy a haj m a árábólf i zetem k i az adót.

— E gy párával se többet. V an k öztük n edv es is. É s ha e l hozzák a mázsára megtisztítsák n e k e m , m e r t visszaküldöm azegészet.

A gazdálk odó m egrem egett. T anácstalan ul hallgatott. M ég.akar t va lam i t szóln i , de S i s i t ka űr hideg, szúrós t ek i n t e t e megaka dályozta ebben. Ismét feleségére nézett, min th a támaszt keresne.

— H át , — m i t cs iná l jak . L egyen . M i k o r s z e d i k ?

— Regge l !M ár is mentünk tovább. Egy i k term előtől a m ásik ig, akár a

végrehaj tók . M in denütt ez a h ideg kíméletlen el járás. A toprongyos,termelők kértek, könyörögtek, hogy egy k i cs i t jobb árat szabjunk ,de S j s i t ka űr makacsu l k i ta r to t t a le galacson yabb ár mel lett . A zegyik asszon y, ak i m i n de n n a p gondosan keze l te , ápolta,, törülgette:a pár m éterm ázsa hagymát, — szem ei k ön ybelábadtak , a m i k o rmeghal lotta az árat.

4.

E gy n ap alatt t izennégy termelőt látogattunk meg. Tizennégyhelyen i n d u l t m eg n agy sebbel- lobbal a m u n k a . Asszonyok, fér f iak*öregek, f iata lok ültek be a szérűkbe vagy mentek fel a padlásraés sietve ne k i k e z d t e k a hagym aszedésn ek . E lőbb eltakarították a:szalmát, ame ly a hagym át a fagyástól m egvédt e, azután m in dénhagymafe jet kézbevettek. Óvatosan leszedték róla a sárgás, megbarnu l t , m egfek eted ett héjakat, rosszak at, megpuhul takat , rothad-takat félredobálták . A többi t szakajtók ba, vék ák ba v agy ed én yek begyűjtötték össze.

Délután sorbajártuk mindegy i k e t és felülvizsgáltuk, hogy r e n desen szedik-e az árút. A kiválogatott, megtisztított hagymát kölcsönkért zsákokba töltötték és a te l t zsákokat a házvégén ácsorgóférfi ak cepelt ék l e a padl ásról az u d v a r r a , ahol gúlákba rakták.A család apraja-nagyja dolgozott, több helyen még a rokonokat i &befogták a m un k ába. H osszú órák n ehéz m un k ája után öröm m elfel lélekzéttek :

— N a ! . . . ez körülbelül most egy mázsa. Húsz dinár.

S i s i t ka úr i degesen köszörü lgette tork át. E gy darabig némánn ézte a k apk odó mu nk át, de a m i k o r már többen nekibátorodtak

és megszólaltak, megsokalta és rászólt az egyik öregasszonyra:— J obban szedje. A la posabban válogassa k i . A z apraját ha

jítsák el, az a kutyának sem k e l l .A hagymaszedők i j ed ten néztek fel a gőgösen ágaskodó-

ember re , ma jd nagy sietséggel és f i gye l emme l i parkodtak eleget

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


t enn i a szigorú parancsnak. Csak a t ek in te tekben húzódott megnémi lázadás. Hallgattak és a földre néztek.

5.

M ásnap reggel S is i tka úr nagyon j ó kedvű vo l t . A jól s ikerültüzlet örömében előszedte régi jólbevált tapasztalatait és okoskodvameghúzta a vona lat a fa lus i és a szállási föld m űv es k özött . Atanya iakat n em szeret i , a fa lus iakat megint csak a k k o r , ha ha l l gatagok, türelmesek és szónélkül leszállítják az árút.

— Szigorúan k e l l velük bánni , — m ond t a határozott hangon.— A z árakat a felére l e n y o m n i . Hiszen k e l l n e k i k a pénz, m i n t a

cukor . I l y en ko r , télv iz idején, m i n de n b e belenyugszanak.A főuccán, a megjelölt u d v a r előtt, egész kocsikaraván állott.M ár órák k al el őbb m egérk eztek , hogy m ázsához jussanak és méga délelőtt folyamán leszáll íthassák a k övet k ező f u va r t . A z udvaronSztantics G yók a vár ak ozott és a jól végzett m u n k áért a ju talék otemlegette. A rak tár ajtajában m ár állt a m érl eg és az el sőne kérkezett parasztok forgolódt ak k ör ül ötte. Sü rgés-forgás, k i abálás,m a j d az első kocsi előállott. A termelők készségesen segítettekegymásnak, hogy a m u n k a gyorsabban m e n j e n . Leszedték a zsák o k a t a k ocsi ról és rakták a m érl egre, öt-n at zsákot egyszerr e.

A zu tán odaálltak a m érl egre és f igye l tek , Sztantics készségesenra k t a fel a súlyokat, de, S i s i t ka úr rákiáltott :

— N em lát ja, hogy e lég? . . . S ok ! . . . N em lá t ja? .. . V egyen l e !

O dan éztem . Ö sszeszámoltam a súlyok at. K étszáznegyvenk i l ó vo l t .

— K étszázn egyven k i ló nagyon szűken. Sok. Ne i r j on a n n y i tK étszázharm in chat. ír j a.

— Hogy h í v j ák?

— F ehér N ánd or. D e k érem szépen , ez a hat zsák a k étszázötven k i lót is megnyomja. Tessék rátenni .

— A zsák ok i s n y o m n a k . Látom jó v izesek — r ikácsoltS is i tka . — K ü lönben ma jd vi sszam érj ük . K étszázharm in chat . . .öntse k i . . . N a, elég szép hagyma. E n n e k aztán örülni fognakNémetországban, m e r t tudják m eg, hogy A m er i k ába i s m egy amaguk hagymájuk.

A termelők sehogyan sem akartak be lenyugodn i az igazságtalan mérésbe. A többiek is szinte fél tek a m ázsától , összev er ődt ekés t i l takoztak. Félhangon azt erősítgették, hogy hiba van a méréskörü l . Olyan olcsón adják a d rága szép hajm át, és m ég szűk en

i s mér ik .— N a m i lesz? — szólt rájuk S i s i t ka úr . M egsejtette , hogym i t akarnak és idejében megakadályozta azt, hogy a gazdák egym ásk özt m egál lapodjan ak. A z elégedetl en k edők lassan szétszéledtek,újabb kocsi állt a rak tár el é, a term elő fel lép a góré lépcsőj ére.

— Neve?

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


— Va rga Sándor .— R a k j a a mázsára!E gy-k ét zsák, három, négy, öt. M éri k . K étszázn egyven öt.

V a r g a Sándor szóln i akar t , m e r t tényleg jóval több vo l t , de S i s i t kaélesen közbevágott:

— M i ez?A m i k o r ugyan is k i ön tötték az első zsák tartalm át, a szer te

guru ló hagyma egyrésze k i cs i t v izes vo l t . A vörös héjakon barna,sáros fo l tok jelezték, hogy a nagy munkával tisztított árút elfogtaaz eső.

— M on d t am , hogy száraz, t iszta hagymát hozzanak, — szóltdühösen Sis i tka , m a j d szinte tajtékzott a m i k o r f o ly ta t ta :

— Szed jék rögtön össze. A többiek is segítsenek . N em k e l l . . .V i g y e h a z a ! . . . D ob ja a szem étdombra!

Va rga Sán dor előtt összeom lott a vi lág. A k eresk edő n emveszi át a hajm át. N em lesz pén z, pedig a k is négyéves P i s t i k amandu lái m ár egészen megdagadtak és k i k e l l e n e vete tn i . M ondtákezt m ár a javasasszon yok i s. M i lesz most, ha nem vetet i k i aP i s t i k a m andu láit. M ár n apok óta lázas, m eg azután a h ideg i srázza. Fásult tek in te t te l nézett körül, min th a va lahonnan segítségetvárn a. N em szólt senk i . Lehajo l t , f e lemelte az eldobott vizes zsákotés reszkető k e z e k k e l ra k t a vissza a hagymát. Ügyetlenül magyarázkodott :

— E j n y e , az éccaka elérte egy k i c s i t az eső. D e kár ér t e . . .

A többi ter m elő n ém án állott az ajtó k örü l. B aj történt.Érezték a másik paraszt fájdalmát, ez az arcukon is látszott, desemmi t sem tehettek.

— E zt a V argát k i iür üln i! T ovább ! — r i k ácsolt Sis i tka .

Zavartan nyúltara a zsebembe, elők otorásztam a ceru zát és anoteszban áthúztam Va rga Sándor nevét. L év a y E n d r e .

S zéh en yi mo n d j a :

a fö ldb i r tokosokró l :S ím e n yíta n azon va l l ást teszem , h ogy h azán k el őm en e tel e s ma g a -sabb fö em elk edééek gája i m i eh etősebb b i r tokosok v a g y u n k . ( H i t ei )

az önkényrő l :H ol em ber em ber en u r a l k o d i k ön kén ye l , o t t v i r ág h e lye t t ha l o t t i r a v a

t a l föd i a m ezőt s az egézsées ter m ézet gyászol . (S tád i u m .)

az úr i demagógiáról :M i n d en n a p j obban l á om a ma g y a r kév i sel et elétel en séé. Öka l en gy elek segíséée a k a r n a k m e n n i s n em segíen ek a sa jápa rasz t j a i kon . Szaba d el vű sér ő l f ecsegn ek s sa já jobbágya i k a tn yúzzák . (N ap l ó. )

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


SIKSÁáH eg y ek k özt a ha v a s szabad ság t ün d ök ö ,

D e a né m i n d i g k en yéte len ,

A szo lga ságot h i z l a l ó m ezők ön

A r a n y ka lászból ken yé t er em .

H eg y ek fö öt t v i l ág l o t t , cs i l l ogo t t

A r i d e g , tél en vét elen ,

M íg fol yók vö gyéen , szées r ón ák on

Gö ön csék oron go t fo r ga t o t t az éte lem ,O r sót pör getet t , télá éetet t

És kézü l t v i ha r ok e l l e n a véelem .

Véve va n szem éem , t i sz ta ság,

S l u s tán n yúj t óz i k a kéyelem .

T er em t ő vo l t a sík fö d i szol ga ság.

K opá h egyek r ezé, va sá

F egyv er ből szer szám m á szelíd íet t e,

Cserétábl á a ít , h ogy tű n jé a ba l gaság.M íg h egy i zsa r nokok t r ó n o l t a k

L om hán a fe lh ők k özöt t ,

A k u l t úr a sík ságr a k ö tözöt t .

Sz i k k ad t m ezők et ön tözöt t

H a ng y a sz or g a l om m a l a z a l födek née .

K ezük ben szület t ek az eszk özök ,

M i k k el csodák a t éíett ek

Po ros sík ságon é üd e h egy ek k özöt t .

H egycsúcson va d kéyúr d ör göt t , m i n t a m ed v e,

Le n n a vö gyben gáaka t tör t

És széesül t a ku l túr a,

M i n t n a g yhöm pö y ű f ol y am ok me d r e .

A bu j a vögyekben f a k a d t a D ózsák ,

Gubecek tüzéek lán gj a ;

H eg y ek k özt v ad ászó kéyu r ak

V ö gy i széű jéől g y u l l a d t m i n d i g m ágl ya .

A l áza d ások t üzéSokszor sá ba t i po r ták ,

M éi s a sík ságon , k a l ászok fö d jé

Kapo t t er ői é ét elm et a szab ad ság!

L A T Á K I S T V Á N

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


IF J Ú M ŰV É S Z E K K I Á L L Í T Á S A

É lén k en em lék ezetes m ég az a hosszú id őn k eresztül m ed d őnfolytatott hírlapi és folyóirati csatározás, van-e vo j vod i na i magyar

i r o d a l om? Van-e különlegesen és elkülönülten vo j vod i na i je l legzetessége kisebbségi magyar i r oda l om , elhivatottan és küldetésesenkisebbségi, népi és vo jvod ina i tájegységben gyökerező és e tájat éslevegőt meghatározó és azt kifejező l i t e ra tu ra ? Er rő l folyt a v i t aHencidától Boncidáig és hol volt , ho l nem vo l t i roda lom, a polémiamindenese t r e üdvös vo l t , m e r t lám, az i r od a lm i szabadcsapatharcoknyomán, az i r od a lm i nyűgösségek, heccek mentén e l i n d u l t a márer őtel je s élet felé k apaszk odó vajd asági if jú magyar képzőművészet. M in thogy i t t pápák és bábák n em vo l tak , a k is káplánok maguk adminisztrálták meg községüket és hitüket, — nem

az irodalomért, amelyet hívatlanul és messze időkre szólóan másoke l rontottak , — hanem a képzőművészetért.

A vajdasági if jú magyar k épzőm űv észet m ég n em organi zációsán erős vár, hanem szórványos, egyéni kezdeményezésű ésegyén i k el etk ezésű; elvetélt, ad omázó, bodegázó és vi tázó csetepaté helyett i t t sz ínek , vona lak , szobrok homoru lata i és domboru latai beszélnek önmagukért és jogaikért. V o j v od i na i magyar i r oda lomtalán van, és ha van — el k e l l i sm e rn i , az íróknak, szinte M á r i aTeréz ia korabe l i testőri-irodalmi szépet-akarásuk hívta életre, egyközönybe, una lomba fu l ladt P ató P álosán n em törődöm -n ép k öze

pette, vajdasági magyar i roda lom t a lán v a n , vo jvod ina i magyarképzőművészet va l ó b a n va n és már kinőtte gyermekcipőit. E n n e kegyedül i ok a, hogy i t t az if júság, az alk otó ifjúság f iatalos hévvelfest és farag. H a a vo j vod i na i magyar i r oda lom a f iatal nemzedékkezébe kerülne, v i t a helyett , bizony, virág nőne a vo j vod i na i magyari r od a lm i tarlókon. És talán nem is t a lm i i r oda l om.

A szuboticai M agyar O lv asók ör ön m agát tüntette k i , a m i k o rhajlékot adott a vajd asági i f jú k épzőm űv észek első gyűjtem én yesk iál l ításának. T alán első ki ál l ítás ez az O lv asókör dísztelen t e r m ében. M in den k éppen di cséretes cselek edet az O lv asók ör m aiv ezet őségétől. K ár, hogy ez a — j e l ek szer int komolyabb h ivatásérzetről tanúskodó vezetőség — kissé k ieset t a szerepéből, kárhogy k issé l eer eszk ed ően bán t a k iáll ítással és a f iatal kiál l í tókkal .M égi s haladást j e l en t a tárlat megrendezése az előző évek olvasókör i tevékenytelenségével szemben. T u d n i k e l l , hogy egy kisebbségéletében nem m i n d e n operett és bohózat! M i n t h a kezdené azOlvasókör új elnöksége f e l i smern i , m i a fe ladat egy kisebbségi nép>k u lt úr k özössége szék házán ak és egy k i sebbségi n ép sön tésszín -vonal án felül em elk edn i akar ó if jú gener áci ó felsegítésében m i tk e l l t enn i .

A H I D n em nyúj that e lég teret arra , hogy a szuboticai olcsó-héten , de attól függetlenül az O l vasók ör n agyter m ében megren dezett tárlat egyes kiál l í tó ival külön foglalkozzék. Ez nem is.feladata. M égis megemlíteni k ívánju k , hogy a vo j vod i na i magyarság,életerejét, tespedtségéből való felrázó akciót és munkakedvét iga-

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


zoln á az a tén y, ha a k iáll í táson szer epel t, de arról távolm arad tf iatal m űv észek et i s szív ébe vésné és segíten é ők et, h ogy nap

fényen marad janak . A Hangya B a n d i , B oschán G yörgy, A lm ásiGábor, Reszler I l ona , V e r éb I l o nka , Gottesmann T i b o r , Nagy Sándor ,Szabó G yörgy, S zilágyi L ászló, E r d e y Sándor , Á cs J ózsef n evétn em szabad el fe le j ten i . E zek ért ék ek , egy jövő Í géretes let étem ényese i . N em egyenlő v alőrök et jelentő n ev ek ezek, de v a l a m e n n y i tszeretni k e l l , m er t m i n da n n y i uk bizakodó és f iatal és tehetség.

Hangya B a n d i „K aszások " cím ű n agyobbm éret ű festm én ye

R e s z U r I l o n k a j Ör ökbeadás A lmáai G ábo r t Zaák fco rdók

k iemelkedően „eseménye" vo l t a tárlatnak, Boschán Györgyötelőször láttuk, nagy, erős feszítő lendület és forrongás j e l l emz imeglátásait, sajnálatos, hogy sem vele, sem Hangya B a n d i v a l , sema többiek k el hosszabban n em fogla lkozhatunk . E r d e y portrébanúgy halad, hogy közeli az idő és utoléri karrikaturái nívóját,.Szilágyi fr iss, pasztózu s és d ek oratí v tájk épek k el járult a tárlatáltalános sik eréhez. S zabó G yör gy a gon dosság, térelosztás, n y u

galom és a ko lo r i toknak ol y tudatosan mérsékletes harmóniájávallép fel , hogy az egy ti zen hétéves fiún ál több m i n t meglepő. NagySán dor és Á cs J ózsef a beográdi F estőakadémi a n öven dékei , f e l fogásuk és ecsetvezetésük az i s ko la levegőjére va l l , de mindkettő-biztos és tudatos.

Resz ler I l o n k a kész szobrász. Nehéz e lh i nn i , hogy mester

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


nélkül el jutott a Földtúró, az örökbefogadás és Vágyódás-ig.Almási Gábor munkás-szobrász, G o r k i j fe je , G ye r m e k a r c a

hibátlan, Gottesmann T i b o r megragadóan élményszerű szobrokat.ál l ított k i , k i dolgozásban a k i fejezés tel jességére min th a kevesebbgondot fordítana, m i n t a mondanivalóra.

E ze n a helyen m eg k e l l említeni Csapó Sándor nevét. Csapóvo l t a ki ál l ítás szer ve zője, propagálója, m en edzser e, l e l ke . Rólamegfe ledkezn i e beszámoló során nem lehet , m er t nem eshetünk-abba a hibába, amelyet mások is elkövettek. S z á n t ó Á .

* *

A z O l v a s ók ör k iál íásáva l k a p c s o l a t b a n a r end ezőbi zott ság a n k ée t

r e n d e z e t t a kézőm ű vézet k o r s zer ű k éd éei r ő l . A z an kér e s zé s zám m a l

ék e zt e k váa s z o k ; e ze k k öz ü l a l egs ike rü l tebbeke t a l a n t k öz r e a d j u k , h o g y o l -

v a só i n k ássák , n e m c s a k e c s e t t e l t u d n a k bán n i f j ú m ű véz ei n k , d e a s z e l l e m i -

e lm ée t i r o n t o n i s r éen t ú l v a n n a k a k o vás p u s k a h a sz n á a t án á . G o n d o l -

k o zás u k k o r s zer ű , h i vat ásézetr ő l ta n úskod ó báor , b i z t o s , e g y en súl y o s , f i a t a l o s ,

— é ez a s z e r e n c séük , — t a lán m egén ek m a j d eg y b i z t o s a b b a l a p o k o n

n y u g v ó s z i l ár d v i l ág o t , a n y u g t a l a n , z ű r ös , káb a v i l ág h e l y e t t .

Festők a ka run k l e nn i és n incs pén zünk festék re. A z akadém iánmesterünk azt m o n d j a : Festen i a legdrágább sport. Vigasznakkeserű igazság.

M i mégis do lgozunk .A n yárspolgár elj ön a k iáll ításra, ajkát lebiggyeszti és aztm o n d j a : „Túlmodern" . „Futur ista" .

A z impressz ion ista modorban készült kép is „futurista", „túlm o d e r n " a k ispolgár i k eretek ből képtárba k erülő em bern ek . N em'tudja, hogy az impressz ion ista fel fogású festmény m a m ár n em„túlmodern" és nem „futur ista".

A z új i r ányok ra azt mond ja a jószándékú kispolgár, hogyhóbort, d i va t . A k i spolgár fél együttlépni a haladó vi lággal. A z ú ji rány d i va t anny iban , amenny iben m i n d e n d i va t , m i n d e n életmeg

n yilván u lás egy k or életszem léletén ek dokumentuma .A f u tu r i zmus , ex pr esszi oni zm u s és a többi m a élő i zmusokmeganny i k ísérl et egy új m űv észet m egterem tésére. A születés, akialakulás, a teremtődés m i n d i g zava rokka l , tévelygéssel, k i sebb-nagyobb anarchiával jár. Ez természetes.

Hogy az új m űv észet i rán yzatos ? A m űvészetn ek mind ig vo l tés m i n d i g lesz célja és a festő m i n d i g tükre a k o r n a k és környezetének.

Raphae l j ól keresett , sok vo l t az aranya, a Szent Családotn em szegényes jászol körül festette, J ézus k örn yezetében drága

ru hákba öltözött főpapok járnak -keln ek, M ár ia n em a szen ved őanya, hanem tündöklő szépségű, gondosan öltözött nő M i ch el A n g e l oegyéni sorsa merőben különbözött szerencsés kortársáétól, lázadóvo l t , keserű, kíméletlen, el lenszegült k o r a kegyetlen és l e l k i i s m e re t l en szel l em én ek : J ézust és a szentek et szegén y m eztelen ségük benrfestette m e g ; egyik szobra a lázadó rabszolga.

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


Nemcsak az új művészetnek van cél ja; cél ja vo l t Goya,Rembrad t , M i i l e t , M eu n i er művészetének is példázatosan nagyne v e k ezek , a m űv észet 1' ar t pour Tar t el lenes mi vol tának b i zo nyítására.

H a n g y a B a n d i

„A materiáli s élet fej lődésében beáll ó vált ozások m egfel elő-formában megtalálhatók a sze l lemi élet történelmében. Figyelnünkk e l l tehát a népek életkoncepciójának fejlődését, hogy megérthessüka festészet k ísérletei t és eredm én yeit. A m ateri ál is élet fe j lőd ésénél egy f i gye lemre m éltó ténye zőve l találk ozun k . E z a tempó*U g y a n i s a po l i t i ka i történelem fej lődése, el lentétben a kultúrtörténetem fe j lődésével , nem egyenletes. Bár gyakran ha l l j u k , hogy a*

E r d e i : Szatí r

történelem kerekét nem lehet megállítani, nagyon j ól t u d j u k , hogyennek a k erék n ek forgása las sí th at ó... A történ elem k e r e k e areakció nyomására gyakran csikorog.

A z élő m űv észet folyása azon ban m eglassíthatatlan, akár arádium k isu gárzása. H a az osztály ame l lye l a művészet egykoregyütt fej lődött, megszűnik haladó l e n n i , a k k o r a művészet elhagyjaezt az osztályt. I l y e n esetben a festészet l eve t i véde lmező-o l ta l m azó m iv oltát és forradal m i vá vál i k . M egtám adja hűtlen bajtársát,a társadalm at. N em mondha t j u k , hogy a festészet élö testébe nem

próbálta m ég balzsam ot fecsk en dezn i , hogy m eggátol ják t ov áb bfejlődését, de ezek a kísérletek ba lu l ütöttek k i és a m űv észetbőli l y enko r giccsipar l e tt . Rezsimművészet patet izmus. A z élő m űvészet válasza a reakcióra a tagadás. A s z e r i n t , hogy m e l y i k k o r ban történi k , a festők egyén i és ön tud atlan va gy k ollek tí v é&öntudatos ellenállást tanúsítanak.

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


B efejezésül k ísérel jük m eg j e l l emezn i a festészetet nap ja inkban .A festészet negatív magatartása a szürrealistákkal végetért és az

i i i j életk oncepció k ik r i stályosodásával (a n éptöm egek aktív részvéte le sorsuk irányításában) egyidejűleg a forma, ellentétben a deka denc ia bom lottságával, k on stru k tív és fegyelmezett , míg a tématerén m egszűn ik a k ülvi lágtól val ó m enek ülés és új érd ek lődésm uta tko z i k az ember és a társadalom iránt." B ©* c h án G y ö r g y

* *

„A viszonylagosan legérettebb morált jelképező művészet alegaktuál isabb.

A művészet tükörképe az anyagi j avak megoszlásán alapuló

id eológi ai áramlatok nak . T ovábbá d o k u m e n t u m a a művész erkölcsiállásfoglalásának az anyagi j avak m egoszlásával és az ezen alapul ói deológi ával szem ben . M a ez az ál lásfoglalás el len zék i term észetű.

Tehát a művészeteknek, vagyis ezek hordozóinak m i n d i gaktuál is problémája: fe j leszten i a morált és az ennek megfelelőform át. A z új em bertí pus érzi az anyagi javak észszerűtlen el osztását és a term elés an ar & áji t. E z az impresz ion ista életérzés.Ez tovább módosul , & a u k p r éhben az életérzésben az erkölcsérzés im pe ra t i v vágyai k e k f ej . Szi lárd ságot, bizton ságot és r ende tk i v a n az új embertípus.

M ár n em sik erül az oroszlánn ak széttépni a v a d k a n t (De lacro ix)m i n t a múlt század k özepén a győzede lm esk ed ő reak ci ón ak amunkásságot.

A z új morálra se szűk se bő, hanem cifraság nélküli, a tényleges szükségleteknek szabott ruhát k e l l ad n i . Ez legaktuál isabbproblémája a festészetnek is. Ács J .

CSÁNGÓK KÖZÖTTBeszélgetés Domokos Péterrel, a csángókérdés fiatal tudósával

E gy budapesti l ap r ipo r te re érdekes beszélgetést folytatottD om ok os P éterre l , a f iatal tud óssal, a k i m ár több ízben járta csángók k özött és ak i szer int az ősmagyarok egyes törzsei élnekn em csak Bukov inában, hanem a j e len leg i Szovjetunióban, aDnyeszter folyó partján is.

— 1929-ben jártam be el őször a csán góföld et, — k ezd teDomokos. 1926-tól 29-ig a csík szered ai tan ít ók épzőben tanítottam .

1929-ben Csíksomlyóból i n d u l t am kerékpáron a csángók közé.E lőször O n esten ál lottam m eg. Ber ta lan Sándor kántornál . Azutánátm ent em B ogdán falv ára. On est vi dék én , ahogy kutatásaim soránmegállapítottam, áttelepült székelyek élnek, egy másik bukov i na icsángótelepen, Bogdánfalván azonban ősmagyarok, a k i k a honfoglalás során te lepedtek le ott és soha n em jártak E rd élyben.

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


iRu ffy P é t e r : C s á n g ó k k ö z ö t t

A rom án és m agya r tu dósok i s állítják , hogy 1353 előtt B ogd án fa lván már magyarok élnek és már meg v a nna k a b u k o v i n a i és

moldova i magyar települések. H i szen a bukov i na i Szeret községben még az Árpádházi királyok alapítottak magyar ka tho l i kuspüspökséget.

— Trunkban ha l l o t tam az első csángó dalt . M a gy ar i A n t a l n é•énekelte. Balladákat. H a t v a nny o l c dal t gyűjtöttem össze. V an k öztük k ét-három százéves egyházi én ek i s. K öny v em m egjelen ése után— ami t a saját költségemen adtam k i — elhal lgatott a tudományostábor, ame ly azt állította, hogy a csán gók n em da lo lnak . A z e l sőkiadás ötszáz példányban ke l t e l . K ihoz tam er re K olozsvár t , isméta saját költségemen, a második kiadást.

— M ásod i k utam során k észültem O roszor szágba i s, hogyi e l ku tassam a D n yeszter en túl élő, e l fe le j tett magyarokat . M ároroszu l i s megtanu l tam. D e apám halála folytán m ásodszor semj u to t tam tú l M old ován és B uk ov i nán . H ogy éln ek ott is magyarok ,a n n a k legjobb bizonyítéka, hogy a legutóbb ezer u k r a j n a i magyar ajkú l ak os m agyarn yelv ű bibl iát k ért a bukarest i szovjetkövetségútján az erd élyi magyarok tól. E rr ől az esetről a román f ővár osilapok i s megemlékeztek a kko r i ba n . A k övetség a bibl iát beszerezte•és továbbította.

— N yo l c te l jes hétig tartott a második u tam . T r u n k b a nM a gy ar i nénit és a lán yok at f on ográfba én ek eltettem . T ru n k bólRonanmegyébe m e n t e m , Szabófalvára, ahol hatezer magyar él .K ü lön ös, n agyon k ü lön ös a le lk i v i lága ezek n ek az e l fe le j tett m agya roknak . A nemze t i öntudatuk k iha l t . Nagyon csodálkoztak ,hogy magyar nadrágosember kereste fel őket. Egyre hajtogatták:M i l y en szépen beszél maga m a g y a r u l . . .

— A rom án szavak at magyaru l ragozzák. így beszélnek:„M eggyi l tem a n i e p e m m e l sz lerendítettem n e k i had paci l t a ba j . "E z azt j e l e n t i : „Találkoztam a feleségemmel és e lmond tam n e k i ,

hogy történt a dolog."— Hogyan élnek a csángók?

Néhány sort olvas fel a f iatal kutató abból a munkájából,ame lyben második útjának kutatásait dolgozza fel .

— „Bu rk a D em eter , szabófa lv i csángó. T izenk ét eszten dejeszen t (özv egy). R eggel f e l ke l , fe l tekerőz ik ( fe lö l tözködik ) , megcsókol ja a földet és ar ra kér i istent, hogy est ig tartsa meg . "

ö r ö k t i tok marad , hogyan maradtak f enn századok során ab u k o v i n a i és m o l d ov a i magyarok . M e r t magyar betűt nem olvas

n a k . Sem k ön yvük , sem újságjuk n i n c s . . . É s ugyan k i törőd i kv e l ü k ? A n n y i tény, hogy magyarok. A da l lam igazolja az egygyökérből va ló eredetet , ötven ú jabb dal t gyűjtöttem össze. E zek et a fonográfr ól B art ók B éla jegyezte l e. B artók újra ír ja azösszes fonográfra vett magyar dal lamanyagot és a közel jövőbenfogja megje lente tn i .

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


320 R u f f y P é t e r : C s á n g ó k k ö z ö t t :

A k iadat lan , i smeret len csángó-balladákból elkérek egyeU

í m e :S Z E P R Ö D I B O R B Á L A

Várrászt var r j a vala fekete szejemvel ,Hímzészt hímzi vala szűrű könyevivel.M i t szírsz, m i t k eszeregsz S zeprődi B orbára?H ad ne szírjak, had ne sz had ne keszeregjek,A da adatt apám be L en gyelországbóNagy lengyel királynak, nem isz ő magánakFeltartott f iának.Űd j enek , űd jenek hat lóval sz h i n tóval,Hatvan katonával sz ed rangyasz szolgával,M i e g a dobok at esz m i n táncra léptetik ,Sz ők esz csak le rének Szepr ődi J ánasznakK ötött kapuj áház.Hallad-e hallad-e Szeprődi J ánasz űr,A dd k i szien lán yi dot: Szeprődi B orbarát,N em adom ien nektek.Az apám házánál nagyobb urak jártakAszkot szem uraltam sz téged szem u ra l lak .Hal lad-e , hallad-e Szeprődi J ánasz űr

A d d k i szien lányi dot Szeprődi B orbarátH a n em adad, bizen műk esz rejád visszükA cászár adóját.Ö k i kellé aggyá vala, m i t cánnyonSzeprődi J ánasz űr.Úd v i sz i k , u d visz ik Szeprődi BorbarátH at lóval, hintóval, hatvan katonávalSz ed rongyosz szolgával.M i e g a dobokat esz m i n d táncro vere t i k ,M i e g a lovakat esz mind táncra léptetik.

— É s senk i , senk i nem törőd ik ve lük. Isten madara i . Ped ig a n émetek . . . Egy nyolcvanmil l iós népnek m i n d e n német családra szüksége v an . J ózseffalván találk oztam egy tan ítónővel, ak i t Német országból k üld tek . E gy n yáron n egyv en n ém et tanítónő jött l eNémetországból Bukovinába. M i n d e n német családot f e l ke res tek .Színpadot ís hoztak m a g u k k a l . Ezen adták le azokat a színdarabokat, ame lyeke t külön a bukov i na i n ém e t ek n ek í r t a k . . .

É s f igye l ik m i történ t a századok alatt ? ő k lettek nyo l c van -mi l l iónyian , m i ped ig t izenkettőre o lvadtunk l e . Ez nem romantika, ,

ez nem íródott senk i e l l en . Ez tény, melye t l ehazudn i n em lehet.

R u f f y P é t e r .

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


A K U R U C K Ö L T É S Z E T B Ő L

N e h igy j magyar a németnek . . .(1?06)

N e h i g y j ma g y a r a né et n ek ,A ká m i v el h i t eg et n ek .M er t h a ád i s n agy level e t ,M i n t a k erek k öpen yegedS pecséet üt o ly at r áa,M i n t a h o l d n a k k a r i m áa :N incsen abban s e mm i v i r t u s

Ve r j e m eg a J éus Kr i sz tus !

K u r u c tábor i dal(16?2)

T e vagy a legéy T y u k o d y p a j tás!N em o l yan m ás, — m i n t Kuc z ug B a lázs;T er em j en há országu n k ban j ó bor ád om ás.. .N em egy f i l lé, d e ké ta l lé ke l l i d e pa j tás.

Sz egéyl egéyn ek o lcsó a z vée :

K é-há om f i l lé egy n a p r a bée;A zt sem t u d j a el k ö ten i m éi s vétéeK é pogán y k özt eg y h a záét om l i k k i vée!

R a j t u n k né et dúl , r a j t u n k tör ök já ,Tűz - va ssa l pusz t u l or szág é h a tá ;E z a z i s t en te len né e t a n n y i ká t töt t m á :H ozzá kéest h ogy m i t sem töt t tör ök , sem ta tá .

A z n a g y u r a k n a k m ées szók a t hán y,S h ozzá h ód o ln ak , m i n t bód u l t zsák m án y. . .

H ej n a g y u r a k ! n em k er esztéy, a z , ak i pogán y :Rosszabb pen i g m é en né i s l a ban c , va l ah án y .

M i n d en t i gé, d e csak szor u l tába n , —S e mm i t be n em vát , ha szabad jában ;A z né etn ek — ebh i t ű n ek fogadásábanN e bízz többet , m i n t az ebn ek u ga tásába n !

P u sz tían i jöt t , n em segísér e, —H og y e l f og la l j a or szágu n k vér e;Á l n okságga l n em zetün k n ek esküd t vesz tée :D e a z Is ten r áord íja m é ő fe jée!

T ö t s ku pám ba bo r t , a z l el k em n ek bor t ,N é et vesz tée ü l j ük m eg a t o r t .M a egym ássa l — ba jn ok i á ssa l együ t t i s zunk bo r t :V i r r a d a t r a úgy üssük m eg az n é et tábo r t !

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


V I L Á G S Z E M L E

„ z el ő t t a hábor úba n n em k övett ek s e mm i e h e t

A z e r ő s eb b a g yön géő l , a m i t e l v e h e t e t t , e l v e t t .

M o s t n em íg y v a n . A vi l ágot ét ekezl et i g a z g a t j a .S a z er ő seb b , h a m i c s i n y t t e s z , összeü l é h e l y b e n h a g y j a ^

A r a n y J ános (1817-1882).

Tévedés ne essék, a f e n t i sorokat tényleg A r a n y J ános í r tahatvan évv el ezelőtt, 1878 n yarán, a be r l i n i kongresszus alkalmáva l . A k k o r is a k i s n épek szabadságáról dön töttek a k ere szténynagyhatalmak, n em a n n y i r a keresztényi szel lemben, m i n t i nkábbnagyhatalmi pozíciók megvédése érdekében. A török (pogány),járom alól fe lszabadult B ulgáriát a k on gresszus visszaparancsoltaaz ozmán b i roda lom határai k özé, a szer bek n ek és crnagora iak

n ak ped ig az önerejükkel felszabadított területek nagyrészét visszake l le t t adn i . M i n d e z természetesen a közvetlen érdekelt fe lek megkérdezése nélkül történt.

A be r l i n i kongresszus szel leme újra d iada lmaskodott .A z elmúlt két hón ap esem én yei f igye lmes olvasóinkat nem

érték váratlanul. A Chambe r l a i n , M u s sol i n i , H i t l e r tr ió Dalad i e rstatisztálása mel l e t t el játszotta befejező jelenetét a Blum-Eden-félebenem avatk ozási bizottsággal k ezd ődött kom édi a első fel von ásán a k . A z egész chamber la in i polit ikának az a kulcsa , hogy a dem o k r a t i k u s szabadságjogok kiszélesítése hovatovább a trösztök és

ka r t e l l e k be lpo l i t i ka i uralmát kérdésessé teszi . Nemzetköz i v i szonylatban pedig ugyanezt csak a két európai fas izmus fennállása b iz tosíthatja. E zért tám ogatja m i n d e n erejével a C i t y képviselője a„dinamikus" külpol it ika terjeszkedési vágyait, persze úgy, hogy aszámlát mások f izessék. A recept, m i n t látjuk, régi, csak a szenvedő szereplők újak.

K özism ert tén y, hogy Chambe r l a i n és Sir J oh n S imon anémet kémiai tröszttel testvéri kapcsolatokat fenntartó angol vegy iipar részvénytöbbségének tu la jdonosa i . B o n n e t minisztersége előtta f ranc ia nehézipar ügyvédje vo l t . A r m s t r o n g , K r u p p és Schneider -

Creusot , a hadi ipar angol, német, f rancia nagyjai , a k i k a háborúalatt i s lelk i i smeretfu rdalás n élk ül száll ítottak egym ásnak nye r s anyagot v agy k ész árút Sv ájcon és a Sk and in áv ál lam ok on át,most új ból leplezetlenü l a porondra léptek. Bizonyságául annak^hogy bűnös naivitás vo l t h i nn i akár abban, hogy a Brenner-hágónszéttör ik a Ber l in -Róma tengely, akár abban, hogy a d e m o k r a t i k u sbékepol it ikának a f entnevezett u r a k törhetetlen hívei.

A csehszlovák reakció kül földre támaszkodva arat diadalt abelső, d e m o k r a t i k u s erők fölött. A müncheni egyezmény el lenállásnélküli elfogadása az agrárpárt politikájának győzelmét j e l en t i .

A Zs ivnostenska Bankának a d e m o k r a t i k u s hata lmakka l kötöttszövetségek már régóta terhére vo l tak . A most előállott he lyzet ben k ét l egyet üt egy csapásra agyon : egyr észt C sehország „sem legesül" , azaz feltétel nélkül a tenge lypol i t ika csatlósává vál ik,m ásrészt a belső ell en őrzés felf üggesztése k orl átlan lehet őségek ethel yez ki látásba. E zt a célt szolgál ja a m un k anélk ül i segélyek l e -

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


szállítása, a m u n k aidő m eghosszabbítása, a bér ek csök k en tése ésa bevezetendő agrármonopói ium. M i n d ezt elősegíti a szakszerve

zetek és paraszt érdekszövetségek edd ig i törvényes, alkotmányadta jogainak tel jes, vagy részleges felfüggesztése.

A z o n b a n , a j e lek szer nt azok, k i k n e k tul jdonképen a játékbőrére megy a dolgok i l y en fejlődését a hivatalos vezetők nagyrészének árulása ell en ére, m ég n em hagyták m i n d e n el lenál lásnélkül jóvá. E r r e mutat a cseh ifjúság egységakciója, ame lynekélén az agrárpárt, a nemzetiszocial ista párt (Benes), a cseh szo

ciáldemokrata párt és a feloszlatott k o m m u n i s t a párt ifjúsági szervezete i állanak . U gyan ez az egységm ozgal om észlelhető a sza k szervezetekben és szövetkezetekben is.

Érdekes jelenség, hogy a nemzetközi po l i t i k a józanabb eleméra m ün cheni bék ét egyön tetűen a k i s n em zete k gazdasági és po l i t i ka i megbéklyózása és az Oroszország el len irányuló összefogáselső állomásaként t e k i n t i k .

Hogy a létrejött „bék e" n em az, ami t a népek k ivétel nélkülóhajtanak, mutaják az új had i h i te lek , az őrületes fegyverkezésés a vel ejáró adóem elés és jöve d ele m csökk en és. M ün chen bencsak fegyverszün etet k ötöttek és a k orm án yok i gyek ezn ek a n épeke t előkészíten i a szám u k ra lehet séges és k i látásbahelyezett k étmegoldásra: az egymásközti hatalmi leszámolásba a világ új f e l osztásáért, vagy az Oroszország e l l en i szen t háborúr a. H ogy abékét, az igazi világbékét egyik megoldás sem szülheti meg, azm a m ár m i n d e n k i előtt egyre világosabb.

A l engyel fas izmus vi selk edése a csehországi esemén yek k elkapcsolatban m i n d e n érző és gondolkodó emberben undo r t vált k i . .

Lengyelországban tíz mil l iónál több fehérorosz, ukrán, német, zsidóés l itván k i sebbség él a le gelem i bb jogok n élk ül. U g y a na k k o r al engyel k orm ány a n épek ön ren delk ezési jogának általa így m e gcsúfolt elve alapján bekebelezte a tesseni v idéket , aho l nyo l c van

ezer l engyel mel l e t t százhúszezer cseh él . U gyan ez a k orm ányM ussol i n i biztatására i gyeksz i k m i n d e n köve t megmozgatni hogymegakadályozza az autonóm rusz in köztársaság megalakulását^m e r t ez csak a len gyelországi u k rán ok szabadságm ozgalm át er ősítené. B eck di plom áciai utazásai, a k om árom i tárgyalások a cseh-magyar kormány harcias hangú jegyzékváltása mögött M u s sol i n iés H i t l e r súrlódásai állanak. A cseh válság je lenlegi elintézése az,utóbbi hatalmát mérhetetlen módon növelte és előtte szélesre n y i totta az utat a D u n avölgye és a B alk án felé, m íg O laszországere je semm ive l sem növekedett, de a spanyolországi ka l a n d egyrenagyobb anyagi nehézségeket támaszt és Abesszínia is edd ig csakpénzbe került . Ezért rokonszenvez M ussol i n i m i n d e n olyan áramlat ta l , a m i a d e m o k r a t i k u s erőket nem növel i ugyan, de egyúttalH i t l e r befolyásának is gátat vet. I l y en gát l e nne a kárpátaljai rusz invi dék bek ebelezése. A ttól azon ban n em k e l l ta r tanunk , hogy ak ét szövet séges jóbarátságát ez a k érd és, i l l etőleg en n ek az e l i n -

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


tézése felboru lással fen yegetn é. A h ogy a B r e nne r e n nem tört széta tengely, i t t sem lesz semmi baj . M u s sol i n i , m i n t a gyöngébbikfél valószínűleg enged, a magyar és l engyel arisztokrácia r usz i n -szkói aspirációi m i n d e n hűhó el lenére sem valósulnak meg. A r usz i nparasztok és zsid ók n em óhajtják új ból m egk óstoln i a feu dál ism en yországot, R om áni a n em akar ja , hogy egyetlen köz lekedésikapcsa a nyugat i ál lamok felé L e ng y e l v agy M agyarországon átvezessen és H i t l e r érdekei e l l en van az őt Romániától elszakítóés az olasz befolyást erősítő közös lengye l -magyar határ.

A Chambe r l a i n által vezetett összefogási po l i t i k a másik kétexponense : F r a n c o és a japán katonai k l i k k a blokád áldásait

élv ezv e újabb előretörést k ön yvel t él. A z angol érdekek rovásáraa C i t y azért támogatja a japánok invázióját, m e r t bennük az Oroszország e l l en i szövetkezés egyik fő oszl opát látja és a D e t e r d i n g^Schell) által a n n y i r a fájlalt ba ku i petró leum-mezők ú jból i megszerzése bőségesen kárpótolná azokat a veszteségeket, am ike t m api l lanatny i lag az angol gyár ipar és kereskedelem érdekei K ínábanszenvednek . Em e l l e t t n em jelenték telen k örülm én y az sem, hogya Fore ign Of f i ce számításai sze r in t a japán-k in ai v i szályban l egyengült f e lek kevés el lenállást fe j thetnek k i A n g l i a távolkelet itörekvéseive l szemben. A pi l lanatny i áldozatok tehát mindenképen

bőségesen térülhetn ek m eg. E zért a sok ak előtt csodá lat os angolhi de gvér. L átszólag n agyobb m egrázk ódtatás nélk ül fogla lnak el ajapánok m i n d e n fon tosabb gócpont ot K in ában. M i n d e n k i joggalvárhatta, hogy A n g l i a keményebben lép ma jd fe l a ke l e t i hódí tókkal most, a m i k o r egyenesen m il l i árdos befek tetésein ek elv esztéséről van szó. Ezze l szemben egy-két angol l ap hev es k ir ohanásánk ívü l Londonban hivata losan napi rendre tértek a történtek felett.M i n d e z azonban csak látszólagos nyugalom és J oh n B u l l a m i k o rsenk i sem látja, idegesen tapogatja zsebében az olasz szerződést e r ve i t . Igaz ugyan, hogy ennek ratif ikálása újabb mil l iárdokba4ierül, hisz Olaszországnak főleg er re van szüksége, de végre-valahára fe lszabadulhatna egész Földközi-tengeri f lottája, a m i r emost óriási szükség vo l na a Csendes Óceánon, ahol gazda nélkülf o ly i k a számadás.

A z o n b a n , nehogy va lak i azt gondol ja, hogy ezzel A n g l i amindjárt erélyesebb l e n n e és erős kézzel nyúlna a távolkeletidar ázsfészek be. D ehogy. C sak k észen k e l l l e n n i , hogy adott esetben— a m i k o r m ár m i n d e n a fej e tetején áll — „m egsegíthesse" alegyengült sárga imper ia l i zmust . Persze úgy, hogy a jólfizető kínaipiac újból saját gyárainak termékeit vásárolja. Egyúttal ped ig

J apán imper ia l i s ta törekvéseit Oroszország felé vezesse l e. M e r taz öreg B u l l polit ikáját lehetőleg nem szeretné l es ik la tn i a keres k e d e l m i von al ról . A z edd ig i háborúk és úgynev ezett bék ek ötésekaz angol kettőskönyvitel egyszerű módszereivel vo l tak el intézhetők,és a régi kalkulációt most sem szeretné megzavarn i azzal, hogyke le ten nagyobb r izikóval járó vál lalkozásba k e z d j e n .

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


H a n k a u eleste után a japán-kínai háború újabb fázisba került.

Hankaunál végződik t u d n i i l l i k a k i n a i síkság és azon túl masszív,,úttalan hegyv i dék k ezdődi k . A z edd ig i harcok síkságon fo lytak ésígy a japán t ehn i ka i fölény te l jes mértékben érvényesülhetett.E zentúl azon ban a harcokban a k itartás és az ellen fél k im erí tésejátsza a főszerepet. M ost k e l l J apánn ak megmutatn ia , m e n n y i r eb i r j a e l v i se l n i katona i lag és gazdaságilag a hadjárat terheit . H a.H a n k a u eleste nem demoral izál ja a k i n a i hadsereget. E d d i g a ja pánok katona i fö lénye vi tathatat lan volt . Orosz szakértők véleményesze r in t J apánn ak k b. m ég egy évi tartaléka va n . M i n d e n n e k el l enére tény az, hogy K i n a hár om n egyed r észe m ég m i n d i g szabadés éppen ezt a háromnegyed részt a legnehezebb el fogla ln i . E h h ezhozzá k e l l adn i azt, hogy a japán ok m ég azoknak a terü letekneksem u r a i , a m i k e t e dd i g el foglaltak, m i v e l i t t a parti zán-csapatoktartják kezükben a városokon és vasútvonalakon túl fekvő területeket . V agy leh et-e m ásk ép m agyarázni a P e k i n g és Sanghaj külvárosaiban nap-nap után végbemenő harcokat?

Ezért annak el lenére, hogy H a n k a u eleste, a háború kezdeteóta K i n a legnagyobb vesztesége, a végső k imene t e l , elbír ja-e J apána többéves hábor ú összes terheit , másszóval : a had i s i k e r ekenkivül , s ikeres békét is tud -e kötni — ugyanolyan kétséges, m i n t

egy évvel ezelőtt vo l t . * *

A m ün cheni egyezm én y, tehát, annak el lenére, hogy úton-útfélen a bék e m egmen tőjén ek állítják be, számí tva az általános^bék eak arásra n em a bék e, de a háború szállásk észitőjévé vált.A C h a m b e r l a i n - H a l i f a x po l i t i k a azt rem élte, hogy ezzel sik erültE u rópában l egalább i s látszólag m egszüntetn i a háború s feszült séget.Ha l i f a x l o rd első be r l i n i látogatása már nagyjában meghatározta an emr ég drámai k örül m én yek k özt le játszódott j e lenet végső k i f e j -lését. A z t azon ban m ost m ég n em lehet eldönteni, hogy ez csak.

főpróba, vagy bemutató volt . Lehet , hogy a valóban drámai cselekmény csak ezután következik. A Saar-v idék megszál lásátólA u s z t r i a bekebelezéséig meglehetősen nagy idő te l t el, de azanschlu sstól a cseh-esem ény ek i g m ár csak pár hón ap pergett l e .K i biztosíthatja E u rópa bék eszer ető n épeit arr ól, hogy a legrövi de bb i dőn belül n em fog a parázs újra f el lángoln i, m o n d j u k ezúttala Balt i-ál lamokban, vagy éppen a Románia felé vezető úton, valahol a K árpátok a l ján ?

A gyarmati kérdést sem vették még le a napirendről B e r l i n *ben, csak éppen szün eteltették . M ári s félhi vatalosan szóbaker ült

egynéhány gyarmat, am i t A n g l i a kész l e n n e feláldozni, csakhogya „békét" megint megmenthesse. Persze ezúttal sem angol gyarm atok ról v an szó. Belga, hol land és f ranc ia részről k e l l e n e azáldozatokat meghozn i . P e d i g tudott dolog, hogy a vo l t német gyarmatok javarészét A n g l i a vette el , J apánn ak csak a töredékekj u to t tak . A br i t bi roda lom azoban sérthetetlen.

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


A n g l i a és Franciaország az új játszmával sok m i n d e n t tettekk ock ára. D e legin k ább F ran ci aország, m i v e l a kont i nensen az őpo l i t i ka i működése vo l t érezhetőbb. A kisállamok szövetségi r e n d szere, a szovj et-egyezm ény, a d e m o k r a t i k u s e l vek látható ésm i n d e n k i előtt tisztán álló jelképei összeomlottak. Dalad i e r F ranc ia országa a br i t i m p e r i a l i z m u s leghűségesebb támogatója lett , am in em j e l en t i azt, hogy bizonyos f ranc ia körök ezt a függő helyzetetmár jóelőre ne ismerték vo l na fe l . De a C om ité de F orge n emazért j e l en t i a finansziális élet központját és irányítóját, hogy különblegyen a Citynél. A hazaárulás nem tar toz ik a legut olsó érd ek védelmi eszközökhöz. M i n de n e se tr e a nagytőke nem va lam i állhatatos po l i t i ka i tényező. A demokrácia is csak add ig j ó n e k i , am ig

az szorosan vet t érdekeit nem sért i .F ran ci aorszában az első B l u m kormány bukása óta a nagy

tőke po l i t i ka i befolyásának állandó erősödése látható. A helyzetazonban t isztán belpol i t ik áilag n em oldh ató m eg egykön n yen . E zértke l l e t t k ész k ülpol it i kai tén yek elé ál lítani a vi lág talán le gdem ok ra t i kusabb tömegét, hogy egy i l y en kívülről jött nyomással véglegesen k i csavar j ák a N épfron t k ezéből a hatalmat. A demokrác iaazonban n em hagyja magát egypár ripacskodó politikustól egykönnyen fé l revezettetn i . Par isban már nem egyszer ál lottak b a r r i -kádok és az utolsó pi l lanatban a f ranc ia n ép m i n d i g megtalálta a

helyes utat. E rk ölcsi erőt a legk özelebbi szom szédj ától , Spanyol országtól k ap, onnan , ahol m i n d e n intervenció és elnyomás el lenéreegy n ép, m ost ír j a m eg történ elm én ek legv éresebb és legr agyogóbb oldala it .

A dem ok ráciáért folyó gigászi k üzd elem egyik legfontosabbszerepét a du n amell ék i k i sál lamok fogják játszan i. É s i t t egyrekövete lőbben ra jzo lód ik fe l a dun a i konföderác ió t e rve , ame lyéppen a be r l i n i k on gresszus előtt vet ődött f elszínr e, akkor , amikora dun a i kisál lamok nemze t i önállóságuknak kiharcolása szólítottaf egyv er be az ittl akó n épeke t. A földr ajzi -gazdasági adottságok m ár

régen ide vezettek vo lna , ha a nagyhata lmak hata lmi játéka olyansok szor n em ragadják el végzetesen egyik ét-m ásik át. H a K özépeurópában sikerülne egy i l y en k em én y demokra t i ku s b l okko t meg te remten i , örökr e elvágn ák a k ülönböző imper ia l i s ta törekvésekútját. E n n e k a gondolatnak megvalósítását m i n d e d d i g Németországhiúsította m eg, de ha egyszer ön állóan, testvérien összefognán aka dun a i népek, hogy m i n d e n külső, nagyhatalmi nyomástól felszab a d u l j a n a k , Európa békéjének legerősebb várát teremthetnék meg.

S z á n t ó Á r p á d

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


6 A Z D A S Á 6 I K R Ó N I K A

Szeptember hó folyamán a cseh-német viszály következtébenaz egész világpiacon fejetlenség ura l kodo t t . H a a term elés, vétel

é̂s eladás terv szerűtl en ül történi k i s, a gyár os v agy k er esk ed őegyik szemét ál land óan a pi acon tart ja , f igyel i hogyan a laku l agazdasági élet és lehetőleg még időben a lka lmazkod jon az ú j v i szonyokhoz, ha már irányt adn i n em t u d . De m ost h isztér ik usrémülettel f igyelte az eseményeket. Pompás spekulációs lehetőségnyí lott , de k ihasználn i nem merték. Árút v e n n i vagy a készletek et i s e ladn i , gyártani vagy m i n d e n pénzt a sárga fémre, aranyraváltani, ez vo l t m ost a k érd és. A z arany azonban csak biztonságot j e lent , de kamatot nem hoz. V iszont a repülőgép és mérgesgáz korában senk i sem számíthat egy frontmögötti gazdasági életre.

A jövő háborúja — még jobban, m i n t valaha — életet és vagyonttesz tönkre, menten i hát, am i m ég m enthető, adták k i a jel szót.É s am ig remegtek , kapkod tak , M ün chen ben az agressziv itás oltárán feláldozták Csehszlovákia egy részét.

A müncheni megállapodásig az értékpapírok árfolyama állandóan csök k en t. K iv ételt csak a hadi ipar részvényei képeztek.Á l lampap í rok , bank és ke r eskede lm i részvények nagy mennyiségben kerültek eladásra.

A fém ek szeptem ber v ége fel é elérték a legm agasabb ár

fo lyamot . A gabon aárak az i deges k apk odás jegyében a laku l t ak .A z arany menekül Európából — ír ják ál landóan a szaklapok— és val óban az első B lu m -k orm án y m egalaku lása óta, szinteál landóan özönl ik az arany A m er i k ába. D e m ost An gl iára is sork erült. C sak szeptem ber első hetében 102 mi l l i ó dol lár értékű aranyat szál l í tottak Angl iából Amer ikába. Először az angol font-értékét ásták alá, hogy azután Ho l l a n d i a , Svájc stb. országok valutái is kövessék. M i n t a süllyedű hajóról a patkán yok , úgy m enekül Európából az arany. A n g l i a , Franciaország, H o l l a n d i a stb.országok aranyának boldog tula jdonosai biztonságot ke resnek . D e

A m e r i k a k ülk eresk edel m e r ecseg-r opog a sok arany súlya alatt.A dollár az eur ópai valu tákk al szem ben túlságosan m agas ár folyam ot ért el és egész A m e r i k a külkereskedelmét megbénít ja, aka d ál yozza ver senyk épességét. A z a m er i ka i aranykészlet értéke13.5 m il l i árd dollár . U gy látszik azon ban , hogy a j óból is megárta . sok és A m e r i k a a dollár árfolyamán ak értékét csök k en ten iakar ja , hogy újból versenyképes lehessen.

A z év első n yolc hón apjában fegyv er k ezésre a vi lág k ülön böző ál lamai nem kevesebb m i n t három mil l iárd fontot költöttek.A müncheni négyes találkozó után még fokozottabb mértékben

f egyve rkeznek . Á bék ét n em m entették m eg, csak az el len tétekkirobbanását sikerült elodázniok. A fegyverkezés most még hatal masabb méreteket ölt és az i l y en j avak k ivonása kedvezőt lenülfogja éreztetn i hatását egész gazdasági életü n k ben, k ül ön ösen aszéles tömegeknél, a k i k kényte lenek , m i n t m in dég az egész őrül tjáték árát f i ze tn i . V a s B é l a

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


K R Ó N I K A

A h al ál pi ló táj a. A z uj csodát még

nem mutatták be a nagyérdemű közön

ségnek, de létezéséről úgyszólván niár

az útszéli verebek i s tudnak. E z a csoda

egy új r epülőgép. M ostanában, tudva

levőleg, a csodák előszeretettel gyüle

keznek a repülőgépek körül, i l letve néha

a repülőgép a csoda körül. Szóval, a

csoda megvan és bár hivatalosan titkolják

létezését, nem vitás, hogy valóság. Sőt,

a méreteit is tudják már és az sem volna

csoda, ha a szerkezetét is ismernék ép

pen azokban a körökben, melyek elől

leginkább titkolják. E n n e k a csodánaklényege az, hogy a repülőgépen nincsen

pilóta. A nélkü l repül és dobálja a bom

bákat. N em lát és ne m beszél ugyan ő

maga, viszont rádióhullámok segítségével,

— valahonnan egy íróasztal mellől, vagy

más egyéb helyről hajszálpontosan tudják

irányítani és bombát dobáltatni vele. E gy

i lyen valahol ülő ember, állítólag négy-öt

gépet is kezel egyszerre, olyanformán,

ahogyan a szövőmunkások dolgoznak abedórendszer szerint.

Vagyis az úr ül, asztalán jámbor csa

pok, fogantyúk, mintha egy villanytelep

főgépésze volna. Ide-oda hajladozik —

közben esetleg szívja a pipáját — és

amint keze nyugalmasan babrál a csava

rokon, fogantyúkon, fentről az okos k i s

pilótanélküli repülőgépek szorgalmasan

hullatják a bombákat egy város bérházaira,

iskoláira, sőt esetleg kórházaira is . A zülő úr ezt a műveletet csendesen és

minden különösebb izgalom nélkül végzi.

L ehet, hogy esetleg közben egy ki s könnyű

rádiózenét is hallgat, hogy ne unatkozzék

a billentyűi* kezelése során, a bombák

pedig szabályosan és kitartóan hullanak

a csodarepülőgépről. E n n e k eredménye

ként lent a földön i s tör ténn ek, ha n em

i s csodák, de elég jelentékeny változások.

J f r szépen gonábzott sétatérből földhányáslé^c, a higiénikuV és tisztaablakú i sko

lából jelen tékeny r akás törmelék, amely

alattyaz iskolásgyermekek már n em fe

lelnél^ mert az, egészségtanórát félbe

szakította a psódarepüíőgép. Sőt, nemcsak^

az órát, hanem vele együtt a diákokat

i s, több darabba.

Igen, ezek a csodarepülőgépek nem

ismernek habozást, halálfélelmet, esetleg

sajnálkozást, — egykedvűen és közöm

bösen végzik a rádióhullámokkal rájuk

rótt feladatokat. E gyetl en hibájuk, hogy

működésük köre még aránylag k i s terü

letű, mindössze 800 kilométer. Viszont a

szakemberek lázasan dolgoznak, hogy

ezt a területet ki szélesítsék és minden,

remény megvan arra, hogy ez sikerül i s.

E z en a területen, tudvalevőleg, amikor

bombákr ól és pusztításról v an szó, az .

embesi leleményességet általában siker

koronázza.

A robotember még csak az utópista

regények lapjai között szunnyad, d e

a robotrepülőgép valóság. Igazi emberek

egészségtelen és életveszélyes munkát

végeznek, miközben kedves családjuk

otthon kitartóan n élkülöz. M iközben dél

cegen ragyog a napsütésben a robot

repülőgép s hullatja pusztító bombáit a

leleményes emberiségre.

M e l y i k v o l t a n a g y o b b i k v e s z é l y ?A m i k o r a legnagyobb volt a háborús fe

szültség E urópában, L ondonban az állat

kertben fölkészültek arra, hogy ha kitör

a háború, minden mérges kígyót meg

fognak ölni. Tették volna ezt azért, mert

ellenséges bombák szétverhették vo l na

a ketreceket, amelyekben a halálos csí-

pésű kígyókat tartják, azok kiszabadultak

vo lna és emberi lényeket marhattak

volna halálra.L ám, lám, milyen gyöngéd is az em

beri civilizáció. Hogyan védi néhány

mérges kígyótól az embereket. D e bom

bákat, repülőket, a legszörnyűbb pusztítás

eszközeit rászabadítják a világra.

S kígyókról beszélve, amelyek ártal

masak és förtelmesek, amelyek ellen kell

védeni az emberi lényeket és civilizációt,

talán máshol találhattak vo lna mérgesebb

kobrákat: Rómában és Ber l inben. Vagyazokat kellett volna s kellene eltiporni,,

akkor a londonf állatkertben sem kellett

volna óvintézkedést tenni a mérges kí

gyók ellen, vagy a kobrák helyett azokat

kellene talán legalább is ketrecbe zárni-

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


Szerkesztőségünk és k iadóhivata lunk:

Subot ica , V I I , Kra gu j e v a č ka ul . 4

Befizető lapunk üres túloldalán kérjük feltüntetnia k ü l d ö t t ö s s z e g r e n d e l t e t é s é t

A H I D 58.297 sz. postatakarék pénztári csekkszám lájáraküldje előfizetését a mellékelt befizetési lapon!

A H I D a k i s e b b s égi ú j m a g y a r s á g f o l yói r ata .K i n épéve l ér ez , támo gat ja a H I D - a t !

A z elmaradt előfizetési díjak a lapot és előfi zetőinket e g y f o r m á nterhel ik. E zér t lejártakor a z o n n a l újítsa meg előfizetését!

A pontatlan elszámolás a lap anyagi erejét teszi tönkre íK ér jük terj esztőink et, hogy egyik számtól amásikig m i n d i g rendezzék elszámolásaikat!

K ézir atok at csak a port ó el őzetes bek ül dése mel l e t t küldünk v issza.Csak tel jes névvel és címmel el látott kéziratokat veszünk f igye lembe.Lapunkban megje lent m i n d e n egyes cikkért irója felelős. — L e v e l e kés kéz i ratok A d m , i Red . H I D Subotica, post, f ah 88. c imre kü l dendők .

»H I D " l i t e r a r n i časopis , i z l a z i deset pu t a god i šn je.

Odgo v o r n i ü r ed n i k i i z d a v a č: M A Y E R O T T M ÁR , SUBOT I CA , V I I , K r a g u j ev a čk a 4

Gr ads k a štamparija, Subot ica. 38—472-6

7/28/2019 Híd, 1938/10. szám


I d e g e n s z a v a k m a g y a r á z a t a :

A l t r u i z m u s — önzet lenség, mások javával

való törődés

a k c i ó — cselekvés , cse lekmény

a dm i n i s z t rá n i — igazgatn i , kezeln i

Dom i n áó — ura lkodó , k imagas ló

d o k u m e n t u m — bizonyíték o k i r a t

dekadenc i a — visszaesés, züllés

d ekor at ív — díszítő

E gz isz tenc ia — lét, megélhetés

F u t u r i z m u s — a m u l t a t és hagyományokat

leromboló jövő művészete

Giccs — értékte len , fércmunka

H a r m ón i a — összhang

Imp r es s z i o n i zmus — a benyomásnak e leven

visszaadása (a művészetben)

K.oncepc ió — t e r veze t

kon s t ru k t ív — alkotó

ko lo r i t ok — színhatások (képeknél)

h i t e r a t u r a — i rodalom

Va r t pou r Va r t — (lárpurlár) — m űv észet

a művészetért

l A en edzser— vezető

m o rá — erkö lcs

N ega tív — tagadó, nemleges

Pa t e t i zmus — szenvedélyesség, dagá

lyosság

p olé i a — v i t a

K ezsim m űvézet — az ura lom pártján álló

művészet

r obo t - em be r — gép-ember

St ab i l i záció — tartósság

s ta t i sz t i ka — tu domán y az. ál lam és tár

sadalom állapotának szám szerű té

n y e k k e l való megállapítására

U t óp i a — légvár, elérhetet len eszmény

V i tá i s — életbevágó

voks — szavazat, szó

A B C - r e n d b e n k özöl j ük az id egen szavak m agyarázatát , hogy olv asóin kk önn yűszer rel megtalálhassák a k érd éses szó értelm ét. — A z on szó m agyarázatát,

ame lye t n em l e l n ek m eg e szám un k ban, k eressék t . o lvasóin k a H I D előbbi

számainak fedőlapján.

H I D - n a p t á r .

F olyóir atun k szer kesztősége tudatában v an annak, hogy a mividékünkön még sokáig a naptár l esz a nép legelterjedtebb olvasmányaés kultúrájának legszámottevőbb eszköze. Éppen ezér t a fáradságosmunkát nem kímélve lehetővé tesszük az t, hogy az olvasók, a nép kezébe

olyan naptárt adjunk, amely a szokásos ünnepnapok és névnapok f e l sorolása mellett tanácsadó kézikönyve legyen.

A H I D eddigi erőfeszítése is a r r a i rányult, hogy az elesett népszócsöve legyen és hogy a nép egyszerű n yelvén ír jon a népnek. Alegelső és legelemibb kulturális szükséget akartuk és akarjuk kielégíteniezzel i s , hogy gondosan szerkesztett és a legfontosabb tudnivalókkalellátott ter jedelmes naptárt juttatunk el a néphez. A vásárjegyzékekenkívül ebben a n aptárban megtalálja az ol vasó azt i s , amit már másnaptárakban aunyiszór keresett. Szeretnénk, hogyha szavaink nyomána HID-naptár igazán nép-naptárrá válna és a vaskos kötet elkerülne alegeldugottabb helyre i s , ahol magyarok élnek. A H I D olvasói közülmintegy nyolcszázán* siettek ennék a mozgalomnak a segítségére és előfizetéseikkel biztosították a naptár megjelenését. i/

Olvasóink bizalommal támogatták ezt a kezdera n̂y^ezést, most mii s bizalommal küldjük el a naptárt amely a / napot^ í p i hagyja e l a

Documents

Híd, 1938/10. szám