hálózat: minden olyan eszköz, ami csatlakozik HOST … · 2020-01-02 · ‐> alap működése, hogy addig tárolja a levelet, amig le nem töltöd, és onnantól a kliensen tárolódik

‐ Számítógépes hálózat: minden olyan eszköz, ami csatlakozik ‐> HOST ‐> használhatják az

erőforrásokat

Hálózat típusai:

1., Link ‐ 2 db PC ‐> master, slave

2., LAN ‐ Local Area Network ‐ helyi hálózat

3., MAN ‐ Metropolitan Area Network ‐ kb. 100 km körzeten belüli hostok

4., WAN ‐ Wide Area Network ‐> Internet ‐> International Network

Kommunikációs szabályok ‐ hálózati protokollok

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

TCP/IP

IP ‐> Internet Protocol

Adatcsomag ‐> max. 64 kbyte

‐ Tartalma: Fejléc, adat

‐ Fejléc: csomagazonosító, küldő egyedi azonosítója, címzett egyedi azonosítója.

Egyedi azonosító ‐> IP cím

TCP ‐> Transmission Control Protocol

IPv4 ‐> 192.168.0.255 ‐> 256 a negyediken ‐> 32 bit ‐> 4,3 milliárd

IPv6 ‐> 2000‐ben már megvolt

‐ 8 részből áll, 1 rész 4 karakter, karakterek hexadecimális értékek ‐> 128 bit

Belső IP (lokál ip), Külső IP (Publikus IP)

‐ Belső hálózaton (LAN) belső IP címmel azonosítunk (192.168......

‐ Külső hálózat (internet) ‐> külső egyedi azonosító ‐> ISP (Internet Service Provider)

Dinamikus IP és Statikus IP (Fix IP)

‐ Dinamikus ‐> akár állandóan változó

‐ Fix ‐> marad, állandó

FTP (File Transfer Protocol) port: 21

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ File átviteli szabvány ‐> komplett file‐okat viszünk át hálózaton keresztül egyik hostról a másikra.

SFTP (Secure FTP) port: 22

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

HTTP (Hyper Text Transfer Protocol) port: 80

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ weboldal átviteli szabvány

Hyper text: szöveg, kép, média, kisalkalmazást

HTTPS (HTTP Secure) port: 443

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Titkosított átviteli szabvány

POP3 (Post Office Protocol v.3) port: 110

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Beérkező leveleket szolgálja ki

‐> alap működése, hogy addig tárolja a levelet, amig le nem töltöd, és onnantól a kliensen tárolódik.

(De lehet olyan beállítást kérni, hogy x napig tároljon egy másolatot a serveren is.)

SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) port: 25

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Levélküldő

!!! SMTP szolgáltatást alapesetben az ISP szolgáltat !!!

SMTP Atuhentikáció ‐> egy olyan hitelesítés, amely más, mint a fiókhoz tartozó hitelesítés ‐> pl.

internet használatához megadott user, pw

IMAP (Internet Mail Access Protocol) port: 143

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Beérkező levelek ‐> hasonló, mint a pop3, DE: az imap csak a levelek fejlécét tölti le, és csak akkor

szedi le az egészet egy átmeneti helyre, amikor épp megnézed. Minden esetben a szerveren tárolódik

a levél! Tipikus webmail.

DNS (Domain Name Service) port: 53

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

www.akarmi.hu ‐> ez egy domain?

ftp.akarmi.hu

A domain: akarmi.hu

‐ > hu ‐> TLD top level domain

‐ > akarmi ‐> SLD Sub Level Domain

www, ftp, mail, iroda, korte, alma, stb ‐> host

akarmi.hu belül a DNS serveren létezik egy úgyn. "A" rekord bejegyzés

A rekord ‐> 195.199.255.4

www host ‐> A rekord IP‐jére mutat ‐> 195.199.255.4

mail host ‐> 195.199.255.5

MX rekord ‐> 195.199.255.5 ‐> mail host

Mail eXchanger

MX10, MX20, MX30 ‐> prioritásos lista

Példa: mx10 ‐> 195.199.255.6, mx30 ‐> 7, mx30 ‐> 8

DE: mx10‐ből csinálnak 3 db ot ‐> mindhárom különböző IP‐re mutat

‐‐‐> www és www nélküli is a 195.199.255.4 IP címre jutunk

Parancsoros DNS lekérdezések

Microsoft Windows [verziószám: 6.1.7601]

Copyright (c) 2009 Microsoft Corporation. Minden jog fenntartva.

C:\Users\User>nslookup www.index.hu

Kiszolgßlˇ: UnKnown

Address: 192.168.0.1

Nem mérvadó válasz:

NÚv: www.index.hu

Address: 217.20.130.99

C:\Users\User>nslookup

AlapÚrtelmezett kiszolgßlˇ: UnKnown

Address: 192.168.0.1

> index.hu


Address: 192.168.0.1


NÚv: index.hu

Address: 217.20.130.99

> set q=mx

> index.hu


Address: 192.168.0.1


index.hu MX preference = 10, mail exchanger = mail14.indamail.hu



> mail14.indamail.hu


Address: 192.168.0.1

indamail.hu

primary name server = ns.index.hu

responsible mail addr = support.mail.index.hu

serial = 2015033006

refresh = 600 (10 mins)

retry = 300 (5 mins)

expire = 604800 (7 days)

default TTL = 3600 (1 hour)

> exit

C:\Users\User>nslookup mail14.indamail.hu


Address: 192.168.0.1


NÚv: mail14.indamail.hu

Address: 91.83.45.54

C:\Users\User>telnet 91.83.45.54 25

A megadott nevet (telnet) a rendszer nem ismeri fel belső vagy külső

parancsként, futtatható programként vagy kötegfájlként.

C:\Users\User>telnet 91.83.45.54 25

Csatlakozás: 91.83.45.54...

telnet smtp.upcmail.hu 25

helo mail

Remote Desktop ‐> 3389 port, 3390 port

C:\Users\User>tracert index.hu

Útvonal követése a következőhöz: index.hu [217.20.130.99]

legfeljebb 30 ugrással:

1 11 ms 2 ms 1 ms 192.168.0.1

2 13 ms 16 ms 9 ms catv‐89‐134‐215‐254.catv.broadband.hu [89.134.2

5.254]

3 9 ms 11 ms 10 ms catv‐89‐135‐214‐93.catv.broadband.hu [89.135.21

.93]

4 23 ms 26 ms 24 ms hu‐bud02a‐ra3‐ae25‐2030.aorta.net [84.116.241.3

]

5 11 ms 12 ms 16 ms pl‐waw04a‐rd2‐xe‐1‐0‐2.aorta.net [84.116.137.2]

6 23 ms 19 ms 16 ms bix.gts.hu [193.188.137.25]

7 27 ms 23 ms 23 ms 195.56.20.177

8 10 ms 9 ms 10 ms index.hu [217.20.130.99]

Az útvonalkövetés elkészült.

DHCP (Dynamic Host Configuration Protocol) port: 1723

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

Dinamikus IP cím ki

osztáshoz kell!

‐ Általában kiszolgálón fut, mint szolgáltatás, de kisebb hálózatok esetében lehet része egy Firmware‐

nek, ami egy routerben van.

Minden olyan adatot megad a kliensnek, ami nélkül nem tudná használni a hálózatot:

‐ IP cím

‐ Alapértelmezett átjáró

‐ Alhálózati maszk

‐ DNS kiszolgálók címe

‐ Egyéb (pl. hogy ki a DHCP kiszolgáló)

IP cím kiosztás ‐> IP tartomány ‐> ezt te állítod be

Példa: 192.168.0.0‐192.168.0.255

Ki kell vonni ‐> az átjáró címe ‐> a broadcast cím általában a 255 végű.

===> DHCP Pool

A tartományból ki lehet vonni olyan tartományokat, amelyeket nem akarunk osztani, hanem

fenntartjuk a fix ip‐s hostoknak. ‐>példa: 192.168.0.10‐254‐ig

===> DHCP SCOPE

IP cím bérlet ‐> Minden HOST "kiveszi" az IP‐t magának olyan időtartamra, amelyet megenged a

DHCP kiszolgáló.

Feladat:

A computerschool.hu domainhez tartozó levelező kiszolgáló ip címe?

C:\Users\GEP10‐006>nslookup www.akarmi.hu


Address: 192.168.0.1


NÚv: www.akarmi.hu

Address: 195.228.254.184

C:\Users\GEP10‐006>nslookup


Address: 192.168.0.1

> set q=mx

> computerschool.hu


Address: 192.168.0.1


computerschool.hu MX preference = 10, mail exchanger = mail.computerschool

.hu

> quit

C:\Users\GEP10‐006>nslookup mail.computerschool.hu


Address: 192.168.0.1


NÚv: mail.computerschool.hu

Address: 91.83.231.33

C:\Users\GEP10‐006>

Másik verzió:

C:\Users\GEP10‐006>nslookup www.akarmi.hu


Address: 192.168.0.1


NÚv: www.akarmi.hu

Address: 195.228.254.184



Address: 192.168.0.1

> set q=mx

> computerschool.hu


Address: 192.168.0.1



.hu

> quit

C:\Users\GEP10‐006>nslookup mail.computerschool.hu


Address: 192.168.0.1



Address: 91.83.231.33



Address: 192.168.0.1

> set q=mx

> computerschool.hu


Address: 192.168.0.1



.hu

> computerschool.hu


Address: 192.168.0.1



.hu

> set q=a

> computerschool.hu


Address: 192.168.0.1


NÚv: computerschool.hu

Address: 164.138.29.210

> mail.computerschool.hu


Address: 192.168.0.1



Address: 91.83.231.33

>

NAT (Network Address Translation) ‐> hálózati címfordítás

‐ Példa:

Egy belső pc kommunikál egy internetes weboldallal.

A belső ip: 192.168.0.134

A weboldalt kiszolgáló server ip‐je: 195.199.255.4

Kettőjük között kommunikáció az átjárón keresztül történik.

Hálózati eszközök

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Ethernet kártya (hálózati kártya)

‐ sebesség ‐> megabit (10/100), gigabit (100/1000) m.e.: megabit /sec

‐ Boot ROM van‐e?

Megjegyzés ‐> milyen kábel kell hozzá ‐> UTP kábel kell ‐> típusok: gigabithez min. cat5e kábel kell.

Ajánlott a cat6

‐ Lengő kábel és fali kábel ‐> a lengő az nincs falban, a fali falban van.

‐ Hosszúság: két host között jelerősítés nélkül kb. 60 m

‐ Kötés szerint: egyenes (patch kábel), keresztkötésű (crosslink)

HUB

‐‐‐

‐ Aktív HUB‐> erősít és a bejövő portján érkező jelet továbbítja minden másik portjára

‐ Passzív HUB‐> erősítés nélkül továbbít minden portra

Bridge

‐‐‐‐‐‐

‐ Minden esetben aktív (repeater)

‐ Különböző hálózatokat köt össze (wired, wireless pl.)

Switch

‐‐‐‐‐‐

‐ Aktív eszköz

‐ Okos ‐> mert az első csomagot minden portjára továbbít, majd figyeli, hogy honnan jön vissza a

válasz és onnantól kezdve a további csomagokat már csak arra a portra küldi, ahová kell.

‐ ASIC processzor ‐> ez segíti a csomag továbbítást

Router

‐‐‐‐‐‐

‐ Aktív eszköz

‐ Route‐ol ‐> útválasztó ‐> ő a csomópont ‐> rajta keresztül haladnak a csomagok és minden esetben

megtalálja a leggyorsabb utat két host között

‐ TCP felügyelet van benne

‐ Átrjáró ‐> NAT‐ol (Routing table)

‐ Általában van benne DHCP kiszolgáló integrálva

‐ Ő a hardware‐es tűzfal

‐ stb.

‐ Van olyan router, amely bridgeként is tud működni.

‐ Switch módban is működik

Access Point (AP)

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Több üzemmódja van:

‐ Repeater

‐ Bridge (wired és wireless)

‐ Point to point módja ‐> wired és wired ‐> sebesség kiegyenlítés

Modem ‐> szolgáltató és router között lehet.

‐‐‐‐‐

‐ modulator‐demodulator ‐> a telefonos illetve egyéb vonalon érkező jelet fordítja oda vissza olyan

jellé, amelyet a számítógép TCP/IP alapon értelmezni tud.

Hálózati feladat:

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Kép alapján.

‐ 7 host

Virtualizáció

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

Gazda op.rendszer ‐> virt. program ‐> A hardware erőforrásokat külön tudom választani, így képes

leszek ún. vendégoprendszereket futtatni.

Példa: i5 ‐> 4 mag, 8 GB RAM

Virt. ‐> 4 gépre

Gépenként ‐> 1 mag, 2 GB RAM

Minden nekik dedikált hardware‐t teljeskörüen használnak.

Saját hálózatuk ‐> a gép igazi ethernet kártyáját használják ‐> NAT‐olás.

Harwares virtualizáció

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

Intel ‐> Intel v‐TX, HyperV

AMD ‐> AMD‐V

VMWare virtualizációs program

HyperV

Oracle VirtualBox

Ubuntu Linux

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Ingyenes disztribúció ‐> GPL alatt van kiadva

GPL/GNU (General Public Licence, "GNU" is Not UNIX)

Canonical ‐> Ubuntu Foundation

Google ‐> Goobuntu

Különböző verziók vannak ‐> letöltéskor oda kell figyelni, hogy érdemes minden esetben az LTS

verziót leszedni ‐> Long Term Support

Létezik Desktop ‐> GUI (Graphical User Interface)

Server változat ‐> GUI nélküli

A verzióknak vannak fantázis nevei, amit érdemes tudni.

Ubuntu Server

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Server ‐> kiszolgáló

Különböző funkciókat lát el:

‐ Mail Server

‐ File Server

‐ Nyomtató Server

‐ Webserver

‐ Adatbázis server

‐ stb.

Mit nem tud ellátni egy Ubuntu Server?

‐ Pl. Hálózati tartományvezérlő szerepet ‐> mit jelent? ‐> Nem tud windows kliens gépeket

felhasználónév illetve jelszó párossal a hálózatba engedni, nem tud jogosultságot kezelni és windows

funkciókat engedélyezni illetve letiltani.

Mi az előnye?

‐ Ubuntu GPL alatt van kiadva ‐> ingyenes

‐ Amire használjuk leginkább ‐> egyszerű file server funkcióra:

‐ A linux serveren vannak megosztott könyvtárak, amelyeket authentikálva lehet elérni ‐>

csoportos, illetve egyéni

‐‐> Publikus webserver funkcióra ‐> LAMP

op.rendszer ‐ Linux

webserver alkalmazás ‐ Apache

adatbázis kiszolgáló ‐ MySQL

PHP értelmező ‐ PHP

Megjegyzés: WAMP

‐‐> Publikus Mail server (levelezési kiszolgáló) ‐> e‐mail fiókok vannak rajta, ezeket szolgálja ki (POP3

vagy IMAP), levélküldő kiszolgáló (SMTP)

‐‐> FTP kiszolgáló (File kiszolgáló, amelyet távolról is publikusan el lehet érni)

Megjegyzés:

Cloud architektúra

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

Ubuntu Enterprise Cloud

Szolgáltatási modellek:

Szerver Cloud ‐ Cloud Computing ‐ Felhő alapú tárolás

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Tárolási sajátosság ‐> területileg különböző helyeken van publikálva, nagy mennyiségű forgalom

kiszolgálására alkalmas, sávszélesség optimalizációval

‐ Számítási kapacitás ‐> Pl., Google Apps, Google Drive ‐> aminek az a lényege, hogy nem a

felhasználó oldalán történik az alkalmazások futtatása, hanem szerver oldalon.

‐ Virtuális gépek sokasága fut ‐> egy hardware konfiguráción több "gép" fut. ‐>Virtualizáció specifikus

hardware‐ek.

‐ A cloud‐ot egy specifikus operációs rendszernek kell üzemeltetnie, melynek több különböző feladat

orientált változata fut a cloud‐ban.

==> Pl., Ubuntu Enterprise Server Cloud

Szolgáltatási modellek

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

1., SaaS ‐ Software ‐as‐a‐Service = szolgáltatásként kínált szoftver

‐ Itt a mgrendelő nem egy birtokolható és telepíthető programot vesz, hanem az alkalmazásokat az

Interneten keresztül használhatja.

Előnyei: Nem kell verziót követni újabb beruházásokkal.

Nem kell folyamatosan a verzió követéshez igazodó hardware fejlesztésket eszközölni.

Nem kell üzemeltetésben és biztonsági beállításokban jártas szakembereket foglalkoztatni illetve

képezni.

2., PaaS ‐ Platform ‐as‐a‐Service = szolgáltatásként kínált platform

‐ Olyan platformot biztosít a fejlesztők számára, ahol gyorsan és rugalmasan együtt tudnak

fejleszteni, valamint tárolási és számítási kapacitást biztosít a web‐alkalmazásokhoz.

3., IaaS ‐ Infrastructure ‐as‐a‐Service = szolgáltatásként kínált infrastruktúra

‐ Ebben az esetben erőforrásokat veszünk igénybe szolgáltatásként. Pl: szolgáltatás operációs

rendszert, tárterületet, távoli hozzáférést. Ez általában virtualizált és ezáltal dinamikusan bővíthető.

Megkülönböztetünk nyilvános és privát felhőket. A nyilvánoson több felhasználó osztozik általában, a

privát rendszerint egy szervezeté. A nyilvánoson általában SaaS és PaaS is van, amíg a priváton inkább

IaaS.

Ubuntu Enterprise Cloud Server

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Ez egy Linux disztribúció, amely folyamatosan karbantartja azokat a nyílt forráskódú

szoftvereszközöket, amelyek segítségével privát felhő architektúrák alakíthatóak ki.

‐ A rendszer az Amazon EC2/3 API‐t megvalósító Eucalyptus projektre épül.

‐ A legelső termék megjelenés az Ubuntu 9.04 Server Edition alkalmazásba került bele. ‐> Ez egy az

Eucalyptus tovább fejlesztett változata volt. ‐> Ennek lett a neve az egyszerűség kedvéért UEC

(Ubuntu Enterprise Cloud)

‐ 2010. óktóberében a 10.10‐es verzió kiadásával az UEC a legnépszerűbb és legsikeresebb privát

felhő változata lett. Fontos fejlesztése az volt, hogy elindult a Hibrid felhők kezelése felé is.

UEC komponensek

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Az UEC számtalan komponenst tartalmaz, melyek megértése fontos ahhoz, hogy átláthassuk a felső

architektúra lényegét.

Node Controller (NC)

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

Ez a komponens vezérli a virtuális gépek életciklusát azokon a node‐okon, amelyekre telepítésre

került. Alapesetben annyi példányt érdemes futtatni egy node‐on, ahány maggal rendelkezik a

processzora.

Csak olyan processzor támogatott, amely rendelkezik BIOS szintű hardware‐es virtualizációs

lehetőséggel. Ilyen például AMD‐V, Intel VT támogatás.

Az NC kapcsolatban van a futtató operációs rendszerrel és a Cluster Controller‐el (CC).

Feladata még, hogy lekérdezze a CPU‐k és a magok számát, a fizikai memóriát, a rendelkezésre álló

lemezterületet, az aktuálisan futó virtuális géppéldányok számát és ezeket továbbítsa a CC számára.

==> Fő funkciói: az erőforrások karbantartása és virtuális gépek példányainak életciklus kezelése.

Cluster Controller (CC)

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

A CC kezeli a Node Controller‐eket, telepíti a virtuális géppéldányokat és a virtuális gépek

hálózatkezeléséért felelős.

==> Fő funkciói: A CC felelős azért, hogy egy új virtuális géppéldány melyik NC segítségével induljon

el, vezérli a hozzá tartozó virtuális hálózatot, továbbá összegyűjti az NC‐k futási adatait és továbbítja

a Cloud Controller (CLC) felé.

Walrus (W3)

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

A W3 egyszerű tároló szolgáltatást kínál. Tárolja a virtuális géppéldányok fizikai állományait, ezek

mentéseit, valamint egyszerű file kiszolgálóként is használható.

Storage Controller (SC)

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

Az SC támogatja a block szintű tárolók alkalmazását. Ez valójában az Amazon Elastic Block Store (EBS)

megvalósításának tekinthető. Ez a tároló független az őt használó virtuális géppéldányoktól, azok

használják, amelyeknek szüksége van adatbázisra, fájlrendszerre, vagy blokk szintű tárolóra. A tárolók

mérete dinamikusan, igény szerint növelhető.

Cloud Controller (CLC)

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

A CLC a privátfelhő infrastruktúra front‐end komponense, amely egy webszolgáltatás interface‐ének

tekinthető. Egy részről a kliensek elérhetik API‐n keresztül a szolgáltatásait, másrészről pedig

kapcsolatban áll a többi komponensel. A kényelmes használat elősegítése céljából web‐es interface‐t

is tartalmaz. Monitorozza a privát felhő erőforrásait virtuális géppéldány szinten, továbbá eldönti,

hogy egy új géppéldány melyik CC segítségével induljon el.

Megjegyzés: A Firefox böngészőbe telepíthető ElasticFox kiegészítő, melynek segítségével a virtuális

gépeket tarthatjuk karban.

APT ‐ Advanced Packaging Tool ‐ csomagkezelő szolgáltatás

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

apt‐get update ‐> frissíti a csomaglistát

apt‐get upgrade ‐> minden telepített csomagot frissít

apt‐cache search

apt‐get install csomagnév

apt‐get purge ‐> törlés

http://packages.ubuntu.com

Statikus IP cím (fix ip) beállítás Ubuntu Server

/etc/network/interfaces file

utána hálózati szolgáltatás újraindítás

/etc/init.d/networking restart

ifdown eth0

ifup eth0

ellenőrzés: ifconfig ‐> megnézed, hogy megkaptad‐e az új címet

+ ping www.index.hu

FTP kiszolgáló

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

‐ Pure FTP

apt‐get install pure‐ftpd

felhasználók korlátozása könyvtárra:

/etc/passwd file‐t kell szerkeszteni

bela/home helyett bela/home/./

Webserver

‐‐‐‐‐‐‐‐‐

LAMP ‐> Linux, Apache, MySQL, PHP

‐ MySQL‐hez kapcsolt PHP alapú webfelületet ‐> phpmyadmin

+ phpsysinfo

Az apache egy webserver szolgáltatás ‐>

apt csomagkezelővel

apt‐get install apache2

statikus weboldal ‐> HTML, CSS, JS, HTML DOM

HTML ‐> Hyper Text Markup Language ‐ weboldalakat leíró nyelv

(

<!DOCTYPE html>

)

CSS ‐> Cascading Style Sheets ‐> egy stílus leíró nyelv

JS ‐> JavaScript ‐> kliensoldali scriptnyelv

HTML DOM (Document Object Model) ‐> Ő adja meg a szabályt, hogy hogyan lehet manipulálni a

html elemeit

Dinamikus weboldalak kiszolgálójához ‐> szükség van PHP, MySQL

PHP telepítése: apt‐get install php5

MySQL adatbázis server telepítése:

apt‐get install mysql‐server

A mysql kezeléséhez telepítünk egy felasználóbarát webes környetet ‐> apt‐get install phpmyadmin

Adatbázis kezeléshez a következők kellenek:

‐ Adatbázis név

‐ Felhasználó az adatbázishoz

‐ Jelszó az adatbázishoz

‐ Adatbázis elérhetőség ‐> ha a webserver és aza dadtbáziserver egy gép, akkor ez a localhost nevet

viseli, mert egy helyen van ‐> helyi host, önmagam

Apache újraindítása:

/etc/init.d/apache2 restart

Rendszer állapotának monitorozása webes felületen keresztül ‐> phpsysinfo

apt‐get install phpsysinfo

VirtualHost beállítás

‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐‐

Ennek segítségével tudja a server majd, hogy milyen weboldalak vannak rajta, és a böngészőbe beírt

domain alapján melyik weboldalt kell megmutatnia.

Konfigurációs:

/etc/apache2/sites‐available/000‐default.conf

Windows host file‐ja úgy működik, hogy minden névfeloldás előtt átnézi a windows ‐> az ebbe beírt

értékek az elsődlegesek és amit itt nem talál azt kéri a nameservertől.

Helye: C:\Windows\System32\drivers\etc

<html>

<head><title>Alma.hu</title></head>

<body>Ez itt az alma.hu.</body>

</html>

Documents

hálózat: minden olyan eszköz, ami csatlakozik HOST … · 2020-01-02 · ‐> alap működése, hogy addig tárolja a levelet, amig le nem töltöd, és onnantól a kliensen tárolódik