A HATÁR MENTI FEJLESZTÉSEK ÚJ KERETEI

Hozzászólás az Új Széchenyi Terv Vitairatához

Készítette: Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata

2

Bevezetés

Az Új Széchenyi Terv vitaanyaga hangsúlyosan tárgyalja egy egységes Kárpát-

medencei gazdasági térség létrehozásának szükségességét.

Egy 1990 óta a szakemberek részéről gyakorta megfogalmazott igény emelkedett most

a politikai célkitűzések szintjére: „A magyar gazdaság tervezési rádiuszát Kárpát-medencei

szintre kell emelni.”1 Megállapítható, hogy a magyar belső gazdaság helyzete is jóval

kedvezőbb volna a jelenleginél, ha ezt az elvet a mindenkori magyar kormányok a

rendszerváltástól kezdve elfogadták és a gyakorlatban alkalmazták volna.

Helyes iránynak tartjuk azt is, hogy a nemzetpolitika az átfogó fejlesztéspolitika

részévé válik, amelyre az első Orbán-kormány és az előző két kormány idején is történtek

kísérletek, de az ehhez szükséges források, főként az elmúlt évek során igen elenyészőek

voltak, és hiányzott az egységes stratégiai megalapozás is a beavatkozások mögül.

Fel kell ugyanakkor hívni a figyelmet arra a tényre is, amelyet a dokumentum

egymondatnyi megjegyzéssel érint is: „A magyar gazdaság fenntartható gazdasági jelenléte és

befolyása csak úgy valósulhat meg, ha az egyaránt szolgálja mindegyik itt élő nép érdekét.”2

Jóllehet, ha Európa földrajzi térképére rátekintünk, a Kárpát-medence fejlesztési

régióként adekvát választ jelenthetne az 1920 óta recesszióba süllyedt térség felemelkedése

szempontjából, tudnunk kell ugyanakkor, hogy a Kárpát-medence kifejezést szinte kizárólag

Magyarországon használjuk, és mivel annak kiterjedése az egykori Nagy-Magyarországéval

azonos, kizárólag a magyarok számára bír pozitív konnotációval ez az elnevezés. A

szlovákok, a szerbek és a románok számára a Kárpát-medence programja egy fenyegető

jelenség, amelyet nemhogy támogatni nem szeretnének, hanem várhatóan akadályozni fogják

annak megvalósulását (ahogy ezt tették a magyar multinacionális vállalatok közép-európai

terjeszkedése idején).3

Amennyiben a szomszédos nemzetekkel partneri viszonyokat kívánunk kialakítani

(ami egyben egy Kárpát-medencei magyar-magyar gazdasági-kulturális integráció feltétele

is), akkor a fejlesztéspolitika határon átnyúló prioritásait nem Kárpát-medencei, hanem

regionális és közép-európai szinten kell megfogalmazni. Az Európai Unió bővülésével

fokozatosan válnak átjárhatóvá a határok, és ez lehetőséget biztosít egy egészen új közép- és

délkelet-európai geopolitikai program megfogalmazására és megvalósítására. Ezt

leglátványosabb módon az Európai Duna Stratégia elindítása jeleníti meg, amelynek éppen a

Kárpát-medence adja a földrajzi súlypontját.

1 Nemzetgazdasági Minisztérium: Új Széchenyi Terv. A talpra állás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. 2010. július 29. Vitaanyag. 137. p. 2 Uo. 137–8. p. 3 A MOL-OMV vita mutatja, hogy a magyarok is hasonlóan reagálnak más nemzeti vállalatok terjeszkedésére.

3

Az alábbi dokumentummal javaslatot szeretnénk tenni egy új határon átnyúló

fejlesztéspolitika szervezeti hátterének kialakítására, illetve reflektálni kívánunk a vitaanyag

két további felvetésére is.

1. „Ahogyan az Európai Unió, úgy hazánk versenyképességi esélyeit is elsősorban

magas hozzáadott értékű, lokális értéktartalmat hordozó márkák felépítésével lehet tartósan

növelni. Ilyen márka épülhet egy klasszikus kereskedelmi termék vagy szolgáltatás, de egy

eseményformátumban életre keltett kulturális tradíció, vagy egy sajátos, egyedi arculatot

kialakító régió, kistérség vagy település köré is.”4

Meggyőződésünk, hogy a két világháború után meghúzott határok mentén ma egymás

irányában egyre inkább kinyíló zárványtérségek sikeres fejlesztése elképzelhetetlen a

határokat meghaladó, a történelmi-szerves kapcsolatokat új szinten újra megfogalmazó

együttműködések kialakítása nélkül (regionális szint). Az Új Széchenyi Tervnek tehát

megítélésünk szerint reflektálnia kell a határtérségekben megfogalmazódó, az állami tervezési

gyakorlatra merőlegesen szerveződő fejlesztési elképzelésekre. Ezek az új szerveződések

sikeres brandekké tehetőek az Unió trendjeihez igazodva.

2. „A szegénység kiterjedésével fennáll egyes települések, térségek végleges

leszakadásának veszélye, kisebb és nagyobb vidéki településeken is nagyon komoly szociális

feszültséggel kell szembenéznünk.”5 A határ menti térségek éppen az egykor szervesen

összetartozó gazdasági régiókat. településhálózati vonzáskörzeteket feldaraboló

békeszerződések miatt a határ mindkét oldalán tartós válságba kerültek. A leghátrányosabb

helyzetű kistérségek legutóbbi kijelölése is jól mutatja, hogy ezeknek a térségeknek a

fejlesztéséhez szükséges lesz a határon átnyúló programok újragondolására.

1. térkép: A leghátrányosabb helyzetű kistérségek

Forrás: http://www.nfu.hu/lhh

4 Új Széchenyi Terv. 152. p. (Kiemelés az eredetiben.) 5 Uo. 158. p.

4

Meggyőződésünk, hogy az európai területi együttműködési operatív programok

projektszemléletű megközelítését a komplex régiófejlesztési programozásnak kell felváltania.

Ennek az a lényege, hogy nem egy-egy híd, út megépítése, egy közös rendezvény

lebonyolítása a projektek kimenete, hanem olyan átfogó regionális fejlesztési programok

megvalósítása, amelyek egyszerre próbálnak választ adni az infrastrukturális, a gazdasági,

társadalmi és a kulturális problémákra. Ezt ráadásul határon átnyúló jelleggel teszik, ezáltal

kinyitva az eddig elzárt térségeket, új perspektívákat megrajzolva előttük. Ezeknek a

programelvű fejlesztéseknek a természetes alanyai az EGTC-k, amelyek létrehozása

szervesen illeszkedik az európai területfejlesztés fő trendjéhez, és amelyekkel ezért a tervezett

közigazgatási reform előkészítésénél is számolni kell.

A programelvű fejlesztés kedvező feltételeket kínál a korábbi rendszer hibáinak

meghaladására. Tudnivaló, hogy az értékelési módszertanból következően a CBC-programok

esetében mindig alkufolyamatok révén alakult ki a prioritások, majd a nyertes pályázatok

listája. Tanulságos volna megvizsgálni, hogy 1995 óta mire, mennyit fordítottak a határ menti

programokból, és azokból ma mi található meg, mi működik, minek volt valódi

területfejlesztési hatása. A nem fenntartható projekteket eredményező alkufolyamat

elkerülhető, ha egységes programozási régiók kerülnek kialakításra, amelyek a megfelelő jogi

és intézményi kereteket felhasználva önállóan képesek komplex fejlesztések megvalósítására.

A tanulmányban kettős célkitűzést követtünk. Egyrészt az Új Széchenyi Terv

megállapításaira alapozva igyekeztünk felvázolni egy új fejlesztéspolitika kereteit a határ

menti együttműködésekre fókuszálva. Másrészt arra is törekedtünk, hogy a felvázolt

irányvonalat teoretikusan is megalapozzuk. Ez utóbbi részek azonban nem tartoznak szorosan

a Széchenyi Tervhez, ezért ezeket szürke háttérrel kiemeltük. A dokumentum ezek nélkül is

kerek egész, de az elméleti megalapozás segítheti a megértést és a felvetett megoldások

elfogadását.

Ocskay Gyula

Főtitkár

5

Tartalomjegyzék

Bevezetés ...............................................................................................................................2

1. A határok nélküli Közép-Európa .........................................................................................6

1.1. Új politikai tér ..............................................................................................................6

Az EGTC-k mint normatív régiók ....................................................................................6

Az EGTC és a többszintű kormányzás .............................................................................8

Közép-Európa újradefiniálása ...................................................................................... 12

1.2. Természetes vonzáskörzetek a Kárpát-medencében .................................................... 14

A 90-es évek modellje: az eurorégiók ............................................................................ 14

Az újraformálódó városhálózat ..................................................................................... 17

1.3. A területi tervezés új kihívásai ................................................................................... 28

2. Javaslat egy kétszintű EGTC-rendszer kialakítására .......................................................... 30

2.1. Módszertani alapozás ................................................................................................. 30

2.2. A jelenlegi helyzet ..................................................................................................... 34

Magyar-szlovák határtérség .......................................................................................... 35

Keleti határtérség ......................................................................................................... 38

Déli határtérség ............................................................................................................ 39

2.3. A kétszintű EGTC-hálózat bemutatása ....................................................................... 41

Északi határszakasz ...................................................................................................... 44

Keleti határszakasz ....................................................................................................... 46

Déli határszakasz .......................................................................................................... 49

Nyugati határszakasz .................................................................................................... 50

3. Finanszírozási javaslatok .................................................................................................. 52

3.1. Egy komplex működési finanszírozási modell vázlata ................................................ 52

Kormányzati finanszírozási program............................................................................. 52

Lehetséges helyi bevételek ............................................................................................. 54

Az európai területi együttműködés................................................................................. 57

A program illeszkedése az Új Széchenyi Tervhez ........................................................... 60

Javaslat a program beépítésére az Új Széchenyi Tervbe ................................................ 62

FÜGGELÉKEK ................................................................................................................... 64

F1 Hálózati EGTC-k ......................................................................................................... 65

F2 A hálózatépítés szakmai támogatása: A CESCI ............................................................ 68

6

1. A határok nélküli Közép-Európa

1.1. Új politikai tér

Az EGTC-k mint normatív régiók

Az EGTC-rendelet6 forradalmi változást jelent a határ menti együttműködések

történetében, mivel önálló jogi személyiséggel ruházza fel ezeket a nemzetállami kereteket

túllépő szervezeteket. A csoportosulások várhatóan közbülső állomást jelentenek a teljesen

informális kapcsolatokon alapuló határon átnyúló együttműködések, az eurorégiók és a területi

igazgatási jogkörökkel is rendelkező „határon átnyúló megyék” között.

A régiókat sokféle szempont szerint lehet osztályozni. Az EGTC-kkel kapcsolatban

talán a funkcionális megközelítés a legtermékenyebb. E szerint megkülönböztetjük a formális

vagy természetes; a funkcionális; valamint a normatív régiókat.

A formális vagy természetes régiók határait a közös táji-földrajzi, történelmi-kulturális

örökség jelöli ki. A formális régió (mint amilyen a Dunakanyar vagy a Balaton) nem

szükségszerűen egyezik meg a közigazgatási határokkal, mégis egyfajta szerves egységet

alkot.

A funkcionális régió – mint neve is jelzi – valamely feladat, funkció térbeli eloszlási

sűrűségéhez igazodva alakul ki. Egy-egy város az ott ellátott funkciók (oktatás, egészségügy,

szociális intézmények, munkahelyek, javak elosztása stb.) révén válik egy ilyen régió (a

funkcionális vonzáskörzet) központjává.

A normatív régió az előzőekkel szemben egy normának, jogszabálynak köszönheti a

létezését. Az adminisztratív eszközökkel végrehajtott regionális reform, megyék vagy

tartományok kialakítása mindig feltételezi a jogszabályi és ezáltal politikai előkészítést, és

nem szükségszerűen veszi figyelembe a természetes és a funkcionális régiók kiterjedését.

Ez a három szint elkülöníthető a határon átnyúló együttműködések története során is.

A kezdeti stádiumot a formális régió szintje jelenti. A táji-földrajzi vagy kulturális-történelmi

okokból összetartozó térségek, városok képviselői spontán módon kezdik keresni a

kapcsolatokat egymással. A közvetlen határon átnyúló (CBC) együttműködések e kezdeti

szakaszát elsősorban az ember-ember kapcsolatok jellemzik, és az ilyen együttműködések ad

6 1082/2006/EK-rendelet az Európai területi együttműködési csoportosulásról (angolul: European Grouping of Territorial Cooperation, röviden: EGTC). A rendelet letölthető az alábbi linken: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/regulation/pdf/2007/gect/ce_1082(2006)_en.pdf . Magyarul: http://www.otm.gov.hu/web/egtc.nsf/html/ekrendelet.html/$FILE/Rendelet_magyarul.pdf?OpenElement

7

hoc jellegűek, csak fokozatosan mozdulnak el a kvázi-intézményesülés irányában

(eurorégiók).7

Viszonylag korán kialakult ugyanakkor az a gondolat, hogy ezek az általában

periférikus helyzetű határ menti térségek együtt képesek volnának pótolni a centrum

távolságából adódó funkcionális hiányosságokat is. Ha a határ egyik oldalán szívrohamot kap

valaki, azt ne vigyék egy több száz kilométerre fekvő kórházba, ha a határ másik oldalán a

közvetlen közelben található ilyen intézmény. Ha tűz üt ki a határvárosban, a legegyszerűbb,

leggyorsabb a határ túlsó oldaláról segítséget hívni.

A CBC együttműködések ezt belátva elkezdtek bizonyos feladatokat közösen ellátni.

Ezzel a formális-természetes szintet meghaladva elérték a funkcionálist.

A biztonságos együttműködéshez azonban hiányoztak azok a jogszabályok (normák),

amelyek hosszú távon garantálhatták volna e funkciók zavartalan ellátását.

Elsőként a Madridi Konvenció megalkotói próbáltak választ keresni arra, hogy miként

lehet ezeket a funkciókat úgy szabályozni, hogy mindkét érintett államban működő struktúrát

eredményezzenek. Így a konvenció egyfajta kezdőlépésként értelmezhető a 2006-ig vezető

folyamatban, amelyben a jogosultságokat szélesítő és konkretizáló kiegészítő jegyzőkönyvek

(1995, 19988) képezték a közbülső állomásokat. A második kiegészítő jegyzőkönyv, a

Karlsruhei9 és a Benelux Egyezmény10 már ahhoz is példát mutatott, miként lehet határon

átnyúló, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket létrehozni.

A folyamat jelenleg ismert végállomását egyrészről a 2006-os EGTC-rendelet,

másrészről a 2009-es harmadik kiegészítő jegyzőkönyv11 jelenti. Előbbi az Európai Unió

tagállamainak részvételével létrehozható Csoportosulások működését szabályozza, utóbbi az

Európa Tanács tagállamai számára elfogadott ajánlás az Euroregionális Együttműködési

Csoportosulások létrehozására.

A két dokumentum közös vonása, hogy a nemzetállami struktúrákra mintegy

merőleges szerveződések számára biztosítanak normatív hátteret, olyan hátteret, amellyel

(bővebb jogosultságokkal ugyan, de) a nemzetállamokon belüli területi közigazgatási szervek

is rendelkeznek.

Ezáltal az Unió stabil, intézményes kereteket nyújt egy újfajta, nem nemzetállami

térszemlélet alkalmazásához. Amennyiben ehhez az új térszemlélethez a több szintű

kormányzás eszméje társul, az szükségszerűen vezet a szuverenitás kérdéskörének

újragondolásához, az elmúlt 400 év szuverenitásfelfogásának revíziójához. Nem véletlen,

7 Az első eurorégiós együttműködés 1958-ban született meg a német-holland határon (Euregio). Mára az eurorégiók száma megközelíti a 200-at. Számuk pontos meghatározását nehezíti, hogy folyamatosan alakulnak, szűnnek meg, illetve olvadnak össze ilyen szervezetek. 8 http://www.europatanacs.hu/pdf/hatarmenti_egyuttmukodes.pdf (A Madridi Konvenció szövegével együtt.) 9 http://www.pamina.org/pamina/IMG/pdf/Accord_de_Karlsruhe_Karlsruher_Ubereinkommen.pdf 10 http://www.benelux.be/fr/dos/dos02a.asp 11 http://conventions.coe.int/Treaty/Commun/QueVoulezVous.asp?NT=206&CM=1&CL=ENG

8

hogy az EGTC-jogszabályok elfogadása, az első EGTC-k elindulása nem megy minden

zökkenő nélkül.

A makroregionális fejlesztési programok (pl. Európai Duna Stratégia) elindításával

azonban az Európai Közösség világossá tette, hogy a kontinens fejlődése szempontjából a

nemzetállamival azonos jelentőségűnek tekinti az ez alatti és az e feletti területi

együttműködési szinteket is.

Az EGTC és a többszintű kormányzás

A kezdeményezők eredeti szándékai szerint az EGTC olyan eszköz, amely a határon

átnyúló projektek és programok menedzselésére alkalmas12. De ha figyelembe vesszük a

legfontosabb lehetséges együttműködési területeket (pl. határon átnyúló egészségügyi

szolgáltatások, határon átnyúló közlekedési infrastruktúra vagy közösségi közlekedési

rendszer közös irányítása és működtetése stb.), legtöbbjüknek stabil intézményi háttérre és

egy megfelelő jogosítványokkal rendelkező menedzsmentkapacitásra van szüksége. Ez azt

jelenti, hogy a projekt- és programmenedzsment nem létezhet bizonyos szintű kormányzás

nélkül.

Egy határon átnyúló kórház, közösségi közlekedési rendszer, képzési rendszer stb.

működtetése kormányzási kérdésekhez vezet: ki irányítja az adott intézményt, milyen

jogszabályok alapján; ki a munkáltatója a munkavállalóknak; ki finanszírozza a kórházban

dolgozó orvosokat, és milyen költségvetésből; ki hoz döntéseket a szolgáltatások területére

vonatkozóan stb.?

A Régiók Bizottsága által a többszintű kormányzásról (multi-level governance: MLG)

készített dokumentumokban az EGTC-t az MLG adekvát jogi és intézményi eszközeként

említik. A szubszidiaritás közösségi alapelvét követve a többszintű kormányzásról készült

Fehér Könyv az EGTC-t olyan eszközként mutatja be, amely “változó intézményi geometria

szerint, a hatásköri szintjeik alapján teszi lehetővé a közhatóságok társulását és a társadalmi-

gazdasági szereplőkkel való széleskörű partnerség előmozdítását”13. Ugyanott a dokumentum

kifejezetten állítja, hogy az EGTC illeszkedik az MLG-rendszerhez: “Az EGTC létrehozására,

megszervezésére és igazgatására irányuló folyamat középpontjában a többszintű kormányzás

dimenziója áll.”14

12 Az eredeti előterjesztésben még EGCC szerepelt, ahol az első ’C’ a cross-border rövidítésére szolgált. Tehát az eredeti szándék kizárólag közvetlen határon átnyúló együttműködésekre vonatkozott. Az előterjesztés 2005-ös vitája során változott a koncepció úgy, hogy a transznacionális és az interregionális területi együttműködések is bekerüljenek a jogszabály hatálya alá. 13 A Régiók Bizottsága több szintű kormányzásról szóló Fehér Könyve, CdR 89/2009 fin, 30. p. 14 Uo.

9

Hasonlóképpen, a Régiók Bizottsága által összeállított dokumentum15 és a Gianluca

Spinacci és Gracia Vara-Arribas által készített elemzés16 az EGTC-t mint az MLG alanyát

tekintik. Utóbbiak szerint az EGTC-rendelet “a területi kohézió innovatív MLG-formával

történő támogatásának úttörője”17.

Ezt az értelmezést erősíti a Mission Opérationnelle Transfrontalière (MOT) vezető

partnerségével megvalósított EGTC nevű URBACT-projekt is. A projekt a határon átívelő

konurbációkkal (városösszenövésekkel) kapcsolatos irányítási és társadalmasítási kérdésekre

keresett válaszokat.

A projekt egyik nagyon fontos eredménye volt az az állítás, miszerint a határon

átnyúló fejlesztési munkának hatékony politikai részvételre és biztos jogi keretekre van

szüksége.18

A fenti példák mindegyike megerősíti, hogy az EGTC-t (az eredeti jelentésével

szemben) az elmúlt időszakban az MLG alanyaként, az Európai Unió decentralizációs

folyamatának igen fontos állomásaként értelmezték, nem egy egyszerű projekt- vagy

programmenedzsment-szervezetként. Ha komolyan gondolkozunk az EGTC-ről, világosan

kell látnunk, hogy kormányzási hatáskör nélkül nehezen használható. Ezzel a ténnyel az

előkészítés alatt álló magyar közigazgatási reform során is számolni kell, hiszen az EGTC-k

sok ponton hasonlítanak a megyékre, azokkal majdnem megegyező jogosultságokat

szerezhetnek, és ezáltal alkalmasak lehetnek intézményfenntartóként tehermentesíteni a

nemzeti szintű területi önkormányzatokat.

Nagyon fontos egyértelműsíteni, hogy a határon átnyúló intézményeknek ezzel együtt

sem a nemzetállami kompetenciák csökkentése, hanem az erősítése a céljuk, olyan közös

projektek megvalósításával, amelyek a periférikus határtérségek gazdasági kapacitásait

növelik. A helyi és regionális kezdeményezések révén a nemzeti szintnek nem szükséges

további pénzügyi és működési forrásokat biztosítani ezekben a térségekben.

Összegezve: az EGTC előnyeit más határon átnyúló struktúrákkal szemben az

alábbiakban fogalmazhatjuk meg.

Ø Talán a legfontosabb, hogy az EGTC-knek nem csak különböző szintű

önkormányzatok, hanem az államok is tagjai lehetnek. Nem pusztán elvi

támogatásról van szó, hanem az EGTC-nek közvetlen tagjai lehetnek pl. a

közlekedési minisztériumok. Ez egyrészt tekintélyt kölcsönöz a szervezetnek,

másrészt stabil finanszírozási hátteret is biztosít, végül az EGTC érdekérvényesítő

erejét is kedvezően érinti.

15 EGTC Developments on the ground: added value and solutions to problems, June 2010, 3. 4. p. 16 Spinacci, Gianluca – Vara-Arribas, Gracia: The European Grouping of Territorial Cooperation (EGTC): New Spaces and Contracts for European Integration?, Eipascope 2009/2, 5. 7. 10. p. 17 Uo. 7. p. 18

A projektről ld. még: http://urbact.eu/en/projects/metropolitan-governance/egtc/our-outputs/

10

Ø Az EGTC rendkívül leegyszerűsíti, és teljesen legálissá teszi a közös intézmények

működtetését, finanszírozását. Egy EGTC-nek saját alkalmazottai (pl. titkárság),

intézményei (pl. stratégiai menedzsment), vállalkozásai (pl. projektfejlesztő cég)

lehetnek. Ezeknek a működését, foglalkoztatását a befizetett tagdíjakból, közös

pályázati bevételekből, kormányzati direkt támogatásokból fedezheti maga az

EGTC.

Ø Nagyon fontos előnye az EGTC-nek, hogy minden EU-s tagállamra kötelező

érvényű jogszabályról van szó. A Madridi Konvenciót a mai napig csak 34 európai

ország ratifikálta az Európa Tanács 47 tagja közül. A konvenció két kiegészítő

jegyzőkönyvét ennél is kevesebb. A tavaly szeptemberben elfogadott harmadik

jegyzőkönyv, amely lehetővé teszi Euroregional Cooperation Groupingok (ECG-

k) megalapítását, sem lesz kötelező jogszabály. Az EGTC-rendelet ezzel szemben

a közösségi jog része: minden tagállam el kell, hogy ismerje az adott EGTC-t

önálló jogi személynek. Az EGTC működését nemzeti és uniós jog védi. Nincs

szükség bilaterális megállapodásokra: a valamelyik tagállamban székhellyel

rendelkező EGTC azonnal megkezdheti működését minden jóváhagyott tag

területén. Összefoglalva: bár az EGTC helyi, regionális érdekeket jelenít meg,

uniós szintű szervezet: az adott tagállam gyakorlatilag nem gátolhatja meg a

létrejöttét. Ezek az adottságok páratlanul hatékonnyá teszik a csoportosulások

működését.

Ø Az EGTC rendkívül flexibilis eszköz. Könnyen igazítható a változó igényekhez,

nem egy merev struktúra. Ha egy fejlesztési program megvalósításakor új

tényezők merülnek fel, az EGTC céljai, döntéshozatali módszere, intézményei

átalakíthatóak.

Ø Végül, az EGTC az ETE-programok forrásainak fogadására a legalkalmasabb

eszköz. Formai adottságainál fogva jóval kedvezőbben juthat ilyen

támogatásokhoz, mint bármilyen más együttműködés. Ez amiatt van így, mert egy

EGTC automatikusan teljesíti a közös projektekkel szembeni elvárásokat, tartós

intézményi együttműködésként garantálja a projektek eredményeinek fenntartását,

a közös finanszírozást. Az EGTC-k pályázatai esetében nem kell alkalmazni a

Lead Partner elvet sem. Mindez azt eredményezi, hogy az EGTC már eleve

magasabb pontszámmal indul a pályázatokon, mint más partnerségek.

Programozási egységekként kezelve, az EGTC-k emiatt is igen hatékonyan

járulhatnak hozzá a határtérségek fejlesztéséhez.

11

A fenti előnyök mellett meg kell említeni, hogy a magyar jogszabály korai

elfogadásának és a jogszabály liberális megközelítésének köszönhetően magyar EGTC-t

alapítani ma már igen egyszerű, gyors folyamat – szemben a környező országok

gyakorlatával. Ezért az egyes csoportosulások létrehozásakor célszerű magyar székhelyet

választani.

Ugyancsak a korai elfogadásnak és a jó törvénynek köszönhető, hogy az EGTC-kkel

kapcsolatban Magyarország tekintélyre tett szert az Európai Unió intézményeiben. Ezt az

előnyt azonban akkor tudjuk megőrizni, ha továbbra is aktívak vagyunk mind a közösségi

jogalkotási folyamatban, mind az EGTC-k sikeres működtetésében. Ehhez a korábbinál

erőteljesebb kormányzati szerepvállalásra van szükség.

12

Közép-Európa újradefiniálása

A közép-európai térség belső kapcsolatrendszerének erősödését számos tényező

hátráltatta, hátráltatja: a közlekedési infrastruktúra alulfejlettsége, a korábbi vasfüggöny és az

egyes tagállamok közötti szigorú határőrizet gyakorlata, a másfél évszázada folyamatosan

kiújuló etnikai konfliktusok, a határváltoztatásokból eredő gyanakvás, a délszláv háború stb.

Az európai integráció mindezen problémákra kínál megoldást, és a határok fokozatos

megnyitására, kooperációra készteti a régió szereplőit.

A közlekedési infrastruktúra az elmúlt évtized során éppen uniós támogatással

fejlődött egy korábban elképzelhetetlen szintre, és e téren a következő években akkor is

látványos eredményekre számíthatunk, ha a kohéziós politika a zaragozai miniszteri

konferencián elhangzottak és az új TEN-T rendszert megalapozó Fehér Könyv előkészítő

dokumentuma19 szerint (tehát a támogatások csökkenése és koncentrálódása irányában)

változna.

A határok fokozatosan válnak átjárhatókká, és ez egy új, nyitott politikai-társadalmi-

gazdasági tér kialakulását és ezáltal a térség versenyképességének és a határon átnyúló

együttműködések közegének javulását segíti elő.

2. térkép: Az országhatárok státusza Közép-Európában

19 http://www.mt.ro/afaceri_europene/ten-t_consultare%20publica/Commission%20working%20document%20_Consultation%20on%20the%20future%20Trans-European%20Transport%20Network%20Policy_.pdf

13

Ezeket a folyamatokat teljesítheti ki az Európai Duna Stratégia, amely egységes

fejlesztési makrotérségként kezelve a régiót, az együttműködést szükségessé és így napi

gyakorlattá teszi a térség államai között.

3. térkép: Az Európai Duna Stratégia által érintett régiók

Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/index_en.htm

Bár az etnikai konfliktusokra a legritkább esetben reagál az Unió, ez ügyben is sor

került már modell értékű döntésekre (ld. Koszovó státusza), és érzékelhető, hogy az elmúlt

időszakban egyre több szó esik ezeknek a kérdéseknek a kezeléséről közösségi szinten is.

A tapasztalat mindenesetre azt mutatja, hogy a nyitott határok gyengítik az

ellenérzéseket, a napi kapcsolatok lehetővé teszik az etnikai előítéletek lebontását, a

partnerségi alapon működő határ menti sikeres projektek pedig az összetartozás tudatát is

erősítik.

Az EGTC jogintézménye ezáltal is segíti egy közös közép-európai tér és az

együttműködés szellemének fejlődését.

Az EGTC-knek átadott jogosítványok tehát nem gyengítik a nemzetállamokat, hanem

erősítik, mivel nem egyszerűen az Unió elvárásainak, trendjeinek megfelelő fejlesztéseket

valósítanak meg, hanem növelik a participációt, a versenyképességet, erősítik az etnikumok

közötti kapcsolatokat a leginkább elmaradott határ menti térségekben. Ezen keresztül

sikeresen járulhatnak hozzá egy új Közép-Európa kialakulásához, amely az Európai Unió

további fejlődésének motorja is lehet.

14

1.2. Természetes vonzáskörzetek a Kárpát-medencében

A 90-es évek modellje: az eurorégiók

1. táblázat: 1993 óta a magyar határok mentén létrejött eurorégiós együttműködések

SORSZÁM ALAKULÁS

ÉVE ELNEVEZÉS

ÉRINTETT ORSZÁGOK

ÉRINTETT MAGYAR TÉRSÉGEK

1 1993 Kárpátok Eurorégió HU, PL,

UA, SK, RO

Jász-Nagykun-Szolnok megye, Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-

Bihar megye

2 1997 Duna-Körös-Maros-

Tisza Eurorégió HU, RO, SR

Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye (időközben kilépett)

3 1998 West-Pannon

Eurorégió HU, A

Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye

4 1998 Duna-Dráva-Száva

Eurorégió HU, CR,

BIH Somogy megye, Baranya megye

5 1999 Vág-Duna-Ipoly

Eurorégió HU, SK

Pest megye, Komárom-Esztergom megye, Fejér megye, Veszprém megye

6 1999 Ipoly Eurorégió HU, SK Nógrád megye, Pest megyéből a szobi

kistérség

7 2000 Neogradiensis

Eurorégió HU, SK A történelmi Nógrád vármegye

8 2000 Sajó-Rima Eurorégió HU, SK Borsod-Abaúj-Zemplén megye ök.,

kistérségek: Kazincbarcika, Ózd, Putnok, Tiszaújváros

9 2000 Interrégió HU, UA,

RO Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

10 2000 Kassa-Miskolc

Eurorégió HU, SK Borsod-Abaúj-Zemplén megye

11 2001 Hármas Duna-vidék

Eurorégió HU, SK Győr-Moson-Sopron megye

12 2001 Dráva-Mura Eurorégió HU, CR, Zala megye, Somogy megye 13 2001 Karszt Eurorégió HU, SK Az Aggteleki-karszt térsége

14 2002 Bihar-Bihor Eurorégió HU, RO Hajdú-Bihar megyei települési

önkormányzatok a határ mentén

15 2002 Hajdú-Bihar-Bihor

Eurorégió HU, RO Hajdú-Bihar megye

16 2003 Ister-Granum

Eurorégió HU, SK

Kistérségek: esztergomi, dorogi, szobi, részben pilisi, dunakanyari váci

17 2003 Duna Eurorégió HU, SK Neszmély központtal, a hídverő falvak

18 2003 Muránia eurorégió HU, SL, CR, A

Lenti kistérség

19 2004 Zemplén eurorégió

HU, SK A hajdani Zemplén vármegye

Jelmagyarázat: Valamilyen szinten jelenleg is működő szervezet Meg nem szűnt, de valódi tevékenységet nem folytató eurorégió

15

A magyar határok mentén 1993, a Kárpátok Eurorégió megalakulása óta összesen

további 18 határon átnyúló együttműködés született, de ezeknek csak a fele létezik 2010

közepén, és mindössze 3–4-nél mutatható ki folyamatos (napi-heti szintű) működés.

Az eurorégiók sikeres működésének számtalan akadálya lehet. A politikai akadályok

között kell megemlíteni a szomszédos országokban gyakran meglévő gyanakvást minden olyan

magyar kezdeményezéssel szemben, amely valamiképpen érinti az államhatárok státuszát.

A déli határok mentén a délszláv háború gátolta hosszú ideig az együttműködést, de

még ma is sok gondot okoz az aknamentesítés elmaradása.

Ukrajna viszonylatában a nehézkes határátlépés, a vízumkényszer nehezíti a napi szintű

kapcsolattartást.

A politikai okok között említhetjük meg azt a jelenséget is, hogy különböző

szekértáborokhoz tartozó eurorégiók alakultak ki, amelyek egymással rivalizálva igen gyenge

hatásfokkal működtek.

A társadalmi okok között meg kell említeni a kezdeményezések társadalmasításának

szinte teljes hiányát. Gyakori tapasztalat, hogy az eurorégió csak néhány politikus vagy

elkötelezett szakember belső ügye, nélkülözve a vállalkozói szektor és a civil szervezetek

részvételét.

A helyzetet tovább súlyosbítja az a kollektív tudattalanba beszivárgott félelem, amelyet

a korábbi időszak határellenőrzései váltottak ki. A fizikai határok lebontása nem szünteti meg

automatikusan a mentálisakat.

A jogi-intézményi hiányosságokat a Rendelet orvosolja. A létrejött eurorégiók

legtöbbször egy-egy jogi személy együttműködési megállapodásán alapultak. Néhány esetben

ugyan (pl. Sajó-Rima Eurorégió, Ipoly Eurorégió) létrehoztak egy közös jogi személyiséget, de

a működés finanszírozása itt is gondokat jelentett, és az adott egyesületet a határ túloldalán

található hatóságok már nem ismerték el. Az EGTC lehetőséget teremt arra, hogy a határ két

oldalán található különböző szintű önkormányzatok közös jogi személyiséggel bíró

intézményeket hozzanak létre, amelyek saját költségvetéssel, alkalmazottakkal,

vállalkozásokkal rendelkezhetnek.

Az eurorégiók sikertelenségét mégis leginkább a stratégiai előkészítés és a megfelelő

pénzügyi források hiánya idézte elő. Az együttműködések ugyan alapoztak a formális-

természetes regionális kapcsolatokra, a legtöbb esetben mégsem sikerült megtalálni,

kialakítani a közös érdekeket magába foglaló stratégiai kereteket, és az együttműködések

túlságosan függtek a konkrét projektek sikerétől. Nyilvánvaló azonban, hogy pusztán

projektekre alapozva közös határ menti intézményeket működtetni lehetetlen. A folyamatos

pénzügyi problémák gyakran okozták egy-egy eurorégió tevékenységének ellaposodását.

16

Az EGTC lehetőséget biztosít arra, hogy a működési és a stratégiai-fejlesztési

feladatokat el lehessen választani egymástól. Ehhez szükségesnek látjuk a kormányzati

segítséget is, legalább az első időszakban.

Az eurorégiók sorsának tanulságai a következők:

Ø olyan méretű és összetételű szervezeteket célszerű kialakítani, amelyeken belül a

szereplők érdekei összeegyeztethetőek egymással;

Ø olyan együttműködéseket kell létrehozni, amelyek szervesen összetartozó

(komplex) térségeket eredményeznek;

Ø fontos, hogy az EGTC-k létrehozása és fennmaradása ne az elnyerhető

projekttámogatások ígéretétől, illetve rendelkezésre állásától függjön, épp

ellenkezőleg: meghatározó térségszervezési, területfejlesztési stratégiai célok

alapozzák meg a létrehozásukat, amelyek eléréséhez a különböző fejlesztési

források csak eszközként szolgálnak;

Ø ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú távú együttműködésre kell törekedni, közös

stratégiai elvek mentén, tervezett és a nagypolitika által támogatott módon;

Ø minimalizálni kell a (magyar esetben elkerülhetetlen) etnikai dimenziót a

szervezetek kialakításakor;

Ø támogatni kell az EGTC-ket az elindulás időszakában szakmailag és anyagilag is

annak érdekében, hogy a hosszú távú, stratégiai célok elérését a napi szintű

működtetési gondok ne akadályozzák meg már a kezdetekkor, ez ugyanis

könnyen vezethet a sok eurorégiónál tapasztalt kifulladáshoz;

Ø fontos szempont a társadalmi és a vállalkozói támogatás megszerzése a határ

menti fejlesztési programokhoz;

Ø ezzel párhuzamosan lehetővé kell tenni, hogy a helyi-regionális érdekeket kifejező

EGTC-k prioritásai hangsúlyosan jelenjenek meg az ETE-programokban;

Ø célszerű újragondolni a CBC támogatási források programozási folyamatait is a

korábbi eredmények ismeretében (ehhez szükség lesz ezeknek az eredményeknek

az összesítésére, elemzésére is);

Ø már a kezdetekkor biztosítani szükséges a létrehozott EGTC-k nyugat-európai és

uniós kapcsolatait annak érdekében, hogy a kedvező nyugati tapasztalatok ne

több sikertelen fejlesztési kísérlet után, hanem a stratégiai tervezés folyamatának

részeként legyenek megismerhetőek;

Ø biztosítani kell végül a magyar EGTC-k belső konzultációjának lehetőségét is, a

partneri viszonyok és a rendszeres tapasztalatcsere kialakulása érdekében.

17

A fenti elvek követése esélyt nyújt arra, hogy a magyar EGTC-hálózat a korábbi

eurorégiók rendszerénél sikeresebben, az Unióban is példaértékű módon kezdhesse meg

működését a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban.

Az újraformálódó városhálózat

A korábban említett módon fokozatosan megszűnő határok egészen új geopolitikai

viszonyokat idéznek elő Közép-Európában is. A zárt határok idején, amikor a határ menti

térségek zárványoknak számítottak, a természeti-funkcionális kapcsolatokat a normatív

területszervezés felülírta. Amikor a határok átjárhatóvá válnak, a normatív régióalakítás

szempontjai fokozatosan gyengülnek, és a történelmi-táji-kulturális, valamint a funkcionális

elemek erősödnek meg. Határ menti térségek pólusvárosai (pl. Pécs, Szeged, Győr, de

ugyanakkor Temesvár, Kassa) természetes módon alakítanak ki új, határon átnyúló

vonzáskörzeteket, és ezek a folyamatok fokozatosan átstrukturálják a korábbi városhierarchia

sajátosságait.

A magyarországi EGTC-k kialakításánál két geopolitikai tényezőt mindenképpen

figyelembe kell venni:

Ø a történelmi vonzáskörzeteket (amennyiben a határok kinyitása a cél, abban számolni

kell a határon túli városszerkezettel, amely korábbi, történelmileg összetartozó régiók

helyreállítását teszi lehetővé);

Ø az 1920 óta kialakult belső pólusrendszert (a békekötések nyomán Magyarországon

belül korábbi alközpontok erősödtek pólusvárosokká, esetenként a határon túli

történelmi központokat is túlfejlődve).

A potenciális EGTC-k kialakítására vonatkozó javaslatunkban ezért elsősorban az

egykori Kárpát-medencei városok természetes gravitációs erejére alapozott városhierarchiai

rendszert vázoltunk fel, amely a természetes vonzáskörzeteknek az időközben bekövetkezett

változásokat tekintetbe vevő, modifikált helyreállításával számol. A funkcionalitásból és

normativitásból származó torzító tényezőket az ábrákon nem tüntetjük fel, mivel ezeket az

EGTC-rendelet elvileg kezelni képes.

Az ábrákon a 2009-es népességi adatok alapján a 200 000-nél, 50 000-nél, 5 000-nél

és 2 000-nél nagyobb népességű települések szerepelnek. A térképeken a jobb átláthatóság

érdekében csak a jelentősebb térségi központok neveit tüntettük fel.

Talán a legbonyolultabb településhierarchiai rendszerrel a magyar-osztrák-szlovák

határtérségben találkozhatunk. Bécs túlsúlya közép-európai regionális központi szerepének

megemlítése nélkül is egyértelmű. Az osztrák területfejlesztési politika számol is ezzel a

súllyal. A Centrope kezdeményezés Bécset egy új, közép-európai makrotérségi

18

viszonyrendszerbe helyezi, melynek szatelitközpontjai Csehországban, Szlovákiában és

Magyarországon helyezkednek el.

4. térkép: a Centrope kezdeményezés

Forrás: www.centrope.info

Ez a térkép egyértelműen jelzi, miként tekintenek Ausztriában a nyitott határok révén

megváltozott Közép-Európára. Ezt a megközelítésmódot tekintetbe kell vennünk a magyar

határon átnyúló együttműködések stratégiai tervezésekor is.

5. térkép: Elvi településhierarchia 1 (HU-SK-A)

19

A kialakulóban lévő Bécs-Pozsony várospár egy 2,5 milliós agglomerációt jelent,

amellyel szemben Győr gyakorlatilag súlytalan település.

Ugyanakkor Győrnek önálló vonzáskörzete van, amely természetes módon foglal

magában dél-szlovákiai, csallóközi településeket. Ezeknek a településeknek a részvételével

célszerű kialakítani egy új együttműködést, mivel ezáltal Győr regionális súlya is nőhet. A

szolgáltatások határon átnyúló megszervezésével a Rába-parti város kedvezőbb pozícióba

kerülhet a bécsi makrotérségi szerveződésen belül is.

Feltűnő az is, hogy a szintén Bécs hinterlandjához tartozó Sopron természetes

vonzáskörzetének helyreállítása éppen burgenlandi kisebb körzetközpontok integrálásával

valósítható meg.

6. térkép: Elvi településhierarchia 2 (HU-SK)

Budapest hasonló természetes vonzáskörzettel rendelkezik, mint Bécs, de míg az osztrák

főváros fejlesztésénél ezzel a ténnyel tudatosan számolnak, Budapest esetében még a közvetlen

agglomerációhoz való viszony sem tisztázott.

20

7. térkép: Budapest metropolisz (nagytérségi funkcionális központ) vonzáskörzeti struktúrája

A magyar főváros makroregionális kapcsolataival a város vezetése az elmúlt 20 évben

egyáltalán nem foglalkozott. Így a fenti ábrán látható településhierarchia csak elviekben létezik.

Részben ennek köszönhető, hogy a határ menti városok önálló szervezetekkel pótolják a hiányzó

budapesti kezdeményezéseket. Így jött létre a balassagyarmati székhelyű Ipoly Eurorégió, a

salgótarjáni Neogradiensis Eurorégió, valamint az esztergomi székhelyű Ister-Granum

együttműködés az ezredforduló tájékán. Ezek közül az Ister-Granum már EGTC-ként működik. A

közelmúltban alakult meg a Révkomárom központú Pons Danubii, valamint a Gödöllő székhelyű

Garam-Ipoly-Gödöllő EGTC is. Budapest szerepét azonban mihamarabb tisztázni szükséges ebben

a magyar-szlovák együttműködési térben, ahol Ipolyság, Nagykürtös és Losonc is a magyar

főváros természetes vonzáskörzetéhez tartozik.

21

8. térkép: Elvi településhierarchia 3 (HU-SK-UA)

A kelet-magyarországi térségben vitathatatlanul Kassa rendelkezik a legjelentősebb

vonzóerővel és potenciállal. Ma a szlovák fejlesztéspolitika nem kedvez az egykor virágzó

központnak, de várható, hogy természetes súlyánál és a nyitott határoknak köszönhetően

szerves módon válik a nagyrégió szervező központjává. Ezt erősítheti a 2013-as európai

kulturális fővárosi program is.

Ebben a térségben Kassa központtal célszerű EGTC-t kialakítani, amennyiben erre a

szlovák félben is megvan a fogadókészség. A kassai nagy EGTC mellett természetesen

kisebb együttműködések (Gömör, Bodrogköz) itt is képesek a szorosabb integrációt

előmozdítani.

A vázlatból az is kiolvasható, hogy az ukrán határtérségben valódi határon átnyúló

térszervező erővel egyedül Ungvár rendelkezne, ha a határok nyitottak volnának ukrán

irányban is.

22

9. térkép: Elvi településhierarchia 4 (HU-UA-RO)

A szlovák-ukrán-román-magyar négyes határ térségében jelentős lélekszámú városok

helyezkednek el, amelyek történelmi súlya valaha a mainál jóval nagyobb volt. Ezek között

Debrecen a kivétel, amely a XX. században vált a régió legjelentősebb városává (megelőzve

Nagyváradot is). S bár fekvése miatt az ukrán határtérség irányában gyengébb a gravitációs

ereje, a városhierarchiában elfoglalt helyzete miatt ennek a térségnek mégis a hajdúsági város

lehet a szervező központja. Ezen kívül számos kisebb kiterjedésű EGTC létrehozására van

mód. Itt azonban ügyelni kell arra is, hogy a kárpátaljai települések mellett szlovákiai vagy

romániai partnereket minden esetben szükséges bevonni. A Magyarország és Ukrajna között

1997-ben megkötött államközi szerződésre (68/1999. (V. 21.) Korm. Rendelet) hivatkozva

ugyanakkor magyar-ukrán bilaterális együttműködések is kialakíthatóak, és működésük is

szabályozható, jóllehet EGTC-ként nem jegyeztethetőek be.

A térségben két kezdeményezés is elindult egy-egy négyországos EGTC

létrehozására. A 2007 elején alapított Ung-Tisza-Túr EGTC mellett 2008 végén megalakult

az Ung-Tisza-Túr-Sajó EGTC is, ami semmiképpen nem szerencsés fejlemény, se az

együttműködésekbe bevonható önkormányzatok orientációja, se az Unió szintjén meglévő

elvárások szempontjából. A viszonyok tisztázása sürgető. A legújabb kezdeményezés a

Kárpátok Unió, amelynek kiterjedése ma még nem ismert.

23

10. térkép: Elvi településhierarchia 5 (HU-RO)

Igen bonyolult viszonyokkal találkozhatunk a magyar-román határ középső

szakaszánál. Az egykori központ, Nagyvárad mellé a XX. század során felnőtt Debrecen,

amely lélekszámában utolérte, fejlettségben pedig messze meg is előzte az egykori Bihar

vármegye székhelyét. Ehhez kapcsolódóan azt is meg kell említeni, hogy a Debrecen

környéki régió városai szintén jóval fejlettebbek romániai társaiknál.

Románia uniós csatlakozása óta Nagyvárad kezd újra magára találni, vonzáskörzete

túlnyúlik a határon, és a napi életmódot is érintő agglomerációja mélyebben terjed ki

magyarországi területekre, mint a határtól messzebb fekvő Debrecené romániai területekre.

Utóbbi település hatása a Partiumban inkább kulturális-szellemi jellegű, bár a két város

között számos területen (felsőoktatás, vállalkozói szféra, egészségügy) alakult ki

együttműködés az elmúlt években. Debrecen és Nagyvárad stratégiai szintű együttműködése

mindkét város számára kívánatos.

24

11. térkép: Elvi településhierarchia 6 (HU-RO-SR)

Az egykori Partium déli területein a szervező központi szerepet Temesvár játssza. A

Kárpát-medence 5. legnépesebb városa ma még nem tölti be azt a funkciót, amelyet súlyánál

fogva betölthetne, de nem kérdés, hogy az infrastrukturális fejlesztések révén rövid időn

belül a Bánát központjából egy nagytérség centrumává fog fejlődni.

Ebben a térségben egy EGTC kialakítását a jól működő DKMT eurorégió megléte is

indokolja. A szerb csatlakozási folyamat elindulásával ez a térség az Unió egyik

legizgalmasabb fejlesztési területévé válik.

Ugyancsak ebben a térségben érdemes elgondolkodni egy Szabadkát, Szegedet,

Hódmezővásárhelyt és Aradot magába foglaló fejlesztési tengely kialakításában is, amely a

Balkán kapujaként jelentős potenciállal rendelkezhetne.

A hármas határ térségében 2009 végén megalakult egy kisebb EGTC, Mórahalom

központtal.

A horvát-szerb-magyar hármas határvidék EGTC-k létrehozása szempontjából a

legproblematikusabb térség. A közelmúltban lejátszódott délszláv háború miatt a szerbek és

horvátok között rendkívül rossz a viszony. Ráadásul a városhierarchiai ábrából is kitűnik: itt

hasonló nagyságú városok fekszenek, világos hierarchikus rend nélkül. Ha valamiféle

rendszert próbálunk kialakítani, akkor a Pécs, Szeged, Újvidék hármast lehet kiemelni, ezek

160 000-es nagy központok. (Szabadka város 100 000 lakosához további 50 000 ember

tartozik a környező, közigazgatásilag a városhoz tartozó községekből.) Egy következő szintet

képvisel Eszék (88 000), Zombor és Hódmezővásárhely (50-50 000), valamint Baja (40 000).

25

12. térkép: Elvi településhierarchia 7 (HU-SR-CR)

Nem világos ezeknek a városoknak az egymáshoz való viszonya. A kedvezőtlen

infrastrukturális kapcsolatok helyreállítása, a Duna felértékelődése, az uniós csatlakozással

együtt járó határnyitás, valamint az idővel nyilván javuló szerb-horvát viszony azonban

teremthet olyan kedvező feltételeket, amelyekre célszerű felkészülni.

A térségben ma még nem hozható létre önálló EGTC, mivel a két déli állam még nem

tartozik az Unióhoz, vonatkozó jogszabályuk nincs, Szerbiában pedig a tartományi a

legalacsonyabb szint, amely nemzetközi területi együttműködésekben részt vehet.

Horvátország felvételére mindazonáltal várhatóan 2013 előtt sor kerül, és akkor ez az

akadály elhárul. A hármas határ térségében Mohács és Baja köré szervezhető ezután

működőképes EGTC.

26

13. térkép: Elvi településhierarchia 8 (HU-CR)

Nagyon érdekes a helyzet a Dráva mentén. Ez egy centrumhiányos térség, amelyre

legnagyobb kisugárzó hatást a 700 000-es Zágráb gyakorol. Ez a hatása azonban nem terjed

túl az országhatáron. Ma ugyanez mondható el Pécsről is, de a baranyai megyeszékhely

helyzete a következő néhány évben radikálisan fog megváltozni. Az Európa Kulturális

Fővárosa program, a 2010-ben átadott autópálya, valamint a közelgő horvát EU-s csatlakozás

révén Pécs eddigi súlyához képest jelentősen meg fog erősödni. Ezzel párhuzamosan a

városhierarchiában elfoglalt szerepe is módosul, és várható, hogy a kelet-horvátországi,

észak-baranyai térségre kiható pólusvárosi funkciókat fog ellátni. A horvát csatlakozással

ezeket a funkciókat egy EGTC létrehozásával is meg lehet erősíteni. Itt alakult meg a Pannon

EGTC, amely Pécs új funkcióját jelenítheti meg a jövőben.

Átgondolandó emellett egy tematikus EGTC létrehozása a Drávára és annak egyedi

természeti környezetére alapozva, amelynek Eszék lehetne a központja.

27

14. térkép: Elvi településhierarchia 9 (HU-CR-SI-A)

A horvát-szlovén-osztrák-magyar határtérség legjelentősebb települése a 250 000-es

Graz. Jóllehet a város viszonylag távol fekszik a határtól, hasonló méretű település

hiányában, valamint a kialakult gazdasági különbségek miatt ennek a nagyrégiónak az

osztrák város a szervező központja.

Mindazonáltal a West-Pannon Eurorégió 1995-ös megalakulása óta probléma az

osztrák fél kedvezőtlen hozzáállása: a határ túloldalán fekvő önkormányzatokat Burgenland

nem tekinti igazán partnernek, így itt egy igen komoly bizalmi deficit alakult ki20. Graz pedig

a határ menti együttműködésben nem is vesz részt, az innen indult nagyrégiós

kezdeményezés az egyenlőtlen feltételek miatt korábban kudarcba fulladt.

A három nyugat-magyarországi megyei jogú város (Szombathely, Zalaegerszeg és

Nagykanizsa) együtt mégis rendelkezik azzal a potenciállal, amely alkalmassá teszi őket egy

nagyobb kiterjedésű EGTC működtetésére. Mindhárom városnak vannak ma is élő

kapcsolatai a határ túloldalán, amelyeket egy EGTC keretében intenzifikálni lehetne.

Ezen kívül a 2004-ben indult Muránia eurorégióhoz hasonló kisebb

együttműködéseknek ebben a határsávban is lehet jövőjük.

20 Érdekes adalék, hogy az ETE-programban is csak azoknak az osztrák projektpartnereknek van esélyük részt venni, amelyek részvételét a tartomány politikai értelemben támogatja (előzetes akkreditáció). Számos magyar kezdeményezés elbukott már ezen a korlátozó feltételen.

28

1.3. A területi tervezés új kihívásai

Ha nyitott határokkal kalkulálunk, teljesen új tervezési térben találjuk magunkat.

A nemzetállami határokon átívelő tervezési gyakorlatnak Közép-Európában nemigen

találhatóak hagyományai. Magyarország esetében is (amelynek ez létérdeke volna a korábbi

organikus gazdaságszervező térségi kapcsolatok megszakadása miatt) hiába jelent meg az új

OTK-ban egy az országhatárokat meghaladó térszemlélet, hiába készült a Váti Kht.

gondozásában egy a határokat meghaladó térségfejlesztési stratégia, ennek csak néhány eleme

jelenhetett meg az Új Magyarország Programban, és a konkrét pályázati kiírások szinte

teljesen negligálták még a Nemzeti Referenciakeretként szolgáló program megállapításait is.

A napi szintű tervezési gyakorlat rutinszerűen nem vesz tudomást a határ túloldalán meglévő

kapacitásokról, adottságokról.

A korábbi állapotoktól eltérően a fokozatosan bővülő Európai Unióban nem célszerű

nemzetállami keretek között gondolkodni. Minden érintett szereplő számára előnyös,

versenyképes térségi együttműködéseket kialakítva ráadásul a Közép-Európában gyakori

gyanakvás szellemét is gyengíthetjük.

Miskolc fejlesztési terveinek elkészítésekor hiba nem számolni Kassa potenciáljával.

Tekintetbe véve a kelet-szlovákiai nagyváros térszervező (funkcionális régióközponti) erejét,

a leghelyesebb eljárás a kassai fejlesztési elképzelésekkel harmonizáló miskolci stratégiát

kialakítani. Ez viszont szoros együttműködést tételez fel a felek között.

A tervezett kelet-magyarországi M47-es autópálya kialakítása helyett érdemes

elgondolkodni egy közös, magyar-román partiumi autópálya lehetőségén, hiszen ezzel az

ottani pólusvárosok is erősödnek, de egyben a magyar pólusvárosok kapcsolati rendszere is

bővül. A közös finanszírozás, a közös beruházás és a közös üzemeltetés alkalmat adhat a

bevételek megosztására az egységes úthasználati díjak bevezetése után is.

Hasonlóképpen meghatározó Szeged jövője szempontjából, hogy mi történik

Szabadkán, Újvidéken, Aradon és Temesváron az elkövetkező években.

Az Európai Duna Stratégia megfelelő kereteket szolgáltat a határokat meghaladó

tervezési gyakorlat és a transznacionális projektek elterjedéséhez. Az Új Széchenyi Tervben

megfogalmazott, a Bevezetőben említett új tervezői módszertan jóvoltából Magyarország

ezen a területen úttörő szerepet játszhat, mivel a környező országok mindegyikében élnek

magyarok, akik bírják az államnyelvet, otthonosan mozognak az adott állam

intézményrendszerében, ismerik jogrendjét, tervezési gyakorlatát, és segítséget nyújthatnak a

megfelelő szakmai kapcsolatok kialakításához is. Ezáltal Magyarország integratív

tényezőként akár a Duna Stratégia megvalósulásának sikerét is biztosíthatja.

29

Az EGTC-k ezzel párhuzamosan megfelelő keretet nyújtanak a határokon átívelő

tervezési-fejlesztési munka elindításához, amennyiben megfelelő tudatossággal, stratégiailag

megalapozottan kerülnek kialakításra. Ebben a kontextusban az EGTC-k a társadalmi

innováció eszközeiként határozhatóak meg.

„Ahogyan az Európai Unió, úgy hazánk versenyképességi esélyeit is elsősorban magas

hozzáadott értékű, lokális értéktartalmat hordozó márkák felépítésével lehet tartósan növelni.

Ilyen márka épülhet egy klasszikus kereskedelmi termék vagy szolgáltatás, de egy

eseményformátumban életre keltett kulturális tradíció, vagy egy sajátos, egyedi arculatot

kialakító régió, kistérség vagy település köré is.”21

Az EGTC-k ilyen márkák, brandek lehetnek amellett, hogy a határon átnyúló

fejlesztések legadekvátabb szubjektumai.

21 Új Széchenyi Terv: i.h.

30

2. Javaslat egy kétszintű EGTC-rendszer kialakítására

2.1. Módszertani alapozás

Az EGTC-rendelet megalkotása nem választható el attól a folyamattól, ahogy az

Európai Területi Együttműködés a kohéziós politika 3. prioritásává vált a 2007–2013 közötti

költségvetési időszakban. Az 1990-ben elindult INTERREG program közösségi

kezdeményezésként nemcsak kisebb összeget biztosított a határon átnyúló területi

együttműködésre, de a szakpolitikákon belüli súlya is jóval kisebb volt, mint a 2007 utáni

ciklusban az ETE-nek. Az EGTC mint jogi-intézményi eszköz az ETE-források fogadásának

adekvát alanya, ami explicit módon megjelenik a konkrét kiírásokban is. Az EGTC

automatikusan teljesíti a közös projektekkel szembeni elvárásokat, garantálja a projekt

eredményeinek fenntarthatóságát, és nem vonatkozik rá a vezető partner elve sem.

A rendelet megalkotásában szintén fontos szerepe volt az INTERACT program

keretében elvégzett kutatásoknak, amelyek rámutattak a határ menti együttműködésekre szánt

pénzösszegek elköltésével kapcsolatos anomáliákra. Mint arra a 2008-as EGTC-kézikönyv

felhívja a figyelmet, a határ menti együttműködésekre szánt INTERREG-forrásoknak

mindössze 6%-a került határon átnyúló közös fejlesztési szervezetekhez 2000 és 2006

között.22 Az EGTC-k közül leginkább a közvetlen határ menti együttműködéseket

intézményesítő EGTC-k alkalmasak ezeknek a forrásoknak a hatékony felhasználására. Ezek

a szervezetek ráadásul gyakran forráshiányos, periférikus térségeket foglalnak magukba,

amelyek számára éppen a határon átnyúló kapcsolatok építése jelenti az egyetlen kitörési

pontot.

A Rendelet 2007-es hatályba lépése óta 15 EGTC regisztrációja zárult le sikeresen, és

több tucatnyi alapítása van folyamatban. Ezek az EGTC-k funkcionalitásuk szempontjából 4

nagy csoportba sorolhatóak.

A legtöbb megalapított EGTC a közvetlen, határ menti területfejlesztést tűzte ki

céljául. Ezek a szervezetek nevezhetőek határ menti területfejlesztési EGTC-knek. Céljuk a

hosszú távú területi együttműködés, közös fejlesztések megvalósítása és a fejlesztések

eredményeinek fenntarthatóságát biztosító közös intézmények, esetleg közös vállalkozások

létrehozása, működtetése. Ezeket az EGTC-ket az eurorégiós együttműködések következő

generációjának tekinthetjük, mivel az eurorégiók, eurodistrictek és egyéb szervezeti keretek

között elindított munkát emelik egy magasabb szintre. Ilyen az első két EGTC: a Lille-

Kortrijk-Tournai és az Ister-Granum.

22 Interact Handbook. The European Grouping of Territorial Cooperation (EGTC). What use for European Territorial Cooperation programmes and projects? November 2008, 8. p.

31

Az EGTC-k másik típusa a hálózati EGTC. A hálózati EGTC-k esetében nem a

területi közelség, hanem a közös téma a meghatározó. A hálózatban együttműködő

partnereket a közös program vagy projekt témája köti össze. Ez az együttműködési forma

hatékonyan alkalmazható transznacionális vagy interregionális projektek megvalósítására és

eredményeinek hosszú távú fenntartására. Több hálózati EGTC alapítása is folyamatban van,

eddig kettő került bejegyzésre, az egykori görög gyarmatvárosokat egyesítő Amphyctiony és

a mediterrán szigetek szövetsége, az ArchiMed.

A harmadik típust a programozási EGTC képviseli. Ez az EGTC egy konkrét uniós

finanszírozási program irányító hatóságának feladatait látja el, és közvetlenül szerződhet a

kedvezményezettekkel a konkrét projektek megvalósítására. 2010 közepéig egyetlen

programozási EGTC-t jegyeztek be, a francia-német-belga-luxemburgi térségben működő

Grande Régiont.

Végül a negyedik típusba a projekt EGTC-ket sorolhatjuk. Ebben az esetben a

partnerek célja egy konkrét határon átnyúló projekt megvalósítása. Az EGTC ilyenkor

projekttársulásként funkcionál. Ebből a típusból is egy ismeretes a mai napig: a francia-

spanyol határon egy kórház létrehozását célul kitűző Cerdagne EGTC.

15. térkép: 2010 közepéig bejegyzett EGTC-k

32

Az európai területi együttműködési csoportosulást a fentiek alapján a rendelet

alkalmazói az alábbiak szerint értelmezik: az EGTC olyan intézmény, amely az európai

területi együttműködés mindhárom ismert formájában (határ menti, transznacionális,

interregionális) alkalmazható, projekt vagy program szintű menedzsmentfeladatok, valamint

konkrét határ menti területfejlesztési feladatok ellátására.

A magyar EGTC-koncepció elsősorban a közvetlen határ menti fejlesztéseket

menedzselő EGTC-kre fókuszál, mivel ezeknek lehet közvetlenül kimutatható

területfejlesztési hatásuk. A fejezet végén ugyanakkor stratégiai jelentőségük miatt kitérünk a

hálózati EGTC-kkel kapcsolatos kérdésekre is.

16. térkép: A kis (megyei szintű) kiterjedésű EGTC-k hálózata a magyar határok mentén23

A határtérségek hatékony fejlesztéséhez egy kétszintű rendszer kialakítását javasoljuk:

NUTS III-II. szintű nagyobb integrációk mellett LAU I. - NUTS III. szintű kisebb EGTC-k

létrehozását ajánljuk.

23 A településnevek csak hivatkozási pontok, a földrajzi tájékozódást segítik!

33

17. térkép: A nagyobb (NUTS II-III. szintű) EGTC-k rendszere a magyar határok mentén24

A két szint közötti feladatmegosztást jól illusztrálja az alábbi táblázat a két EGTC-

típus előnyeivel és hátrányaival:

2. táblázat: a nagy és a kis kiterjedésű EGTC-k előnyei és hátrányai

NAGY KITERJEDÉSŰ EGTC-K KIS KITERJEDÉSŰ EGTC-K

előnyök hátrányok előnyök hátrányok

Kellő méret a biztos finanszírozáshoz

Társadalmasítás lehetetlen Könnyű társadalmasítani Nehezen finanszírozható

Komoly lobbierő Szűk mozgástér a stratégiai tervezéshez

Mindennapok szintjén érzékelhető

Sok a forrás nélküli szereplő

Nagy programrégióként való működés

Nehézkes menedzsment, adminisztráció

A határok megszűnését érzékelteti

Nehéz minden szereplőt érintő fejlesztéseket

megvalósítani Programmenedzsment

lehetősége Divergens érdekek, gyakran

rivalizálás Könnyű közös

intézményeket kialakítani Nagyobb infrastrukturális fejlesztésekhez hiányzik a

lobbierő és a finanszírozási háttér

Nagy infrastrukturális fejlesztések

menedzselésének képessége

Szerves összetartozás tudatának hiánya

Nagytérségi ellátási hálózatok kialakítása

Megítélésünk szerint a kétszintű EGTC-hálózat kialakításával mindkét típus hátrányos

tulajdonságai orvosolhatóak.

24 A történelmi, gazdasági és népességi adottságok alapján a nagyobb kiterjedésű EGTC-k esetében javaslatot tettünk a székhelyre vonatkozóan is (aláhúzva).

34

2.2. A jelenlegi helyzet

Ma a 90-es évek eurorégió-alapítási lázához hasonló jelenséget figyelhetünk meg a

magyar határok mentén. Köszönhetően a magyar jogszabály korai elfogadásának, az ETE-

forrásokkal szembeni (talán túlzó) várakozásoknak és az információk hiányának, egyre-másra

hallhatunk EGTC-kezdeményezésekről, amelyek stratégiai magalapozottságát, életképességét

illetően könnyen kételyek merülhetnek fel.

2010 közepéig összesen 4 magyar részvételű EGTC került bejegyzésre (ezeket a

térképen zölddel jelöltük), három magyar székhellyel. Ezek közül a legnagyobb kiterjedésű az

Ister-Granum, ám ennek az EGTC-nek is mindössze 190 000 lakosa van.

18. térkép: Megalapított és formálódóban lévő EGTC-k a magyar határok mentén

Bár a kis lélekszámú együttműködések mindig erősebb társadalmi kötelékeket képesek

kialakítani, mint a szélesebb partnerségek; fennmaradásuk, fejlesztési céljaik érvényesülése a

megfelelő finanszírozási háttér hiánya miatt kétséges. Feltűnő, hogy a 2009-es magyar-

szlovák ETE-kiíráson az addig bejegyzett EGTC-k közül egy sem szerepelt sikeres

pályázattal, jóllehet a többi pályázónál kedvezőbb számukra a pontozási rendszer.

Gyakori jelenség, hogy határközeli kistelepülések forrásszerzési lehetőségként

tekintenek az EGTC-re, és megalapozott stratégiai elképzelések, a finanszírozási háttér

biztosítása nélkül hozzák létre a csoportosulást. Szinte általánosnak mondható az a hozzáállás,

35

hogy „mindegy, mire, csak hozzuk létre, aztán majd szerzünk pénzt”. Mindenkit óva intenénk

az ilyen átgondolatlan EGTC-alapításoktól.

Másutt épp ellenkezőleg az EGTC megalapítását a korábbi kedvezőtlen eurorégiós

tapasztalatok gátolják.

Arra is van példa, hogy ugyanazon a területen több EGTC alapítása is megkezdődött,

egymással párhuzamosan. Jóllehet egy adott területen különböző témákra több EGTC is

alapítható, a finanszírozás hiányosságai miatt több szervezet fennmaradása nem valószínű. A

rivalizáló EGTC-k közül csak egy marad életben. (A finanszírozási kérdéseket ld. később!)

Ismerünk olyan esetet is, amikor egy adott önkormányzat több azonos célkitűzésű

EGTC-kezdeményezéshez is csatlakozott. Itt is a tagdíjfizetés és a pályázati önerő biztosítását

látjuk bizonytalannak.

A legtöbb magyar EGTC-alapítás a határon túli magyar közösségekre épít. Ez

természetesen történelmi adottság, de nyilván nehéz lesz elnyerni a szomszédos államok

szimpátiáját a Csoportosulásokkal szemben, ha ennyire nyilvánvalóan etnikai

meghatározottságú együttműködések születnek.

Célszerű volna ezeket a gyermekbetegségeket a kormányzati koordináción keresztül

kiszűrni, életképes, valódi fejlesztéseket megvalósítani képes EGTC-ket létrehozni a magyar

határok mentén, és ezekre az EGTC-kre alapozva elindítani egy átfogó határ menti fejlesztési

programot az Új Széchenyi Terv keretében.

Magyar-szlovák határtérség

A 4 magyar részvételű regisztrált EGTC mindegyike a magyar-szlovák határ mentén

fekszik. Az Ister-Granum EGTC a Mária Valéria híd közvetlen vonzáskörzetét foglalja

magába, ennek az együttműködésnek az átalakítása fölösleges. Esztergom-Párkány 42 000-es

ikervárosként alkalmas a kvázi-megyeközponti szerepet ellátni, és ezáltal egy integráns

fejlesztési programot megvalósítani. A két városnak elsősorban a Dunakanyar irányában

gyengébb a vonzereje. Az északi parton azonban ezt a helyzetet a tervezett helembai híd a

közeljövőben meg fogja változtatni. A déli parton érzékelhető fejlesztések nélkül

lemorzsolódásra lehet számítani. Az EGTC esetleges bővítése a Dunakanyar egésze

tekintetében már többször felmerült.

Az Ung-Tisza-Túr-Sajó (Hernád-Bódva-Szinva) EGTC – mint az a folyónevekből

is kitűnik – egy nagyrégiós kezdeményezés, amely a Sajótól a Túrig terjedő, mintegy

hárommegyényi térséget fogná össze, szlovák, ukrán, román településeket is integrálva. A

kezdeményezés valamivel szélesebb területet fogna be, mint a korábban létesített Ung-Tisza-

Túr EGTC. Utóbbi bejegyzésére mindezidáig nem került sor, jóllehet ez volt Európában a

36

legkorábban alapított EGTC. A két közel azonos nevű EGTC mögött szakmai-politikai

riválisok állnak, akik egykor közösen indították el az Ung-Tisza-Túr együttműködést.

Az Ung-Tisza-Túr-Sajó EGTC kisközségeket egyesít, finanszírozási háttere nem

biztosított, stratégiai céljai homályosak (többek között Arad megyei és vajdasági partnerek

csatlakozását szervezik).

Az Ung-Tisza-Túr EGTC egy szűkebb térséget érint, szervező települése

Fehérgyarmat, amely szintén nem rendelkezik akkora költségvetéssel, hogy egy ekkora

együttműködést biztonsággal finanszírozzon. A képet tovább színesíti, hogy a térségben

formálódóban van egy újabb EGTC, amely a bodrogközi településeket integrálná, és korábbi

szoros kapcsolatokra épít. Ez a szerves kistérségi EGTC (jóllehet nem számolnak sem

Sátoraljaújhely, sem Sárospatak csatlakozásával) életképesebbnek tűnik az előbbi kettőnél, és

nyilván leköti majd a másik két EGTC-be bevonható települések anyagi forrásait.

A hálózatépítésnél egyelőre számítunk egy olyan EGTC létrehozásával, amely a

négyes határ térségét fogja össze, de szerencsésebbnek tartanánk, ha a kárpátaljai

önkormányzatok egy magyar-szlovák és egy magyar-román együttműködéshez

csatlakoznának.

A Karszt-Bódva EGTC mindössze három kis települést foglal magában. A

kezdeményezés főképp turisztikai együttműködésként definiálja magát, de itt hiányzik egy

integráló erejű város és a fejlesztések stratégiai-finanszírozási háttere. Az EGTC

beolvasztását javasoljuk a tervezett gömöri EGTC-be.

Az Abaúj-Abaújban EGTC-t egy lelkes miskolci házaspár hívta életre, és a Vitea

Alapítványon keresztül évek óta formálták a kistelepüléseket megmozgató együttműködést.

Az EGTC jelenleg két kistérségnyi települést foglal magába, integráló erejű város nélkül. A

polgármesterek között igen közeli, baráti viszonyt sikerült kialakítani, ami segíti az EGTC

munkáját, az ETE-programon belül jelenleg is fut közös turisztikai projektjük, de érdemes

volna az együttműködést kibővíteni a teljes abaúj-tornai határszakaszra a kritikus tömeg

elérése érdekében.

2009. szeptember 28-án tartotta alakuló ülését a Pons Danubii EGTC, amelyet Tata

Város polgármestere kezdeményezett 2008 őszén. Az új EGTC révkomáromi székhellyel jött

létre, Komárom, Tata, Kisbér, illetve Ógyalla (Hurbanovo) és Gúta (Kolárovo) részvételével.

Az EGTC a két Komárom és az Erzsébet híd vonzáskörzetét ölelheti fel. Bejegyzésére

Szlovákiában kerül sor, jelenleg a regisztrációs kérelem hiánypótlása zajlik.

2010. június 19-én alakult meg a Garam-Ipoly-Gödöllő EGTC, amelynek székhelye

Gödöllő lett. Az együttműködés a korábbi Ipoly eurorégió térségében, részben annak

mozgatóira alapozva jött létre. A kezdeményezésnek van létjogosultsága, bár a gödöllői

székhely (mint az a térképen is látható) nem tűnik teljesen relevánsnak. Az új EGTC-nek

37

tagja lett két ister-granumos kisváros (Szob és Nagymaros) is, ami nem szerencsés fejlemény

(mindkét esetben általános területfejlesztési EGTC-ről van szó).

Az EGTC területét bővíteni érdemes Salgótarján és Losonc irányában. Bár Gödöllő

nem igazán nevezhető határ menti városnak, központi szerepkörét indokolhatja a

Balassagyarmat és Salgótarján közötti, régre visszanyúló kedvezőtlen viszony. Gödöllő, mint

semleges szereplő ezeket a látens konfliktusokat meg tudja előzni. (Ez persze elmondható

volna Vácról is.)

Egymással párhuzamosan kezdődött el egy-egy EGTC szervezése a szigetköz-

csallóközi térségben. Az egyiket (Szigetköz-Csallóköz EGTC) az előző kormány

Miniszterelnöki Hivatalának nemzetpolitikai államtitkárságának segítségével az Európai

Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKIK) Vámosszabadi és

Egyházaskarcsa (Kostolné Kračany) településekre alapozva képzeli el kialakítani. Az EGTC-

alapításhoz készített szakmai háttéranyag explicit módon kizárja Győrt az együttműködésből.

A másik csoportosulást (Arrabona EGTC) a Határon Átnyúló Kezdeményezések

Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) segíti szakmailag. Ez az EGTC-terv Győr döntő

súlyával számol, és első körben a meghatározó települések (Mosonmagyaróvár, Somorja,

Dunaszerdahely) hoznák létre. A partnerség várhatóan nem kizárólag a Szigetközre és a

Csallóközre korlátozódik majd, kihasználva Győr nagyobb regionális súlyát.

Nagymegyer nem kíván csatlakozni a tervezett két EGTC-hez, hanem önálló

csoportosulást hozott létre 2010. szeptember 7-én Kapuvárral. Kérdéses ennek a

kezdeményezésnek az életképessége.

A három EGTC párhuzamos felépítését irracionálisnak tartjuk. Megítélésünk szerint

Győr nélkül célszerűtlen EGTC-t létrehozni a térségben.

A fentiekkel párhuzamosan Komárom-Esztergom és Nyitra megyék

kezdeményezésére 2010 tavaszán megkezdődött egy négymegyés EGTC létrehozása is

(Győr-Moson-Sopron és Nagyszombat megyék bevonásával). A programozási feladatokra is

alkalmas együttműködést még az év vége előtt szeretnék a felek tető alá hozni.

Az elmúlt években az említett Vitea Alapítvány jóvoltából igen szoros polgármesteri

szintű kapcsolatok alakultak ki a bodrogközi falvak között (kétheti ülésezéssel, sok közös

rendezvénnyel). Erre a kapcsolatrendszerre alapozva kezdődött meg a Bodrogköz EGTC

kialakítása. Mint említettük, a kezdeményezők nem számolnak a két nagyobb lélekszámú

városi település részvételével, ami gyengíteni fogja a tervezett EGTC pénzügyi

fenntarthatóságát.

A gömöri térségben három EGTC szervezése kezdődött meg egymással

párhuzamosan. Itt fekszik továbbá a Karszt-Bódva EGTC is.

38

A Sajó-Rima eurorégió eredményeire alapozva Putnok polgármestere

kezdeményezte egy EGTC létrehozását. Ennek céljából 2009 februárjában már sor került egy

tájékoztató fórumra.

A határ túloldalán a korábbi szlovák kormány határon átnyúló együttműködésekért

felelős főosztályvezetője indította el a két világörökségi helyszínt (Aggteleki-karszt, Tokaj)

egyesíteni hivatott BGAZ EGTC szervezését. A rozsnyói székhelyű EGTC magyar területen

az edelényi, szikszói, encsi, szerencsi és tokaji kistérségeket érintené. Szlovák oldalon a

Rozsnyói járás területét fedné le.

MeH-EÖKIK együttműködésben kezdődött meg a történelmi Gömör térségét magába

foglaló EGTC szervezése. Ennek területe hozzávetőlegesen megegyezik a Sajó-Rima

eurorégióéval.

A több párhuzamos kezdeményezés helyett egy EGTC létrehozása javasolt az

évtizedes, jó hagyományokkal rendelkező Sajó-Rima eurorégióra alapozva, integrálva

Rozsnyó térségét is.

Keleti határtérség

A magyar-román határ mentén eddig egy EGTC alapítására került sor: 2009. december

10-én a Banat Triplex Confinium EGTC-t 37 magyar önkormányzat és 37 román községi és

városi tanács alapította az egykori Torontál és Temes vármegyék területéről. Az

együttműködés kialakításának motorja Mórahalom és Zsombolya voltak. A tervek szerint a

jelenleg elég furcsa fekvésű együttműködéshez a későbbiekben szerbiai (bácskai és bánáti)

községek is csatlakoznak, így alakul ki egy szervesebb együttműködési keret.

Négy további EGTC létrehozása folyamatban van.

Északon a két Szatmár és két Bihar megye részvételével alakulhat programozásra is

alkalmas, nagyobb kiterjedésű EGTC. Az együttműködés gondolatát egy konkrét pályázati

lehetőség alapozta meg, annak sikertelenségétől függetlenül számítani lehet az EGTC

megalakulására.

Ugyancsak az északi határtérségben tervezi Nyíradony önkormányzata (immár másfél

éve) egy, az Érmelléket és a Kraszna vidékét magába foglaló EGTC létrehozását. A tervezett

együttműködés stratégiai megalapozása céljából pályázatot is nyújtottak be a magyar-román

ETE-kiírásra. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy ennek a térségnek Debrecen a térszervező

központja, így az új EGTC-nek stratégiai kapcsolatokat kell majd kialakítania a Hajdúság

fővárosával.

39

Nem ismert még, hogy a Kárpátok Unió elnevezésű EGTC-nek mi lesz a kiterjedése.

A várhatóan nyíregyházi székhelyű együttműködés alkalmas lehet Kárpátalja megye

integrálására.

Derecske és Nagyszalonta 2010 tavaszán határozta el a Körös EGTC megalapítását.

Az egykori hajdúvárosi kapcsolatokat újjáépítő szervezet azonban földrajzilag nehezen lett

volna védhető (mind Debrecent, mind Nagyváradot kikerülte volna), ezért a CESCI

munkatársainak javaslatára Derecske az érmelléki EGTC irányában tájékozódik,

Nagyszalonta pedig Sarkaddal vette fel a kapcsolatot e témában.

Békés megye önkormányzata még 2009 decemberében hozott határozatot az Arad

megyével fennálló kapcsolatok szorosabbra fűzéséről, egy esetleges EGTC létrehozásáról.

Azóta a két megye képviselői két alkalommal egyeztettek a közös fejlesztési lehetőségekről.

A megyei szintű kapcsolatok erősítése üdvözlendő, de önmagában nem indokolja tartós

szervezeti struktúra kialakítását.

Déli határtérség

Délen az hátráltatja EGTC-k létrehozását, hogy sem Szerbia, sem pedig Horvátország

nem tagja még az Európai Uniónak, különböző szintű önkormányzataik nem vehetnek részt

EGTC-kben.

Pécs székhellyel megkezdődött a Pannon EGTC kiépítése, amely Baranya, Somogy

és Zala megyéket érintené magyar oldalon. Az EGTC Pécsnek az új, nyitott határokhoz

igazodó pólusvárosi szerepét erősítheti, amennyiben a horvát zsupánságok megszerzik a

csoportosulásban történő részvétel jogosultságát. Látni kell ugyanakkor azt is, a hogy nyugati

horvát zsupánságok esetében jóval erősebben érvényesül Zágráb gravitációs ereje, mint Pécsé.

Emiatt kérdéses az is, hogy érdemes-e az egész Dráva mentét integráló szervezetet kialakítani.

Szintén EGTC alapítását fontolgatja a baranyai fürdőfalu, Magyarhertelend. Két

alternatív megoldásban gondolkoznak: egy interregionális EGTC lehetősége merült fel a

turisztikai együttműködés erősítésére (osztrák, holland és olasz partnerekkel), illetve egy

területfejlesztési EGTC horvát partnerek bevonásával.

Zala megye 2010 elején a történelmi Zala vármegye szlovéniai és horvátországi

területeit érintő csoportosulás létrehozásában kezdett mozgolódni. Ezzel párhuzamosan

hasonló folyamatok indultak el Vas megyében is. Itt arra lehet számítani, hogy a két

kezdeményezés összeolvad, és nagyobb, NUTS II. szintű együttműködés alakulhat ki a

jövőben. A zalaiak érzékelhető részvétele a Pannon EGTC-ben emiatt is kérdéses, illetve

mivel a megye meghatározó szerepet játszik a szintén EGTC létrehozását tervező CETC

(Central European Transport Corridor) kezdeményezésben.

40

A szlovén-horvát-osztrák-magyar négyes határ térségében 2003-ban alakult meg a

Muránia eurorégió, amely elsősorban Lenti (HU), Muraszombat (SI) és Bad Radkersburg (A)

városok együttműködését fedi.

Az Ung-Tisza-Túr-Sajó EGTC-t kezdeményező szakmai-vállalkozói kör Bak

székhellyel (MASH-EGTC: Duna–Dráva–Lajta–Mura–Rába–Száva) egy nagytérségi EGTC

létrehozását kezdeményezte, amely osztrák, szlovén és horvát területeket is érintene. Az

elképzelés szakmai-pénzügyi háttere ugyanúgy homályos, mint az UTTS esetében.

A 4 regisztrált EGTC mellett tehát 21 újabb alakulása van folyamatban. A

csoportosulások ilyen mértékű burjánzása egyértelművé teszi a kormányzati

koordináció szükségességét. Elképzelhetetlen, hogy az egymásra szerveződő, gyakran

néhány kistelepülést magukba foglaló együttműködések képesek lesznek saját

működésükhöz, a projektek előkészítéséhez, valamint megvalósításához

(előfinanszírozás kényszere!) biztosítani a forrásokat. A 19 eurorégió helyett könnyen

kialakulhat akár 30 működésképtelen EGTC, és a folyamatok végeredménye nem fog

különbözni az eurorégiós korszak dicstelen végétől. Illetve: a szituáció súlyosabb lesz,

mert míg az eurorégiókat senki nem kötelezte tartós intézmények létrehozására, ez az

EGTC-k esetében elkerülhetetlen, és emiatt a csődeljárások tovább nehezítik az egykor

pluszforrásokban reménykedő önkormányzatok helyzetét.

Látható tehát, hogy komolyabb megalapozással és komoly kormányzati

szerepvállalással kell belefogni a magyar EGTC-k rendszerének felépítésébe.

41

2.3.A kétszintű EGTC-hálózat bemutatása

3. táblázat: javaslat NUTS III - LAU I. szintű EGTC-k létrehozására a magyar határ mentén

(JAVASOLT) ELNEVEZÉS TÉRSÉGI KITERJEDÉS SZÉKHELY

Arrabona EGTC (HU-SK) Győr, Mosonmagyaróvár, valamint Dunajská Streda (Dunaszerdahely) térségei

Győr

Pons Danubii EGTC (bejegyzés alatt) (HU-SK)

Komárom, Kisbér, Tata, illetve Komárno (Révkomárom), Hurbanovo (Ógyalla),

Kolárovo (Gúta) térségei

Komárno (Révkomárom)

Ister-Granum EGTC (bejegyzett) (HU-SK)

Az Ister-Granum eurorégió területe Esztergom

Garam-Ipoly-Gödöllő EGTC (HU-SK)

Balassagyarmat, Rétság, Vác, illetve Šahy (Ipolyság), Veĺký Krtíš (Nagykürtös) térségei

Gödöllő

Gömör (?) EGTC (HU-SK) A Sajó-Rima eurorégiós együttműködés átalakításával

Putnok

Abaúj Abaújban EGTC Az egykori abaúji és tornai települések együttműködése

Rozsnyó?

Karszt-Bódva EGTC (bejegyzett) (HU-SK)

Borsod, Abaúj és Torna nagy része

Turňa nad Bodvou (Torna)

Ung-Tisza-Túr EGTC (HU-SK-UA-RO)

Mátészalka, Fehérgyarmat, Csenger, Nagyecsed, valamint Királyhelmec, Nagykapos, Beregszász térsége és a Szatmárnémeti körüli kistelepülések.

Fehérgyarmat

Ér EGTC (HU-RO) Nyíradony, Hajdúsámson, Vámospércs, Létavértes, Nyírbátor, Máriapócs, Nagykálló,

valamint Carei (Nagykároly), Valea lui Mihai (Érmihályfalva), Săcuieni

(Székelyhíd), Tăşnad (Tasnád), Marghita (Margitta) térségei

Nyíradony vagy Derecske

Bihar-Bihor EGTC (HU-RO) Biharkeresztes és Borş (Bors) térségei Biharkeresztes Körös EGTC (HU-RO) Békéscsaba, Sarkad, Gyula, valamint Salonta

(Nagyszalonta), Chişineu-Criş (Kisjenő) és Curtici (Kürtös) térségei

Békéscsaba

Balkán kapuja EGTC (HU-RO-RS)

Szeged, Subotica (Szabadka), Arad tengely és az emellett fekvő települések

Szeged

Duna-Dráva EGTC (HU-RS-CR)

Baja, Mohács, Sombor (Zombor) és Beli Manastir (Pélmonostor) térsége

Mohács

Muránia EGTC (HU-CR-SI-A)

Muraköz Murska Sobota (Muraszombat), Lendava (Alsólendva), Bad Radkersburg, valamint Čakovec (Csáktornya) térsége

Zalaegerszeg

Dráva EGTC A Dráva folyó mentén fekvő magyar és horvát települések

Eszék (Osijek)

Fertő EGTC (HU-A) Sopron, Fertőd, Kapuvár, Jánossomorja, valamint Bruck, Eisenstadt (Kismarton),

Mattersburg (Nagymarton) és Oberpullendorf (Felsőpulya) térségei

Sopron

42

Az alábbiakban egy koordinált, kétszintű EGTC-hálózat kialakítására teszünk

javaslatot. Az egyes EGTC-k kiterjedését számos tényező befolyásolhatja, így a bejelölt

határokat opcionálisnak tekintjük. Szükség volna egy átfogó stratégiai vizsgálatra, amely

nemcsak az itt figyelembe vett természetes és funkcionális régiók elveit követi, hanem

vizsgálja a meglévő munkaerő-migrációt, a határon átnyúló hivatásforgalmat, az adott térség

központi szerepkörű településeinek gazdasági fejlettségét, a térség intézménysűrűségét stb.

Ehhez első lépésként racionális volna az átfedéseket minimalizálni, mivel így lehet egyáltalán

egyértelmű viszonyokat teremteni és integráns fejlesztési stratégiákat összeállítani.

A magyar határok mentén mintegy 10–15 kisebb (NUTS III.- LAU I.), valamint 5–6

nagyobb kiterjedésű (NUTS III.-NUTS II.) EGTC megalapítására, elindítására látunk esélyt.

Az egyes EGTC-k létrehozása nagyban függ a szomszédos államok érintett jogalanyainak

hozzáállásától. Az EGTC-k kialakítása elválaszthatatlan a magyar szomszédságpolitikától és

viszonyaink javulásától.

A javaslatok megfogalmazásakor sorvezetőként használtuk az eurorégiók

működésével kapcsolatos tanulságok listáját.

A kis EGTC-k közös vonása, hogy nemigen terjednek túl egy-egy határ menti

középváros közvetlen (20–30 km-es) vonzáskörzetén, viszont ezt a körzetet a határ túloldalán

is kialakítják. Ezáltal olyan természetes, korábban is létezett térségi kapcsolatok állhatnak

helyre, amelyek megfelelő és tartós keretet szolgáltathatnak a határon átnyúló

együttműködéshez. A kis kiterjedés egyben lehetőséget biztosít a programok

társadalmasítására, a belső kapcsolatok erősítésére.

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy ezek a kisebb kiterjedésű EGTC-k nem képesek

jelentősebb infrastrukturális fejlesztéseket elindítani, lemenedzselni. Ezért javasoljuk nagyobb

kiterjedésű egységek kialakítását is.

43

4. táblázat: javaslat nagyobb kiterjedésű (NUTS II-III. szintű) EGTC-kre a magyar határok mentén

JAVASOLT ELNEVEZÉS KITERJEDÉS SZÉKHELY

Rába-Duna-Vág EGTC (?) Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, valamint Trnavský

(Nagyszombati) és Nitriansky (Nyitrai) megyék

Győr

Casovia EGTC? Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén (esetleg Heves), valamint

Banskobystrický (Beszterce-bányai) és Košický (Kassai) megyék

Košice (Kassa)

Partium EGTC? Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés, valamint Satu Mare (Szatmár) és

Bihor (Bihar) megyék

Debrecen

Duna-Körös-Maros-Tisza EGTC

Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, valamint Arad, Timiş (Temes) megyék és Vojvodina (Vajdaság tartomány)

Timişoara (Temesvár) / Szeged

Pannon EGTC (Horvátország csatlakozása után)

Baranya és Somogy (esetleg Zala) megyék, az Osječko-baranjska (eszék-

baranyai), Požeška-slavonska (Pozsega-Szlavónia), a Virovitičko-podravska

(verőce-drávamenti), a varaždini (varasdi) és a Međimurska (muraközi) zsupánság,

esetleg a Muravidék (SI)

Pécs

Írott-kő EGTC (HU-A) Vas és Zala megyék, valamint a jennersdorfi (Gyanafalva), güssingi (Németújvár) és oberwarti (Felsőőr)

járások (Dél-Burgenland)

Szombathely

Kárpátalja, valamint Közép- és Észak-Burgenland esetében a kisebb kiterjedésű

csoportosulásokon keresztül elegendőnek ítéljük elindítani a területfejlesztési munkát. (Ez a

tézis is átgondolható.)

A fenti kétszintű rendszert megfelelőnek ítéljük arra, hogy a gyakran hátrányos

helyzetű határtérségekben a történelmi, szerves kapcsolatok újrafűzésével, megfelelő

kormányzati háttérrel és stratégiai megalapozással modellértékű fejlesztési programok

indulhassanak el.

44

Északi határszakasz

19. térkép: Lehetséges megyei szintű EGTC-k magyar-szlovák határ mentén

Ha végignézzük a magyar-szlovák határtérséget, akkor ott az alábbi integratív erejű

városok – városi szövetségek említhetőek meg potenciális EGTC-központként:

Győr, Komárom-Révkomárom (Komárno), Esztergom-Párkány (Štúrovo),

Balassagyarmat-Ipolyság (Šahy), Salgótarján-Losonc (Lučenec), Ózd-

Rimaszombat (Rimavksá Sobota), Rozsnyó (Rožňava), Miskolc-Kassa (Košice),

Sárospatak-Sátoraljaújhely, Nyíregyháza.

A felsorolt városok egyszerre természetes központjai egy-egy határon átnyúló

térségnek, és működnek funkcionális centrumként a határ menti kapcsolatokban. Ezekre a

centrumokra érdemes felépíteni az EGTC-k hálózatát.

További szempont a működtethetőség (finanszírozás, menedzsmentkapacitások,

városhierarchia, funkciósűrűség stb.).

Ezek alapján hét kisebb és két nagyobb EGTC létrehozását javasoljuk.

A nyugati négymegyés EGTC (amely egy település híján a teljes magyar-szlovák

Duna-szakaszt lefedi) hatékony érdekképviseletre lehet képes a Duna Stratégia tervezése és

megvalósítása során. Székhelye várhatóan Tatabánya lesz. Ezt egyrészt az indokolja, hogy

Komárom-Esztergom megye kezdeményezte a csoportosulás létrehozását, és az

előkészítéshez erőforrásokat is mozgósított, másrészt a szlovák partnerek számára egy velük

egy súlycsoportban lévő magyar város székhelyként könnyebben elfogadható, mint egy jóval

nagyobb Győr.

45

A keleti EGTC természetes központja Kassa. Miskolc ma még tagadhatatlanul

kedvezőbb helyzetben van közlekedés-földrajzi szempontból, de ez az előnye gyorsan

eltűnhet, ha valóban megépül a széles nyomtávú vasútvonal Kassa és Bécs közötti szakasza,

amelyhez autópálya is kapcsolódna. Célszerű a folyamatok elébe menve szoros stratégiai

kapcsolatokat kialakítani a kelet-szlovák nagyvárossal, amely lélekszámát tekintve is majd

másfélszer nagyobb a borsodi székhelynél.

A két nagy kiterjedésű EGTC közösen akár a magyar-szlovák ETE-program

menedzselésére is alkalmas lehet (vö. a Grande Régionnal, a francia-német-belga-luxemburgi

határtérségben).

A nagytérségi csoportosulásokon belül 7 kisebb EGTC alakítható ki. Ezek közül az

Ister-Granumot nem bolygatnánk, és a Pons Danubii is racionálisan igazodik a komáromi híd

vonzáskörzetéhez.

Győr esetében a Szigetköznél és a Csallóköznél valamivel szélesebb (pl. a Vágsellyei

és a Galántai járás egyes településeit is magába foglaló) együttműködést is el tudunk

képzelni. Ezt lehetővé teszi Győrnek már most is meglévő funkcionális központ szerepe

(oktatás, munkahely, bevásárlás, szórakozás).

A korábbi Ipoly eurorégió és a Neogradiensis eurorégió egyesítésével egy hatékonyan

működtethető EGTC alakítható ki a gödöllői kezdeményezés szélesítésével.

A Sajó-Rima eurorégióra alapozva, a szlovákiai szándékokat is tekintetbe véve egy

szélesebb gömöri EGTC létrehozását javasoljuk Putnok központtal, amely eddig is a határon

átnyúló kapcsolatok motorja volt a térségben.

A létrehozott Abaúj-Abaújban EGTC-t szintén bővítenénk. Rozsnyó szerepét még

nem látjuk világosan: vezethetné az abaúji együttműködést, de bevonható a gömöri

együttműködésbe is. Lélekszámánál fogva bármelyik EGTC-nek meghatározó települése

lesz.

A magyar-szlovák-ukrán hármas határ térségében a 3,5 éve megalapított, de eddig

bejegyzésre nem került Ung-Tisza-Túr és a magyar-szlovák viszonylatban már regisztrált, de

stratégiai szempontból konfúzus Ung-Tisza-Túr-Sajó EGTC-k újragondolását javasolnánk.

Elfogadható a négy országot érintő EGTC létrehozása, de a finanszírozási háttérhez hiányzik

egy jelentősebb város a hálózatból. Eközben nagyon jól működő EGTC lenne kialakítható

Sátoraljaújhely, Sárospatak, Királyhelmec, Nagykapos és Beregszász partnerségével.

Itt szintén egy komolyabb stratégiai megalapozó vizsgálatot látunk szükségesnek.

46

Keleti határszakasz

Mint láttuk, a magyar-román határtérség városszerkezeti szempontból jóval

bonyolultabb, mint a magyar-szlovák. A pólusvárosok lélekszámának vizsgálata csak a

természetes gravitációs viszonyok tisztázására alkalmas, ugyanakkor az EGTC-k kialakítása

szempontjából igen fontos következtetésekre nyújt lehetőséget.

5. táblázat: A magyar-román határtérség pólusvárosainak népessége

VÁROS NEVE (HU) LÉLEKSZÁM LÉLEKSZÁM VÁROS NEVE (RO)

Nyíregyháza 118 000 112 000 Szatmárnémeti

Debrecen 207 000 207 000 Nagyvárad

Békéscsaba 64 000 173 000 Arad

Szeged 170 000 312 000 Temesvár

Míg az északi városok népessége megegyezik, és ezért ezek között egyenrangú

partnerségi viszonyok alakíthatóak ki, addig a déli négy megye esetében a román oldal

feltűnő túlsúllyal rendelkezik. Utóbbi esetekben tehát a határ túloldalán található meg az

adott térség centrumtelepülése.25

Az EGTC-k kijelölését ezen kívül befolyásolják a korábban kialakult kapcsolatok, a

közlekedési infrastruktúra adottságai és az interetnikus viszonyok is.

A magyar-román határon szintén két nagy kiterjedésű EGTC hozható létre. Az északi

EGTC (Debrecen központtal) a két Szatmár és a két Bihar megye területére terjedne ki.26 A

déli EGTC-t a meglévő Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió területén célszerű kialakítani. A

DKMT eurorégió az elmúlt években érzékelhető mértékben zsugorodott, aminek legfőbb oka

az volt, hogy az együttműködésben korábban részt vevő Jász-Nagykun-Szolnok és Hunyad

megye nem tartozik az ETE-programozási régióhoz, pályázati forrásokhoz nem juthattak az

együttműködésen keresztül. Békés megye szintén a kilépés mellett döntött, nem látva

biztosítottnak a megye fejlődését a meglévő keretek között, jóllehet a DKMT az egyik

legjobban működő magyar eurorégió a mai napig, komoly szakmai sikerekkel és a

nemzetközi szakmai szervezetekben képviselettel.

25 A vonatkozó román jogszabály jelenleg a korlátozott felelősség kizárása miatt nem teszi lehetővé egy Temesvár székhelyű magyar-román csoportosulás megalapítását (!). 26 Érdemes volna megvizsgálni Máramaros megye és Kárpátalja esetleges csatlakozásának hatásait.

47

20. térkép: Lehetséges megyei szintű EGTC-k a keleti határok mentén

A régiónak Temesvár a legjelentősebb városa, így az EGTC székhelyét célszerű volna

itt kijelölni. Ugyanakkor megfontolandó az az érvelés is, miszerint a DKMT jelenlegi

menedzsmentstruktúráját fenntartva a székhely maradjon Szegeden.

A két EGTC az újabb bővítés előtt álló Európai Unió egyik legizgalmasabb térségét

fedi le, amelynek a fejlesztésére jelentős források vonhatóak be a jövőben (főként a szerb

csatlakozási folyamat megindulása után), ezért az egész Partiumot lefedő közös programrégió

kialakítása sem tűnik értelmetlen felvetésnek.

Itt kell megemlíteni a formálódó kétmegyés (Békés-Arad) EGTC-t is, amely egy

szűkebb térségben képes tartós intézményi struktúrákat kialakítani. Kérdés, hogy ennek az

együttműködésnek mi lesz a viszonya egy esetleges nagyobb EGTC-hez.

A kisebb EGTC-k esetében világos szándékkal találkoztunk Nyíradony-Derecske-

Érmihályfalva térségében, ahol az érmelléki EGTC létrehozására látunk esélyt. Az

együttműködés legkeletibb pontja a Szilágy megyei Sarmaság volna. Itt a finanszírozási

háttér megteremtése a legnagyobb feladat.

Ugyancsak a szándék az erősebb Nagyszalonta és Sarkad esetében. A két szomszéd

városra alapozott együttműködést szélesíteni volna célszerű egyrészt Békés, Békéscsaba,

48

Gyula, másrészt Kisjenő, Tenke, Borosjenő irányában. A Körös EGTC ekkor már egy

kedvezőbb finanszírozási és menedzsment háttérrel fejleszthető tovább. A bővítés feltételei

jelenleg nem állnak rendelkezésre.

A magyar határok mentén a legizgalmasabb EGTC-t lehetne kialakítani a

megközelítőleg egyforma súlyú Aradra, Szegedre és Szabadkára alapozva. A három

pólusváros által alkotott tengely az Unió balkáni irányú bővítésének fő haszonélvezője lehet

az érdekek megfelelő egyeztetése és a szükséges szállítási-logisztikai és ipari infrastruktúra

kiépítése esetén.

A Bihar-Bihor eurorégiós kezdeményezés a két nagyváros (Debrecen és Nagyvárad)

pufferzónájában alakult meg 2002-ben. A kistelepüléseket magába foglaló együttműködés

belső viszonyai és a 2011-ben várhatóan megnyíló magyar-román határ az agglomerációs

jelenségeknek köszönhetően egyre gazdagabb települések együttműködését is életképessé

teheti egy EGTC keretein belül.

Amennyiben a négy országot érintő EGTC helyett a Bodrogközi EGTC koncepciója

erősödik meg, akkor Szatmárnémeti térségében egy magyar-román-ukrán EGTC kialakítását

elképzelhetőnek tartjuk, akár fehérgyarmati székhellyel.

49

Déli határszakasz

Az említett „balkáni kapu”-tengelyen kívül továbbra is érdemes támogatni a Banat

Triplex Confinium EGTC működését, amely a szerb-román határ oldásában is központi

szerepet játszhat.

21. térkép: Lehetséges megyei szintű EGTC-k a déli határok mentén

A magyar-szerb-horvát hármas határ az V/c nemzetközi folyosó, valamint egy dunai

logisztikai fejlesztés (Mohács-Baja-Zombor térségében) révén lehet érdekes terepe az EGTC-

alapításnak. A két nagyobb város mellett Mohács lehetne a kiegyensúlyozó központja ennek

a csoportosulásnak.

A Dráva egészen egyedi ökológiai öröksége a Nyugat-Balkánnak. A délszláv háborúk

miatt a folyómente nem használható, az aknamentesítés a mai napig nem történt meg, ezért itt

komoly beavatkozásokra nem kerülhetett sor. Az aknamentesítést követően is célszerű volna

a folyó ökológiai adottságait megőrizni, és ennek érdekében javasoljuk egy magyar-horvát

EGTC előkészítését, amelynek Eszék lehetne a természetes központja.

Horvátország csatlakozását követően ezen kívül kialakítható egy nagyobb fejlesztési

térség Pécs központtal, amely kelet-horvát zsupánságokat is magába foglal. Az EKF-program

remek lehetőséget biztosít ennek az új EGTC-nek az előkészítésére, amelyhez Somogy,

esetleg Tolna megye is csatlakozhat. Tudni kell viszont, hogy Tolna megye nem részesülhet

a magyar-horvát ETE-forrásokból. A jelenleg formálódó Pannon EGTC Zala megyei és

Muravidéki (SI) orientációját nem tartjuk igazán racionálisnak.

50

Nyugati határszakasz

A West-Pannon Eurorégió 1995-ös megalakulása óta eltelt időszakban a nyugat-

magyarországi megyék rengeteg negatív tapasztalatot halmoztak fel az osztrák fél

együttműködési hajlandóságát illetően. A legfőbb gondot az jelentette, hogy Burgenland

vezetői nem tekintették partnernek a magyar megyéket: a projektek elsősorban ausztriai

fejlesztéseket eredményeztek, amelyhez a magyar partnerek csak „csendes társ”-ként

szükségeltettek. A viszony mára olyan mértékben megromlott, hogy az eurorégió

intézményei nem működnek.

Az osztrák oldalon még nincs elfogadott EGTC-jogszabály. Bár több tartomány (pl.

Karintia, Bécs és Stájerország) már rendelkezik ilyen törvénnyel, és megszületett a föderáció

szintű szabályozás is, Burgenland ilyen jogszabályt még nem fogadott el. Várható

ugyanakkor, hogy ez a közeli jövőben megszületik.

A korábbi tapasztalatok alapján nincs értelme a West-Pannon eurorégió EGTC-vé

alakításának. Sokkal racionálisabbnak tűnik magyar vezetésű, kisebb EGTC-ket létrehozni az

osztrák határ mentén.

22. térkép: Lehetséges megyei szintű EGTC-k a nyugati határok mentén

51

Egyrészt Vas és Zala megye, a horvátországi Muraköz, a szlovéniai Muravidék és

Dél-Burgenland részvételével célszerű a történelmi két vármegye területét megközelítőleg

lefedő, nagyobb csoportosulást létrehozni, Szombathely (80 000 lakos) központtal.

Sopron az északi határvidék legjelentősebb, 60 000-es városa. A Fertő EGTC

keretében integrálhatná a nezsideri, a kismartoni, a nagymartoni és a felsőpulyai járásokat.

Magyar részről a sopron-fertődi, a kapuvári, a csornai és részben a mosonmagyaróvári

kistérség vonható be az együttműködésbe.

A Muránia eurorégió szintén átalakítható egy kisebb EGTC-vé, amely elsősorban a

turisztikai projektek megvalósításában lehet sikeres.

A fenti három EGTC létrehozásának alapvető feltétele, hogy konkrét és

professzionálisan kidolgozott programmal kell megkeresni a kinti partnereket. Ezzel újra

megélénkíthetőnek látjuk a magyar-osztrák határtérségen is az együttműködést.

* * *

Fontos kiemelni, hogy az EGTC-k önmagában éppúgy nem jelentenek megoldást

a határ menti térségek problémáira, mint az eurorégiók. Az EGTC-k létrehozásával

akkor tudunk hozzáadott értéket előállítani, ha a megfelelő finanszírozási,

menedzsment és tudásháttérrel rendelkező struktúrákat tudunk kialakítani.

52

3. Finanszírozási javaslatok

3.1. Egy komplex működési finanszírozási modell vázlata

Az alábbiakban javaslatot teszünk a létrehozandó EGTC-k működésének

finanszírozására. Az eurorégiók tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az egyes

projektekből nagyon nehezen lehet kigazdálkodni a működési költségeket, az

önkormányzatoknak pedig nincsenek felszabadítható forrásaik egy újabb területi

együttműködés finanszírozására. Ennek a megalapozottságát két tényező tovább erősíti: az

EGTC-k az eurorégiókkal szemben állandó intézményeket kénytelenek fenntartani akkor is,

ha nincsenek közös projektjeik, illetve ha még nem sikerült ezekhez pénzügyi támogatást

elnyerni. A másik súlyosbító tényező a világgazdasági válság, amely miatt a határ mindkét

oldalán jelentősen csökkentek az önkormányzati bevételek.

A fentiekre tekintettel nem látjuk reálisnak, hogy a javasolt hálózat kormányzati

pénzügyi szerepvállalás nélküli kialakítható. A javaslat ugyanakkor arra vonatkozóan is

tartalmaz elképzeléseket, hogy milyen egyéb források bevonása elképzelhető a rendszer

kiépítése és működtetése során.

Fontos, hogy a kormányzati támogatás ne segélyként, hanem a helyi hozzájárulás

kiegészítéseként érkezzen a csoportosulásokhoz.

Kormányzati finanszírozási program

Szlovákiában 2000 óta létezik egy kormányzati finanszírozási program, amelynek

keretében a szlovák eurorégiókat működtető szervezetek pályázhatnak éves működési

költségeik társfinanszírozására, valamint konkrét projektek megvalósítására. A program nem

tartalmaz komoly összegeket, viszont életben tartja az eurorégiókat olyan térségekben is, ahol

valódi határon átnyúló fejlesztési tevékenység éppen nem folyik, vagy a helyi források nem

teszik lehetővé közös projektek megvalósítását.

A magyar kormánynak hasonlóképpen kellene támogatnia a magyar EGTC-k

működését, és évről évre bizonyos összeget fordíthatna konkrét határon átnyúló fejlesztési

projektek megvalósítására is.

Az EGTC-k elindításához és biztonságos éves működéséhez szükségesnek látunk

létrehozni egy állami működési alapot, amelytől pályázati rendszerben lehetne lehívni

forrásokat – kizárólag konkrét működési kiadások fedezetéül. A teljes hálózat kiépülése

esetén összesen 21 EGTC-vel számolhatunk, ezek nem mindegyikénél racionális a magyar

53

székhelyhez ragaszkodni, de a külföldi székhelyű EGTC-k magyarországi intézményeinek

fenntartásához az alap szintén hozzájárulhatna – kisebb összeggel.

Becsléseink szerint a 21 EGTC éves működési költségeihez a magyar költségvetés

összesen 80-100 millió forinttal járulhatna hozzá, ami egyenként átlagosan 4-5 millió forintot

jelent. Az EGTC-k ugyanakkor a forráshoz differenciáltan, teljesítményarányosan jutnának

hozzá.

A támogatás igénybe vételének feltételeiül az alábbiakat javasoljuk:

Ø igazodás a kormányzati EGTC-koncepcióhoz;

Ø az előző évi támogatás felhasználásának mikéntje;

Ø az EGTC saját finanszírozásának és az állami támogatásnak az aránya (ne legyen

lélegeztető gép a támogatás: ha valaki többel járul hozzá, az több pontot kapjon);

Ø előző évi aktivitás: közgyűlések, vezetőségi ülések, konferenciák, ebből mennyi

nemzetközi, egyéb rendezvények; benyújtott pályázatok száma, megvalósított,

megvalósítás alatt álló projektek száma; kidolgozott stratégiai dokumentumok száma;

nemzetközi partnerek száma; közvetlen EGTC-alkalmazottak száma; működtetett

intézmények száma, alkalmazotti létszám; sajtómegjelenések száma; részvétel EU-s és

más nemzetközi eseményeken; részvétel nemzetközi szakmai szervezetekben; az

EGTC társadalmi aktivitása, civil támogatása; kapcsolatai a vállalkozói szférával;

önálló társfinanszírozási megoldások stb. (dokumentálva).

Az adott évben regisztrált EGTC-k kapjanak 1-2 millió forint összegű induló

működési támogatást, mivel itt még az előző év nem szolgálhat kiinduló alapként.

A támogatást elsősorban olyan célokra lehet felhasználni, amelyeket a

projekttámogatási rendszerek nem preferálnak. Ilyenek a személyi költségek, a rezsi, az

eszközbeszerzés, a kommunikációs költségek, a tagdíjak, valamint a nem projektcélú

rendezvények megrendezésének költségei.

Fontos, hogy a támogatások elköltését minden évben ellenőrizze a támogató.

Az állami projekttámogatás kétféleképpen is programozható. Az állam

meghatározhat nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű beruházásokat, és azokat

célzottan támogathatja. De írhat ki az Új Széchenyi Terv keretében az ETE-khez hasonló,

nemzeti finanszírozású pályázatokat is, amelyeket az EGTC-k megpályázhatnak. Ezekben az

esetekben is szigorú kikötéseket kell alkalmazni és megkövetelni, hogy a támogatás valóban a

céltérségen belül maradjon, és valódi határon átnyúló fejlesztések valósuljanak meg.

54

Lehetséges helyi bevételek

Az EGTC állandó bevételét jelenthetik a tagdíjak. Ennek mértéke változó lehet. Az eddigi

megoldások az alábbi típusokba sorolhatóak.

• Lakosságszám szerinti tagdíj: az egyes tagok az általuk képviselt lakosság

lélekszáma szerint fizetnek tagdíjat. Az Ister-Granum EGTC esetében a tagdíj

lakosonként 20 HUF, a Pons Danubii EGTC esetében 0,5 EUR.

• Paritásos hozzájárulás: a két érintett tagállam partnerei egyenlő mértékben járulnak

hozzá az éves költségvetéshez. A Lille-Kortrijk-Tournai EGTC esetében a

Közgyűlés által évenként megállapított költségvetéshez 50-50 %-ban járulnak

hozzá a francia és a belga jogi személyek, amelyek között belső ráta alapján oszlik

meg a hozzájárulás összege.

• Egyenlő hozzájárulás: minden érintett tag ugyanakkora tagdíjat fizet. A Galicia-

Norte Portugal EGTC esetében a tagok az éves megállapított költségvetéshez

konszenzusos alapon járulnak hozzá egyforma összeggel. A Zasnet EGTC-nél

minden tag évi 40 000 EUR tagdíjat fizet be tagdíjként.

• Kombinatív megoldás: nincs előre meghatározott tagdíj, azt mindig az adott évi

igényekhez (pl. projektek) igazítják. Az Amphictyony EGTC esetében a

Közgyűlés állapítja meg minden évben a tagdíj befizetésének módját. A

Strasbourg-Ortenau EGTC esetében a költségek egyenlően oszlanak meg a német

és a francia fél között, de az egyes felek lakosságszám arányosan osztják azt szét a

saját tagjaik között.

Ø Amennyiben az EGTC feladatellátásba átvesz önkormányzati intézményeket,

szerződéssel az állami normatívát is megszerezheti. Ha határon átnyúló

intézményrendszert alakít ki, elvileg mindkét országból megszerezheti a normatív

támogatásokat.

Ø Az EGTC közvetlen profitszerző tevékenységet nem folytathat, de – az

önkormányzatokhoz hasonlóan – létrehozhat és működtethet közcélú vállalkozásokat.

Ezek a vállalkozások bevételt is biztosíthatnak az EGTC-nek. Ilyen bevételszerző

vállalkozás lehet egy fejlesztési ügynökség, egy közös tömegközlekedési vállalat, egy

közös hírügynökség (televízió, rádió, portál, off-line felületek), egy közös

energiaügynökség. Az EGTC-k létrehozhatnak közös turisztikai desztinációs

menedzsmentszervezetet is.

A vállalkozásokból származó bevételek révén magasabb színvonalú közszolgáltatások

nyújthatóak. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy az első években ehhez is elsősorban

befizetésekre lesz szükség.

Ø A jogszabályok elvileg nem zárják ki regionális hitelszövetkezet létrehozását,

amelynek fő részvényese az EGTC, és amely társfinanszírozóként vesz részt az egyes

közös vagy tagi projektek megvalósításában.

55

Egy ilyen hitelszövetkezet igen hatékonyan járulhat hozzá az adott EGTC-n belüli

területi fejlettségi különbségek mérsékléséhez, a vállalkozói intenzitás és ezáltal a

foglalkoztatási szint növekedéséhez. Emellett a közcélú beruházások

társfinanszírozójaként hatékonyan járulhat hozzá a határon átnyúló integráció

erősítéséhez.

Ø Az Ister-Granum EGTC területén esztergomi kezdeményezésre született meg a

Szolidaritási Alap. Az esztergomi iparűzésiadó-bevétel 1%-ára a környékbeli

szegényebb önkormányzatok pályázhatnak egy-egy projekttel. Az alap létrehozását az

indokolja, hogy az esztergomi iparűzési adót előállító üzemekben zömében nem

esztergomiak, hanem környékbeliek dolgoznak. A város az 1%-os alapon keresztül

egyfajta gesztusként valamennyit visszaad a környékbeli településeknek a megtermelt

javakból.

Eddig egy kiírásra került sor, 2008-ban, a gazdasági válság miatt az alap jelenleg nem

működik. Olyan kisebb fejlesztésekhez járult hozzá a kiíró önkormányzat a határ

mindkét oldalán, mint szabadtéri színpad építése, borfesztivál megrendezése, faluház

felújítása, polgármesteri hivatal szigetelése stb..

Az alap követendő példa lehet más fejlett térségekben is.

Ø További bevételi forrást jelenthet a nonprofit szféra. Célszerű minden EGTC mellett

létrehozni egy régiófejlesztési alapítványt vagy egy meglévőt megnyerni a stratégiai

együttműködéshez. Ezek az alapítványok nemcsak plusz források bevonására

alkalmasak, hanem nemzeti elosztású strukturális forrásokat is fel lehet általuk

használni a határon átnyúló együttműködések fejlesztésére.

Ø A Szolidaritási Alaphoz hasonló segítséget nyújthatnak az adott régió nagyvállalatai

egy EGTC-s fejlesztési alap létrehozásával. A fejlesztési alap egyrészt

előfinanszírozhatja az EGTC fejlesztési projektjeit (erre az említett hitelszövetkezet is

alkalmas modell), illetve támogathat konkrét határon átnyúló projekteket,

programokat, rendezvényeket.

A fenti többelemű finanszírozási modell nemcsak az EGTC-k biztonságos

működéséhez elegendő, hanem az EGTC-k valódi céljának, a határon átnyúló közszolgáltatási

rendszer kialakításának a megvalósításához is biztos hátteret nyújt.

56

1. ábra: az EGTC-k finanszírozásának lehetséges forrásai

7. ábra: javasolt intézményi rendszer EGTC-k számára (finanszírozási szempontból)

EU-S ÉS MÁS NEMZETKÖZI FORRÁSOK

ETE-kiírások (+ ENPI, IPA)

SEE és CES

transznacionális kiírások

INTERREG IVC

Közösségi kezdeményezések,

programok

Nemzeti elosztású strukturális források

Norvég Alap, Svájci Alap

NEMZETI

TÁRSFINANSZÍROZÁS

Állami működési célú pályázat

Állami projekttámogatás (Új Széchenyi Terv is)

Állami normatíva

(feladatátadási szerződés keretében)

HELYI FORRÁSOK

Tagdíjbevételek

EGTC-s vállalkozások, szolgáltatások bevételei

Hitelszövetkezet

Szolidaritási alap

EGTC-s fejlesztési alap

Nemzetközi civil kiírások NCA, NCTA, NKA stb. Régiófejlesztési alapítvány

57

3.1. A fejlesztések finanszírozása

Az európai területi együttműködés

Az 1990-ben indult INTERREG-program 2006-ig a közösségi kezdeményezések közé

tartozott. A közösségi kezdeményezések a Strukturális Alapon belül elkülönített eszközök

voltak, amelyek az Unió egészét érintő strukturális problémák kezelését célozták. Ezért

ezeknél a programoknál az innovatív megoldások kifejlesztése és a tapasztalatcsere a legfőbb

támogatási terület. Az INTERREG-en kívül 2000 és 2006 között ide tartozott a LEADER, az

URBAN és az EQUAL (2000 előtt még több program). A 2000 és 2006 közötti költségvetési

ciklus idején a közösségi kezdeményezésekre a Strukturális Alapok teljes keretének 5,35%-át

fordították, s jóllehet ez 10,4 milliárd eurót jelentett, az arány jelzi ezen programok kisebb

jelentőségét. (Összehasonlításul: a kohéziós politika teljes költségvetése elérte a 274 milliárd

eurót.)

2007 és 2013 között az INTERREG-et az Európai Területi Együttműködés váltotta fel.

Az ETE már nem közösségi kezdeményezés, hanem a Strukturális Alapok 3. célterülete,

prioritása (a versenyképesség és a konvergencia mellett). Ez döntő jelentőségű változás a

határon átnyúló együttműködések megítélésében: az Unió fejlesztésének egyik legfontosabb

célterületévé vált. A célterületre fordítható források mértéke is jelentősen bővült.

2. ábra: INTERREG- és ETE-források 1990-től 2013-ig

Míg az első INTERREG-program mintegy 1 milliárd euró támogatást biztosított

különféle határon átnyúló tevékenységekre, az ETE keretében közel 8 milliárd euró lehívására

van lehetőség 2007 és 2013 között.

1 082

2 613

4 875

7 750

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 000

millió

eu

ró

INTERREG I

INTERREG II

INTERREG III

ETE

58

23. térkép: a közvetlen határon átnyúló programok térképe

Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/graph/cartes_fr.htm

24. térkép: a transznacionális programok áttekintő térképe

Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/graph/cartes_fr.htm

59

Az ETE-n belül is megmaradt az INTERREG hármas felosztása. Az egyes típusok

között a források az alábbiak szerint oszlanak meg: közvetlen határon átnyúló

együttműködésekre költhető el a keret 74%-a, a transznacionális projektekre 21, az

interregionális együttműködésekre 5% jut.

A határon átnyúló programok pénzügyi kereteinek változása Magyarország esetében

igen látványos. A határon átnyúló fejlesztésekre fordítható összeg több mint négyszerese az

előző (csonka) ciklusban rendelkezésre állt keretnek.

3. ábra: INTERREG- és ETE-források (nemzeti és pályázói társfinanszírozással együtt)

Az előző ciklushoz képest bővült a programok száma, az összevont programokat

szétbontották, így önállósult a magyar-szlovák, a magyar-szerb vagy a magyar-szlovén

program. Kiemelendő, hogy e programok irányító hatóságai majdnem kivétel nélkül

magyarországi székhellyel működnek.

A programterület a Kárpát-medence nagy részét lefedi, és hazánkban mindössze négy

megyét nem érint.

25. térkép: A magyarországi határ menti együttműködéseket érintő programok célterületei

Forrás: http://www.nfu.hu/altalanos_informaciok_az_ete_rol

0

50

100

150

200

250

300

AU SCG-RO SK-UA SL-HR

mil

lió

euró

A támogatás mértékének változása

2000/2004-2006

2007-2013/2009

60

További pozitívuma az ETE-programoknak, hogy a támogatási intenzitás igen

kedvező, általában 5%-nyi önerőt követel meg, még a phasing out régiónak számító Közép-

Magyarország esetében is (ez alól több tevékenység kivételt jelent, amelyek pl. a regionális

támogatások intenzitásának hatálya alá esnek). Míg tehát a régió önkormányzatai ma már csak

átlagosan 30-50%-os önerő mellett juthatnak fejlesztési támogatásokhoz, a határon átnyúló

fejlesztésekben még mindig 5%-os önerővel vehetnek részt. Ez (vagy egy ehhez hasonló)

intenzitás várhatóan 2014 után is megmarad, amikorra a magyarországi régiók majd

mindegyike kikerül a legkedvezőbb támogatási konstrukció köréből. Paradox módon tehát

épp a határ menti térségek támogatottsági aránya lesz a legkedvezőbb. Mindez példa nélküli

esélyt jelent ezeknek a térségeknek a felzárkózásra, a periférikus helyzet oldására, a

versenyképesség javítására (vö. az LHH-térségek elhelyezkedésével).

Ebben pedig az EGTC a ma meglévő eszközök közül a legígéretesebb. Az EGTC-

rendelet tulajdonképpen az ETE-program megvalósításának jogi-intézményi kereteit

biztosítja, az ETE-források fogadásának legadekvátabb intézményi formája. Az ETE-

programok keretében elnyert fejlesztési források feltételezik a közös menedzsmentet és

finanszírozást, valamint a projekt eredményeinek hosszú távú fenntartását. Az EGTC mindezt

biztosítja. Azáltal, hogy az EGTC-k önálló intézményeket, vállalkozásokat hozhatnak létre,

képesekké válnak átfogó fejlesztési programok menedzselésére is.

2014-től az Európai Duna Stratégia fogja biztosítani a határon átnyúló fejlesztések

finanszírozási hátterét, a jelenlegi CBC és transznacionális programok integrációjával. A

konkrét források még nem ismertek, a stratégia elfogadására a magyar EU-elnökség idején

kerül sor. Ez egyben bizonyos hangsúlyok képviseletét is lehetővé teszi számunkra.

A program illeszkedése az Új Széchenyi Tervhez

Bár a határ menti fejlesztések kézenfekvő forrása az ETE, az Új Széchenyi Terv

keretében akár nemzeti források is biztosíthatóak magyar szempontból stratégiai jelentőségű

határon átnyúló fejlesztésekhez.

Az ÚSZT vitairata a fejlesztések természetes közegeként jelöli meg a Kárpát-medence

egészét:

„…ez a térbeli kiterjedés felel meg leginkább a magyar gazdaság – nem annyira a

jelenlegi, hanem inkább a remélt – teljesítőképességének. Ahogyan az európai gazdaságok

közül a német gazdaság teljesítményének megfelelő térbeli kiterjedés az egész glóbusz, a

hollandnak vagy a svédnek Európa, addig a magyar gazdaságnak a Kárpát-medence.”27

27 Új Széchenyi Terv: i.m. 135. p.

61

Ez a fejlesztési tér egyrészt magába foglalja a közvetlen határtérségeket, ahol az

EGTC-k konkrét projekteken keresztül látnak el térségfejlesztési feladatokat, másrészt épp az

EGTC-k azok, amelyek közvetítő szervezetként a megfelelő keretet biztosíthatják a magyar

gazdaságpolitika új célrendszerének megvalósulását.

Az EGTC-k fejlesztése közvetlenül kapcsolódik a hálózati gazdaságot érintő

horizontális tengelyhez, amely a Kárpát-medencei gazdasági tér kialakítását is felsorolja a

célkitűzések között. E téren természetesen a kis- és középvállalkozásokat tekinti releváns

partnereknek. Ugyanakkor a Széchenyi Terv „nyitott arra is, hogy más, a kitörési pontok

között nem nevesített, de magas hozzáadott értéket teremtő, hálózatba szerveződő ágazatok

fejlesztési elképzeléseit integrálja. Az Új Széchenyi Terv – hasonlóan az elsőhöz – nyitott

arra, hogy befogadja és beépítse a vállalkozók, az önkormányzatok és a különböző

kistérségek programjait, projektjeit, javaslatait.”28

Emellett a gyakran igen kedvezőtlen helyzetű határ menti térségek felzárkóztatásában

is szerepet kaphatnak az EGTC-k.

Mint a Vitairatban olvasható: „a szegénység kiterjedésével fennáll egyes települések,

térségek végleges leszakadásának veszélye, kisebb és nagyobb vidéki településeken is nagyon

komoly szociális feszültséggel kell szembenéznünk”29. Feltűnő, hogy a leghátrányosabb

helyzetű kistérségek több mint fele (33 közül 18) közvetlen határ menti fekvésű, és mindössze

6 mondható a határtól távolabbi elhelyezkedésűnek. A közvetlen határ menti fejlesztések így

nem csak a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakításához, hanem a társadalmi

feszültségek csökkentéséhez és az esélyegyenlőség növeléséhez is hozzájárulhatnak.

Az is feltűnő, hogy a magyar-szlovák határ keleti szakaszán ugyanez a helyzet a

túloldalon is. Hasonló képpel találkozunk az ukrán, a román, a szerb határ mentén, de még

Horvátország és Ausztria esetében is épp a magyar határ menti térségek a legfejletlenebbek.

Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a XX. században korábban szervesen összetartozó gazdasági

térségeket vágtak el egymástól az új határok, mindkét oldalon súlyos válságot idézve elő.

Jóllehet ezeknek a depresszív térségeknek az együttműködésében komoly fejlesztési

potenciál nem mutatható ki, mégis átgondolandó, hogy az LHH-kiírásokban bizonyos keretet

el kellene különíteni az egykori térségi kapcsolatok helyreállítására. Ez minden érintett

szereplő számára előnyös állapotokat eredményezne.

28 Uo. 29. p. 29 Uo. 158. p.

62

Javaslat a program beépítésére az Új Széchenyi Tervbe

Az EGTC ma a leginnovatívabb megoldás a területfejlesztésben, egyben az Európai

Unió egyik sikertörténete30. Azáltal, hogy a résztvevő önkormányzatok jogosítványait

átveheti, a két érintett tagállam közigazgatási rendszerére mintegy merőlegesen képes

intézményi struktúrákat kialakítani. Az Új Széchenyi Tervben meglévő, a jelenlegi

országhatárokat meghaladó tervezési-fejlesztési program igényéhez a fentiekben ismertetett

program szervesen illeszkedik, amennyiben a fő célja a magyar határok által képzett

akadályok fokozatos felszámolása a gazdaság szereplőinek együttműködése előtt.

Számos szakmai fórumon folynak viták az EGTC továbbfejlesztésének lehetőségeiről

(pl. hatósági jogkörök átadásának kérdése), illetve a nemzetállami kompetenciák sérüléséről,

de az 1082/2006/EK-rendelet által biztosított keretek már ma is radikálisan új perspektívákat

nyitnak a határokat meghaladó fejlesztési programokhoz.

Az Új Széchenyi Terv prioritásrendszerében az EGTC az innováció tengely mentén

helyezhető el, a szektorális prioritásokra merőlegesen, mivel egy újszerű tervezési-fejlesztési

intézményi hátteret biztosít az egyes prioritások határon átnyúló megvalósításához.

Annak érdekében, hogy az általunk javasolt fejlesztési program elindulhasson, az

alábbi lépéseket látjuk szükségesnek.

a) Kormányzati koordináció biztosítása az EGTC-k kialakításához. Jóllehet, az EGTC-

k létrehozásának elvi alapját az önkormányzatok szabad társulásai adják, de

szükségesnek látjuk, hogy a kormányzat ehhez stratégiai kereteket nyújtson azon

elveknek megfelelően, amelyeket az eurorégiók korszakának tanulságai alapján

fentebb megfogalmaztunk. A térképeken is megjelenített javaslatainkat nem tekintjük

szentírásnak, ezeket széles körben meg kell vitatni, de legyen olyan sillabusz, amely a

politikai támogatáson keresztül garanciát nyújthat arra, hogy életképes és

működőképes EGTC-k jöjjenek létre. (Ehhez elengedhetetlennek látjuk, legalább az

első időszakban, a működési alap létrehozását.)

b) A CBC-programok 1995-ös megnyitása óta eltelt időszak eredményeinek

vizsgálata. Fontos volna látni, milyen eredményességgel sikerült eddig

felhasználnunk a határ menti fejlesztésekre fordítható összegeket, mennyire sikerült

fenntartható projekteket megvalósítani, illetve melyek azok a hibák, amelyeket a

következő programozási időszakban el kellene kerülnünk.

30 A mai napig 15 EGTC-j jegyeztek be Európa szerte, de több tucat szervezet alapítása van folyamatban. A kezdeményezők innovativitása a szervezetfejlesztésben, illetve az uniós elvek legláthatóbb megjelenése (határok átjárhatósága, területi kiegyenlítés, kulturális sokszínűség megőrzése, békés együttműködés stb.) rendkívül népszerű témává tette az EGTC-ket.

63

c) Az egyes létrehozott EGTC-k önálló, de minden érintett tagállam fejlesztési

programjaihoz illeszkedő, közép- és hosszú távú stratégiai terveinek kidolgozása.

Ezeknek a programoknak az új ETE OP-kkal párhuzamosan kellene elkészülniük, és a

két programozásnak egymással összhangban kell lennie. A megalkotott stratégiai

tervezési dokumentumok jelentenék a következő költségvetési ciklusban azokat a

programozási kereteket, amelyekhez az ETE-források igénybe vehetőek. Ezzel az

adhoc jellegű együttműködések ötletszerű projektjei helyett az adott térség hosszú távú

fejlesztését megalapozó programok valósulnának meg.

d) Az Új Széchenyi Tervben mind az uniós, mind a hazai források felhasználásával

kapcsolatban meg kellene jelennie a tartós intézményi háttérre épülő, határon átnyúló

fejlesztési programnak. Ez a program nem egyszerűen tartalommal képes megtölteni a

Kárpát-medencei gazdasági térséggel kapcsolatban megfogalmazott stratégiai

megfontolásokat, de akár fel is válthatja azt, ezáltal a szomszédos államok, nemzetek

számára is elfogadható (standard, uniós) értelmezési keretet biztosítva a magyar

fejlesztési igényekhez. Az ÚSZT arra is lehetőséget biztosít, hogy az adott térség

sajátos érdekeinek megfelelő olyan projektek is megvalósulhassanak, amelyek az

ETE-forrásokból nem finanszírozhatóak.

64

FÜGGELÉKEK

65

F1 Hálózati EGTC-k

A közvetlen határon átnyúló fejlesztési célú EGTC-ktől elkülönítve vizsgálandóak a

hálózati típusú EGTC-k. Ezek a csoportosulások nem a földrajzi közelségre, hanem valamely

közös fejlesztési témára alapoznak. Irányítási struktúrájuk, működési elveik is mások a

nagyobb távolság miatt.

Magyarországnak mindazonáltal érdeke, hogy a makrorégió jövőjét érintő hálózati

EGTC-kben aktív szerepet játsszon. Szerencsére itt is beszámolhatunk már

kezdeményezésekről, amelyek úttörő szerepet játszhatnak az Unióban.

1.1 A jelenlegi helyzet

A CESCI szakmai támogatásával kezdődött el a Danube Magistrale EGTC kialakítása,

amely a Duna Stratégia tervezési és főként megvalósítási időszakában játszhat központi

szerepet, akár projektmenedzsment-, akár programozási szervezetként.

Az EGTC létrehozását Ulm városa kezdeményezte azzal a céllal, hogy a

makroregionális stratégia elindulására álljon fel egy ütőképes menedzsment az érintett

államok meghatározó városainak részvételével.

Minthogy Magyarország az EGTC-alapítás terén komoly tapasztalatokat halmozott fel,

illetve a Duna-völgy földrajzi középpontja is Magyarországra esik, az ulmiak Budapest

Főváros vezetését kérték fel az új EGTC gesztorálására. A főváros nagyon pozitívan állt a

kérdéshez és a Studio Metropolitana koordinációjával meg is kezdődött a szervezési munka.

A jelenlegi helyzet szerint Ulmon és Budapesten kívül számítani lehet Vajdaság tartomány

tagságára, tárgyalások folynak a conştanţai városvezetéssel, és Pozsony részéről is megvan a

kezdeményezés támogatása, de ők Bécs csatlakozására várnak.

Béccsel több körben került sor tárgyalásokra, amelyek során az osztrák főváros

képviselői óvatos álláspontot foglaltak el. Végleges válaszuk októberre várható.

Az EGTC előkészítése ettől függetlenül megkezdődött, a CESCI kidolgozott egy

szakmai tervezetet az alapítási procedúrára és a szervezeti felépítésre vonatkozóan, és készült

egy előzetes költségbecslés is a létrehozandó szakmai szervezet működését illetően.

A tervezet budapesti székhellyel számol, aminek a stratégia megvalósítása és

Magyarország geopolitikai súlya szempontjából is volna jelentősége.

66

26. térkép: A tervezett EGTC tagjai

Ugyancsak a CESCI-t szólították meg a kezdeményezők a közép-európai közlekedési

folyosó (CETC) EGTC-jének létrehozása ügyében.

27. térkép: A CETC együttműködés tagjai31

A CETC egy transzkontinentális korridor lehet, amennyiben az Unió hivatalos

fórumain is sikerül elfogadtatni a nyomvonalat. A folyosó Dél-Svédországból indul, és

Horvátországban éri el az Adriát. A kezdeményezésben az érintett államok NUTS III. szintű

31 Kiemelve az EGTC-jogszabállyal még nem rendelkező potenciális tagok.

67

egységei vesznek részt (Lengyelországban NUTS II.-esek). Hazánkat a nyugat-magyarországi

megyék képviselik. A 2001-ben indult együttműködés eredményességének és

operativitásának javulását várja egy tartós menedzsmentstruktúra létrehozásától.

A konzorcium technikai titkársága meghívásos pályázatot írt ki az EGTC

létrehozásához kapcsolódó szakmai tanácsadói feladatok ellátására. A cél a 2011-es

bejegyzés.

További két olyan hálózati EGTC-ről van tudomásunk, amelyek érintik Magyarország

területét. A transzkontinentális V. számú folyosó által érintett államok szeretnének létrehozni

egy EGTC-t, amely a CETC-hez hasonló koordinatív-menedzsmenti feladatokat láthat el.

Holland székhellyel alakulhat meg a European Urban Knowledge Network EGTC az

EU-s tagállamok részvételével.

1.2 Stratégiai megfontolások

Látható, hogy a hálózati EGTC-k egészen más dimenziót képviselnek, mint a konkrét

CBC EGTC-k. Ezeken keresztül mégis közvetlenül lehet befolyásolni a brüsszeli

döntéshozatalt, makrotérségi szinten pedig hatékonyan lehet megjeleníteni a magyar

érdekeket.

Célszerű volna átgondolni (akár a Széchenyi Terv prioritási rendszere alapján),

hogy melyek azok a fő témák, amelyekben a következő években EU-s szinten

Magyarország szeretne tematizálni, kezdeményezni, illetve amelyeken a közép-európai

térségben szeretne vezető pozíciókat szerezni. Ezekhez a stratégiai területekhez biztos több

esetben kapcsolható egy-egy hálózati együttműködési rendszer is, amelyeket célszerű lehet

EGTC-k formájában működtetni.

Nem szabad az EGTC-ket üdvözítő megoldásként kezelni, de látni kell az

innovativitást a hálózatok működtetése, finanszírozása, irányítása terén, amellyel flexibilis

módon tudnak alkalmazkodni a változó feltételekhez. Ma még kevéssé kihasznált területe ez a

hálózati együttműködésnek, ebben is játszhat hazánk úttörő szerepet.

68

F2 A hálózatépítés szakmai támogatása: A CESCI

A határon átnyúló együttműködések koordinációját az érintett állami intézmények és

szervek csak részben képesek ellátni. Ennek egyrészt az az oka, hogy az ilyen szervezetek

alapítása, felkészítése és fejlesztése egy igen összetett feladat, másrészt számos olyan szakmai

jellegű részfeladatot is magában foglal, amelyekre a kormányzati szintnek nincs elég

kapacitása.

Ezt felismerve alakulnak a tagállamokban olyan közvetítő jellegű szakmai

szervezetek, amelyek szakmai támogatást nyújtanak ehhez a munkához.

Ezeknek a szervezeteknek a típuspéldája a francia Mission Opérationnelle

Transfrontalière (MOT), amelyet a francia kormány 1997-ben hozott létre. Mára ez az

egyesület a határon átnyúló együttműködések területén a legnagyobb szaktekintélynek számít

Unió szerte. Elnökségébe nagy tapasztalattal és széles európai kapcsolati tőkével rendelkező

politikusokat nyernek meg. Előző elnöke Pierre Mauroy, volt miniszterelnök, jelenlegi elnöke

Michel Delebarre, a Régiók Bizottságának első alelnöke. Elnökségének tagja Alain

Lamassoure, az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke is.

A MOT-nak 6 városi község, 15 régió, 7 eurorégiós kezdeményezés mellett tagja

többek között Luxemburg, Andorra, Genf kanton, de olyan állami intézmények is (pl. a

francia államvasutak, a nemzeti parkok országos szövetsége, az országos kereskedelmi és

iparkamara stb.), amelyek érdekeltek az ilyen típusú aktivitásokban.

A MOT 2007-ben egy szélesebb, európai hálózat kialakítását kezdte meg, EUROMOT

néven, amely észak-, nyugat- és délnyugat-európai határon átnyúló együttműködéseket

tömörít.

28. térkép: Az EUROMOT-hálózat tagjai

Forrás: www.espaces-transfronaliers.org

69

A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatát (angol

elnevezésének rövidítésével, a CESCI-t) 2009 júniusában magánszemélyek alapították azzal a

céllal, hogy a francia MOT-hoz hasonló, koordináló szerepet lásson el a közép- és délkelet-

európai határ menti együttműködések irányában. Tagjainak nagy része ma határ menti megye,

de tagja maga a MOT is. Tiszteletbeli elnöke dr. Vizi E. Szilveszter, az MTA előző elnöke.

A szervezet elnöke dr. Kocziszky György, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Karának dékánja, a regionális gazdaságtan szakértője. Alelnökei: Borkai Zsolt, Győr város

polgármestere; Rudolf Bauer, Kassa volt polgármestere, Kassa megye volt elnöke, a Régiók

Bizottságának volt szlovák delegációvezetője; valamint dr. Mihalovics Árpád, a Pannon

Egyetem rektorhelyettese. A MOT elnökségének kialakításában fontos szempont a közép-

európai dimenzió, ezért folyamatban van egy-egy szlovén és román elnökségi tag felkérése is.

Mindezek által biztosítható, hogy ebben a témában Magyarország a közép-európai térségben

meghatározó, kezdeményező szerepet játszhasson.

A CESCI szakmai tanácsadóként működik közre 3 magyar-szlovák, 3 magyar-román

és egy transznacionális (német-osztrák-szlovák-magyar-szerb-román) EGTC létrehozásában,

elindításában.

A CESCI legfőbb céljai:

Ø a magyar határok mentén, valamint Közép- és Délkelet-Európa többi államában a

határon átnyúló együttműködések szakmai támogatása

Ø az eurorégiók, EGTC-k és a határ menti együttműködésekben részt vevő helyi és

regionális hatóságok hálózatba tömörítése

Ø a nyugat-európai jó példák elterjesztése

Ø stratégiai együttműködés kialakítása az Unió illetékes döntéshozó és döntés-előkészítő

intézményeivel és az azonos céllal létrehozott észak- és nyugat-európai hálózatokkal

Ø a közép- és délkelet-európai nemzetek közötti partneri viszonyok kialakításával a

térség belső kohéziójának, a kölcsönös közeledésnek az erősítése.

A CESCI feladatai

A CESCI szakmai segítséget nyújt elsősorban a magyar határok mentén létrehozandó

EGTC-k számára.

A szervezet szolgáltatási portfoliója:

Ø intézményfejlesztési (EGTC-k), projektfejlesztési tanácsadás, koordináció;

Ø stratégiai tervezés, szakmai anyagok összeállítása;

Ø projektmenedzselés;

Ø képzések, tréningek, konferenciák szervezése;

70

Ø pályázati partnerközvetítés;

Ø nemzetközi projektekben történő részvétel, ilyenek generálása;

Ø kiadványok megjelentetése, szakmai portál üzemeltetése.

A MOT-hoz és a CESCI-hez hasonló szervezetek alakultak az elmúlt években

Portugáliában és Hollandiában is. Ezen szervezetek európai szintű tanácsadó hálózatot hoznak

létre tervezett, novemberi budapesti közös konferenciájukon.

Célszerű a francia modellhez hasonló feladatmegosztást kialakítani a kormányzati

intézmények és a CESCI között annak érdekében, hogy az EGTC-k fejlesztésével kapcsolatos

feladatokat minél hatékonyabban lehessen ellátni.

Az EGTC-k létrehozásával és működtetésével kapcsolatos, különböző szintű

feladatokat, valamint a lehetséges feladatmegosztást az alábbi két táblázat összegzi.

6. ábra: Az EGTC-k létrehozásával és működtetésével kapcsolatos feladatok rendszere

Szabályozási feladatok

Fejlesztési feladatok

Közösségi szint

Kormányzati szint

Mediátori szint

Helyi-regionális szint

Ø EGTC-rendelet felülvizsgálata

Ø Kapcsolódó jogi környezet biztosítása

Ø Stratégiai programozás

Ø Finanszírozási feltételek biztosítása (ETE)

Ø Honos jogszabályi környezet biztosítása

Ø Szomszédos államokkal történő együttműködés

Ø Működési források biztosítása

Ø Fejlesztési források biztosítása (nemzeti is)

Ø Tanácsadói tevékenység

Ø Koordinációs feladatok nemzeti és nemzetközi szinten

Ø Stratégiai programozás, projektkoordináció

Ø Intézményfejlesztés

Ø Végrehajtás

Ø Helyi intézményi szabályozás

Ø Programozás, projektfejlesztés

Ø Intézményfejlesztés, intézménymenedzsment

71

2. ábra: A minisztériumi és mediátori feladatok javasolt megoszlása

Az ábra magyarázata

i) Közösségi szint

A minisztérium (KIM) szabályozási kérdésekben folyamatos kapcsolatban áll az uniós

intézményekkel, de a tematikája ennek a kapcsolatnak szükségszerűen korlátozott. A

programozási-finanszírozási oldal az NFM révén, az ETE-programokkal kapcsolatos ügyek

uniós kezelését jelenti. Ugyanakkor egyik minisztériumnak sincs arra kapacitása, hogy az

EGTC-kkel kapcsolatos szakmai, szakpolitikai ügyekkel foglalkozzon. Ezért a CESCI

működhet olyan minisztériumi stratégiai partnerként, amely ezt a területet gondozza.

Amennyiben a KIM-en belül mégis létrejön egy olyan osztály, amelynek meglesz a megfelelő

kapacitása a szakmai irányításra, akkor a CESCI konzultatív feladatokat kaphat.

Mindazonáltal a szabályozási-végrehajtási és a szakmai feladatok szétválasztása az

államigazgatás feladatrendszerének ismeretében várhatóan elkerülhetetlen lesz.

Hasznosnak tűnik a helyi tapasztalatok rendelkezésre állása miatt a CESCI-t bevonni a

szomszédos államok illetékes szerveivel folyó konzultációba is, hiszen a CESCI az egyes

EGTC-k kialakítása során szükségszerűen kapcsolatba is kerül ezekkel a szervekkel.

ii) Nemzeti szint

A KIM és az NFM ellátja a határ menti együttműködésekkel kapcsolatos hazai

szabályozási feladatokat, valamint az uniós források allokációját segítő tevékenységeket.

Várhatóan az NGM ad mindehhez stratégiai (policy) szintű hátteret, amelyben szerepe lesz az

Új Széchenyi Tervnek is.

Viszont EGTC-k létrehozására, a helyi stratégiai programok megalkotására, határon

átnyúló intézmények létrehozására, projektek kidolgozására a minisztériumnak megint csak

nem lesz kapacitása, és ez nem is lehet a feladata. Ezen a területen a CESCI koordinatív

szerepet játszhat a regionális kutató intézetek bevonásával.

Minisztérium

Uniós kapcsolattartás

(szabályozás, programozás)

Szabályozási feladatok

Nemzeti szintű programozás

Uniós források elosztása

CESCI

Uniós kapcsolattartás (szakmai-fejlesztési kérdések)

Stratégiai programozás

Projektkoordináció

Intézményfejlesztés

72

iii) Helyi-regionális szint

Ezen a szinten a minisztériumok csak információnyújtóként, koordináló szervezetként

tudnak megjelenni. A CESCI ezzel szemben a helyi fejlesztésekben aktívan vesz részt már

most is (több projekt keretében). Itt a minisztériumot a konkrét fejlesztések szakmai

támogatójaként és előkészítőjeként tudja kiegészíteni.

Összefoglalóan az alábbi feladatok ellátására látjuk alkalmasnak a CESCI-t:

állandó tanácsadó szerv: a helyi, terepi tapasztalatok alapján tanácsadás a határ menti

témát érintő szabályozási és programozási kérdésekben (a határ menti fejlesztéseket

érintő nemzeti szintű programozási dokumentumok elkészítésében történő részvételt is

beleértve);

szakmai koordinátor a helyi-regionális és a nemzeti, valamint a szomszédos államok

kormányzati szintje között; intézményfejlesztés (pl. EGTC-k létrehozása), programozás,

projektfejlesztés helyi szinten a nemzeti stratégiai elvek alapján; a helyi-regionális

igények becsatornázása a CESCI mint hálózat segítségével; információnyújtás és -

gyűjtés (kiadványok, szakmai rendezvények, kutatói pályázatok, elemzések stb.).

A feladatok világos elkülönítésével nem csak az a cél, hogy a terheket racionálisan

osszuk meg, hanem hogy a felelősségi rendszer is egyértelmű legyen. Ez az operativitás

alapvető feltétele.