INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008 – 2011 - nyme.hu · Intézményfejlesztési Terv 2008 - 2011 6 VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ „Tlünk függ minden, csak akarjunk.” (gróf Széchenyi

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008 – 2011

SOPRON 2008

2

Nyugat-magyarországi Egyetem, Intézményfejlesztési Terv 2008-2011 Készült a fels�oktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 151. § (5) rendelkezései és az Oktatási és Kulturális Minisztérium útmutatója szerint. Jóváhagyta a Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa. Prof. Dr. Faragó Sándor rektor

TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYETEM BEMUTATÁSA: MÚLT- JELEN-JÖV�...................................................7

VEZET�I ÖSSZEFOGLALÓ.................................................................................................6 1.1. Az egyetem története............................................................................................................7 1.2. Legfontosabb jellemz� aktuális adatok. Társadalmi, gazdasági,

munkaer�piaci környezet......................................................................................................9 1.2.1. Az egyetem szervezete ..................................................................................................9 1.2.2. Az egyetem tevékenységi körei...................................................................................10 1.2.3. Felvételiz�k, hallgatók ................................................................................................12 1.2.4. Oktatók, kutatók, alkalmazottak..................................................................................14 1.2.5. Az egyetem társadalmi, gazdasági, munkaer�piaci környezete..................................17 1.2.6. Tudományos tevékenység. Kutatás - fejlesztés - innováció........................................19 1.2.7. Egységes gazdálkodási és nyilvántartási rendszer ......................................................20 1.2.8. Ingatlanállomány.........................................................................................................20 1.2.9. Informatikai infrastruktúra ..........................................................................................20 1.2.10. Könyvtári szolgáltatások ...........................................................................................20

1.3. Az egyetem középtávon elérend� helyzetének, állapotának és céljainak összefoglaló

megfogalmazása. A küldetésnyilatkozatban megfogalmazott jöv�kép aktualizálása ........21 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS F�BB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA.................25

2.1. A képzési szerkezet átalakítása ..........................................................................................25

2.1.1. A hagyományos képzések kifutó rendszerben történ� megszüntetésének id�beli ütemezése....................................................................................................................25

2.1.2. Az alapképzési szakstruktúra kialakítása, indítások ütemezése, bels� finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehet�ségei.....................................................25

2.1.3. Mesterképzési szakstruktúra kialakítása, indításának ütemezése ...............................27 2.1.4. Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos

képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása...................28 2.1.5. Mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel el�segítése,

intézményi gyakorlat, közös képzések indítása az Európai Fels�oktatási Térségben 30 2.1.6. A fels�fokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között

indított és indítandó képzések jellemz�i. Kapcsolatok a munkaer�piac és a gyakorlati képzés kereteit biztosító gazdálkodó szervezetekkel, illeszkedés a fels�oktatás további szintjeihez ......................................................................................................32

2.1.7. Kiegészít� jelleg� képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák ...............34 2.1.8. Idegen nyelv� kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehet�ségei ..................34 2.1.9. A képzési szerkezet átalakításának hatása a hallgatói és oktatói létszámokra és az

oktatók min�sítettségére .............................................................................................36 2.2. Esélyegyenl�ség, tehetséggondozás...................................................................................37 2.3. A doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése...................................................................41

2.3.1. A doktori képzés rendszerének átalakítása..................................................................41 2.3.2. A doktorjelölti jogviszonyban lev�k számára biztosított lehet�ségek ........................42

4

2.4. Az életen át tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása ...................43

2.4.1. A célcsoportok feltárási lehet�ségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása.................43

2.4.2. Képzési rendszer m�ködési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehet�ségei, a diplomás átképzés munkaer�piaci hátterének bemutatása.......................................44

2.5. Oktatási szolgáltató funkciók küls� érdekl�d�k számára, a régió igénye..........................45 2.6. Kutatás-fejlesztést és innovációt támogató stratégia és intézményi gyakorlat...................47

2.6.1. Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása.................................47 2.6.2. Intézményi innovációs szervezetek.............................................................................48 2.6.3. Intézményi kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, a hallgatók és

doktoranduszok bevonásának mértéke .......................................................................50 2.6.4. Tudományos teljesítmények bemutatása az intézményben, összehasonlítás hazai és

nemzetközi vonatkozásban, kiválósági központok.....................................................50 2.7. Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttm�ködések. Részvétel a helyi

gazdaságfejleszt� és társadalomalakító programokban ......................................................53 2.8. Nemzetközi kapcsolatok ....................................................................................................56 2.9. Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása .................................................59

2.9.1. Az intézmény demokratikus testületeinek m�ködtetése .............................................60 2.9.2. A menedzsmentet segít� szervezetek bemutatása, eredményorientált m�ködtetés

gyakorlatának kialakítása............................................................................................61 2.9.3. Integrált m�ködés gyakorlata, kari er�források felmérése, átcsoportosításának

gyakorlata az oktatási szerkezetváltás el�segítése érdekében ....................................61 2.9.4. Az intézményi és a vezet�i információs rendszer helyi fejlesztési programja............62 2.9. 5. Intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában.........64 2.9.6. Szabályzatalkotó tevékenység.....................................................................................64 2.9.7. Az intézményi PR tevékenység bemutatása, továbbfejlesztése, a munkáltatókkal, a

társadalom szerepl�ivel való kapcsolattartás gyakorlata ............................................67 2.10. Min�ségfejlesztési program kidolgozása, a min�ségirányítási rendszer kialakítása,

m�ködtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre .....................................................................................................................68

2.11. A humán stratégia jellemz�i, a foglalkoztatási terv kidolgozása, a foglalkoztatási

követelményrendszer meghatározása .................................................................................72 2.12. Az intézményi gazdálkodás korszer�sítése ......................................................................79

2.12.1. Bels� er�forrás allokációs rendszer kialakítása ........................................................79 2.12.2. A gazdálkodást segít� információs rendszer teljes kör� kifejlesztése, a

rendszerbeállítás bemutatása, kapcsolata a döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel. Hatékonysági mutatók, összefüggések bemutatása ..............................81

2.12.3. Bevételszerzési stratégiák, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál .......................................................................................................82

2.12.4. Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása ........................................................86

2.12.5. Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása, beavatkozási lehet�ségek és érdekeltségi rendszerek m�ködtetése............................88

2.12.6. Az intézmény pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehet�ségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása .................................................88

2.12.7. Hatékonyság-értékelési módszerek bevezetése.........................................................89 2.13. Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program.................................................................91

2.13.1. Az intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése, ütemezett fejlesztési javaslat.......................................................................................91

2.13.2. Ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése...............................................................96

2.13.3. Forrásbevonási koncepció a PPP és saját er�s fejlesztési és felújítási programok megvalósításához ........................................................................................................96

2.13.4. Az intézményi beruházások koncepció szint� terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása, f�bb paramétereinek kidolgozása ..........................................................97

2.13.5. Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni m�ködtetés költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása ...................................................98

2.14. Oktatói, dolgozói, hallgatói életmin�ség javítására irányuló fejlesztések .....................101

2.14.1. A munkahelyi infrastruktúra javításának programja...............................................101 2.14.2. Hallgatói infrastruktúra javításának programja.......................................................102 2.14.3. Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése .................................................................102 2.14.4. Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program .....................................103

3. AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA .........................................................................................105

3.1. A fejlesztési projektek indikátorainak meghatározása .....................................................105 3.2. Monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztési modulokra, értékelési technikák,

statisztikák készítése.........................................................................................................107 3.3. A Szenátus és Gazdasági Tanács feladatrendszere az ellen�rzésben...............................107

4. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA .......................109

4.1. Intézményi testületek és fórumok közrem�ködése ..........................................................109 4.2. Hallgatói és oktatói tájékoztatási kötelezettség................................................................110 4.3. Megjelenés a helyi, regionális, országos és nemzetközi információs rendszerekben ......110

Intézményfejlesztési Terv 2008 - 2011 6

VEZET�I ÖSSZEFOGLALÓ �„T�lünk függ minden, csak akarjunk.”

(gróf Széchenyi István) A Magyar Köztársaság Parlamentje 2008. január 1-jei hatállyal – a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Berzsenyi Dániel F�iskola egyesülésével – megalapította az új Nyugat-magyarországi Egyetemet. Az integrációval er�s intézmény, méreteiben és oktatási spektrumában jelent�s, tíz-karú egyetem jött létre a Dunántúlon, amely csökkenti a hazai fels�oktatási struktúra területi aránytalanságait. 5 városban közel 20 ezer hallgatót képez, Magyarország hatodik legnagyobb egyetemeként tarthatjuk számon. Az NYME a jogel�d intézmények progresszív hagyományainak folytatójaként, a múlt erényeire támaszkodva, a jelen minden lehet�ségét

kihasználva, és a jöv� kívánalmait figyelembe véve halad céljai felé. Valljuk, hogy az "egész" mindig több, mint a "részek" összege, er�ink az integráció után nem egyszer�en összeadódnak, hanem meghatványozódnak. Az évszázados történelmi múlt, a hagyományok, a haza, az otthont adó városok tisztelete jó alapot ad törekvéseinknek. Jöv�képünkben a Nyugat-magyarországi Egyetem olyan min�ségi oktató- és kutatómunkát folytató, a régió, az ország és az európai oktatási térségbe mélyen beágyazott intézményként jelenik meg, mely új lehet�ségeket keresve folyamatos fejl�dési pályán halad céljai felé. A jelen anyagot – mely megállapításainkat, elképzeléseinket és stratégiánkat tartalmazza – a nemes cél kovácsolta bels� összhangban készítettük el. A benne foglalt tervek megvalósítása azonban meghaladja saját er�nket. Nem a szellemi és fizikai er�nket, hanem az anyagi er�forrásainkat. Reméljük, hogy a következ�kben felvázolásra kerül� terveinkhez olyan támogatói, szövetségesi körre találunk helyi, regionális, nemzeti és európai uniós szinten, amely törekvéseinkben mellénk állva partnerként támogat céljaink elérésében. A ránk bízott nagy múltú intézménnyel ígérjük, hogy jó gazda módjára fogunk cselekedni. Kialakítunk egy olyan egyetemet, mely lehet�vé teszi a hazai és nemzetközi hallgatói mobilitást és biztosítja az élethossziglani tanulás lehet�ségeit. Kutatói, szaktanácsadói és továbbképz� szerepével, tangazdaságaival, gyakorló és tájékoztató intézményeivel a tudásalapú fejl�dést szolgálja, egyre er�söd� szellemi központjává válik sz�kebb és tágabb környezetének. A következ� oldalakon megfogalmazott stratégiai céljainkon és terveinken keresztül felel�sen vállaljuk egy országosan és regionálisan kimagasló tevékenységet nyújtó szellemi fellegvár, egy nemzetközi színvonalú intézmény fenntartását és fejlesztését. Jöv�t építünk. Mindazoknak, akik kidolgozták, akik elbírálják, és akik majd megvalósítják, illend�en jár hagyományos köszöntésünk: Sopron, 2008. március 25. JÓ SZERENCSÉT!

Prof. Dr. Faragó Sándor rektor

Múlt – jelen - jöv�

NYME Intézményfejlesztési Terv 2008-2011

7

1. A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BEMUTATÁSA:

MÚLT- JELEN-JÖV� Bevezetés A Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményfejlesztési Terve (IFT) a 2008. január 1-jei hatállyal a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Berzsenyi Dániel F�iskola egyesülésével létrejött egyetem együttm�ködési törekvéseinek els� közös stratégiai dokumentuma. Az egyesülés nyomán kialakult helyzet elemzése alapján, er�sségeink és gyengeségeink feltárásán keresztül fogalmazza meg az új egyetem céljait, kijelöli azok elérésének útját, felel�sségeket állapít meg és felel�söket állít. Az egyetem karai között jelent�s különbségek mutatkoznak a magyarországi fels�oktatásban elfoglalt helyüket, a m�velt tudományterületek hazai és nemzetközi jelent�ségét, a kutatási-fejlesztési és innovációs potenciálokat, az oktatók min�sítettségét, az infrastruktúra fejlettségét, az egyes kutatási és oktatási területeken elért hazai és nemzetközi eredményeket, a munkaer�piac kihívásait illet�en. A közös stratégiai célok elérése ezért néha tartalmában és id�tartamában különböz�, kari szint� cselekvési programok megfogalmazását is feltételezi. Az egyesülés új lehet�ségeket rejt magában, ezek felismerése egyik legfontosabb feladatunk. Stratégiai céljaink kijelöléséhez nagy segítséget nyújtott az IFT összeállítását megel�z� közös elemz� munka, a levont következtetések, az el�dintézmények egymás iránt megnyilvánuló bizalma, kölcsönös nyitottsága. A változó gazdasági-társadalmi helyzet, a folyamatosan megújuló kihívások, az oktatási piac egyre nagyobb igényei rugalmas alkalmazkodást tételeznek fel, kockázat vállalásra késztetnek és szükségessé teszik az IFT gyakori felülvizsgálatát, évenkénti megújítását. A Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményfejlesztési Tervét az analitikus elemzés, az értelem és az intuíció szintéziseként fogalmaztuk meg azzal a céllal, hogy megrajzoljuk egy fejl�dési pályáján folyamatosan el�re haladó er�s, nagy intézmény képét. Els�dleges célunk egy egészében integrált, er�forrásaival hatékonyan gazdálkodni képes új egyetem létrehozása, mely gyümölcsözteti, min�ségi szinten jeleníti meg az egyesülésb�l, a növekedésb�l fakadó el�nyöket. A Nyugat-magyarországi Egyetem jöv�képünkben egy nemzetközi színvonalú, országosan és regionálisan kimagasló tevékenységet nyújtó intézményként jelenik meg, melynek fenntartása és fejlesztése mindannyiunk közös feladata.

1.1. Az egyetem története A Nyugat-magyarországi Egyetem a 2005. évi CXXXIX. törvény 36.§-a szerinti átalakulás során, 2008. január 1-jei hatállyal, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Berzsenyi Dániel F�iskola egyesülésével jött létre. Jogel�djei: • a Soproni Egyetem, amelynek történeti el�zménye az 1735-ben alapított bányászati iskolából

1763-ban alapított selmeci Bányászati F�tanintézet, 1770-t�l Bányászati Akadémia és az 1807-ben létrehozott Erdészeti Tanintézet, amelyek 1846-tól egyesítve Bányászati és

Múlt – jelen – jöv�


• Erdészeti Akadémiaként, majd 1919-t�l Bányászati és Erdészeti F�iskolaként m�ködtek. Többszöri átszervezést követ�en, közvetlen jogel�dje a fels�oktatási intézményekr�l szóló 1962. évi 22. sz. tvr.-el létrehozott Erdészeti és Faipari Egyetem. Jogel�dje továbbá az egyetem szervezetében 1962-ben alapított Fels�fokú Földmérési Technikum jogutódja, az 1972-t�l m�köd� Földmérési és Földrendez�i F�iskolai Kar, Székesfehérvár; majd 1996-tól a Soproni Egyetem 2 egyetemi és 1 f�iskolai karral, valamint a 2000. január 1-jei hatállyal a

fels�oktatásról szóló 1993. évi CXXX. törvény módosításával az 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján létrejött 7 karú Nyugat-Magyarországi Egyetem;

• a Pannon Agrártudományi Egyetem Mez�gazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár, amelynek jogel�dje az 1818-ban alapított Mosonmagyaróvári Gazdasági Fels�bb Tanintézet, a fels�oktatási intézményekr�l szóló 1962. évi 22. sz. tvr.-el létesített egyetemi jelleg� Mosonmagyaróvári Agrártudományi F�iskola, a Kaposváron Mez�gazdasági F�iskola létesítésér�l szóló 1971. évi 21. sz. tvr.-el és a keszthelyi Agrártudományi Egyetem karairól és a képzési id�r�l szóló 1029/1970 (VIII. 7.) sz. Korm. határozattal létrehozott keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mez�gazdaságtudományi Kara;

• az Apáczai Csere János Tanítóképz� F�iskola, amelynek jogel�dje az 1778-ban Gy�rben

megnyílt norma-iskolaegyüttes tanítóképz� tagozata, a tanító- és óvón�képzésr�l szóló 1958. évi 26. sz. tvr. és a tanító- és óvón�képzésr�l szóló 1958. évi 26. számú tvr. végrehajtásáról szóló 187/1958. (M.K. 23.) M.M. számú utasítás alapján 1959-ben létrejött fels�fokú Gy�ri Tanítóképz� Intézet, amelyet a tanítóképz� f�iskolák létesítésér�l szóló 1974. évi 13. sz. tvr. és az egyes pedagógusképz� intézmények átszervezésével kapcsolatos intézkedésekr�l szóló 1045/1974. (VIII. 31.) MT határozat alapján 1975. szeptember 1-jét�l Gy�ri Tanítóképz� F�iskolává szerveztek át. A f�iskola az Apáczai Csere János nevet a Gy�ri Tanítóképz� F�iskola elnevezésér�l szóló 1978. évi 23. sz. tvr. alapján vette fel;

• a Benedek Elek Pedagógiai F�iskola, amelynek az 1874-ben megindított gyermek kertészn�i

tanfolyam képzési el�zményeire épül� jogel�dje a tanító- és óvón�képzésr�l szóló 1958. évi 26. sz. tvr. és a tanító- és óvón�képzésr�l szóló 1958. évi 26. számú tvr. végrehajtásáról szóló 187/1958. (M.K. 23.) MM számú utasítás alapján 1959-ben létesített soproni fels�fokú Óvón�képz� Intézet, a f�iskolákról szóló 1048/1990. (III. 21.) MT.h sz. határozattal létrehozott Soproni Óvón�képz� F�iskola. A f�iskola a Benedek Elek nevet a f�iskolákról szóló 1048/1990. (III. 21.) MT.h sz. határozat módosításáról szóló 1051/1991. (XI. 5.) Korm. határozat alapján vette fel;

• A Berzsenyi Dániel F�iskola jogel�djében – amely a K�szegi és a Zalaegerszegi

Tanítóképz� jogutódja - 1959-ben kezd�dött meg el�bb közép, majd fels�fokon az oktatás. 1971-t�l az intézmény a Pécsi Tanárképz� F�iskola Kihelyezett Tagozataként, majd 1974-t�l önálló jogon képzett tanárokat a magyar közoktatás számára. 1984-ben a természettudományos szakok indításával képzése teljes mértékben lefedte az általános iskolai tanári kínálatot, ugyanebben az évben felvette Berzsenyi Dániel nevét. A f�iskola 1997-es akkreditációját követ� években a képzési kínálat folyamatosan b�vült egyetemi és f�iskolai tanár és nem tanár szakokkal. A parlament 2000-ben meghozott döntése értelmében a szombathelyi Berzsenyi Dániel F�iskola önálló intézmény maradt, két évvel kés�bb pedig egy kormányrendelet alapján három – Bölcsészettudományi, Természettudományi, Testnevelési és M�vészeti – f�iskolai kart alakíthatott. 2007-ben átalakultak a karok: a tanárképzés mellett a Bölcsészettudományi Karon bölcsészet- és társadalomtudományi képzés, a Természettudományi és M�szaki Karon természettudományi, m�szaki, gazdaságtudományi képzés, a M�vészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karon



9

bölcsészettudományi, m�vészetközvetítési és sporttudományi képzés folyik. 2008. január 1-jét�l e három kar tevékenységét a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ koordinálja.

1.2. Legfontosabb jellemz�k aktuális adatok. Társadalmi, gazdasági, munkaer�piaci környezet

1.2.1. A Nyugat-magyarországi Egyetem szervezete Az egyetem hivatalos neve Nyugat-magyarországi Egyetem, rövidített megnevezése NYME, székhelye 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Regionális egyetemi központjának hivatalos neve Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja, rövidített megnevezése NYME-SEK, székhelye: 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. A Nyugat-magyarországi Egyetem OKM azonosítója FI 21120, szakági besorolása 8542. Az intézményben oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységként kar, tanszék, intézet, botanikus kert, kutatócsoport és a szervezeti és m�ködési szabályzatban meghatározott más elnevezés� egység m�ködik. A karok egy vagy több szakmailag összetartozó képzési területen, képzési szinten folyó képzés feladatainak ellátását, koordinálását szervezik. A fels�oktatási intézményben kollégiumi, informatikai, szociális, kulturális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi, közoktatási feladatokat ellátó szolgáltató szervezeti egységek m�ködnek. Az NYME szervezetének és m�ködésének, ezen belül vezetésének részletes leírását a Szervezeti és M�ködési Szabályzat tartalmazza. Az egyetem 10 karra tagozódik. A karokon oktatási szervezeti egységként intézetek, továbbá egyes karokon doktori iskola m�ködik. Az intézmény karai: A Sopron megyei jogú városban m�köd� karok: • Benedek Elek Pedagógiai Kar (BPK) • Erd�mérnöki Kar (EMK) • Faipari Mérnöki Kar (FMK) • Közgazdaságtudományi Kar (KTK)

A Szombathely megyei jogú városban m�köd� Savaria Egyetemi Központ karai: • Bölcsészettudományi Kar (BTK) • Természettudományi és M�szaki Kar (TTMK) • M�vészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar (MNSK)

Az egyetem székhelyén és regionális központján kívül m�köd� karok: • Apáczai Csere János Kar (AK); 9022 Gy�r, Liszt Ferenc u. 42. • Geoinformatikai Kar (GEO); 8002 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. • Mez�gazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (MÉK); 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2 Az egyetem közoktatási intézményeket tart fenn:

• Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium; 9700 Szombathely Bolyai János u. 11.

• Nyugat-magyarországi Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola; 9022 Gy�r, Gárdonyi Géza u. 2-4.

• Nyugat-magyarországi Egyetem



Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium; 9400 Sopron, Szent György u. 9. • Nyugat-magyarországi Egyetem

Aranykapu Gyakorló Óvoda; 9400 Sopron, Ferenczy János u. 5. • Nyugat-magyarországi Egyetem

Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda; 9400 Sopron, Zsilip u. 1-3. • Nyugat-magyarországi Egyetem

Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ; 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.

Az egyetem tudományos kutatási és szervezeti egységként kutatócsoportot m�ködtet, közvetlen rektori felügyelet alatt: • Erd�- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET)

Az intézmény gazdasági társaságok alapítója: • Pannon Famulus Kft., Gy�r • Universitas Fidelissima Kft., Sopron • Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft, Sopron A székhelyen kívüli képzésének székhelyei:1054 Budapest, Akadémia u. 1.,1052 Budapest, Piarista köz 1.,8500 Pápa, Erkel F. u. 39., 7621 Pécs, Váradi u. 4.,8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 143., 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4., 94501 Komarno, Hardná 2.

1.2.2. Az egyetem tevékenységi körei Állami feladatként ellátott alaptevékenységek: • Meghatározott képzési területen és képzési szinten alapképzést, továbbá szakirányú

továbbképzést folytathat, s e képzésben oklevelet ad ki. • Az oktatási miniszternek az 1993. évi LXXX. törvény alapján kiadott szakindítási engedélye

alapján kifutó rendszerben egyetemi és f�iskolai szint� képzést folytat. • Meghatározott szakmacsoportban fels�fokú szakképzést folytathat s e képzésben

bizonyítványt ad ki. • Az Ftv. a szakképzésr�l szóló 1993. évi LXXVI. törvényben, a közoktatásról szóló 1993. évi

LXXIX. törvényben és a feln�ttképzésr�l szóló 2001. évi CI. törvényben foglaltak szerint részt vesz a közoktatási, továbbá a fels�oktatásnak nem min�sül� szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában.

• A képzéshez kapcsolódó képzési területeken, tudományterületeken, illetve m�vészeti ágban, alap-, alkalmazott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, tudományszervezést, technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez.

• Az Ftv.–ben foglaltak alapján részt vesz az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában a vonatkozó külön jogszabályok rendelkezése szerint.

• Közoktatási intézmény alapítójaként és fenntartójaként közoktatási feladatokat lát el, pedagógusképzést folytató intézményként gyakorló közoktatási intézmény fenntartója.

• A gyakorlati képzés céljaira tanüzemet, tangazdaságot üzemeltet. • A képzés céljait szolgáló gyakorlóhelyet (m�helyt) tart fenn. • A nemzeti és az egyetemes kultúra és a m�vészetek közvetítésével, m�velésével és

fejlesztésével, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével hozzájárul a hallgatók felkészítéséhez az értelmiségi létre.

• Az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja.

• Tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszköz-fejlesztést végez.



11

• Az alaptevékenységi körbe tartozó hallgatók részére saját szervezetében tankönyv- és jegyzetellátást, könyvtári és laboratóriumi szolgáltatást, kollégiumi elhelyezést, kulturális és sportolási lehet�séget nyújt, továbbá olyan szolgáltatásokat, amelyek a hallgatók beilleszkedését, egészséges életvitelét és egészségügyi ellátását szolgálják.

• Az alkalmazásában lév� közalkalmazottak ellátásával kapcsolatos feladatokat végez, a vonatkozó jogszabályok szerint.

• Az intézmény infrastruktúrájának fenntartásával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatban saját szervezetben lát el feladatokat.

• Feladatai teljesítése érdekében gazdasági, továbbá bels� ellen�rzési feladatot ellátó funkcionális szervezeti egységet, valamint igazgatási, szervezési, m�szaki szolgáltató és más, a m�ködést biztosító funkcionális szervezeti egységeket m�ködtet.

Az alaptevékenységek ellátásának alapvet� anyagi feltételeit a fenntartó által biztosított és az államháztartás alrendszereib�l származó támogatások, átvett pénzeszközök, az államháztartáson kívüli forrásból származó bevételek, illetve a számára felajánlott vagyon biztosítja. Képzési terület és képzési szint, amelyeken az intézmény képzést folytat, illetve folytathat: • agrártudomány, • bölcsészettudomány, • gazdaságtudományok, • informatika, • jogi és igazgatási ismeretek, • m�szaki tudományok, • m�vészet, • pedagógusképzés, • sporttudomány, • társadalomtudományok, • természettudományok Fels�fokú szakképzés szakmacsoportja, amelyben az intézmény szakképzést folytat, illetve folytathat: • informatika, • egyéb szolgáltatások, • közgazdaság, • kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, • m�vészet, közm�vel�dés, kommunikáció • szociális szolgáltatások, • oktatás, • ügyvitel, • vendéglátás-idegenforgalom. Tudományterületek, m�vészeti ágak, amelyekben doktori képzés, doktori fokozat odaítélés folyik. • agrártudományok, • m�szaki tudományok, • társadalomtudományok, • természettudományok. Az intézményben könyvtári, levéltári, kollégiumi, informatikai és egyéb feladatot ellátó szolgáltató szervezeti egységek m�ködnek. Az egyetem m�ködtetési feladatainak ellátásához



gazdasági funkcionális szervezeti egységként gazdasági f�igazgatóságot, igazgatási funkcionális szervezeti egységként rektori hivatalt, bels� ellen�rzési feladatot ellátó szervezeti egységként bels� ellen�rzési csoportot és min�ségbiztosítási csoportot m�ködtet.

1.2.3. Felvételiz�k, hallgatók

Felvételi adatok, hallgatói merítési bázis. Az elmúlt öt évben rendre kétszeres volt a túljelentkezés az egyetem szakjain, 2007-ben háromszoros. A jelentkez�k száma 2005-ben jelent�sen csökkent, azután gyakorlatilag állandósult. A felvettek száma 2005-2007 között évente ezer f�vel csökkent (1. Táblázat).

1. Táblázat Felvételre jelentkezett és felvett hallgatók a NYME és a BDF karain

Év Jelentkez�k Felvettek

Összes Els� Összes AN Állami Költségtérítés

2003 12427 7663 6098 2198 3178 2920

2004 12108 7272 5845 2172 3396 2449

2005 10579 5853 5209 2036 3442 1767

2006 10143 5073 4287 2165 3090 1197

2007 9884 4221 3253 1743 1845 1408

Els�: els� helyen jelentkez�k száma; AN: alap, nappali képzés mindkét finanszírozási formában; Állami: államilag támogatott minden képzési szinten és munkarenden

A felvételiz�k és a felvettek lakóhely szerinti megoszlása a régió, mint vonzáskörzet domináns szerepét jelzi. Az egyedi képzést nyújtó karok vonzáskörzete országos, a pedagógiai, közgazdasági, jogi képzésé regionális, de nem alkalmazkodik szorosan a Nyugat-dunántúli régióhoz. Er�södik a 80-100 km-es körzet súlya (1. ábra). A régió mintegy 21 ezer tanulójának egyharmada kíván a régió fels�oktatási intézményeiben tovább tanulni.



13

1. ábra A hallgatók megoszlása megyénként és régiónként Hallgatói létszámadatok. A Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Berzsenyi Dániel F�iskola hallgatóinak összlétszáma 2007. október 15-én 17.043 f�, az új Nyugat-magyarországi Egyetemé 2008. február 25-én 16.623 f� volt. A hallgatók megoszlását karok szerint a 2. ábra szemlélteti.

TTMK 11,6% AK

25,7%

BPK 9,9%

BTK 10,1%EMK

6,3%

MÉK6,3%

MNSK7,8%

KTK12,3%

GEO4,1% FMK

6,0%

2. ábra A hallgatók megoszlása karonként A nappali képzésben 8718 hallgató vesz részt (52,45%), az esti tagozaton, a távoktatásban és a levelez� képzésben összesen 7905 f� (47,55%). Az államilag támogatott hallgatók száma 10.129 f� (60,93%). A 3. ábra karonkénti bontásban mutatja be a hallgatók tagozatonkénti megoszlását.



1708

2565

503

1135

829 852 872

168

698

295 292386

906

1142

743

307

942

350

1225

705

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTMK

N E/T/L

3. ábra A hallgatók tagozatonkénti megoszlása az egyetem karain

1.2.4. Oktatók, kutatók, alkalmazottak Létszámadatok A Nyugat-magyarországi Egyetem dolgozói összlétszáma 1887 f�, ebb�l 1673 f� (88,66%) teljes munkaid�ben és 214 f� (11,34%) részmunkaid�ben foglalkoztatott. A 709 oktató közül 618 f� (87,17%) teljes munkaid�ben dolgozik, 91 f� (12,83 %) részmunkaid�s. A kutatók száma 9 f�. A munkavállalók között az oktatók és kutatók részaránya 38,04%. Az oktatói- és alkalmazotti létszámokat karonkénti bontásban a 2. Táblázat tartalmazza.



15

2. Táblázat Oktatói- és alkalmazotti létszámok karonkénti bontásban (2008)

Szervezeti egység Teljes munkaid�s (f�) Részmunkaid�s (f�) Összesen (f�) Szervezeti egységként összes (f�)

oktató 66 1 67 AK

alkalmazott 77 9 86 153

oktató 44 3 47 BPK


oktató 68 6 74

kutató 3 0 3 EMK

alkalmazott 70 12 82

159

oktató 68 8 76

kutató 1 0 1 FMK


135

oktató 52 12 64 KTK


oktató 31 8 39 GEO


oktató 72 1 73

kutató 4 0 4 MÉK


178

oktató 92 23 115

kutató 0 2 2 BTK

alkalmazott 29 2 31

148

oktató 65 18 83 TTMK


oktató 57 11 68

kutató 1 2 3 MNSK

alkalmazott 21 1 22

93

oktató 2 0 2

pedagógus 9 1 10

prémium évek 0 4 4

Karokhoz nem tartozó szervezetek


377

oktató 1 0 1

pedagógus 217 12 229

prémium évek 0 2 2 Közoktatás


267

NYME összesen 1673 214 1887 1887

Összesítés Teljes munkaid�s Részmunkaid�s NYME

Oktató összesen 618 91 709

Kutató összesen 9 4 13

Alkalmazott összesen 820 100 920

Prémium Évek Program összesen 0 6 6

Pedagógus összesen 226 13 229

NYME 1673 214 1877



Oktatók besorolása, min�sítettsége A 3. Táblázat az oktatók besorolását karonkénti bontásban mutatja be.

3.Táblázat Teljes munkaid�ben foglalkoztatott oktatók besorolásai (2008)

Karok Létszám Egy. tanár Egy. docens Egy. adj. Egy. t.segéd F. tanár F. doc.

AK 66 6 19 16 7 18

BPK 44 1 5 8 9 3 18

EMK 68 14 33 12 9

FMK 68 17 27 13 11

KTK 52 5 18 19 10

GEO 31 1 5 9 3 2 11

MÉK 72 17 29 16 9 1

BTK 92 5 4 24 12 13 34

TTMK 65 2 18 5 15 25

MNSK 57 1 18 7 3 28

Központ 3 1 1 1

Összes 618 63 129 156 92 43 135

Értékelés:A tanárok és a docensek (egyetemi- és f�iskolai) együttes száma 370 f� (59,87%), jóval magasabb, mint az adjunktusok és tanársegédek (egyetemi és f�iskolai) együttes száma 248 f�, (40,13%). A 4. Táblázat a min�sített oktatók arányát mutatja be az összoktatói létszámhoz viszonyítva, karonkénti bontásban. 4. Táblázat A teljes munkaid�ben foglalkoztatott oktatók és a min�sített oktatók aránya

Karok Oktatók száma Min�sített oktatók száma Min�sített oktatók aránya (%)

AK 66 17 25,75

BPK 44 10 22,72

EMK 68 53 77,94

FMK 68 47 69,11

KTK 52 29 55,76

GEO 31 11 35,48

MÉK 72 57 79,16

BTK 92 57 61,95

TTMK 65 33 50,76

MNSK 57 21 36,84

Központ 3 1 0,20

Összesen 618 336 54,36

A Nyugat-magyarországi Egyetemen teljes munkaid�ben 1 akadémikus, 26 MTA doktora és 309 kandidátus/PhD dolgozik. A min�sített oktatók aránya több mint 54%. Ez az arány kiemelked�en magas, (közel 80%) a MÉK, EMK és FMK karokon. A volt f�iskolai karok közül ebben a vonatkozásban (közel 62%) a BTK vezet.

Stratégiai cél a min�sítettség növelése. Fokozott figyelmet kell fordítanunk azokra a karokra, amelyeken a min�sítettek aránya alacsony.



17

Oktatói korfa A Nyugat-magyarországi Egyetem f�állású oktatói karának korcsoportonkénti megoszlását a 4. ábra szemlélteti.

30 év alatt 34 f�6%

46-54 év 132 f�21%

55 év felett 202 f�33% 31-45 év

250 f� 40%

4. ábra A f�állású oktatók korcsoportonkénti megoszlása az egyetemen

A 31-45 év közötti korosztály a legnépesebb (40%). Kiegészülve a 46-54 év közötti korosztállyal (21%), együtt biztosítják az oktatói utánpótlást. Cél: a legfiatalabb korosztályhoz tartozó oktatók arányának növelése els�sorban a saját Doktori Iskoláinkban végzett hallgatók bevonásával. Az 5. Táblázat a f�állású oktatók korcsoportonkénti megoszlását mutatja be az egyetem karain. 5. Táblázat A f�állású oktatók korcsoportonkénti megoszlása az egyetem karain

Oktatói korfa AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTMK Központ Összesen

30 év 5 0 2 5 6 3 8 3 2 0 0 34

31-45 év 25 19 49 31 27 9 23 23 18 26 0 250

46-54 év 16 6 21 14 7 6 7 19 18 18 0 132

55 év 20 19 20 18 28 13 14 27 19 21 3 202

Összesen 66 44 92 68 68 31 52 72 57 65 3 618

1.2.5. Az egyetem társadalmi, gazdasági, munkaer�piaci környezete

Nyugat-Magyarország presztízs-régió. A nyugat- és közép-dunántúli régió viszonylag magas fejlettségi szintet képvisel, gazdasági szerkezete és aktivitása kiegyensúlyozott, földrajzi fekvése kedvez�, magas a külföldi befektetési ráta. A kutatás-fejlesztési kapacitás b�vül, az innováció és a technológiai transzfer intézményrendszere fejl�désben van. Bár a megfelel� korosztályokban országos szinten itt a legmagasabb az érettségizettek (33%) és a diplomások aránya (10%), a munkaer� szakképzettsége nem biztosítja a régió töretlen fejl�dését. A munkaer� könnyen változtatja a helyét, ami gyakran hiányhoz vezet. Foglalkoztatottság. A foglalkoztatási arány Magyarország központi részén és a Nyugat- illetve Közép-Dunántúlon meghaladja az 55%-ot, de alacsonyabb, mint az Európai Unióban. A foglalkoztatottak 40% feletti része dolgozik az iparban, szemben a 33%-os országos átlaggal. Az iskolai végzettség a foglalkoztatási esélyek egyik f� meghatározója. N�, de még mindig kevés a m�szaki végzettség�ek száma, ezzel szemben a pedagógus, a jogi, a közgazdasági és egyéb humán szakokon túlképzés van. A diplomás végzettséget igényl� munkahelyek száma rohamosan n�.



Kutatás-fejlesztés-innováció. A kutatás-fejlesztési profil szakspecifikus, az elmúlt években két regionális egyetemi tudásközpont és két kooperációs kutatóközpont m�ködött a régióban, ennek eredményeként növekedett az innovációs aktivitás. Sokoldalúak a külföldi kapcsolatok, ezek tanszékekhez köthet�k. A határ menti kapcsolatok b�vülnek, több szakegyetemmel alakult ki szakmai együttm�ködés. Együttm�ködés a régió gazdasági, társadalmi, kulturális szerepl�ivel. Az NYME az általa oktatott és kutatott szakok és tudományágak révén igen kiterjedt felhasználói körrel bír a régióban, mely egyre nagyobb mértékben tart igényt az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljára, a tudományos szolgáltatásokra. Az együttm�ködés az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel (vidékfejlesztési projektek, gazdaságelemz� adatok, térinformatikai elemzések, szakértés, pályázatkészítés) jó. A fels�fokú képzés regionális jellemz�i. A régióban csak az NYME alapításával jött létre a „nagy egyetem”. Három nagy fels�oktatási központ (NYME, Széchenyi István Egyetem, Pannon Egyetem) és négy kisebb oktatási centrum (Kaposvár, Keszthely, Zalaegerszeg, Gy�ri Hittudományi F�iskola és Papnevel� Intézet) m�ködik, ennek ellenére nem teljes az univerzitás profil (hiányzik az orvosképzés, a bölcsészképzés új irányokban b�víthet�). A régióban 32-33 ezer hallgató tanul, az 1100-1200 oktató pedig stabil oktatói kört képez. Az interregionális együttm�ködés a fels�oktatásban minimális, jellemz�en átoktatás. (Rechnitzer, J. 2006, 2007).

Cél: a tudományos közösség szorosabb együttm�ködése a régió gazdasági, ipari, kulturális és helyhatósági szerepl�ivel. A munkaer�piac igényeinek hatása az oktatási szerkezet változásaira. A munkaer�piac igényei hatást gyakorolnak az egyetem oktatási szerkezetére. A képzési szerkezet b�vítését, fejlesztését a sz�kebb és tágabb régió szükségleteinek figyelembevételével alakítjuk ki. Az agrármérnök képzési terület. Az agrármérnökképzéssel szemben új igények merülnek fel: környezetgazdálkodás, vadgazdálkodás, vidékfejlesztés, élelmiszertervezés, gyümölcstermesztés, gazdasági marketing. Állattenyészt� mérnök, gazdasági- és vidékfejlesztési agrármérnök, környezetgazdálkodási, mez�gazdasági mérnök, növénytermeszt� mérnök szakokat is indítunk, széles bemenetet biztosítva a tervezett mesterképzési szakoknak. A földügyi igazgatásban megoldatlan az ingatlan-nyilvántartást és a földügyi jogbiztonságot szolgáló fels�fokú szakemberek képzése, ezért n� az igény az igazgatásszervez� és térinformatikai szakismeretekkel rendelkez� szakemberek iránt. Ingatlan-nyilvántartási szervez� szakot alapítunk. A bölcsészettudomány képzési területén az idegen nyelvi, a klasszikus és új bölcsész szakok hallgatói létszámának csökkentésére irányuló negatív kormányzati törekvések ellenére a hallgatói létszám stabilizálódására számítunk. A szlavisztika megtartása régiós érdek. A társadalomtudományi képzési terület szakjai esetében a bölcsész szakokhoz hasonlóan stabil szakstruktúra és a hallgatói létszám megtartása a célunk a területen megnyilvánuló negatív kormányzati törekvések ellenére. A gazdaságtudományok képzési terület továbbra is népszer�ségnek örvend, különös tekintettel az idegen nyelven folyó oktatásra: gazdálkodás és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás. Informatikusképzés. Igény mutatkozik a gazdasági informatikus, programtervez�i és informatikus mérnökképzés iránt. A m�szaki terület iránt az érdekl�dés jelent�s és várhatóan az egész régióban er�södni fog. A faipari mérnökképzés területén kialakítjuk az ipari termék- és formatervez� mérnöki szak bútoripari és egészségügyi profilját. A jöv�ben is támogatjuk a környezetmérnöki képzést. A m�vészeti képzési területen az épít�m�vészet, formatervezés és tervez�grafika keresett, a kínálat b�víthet�.



19

A m�vészetközvetít�i területen a kézm�ves, képi ábrázolás és az ének-zene képzések a régió m�vészeti életének támogatása végett is indokoltak. Pedagógusképzés. A hagyományos pedagógusképzés folyamatosan átalakul. Fokozódik a kereslet a környezetpedagógiát, gyógypedagógiát, erkölcstant oktatók, a humán szolgáltatások területén m�köd�k, az idegen nyelvi ismeretekkel, illetve kommunikációs és idegenforgalmi ismeretekkel rendelkez� szakemberek képzése iránt. A nagy hagyományokkal rendelkez� tanító és tanárképzés fenntartása és fejlesztése az intézmény szempontjából meghatározó és régiós kívánalom. A közoktatás területén a következ� 5-10 évben igen jelent�s átképzési igény jelentkezik a f�iskolát végzett tanárok között a tanári mesterfokozat megszerzésére. Emiatt meghatározóan fontos, hogy az egyetem az er�forrásokat koncentrálva, a stratégiai intézeteket tudományos kapacitással meger�sítve (pedagógiai doktori iskolát is feltételezve) legalább 15 szakterületen megszerezze a tanár mesterszak indításának jogát. Az átképzés f� területeinek meghatározásában és a beiskolázási piaccal való kapcsolattartásban fontos feladatot vállalhat a Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ, amely a pedagógusképz� karokkal együttm�ködve a továbbképzések és a szakmai fejlesztések területén is meghatározó szerepet tölthet be a közoktatási szolgáltató piacon. Sport- és egészségtudományi képzésekben az egészségmeg�rzés, a primer prevenció megjelenítése és fejlesztése valós igényeket elégít ki. A rekreációszervezés és egészségfejlesztés, az andragógia, a turizmus-vendéglátás új kínálatot jelent. A természettudományi terület alapképzései között az élettelen természettudomány képzési ág (fizika, kémia), az él� természettudomány képzési ág (biológia), a föld- és földrajztudományi képzési ág (földrajz), a környezettudomány képzési ág (környezettan), a matematikatudomány képzési ág (matematika) és a természetismeret képzési ág (természetismeret) iránt mutatkozik érdekl�dés. A végz�sök pályakövetésének módszerei. A NYME karai már a jelentkezést�l kezd�d�en folyamatosan vizsgálják a különböz� szakokra jelentkezett hallgatók életútját. Úgy, mint a felvételi motivációt, a jelentkezettek legfontosabb ismérveit (nem, átlagéletkor, érettségi id�pontja, jelentkezési rangsor, nyelvtudás, el�képzettség stb.), a mobilitást, az egyes szakok vonzáskörzetét, az iskolavárosokból jelentkez�k megoszlását, a végzettek elhelyezkedési lehet�ségeit, az elérhet� életpályák sikerességét. A levont következtetések visszahatnak a képzés szerkezetére és tartalmára. Cél:

• a társadalmi, gazdasági kapcsolatrendszer, a munkaer�piaci pozíció folyamatos felmérése,

• a képzési és kutatási kínálat folyamatos összehangolása a munkaer�piac igényeivel, • a pályakövetés módszertanának fejlesztése.

1.2.6.Tudományos tevékenység. Kutatás - fejlesztés - innováció Az NYME oktatói K+F+I tevékenységet els�sorban a képzési területeikhez kapcsolódó tudományterületeken végeznek, az intézeti, tanszéki kutatások hagyományosan magas színvonalúak és hatékonyak. Az egyetemen 5 akkreditált laboratórium, ill. akkreditációval rendelkez� mér�csoport m�ködik. Az egyetem oktatói jelent�s szellemi potenciált képviselnek, a min�sítettek aránya 54% felett van, az utánpótlást jórészt a doktori iskoláinkban képzett hallgatókkal biztosítjuk. A K+F+I tevékenység eredményességét jelzik az elnyert pályázatok és a bevételek: 2007-ben 72 hazai pályázat (806 224 eFt), 6 külföldi pályázat (37 411 eFt) és 124 K+F+I megbízás (513.417



eFt), mindösszesen 1 319 641 eFt értékben. Ebb�l az összegb�l a tanszéki kutatásokból származó bevétel 843 635 eFt volt. Innovatív, forrásszerz� környezet. A Nyugat-Magyarországi Egyetem az Erd�- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központja (KKK) alapításával (2005) és m�ködtetésével jelent�sen el�relépett a K+F+I területeken. Az innovációs nagyprojektekb�l származó bevételek jelent�s részét teszik ki az a K+F+I bevételeinknek (36%).

1.2.7. Egységes gazdálkodási és nyilvántartási rendszer A NYME 2008. január 1-t�l egységes gazdálkodási, informatikai és adatfeldolgozó rendszert (Egységes Gazdálkodási Rendszer, EGR), Létesítménygazdálkodási Rendszert (LGR), Vezet�i Információs Rendszert (VIR) és Lotus Domino alapú Netregister iratkezel� rendszert m�ködtet, valamint mind a 10 karra kiterjed�en bevezette a Neptun 3R verziót.

1.2.8. Ingatlanállomány Az NYME vagyonkezelésében az öt telephelyen 57 ingatlan van, köztük 9 kollégium (Sopronban 4, Szombathelyen 1, Mosonmagyaróváron 1, Gy�rben 2, Székesfehérváron 1), oktatási-, igazgatási- és egyéb rendeltetés� épületek. A 9 kollégiumban összesen 2646 fér�hely van, emellett 404 f�t tudnak elszállásolni. A kollégiumi helyek kihasználtsága 98,68 %-os.

1.2.9. Informatikai infrastruktúra A Nyugat-magyarországi Egyetem informatikai hálózata jól kiépített, a hálózati elemek korszer�ek. A szerverterem modern, megfelel a vagyonvédelmi, t�zvédelmi és adatvédelmi el�írásoknak, a központi feladatokat ellátó szerverek többsége új, nagy teljesítmény�. A HEFOP 4.1.2 pályázat alapján az alépítményeket felújítottuk, az aktív eszközöket lecseréltük, az épületek többsége már Gb-es kapcsolattal rendelkezik. Az aktív eszközök Cisco, és HP gyártmányúak (Cisco 6509, 2960, 3540, HP 2650). Megkezdtük a szerverszoba eszközparkjának korszer�sítését. Az elavult szerverek egy részét lecseréltük 14 db IBM gyártmányú géppel (X346, X3560). Jelenleg beüzemelés alatt áll egy 7 db Blade szervert, 17TB storage-ot, 32TB szalagos ment�egységet tartalmazó Sun gyártmányú rendszer. A végpontok száma karonként: AK 458 db, BPK 210 db, GEO 286 db, MÉK 1259 db, EMK + FMK + KTK + Kollégiumok 3445 db, BTK 180 db, TTK 200 db, MNSK 180 db, SEK Kollégium 200 db, Forrásközpont 240 db. A rendkívül gyors fejl�dés az informatika terén újabb és folyamatos fejlesztéseket feltételez a következ� tervid�szakban is. A további beszerzéseket, korszer�sítéseket a TIOP 4.1.2 keretén belül kívánjuk folytatni.

1.2.10. Könyvtári szolgáltatások A Nyugat-magyarországi Egyetemen könyvtárhálózat m�ködik, az NYME Központi Könyvtára és Levéltára és a Benedek Elek Pedagógiai Kar Könyvtára Sopronban, az Apáczai Csere János Kar Könyvtára Gy�rben, a Geoinformatikai Kar Könyvtára Székesfehérváron, a Mez�gazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Könyvtára Mosonmagyaróváron, a Savaria Egyetemi Központ Könyvtára Szombathelyen. Az állományra vonatkozó adatokat a 6. Táblázatban tüntettük fel.



21

6. Táblázat Állomány adatok

Állomány adatok: KK AK BPK GEO MÉK SEK Összes

Könyv, folyóirat 241.098 89.159 53.916 20.301 104.706 227.815 736.995

Elektronikus dok. 841 343 138 73 n.a. 678 2073

Informatikai infrastruktúra

Számítógép (olv. + dolg.) 22+14 12+12 11+3 7+3 10+5 207 306

A könyvtárak nyomtatóval, szkennerrel (részben olvasói célra is), másológépekkel, CD/DVD írókkal, lejátszókkal rendelkeznek A m�emlék könyvtár. Hazánk kiemelked� érték� m�szaki m�emlék könyvtára, összetételénél – és ritka, vagy egyetlen példányban fennmaradt m�veinél – fogva a maga nemében egyedülálló. A m�emlékkönyvtárban található öt antikva a 16. századból, a kötetek többsége a 18-19. századból származik. A könyvtárosok az állományt az 1862-ben Selmecbányán készült leltár alapján, eredeti sorrendben, a 12 osztályos csoportosítás szerint rekonstruálták . A soproni m�emlék könyvtár ma mintegy 10 000 kötetb�l áll. A két jogutód intézmény – Miskolc és Sopron – megosztotta az állományt. A soproni anyagba az erdészeti szakirodalom homogén egysége került, ezt az állományrészt a teljesség igényével gy�jtötték. 1982 óta önálló szervezeti egységként a Központi Könyvtárhoz tartozik a Központi Levéltár, amely 1808-tól �rzi az intézmény történeti érték� iratait, mintegy 460 iratfolyóméter terjedelemben, valamint az Erdészeti Múzeum kezelésében lév� erdészeti, faipari és földméréstörténeti gy�jtemény. Szombathelyen korszer� infrastruktúrával rendelkez� Regionális Fels�oktatási Forrásközpont, benne Könyvtár és Pedagógiai Szolgáltató Központ m�ködik, amely hagyományos, valamint digitális könyvtári szolgáltatást lát el (Az év könyvtára 2007). A Nyugat-magyarországi Egyetem stratégiai célja a hálózatában m�köd� fels�oktatási intézmények könyvtárainak integrálása egységes nyugat-magyarországi virtuális egyetemi könyvtári hálózattá, amely

• a könyvtári szolgáltatások széles és korszer� kínálatát nyújtja az egyetemi hálózat, a vonzáskörzet, a határokon átnyúló régió és az élethosszig tartó tanulásban részt vev� feln�tt lakosságnak,

• korszer� könyvtárként, tudásközpontként támogatja az egyetemen folyó oktatást, tanulást, kutatást és m�vel�dést,

• regionális tudásközpont szerepét tölti be, Nyugat-magyarország szellemi központjaként összekapcsolja a fels�oktatás, a közoktatás, a kulturális élet szerepl�it, szoros kapcsolatot tartva az ország fels�oktatási intézményeivel, a könyvtári rendszer irányításával, a központi szolgáltatásokkal.

1.3. A Nyugat-magyarországi Egyetem középtávon elérend� helyzetének, állapotának és céljainak összefoglaló megfogalmazása. A küldetésnyilatkozatban megfogalmazott jöv�kép aktualizálása Statisztikai adatok alapján az új Nyugat-magyarországi Egyetem az ország egyetemei között az élmez�nyben foglal helyet, lévén a hatodik egyetem. Szak- és kulturális ismereteket, készségeket és értékeket egyaránt közvetít. Oktató- és kutatóhely, melynek a tevékenysége a tudás b�vítésére, átadására és kisugárzására irányul. Az egyetem néhány oktatási és kutatási területen országosan, több területen regionálisan monopolhelyzetben van, ezekben a tudományágakban fokozottabban törekszik arra, hogy a nemzetközi oktatási és kutatási vérkeringésbe bekapcsolódjon.



Az egyetem sajátossága, hogy az agrár, a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, az informatikai, a jogi és igazgatási, a m�szaki, a m�vészeti, a pedagógiai, a sporttudományi, a társadalomtudományi és a természettudományi ismeretek összekapcsolása révén olyan tudás és készségek kialakítására képes, amelyek lehet�vé teszik a természet meg�rzésének és átalakításának, az emberi élet kibontakoztatásának egyaránt elfogadható formáit és módszereit. A sajátos és él� történelmi (selmeci) hagyományok, a valamennyi szakterületet átható nagyfokú érzékenység a természeti - és társadalmi környezet iránt egyediséget és „zöld” jelleget kölcsönöz az egyetemnek. LEGFONTOSABB STRATÉGIAI CÉLJAINK A Nyugat-magyarországi Egyetem jöv�képében megjelen� els�dleges cél egy nemzetközi színvonalú, regionálisan és országosan is elismert egyetem fenntartása és fejlesztése. Ennek érdekében fogalmazza meg egymással párhuzamosan érvényesítend� stratégiai céljait annak tudatában, hogy megvalósításukhoz szükség van ésszer� kockázatvállalásra is. 1. Piacképes képzési szerkezet kialakítása a min�ség jegyében Szakindítások. Stratégiai cél a képzési kompetenciák feltárása és folyamatos ellen�rzése, a képzési kínálat ésszer� b�vítése, összehangolása, a párhuzamosságok és a bels� konkurencia csökkentése. Az NYME alapképzési szakokat és ezekre alapozva mesterképzési szakokat kíván indítani minden olyan képzési területen, amelyre a kompetenciája kiterjed. Az MSc szakindításoknál a keresztirányú, multidiszciplináris átjárhatóság kialakítására törekszünk, hogy minél több képzési ágról és képzési területr�l fogadhassunk hallgatókat. Ennek érdekében modul rendszert dolgozunk ki. Gyakorlatorientált képzés. Fontos cél a gyakorlatorientált képzés követelményeinek elemzése, összehangolása, tanrendbe való illesztése. Karközi képzések. A tervid�szakban kiemelt hangsúlyt kap az egyetem tíz karán az oktatók szellemi potenciáljának közös képzésekben megnyilvánuló kamatoztatása. Cél a volt f�iskolai karok bevonása a négylépcs�s fels�oktatási rendszer (FSZ, BSc/BA, MSc/MA, PhD) minden szintjén zajló piacképes képzésbe, új doktori iskolák létesítése, a doktori programok b�vítése. Életen át tartó tanulás. A kedvez�tlen demográfiai helyzet és a kor igényei megkövetelik a tanulni vágyó 18-23 éves korosztály mellett az érettebb korosztályok bevonását is a képzésbe. Fejlesztjük a fels�fokú szakképzést, a szakirányú továbbképzést, b�vítjük az életen át tartó tanulásban résztvev�k körét, a rövid kurzusok számát, új tanfolyamokat szervezünk. Mindezek növelik az egyetem versenyképességét az oktatás kínálati piacán. Az NYME ily módon kívánja kiegészíteni a lineáris képzésben várhatóan csökken� hallgatói létszámot, meg�rizve a jelenlegi állapotot. Nemzetközi oktatási tevékenység. Tovább b�vítjük az NYME nemzetközi oktatási tevékenységét. Külön hangsúlyt fektetünk az idegen nyelv� képzések támogatására, a kreditrendszer összehangolására nemzetközi szinten is. Hallgatói mobilitás. Az egységes elv�, tantárgyi blokkokra épül� fejlesztéssel, a kreditrendszer lehet�ségeinek felhasználásával bátorítjuk a nagyobb hallgatói mobilitást, a szakok közötti teljesebb átjárhatóságot, a rugalmas pályab�vítést és korrekciót. Tehetséggondozás. Kiemelt feladatunknak tekintjük a tehetséggondozást. Valljuk, hogy létezik és minden hallgató számára megtalálható az a terület, ahol képességeit a legjobban kamatoztathatja. Felvállaljuk a tudományos diákköri tevékenység támogatását, szakkollégiumok m�ködtetését, a tutori tevékenység kiterjesztését, a demonstrátori munka ösztönzését, a mesterképzésben részt vev� hallgatók bevonását a gyakorlati oktatásba. A kiemelt egyéni és



23

csoportteljesítményt nyújtó hallgatók számára ösztöndíjat alapítunk, támogatjuk a pályázati tevékenységüket. Az oktatói utánpótlás biztosítása. Céljai elérése és fenntartása érdekében az egyetem tudatosan törekszik a nemzetközi szint�, innovatív oktatók és kutatók számának növelésére, tevékenységük ösztönzésére, a teljesítményhez igazodó bérrendszerre. Az oktatói utánpótlást a saját doktori iskoláinkból kikerült hallgatókkal kívánjuk biztosítani. 2. Nemzetközi színvonalú kutató - fejleszt� tevékenység A nemzetközi színvonalú kutatási tevékenység rendkívül fontos, mert visszahat az oktatásra, pótlólagos forrásokat termel, er�síti az önállóságunkat és megnyitja az egyetem kapuit a régió, az ország és a világ el�tt. Feladataink: (a) a kutatás humán feltételeinek biztosítása, oktatói/kutatói/m�vész korfa kiegyensúlyozása, az intézmény tudományos utánpótlásának megteremtése; (b) a nemzetközi kutatásokhoz szükséges eszközellátottság, kutatási infrastruktúra biztosítása; (c) a karok közötti, a hazai és nemzetközi tudományos együttm�ködés el�segítése, (d) a kutatás-fejlesztési és az innovációs kedv növelése, (e) a tudásáramlás és a tudástranszfer b�vítése. Az Európai Uniós fejlesztési trendek, pályázatok miatt különösen fontos területnek tartjuk a közoktatás fejlesztéséhez kapcsolódó kutató-fejleszt� tevékenységet, amelyet a Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ keretei között kutatócsoport létrehozásával is segíteni kívánunk. Elismerve az alapkutatás rangját és tekintélyét, a jöv�ben jelent�sen növelni kívánjuk az alkalmazott kutatás részarányát. 3. Az infrastruktúra fejlesztése, magas hozzáadott érték� szolgáltatások A hallgatók versenyképes tudásának kialakítása megköveteli a jól felszerelt tantermek, laboratóriumok, gyakorlati helyek, tanüzemek, tangazdaságok fenntartását, az önálló tanulást is szolgáló informatikai hálózat folyamatos korszer�sítését, a magas színvonalú könyvtári ellátást, a kell� számú kollégiumi fér�hely, kulturált étkezés és szórakozás, megfelel� orvosi ellátás biztosítását. Az intézmény nemzetközivé váló oktatási, kutatási feladatai mellett nagy hangsúlyt fektet a szolgáltatásokra, melyek mind a hallgatói intézményválasztás, mind a nemzetközi tudományos, gazdasági integráció során nagyobb hangsúlyt kapnak. Az egyetem célja a magas hozzáadott érték biztosítása mind a tudományos, mind az oktatást kiegészít�, mind a jóléti szolgáltatások terén. 4. Szerves kapcsolat a gazdasággal, a munkaer�piaccal Stratégiai célunk, hogy javítsuk a fels�oktatás és a gazdaság kapcsolatát, az ágazatok humáner�forrás gazdálkodásának hatékonyságát. Szervezni és támogatni kívánjuk a gazdaságfejleszt� és társadalomalakító programokat, a helyi tudásbázisokat, szolgálni a tudásalapú gazdaságfejlesztését. Az általunk gondozott területeken országos és regionális szinten hozzá kívánunk járulni a kibocsátott értelmiség társadalmilag hasznos és sikeres érvényesüléséhez. Ennek érdekében közös cselekvési területeket alakítunk ki a gazdaság mértékadó szerepl�ivel.



5. Egészében integrált, er�forrásaival hatékonyan gazdálkodni képes szervezet Stratégiai cél az integráció folyamatának legrövidebb id�n belüli lezárása az egyetemi élet minden területén, a földrajzi akadályokat legy�z� egységes irányítási struktúra, nyilvántartási rendszer és min�ségorientált szervezet m�ködtetése, a marketing-orientáció biztosítása minden szinten, a m�ködés minden folyamatában. Kiemelt területek a monitoring, a kontrolling, valamint a min�ségbiztosítás. Ezek révén az egyetem m�ködése tartalmában is egységessé válik. Az egyetem m�ködését és fejlesztését többcsatornás finanszírozással kívánja megoldani, csökkentve a függ�séget az állami költségvetést�l. Az állami- és a magánszféra megosztott finanszírozásával (pályázatok, adóelengedés) kívánjuk m�ködtetni a gazdasághoz rugalmasan alkalmazkodó, a piachoz kapcsolódó, s egyben a piac m�ködését, szerkezetét befolyásoló oktatási - képzési formákat (post-secondary, szakmai át- és továbbképz� tanfolyamok), a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet (m�szeres vizsgálatok, min�ségi tanúsítványok kiállítása, m�szerközpontok és központi kutatólaboratórium létesítése). 6. Hatékony munkaszervezés, kommunikáció Állandó feladatunknak tekintjük a szervezeti keretek fejlesztését, a korszer� infrastruktúra biztosítását, a kommunikációs és információs technológia b�vítését és hatékonyabb alkalmazását. Az egyetem tudatosan törekszik a korszer� infrastruktúrán nyugvó, méltó munkafeltételek kialakítására. 7. Ösztönzés a takarékosságra. 8. A hallgatók felkészítése az értelmiségi létre, állampolgári nevelés. 9. Az akadémiai és az üzleti megközelítés szinergiájának biztosítása az egyetemi élet minden területén. 10. Az Intézményfejlesztési Terv folyamatos korrekciója Stratégiai céljaink megvalósítása során szükség lesz a folyamatos elemzésre, a következtetések levonására, melyek nyomán az Intézményfejlesztési Tervet a megváltozott körülményekhez igazíthatjuk. Összegzés. Az NYME jöv�képünkben nem csupán az el�dintézmények egyesülésével létrejött integrált egyetem, hanem új lehet�ségeit keres� és felismer�, azokat tudatosan felvállaló intézmény, amely folyamatos fejl�dési pályán fogalmazza meg stratégiai céljait. Annak tudatában tervez és cselekszik, hogy az egyesülésnek a magas színvonal további er�södését és a tevékenységi kör kib�vítését kell szolgálnia. Olyan egyetemként kíván m�ködni, amely a szerves fejlesztés és fejl�dés révén kialakítja és meg�rzi sajátos arculatát, stabil elemét képezve az átalakuló magyar és az egységesül� európai fels�oktatásnak. Speciális oktatási és kutatási kínálata egyaránt szól a hazai magyar és nemzetiségi érdekl�d�knek, a határon túli magyarságnak és – a b�vítend� idegen nyelv� képzés révén – más országok polgárainak is. A Nyugat-magyarországi Egyetem legf�bb stratégiai céljai a min�ség és a korszer�ség.

Képzés


25

2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS F�BB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA

2.1. A képzési szerkezet átalakítása

2.1.1. A hagyományos képzések kifutó rendszerben történ� megszüntetésének id�beli ütemezése A Nyugat-magyarországi Egyetem tíz karának valamennyi szakán, fokozatosan, kifutó rendszerben, legkés�bb 2011-ig megszünteti a képzést a hagyományos, osztatlan oktatási rendszerben (7. Táblázat).

7. Táblázat A szakok megsz�nésének ütemezése a hagyományos képzésben

Évszám AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTMK Összes

2008 3 1 5 1 1 11

2009 4 1 6 1 3 1 5 7 29

2010 4 4 3 3 1 1 2 2 1 18

2011 2 1 3

Összes 8 2 15 5 9 2 1 3 7 8 61

A hagyományos képzésben résztvev� hallgatók létszáma a tervid�szakban folyamatosan csökkenni fog, a csökkenés 2010-ben drasztikus mérték� lesz (8.Táblázat).

8. Táblázat A hallgatók létszámának csökkenése a hagyományos képzésben

2008 2009 2010 2011 Kar

T K Összes T K Összes T K Összes T K Összes

AK 590 279 869 558 305 863 26 1 27

BPK 499 38 537 318 28 346

BTK 485 117 602 490 152 642 34 6 40

EMK 251 11 262 68 3 71 61 61

FMK 192 88 280 59 76 135 59 43 102 36 64 100

GEO 55 116 171 2 61 63 16 16

KTK 160 23 183 177 14 191 202 16 218

MÉK 176 29 205 137 20 157 122 13 135 54 17 71

MNSK 404 145 549 315 421 736 38 19 57

TTMK 426 200 626 487 323 810 5 26 31

Összes 3238 1046 4284 2611 1403 4014 547 140 687 90 81 171 T = államilag támogatott, K = költségtérítéses Feladat: a hagyományos képzést sikerrel be nem fejez� hallgatók tanulmányainak szabályozott keretek között történ� lezárása és/vagy a tanulmányaik folytatásának biztosítása a lineáris képzésben (Kreditátviteli Bizottság).

2.1.2. Az alapképzési szakstruktúra kialakítása, indítások ütemezése, bels� finanszírozott keretek elosztása, hallgatók választási lehet�ségei Stratégiai célunk, hogy a hagyományos képzésben jól m�köd�, népszer� szakjainkon a képzést alapszint� szakok formájában folytassuk. Az oktatási piac igényeihez igazodva új szakokat is

Képzés


indítunk. Célunk, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem valamennyi karán 2011 végére megszerezzük a tervezett alapképzési szint� szakok alapítási és indítási engedélyét. Jelenlegi alapképzési szakstruktúra. Az alábbi 55 alapképzési szakindítási engedéllyel rendelkezünk: agrárképzés területen 12 szak (EMK, GEO, MÉK) bölcsésztudomány képzési területen 9 szak (AK, BPK, BTK, FMK, MNSK) gazdaságtudományok képzési területen 5 szak (AK, KTK, TTMK) informatika képzési területen 1 szak (FMK) jogi és igazgatás képzési területen 1 szak (GEO) m�szaki képzési területen 6 szak (EMK, FMK, TTMK) m�vészet képzési területen 3 szak (FMK-AMI) m�vészetközvetítés képzési területen 3 szak (MNSK) pedagógusképzés területen 3 szak (AK, BPK, MNSK) sporttudomány képzési területen 2 szak (AK, MNSK) társadalomtudomány képzési területen 4 szak (AK, BTK) természettudomány 6 szak (EMK, TTMK) Alapképzési szakok karközi képzésben. Jelenleg 16 alapképzési szakunk m�ködik karközi képzésben (9. Táblázat). Számukat jelent�sen növelni kívánjuk.

9. Táblázat Alapképzési szakok karközi képzésben Sor-szám

Gesztor kar Kar Alapképzés Szint Képzési terület Képzési ág

MNSK andragógia (m�vel�désszervez�; feln�ttképzési szervez�; munkavállalási tanácsadó szakirány)

BA bölcsészettudomány pedagógia és pszichológia

1. MNSK

AK-FMK

andragógia (m�vel�désszervez�; feln�ttképzési szervez�; munkavállalási tanácsadó; személyügyi szervez� szakirány)

BA bölcsészettudomány pedagógia és pszichológia

TTMK gazdálkodási és menedzsment (szakirány: település- és régiomenedzsment; logisztikai)

BA gazdaságtudományok üzleti

KTK gazdálkodási és menedzsment (szakirány: üzleti információs rendszerek, közszektor menedzsment)

BA gazdaságtudományok üzleti 2. KTK

KTK gazdálkodási és menedzsment német nyelv� BA gazdaságtudományok üzleti

TTMK ipari termék- és formatervez� (szakirányok: termékmenedzsment, tervezés és alkalmazástechnika)

BSc m�szaki építészmérnök, ipari termék- és formatervez� mérnök 3. FMK

FMK ipari termék- és formatervez� (szakirányok: akadémiai, terméktervez�, bútortervez�, termékmenedzsment)

BSc m�szaki építészmérnök, ipari termék- és formatervez� mérnök

TTMK környezettan (szakirány: tanári; technikai) BSc természettudomány környezettudomány

4. EMK EMK

környezettan (szakirány: környezetkutató felkészít�/akadémiai/, környezettan x-szakos tanár)

BSc természettudomány környezettudomány

MNSK rekreációszervezés és egészségfejlesztés (szakirányok: rekreáció-szervezés, egészségfejlesztés)

BSc sporttudomány testkultúra

5. MNSK

AK rekreációszervezés és egészségfejlesztés (szakirányok: rekreáció-szervezés, egészségfejlesztés)

BSc sporttudomány testkultúra

BPK-AK szociálpedagógia BA társadalomtudomány szociális BPK szociálpedagógia – székhelyen kívül: Pápa BA társadalomtudomány szociális 6. BPK

AK szociálpedagógia - székhelyen kívül: Pécs BA társadalomtudomány szociális MNSK tanító BA pedagógusképzés óvodapedagógus, tanító

7. AK AK tanító BA pedagógusképzés óvodapedagógus, tanító

Képzés


27

Az új alapképzési szakok indításának ütemezése 2011-ig összesen 21 új alapképzési szak indítását tervezzük, számuk a piac igényei szerint változhat (10. Táblázat).

10. Táblázat Tervezett alapképzési szakok indítása


2008 0

2009 2 1 1 1 1 2 2 10

2010 4 1 1 1 1 8

2011 2 1 3

Összes 8 3 2 1 0 1 1 0 2 3 21

2.1.3. Mesterképzési szakstruktúra kialakítása, indításának ütemezése Stratégiai cél, hogy valamennyi alapszakunkra legalább egy mesterszak ráépüljön. További fejlesztésre a vonzó kínálati paletta b�vítése és az elitképzés (PhD) er�sítése érdekében lehet szükség. Fontos feladat a mesterképzés szerkezetének és szakrendszerének kialakítása, mely két irányban is kapcsolatot tart az alapképzéssel, visszahat annak tartalmára és kimenetére. Célunk, hogy a hallgatói létszám a második képzési ciklusban megközelítse az alapképzésben résztvev�k számának kétharmadát, amit a más egyetemeken és f�iskolákon BSc/BA oklevelet szerzett hallgatók bevonásával tudunk megvalósítani. Feladat: modulok kialakítása mátrix rendszerben a keresztirányú átjárhatóság biztosítása érdekében. A modulok követelményeinek teljesítésével több képzési területr�l és képzési ágról fogadhatunk be hallgatókat. A jelenlegi mesterképzési szakstruktúra Az NYME képzési területenként az alábbi 10 mesterképzési szakindítási engedéllyel rendelkezik: • agrárképzési területen: természetvédelmi mérnök, vadgazda (EMK), élelmiszer-biztonsági és

-min�ségi mérnök, növényorvos (MÉK), • gazdaságtudományok képzési területen: közgazdálkodás és közpolitika, vállalkozásfejlesztés,

vezetés és szervezés (KTK), • m�szaki képzési területen: faipari mérnöki, faipari mérnöki angol nyelven, • mérnöktanár: informatika, m�szaki m�veltségi terület. Karközi képzésben m�köd� mesterképzési szakok Jelenleg 3 mesterszakon folyik karközi képzés (11. Táblázat). Meghagyva a karok szakmai függetlenségét, továbbra is támogatni fogjuk a több kar által közösen kidolgozott mesterszakok indítását.

Képzés


11. Táblázat Mesterképzési szakok karközi képzésben Sor-szám

Gesztor kar Kar Mesterképzés Szint Szakképzettség

1. FMK FMK-KTK közgazdász tanár MA kereskedelem és marketing, vállalkozási ismeretek szakképzettséggel

2. FMK MÉK-FMK-EMK agrár-mérnöktanár MSc mez�gazdasági mérnök, természetvédelmi mérnök, vadgazda szakképzettség

3. FMK FMK-EMK mérnöktanár MSc környezetmérnök szakképzettséggel

4. MNSK TTMK tanár MA pedagógia, technika szakképzettséggel

Az MA/MSc képzési szakok tervezésekor feladatnak tekintjük a régió fels�fokú szakemberképzési bázisának megteremtését. Új mesterképzési szakok Tervezett mesterképzési (MA/MSc) szakjainkat a 12. táblázatban foglaltuk össze.

12. Táblázat Tervezett mesterképzési (MA/MSc) szakok indítása


2008 1 3 3 7

2009 2 1 1 1 2 1 6 2 2 18

2010 2 2 2 6 1 1 1 15

2011 1 1 2

Összes 4 1 4 5 11 2 4 6 3 42

Tanári szakképzettség 9 9 6 24

Megjegyzés: a közoktatási tanárképzésért felel�s kar az MNSK

2.1.4. Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MSc/MA képzésekre, párhuzamos képzésben, vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozása A bolognai eszmeiség alapján az átjárhatóság, az áthallgatás, a párhuzamos képzés lehet�ségeinek biztosítása, a kredit-transzfer kialakítása, a hazai és nemzetközi oktatás harmonizációja kiemelt feladat. Az NYME kihívásként értelmezi egy olyan átjárható képzési szerkezet m�ködtetését, mely összhangban áll ezzel a folyamattal. Az átjárás a képzési szintek között, a párhuzamos képzések, a vendéghallgatók fogadása el�segíti a karok személyi és tárgyi oktatási feltételeinek hatékony kihasználását, és a hallgatóknak konvertálható tudást biztosít. Az átjárás és a befogadás a képzési szintek között, a vendéghallgatók jogviszonyai a Nyugat-magyarországi Egyetemen szabályozottak, az el�írt kritérium feltételeinek pontos betartásáért a Kreditátviteli Bizottság a felel�s. A BA/BSc és az MA/MSc szakok közötti átmenet feltételrendszereit folyamatosan karbantartjuk, a hallgatókat tájékoztatjuk a létez� és indítani kívánt szakokról, ill. a szakirányokról. A nemzetközi együttm�ködésre és az átjárhatóságra példa a CEEPUS hálózat tagjainak oktatási együttm�ködése, annak a két mesterképzési programnak a mentén, amelyet a Savaria Egyetemi Központ a bécsi egyetemmel együtt indít, illetve 2007-ben elindított: munkahelyi egészségfejlesztés (Szombathely) és egészségfejlesztés és rehabilitációs technológia (Bécs) megnevezéssel. Mindkét program célja egy-egy szakirány indítása is, amely a másik szak felé nyit. A két képzés részbeni átjárhatóságához a két egyetem relatív közelsége kedvez� feltételeket biztosít. A program szerint a min�ségbiztosításban, vagy igény esetén a közös oktatásban, az

Képzés


29

oktatási anyagok összehangolásában a Semmelweis Egyetem is részt vesz (el�adók, szakért�i tevékenység). Stratégiai célunk az egyetemi és a doktori szint közötti átjárhatóság biztosítása, szabályozása. Megjegyzés: az egyetem jelenlegi képzési szerkezetét részletesen az 1. sz. melléklet, a képzés átalakításának részletes programját a 2. sz. melléklet tartalmazza.

Képzés


2.1.5. Mobilitás támogatása, külföldi képzésben, részképzésben való részvétel el�segítése, intézményi gyakorlat, közös képzések indítása az Európai Fels�oktatási Térségben Az idegen nyelvek ismerete és az idegen nyelv� oktatás nemcsak elengedhetetlen feltételei az Európai Fels�oktatási Térségbe való bekapcsolódásnak, de növelik a nemzetközi versenyképességet. Az átjárhatóság, áthallgatás és a párhuzamos képzés lehet�ségét biztosítjuk az intézményen belül - a bolognai folyamat és a European Credit Transfer System (ECTS) eszmeiségének megfelel�en – a partnerintézményeink irányába is, el�segítve a hallgatók európai „szabad népvándorlását”. Oktatási kapcsolatainkat kiterjesztjük kelet-európai, illetve Európán kívüli potenciális célterületekre. A közelmúltban befejez�dött infrastrukturális fejlesztések hosszú távon is megteremtik a feltételeket a külföldi hallgatók fogadására. Számolunk az ilyen fajta mobilitásnak a gazdasági el�nyeivel is. Karaink (EMK, FMK, GEO, KTK, MÉK) folyamatosan dolgoznak a tananyagfejlesztéseken. Apáczai Csere János Kar. A kar az átfogó európai mobilitási programokon kívül a szomszédos országokkal is együttm�ködéseket épített ki régióközi együttm�ködések keretében, amelyek a fels�fokú szakképzésekhez kapcsolódó képzési transzferen túl magukban foglalják a német nyelvi asszisztensek fogadását (interregionális kommunikáció javítása a szomszéd nép nyelvének elsajátításával). Az oktatási együttm�ködések egyik lehetséges formájának tekintik a szabadegyetemi formát, amire példa a Pilsudsky Társasággal együtt megszervezett Szent Kinga Szabadegyetem. Az el�adássorozat a lengyel és a magyar kultúra érintkezési pontjait emeli ki. Er�síteni kívánják az együttm�ködést a tengerentúli szórványmagyarsággal. Atlantában körvonalazódik egy hallgatói csere megvalósításának lehet�sége a helyi magyar szervezetek támogatásával. A hallgatók megfelel� idegen nyelvi kompetenciájának biztosítása érdekében a szaknyelvi képzésben évfolyamonként sávokat tettek szabaddá. A nyelvi képzés infrastruktúráját a hallgatók tanulmányainak idejére nyelvi labor kialakításával kívánják fejleszteni. A kimeneti oldalon az eredményességet növelhetik egy nyelvvizsga központ akkreditáltatásával. A külföldi hallgatói részképzéseket, valamint az oktatók (min�sített és doktori tanulmányokat végz� kollégák) nyelvi képzését, szinten tartását is biztosítják. Megpályázzák a Leonardo projekt forrásait. Benedek Elek Pedagógiai Kar. A karon folynak az el�készít� munkálatok a külföldi fels�oktatási intézményekben való részképzések el�segítésére (Románia, Ukrajna, Szlovákia, Ausztria, Németország, Svájc, Anglia, USA). Jelenleg a szakmai gyakorlati képzés területén valósul meg együttm�ködés külföldi fels�oktatási, közoktatási és szociális intézményekkel. Erd�mérnöki Kar. Európán belül a külföldi képzés, ill. részképzés alapvet�en a Socrates/Erasmus program kereteiben valósul meg. Jelent�s a hallgatócsere Románia, Ausztria, Németország, Csehország, Franciaország, Görögország, Spanyolország, Oroszország, Albánia, Finnország irányában. Kétoldalú kapcsolatokat ápolnak Németországban három, Oroszországban két intézménnyel. Aktuális közös képzés zajlik a BOKU Bécs és az EMK között a Media Naturae („Európai természeti örökségünk megismerése és védelme”) keretében. A Hamburgi Egyetemmel közös DAAD pályázat keretében fenntartható energiahasznosítás mesterszak indítását tervezik idegen nyelv� (angol, német) képzés keretei között (2009). Európán kívüli kapcsolatok. Az Erd�mérnöki Kar pályázatot nyert az ERASMUS MUNDUS keretében a 2008-2010 közötti id�szakra az Európai Unió és Kanada közötti hallgatói mobilitásra, melynek keretében hallgatói csoportok érkeznek, illetve utaznak résztanulmányok folytatására. Az EU-Kanada mobilitási program három kanadai partnerintézménye: Malaspina University College, BC, Fleming College, ON, Université de Moncton, NB. 2010-ben indítják a közös erd�mérnök BSc képzést a Malaspina University College-al (British Columbia, Kanada) és a fenntartható energiahasznosítás MSc képzést a Hamburgi Egyetemmel.

Képzés


31

Faipari Mérnöki Kar. A karnak jelenleg 15 Erasmus csereszerz�dése van. A hallgatók résztanulmányait az Erdészeti, Faipari Képzést Támogató Közhasznú Alapítvány segíti. A PhD hallgatók mobilitását kutatási projektekb�l támogatják, ezek nem ritkán nagy volumen� nemzetközi projektek. A COST keretében évente 8-10 témában szerveznek nemzetközi, egyhetes vendégkutatói workshopokat. A Short Time Mission keretében az oktatók kiküldetést kaphatnak, az Erasmus keretében vendégoktatói kiutazásra is van lehet�ség. A Geoinformatikai Kar jelenleg a Salzburgi Egyetem által koordinált CEEPUS hálózat keretében biztosítja a diák és tanár mobilitást. A kar 2007-ben újabb CEEPUS pályázatot nyújtott be a 2008-2009-es id�szakra, melyben a BOKU - University of Natural Resources and Applied Life Sciences, Vienna- a tervezett hálózati koordinátor. A hálózatban Ausztria, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Horvátország, Szerbia, valamint Románia egyetemei vesznek részt. 2008-ra nyári egyetem szervezését vállalták. A mobilitási programok mellett a külföldi képzésben, részképzésben való részvétel el�segítésére a kar részt vesz az UNIGIS távoktatási hálózatban. Az ITC, Enschede holland egyetem nemzetközileg elismert szakmai képz� központtal folytatott tárgyalások eredményeképpen 2008-tól a kar felvállalhatja az ITC kelet-európai képviseletét. A németországi University of Applied Sciences Karlsruhe egyetemmel tárgyalásokat kezdeményeztek közös képzés beindításáról. A képzés végén mindkét intézmény diplomát adna ki. Közgazdaságtudományi Kar. Az együttm�ködési megállapodások közül kiemelkedik a Fachhochschul-Studiengänge-Burgenlanddal (Eisenstadt, Ausztria) kötött szerz�dés, amely nagymértékben segíti a kar 2007/2008-as tanévt�l indított német nyelv� alapképzését gazdálkodás és menedzsment szakon. E képzés kiteljesedésével, illetve továbbfejlesztésével megvalósulhat a kar els� közös képzése az EU-ban. Mez�gazdaság- és Élelmiszertudományi Kar. A kar több évtizede kiépített nemzetközi kapcsolatainak köszönhet�en évente több diák vesz részt külföldi képzésben. A Savaria Egyetemi Központhoz tartozó karok nemzetközi kapcsolatainak köszönhet�en több közös vagy párhuzamos képzés létezik már, vagy akkreditáció alatt van, mint például az UWIC-cel közösen kidolgozott MSc és PhD képzési program, vagy a Firenzei Egyetemmel kötött képzésfejlesztési szerz�dés, illetve a Maribori Egyetemmel való együttm�ködésben létrehozott SLANG Master projekt. Hallgatói ösztönz� rendszer bevezetését tervezik. (Pl. meghatározott id�n belüli sikeres vizsga teljesítése esetén költségcsökkentés, részarányos tandíjmentesség engedélyezése, vagy néhány hetes külföldi ösztöndíj támogatása, biztosítása.) Az egyetem oktatási-kutatási együttm�ködései egyre b�vülnek az EU-n kívüli országokkal, ill. Európától távoli országokkal (Kanada, Kína, USA, Brazília, Egyiptom stb.) is. (Lásd 3. sz. melléklet.) Stratégiai cél: a Nyugat-magyarországi Egyetem felkészülése egy, az eddiginél lényegesen magasabb szint� nemzetközi együttm�ködésre, amely az egyetem nemzetközivé válásához vezet. Ez egyben az oktatás-kutatás min�ségi jellemz�inek javulását is biztosítani fogja. Feladat: • nagyobb hangsúlyt fektetni az egyetem ERASMUS, CEEPUS, LEONARDO stb.

programjainak koordinálására, • a karok közötti kommunikáció er�sítése, • a PhD hallgatók külföldi utjainak el�segítése különböz� pályázatok ill. kutatási pénzek

felhasználásával.

Képzés


2.1.6. A fels�fokú szakképzés keretében szakközépiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemz�i. Kapcsolatok a munkaer�piac és a gyakorlati képzés kereteit biztosító gazdálkodó szervezetekkel, illeszkedés a fels�oktatás további szintjeihez A fels�fokú szakképzést a négyszintes képzési piramis fontos elemének tekintjük, mivel csak egy széles alapokra épített oktatási rendszer teszi lehet�vé a jó képesség� hallgatók kiválasztását, és a hallgatói létszámok szinten tartását. A fels�fokú szakképzés fontos bevételi forrást jelent és leköti az id�szakosan felszabaduló oktatói kapacitást is. Stratégiai célunk a fels�fokú szakképzési kínálat b�vítése a piacképes szakjainkhoz kapcsolódóan. A képzések indítása el�tt kikérjük a társadalmi és szakmai szervezetek, valamint a kamarák véleményét, a kis- és középvállalkozásoknál mélyinterjú keretében végzett felméréseinket megismételjük. A fels�fokú szakképzések gyakorlata, a karok fels�fokú szakképzéshez kapcsolódó stratégiai céljai A Benedek Elek Pedagógiai Kar fels�fokú szakképzései közül kett�t szakközépiskolával közösen (tanulói és hallgatói jogviszonnyal is) indít, a képzéseket a karon és az egyetem más karain induló alapképzésekhez igazítja. A gyakorlati képzést többségében önkormányzati fenntartású intézményekben valósítja meg. A Bölcsészettudományi Kar ugyancsak alapszakjaihoz illeszti a fels�fokú szakképzési stratégiáját. A társadalomtudományi területen kidolgozták a kommunikátor szakot négy szakiránnyal: idegen nyelvi kommunikátor, intézményi kommunikátor, sajtótechnikus, sportkommunikátor, melyek az intézményi kommunikátor szakhoz kapcsolódnak. Faipari Mérnöki Kar. A szakközépiskolákkal közös képzések indítása a Faipari Mérnöki Karon bázisiskola rendszer keretében kezd�dött (2001), a faipari termelésszervez� fels�fokú szakképzésbe hat szakközépiskolát vontak be. A bázisiskola rendszer kialakításának célja: • a tehetséges, továbbtanulni szándékozó középiskolai tanulók célirányos felkészítése, • mérnöktanárok, szakoktatók képzése, rendszeres továbbképzése, • tanm�hely és laborfejlesztések egyeztetése, közös megvalósítása, • tankönyvek, jegyzetek, oktatási segédletek kidolgozása, • együttm�ködés a gyakorlati szakemberek továbbképzésében, • együttm�ködés az akkreditált fels�fokú képzés megvalósításában. A faipari mérnöki BSc szakra felvételt nyert hallgatóknak lehet�séget biztosítanak a fels�fokú szakképzésben megszerzett max. 60 kredit elfogadtatására. A kar 2002-ben faipari termelésszervez� fels�fokú szakképzést indított 4 szakközépiskolában, tanulói jogviszonyú diákokkal. Az évek során az önkormányzatok, Sopron kivételével, megszüntették a tanulói jogviszonyú képzést. Ezért 2007-ben hallgatói jogviszony mellett is meghirdették a képzést soproni és nyíregyházi képzési helyekkel. A Geoinformatikai Kar 2008-ban készítette el a földmér� mérnökasszisztens fels�fokú szakképzés dokumentumait. Ebben képz�helyként figyelembe vették a földmérési szakközépiskolákat (Budapest, Pécs, Szombathely, Békéscsaba, Miskolc) és a székesfehérvári Jáky József Szakközépiskolát is. Interneten alapuló támogatást nyújtanak (LIME) informatikai szakközépiskoláknak is. A M�vészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar a fels�fokú szakképzések közül az iskola- és óvodatitkár, és a pedagógiai asszisztens szakképzési programokat az intézmény egyéb szervezeti

Képzés


33

egységeivel együttm�ködve kívánja indítani. A létez� ifjúságsegít� fels�fokú szakképzési programot átdolgozták az új szakképesítési követelmények alapján. További három új képzés indítását tartják célszer�nek: képzési szakasszisztens, gyakorlati oktató, közösségi-civil szervez�. A vizuális kultúraközvetítés szak kialakítását, fejlesztését és piacképes m�ködtetését szükségesnek és lehetségesnek tartják. Felvet�dik a színészképzés perspektivikus jöv�je is, amelyet a megalakuló színház m�ködéséhez kívánnak kapcsolni. A sporttudományi képzési területen a sportanimátor és a klubvezet� képzés kidolgozása folyamatban van. F�ként a tánc és sportklubok, valamint a fitnesz- és wellness központok, szállodák nyújtanak a végzetteknek elhelyezkedési lehet�séget. A Pannon Termál Klaszterrel és a Magyar Fürd� Szövetséggel szoros a kapcsolat, ami el�segítheti új képzések indítását. A 2008-as évben már meghirdették a tánc- és drámapedagógia, valamint a játék és szabadid� pedagógusképzést. A Természettudományi és M�szaki Kar alapszakjai közül a környezettanhoz köt�d�, környezetvédelmi méréstechnikus fels�fokú szakképzés, a biológiához köt�d� természettudományos szabadid�szervez� képzés, a földrajzhoz köt�d� vidékfejlesztési szakért�, illetve geográfus szakért� szak, a környezettanhoz köt�d� hulladékgazdálkodási szakért� szak indítását tervezi. Fenntartják a m�szaki informatikai mérnökasszisztens szakképzési programot és a terméktervez� m�szaki menedzserasszisztens képzést. Új képzésként az ipari termék- és formatervez� alapszak mellett gépipari mérnökasszisztens, illetve könny�ipari mérnökasszisztens képzést, az elinduló m�szaki szakoktató alapszakhoz pedig gyakorlati oktató fels�fokú szakképzést kívánnak indítani. Az informatikai területen az alapszakhoz illeszked� általános rendszergazda és web-programozó képzések elindítását tervezik. Az üzleti területen már jelenleg is sikeresek a gazdálkodási és menedzsment alapszakhoz kapcsolódó gazdálkodási menedzserasszisztens, idegenforgalmi szakmenedzser és informatikai statisztikus és gazdasági tervez� képzéseik, amelyek hosszabb távon fenntarthatónak látszanak. Tervezett új fels�fokú szakképzések Az NYME jelenleg 31 új fels�fokú szakképzés indítását tervezi (13. táblázat).

13. Táblázat Tervezett új fels�fokú szakképzések


2008 1 3 1 5

2009 2 1 1 1 2 1 2 4 2 16

2010 2 1 1 3 3 10

2011

Összes 4 3 1 1 3 1 8 0 5 5 31

Képzés


Tervezett új szakirányú továbbképzések A szakirányú továbbképzések kínálatának b�vítését tervezzük. Ezek egy része szorosan illeszkedhet a mesterszint� képzéseinkhez. Jelenleg 43 új szakirányú továbbképzést tervezünk (14. Táblázat).

14. Táblázat Tervezett új szakirányú továbbképzések


2008 3 2 2 4 11

2009 3 5 3 1 3 1 3 2 21

2010 3 1 1 3 1 9

2011 2 2 4

Összes 8 8 6 2 3 1 10 0 7 0 45

2.1.7. Kiegészít� jelleg� képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák Az NYME érdekeivel egybees� stratégiai célnak tekinti az olyan rövid idej� képzések kialakítását (kiegészít� képzések, tanfolyamok), amelyek lehet�vé teszik a megváltozott munkaer�piaci igényekre való gyors reagálást. Bár a karok számos er�feszítést tettek (nyílt napok, látogatások középiskolákban, a középiskolai tanárok meghívása az egyetemre, sikeres szereplés az EDUCATION kiállításokon, roadshow stb.), a verseny élez�désével beiskolázási stratégiánk hatékonyságát növelnünk kell ezen a téren is, még szélesebb eszköztár alkalmazásával. Beiskolázási és marketing stratégiánk f� célkit�zései: • a karok iránti bizalom megteremtése, növelése és folyamatos fenntartása mind a küls�, mind

a bels� kapcsolati rendszerben, az ennek megfelel� szemléletmód, munkastílus kialakítása. • a Nyugat-magyarországi Egyetem ismertségének, a graduális, posztgraduális képzések,

kutatási szolgáltatások iránti bizalomnak a növelése, • az intézmény személyiségének további fejlesztése és az egységes vizuális arculat (arculati

elemek, arculati kódex, a tartalom és forma kritériumainak) egységesítése, • a különféle célcsoportok (szakközépiskolák, gimnáziumok, cégek stb.) számára végzett

ismeretterjesztési, bemutatási tevékenységek b�vítése. Bizonyítani kívánjuk, hogy az egyetem érzékeny, nyitott a társadalmi problémákra, felel�sen gondolkodik és cselekszik.

2.1.8. Idegen nyelv� kurzusok meghirdetése, külföldiek részvételi lehet�ségei Az NYME kiemelt stratégiai céljai közé sorolja az idegen nyelv� képzés fejlesztését, annak minél több tárgyat és szakot érint� kiterjesztését (Lásd 2.1.5.). Felmérve az egyetem oktatási potenciálját és az igényeket a szakjainkon folyó képzésekre, összehangoljuk az idegen nyelven folyó képzést a tíz karon. Els�sorban az angol nyelv� képzéseket b�vítjük, de a tágabb értelemben vett régió figyelembe vételével a német nyelv� képzéseket is bátorítjuk, különösen a közgazdaságtudományi és pedagógiai szakokon. Hangsúlyt fektetünk a nemzetiségi és a szomszédos országok nyelvén folyó közös képzésekre is. Célunk a magas színvonalú képzés biztosítása elérhet� áron, pezsg� kulturális környezetben. A képzésekhez szükséges infrastruktúra több karon és telephelyen rendelkezésre áll, a külföldi

Képzés


35

hallgatók számára európai igény� feltételeket biztosíthatunk, mind az öt telephelyünkön adottak a színvonalas kikapcsolódás és szórakozás feltételei is. Az idegen nyelv� kurzusok meghirdetése az oktatók számára szakmai továbbfejl�dési lehet�séget is jelent. Az NYME karain folyó idegen nyelv� képzések gyakorlata Apáczai Csere János Kar. A kar nem tervez teljes egészében idegen nyelv� képzést, a m�veltségterületi képzések a tanító szakon azonban továbbra is lehet�séget nyújtanak az idegen nyelvi specializációra német és angol nyelven. Részt vesznek az okleveles korai inkluzív nyelvfejleszt� mesterszak alapítási kérelmének kidolgozásában. A tervezett mesterszakon az okleveles angol, német illetve roma etnikai korai inkluzív nyelvfejlesztés szakirányok 60 %-ban idegen nyelv� képzést kínálnak. A kar intézetei minden félévben meghirdetnek kötelez�en vagy szabadon választható kurzusokat angol, német és portugál nyelven. Ezek számát növelni kívánják, hogy minél több külföldi hallgatót fogadhassanak partnerintézményeikb�l. Az Erasmus partnerintézményekb�l a karra bejelentkez� külföldi egyetemi oktatók tömbösített, 15-20 órás idegen nyelv� kurzusokat hirdetnek meg. A Benedek Elek Pedagógiai Kar idegen nyelv� kurzusokat csak a nemzetiségi képzésben és az óvodáskori kétnyelv�séggel foglalkozó specializációkban indít. A szakindításra beadott kérelemben, a BA és MA szint� képzésekben (2007) már szerepelnek angol és német nyelv� kurzusok, amelyekre jelentkezhetnek külföldi hallgatók is. A kar a nemzetiségi óvodapedagógus képzés fejlesztését, illetve az angol és német nyelvi BSc szakok indítását tekinti legfontosabb feladatai egyikének. Erd�mérnöki Kar. Az angol nyelv� oktatásra való felkészülés részeként a kar oktatói közül a 2005-2007-es id�szakban összesen 12 f� vett részt 3-3 hónapos kanadai kiküldetésen a vancouveri UBC Erdészeti Karán, melynek legf�bb célja az angol nyelv gyakorlása, el�adás szint� elsajátítása, illetve kapcsolatok kialakítása volt. A programban részt vett oktatók, illetve az angol nyelvet megfelel� szinten beszél� oktatók által jelenleg tíz angol nyelv� tárgyat hirdetettek meg, mely kínálat folyamatosan b�vül. A 2007/2008-as tanév II. félévében a University of Georgia vendégoktatója (Prof. Keith Douce) tart több angol nyelv� kurzust a karon BSc, illetve PhD hallgatóknak. Az angol nyelv� erd�mérnöki alapképzési szak engedélyezése folyamatban van. A Faipari Mérnöki Kar 2008 szeptemberét�l akkreditált faipari MSc képzést indít angol nyelven. Stratégiai cél, hogy a faipari mérnökképzésben a térség jelent�s szerepl�jévé váljon. Azokból az európai országokból várnak jelentkez�ket, ahol nincs faipari MSc, csupán BSc képzés, illetve ahol alacsony létszámmal folyik a faipari mérnökképzés MSc szinten. Hallgatók jelentkezésére számítanak Kanadából, illetve távol-keleti (Vietnám, Kína) és afrikai országokból is. Ennek érdekében oktatásszervez� cégekhez fordultak. Várják magyar anyanyelv� hallgatók jelentkezését is. A Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott M�vészeti Intézetében a m�vészeti (bels�építészeti, grafikus tervez�i, csomagolás-tervez�i) képzés – egyedisége, m�vész-jellege valamint a faiparhoz és agráriumhoz való kapcsolódása révén – külföldi jelentkez�kre és a speciális, különleges alkotói kurzusokat kedvel�kre is számít. A tervez�grafika és a számítógépes m�vészeti grafika iránt országos és régiós kereslet mutatkozik, ami jelent�s kitörési pontot jelenthet az intézménynek nemzetközi vonatkozásban is. Geoinformatikai Kar. A kar a mobilitási programokban érkez� külföldi hallgatók számára idegen nyelv� kurzusokat ajánl, a külföldi hallgatók a megszerzett krediteket otthoni intézményükben beszámíttathatják (kredit transzfer). A nyelvtanárok a nyelvvizsgára felkészít� kurzusok mellett szakmai idegen nyelvet is oktatnak a BA szakon, illetve jogi szakmai idegen nyelvet a leend� birtokrendez� mesterképzési szakon. Az idegen nyelvet beszél� oktatók

Képzés


intenzív kurzusokat hirdetnek meg a beérkez� CEEPUS és ERASMUS diákoknak. A külföldi hallgatók közvetlenül részt vehetnek a Geoinformatikai Doktori Programban, els�sorban levelez� munkarend szerint. Lehet�ség van az UNIGIS Geoinformatikai szakmérnöki képzésre is, nemzetközi keretek között. A hallgatóknak lehet�séget biztosítanak angol nyelv� modulok felvételére, ami hozzásegíti �ket a kés�bbiekben az EMGISc (European Masters in GI Science) min�sítés megszerzéséhez is (még egy modult külföldön kell teljesíteniük, pl. nyári egyetemen). Az idegen nyelv oktatásának hatékonyabbá tételéhez a Geoinformatikai Kar nyelvtanárai javaslatcsomagot dolgoztak ki. Közgazdaságtudományi Kar. A Közgazdaságtudományi Kar 2003-ban a Delta Group for Education Incorporated (Kairó, Egyiptom) intézménnyel közös angol nyelv� képzést indított külföldi hallgatók számára kiegészít� gazdálkodási szakon (Supplementary Credit Course) és a doktori/PhD képzés keretében. Az els� hallgatók 2005 júniusában kapták meg diplomájukat, a képzések jelenleg is folytatódnak. Ugyanebben az évben 4 féléves Európa tanulmányok (European Studies) posztgraduális képzést indítottak angol nyelven magyar hallgatóknak (a képzés jelenleg szünetel). A Université de Paris-Sorbonne-Paris IV egyetemmel 2004-ben 5 éves id�tartamra kötöttek együttm�ködési keret-megállapodást közös magyar-francia nyelv� településmenedzsment posztgraduális képzésre magyar hallgatók számára. A képzés 4 féléves; az els� hallgatók 2006-ban végeztek. 2007 szeptemberében német nyelv� költségtérítéses képzést indítottak gazdálkodás és menedzsment alapszakon. A külföldiek - a határon túli magyarok kivételével – közvetlenül a karhoz adják le a jelentkezésüket a központi jelentkezési határid�t�l függetlenül, felvételükr�l az intézmény dönt. A kar a Kremsi Donau Universität-tel közös német nyelv� doktori képzés indítását tervezi, kezdetben az egészségügyi menedzsment területén. A Mez�gazdaság- és Élelmiszertudományi Kar két intézetében hirdetett meg idegen nyelv� kurzust. A Növénytani Tanszéken Production of alternative crops, azaz Alternatív növények termesztése címmel, az Állattenyésztési Intézetben fakultatív tárgyként Schweinezucht in deutscher Sprache, vagyis Sertéstenyésztés németül címmel. A kurzusra osztrák és szlovák hallgatók jelentkezését is várják. A Savaria Egyetemi Központ stratégiai célja az idegen nyelven folyó közös és saját képzések bevezetése, illetve az idegen nyelvi szakok nemzetközi integrációja külföldi hallgatók és oktatók bevonásával. Ezt az angol, német, olasz, szlovén, horvát és orosz képzés mellett a választható finn, észt és lett nyelv esetében tekintik megvalósíthatónak. Más képzési ágak esetében a magyar nyelven oktatott szakokon idegen nyelv� képzési modulokat alakítanak ki, amelyek szakmailag és tartalmilag is egységet képeznek. Ezeket a modulokat az Erasmus keretében érkez�, vagy a mobilitási programoktól függetlenül érdekl�d� hallgatók számára is elérhet�vé teszik. A kurzusok a magyar hallgatók számára is nyitottak. Két-három éven belül általános elvárásként fogalmazzák meg legalább egy modul idegen nyelven való hallgatását a magyar anyanyelv� hallgatók számára is.

2.1.9. A képzési szerkezet átalakításának hatása a hallgatói és oktatói létszámokra és az oktatók min�sítettségére Hallgatói létszámok. Az új szakokon a tervid�szakban folyamatosan növekedni fog a hallgatói létszám, miközben a hagyományos képzésben résztvev�k száma csökken.

Terveink megvalósulása esetén az NYME hallgatóinak kétirányú létszámváltozásai (hagyományos vs. lineáris képzés) a 2008-2011-es id�szakban ki fogják egyenlíteni egymást, így a jelenlegi hallgatói létszámot meg�rizhetjük (5. ábra).

Képzés


37

5. ábra Hallgatói létszámok kétirányú változása 2008-2011. között

7 467

11 445

15 04216 229

9 156

858

171

4 875

16 320 15 90016 40016 623

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

2008. 2009. 2010. 2011.

LineárisHagyományosÖsszesen:

Oktatói létszámok. Az elit- és a doktorképzés, az idegen nyelv� képzés kiterjesztése, a kiscsoportos és egyéni foglalkozások arányának növekedése, az életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítása kismérték�, kb. 2%-os oktatói létszámnövekedést tesz indokolttá (15. Táblázat).

15. Táblázat Az oktatói létszámok változásai 2008-2011 között

Induló létszám Várható létszám Megnevezés

2008 2009 2010 2011

Teljes munkaid�ben foglalkoztatottak 618 623 632 638

Részmunkaid�ben foglalkoztatottak 91 90 87 85

NYME összesen (f�) 709 713 719 723

Min�sített oktatók számának növekedése 2008-2011 között A min�sített oktatók számának tervezett, közel 20%-os növekedésével (16. Táblázat) lehet�vé válik az oktatási és K+F+I feladataink hatékony, magas szint� teljesítése a jöv�ben is.

16. Táblázat A tudományos fokozattal rendelkez� teljes munkaid�ben foglalkoztatott oktatók létszámának változásai 2008 – 2011 között

Induló létszám Várható létszám Megnevezés

2008 2009 2010 2011

MTA levelez� tag 1 1 1 2

MTA doktora 26 28 30 33

PhD, DLA és azzal egyenérték� 309 325 345 370

Min�sített oktatók létszáma összesen 336 354 375 405

2.2. Esélyegyenl�ség, tehetséggondozás Szakkollégiumok. A szakkollégiumok jelentik az egyetemi élet, az oktatás és kutatás fejl�désének egyik legfontosabb alappillérét. Ez az oktatási forma nagyban hozzájárul az egyetemi kurzusok ismeretanyagának gyors frissítéséhez, korszer�sítéséhez. Hasznosak és

Képzés


népszer�ek azok az el�adássorozatok is, amelyekre a legkiválóbb hazai és külföldi tudósokat hívják meg (MÉK: kollégiumi szakesték), ezekb�l is kifejl�dhetnek szakkollégiumok. A m�szaki-informatikai feltételrendszer az egyetemen adott ahhoz, hogy az ilyen el�adásokat, kurzusokat valamennyi kar érdekl�d� hallgatói interneten interaktív módon nyomon követhessék. Adott esetben így külföldi el�adásokba is be lehet kapcsolódni. A Benedek Elek Pedagógiai Karon a szociálpedagógiai szakon tanuló tehetséges hallgatók számára 2007-ben szociálpedagógiai szakkollégiumot létesítettek, amely a nappali tagozatos II. III. IV. évfolyamos hallgatók szellemi és közösségi m�helyeként m�ködik. A szakkollégium lehet�séget ad a hallgatók szakmai kompetenciájának meger�sítésére és el�segíti az igényes, szociális attit�ddel rendelkez� értelmiségivé válást. Terveik között szerepel szakmai színházi napok szervezése, szakdolgozati workshop megvalósítása, munkaer�piaci tréning szervezése a végz�s hallgatók számára, állásbörze - a szociális területre koncentrálva-, a továbbtanulási és szakmai továbbképzési lehet�ségek bemutatása. Ugyancsak a 2007-es évben alakult meg a Maria Montessori Tehetséggondozó Szakkollégium, amelynek programjai közé tartozik, pl. londoni szakmai utak szervezése, amelyeken els�sorban azok a hallgatók vesznek részt, akik tanulmányaik során felvették az Angol nyelv az óvodában elnevezés� specializációt. A szakkollégium támogatja az évente megrendezett Világnyelv napja c. programot és a TDK mozgalomban való aktív részvételt, a különféle egyéb szakmai programok: szakest, szakmai napok szervezését, el�adókat hív meg, ápolja a meglév� és újabb külföldi kapcsolatokat a társintézményekkel, stb. A tehetséggondozásban nagy szerepet vállal a 2008. január 1-jén megalapított Társadalom- és Neveléstudományi Kutatóközpont. A Savaria Egyetemi Központban a szakkollégiumi diákközösségek nemcsak szellemi centrumként m�ködnek, hanem kereteik között lehet�ség nyílik az egyetemi fiatalság számára az autonóm gondolkodás megtapasztalására is. A Bölcsészettudományi Kar célja a korábbi szakkollégiumi hagyományokon túl új szakkollégiumok indítása, hogy a tömegképzés ellenére hatékonyan segíthessék a kiemelked�en tehetséges diákok fejl�dését speciális kurzusok szervezésével, interdiszciplináris témák gondozásával. A szakkollégiumi tevékenységek kredittel történ� elismerésének kidolgozása is folyamatban van. Az NYME többi kara is tervezi szakkollégiumok létesítését és m�ködtetését. Mentorprogram. Az egyetemen évszázadok óta jól m�köd� „selmeci” hagyományok ápolása önmagában mentorprogramnak tekinthet�. Az egyetem kötelékébe újonnan bekerül� hallgatók (pogányok) sajátos képzésben részesülnek, vizsgát tesznek és balekká válnak egy „keresztel�n”. A „keresztel�n” firmát (mentort) választanak, aki a nehézségeken átsegíti, támogatja �ket, megkönnyítve ezzel a beilleszkedésüket az egyetemi életbe, valamint a nehezebb tantárgyak ismeretanyagának elsajátítását. A firma-balek viszony egész életen át tartó er�s kapcsolat. Az AK-n mentorprogramként a szakmai m�helyekben kutatást vezet� oktatók olyan C típusú tárgyak meghirdetésére is vállalkoznak (m�helyszemináriumok), amelyek során a szakterülethez, illetve a kutatáshoz szükséges ismeretanyagot és kompetenciát közvetítenek a hallgatóság felé, segítve tudományos igény� és korszer� szakdolgozatok elkészítését. Tutori rendszer. A hallgatókkal való személyes foglalkozás lényeges eleme a gazdaságinformatikus szakon 2003-ban elindított tutori rendszer, melyben minden els�éves hallgató egy oktatóval kerül közvetlen kapcsolatba, aki egyaránt segíti egyetemi beilleszkedésüket és személyes fejl�désüket. A gazdaságinformatikus szak tanterve tehetséggondozásként az Önálló labor cím� tárgyat is kínálja. Az NYME a mentorprogram és a tutori rendszer kiterjesztését tervezi. Tudományos Diákkör. A Tudományos Diákkori tevékenység alapvet� jelent�séggel bír a mester és tanítvány viszony kialakulásában. Meghatározó jelent�sége van a leend� MSc kurzusok

Képzés


39

hallgatóinak és a PhD képzésre alkalmas továbbtanulóknak a kiválasztásánál. Az egyetem doktori iskolái a PhD hallgatók felvételekor az országos konferenciákon helyezést elért kutató hallgatókat részesítik el�nyben. Az els� helyezést elért hallgatók felvételi nélkül kezdhetik meg doktori tanulmányaikat. Örvendetes, hogy egyre több hallgatónk ér el sikereket külföldön is. Az egyetemi karok számára új kihívás jelentkezik ezen a területen: addig, amíg a volt f�iskolák már tudják, hogyan lehet egy hallgatót 1,5-2 év alatt felkészíteni a TDK konferenciára, az egyetemi karoknak most kell ezt megtanulniuk. Bár többféle lehet�ség van az ilyen irányú hallgatói aktivitásának anyagi támogatására, az ideális eset az, amikor a TDK-s hallgatók az oktatók kutatási programjaiba kapcsolódnak be. Hasznos az a kezdeményezés is (KTK), amely a vállalati szféra bevonásával igyekszik pénzforrásokat találni. Az Apáczai Csere János Karon a helyezettek számára anyagi és erkölcsi elismerést ajánlanak fel: alapítványi ösztöndíj, kari elismerések, publikációs lehet�ség a kar lektorált kiadványaiban, konferencia-részvétel támogatása. A tehetséggondozás kapcsolódik a karon m�köd� szakmai tudományos m�helyek (laboratóriumok) és a m�helyszemináriumok munkájához is. A Benedek Elek Pedagógiai Karon minden év tavaszán és �szén a hallgatók házi konferencián adják el� a pályamunkáikat, a legsikeresebb dolgozatokat az OTDK-n is bemutatják. 2009-ben a BPK ad helyet a XXIX. OTDK Testnevelés- és Sporttudományi Szekciójának és a továbbiakban is felvállalja országos szint� konferenciák megrendezését. Erd�mérnöki Kar. A kari TDK konferencián sikeresen szerepl� hallgatók az OTDK- n és az Országos Fels�oktatási Környezettudományi Diákkonferencián is rendszeresen helyezéseket érnek el, az agrártudományok, a m�szaki tudományok, a környezettudományok és a biológiai tudományok területén. A Faipari Mérnöki Kar a TDK munkákat a Faipari Egyetemi Kutatásért Alapítványon keresztül, valamint saját forrásaiból támogatja, a nyertesek díjazására elkülönített egy keretet a költségvetésben. Az utóbbi években a TDK munkába bekapcsolódtak a gazdasági informatikus és a m�vészhallgatók is. Az elmúlt tanévben az OMDK-n 7 m�vészhallgató 6 pályam�vel képviselte az egyetemet, közülük egy hallgató az iparm�vészet kategóriában els� díjat nyert. A Geoinformatikai Karon a hallgatókat folyamatosan bevonják a kutatómunkába, nemzetközi projektekbe. Munkájukból TDK dolgozatok, illetve sikeres szakdolgozatok készülnek. A kiscsoportos foglalkozás lehet�vé teszi a jobb képesség� hallgatókkal való alaposabb, elmélyültebb foglalkozást is. A Közgazdaságtudományi Karon jelent�s tudományos diákköri tevékenység folyik, támogatására a cégkapcsolati rendszerüket használják fel. A Savaria Egyetemi Központ meg�rzi és továbbfejleszti a Berzsenyi Dániel F�iskola pozitív hagyományait. A tudományos diákköri munkát a volt BDF a konferencián való részvétel teljes finanszírozásával támogatta (nevezési- és részvételi díj, útiköltség) a Tudományos Tanács és a Hallgatói Önkormányzat kutatási keretéb�l, de az érintett intézetek is segítették a hallgatók munkáját dologi eszközök biztosításával. A hallgatók kutatásaihoz további segítséget biztosíthattak a nyertes pályázatokból. 2005/2006-ban a BDF Testnevelési és M�vészeti Kara az Oktatási Minisztérium által kiírt Tudományos Diákköri Kutatási és M�vészeti Tevékenység pályázaton, valamint a 2006/2007-es tanévben kiírt Kiemelked� Intézményi Teljesítmény Támogatására pályázaton elnyert támogatásból a hallgatók külföldi kutatási tevékenységét is segítette. Kiszélesítik a hallgatók publikációs lehet�ségeit, egyrészt a kétévente megjelen� Többet, jobban a tudományért cím� kiadvány megjelentetésével - ami az OTDK-án résztvev� hallgatók dolgozatainak tartalmi összefoglalóját tartalmazza - , másrészt a M�vészet, Pedagógia, Sport cím� kiadvánnyal, melyben az oktatók mellett a kiemelked� TDK munkákból készült írásoknak is helyet adnak. A SEK karainak hallgatói az alapszakok, képzési területek alapján 16 szekcióból 12-ben indulhatnak a XXIX. OTDK-n. 2009-ben két szekció lebonyolítását is vállalta a SEK: a Fizika, Földtudományok, Matematika Szekció és a Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció

Képzés


Országos Tudományos Diákköri Konferenciáját rendezik meg. A következ� években a tudományos diákköri munka fellendítését tervezik. A hallgatói kör b�vítése folyamatos, az alapképzésben résztvev� hallgatókat is bevonják a TDK munkába. Motiváló erej� lehet többek között az is, hogy az MA képzésre jelentkez�knél figyelembe veszik a TDK helyezést. Fogyatékkal él�k esélyegyenl�sége A mozgássérültek számára az akadálymentesítés nagyrészt megoldott az egyetem karain. A következ� hároméves ciklusban valamennyi, a hallgatók által használt, látogatott épületben elvégezzük az akadálymentesítést. Valamennyi karon biztosítjuk az ingyen és folyamatosan fenntartott parkolási lehet�séget a mozgássérült diákok és oktatók számára. Az NYME a speciális helyzet� hallgatókat segít� bizottságot hoz létre, és segíti a jogi problémáik megoldását is, a szombathelyi és gy�ri példa alapján. Az Apáczai Csere János Kar támogatási programja tekintettel van a 0-3 éves korú gyermeket nevel�, a krónikus beteg, a gyermekvédelmi szakellátásból kikerül� hallgatókra és azokra a hátrányos helyzet�ekre, akik valamely kisebbséghez való tartozásuk miatt igénylik az oktatói-mentori segítséget. A fogyatékos hallgatók részére eszközkölcsönz�t hoztak létre, segít�-koordináló oktatót jelöltek ki. Az eddig vásárolt és átadott hallókészülékeket, kölcsönözhet� notebookokat továbbiakkal kívánják b�víteni, ezek az egyetem többi karán tanuló hallgatóknak is rendelkezésére állnak. Tervezik a f�iskola honlapját vakbarát panellel b�víteni, továbbá az épületekben a fontos tájékoztató feliratokat pontírással is kihelyezik. Közeli terveik között szerepel a baba-mama szoba létrehozása 0-3 éves korúak és a f�iskolai karon tanuló szüleik részére, célszer� berendezéssel (pólyázó, fektet� stb.). Sikeressége esetén hallgatói közrem�ködéssel a szombati oktatási napokra gyermek játszóházat fognak m�ködtetni 3-10 éves korúaknak. Fontosnak tartják annak a diáktanácsadónak a létrehozását is, melyhez bizalommal fordulhatnak az esélyegyenl�ségi célcsoport tagjai. A Benedek Elek Pedagógiai Karon szakmai (oktatási és kutatási) szempontból is els�dleges feladat a sérült hallgatók számára az ismeretek hozzáférésének megteremtése, a felkészülés hátterének biztosítása, a számonkérésnél az egyéni speciális szükségletekhez igazított oktatói eljárások alkalmazása, gyakorlati terepek biztosítása - a fogyatékosság figyelembevételével - , a képzési támogatási összeg adekvát felhasználásának segítése, személyes megbeszélés alapján. Fontos a kapcsolattartás a sérült hallgató és a hallgatói közösségek között. A karon jelenleg érzékszervi, mozgás- és kommunikációs fogyatékossággal küzd� hallgatók tanulnak. A látássérült hallgatók konkrét segítése: Wintalker beszél� program; hangkazetta, CD szükséges mennyiségben; diktafon az órákon a hallottak rögzítésére; felolvasó személy (személyes segít�); internet hozzáférhet�ség; laptop kölcsönhasználat beépített beszél� programmal; ingyenes fénymásolás; uszoda-bérlet; fizikai kondíciót er�sít� eszközök (tandem, er�gépek). A hallássérült hallgatók konkrét segítése: jeltolmács biztosítása; jegyzetek kiadása; ingyenes fénymásolás. A gyakorlati terephelyeken a konzultációs órákat igény szerint gyógypedagógus vezeti le. A mozgáskorlátozott hallgatók konkrét segítése: ingyenes fénymásolás; jegyzet hozzáférhet�ség megkönnyítése; útiköltség finanszírozás; laptop kölcsönzése. Az OM által szervezett Fogyatékosok a fels�oktatásban cím� konferencián egy vak hallgatójuknak és személyi kísér�jének lehet�séget biztosítottak a részvételre. A Savaria Egyetemi Központ el�dintézménye, a szombathelyi Berzsenyi Dániel F�iskola 2005-ben létrehozta és folyamatosan m�ködteti a Speciális Szükséglet� Hallgatókat Segít� Bizottságot. A bizottság m�ködését biztosító szabályzat részletesen tartalmazza az érzékszervi (hallás, látás), a mozgásszervi akadályozott, valamint a diszlexiás, diszgrafiás, diszkalkuliás hallgatókat megillet� segítségadás módozatait, formáit. Az intézmény fogyatékos ügyi koordinátora heti 4 órás fogadóóra keretében foglalkozik a fogyatékkal él� hallgatók

Képzés


41

problémáival. A hallássérült hallgatók tanulmányainak segítése érdekében rendszeres jeltolmács szolgáltatás áll rendelkezésre. A Diákönkormányzattal történ� együttm�ködés értelmében a fogyatékkal él� hallgatók a lehetséges legmagasabb összeg� ösztöndíj folyósításában részesülnek, valamint félévente 2000 Ft összegben ingyenes fénymásolási lehet�séget kapnak. Az elmúlt években a hallgatók több, a fogyatékosok problémáival foglalkozó szakdolgozat írtak,. Terveik között szerepel „Ismerj meg!” címmel a fogyatékkal él� hallgatók napjának megszervezése, melynek keretében az egészséges és a sérült fiatalokkal közös programok révén szeretnék az elfogadás, a tolerancia, az esélyegyenl�ség elvét megismertetni.

2.3. A doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése A Nyugat-magyarországi Egyetemen jelenleg 6 doktori iskola m�ködik: az Erd� Mérnöki Karon a Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola (nappali hallgató/egyéb: 15/22), a Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola (9/16), a Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola (20/22), a Széchenyi István Gazdasági folyamatok elmélete és gyakorlata Doktori Iskola (10/24), az Újhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola (13/15), az Alkalmazott növénytudományi Doktori Iskola (11/7). Az Apáczai Csere János Karnak valamint a Geoinformatikai Karnak m�ködik egy-egy programja a Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskolában. A doktorképzésnek a jöv�t illet�en két alapvet� problémával kell szembenéznie: • A PhD munka értékelésénél az egyéni teljesítményt díjazzák, ugyanakkor a társadalom és a

gyakorlat a team munkákat preferálja. Törekedni kell tehát arra, hogy a doktoranduszok tevékenységét egy nagyobb kutatási program keretén belül végezzék.

• A PhD kutatások finanszírozása nagyrészt csak úgy oldható meg, ha a témavezet� projektjéhez kapcsolódik a kutatómunka. Ezzel a doktori munkák gyakorlati hasznosíthatósága terén is jelent�s el�relépés történhet.

A doktori iskolák és programok b�vítése. A Benedek Elek Pedagógiai Kar a KTK doktori iskolájához kíván csatlakozni egy programmal, a Bölcsésztudományi Kar doktori iskolát kezdeményez, amelyben alkalmazott irodalomtudomány, alkalmazott nyelvészet, szociolingvisztika és kultúratudományi program szerepelne. Ebben a doktori iskolában a BPK és az AK is részt venne. Az AMI DLA doktori iskolát kíván indítani a SEK MNSK részvételével. Doktori iskola alapítását kezdeményezi a TTMK is. Célunk egy, a pedagógiai tudományokat integráló doktori iskola létrehozása is. A Kitaibel Pál Doktori Iskola természetvédelmi doktori programmal b�vül a közeljöv�ben.

2.3.1. A doktori képzés rendszerének átalakítása A hat doktori iskola folyamatosan fejleszti, átalakítja az oktatási és kutatási programját annak érdekében, hogy az egyetem b�vül� lehet�ségeit minél jobban kihasználjuk. Az Egyetemi Doktori Tanács folyamatosan vizsgálja az új doktori iskolák alapításának lehet�ségét. Az EDT arra ösztönzi a Doktori Iskolák Tanácsát, hogy a tananyagot folyamatosan korszer�sítve, a tantárgykínálatot b�vítve igazodjanak a nemzeti és nemzetközi prioritásokhoz.

Képzés


Feladataink: • Idegen nyelv� képzés. Az Egyetemi Doktori Tanács, a doktori iskolák vezet�ivel olyan

programot dolgoz ki, amely segíti az NYME egész doktorképzésében az idegen nyelven, els�sorban angolul meghirdetett tantárgyak számának növelését. Olyan diszciplínákban gondolkodunk, amelyeket több doktori iskola hallgatói is felvehetnek, és amelyek akár a video konferencia vonal lehet�ségeinek kihasználásával is megszervezhet�k. Az idegen nyelv� tantárgyak lehallgatását, ill. az idegen nyelven teljesített vizsgákat súlyozottan vesszük figyelembe a kreditpontok beszámításánál. Ez jelent�sen növelheti a külföldi PhD hallgatók számát és hozzájárul a doktori iskolák együttm�ködésének kiszélesítéséhez, a képzésünk hatékonyságának a növeléséhez.

• A gyakorlatorientált témák növelése. Megvizsgáljuk, hogy az adott problémakör kidolgozása valóban megfelel-e a tudományos problémákkal szemben állított követelményrendszer elvárásainak. Szorgalmazzuk, hogy a gyakorlatban felmerül�, tudományos megközelítést, vizsgálatot igényl� feladatok finanszírozását a versenyszféra biztosítsa.

• Együttm�ködés a hazai és külföldi doktori iskolákkal. A hazai és külföldi azonos profilú doktori iskolákkal szorgalmazzuk a kapcsolatfelvételt, a kölcsönös kredit-elismerés, valamint a meghirdetett tárgyak kölcsönös tájékoztatása céljából. Az EU-s lehet�ségek kihasználása érdekében pl. az EU-s Kiválósági Hálózat (NOE) keretében 12 európai egyetem közötti, közösen szervezett PhD képzést dolgozunk ki Prof. Dr. Mátyás Csaba akadémikus koordinálásával. Kihasználjuk a Kutatói Mobilitási Központok Hálózata (ERA-MORE) nyújtotta lehet�ségeket is.

• Részvétel az innovációs tevékenységet folytató egyetemi vállalkozások tevékenységében. Növeljük a doktoranduszok számát az innovációs tevékenységet folytató egyetemi vállalkozásoknál (spin-off non-profit vállalkozások: RET, KKK), valamint a regionális feladatokat ellátó egységeknél (pl. Szigetközi Kutatási Központ). A témák kiírásánál ezeket a lehet�ségeket az eddigieknél jobban figyelembe vesszük.

• A karrierirodáknak a doktoranduszok szakmai-tudományos pályafutásának nyomon követése során szerzett tapasztalatait a doktoranduszképzés marketing tevékenységénél is felhasználjuk.

2.3.2. A doktorjelölti jogviszonyban lev�k számára biztosított lehet�ségek Doktorjelöltnek tekintjük a doktori tanulmányaikat befejezett személyeket, akik a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárásban részt vesznek (nem szerezték meg a fokozatot) és már nem állnak az egyetemmel hallgatói jogviszonyban. Ezeket a hallgatókat a MÉK 2000. és 2004. között úgy támogatta, hogy tanszéki mérnökként még egy évet foglalkoztatta �ket, hogy a kutatásaikat befejezzék és a PhD disszertációjukat megvédjék. Ez vezetetett ahhoz, hogy a kar a fokozattal rendelkez�k arányát tekintve az országos értékelésben a 3-4. helyre került. Azoknak a doktorjelölteknek, akiknek van lehet�ségük a pályafutásukat - ha átmeneti id�re is - az egyetemen, vagy kutatóintézetben folytatni, a rendelkezésre álló pályázatok, alapítványok, valamint mobilitási programok (lásd. 2.1.5 pont) b�séges lehet�séget kínálnak. Kritikus azoknak a helyzete, akiknek megélhetési forrás után kell nézniük és a dolgozat elkészítésére nem marad idejük. Ezért növelni kívánjuk egyetemünkön azokat a lehet�ségeket, amelyek legalább egy évre forrást biztosítanak a doktorjelölteknek. Els�sorban az alapítványok és a spin-off non-profit cégek támogatására számítunk. Számítunk a pre-doktoranduszok számára kiírt országos ösztöndíj- pályázatok számának növekedésére is.

Képzés


43

2.4. Az életen át tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása

2.4.1. A célcsoportok feltárási lehet�ségei, a regionális igény felmérése a képzésben érdekeltek és a foglalkoztatók oldaláról, képzési programok kidolgozása Az egyetem karai a 2005-ös év óta intenzíven részt vesznek a MELLearN tevékenységben, minden karon er�s szakmai m�hely m�ködik, vannak elektronikus tananyagok és oktatási formák, adott a tudományos-innovációs háttér és rendelkezésre állnak pályázati források is. A nyugat-dunántúli régióban regionális igényfelméréseket is végeztünk. A tízkarú egyetem el�tt új lehet�ségek nyílnak a feln�ttoktatás, a digitális pedagógia, az e-learning terén. Ezek minél teljesebb kihasználása érdekében: • kidolgozzuk az intézményi tanulás- innovációs stratégiát, • munkacsoportokat alakítunk, majd ezekre támaszkodva hosszabb távon létrehozzuk a

Szakképzési, Feln�ttoktatási és Tanulásfejlesztési Központot. Az intézményi tanulás-innovációs stratégia céljai és elvei • figyelembe véve a modernizáció hatásait és a tízkarú egyetem sajátosságait, meghatározzuk a

hagyományos(formális) tanulás, a távoktatás, a blended learning, az elektronikus tanulás és a mobil tanulás arányát, a fejlesztés és a min�ségbiztosítás módszereit,

• klaszter alapú együttm�ködési hálózatok keretében er�sítjük a fels�fokú szakképzést, a TISZK- ekkel való kapcsolatunkat és a feln�ttoktatást,

• kidolgozzuk a BSc/BA utáni fels�fokú szakképzés rendszerét (OKJ 6. kód), növelve ezzel a munkaer�piaci esélyeinket,

• olyan intézményi szervezetet alakítunk ki, amelyben megmarad a karok kompetenciája a képzések gondozása terén, amely segíti a m�helyeket, valamint központi adminisztrációt és szervezést végez,

• mindezek nyomán megvalósul az életen át tartó tanulás elve, összekapcsolódik a hagyományos, és a nem hagyományos oktatási rendszer.

A feln�ttképzés finanszírozása. Hosszú távú együttm�ködési megállapodásokat kívánunk kötni a feln�ttképzés közös kezdeményezésére, ill. gondozására a különféle szakmai/társadalmi szervezetekkel. Regionális igények. Az alsófokú pedagógus utánpótlás és a pedagógus továbbképzés biztosítása a régióban az NYME-re hárul. Fokozódik az érdekl�dés a fogyatékosok rehabilitációs foglalkozásai, a kommunikációs tréningek iránt. N� a közoktatási és a humán szférához kapcsolódó munkakörök ellátásához szükséges szakképzettség megszerzése iránti igény is. A helyi közösségek és a régió irányából érdekl�dés mutatkozik a pedagógiai f�iskolák pszichológiai laboratóriumai iránt. A BPK a regionális igények felmérése alapján a korai idegen nyelvi képzés, a kompetencia alapú nevelés, a tehetséggondozás és az inkluzív nevelés területén szakirányú továbbképzések alapítási és indítási kérelmeit dolgozta ki. A jöv�ben a Munkaügyi Központtal való folyamatos kapcsolattartás alapján a pedagógus munkanélküliség csökkentése érdekében további fels�fokú szakképzések és szakirányú továbbképzések kidolgozására vállalkoznak. A kar nyitni kíván a vállalkozói szféra irányába is különböz� tréningek és szolgáltatások biztosításával. Cél a munkáltatók igényeit kielégít�, megfelel� szakmai kompetenciákkal rendelkez�, a térségben használatos technológiát ismer� és használni tudó, az egész életen át tartó tanulásra felkészített szakemberek képzése.

Képzés


A m�veltség szélesítéséhez, a foglalkoztatottak arányának tartós növeléséhez szükséges magasabb szint� szakmai képzettség elérése stratégiai fontosságú feladat. Ezért szorosabb kapcsolatot alakítunk ki a régió ipari parkokat és klasztereket tömörít� gazdasági szervezeteivel, kamaráival, a regionális munkaügyi központtal is.

2.4.2. Képzési rendszer m�ködési stratégiái, szakképzettségek megszerzésének lehet�ségei, a diplomás átképzés munkaer�piaci hátterének bemutatása Az integrált egyetemen jelenleg folyó képzést úgy kívánjuk m�ködtetni, ill. továbbfejleszteni, hogy az megfeleljen egy európai színvonalú, modern, multidiszciplináris egyetem ismérveinek. A fejlesztés stratégiájának kialakítását jelent�sen befolyásolják a küls� tényez�k, a Bolognai Nyilatkozat, ECTS, stb. is. A képzési rendszer m�ködési és fejlesztés stratégiájának fontos elemei a képzés szerkezetének átalakítása, a képzési kínálat b�vítése, a tartalmi korszer�sítés, és a módszertani fejlesztés. A képzési szerkezet átalakításának célkit�zései • a képzési szintek b�vítése az iskolai rendszer� szakképzést�l a doktorképzésig, a köztük lév�

átjárhatósággal kapcsolatos szerkezeti változtatások, • az intézményben folyó képzések racionalizálása, gazdaságosabbá tétele, • a hallgatói mobilitás feltételeinek kiterjesztése. A fenti célkit�zéseket a következ� programokba építve kívánjuk megvalósítani: • a jelenlegi képzési rendszer racionalizálása, fejlesztése, • a képzésfejlesztés infrastrukturális feltételrendszerének biztosítása. A képzési kínálat fejlesztésének célkit�zései. A képzési kínálat fejlesztése két célterületre irányul. Egyrészt a hallgatók hosszú távú változtatási igényeinek kielégítésére, másrészt a hallgatóság bels� igényeinek kielégítésére a kínálatfejlesztés által. A felhasználók hosszú távú változtatási igényeinek kielégítésével (országhatáron túli, országos és regionális szintekkel) kapcsolatos célkit�zések: • a munkaer�piachoz rugalmasan alkalmazkodó képzési kínálat megteremtése (meglev�

szakok megszüntetésével, illetve új szakok indításával), • a gyors átképzést biztosító szakirányú továbbképzések szorgalmazása, • rövid id�tartamú tanfolyami képzések folytatása. A hallgatói bels� igények kielégítésével kapcsolatos fejlesztési célkit�zések: • a fakultáció lehet�ségének kiterjesztése, • az idegen nyelven történ� képzés bevezetése és elterjesztése, • a pályamódosítás (mobilitás) lehet�ségének biztosítása. A képzés tartalmi korszer�sítésének célkit�zései: valamennyi szakunkon a tantervek, képzési programok korszer�sítése és folyamatos módosítása a küls� és bels� igények szerint. Felülvizsgáljuk és módosítjuk a fontosabb tantervi arányokat: • elméleti és gyakorlati képzés aránya, • alapozó és szakmai tantárgyak aránya, • kötelez� és szabadon választható tárgyak aránya. A képzés tartalmi korszer�sítésével kapcsolatos stratégiai célkit�zésünk: oktatni szükséges a jelen élenjáró tudományos eredményeit és a jöv� prognózisát, illetve az ezeken alapuló eljárásokat, módszereket. Az ilyen jelleg� tartalmi korszer�sítéssel függ össze az írott és

Képzés


45

elektronikus könyvtárszolgálat fejlesztése, az internet hozzáférés kiterjesztése. Egyetemünk a képzés tartalmi korszer�sítésén belül egyik legfontosabb feladatának tekinti a fizikum fejlesztését is. Célkit�zéseink között szerepel a hallgatóság sport-oktatása és a sportolási lehet�ségek fejlesztése. A képzés módszertani fejlesztésének célkit�zései: • közös (egyesített) képzési lehet�ségek kialakítása, • a hallgatói kontaktóraszám csökkentése, • korszer� oktatási módszerek bevezetése, tanulmányi adminisztráció elveinek átalakítása, • a kötelez�en- és szabadon választható tárgyak széleskör� felkínálása, • a vállalati gyakorlat tantervbe történ� beillesztése (placement), • lineárisképzési rendszer fejlesztése, korszer�sítése.

2.5. Oktatási szolgáltató funkciók küls� érdekl�d�k számára, a régió igénye Célunk, hogy a régió mind az általunk kibocsátott, mind a máshol diplomát szerz� fiatalok számára vonzó területté váljon, ahol a végz�söket kvalifikált munkahelyek várják, dinamikusan n� a fiatal szakemberek által alapított prosperáló vállalkozások száma, és a diplomások tudásának eredményeképpen aktivizálódik a helyi társadalom.

Cél, hogy az önkormányzatok és munkáltatók közötti együttm�ködés fejl�dése révén megvalósuljon az oktatási kínálat és a gazdaság igényei közötti összhang, a munkaer�piac gondjainak hatékony kezelése. A kvalifikált munkaer� megtartásával, innovációs központok kialakulásával tovább folytatódjon a régió dinamikus gazdasági és társadalmi fejl�dése, az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság építése.

A NYME oktatási programjának egyik fontos célkit�zése, hogy a kutatás és a képzés szintjén biztosítsa az ipar, a piac igényeire épül� ismeretek beépülését, meghonosítsa az alkalmazás-orientált, innovációs, üzleti szemléletet a fels�oktatásban. Ennek érdekében reprezentatív felméréseket szervezünk, ennek egyetemünkön jó hagyományai vannak. Pl. az FMK 2006-ban országos szinten 299 cég képzési igényeit mérte fel, a felmérés kiterjedt a mez�gazdaság, vadgazdálkodás, erd�gazdálkodás, fafeldolgozás, papíripar, bútorgyártás és környezetvédelem szakterületekre. A felmérés célja volt a képzési lehet�ségek megismertetése is a célcsoportokkal. A szakképzettség-szerzés lehetséges formái küls� érdekl�d�k számára: • iskolarendszeren kívüli feln�ttképzési programok: agrár, oktatói, pedagógiai, gazdasági és

igazgatási, informatikai, m�szaki, nyelvi, OKJ-s, feln�ttképzési szolgáltatások, • mérnök-továbbképzési programjaink az okleveles szakemberek ismételt, periodikus

bevonására a fels�fokú oktatásba és szakképzésbe, • rövid futamidej� tanfolyamok, szakmai tréningek a vállalkozói szféra képvisel�inek, • szaktanácsadás, igény szerinti oktatási programok, • moduláris oktatási rendszer m�ködtetése, a kínálat a rövid 8 órás képzésekt�l a 2 éves

posztgraduális képzésekig terjed, • továbbképzési divízió m�ködtetése.

Kutatás – fejlesztés – innováció


Kutatás – fejlesztés - innováció


47

2.6. Kutatás-fejlesztést és innovációt támogató stratégia és intézményi gyakorlat A korszer�, „fenntartható”, magas színvonalú fels�fokú oktatási tevékenység alapvet� feltétele a tudományok m�velése, a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) hatékonyságának növelése. Ily módon bevételeink is növelhet�k, forrásaink egyre növekv� hányada a K+F+I tevékenységb�l származhat. Kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiánk céljai: • profiltisztítás, a szétaprózottság megsz�ntetése, • az innovációs tevékenység er�sítése, • a hasznosítható eredmények arányának növelése, • az egyetem és az ipar, valamint a kis-és középvállalkozások közötti kapcsolatok er�sítése, • termék és szolgáltatásfejlesztés, • részvétel nemzetközi projektekben, • növekv� részvétel a nemzetközi kutatási programokban. A kit�zött célok megvalósítása el�segíti az egységes Európai Kutatási Térséghez való csatlakozásunkat is.

2.6.1. Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása Az egyetem oktatói jelent�s szellemi potenciált képviselnek, a min�sítettek aránya 54% felett van, az utánpótlást a saját Doktori Iskoláinkban képzett hallgatók biztosítják. Az oktatók és kutatók tudományos teljesítménye, innovációs kedve, pályázati aktivitása folyamatosan n�. Publikációs tevékenység. Az NYME karain tevékenyked� oktatók publikációs tevékenységének összes eredményét a következ� a 17. Táblázat mutatja be:

17. Táblázat A karok publikációs tevékenységének f�bb adatai (m�vészeti jelleg� publikációk nélkül)

Publikációk AK BPK EMK FMK GEO KTK MÉK BTK MNSK TTMK Összes

Füzet 208 14 222

Könyvszerkesztés 29 51 80

Lektorálás 35 434 12 481

Jegyzetben írt fejezet 30 5 74 25 83 28 75 17 31 13 381

PhD dolgozat, disszertáció 44 34 88 65 33 93 120 42 45 33 597

Jegyzet 51 24 170 50 132 98 144 118 53 24 864

Elektronikus dokumentum 26 47 293 256 158 118 181 100 31 11 1221

Könyv 270 118 93 62 51 97 93 210 59 73 1126

Könyvfejezet 99 42 297 129 77 196 442 561 166 188 2197

Nemzetközi referált folyóiratokban megjelent publikáció

38 76 441 346 57 242 774 334 194 236 2738

Nem lektorált folyóiratban megjelent közlemény 486 840 493 140 230 1830 201 230 189 4639

Hazai, referált folyóiratokban megjelent publikáció 505 279 995 534 378 446 1802 1135 322 496 6892

Konferencia kiadvány 564 333 1327 668 598 426 2697 446 238 467 7764

A publikációk dönt� többségét a konferencia kiadványokban (proceedings) megjelent el�adásanyagok képezik. Az egyéni tudományos el�rehaladás elvárásai, a különböz� oktatási programok, ill. alapítások (BSc, MSc, PhD stb.) arra ösztönöznek, hogy az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektessünk a nemzetközi, impakt faktoros tudományos folyóiratokban megjelen� közleményekre.



Benedek Elek Pedagógiai Kar. Az alkalmazott és interdiszciplináris kutatások területén új területeket keres, és új programokat indít, a már meglév�ket tovább er�síti. Az új Forrásközpont, mint tudáscentrum adta lehet�ségekkel élni kívánnak, különös tekintettel az intézményi és a regionális K+F-ben való részvételre. E programoknak és fejlesztési elképzeléseknek a sikere érdekében meger�sítik a karon belül a bels� kutatások és fejlesztési programok koordinálását, menedzselését. A Savaria Egyetemi Központ karai a kutatásokkal, f�leg az interdiszciplináris és az aktuálisabb témájú (terminológia, klimatológia, sportturizmus, stb.) projekteket illet�en er�teljesen bekapcsolódtak a hazai és nemzetközi kutatási hálózatokba, új hálózatokat építenek ki és koordinálnak, amelyekben a csapatmunkában folyó kutatások els�bbséget élveznek az egyéni kutatásokkal szemben. A Savaria University Press Kiadó által megjelentetett könyvek az országos könyvkereskedelmi forgalomba is bekerülnek, s irántuk élénk szakmai érdekl�dés tapasztalható. A karon tevékenyked� kutatási m�helyek bekapcsolódtak a hazai és nemzetközi kutatási hálózatokba. Ösztönzik, hogy az oktatók, kutatók minél nagyobb számban, nemzetközi együttm�ködésekben folyó kutatásokba kapcsolódjanak be, hogy ki tudják használni a csapatmunka és a közös eredmények számukra is visszaforgatódó el�nyeit. A karok kutatási tevékenységének eredménye az intenzív konferenciaszervezés is. A konferenciák anyagai általában a tanszékek által kiadott kötetekben jelennek meg. Ezek mellett számos alkalmi, illetve tudományos kiadványt jelentet meg a kar, mint például a Határsávok-, In honorem, illetve Konvergenciák-sorozatot, melyek h�en reprezentálják a karon folyó tudományos munkát. Természettudományi és M�szaki Kar. A Kar önálló tudományos kiadványa a „Berzsenyi Dániel F�iskola Tudományos Közleményei Természettudományok”, melynek eddig 10 kötete jelent meg. Ezen kívül az egyes tanszékek önálló szakmai periodikákat készítenek, pl. Karsztfejl�dés, Kanitzia, Folia Anthropologica, Cinege. A kiadványok jelent�s szerepet töltenek be a partnerintézmények közötti rendszeres tudományos információ cserében.

2.6.2. Az intézményi innovációs szervezetek Innovatív, forrásszerz� környezet. A (régi) Nyugat-Magyarországi Egyetem az Erd�- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezeti er�forrás-gazdálkodási és védelmi Kooperációs Kutatási Központja (KKK) alapításával és kiváló m�ködtetésével jelent�sen el�relépett a K+F+I területeken. Az Erd�- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) 2005. január 1. óta eredményesen tevékenykedik az egyetem önálló, karoktól független szervezeti egységeként Sopronban. Megalakulását a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program pályázat keretében elnyert támogatás, valamint a konzorciumi tagok által vállalt önrész tette lehet�vé. Az egyetem Erd�mérnöki Karán és Faipari Mérnöki Karán dolgozó kutatócsoportok a 12 ipari partnerrel együtt olyan komplex alkalmazás-orientált K+F projekteket valósítanak meg, melyek eredménye a magas színvonalú tudományos alap- és alkalmazott kutatás, valamint új termékek, technológiák, szolgáltatások, szabadalmak születése, tudás- és technológiatranszfer m�ködtetése, spin-off vállalkozások, gyakorlatorientált innovatív munkahelyek létrehozása. Jelent�s siker, hogy a Nyugat-dunántúli Régióból induló erd�- és fahasznosítási K+F tevékenység egyre inkább országos hatókör�vé válik. A pályázati körülmények gyökeres megváltozása, az eredmény- és versenyközpontú K+F+I környezet kialakításának igénye a szervezeti egység gazdasági társulássá történ� átalakítását ösztönzik. Stratégiai cél az Erd�- és Fahasznosítási Egyetemi Tudásközpont Nonprofit Kft. (ERFARET Kft.) megalakítása az Erd�- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) jogutódjaként. Az ERFARET Kft. feladata a felmerül� igények és a rendelkezésre álló er�források koordinációja lesz. A versenyszféra szerepl�inél megjelen� igényeket az NYME



49

kutatói bázisa felé közvetíti, majd a keletkez� szellemi terméket az ipari partnernek átadja. A megalakítandó Kft. szerepe, hogy a szellemi terméken alapuló, a megbízó ipari partnernél realizálódó termék értékesítéséb�l származó bevételb�l részesedést szerezzen szellemi tulajdonvédelmi, iparjogvédelmi tevékenységén keresztül. Tevékenységének további fontos elemei: az oktatás támogatása a PhD képzés területén, poszt-doktorok támogatása, oktatási tevékenység folytatása, képzések, konferenciák szervezése, publikációk megjelentetése. Az ERFARET Kft. szolgáltatásait továbbra is els�sorban az NYME soproni campusának két meghatározó ágazatára, az erdészet és a faipar területére fókuszálja. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezeti er�forrás-gazdálkodási és védelmi Kooperációs Kutatási Központja (KKK) 2005. január 1-jén kezdte meg a m�ködését, az egyetem önálló, karoktól független szervezeti egységeként. A központ megalakulását a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program pályázati lehet�ségei között elnyert támogatás, valamint az egyetem és az ipari partnerei által vállalt öner� segítette. A KKK megalapításának célja olyan innovatív tevékenység folytatása volt - els�sorban a környezetvédelem, környezeti er�forrás-gazdálkodás területén - amelynek eredményei hasznosak a megrendel� ipari partnereknek, egyúttal beépíthet�k az egyetemi képzésbe, er�sítve és b�vítve ezzel az egyetem képzési palettáját. Az elmúlt id�szakban a KKK jelent�s kutatásokat végzett a fenti szakterületeken, az eredményeket konferenciákon, publikációkban, szabadalom formájában tárta a szakmai és tudományos közösség elé. Az egyetem karairól jelent�s számú oktatót és kutatót vontak be a kutatási tevékenységbe, képzéseket szerveztek, korszer� m�szereket, eszközöket szereztek be. Az elmúlt három év alatt a KKK 18 ipari partnerrel kötött kutatás-fejlesztési szerz�dést, mintegy 200 millió forint értékben. A szerz�dések keretében vállalt munka jelent�s részét az egyetem Erd�mérnöki-, Apáczai- és Geoinformatikai karai végezték el. A KKK tevékenysége 2008 december 31-gyel lezárul. Lehet�ség nyílik arra, hogy a korábban a KKK keretében m�köd� kutatóhelyek további támogatásban részesüljenek. Ennek érdekében az intézmény non-profit kft-t alapít és azt a Cégbíróságon 2007 december 28-án bejegyeztette. A létrejöv� gazdasági társaság f� tevékenységi köre a kutatás-fejlesztés lesz, els�sorban a környezetvédelem és a környezeti er�forrás-gazdálkodás területén. Ipari partnerei várhatóan a meglév� ipari partnerek közül kerülnek ki, de újabb ipari partnerek bevonására is törekszik. F� tevékenysége mellett a továbbiakban is jelent�s feladata lesz a doktoranduszok, poszt-doktorok támogatása, oktatási tevékenység folytatása, konferenciák szervezése és publikációk megjelentetése. A két vállalkozás megalakulása esetén az NYME a tervid�szakban jelent�s bevételekkel számol (18. Táblázat).

18. Táblázat Az ERFARET és a KKK tervezett bevételei (2008-2011) (eFt)

SPIN-OFF 2008 2009 2010 2011

ERFARET 230 000 660 000 660 000 680 000

KKK 160 000 280 000 360 000 440 000

Összesen 390 000 940 000 1 020 000 1 120 000

Az egyetem innovációs stratégiájának fontos része, hogy a két spin-off cég megalakulása esetén azok hatékony m�ködésének feltételeit biztosítsa. Ezek a cégek tudástranszfer tevékenységet folytatva „mellékhasznot termelnek”, amely jelent�s mértékben visszahat az egyetemi kutatásra, az oktatásra és a szemléletre is. Új fejlesztésként a Benedek Elek Pedagógiai Karon 2008. január 1.-t�l Társadalom és Neveléstudományi Kutató Központ kezdte meg m�ködését.



2.6.3. Intézményi kutatás-fejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, a hallgatók és doktoranduszok bevonásának mértéke Legf�bb ösztönz� er� az eredményesség erkölcsi és anyagi elismerése. Ösztönz�en hat a pályázati lehet�ségek feltárása, az információk közzé tétele, az adminisztratív teend�k egyszer�sítése, átvállalása. Ennek érdekében a NYME Kutatásszervezési- és Pályázati Irodát m�ködtet. Az egyes karok eltér� ösztönzési módszereket alkalmaznak. A hagyományos pedagógiai karok els�sorban az irodalmi és m�vészeti aktivitást támogatják, a fokozatszerzés (PhD) végs� fázisában lév� kollégáiknak órakedvezményt, ösztöndíjat adnak. Az EMK és FMK oktatói a pályázati forrásokból, illetve a kutatási megbízások bevételeib�l az elvégzett munkával arányosan részesülnek. A MÉK vezetése a különféle elismerések odaítélésénél és az egyetemi, valamint állami kitüntetésekre történ� felterjesztéseknél el�nyt biztosít az eredményes pályázati ill. kutatási-fejlesztési tevékenységet folytató munkatársaknak. A SEK karain támogatást nyújtanak kutatás, könyv megjelentetés, kiadás, konferenciákon való részvétel, konferenciák szervezése esetén, vagy önrész biztosítanak a pályázatokhoz.

2.6.4. Tudományos teljesítmények bemutatása az intézményben, összehasonlítás hazai és nemzetközi vonatkozásban, kiválósági központok A nyertes pályázatok csökken� száma és a nagyobb bevételi értékek jelzik az elmozdulást a konzorciumban végzett K+F+I tevékenységek irányába. Ezt a 19. és a 20. Táblázatok adatai is bizonyítják.

Pályázati és megbízásos K+F+I teljesítmények (2005-2007)

19.Táblázat Hazai pályázatok Külföldi pályázatok Megbízásos K+F+I Összesen [eFt]

Év [db] [eFt] [db] [eFt] [db] [eFt] [db] [eFt]

2005 85 684 711 5 30 030 88 169 451 178 884 192

2006 90 816 304 7 39 660 112 251 326 209 1 132 958

2007 72 806 224 6 37 411 124 513 417 202 1 319 641

Megjegyzés: A karok fontosabb projectjeit és kutatási témáit a 4. sz. melléklet tartalmazza. 20. Táblázat A karok K+F bevételei (2005-2007) [eFt]

Év AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MSNK TTMK Összesen

2005 1 500 6 000 194 000 174 239 24 000 41 824 231 354 714 741

2006 5 356 1 267 163 000 373 045 29 000 27 264 257 032 855 964

2007 5 726 2 926 15 251 76 000 370 578 65 000 91 278 186 425 15 251 15 200 843 635

A rendelkezésre álló tudományos potenciál és az egyesülésb�l származó új lehet�ségek alapján a karok saját K+F+I bevételeik szinten tartását és kismérték� növekedését prognosztizálják a tervid�szakban (21. Táblázat), amit jelent�sen megemelhet a nagy kutatási projektekb�l származó bevétel.



51

21. Táblázat A karok K+F bevételi vállalásai (2008-2011) (ERFARET és KKK nélkül) [eFt]

Év AK BPK BTK EMK FMK GEO KTK MÉK MNSK TTMK Összesen

2008 12 000 3 372 15 556 80 000 370 000 44 000 70 000 186 425 15 556 16 800 801 709

2009 15 000 3 883 15 867 80 000 369 000 48 000 85 000 186 425 15 867 17 140 821 182

2010 19 000 4 465 16 184 80 000 374 000 51 000 95 000 186 425 16 184 17 485 840 743

2011 21 000 5 136 16 517 80 000 382 000 53 000 100 000 186 425 16 517 17 834 857 429

A NYME K+F+I bevételeinek jelent�s növekedésével számol a tervid�szakban (22. Táblázat)

22. Táblázat Tervezett K+F+I bevételei (2008 - 2001) [eFt]

2008 2009 2010 2011

K+F+I pályázati bevételek 1 110 622 1 132 834 1 155 491 1 178 601

K+F+I szerz�d. kutatások 323 167 392 481 463 980 481 278

K+F+I bevételek összesen 1 433 789 1 525 315 1 619 471 1 659 879

A bevételek növekedésének el�rejelzésénél figyelembe vettük a vállalatok innovációs alapjaira kötött megbízási szerz�déseket is. Célok: • a TIOP pályázati lehet�séget kihasználva 6 milliárd Ft értékben központi laboratórium

megépítését, ill. felszerelését tervezzük, • az akkreditált, tudományos szolgáltatást nyújtó mér�csoportok számát növeljük, • EU referens, majd brüsszeli összeköt� tevékenységét vesszük igénybe, • minél több m�velt szakon megszerezzük a kiválósági centrum min�sítést, • (hosszabb távon) a világ 500 legjobb egyeteme közé kerüljünk.

A fenti adatok jól érzékeltetik a karok széleskör� szakmai –tudományos aktivitását, amelynek jelent�s része a külföldi projektekben való részvétel, ill. külföldi együttm�ködés keretében valósul meg. A 2.6.1. fejezetben közölt összesít� táblázat adatai is azt mutatják, hogy az NYME oktatóinak és a kis számú kutató gárdájának tudományos teljesítménye megfelel a nemzetközi elvárásoknak.



Kapcsolatok


53

2.7. Helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttm�ködések. Részvétel a helyi gazdaságfejleszt� és társadalomalakító programokban Az NYME képzési, kutatás – fejlesztés - innovációs és szolgáltatás – felhasználói köre a Nyugat-dunántúli Régióra, Magyarországra, a Kárpát medencére és az Európai Uniós régióra terjed ki. Az egyetem telephelyeit tekintve hálózatos, 4 megyei jogú városban (Sopron, Gy�r, Szombathely, Székesfehérvár) és a több szempontból is jelent�s gazdasági szerepet játszó Mosonmagyaróváron is m�ködik kara. Székesfehérvári karunk a Közép-dunántúli Régióban helyezkedik el. Ennek az elhelyezkedésnek el�nyei és hátrányai is vannak. El�nye, hogy a Dunántúl nagy részén „jelen” vagyunk és együttm�ködhetünk a többi fels�oktatási intézménnyel, hátránya, hogy az „er�ink” bizonyos mértékben szétaprózódnak. Helyi, regionális, országos és nemzetközi kapcsolatainkban azok a tervek és programok számíthatnak sikerre, amelyek a régiók érdekeit is kifejezik, er�sítik az egyetem régiós beágyazottságát. Ehhez ismernünk kell a komplex fejlesztési koncepciókat, azok célkit�zéseit: közlekedés fejlesztés, az ipari központok közötti nemzetközi kommunikáció fejlesztése, az energia hatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások kihasználása, a termálkincs hasznosítása, regionális hulladékgazdálkodási stratégia megvalósítása, regionális környezeti stratégia megvalósítása, táj- és település védelem, m�emlékvédelem, erd�- és tájgazdálkodás, a régió térszerkezetének és térségi központrendszerének fejlesztése, vidékfejlesztési modell kialakítása, a turizmus környezettudatos fejlesztése, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, határon átnyúló együttm�ködések, a kulturális örökség meg�rzése, új követelményeket közvetít� pedagógus képzés, egyénre szabott szociális és egészségügyi gondoskodás, a virtuális kommunikációs és informatikai rendszerek jelent�s fejlesztése stb. Az egyetem karainak helyi és regionális kapcsolatai Az Apáczai Csere János Kar a regionális kutatási programokhoz oly módon kapcsolódhat, hogy megállapodást köt az MTA Regionális Kutató Központjával. Egy keretmegállapodás alapján a Kar a 14 szakmai m�helyében folyó számos, társadalomtudományi, természettudományi kutatáson keresztül részt vállalhat a régióban folyó kutatásokból. Közös kutatások, illetve „kisegít�” vagy részkutatások rendszerét is kialakíthatják. A kutatási programokat összehangolhatják a többi EU-régiós egyetemmel (Bécs, Pozsony, Prága, Brno stb.), valamint a Széchenyi István Egyetemmel is. Erre már történt kísérlet a CENTROPE projekt keretében. Kulturális jelenlétük megnyilvánulásának egyik kit�n� és látványos formája pl. a m�vészeti produktumok, eredmények megjelenítése, minden ennek megfelel� fórumon és formában (kiállítások, kiadványok, részvétel a városi, megyei és regionális rendezvényeken, egy kulturális, közm�vel�dési koncepció részeként. A Társadalomtudományi és Feln�ttképzési Intézet kidolgozta az együttm�ködési koncepciót. A tágabb értelemben vett nyilvánosság felé folytatják és b�vítik a tudományos ismeretterjeszt� tevékenységet: szabadegyetem, gyermekegyetem, Kutatók Éjszakája, és egyéb, jelenleg még nem kiépített formák. A gazdasági szférában történ� szerepvállalásuk a képzési kínálat piaci igényekhez való igazításában nyilvánul meg. Ezen a területen jelent�s szerepet kapnak a feln�ttképzési, tanfolyami oktatási programok. A társadalmi programokban való részvétel szorosan összefügg az AK-n a 2006-2007 években megvalósított beruházásokkal. Így a PPP-beruházás keretében felépült Hotel Famulus szálló kiemelt szerepet kíván játszani a régió és Gy�r város konferenciaturizmusában, egy olyan szegmensben, amelyben a hozzáadott-érték kifejezetten magas. A hotel és rendezvényei

Kapcsolatok


munkaer� piaci hatással is bírnak: munkaer�-felvételek, valamint a beszállítói, szolgáltatói kör felé felvev�piacként. A Benedek Elek Pedagógiai Kar a gyakorló intézményei (gyakorló óvodái) gyakorlati terephelyei révén szoros kapcsolatban áll Sopron város és környékének, valamint a Közép-dunántúli Régióban elhelyezked� Pápa város és környékének számos kisgyermeknevel� és szociális tevékenységet ellátó állami, önkormányzati, egyházi és egyesületi fenntartású intézményével. Szoros kapcsolatot építettek ki számos soproni középiskolával is. A játszóház- és más kulturális rendezvények szervezése révén fontos szerepet játszik a kar Sopron város közösségi, kulturális életében. Az új kutatóközpont révén a kar a jöv�ben a társadalom- és neveléstudományok terén meglév� szellemi potenciálját a regionális társadalmi programok számára is felkínálja. Erd�mérnök Kar. Az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjaiban a kar intézetei kutatási témáikat, elért eredményeiket rendezvénysorozat keretében mutatják be. Szoros kapcsolatot tart fenn a szakmai szervezetekkel, Erdészeti Tudományos Intézettel, Országos Erdészeti Egyesülettel. Közös kutatási programok, szakmai rendezvények szervezése jellemzi a kapcsolatot. Az OEE helyi csoportjaiban a kar intézetei kutatási témáikat, elért eredményeiket rendezvénysorozat keretében mutatják be. Az EMK kutatási és oktatási programjait tekintve kapcsolatban áll a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel. Napi kapcsolatot tart fenn Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával, az együttm�ködés kiterjed szakvásár szervezésére (bevonva a Pannon Fa- és Bútoripari Klasztert és az Országos Erdészeti Egyesületet), szakértésekre és ipari együttm�ködésre. Kapcsolatot tart fenn a gy�ri székhely� X-Meditor Kft-vel, melynek eredményeképpen országos erdészeti és faipari szakvásáron mutatja be szélesebb közönség számára oktatási és kutatási tevékenységét. Oktatási és kutatási témákban együttm�ködik a GySEV Rt-vel és az Audi Hungária Kft-vel. Faipari Mérnöki Kar. Helyi szinten jó kapcsolatokat ápol a városi Önkormányzattal, támogatják a kutató és oktató munkát. Regionális szinten fenntartják a kapcsolatot a környék minden faipari vállalkozásával, vállalatával. Számos céggel állnak kutatási együttm�ködésben, fogadják kutatási megbízásaikat. A régió egyetemei közül els�sorban a bécsi BOKU-val vannak együttm�ködéseik, több közös kutatási projektjük is van, együtt készülnek a következ� Lombosfa Konferencia megtartására. A kar a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter konzorciumi tagja, amely a régió Fa- és Bútoripari vállalkozásait fogja össze, szolgálja érdekvédelmüket, és – az Egyetem bevonásával – el�segíti kutatási igényeik betöltését. A társadalomalakító programok között kiemelt fontosságú a Marie Curie Program keretein belül megvalósult Kutatók Éjszakája c. átfogó rendezvény, amely az elmúlt évben nagy sikerrel és jelent�s érdekl�dés mellett valósult meg. Ezt a tevékenységet a jöv� évben még inkább kiterjesztik. A Geoinformatikai Karnak hagyományosan jó a kapcsolata a város vezetésével. Jelent�s segítséget kapnak minden olyan ügy elintézésében, melyhez önkormányzati engedély szükséges. Segítették a fejlesztést, amikor átengedték a kar kezelésében lév� épületet körülvev� önkormányzati zöldterület használati jogát. Rendszeresen meghívást kapnak az önkormányzat fejlesztési terveinek tárgyalására, továbbá a pályázati el�készít� ülésekre. Az önkormányzat néhány vezet�je bekapcsolódott a Kar alap- és továbbképzési tevékenységébe is, mint tárgyfelel�s el�adó. Kihasználták a ROP lehet�ségeit, melyhez kell� támogatást kaptak a pályáztató szervezet munkatársaitól. Siker volt az utóbbi id�ben a Karrieriroda létesítése és mindkét Baross pályázat, melynek révén korszer� eszközöket tudtak beszerezni. Mez�gazdaság- és Élelmiszertudományi Kar. Kapcsolataik egyre kiterjedtebbek a gazdasággal, a felhasználói szférával. Szolgáltatásaikat (pl. laboratóriumi vizsgálati kapacitás) a régió igénybe veszi, és a megbízásos munkák mellett a szakképzési hozzájárulás és az innovációs járulék útján is támogatják a kart. A gazdasági élettel való szoros együttm�ködés egyik bizonyítéka a jelenleg mintegy harminc mez�gazdasági és élelmiszer-ipari céget magába foglaló mintagazdasági/mintaüzemi hálózat, amely egyfel�l ugrásszer�en javította a gyakorlati

Kapcsolatok


55

képzés lehet�ségeit, másfel�l növelte az esélyeket a különféle pályázati források megszerzésére. A hálózatnak a felek kölcsönös el�nyén alapuló b�vítése jelenleg is folyik. Mosonmagyaróvár várossal közös projektjük a Vártó és Várpince rehabilitációja. Az INTERREG program keretében megvalósuló projekt célja a Várpince, valamint a Vártó és környékének átalakítása oly módon, hogy környezetvédelmi, oktató és turisztikai (gasztronómiai) feladatokat lásson el. A létesítményt a Kar és a város közösen fogja üzemeltetni. Kiemelten kezelik a Kar és a Kistérségi Társulás közötti kapcsolatot, amely több évre nyúlik vissza. Megújították a Kistérségi Társulással az együttm�ködési szándéknyilatkozatot, a Kistérségi Társulás két régióbeli polgármester (egykori hallgatók) személyében egyetemi kapcsolattartót bízott meg. Kiemelt K+F területnek tekintik a Szigetközt, e tekintetben kulcsszerepet szánnak a Szigetköz Kutató Központnak. Savaria Egyetemi Központ. Mind a képzés, a kutatás, mind a szolgáltatások terén er�teljes együttm�ködésekre törekednek a helyi gazdaságfejleszt� és társadalmi megújulást támogató programokban. Ennek érdekében meger�sítik a kooperációs menedzsmentet az intézményben a Nyugat-dunántúli Régió gazdaságfejlesztésében érdekelt és közrem�köd� szervezetekkel: • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. • Megyei Területfejlesztési Tanácsok és munkaszervezeteik • Megyei Önkormányzatok • Földm�velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság

Nyugat-dunántúli Regionális Képviselete • Fels�oktatási intézmények • Non-profit kutatóhelyek • Tudományos szolgáltatást nyújtó szervezetek • Szakközépiskolák és tanügyi igazgatási szervezetek • Civil szervezetek • Gazdasági és hivatásrendi kamarák • Feln�ttképzési vállalkozások • Munkaügyi Központok • Vállalkozásfejlesztési Alapítványok • Klaszter kezdeményezések Kidolgozás alatt lév� területek: • együttm�ködési megállapodás Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Vas

Megyei Önkormányzattal a Savaria TISZK-ben való részvételi lehet�ségre, valamint közös szakképzési társaság létrehozására,

• Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésében forrást biztosít a város és a régió szempontjából jelent�s képzések személyi és infrastrukturális hátterének biztosítására.

M�vészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar. 2002-2007-ben az MNSK 141 megkérdezett oktatója, illetve küls� óraadója közül: • 7 f� a régióban vezet� pozíciót töltött be, • 23 f� valamilyen régiós szervezetben tag volt, • 18 f� országos szervezetnél vezet� volt, • 12 f� országos szervezetben tag volt. Az Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék oktatói kollektívája megalapította a „Castanea” Az Egészséges Középkorúakért Egyesületet, melyet a Cégbíróság bejegyzett. Az Egyesület els�sorban a kistérségi egészséggel kapcsolatos projektekhez csatlakozott, mivel egyre jobban felértékel�dik az egészségfejlesztésben a különböz� színterek szerepe. Az Egyesület szakmai

Kapcsolatok


segítséget kíván nyújtani önkormányzatoknak, civilszervezeteknek egészségtervek készítéséhez és egészségnapok szervezéséhez. Országos kapcsolatok Az Apáczai Csere János Kar intézeteinek, szakmai m�helyeinek kutatási tevékenysége eredményesen jelent meg különböz� programok, konferenciák keretében: Így a Társadalomtudományi Intézet szervezésében Távmunka az esélyegyenl�ség jegyében a Nyugat-dunántúli régióban címmel, a fogyatékkal él� emberek bekapcsolódásának lehet�ségét vizsgálták a gazdaság különböz� szektoraiban. A Testnevelési Intézeti Tanszék által készített felmérések és az egészségmeg�rzés témakörében végzett kutatásaik az id�söd� korosztály életmin�ségét, az egészségmeg�rzés preventív mozzanatainak kidolgozásához járulnak hozzá. A Faipari Mérnöki Kar országos szinten számos faipari és egyéb vállalkozással áll rendszeres kapcsolatban, közös kutatásokat is végeznek. Több egyetemmel együttm�ködnek (pl. BME, BMF, Miskolci Egyetem). Az országos együttm�ködést is szolgálja a 2007. �szén megalakult Erd� és Faalapú Iparágak Nemzeti Technológiai Platformja (ERFIP-NTP), amely hozzájárul az érintett szakterületek összehangolt fejlesztéséhez, az NYME EMK és FMK aktív részvételével. A Platform célja, hogy egy érdekszövetségen alapuló együttm�ködést alakítson ki, amely konkrét technológia-fejlesztési akciók elindítását is el�segíti. Geoinformatikai Kar. Aktív részük volt a régió Pólus Programjának kidolgozásában, melyben érintettek is voltak, mint lehetséges pályázó. Mez�gazdaság- és Élelmiszertudományi Kar. Az Esterházy Fesztivál alkalmas regionális, országos, illetve nemzetközi kapcsolatok kiépítésére.

2.8. Nemzetközi kapcsolatok Az egyetem 10 kara szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki (Lásd 3. sz. melléklet és 2.1.5. Oktatási és kutatási mobilitás). Néhány jellemz� példa:

Az Apáczai Csere János Kar oktatóinak a középtávú európai programok (Viseus, Eubis) nyújtanak lehet�séget arra, hogy az uniós partnerekkel közös kutatásokban, tananyagfejleszt� projektekben vegyenek részt. Faipari Mérnöki Karon az EU6 keretprogramban megvalósult „CRAFT Innobeech” ipari fejlesztési kutatások, az „ECWins” nyílászáró fejlesztési projekt és az elektronikus tanulás támogatására beindított Leonardo Mobywood projekt kiemelked�en sikeres. Famodifikációs projektet kezdeményeztek a göttingeni Georg-August Egyetemmel. A kutatási együttm�ködés területén aktívan kihasználják a COST rendszer nyújtotta lehet�ségeket, ami közös nemzetközi konferenciákon és workshop-okon túl a közös tudományos publikálást is támogatja. Az alábbi témákban vesznek részt: E44 – Európai Fafeldolgozási Stratégia, E31 – Használt Faanyagok Újrahasznosítása, E53 – Faanyag Min�sége. A Kar több nemzetközi szakmai szervezetnek is tagja, pl.: Európai Faanyag Szárítási Csoport, Faanatómusok Nemzetközi Társasága. Nemzetközi tagsági rendszerüket az InnovaWood szervezethez való csatlakozással kívánja b�víteni, amely a fatudományok és technológiák vezet� európai oktatási és kutatási intézményeit tömöríti. Céljaik: • tovább er�síteni a kapcsolatokat a közép- és kelet-európai országokkal, els�sorban a közös

kutatások tekintetében, • er�síteni a kapcsolatokat, az angol nyelvet az oktatásban kiterjedten használó országokkal

(USA, Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Hollandia, Skandinávia), • lehet�ségeket keresni a távol-keleti országokkal (Kína, Japán) történ� kapcsolattartás

finanszírozásának megoldására,

Kapcsolatok


57

• lépéseket tenni az angol nyelven történ� PhD képzés megvalósítására, illetve kiszélesítésére. A Közgazdaságtudományi Kar 2007-ben partnerségi megállapodást kötött a Technische Universität Wien-nel az Ausztria-Magyarország Interreg IIIA program keretében a Nyugat-Pannónia Interdiszciplináris Nyári Egyetem cím� pályázatban meghatározott projekt közös együttm�ködéssel történ� megvalósítására. A kar és a holland Fontys Internationale Hogeschool Economie (Venlo) között 2005-ben kötött Socrates/Erasmus szerz�déses kapcsolat folyamatosan b�vül. Közös Európai Uniós pályázatokat adtak be 2006 decemberében (Joint European Project) és 2007 márciusában (Erasmus Intensive Programme) is. Savaria Egyetemi Központ. A Savaria Egyetemi Központ, a jogel�dje, a Berzsenyi Dániel F�iskola (BDF) aktív nemzetközi kapcsolatépítési tevékenységének köszönhet�en, széles, f�leg közép- és észak-európai országokra kiterjed� nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amely els�sorban fels�oktatási intézményekre terjed ki. Bölcsészettudományi Kar. Számos közös kutatási, illetve több közös oktatási programjukat nemzetközi kapcsolatok keretében - például a SLANG MASTER (szláv nyelvészet és szakmódszertani program) a maribori, vagy a MIREES (politikai tudományok) a bolognai egyetem vezetésével – valósul meg. A szombathelyi Terminológiai Központ kutatási és oktatási tevékenysége révén terminológiai tanulmányokkal foglalkozó intézetek és egyéni kutatók hálózatát hozza létre, mely alapjául szolgál több aktuális és vonzó mester- és továbbképzési szaknak (terminológus, fordítás-menedzser, szaklektor). Ezek szakmai támogatását a Magyar Fordítóirodák Egyesülete biztosítja. Egyik interdiszciplináris kutatási és oktatási projektjük Identitás és regionalitás címmel a hajdani Osztrák-Magyar Birodalom területének kulturális, földrajzi, identitás- és nemzettörténeti sajátosságaival foglalkozó nemzetközi kutató központ létrehozását célozta meg. Egy MA (kultúratudomány) képzés indításával új horizontokat nyitnak az (Alpok-Adria és Dunamenti) régióban él� fiatalok számára. Az idegen nyelvi és a szaktanszékek együttm�ködéséb�l származó interdiszciplináris kutatások és oktatási folyamatok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyre b�vül� szakválaszték a partneregyetemek segítségével, új tartalmakkal, felújuló kutatói és oktatói gárdával, mindig aktuális kutatási témákkal rendelkezzen. A Természettudományi és M�szaki Kar különös jelent�séget tulajdonít a szervezeti egységek nemzetközi szakmai és tudományos hálózatokba való beágyazottságának, amit az oktatási, kutatási és mobilitási lehet�ségek gazdag tárházának tekint. A karon m�velt tudomány- és oktatási területek beágyazódtak az európai követelményrendszerekbe, pl. CERTIDOC európai kompetencia-rendszer, mely az oktatói és kutatói mobilitás alapja is egyben, vagy a BOBCATSSS könyvtár- és információtudományi hálózat. A M�vészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar 18 oktatója, illetve óraadója összesen 37 nemzetközi konferencia szervezésében vett részt az elmúlt öt évben. A Sporttudományi Intézet alapítója és koordinátora egy 23 európai egyetemet tömörít� szakmai hálózatnak (International Network on Sport and Health Sciences - INSHS). E példaérték� nemzetközi szakmai kapcsolatrendszernek köszönhet�en a Sporttudományi Intézet több év óta intenzív szakmai kapcsolatokat ápol e hálózat partnerintézményeivel, ezen belül is kiemelten a UWIC (Cardiff, Wales, UK) Sport of School Egyetemmel. Jelent�s eredmény a „Teljesítményelemz� Sporttudományi Kutatócsoport” létrehozása, melynek szakmai patronálását és vezetését az UWIC professzora, Dr Mike Hughes vállalta el. A kutatócsoport f� tevékenységei között szerepel a cardiffi UWIC egyetem és az NYME, MNSK Sporttudományi Intézet MSc és PhD kihelyezett képzésének és az együttm�ködésnek kiszélesítése.

Szervezetfejlesztés




59

2.9. Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása A 2006. március 1-jén hatályba lépett új fels�oktatási törvény szervezetet érint� rendelkezéseinek figyelembevételével készítettük el az új Nyugat-magyarországi Egyetem organogramját, amely egyúttal az oktatási és kulturális miniszter által jóváhagyott 35275/2007. számú Alapító Okirat 1. számú melléklete.

A fels�oktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény 19-30. §-ai meghatározzák az egyetem m�ködésének alapelveit, mi szerint a bels� szervezetet oly módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa az egyetem oktatási, tudományos kutatási és alkotó m�vészeti alapfeladatainak, az egészhez kapcsolódó kiegészít� feladatainak, valamint a m�ködést biztosító funkcionális és szolgáltató feladatainak szakszer�, hatékony és gazdaságos ellátását. A Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Berzsenyi Dániel F�iskola egyesülését kimondó szenátusi határozatok megszületése után rövid határid�n (2007. március 01. – 2007. május 31.) belül elkészült az egyetem három részb�l álló Szervezeti és M�ködési Szabályzata, amely folyamatos korrekcióra szorul a jogszabályi és egyéb változásoknak megfelel�en. A módosított fels�oktatási törvény lehet�séget nyújtott arra, hogy az új egyetem m�ködésének megkezdését megel�z�en megválasszuk az ideiglenes Szenátust. A m�ködés megkezdését követ�en az ideiglenes Szenátus átalakult Szenátussá és felállt az új döntést el�készít�, végrehajtást ellen�rz� szerv, a kilenctagú Gazdasági Tanács is. Ez a testület az egyetem rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felel�s használatát segít� gazdasági, stratégiai döntések el�készítésében és végrehajtásuk ellen�rzésében részt vesz, így különösen véleményezi:



• a költségvetést, az éves beszámolót, a számviteli rendet, • a fejlesztések indítását, • szervezeti egységek létesítését, átalakítását és él a törvényben és m�ködési rendjében,

meghatározott további jogival.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Szervezeti és M�ködési Szabályzatának els� részét képez� Szervezeti és M�ködési Rend meghatározza a Gazdasági Tanács, a Szenátus és az egyéb döntést el�készít� -, hozó -, végrehajtó testületek legfontosabb m�ködési elveit, ezek rendszerét és egymás közötti kapcsolatát. Szervezeti rendünkben kuriózumnak számít a Savaria Egyetemi Központ, mivel feladatkörének kialakításához, m�ködéséhez a törvény nem nyújt irányelveket, létjogosultságát a gyakorlatnak kell igazolnia. A Savaria Egyetemi Központban is tervezzük intézetek létrehozását, amelynek hatására ott is hatékonyabbá válhat a munka, mind oktatási, mind igazgatási és mind gazdasági vonalon. A jogel�d Nyugat-Magyarországi Egyetem karain eleve hatékonyan m�ködtek a demokratikus úton megválasztott véleményez�, javaslattév�, döntés el�készít� testületek, a Kari Tanácsok. 2008.-tól a Savarai Egyetemi Központ keretén belül m�köd� három karon is megválasztották a kari tanácsokat. Jogkörüket a kari sajátosságoknak megfelel�en a kari ügyrendek szabályozzák. Az egyesülés természetesen számos szervezetfejlesztési feladattal jár, mindenekel�tt folytatnunk kell a megkezdett szervezeti korszer�sítést az eredményorientált m�ködés érdekében. A szervezet struktúráját és döntési mechanizmusát úgy célszer� tovább fejleszteni, hogy azok messzemen�en szolgálják az egységes intézményként m�köd� új egyetemet. Az elvégzend� feladatok, és az ehhez rendelt határid�k meghatározásával elkezdünk egy olyan „profiltisztítást” –mindenkor szem el�tt tartva a szervezeti, kari sajátosságokat -, amelynek eredményeként kialakulhat egy magasabb szint�, az adminisztratív szolgáltatások körén jelent�sen túlmutató igazgatási és szolgáltatási szervezet is. A szervezetfejlesztés részét képezi az új egyetemi arculat 2008. évben történ� teljes kör� kialakítása, az informatikai rendszerek (Neptun, FIR, stb.) harmonizálása, az új elektronikus dokumentumkezel� rendszer egyetemi szint� bevezetése.

2.9.1. Az intézmény demokratikus testületeinek m�ködtetése Az egyetem szervezeti és m�ködési autonómiáját a fels�oktatásról szóló törvényben és szabályzataiban el�írt demokratikus eljárási és döntési rend szerint valósítja meg. Az egyetem felel�s vezet�inek tevékenységét az SzMSz-ben meghatározott feladatkörrel és hatáskörrel felruházott testületek is segítik, ezért nagy gondot kell fordítanunk ezen testületek m�ködtetésének szabályozására is. Az új fels�oktatási törvénynek megfelel� intézményi szervezeti felépítést - a folyamatos jobbítás igényével - kialakítottuk. Ezen munkálatok keretében folyt és folyik a demokratikus testületek m�ködtetésének szabályozása is. A választási eljárást – mely alapján a Szenátus, a Kari Tanácsok választása is történik – a Szervezeti és M�ködési Rendben szabályoztuk. E szerint az egyetem minden nem további jogviszonyú, közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkez� oktatójának, tudományos kutatójának, más foglalkoztatottjának és beiratkozott hallgatójának joga, hogy választó és választható legyen az egyetemen m�köd� testületekbe. A választások megszervezése egyetemi, kari feladat, amelyért a rektor, illetve a dékán a felel�s. A Szervezeti és M�ködési Rend határozza meg a Szenátus létszámát és összetételét. A Kari Tanácsok létszámáról és összetételér�l a kari ügyrendek rendelkeznek.



61

A Hallgatói Önkormányzat a Szenátus létszáma legfeljebb egynegyedének, legfeljebb egyharmadának megfelel� számú tagot delegálhat a Szenátusba. A hallgatók érdekeinek képviseletében m�köd� Hallgatói Önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az egyetem m�ködésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A hallgatók az egyetem döntése ellen a közlést�l számított 15 napon belül jogorvoslattal élhetnek (kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést). A jogorvoslati eljárás rendjét a Szervezeti és M�ködési Szabályzat harmadik részét képez� Hallgatói Követelményrendszer tartalmazza. E szabályozás meghatározza a jogorvoslati kérelmek tárgyában eljáró testületeket és azok részletes m�ködési rendjét.

2.9.2. A menedzsmentet segít� szervezetek bemutatása, eredményorientált m�ködtetés gyakorlatának kialakítása A menedzsment funkciók (tervezés, szervezés, irányítás és vezetés) ellátását, az egyetem menedzsmentjét érint� legjelent�sebb követelmény – min�ségi szolgáltatás /min�ségi oktatás nyújtása – teljesíthet�ségét a Szervezeti és M�ködési Rendben felsorolt testületek is segítik. Az egyetem vezetésével járó operatív feladatok végrehajtásának szervezéséhez, a döntések el�készítéséhez a rektor által létrehozott Rektori Tanács nyújt segítséget, amely els�sorban véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik. A Szenátus által létrehozott állandó és eseti bizottságok munkája is a menedzsment által kit�zött célok elérését szolgálja, ilyen például a Stratégiai és Fejlesztési Bizottság, amelynek feladata az egyetem hosszú-, közép-, rövidtávú és programszint� tervjavaslatainak a kimunkálása, az egyetem m�ködésének és a környezet változásainak folyamatos elemzése és értékelése, az esetleges m�ködési zavarok elemzése, ezek korrigálására javaslat kidolgozása. Ilyen testület továbbá a Tudományos és M�vészeti Tanács, amelyet az egyetem kutatási-fejlesztési-innovációs és m�vészeti képzési stratégiájának kialakítása és megvalósításának irányítása céljából hozott létre a Szenátus. Az el�ttünk álló id�szakban nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy a Szenátus által létrehozott állandó és ad hoc bizottságok valóban betöltsék funkcióikat, azaz véleményezzék a szakterületükre es� el�terjesztéseket, éljenek javaslattételi jogukkal és ellen�rizzék a szakterületükre es� határozatok végrehajtását.

2.9.3. Integrált m�ködés gyakorlata, kari er�források felmérése, átcsoportosításának gyakorlata az oktatási szerkezetváltás el�segítése érdekében Az egyetem a kari er�források pontos felmérésére már tett és a jöv�ben is kíván tenni lépéseket, többek között ezt a célt szolgálják a Gazdasági F�igazgatóság vagy az oktatási rektorhelyettes apparátusa által nyilvántartott adatbázisok, az értékes és összetett ingatlanállomány karonkénti nyilvántartása, a karoknak nyújtott küls� támogatások, kari bevételek nyilvántartása. Két különböz� szervezettség�, irányítású intézmény egyesült. A karok összetételében, a támogatások arányában jelent�sek a különbségek. A karok alapvet�en a képzési struktúrájuk jellegéb�l adódó bevételekkel rendelkeznek. A korábban is nagyon sz�kösen finanszírozott képzési normatív támogatás az indokolt oktatási önköltségnek a csoportba sorolása szerint történt. A karok bevételeiben a normatív támogatások aránya – az összes bevételekhez viszonyítottan - körülbelül kétharmados. A finanszírozás jórészét tehát a karoknak egyre inkább saját bevételekb�l és átvett pénzeszközökb�l kell fedeznie. Ezek f� területei: a költségtérítéses oktatások és kutatások, az elnyert pályázatok, illetve egyéb szolgáltatások. Az egyetemi szabályozások biztosítják a saját bevételek növelésében a kari érdekeltséget, mivel ezek esetében centralizálásra nem kerül sor.



Az elmúlt években jelent�sen javult az infrastruktúra, különösen épületeink szépültek meg és újakkal is b�vült az állomány. A pénzügyi er�források kezelésének és irányításának egyetemi, kari feltételei javultak. Id� kell ahhoz is, hogy karaink egymás tevékenységét (képzés, kutatás, szolgáltatás) megismerjék, és az együvé tartozás érzése kialakulhasson. Az elkövetkez� évek feladatául t�ztük ki az oktatási kapacitások jobb kihasználását, a karok közti együttm�ködési lehet�ségek feltárását. Ezek megvalósítására kidolgoztuk az Átoktatási szabályzatot. A karok közötti folyamatos átoktatás, a közös képzések biztosítása érdekében gesztor karokat jelöltünk ki. Az elkövetkezend� évek feladatát képezi az oktatók intézményen belüli – öt város telephelyein történ� - mobilitásának kiszélesítés, megszervezése.

2.9.4. Az intézményi és a vezet�i információs rendszer helyi fejlesztési programja

A Nyugat-magyarországi Egyetem jogel�djei az adott helyzetnek megfelel� információs rendszerrel rendelkeztek, bár a NYME és a BDF többször is hangsúlyozta fejlesztési igényét ezen a területen. Az egyesült, ezzel méreteiben növekedett és bonyolultabbá vált új egyetemi szervezetnél elkerülhetetlen volt a teljes intézményi és a vezet�i információs rendszer újjáalakítása, továbbfejlesztése. Ez egyrészt szervezési-vezetési koncepcióváltást jelent, másrészt jelent�s rendszerszervezési, programfejlesztési feladatok végrehajtását igényli.

Az új Nyugat-magyarországi Egyetem már az egyesülés tervezésének fázisában döntést hozott egy új gazdálkodást támogató információs rendszer rendszerbe állításáról. A magyar fels�oktatás területén ismert Egységes Gazdálkodási Rendszert (EGR), továbbá a Pályázat Kezel� és nyomon követ� Rendszert (PKR) vezettük be. Emellett az egyetem 2007-ben az új NEPTUN hallgatói (tanulmányi) információs rendszerre is áttért. Ezen mellett az egyetem, a karok és más szervezeti egységek információs, döntéstámogatási igényeit kielégít� vezet�i információs rendszer kialakítására és bevezetésére is szükség van. A választás az Egyetemi Vezet�i Információs Rendszer (EVIR) kifejlesztésére esett, amelynek célja a már rendszerbe állított részrendszerek integrálása, másrészr�l a különböz� szint� vezet�k igényeit kielégít� információ biztosítása. A 6. ábra szemlélteti a meglév� részrendszerek és az EVIR kapcsolatát.

EVIR

EGRPKR NEPTUN

6. ábra Az Egyetemi Vezet�i Integrációs Rendszer kapcsolata a meglév� részrendszerekkel

Az EVIR a következ� alapvet� monitoring és kontrolling célokat fog ellátni: • a m�ködés és a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata különböz� szempontok szerint, • a három éves finanszírozás mutatószám rendszere teljesítésének folyamatos elemzése és

értékelése, • a karokra, szakokra, intézetekre, projektekre jutó bevételek és kiadások elemzése, • tanulmányi elemzések, jelentések, • oktatókkal kapcsolatos kimutatások, • az egyetemi hallgatókra, oktatási órákra vetített hatékonysági mutatók elemzése, stb.



63

Mindezek mellett más fontos információk elérését is biztosítanunk kell a vezet�k számára, amelyek szükségesek lehetnek a döntések el�készítéséhez.

A vezet�i információs rendszer a hierarchikus szinteket, az információforrásokat és az információáramlást egyaránt szemléltet� logikai modell kifejlesztését is megköveteli. A 7. ábra az egyetemi szervezet ilyen szempontok alapján történ� modellezését mutatja be.

Nyugat-magyarországi Egyetem

AK BPK EMK FMK GEO KTK MÉK

SEK

MNSK TTMKBTK

Intézetek

Projektek

Intézetek

Projektek

Intézetek

Projektek

Intézetek

Projektek

Intézetek

Projektek

Intézetek

Projektek

Intézetek

Projektek

Intézetek

Projektek

GFI RH KI KFT-k

Szakok

Félévek

Tárgyak

Szakok

Félévek

Tárgyak

Szakok

Félévek

Tárgyak

Szakok

Félévek

Szakok

Félévek

Szakok

Félévek

Szakok

Félévek

Tárgyak Tárgyak Tárgyak Tárgyak Tárgyak Tárgyak Tárgyak

Félévek Félévek Félévek

Szakok Szakok Szakok

Hallgatók

AK BPK EMK FMK GEO KTK MÉK BTK MNSK TTMK

KK

Szenátus Rektor Gazdasági Tanács

GYAKORLÓ

OKT.

INTÉZMÉNYEK

7. ábra A Nyugat-magyarországi Egyetem információs szintjei, egységei és kapcsolatai

Jól látható az egyetemi „oktatási, kutatási er�források” irányából kiinduló, illet�leg a hallgatók irányából kiinduló kett�s hierarchikus rendszer. Az egyetem, a funkcionális egységek (hivatalok, központok), továbbá a karok és intézetek biztosítják a szükséges kapacitásokat, amelyeket els�sorban a mintegy 17 ezer - karokhoz, szakokhoz, félévekhez, tantárgyakhoz rendelt - hallgató vesz igénybe. A oktatási, kutatási er�források információinak gy�jtését, feldolgozását az EGR és a PKR rendszerek látják el, míg a hallgatói (igénybevev�i) információkat els�sorban a NEPTUN rendszer gy�jti és értékeli. A különböz� szint� vezet�k eltér� jogosultságokkal, továbbá különböz� jelent�-értékel� lehet�ségekkel rendelkeznek. A karok az Egyetemen belüli els�dlegesen felel�s gazdálkodási egységek, ahol az intézetek értékelése mellett különböz� projektek (pl. önköltséges posztgraduális képzések, kutatási



feladatok) vizsgálatára is szükség lehet. A karokon belül kialakított elszámolási egységek (számlák) száma a kar feladatainak megfelel�en jelent�s számú lehet.

Az információk nemcsak vertikális, hanem horizontális rendszerben is kiértékelhet�k. Ezzel egyrészt biztosítható a karok, intézetek közötti együttm�ködés (pl. átoktatás, kutatás), vagy a közös projektek értékelése is.

Az EVIR m�ködéséhez elengedhetetlen az EGR és a NEPTUN részrendszerek adatainak felhasználása, illet�leg a teljes vezet�i információs rendszer kifinomult m�ködése. Az EVIR kifejlesztése küls� rendszerfejleszt� cég alkalmazásával, az Egyetem bels� vezetés-szervezési és informatikai szakembereinek közrem�ködésével történik. Az IFT kidolgozásának id�szakáig az EVIR funkcionális specifikációja készült el, a rendszerfejlesztés és rendszerbe állítás a fejlesztési források rendelkezésre állásának függvényében, fokozatosan történik.

2.9. 5. Intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában A beiskolázási stratégia évr�l évre egyre nagyobb jelent�séggel bír. Az egyre csökken� hallgatói létszám, valamint a fokozatosan er�söd� f�város centrikusság átgondolt feladat tervezést és megoldást igényel. Az alábbi lehet�ségekkel kívánunk élni a jöv�ben: • a merítési bázis kiszélesítése céljából az un. „bázisiskola rendszer”-t széleskör�en

kiterjesztjük (néhány karunkon már jó m�ködik), • a kari nyílt napokon kívül, melyeket két alkalommal, decemberben és január hónapban

hirdetünk meg, tájékoztatást adunk a régió középfokú intézményeinek vezet�i részére személyes meghívások révén,

• road-show keretében nyolc városban az intézmény 10 karának képvisel�i tájékoztatást nyújtottak az adott karon folyó oktatási tevékenységr�l, szakokról és sikeres életpályákat mutattak be. Ezeket évente megismételjük,

• a Kisalföld egyetemi mellékleteként megjelenítjük a jöv�ben is az intézményünk felvételi magazinját 100 ezer példányban. A Pannon Lapok Társasága lapcsoport kiadványaiban tematikus mellékletet szerkesztünk 300 ezer példányban,

• részt veszünk az EDUCATIO rendezvényen az elkövetkez� években is, • a legnagyobb mértékben igyekszünk kihasználni az írott és nyomtatott média mellett a

körzeti és helyi rádió és tv adta lehet�ségeket, vezet�i interjúk keretében, • az Alkalmazott M�vészeti Intézet fiatal oktatóinak segítségével emeljük kiadványaink

esztétikai színvonalát, • a külföldi hallgatók beiskolázása területén növelni kívánjuk a testvér egyetemeinkkel a

csere-diák kapcsolatot. Az európai fels�oktatási intézményeken kívül tengeren túli országok egyetemeivel (pl. UBC, Kanada), a turizmus és vendéglátás, gazdasági informatika szak tekintetében közel-keleti országokkal is felvesszük a kapcsolatot,

• tovább növeljük az idegen nyelv� szakjaink kínálatát.

2.9.6. Szabályzatalkotó tevékenység Az új Nyugat-magyarországi Egyetem létrejöttének feltétele volt, hogy legfontosabb szabályzatai elkészüljenek. A fels�oktatás reformja, a már módosított új törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek is folyamatos szabályzatalkotó tevékenységet kívánnak. Különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a szabályozások összhangjára, mivel a



65

szabályzatalkotók köre kiterjedt, és ez által a jogszabály értelmezés is eltér� sajátosságokat mutat. Egyetemünk Alapító Okiratát az oktatási és kulturális miniszter jóváhagyta. A törvény szerint a fels�oktatási intézményekben oktatási, kutatási-, szolgáltató-, és funkcionális szervezetek hozhatók létre; ezen egységek az alapító okirat mellékletét képez� organogramon fellelhet�k. Az új SZMSZ felépítése megfelel a jogszabályi el�írásoknak. A törvény el�írja, hogy külön-külön kell szabályozni a Szervezeti és M�ködési Rendre vonatkozó el�írásokat (e rész tartalmazza az egyetem min�ségbiztosítási rendszerét), a foglalkoztatási követelményrendszert és hallgatói követelményrendszert. Ezen kívül természetesen sok szabályzat készül, amelyek e körbe nem sorolhatók, mint például: Szellemi tulajdon-kezelési Szabályzat, Informatikai Szabályzat, a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok, stb. A szabályzat-alkotás, szabályzat-„karbantartás” folyamatos feladat, az alábbi felsorolás jelzi az elvégzend� feladatokat: Szervezeti és m�ködési rend • Az egyetem felépítése • Az egyetem oktatási, kutatási egységei • Az egyetem szolgáltató egységei • Az egyetem funkcionális egységei • Az egyetemen m�köd� érdekképviselet és öntevékeny csoportok, egyéb szervez�dések, egyetem által alapított gazdasági társaságok • Hallgatói Önkormányzat Mellékletek: • A Szenátus ügyrendje • A Gazdasági Tanács ügyrendje • A Savaria Egyetemi Központ ügyrendje • Apáczai Csere János Kar ügyrendje • Benedek Elek Pedagógiai Kar ügyrendje • Bölcsészettudományi Kar ügyrendje • Erd�mérnöki Kar ügyrendje • Faipari Mérnöki Kar ügyrendje • Geoinformatikai Kar ügyrendje • A Közgazdaságtudományi Kar ügyrendje • Mez�gazdaság- és Élelmiszertudományi Kar ügyrendje • M�vészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar ügyrendje • Természettudományi és M�szaki Kar ügyrendje • A Gazdasági F�igazgatóság ügyrendje • A Rektori Hivatal ügyrendje • Az Egyetemi Informatikai Központ ügyrendje • A Központi Könyvtár és Levéltár ügyrendje • A rektorhelyettesek ügyrendje

• Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium SzMSz • Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ SzMSz • Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium SMSZ • Öveges József Gyakorló Általános Iskola SZMSZ • Aranykapu Gyakorló Óvoda SZMSZ • Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda SZMSZ

Foglakoztatási Követelményrendszer • A foglakoztatási jogviszony alanyai • Az egyetemen létesíthet� munkakörök • A magasabb vezet�i és vezet�i megbízások



• Az oktatói, kutatói és tanári munkakörökre vonatkozó különös szabályok • A nem oktató, kutatói, tanári (alkalmazotti) munkakörökre vonatkozó különös szabályok • Pályázati eljárás rendje • Kitüntetések, címek, díszoklevelek adományozásának rendje • A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje • A habilitációs eljárás szabályai • Oktatói, kutatói követelményrendszer (leterheltség) • A differenciáló jövedelemelosztás elvei

Hallgatói Követelményrendszer • A hallgatók jogai és kötelezettségei • A felvételi eljárás rendje • Az elismerési és honosítási eljárás • A hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálása • A fogyatékossággal él� hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenl�séget biztosító

szabályok • A demonstrátorok foglalkoztatása • Tanulmányi és vizsgaszabályzat • A tudományos diákkör • A doktori képzés és doktori fokozatszerzés szabályai • Juttatási és térítési szabályzat A Szervezeti és M�ködési Szabályzat mellékletei • Az egyetem alap-és kiegészít� tevékenységeinek felsorolása • Bizonylati szabályzat • Értékelési szabályzat • Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és értékelésének rendje • FEUVE Szabályzat • Gazdálkodási szabályzat • A kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendje • Leltározási és leltárkezelési szabályzat • Önköltség-számítási szabályzat • Pénz- és értékkezelési szabályzat • Számlarend • Számlatükör • Számviteli politika • A TEÁOR szerinti tevékenységek felsorolása • Iratkezelési szabályzat • Közbeszerzési szabályzat • Biztonságvédelmi szabályzat • Adatvédelmi szabályzat • Szellemi tulajdon kezelési szabályzat • Bels� ellen�rzési kézikönyv • Közalkalmazotti szabályzat • Informatikai szabályzat • Szoftverhasználat rendje A felsorolás nem teljes kör�, a szervezet m�ködésében bekövetkez� változások, illetve az ott zajló folyamatok, a jogszabályi el�írások újabb szabályozást kívánhatnak. Az új egyetemnek 2008. évben ki kell alakítania a kutatási – fejlesztési - innovációs stratégiáját és összegyetemi szinten a hallgatói tanácsadás rendszerét is. A kés�bbiekben a korszer� információs rendszerek által nyújtott lehet�ségeket a szabályzatalkotási tevékenységre is kiterjesztjük. Ezzel lehet�vé válik a folyamatszabályozás eredményeinek közvetlen felhasználása, hatékonyabb lesz a terület munkája is. Megjegyzés: Fontosabb szervezeti és m�ködési szabályzatokat az 5-6. sz. melléklet tartalmazza.



67

2.9.7. Az intézményi PR tevékenység bemutatása, továbbfejlesztése, a munkáltatókkal, a társadalom szerepl�ivel való kapcsolattartás gyakorlata Az intézményi PR tevékenység az egyik leginkább fejlesztésre váró területe a magyar fels�oktatásnak, hiszen napjainkban az egyre növekv� információáradtban és versenyben mindinkább el�térbe kerül a hírnév és az image. A Nyugat-magyarországi Egyetem jogel�dei is jelent�s PR tevékenységet folytattak: a kommunikációs irodák, a dékáni hivatalok vezet�i és informatikusai koordinálták a kommunikáció áramlását. A kétirányú, egyrészt bels�, másrészt küls� kommunikációval az intézmények eredményes m�ködésének támogatására, illetve a környezettel kialakítandó pozitív kapcsolatra törekedtek. Ma már a totális kommunikáció a cél, amely tágabb és sz�kebb értelemben is a küls� és bels� környezetre, az egyes karok oktatóira, munkatársaira, hallgatóira, az egyetem egészére, a felvételiz� diákokra és szüleikre, a végzettekre, a karokhoz kapcsolódó szakmai szervezetekre, a campusoknak otthont adó településkörnyezetre, a karokon tanulók leend� alkalmazóira irányul. A PR szerepe a beiskolázásban. Egyetemünk szakított a csupán a hagyományos, nyílt napra épül� beiskolázási stratégiával, toborzási politikáját kiszélesítette, road-show keretében a középiskolások számára kötetlenebb, érdekesebb, színesebb formában igyekszik képzései számára minél több fiatalt megnyerni. Média-megjelenéseivel (TV reklámok, országos napilapok, Kisalföld és Pannon Lapok Társasága különszámok) lefedi a beiskolázás szempontjából szinte teljesen érintett dunántúli régiókat. Az egyetem naprakész honlappal rendelkezik, mely a szakok, képzések részletes leírásával, a felvételi eljárásrend bemutatásával külön figyelmet fordít a leend� egyetemistákra is. Az egyetemi és a kari újságokat eljuttatjuk a középiskoláknak, a szerkesztésnél figyelembe vesszük azokat kérdéseket, amelyek a középiskolásokat foglalkoztatják. Színvonalas anyagokkal jelenünk meg a középiskolás diákok számára rendezett kiállításokon és rendezvényeken (EDUCATIO). Vonzó lehet a hallgatók számára az is, hogy az els�évesek mindenképpen kapnak kollégiumi elhelyezést. Új egyetemi szimbólumrendszer. A PR legfontosabb eleme a ”jelenlét”. A jelenlétet a szimbólumok szintjén az új egyetemi szimbólumrendszerrel valósítjuk meg, az egyetemi és kari emblémákat minden felületen megjelenítjük: honlap, sajtótermékek, reprezentációs anyagok, tájékoztatók, meghívók. PR a munkáltatókkal, a végzettekkel való kapcsolattartásban. A leghatékonyabb PR elem a végzettjeink piacképes, használható szaktudása. Nagyon fontos a folyamatos és konstruktív kapcsolattartás a munkáltatókkal és a munkaer� közvetít�kkel. A kapcsolattartás a végzett hallgatókkal is alapvet� jelent�ség� (alumni szervezetek, öreg diákok baráti köre stb.). �k azok, akik sikeres pályafutásukkal a legjobban tudják az adott kar, ill. az egyetem min�ségi oktató és kutató munkáját igazolni munkatársaik, barátaik és családjuk körében. A tagok kapcsolattartását a honlapon keresztül biztosítjuk, de évente legalább egy alkalommal a találkozók szervezése (közgy�lés, bál stb.) is hozzájárul az adott kar reklámozásához. Rendezvények. Jó lehet�ségeket kínálnak a karok számára a jubileumi rendezvények, hasznosak az Alma Mater találkozók, a sikeres életpályák bemutatása, informatívak a szakmai és m�vészeti rendezvények, az ismeretterjesztés, szemléletformálás pl. „a környezetbarát jöv�ért”, a közös rendezvények különböz� cégekkel, szervezetekkel, civil szervez�désekkel pl. kapcsolódás a „zöld egyetem” koncepcióhoz stb. Pályázatok, versenyek szervezése is fontos az ifjúság körében (pl. országos esettanulmány író pályázat kiírása). Sajtókapcsolatok kezelése: fontos a rendszeres kapcsolattartás a média képvisel�ivel, információ-szolgáltatás, kapcsolattartás az egyetemi és szakmai lapok szerkeszt�ségeivel,



virtuális sajtószoba üzemeltetése, sajtótalálkozók szervezése, sajtóközlemények kiadása, sajtófigyelés. A bels� kommunikáció eszközrendszere: bels� hírlevél valamennyi munkatárs részére, faliújság, hirdet�táblák, ötletfal, meghívók. Bekapcsolódás a telephelyek rendezvényeibe. Korrekt kapcsolatok kialakítására törekszünk a városi önkormányzatokkal, megjelenünk a rendezvényeiken és testületi üléseiken, közös akciókat szervezünk az önkormányzatokkal és civil testületekkel (pl. Európai Uniós tanácskozás, Városi Bor- és Sajtfesztivál, Várjátékok stb. Mosonmagyaróváron). Ezek a közös rendezvények növelik az egyetem ismertségét és javítják megítélést a városban. A Savaria Egyetemi Központ élénk toborzási stratégiájával már a középiskolás kortól egészen a diplomaszerzésig, s�t azon túl is figyelmet fordít a hallgatóira. A Szolgáltató és Kommunikációs Iroda Diákcentrum szolgálata szociális jelleg� segítséggel (albérletcím-közvetítés, korrepetálási lehet�ségek, a tanulást megkönnyít� szolgáltatásaival (dolgozatok, referátumok nyomtatása, szkennelése, szakdolgozatkötéssel járó nehézségek enyhítése), különböz� szabadid�s programok szervezésével (kirándulások, hallgatói rendezvények), a Karrier Iroda pedig a végz�sök életpálya-tervezésével, karrier-tanácsadással (önéletrajzírás, interjúra való felkészítés, álláslehet�ségek), volt hallgatóinak öregdiák szervezet létrehozásával igyekszik segíteni, egyszersmind vonzóbbá, hallgató barátabbá tenni az intézményt. A hallgatók elhelyezkedése szempontjából a munkáltatókkal való kapcsolattartás a Karrier Iroda feladata. Ezt a tevékenységét az iroda szoros együttm�ködésben végzi a hallgatók munkaer�piaci beilleszkedésének esélyeit segít� Perintparti Alapítvánnyal. Sajtókapcsolatok: rendszeres kapcsolattartás, heti hírajánlók, sajtótájékoztatók, sajtófigyelés, sajtócímjegyzék. Céges partnerek: együttm�ködési megállapodások készítése, projektmegvalósítások követése, szakképzési támogatások koordinálása, kapcsolati regiszterkészítés. Céljaink: • az intézmény fejlesztésében a PR-nek központi, stratégiai fontosságú helyet biztosítunk, • a bels� és küls� kommunikáció gyakorlatára, a sajtóval való kapcsolattartás szabályaira

egy egységes, minden szervezeti egységre kötelez�en érvényes médiakódex megalkotását tervezzük,

• kidolgozunk egy arculati kézikönyvet, mely szabályozza az egységes megjelenést a levélpapírtól kezdve egészen az egyetemi nagyrendezvényekig,

• igényes, attraktív, naprakész intézményi és kari honlapokat, web-arculatot m�ködtetünk.

2.10. Min�ségfejlesztési program kidolgozása, a min�ségirányítási rendszer kialakítása, m�ködtetésének és fejlesztésének bemutatása, visszahatás a képzési és funkcionális tevékenységre A min�ség kiemelt szerepe Jó hírünket és az oktatás eddig elismert magas színvonalát csak az oktatás és kutatás min�ségének fejlesztésével tudjuk megtartani. Ebben a munkában egyidej�leg kívánjuk figyelembe venni az eddig bevált módszereinket, a min�ségirányítás különböz� megközelítés� rendszereit és az egyes karok sajátosságait. Fontosnak tartjuk az egyetem munkatársai kompetenciáinak fejlesztését, az emberi tényez� szerepét. Kiemelten kezeljük a 2007. évben történt akkreditáció min�ségirányítással kapcsolatos tapasztalatainak hasznosítását, figyelembevételét és beépítését az aktuális feladatok közé.



69

A társadalmi-gazdasági folyamatok, a demográfiai helyzet és az európai fels�oktatási térség kialakulása következtében a diploma értéke, „eladhatósága” sarkalatos pontként jelenik meg. A min�ségi oktatás kérdése ezért is fontos, melyet csak jól felkészült, tudományosan min�sített oktatógárdával, kell� módon szabályozott oktatási követelmények meghatározásával és maradéktalan betartatásával tudunk biztosítani. Azt, hogy jó úton járunk, igazolják a magyar fels�oktatás keretében lefolytatott reprezentatív felmérések, összehasonlítások kezdeti eredményei is. A több területen elért kimagasló eredményünk visszaigazolja, hogy – hallgatói szempontból – megtiszteltetés és jó érzés a Nyugat-magyarországi Egyetem diákjának lenni. Az egyetemek közötti versenyben számunkra tehát a min�ségi oktatás jelentheti – hagyományaink tisztelete és meg�rzése mellett – az egyik kitörési pontot. Tudjuk, hogy a hallgatók és munkatársak véleménynyilvánításának bels� rendszere még nem éri el a kívánatos szintet. Mivel ez kari kompetencia, a jöv�ben szükséges a karok által még hatékonyabb m�ködtetése, a jó gyakorlat tapasztalatainak megosztása a karok között. A min�ségi oktatás eredményeként magas tudásszinttel rendelkez�, kreatív, innovatív pedagógusokat, mérnököket, közgazdászokat, bölcsészeket, m�vészeket kívánunk egyetemünkr�l kibocsátani. Csak az ilyen adottságokkal bíró szakemberek képesek állni a versenyt a többi hazai és külföldi fels�oktatási intézményben végzett társaikkal, lehetnek hasznos és formáló tagjai a tudásalapú társadalomnak. A Nyugat-magyarországi Egyetemen szervezett keretek között folyik a min�ségbiztosítás. A feladat megoldására létrehozott Min�ségbiztosítási Bizottság számos esetben kiindulópontja és mozgatórugója volt az egyetem m�ködését érint� reformoknak. A testület különböz� indikátorok alapján évr�l-évre vizsgálja az egyetem m�ködését és az eredményeknek megfelel�en javaslatokat fogalmaz meg, célokat t�z ki a következ� id�szakra. A bizottság figyelemmel kíséri az intézkedések megvalósulását is. Ennek a tevékenységnek köszönhet�en olyan modell alakult ki, amely az egyetem teljes tevékenységét átsz�ve garantálja a min�ségirányítás magas fokú megvalósulását. A Min�ségfejlesztési Program – amely az Intézményfejlesztési Terv 7. sz. mellékletét alkotja – új, aktualizált formában, mindegyik kar illetve társult intézmény hagyományaihoz illeszked� tartalommal szerves részét képezi ennek a rendszernek. A min�ségbiztosítási rendszer alapjai A 2005. évi CXXXIX. Törvény a fels�oktatásról el�írja minden fels�oktatási intézmény számára [20. § (4)], hogy min�ségbiztosítási rendszert m�ködtessen. A NYME min�ségbiztosítási rendszere önértékelésen alapul. A cél egy kétszint� önértékelési rendszer megalkotása, ami biztosítja az egyetem m�ködésének folyamatos elemzését, értékelését és a min�ség javítására szolgáló intézkedések követését; figyelembe véve az egyetem teljesítménycéljait a három évenkénti finanszírozás szerz�dés keretében vállalt oktatási és kutatási feladatok teljesítését. Az egyesülés utáni id�szakra a Nyugat-magyarországi Egyetem min�ségfejlesztési programjának els�dleges feladata, hogy meghatározza az intézményi er�források (humáner�forrás, infrastruktúra) hatékony felhasználását. Meghatározza azt a fejlesztési keretet, amelyhez kapcsolódnak a kari szint� fejlesztési intézkedések. Ehhez szükséges az integrációs folyamat következményeinek elemzése: • az el�nyök és kihasználatlan tartalékok számbavétele, • az integráció által hátrányt szenvedett területek feltárása, zavaró elemek, nehézségek

meghatározása.



Egyetemünk min�ségirányítási rendszerét tágabb összefüggésben hármas hatás alatt értelmezzük. Ez jelenti egyrészt az Európai Fels�oktatási Térség min�ségszempontú elvárásainak való megfelelést, az ágazati min�ségpolitika el�írásainak teljesítését, valamint az akkreditációra való felkészülést. Az Európai Fels�oktatási Térség min�ségszempontú elvárásaihoz az intézményi önértékelésben és a küls� értékelésben az európai miniszterek által 2005-ben elfogadott bergeni dokumentum („Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area” – Alapelvek és Útmutatások az Európai Fels�oktatási Térségben) az irányadó, amely az alábbi területeken fogalmaz meg vizsgálati, értékelési szempontokat a fels�oktatási intézmények számára: • min�ségpolitika - stratégia és eljárások a min�ség biztosítására, • képzési programok indítása, követése és rendszeres bels� értékelése, • a hallgatói teljesítmények értékelése, • az oktatói min�ség biztosítása, • tanulástámogatás; eszközök és hallgatói szolgáltatások, • bels� információs rendszer, • nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása. A kari önértékelések felel�sei a kari min�ségbiztosítási bizottságok vezet�i. Az értékeléseket a kari min�ségügyi felel�sök készítik el, az elemzések eredményeit a kari min�ségbiztosítási bizottságok értékelik és szükség szerint javító intézkedéseket terjesztenek a kar vezet�i felé. Az önértékelések alapján éves min�ségfejlesztési intézkedések meghatározására kerül sor. Vezet�i, testületi feladatok a min�ségfejlesztésben Rektor A rektor, a küldetésnyilatkozat alapján meghatározza az egyetem min�ségpolitikáját, annak céljait, összhangban az intézmény stratégiai céljaival. Felügyeli és ellen�rzi a min�ségbiztosítási rendszer m�ködését. Dékán A dékán biztosítja, hogy a kar szintjén a min�ség ügye mindig megfelel� módon képviselve legyen, továbbá irányítja a kari min�ségbiztosítási rendszer m�ködését. Általános feladata a kari min�ségbiztosítási koncepció kimunkálása és a min�ségbiztosítási célok meghatározása az egyetemi és kari stratégiai célokkal összhangban; a min�ségbiztosítási célok eléréséhez szükséges er�források biztosítása, beleértve a min�ségügyi képzés költségeit is; az intézményi szint� kapcsolattartás a min�séget érint� kérdésekben az érdekelt felekkel. Szenátus, kari tanácsok A Szenátus, feladat- és hatáskörében eljárva, meghatározza az intézmény min�ségpolitikai alapelveit, elfogadja a m�ködés rendjét és a rendszer dokumentumait. A Szenátus hagyja jóvá a Min�ségfejlesztési Programot. A kari tanács meghatározza a kar min�ségpolitikai alapelveit, elfogadja a kari min�ségbiztosítás bizottság m�ködési rendjét, beszámoltatja a kari min�ségbiztosítási bizottságot a feladatok végrehajtásáról. Min�ségbiztosítási Bizottság, kari bizottságok Az egyetem az oktatás és az oktatást támogató kutatási-fejlesztési tevékenységek területén kit�zött célok elérésének értékelésére, színvonalának biztosítására, ellen�rzésére, a min�ség tökéletesítésére Min�ségbiztosítási Bizottságot és kari min�ségbiztosítási bizottságokat m�ködtet. A Min�ségbiztosítási Bizottság el�terjesztéseit a Szenátushoz juttatja el, tevékenységét – az intézmény Szervezeti és M�ködési Szabályzatának mellékleteként – a bizottság m�ködési rendjének szabályzata írja le.



71

Min�ségügyi munkacsoport Az egyetem min�ségüggyel kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási, adat- és dokumentációkezelési feladatai ellátására min�ségügyi munkacsoportot m�ködtet. A munkacsoport közrem�ködik a szükséges információk összegy�jtésében, feldolgozásában. A min�ségügyi munkacsoport feladata a Min�ségbiztosítási Bizottság operatív támogatása, különösen a min�ségirányítási folyamatok figyelése, értékelése és koordinálása. Folyamatos kapcsolattartás a kari min�ségbiztosítási bizottságokkal, a hallgatói képviseletekkel és egyéb érdekelt felekkel a min�ségirányítási rendszerre vonatkozó kérdésekben, az oktatási tevékenység feltételrendszerére, min�ségére vonatkozó információk összegy�jtése, éves jelentések készítése a Min�ségfejlesztési Program végrehajtásáról. F�titkár A min�ségüggyel kapcsolatos szenátusi határozatok végrehajtásáról, a min�ségüggyel kapcsolatos dokumentumok kezelésér�l a f�titkár gondoskodik. A min�ségirányítás dokumentációs rendszere Az egyetem m�ködését meghatározó alapvet� dokumentum a Szervezeti és M�ködési Szabályzat, melynek önálló fejezete tartalmazza a min�ségirányítási rendszer általános elveit, szervezeti feladatait. A min�ségirányítási rendszer alapvet� dokumentumai: • Min�ségirányítási Kézikönyv, • Min�ségfejlesztési Program, • A Min�ségbiztosítási Bizottság m�ködési rendje, • Módszertani útmutató a szervezeti önértékeléshez, • Önértékelési Kézikönyv. Az intézmény el�tt álló közvetlen feladat, hogy az új egyetem céljaihoz igazodóan a fent felsorolt dokumentumok felülvizsgálata, harmonizálása, a hiányzó dokumentumok pótlása a 2008. évben megvalósuljon. A min�ségirányítás egyetemi szint� feladatai A min�ség el�z�ekben jelzett érvényesítésére egyetemünk akciótervet dolgozott ki. Az akciótervet a NYME és a BDF egyesülésével létrejött új intézmény kapcsán aktualizáltuk, harmonizáltuk, rögzítettük a legfontosabb feladatokat: �

1. A Nyugat-magyarországi Egyetem Önértékelési Kézikönyvének aktualizálása, figyelembe véve a fels�oktatási törvényváltozásokat, a MAB min�ségértékelési szempontrendszerét valamint az európai uniós ajánlásokat – biztosítva a két jogel�d intézményben kialakult min�ségbiztosítási rendszer sikeres és hatékony integrálását.

2. A második körös önértékelések elkészítése a szombathelyi karokon az Önértékelési Kézikönyv útmutatásai alapján.

3. Az elektronikus pályakövetési rendszer kiépítése, továbbfejlesztése, kiterjesztése valamennyi szintre. A végzett hallgatókat fogadó intézmények elégedettségének a mérése.

4. A Min�ségfejlesztési Program megvalósulásának értékelése, új min�ségfejlesztési feladatok meghatározása.

5. Intézmény/kari szint� rendszeres partnerelégedettség mérések végzése (cégek, intézmények, kamarák, m�termek, m�helyek stb.) elemzések készítése, eredmények visszacsatolása a képzési tevékenységek fejlesztésére.

6. Kari szint� mérések végzése, eredmények értékelése, kari szint� visszacsatolások el�készítése.



7. Intézményi szint� elemzések készítése, javító intézkedések meghatározása. 8. Bels� információs rendszer fejlesztése. A min�ségbiztosítási rendszer hatékony

m�ködését támogató informatikai rendszer kialakítása, a meglév� rendszerekre alapozva. 9. A min�ségszemlélet, min�ségkultúra terjesztése, a min�ségbiztosítási szempontok döntési

mechanizmusba való beépülésének el�segítése. 10. Min�ségismeretek oktatása szervezett keretek között, az egyetem munkatársai körében. 11. Az elégedettségi vizsgálatok (dolgozói, hallgatói elégedettségi vizsgálatok)

eredményeinek elemzése, összehasonlító értékelése, az okok feltárása, a szükséges lépések megtétele.

12. Hallgatói szolgáltatások fejlesztése, a min�ségbiztosítási rendszer kiterjesztése. Az oktatói munka hallgatói véleményezésének egységesítése.

13. Különböz� helyszínek, karok közötti kommunikációt és együttm�ködést segít� fejlesztések – Gy�r, Mosonmagyaróvár, Sopron, Székesfehérvár, Szombathely – székhelyeink között és városon belül.

14. Min�ségbiztosítási felület létrehozása az egyetemi honlapon. 15. A min�ségbiztosítási szervezet kari sajátosságainak egyeztetése és a saját tapasztalatok

megosztása. 16. Fels�oktatási Min�ségi Díj megpályázása. �

Kiemelt feladatként kezeljük: • az oktatók hallgatói véleményezésének folyamatos figyelemmel kísérését, • a felmérések és a résztvev�k számának növelését, • a karrierkövetést, a végzettek pályakövetését, • a min�ségismeretekkel rendelkez� oktatók számának növelését. Az egyetemi min�ségirányításért – a rektor általános felügyelete mellett – felel�s személyek: az oktatási rektorhelyettes, a f�titkár és a Min�ségbiztosítási Bizottság elnöke. Megjegyzés: A min�ségfejlesztési programot a 7. sz. melléklet tartalmazza.

2.11. A humán stratégia jellemz�i, a foglalkoztatási terv kidolgozása, a foglalkoztatási követelményrendszer meghatározása Az oktatók alkalmassági, el�meneteli és teljesítmény követelményrendszere Az oktatók, kutatók, tanári munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény követelményrendszerét az SZMSZ Foglalkoztatási követelményrendszere szabályozza. A követelményrendszer szerint az NYME oktatója a heti teljes munkaidejéb�l - két tanulmányi félév átlagában - legalább tíz órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló el�adás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított id�) fordítani. Az oktató tudományos kutatást is folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidejében - munkaköri feladatként – a munkáltató rendelkezései szerint köteles ellátni mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggenek a fels�oktatási intézmény m�ködésével és igénylik a szakértelmét. Az oktatói követelményrendszerben és a közalkalmazott munkaköri leírásában a tanításra fordított id� megállapításánál figyelembe vesszük a vizsgáztatással, összefüggésben végzett tevékenységet, valamint a kötetlen munkaid�vel járó oktatói feladatokat is, amelyek biztosítják a hallgatókkal és a doktori képzésben résztvev�kkel való kell� id�tartamú és gyakoriságú kapcsolattartást, az egyetemi, f�iskolai képzési- és kutatóhelyek szellemi



73

m�helyként való m�ködtetését. Amennyiben az oktató, kutató nem teljes munkaid�ben foglalkoztatott, a tanításra fordított id�t, illetve annak csökkentését (alkalmazás munkaideje) a foglalkoztatási id�vel arányosan kell meghatározni. A Nyugat-magyarországi Egyetemen az oktatói leterheltség munkakör szerinti megoszlását a 23. Táblázat tartalmazza.

23. Táblázat Oktatói leterheltség munkakör szerinti megoszlása

Munkakör Oktatás tevékenység Kutatás tevékenység Egyéb (pl. bizottsági tagság stb.)

egyetemi tanár 60% 30% 10%

f�iskolai tanár 65% 25% 10%

egyetemi docens 65% 25% 10%

f�iskolai docens 65% 25% 10%

adjunktus 70% 25% 5%

tanársegéd 70% 25% 5%

�

A különböz� oktatói munkakörökben az oktatási elfoglaltság minimális követelményét – két félév átlagában – a 24. Táblázat mutatja.

24. Táblázat Tanításra fordított id�

egyetemi tanár heti 10 óra

f�iskolai tanár heti 11 óra

egyetemi docens heti 12 óra

f�iskolai docens heti 13 óra

adjunktus heti 14 óra

tanársegéd heti 14 óra

tanári munkakör heti 20 óra

�

A tanításra fordított id�t hetven százalékkal megemelheti, illetve huszonöt százalékkal csökkentheti a munkáltató, azzal a megkötéssel, hogy a fels�oktatási intézményben az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított id� nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál. A csökkentés/emelés összefügg� id�tartama legfeljebb két félévre szólhat (25. Táblázat).

25. Táblázat A minimálisan elvárható éves kutatási tevékenység mértéke * A részvétel legalább éves jelentésben nevesített munkarészt jelöl.

Publikációk Témavezetés Kutatási projektek beosztás Tudományos és

m�vészeti Szakmai, ismeretterjeszt� Doktori TDK Témavezetés Részvétel *

egyetemi tanár 1 1

1 2 2

f�iskolai tanár 1 1 1 vagy 2 1 2

egyetemi docens 1 1 1 vagy 2 1,5 1

f�iskolai docens 1 1 1 1 vagy 2

adjunktus 0,5 1 0,5 1 vagy 2

tanársegéd 0,5 1 0,5 2

Foglalkoztatási, szakmai feltételek Egyetemi tanári munkakör betöltésének követelményei: • rendelkezzen legalább nyolc éves oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett

szakmai gyakorlattal,



• rendelkezzen doktori fokozattal és habilitációval, • legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvev�k, a tanársegédek tanulmányi,

tudományos munkájának vezetésére, • legyen tájékozott tudományterületének hazai és nemzetközi eredményeir�l, fejlessze

tovább ezeket az ismereteket, • rendelkezzen hazai és nemzetközi szakmai elismertséggel, amit a hazai és külföldi

publikációk, szak- és tankönyvek, a rájuk való hivatkozások, valamint a hazai és nemzetközi konferenciákon történ� részvétel bizonyítanak,

• legyen képes önálló kutató/alkotó munkára és kutató/alkotócsoport vezetésére, • legyen képes idegen nyelven publikálni. Egyetemi tanári munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, PhD/DLA, vagy a DLA-val egyenérték� m�vészeti díjak és kitüntetések, habilitációs oklevél, legalább egy középfokú „C” típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány.

A f�iskolai tanár alkalmazási követelményei:

• rendelkezzen legalább hat éves szakmai gyakorlattal, • rendelkezzen doktori fokozattal, • nemzetközi szinten ismerje és m�velje tudományterületét, • legyen képes új tantárgyak tartalmának kidolgozására, bevezetésére, el�adásainak magas

színt� megtartására, • legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvev�k, a tanársegédek tanulmányi,

tudományos illetve m�vészi munkájának vezetésére, idegen nyelv� el�adás tartására, vezessen önálló kutatómunkát és kutatócsoportot,

• hazai szakmai körökben tegye elismertté munkáját, • rendelkezzen önállóan vagy társszerz�kkel írt jegyzettel, hazai és nemzetközi

publikációkkal, • el�adói is vitakészség� nyelvismeret valamelyik világnyelven. F�iskolai tanár munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, PhD/DLA, vagy a DLA-val egyenérték� m�vészeti díjak és kitüntetések, legalább egy középfokú „C” típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány.

Az egyetemi docens alkalmazási követelményei:

• rendelkezzen legalább hat éves szakmai gyakorlattal, • rendelkezzen doktori fokozattal, • legyen alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvev�k, a tanársegédek tanulmányi,

tudományos, illetve m�vészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven el�adást tartson,

• nemzetközi szinten ismerje és m�velje tudományterületét, • legyen alkalmas új tantárgyak programjának kialakítására, el�adásainak, gyakorlatainak

megtartására, tananyagainak elkészítésére, • rendelkezzen széles körben elismert hazai és nemzetközi publikációs tevékenységgel. • El�adói és vitakészség� nyelvismeret valamelyik világnyelven. Egyetemi docensi munkakör betöltéséhez szükséges feltétel meglétének igazolása: mesterképzést igazoló oklevél, doktori fokozat, PhD/DLA, vagy a DLA-val egyenérték� m�vészeti díjak és kitüntetések, legalább egy középfokú „C” típusú idegen nyelvtudást igazoló bizonyítvány.



75

A f�iskolai docens alkalmazási követelményei:

• rendelkezzen legalább öt éves szakmai gyakorlattal, melybe a doktoranduszként végzett oktatás/kutatás is beleszámít,

• rendelkezzen doktori fokozattal (oklevél, vagy DLA fokozat, vagy DLA fokozattal egyenérték� m�vészeti díjak, kitüntetések),

• rendelkezzen magas színvonalú elméleti és gyakorlati ismeretekkel az oktatott tantárgyból és megfelel� ismeretekkel a kapcsoló tudományterületekr�l,

• legyen képes színvonalas el�adások és gyakorlatok rendszeres tartására, • legyen alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi, tudományos/m�vészeti

munkájának irányítására, • rendelkezzen igazoltan elismert oktató, kutató vagy kiemelked� szakmai/m�vészeti

gyakorlati tevékenységgel, • rendelkezzen saját kutatásokat/alkotásokat dokumentáló önálló publikációkkal, saját vagy

társszerz�kkel írt jegyzettel, könyvvel. Az adjunktus alkalmazási követelményei: • rendelkezzen szakterületén legalább

− négy éves szakmai gyakorlattal, melybe a doktoranduszként végzett oktatás/kutatás is beleszámíthat, és létesítsen doktorjelölti jogviszonyt (igazolt PhD szigorlat), vagy

− három éves szakmai gyakorlattal és doktori fokozattal, • rendelkezzen az oktatott tananyagot meghaladó ismeretekkel, legalább magyar nyelven

megjelent, saját kutatásokat/alkotásokat dokumentáló (önálló, lektorált) publikációkkal, önállóan vagy társszerz�vel hazai tudományos konferencián megtartott el�adással/hazai és nemzetközi kiállításokon való szerepléssel,

• legyen képes színvonalas gyakorlatok és el�adások tartására, • legalább egy világnyelvb�l államilag elismert középfokú, vagy azzal egyenérték�

nyelvvizsga bizonyítvány.

A tanársegéd alkalmazási követelményei: • rendelkezzen a tárgyi kutatáshoz szükséges legalább egyéves szakmai gyakorlattal,

amelybe az eredményes tudományos diákköri tevékenység vagy a demonstrátori megbízás is beszámítható,

• kezdje meg a doktori képzést, (igazolt doktorandusz hallgatói jogviszony), • a graduális szintet meghaladóan ismerje az oktatott tantárgyat, • legyen alkalmas gyakorlatok vezetésére, • rendelkezzen a tantárgy jellegének megfelel� gyakorlati ismeretekkel, • legalább egy világnyelvb�l államilag elismert középfokú, vagy azzal egyenérték�

nyelvvizsga bizonyítvány.

A nem oktató vagy kutató munkakörben foglalkoztatottak követelményrendszere A nem oktató, kutató és tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozóan a szakmai és képesítési követelményeket az SZMSZ Foglalkoztatási Követelményrendszere szabályozza. Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok munkáját ügyviv�-szakért�i, ügyintéz�i munkakörben foglalkoztatottak segítik. Az Egyetem m�ködésével összefügg� feladatok ellátására pénzügyi-gazdasági, m�szaki-szolgáltató, ügyviteli, kisegít�i munkakörök létesíthet�k. Az egyetem az óvodapedagógusok, a tanítók és a tanárjelöltek gyakorlati képzésére – saját Alapító Okirat és Szervezeti és M�ködési Szabályzat alapján m�köd� -



gyakorlóiskolákat és gyakorlóóvodákat tart fenn. Az ott foglalkoztatott közalkalmazottakra külön jogszabályok vonatkoznak. Az egyetem által fenntartott közgy�jtemények (könyvtárak, levéltárak, szakma- és oktatástörténeti gy�jtemények/múzeumok) alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételeket a törvényi el�írásokon túlmen�en külön minisztériumi rendeletek és kormányrendelet szabályozza. Az alkalmazottak esetében az egyes munkakörökhöz kapcsolódó feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák. A differenciáló jövedelemelosztás elvei A differenciáló jövedelemelosztás a Fels�oktatási Törvény alapján a Foglalkoztatási Követelményrendszer rendelkezései szerint valósul meg, a költségvetés lehet�ségeinek figyelembevételével. A differenciáló jövedelemelosztás alapját az oktatási, kutatási és egyéb követelmények maradéktalan teljesítésén túl a min�ségi munka és az elvégzett többletteljesítmények jelentik: • el�írt minimális oktatási követelmény jelent�s túlteljesítése, • új alapszakok, illetve mesterszakok szakalapítási és szakindítási engedélyeinek irányítása,

elkészítése, karbantartása, • szakfelel�si feladatok ellátása és az adott szakkal kapcsolatos szakmai irányítás, • mentorprogram szervezése keretén belül a hátrányos helyzet� hallgatók segítése,

felkészítése, • hallgatók tehetséggondozása ill. kibontakozása érdekében szakmai rendezvények

szervezése, • hazai és nemzetközi tudományos konferencia szervezése, workshop lebonyolítása, • tudományos folyóiratok szerkesztése, szerkeszt� bizottságban való részvétel, lektori

tevékenység. Nyugdíjazási gyakorlat. A nyugdíjazásra irányuló jognyilatkozatok írásban történnek. A jognyilatkozatok tartalma lehet megállapodáson alapuló közös megegyezéses, vagy felmentésen alapuló. A jelenlegi rendelkezések szerint lehet�ség van bizonyos kor elérése után nyugdíj folyósítása mellett is dolgozni. Oktató, kutató és magasan kvalifikált képzettség� közalkalmazott nyugdíjazására jellemz�en 65., ill. 62. életév betöltését követ�en kerül sor. Az alacsonyabb képzettségi igény� munkakörökben gyakoribb azok száma, akik a nyugdíj kiigénylésével egyidej�leg közalkalmazotti jogviszonyukat is megsz�ntetik. Foglalkoztatási terv Az alaptevékenység ellátásához szükséges létszám meghatározása céljából foglalkoztatási terv készül kari lebontásban, amely külön foglalkozik az oktató, a kutató és az alkalmazott munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a gyakorló intézmények létszámával. A foglalkoztatási terv kiindulási alapja az alaptevékenység ellátásához szükséges költségvetési támogatás terhére finanszírozott létszám meghatározása. Fontos cél a személyi er�forrás-racionalizálása. Az egyetem arra törekszik, hogy növelje a saját oktatóinak részarányát, meg�rizve - indokolt számban - a küls� el�adókat is, akik kapcsolatot tartanak az egyetem és az �ket f�állásban alkalmazó intézmény között, tudásukkal hiányt pótolnak, új szemléletet honosítanak meg. Terveink: • meghatározott id�közönként a törvényben el�írtak figyelembevételével létszámfelmérést

végzünk, • a tervid�szak végére 15%-os csökkenést valósítunk meg az állami költségvetés terhére

foglalkoztatottak létszámában, miközben folyamatosan növeljük (17%) a bevétel terhére történ� foglalkoztatást,



77

• a min�sített oktatók létszámát 20%-al növeljük, • b�vítjük a legfiatalabb korosztályhoz tartozó oktatók körét, • a nem közvetlen szakmai feladatok ellátására gazdasági társaságokat alakítunk, • a gyakorló szervezeti egységeket önálló munkáltatói jogkörrel rendelkez� központi

szervezetekké alakítjuk.

Pénzügyi gazdálkodás




79

2.12. Az intézményi gazdálkodás korszer�sítése

2.12.1. Bels� er�forrás allokációs rendszer kialakítása F� bevételeink a költségvetési támogatás és az alap- és kiegészít� tevékenységek nyomán keletkez� források. A szervezeti egységek (karok, szolgáltató és funkcionális egységek) részjogkörrel és keretgazdálkodási jogkörrel rendelkeznek a megállapított funkcionális és kiemelt el�irányzataik felett. Ennek megfelel�en a normatív alapon biztosított támogatást és a bevételi elvárások felosztását a szervezeti egységekre vonatkozóan végezzük. Az el�z� tervid�szakban a Szenátus elé beterjesztett költségvetést hosszas viták után, kompromisszumok árán, minden alkalommal elfogadták. Az egyetem finanszírozási gondokkal küzd, 2008. január 1-t�l folyamatos intézkedéseket tervezünk annak érdekében, hogy ezeket a lehet� legrövidebb id�n belül megoldjuk. A felügyeleti szerv szerint „a támogatás normativitása az intézmény kapujáig tart”, ennek szellemében az elmúlt években több próbálkozást tettünk a költségvetési támogatás felosztására. A költségvetés felosztásának menete: • tárgy év november – december hónapjaiban a következ� évi költségvetés felosztási

elveinek elfogadása (Költségvetési Bizottság, Gazdasági Tanács és Szenátus által), • a részjogkör� és keretgazdálkodó egységek költségvetési támogatására vonatkozó

javaslatok összeállítása, • folyamatos egyeztet� tárgyalások a Költségvetési Bizottságban, • minden év február 28. napjáig a költségvetést a Szenátus elé terjesztjük jóváhagyás

céljából. A költségvetési támogatást a felügyeleti szerv normatív alapon állapítja meg. Finanszírozási területek: • decentralizált: részjogkör� egységek és a karok (oktatási, tudományos kutatási),

szolgáltató, valamint a funkcionális egységek, közoktatási intézmények, • centralizált: tartalékalapok. Új finanszírozási modell. 2008. évt�l az állami fels�oktatás finanszírozására, hároméves fenntartói finanszírozási megállapodás alapján kerül sor, mely megteremti az intézmény teljesítmény - orientált költségvetési támogatásának feltételrendszerét. Az új finanszírozási modell alapján az intézményi támogatás három évre el�re rögzített évi alaptámogatásból, és adott évre vonatkozó – költségvetési döntések, hallgatói- és alkalmazotti létszámtól függ� – változó támogatásból áll. A teljesítmény-kritériumok (melyek a három éves megállapodásban rögzítettek) az oktatás, kutatás, irányítás, gazdálkodás, együttm�ködés, kooperáció, regionális szerep és társadalmi célok megvalósítására irányulnak. Célunk, hogy a meghatározott kritériumok megvalósítása érdekében a teljesítménycélokat, és az ezekhez kapcsoló mutatókat kari szinten is minél el�bb kidolgozzuk. A változó piaci feltételek (melyek kedvez�tlenül befolyásolhatják intézményünk – az egyes karok, intézetek – gazdálkodásának stabilitását), és jogszabályváltozások (pl. új felvételi rendszer bevezetése) elkerülhetetlenné teszik, hogy az új intézmény új bels� allokációs rendszert vezessen be. Feladat, hogy:

• a teljesítménykritériumokat építsük be a bels� allokálási rendszerbe, • a bels� elosztási mechanizmus egy részét a mutatók változása határozza meg, annak

érdekében, hogy a szervezeti egységek pénzügyi stabilitásának alakulása el�re kiszámítható, átlátható legyen. Az így számított támogatással a karok továbbra is decentralizáltan gazdálkodhatnak.



Az elmúlt 8 év próbálkozásai rámutatnak arra, hogy mindez széleskör� el�zetes elemzést, hatástanulmány készítést (bels� és küls� szakért�i vélemények ismeretében, kell� mérlegelés után) igényel. Cél: fajlagos mutatókon, teljesítményértékelésen alapuló, többcsatornás intézményi költségvetési allokáció bevezetése. A funkcionális támogatás felosztásának szempontjait a 26. Táblázat tartalmazza. 26. Táblázat Funkcionális támogatás felosztásának szempontjai

1. Hallgatói el�irányzat Karon elkülönítetten kezelt Hallgatók térítési és juttatási szabályzata szerint

Kivéve:

– kollégiumi támogatás �automatikus

�HÖK - Szenátus határozat alapján

70% egyetemi felhasználás a HÖK-kel egyeztetett célokra – lakhatási támogatás

Karon, PPP tartalék, vagy karhoz nem tartozó szervezeti egység (kollégium),

30% jogosultság szerinti felosztás (szabályzat szerint)

2. Közoktatási el�irányzat Közoktatási intézmény A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott normatívák alapján

3. Képzési, tudományos és fenntartói el�irányzat

– alapfeladat ellátásához szükséges személyi (foglalkoztatási terv) feltételek alapján

– egyetemi tanári kiegészít� támogatás (1 500 eFt/f�/év) – alapfeladat ellátásához szükséges infrastruktúra m�ködési

költségének meghatározása 4. Feladatfinanszírozás, speciális programok, feladatok támogatása

Karok, szolgáltató és funkcionális egységek

– alapok képzése *

5. Fejlesztési el�irányzat Centralizáltan Meghatározott fejlesztési feladat megvalósításához kötötten (Szenátus határozata alapján).

* Alapok képzése és felhasználásuk lehet�ségei 1. Biztonsági tartalék Képzése: képzési, tudományos és fenntartói támogatás 2%-a. Felhasználása: átmeneti likviditási zavarok enyhítésére. Felosztása: Benyújtott igények (elfogadott likviditási terv) alapján, Stratégiai Bizottsági és Szenátusi vélemény figyelembevételével, Rektori döntésnek megfelel�en. 2. Stratégiai tartalék Képzése: képzési, tudományos és fenntartói támogatás 2%-a. Felhasználása: egyetemi vagy jelent�sebb mérték� – forrásnélküli – kari fejlesztésekre, szakindítások támogatása. Felosztása: Benyújtott igények (elfogadott likviditási terv) alapján, Stratégiai Bizottsági és Szenátusi vélemény figyelembevételével, Rektori döntésnek megfelel�en. 3. Ösztönzési alap Képzése: az eredeti költségvetési támogatás személyi juttatásainak és járulékainak 1%-a valamint a fund raising tevékenység során szerzett bevétel. Felhasználása: • alapfeladat ellátásához szükséges „új létszám” személyi juttatásának és járulékainak finanszírozása, • oktatói – kutatói el�menetel, fokozatszerzés többletkiadásainak finanszírozása, • oktatói – kutatói ösztöndíjak (bels� alapítású), • egyetemi alapítású kitüntetések finanszírozása, • kiemelked� hallgatói tevékenység díjazása. Felosztása: a munkáltatói jogkör� vezet�k el�terjesztése, a Stratégiai Bizottsági véleménye, valamint a Szenátus döntése alapján.



81

4. PPP tartalék Képzése: • kollégiumi, lakhatási támogatás, • tervezett kollégiumi díjbevétel, • normatív támogatás a képzési támogatás alapján. Felhasználása: folyamatos a megkötött szerz�dések szerint. Bevételek terhére képzend� alapok 1. Központi felújítási tartalék Képzése: a 2007. évi költségvetési törvény szerint a m�ködési bevételek meghatározott köréb�l 5%. Felhasználása: fejlesztési források biztosítása (fejlesztési pályázatok önrészének biztosítása, felújítások megvalósítása) Felosztása: a Szenátus döntése alapján. 2. Kari likviditási tartalék Képzése: minden olyan bevétel 15%-a, melyb�l az elvonást jogszabály nem tiltja. Felhasználása: el�irányzat-felhasználási terv alapján, karon belüli átmeneti likviditási zavarok megel�zésére. Kari vezet� döntése szerint. (Likviditási tervet készít� karok a pénzügyi stabilitás eléréséig nem használhatják fel.).

2.12.2. A gazdálkodást segít� információs rendszer teljes kör� kifejlesztése, a rendszerbeállítás bemutatása, kapcsolata a döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel. Hatékonysági mutatók, összefüggések bemutatása �

Az elmúlt években a Gazdasági F�igazgatóság havi/negyedéves/éves rendszerességgel az intézmény egészére, a karokra/egyéb szervezeti egységekre vonatkozó, a m�ködés (pénzforgalmi szempontból) legfontosabb jellemz� adatait tartalmazó információs jelentéseket állított össze, és évente több alkalommal rövid szöveges elemzést készített. A felhasznált gazdálkodást segít� rendszer (TÜSZ, BERENC) jellemz�i: • a központosított gazdasági szervezetnek megfelel�en teljeskör� adatfeldolgozás

Sopronban történik, • on-line lekérdezési lehet�ség biztosít minden döntéshozó és témavezet� részére, • A jelenlegi Vezet�i Információs Rendszer (VIR) alapján készül, • havi pénzforgalmi jelentés, • negyedéves, féléves és éves szöveges beszámoló. Az információs szinteket és igényeket a 27. Táblázat tartalmazza. 27. Táblázat Információs szintek Igény

Témavezet� Bevételek, kiadások kötelezettségvállalások naprakész nyomon követhet�sége. Pályázatok pénzügyi beszámolóinak összeállításában való közrem�ködés.

Intézetvezet� Az intézet bevételeinek, kiadásainak, kötelezettségvállalásainak stb. naprakész nyomon követhet�sége.

Keretgazdálkodási jogkör� vezet�

Az irányítása alá tartozó szervezeti egységek f�bb gazdálkodási adatainak naprakész nyomon követhet�sége. Havi, negyedéves, éves beszámolók.

Intézményi fels� vezet� Keretgazdálkodási egységek f�bb gazdálkodási adatának naprakész biztosítása. Havi, negyedéves, éves beszámolók.

Gazdasági Tanács

Szenátus

Intézményi és keretgazdálkodási egységek költségvetésének véleményezése és jóváhagyása. Egyetemi és keretgazdálkodási egységek gazdálkodásáról készített beszámoló évente legalább 2 alkalommal. Az elfogadott éves ülésterv napirendi pontjaihoz kapcsolódóan



Továbbfejlesztés

Az integrált intézmény méretéb�l és az ellátandó feladatának sokrét�ségéb�l adódóan az intézmény szervezeti felépítése, irányítási, ellen�rzési, gazdálkodási szintjei, m�ködési folyamatai összetettebbé és bonyolultabbá váltak. Az egyetem képzési- és m�ködési tevékenységének igazgatási-, ügyviteli feldolgozása során nagymennyiség� adat keletkezik, ezek megbízható, pontos és gyors kezelése jelent�s feladat. Szükség van az információellátás és az információkhoz való hozzáférés biztosítására, hogy • az intézmény rugalmasan tudjon igazodni a környezet dinamikus változásához, • gyors áttekintést kapjunk a m�ködés különböz� területeit jellemz� adatokról, bels�

összefüggésekr�l, • rendelkezzünk adatokkal a szervezeti teljesítmény optimalizálásához szükséges ok-

okozati összefüggésekr�l, • csökkenjenek a szervezet m�ködésével kapcsolatos adminisztratív költségek, • összességében a menedzsment a szervezet valamennyi funkcióját és m�ködésének

valamennyi területét és folyamatát ellen�rzés alatt tarthassa. Az egyesülés információs kihívásaira adott válaszként bevezettük az Egységes Gazdálkodás Informatikai Rendszert (EGIR), melynek f� elemei: • Egységes Gazdálkodási Rendszer (EGR), • Pályázatkezel� és nyomon követ� rendszer, • Egységes Vezet�i Információs Rendszer (EVIR).

Az integrált vezet�i információs rendszer a rendelkezésre álló „adattár” figyelembevételével, b�vítésével: • határid�re kielégíti a különböz� szint� vezet�k információigényét, • hatékonyan támogatja a döntéshozatali folyamatokat, • optimalizálja az adatgy�jtést, feldolgozást, lekérdezést, • vizsgálja az el�re meghatározott mutatók, mér�számok alakulásait, • segíti a tervezési, finanszírozási prognózisok területét, • a vezet�i szinteket segíti a stratégia kialakításában. Cél: a gazdálkodást segít� teljes kör� információs-rendszer m�ködtetése: teljes kör� hallgatói nyilvántartást, humáner�forrás gazdálkodást segít�, valamint pénzügyi – számviteli nyilvántartás, vagyon- és helyiséggazdálkodási, stb. rendszer.

2.12.3. Bevételszerzési stratégiák, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál A forrásbevonás lehet�ségeinek tervezésénél és a küls� források elérésének módjainál intézményünkre vonatkozóan alapvet�en két terület határozható meg: • közfeladat (alapfeladat) ellátásával összefügg�en keletkez�, potenciálisan bevonható

források, • közérdek� szolgáltatások végzése eredményeként keletkez� források, melyeket a piac

szerepl�i – a szolgáltatás min�sége alapján – bocsáthatnak rendelkezésre. Bevételének jelent�s részét több mint 30%- át alkotják a saját bevételek. A rendelkezésre álló költségvetési támogatás az oktatás-kutatás (mint alap feladatellátás) m�ködési feltételeinek biztosítására nem elegend�, pótlólagos források bevonását teszi szükségessé. A pénzügyi feszültség (a hiány) növekedésének elkerülése érdekében elengedhetetlen:



83

• a költségtérítéses képzések bevételeinek növelése, (valós piaci viszonyoknak megfelel� szakképzési programok kidolgozásával, az aktív beiskolázási tevékenység megalapozásával) és a rentabilitást (hiány ledolgozását) garantáló – önköltségszámításon alapuló – képzések beindítása, • a sikeres pályázati tevékenység folytatása, • a szakképzési támogatások és az innovációs alapok terhére elszámolható kutatási projektek megszerzése.

A forrásbevonás fokozásával párhuzamosan kell� hangsúlyt kell helyezni a racionális pénzeszköz felhasználásra (ötletszer�, utolsó pillanatban történ� költekezés megszüntetése), a forrásszerzésben közrem�köd�k érdekeltségének ösztönzésére. A jelenlegi motivációs rendszer csak részben képes kezelni a teljesítményhez kapcsolódó elemeket, így szükségessé válik ennek kiegészítése. Cél:

• Olyan érdekeltségi rendszer (egyetemi szinten Ösztönzési Alap létrehozása) m�ködtetése, mely objektív mutatószámokkal mérhet�.

• Jelent�s ún. saját bevétel növekedéssel számolunk, így várhatóan az id�szak végére

(2011) a forrás megoszlás 50-50 % körül alakul. A költségvetési támogatás fontosabb adatait a 28. Táblázat tartalmazza, a tervezett bevételeket a 29. táblázatban tüntettük fel. 28. Táblázat Költségvetési támogatás

Források (adatok eFt-ban) 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Tárgy id�szaki támogatási összeg (millió Ft) 9 482 9 929 9 523 10 622 11 288

El�z� évhez viszonyított aránya (%) - 105% 96% 112% 106%

Bevételen belüli részaránya (%) 65% 62% 51% 48% 49%

Saját bevétel

Tárgy id�szaki összeg (millió Ft) 5 021 5 706 8 599 10 372 10 788


Bevételen belüli részaránya (%) 35% 36% 47% 49% 49%

Összes bevétel

Bevétel összesen (millió Ft) 14 502 15 635 18 122 20 994 22 076




Megnevezés 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

ÁHT-on belülr�l 1 579 656 1 356 027 1 383 148 1 410 811 1 439 027

- ebb�l: K+F pályázat 1 088 845 1 110 622 1 132 834 1 155 491 1 178 601

- ebb�l többi átvett p.e. 490 811 245 406 250 314 255 320 260 426

ÁHT-on kívül 489 827 959 821 1 205 411 1 452 435 1 645 996

- ebb�l: K+F pályázat 85 611 169 271 229 351 289 431 294 511

- ebb�l: szakképzési h.j. 276 405 292 989 313 499 335 443 358 924

- ebb�l többi átvett p.e. 127 811 497 561 662 561 827 561 992 561

Összesen 2 069 483 2 315 848 2 588 559 2 863 246 3 085 023

29. Táblázat Tervezett bevételek

Források (adatok eFt-ban) 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

Hallgatói el�irányzat 1 722 366 1 724 784 1 582 662 1 867 541 2 202 391

Közoktatási el�irányzat 1 448 000 1 480 000 1 510 000 1 520 000 1 530 000 Képzési, tudományos, m�ködést szolgáló (fenntartói) el�irányzat 5 853 899 6 239 249 5 979 714 6 806 194 7 113 425

Speciális programok el�irányzata 168 660 133 660 111 820 124 500 További speciális programok, feladatok támogatása

457 253 316 500 316 500 316 500 318 000

Költségvetési támogatás 9 481 518 9 929 193 9 522 536 10 622 054 11 288 316

K+F pályázatok, bevételek 1 088 845 1 110 622 1 132 834 1 155 491 1 178 601

Egyéb bevételek ÁH-on belül 490 811 245 406 250 314 255 320 260 426

Összes bevétel ÁH-on belül 1 579 656 1 356 028 1 383 148 1 410 811 1 439 027

Szakképzési hozzájárulás 276 405 292 989 313 499 335 443 358 924 K+F pályázatok, bevételek, szerz�déses kutatás 368 769 469 418 546 045 623 687 647 373

Költségtérítéses hallgatók befizetései 1 134 685 1 202 766 1 286 960 1 377 047 1 377 047

Egyéb bevételek ÁH-on kívülr�l 1 661 300 1 694 526 1 728 417 1 762 985 1 798 245

Összes bevétel ÁH-on kívülr�l 3 441 159 3 659 699 3 874 920 4 099 162 4 181 589

Fejlesztési pályázatok 0 690 000 3 341 000 4 862 000 5 167 000

Bevételek összesen 14 502 333 15 634 920 18 121 604 20 994 028 22 075 932

A bevételszerzési stratégiákat, a felhasználást és az érdekeltségi rendszereket a 30. Táblázat tartalmazza.



85

30. Táblázat Bevételszerzési stratégiák, felhasználás, érdekeltségi rendszer

Feladat megnevezése Forrás típusa Koordinációs szint Felhasználás/ érdekeltség

SZJA 1% általános rektorhelyettes, EHÖK, Kommunikációs Iroda

40% összegyetemi feladatokra, 5-5% karok hatáskörében, 10% EHÖK

Szakképzési hozzájárulás

általános rektorhelyettes irányításával keretgazdálkodási egységek vezet�ivel

75% Keretgazdálkodási egység szinten központosítva az oktatás - alapkutatás tárgyi feltételeinek (fejlesztési terv alapján) megteremtésére, valamint az üzemeltetés biztosítására. 20% közvetlenül a bevételt szerz� témavezet� tárgyi eszköz fejlesztésre.

Fund

rais

ing

tevé

keny

ség

Adomány, oktatói - kutatói, hallgatói kiegészít� ösztöndíjak

rektorhelyettesek, dékánok Ösztönzési alap

Oktatási - kutatási pályázatok

általános rektorhelyettes, dékánok, pályázati koordinátor

Az elnyert pályázat költségterve alapján a megjelölt kiadási jogcímek szerinti felhasználás az összköltségvetés figyelembevételével. 30% keretgazdálkodási egység szinten, 70% témavezet� szinten.

Köz

fela

dat e

llátá

s

Pály

ázat

i te

véke

nysé

g

Fejlesztési pályázat általános rektorhelyettes, gazdasági f�igazgató és pályázati koordinátor

A pályázatban megjelölt feladat megvalósítására.

Költségtérítéses, tanfolyami és egyéb képzések

oktatási rektorhelyettes, dékánok

Elfogadott költségterv alapján, karon központosítva: - a tevékenység ellátásában közvetlenül résztvev�k kiegészít� díjazása (az áfa nélküli bevétel max. 30%-a személyi juttatás és járulékaira) munkáltatói jogkör� vezet� hatáskörében

- általános költség központosítása (mértéke 15%) Szerz�déses kutatás (pl. "innovációs járulék")

értékhatártól függ�en általános rektorhelyettes vagy dékánok, témavezet� - fennmaradó összeg felett a témavezet�

rendelkezik.

Szerz�déses „oktatás” dékánok, témavezet�k

Doktoranduszok képzési költségének, ösztöndíjának finanszírozása a gazdasági élet szerepl�i által.

- jóváhagyott költségterv alapján, karon központosítva

- a tevékenység ellátásában közvetlenül résztvev�k díjazására (az áfa nélküli bevétel max. 30%-a személyi juttatás és járulékaira) munkáltatói jogkör� vezet� hatáskörében.

Köz

érde

k� sz

olgá

ltatá

sok

végz

ése

Piac

i tev

éken

ység

Meglév� infrastruktúra szabad kapacitás kihasználása (pl. bérleti díj, szállásdíj)

keretgazdálkodási egység vezet�, gazdasági f�igazgató

- fennmaradó összeg üzemeltetési költség finanszírozására.

Egy

éb b

evét

el

Piac

i te

véke

nysé

g

Ingatlanértékesítés Stratégiai Bizottság Bevételek koncentrálása, intézményi fejlesztési, beruházási tevékenységgel kapcsolatos kiadások, PPP kiadások finanszírozása



2.12.4. Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása A Fels�oktatási törvény 121. §-a alapján, az Egyetem csak olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, illetve csak olyan alapításában vehet részt, amely nem sérti az intézmény érdekeit. Gazdasági társaságot akkor alapíthat, ha a gazdálkodó szervezet üzleti terve szerint 3 éven belül nyereségessé válik, továbbá a hiányt az intézmény a saját elkülönített számlán kezelt bevételb�l finanszírozza. 2007. év folyamán saját bevétel terhére – Gazdasági Tanács és Szenátus által jóváhagyott üzleti terv alapján létrehozott Kft-k:

• kollégium és egyéb üzemeltetési tevékenység (Sopron) • tanszálloda és egyéb épületüzemeltetés (Gy�r)

A NYME Szenátusa – a GT támogató véleménye mellett – 2007. január 24-én kelt Alapító Okirattal a kollégiumi, diákotthoni és az ezekkel kapcsolatos komplex üzemeltetési feladatok ellátása céljából megalapította az Universitas Fidelissima Kft.-ét 100%-os egyetemi tulajdonosi szerkezet mellett. Az egyetem ezzel a soproni székhely� Karok kollégiumi fér�hely kapacitását és az elhelyezés színvonalát növelve, a levelez� képzésben résztvev� hallgatók szálláshely igényét kielégítve, továbbá a nyári id�szakban Sopron és környéke idegenforgalmát kihasználva szálláshely szolgáltatást nyújtásával egyidej�leg, az üzemeltetést is – PPP által adott lehet�séget kihasználva – üzleti alapokra kívánta helyezni. Céljai között a létesítmény eredményes, színvonalas és hatékony m�ködtetése, valamint a beruházásban rejl� további üzleti lehet�ségek minél jobb kiaknázása szerepelt. A Gazdasági Tanács támogató véleményének figyelembevételével a NYME Szenátusa 2007. február 27-i ülésén jóváhagyta a Pannon Famulus Kft. alapítását 100%-os egyetemi tulajdonosi szerkezet mellett. Az alapítás célja, az Apáczai Csere János Karon tanuló turizmus- vendéglátó szakos hallgatók gyakorlati képz�helyének kialakítása, a kollégium és szálloda piaci alapon történ� üzemeltetése - a PPP által nyújtott lehet�séget kihasználva - a hallgatók segítségével. A Gazdasági Tanács támogató véleményének figyelembevételével a NYME Szenátusa 2007. decemberi ülésén jóváhagyta a Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. alapítását 100%-os egyetemi tulajdonosi szerkezet mellett. A KKK megalapításának célja els�sorban a környezetvédelem, környezeti er�forrás-gazdálkodás területén olyan innovatív tevékenység folytatása volt, amelynek eredményei hasznosak a megrendel� ipari partnereknek, egyúttal beépíthet�k az egyetemi képzésbe. KKK konstrukció sikerességét bizonyítja az a tény, hogy 2007. október 17-én megjelent a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati felhívása (GOP-2007-1.1.2.), amely a Kooperációs Kutatási Központok meger�sítését t�zte ki célul. A pályázati felhívás, az egyetemi szervezeti egységeket már mint újonnan megalakított gazdasági társaságokat kívánja támogatni. A konstrukció a K+F tevékenységet végz� szervezetek (fels�oktatási intézmények, költségvetési és közhasznú kutatóintézetek) már létez�, eredményeket felmutatni képes, a vállalati együttm�ködés el�mozdítására kialakított K+F központjaiból (KKK-k és RET-ek) alakított gazdasági társaságok meger�sítését t�zi ki célul. További lehet�ségként merül fel az elkövetkezend� években a jelenlegi Erd�- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) együttm�ködésének fejlesztése a versenyszféra szerepl�ivel (akár pályázatok keretében konzorciumi partnerként), illetve Kft-vé történ� átalakítása, továbbá start-up és spin-off vállalkozások alapítása.



87

Az alapítás szabályai 1. Alapítandó Kft. bels� engedélyezési folyamata:

• fels� vezet�i döntés, • Gazdasági Tanács támogató véleménye, • Szenátusi jóváhagyás.

A döntést megalapozó dokumentumok: • üzleti elképzelés megfogalmazása, üzleti terv elkészítése:

- rövid bemutatás, tervezett m�ködése, szervezeti felépítése, - er�forrás szükséglet meghatározása, - pénzforgalmi terv, • társasági szerz�dés tervezet, • m�ködéshez szükséges megállapodás – tervezetek - (megállapodás tervezetek,

elfogadó nyilatkozat tervezetek). 2. Tulajdonosi jog gyakorlása: rektor. 3. FB tagjai: karok és funkcionális szervezetek által delegáltak. 4. Beszámoltatás: vezet�i igény szerint. 5. Kötelez� könyvvizsgálat. Tulajdonosi jog gyakorlása az alapítást követ�en (31. Táblázat) 31. Táblázat Tulajdonosi jog gyakorlása az alapítást követ�en Tevékenység megnevezése El�terjeszt� Véleményez� Döntéshozó Végrehajtás módja,

dokumentuma Gyakoriság

A Kft. gazdálkodásával szembeni elvárások megfogalmazása

gazdasági f�igazgató, dékánok

___ rektor taggy�lési határozat évente

Tulajdonos döntési kompetenciájának meghatározása (ügyvezetéssel szembeni elvárások, érdekeltségi rendszer, FB tagok díjazása, adózott eredmény felhasználása, tervezett beruházások, stb.)

ügyvezet� ___ rektor taggy�lési határozat évente

Ügyvezetés beszámoltatása ügyvezet� Felügyel�

Bizottság rektor

Beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészít� melléklet, cash-flow)

negyedévente

Beszámoló az éves gazdasági tevékenységr�l ügyvezet�

Gazdasági Tanács, Felügyel� Bizottság

rektor

Beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészít� melléklet, cash-flow)

évente



2.12.5. Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása, beavatkozási lehet�ségek és érdekeltségi rendszerek m�ködtetése Cél az operatív kontrolling keretében: • piaci szemlélet� teljesítmény-értékelési rendszer kialakítása a f� tevékenységek

meghatározásával. • tervt�l való eltérés vizsgálata, elemzése, megoldási javaslatok megfogalmazása,

megvalósítás ellen�rzése. • az alkalmazott gazdálkodási rendszer legyen képes a „visszacsatolások” nyomon

követésére, valamint megfelel� hardver eszköz és rendszerszoftver-környezet biztosítására a szoftver gyors, pontos és felhasználóbarát m�ködése érdekében,

• felel�sségi rendszer kialakítása, mely nélkül a kontrolling-rendszer nem m�ködtethet� eredményesen.

Cél a stratégiai kontrolling keretében: • hallgatói létszámváltozás hatásvizsgálata, • t�kebevonási lehet�ségek vizsgálata. A kontrolling rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok: • Megfelel� gazdálkodási rendszer kifejlesztése, alkalmazása, mely a kialakított

folyamatokat támogatja, • Stratégiai kontrolling-rendszer megszervezése, • Operatív kontrolling tervezési, terv/tény elemzése, valamint információs rendszerének

továbbfejlesztése, • Szervezeti struktúra átalakítása, • Kontrolling szabályzat elkészítése, amely tartalmazza a felel�sségi rendszert. Érdekeltségi rendszerek m�ködtetése Egy valódi ösztönzési rendszer megteremtése és hosszú távú m�ködtetése az intézmény forrástermel� képességében rejlik. Amennyiben nem állnak rendelkezésre a források, úgy nem érhet� el megfelel� motiváltsági szint. Cél olyan érdekeltségi rendszer kialakítása, mely objektív mutatószámokkal mérhet�, és a költségek csökkentésére is ösztönöz. Kidolgozunk egy olyan cafeteria rendszert, ami a kés�bbiekben b�víthet�, választhatóságával, és hatásában a munkahelyi motiváltságot növeli.

2.12.6. Az intézmény pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehet�ségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása A pályázati tevékenységhez kapcsolódó saját forrás biztosításának lehet�ségei: • infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó pályázat esetén ún. Stratégiai és Központi

Felújítási Tartalékba helyezett források, • kari pályázatok esetén ún. Stratégiai Tartalék vagy kari bels� saját források. A tartalékalapokból igényelt forrásokat a benyújtott igények alapján, a Stratégiai Bizottság és a Szenátus véleményének figyelembevételével, rektori döntésnek megfelel�en biztosítjuk, a pályázati szerz�désnek megfelel� ütemezésben.



89

2.12.7. Hatékonyság-értékelési módszerek bevezetése Az egyetem gazdálkodásáról készített beszámolóban a vagyoni, pénzügyi és likviditási helyzet vizsgálatán túlmen�en néhány mutatóval a gazdálkodás hatékonyságát is szemléltetjük. Cél: egységes értelmezés�, hatékonyság értékelési mutatószámok kimunkálása és használata.



Beruházás


91

2.13. Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program

2.13.1. Az intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése, ütemezett fejlesztési javaslat Infrastruktúra ellátottság. A Nyugat-magyarországi Egyetem az ország nyugati régiójának öt városában, er�sen eltér� adottságokkal rendelkez� és különböz� állapotú épületekben látja el feladatait. Több telephelyünkön az el�z� korok építészeti igényeinek és a hagyományoknak megfelel�, sokszor m�emlék jelleg�, mára már jórészt korszer�tlenné vált épületekben zajlik a képzés. Nem felel meg a mai kor igényeinek a campusok térstruktúrája sem, átrendezése építészeti és örökségvédelmi okok miatt korlátokba ütközik. A soproni, illetve a mosonmagyaróvári campus nagy területen fekszik, épületállománya, igen összetett, az épületek és a természeti környezet jelent�s része védettség alatt áll. A többi egységesebb képet alkot: kisebb számú és kevésbé széttagolt az épületállományuk, nem üzemelnek bennük költséges laboratóriumok, tanm�helyek, tangazdaságok. A Nyugat-magyarországi Egyetem központja Sopron egyik legértékesebb területén helyezkedik el. A nagyszámú épületb�l álló ingatlan együttes a L�verek lábainál fekv� 176.200 m2 nagyságú, természetvédelmi védettség alatt álló botanikus kertben található. A központi épületegyüttes 1896-1898 között épült, a Magyar Királyi Honvéd F�reáliskola céljára, Alpár Ignácz - a kés� historizmus kiemelked� építész egyénisége - tervei alapján. A m�emléki védettség alatt álló épületegyüttes központjában igen jelent�s méret�, „E” alaprajzú f�épület van, melynek f� tengelyére szimmetrikusan többemeletes oktatási, igazgatási és melléképületek állnak. Az épületekre jellemz� a helyiségek nagy belmagassága, a tágas folyosók, közleked�k, lépcs�házak emelik a mellékfunkciók arányát. A parkot (Botanikus Kert) díszkerítés veszi körül. Az els� világháborút követ�en az épületeket kiürítették, majd azokat a Selmecbányáról áttelepített Bányászati, Kohászati és Erdészeti Akadémia foglalta el. A második világháborút követ�en az épületek díszes homlokzatai megsérültek, majd a folyamatos karbantartás mulasztása miatt az állaguk egyre rosszabbá vált. Jelent�sebb felújításokat a hatvanas évek végén végeztek. Ezek az épületek adnak helyet a NYME központjában az oktatási-kutatási funkcióknak, az igazgatás, az intézetek, a tanszékek egy része elhelyezésének. Az épületeket bet�kkel jelölik. A f�épület („B”) teljes felújítása, b�vítése és akadálymentesítése PPP beruházási konstrukció keretében 2006-ban kezd�dött meg, a teljesen felújított épületet 2007 októberében adták át. Az „A”- épületben az Erd�mérnöki Kar tanszékei, intézetei, tantermei, gyakorlói, laboratóriumi helyiségei, a kar igazgatása és dékáni hivatala m�ködik. Ezt az épületet részben – tet�szerkezet, homlokzat - az OKM támogatásával 2007-ben újítottuk fel. „C”- épületben az Erd�mérnöki Kar Kémiai és Term�helyismerettani Intézete m�ködik el�adótermekkel, laboratóriumokkal, oktatói szobákkal, kutatói laboratóriumokkal. Az intézmény által elnyert HEFOP 4.1.2. pályázati támogatás felhasználásával 2007. év elején fejeztük be az épület átalakítását, rekonstrukcióját. Átalakításokkal, a kiegészít� funkciókat ellátó területek bevonásával stratégiai célokat is kielégít� többletkapacitásokat nyertünk, korszer�, a gyakorlati képzést szolgáló laboratóriumokat alakítottunk ki. Az „E”- épület az Erd�mérnöki Kar egy intézetének, egy tanszékének, ill. azok szaktantermeinek ad elhelyezést. A beépített tet�térben páratlan madártani gy�jtemény található. Az épület felújításra, korszer�sítésre szorul. A „D”- épület 1926-ban épült, 1990-91 évben felújítottuk, tet�terét beépítettük. Kisebb felújítással kielégít� állapotban tartható. Az épületben szaktanterem és hallgatói kabinet m�ködik, itt található a Faipari Mérnöki Kar néhány intézete, tanszéke is.

Beruházás


Az „F”- épület 1942-ben épült, a Matematika Intézetnek ad otthont. A benne lev� két nagy el�adó- terem túlzsúfolt. Az épület kisebb felújítással, korszer�sítéssel kielégíti az alaptantárgyi oktatással szemben támasztott igényeket. A soproni campus területén elhelyezked� további épületek valamivel újabb építés�ek, nagyon eltér� szerkezet�ek, vegyes építészeti képet alkotnak. Funkciójukat tekintve nagyrészt az oktatáshoz közvetlenül nem kapcsolódó szervezeti egységek elhelyezését biztosítják: A „régi” kollégiumi épület, azaz „O”- épület, hagyományos szerkezet�, építése 1953. évben fejez�dött be. A 2007. évben PPP konstrukcióban felújítottuk. Az „új” kollégiumi épület 1973-ban épült, korszer�sítése, teljes felújítása 2006. évben PPP beruházási konstrukció keretén belül valósult meg. A „régi” és az „új” kollégiumot egy új, az els� emelet szintjén lév� folyosóval összekötöttük, így egységesen üzemeltethet�. A konyha-étterem az új kollégiummal egy id�ben épült, korszer�tlen épületszerkezete van, nagyméret�, energiapazarló fémszerkezet� nyílászárókkal, amelyek feltétlenül cserére szorulnak. Jelenleg bérl� üzemelteti. Az intézmény által meghatározott üzemeltetési feltételek alapján a bérl� kötelezett az épület jelent�seb felújításának, korszer�sítésének megvalósítására. A tornacsarnok épülete 1968-ban épült, többször felújították. Rendkívüli OM támogatásnak köszönhet�en a 2000- évben szerkezeti beavatkozást, felújítást és korszer�sítést valósítottunk meg, nem valósult meg az energetikai korszer�sítés, a h�szigetelés, a homlokzati nyílászárók cseréje. A Központi Könyvtár és Levéltár épülete 1977-ben épült, energetikai szempontból igen hiányos és pazarló szerkezeti elemeket tartalmaz. A helyiségek túlzsúfoltak, kapacitásuk kicsi, az egyetem rég kin�tte a könyvtárat. Az iratok archiválása, raktározása túl sz�kös és méltatlan körülmények között történik. A gyakorlati képzést szolgáló Faipari Tanm�hely 1979-ban épült. Az akkori beruházás 1000 m2-en biztosította a „Faipari technológiai berendezések” c. tárgy gyakorlati oktatását, lehet�vé tette technológiai kutatások végzését is. A tanm�hely épületéhez kapcsolódik az 1995-96. évben megépült „S” jel� oktatási épület, amely 6 tanteremmel és három laboratóriummal egészíti ki a Faipari Mérnöki Kar oktatási területeit. Az összességében igen jelent�s épületállomány számos kisebb jelent�ség� épületet is tartalmaz: • „B-I”. – gyakorló és raktár épület, • „I” -épület, talajmechanikai laboratórium, • „J” – épület, m�helyek, raktár, • „K”- épület, Botanikus Kert raktára, öltöz�i, • „L”- épület, Botanikus Kert irodái, • „M”- épület, m�helyek, garázsok, • „N” –épület, f�porta, • „R”- épület, savraktár, • Növényház • Transzformátor házak I.-II. A soproni campuson kívül, Sopron város egyéb területein is üzemelnek az intézmény kezelésében lév� épületek: A Deák tér 32 sz. alatt egy városképi szempontból is nagy fontosságú oktatási épület áll melléképületeivel. Az egykori Fels�bb Leánygimnázium „U” alaprajzú f�épülete 1886-ban, Hauszmann Alajos tervei alapján épült, reprezentatív neoreneszánsz stílusban. Oktatási funkcióját mindvégig megtartotta és ma is kiváló elhelyezést nyújt az Alkalmazott M�vészeti Intézetnek. Az épület felújítását 2004-évben OM támogatással kezdtük meg, 2005-ben

Beruházás


93

befejez�dött az épület tet�szerkezetének felújítása és m�emléki palafedése, majd 2006. évben az intézmény felújítási alapjának felhasználásával elvégeztük a f�épület és környezete küls� felújítását. 2007-ben az épület rekonstrukció a bels� felújításával befelez�dött. Az ingatlanon található valamikori tornatermet HEFOP 4.1.2. támogatással átalakítottuk és felújítottuk, ma új funkciója van, m�terem és kiállító tér. A Baross u. 4.-6. szám alatti Egyetemi Kollégium épületegyüttes egy, az ’50-es években épült kétemeletes, használaton kívüli épületrészb�l, valamint egy 1970-ben épült háromemeletes épületrészb�l állt. Ez utóbbit az OM támogatásával 2001-ben 143 hallgató befogadására alkalmas egyetemi kollégiummá alakítottuk. Az épület régebbi részét elbontottuk és 2007-ben magánbefektet�i program (PPP) keretében 400, emelt szint� kollégiumi fér�hellyel b�vítettük. A Sopron, Erzsébet u. 9. sz. alatti épületet (KTK campus). Az Oktatási Minisztérium és a helyi önkormányzat támogatásával, saját forrást is bevonva, 2005-ben vásárolta meg az egyetem. A földszint és az I. emelet rekonstrukcióját 2003-2004. évben felújítási keret terhére végeztük el a Kar igényei szerint. További fejlesztésként magánbefektet�i program keretében beépítettük az épülettömb által körbezárt udvart, és kialakítottunk két 200 f�t befogadó nagyel�adótermet és egy nagyméret�, reprezentatív aulát, megoldva ezzel a Közgazdaságtudományi Kar éget� tanterem hiányát. A Benedek Elek Pedagógiai Kar a Sopron, Ferenczy J. u. 5. szám alatti f�épületben m�ködik, ahol tanszékek, el�adók, szemináriumi termek, tornaszoba, könyvtár és irodák találhatók. Az 1927-es években épült, bels�, m�szaki állapotát tekintve leromlott állapotú, ezért a teljes bels� átalakítását tervezzük. A kiszolgáló infrastruktúra folyamatos felújítást és korszer�sítést igényel, m�szaki állapota közepesnek mondható. A f�épülettel egybeépített négyemeletes kollégiumi szárny 120 hallgató elhelyezésére alkalmas. A kar fér�hely kapacitás igényét HEFOP 4.1.2.-támogatással a f�épület tet�tér beépítésével 2008. év elején „b�vítettük”, de a b�vítést a jöv�ben folytatnunk kell. Az Aranykapu Gyakorló Óvoda külön épületben, a Benedek Elek Pedagógia Kar f�épületéhez tartozó 13.000 m2 terület� parkban található, a gyermekek részére elkerített játszókerttel. A Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda a közeli Zsilip u. 1. szám alatt m�ködik. Az épület jelent�s rekonstrukciót igényel. A rekonstrukció során megoldandó feladat egy többfunkciós tornaterem létesítése is. A Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium épületállománya önkormányzati tulajdonban van, intézményünk csak használati jogot élvez. A fejlesztési elképzeléseket közös pályázati forrásokból kívánjuk megvalósítani. Megoldandó problémát jelent a gyakorlati képz�hely hiánya és a tanulók elhelyezését szolgáló megfelel� színvonalú kollégium is. Savaria Egyetemi Központ Szombathely Az „A” épület eredetileg a Faludy gimnáziumnak adott otthont. Küls� és bels� felújítása 2004-ben részlegesen megtörtént. A „B” épület az általános iskolai oktatáshoz kapcsolódó gyakorlóiskolának épült a ’60-as évek színvonalán. Jelent�s felújítási munkákkal tartották karban: ablakcsere, vizesblokk felújítása, a teljes elektronikai és digitális hálózat felújítása. A „C” épület a természettudományi tömb, eredetileg is fels�oktatási célra építették, de a jelenlegi környezetvédelmi el�írásoknak sok szempontból nem felel meg (pl. veszélyes hulladékok kezelése). A m�szerezettsége teljesen elavult. Az intézet oktatási és kutatási eszközei hiányosak, elavultak. A vegyszerraktárak sz�kösek, az újabb laboratóriumokat szükséghelyiségekben – pl. zuhanyozóban – alakították ki. Az épületet nem újították fel, az építésekor elkövetett szakmai hibák ma hatványozottan jelentkeznek. Szombathelyen PPP beruházás keretében, az Oktatási Minisztériummal történt megállapodás, illetve sikeres közbeszerzési eljárás után 2006. november 1-jén adták át a Regionális

Beruházás


Fels�oktatási Forrásközpontot, amely a „B” és „C” épületekhez kapcsolódik. A Forrásközpontban található a Központi Könyvtár, a Pedagógiai Szolgáltató Központ, amelyek együttesen gazdaságosan használják ki a korszer� oktatási infrastruktúrát. A központi könyvtár a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ három karának teljes kör� hagyományos és digitális könyvtári szolgáltatásait is ellátja. A „D” épület a város barokk terén áll. Az 1944-ben lebombázott városháza helyén a hatvanas évek végén épült volt pártszékház 1990 óta oktatási célokat szolgál. Négy szárnya közül a Berzsenyi tér fel�li f� szárnyat átépítették, itt megtörtént a homlokzat átépítése is. A többi szárnyon csak részleges felújításokat végeztek: ablak csere, az elektromos hálózat részleges felújítása. A szombathelyi kollégiumi épületek lapos tetej�ek. Bár eltér� id�pontban épültek, a velük kapcsolatban megolgandó gondok hasonlóak: beázó tet�k, rossz nyílászárók, leromlott m�szaki állapot és berendezés. A vizesblokkot mindkét kollégiumban felújították, emellett az „A” kollégiumban ablakokat cseréltek. Kollégiumb�vítést az ún. „n�tlen tiszti szálló” átvétele és tervezett felújítása jelent. A rajz és ének-zene oktatás bérelt épületekben zajlott, melyeket a volt f�iskola megvásárolt, az épületek újszer� állapotban vannak, mivel az eredeti öntödei épületeket 10 éve teljes kör�en felújították. A gyakorló általános iskola és gimnázium távolabb, a Bolyai János utcában található. A szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium a Nyugat-magyarországi Egyetem gyakorlóintézménye. Itt az évek során több nagy beruházás valósult meg: f�tésrendszer-korszer�sítés, víz- és szennyvíz-rendszer felújítás, villamossági felújítás, vezetékes és részben vezeték nélküli számítógép-hálózat kiépítése, nyílászárók cseréje, liftépítés, uszodai öltöz�k felújítása, folyosói és tantermi padló- és falburkolatok cseréje, új épületrészek hozzáépítése. Az új épületrészekben tanterem, orvosi rendel� és váró, étterem, tornacsarnok, tanári szoba, és szertár kapott helyet. Az épület állaga - a magyar közoktatás viszonyait tekintve - átlag feletti. Célszer� lenne a karok épületekhez való rendelése. A Mez�gazdasági és Élelmiszertudományi Kar központi oktatási épületei Mosonmagyaróvár, Vár 2. szám alatti területen helyezkednek el. Történeti és városképi jelent�ségük kiemelked�. A vár épületében találhatók a kar központi egységei, igazgatása, könyvtára és a múzeum. Ez az elhelyezés el�segíti a központi egységek reprezentatív elhelyezésén felül a m�emlék-védelmet is.A „B”- épület szecessziós stílusban épült az 1910-es években, „tanügyi épület” megnevezéssel. Az oktatási funkciót ellátó épületet a 70-es évek elején hozzáépítéssel b�vítették. Itt nyert elhelyezést az emeleten a nagyel�adó, a földszinten a konyha, étterem. A 90-es évek elején létesült az aula az „U” alaprajzú épület bels� udvarának beépítésével. A Lucsony u. 15-17 sz. alatti „C” tanügyi épületben az Élelmiszertudományi Intézet és a Kémia tanszék m�ködik. A „C” épület felújítása korszer�sítése, valamint akadálymentesítése 2007. évben PPP konstrukcióban megvalósult. A „D” és „E” épületekben található a Növénytudományi Intézet. A Várkapitány Épületet 13 éve teljesen felújították és azóta szolgálja az oktatást, kutatást. A Kertészeti Tanszék különálló épületben, a hozzá tartozó kísérleti kerttel együtt a Pozsonyi úton, a Biotechnikai Kutatóállomás a Jánossomorjai úton található. A Deák téri épületet a 90-es évek elején kapta vissza a kar, teljesen felújították, korszer�sítették. A kar hallgatóinak kollégiumi elhelyezését a „Gazdász Hotel” és a kollégiumi „A”, „B” elnevezés� épületek biztosítják.

Az Apáczai Csere János Kar Gy�rben 5 épületben látja el feladatait. A viszonylag régi épületek jól karbantartottak, összes nettó szintterületük 16.800 m2. A jöv�ben els�sorban az épületeken belüli korszer�sítéseket és bels� átalakításokat szükséges elvégezni. Az I. számú f�épület tet�tér beépítése HEFOP 4.1.2.-támogatás keretében 2005-2006. évben megvalósult. Korszer� informatikai szaktantermeket és az egyéni tanulást segít� egyéb területeket alakítottak ki. PPP projektek keretében 2007. évben megvásároltuk és felújítottuk a Kar

Beruházás


95

levelez� képzését biztosító volt Pattantyús épületet, majd szeptemberben átadták a részben gyakorlati képzést segít�, részben emeltszint� kollégiumi fér�helyet biztosító FAMULUS tanszállót.

Az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolában folyamatos problémát jelent a diákok étkeztetésének megoldása. Az épület pincéjében az étkez� kialakítása rendkívül költséges lenne, megoldása az udvari szárny tet�tér kialakításával biztosítható. A Geoinformatikai Kar, Székesfehérváron a Pirosalma u. 1-3 alatti épületben látja el oktatási funkcióját. A f�épület a 60-as években épült, emeletráépítéssel b�vítették. HEFOP keretében beépült az udvarbels�, amely részben orvosolta az el�adótermi és a gyakorlati oktatótermi hiányokat. PPP 2007-ben adták át a Képz�- és Konferencia Központot (volt laktanya épület), 33 fér�hellyel b�vítették és felújították a kollégium épületét. Stratégiai célunk az épületek állagának megóvása, felújítása, modernizálása és az állomány b�vítése új épületekkel. Mára éget�vé vált az energetikai korszer�sítés is.

Megvalósított fejlesztési programok. Az NYME el�dintézményei az elfogadott Intézményfejlesztési Terveikben szerepl� stratégiai célokat követve jelent�s eredményeket értek el az infrastruktúra fejlesztés terén. A fejlesztések pénzforrásai a magánt�ke bevonás (PPP), a HEFOP 4.1.2. infrastruktúra fejlesztési program és a Felújítási Tartalékalap voltak. A megvalósított fejlesztési programokat a 32. és 33. Táblázatokban mutatjuk be. 32. Táblázat Megvalósított fejlesztési programok

Kar Fejlesztések leírása Megvalósítás id�szaka Bekerülési összeg (millió Ft)

Nyertes ajánlattev�

Sopron Baross u. 4-6. szám alatti kollégium b�vítése, 400 fér�helyes emeltszint� kollégium építése 2005. szept. - 2007. febr. 2.000 Európai Épít�

ZRt.

Sopron Soproni campuson belüli "Régi" és "Új" kollégium felújítása, összekötése 2006. márc. - 2007. szept. 1.040 STRABAG ZRt.

AK 200 fér�helyes emeltszint� kollégium, valamint 120 fér�helyes, **** tanszálloda építése, üzemeltetése 2006. máj. - 2007. szept. 2.000 RÁBA-

DOMINIUM Kft.

GEO Kollégiumfejlesztés 2007. jan. - 2007. szept. 220 STRABAG ZRt.

�

Oktatási infrastruktúra fejlesztés 33. Táblázat Megvalósított fejlesztési programok

Kar Fejlesztések leírása Megvalósítás id�szaka Bekerülési összeg (millió Ft)

Nyertes ajánlattev�

AK 200 fér�helyes emeltszint� kollégium, valamint 120 fér�helyes, *** tanszálloda építése, üzemeltetése 2006. máj. - 2007. szept. 2.000 RÁBA-

DOMINIUM Kft.

AK Volt Pattantyús Szakközépiskola épületének megvásárlása, felújítása, üzemeltetése 2006. jún.-szept. 1.000 RÁBA-

DOMINIUM Kft.

EMK Erzsébet Kert: 8 tantermes oktatási épület építése és a környez� infrastruktúra megteremtése 2007. jan. - 2007. szept. 720 STRABAG ZRt.

FMK Gépipari Technikum épületének megvásárlása, felújítása, anyagvizsgáló labor kialakítása 2006. márc. - szept. 660 STRABAG ZRt.

KTK Erzsébet utcai Campus udvarbeépítése (garázs, aula, tanterem) 2006. márc. - 2007. márc. 410 STRABAG ZRt.

MÉK Mosonmagyaróvár, Lucsony u-i Kutató Központ ("C" épület) felújítása

2006. márc. - 2007. szept.

370 STRABAG ZRt.

SOPRON Sopron, "B" épület teljes felújítása, tet�tér beépítése, vizesblokkok hozzáépítése 2006. márc. - 2007. márc. 880 STRABAG ZRt.

GEO Képz�- és Konferencia Központ kialakítása (laktanya) 2006. márc. - 2007. okt. 540 PPP

�

Beruházás


�� 34. Táblázat Folyamatban lév� egyéb infrastruktúra fejlesztés

Kar Fejlesztések leírása Megvalósítás id�szaka Várható bekerülési összeg (millió Ft) Forrás

SOPRON Regionális intelligens információs és szolgáltatási tér és központ 2009 - 2010 2000 NFT II

SOPRON Kísérleti Kutató és Oktató csarnok létrehozása a Nyugat-magyarországi Egyetemen 2008 - 2009 1000 NFT II

�

2.13.2. Ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése �

A következ� tervid�szakban további infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség, különös tekintettel a képzési rendszer átalakítására, a feladatok körének b�vülésére és a megnövekedett igényekre. A megújult vagyonszerkezetet folyamatában kell hozzáillesztenünk a hallgatói ill. képzési szerkezethez. A fejlesztési célok átfogóan jellemzik az egyetemi törekvéseket, tervezett költségük 2008-2011 között: 1,65 milliárd Ft.

Megjegyzés. A 2008-2011 évekre tervezett fejlesztések összefoglaló táblázata az el�z� IFT-ben szerepl�, az NYME-BDF egyesülése okán felmerül� és a stratégiai céljaink megvalósításához szükséges (TIOP-pályázatunkban feltüntetett) adatokat tartalmazza. A táblázat terjedelmi okokból az IFT 8. sz. Mellékletében található.

2.13.3. Forrásbevonási koncepció a PPP és saját er�s fejlesztési és felújítási programok megvalósításához �

Pótlólagos forrásbevonást a hosszútávon stratégiailag nem meghatározó vagyonelemek értékesítésével (ingatlan) és hosszú távú bérbeadással valósítottunk meg (35. Táblázat). �

35. Táblázat Ingatlanértékesítés

Értékbecslés alapján várható bevétel Ténylegesen befolyt bevétel

Ingatlan megnevezése, címe Helyrajzi szám

bruttó e Ft nettó e Ft bruttó e Ft nettó e Ft

Jelenlegi állapot

Gyermekszanatórium, Sopron, Lövér krt. 66. 6839 349 819 291 516 246 000 205 000 Értékesítve,

2007. május 30.

Iskola, Székesfehérvár, Gyümölcs utca 14. 808 42 188 35 157 29 531,88 24 609,9

Értékesítve, 2006. december 16.

Egyéb épület, Gy�r, Vasvári Pál utca 1. 4123/34/D 48 908 40 757 34 235,88 28 529,9 Értékesítve,

2007. március 2. Gazdasági ép. és udvar, Móvár, Feketeerdei út 920 309 770 258 131 301 200 251 000 Értékesítve,

2006.március 31.

Oktatási Intézmény, Móvár, Háromtölgy u. 2. 741/14 79 200 66 000 55 440 46 200

Értékesítve, 2007. július 27-én

Fekete Sas, Móvár, F� utca 9. 274 116 400 97 000 Árverés alatt

Lakóház, gazd.ép. Móvár, Gazdász utca 7. 1049 15 039,6 12 533 15 039,6 12 533 Értékesítve,

2007.szept. 24-én

�

A szükséges fejlesztések, a felújítások, az oktatási struktúra folyamatos változása, további ingatlanok értékesítését teszi szükségessé. Így pl. Mosonmagyaróváron a Lucsony utcai

Beruházás


97

terület, a Majoroki terület, a Pozsonyi út melletti szántó és a Fövenyes üdül�övezeti ingatlan értékesítését tervezzük. Pénzforrásaink tervezett ütemezését a 36. Táblázat mutatja be. 36. Táblázat Pénzforrás ütemezése: 2008-2011 közötti fejlesztések Adatok millió Ft-ban

Pénzforrás 2008 2009 2010 2011 Összesen

Saját forrás 78 586 370 100 1134

OKM- intézményi rész 0 842 413 110 1365

OKM 242 200 250 300 992

Pályázat 20 1348 3255 2920 7543

TIOP 428 1793 1357 1947 5525

Összesen 768 4769 5645 5377 16559

�

Ingatlangazdálkodás, létesítménygazdálkodás Az Létesítménygazdálkodási Rendszer (LGR) biztosítja a fels�oktatási intézmények ingatlanvagyonának fenntartása során felmerült költségek, illetve a használathoz, hasznosításhoz kapcsolódó információk teljes kör� nyilvántartását és kezelését. Három fontos analitikus adatkört kezel:

• a létesítmények (helyiségek) nyilvántartása, az ezek fenntartása során felmerült költségek,

• az egyes területeket használó szervezeti egység(ek) – használati arányuknak megfelel�en – hozzárendelhet�(k) a helyiségekhez,

• az alrendszer segítségével a helyiségekben található gépek, az ott lefolytatott oktatási tevékenységek illetve a kapcsolódó bevételek pontosan nyilvántarthatók.

2.13.4. Az intézményi beruházások koncepció szint� terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása, f�bb paramétereinek kidolgozása Az intézmény a diákotthoni, kollégiumi elhelyezés javítása, az oktatás színvonalának emelése, a kutatási- fejlesztési- innovációs tevékenység b�vítése céljából beruházási, felújítási munkákat tervez. Ezek megkezdése el�tt fontos feladat a jelenleg meglév� ingatlanvagyon felülvizsgálata, üzleti tervek készítése a stratégiailag fontos vagyonelemek m�ködtetésére vonatkozóan. A Nyugat-magyarországi Egyetem elkötelezett a híve a fenntartható környezet eszméjének és ezt a beruházások, fejlesztések során is hangsúlyosan megjeleníti. Egyre nagyobb hangsúllyal kívánjuk szerepeltetni a terveinkben a megújuló energiaforrások használatát. Azt az el�nyt kívánjuk kihasználni, ami az egyetem oktatási-kutatási profiljából fakad: az NYME-n az országban egyedülálló módon egy intézményben található meg a megújuló energiaforrások alapanyagával foglalkozó agrár és erd� gazdálkodás és a megújuló épít�anyag feldolgozását lehet�vé tev� faipari képzés. Stratégiai célunk egy olyan zöld kutató csarnok létesítése, ahol végig követnénk a fa útját a magtól egészen a gazdaságos faépületig, vagy az energia erd� és fahulladék energetikai felhasználásáig. A fejlesztési koncepció minden eleme az ökologikus gondolkodást követi. Az épület tetejére napkollektorokat és napelemeket tervezünk, a falak extra szigeteléssel

Beruházás


készülnek, a f�tés fa-brikett alapú lesz. A nyáron keletkez� energia többlet az épület alatti szezonális energia tárolóba kerül. A f�tési rendszer minden eleme szakaszolható, és vezérelhet�, hogy optimális megoldásokat lehessen kipróbálni a kis csarnokok és az üzemek alternatív energiával történ� f�tését. Akusztikai, h�technikai, és t�zvédelmi vizsgálatokra is sor kerül. Az épület közelében kialakítunk egy konferencia központot a környezet és az ember harmonikus együttm�ködésének bemutatására.

2.13.5. Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni m�ködtetés költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása Az NYME tervezett kiadásai és bevételei a TIOP 1.3.1 pályázat során megvalósuló fejlesztésekb�l (37. Táblázat): 37. Táblázat NYME tervezett kiadásai és bevételei (eFt) 2009-2010 2011 2012

Bevételek tervezett összege 0 175 650 192 810

Kiadások tervezett összege 0 146 297 160 983

Ezen belül:

Dologi kiadások 0 50 742 57 047

Személyi kiadások 0 71 246 78 247

Rezsi kiadások 0 24 309 25 689

Az éves üzemeltetés költségbecslését a 38. és 39. Táblázatok tartalmazzák. 38. Táblázat

Éves üzemeltetési költségbecslés NYME-TIOP Központi laboratórium

Üzemeltetési és fenntartási költségek 2008 év eleji árszinten HUF

1.0 M�szaki üzemeltetés

1.1 Diszpécser szolgálat (12 órás) 0

1.2 Helyszíni szakmunkás felügyelet 576 000

1.3 Napi karbantartási feladatok 900 000

1.4 Tervszer� megel�z� karbantartás (TTMK) 3 600 000

1.5 Eseti hibaelhárítás, karbantartás 360 000

1.6 Garanciális meghibásodás, szavatossági eljárás 15 000

1.7 Beszerzések, készletgazdálkodás 0

1.8 Rendelkezésre állás monitoringja 240 000

1.9 Egyéb

M�szaki üzemeltetés összesen 5 691 000

2.0 Gondnoksági szolgáltatások

2.1 2.1 Napi takarítási feladatok (beltéri) 7 200 000

2.2 2.2 Napi takarítási feladatok (kültéri) 640 000

2.3 2.3 Id�szakosan végzend� takarítási feladatok 80 000

2.4 2.4 Ügyeleti takarítás 540 000

Beruházás


99

2.5 2.5 Gondnoki tevékenység 400 000

2.6 2.6 Szennyfogó sz�nyegek 360 000

2.7 2.7 Kártev� mentesítés 250 000

2.8 2.8 Egyéb

Gondnoksági szolgáltatások összesen 9 470 000

3.0 �rzés, biztonsági szolgáltatások

3.1 Porta- és biztonsági szolgálat 1 200 000

3.2 T�zvédelmi feladatok 420 000

3.3 Egyéb

�rzés, biztonsági szolgáltatások összesen 1 620 000

4.0 Közüzemi költségek

4.1 Víz csatorna 540 000

4.2 F�tés 4 200 000

4.3 Villany 12 000 000

4.4 Szemét 42 000

4.5 Egyéb

Közüzemi költségek összesen 16 782 000

Egyetemi szolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségek 33 563 000

Megjegyzés: A költségkalkuláció a teljes központi labor épületét figyelembe veszi, beleértve az "G" épületet is. A f�tési költségek a megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás költségét veszik figyelembe. 39. Táblázat

NYME-TIOP Tudományos központ Üzemeltetési és fenntartási költségek 2008. év eleji árszinten

HUF

1.0 M�szaki üzemeltetés

1.1 Diszpécser szolgálat (12 órás) 0

1.2 Helyszíni szakmunkás felügyelet 90 000

1.3 Napi karbantartási feladatok 45 000

1.4 Tervszer� megel�z� karbantartás (TTMK) 40 000

1.5 Eseti hibaelhárítás, karbantartás 45 000

1.6 Garanciális meghibásodás, szavatossági eljárás 5 000

1.7 Beszerzések, készletgazdálkodás 0

1.8 Rendelkezésre állás monitoringja 80 000

1.9 Egyéb

M�szaki üzemeltetés összesen 305 000

2.0 Gondnoksági szolgáltatások

2.1 2.1 Napi takarítási feladatok (beltéri) 560 000

2.2 2.2 Napi takarítási feladatok (kültéri) 36 000

2.3 2.3 Id�szakosan végzend� takarítási feladatok 16 800

2.4 2.4 Ügyeleti takarítás 120 000

2.5 2.5 Gondnoki tevékenység 60 000

Beruházás


2.6 2.6 Szennyfogó sz�nyegek 12 000

2.7 2.7 Kártev� mentesítés 15 000

2.8 2.8 Egyéb

Gondnoksági szolgáltatások összesen 819 800

3.0 �rzés, biztonsági szolgáltatások

3.1 Porta- és biztonsági szolgálat 140 000

3.2 T�zvédelmi feladatok 50 000

3.3 Egyéb

�rzés, biztonsági szolgáltatások összesen 190 000

4.0 Közüzemi költségek

4.1 Víz csatorna 96 000

4.2 F�tés 480 000

4.3 Villany 850 000

4.4 Szemét 12 000

4.5 Egyéb

Közüzemi költségek összesen 1 438 000

Egyetemi szolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségek 2 752 800

Részvétel gazdasági társaságban A fels�oktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 121. §-a értelmében az intézményünknek lehet�sége nyílt gazdasági társaság alapítására. 2007. évben gazdasági társaságot alapítottunk (100 %-os tulajdoni hányaddal) Universitas Fidelissima Kft. néven. A PPP keretében Sopronban épített, felújított kollégiumi épületeket illetve oktatási épületeket gazdasági társaság keretein belül üzemeltetjük: Pannon Famulus 2007 Kft. A PPP keretében megvalósult tanszállót (Gy�r, AK) gazdasági társaság keretein belül m�ködtetjük.

Beruházás


101

2.14. Oktatói, dolgozói, hallgatói életmin�ség javítására irányuló fejlesztések Az NYME fontosnak tartja és minden eszközzel támogatja az oktatói, dolgozói, hallgatói életmin�ség javítást el�segít� infrastrukturális, szervezési, humánpolitikai (HR) és kommunikációs fejlesztéseket, intézkedéseket. A bels� szolgáltatások folyamatos fejlesztése kulcsfontosságú versenytényez�, a képzési színvonal és kínálat mellett a kiegészít� szolgáltatások mennyisége és min�sége az, ami dönt� módon befolyásolja a felvételiz�k intézményválasztását és kés�bbi megmaradását az egyetemen. Az oktatók megtartásában, elégedettségük növelésében is nagy szerepet játszanak az intézmény által kínált bels� szolgáltatások. Az IFT eddigi fejezeteiben számos olyan szakmai fejlesztési elképzelést, tervet mutattunk be, amelyek megvalósulása közvetlenül vagy közvetve hozzájárul az oktatók, dolgozók munka körülményeinek, életmin�ségének javulásához. Például az oktatásmenedzsment fejlesztése, az oktatásszervezési szolgáltatások (pl. hálózati szolgáltatások) fejlesztése, a kutatások, fejlesztési programok koordinálásának, menedzselésének meger�sítése, a kutatómunka eredményei publikálási lehet�ségi körének b�vítése az oktatói, kutatói munkát támogatják, és az oktatók, kutatók válláról adminisztrációs és szervezési terheket vesznek le. A különböz� ösztönzési, kiválasztási, továbbképzési rendszerek kidolgozásával és bevezetésével átláthatóbb és tervezhet�bb életpálya áll a dolgozók, oktatók el�tt, amely közvetve javítja a munkahelyi életmin�séget. Ehhez társul az életpálya-tervek megvalósításának támogatása, a hozzá kapcsolódó ösztönz�k és juttatások rendszerével. A teljesítményarányosan differenciált javadalmazási formák kialakítása, és az elismerések gyakorlatának bevezetése a munkavégzés körülményeinek világossá, átláthatóvá tételével ugyancsak hozzá járul az életmin�ség javításához. A min�ségirányítási rendszer bevezetése, a szervezeti egységek közötti munkamegosztás tisztázása, a hatáskörök pontosabb telepítése, az adatszolgáltatás és információáramlás rendjének szabályozása átláthatóbb munkakörülményeket teremt. A PR tevékenység, az ügyfélbarát szemlélet megjelenítése az oktatók és dolgozók számára egyaránt kedvez�bb körülményeket jelenthet. Mindezek nemcsak számunkra teszik élhet�bbé és barátságosabbá munkahelyünket, de ezen keresztül a hallgatók tanulási körülményei is javulnak.

2.14.1. A munkahelyi infrastruktúra javításának programja A munkavégzéshez kapcsolódó infrastruktúra jelent�s fejlesztésen ment át az utóbbi években, jelenleg a legtöbb munkahelyen megfelel� körülmények között dolgoznak az oktatók és más munkavállalók. Növeltük az el�adótermeknek és a gyakorlati oktatás helyszíneinek a befogadó képességét, kicseréltük a berendezéseket és a felszereléseket. A kor igényeinek megfelel� informatikai infrastruktúrát építettünk ki, amely általában megfelel� számban és színvonalon biztosít hozzáférést az érintetteknek. A bels�, intézményi kommunikációs és koordinációs rendszer jól m�ködik, lehet�ség van a visszacsatolásra is. Törekvéseink és megvalósításaink ellenére a munkahelyi infrastruktúra színvonala a különböz� campusokon még most is eltér�. Az átalakulóban lév� képzési struktúra, a piac változó, b�vül� igényeinek kielégítése, a hallgatói létszám jelenlegi szinten tartása, az elitképzés és tehetséggondozás további, folyamatos infrastruktúra fejlesztéseket és felújításokat igényel. Ezekkel kapcsolatos stratégiai céljainkról és konkrét terveinkr�l, melyek mind a tíz kart és öt telephelyünket érintik, a 2.13. fejezetben számoltunk be (lásd a 8.sz. Mellékletet is).

Beruházás


2.14.2. Hallgatói infrastruktúra javításának programja Hallgatói szolgáltatások. Kiemelten kezeljük a hallgatói szolgáltatások színvonalának emelését, nyomon követjük a tanulmányokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, a hallgatói juttatások elosztását, a lakhatási körülmények fejlesztését, a tanácsadást, az ügyintézést, az akadálymentesítést és minden más, a hallgatók egyetemi életéhez kapcsolódó szolgáltatást. A szolgáltatások köre igény és megrendelés szerint változhat. A hallgatók gyors és teljes kör� tájékoztatását a honlapon keresztül valósítjuk meg. A hallgatói önkormányzás szervezetei. A Hallgatói Önkormányzat ellátja a hallgatók alanyi jogú érdekképviseletét a hallgatókat érint� valamennyi kérdésben. Gyakorolja a Fels�oktatási törvényben és más jogszabályokban, szenátusi és kari tanácsi határozatokban ráruházott, a hallgatói jogviszonyból származó döntési, egyetértési, javaslattételi, ellen�rzési és véleményezési jogokat. A rendelkezésre álló információs eszközökön keresztül folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat az egyetemmel kapcsolatos kérdésekr�l, pályázatokról és ösztöndíj lehet�ségekr�l. Öntevékeny csoportjaik hagyományosan jól m�ködnek, támogatják a hallgatói sport és kulturális tevékenységeket, rendezvényeket szerveznek, hallgatói tereket alakítanak ki. A Melódiák szervezet a szorgalmi id�szakon belül hétvégeken, továbbá nyári id�szakban egész napos munkavállalások szervezésben és azok zökken�mentes lebonyolításában vállal kiemelked� szerepet. Savaria Egyetemi Központ Diákcentrum-szolgálata. A Szombathelyen 1997 óta m�köd� Diákcentrum a hallgatók információs és szolgáltató centruma. Tevékenységi körébe tartozik az albérleti címek közvetítése, jegyzetek, oktatási segédanyagok intézményen belüli hozzáférhet�ségének biztosítása, nyomdai, kötészeti szolgáltatások. A Diákcentrum tevékeny szerepet vállal különböz� hallgatói rendezvények – Gólyatábor, Gólyabál, Diáknapok, Végz�sök bankettje – lebonyolításában is. Minden hallgató számára biztosítják az életpálya-tervezéshez szükséges tanácsadói segítséget, amely kiterjed az egyéni tanulmánytervezés támogatásán túl a karrier-tanácsadásra, karrierprogramokra és alumnus-szolgáltatásokra egyaránt. Céljuk, hogy a hallgatók lemorzsolódási, ki- és lemaradási rátája 3% alá csökkenjen. Jogorvoslat A hallgatók az intézményi döntésekkel, intézkedésekkel szemben jogorvoslattal, ill. javaslattal élhetnek. Az intézményen belüli jogorvoslat rendjét az SZMSZ III. fejezetét képez� „Hallgatói követelményrendszer” tartalmazza. Az érdekérvényesítés további lehet�ségei a bírósági út, az Oktatásügyi Közvetít� Szolgálat igénybevétele, oktatási jogok miniszteri biztosának megkeresése.

2.14.3. Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése A NYME az elmúlt id�szakban PPP és HEFOP pályázati források felhasználásával jelent�s fejlesztéseket hajtott végre: • Pattantyús épület felújítása, Gy�r (PPP), • Oktatási épület felújítása, udvar beépítés, Székesfehérvár (HEFOP), • Diákcentrum, Gy�r (HEFOP), • Diákotthon, Sopron, Baross út, • Régi és új kollégiumok felújítása, Sopron, Ady Endre út, • Hotel Famulus építése, Gy�r, • KTK Campus, a bels� udvar beépítése, Sopron, • GEO „B” épület és kollégium átadása, Székesfehérvár, • PPP projektek, Sopron, Mosonmagyaróvár.

Beruházás


103

A fejlesztések nyomán a lakhatási feltételek jelent�sen javultak (internet hálózat, audio vizuális eszközök, sportolási lehet�ségek, stb.). A NYME 9 kollégiumában összesen 2646 fér�hely van, emellett még további 404 f�t tudnak elszállásolni. A tanszálloda és a kollégiumok a XXI. század igényeit kielégít� négycsillagos szállodai körülményeket és környezetet nyújtanak. További fejlesztési törekvéseinket (AK), a 2.13 fejezetben mutattuk be.

2.14.4. Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program Kiemelt feladatnak tekintjük a közm�vel�dés és sporttevékenység támogatását, mind a tömegsport, mind az élsport területén. Meggy�z�désünk, hogy a tanulás, a kulturális-, és sporttevékenység összeegyeztethet�, ehhez csak racionális id�beosztás, akarat, kitartás és a választott szakterület iránti elhivatottság szükséges. Szorgalmazzuk és támogatjuk a hallgatók különböz� f�iskolai és egyetemi sportversenyeken való részvételét (agrárbajnokság, f�iskolai-egyetemi bajnokságok, stb.). Fejlesztések. A soproni campuson belül a Krasznai Ferenc Sportcsarnok teljes kör� felújítását tervezzük OKM támogatással (2008). A tervid�szakban megoldandó feladatként jelentkezik a BPK Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda tornatermének, valamint a kar szabadtéri kézilabda pályájának lefedése, különös tekintettel a megnövekedett, tanterven belüli oktatási feladatok elvégzésére és a hallgatói sportolási igényekre. HEFOP pályázat keretében tervezzük a MÉK és az AK közrem�ködésével a lovas-képzés fejlesztését, lovas szakosztály támogatását, különös tekintettel a közelmúltban indult turizmus és vendéglátás alapképzésre. Kulturális rendezvények. Valamennyi karunkon támogatjuk - a hagyomány�rz� szakestélyek mellet - az irodalmi színpadok és kulturális csoportok, a m�vészhallgatók tevékenységét és bemutatkozását. Az egyetemi rendezvények egyik fontos helyszíne lesz a felújítás el�tt álló Ifjúsági Ház, amely jelenleg els�sorban a hallgatókat és oktatókat összefogó szakestek, a filmklub színhelye, otthona a táncoktatásnak, a táncpróbáknak és el�adásoknak. Az eszközfejlesztést is magába foglaló beruházást követ�en az Ifjúsági Ház Hallgatói Centrummá válik. Terveink közt szerepel – az eddigi tevékenységek folytatása mellett- egy egyetemi színjátszó kör beindítása (professzionális színpad kiépítése és m�ködtetése; hang- és fénytechnika kiépítése; jelmeztár), mozi m�ködtetése (a jelenleg is m�köd� egyetemi filmklub számára saját, nagy teljesítmény�, jó fényerej� projektor beszerzése), kiállítások, zenei programok szervezése. A Hallgatói Centrum alkalmas lesz koncertek, táncos rendezvények, ismeretterjeszt� el�adások tartására is. Helyet ad a városi rendezvényekhez kapcsolódó egyetemi programoknak is.

Beruházás


Monitoring tevékenység


105

3. AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

3.1. A fejlesztési projektek indikátorainak meghatározása Monitoring tevékenységünk a folyamatok és fejlesztések állandó nyomon követésében, felülvizsgálatában és ellen�rzésében nyilvánul meg. Adatokat gy�jtünk a képzési programokról, a hallgatókról, az oktatókról, az adminisztrációban dolgozó munkatársaktól, a piac szerepl�it�l, a munkáltatókról valamint a sz�kebb és tágabb régióról. A monitoringnak pozitív, támogató jellege van, célja az er�forrás-gazdálkodási érdekeltség megteremtése, az er�forrás - tudatos magatartás kialakítása. Az egyetem minden er�forrás-felhasználási területre kiterjed� monitoring rendszert alakított ki, el�írta a különböz� típusú ellen�rzések rendszerét. Az er�forrás-gazdálkodás egységes ellen�rzésének megvalósításához kimeneti-, eredmény- és hatásindikátorokat fogalmaztunk meg. A legfontosabb fejlesztési célokhoz kulcsindikátorokat rendeltünk és kidolgoztuk a megvalósítás ütemtervét. A fejlesztési tervb�l a következ� f�bb fejlesztési projektek és hozzá kapcsolódó indikátorok azonosíthatók:

• Képzési szerkezet átalakítási program • Képzéskorszer�sítési és -fejlesztési program • Kutatásfejlesztési program • Nemzetközi intézménnyé válás programja • Szervezetfejlesztési program • Gazdálkodás-fejlesztési program • Infrastrukúra-fejlesztési program

Képzési szerkezet átalakítási program indikátorai A hallgatói létszám alakulása:

• karonként, • képzési ciklusonként, • képzési formánként, • finanszírozási formánként.

Képzéskorszer�sítési és -fejlesztési program indikátorai

• oktatói létszám teljes és részmunkaid�s bontásban, • min�sített oktatók száma és aránya az összes oktatói létszámon belül, • kutatói létszám alakulása, • oktató/nem oktató arány, • hallgató/oktató arány intézményi szinten és karonként, • heti kontaktóraszámok alakulása a nappali képzésben (tanévenként, karonként).

Kutatásfejlesztési program indikátorai

• kutatói létszám alakulása, • min�sítettek számának alakulása, • az értékesíthet� kutatási eredmények száma: szerz�i jogvédelem alá es� szellemi termékek száma, • publikációk számának alakulása típusonként.

Nemzetközi intézménnyé válás programjának indikátorai

• külföldi intézményekkel közös képzések száma, • külföldi hallgatók száma,



• külföldi részképzésben részt vev� saját hallgatók száma. Szervezetfejlesztési program indikátorai A dolgozói létszám alakulása:

• intézményi szinten, • oktatói, kutatói, egyéb dolgozói állománycsoportonként, • oktatói létszám beosztás szerinti bontásban, • oktatói létszám teljes és részmunkaid�s bontásban, • min�sített oktatók száma és aránya az összes oktatói létszámon belül, • nem oktatói létszám alakulása f�bb funkcionális csoportok szerint, • kutatói létszám alakulása. • oktató/nem oktató arány,

Önálló szervezeti egységek számának alakulása:

• oktatási szervezeti egységek száma, • oktatást segít� szolgáltató egységek száma, • adminisztratív szervezeti egységek száma.

Gazdálkodás-fejlesztési program indikátorai Intézményi bevételek alakulása:

• Normatív támogatás alakulása finanszírozási csoportonként, • Saját bevételek alakulása:

• kutatási pályázati bevételek, • egyéb pályázati bevételek, • vállalkozási bevételek, • költségtérítéses képzési bevételek, • bérleti díj bevételek, • egyéb bevételek.

Infrastrukúra-fejlesztési program indikátorai

• elvégzett felújítások jellege, értéke, • beszerzett eszközök száma, értéke, • oktatói és hallgatói elégedettségmutatók az infrastruktúra állapotával, felszereltségével kapcsolatban.

A monitoring tevékenységet összekapcsoljuk a teljesítmény menedzsment (controlling) tevékenységgel, amely lehet�vé teszi a teljesítmények mérhet�vé tételét, megalapozott tervezését, és ez által hozzájárul a hatékonyabb, színvonalas munkához. Megvizsgáljuk:

• Hogyan lehet az egyetem alapvet� céljait a munkatársak felé érthet�vé tenni? • Hogyan lehet a célokat mérhet�vé tenni és a cél elérést folyamatosan nyomon követni? • Hogyan lehet hatásos, a döntéshozatalt valóban támogató beszámolókat készíteni? • Milyen informatikai támogatás szükséges a tervezés és beszámolás támogatásához?

Értékeljük: • az emberi er�forrás gazdálkodás hatékonyságát, • a szellemi vagyonkezelést, • a pénzügyi gazdálkodást, • a szervezetfejlesztést.



107

3.2. Monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztési modulokra, értékelési technikák, statisztikák készítése A beruházások egyik jellegzetessége, hogy míg a költségoldal viszonylag pontosan becsülhet� és a beruházási projektek szerint jól elkülöníthet�, addig a bevételek sok esetben nem rendelhet�k egyértelm�en a részprogramokhoz. A beruházási költségek számításánál figyelembe vesszük azt a m�ködtetési költség többletet, mely az épületek fenntartásával kapcsolatban jelentkezik a beruházás befejezését követ� években. A bevételek esetén - a kollégiumi beruházásokat kivéve (ahol a bevételek jó közelítéssel becsülhet�k) - az intézmény összbevételeib�l indulunk ki és az éves bevételnövekményeket a beruházásoknak tulajdonítjuk. A beruházások gazdaságossági számításánál mind statikus, mind dinamikus (a pénz id�értékét figyelembe vev�) mutatókat alkalmazunk. Statikus számítások

• A beruházás átlagos jövedelmez�sége (rentabilitás): A mutató a beruházás teljes élettartama során keletkez� jövedelmek éves átlagát a beruházás eredeti költségéhez viszonyítja.

Dinamikus mutatók • Nettó jelenérték (NPV): A mutató azt fejezi ki, hogy a beruházás élettartama alatt képz�d� pénzáramok

diszkontált összegéb�l levonva a kezd� pénzáramot, mekkora nettó jövedelem keletkezik a beruházás megvalósításával. A mutató értéke nagyban függ a jöv�beni jövedelmekt�l, valamint a diszkontrátától. Ez utóbbi esetében piacorientált számításoknál a t�kepiacon kialakult jövedelmez�ségi szintet szokták figyelembe venni általában egy hasonlóan kockázatos beruházás esetén (opportunitycost). Jelen esetben az Államadósság Kezel� Központ által a Pénzügyi Közlönyben publikált 5 éves futamidej� állampapírok kamatrátáját vettük figyelembe (6,25%). Azok a beruházások fogadhatók el, melyek nettó jelenértéke pozitív.

• Bels� megtérülési ráta (IRR): A bels� kamatláb az a kamatláb, mellyel a beruházás révén képz�d� jöv�beni pénzáramokat diszkontálva azok együttes összege éppen egyenl� a kezd� pénzárammal. Ha az IRR meghaladja r-t (ami egy hasonló kockázatú beruházás által biztosított kamat, jelen esetben a biztos befektetést jelent� állampapírok kamatát vettük figyelembe) a beruházás elfogadható. A módszer hibája, hogy a mutató érzéketlen a beruházások nagyságrendjére, a kisebb beruházásokat hatékonyabbnak mutathatja.

• Jövedelmez�ségi index (PI): A beruházás révén képz�d� jövedelmek diszkontált értékét vetíti a kezd� pénzáramra, azaz a nettó jelenértéket osztja a beruházás (diszkontált) összegével. Valójában a jövedelmez�ségi indexet t�kekorlátos esetben, egymással verseng� beruházások megítélésénél érdemes döntési kritériumként használni, jelen esetben azonban ez nem áll fenn.

• Haszon-költség arány (BCR): A mutató a diszkontált hasznok és a diszkontált beruházási költségek arányát mutatja (az NPVt�l eltér�en, mely ezek összegét).

• Diszkontált megtérülési id�: a pénz id�értékét figyelembe véve mutatja, hogy milyen id�táv alatt éri el a hozamok jelenértékének kumulált összege a befektetett t�ke értékét.

• A beruházások gazdaságossági számításánál mind statikus, mind dinamikus (a pénz id�értékét figyelembe vev�) mutatókat alkalmazunk, az egyes projektek részletes kimunkálása során számításokat végzünk.

3.3. A Szenátus és Gazdasági Tanács feladatrendszere az ellen�rzésben Gazdasági Tanács. A Nyugat-magyarországi Egyetemen Gazdasági Tanácsa kilenc tagból áll. A testület figyelemmel kíséri az egyetem gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesülését, továbbá azt, hogy a szervezeti rend igazodik-e a feladatok hatékony ellátásához. A Gazdasági Tanács véleményezi az Intézményfejlesztési Tervet és annak stratégiai céljait a megbízatásából adódó feladatok ellátása során figyelembe veszi.



Szenátus. A NYME Szenátusa az intézmény legf�bb döntéshozó testülete. A szervezeti és m�ködési szabályzat rendelkezése szerint a szavazati jogú tagok száma 37 f�. Javaslattev�, véleményez� és döntési hatáskörein felül számos ellen�rzési feladatot is ellát. Az Intézményfejlesztési Tervet a Szenátus hagyja jóvá és annak megvalósulását folyamatosan ellen�rzi. A küls� és bels� környezet folyamatos változásai indokolttá teszik az IFT megvalósulásának évenkénti ellen�rzését és az esetleges eltérések megállapítása után korrekciók megfogalmazását. Az ellen�rzésben a különböz� bizottságok és tanácsok támogatják a Szenátust, de az IFT módosítása kizárólag a Szenátus hatáskörébe tartozik.

Kommunikáció


109

4. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA A jó kommunikáció er�síti a vezet�k stratégiáját, befolyásolja a tevékenység min�ségét és pozitív hatást gyakorol a hírnévre. A kommunikációs csatornák megfelel� m�ködésének feltétele, hogy az információáramlás kétirányú, zavartalan és interaktív legyen. A bels� kommunikáció segíti az oktatókat és munkatársakat a célok megismerésében és a célokkal való azonosulásban, a jó munkahelyi légkör kialakításában, a küls� kommunikáció szerepet játszik a külvilág egyetemr�l alkotott képének kedvez� alakulásában. A NYME ezen elvek mentén fejt ki folyamatos kommunikációt, feladatának tekintve mind a pozitív, mind a negatív eredmények közlését. Kommunikációs stratégiánk fontos elemei:

• a beavatás, az információ eljuttatása a célcsoporthoz, • a bevonás, a közvélemény elvárásainak figyelembe vétele a döntéshozatali

folyamatokban, • a befolyásolás, a kulcspozícióban lev� döntéshozók és a közvélemény f� formálóinak

befolyásolása a kedvez� kép kialakítása érdekében, • a beillesztés, annak a struktúrának illetve képességnek a kialakítása, amely az el�z�

három megvalósításához szükséges.

A Savaria Egyetemi Központ kommunikációs stratégiája. A Savaria Egyetemi Központ kommunikációs feladatait a szombathelyi Szolgáltató és Kommunikációs Iroda látja el. Marketing- és PR- koordináció. Az iroda felel�s a Savaria Egyetemi Központ image-ének kialakításáért, egységes arculatának megtervezéséért és fejlesztéséért. Az SZKI felügyeli és koordinálja az intézményen belüli kommunikáció zavartalan és folyamatos m�ködését. Feladatkörébe tartozik a különböz� oktatási egységek által gondozott tanulási segédanyagok, marketing célú kiadványok megjelentetése, valamint az intézményi weblap kezelése, fejlesztése (BDF Arculati Kézikönyv). Beiskolázási marketing. Az SZKI a f� kidolgozója és koordinátora intézményünk toborzási és beiskolázási stratégiájának. Ennek keretében különböz� rendezvények – Nyílt Nap, Felvételi road-show lebonyolítását végzi, felel�s az ezzel kapcsolatos sajtó- és webes megjelenésekért. Intézményi rendezvényszervezés. Az intézményi nagyrendezvények – Tanévnyitó, Diplomaosztó, Berzsenyi-nap, különböz� ünnepségek – megszervezése és lebonyolítása a Savaria Egyetemi Központon belül szintén az SZKI feladata. Ez a tevékenysége magába foglal mindent, a grafikai munkák kivitelezését�l kezdve, a rendezvénnyel kapcsolatos sajtómegjelenések gondozásán keresztül a teljes forgatókönyv kidolgozásáig és a rendezvény zavartalan lebonyolításáig. Bels� és küls� kommunikáció, sajtókapcsolatok, web. A Savaria Egyetemi Központ kommunikációs csatornáinak (intranet, NYME SEK Hírlevél stb.) gondozása, koordinálása. Sajtókapcsolatok, sajtótájékoztatók szervezése, sajtóközlemények megfogalmazása. A Média Kódexnek gondozása, a Savaria Egyetemi Központ honlapjának tartalmi felügyelete, aktualizálása.

4.1. Intézményi testületek és fórumok közrem�ködése Kommunikáció szervezett keretek között a különböz� bizottságok és testületek tevékenysége során valósul meg. A szélesebb munkatársi kör számára tájékoztató, beszámoló és értékel� fórumokat is szervezünk, ahol lehet�ségük biztosítunk kérdések megfogalmazására is.

Kommunikáció


A rektor ismerteti az intézmény céljait és elvárásait, a megvalósítási lehet�ségeket, értékeli az eredményeket. A szervezeten belül bizalmat kelt és motivál, hogy személyes kontaktusra is van lehet�ség, az érdekeltek kérdéseikre a rektortól közvetlenül választ kapnak. Szenátus. Az egyes szervezeti egységek képvisel�i a választóiktól származó információkat összegy�jtik és a Szenátus elé terjesztik. A Közalkalmazotti Tanács elnöke tagja a Szenátusnak, aki az érdekvédelem keretein belül érvényesíti az érdekeiket. A határozatokat rögzít� jegyz�könyvek a honlapon is hozzáférhet�k, illetve a könyvtárban elérhet�k. Rektori Tanács. Fontos szerepet játszik a stratégia, az egyetem egészét érint� kérdések megfogalmazásában, egyben a Szenátus el�készít� testülete is. A Rektori Tanács m�ködési körébe tartozik a különböz� szint� jelentések, visszacsatolások elemzése és feldolgozása. A SEK Tanácsának, a Kari Tanácsoknak és a Szenátusnak az együttm�ködése a kommunikáció fontos eleme. Fontos csatornák a kari intézetek és szervezeti egységek, valamint az egyetemi központ részlegeinek megbeszélései is.

4.2. Hallgatói és oktatói tájékoztatási kötelezettség A Nyugat-magyarország Egyetem tájékoztatási kötelességét els�sorban központi kommunikációján keresztül valósítja meg, melynek f� eszközei az elektronikus, a papíralapú, és a közvetlen tájékoztatás. Az intézmény Kommunikációs Irodát m�ködtet. A kommunikációs hangsúlyokat differenciáltan határozzuk meg, vonatkozhatnak sz�kebb, vagy tágabb célcsoportra, de lehetnek általánosak is. A hallgatók és az oktatók tájékoztatása az egyetem weboldalán, az egyetemi újságban (Vivat Academia), illetve az egyetemi polgárok e-mail adatbázisára épül� körlevélben (Hírlevél) történik. Az oktatók tájékoztatásának fontos eszközei a munkaköri leírások és az oktatók hallgatói véleményezései. A hallgatói jogokat az oktatókkal is megismertetjük. A hallgatók tájékoztatásában saját szervezetük (HÖK) is szerepet játszik. A hallgatói tájékoztatás fontos fórumai a Karrier Irodák. Savaria Egyetemi Központ, Karrier-szolgálat. A 2001 óta m�köd� iroda feladata a hallgatók felkészítése a diploma megszerzését követ� munkavállalásra és életpályájuk tudatos tervezésének támogatása. Ennek keretében karrier- és tanulmányi tanácsadással, állásajánlatokat, szakmai gyakorlati helyeket tartalmazó adatbázis m�ködtetésével, különböz�, az elhelyezkedést támogató rendezvények – felkészít� napok, állásbörze – szervezésével, öregdiák mozgalom m�ködtetésével áll a jelenlegi és a volt hallgatók rendelkezésére. Nagyon sikeres tevékenységet folytat a Geoinformatikai Kar Karrier Irodája is. Munkastílusa, eredményei példaként szolgálnak a többi kar számára.

4.3. Megjelenés a helyi, regionális, országos és nemzetközi információs rendszerekben Kapcsolattartás a médiával. A Nyugat-magyarországi Egyetem kiváló kapcsolatot ápol a helyi média képvisel�ivel. A Kisalföld cím� napilap, az MTV1 regionális stúdiója, a helyi rádió- és tévétársaságok rendszeresen tudósítanak az egyetemr�l. Az országos médiában való megjelenést a Magyar Távirati Irodán keresztül, illetve az országos média közvetlen megkeresésével biztosítjuk. On-line szolgáltatások. B�vülnek az on-line szolgáltatások (közösségi portál, e-learning), a hírek teljesen elkülönülnek a többi információtól, külön hírportálon jelennek meg. Honlap. Az intézményi honlap mellett minden karnak saját weblapja van. Egységes arculat. A különböz� fórumokon az egyetem új, egységes arculattal jelenik meg.

Kommunikáció


111

Éves egyetemi rendezvénynaptár. Az egyetem weboldalán található éves egyetemi rendezvénynaptárban feltüntetjük a tízkarú egyetem minden fontos rendezvényét. Megjelenés a regionális információs rendszerekben. Az egyetem székhelyein m�köd� városi önkormányzatok kiemelten hangsúlyozzák saját fórumaikon egyetemváros jellegüket, térképeiken, útbaigazító tábláikon, weblapjaikon, újságjaikban és a helyi rádió és televíziós portáljaikon igénylik a megjelenésünket. Tudósítanak minden jelent�sebb egyetemi rendezvényr�l, számos közös rendezvényünk is van. Szoros a kapcsolatunk az önkormányzatokkal. a Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, a Fejlesztési Tanáccsal. A regionális szervezetek kiadványaikban rendszeresen fórumot biztosítanak az egyetemnek. Megjelenés az országos és nemzetközi információs rendszerekben. Országos szinten els�sorban azokon a szakterületeken keresztül épülünk be az ország gazdasági-társadalmi életének fejlesztését szolgáló folyamatokba, amelyeken unikális a képzésünk (erd�gazdálkodás, faipar, földrendezés stb.), illetve kiemelked�en magas szint� tevékenységet végzünk (mez�gazdaság és élelmiszertudományok, m�vészeti tevékenység, pedagógiai területek). Ezeken a területeken tagjai vagyunk az országos szint� kormányzati és nem kormányzati szervez�dés� információs hálózatoknak (KVVM, FVM, OKM, Magyar Agrárkamara, Mérnöki Kamara, Agráregyesület, Országos Erdészeti Egyesület stb. Nemzetközi szinten tagjai vagyunk az európai egyetemek hálózatának, kiterjedt kapcsolatrendszerünkhöz számos információs hálózat tartozik (pl. IUFRO). Cél: A tízkarú, új Nyugat-magyarországi Egyetem egyik legfontosabb célja, hogy kommunikációs programjának tartalmi elemei, stílusa és hangvétele er�sítse azt a képet, amelyet az egyetem a közvéleményben ki akar alakítani magáról: Magyarország hatodik legnagyobb fels�oktatási intézménye a kommunikáció terén is az ország egyik vezet� egyeteme.

Documents

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008 – 2011 - nyme.hu · Intézményfejlesztési Terv 2008 - 2011 6 VEZET I ÖSSZEFOGLALÓ „Tlünk függ minden, csak akarjunk.” (gróf Széchenyi