ELŐTERJESZTÉS

Csepreg Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2010. szeptember 15-én tartandó

ülésére

Tárgy: Ifjúsági koncepció megtárgyalása Melléklet: Ifjúsági koncepció

A Kulturális - Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság 2010. szeptember 2 - án tartott ülésén tárgyalta a referens által készített, a mellékletben szereplı Ifjúsági koncepciót, s a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsággal egyetért abban, hogy a véleményezett Cselekvési terv melléklet nélkül javasolja benyújtani elfogadásra a képviselı - testületnek. A Bizottságok az Ifjúsági koncepciót elfogadásra javasolják Csepreg Város önkormányzat képviselı – testületének.

Az Ifjúsági koncepciót véleményezték a helyi intézmények, egy ifjúsági szervezet, külsı szakember. Az általuk javasolt kiegészítések, javaslatok beépítésre kerültek a koncepcióba.

A koncepcióhoz eredetileg tartozott egy cselekvési terv is, melyben a koncepcióhoz tartozó tervek pénzügyi vonzatai is feltüntetésre kerültek. A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság 2010. szeptember 1 – jén tartott ülésén tárgyalta a Cselekvési tervet és annak pénzügyi vonzatait, s azt javasolta Képviselı- testületnek, hogy a Cselekvési terv elfogadását illetıen ne vállaljon új Képviselı- testület terhére kötelezettséget, ezzel egyet értett a Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság is, de a Képviselı- testületnek az alábbi kiegészítésekkel javasolja elfogadásra az Ifjúsági Koncepciót.

A Cselekvési terv tárgyalására és elfogadására 2011. február 15 –ig kerüljön sor, az ehhez kapcsolódó pénzügyi források meghatározása a 2011. évi költségvetési rendelet elfogadásával történjen meg.

HATÁROZAT

Csepreg Város Önkormányzat Képviselı - testületének …/2010.(IX.15.) számú képviselı testületi határozata

Csepreg Város Önkormányzat képviselı – testülete

A) Az Ifjúsági koncepciót elfogadja. A koncepcióhoz kapcsolódóan Cselekvési tervet fogad el 2011. február 15-ig. A Cselekvési terv megvalósításához pénzügyi forrást biztosít, melynek mértékét a költségvetési rendeletben állapítja meg.

B) Az Ifjúsági koncepciót a következı módosításokkal fogadja el:………….. C) Egyéb. Határidı: …….. Felelıs: ……..

Csepreg, 2010. szeptember 8.

CSEPREG VÁROS

IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

2010 – 2014.

Csepreg, 2010. szeptember

Ifjúsági koncepció

I. Bevezetés 1. 1. Elızmények 1.2. Az ifjúsági koncepció jogforrásai, alapelvei, a helyi rendeletek 1.3. A fiatalok szükségletei II. Az ifjúságot érintı oktatási, egészségügyi, szociális és gyámügyi,

foglalkoztatási, közmővelıdési szolgáltatásokat nyújtó helyi intézmények bemutatása

2.1. A Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium bemutatása

2.2. A Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskola – Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsıde Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény

2.3. Egészségház 2.4. Petıfi Sándor Mővelıdési – Sportház és Könyvtár 2.5. A Gyámhivatal és a Területi Gondozási Központ Családsegítı és

gyermekjóléti Szolgálata 2.6. FIP – Pont 2.7. Az ifjúsághoz kapcsolódó civil szervezetek III. Helyzetkép – A csepregi ifjúság helyzete az Ifjúságkutatás tükrében 3.1. Demográfiai adatok, nemek, családi állapot, lakásviszonyok 3.2. Oktatási helyzetkép, iskolai végzettség 3.3. Szabadidı, programok, barátok és törzshelyek, helyi kapcsolati terepe 3.4. Sporttevékenység 3.5. Az ifjúság anyagi helyzete 3.6. A fiatalok munkaerı piaci helyzete 3.7. Az ifjúság egészségi állapota, káros szenvedélyei, közérzete 3.8. Csepreg a fiatalok „tükrében” 3.9. SWOT – analízis IV. A koncepció stratégiai céljai, fejlesztési irányai 4.1. Stratégiai célok 4.2. Oktatás, nevelés, képzés 4.3. Foglalkoztatás, munkaerı – piaci integráció, munkavállalás 4.4. A közmővelıdés, a kulturált szabadidı eltöltés, a közösségi tér, a kapcsolati színterek feltételeinek javítása 4.5. Az ifjúság közösségi részvételének, aktivitásának ösztönzése, érdekképviselet erısítése 4.6. Egészségfejlesztés, egészséges életre motiválás 4.7. A sporttevékenység fejlesztése 4.8. Az elsı lakáshoz jutás 4.9. Ifjúságvédelmi és prevenciós tevékenység 4.10. Mit tesz/tehet az önkormányzat és az intézményei a fiatalok helyben

maradásáért, a körülmények javításáért? V. Összegzés

VI. Mellékletek: 1. Együttmőködı partnerek 2. Diagramok, táblázatok

Bevezetés

Az élet számos területen jelentkezı kedvezıtlen társadalmi folyamatok az ifjúságra is kihatnak, így a társadalom alapvetı közössége, a család szerepe elbizonytalanodott. Az ifjúsági szervezetek, közösségek a fiatalság egy részét érik csak el, bár sok fiatalban megfogalmazódik a közösségben való részvételi igény. Növekvı mérető a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és Csepreg városban is számolni kell a kábítószer-fogyasztással. Az ifjúságpolitika a fiatalokra, mint a változások hordozóira, a jövı valódi erıforrásaira tekint, és arra kell, hogy koncentrálja forrásait, intézményeit, hogy felkészülhessenek a változásokra, az ezekkel kapcsolatos egyéni és közösségi felelısségvállalásra. A rendszerváltás utáni évek társadalmi-gazdasági változásai új problémákat, feladatokat jelöltek ki a gyermek és ifjúsági korosztályokkal foglalkozók számára. A megváltozott szükségletek, az átalakuló ifjúsági kultúra, az értékek átrendezıdése komoly felelısséget rónak a társadalom felnıtt tagjaira. Az ifjúsági korosztály az egyik legérzékenyebb és legérintettebb rétege az átalakulásoknak. Az ifjúság rendkívül heterogén, erısen polarizált, speciális jellemzıkkel bíró réteg. Életminıségét a kor, az élethelyzet, a tanulás, a munkaerı-piaci részvétel, a családi háttér, a szakma megszerzésének lehetıségei befolyásolják. Nagyon fontos, hogy az ifjúsági és az ifjúságot segítı civil szervezetek megerısödjenek, rendszeres segítséget kapjanak mind az önkormányzattól, mind annak intézményeitıl, s a fiatalokat a róluk szóló döntésekbe és a koncepcióból adódó cselekvési terv végrehajtásába egyaránt be kell vonni. A most elkészített önkormányzati ifjúsági koncepció célja kell, hogy legyen a jelen állapotának, igényeinek és lehetıségeinek felmérése után meghatározza egy-egy terület, ellátandó feladat formáinak fenntartását, megteremtését. A koncepció helyzetképet vázol fel az ifjúságról, bemutatja az ifjúsági korosztályhoz kapcsolódó intézményeket, szervezeteket, a felmérések eredményeit, a korosztályhoz kapcsolódó adatokat, igényeket, szükségleteket, majd a helyzetképbıl kiindulva vázolja a célokat.

1. 1. Elızmények

Csepreg Város ifjúságpolitikai koncepciójának kidolgozását a helyi ifjúság körében végzett felmérés elızte meg. Kutatásunk célja az volt, hogy közelebbrıl megismerjük a helyi fiatalok szokásait, életmódját és elképzeléseit, így a koncepció kidolgozásának alapja tényleg a valós szükségleteken alapuljon.

Az évek során elıször 2002- ben, majd 2008- ban és 2009- ben készült kérdıíves felmérés, amely helyzetképet mutatott a fiatalok iskolai, családi és szociális helyzetérıl, szabadidıs, mentálhigiénés, sportolási és mővelıdési szokásaikról. A 2002 –es felmérés után elkészült egy cselekvési terv, melynek nem minden pontja realizálódott. A cselekvési terv fıbb pontjai a következık voltak:

- A DADA program az általános iskola 7. osztályában bevezetésre került - A Petıfi Sándor Mővelıdési – Sportház és Könyvtár feladataként tőzte ki az ifjúsági klub,

ifjúsági tér kialakításának személyi és tárgyi feltételeit, valamint a fiataloknak szóló rendezvények, programok, elıadások számának növelését. Az ifjúsági klub a közeljövıben megvalósul.

- A Malomkert, a malomkerti sportpályák és játszótér fejlesztésére tervek készültek, viszont a fejlesztendı területek prioritási sorrendjében háttérbe kerültek.

- Megfigyelhetı egy olyan tendencia, hogy a civil szervezetek a Deák utcai sportpályát szeretnék céljaik szolgálatába állítani, míg az Ifjúsági Sportcentrum céljára a Malomkert lenne alkalmas.

- A helyi sportolási lehetıségek kiszélesítésére, a tömegsport fejlesztésére fejlesztési tervek készültek. A Sportkoncepció elfogadásra került, a 2008-as évben az asztalitenisz, kosárlabda és a kézilabda pálya, míg 2009-ben a tenisz és a röplabda pálya elkészítése lett elıirányozva, itt problémaként jelentkezik a forráshiány.

- A fiatalokért és a fiatalok a közért címő kitüntetés adományozása a kitüntetési rendeletben jelent meg „Csepreg Város Ifjúságáért” címmel.

- Az angol nyelv bevezetése 2010. évtıl kötelezı a középiskolában, az általános iskolában felmenı rendszerben, órarendi keretekben, valamint szakkör keretében folyik ennek oktatása.

- A fiatalok lakáshelyzetének javítása a bérlakások kialakításával nem valósult meg. - Gyermek és diákönkormányzat felállítása kötelezı jelleggel megtörtént az általános és

középiskolában. Városi szintő diákönkormányzat nincs. - Nemzetközi ifjúsági kapcsolatok hivatalos formában nem léteznek. - Ifjúsági napokat tartottak a városban a Szebb Holnapért Egyesület és a CSIN-TALAN

Egyesület szervezésében. - A felsıfokú továbbtanulókkal való kapcsolattartás, találkozó, fórum nem szervezıdött. A

települési önkormányzat minden évben csatlakozott a Bursa Hungarica pályázathoz, így segítvén a felsıfokú intézményekben tanulókat.

- A munkahelyteremtés, az ipari fejlesztés nem valósult meg, az ipari park létrejötte elmaradt.

A 2008-as és a 2009 –es kérdıíveket 236 középiskolás korú fiatal töltötte ki, az általános iskolások közül pedig a 6. osztályosok, 7. osztályosok és a 8. osztályosok közül 91 tanuló. A kiküldött kérdıívekre a középiskolás korosztálytól felfelé nem jött válasz (4 fı töltötte ki a kérdıívet), így a Munkaügyi Központ adataira, a Bursa Hungarica adataira, a Polgármesteri Hivatal valamint az intézmények által nyújtott információkra tudtunk támaszkodni velük kapcsolatban.

1.2. Az ifjúsági koncepció jogforrásai, alapelvei

Az Önkormányzatok helyi ifjúsági feladataikra vonatkozó tevékenységét az Alkotmány, a különbözı nemzetközi dokumentumok és az önkormányzati törvény szabályozza.

• Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintő jogforrása az Alkotmány , amely

többek közt kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit.

• Emellett számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemrıl Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege is.

• Az ENSZ Közgyőlése 1989. november 20-án New Yorkban fogadta el a Gyermekek jogairól szóló egyezményt, melyet a Magyar Országgyőlés az 1991. évi LXV. törvénnyel ratifikált.

• Európai Uniós tagságunk révén, a koncepciónak figyelembe kell vennie az Ifjúsági Fehér Könyv elveit is.

• Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról , melynek 8. §-ában a települési önkormányzat feladatai között 1994 óta felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. A kötelezıen ellátandó, illetve önként vállalt feladatokat a (4) szakasz állapítja meg az önkormányzatok számára. A gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, mint közszolgáltatás az önként vállalható feladatok közé tartozik, azaz a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségei függvényében -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

• A hivatkozott önkormányzati törvény 70. §-a értelmében a megyei önkormányzatnak kell kötelezıen gondoskodnia - többek közt - gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról és a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról.

Ezeken kívül az adott helyi önkormányzat ifjúságpolitikájának kialakításakor a többször módosított 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról, illetve a többször módosított 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott jogok az irányadóak, s számos más jogszabály is keretet ad a feladat ellátására: pl. : • a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról • a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI törvény • a felsıoktatásról szóló 1993. évi LXXX törvény • Az 1998. évi XXVI. esélyegyenlıségi törvény

Ifjúsági stratégiák, koncepciók: Az Országgyőlés 88/2009. (X. 29.) számú határozatával megalkotta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát, mely 2024-ig megfogalmazza az állam stratégiai elképzeléseit az ifjúságügyrıl. A koncepció természetesen figyelembe kívánja venni a 145/2000. (XII.1.) számú határozattal elfogadott, a Vas megye Önkormányzata által megalkotott Vas megyei Ifjúságsegítı koncepciót is.

Csepreg Város Önkormányzata az alábbi fiatalokhoz kapcsolódó rendeleteket, határozatokat alkotta meg:

• Csepreg Város Önkormányzat 9/1999. /V. 13./ számú rendelete a helyi közmővelıdésrıl • Csepreg Város Önkormányzat 12/2003. (V. 29.) számú önkormányzati rendelete az ifjú

házasok elsı lakáshoz jutásának támogatásáról • A Csepreg Város Önkormányzat 32/2004. (XII. 10.) számú önkormányzati rendelete a

kitüntetı díjak alapításáról és adományozásuk rendjének szabályozásáról • Csepreg város Önkormányzatának 14/2005.(X.28.) rendelete a gyermekek védelmérıl • Csepreg Város Önkormányzat 9/2006. (III. 31.) számú önkormányzati rendelete az egyes

szociális ellátásokról • Évenként hozott határozattal elfogadott városi részvétel a Bursa Hungarica Felsıoktatási

Ösztöndíjrendszerben

1. 3. A fiatalok igényei

A fiatalok életterét adó tényezık - a család, az iskola, a települési környezet, a különbözı intézmények, civil szervezetek, a munkahely, a baráti társaságok - adják a változások tereit. Ehhez kapcsolódik a fiatalok szükségleti rendszere, amelynek a

legfontosabb három pillére a család, az állam (tágabban a nemzet) és a helyi társadalom (települési közösség). E területek segítése szükséges ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat környezetükben, és bekapcsolódjanak az aktív társadalmi életbe.

A fiatalok szükségletei és igényei a következıkben határozhatók meg: (lásd: 2.1. számú melléklet)

I. elemi szükségletek (család, táplálkozás, lakás, ruházat, egészséges természeti környezet)

II. tanulás, szellemi és testi fejlıdés III. szakma, hivatás megszerzése IV. munka, megélhetés, tisztességes jövedelem V. családalapítás VI. önálló lakáshoz jutás VII. társas élet, kapcsolatok, szabadidı tartalmas eltöltése, rekreáció, regenerálódás VIII. politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvétel, szerepvállalás

A fent említett szükségletek sorrendje egyénenként változó lehet, a kérdés az, hogy milyen feladat és munkamegosztás szerint, kinek és milyen mértékben kell segíteni a szükségletek kielégítését. Az önkormányzat esetében a felmérések segítségével kaphatunk képet a szükséges javításokról, az alkalmazandó eszközökrıl.

II. Az ifjúságot érint ı oktatási, egészségügyi, szociális és gyámügyi, foglalkoztatási, közmővelıdési szolgáltatásokat nyújtó helyi intézmények bemutatása

Csepreg Város egy jól mőködı, kiterjedt intézményrendszerrel rendelkezik, mely segítséget nyújt a fiatalokkal kapcsolatos tevékenységekben.

2.1. A Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium bemutatása

A Vas Megyei Önkormányzat Közgyőlése által fenntartott Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium 1962-ben kezdte meg mőködését. A megyében elıször itt indult közgazdasági informatikai alapozású – számítástechnikai képzés. Az intézmény feladata a középfokú szakközépiskolai nevelés és oktatás négy évfolyamon, annak befejezését követıen az 5. és a 6. szakképzési évfolyamon a közgazdasági, informatikai szakképzés ellátása. A képzés három ágazaton folyik: I. közgazdaság, II. informatika, III. kereskedelem–marketing, üzleti adminisztráció. Az intézmény tanuló létszám 215 fı, a kollégisták száma 92 fı. A tanulók közül 44 csepregi lakos (20 %). A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidıs tevékenységek segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik. A diákönkormányzat célja az iskolába járó tanulók érdekképviselete, a jogérvényesítéshez és kötelességeik teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtése. A DÖK évenként megszervezi a Nádasdy – napok rendezvénysorozatot, az ıszi túrát, a karácsonyi mősort és a színházlátogatásokat, diákfórumot, közvetít a diák – diák, tanár – diák közti vitában, egyéb iskolai mősorokat szerveznek. Az intézmény tanulói közül többen folytatnak kortárs segítıi tevékenységet.

2.2. Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskola – Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsıde Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (továbbiakban Dr. Csepregi Horváth János KIKI)

Az iskola fenntartója a Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulás, melynek gesztor települése Csepreg. Intézményegységei az általános iskola, óvoda és bölcsıde, zeneiskola csepregi székhelyőek, Bükön a zeneiskolai intézményegységnek tagiskolája mőködik. A csepregi kistérség általános iskolájába 16 településrıl járnak gyerekek. Az új, modern, akadálymentesített iskolaépületben (közel 3000 négyzetméter) 21 tanterem található. Az új épület egybeépült a régi tornateremmel, mely méretével már nem tudja a mai igényeket kielégíteni. Az intézménynek szüksége volna egy tornacsarnokra, mely szolgálhatná az intézményi és városi érdekeket egyaránt. A jelenlegit térítésmentesen adják bérbe a kistérségben mőködı sportegyesületeknek (labdarúgók, birkózók), ahol tanítványaik is sportolnak. Az intézményben nagyrészt rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzető, SNI-s gyerekek/tanulók eredményes nevelésének, oktatásának személyi és tárgyi alapvetı feltételei. Diákokat és a nevelı-oktató munkát segítı pályázatokat írnak. A gyerekek problémáival ifjúságvédelmi felelıs foglalkozik. Hangsúlyt fektetnek a fejlesztésre és a tehetséggondozásra, fejlesztıórákat tartanak szakemberek vezetésével, emelt óraszámban tanítják felsı tagozaton a magyar nyelv és irodalmat, matematikát, tanulmányi-, mővészeti- és sportversenyekre, nyelvvizsgára készítik fel a diákokat. Az idegen nyelv szempontjából 1-8. évfolyamon angol vagy német nyelvtanulási lehetıséget biztosítanak, a 7. és 8. évfolyamon mindkét nyelvbıl szakkör mőködik. Testnevelésre és sportfoglalkozásra kiemelt figyelmet fordítanak, megemelt óraszámú testnevelésórákon, sportköri- és tömegsport-foglalkozásokon biztosított a mindennapos testedzés. Edzések (labdarúgás, aerobik és kézilabda), úszásoktatás, vándortáborok, sítúrák, versenyzési lehetıségek adottak. Az általános iskolában minden évben egészségnevelési napot szerveznek, ahol a korosztályoknak megfelelıen a következı témák kerülnek terítékre: egészséges táplálkozás, egészséges ételek kóstolója, tisztálkodás, fogápolás, közlekedés, baleset megelızés, környezetvédelem, serdülıkori változások, fogamzásgátlás, nemi betegségek, AIDS, dohányzás, alkohol prevenció, elsısegélynyújtás. Az elıadások rendırök, orvosok, egészségnevelı szakemberek, kortárs segítık bevonásával történnek. Igénybe veszik iskolarendır, polgárırség segítségét, 7. évfolyamon a DADA programban is részt vesznek. A diákönkormányzat jól mőködik, programjaik közé tartozik a sulibuli, karácsonyváró, farsang, gyermeknap, diákfórum, egyéb más szabadidıs programokat is szerveznek. Jelentısebb rendezvényeik a Dr. Csepregi Horváth János Napok, Répce menti Diákok Mővészeti Találkozója, Egészségnap, Kihívás Napja, a szülıi munkaközösség szervezésében a Tavaszváró teadélután. A Dr. Csepregi Horváth János KIKI intézményegysége a kiválóra minısített Zeneiskola – Alapfokú M ővészetoktatási Intézmény, melynek tagiskolája mőködik Bükön, a Felsıbüki Nagy Pál Általános Iskolában. A zeneoktatásnak Csepregen nagy hagyományai vannak, az itt végzettek alkotják Csepreg Város Fúvószenekarának utánpótlását is (Ifjúsági Fúvószenekar). A 2010/11. tanévtıl a zeneoktatás mellett indítják az AMI-n belül a színmővészeti ág színjáték tanszakát is. Csepregen nagy hagyománya van a színjátszó körök létezésének. A Dr. Csepregi Horváth János KIKI intézményegysége az óvoda és bölcsıde. A csoportok száma hat. Az óvoda nagy figyelmet fordít az egészséges életmód megalapozására, már hosszú évek óta tagja az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának.

A bölcsıdében egy csoportban gondozzák a gyermekeket. A fiatal házasok, ha munkába kívánnak állni, a bölcsıdei ellátást szeretnék igénybe venni. Az intézmény véleménye szerint bölcsıdei ellátás lehetıségével kell és lehet megalapozni a fiatal házasok letelepedését, valamint megtartását városunkban.

2.3. Egészségház

Csepreg Városban színvonalas szolgáltatásokat nyújtó Egészségház mőködik, nem sok olyan kisváros van, ahol együtt tud mőködni az alapellátás és a szakellátás. Az Egészségház dolgozói a gyermekekkel és ifjúsággal kapcsolatban is végeznek egészségügyi tevékenységet. A megelızés folyamatában részt vesznek a házi gyermekorvosok és a védınık is. Rendszeres osztályvizsgálatok során különös figyelmet fordítanak az általános és középiskolások testi állapotára, tápláltságára. Ehhez kapcsolódóan diétás tanácsadás folyik. Gyakoriak a tartási rendellenességek, ezek kiszőrése, szakorvoshoz utalása, szükség esetén tornagyakorlatok javasolása zajlik. A háziorvos fokozott figyelmet fordít a dohányzással és a mozgás fontosságával kapcsolatos tanácsadásra. Ezen vizsgálatok során kiszőrésre kerülnek a különféle érzékszervi károsodások is. (hallás, látás csökkenés, színtévesztés). Ezeknek jelentısége lehet a pályaválasztásban is. Védınık az óvodában, általános és középiskolában végeznek felvilágosító munkát. Óvodában felhívják a figyelmet a megfelelı táplálkozásra, tisztálkodásra, mozgás fontosságára. Ezen felül szerveznek Baba-mama klubot, babamasszázs tanfolyamot, Anyatej Világnapi rendezvényt az egészséges életkezdet biztosítására. A családlátogatások során a szülıket segítik a serdülıkori problémák kezelésében, részt vesznek a gyermekvédelmi feladatokban, a jelzırendszer tagjai, a rászorulókat segítik. Hátrányos helyzető családokban különösen odafigyelnek az egészségi állapotra, a rendszeres iskolába járás fontosságának hangsúlyozására.

2.4. Petıfi Sándor Mővelıdési – Sportház és Könyvtár Csepreg város Önkormányzata – az Önkormányzati Törvénynek és a Kulturális Javak Védelmérıl szóló 140/1997 törvénynek megfelelıen - többfunkciós közösségi teret mőködtet a Petıfi Sándor Mővelıdési - Sportház és Könyvtárban. Csepreg Város Önkormányzat 9/1999. /V. 13./ számú rendelete a helyi közmővelıdésrıl a mővelıdési ház feladatai között sorolja fel a különbözı rétegek és korosztályok ismerkedési, együttmőködési alkalmainak, tevé-kenységeinek kimunkálását, támogatását. A városi könyvtárban korszerő számítógépeken lehet internetezni. Az intézmény szakkörök, klubok, tanfolyamok mőködtetésével, kulturális rendezvények szervezésével, öntevékeny csoportok támogatásával segíti a lakosság és az ifjúság kulturális szükségleteinek kielégítését, lehetıséget nyújt a szabadidı hasznos eltöltésére, kulturált szórakozásra, helyet és lehetıséget biztosít a településünkön mőködı civil szervezeteknek és ifjúsági közösségeknek. A középiskolások egy része használja intézményt napi vagy heti rendszerességgel (könyvtári kölcsönzés, internetezés, sporttevékenység vagy valamely öntevékeny csoport látogatása). Közülük sokan azért keresik fel a házat, hogy társaikkal találkozzanak; délutánjaikat, szabadidejüket együtt töltsék. Mivel ez az igény az utóbbi idıben felerısödött, az idei évben kialakításra került egy ifjúsági klub, ami ezt a célt szolgálja: lehetıséget nyújt beszélgetésre, zenehallgatásra, közös filmvetítésre, játékra, vagyis a szabadidı hasznos, kulturált körülmények közti eltöltésére. A klub kínálta lehetıségek – kulturális (ismeretterjesztı) és szociális témájú (életmód vezetési) elıadások, színvonalas szórakoztató programok, internet hozzáférési lehetıség- és

az állandó szakmai felügyelet segítenek majd pozitív jövıképet teremteni a várhatóan nagy létszámú érdeklıdı fiatalság számára. A klub közép- és hosszú távú mőködtetése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jelenleg egyik közösséghez sem tartozó fiatalok megtalálják a számukra legmegfelelıbb hasznos szabadidı eltöltési formát, illetve a helyi közösségekbe integrálódjanak.

2.5. A Gyámhivatal és a Területi Gondozási Központ Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata Szociális ellátás, gyermek és ifjúságvédelem

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézmények rendszere kiépített. A nevelési- oktatási intézményeken kívül a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat is jelentıs szerepet tölt be. A szolgálaton belül a családsegítı központ komplex családgondozást végez, melynek keretében foglalkozik a problémás családokban élı kiskorúak gondjaival, folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A családsegítı és gyermekjóléti szolgálat feladatai közé tartozik a szociális és mentálhigiénés ellátás megszervezése és nyújtása az egyének, családok és csoportok részére, így az életvezetési nehézségek elhárítása és feloldása, valamint a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának az elısegítése és a krízishelyzetben lévık számára biztosított segítı beavatkozás. Közvetítı szerepük van a természetbeli, anyagi és személyes támogatásokban, ruhát, cipıt, gyermekjátékokat győjtenek a lakosság körében, s azt újra kiosztják a rászorulóknak. A Szolgálat feladatai közé tartozik még a várandós anyák támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutás szervezése.

A városban a szociálisan rászorult nagycsaládosok száma 23, ebbıl 5 család részesül rendszeres szociális segélyben. Az önkormányzattól 2009 – ben 138 fı részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, 81 gyermeket részesítettek beiskolázási támogatásban, 71 fıt pedig rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. A Családsegítı Szolgálat adatai szerint a védelembe vett gyermekek száma 10 fı volt (8 család esetében), az alapellátott gyermekek száma 31 fı (23 család esetében). A veszélyeztetettség okai a következık voltak: életviteli problémák, családi konfliktusok, gyermeknevelési problémák, anyagi problémák, a gyermekek magatartása.

A település a Kıszegi Rendırkapitányság területéhez tartozik, ahol a bőncselekmények száma stagnál, sıt az elmúlt négy évet tekintve némi csökkenést is mutat. A fiatal bőnelkövetık száma szerencsére elenyészı és áldozatként is ritkán találkozunk e korosztállyal. A 2009. évben nem folytatott a Rendırkapitányság gyermek-, illetve fiatalkorúval szemben büntetıeljárást csepregi illetékességgel.

2.6. FIP – Pont

A Felsı- Répcementi Kistérségi Foglalkoztatási Információs Pont 2007. november 1-én kezdte meg mőködését a városban. A Nyugat – Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kıszegi Irodájának szakmai felügyelete mellett mőködı információs pontot a Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület mőködteti. Az információs iroda, tájékoztatást ad a munkaügyi központ mőködésérıl, fıbb feladatairól, álláskeresési támogatásokról, foglalkoztatást elısegítı támogatásokról, pályakezdık részére nyújtott szolgáltatásokról és támogatásokról, humánszolgáltatásokról, képzési lehetıségekrıl, a külföldiek magyarországi munkavállalásával, illetve a magyar

állampolgárok külföldön történı munkavállalásával kapcsolatos rendelkezésekrıl, munkáltatók részére a honlapon mőködtetett álláshirdetési lehetıségekrıl. Feladata még a munkáltatók által jelzett munkaerıigény bejelentı lapok győjtése, továbbítása az adott kirendeltségek felé, álláskeresık adatbázisban rögzített adatainak elérhetıségérıl. Itt tekinthetik meg az álláslehetıségeket, a képzési ajánlatokat. Ingyenes internet hozzáférés biztosítja a munkaügyi központ honlapjának látogatását, elérését, az ügyintézı segítséget nyújt a honlap használatában, kezelésében. A 2009-es évtıl hatósági feladatokkal is bıvült a tevékenységi köre.

2.7. Az ifjúsághoz kapcsolódó civil szervezetek

A lakosság aktív, öntevékeny munkájának gyümölcseként az elmúlt idıszakban pezsgı civil élet alakult ki Csepregen: a 3316 lakosú településen 31 bejegyzett egyesület, csoport mőködik. A város és az egyesületek –közmővelıdési intézmény közvetítésével- kölcsönösen segítik egymás munkáját. A városban mőködı civil szervezetek, egyesületek tagjai között szép számmal vannak az ifjúsági korosztályba tartozók. A mővelıdési ház mazsorett csoportjainak tagságát, a Flamingó Rock & Roll Klub tagságát, a CSSE, a Fúvószenekar, a kulturális csoportok tagságának egy részét is alkotják. A civil szervezetek örömmel fogadják tagjaik közé az utat keresı, ambiciózus fiatalokat, hiszen ezzel is megalapozzák egyesületük hosszú távú jövıbeni fennmaradását. Két meghatározó fiatalokat magába tömörítı ifjúsági szervezet is tevékenykedik a városban: a Szebb – Holnapért Közhasznú Egyesület és a CSIN-talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület. Az egyesületek segítik a fiataloknak szóló városi rendezvények lebonyolítását, valamint állandó színvonalas programokat szerveznek. A CSIN-talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület több, mint tíz éves múltra tekint vissza: 1997-ben ık indították útjára a Vas megyében hagyományosan, évente megrendezésre kerülı Ifjúsági Megyenap rendezvénysorozatát. Számos helyi programot megvalósítottak már, s egy ifjúsági szállót is kialakítottak és mőködtetnek kisvárosunkban. Sportrendezvényeket is szerveznek, köztük a Zsámolyfoci bajnokságot. A Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület 2003. október 20-i dátummal kezdte meg mőködését Csepreg Városában. Az egyesület céljai között szerepel különbözı rendezvények, tanfolyamok, tréningek, táborok szervezése, a közéletiségre és ifjúság sportra nevelésének elısegítése, fiatalok tartalmas szabadidı eltöltése, az ifjúság rendszeres tájékoztatása, képzése a közélet aktuális és általános kérdéseirıl, egészségmegırzéssel, kábítószer prevencióval kapcsolatos elıadások, tréningek szervezése, a közéletiség kritériumainak feltárása, megfogalmazása a jövı nemzedékével, kulturált helyi szórakozás lehetıségének biztosítása. Szabadtéri rendezvényeket, sportversenyeket, drog prevenciós, tájékoztató elıadásokat szerveznek. Állandó rendezvényeik közt szerepel 2008-tól a Városi Gyermeknap, Holnapért Kistérségi Kupanap, Mikulás a Fıtéren/Mikulás házhoz megy program. Önálló nagy rendezvényük a Nyugat – Dunántúli Nyári Napok. 2007 -tıl a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szakmai felügyelete mellett üzemelteti az egyesület a Felsı- Répcementi Kistérségi Foglalkoztatási Információs Pontot.

III. Helyzetkép – A csepregi ifjúság helyzete az Ifjúságkutatás tükrében 3.1. Demográfiai adatok, nemek, családi állapot, lakásviszonyok

Az 1997. évi XXXI. törvény – A gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról- meghatározza, melyik az a korosztály, melyet érint az „ ifjúsági” jelzı:

- gyermek korosztály: 0-14 éves korig - ifjúsági-, fiatalkorú korosztály: 14-18 éves korig - fiatal felnıtt: 18-24 éves korig Az ifjúsági korosztály meghatározásában eltérések figyelhetık meg az európai országok esetében. Ma általános tendencia, hogy a fiatalok esetében a kortárs csoportok már 12 - 13 éves kortól kialakulnak, s egyre hosszabb ideig szerepelnek eltartottként, a gazdasági aktivitás, a munkaerı-piaci beilleszkedés több évvel kitolódott. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS) célcsoportja – annak kiterjesztı értelmezésével – a kortárscsoport megjelenésétıl a másokért való felelısségvállalásig terjed. Jelenleg a magyar lakosság több mint 27%-a sorolható az ifjúsági korosztályokhoz, ami nagyjából megfelel az európai átlagnak. Ez az idıhorizont a kb. 8–12 évesektıl a kb. 25–30 évesekig tartozókat sorolja az ifjúsági korosztályok tagjai közé. Magyarországon egyre több helyen az ifjúsági korosztályt a kortárs csoport kialakulásától a „felnıtté válásig” – 12 - 29 éves korig - határozzák meg, az általunk kiküldött kérdıívek is ezt a korosztályt célozták meg. Az ifjúsági korosztályba tarozók megoszlása: (összesen 1038 fı) (lásd: 2.2. számú melléklet) Csepreg Város területén 2009. évben a 0-18 éves korosztályba tartozók száma 636 fı. Ebbıl 1-5 éves: 163 fı, 6-13 éves: 241 fı, 14 – 18 éves: 222 fı. A 19-21 éves korosztályba tartozók száma: 105 fı. A 22- 25 éves korosztályba tartozók száma: 157 fı A 26-29 éves korosztályba tartozók száma: 140 fı Csepreg városban a statisztikai adatok szerint az összlakosság 31,3 %- a tartozik a 0- 29 évig terjedı korosztályba, s ebbıl a 12 -29 éves ifjúsági korosztály 21,4%-ot tesz ki. Nemek tekintetében kiegyenlített eloszlást találunk az ifjúság körében (49,5% férfi, 50,5% nı), s a KSH adatai szerint ez hasonló az országos átlaghoz (51% férfi, 49% nı). Az iskolai végzettség az életkori sajátosságból adódóan kevésbé informatív, hisz a jelenlegi állapot a legtöbb esetben nem tekinthetı véglegesnek. A Város népessége csökkenı tendenciát mutat, 2000 – 2010. közötti idıszakban a lakosság száma 237 fıvel csökkent (3553 fırıl 3316 fıre). Ez a csökkenés a 18 – 35 éves korosztálynál is megfigyelhetı, a csökkenés mértéke 57 fı (817 fırıl 770 fıre). Az adatok szerint jelentıs a fluktuáció is, hiszen az elköltözött lakosok száma 1989. és 2008. között 1096 fı volt (ebben teljes családok is szerepelnek), de természetesen sokan költöztek a Városba. Megfigyelhetı az elöregedés folyamata, a 18 – 35 éves korosztály létszáma csökkenı tendenciát mutat, ami arra utal, hogy ennek a korosztálynak az egy része máshol keresi a boldogulást különbözı okok miatt (munkalehetıség, családok elköltözése, továbbtanulás, házasságkötés és családalapítás, lakhatási körülmények, stb.).

Lakáshelyzet Az adatok szerint a város lakásállománya 2009 - ben 1274 lakás volt. A lakónépesség szám alapján számított lakásállomány 2,71 fı/lakás a településen. Egylakásos lakóépület a legtöbb. A tulajdonosi szerkezet összetételében a magántulajdon a meghatározó. Az önkormányzati tulajdonban lévı lakások száma 4 %-ra tehetı. A lakásállomány gerincét a magasabb komfort fokozatú lakások adják. Kedvezı képet mutat a szobaszám szerinti összetétel is. A többlakásos lakóépületek a városközpontban, illetve ahhoz közel esı területeken épültek meg. A legtöbb új lakás 1985 után épült a városban, közel 160- 180 új lakás épült fel az azóta eltelt 25 évben, fıleg a Csokonai, Vörösmarty, Vasút, Nádasdy, Bognár Ignác, Bercsényi, Alkotmány, Árpád és az Attila utcában. Az új építéső lakások

szobaszáma legalább három vagy több, így az ifjak nagy részének van saját szobája, kevesen használnak több családtaggal közösen szobát. Családi házban él a középiskolások 85,2%-a, sorházban és társasházban pedig 14,8%. A lakásprivatizációt követıen az önkormányzat tulajdonában maradtak lakások, melyek rossz mőszaki állapotban voltak. Ezek felújítása állandó teherrel jár. A helyi lakáscélú támogatási rendszer 2003-ban került bevezetésre. A támogatás formája vissza nem térítendı támogatás – mintegy 200 ezer Ft mértékő támogatáshoz jutottak az elsı lakáshoz jutó fiatal házaspárok. Évente több család jutott lakáshoz ezzel a támogatással. Jelenleg a lakástámogatási rendszert nagyon kevesen veszik igénybe, 2009 – ben 4 fiatal pár kapott ilyen jellegő támogatást az önkormányzattól. A lakásépítés terén a magánszemélyek önerıs lakásépítése volt a meghatározó. Önkormányzati beruházásban bérlakás építésére az elmúlt években nem került sor. A szociálpolitikai kedvezményeket 2009- ben megszüntette a kormány, így szigorodtak a lakáshoz jutás feltételei. A vállalkozói szférában értékesítés céljára történı lakásépítés városunkban nem volt számottevı mértékő (magas építési költség, fizetıképes kereslet hiánya, saját erı hiánya, kedvezıtlen hitelképesség) – 2009 – ben egy vállalkozó építtetett át régi épületeket, s ezeket értékesítette. A piaci árszinten értékesítés céljára épített lakások iránt fizetıképes kereslet – a szociálpolitikai kedvezmény átalakítása után jelenleg nincs. Mindezek miatt a fiatalok, pályakezdık, családalapítók új lakáshoz jutása szinte lehetetlenné válik, a használt lakások megvásárlása és felújítása felé indulhatnak csak el, s a fiatal családosok egy része ezt az utat választotta.

3.2. Oktatási helyzetkép, továbbtanulás, iskolai végzettség

A Dr. Csepregi Horváth János KIKI általános iskolai intézményegységében tanul az általános iskolai korosztály 98-99%-a. A KIKI végzıs diákjai általában érettségit adó középiskolát választanak. Ez az arány a 2007/2008-as tanévben 62 % volt, a 2008/2009 –es tanévben 74 %, jelenleg ez az arány 80%. (lásd: 2.3. számú melléklet) A középiskolás diákok közül legtöbben Szombathelyre, Csepregre, Kıszegre, Bükre járnak, a megyén kívüli középiskolákat kevesebben választják. (lásd: 2.3. számú melléklet) A csepregi - felsıoktatásban tanuló - diákok döntı többsége a dunántúli és budapesti egyetemeken folytatja felsıoktatási tanulmányait Szombathely, Gyır, Pécs, Sopron, Zalaegerszeg helyszínekkel. Fıleg a mőszaki és a gazdasági karokon tanulnak a diákok, a legkedveltebb egyetemek és fıiskolák a következık voltak: NYME, BGF, Pannon Egyetem, ELTE, SZIE, PTE. A Bursa Hungarica támogatás keretösszege emelkedı tendenciát mutat, 250 ezer Ft-ról 2010 – re 400 ezer Ft-ra emelkedett. A 2007 – es évben 20 fı nyújtott be kérelmet Bursa támogatásra, 2008 – ban 19 fı, 2009 – ben 20 pályázó közül 14 fıt részesített támogatásban a testület, 2010-ben 26 pályázó közül 17 fı kapott önkormányzati támogatást mintegy 1500 - 4000 Ft értékben.

3.3. Szabadidı, programok, barátok és törzshelyek, helyi kapcsolati terepek

Az „Ifjúság 2008” kutatás alapján a fiatalok 1,5%-a tölti közösségi helyeken szabadidejét, a községekben élık 40%-ának nincs baráti társasága. A kapcsolattartáshoz a barátokkal, ismerısökkel találkozóhelyre van szükség. A barátok, a baráti társaság, az otthonos hely védıhálót jelenthet a fiataloknak. A társadalom és a szőkebb közösség érdeke is az, hogy ezek a helyek kulturáltak legyenek, hogy ezeken a helyeken igényes tartalomra leljenek az érdeklıdı fiatalok, s ezt az

ifjúságkutatatás során magas számban igényelték is. Ez a tény célt adhat és feladatot jelölhet ki számunkra! Egy frissen elvégzett – 2010 – es - kutatás vizsgálta, hogy mivel töltik a szabadidejüket a mai – általános iskolás, középiskolás, egyetemista- fiatalok. A kutatási adatok szerint az ún. „netgeneráció” vagy „online generáció”szabadidejét a számítógépezés, a netezés, az elektronikus levelek küldése (chat), a videojátékok, a tv - nézés, a mobiltelefon, a sportolás, a tanulás és a házi feladat elkészítése, a házi munka elvégzése, az olvasás tölti ki. A diákok napi egy – két órát töltenek el tanulással, viszont jelentıs hányaduk két - három órát tölt el a számítógép monitora elıtt ülve. A kutatásban résztvevı fiatalok egytizede egyáltalán nem számítógépezik. Míg régebben fıleg a Tv káros hatásaitól féltették a gyerekeket, most ezt a szerepet a számítógép vette át. A kontrollálás nélküli számítógépezés a gyerekek körében valóban veszélyforrásként is jelentkezhet, hiszen a gép elıtt töltött több órás idıtartam, a káros oldalak látogatása számítógép függıség kialakulásához is vezethet. A megkérdezett középiskolások 56 %- nak 4-5 óra, 37%- nak 1 – 2 óra szabadideje van, a többieknek csak hétvégén van szabadideje. (lásd 2.4. számú melléklet) Szabadidejében a diákok nagy része otthon marad, a barátaival sétál vagy sportol. A barátaival hetente több alkalommal találkozna 83,5 %, hetente 13%, havonta 1% 2,5% nem szívesen jár el otthonról. (lásd: 2. 5. számú melléklet) A barátaikkal a Promenádon, a Malomkertben a Mővelıdési Házban és egyéb helyeken találkozhatnak. Szabadidejükben sportolnának, számítógépeznének, filmeket néznének, klub foglalkozáson vennének részt. A válaszadó középiskolások 45,5% - a tagja valamilyen egyesületnek, csoportnak, közösségnek, melyekbıl a sportegyesületeket és a kortárs csoportokat részesítik elınyben. A választható ifjúsági programok közül legszívesebben zenés-táncos rendezvényeken, koncerteken, sportrendezvényeken, humoresten és színházi elıadásokon vennének részt. Az általános iskolás korosztály háromnegyede szeret programokra járni, ahová hét közben délutáni órákban járnának. A sporthoz kapcsolódó foglalkozásokon a megkérdezettek 44%-a, mővészeti foglalkozásokon a megkérdezettek 43 % - a vesz részt (zene, képzımővészet). Az ifjúsági programok esetében a legnépszerőbbek a sportnapok, valamint a kulturális jellegő programok. A korosztály 59% - a szívesen járna egy igényei szerint kialakított ifjúsági klubba, 42% a hétvégén tenné mindezt.

3.4. Sporttevékenység

Csepreg Város Önkormányzat Képviselı-testülete a 44/2008.(II.14.) számú határozatával fogadta el a Sportkoncepciót. A sport, jelentıs szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi nevelésében, a személyiség formálásában, hozzájárul a testi, lelki egészséghez. A sporttörvényben részletesen fogalmazódnak meg a települések kötelezı és önként vállalt feladatai. A település számára kötelezı feladatként fogalmazódik meg az iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése, a sportlétesítmények fenntartása, mőködtetése, a sporttal foglalkozó helyi szervezetek mőködtetése. Önként vállalható feladatok között szerepel a szabadidısport feltételeinek fejlesztése, a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás nevelése, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok és fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának segítése. A nevelési- oktatási intézményben megfelelı hangsúlyt kap az egészséges életmódra nevelés, a különbözı sportolási lehetıségek megteremtése, az utánpótlás nevelés. A hagyományos sportágak közül a tehetséges gyerekek és fiatalok a sportegyesületek serdülı és ifjúsági csapataiban igazolt versenyzıként szerepelnek, fıleg CSSE szakosztályai közül a labdarúgást és a sakk – szakosztályt részesítik elınyben, de többen a büki sportegyesületekben sportolnak. A diáksportban kimagasló

országos eredményeket értek el néhány sportágban a Dr. Csepregi Horváth János KIKI diákjai, s diáksportban szép eredmények születtek megyei szinten a nagypályás labdarúgásban és futballban. Fontos és kiemelt feladat az utánpótlás nevelés, a CSSE keretén belül ez a vállalkozók támogatásával valósul meg. A szervezett formájú sportolást évente 3-4 kiemelt sportnap biztosítja. Több önszervezıdı közösség tevékenykedik a városban ( aerobic, íjászat, mazsorett, rocki, stb.) A felmérések szerint a szabadidejében rendszeresen sportol az iskolai tanórán és sportkörön kívül minimum heti 1-2 alkalommal az általános iskolás korosztály 77%-a, ebbıl 48% valamilyen labdával kapcsolatos sportot jelölt be. Ezen kívül még a fiatalok a szabadidejükben kerékpároznak, görkorcsolyáznak, táncolnak. Fontos a rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése már az általános iskolában. Érdekes ellentmondás, hogy szinte minden gyerek rendelkezik kerékpárral, ugyanakkor a meghirdetett kerékpártúrákra csak a töredékük jelentkezik, illetve jön el. Csepreg Város Önkormányzata 2004. január 1-jei hatállyal a mővelıdési ház és könyvtár tevékenységi köréhez sorolta a helyi önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak ellátását. A Petıfi Sándor Mővelıdési – Sportház és Könyvtár elkészített egy igényfelmérést, melynek alapján meghatározta a fejlesztési területeket: lovaglás, sakk, kosárlabda, kézilabda. A szabadidıs programok szervezésénél igyekezett figyelembe venni a rétegigényeket a programok és a kínálat szervezésében. Csepreg földrajzi adottságai kiváló lehetıséget biztosítanak a különbözı szabadidısportok őzésére (kerékpározás, gyaloglás, lovaglás, stb.), amely turisztikai szempontból is jelentıséggel bírhat (pl. Pünkösdi Lófuttatás és a 4 évszak 4 túra).

3.5. Az ifjúság anyagi helyzete

A településen élı családok egy része nehéz anyagi helyzetbe került. A Polgármesteri Hivatal adatai szerint a hátrányos helyzető (HH) általános és középiskolás gyerekek, fiatal felnıttek száma 141 fı (61 család esetében), ebbıl halmozottan hátrányos helyzető (HHH) gyerekek száma 47 fı (17 családot érint). Bár ez kényes kérdés, mégis fontos a fiatalok anyagi helyzetének elemzése. A megkérdezett középiskolások 66% - nak van zsebpénze. A csepregi fiatalok többségének saját (komoly) jövedelme nincs, hiszen nem is dolgoznak, tehát szüleik jövedelmébıl részesülnek ilyen módon.

3.6. A fiatalok munkaerı piaci helyzete Magyarországon mára megnövekedett az oktatással töltött idı, mely azonban folyamatosan csökkenı aktivitási aránnyal, növekvı munkanélküliséggel társul. A 2008-as adatok alapján állíthatjuk, hogy országosan a fiatalok több mint fele inaktív. A fiatalok késıbb lesznek a munkaerıpiac szereplıi, késıbb alapítanak családot is, váltogatják a munkával tanulással töltött idıszakokat, életútjaik sokkal változatosabbak, mint ezelıtt valaha, s egyre késıbb válnak önállóvá életük során. A tizenéves korosztályban mindenki kizárólag a tanulással foglakozik. A határ közelsége ellenére is csak a 30 éven túli korosztály képviselıi dolgoznak Ausztriában. Az országos adatok azt mutatják, hogy az utóbbi években a fiatal munkanélküliek aránya folyamatosan nı. A munkanélküliség réme az egyik legfontosabb probléma, amivel a mai fiataloknak meg kell birkózniuk. A Munkaügyi Központ 2010. 05. 20-i állapotot tükrözı adatszolgáltatása alapján a településen nyilvántartott munkanélküliek száma: 133 fı, akik közül 22 fı több mint egy éve szerepel a munkaügyi nyilvántartásban. A településen a munkavállalási korú népesség száma: 2191 fı, a relatív mutató, azaz a nyilvántartott álláskeresık és a munkavállalási korú népesség aránya 6,07%. Az érintett ifjúsági korosztály esetében a munkanélküliek száma 39 fı – ebbıl 22 férfi, 17 nı, a 39 fıbıl 16 fı tartósan – azaz 1 éven túl - munkanélküli.

3.7. Az ifjúság egészségi állapota, káros szenvedélyei, közérzete

A mozgásszegény életmód következtében országos szinten a tanulók 40-50 %-a valamilyen mozgásszervi és/vagy belgyógyászati eredető betegségben szenved. Leggyakoribbak: lúdtalp, mellkasi elváltozások, a gerincoszlop elváltozásai, asztma, kóros elhízás, vegetatív labilitás, hipertónia. Kisiskolás korban még remény van arra, hogy a gyermekek természetes igényő mozgása, szakember felügyeletével a további kóros elváltozásokat lassíthatja, megállíthatja, legjobb esetben visszafordíthatja. Az Egészségház adatai szerint az általános iskolában a következı betegségek a jellemzıek: lúdtalp 57 fı, gerincferdülés 28 fı, asthma, allergia 20 fı, túlsúly 14 fı, magas vérnyomás 6 fı, ételallergia 5 fı, cukorbetegség és epilepszia 3 -3 fı, lisztérzékenység 2 fı esetében jelentkezett. (lásd: 2. 6. számú melléklet) A csepregi szakközépiskolások esetében legjellemzıbb betegség a lúdtalpasság 17 fı, gerincferdülés 7 fı, túlsúlyosság 5 fı, asthma, allergia 2 fı, magas vérnyomás és lisztérzékenység 1-1 fı esetében jelentkezett. (lásd: 2.6. számú melléklet) Az Egészségház dolgozói szerint további problémaként jelentkezik, hogy egyre több a dohányzó, szeszes italt fogyasztó fiatal, ezzel kapcsolatban a szülık negatív példát mutatnak és kevés ismerettel rendelkeznek, a gyermekek és a fiatalok keveset mozognak, helytelenül táplálkoznak, nem „trendi” az egészség, valamint az, hogy a gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatos pszichés problémák egyre nagyobb számban fordulnak elı. A kérdıívre választ adó középiskolások 63%-a nem dohányzik, korábban igen, de már nem 5,6%, 15,7 % szív rendszeresen cigarettát, alkalmanként 15,7%. (lásd: 2. 7. számú melléklet) Alkohol t egyáltalán nem fogyaszt 27,8%, alkalmanként 66,4 % él vele, 5,8 % rendszeresen fogyaszt alkoholt. Leggyakrabban alacsony alkoholtartalmú italokat (koktélok), sört, rövid italokat, bort fogyasztanak. (lásd. 2.7. számú melléklet) Drogok szempontjából nem él vele 97,7%, alkalmanként 0,9%, rendszeresen 0,5%, korábban igen, de már nem 0,5%. (lásd: 2. 7. számú melléklet). A középiskolások 10,3%-a már kipróbált valamilyen kábítószert, 89,7%-a nem. A kipróbálók között a „legnépszerőbb” a marihuána. Arról, hogy büntetéssel jár a drogfogyasztás 86% hallott. A kábítószer fogyasztás területén a használók és kipróbálók a kutatás eredménye szerinti alacsony volta ellenére fontos a prevenciós programok elıtérbe helyezése, annál is inkább, mivel 2009 – ben Csepregen tartott kistérségi nap alkalmával megtartott fókuszcsoportos beszélgetés kapcsán a fiatalok problémaként fogalmazták meg a kábítószer fogyasztók, árusítók arányának alakulását, illetve a viselkedésük ifjúsági kezdeményezésekre gyakorolt hatását. Nyugtatók és gyógyszerek esetében nem él velük 87%, alkalmanként 10,7%, korábban kipróbálta 0,4%, rendszeresen él vele 1,9%. (lásd 2. 7. sz. melléklet) A diákok 80,3%-a szerint kell a felvilágosítás a szenvedélybetegségekkel kapcsolatban, s a kétharmaduk órákon találkozott is ezzel. Legszívesebben a szakemberek, a barátok, a kigyógyultak véleményét hallgatnák meg ebben a témában. A megkérdezett általános iskolások 33%-a szívesen hallgatna elıadást a serdülıkori problémákról és változásokról. A drogról, az alkoholról, a kábítószer veszélyeirıl 31%, az egészségnevelésrıl, az egészséges táplálkozásról 32% hallgatna meg szívesen egy elıadást. Életkoruknál fogva a fiataloknak még pozitívan befolyásolhatóak, az egészséggel kapcsolatos attitődjeik még alakíthatóak. Az általános iskola minden évben rendez az egészséges életmóddal, táplálkozással, mozgással kapcsolatos programokat. A rizikómagatartások többsége – dohányzás, alkohol, drog – a teljes korosztályt veszélyezteti, fıleg azért, mert feszültségoldó hatásuk azonnal jelentkezik, a magatartás káros következményei azonban csak nagy idıeltolódással jelennek meg.

A 18 éves kor alatti nyilvános alkoholfogyasztást törvény is tiltja, s bár a helyes szülıi magatartást nem válthatja ki, de némileg ellensúlyozhatja, ha a vendéglátóhelyek betartják a törvényt. Az egészségkárosító magatartásformák vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy egyértelmő összefüggés van a családok és az egyén lelki egészsége és a kockázati magatartás kialakulásának lehetısége, ill. a drogfogyasztás között. Egyértelmő óvó szerepe van az erıs szülıi kontrollnak! A tudatosan megszervezett szabadidıs programok az egészség szempontjából is védı szerepet töltenek be.

3.8. Csepreg a fiatalok „tükrében”

Mit szeretsz Csepregen? Mire vagy a legbüszkébb a várossal kapcsolatban? – kérdésre az általános iskolások a következı válaszokat adták: az új és modern iskola, pékség, a kultúrház, programok, könyvtár, természeti környezet. Mire lenne szükség a városban és az iskolában leginkább véleményed szerint?- kérdésre az általános iskolások közül a legtöbben a következı válaszokat adták: uszoda, sportpályák és több sportolási lehetıség, több üzlet és bolt, mozi, játszótér, étterem, jobb utak, rendezett parkok, sportcsarnok, több normális szórakozóhely.

3.9. SWOT – analízis

ERİSSÉGEK: - A város történelmi múltja, a térségben elfoglalt központi kulturális szerepe - Természeti környezet nyújtotta lehetıségek - Erıs civil szervezetek - A városi ranggal járó intézményrendszer - A munkanélküliség problémája a településen kisebb mértékő, mint országosan - Új, jól felszerelt, többcélú oktatási intézmény - Középiskolai képzés - Zeneiskolai hagyományok, fúvószenekar - A város kulturális, mővészeti csoportjai - Két aktív ifjúsági szervezet megléte - Ifjúsági szállás lehetısége - A megkérdezett középiskolások 84%- a tovább akar tanulni érettségi után. Ez mutatja,

hogy a tanulás érték a fiatalok számára, eszköz a jobb állások megszerzésére. - Viszonylag kevés a rendszeres droghasználók száma (0,5%) - Fontosnak tartják a felvilágosítást a káros szenvedélyekrıl (80%) - Az általános iskolások 57%-a, a középiskolások 46%- a tagja valamilyen csoportnak,

egyesületnek, közösségnek GYENGESÉGEK:

- A település jelenlegi anyagi helyzetébıl fakadó fejlesztési források szőkössége - A kulturált szórakozási lehetıségek, helyek hiányoznak a településrıl, amit a fiatalok

problémaként élnek meg, kevés a fiataloknak szóló szabadidıs program - A felsıfokú képzésben részvevık nem látják biztosítottnak az elhelyezkedésüket sem

a térségben, sem a településen - A fiatalok aktivitása alacsony, nehezen vonhatók be a programokba - A középiskolás korosztály 16%- a rendszeresen dohányzik, 6%- a rendszeresen

fogyaszt alkoholt - A megkérdezett középiskolások egy része nem kötıdik Csepreghez

LEHETİSÉGEK: - Hosszú távon a munkahelyteremtés ösztönzése, beruházások növelése, az iparterületi

fejlesztések megvalósítása, a lakáshoz jutás könnyítése a fiatalok számára - Fejlesztések megvalósítása a Malomkertben, szabadidı centrum kialakítása - Sportcsarnok felépítése - Fiataloknak szóló szabadidıs-, sport-, kulturális programok szervezése - Ifjúsági klub, ifjúsági közösségi tér programokkal való megtöltése - Az ifjúság érdekképviseletének kialakítása és városi szinten bevonása a

döntéshozatalba VESZÉLYEK:

- A település megtartó ereje gyengül, az iskolázottabb fiatalok elmennek majd innen - Lakásproblémák jelentkezhetnek a viszonylag magas telekárak miatt - Szabadidıs programok és szórakozási lehetıségek miatt a fiatalok más településre

mennek kikapcsolódni, szórakozni - A fiatalok a döntéshozatalból kiszorulnak - A sport nélküli életmód, a dohányzás, az alkohol- és a drogfogyasztás egészségügyi

kockázatai megjelenhetnek

IV. A koncepció stratégiai céljai, fejlesztési irányai 2014 - ig Az elérendı célok meghatározása minden ifjúsági koncepció fontos eleme, melyek alapján kidolgozásra kerülnek a konkrét tervek és végrehajtandó feladatok, melyben meghatározzuk, hogy lehetıségeink alapján mit akarunk elérni, megvalósítani vagy létrehozni. A koncepció idıbeli hatálya 2014, így az felöleli a rövidtávú (3 hónap-1 év) és a középtávú (1 – 3 év) terveket is. A célok megvalósulását követi az érintettek elégedettségének mérése, reális igényeik, elvárásaik megvalósítása.

4.1. Stratégiai célok Csepreg Város Önkormányzata segíteni kívánja a városban élı fiatalok számára a korszerő tudás, a piacképes szakmai képzettség, megszerzését, az önállóvá válást, a korosztály társadalmi integrációjának megvalósulását, ill. a közéletben történı részvételét, és javítani kívánja a szabadidı kulturált eltöltésének feltételeit.

4.2. Oktatás, nevelés, képzés A fiatalok egyre több idıt töltenek az oktatásban. A formális tanulás keretei Csepregen kialakultak, mőködésük szabályozott. Abban a szerencsés helyzetben vannak az itt tanuló diákok, hogy az általános iskola után akár helyben is járhatnak középiskolába, s a közelben egyetem is található. Csepreg Város Önkormányzata arra törekszik, hogy a településen élı és tanuló diákok számára az oktatási intézményén keresztül korszerő, hasznosítható tudást biztosítson, növelje a középfokú képzésben az érettségizettek számát, a felsıfokon továbbtanulók arányát javítsa, s ösztöndíj pályázattal (Bursa Hungarica Felsıoktatási Ösztöndíj Pályázat) segítse ıket.

4.3. Foglalkoztatás, munkaerı – piaci integráció, munkavállalás A munkába állás kulcsfontosságú lépés a fiatalok életében, hozzásegíti ıket, hogy megtalálják helyüket a társadalomban, anyagi függetlenséget érjenek el és megvalósítsák céljaikat.

Városunkban kevés a munkahely, a munkaképes lakosságból kb. 400 fı dolgozik a településen. Különösen nehéz a pályakezdık elhelyezkedése, s ezt nehezíti a jelenlegi gazdasági recesszió is. Foglalkoztatás és pályaválasztás terén törekedni kell arra, hogy a városban élı, tanuló fiatalok hozzájuthassanak a pályaválasztáshoz, munkavállaláshoz szükséges teljes körő tájékoztatáshoz, információhoz, a FIP – Ponton keresztül meg kell teremteni a diákmunka lehetıségének kialakítását, a távmunka lehetıségeinek, módjainak megismertetését, a fiatalok vállalkozóvá válásának elısegítését, azaz a fiatalok munkanélküliségének visszaszorítását.

Hosszabb távon támogatni szükséges minden eszközzel a munkahelyteremtı beruházások idetelepítését, elı kell készíteni hosszú távon az olyan ipari üzemek vagy szolgáltatói tevékenységet folytató vállalkozások letelepítését, mely tartós munkalehetıségeket kínálnak, ezzel perspektívát teremteni az ifjú nemzedék számára

4.4. A közmővelıdés, a kulturált szabadidı eltöltés, a közösségi tér, a kapcsolati színterek feltételeinek javítása A közmővelıdés feltételeinek biztosítása állami és helyi feladat, ennek intézményes keretét is biztosítani kell, az ifjúsági közösségi térre vonatkozóan azonban külön érdemi feltételek nincsenek megfogalmazva. A fiatalok számára – szabadidejük hasznos eltöltéséhez, programjaik megvalósításához, közösségeik kialakításához, mőködéséhez- elengedhetetlen az infrastruktúra kialakítása, valamint a humán erıforrás biztosítása. A Petıfi Sándor Mővelıdési – Sportház és Könyvtár keretein belül létrejött ifjúsági klub ehhez lehetıséget nyújt mind a hely biztosításában, mind a szakmai feladatok ellátásában. A közmővelıdés, a kulturált szabadidı eltöltés, a közösségi tér, a kapcsolati színterek feltételeinek javítása terén folyamatosan segíteni kell az ifjúsági programok és rendezvények szervezését. A létrejött közösségi tér mőködési feltételeit biztosítani kell, az ifjúsági klub eszközállományát pedig folyamatosan fejleszteni.

4.5. Az ifjúság közösségi részvételének, aktivitásának ösztönzése, érdekképviselet erısítése A fiataloknak biztosítani kell azt a jogot, hogy véleményt nyilváníthassanak mindennapi életünkrıl, a helyi ügyekrıl, így részeseivé válhatnak a döntéshozatali folyamatoknak. Fontos lenne megtalálni azokat a formákat, ahol a közvetlen részvétel megvalósítható (civil szervezetek, klubszerő keretek, ifjúsági fórum…). A korosztály segítéséhez, erısítéséhez nem elsısorban, de meghatározó módon költségvetési források kellenének. Szükséges lenne még a párbeszéd, érdekegyeztetés, együttmőködés kereteinek kialakítása. A fiatalokat be kell vonni a fiatalokat érintı helyi társadalmi döntésekbe és azok végrehajtásába, tehát a település ifjúsági koncepciójának, stratégiai tervének végrehajtásában a legfontosabb szerepet maguknak a fiataloknak, illetve, szervezeteiknek kell szánni. Támogatni kell a fiatalok önszervezıdéseit és újszerő kezdeményezéseit, a diákönkormányzatokat, a gyermek - és ifjúsági szervezetek mőködését. A város iskoláiban mőködnek a diákönkormányzatok, s további mőködésükhöz a tárgyi és személyi feltételeket biztosítani kell. A képviselı-testület illetékes bizottságainak meg kell vizsgálniuk a határozatok, rendeletek fiatalokra gyakorolt hatásait. Pályázati lehetıség esetén biztosítani annak a lehetıségét, hogy szakirányú végzettséggel rendelkezı személy végezze önálló munkakörben az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat.

4.6. Egészségfejlesztés, egészséges életre motiválás Az egészséges nemzedék felnevelése az egyén és a kisebb - nagyobb közösség közös érdeke. Meg kell tanítani a fiatalokat arra, hogy az egészség választható érték. Képessé kell tenni a fiatalokat arra, hogy egyre nagyobb mértékben óvják, védjék saját egészségüket. A sportolás alternatívát nyújt a káros szenvedélyekkel szemben és az egészségmegırzés szempontjából is kiemelten fontos, ezért a fiatalok igényeinek megfelelıen kell fejleszteni a sportolásra, illetve a szabadidı aktív eltöltésére alkalmas területeket. Támogatni kell az egészséges életmód szemléletének meghonosítását, a gyermek- és ifjúsági orvosi ellátás színvonalas biztosítását, az iskolai egészségnevelı munkát.

4.7. A sporttevékenység fejlesztése A város – sporttevékenység szempontjából - legnagyobb problémája, hogy nem rendelkezik sportcsarnokkal, ezáltal több sportágat nem lehet semmilyen formájában őzni, emiatt többen a környékbeli egyesületek színeiben érnek el kimagasló eredményeket. A csarnok megépítését a hosszú távú terveinkben mindenképpen szerepeltetni kell. A város jelenleg nem rendelkezik sportuszodával, így a helyi ifjúság számára az úszásoktatás a környékbeli uszodákban lehetséges (Szombathely, Bük, Kıszeg). Meg kell vizsgálni, hogy a Malomkert sporttelepen milyen más sportágak részére alakítható ki pálya (tenisz, röplabda stb.). A régi sportpályán a lovassport részére történı bázis biztosításának lehetıségét szem elıtt kell tartani. Törekedni kell a szabadidı - és tömegsport fejlesztésére, anyagi és tárgyi eszközeinek biztosítására, fejlesztésére, a Kihívás Napja települési szintő sportnap hagyományának megırzésére, a táboroztatások, kirándulások, túrák segítésére, a sportköri tevékenység támogatására, a NUPI / Bozsik Programban való részvételre. Hosszabb távon a sportolási lehetıségeket fejleszteni kell a Malomkertben, törekedni kell egy sportcsarnok felépítésére, valamint a szabadidı eltöltésére alkalmas színterek, játszó-, és sportterek kialakítására.

4.8. Az elsı lakáshoz jutás A fiatal házasok számára fontos, hogy az önálló életvitelük kialakításához külön házba, lakásba költözhessenek. Lakáshelyzet terén szükséges a lakástámogatási rendszer fenntartása, esetleg bıvítése. Hosszabb távon önkormányzati telekkínálat bıvítésével új lakóövezetek kialakítására kell törekednünk.

4.9. Ifjúságvédelmi tevékenység A Családsegítı Szolgálat tapasztalatai szerint a gyermekek veszélyeztetettségének okai elsısorban a családok anyagi helyzetére, a növekvı munkanélküliségre, szülık életvezetési problémáira, a gyermekek nevelésével összefüggı nehézségekre vezethetık vissza. Sok családban alakult ki családi, kapcsolati konfliktus, veszekedés, amelyek folyamatos elszenvedıi a gyermekek. Ezen problémák megoldásában segítséget kell nyújtani. A gyermek- és ifjúságvédelem, a prevenció terén biztosítani kell az intézmények egészségmegırzést, prevenciót szolgáló tárgyi, személyi, pénzügyi feltételeit, szükséges a Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat mőködésének, a rendszeres családgondozás feltételeinek biztosítása, fejlesztése, a figyelı és jelzı háló folyamatos mőködtetése, a kialakult veszélyhelyzetek mielıbbi megoldása, valamint a jelzırendszer hatékonyságának

növelése. Fontos a drog prevenciós tevékenység elıtérbe helyezése, veszélyforrások (dohányzás, alkohol, kábítószerek, AIDS) kivédése mind az iskolai oktató- nevelı munkában, mind az iskolarendszeren kívüli ifjúsági munkában.

4. 10. Mit tesz/tehet az önkormányzat és az intézményei, valamint az ifjúsághoz kapcsolódó helyi egyesületek, intézmények, szervezetek a fiatalok helyben maradásáért, a körülményeik javításáért 2014 - ig?

I. Csepreg Város Önkormányzata: 1. Ifjúsági Alapot hoz létre a célok finanszírozása és a kiszámíthatóság érdekében 2011. február 15-ig. 2. Elfogadja a Város rendezvény tervezetét 2011. február 15-ig, melyben kiemelten kezeli a az elindított hagyományos Városi Gyermeknapot, valamint a Városi Ifjúsági Napot, melyek megrendezéséhez anyagi forrásokat biztosít. A rendelkezésre álló források kibıvítése érdekében a Petıfi Sándor Mővelıdési – Sportház és Könyvtár és az érintett ifjúsági szervezetek megállapodást kötnek, s közös pályázatokat nyújtanak be a további források bıvítésére. 3. Felülvizsgálja és módosítja a 12/2003. (V. 29.) számú önkormányzati rendeletét 2011. február 15-ig, mely az ifjú házasok elsı lakáshoz jutásának támogatásáról szól. 4. A Csepregi Sportegyesülettel megállapodást köt a sportlétesítmény fenntartásával és az utánpótlás neveléssel kapcsolatban 2011. február 15-ig. 5. Az ifjúsági klubot fenntartja, szakmai és tárgyi feltételeit folyamatosan fejleszti, az Ifjúsági Alap terhére támogatja az eszközbeszerzést, a feladat ellátására szakmai személyt biztosít és állandó szakmai képzését biztosítja. 6. A FIP – Pont tekintetében befolyását latba vetve támogatja a hatósági ügyintézés ügyfélfogadási idejének bıvítését, szakmai partnerként segíti az erre irányuló törekvések sikeres megvalósítását. Kedvezményes helyhasználati díj megállapításával segíti a FIP – Pont helyben tartását, további kistérségi szintő mőködését. 7. Megvizsgálja 2011. február 15-ig egy Pályázati Alap létrehozásának lehetıségét, mely helyi összefogással valósulna meg, (önkormányzat, helyi vállalkozók, helyi civil és ifjúsági szervezetek) s fejlesztésekhez, programokhoz nyújtana a további pályázáshoz lehetıségeket. 8. Minden évben csatlakozik a Bursa Hungarica Felsıoktatási Ösztöndíj pályázathoz. II. Petıfi Sándor Mővelıdési – Sportház és Könyvtár 1. Ifjúsági programokat, rendezvényeket szervez, mely során különös figyelmet szentel az ifjúsági korosztály igényeinek. Ennek érdekében kiemelten kezeli a Városi Gyermeknap és az Ifjúsági Nap programjainak összeállítását és sikeres megvalósítását. 2. A szükséges önkormányzati anyagi források bıvítésére, pályázatokat készít és nyújt be a koncepcióban megfogalmazott célok elérése érdekében. Együttmőködési megállapodást köt az érintett ifjúsági egyesületekkel az ifjúsági klub, Városi Gyermeknap, Ifjúsági Nap tekintetében. 3. Fenntartja, mőködteti, és folyamatosan fejleszti az ifjúsági klubot, felette szakmai felügyeletet gyakorol III. Egészségház 1. Felvilágosító elıadást tart a KIKI – ben és az Ifjúsági klub keretén belül 2. Felkérés esetén részt vesz a városi szintő ifjúsági programok szervezésében, lebonyolításában

IV. Területi Gondozási Központ 1. A szükséges anyagi források megléte esetén nyári tábort szervez a hátrányos helyzető gyerekek számára 2. Felkérés esetén részt vesz a városi szintő ifjúsági programok szervezésében, lebonyolításában 3. A szükséges anyagi források megléte esetén ajándékcsomagot állít össze a rászoruló fiatalok számára 4. Heti egy alkalommal segíti a felügyelet biztosítást az Ifjúsági klub esetében, szakmai elıadást tart a klubban V. Dr. Csepregi Horváth János KIKI: 1. Évi egy Egészségnapot tart (programok elıadások szervezése), törekszik a diákok esetében a mentálhigiénés szemlélet kialakítására 2. A mindenkori 7. osztályban fenntartja a D.A.D.A. programot 3. Vándortábort szervez kellı számú jelentkezı esetén 4. Amennyiben a település csatlakozik az országos programhoz, Kihívás napi rendezvényt szervez 5. Évi egy alkalommal tájékoztatást ad a diákoknak a DÖK – ön keresztül a gyermeki jogokról, kötelezettségekrıl 6. Felkérés esetén részt vesz a városi szintő ifjúsági programok szervezésében, lebonyolításában 7. Biztosítja a mindennapi testnevelés lehetıségét, részt vesz az utánpótlás nevelésben az Ifjúsági Sportkörökön keresztül 8. Részt vesz az utánpótlás nevelés tervének kidolgozásában VI. Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium 1. Kortárs segítıkön keresztül felkérés esetén elıadásokat tart az Ifjúsági klubban és az általános iskolában VII. Ifjúsági szervezetek: Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület: 1. A Petıfi Sándor Mővelıdési – Sportház és Könyvtár intézmény támogatásával (a sportkoncepcióban is szereplı) Holnapért Kistérségi Kupanap címmel sportrendezvényt szervez 2. A Munkaügyi Központ szakmai segítségével mőködteti a FIP – Pontot 3. A Petıfi Sándor Mővelıdési – Sportház és Könyvtár intézmény támogatásával pályázatot nyújt be egy ifjúsági kulturális nagyrendezvény szervezésére, sikeresség esetén részt vesz annak megvalósításában CSIN – talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület: 1. A megállapodásban foglaltaknak megfelelıen mőködteti és fejleszti az Ifjúsági szállót 2. Évi egy sportrendezvényt szervez VIII. Csepregi Sportegyesület:

1. Részt vesz a NUPI/Bozsik programban, az utánpótlás nevelésben 2. Részt vesz az utánpótlás nevelés tervének kidolgozásában

IX. FIP – Pont:

1. Elıadást tart a középiskolások számára a munkahelyválasztással, a továbbtanulással kapcsolatban 2. A diákmunka és a távmunka lehetıségeit feltárja és megismerteti az érdekeltekkel 3. Igény esetén tanfolyamokat szervez

V. Összegzés

Összegzésként rögzíthetjük, hogy önkormányzatunk az oktatási-nevelési intézmény, a közmővelıdési intézmény, az egészségügyi ellátás, a szociális ellátások, a gyermek-és ifjúságvédelem, a diáksport támogatásával és fenntartásával megvalósította legfontosabb és legszükségesebb feladatait. Azonban a jövıt befolyásolni kívánó települési ifjúságpolitikára szükség van, mert fontos, hogy az ifjak a családon kívül a tágabb közösségtıl is megkapják a szükséges impulzusokat és segítséget. Az ifjúsági koncepció megvalósítása csakis különbözı szintő együttmőködésekkel, aktív partneri viszonyban valósítható meg, ezért különös hangsúlyt kell fektetnünk a közös munkára, a feladatok megosztására. Az ifjúsági feladatokat az önkormányzati intézmények szakembereinek a közremőködésével és a civil szervezetekkel együttmőködve kell megvalósítani. A fiatalsággal való foglalkozás hosszú távú befektetés. Jelenük határozza meg jövıbeni tevékenységüket, hiszen a mai fiatalok pár év elteltével a társadalom és a gazdaság mozgatórugói lesznek. Elengedhetetlen tehát számunkra, hogy megfelelı tudással, információval és lehetıséggel lássuk el ıket azért, hogy jövıbeni cselekedeteik önmaguk és természetesen az egész társadalom hasznára váljék. Reméljük, hogy ez a koncepció nemcsak egy lesz az eddigiek sorában, a társadalmi élet szereplıi odafigyeléssel és empátiával kísérik a megvalósítását, s a csepregi ifjúság helyzetének javítása társadalmi összefogással meg is valósulhat! Záradék: Hatálybalépés: Az Ifjúsági koncepció Csepreg Város Önkormányzat Képviselı-testülete általi elfogadása után 2010. október 1-én lép hatályba. Elfogadás-jóváhagyás: 2010. szeptember 15. Felülvizsgálat: 2014. dec. 31. Idıbeli hatály: 2010. október 1- 2014. december

1. számú melléklet:

EGYÜTTM ŐKÖDİ PARTNEREK

Az alábbi intézmények, társadalmi szervezetek potenciális partnerek lehetnek az ifjúsági koncepció cselekvési programjának kialakításában és végrehajtásában. (Az együttmőködıi kör folyamatosan bıvíthetı.)

HELYI PARTNEREK VÁROSON KÍVÜLI PARTNEREK • Csepreg Város Önkormányzati Képviselı-

testülete és bizottságai (Kulturális- Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság, Szociális és Egészségügyi Bizottság) – megvizsgálják a határozatok és rendeletek ifjúságra gyakorolt hatásait

• Dr. Csepregi Horváth János KIKI- oktatás és nevelés, jelzırendszer tagjai, pályázatok írása és megvalósítása, korrepetálás és fejlesztés, tehetséggondozás, sportköri tevékenység, DÖK, életmód hét, mentálhigénés szemlélet és készség kialakítása, DADA program, iskolarendır program, vándortáborok és kirándulások szervezése, ifjúságvédelmi tevékenység, esélyegyenlıség biztosítása, Kihívás Napja rendezvény szervezése, tájékoztatás a gyermeki jogokról és kötelezettségekrıl, játszóház, stb.

• Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium – DÖK, kortárs segítı mőhelymunka, drog prevenciós tevékenység

• Polgármesteri Hivatal – Gyámhivatali tevékenység

• Trió TV - pozitív, követendı példák bemutatása, információk biztosítása

• Promenád közéleti lap - pozitív, követendı példák bemutatása, információk biztosítása

• Területi Gondozási Központ- családsegítı és gyermekjóléti tevékenység, tanácsadás, a figyelı és jelzırendszer folyamatos mőködtetése, nyári tábor, folyamatos győjtések szervezése, EU élelmiszer segély kiosztása, ajándékcsomagok összeállítása, programok segítése

• Egészségház – gyermekorvosok és védınık tevékenysége, egészségügyi állapotfelmérés, felvilágosító elıadások

• Petıfi Sándor Mővelıdési - Sportház és Könyvtár – ifjúsági programok, rendezvények szervezése és lebonyolítása, kulturális igények kielégítése, szakkörök, tanfolyamok indítása, hely

• A térség települései, intézményei, szervezetei -

együttmőködés a célok megvalósításában • Vas Megyei Önkormányzat – pályázati célok

megvalósítása • Vasi Gyermek és Ifjúsági Fórum (VAGYIFÓ) –

szakmai együttmőködés • Nemzeti Erıforrás Minisztérium – pályázatok

megvalósítása, források biztosítása (pl. Bursa Hungarica, OKM rendeletek által biztosított források)

• FSZH - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda - szakmai segítség nyújtása

• Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ LOGO Ifjúsági Szolgálata- szakmai segítség nyújtása

• Városi Nevelési Tanácsadó – diákok vizsgálata • Országos és megyei alapítványok – pályázati

források biztosítása

biztosítása a civil szervezetek és csoportok számára, ifjúsági klub mőködtetése és szakmai felügyelete,

• Büki Rendırırs - elıadások, iskola rendır • Nyugat – Dunántúli Regionális Munkaügyi

Központ Kıszegi Irodája FIP – Pont – álláslehetıségek megmutatása és információk biztosítása, a diákmunka lehetıségének kialakítása, a távmunka lehetıségének feltárása, a fiatalok vállalkozóvá válásának elısegítése tanfolyamok szervezésével

• Helyi alapítványok – ifjúsági célkitőzések anyagi segítése

• Civil Egyesületek – tartalmas tevékenységet, idıtöltést biztosítanak az ifjúsági korosztály számára, kulturális programokat, rendezvényeket, táborokat szerveznek

• Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület – ifjúsági, programok szervezése, FIP – Pont mőködtetése, kulturális programok és sportrendezvények szervezése

• CSIN – talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület – sportrendezvények szervezése, a Turistaház és Ifjúsági szálló mőködtetése

• Csepregi Sportegyesület – sportrendezvények szervezése, NUPI program, utánpótlás nevelés, követendı magatartás népszerősítése

• A csepregi Szent Miklós Plébánia Hivatal – nyári tábor szervezése

• Gazdasági élet szereplıi – a fiatalok munkanélküliségének visszaszorítása

• magánszemélyek, illetve mindazon szervezetek, amelyek/akik az ifjúsági koncepcióban szereplı dolgokkal azonosulni tudnak

2. számú melléklet: Diagramok, táblázatok

2. 1. A fiatalok szükségletei és igényei

sadal

VI. önálló lakáshoz jutás

V. családalapítás

IV. munkavégzés, megélhetés, tisztességes jövedelem

III. szakma, hivatás megszerzése, pályaválasztás, elhelyezkedés

II. tanulás, szellemi és testi fejlıdés

I. elemi szükségletek (család, táplálkozás, lakás, ruházat, egészséges természeti környezet)

VIII. politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvétel,

VII. társas élet, kapcsolatok, szabadidı tartalmas eltöltése, rekreáció

2. 2. Az ifjúsági korosztály demográfiai adatai

2. 3. Továbbtanulás helye és iskolatípusa

3. 4. Az iskolatípusok és a továbbtanulás helyszíne

A Dr. Csepregi Horváth János KIKI továbbtanuló diákjai 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Továbbtanuló 49 58 42 54 63 gimnázium 10 7 17 6 17 szakközépiskola 29 40 18 32 34 szakiskola 10 11 7 16 12 Vas megye: Csepreg 14 21 6 8 10 Kıszeg 7 8 7 5 6 Szombathely 25 25 24 38 42 Bük 1 2 4 3 2 Vasvár 1 Vép 1 Megyén kívül: Sopron 1 2 1 1 Fertıd 1

2. 4. A diákok szabadideje

2. 5. A kortárakkal való találkozás igénye

2. 6. Jellemzı betegségek az általános és a középiskolában

2.7. Káros szenvedélyek

Dohányzás

3. 9. Alkoholfogyasztás

Alkoholfogyasztás

Drogfogyasztás

Nyugtatók és gyógyszerek