Szinapszis 2010. szeptember

2010. SZEPTEMBER

3

[KÖSZÖNTŐ]Szerkesztőségi köszöntő 4A felelős kiadó köszöntője 4[FÓKUSZBAN]Interjú Prof. Dr. Tóth Miklósrektorhelyettessel 5[EHÖK]EHÖK hírek 8[ÁOK HÖK]Segítségnyújtás, szerintem 9[FOK HÖK]Új tanév, új kezdet 10[GYTK HÖK]Beköszönt(H)ök 10[TF HÖK]A TF csapata 11Gólyatábor TF módra 12[MOE]Summer exchange 13[MFHE]Egy CP vallomásai 14Prevenció Balatonöszödön 15Mozgalmas nyarunk volt 16[K.O.]Leendő Kutatók Társasága 17[BIBLIAKÖR]Üzenet a palackból 18[HONFOGLALÓ]Kéktúra 19

HÖK-segítségnyújtás,szerintemA leköszönő elnök, Peskó Ger-gely gondolatai az ÁOK HÖK mű-ködésének múltjáról és jövőjéről.

9. oldal

A TF csapataMiért is jó a TF közösségéheztartozni? A cikkben hallgatói vé-leményeket olvashatunk, vala-mint kiderül e zárt közösségmottója is.

11. oldal

Írás a Szinapszis lapbaProf. Dr. Gaál Csaba gondolataiés tanácsai a mai magyar medi-kusoknak.

24. oldal

[STRESSZKEZELÉS]A tanulás is tanulható? 20[HALLGATÓI GONDOLATOK]Életem darabjai 21[KÉPRIPORT]Tábori életképek 22[ÉLETPÁLYA]Írás a Szinapszis lapba 24[RECENZIÓ]Anekdoták, adomák,érdekességek 26[FELHÍVÁS]Legyél különleges... 26[HALLGATÓI GONDOLATOK]Emlékek 27[HIRDETÉS]Medicover 28[KULTÚRA]Zsázsa írásai 29[REZIDENS SZÖVETSÉG]Rezidensképzés, élet, pálya? 30[VILÁGJÁRÓ]Barcelona 31Two months in Canada 32[IÖCS]Egy tábor margójára 35Tata, Tata vár rád 36Ökörsütés 38(m)Uszály party 39Kiszivárgott információk 40Itt van az ősz, itt van újra... 42

Szinapszis –ASemmelweis Egyetem hallgatóinak lapja■Alapítva 2005-ben■ Kiadja a Semmelweis Egyetem Hall-gatói Önkormányzata ■ VII. évfolyam 1. szám ■ 2010. szeptember ■ Megjelenik havonta, 2500 példányban ■1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.■ E-mail: [email protected]■ Felelős kiadó: Szécsényi-Nagy Balázs,EHÖK elnök■ Főszerkesztő: Oláh Dániel■ Főszerkesztő-helyettes: Dr. Békási Sándor■ Szerkesztők: BaloghRéka, Kovács Bernadett, Téglás Barbara■ Állandó munkatársak: Hajdú Petra ■Munkatársak:Al-Katib Kamil, Ber-ze Ildikó, Dr. Cserháti Zoltán, Falaki Szabolcs, Fügedi Gergely, Prof. Dr. Gaál Csaba, Hegedűs Orsolya, Kasza Ádám,Keglovits Klára, Módos Dezső, Nánási Tibor, Pap Krisztina, Dr. Papp Magor, Pataky Borka, Peskó Gergely, RadácsiPál, Dr. Radó Zs. Stefánia, Répási Eszter, Rencsevics Máté, Rocskó Noémi Fanni, Dr. Szabó Bence Tamás, SzarvasGábor, Szigeti Bálint, Szécsenyi-Nagy Balázs, Szőnyi András, Prof. Dr. Tóth Miklós, Trimmel Bálint

Tartalomjegyzék

A címlapon, az IÖCS által szervezett Gólyatábor lelkes elsőéves hallgatói és instuktorai láthatók.

KépriportGólyatábor 2010, Tata

26-27. oldal

Itt van az ősz...Beharangozó cikk, az Egyetemtalán egyik legnívósabb őszi ren-dezvényére, az IÖCS által meg-rendezésre kerülő Gólyabálra.

42. oldal

SZINAPSZIS

4 VII. évf. 1. szám

■ Anagy Thomas Mann írja, hogy „azúj hó, új esztendő kezdete nem jármennydörgéssel vagy trombitaharso-gással�”. A hibátlan német igazát el-vitatni felelőtlenség lenne, talán azt ismegkockáztatjuk, értjük, mire gondol,e helyt mi mégis megengedjük ma-gunknak, hogy az új esztendő indulásaapropóján röviden visszatekintsünk aSzinapszis hallgatói lap elmúlt egyévére, és a jövőbe vetett sziklaszilárdhittel kötelezzük el magunkat az előt-tünk álló feladatoknak.A tavalyi év során igyekeztünk egy

felkészült, a hallgatók problémáivalfoglalkozó, az ő információéhségüketkielégítő, színvonalas, minőségi szó-rakozást nyújtó újságot kiadni. Mun-kánkat közel sem érezzük teljesnek,bizonnyal temérdek tennivaló akadmég idénre is. Honlapunk fejlesztésegőzerővel halad, reméljük, amint elké-szül, egy újabb olyan fórumot tud nyúj-tani az egyetem polgárainak, amelyimmár terjedelmi korlátok nélkül, nap-

rakész tartalommal várja olvasóit. A fé-lév során Szinapszis Estet rendezünk,hogy a Szerkesztőség csapata sze-mélyesen is tudjon találkozni az újságolvasótáborával, és egy kötetlen be-szélgetés keretében úgy alakíthassuka Szinapszist, hogy az mindinkább ki-szolgálja a vele szemben támasztottigényeket.Természetesen visszajelzést ettől

függetlenül bármikor szívesen foga-dunk, és roppant hálásak vagyunk ér-te. Hisszük, hogy csak együtt, egyedüla szerkesztő és az olvasó párbeszé-déből, közös erővel születhet hitelesés nívós újság. Mindemellett ugyan-csak várjuk a lappal kapcsolatos ötle-teket, valamint cikkeket, publicisztikát,hozzászólásokat. Ha a kedves olvasórendelkezik egy közérdeklődésre szá-mot tartó, feldolgozatlan témával, sze-retné cikkíróként, sőt, állandó munka-társként vagy szerkesztőként kipróbál-ni magát csapatunkban, ne habozzon,és jelentkezzen az alább olvasható e-

mailcímen. A lehetőség mindenki előttnyitva áll!Végül különleges hangsúllyal sze-

retnénk köszönteni a hat kar valame-lyikének idén először nekivágó hallga-tókat, elsőéves társainkat, s szívből kí-vánjuk, hogy érezzék jól magukat itt,nálunk, a Semmelweis Egyetemen.A szokásostól eltérően zárásként

álljon itt egy idézet József Attilától,amelynek szavait a költő 1937-ben egyderék német úriembernek címezte:„Mondd el, mit szoktál, bár mi nem fe-ledjük,mesélj arról, hogy itt vagy ve-lünk együtt s együtt vagyunk veledmindannyian, kinek emberhez méltógondja van.”Annyit ígérhetünk, mi megpróbáljuk

elmondani, mit szoktunk. Élmények-ben gazdag szemesztert kívánunk!

A Szerkesztőség

SZERKESZTŐSÉGI KÖSZÖNTŐKedves Olvasó!

Következő lapzártánk:2010. október 31.Elérhetőségünk:

[email protected]

■ Szeretettel köszöntöm a Szinap-szis kedves olvasóit, különös tekintet-tel Egyetemünk elsőéves hallgatóira,kedves gólyáinkra. Szeptember, azakadémiai év kezdete, mindannyiunkéletében változás. Magunk mögötthagytuk az elmúlt nyár örömeit és bá-natait, szívünkbe zárjuk emlékeit.E hónap az élet és a természet kör-

forgását, a folyamatos megújulást isjelenti számunkra. Remélem, hogyminden kedves olvasó jó kedvvel,

nagy tervekkel és lelkesedéssel vágneki az előttünk álló tanévnek. Még so-kakban élénken él a Gólyatábor emlé-ke – felejthetetlen emlék mindazoknak,kik átélték – , a nyaralás pillanatai éspár hétvégén talán még az időjárás issegíteni fog, hogy kicsit meghosszab-bítsuk e szép napokat. Az ősz azon-ban a tanulásról, gyakorlatokról, elő-adásokról, a diákélet kötelezettségei-ről is szól. Ezt sem hagyhatjuk figyel-men kívül, de természetesen hagyo-

mányos egyetemi rendezvények is tar-kítják a következő időszakot, melyekreszeretettel várunk mindenkit!Végül szeretnék gratulálni a Szi-

napszis főszerkesztőjének és a Szer-kesztőség munkatársainak, hogy ered-ményes pályázatának köszönhetőentovábbi két évre Oláh Dániel láthatja ela főszerkesztői feladatokat. Sok sikertkívánok a munkához!

Szécsényi-Nagy BalázsEHÖK elnök

A felelős kiadó köszöntője

2010. SZEPTEMBER

VII. évf. 1. szám 5

■ Szinapszis: 2009-ben megkaptaaz Egyetem tudományos és innová-ciós rektorhelyettesi címét. Jól ér-zékelteti a jelenlegi egyetemi veze-tés határozott szándékait az, hogyaz innováció ilyen hangsúlyosan ré-szévé vált ennek a titulusnak. Mi-lyen előzményekkel járt ez a fel-adatkör, milyen elképzelésekkel fo-gott hozzá a munkájához?

Tóth Miklós: Talán nem előzménynélküli a tudományos és innovációsrektorhelyettesi pozíció, hiszen koráb-ban négy éven át volt módombanoperatív igazgatóként tevékenyked-ni a Szentágothai János Tudásköz-pontban. Ez egyike volt az első olyannagy egyetemi projekteknek, amelyekaz innovációt tűzték ki célul a 2004decemberében elfogadott innovációstörvény mentén. Maga a törvény lé-nyegében kinyitotta a kaput az egye-tem számára a fejlesztési-vállalkozóitevékenységet illetően. Így az eddighárompólusú orvosi egyetemek Ma-gyarországon is az európai mintánakmegfelelően ötpólusúvá alakultak; azoktatás, a kutatás és a gyógyításhármas egysége mellé felsorakozottaz innováció és a vállalkozói egye-tem. Európában sok olyan intézményvan, amely manapság költségvetésenagy részét önálló vállalkozásokból fe-dezi. Az egyetemek mellett ipari par-kok nőttek ki, az ipar és a gazdaságnagyon fontos partnert lát Európaszerte a felsőoktatási intézményekben.Ezen a folyamaton megy most a Sem-melweis Egyetem is át. Nyugati példákszerint nagyjából tíz évet vesz igény-be, amíg például egy Oului Egyetemmellett kifejlődő Nokia magáénak érziaz oktatási intézményt. Mi jelenleg azötödik évben, félúton vagyunk.Az innováció nevesítése üzenet.

2005-ben nyílt először arra lehetőség,hogy itt, az Egyetemen megvalósulóötletek hasznosításában mi magunk isrészt vegyünk. Fontos, hogy a piaci-lag hasznosítható kutatói eredmé-nyek el is jussanak a piachoz. Ezértalakult ki az elmúlt öt évben a techno-lógiai transzfer folyamata, ezért jött lét-re a Semmelweis Innovations Kft.

Már van olyan termék, amelyakár a külföldi piacon is meg-határozó eredményt produ-kált. Ez azt hozta magával,hogy már mérhető piaci ke-reslet van az Egyetem iránt.Mára számos vállalkozás in-dult egyetemi kezdeményezé-sekből. Az aktuális innovációstevékenységek közül említhe-tő a 3DHistech Kft., az analiti-kai műszerrel kombinált sebé-szi kés fejlesztése, vagy álta-lában az analitika és az ima-ging összekapcsolása. Fon-tos, hogy ezeket az úttörő te-vékenységeket az Egyetemvezetése funkcionálisan ismegjelenítse, erről szól az in-novációs rektorhelyettesi po-zíció. Jelzése annak, hogy ér-tő módon próbálunk meg tá-mogatást adni az Egyetemenlétrejövő fejlesztéseknek, eljá-rásoknak, prototípusoknak, ésmegpróbáljunk segíteni azt afolyamatot, amely vége a ter-mék piaci megjelenése.

Sz: Az innováció kéz akézben jár a kutatással, hisztudományos eredményeknélkül nem lehet fejleszté-seket sem létrehozni. Hogyan érté-keli az Egyetemen jelenleg folyó ku-tatómunkát?

TM: A Semmelweis Egyetemen fo-lyó kutatómunka, azt hiszem, az egyiklegjelentősebb tevékenység ország-szerte. Mutatóit tekintve az Egyetemaz abszolút számok tekintetében is na-gyon jó helyen áll, de ha ezt korrigál-juk a rendelkezésre álló kutatás-fej-lesztési forrásra, vagy az Egyetemendolgozó tudományos minősítettek szá-mára, akkor talán-talán a legelső pozí-ció a miénknek mondható. Bővenmegálljuk a helyünket olyan nagy tu-dományegyetemekkel szemben is,mint a debreceni, a szegedi, vagy apécsi. Szakegyetemként ez nagyon jóeredmény. Nagyon sok fiatal kutatódolgozik az egyetemen, akik rendkívültehetségesek. Sajnos, a jelenlegi pá-

lyázati rendszer a fiatal kutatókat in-kább indirekt támogatja, akkor tudnakdolgozni, ha nagy konzorciális pályá-zatokban nagy intézmények kis part-nereiként tevékenykednek. Én szeren-csésebbnek érezném, ha mind az in-novációs kutatói pályázatokban, mindaz országos tudományos kutatásialapprogramokban a fiatal kutatók jó-val hangsúlyosabb támogatást kapná-nak.Általános és régről ismert tapaszta-

lat, hogy a kutatói munkában különö-sen érvényes az, hogy amit az embermintegy harmincöt éves koráig nem érel képességben, tudásban, teljesít-ményben, azt már élete végéig nagyonritkán tudja jobb szintre hozni. A kuta-tói munka tipikusan egy olyan tevé-kenység, amit nagyon az elején, na-gyon gyorsan kell támogatni ahhoz,hogy az igazából aktív években kie-

FÓKUSZBANInnováció, sport, és emberi kapcsolatokTanévkezdő interjú Prof. Dr. Tóth Miklós tudományos és innovációs rektorhelyettessel

1986-ban végzett a Semmelweis Orvostu-dományi Egyetem Általános Orvosi Ka-rán. 2002-ben az Magyar TudományosAkadémia doktorává avatták. 2007 óta aTestnevelési és Sporttudományi KarEgészségtudományi és Sportorvosi Tan-szék vezetője.2009-ben megkapta az Egyetem tudomá-nyos és innovációs rektorhelyettesi cí-mét.Szabadidejét aktívan, sportolással tölti.Barátaival gyakran járja az Országos Kék-túra ösvényeit.

Prof. Dr. Tóth Miklós

SZINAPSZIS


melkedő teljesítményt eredményez-zen. Azt gondolom, ez egy országosszintű probléma. Az Egyetemnek van-nak erre válaszai, hiszen a tehetség-gondozó program, illetve a TDK tevé-kenység mind-mind erről szól. Egyete-münkön mindenképpen megvan a ki-válósági szándék és ennek a fiatalok-ra való építése, ugyanakkor a fiatalkollégák kutatási költségeire de factoigazi források nincsenek. Ezen min-denképpen javítani kellene, de ismét-lem, ehhez egy országos koncepcióravolna szükség.

Sz: Talán emiatt vált általánossáaz a gyakorlat, hogy a PhD alattvagy után a fiatal kutatók kimennekkülföldre, ott egy élő kapcsolatothoznak létre az itthoni és a külföldiegyetem között, és visszatérve, márkonzorciumi tagként tudnak pályáz-ni már fiatalon is. Ez mennyire jár-ható út, vagy megoldása ennek aproblémának?

TM: Apostdoc státusz, amiről mostbeszélünk, már a középkortól jól is-mert, integráns része volt a kutatóivagy bármilyen akadémiai pályának. Aprobléma az szokott lenni, hogy akinekigazán jól megy külföldön, az ott is ma-rad aktív kutatói pályája során, mivelitthon nem tud még csak hasonló fel-tételek mellett sem dolgozni. Itt első-sorban talán nem is a személyi jöve-delemről van szó, bár arról is, hanem agépparkról; a biomedicinális területrendkívül költséges kutatói munkát fel-tételez. Egy matematikus elvan egyceruzával, egy papírral és a kiváló te-hetségével. Egy biomedicinális kutatóaz ötletei megvalósításához hatalmasgépparkkal kell, hogy rendelkezzen.Európai egyetemi rangsorokban, ha

nézzük a Semmelweis helyét, abszo-lút számokban nem állunk jól, de hakorrigáljuk az egyetem költségvetésé-vel a teljesítményt, akkor lehajrázzuka számos nagy múltú, külföldi egyete-met. Ezzel szembesül a fiatal kutató,amikor kimegy, és a lehetőségek óriá-si tárháza nyílik meg számára Európá-ban, de még jelentősebb az Észak-Amerikai kontinensen.

Sz: Ön a Kardiológiai Tanszékrőlkerült a TSK Egészségtudományi ésSportorvosi Tanszékének tanszék-vezetői pozíciójába. Mivel járt ez aváltás?

TM: A munkahelyváltás nem jelen-tett szemléletbeli változást. A ver-senysport különböző tragédiái kap-csán, sajnos, a társadalomban is tu-datosult problémaként jelentkezik asportkardiológia. Általában azt lehetmondani, hogy az elmúlt húsz évbena sportorvosi tevékenység, a sport-orvosi feladatkör átalakult. A húszévvel ezelőttihez képest ma a sportolójóval előbb kezd sportolni, jóval na-gyobb edzés intenzitással dolgozik, ésjóval hosszabb ideig van a sportban.Az amatőr sportot felváltotta a vállaltanprofi karrier: megéri élsportolónak len-ni. Ez azt jelenti, hogy a sportolóknagyjából tíz-tizenöt évvel többettöltenek el a sportban. Nem ritka az,hogy harmincnyolc évesen valaki olim-piai döntőt fut, evez, úszik, vagy vízi-pólózik.Ez lényegében azt eredményezte,

hogy míg húsz évvel ezelőtt azt tudtukmondani, hogy a sportoló a normálemberi Gauss-görbe szélsőértéke,mára a kettő különvált, a sportolóknakvan saját Gauss-görbéjük. Nem lehetelhelyezni őket a normál populáció-

ban, legyen szó szív-teljesítményről, gastro-intestinalis rendszerről,központi idegrendszer-ről, autonóm funkciók-ról. A sportorvosokdöntő többsége első-sorban a mozgásszer-vi problémákra kon-centrál a csapatok mel-lett, de az edzett izommellett most már tud-juk, hogy van edzettszív, edzett máj, edzettvese, edzett agy. Asportorvosi hálózat,amely Európában

egyedülálló volt, mára szétesett. Ezt arendszert helyre kellene állítani. Ezévente mintegy kétszázötvenezer or-vos-beteg-találkozót jelentene. Vegyükfigyelembe azt is, hogy a rendszerrendkívül olcsó. A Sportkórház jelenle-gi költségvetése 1,4 milliárd forint, ésez lefedi a Sportkórház egészét és asportorvosi hálózatot is. Ugyanez azösszeg egy kisvárosi kórház költség-vetésével egyenlő. A rendszer másikbaja, hogy hiába írja elő a rendszeresmegfigyelést, sok esetben ez csak proforma zajlik, az ember odamegy, éskap egy pecsétet, komoly vizsgálatnem történik. Változásokra mihama-rabb szükség van.De a sport kérdése sokkal általáno-

sabb ennél. Úgy gondoljuk, hogy amagyar társadalmat sújtó sok prob-lémára, talán minden problémára azegyik legolcsóbb válasz a sport.Nem csupán a cardiovascularis beteg-ségek előfordulása alacsonyabb arendszeresen sportolókban, de leg-alább hét olyan rosszindulatú dagana-tos folyamatról tudunk, amelyek elő-fordulása alacsonyabb a rendszeresenmozgókban, így például az emlőrák ésa vastagbélrák. Ugyancsak triviális,hogy alacsonyabb a depresszió elő-fordulása a rendszeresen sportolóban,hiszen társaságban, jól töltik el a sza-badidejüket.Úgy gondolom, hogy számos szo-

ciális problémára is válasz a sport,családok szétesésére például remekválasz a szabadidős sport. Konkrétanépp most születik gondozásunkbanegy felmérés, amely azt célozza meg,hogy mit eredményez az, ha egy forin-tot sportba fektetünk. Társadalmi szin-ten kifejezve mekkora összeget moz-gat meg, mekkora hasznot eredmé-nyez. Gondoljanak arra, hogy a GDP28-30%-a fordítódik betegségekre, abetegségekből adódó munkaóra-kie-sés finanszírozására. Ha ezt a 30%-otle tudnánk vinni 25-re, vagy akár 20-raa sporttal, akkor bizony nyilvánvalóváválik, hogy a sportnak óriási gazda-sági jelentősége is van.

Sz: Hogyan látja a Testnevelésiés Sporttudományi Kar helyzetét aSemmelweis Egyetemen belül?Mennyire integrálható az egészség-ügy a sporttudománnyal?

TM: Azt hiszem, mindannyian érez-zük, hogy az integráció óta a kapcsolategyértelműen javul. Úgy gondolom,Egyetemünk a fejlődés útján

2010. SZEPTEMBER


ezt még rengeteg területen lehetne to-vább javítani. Nagyon szeretném aztlátni, hogy orvostanhallgató, testneve-lő, gyógytestnevelő és humán kinezio-lógus hallgatók együtt hallgatnak egyolyan tantárgyat, amely azt cé-lozza, hogy egy beteg ember-nek miként lehet mozgást fel-írni. Nota bene, a tengerentú-lon az, hogy a sport gyógy-szer, trivialitás. Az Egyesült Ál-lamokban az anamnézis felvé-telében szerepel a fittségi in-dex megállapítása; Kanadá-ban, Új-Zélandon a sport felír-ható receptre. Az az inaktivitá-si epidémia, amiben Magyar-ország szenved, nagyon jól el-lensúlyozható lenne sporttal.

Ideális esetben úgy kép-zelem, hogy az orvos felírjaa sportot, majd a sportszak-ember vele együttműködvelehetővé teszi a kontrollált feltétele-ket. A betegnek van edzésnaplója,méricskéli magát, vizitekre jár. A ma-gyar orvosi hálózat rendkívül túlterhelt.A testnevelőtanárnak, a gyógytestne-velőnek, a humán kineziológusnak vi-szont lenne ideje foglalkozni a beteg-gel. A két kar együttes munkája, úgygondolom, ezen a területen nagyon jólkiegészíthetné egymást, és fokozhat-ná a hatékonyságot. Amikor az emberálmodozik, arra gondol, hogy ezt akáraz Egészségbiztosítási Pénztár is fi-nanszírozhatná. Voltak jó tornaterem-programjaink a kilencvenes évek ele-jén, amikor közel 1000 új tornateremépült az országban. Nem vitás, asporthoz újra meg kell teremteni az inf-rastruktúrát.

Sz: Mennyi ideje jut a kutatásra?TM: Talán már nem állíthatom ma-

gamról, hogy kutatok. Inkább a tanít-ványaim kutatnak. Az a képességazonban megmaradt bennem, és va-lószínűleg így is lesz a pályafutásomsorán, hogy el tudom dönteni, milyenirányba érdemes menni. Nagyon rit-kán effektív labormunkát is végzek, demivel ezt nem rendszeresen teszem,ez nem egy áldásos tevékenység. Aztveszem észre, hogy az asszisztenciainkább félretol a nagyállatműtő-asztal-tól, mert több galibát okozok, mintamennyi hasznot. A kutatási irányokhelyes felismerése nem különlegesképesség, hanem egyszerűen azévek miatt még megmaradt. Bízom

benne, hogy a tanítványoknak jó pél-dát tudok mutatni, és igyekszem azonlenni, hogy megvalósulhasson az,hogy harmincöt éves korukig alkotnaknagyot, a lehetőségeikhez képest na-

gyot, és örömüket lelik a kutató mun-kában. Már ez sem kevés.

Sz: Talán bizonyos értelembenmai világunkban sokszor észre semvesszük, de a folytonos útkereséshelyett érdemesebb visszanyúlni azelődök munkájához, a gyökerekhez;az interjú során erre több példát isemlített. Mennyiben más ma egye-temistának lenni, mint akkor volt,amikor ön végzett?

TM: Ezt kimondani is szörnyű,majdnem huszonöt éve végeztem azEgyetemen. Annyira alakult át az ok-tatói munka és a hallgatói élet,amennyire a társadalom általábanátalakult, és Európa átalakult. Infor-mációk kereszttüzében élünk, gyakor-latilag feldolgozhatatlan az a mennyi-ségű információ, amely elér minket.Kevésbé tudunk súlyozni, emésztésnélkül szalad át rajtunk sok-sok impul-zus. Nem fordítunk elég időt egymás-ra, az ember-ember kapcsolat elsilá-nyosodott, e-mailen, telefonon érintke-zünk, nem járunk klubokba, elszigete-lődünk egy hatalmas tömegben. EzBudapestre különösen érvényes, jó-formán azt lehet mondani, kétmilliómagányos ember él egy városban.Ha szűkebb hazámra, a TF-re gon-

dolunk, megemlíthetjük, fiatalkorom-ban este kilenckor a Győri úti pályáróla pályagondnok bottal vert minket ki,hogy menjünk már haza, mert a hétórakor befejezett edzés után még két-három órát szívesen tengóztunk, me-

dicineztünk, gyakoroltunk olyan sport-okat, amelyeket nem űztünk. Ma, haeljönnek a TF-re, akkor alig találnakvalakit, talán csak néhány seniort, akikórán kívül készülnek valamilyen ver-

senyre. Nem izolált jelenség ez,ha például kimennek a Rómaipartra, és végigsétálnak a csó-nakházakon, ahol házanként állbent százötven-kétszáz hajó,és megnézik a kimenő naplót,láthatják: jó, ha egy nap levisz-nek két-három hajót. Fiatalko-romban, amikor evezni kezd-tünk, ha az ember hétvégénnem volt hétkor a csónakház-ban, akkor lehet, hogy másfélórát kellett várni, amíg a csó-nakját levitte a csónakmester,annyi hajó ment ki a vízre. Voltolyan, hogy a szentendrei Dunaágon négy sorban mentek felfe-lé a hajók. Ma, ha egy Sziget-

kerülésen, ami kényelmesen olyan két,két és fél nap, részt vesz valaki, és ta-lálkozik tíz hajóval, akkor az már na-gyon forgalmas nap volt. Itt vannak alehetőségeink, és mégis rohanunkmindenféle, a társadalom által ránkdiktált irányba.Fiatalokkal beszélgetve mondják,

hogy nincs hol ismerkedni. Elmegyünka Zöld Pardonba, elmegyünk sokfélehelyre, és valahogy az ismerkedés, azember-ember kapcsolat technikája,annak a szépsége valahogy kiveszettbelőlünk. Azt hiszem, ennyit változottaz élet azóta.

Sz: Szabadidejét mivel szeretitölteni?

TM: Inkább mivel szeretné, így he-lyes feltenni a kérdést, mert nem na-gyon van. Van egy-két sport, amiremindenképpen szánok időt nagyritkán.Imádok lovagolni, búvárkodni. Régi-régi barátaimmal járjuk a Kéktúrát,bridzselünk, néha-néha még a focira isjut idő hét közben, de összességébenszűkül az a szabadság, amivel az em-ber rendelkezik. Sajnos, valahogy ezígy alakult az élet során.

Békási Sándor, Oláh Dániel

Tudományos és innovációs rektorhelyettes

SZINAPSZIS


■ Kedves Hallgatók!Az elmúlt tanév vége, az utolsó Szi-

napszis megjelenése óta Egyetemünkés a Hallgatói Önkormányzat életébentöbb változás történ, melyekről tudósí-tani szeretnék.Az Egészségügyi Közszolgálati Kar

dékánja, dr. Szócska Miklós fontoskormányzati megbízatást nyert el – aNemzeti Erőforrás MinisztériumEgészségügyért Felelős Államtitkársá-gát vezeti. A dékáni feladatok ellátásá-ra Dr. Gaál Péter egyetemi docens ka-pott megbízást. Az elmúlt hónapok azEgészségügyi Közszolgálati Karon azúj struktúra kialakításának jegyébenzajlottak, e félévtől már a Karon foly-nak az Egészségügyi Informatikai Fej-lesztő és Továbbképző Intézet, azEgészségügyi Menedzserképző Köz-pont és a Mentálhigiéné Intézet kép-zései. A Fogorvostudományi Kar dé-káni feladatait 2010. szeptember 1-tőlProf. Dr. Fejérdy Pál látja el. Egyete-münk új vezetőinek munkájához jóegészséget, sok sikert kívánunk!A nyáron – a vezetők tanulmányai

befejezésére tekintettel – több karihallgatói önkormányzat vezetésébenváltozás történt. A Gyógyszerésztudo-mányi Karon Urbancsok Zsuzsannalett a megbízott HÖK elnök, míg aTestnevelési és Sporttudományi Karone feladatot Balázs Gábor látja el júni-ustól. Az EHÖK elnöksége – pályázat

alapján – 2010. szeptember 8-án to-vábbi két évre Oláh Dánielt választottaa Szinapszis c. hallgatói lap főszer-kesztőjének, helyettese a jövőben isdr. Békási Sándor lesz.Az Egyetemi Hallgatói Önkormány-

zat Elnöksége – a Hallgatói Önkor-mányzat érdekében hosszú időn átvégzett tevékenysége, munkája elis-meréséül – oklevelet adományozott akövetkező, leköszönő vezetőknek:• Szádvári Enikőnek a GYTK HÖKelnökének• Bagyinszki Gyulának a TF HÖK el-nökének• Péterfy Nórának, az ÁOK HÖKSportbizottsága elnökénekA kitüntetetteknek szívből gratulá-

lunk, sikeres jövőt és boldog életet kí-vánunk, és bízunk benne, hogy mégszámíthatunk segítségükre, tapaszta-lataikra és tanácsaikra!Az elmúlt hónapokban több fontos

esemény, rendezvény is volt a hallga-tói életben, melyekről szeretnék egypár szót szólni. Több évtizedes hagyo-mánynak megfelelően nagy sikerrelzajlott augusztus 24-29. között Tatánaz Egyetemi Gólyatábor, melyen azÁOK, EKK, ETK, FOK és GYTK fris-sen felvett hallgatóit, kedves gólyáin-kat köszöntöttük Egyetemünkön.A Testnevelési és Sporttudományi

Kar hallgatóinak gólyatábora – melyeta kar speciális igényeinek és hagyo-

mányainak figyelembevételével ren-deztek meg augusztus 16-19. közöttSalgótarjánban – is nagy sikert aratottaz elsőévesek körében.2010. szeptember 5-én a Budapest

Kongresszusi Központban rendezteEgyetemünk a 241. tanév évnyitó ün-nepségét, amelyet jelenlétével és ün-nepi beszédével megtisztelt Prof. Dr.Réthelyi Miklós Miniszter Úr és Dr. Pá-linkás József, a Magyar TudományosAkadémia Elnöke is.Az EHÖK Nagyvárad téri irodája

előtti részen, az „Akváriumban” voltszeptember 6-10. között a Jegyzetbör-ze, amelyen a felsőbb éves hallgatókkönyveiket, jegyzeteiket át tudták adnialsóbb éves társaiknak, minden érin-tett megelégedésére.Az immáron megszokottá vált és si-

keres rendezvényt a jövőben is meg-rendezzük, sőt a bővítés lehetőségénis gondolkodunk.Az Egyetemi Gólyatábor és a Jegy-

zetbörze megrendezéséért ezúton isszeretnék köszönetet mondani az Inst-ruktor Öntevékeny Csoport tagjainak,akik nagyon sokat dolgoztak e rendez-vények sikeréért.

Szécsényi-Nagy BalázsEHÖK elnök

EHÖKEHÖK HÍREK

Megújult EHÖK logónk

2010. SZEPTEMBER


■ Az ÁOK HÖK tagjaként, majd el-nökeként mindig fontosnak tartot-tam a hallgatók bevonását saját ér-dekképviseletükbe, rendezvényeik-be. Ennek kapcsán kedvező jelnek te-kinthető, hogy az utóbbi évek-ben mind több és több érdek-lődő egyetemista keresi mega HÖK-öt azzal a szándékkal,hogy szeretne valamilyenmunkában részt venni, legyenaz rendezvényszervezésvagy érdekképviselet. A pozi-tív tendencia ellenére nemvéletlen a sorrend: jelen lég-körben és körülmények kö-zött keveseket érdekel azérdekképviselet, pedigutóbbi feladatot szinte kizá-rólagosan a HÖK látja el.A jelenség hátterében két

párhuzamosan zajló folyama-tot lehet megfigyelni. Egyrészta hallgatók, akiknek olyan tí-pusú problémájuk van, ame-lyen a Hallgatói Önkormány-zat tudna segíteni, nem min-dig fordulnak a HÖK-höz segítségért.Másrészt kevesen vállalják sok emberérdekképviseletét, mert nagyon hamarmegtapasztalják, hogy nem tudnakúgy segíteni, hogy annak kivétel nélkülmindenki örüljön. Valamint természe-tesen kellő mértékben önkritikát kellgyakorolnunk nekünk, akik a HÖK-ben tevékenykedünk: vannak problé-mák, melyeket önhibánkból, és van-nak, melyeket önhibánkon kívülnem tudtunk/tudunk megoldani. Azezen helyzetekből eredő negatív ta-pasztalat hosszú távon könnyen azteredményezi, hogy az illető többet hal-lani sem akar az általunk felkínált se-gítségről. Ezen változtatni borzasztó-an nehéz, ugyanakkor ennek a példá-nak az ellenkezőjét is sokszor látjukszerencsére: sikeres segítségnyúj-tást követően az illető hat éven ke-resztül rendszeresen fordul hoz-zánk segítségért, tanácsért.Több év alapján tekintettel erre a

két folyamatra, arra a következtetésrejutottam, hogy az érdekképviseleti

munkának is van egy nagyon hálás ré-sze: ez pedig az egyéni segítség-nyújtás. Azon helyzetekre gondolok,amikor a hallgató kérdez, és mi tudjuka választ, amikor elveszett a bürokrá-

cia labirintusában, és mi a tudjuk a ki-utat, amikor tanácsot kér, és mi tudunktanácsot adni[Az ilyen és ehhez hasonló hálás

szituációk létrejötte két félen múlik.Először is a vállalkozó szellemű, a közszolgálatába lépő félen, aki a megfele-lő idő és energia befektetése után át-látja az alapvető szabályzatokat, egye-temi szokásokat, és látja az elérhetőlehetőségeket, adott esetben akár akiskapukat is. Valamint a másik félen,aki mer segítséget kérni, és adott eset-ben el is fogadja azt.Ahogy a szituációból is kitűnik: a fo-

lyamat a bizalmon alapul. A bizalmatpedig ki kell érdemelni. Szerencsésesetben minden évfolyamon, évfo-lyamfélen vannak HÖK-ösök, így min-denki ismer személyesen legalább pá-rat, és nem vadidegenekhez kell oda-mennie, ha segítségre van szüksége.Ezért is fontos, hogy első éven legye-nek vállalkozó szellemű hallgatók, akikkipróbálnák magukat a Hallgatói Ön-kormányzat kötelékében. Az, hogy is-

merek valakit, még nem jelenti azt,hogy bízom is benne. A bizalom elnye-réséhez le kell tenni valamit az asztal-ra, eredményeket kell felmutatni[ Ez-zel, ha végiggondoljuk, elő is állt a ró-

ka fogta csuka helyzet: ah-hoz, hogy bizalom legyen,eredmény kell, s ahhoz, hogyeredmény legyen, feladatkell, ahhoz, hogy feladat le-gyen, bizalom kell[

Ezt a kört megszakí-tani csak a jóhiszeműség, azeredendő bizalom tudja. Hatudunk annyira bízni a másik-ban, hogy elhisszük: meg-próbál segíteni, utánanézniügyünknek, és reális esélyvan arra, hogy ténylegesenprofitálunk a dologból.

Amennyiben megva-lósul a fent vázolt szituáció,igazi win-win helyzet jön lét-re, hiszen a problémát sike-rül megoldani, vagy megke-rülni, és a közt szolgáló fél isjól jár. A Hallgatói Önkor-

mányzati munka ezen jótékony mel-lékhatásáról nem igazán szokott szóesni, de gondoljunk csak bele: van-eértékesebb a mai világban az ismerő-söknél, a kapcsolati tőkénél?

Arra bátorítanék hát mindenkit,aki úgy véli, hogy segítségre vanszüksége, tegye meg az első lépést,mert:

A HÖK értetek van!Peskó Gergely

ÁOK HÖKHallgatói Önkormányzat– segítségnyújtás, szerintem

A HÖK értetek van

SZINAPSZIS


■ Akik már tavaly nyomon követ-ték a FOK HÖK működését, azokszámíthattak arra, hogy előbb vagyutóbb bekövetkeznek bizonyos vál-tozások. Fél év munkáját követőenmost örömmel jelenthetem be, hogyaz újítások megkezdődtek.Szeptember elején a FOK HÖK vá-

lasztmánya elfogadta az Új Szerveze-ti és Működési Szabályzatot, majd eztkövetően sor került a Térítési és Jutta-tási Rend aktualizálására. Bízunk ben-ne, hogy az alkalmazott változtatások-nak köszönhetően munkánk hatéko-nyabbá válhat, melyet a hallgatók isérezni fognak.Idén rengeteg teendője lesz a FOK

HÖK vezetőségének, ezért az elnökimunka megsegítésére ettől az évtől új-ra két alelnöki posztot hirdetünk meg.Szeretnénk előrelépéseket tenni

egy kiszámítható rezidensi rendszermegvalósításáért. Tavaly a RezidensSzövetséggel és a három vidéki or-vosképző egyetemmel karöltve márnekikezdtünk a munkának, azonbanvárhatóan az idei év lesz az, amikor

tényleges eredményeket is felmutat-hatunk.Terveinkben szerepel még,hogy megoldást találjunk a nyári gya-korlatok körül felmerült problémákra.El szeretnénk kerülni azt, amit az

utóbbi években tapasztaltunk, hogyakkreditált helyek hiányában nehéz-kessé válik a klinikán kívüli gyakorla-tok megszervezése. Ez gyakran odáigvezetett, hogy a hallgatók között fe-szültséget okozva versengést generálta meghirdetendő helyek betöltése kö-rül. Ezeken felül pontot kívánunk tenniaz átsorolások körül létrejött bonyo-dalmakra is. Sajnos, az egyetemi sza-bályzatok nem mindig kellően részle-tesek, és a hallgatók sem veszik a fá-radtságot arra, hogy jobban belemé-lyedjenek egyes felsőoktatási törvé-nyekbe. Az ezekből adódó félreértésekelkerüléséért szeretnénk felkutatni aproblémákra okot adó, esetleg hiányoshatározatokat, és javaslatot tenni azokkiegészítésére.Az imént említettek a fő kitűzések,

de ezek mellett még számos projektvár megvalósításra, amikhez minden

lelkes kari hallgatót szeretettel várunk!Természetesen a munkacsoportok

sem maradhattak bizonyos szintű át-szervezés nélkül. A Külügyi Munka-csoportot kibővítettük Külügyi és Pá-lyázati Munkacsoportra. Tagjainak fel-adata lesz az aktuális pályázatok fi-gyelése és a hallgatók ezekről valórendszeres tájékoztatása. Ezen felülpedig minden külföldi tanulmányútmegszervezésének segítése, és azErasmus-irodával való együttműkö-dés. A Sport és Informatikai Munka-csoport átalakítva létrehoztuk a Sport-és Kulturális Munkacsoportot, míg azInformatikai részleget a MenedzserMunkacsoportba integráltuk.Ezek a változtatások inkább formá-

lisak voltak, mivel a feladatkörök mártöbb éve átrendeződtek. A DiákjólétiMunkacsoport vagy, ahogy legtöbbenismerik a Diákjóléti Bizottság (DJB), aTanulmányi Bizottság és az EllenőrzőBizottság a régi struktúrát és feladat-köreit megtartva fog tovább működni.

Al-Katib Kamil

FOK HÖKÚj tanév, új kezdet a FOK HÖK-ben

■Túl a regisztrációs időszakon, a tan-tárgyfelvételen, a beköltözéseken és atanszervásárláson, itt az idő, hogy miis megkezdjük a munkálkodást.„Újra itt van a nagy csapat[”Első feladatunk, hogy az ötödéve-

sek távozásával kissé megcsappantválasztmányunkat újra kiegészítsük.Az őszi szemeszterben megpróbálunkegy minél összetartóbb csapatot létre-hozni a megválasztott képviselőkből,hogy utána hozzáláthassunk a Titeketis érintő programoknak.Íme egy kis ízelítő:Egész évben szervezünk Nektek

múzeum-, kiállítás- és színházlátoga-tásokat, ezekről minden héten értesí-tést kaptok a kari és az évfolyam-leve-lezőlistákon, valamint folyamatosan tá-jékozódhattok honlapunkon is(http://www.ehok.usn.hu/gyogysze-resztudomanyi-kar). Saját program-jaink közül fontos kiemelni a Nyílt Na-pot, a Jeges Estet és a Gyógysze-

résztalálkozót. A Nyílt Napon találkoz-hatnak először a leendő gólyák Karunkéletével, a tanárokkal, a laborokkal, ésezt nem szabad lebecsülnünk, hiszenmint tudjuk, az első benyomás a leg-fontosabb.A Jeges Estet a BME VIK-kel közö-

sen rendezzük meg (így kicsit ki-egyenlítődik a fiú-lány arány), ami jóalkalom a téli vizsgaidőszak kipihené-sére.Futballrajongók figyelmébe ajánljuk

a GyTK-s focibajnokságot, ahol azösszes évfolyam indíthat csapatot,hogy megküzdhessen a hosszú időkóta verhetetlennek számító tanári csa-pattal. Végül, de nem utolsó sorban,ebben az évben is részt veszünk aGyógyszerészhallgatók Országos Ta-lálkozóján, amit idén a DebreceniEgyetem rendez meg. Itt nem csak atöbbi gyógyszerészkar hallgatóival ta-lálkozhattok, megismerhetitek a na-gyobb gyógyszergyárak által nyújtott

lehetőségeket, szakmai jellegű elő-adásokat is hallgathattok, este pedigegyütt bulizik mindenki.Amegjelenés erősen ajánlott, mert

jó móka. Azt se felejtsétek, hogy idénDebrecen körül forog a medikus-világ,mert a Medikus Kupa is ott kerül majdmegrendezésre. A Kupán a vérbeligyógyszerészhallgató – ha nem épp apályán játszik – akkor az első sorbóldrukkol. (De tényleg!)Fő feladatunk persze az egyetem-

mel és tanulmányaitokkal kapcsolat-ban felmerülő gondjaitok megoldása,úgyhogy ne hagyjatok minket munkanélkül. Ha bármi kérdésetek adódna,keressétek az évfolyamotok HÖK-öse-it vagy írjatok e-mailt a [email protected] címre.Figyeljétek a honlapot és a levelező-listát is!Addig is boldog, sikerekben gazdag újévet kívánunk!

GYTK HÖK team

GYTK HÖKBeköszönt(H)ök

2010. SZEPTEMBER


■ Az elmúlt évben kerültem a TF-reés már a gólyatábor alatt volt sze-rencsém egy kicsit jobban megis-merkedni azzal, hogyan is működik,köszönhetően a Hallgatói Önkor-mányzat kedves tagjainak.Így kezdtem el, az akkori hallgatói

oldalra cikkeket írni és úgy gondoltam,hogy szeretnék még több részt vállalnia hallgatói életből, így beadtam a pá-lyázatomat a Hallgatói ÖnkormányzatKommunikációs Bizottság elnökiposztjára, amely egy nagyon jó döntésvolt, hiszen nagyon sok embert ismer-hettem meg ezáltal, továbbá kicsit job-ban megérthettem, hogy mi hogyan isműködik az Egyetemünkön.De ami a legjobb, hogy egy nagy-

szerű csapatot sikerült összehozni, ígyelkezdhettük a közös munkát. Időköz-ben létrejött az új hallgatói online ma-gazin, a TF Portál (www.tfportal.hu),ahol heti rendszerességgel jelentekmeg a lelkes hallgatók cikkei, beszá-molói a számukra és számunkra fon-tos eseményekről.Eleinte persze mi is félve kezdtünk ne-ki, mint újoncok, de úgy gondoltuk,hogy belevágunk.Ennek köszönhetően az elmúlt év-

ben egy nagyszerű társaság dolgoz-hatott együtt, nagyon sok érdekes cikk,interjú, beszámoló született minden té-mában, amely köszönhetően a Szi-napszisnak eljuthatott a szélesebbhallgatói réteghez.Azt hiszem sok diáktársam titkos vá-gya volt, hogy a gondolatai nyomtatottformában több száz egyetemistáhozeljuthassanak, amely ebben a csapat-ban valóra is válhatott.Minden ifjú gólyát bíztatok arra, hogyha van ambíciója, igenis merjen résztvenni a HÖK munkájában, bármilyenterületen is, garantáltan nem fogjamegbánni!

Szeretnék néhány gondolatotmegosztani diáktársaim tollából,ahogyan ők látják a TF-et:„A TF az a hely, ahol a munka és aszórakozás találkozik-, lehet ezt már

mástól is hallottátok, de azért, merttényleg így van!Meglátod a kék-fehérfeliratot, belépsz az ajtón, és han-gulata van, elfog egy érzés, egy jóérzés!Én a szorgalmi időszakban sem ta-pasztaltam olyasmit, mint, hogy "szür-ke hétköznapok", hiszen aki ide jár, aztársaságba jár, olyan emberek közé,akik köszönnek egymásnak, moso-lyognak, közvetlenek és felveszik egy-mással a kapcsolatot.A sok sport, a különféle táborok is le-het az oka, ami itt talán könnyebbenközelebb hozza a hallgatókat, sőt ta-nárokat, hiszen rengeteg interaktívprogramon veszünk részt együtt.Azt hiszem, aki ide jelentkezik, min-denképp valami pluszt keres az élet-ben, az egyetemista években, és énezt a TF-en meg is kaptam.”(Hevér Evelin – Bsc Rekreáció ésEgészségfejlesztés II. évfolyam)„Egy nap, amikor rosszkedvű voltamleírtam gondolataimat, s azt, hogy mi-ért nem panaszkodhatom.Pontosabban azon gondolkoztam,hogy milyen húzóerő van az életem-ben, ami fel tudná dobni a hangulatom.Így jutottam el a TF-ig, amely oly fon-tos számomra. Egyszerűen most nincsmás hely, ahol olyan jól tudnám har-monizálni magam, mint itt. De, hogymiért pont a TF a húzóerő az életem-ben? Úgy érzem, hogy mi vagyunk alegszabadabb, legkiegyensúlyozot-tabb emberek a világon!Imádjuk amit csinálunk és mindig

összetartunk.Megtanultunk küzdeni,s tudjuk, hogy minden erőfeszítésmeghozza a várt eredményt. Szere-tünk játszani, de ezalatt mintha azéletünk lenne a tét, úgy harcolunk.Nekem ez az életforma kell, s ezekaz emberek. Nem telik el úgy alkalom,hogy ne legyen valakinek valami ked-ves szava hozzám, vagy ne moso-lyogjanak rám. Szeretnek engem, aho-gyan én is szeretem őket és ez célt ad,rászolgálni a szeretetükre.”Szellemet,erkölcsöt, erőt egyesíts” – ezt nem ért-

heti az, aki nem éli át, ahogyan én nemvoltam Párizsban, így nem érthetem,hogy milyen érzés a Louvre előtt állni.Mi együtt edzünk, együtt nyerjük a

meccseket, együtt futjuk az ezerötszá-zakat, együtt lazítunk, és együtt fára-dunk is el. Így hát együtt mosolygunkés együtt sírunk. Egy csapat vagyunk,annak ellenére, hogy olykor egymásellen küzdünk. Egy csapat vagyunk,egy céllal és egy életformával, és ezaz, amit irigyel tőlünk a világ, emiattkapjuk meg sokszor, hogy feltűnőskö-dő, gőgös TF-esek[A külső[ talánmázlink van, hogy az életformánk ponta mai trendnek megfelelő testet vará-zsol nekünk, s így azt nem is kell szé-gyellnünk, takargatnunk. Felvehetünkbármit, ami kényelmes, mert szeretjüka testünket és szeretjük a személyisé-günket. Tudjuk, hogy ez a fajta tempe-ramentumunk kell, hogy meglegyen,hiszen a sportunk ezt követeli meg.

Hiszünk magunkban, mert tud-juk, hogy mire vagyunk képesek ésnem felünk az önmegvalósítástól.Szeretünk élni és ezt nem félünk ki-mutatni, sőt minden egyes nap át akar-juk élni, azt, hogy élünk. Ahogyanmegéljük a végkimerültségig tartó küz-delmet, mind testi és lelki értelemben,úgy megéljük a boldogságot, a bajtár-siasságot, az összetartást, vagy a leg-több szeretetet egy ártatlan kis ölelés-ben. Közvetlenek vagyunk, mert hát-sószándék nélkül szeretnénk élni[csak a pillanat, tisztán. Tudjuk, hogyhova tartozunk, ahogyan tudom, hogymiben vagyok jó, úgy tudom, hogy mi-ben szerény a tudásom. Mindenki szá-mára kell, hogy legyen egy ilyen helyés társaság, ahol megtalálhatja önma-gát, ez a legfontosabb.”(Szűcs Anita – Bsc Testnevelő-edzőIII. évfolyam)

Hajdú Petra

TF HÖKA TF csapata

SZINAPSZIS


■ Az újdonsült TF-esek 2010-esGólyatábora az Alkotás úton indult,ahol megismerkedtünk leendő inst-ruktorainkkal és azokkal a dalokkal,amiket aztán rongyosra kántáltunk,továbbá drága instruktoraink egyikkedvelt játékával. Hiába csillant fel aszó hallatán jó néhány gólyánknak aszeme, a közös-ülés, nem volt olyanélvezetes, mint ahogy mi terveztük.Rövid kínzás után a buszokba pakol-hattunk, és megindulhattunk a világkulturális központja felé, Salgótarján-ba.Szinte ahogy megérkeztünk a lak-

osztályainkhoz, az eső is szakadnikezdett, bár feltételezem, így megúsz-tunk valamennyit a ránk váró kihívá-sokból. Első napra csapatépítő tevé-kenységek jutottak, és több-keve-sebb sikerrel végre is hajtotta őketmind az öt csoport, bár előfordulhat-tak kisebb-nagyobb gikszerek. Valljukbe őszintén, ha alliterációt kell a ne-vedből és egy zöldségből vagy állatbólképezned, akkor a Banán Ádám meg-oldás eléggé a „leülhetsz, egyes” ka-tegóriába esik[Arra viszont tökéletesvolt, hogy minden csoport megismer-hesse jobban az instruktorait, és ter-mészetesen egymást is.Nem maradhat ki a Gólyatábor me-

netrendjéből az esti buli sem, és ha-mar kiderült, hogy a TF nem a félénkbotlábúak gyűjtőhelye, hanem a sze-xin riszálós lányok, jó mozgású srá-

cok, és a bátor botlábúaktökéletesen harmonikuselegye. Már az első este szét-szedték a gólyák és lelkes ve-zetőik a táncparkettet, de ter-mészetesen köszönet jár apultosoknak is az üzem-anyag-utánpótlásért.A reggel 7 órás ébresztés

nyilvánvalóan mindenki ked-vencévé vált, a hangszál-pusztító memoriter-kiabálásés az utált közös-ülés játékmellett. Főleg, ha a hajnali fel-kelés mellé jól eső émelygésés gyomorpanaszok is társultak, mégaz előző estétől... Az első két regge-lünk egy kis futással és utána ugrab-ugrálással kezdődött, mindemellett agólyatáncot tanultuk meg, amit utánaszintén számtalanszor táncoltunk el.Az utolsó nap megkönyörültek rajtunk,tovább aludhattunk, és aznap nem kí-nozták tovább már-már megtört tes-tünket és elménket.Köszönhetően instruktoraink szerve-zésének, a napunk szinte minden per-cére kitaláltak nekünk valami progra-mot, vetélkedtünk, „csapatépítet-tünk”, ódát írtunk a mi drága vezető-inknek, mocskos rímeket vadásztunk,máskor meztelenül rohangáltunk... Acsapatoknak a feladatoknál, ahogy afelsorolásból is kiderül, hol a talprae-settségüket, hol kreativitásukat, hol„bevállalósságukat” kellett használ-

niuk, hogy felvegyéka versenyt a többiek-kel. A csoportfelada-tok teljesítéséhezegyik nap elhagytuka táborhelyünket, ésbusszal vettük ost-rom alá Tarjánt. A fő-téren bebizonyíthat-tunk minden ember-nek, nemtől, kortól,színtől függetlenül,hogy a TF gólyáinakvan hangereje ésmozgáskultúrája, deazt is, hogy akadnakkomplett idióták. Úgygondolom, sokanemlékezni fognakmég Kázmér, a csir-ke ünnepélyes be-

mutatására, és Csirty, a mutánscsirke-ponty belépőjére is.Hamar elérkezett az utolsó regge-

lünk, és távozáskor nem csak a fá-radtságot láttam kiülni az emberek ar-cára. Látszott mindenkin, hogy ezek anapok legendává válnak majd, mara-dandó nyomot hagytak mindenkiben.Hiszen, ha visszagondolunk, ki ne mo-solyodna el, ha eszébe jutnak ezek azegyütt eltöltött percek, órák, napok, ésnem hiszem, hogy van olyan ember,aki ne röhögne fel, ha a következőkethallja: Csillagfiú, Kázmér, Tempera-mentum, Ibiza, Csirty vagy „Helló, tejóképű”.No de, az instruktorokról se feled-

kezzünk el, hiszen nem csak a gólyákvittek színt a táborba. Köszönjük Kitti-nek, Noyesnek, Strucynak, Sacinak,Gic@nak, Vivinek, Viktornak, Patrik-nak és Bencének ezt a három napot,köszönjük a szervezést, az üvöltést, ésnem utolsó sorban a táncórákat. Mint aShrek csapat tagja, külön kiemelnémSacit és Strucyt a társaságból, nélkü-lük fele ekkora buli nem lett volna ne-künk a Gólyatábor.Lehetne még oldalakon keresztül

folytatni az élménybeszámolót, de egydolog teljesen biztos, aki nem jött el azelsősök közül erre a rendezvényre,élete egyik legnagyobb hibáját követteel, aki pedig eljött, megbizonyosodottróla, hogy ebben az iskolában neki bi-zony nagyon, de nagyon jó helye lesz.

Rencsevics Máté

TF HÖKGólyatábor TF módra

Az újdonsült TF-esek

Kázmér, a csirke

2010. SZEPTEMBER


■ Az eddigi éveknél megszokottformában a MOE (Magyar Orvos-tanhallgatók Egyesülete) július ésaugusztus hónapban közel száz kül-földi medikust látott vendégül, Brazí-liától egész Európán, Észak-Afri-kán át a távol-keleti Ázsiáig. A hatal-mas, sokszínű csoport (egy kis fejfá-jás mellett), igazán sok örömet, jókedvet, mosolyt és új barátságot ho-zott mindannyiunk számára. Az elsőnapokban bemutattuk a kórházakatés a klinikákat, ahol is az eltöltött egyhónap alatt mindenki sok hasznos tu-dással és élménnyel gazdagodott.Ezúton szeretnénk megköszönni min-den fogadó intézménynek és azokösszes dolgozójának a sok segítséget,munkát és tanítást, nem volt elfecsé-relt idő. Köszönjük!Az első napokban meglátogattuk

az Egyetem Üllői úti felújított, impo-záns Rektori Hivatalát, ahol speciálisvezetés mellett barátaink megismer-hették Egyetemünk történetét. A CP-k(contact person) segítségével meg-annyi színes, színvonalas és sokrétűprogramot szerveztünk. A csoport a

Rezső Kollégiumban kapott szállásle-hetőséget, ami a hónap végére a cso-port igazi otthonává változott. A meg-annyi ismeretlen ember, a nagy tömeg,a különböző rendezvények (welcomeparty, brazil-medencés party, inter-national food and drink party, gu-lyásfőzés) hatására egy igazi nagycsaláddá kovácsolódott össze. Megis-merhettük egymás kultúráit, ízeit, éte-leit, amikor is minden mi magyar volt

(pálinka, szalámi, túró ru-di, gulyásleves...) felhőt-len sikert aratott. Beba-rangoltuk Budapest min-den rejtett zugát, aholmindenki egytől-egyigkedvére csemegézhetettaz általa szimpatikusnaktalált utcák, parkok, für-dők, múzeumok, szóra-kozóhelyek gazdag tár-házából. Jártunk a Szik-la Kórházban, a Labirin-tusban, a Budai Várban,a Parlamentben, a Vá-rosligetben, a Margitszi-geten és a Sziget Feszti-válon. Budapest minden-

ki előzetes várakozásait felülmúlta. Új-ra bebizonyosodott, hogy fővárosunkEurópa talán legszebbje és legsokol-dalúbbja.Budapesten kívül meglátogattuk

Szentendrét és a Skanzent, ahol a fo-gadó magyaros ételeit és cigányzené-jét élvezve érezhettük, milyen is azigazi magyar vendégszeretet. Nem le-hetne teljes egy Magyarországon töl-tött „kirándulás” a balatoni nyár nélkül,ahol a Tihanyi-félsziget csodálatos pa-norámája, illetve a Siófoki éjszakai életezerarcúsága mindenkit ámulatba ej-tett.A sok munka, figyelem és kedves-

ség meghozta gyümölcsét. Szinte ki-vétel nélkül, mindenki a következőmondattal távozott: „Ez volt életemlegszebb egy hónapja!”.Ezúton szeretnénk megköszönni

mindenkinek, aki segítségével hozzá-járult e csodás két hónap létrejöttéhez.Nélkületek nem sikerült volna. Kö-szönjük!

Szigeti Bálint

MOESUMMER EXCHANGE- 2010 BUDAPESTMit jelent számunkra – orvostanhallgatóknak – a nyár? Elsősorban nem a buli, móka és kacagás, ami előszöreszünkbe jut, hanem a nyári gyakorlat. Kössük össze a kötelezőt a kellemessel, vagyis töltsük a gyakorlatotkülföldiekkel. Mindegy, hogy határainkon belül, kívül, a jó hangulat garantált!

International food and drink party

Kirándulások kis hazánkban

SZINAPSZIS


■ Ezen a nyáron az Egyesületünk aprevenció mellett az immáron többéves hagyományokkal rendelkezőnyári külföldi cseregyakorlatok lebo-nyolításában is részt vett. Az egészprogram, mint minden évben most isaz International Association of DentalStudents (IADS) keretein belül való-sult meg világszerte. A Magyar Fog-orvostanhallgatók Egyesülete miveltagja a nemzetközi szervezetnek, ígyjelen volt mind a magyar diákok kül-földi gyakorlatának megszervezésé-nél, mind pedig a külföldi hallgatók fo-gadásánál (hozzátéve, hogy nem elő-ször fordult elő, hogy kicsiny orszá-gunk méretei ellenére igen jelentősszerepet vállaltunk el ebben a pro-jectben).Idén harmincnyolc külföldi diáknakadatott meg a lehetőség, hogy Buda-pest gyönyörű városában tölthesse ela nyári gyakorlatát. Volt, aki két hétigvolt, aki egy teljes hónapig élvezhettea méltán híres magyar vendégszere-tetet. A legtöbb hallgató Lengyelor-szágból érkezett hozzánk (hiszentudjuk, lengyel magyar két jó ba-rát[), de Egyiptomból, Oroszország-ból, Örményországból, Törökország-ból és Görögországból is fogadtunkfogorvostan-hallgatókat. Utóbbiak ér-

dekessége, hogy idén először jelent-keztek Görögországból külföldi csere-gyakorlatra, és ők is Magyarországotválasztották úticélul.De a magyarokról sem megfeledkez-ve, idén nyáron hat boldog magyarfogorvostan-hallgató gazdagodhatottkülföldi élményekkel és szakmai ta-pasztalatokkal. A legnépszerűbb or-szág Törökország volt.A szervezés már korábban, márciuskörnyékén megkezdődött, ekkor álla-pította meg minden ország, hogyhány hallgatót fogad a nyáron. A be-érkezett jelentkezési lapokat össze-sítve láttuk, hogy bizony ezen a nyá-ron telt ház lesz.Elérkezett a június, amikor is felvettüka kapcsolatot a jelentkezőkkel. Vége-láthatatlan emailek sora következett,aminek során kiderült, hogy pontosanki, mikor és hova érkezik. Majd kapa-citásunkat mérlegelve, a szerencsé-sebbeket a reptéren vagy a vonat pá-lyaudvaron tudtuk fogadni, a többie-ket viszont kellő információval, útle-írással és térképpel ellátva vártuk aszálláson.A szállás, mint minden évben, idén isa Markusovszky Lajos Kollégium volt.vagy ahogy a többség ismeri (beleért-ve a külföldieket is) a Rezső. Pelikán

elvtárs híres mondata, miszerint „ki-csit sárgább, kicsit savanyúbb, de amiénk”, nem is lehetne igazabb a kol-légiumra. Ugyanis mi is tudjuk, hogya szobák messze nem tökéletesek, aközös helyiségek nem a legtisztáb-bak, és a kollégium színvonala nemüti meg az európai színvonalat, de aza hangulat, ami a kollégiumban ural-kodott egyrészről a közösségi életnekés vendégszeretetnek, másrészről arengeteg nációnak köszönhetően, va-lamint azok az élmények, amelyeketaz épületben éltek át, egy programkeretében vagy csak egy esti sörözéskapcsán, visszaadhatatlanok. Többenbeismerték, hogy mikor megérkezteka szoba láttán egy picit megijedtek éscsalódtak, de a végén az itt eltöltöttidőt egy luxus szálloda szobájáértsem cserélték volna el.Mivel idelátogatásuk fő oka a szak-mai gyakorlat, ezért a külföldi hallga-tók karunk öt klinikáját (szájsebészet,konzerváló fogászat, fogpótlástan,parodontológia, gyerekfogászat ésfogszabályozás) látogathatták. Ez-úton szeretném megköszönni az inté-zetigazgatóknak, hogy engedélyeztéka hallgatók fogadását, valamint min-den orvosnak, aki segítette a külföldi-ek gyakorlatát. A diákok értékelték aklinikák felszereltségét, az asszisz-tensek segítőkészségét és magát azépületet.Nagyon jól tudjuk, hogy a munkamellett a pihenésre és a szórakozás-ra is kell időt fordítani, ezért a külföl-di hallgatók sem cselekedtek más-képp, és szabadidejüket kihasználvaigyekeztek, minél több budapesti ne-vezetességet felkeresni a Hősök te-rétől a Gellérthegyig. A bátrabbak tá-volabb is merészkedtek, és elláto-gattak a méltán híres Ecserire, hogyott régi fényképezőgépekre alkudoz-zanak, vagy érmeritkaságokat keres-géljenek. Útikönyvüket segítségülhívva felfedezték fővárosunk híresmúzeumait, épületeit, parkjait, és mi-vel Budapest híres fürdőiről, ígyazok sem maradhattak ki a sorból.Mivel célunk elsősorban az, hogy

a külföldiek itt tartózkodását felejthe-tetlenné tegyük, igyekeztünk külön-leges programokkal színesíteni ahallgatók mindennapjait. Ezek közé

MFHEEgy CP vallomásai]

Kultúrák találkozása

2010. SZEPTEMBER


tartozott az International Food &Drink Party és a Rezső udvarántartott bográcsgulyás főzés is.Persze ezek a programok nem jö-hettek volna létre a Magyar Or-vostanhallgatók Egyesülete(MOE) nélkül.

Persze hazudnék, ha aztmondanám, hogy nem volt fá-rasztó ez a nyár, de tagadhatatlantény, hogy rengeteg élménnyel éstapasztalattal gazdagodtam ezidő alatt, és bár tudom, sablono-san hangzik, de örömömre szol-gált, hogy jó pár új és igen érde-kes embert ismerhettem meg anyáron. Az egészben az a leg-szebb, hogy ezt nem csak én

gondolom így, hiszen a külföldiekvisszajelzéseiből is ez derül ki.Pár szóban összefoglalva az idei

nyaramat (a reklám után szabadon):egy korsó sör a Szimplában: 500,- Ft,Széchenyi-fürdő belépő: 3000,- Ft, anyári élmények pedig: megfizethetet-lenek.

Radácsi Pál

■ Idén nyáron nagy fábavágtuk a fejszénket. Egy bo-rús júliusi vasárnapon elláto-gattunk a Balatonöszödi Kor-mányüdülőbe - igen, ez az ahely, és igen fényképezked-tünk az ominózus helyszínen,ahol idén egyhetes turnusok-ban magyar és lengyel árvíz-károsultak táboroztak.Nyolcvan magyar fiatalnakterveztünk foglalkozást aszájápolás és a fogászati ke-zelés köré építve. Az eddigiprevenciós programjainkhoz képestez most több szempontból is teljesenúj kihívásokat állított lelkes csapatunkelé. Először volt dolgunk teljesen ve-gyes korosztállyal (öt évestől huszon-négy éves korig), először foglalkoz-tattuk őket két órán keresztül és nemutolsósorban először voltunk olyanközegben, ahol sokaknak még fogke-féje sem volt.

A táborvezetők legnagyobb meglepe-tésére nem egy unalmas powerpointelőadással készültünk - hozzáteszemilyen hagyományos ismeretterjesztés-re sohasem vetemednénk -, hanem ahelyes fogmosás lépéseinek begya-korlása mellett a tábor lakóinak lehe-tőségük nyílt kicsit fogdoktornéni-set/bácsisat is játszani. Fogszuvaso-dást keresgéltek a fantomfejben, tö-

mést készítettek só-liszt gyur-mából, "viaszfogkövet" pat-tintgattak és még műanyagfogakat is extraháltak.Nem kételkedem abban,hogy a szájhigiéne szem-pontjából mély nyomot hagy-tunk a társaságban. Mégis,voltak egészen más miattfontos pillanatok is. Nem fe-lejtem el, amikor fehér orvosiköpenyt adva egy roma kisfi-úra, megdicsértem ígéreteskézügyességét a töméskészí-

tés terén és megkérdeztem, hogynem akar-e fogorvos lenni. Rám né-zett és azt mondta: -Nehéz szakma,nem? Aztán elgondolkodtam, hogyvajon ennek a fiúnak valaha feltesz-nek-e majd akárcsak ehhez hasonlókérdést? Őszintén remélem.

Berze Ildikó

MFHEPrevenció Balatonöszödön

Most már a helyes fogmosás szakértői

Nemzeti ételek

SZINAPSZIS


■ A nyár fénypontjai között idénis szerepelt az International Asso-ciation of Dental Students (rövidencsak IADS[ nem, nem AIDS, I-A-D-S!) nyári kongresszusa, amit ezúttala cseh fogorvostan-hallgatók szer-veztek meg nekünk Brno-ban. Az öt-venhárom tagország összesen száz-húsz fővel képviseltette magát e je-les eseményen.Július 16-án érkeztünk és foglal-

tuk el szállásunkat a Hotel Continen-tal-ban, ahol az a sokk ért minket,hogy bár kint harmincöt és negyvenCelsius fok között ingadozik a hőség,szobáinkban nincs légkondi. Aznapeste egy közös vacsoránk volt, majdelmentünk egy helyi vendéglátóipariegységbe, ahol a kánikulát hűvöscseh sör segítségével próbáltuk túl-élni, majd miután kellőképp lehűlt atársaság, karaokézni kezdtek.A szombati nap a tudományé volt.

Az IADS Standing Committee on Re-search and Education által meghirde-tett Lecture Contest előadói illetve aYoung Dentist Worldwide meghívottelőadói felváltva tartották meg elő-adásaikat, melyek érdekes és válto-zatos témákba engedtek bepillantaniminket. Délután a Curaprox, akikszponzorálták a találkozót, szájhigié-nés instruálást tartottak a résztvevők-nek, valamint ajándékcsomaggal ked-veskedtek azoknak, akik hajlandóakvoltak nyílt színen fogat mosni (vala-mit valamiért).Vasárnap délután került megren-

dezésre az immár hagyománnyá váltExchange Fair, amelynek során aIADS minden tagországa saját stan-don mutathat meg néhány hazai kü-lönlegességet. Jó volt látni, hogy akiktavaly is részt vettek ezen az esemé-nyen, idén már keresték a téli szalá-

mit az asztalunknál. Az iszlám vallá-súaknak libazsíros kenyeret vittünkpirospaprikával, a vegetáriánusoknakpedig meggypálinkát. Sajnos arranem gondoltunk, hogy az indiai kül-dött se húst nem eszik, sem alkoholtnem iszik, de sebaj neki adtuk a pi-rospaprikánkat díszcsomagolásban.Az Exchange Fair résztvevői általá-ban standról standra járnak, úgyhogyegy órányi ilyen túra után már min-denki enyhe rosszulléttel küzd. Ilyen-kor már ivott a kóreai rizsborból, majdrizspálinkából, a német mentalikőrből,majd evett rá gumicukrot, de azértsavanyú uborkát és bajor kolbászt is,majd továbbment a lengyelekhez,ahol legalább két kupica vodkát ivottmeg a híres Zubrovkából és evetthozzá pecsenyezsíros kenyeret. majddesszertként egy kis lengyel tejkara-mellát és mézeskalácsot, ezután a

grúzok vörösborából is kapott egy félpohárral és hozzá zsinórra fűzött diótszőlőszirupba mártva. A törököknélpersze muszáj volt egy rakit inni, va-lamint enni a híres török csemegéből,a bolgárok pedig egy lecsószerű fel-téttel megkent szendvicset nyomtak akezébe. Igazi felüdülés volt a szudániasztal, ahol háromfajta szörpből vá-laszthatott a vendég. A szervezők op-timizmusáról tanúskodott, hogy ilyendélutáni program után még háromfo-gásos vacsorát szerveztek nekünk.Este Curaprox buli volt, az egyikszervező fogkefének öltözve buliztavégig az éjszakát.Hétfőtől kezdődtek a küldöttgyűlés

ülései. Az idei év megbeszélései so-ha nem látott részvételi aránnyalbüszkélkedhettek. Az országok dele-gáltjai mind jelen voltak az összesgyűlésen és többségük követte ésrészt is vett a vitákban, tárgyalások-ban. Számos döntést hoztunk, vál-toztattunk meg, s mindannyian azzalaz érzéssel állhattunk fel az utolsóülés végén, hogy eredményes ésdemokratikus találkozón vagyunk túl.A hétfői délutánon tartottuk meg azInternational Exchange Officer veze-tésével a NEO-meetinget, melyen az

MFHEMozgalmas nyarunk volt!2010. július 16-22 : IADS Világ Kongresszus Brno-ban

Brno látképe

President: Ionut Luchian (eddig Iasi/Románia küldöttje)General Secretary: dr. Radó Zsuzsanna Stefánia (eddig az MFHE NEO-ja)Treasurer: Babak Sayahpour (eddig Németország képviselője)Editor: Karolina Florykova (eddig a cseh diákszövetség elnöke)International Exchange Officer: Lena Malaty (eddig egyiptomi NEO)

IADS új vezetősége

2010. SZEPTEMBER


országok beszámoltak a náluk tör-tént cseregyakorlatokról. Nagybüszkeséggel mondhatom, hogy aMagyar FogorvostanhallgatókEgyesülete bonyolította le a legtöbbcseregyakorlatot idén is, csakúgy,mint a tavalyi évben.A kongresszus utolsó teljes nap-

ja már csak a pihenésé volt, délelőttszabad programmal telt, délután pe-dig hajótúrát tettünk a közeli Veverikastélyhoz (ahol Winston Churchillis időzött a nászútja során), majd atalálkozó ünnepélyes gála estéjén,amikor az új vezetőség átvette tiszt-jét, kihirdették a Lecture Contestgyőzteseit, és még egy utolsó fer-geteges bulit csapott a nemzetközibaráti társaság.Másnap, a kocsiban már hazafe-

lé utazva fáradtan, de elégedettengondoltam vissza erre a pár napra,

amelyek során annyi régi és új ba-ráttal találkoztam, sokat dolgoztunkés rengeteg új élményben volt ré-szünk, most már csak annyit tehe-tek, hogy visszaszámolok a követke-ző találkozóig, hogy újra részese le-hessek ennek a híres IADS-szellem-nek.

dr. Radó Zs. Stefánia

■ Egy informális, kötetlen hangu-latáról elhíresült, mégis komoly dol-gokkal foglalkozó diákszervezet. 2006-os alapításakor elsődleges célja azvolt, hogy könnyebbé tegye azon or-vostanhallgatók életét, akik a klinikumhelyett a természettudományos alap-kutatásban keresik a jövőjüket.Ugyanakkor, ahogy az lenni szo-

kott, a kezdeti, vad ötlet kinőtte magát– a K.O. mára már egyfajta közös-ség, ami összefogja mindazon egye-temi hallgatókat, PhD-seket és „kül-sős” tagokat, akik a következő évtize-

dek kutatói életének szereplői lesznek,vagy csak vonzalmat éreznek a tudo-mány iránt. Miután „megfertőzte” aSemmelweis Egyetem minden karát, aK.O. tovaterjedt az ELTE, a BME és aPPKE felé – így rendezvényeinken ta-lálkozhatsz biológusokkal, pszicholó-gusokkal, vegyészekkel, mérnökök-kel[ sőt, néha még elméleti fizikusok-kal is.A K.O. Esték alkalmával nemzetkö-

zi hírű kutatók, vagy éppen pályakezdőkortársaink vállalkoznak arra, hogyegy-egy előadás keretében betekintést

nyújtsanak munkájukba, vagy éppen akutatói életpálya kihívásaiba, lehető-ségeibe. Hogy a nevét kiérdemelje,minden ilyen Este teázással vagy sö-rözéssel zárul – rendszerint az előadórészvételével. Szervezetünkről részle-tesebb információt a honlapunkon ta-lálhatsz – www.kutatoorvos.google-pages.com – valamint mind szemé-lyesen, mind e-mailben „zaklathatóak”vagyunk. Ne habozz megkeresniminket!

Módos Dezső, Nánási Tibor

– Leendő Kutatóorvosok Társasága

Brno látképe

SZINAPSZIS


■Túl vagyunk ismétegy vizsgaidőszakon.Ki szerencsésen, ki ke-vésbé szerencsésen. Avizsgák tengerén egye-sek hajója jó szelet ka-pott, ügyes kormá-nyost, másoké partrafutott, és később foly-tatja útját. ”Mindegy,hogy jó, vagy rossz ahelyzet, változni fog.” Akönyvhalmaz mellől fel-állva, jó kifújni a fáradtgőzt. Jó végre a Nobel-díjas gondolatok biflá-zása helyett, egy kicsitsaját ötleteket kifundál-ni. Amikor először men-tem el az egyetemi bib-liakörbe, tele előítélettel, egyenes hát-tal léptem be az ajtón a szemináriuminégyesbe. Mint egy pukkancs, ”engemnem lehet megtéríteni” jelszóval.Hiszek, és kész.Arra gondoltam, ha elfajzott térítők,

és rám akaszkodnak, kibírom, aztáneljövök, s elfelejtem az egészet. Ha to-vább is zargatnak?[. Az nem lehet.Emellett az Egyetem mellett, kinek vanideje a másikra ráakaszkodni, és az el-veivel, meggyőződéseivel, bizonyos-ságaival tukmálni a többit?!Pedig senki nem akart megtéríteni.

Emberek voltak, lélegeztek, mint má-sok, és éppen olyanok, mint én. Egye-temisták. Nem mondtak semmit. Hall-gattak. Meghallgattak. Óriási érzés,amikor az ember leteheti a kör köze-pére a gondolatait. És még jobban él-vezem, amikor adott témában egyesvéleméynek együtt vannak terítéken.Tea, süti és néhány fáradt arc vár azó-ta is keddenként. Visszajáró vendéglettem. Ki nem hagynám.Light graffityt, filmezést, szendvicse-zést, sok-sok beszélgetést, és perszekimaradhatatlan BéTéket tervezünk

erre a félévre. A BéTé? Bib-liatanulmányozás. Együtt-olvasás és átgondolás. Mi-nek az? A Könyvek könyvé-ben minden benne van, detényleg. Véleményem sze-rint az élet rövid, és nincs ar-ra idő, hogy mindenki a ma-ga hibájából tanuljon. Ezértolvassuk. Hogy mások hibá-jából, eredményeiből tanul-va építhessük saját életün-ket.Kétezer éves gyilkossá-gok, hazugságok, betegsé-gek, harcok mellett öröm,örök élet, születés, gyógyu-lások csak töredékei a törté-neteknek. Nincs új a napalatt. Mindenki megtalálja azéppen hozzá szólót.

Szeretettel várunk tehát- minden va-kot, bénát, sántát, lelki szegényt, solyat,aki csak egyszerűen szeretne ta-lálkozni velünk- a Sote BéKájába. ASemmelweis Egyetem ETK, EKK ésTF karán is működik diákkör.Elértekminket: www.ehok.sote.hu/bekavagy [email protected] címeken.Személyesen: szerdánként 18:00-kora NET 4-es szemináriumi termében.

SOTE BéKa

BIBLIAKÖRÜzenet a palackbólAvagy BéKát szeretnél? Itt vagyunk!Mi vagyunk a Semmelweis Egyetem általános orvos, fogorvos és gyógyszerész karának bibliaköre, a SOTEBéKa. Szeretettel köszöntünk benneteket Egyetemünkön!Nevünk a „bibliakör” rövidítéséből (BK) született.Egy egészséges, felekezetközti keresztény diákkör vagyunk itt, a Semmelweis Egyetemen. A Magyar Evangéli-umi Keresztyén Diákszövetséghez tartozunk, amely lehetőséget ad nekünk az ország többi egyetemének és fő-iskolájának hívő diákjaival való találkozásra.

Piknikkel kezdjük az új félévet az Orczy kertben. Bibliát olvasunk, majd megbeszéljük azt. Sőt! Előszeretettelvitatkozunk is rajta. Az életről, a hitről közösen gondolkodunk. A tanév folyamán többször szervezünk ki-rándulásokat valamint előszeretettel rendezünk előadásokat, konferenciákat.Találkozásaink alkalmával több-ször filmet nézünk, zenélünk és közösön énekelünk, mindeközben jókat eszünk.Csatlakozz hozzánk, legyél teis tagja egy fantasztikus baráti társaságnak!

Hogy mit csinálunk az idei tanévben?

BéKa kirándulás

2010. SZEPTEMBER


■ Csörög a vekker. Hajnalifél hat. Remélem Tibi nem éb-redt fel[hogy ébredt volna,mikor otthon húzza a lóbőrtNagykanizsán, mióta vége avizsgáknak. Gyors fürdőszoba,ruhák fel, reggeli, cuccok el-lenőrzése. Iránytű, térkép,fényképező, tegnap csináltszendvics. Napszemüveg[nyilván otthon maradt. Pedig jóidő lesz, három napja nézem anetet. A táskába bedobom acuccot, és sietni kell a Nyuga-tiba, hogy elérjem a vonatotNagymarosra. A vizsgaidőszakeleje óta tervezem ezt a túrát,és végre, július közepén itt va-gyunk: mehetünk!

Lassan egy éve járommár az Országos Kéktúra ös-vényeit; vagy ahogy a túrá-zók mondani szokták: a Ké-ket. Mikor néha mesélek róla,elhűlten nyugtázzák az ember-ek: ilyen is van? Ezért döntöt-tem úgy, hogy megpróbálomszélesebb körben ismertebbé tenni;így kicsit jobban utánanéztem a Kéktörténetének – és nagyon meglepődolgokat tudtam meg.

Az Országos Kéktúra egy 27 sza-kaszból álló, 1128 km hosszú útsza-kasz, amely Írott-kőtől - az országonáthaladva - Hollóházáig tart. Mind-eközben országunk legszebb tájait ésvárosait érinti. Ez azonban nem voltmindig így.Története a múlt század elejére

nyúlik vissza. Dr. Stömpl Gábor ötletealapján az 1930-as évek közepénkezdtek gondolkozni egy összefüggő,az országot átszelő turistaút kiépíté-sén. A munka jól haladt; 1938-ban tar-tották meg az útvonal avatását: ZsitvayTibor március 20-án indította el aSzent Istvánról elnevezett stafétatúrát,és az ország két végéből induló em-berek Pünkösd hétfőjén találkoztakDobogókőn. A Kéktúra nevet 1952-ben kapta, mikor a Budapesti Loko-motív SE újra meghirdette.

Egy évvel később a túra gondozása aVasutas Szakszervezet kezébe került,ekkor adták ki róla az első füzetet is.1961-től a Magyar TermészetbarátSzövetség gondozza a Túrát, melyhezigazolófüzet, és folyamatosan frissítetttérképvázlat is tartozik, benne a pe-csételőhelyek pontos megnevezésé-vel. A túra igazolt teljesítésének ugyan-is követelménye az összes pecsétérintése. A túra ekkor még csak Vele-mig tartott, nem engedték fel az oszt-rák határig.A ’80-as években a túra története új fe-jezethez ért, mely Rockenbauer Pálnevéhez köthető. Rockenbauer a Ma-gyar Televízió munkatársa volt, az EL-TE földrajz-biológia szakán végzett.Bejárta az Antarktiszt, a Földközi-ten-gert, Ausztráliát, és a világ szinte min-den táját. Csapata hetvenhat nap alatt,azóta is egyedülálló módon filmes fel-szerelését maga szállítva, sátorozvajárta végig a Kéket.Ezalatt pedig lefor-gatták a „Másfélmillió lépés Magyaror-

szágon”-t, mely megkapta a Ma-gyar Örökség díjat – és úgy mu-tatta be kis hazánkat, mint azótasemmilyen más dokumentum-film. Ennek folytatása lett a „Mégegymillió lépés”, amely a Dél-Dunántúlon halad végig, és aKéktúra azóta Rockenbauer ne-vét viselő szakaszát mutatja be.1988-ban megszervezték aSzent István Emléktúrát az elsőtúra teljesítésének 50-edik év-fordulójára. A túra 1995-ban azE4 európai vándorút részelett; 1996-ban az Alföldi Kék-kel körtúrává bővült.Eddig kb. 4500-szor teljesítet-ték. És hogy miért érdemes vé-gigmenni rajta? Mert láthatod azaugusztusi nyárban aranylódombokat Aggtelek mellett. Merta Julianus-toronyból kilátva aDunakanyarra majszolhatod pá-rizsis szendódat. Mert öreg judo-edződet piszkálva mehetsz fel aDobogókőre a novemberi ősz-ben. Mert a Visegrádi-hegység

estéje éjszakába nyúlik feletted, mígleülsz nézni a Nagy-Villám hegyét.Mert az októberi hajnalban az Írott-kő-re mászva hangosan nevetve, aktuálisszerelmedre gondolva simíthatod le afenyőkről az első havat, amit az évbenláttál. Mert elveszhetsz a ködben, míglemész Kőszegre, ahol még becsület-kasszára veheted a mézet. Mert ro-hanhatsz a vonat után Nógrádra, aBörzsöny és 35 km lemászása után,az esőzések után maradt mocsáronkeresztül, ahol majd’ elhagyod a cipő-det. Mert gondolataidba merülve, ki-gombolt esőkabátban bandukolva aPilisben két gyönyörű lány lovagol elmelletted, és búsulhatsz egy félmo-sollyal, hogy többet nem látod őket.

Szőnyi András

HONFOGLALÓKéktúraEgy hallgató szemével

Legyen “Kék”

SZINAPSZIS


■ A tanulás, itt a SemmelweisEgyetemen talán még más egyete-mekhez képest is központi szerepű.Az elsajátítandó tananyag hatalmas,bőségesen telítve idegen szakkifeje-zésekkel. A középiskolában kiváló mű-ködő tanulási stratégiák itt bizony sok-szor kevésnek bizonyulnak. Ha valakiazt szokta meg, hogy mindent szinteszóról szóra vissza tud mondani, ek-kora mennyiségű tananyagnál szintelehetetlenre vállalkozik.Nézzük meg, hogy például az álta-

lános orvosi diplomához milyen tan-anyagot kell teljesíteni. Ha a tanköny-veket egymás mellé tennénk egy polc-ra, több méterest sor kapnánk. Néhányévvel ezelőtt lelkes hallgatók utána-számoltak, s azt találták, körülbelül hu-szonkilencezer oldalt kell hat év alattelsajátítani. Újabb gondolatkísérlet: va-jon lehetséges-e, hogy van, aki ebbőla hatalmas anyagból „foghatatlan”, va-gyis minden apró információt, fogal-mat, elnevezést vissza tud idézni?Nem nagyon valószínű. És mégis,évente több százan elvégzik az egye-temet, és kiváló orvosokká válnak.Ezért nehéz a helyzet a tökéletes-

ségre törekvéssel (idegen szóval per-fekcionizmusnak is szokták mondani).Míg egyrészt egyre nagyobb teljesít-ményre és jobb eredményekre sarkall,másrészt a „tökéletes tudáshoz” valóragaszkodás több kudarcot is rejt ma-gában. Történetesen akkor, amikor ezta „tökéletest” elérni nem sikerül. Mitadhatunk tanácsnak akkor? 1. Töre-kedj rá, hogy mindent nézz át, tanuljmeg és tudj, ami a tananyag része! 2.Ne keseredj el, ha úgy érzed, soseérsz a végére és nem tudsz mindenapró részletet visszaidézni! 3. Ha a kéttanácsot ellentmondásosnak érzed,szeretnélek megnyugtatni: kicsit az is– annak fontosságára szeretne rávilá-gítani, hogy találd meg a kettő közöttaz egyensúlyt!A tanulás nem csupán arról szól,

hogy van egy meghatározott tan-anyag, amit a hallgató befogad és visz-szaidéz. A tanulás aktív folyamat,amely a gyakorlatban használatos is-

meretek és készségek elsajá-títását igyekszik megalapozni.Már maga a „hallgató” kifeje-zés jogosultsága is vitatható,hiszen a diákok passzív sze-repét sugallja. Ezzel szembenmindig ott a lehetőség a kér-désekre, a részletesebb ma-gyarázatokra, az utánolvasás-ra. Ha az oktatók ezt nemajánlják fel maguktól, a diá-koknak kell határozottan fel-lépniük, s proaktív módon „ki-harcolniuk”. A modern technika, az in-ternet elterjedése, az órákon kívül iselérhető információk dömpingje a gya-korlatközpontú oktatás igényét hozzamaga után. (A gyakorlatközpontú ok-tatás kiváló példája, a mai napig élőlegfontosabb emlékeim egyike, aho-gyan az anatómiát tanultuk. A gyakor-latvezető nem tartott kiselőadásokat,hanem kiscsoportokra osztott minket,s minden csoportnak kiadott egy té-mát. A csoport közösen dolgozott a té-mán, használhatta a tankönyvet, az at-laszt, a preparátumot, és bármikor kér-dezhetett a gyakorlatvezetőtől. A fel-készülést követően prezentáltuk a ta-nultakat, s a teljes csoporttal megbe-széltük a területet. Ilyen órai felkészü-lést követően az otthoni tanulás is sok-kal könnyebbé vált.)Milyen módszerekkel sajátítható el

a tananyag? Különböző stratégiát igé-nyel az évközi folyamatos tanulás, azévközi számonkérésekre való felké-szülés és a vizsgára való tanulás, aholegy jelentős mennyiségű anyagot kellegyszerre áttekinteni. Az egyetemi életszabadsága magában hordozza azt akísértést, hogy a szorgalmi időszakbanlehet lazulni, szórakozni és elég a vizs-gaidőszakban megpörgetni a tanulást.Aki ebben bízva, önfeledten vetné be-le magát a bulik rengetegébe, azt kikell ábrándítsam: ez a feltételezésEgyetemünk első évfolyamaibanegyáltalán nem állja meg a helyét. Le-ginkább a folyamatos évközi munkávalelőkészített, jól beosztott vizsgaidő-szak az, ami sikerre vezet. A másikvégletet, amelyben a szorgalmi idő-

szakban is a tanulás tölti be a nappa-lokat és az éjjeleket, szintén kevésbéérdemes alkalmazni. Általában vanegy olyan maximális idő, amit egy naperedményesen lehet tanulással tölteni.Érdemes kitapasztalni, hogy mennyiez a napi effektív tanulási időnk (a ta-nulásba való belerázódással egyrehosszabb időre leszünk képesek). Ak-kor, amikor pedig már nem fog azagyunk, s legfeljebb csak üveges sze-mekkel bámulnánk a könyvet, álljunkfel az asztaltól, feküdjünk le aludni,menjünk el futni, szórakozni bátran,lelkiismeret furdalás nélkül.Ez az egyik legnehezebb: megta-

lálni az egyensúlyt a tanulásra fordítottidő és a szabadidő, magánélet, egyébfeladataink között. Figyelem: a tanulásleginkább az élet része, s nem igaz,hogy „az élet a tanuláson kívüli idő”. Asaját regenerációnkra minden esetbenérdemes időt szánjunk, ez később atanulás eredményességében is meg-térül.Egy ülésben maximálisan körülbe-

lül másfél óráig vagyunk képesek kon-centrálni. Ezt követően érdemes leg-alább húsz perces szüneteket tartani,amikor valami egészen másfajta tevé-kenységet végzünk. Ilyenkor lehet mo-zogni, sétálni, enni, elvégezni a házi-munkát. A szellemi munka, vagy anyelvhasználatot igénylő tevékenysé-gek (internet, email, újságolvasás, demég a TV-nézés is ide tartozik) ritkánpihentetőek, mert hasonló jellegű fi-gyelmet igényelnek, mint a tanulás.Hol érdemes tanuljunk? Bárhol, aholmegfelelően tudunk összpontosítani.

STRESSZKEZELÉSA tanulás is tanulható?Ezzel az írással szeretnénk néhány, remélhetőleg hasznos tanáccsal szolgálni az egyetemet szeptemberbenmegkezdő hallgatóknak és mindazoknak, akik motiváltak abban, hogy tanulási módszereiket hatékonyabbá te-gyék.

A könyvek néma mesterek.

2010. SZEPTEMBER


Az ismeretek felidézése sokkal köny-nyebb azon a helyen, ahol memorizál-tuk őket. Ritkán van viszont arra lehe-tőség, hogy a vizsgákon kedvenc ta-nulóasztalunk mel-lett adhassunk szá-mot a tudásunkról.Érdemes teháttöbbféle helyszínenés különböző körül-mények között istanulni, hogy azanyagot utána bár-hol könnyebbenvisszaidézhessük.Csábítónak tűnhetaz ágyban tanulás,ez viszont csak an-nak javasolható, akikiválóan alszik. Haezt nem mondha-tod el magadról,akkor érdemes azágyat csak arra használni, amire való(alvásra, pihenésre, szexre), s mindenmás tevékenységet (így a tanulást, demég a TV-nézést is) az ágyon kívülreütemezni.Az ideális tanulóhely megválasztá-

sában is nagy egyéni különbségekvannak: van akinek otthon megy köny-nyebben, s akad, aki a könyvtári tanu-lásra esküszik. Érdemes kitapasztalni,

számodra melyik a leginkább megfele-lő. Nehezen felhasználható időt jelen-tenek az órák közti akár másfél-kétórás lyukak, ezek is használhatók ta-

nulásra. Tavasztól őszig ezt a termé-szetben is megtehetjük, kiváló lehető-séget ad rá például a Nagyvárad térkörnyékén az Orczy-kert.A csoportos tanulás, bár kétségkí-

vül jó móka is lehet, nem pótolja azegyénit. Ismétlésre, gyors felfrissítés-re, nehezen érthető anyagrészek el-magyarázásra és egymás bátorításá-

ra viszont gyakran kiválóan működik.Az év folyamán a Szinapszisban

többször jelentkezünk még tanuláshozkapcsolódó írásokkal. A NET Karrier-

iroda szervezésébentöbb alkalom is kínál-kozik majd rá, hogyegy-egy háromórásfoglalkozás keretébensegítséget kapj a ta-nuláshoz. Ezekről aTanulás Segítő Klu-bokról és az aktuálistémákról rendszere-sen értesítjük majd ahallgatókat. A félév so-rán lesz Vizsgaszituá-ció-képzés is, aholéles helyzetben tehe-tik próbára tudásukata vizsgázásban fejlőd-ni kívánók.Addig is bármilyen ta-

nulással kapcsolatos kérdéssel bátrankeressetek meg a [email protected] címen. A kérdéseket emailbenvagy az újság hasábjain megválaszol-juk.Eredményes és szép tanévet kívá-nok mindenkinek!

dr. Cserháti Zoltán

1. Találd meg az egyensúlyt a teljességre törekvés és a rendelke-zésre álló erőforrások (idő, energia) között!2. Legyél aktív! Nézz utána, kérdezz, kérj magyarázatot az oktatók-tól, ha szükségét érzed!3. Tanulj rendszeresen szorgalmi időszakban is!4. Ha elérted a napi maximumot, lelkiismeret furdalás nélkül hagydabba a tanulást, és csinálj bármi mást!5. Találd meg a tanulás helyét az életedben! Találd meg a tanulásés az élet többi területe közti egyensúlyt!6. Szánj időt a felfrissülésre, regenerációra!7. Tanulj maximum másfél órás blokkokban, s tarts köztük leg-alább húsz perc szünetet! A szünetben végezz a tanulástól nagyoneltérő tevékenységeket!8. Váltogasd a különböző tanulóhelyeket! Tapasztald ki, hol ta-nulsz a legeredményesebben!

Röviden összefoglalva az írásban szereplő tanácsok

■ Ha egy vidéki kis településről azember fia vagy lánya felvételt nyeraz orvosi egyetemre, azt két hétenbelül mindenki tudja. Ekkor megjelenikegy idős néni a zárójelentésével, egybácsi, hogy itt meg ott fáj, és esetlegtudnánk-e segíteni, de sajnos mi mégnem vagyunk orvosok, csak friss or-vostanhallgatók.A kérdés viszont az,hogy ebből a hirtelen szerzett isme-retségből mi is tudunk profitálni?Személyes tapasztalataim alapján

igen. Mint általában a mi településün-kön sem dolgozik túl sok fő az egész-ségügyben, de azért működik háromkörzeti rendelő és egy laboratórium.Viszont a laborban csak hétfőn, szer-dán és pénteken van vérvétel, és egyhölgy, Hajni dolgozik azon, hogy a be-tegeket kiszolgálja. Sajnos, a nyári

gyakorlatom nem a legjobban sikerült,így úgy gondoltam, kibővítem tapasz-talataimat, és megkérdezem a laboroshölgyet, besegíthetnék-e neki. Őörömmel fogadta lelkesedésem, és fel-ajánlotta, hogy megtanít elsajátítani avérvétel csínját-bínját. Így körülbelülegy hónapot dolgoztam a laboratóri-umban, és jó pár embert csapoltammeg. Az első alkalmat azonban so-ha nem fogom elfelejteni, remegőkézzel tapogattam a páciensünk vé-náját, Hajni mögöttem állva a fülembesúgta, „Nyugalom, csináld úgy, mintaki az ezrediket szúrja!”. Jó vicc, gon-doltam, nem tudom úgy csinálni, mertez az első. Aztán szépen lassan kezd-tem belejönni, megtanultam gyorsancserélgetni a fiolákat, hogy az idősek-nek miért nem mindig haranggal ve-

szünk vért, és hogy a protrombinosvért miért csak később vesszük le, éshogy melyik színű fiola mit jelent.Számomra, a megszerzett rutin na-

gyon sokat jelent, magabiztos lettem,ami a mi szakmánkban elengedhetet-len. Hiszen, ha valakinek infúziót kellbekötni, vagy vért kap, azt csak orvosszúrhatja be. De előfordulhat, hogynincs ott a nővér, és nekünk kell le-venni a vért, hogy fel tudjuk venni a be-teget. De elég, ha csak arra gondolok,hogy élettani tanulmányaim során issok, itt megszerzett tapasztalatot tud-tam hasznosítani.Tehát keressétek a lehetőségeket,

mert nagyon sok esetben igazán jódolgok sülhetnek ki egy egyszerű kér-désből.

Pap Krisztina

HALLGATÓI GONDOLATOKÉletem darabjai

KÉPRIPORTTábori életképek

SZINAPSZIS


■ Esztergomban a ferences gimná-ziumban érettségiztem 1960-ban, ígynem lepett meg, hogy az egyházi isko-la után nem vettek fel az orvosi egye-temre. Elöször a dunaújvárosi DunaiVasműben dolgoztam, majd 1961-bena Mezögazdasági Föiskola hallgatója-ként Szarvason töltöttem újabb egyévet. Végül harmadszori próbálkozás-ra felvettek fel a Szegedi Orvostudo-mányi Egyetemre, ahol 1968-ban vé-geztem summa cum laude. Ezt köve-tően az akkor még nagyhírű szombat-helyi Markusovszky Kórházbankezdtem el dolgozni. Fiatal sebészkénttele voltam lelkesedéssel: a szakvizs-gáig négy közleményem jelent meg.Fiatal szakorvosként főnököm tanul-mányútra küldött Angliába, mert szív-sebészeti központot készültünk bein-dítani. Így történt, hogy 1974-75-benösztöndíjasként a Leeds ThoracicSurgical Centerben működtem.Amai orvosnemzedék el sem tudja

képzelni, mit jelentett az akkori idők-ben egy ilyen tanulmányutat elnyerni,de azt sem, hogy egy éven át nem lát-hattam öt éves kisfiamat, mert csalá-dom nem jöhetett utánam! Visszatéré-semet követően a sebészeti osztályélén vezetőváltásra került sor. Vonalaspártember lett a főnököm, akivel min-den igyekezetem ellenére képtelenvoltam kijönni és aki számomra meg-engedhetetlen etikai vétségeket köve-tett el. Elöljáróm ennek köszönhetően„ideiglenesen” rendelöintézeti orvos-nak osztott be (a szovjetek is ilyen jog-címen voltak itt negyvenöt évig!). Mi-után a tervezett szombathelyi szívse-bészet dugába dölt, hogy hasznosít-sam a tanultakat, és esetleg oesopha-gussebészeti profilt alakítsunk ki, két-szer egy hónapig a szegedi PETRI-kli-nikán hospitáltam IMRÉnél (a most el-

hunyt KISS JÁNOSsal), aki akkortájtaz európai élvonalbeli oesophagus-sebészetet képviselte hazánkban(maga is Angliában tanult BELSEY-nél). Sokáig örlödtem, próbálkoztammáshol elhelyezkedni, hiába. 37 évesvoltam és a sebészetet túlságosanszerettem ahhoz, hogy körzeti orvos-nak menjek. Ezért megszületett az el-határozás és feleségemmel, kisfiam-mal és egy kézitáskával Jugoszláviánés Ausztrián át Németországba tá-voztunk. Itt azonnal állást kaptam azUlm melletti Ehingen kórházában. Azangliai ajánlólevelem nagy segítsé-gemre volt, mert a tübingeni egyetemvizsga nélkül nosztrifikálta szakorvosibizonyítványomat.Egy év múlva meg-kaptam főorvosi kinevezésemet azehingeni kórház sebészeti osztályára,ahol a műtétek széles palettáját mű-veltük: általános (hasi) sebészet, trau-matológia, kézsebészet, ortopédiai be-avatkozások (csípőízületi protézisekbeültetése), ambuláns sebészet. Az1980-as évek közepén én vezettem bea kórházban az arthroscopos beavat-kozásokat, majd davosi továbbképzésután a rutinszerü egysoros gastroin-testinalis anastomosisokat. Ide kíván-kozik egy megjegyzés: a munkámmalminden nap bizonyítanom kellett ráter-mettségemet, képességeim fejleszté-sét, mert ezt a közösség elvárta tőlem.1992-től 2005-ig saját alapítású

Chirurgische Tagesklinik volt a mun-kahelyem. Erre a lépésre azért hatá-roztam el magam, mert a 90-es évekelején a német egészségügy nagyvo-nalúan támogatta az egynapos sebé-szet kifejlesztését, ami nagy kihívás-nak számított és teljesen új szemléle-tet igényelt. Életutam eddigi tapaszta-latainak birtokában úgy éreztem, hogykellő rálátásom van a sebészet egé-

szére ahhoz, hogy vállalkozzam egyátfogó könyv szerkesztésére és rész-beni megírására (Sebészet, 1991).Jelenleg emeritusként egészség-

politikával foglalkozom és továbbikönyvek, cikkek írásával foglalatosko-dom. 2002-ben a német példa alapjánközreműködésemmel elkészült az itt-honi ambuláns és sebészeti ellátásszakmai feltételeinek kidolgozása(16/2002. /XII.12./ ESZCSM rendele-te), mely sajnos még mindig hiányos-ságokkal küszködik. Szakmám meg-kedvelésében, pályám kialakításábanrendkívüli módon motivált és sarkallttöbb kimagasló sebész személyiség. Ahazaiak közül SZABOLCS, PETRI,LITTMANN, IMRE nevét említem, akülföldiek közül az angol DEVERALL(szívsebész), GOLIGHER (világhírüvastagbél-sebész), valamint SIE-WERT és HERFARTH német kollegákvoltak rám hatással. Mert példaképek-re szükségünk van. Őket megtalálniszerencse és privilégium egyben, delehet gondos keresés eredménye is.Olyan valakit keressünk, aki szá-

munkra mérce lehet, aki megerősíti,szilárdítja elképzeléseinket. Nem azutánzás a cél, hanem a jövőnkre néz-ve pozitív példák átvétele.Szeretnék kitérni arra, hogy sem az

Egyesült Királyságban, sem Németor-szágban soha nem volt az az érzé-sem, hogy orvosegyetemi képzésemhiányos lett volna, soha nem vallottamszégyent. Sőt! Az utóbbi országbanmedikusokkal és fiatal végzős orvo-sokkal együtt dolgozva úgy láttam,hogy tudásuk helyenként bizony héza-gos. Itteni kollegák reakcióján többszörlemértem, hogy kellemesen megle-pődtek egy „keleti” országból jött orvostudásszintjén - feltehetöen nem eztvárták. Fiatal asszisztens orvos ko-

ÉLETPÁLYAÍrás a Szinapszis lapbaGondolatok Dr. Gaál Csaba tollából

Kedves kollegám és barátom fia orvostanhallgatóként nyomja az egyetemi padot, töle került kezembe a Szi-napszis című lap, melyet nagy érdeklődéssel forgattam. Különösen megkapott sokszínüsége, érdekes hírei, ésfiatalos hangneme. Az újság főszerkesztőjével történt kapcsolatfelvétel során kapott felkérés alapján készültekel alábbi soraim. Ezt annál is inkább szívesen tettem, mert alkalmat kínál a fiataloknak arra, hogy megismerje-nek egy nem egészen típusos pályafutást, beágyazva a szocializmusnak nevezett korszakba, mely számukramár történelem.

“Az ember csak addig él, amíg valami feléél...Ha nincs ez az érzés, hogy mindennapközelebb visz valamihez, ami jó lesz, amimegoldás lesz, akkor nem siet élni sem, nemkergeti az időt...Nincs mitől búcsúznia este,nincs minek örülni reggel...”

Márai Sándor

2010. SZEPTEMBER


romban nagy lelkesedéssel vettemrészt amedikusképzésben. Ezidőtájt- az országban elsőként - a szombat-helyi kórházat nevezték ki (a pécsiegyetem) oktató intézményévé, amiazt jelentette, hogy a hallgatók négy-hetes turnusokban gyakorlati és elmé-leti oktatáson vettek részt.Sorsom a már leírt módon alakult,

így hát ez a folyamat megszakadt, ésmár több mint harminc éve idegenbekényszerültem. Ez azt is jelenti, hogynincs közvetlen kapcsolatom a magyarorvostanhallgatókkal, csupán könyve-im útján jutok el hozzájuk. Ezek közülkettőt emelnék ki. Az egyik a Sebészetcímű tankönyv, melynek 7. kiadása ép-pen most jelent meg. A másik azAnekdoták, adomák, furcsaságok,mely kötet évtizedek során céltudato-san gyűjtött anyagot tartalmaz, ésamely jól beépíthető az egyetemi elő-adásokba is. Az anekdotaszerű elme-sélések ugyanis kiválóan alkalmasakarra, hogy a témában az oktató orvosaz olykor unalmas tananyagot fellazít-sa és humoros módon megismertes-sen az orvostörténettel is. A leírtak leg-többjének igaz és tanulságos magva isvan, amely alkalmas a továbbgondol-kodásra. Előadóként most mások tá-maszkodhatnak arra, amit magamnakszántam: az összeállításból kiragadotttörténetek színesebbé és teljesebbétehetik az orvosképzést. (A recenziótlásd ebben a számban.) Egyetlen „élö”kapcsolatom az orvostanhallgatókkal a

Magyar orvosi nyelv című választottszemeszter kapcsán adódik, ahol fel-kért előadóként a könyvszerkesztésrőlbeszélek. Előfordult azonban, hogy azulmi egyetem sebészeti könyvtárábanfutottam össze gyakorlatukat töltő me-dikusokkal. Ők kérdezték egyébként,mit javasolok: végzés után maradjanakotthon, vagy jöjjenek külföldre?Válaszom szerint néhány év külföl-

di tapasztalat feltétlenül hasznos, deutána vissza kell menni. A kormány-váltással biztos vagyok benne, hogyévről-évre jobb lesz a magyar egész-ségügy helyzete, és így tervezhetőtávlatok nyílnak meg a fiatalok előtt.Mindenkinek a maga helyén kell

munkáját úgy végeznie, hogy az a kö-zösséget (beteg embert) és az egyéniboldogulást segítse. Minthogy a min-dennapi sebészi tevékenységem túl-nyomórészt Németországban fejtettemki, hazai viszonyok között csak írása-immal tudtam a közjót szolgálni. Igaz,néhányan így is szememre vetették,hogy csak „bölcs tanácsokat“ osztokés nem nyújtok gyakorlati segítséget,vagyis csupán „filozófiai eszmefuttatá-sokat“ végzek. Én, akinek a hazai se-bészetben semmi funkciója nincs, akiegyik pártnak sem vagyok tagja, s báraz MST 1996-ban tiszteletbeli tagjáváválasztott, ez azonban jogokkal nemjár, így írásaimon kívül ugyan hogyantehetnék többet? Az már csak nekemjelent keserü szájízt, hogy időnkéntúgy érzem, falra hányt borsó, bármit is

javasolok. Az az érzésem, hogy Ma-gyarországon sokan zokon veszik, haegy „kívülálló“ - jelen esetben magampuszta jószándékkal, segíteni akarás-sal és önzetlenül igyekszik jobbítani ahazai helyzeten. Nem az a lényeg, kimondja, hanem az, hogy mit mond! Hi-vatkozhatnék DORÁTI ANTAL világ-hírü karmesterre, aki szerint “Nem ér-tem, miért kell Magyarországon mindigmindent elölröl kezdeni?”. Én azonbanminden gáncsoskodó, felhangoktólsem mentes reakció ellenére lelkiis-meretem szerint továbbra is cselek-szem azt, ami másoknak javára válik.Ezért is tettem eleget a magyar ala-

pítású és Európa legrégebbi (1326)nem egyházi lovagrendjének, a Szt.György Lovagrend felkérésének,amikor tagjai közé választottak. Esz-tergom és Ehingen testvérvárosi kap-csolatát pedig elnökségi tagként tá-mogatom. Végül alig egy éve, hogymegalakítottunk egy valóban egyedü-lálló intézményt, egy könyvtárat Ma-gyar irodalom német nyelven néven,melynek elnöki tisztét töltöm be. Az ed-dig összegyűlt több mint 900 kötet ma-gyar szerzők németre fordított műveittartalmazza.Feladatomnak tartom ugyanis,

hogy ne csak a szakmámat, de a ma-gyar kultúrát is ápoljam és terjesszemaz ország javára.

[email protected]

Sebészet (egyetemi tankönyv) 7. kiadás, 2010Sebészeti zsebkönyv, Springer Kiadó 1996

Ambuláns sebészet (3 kiadás): 1996, 2000, 2008Alapvetö sebésztechnika ( 2 kiadás): 2002, 2007

Aforizmák, Maximák, Szentenciák, Jo&Ker Kiadó 1998Hibák és szövödmények a hasi sebészetben, Medicina 2006

Szakírás, Medicina 2007Anekdoták, adomák, furcsaságok. Medicina 2009

Eddig megjelent könyveim

SZINAPSZIS


■ Gaál Csaba Professzor Úr 2009-ben megjelent könyvében nem szoro-san a sebészettel foglalkozik. Az ide-genbe kényszerült professzornak sajátelmondása szerint is fontos a mediku-sok oktatása. Mindamellett, hogy azorvoslás, különösen a sebészet terüle-téről mindösszesen 21 fejezeten ke-resztül szemezgettünk jobbnál-jobb

anekdoták közül, segítséget is kapha-tunk a könyvtől.Gaál Csaba az előszóban meg is

említi, hogy sokkal kellemesebb egyolyan előadáson részt venni, amit azelőadó megpróbál feldobni, ha mássalnem is, egy kellemes hangulatú anek-dotával. Valamint találhatunk benneakár mi is egy-egy jól eltalált idézetet,ami beadandó dolgozataink elejénjól mutathat mottóként.Ahogy az író én is csak a mű tisz-teletét kérhetem. Rengeteg kutató-munkával járhat a sok-sok hasonlóanekdota és idézet közül kiválogat-ni a legjavát, ezért bánjunk tisztelet-tel a könyvvel. Olvassuk végig, mertigazán megéri. Olvashatunk régmúltidők orvoslásáról, a császármetszés

kialakulásáról, műtétekről és indiká-cióiról, az altatás történetéről. Találha-tunk diáktörténeteket, tanácsokat fiatalrezidenseknek és statisztikákat humorköntösébe burkolva. Személyes ked-vencem az a három fejezet, ahol anyelvi buktatókra, a nyelv humorárahívja fel az író az olvasó figyelmét (fő-leg német nyelvterületen, mert az íróNémetországban tevékenykedik), va-lamint a nyelvtanulás és nyelvismeretfontosságáról szóló fejezet.Számomra tipikusan olyan könyv,

amit nem egyszerre olvas el az ember,hanem vissza-vissza tér rá, de mindigkellemes szórakozásra lelhet benne,más-más fejezetekbe mélyedve.

Téglás Barbara

RECENZIÓAnekdoták, adomák, érdekességek– különösen a (seb)orvoslás területéről

Szerző: Gaál CsabaAnekdoták, adomák, érdekességekKiadó: MedicinaKiadás éve: 2009Terjedelme: 341 oldalFogy. Ár: 4200 .-

Könyvajánló

■ Október 1-jével startol az Orszá-gos Felsőoktatási Véradóverseny. AMagyar Vöröskereszt és az OrszágosVérellátó Szolgálat által meghirdetettverseny célja, hogy minél több fiatal is-merje fel a véradás fontosságát, és

egyúttal csatlakozzon a rendszeresvéradók csapatához. A 2010/2011.tanévben a Semmelweis Egyetem averseny zászlóvivője. A Magyar Vö-röskereszt és az Országos VérellátóSzolgálat az idei tanévben is meghir-

deti az Országos Felsőoktatási Vér-adóverseny. 2010. október 1. és2011. május13. között zajló versenycélja, hogy minél több fiatal véradótvonjon be a véradó mozgalomba.Az intézmények nappali tagozatos

hallgatói létszáma alapján három ka-tegóriában ezer fő alatti, ezer és tíze-zer fő közötti és tízezer fő felett ne-vezhetnek. A tavalyi tanévben a PécsiTudományegyetem volt a megméret-tetés házigazdája, idén a Semmelwe-is Egyetem a zászlóvivő. A versenygyőztese a legnagyobb véradói aktivi-tást mutató felsőoktatási intézmény.Az eredményhirdetésre minden évbena Véradók Világnapján (június 14.) ke-rül sor. A versenyszabályzat és a re-gisztrációs lap a www.veradas.hu ol-dalról is letölthető. A regisztráció ha-tárideje 2010. október 15.

Hallgatói Önkormányzat

FELHÍVÁSLegyél különleges, legyél rendszeres véradó!

Mert]életet mentesz,mert vért adni felelősségteljes,mert a vér semmi mással nem pótolható,mert Nélküled nem megy!Mi kell a véradáshoz?TAJ-kártya/EU-s TAJ-kártya (külföldi állampolgárnál)személyi igazolvány/útlevél/jogosítvány, lakcímkártyaKi adhat vért?Véradó lehet mindenki, aki egészséges és betöltötte a 18. életévét, de mégnincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kg-ot. Az utolsó véradás nap-jától számított 365 napon belül a nők 3 alkalommal, a férfiak 5 alkalommaladhatnak vért. Két véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie. Fontosa véradás előtti étkezés és a bőséges folyadékfogyasztás.

Adj vért!

2010. SZEPTEMBER


■ Reggel arra ébredek, hogy a nap-tár 25-ét mutat. Eszembe jut, hogyhű, a mindenit, ez egyet jelent azzal,hogy ma megtudom, melyik egyetem-re fogok járni. Az egész napom ennekaz izgalomnak a jegyében telik. Még aszokásos teendőim is akadozva men-nek, mert többször is eszembe jut atény, hogy ma fontos hírt kapok. Esteaztán végre eljön az idő, az igazságpillanata, amikor minden kiderül. ASemmelweis Egyetem az első helyenmegjelölve, természetesen. Hajrá SE,gondolom magamban. Az izgalom atetőfokára hág, és egyszer csak meg-érkezik az a bizonyos sms. A követke-ző áll benne: Ön felvételt nyert: SE-ÁOK. Csend. Az agyam éppen dol-gozza fel az információkat. Beleteliknéhány másodpercbe, mire felfogomaz üzenet jelentését. Felvettek. Hiszenez jó hír! Sőt, mi több, remek! Otthonmindenki örül, teljes a boldogság. Mégnem tudják, mekkora fába vágta egyet-len gyermekük a fejszéjét. A következőpillanatban a kezem már rá is tapad atelefonra, hívom Ikszet, Ipszilont ésZét, kivesézzük az összes ponthatártés azt, hogy hova fognak járni jövőre.Ekkor megkönnyebbülök, mert lesznekismerős arcok ott, ahova megyek. Eztényleg a nap legjobb híre.Eltelik néhány nap, kapom a hiva-

talos értesítést. Vaskos boríték jön, te-le színes füzetekkel és egy tájékozta-tóval a gólyatáborról. Na, ez érdekes,gondolom magamban és gyorsan át-futom. El is megyek, azt hiszem. Akkormég nem tudom, milyen jól döntök. Atáborban rengeteg új arc, móka, kaca-gás, buli hajnalig, és lassacskán meg-ismerkedem a leendő csoporttársaim-mal is. Szimpatikusak, és én olyan jólérzem magam itt. Az idő azonban ha-mar elmegy, és már kezdődik is a tan-év. Az első kémia előadáson ülök, reg-gel nyolc óra van, olyan korán, és

olyan jó lenne még aludni. Aztán az el-ső anatómia gyakorlat. Boncterem, for-malingőz és preparátumok mindenütt.Ez igen, ennek már a fele se tréfa,döbbenek rá. Itt még inkább tudatosulbennem, hogy hová kerültem. Ilyen,formalintól kiélesedett érzékek köztgyorsan telik az idő, és már azon ka-pom magam, hogy számítógép előttülök, és várok. Az első vizsgajelentke-zés. Már napokkal ezelőtt kitaláltam asorrendet. Bízom abban, hogy mindensimán megy majd. Én naiv. Aztán amegadott időben belépek a Neptunrendszerbe és bejelölöm az első ki-gondolt időpontot. Csakhogy az ördögnem alszik, a technika ördöge meg, ta-pasztalataim szerint, még kevesebbet.Pillanatokon belül lefagy az egész.Semmi baj, nem esek kétségbe, pró-bálkozom tovább. A következő belé-pési kísérletemnél üzenet fogad: ser-ver is too busy. Miután kisebb károkatokozok a számítógépem billentyűzeté-ben, úgy döntök, hogy inkább főzök

egy teát. Mire visszaérek a konyhából,a rendszer ismét fiziológiásan műkö-dik, és én beklikkelem a többi kisze-melt időpontot is. Hiába, mégis csakvolt értelme felkeli ma.Visszaemlékezve ezekre a mulatsá-gos apróságokra jót nevetek. Higgyé-tek el, kedves Gólyák, ez az idő ha-marabb eljön majd, mint gondolnátok,és remélem, Ti is ilyen jókedvvel fog-tok visszaemlékezni az első élmé-nyekre. Addig is kívánok Nektek sokerőt és kitartást a tanuláshoz, és kívá-nom, hogy tegyetek szert sok új barát-ra, mert ők azok, akik ismernek minket,és mégis szeretnek, és akikkel még alegnehezebb napok is megszépülnek.Isten hozott az Egyetemen!

RNF

HALLGATÓI GONDOLATOKEmlékekAz elsőévesek birtokba vették leendő második otthonukat, az Egyetemet. A cikk írója elmereng azon, milyenvolt, amikor az érettségi után maga is dobogó szívvel várta a felvételi eredményét, és felidézi az első, kissé bi-zonytalan lépéseit az „új helyen”.

A legenda tovább él

SZINAPSZIS


2010. SZEPTEMBER


KULTÚRAZsázsa írásaiKeglovits Klára ZsázsaDance my true loveWhisking through the dancehall slow,thousands of lights they would glow,bittersweet’s the symphony,You and Me in harmony.Hold me oh please tight so tight,no-one else but we in sight.We gonna get high so high,wanna dancing ’till I die.

(10th of Nov 2007)

Egy furcsa percAd notam:Cserháti Zsuzsa – Édes kisfiamEgy furcsa perc hinti álmaim.Szétszórt porán lépnek lábaim.Szétszórt porán lépek hangtalan,és várok Rád - várok boldogan.Egy furcsa perc zengi dallamát,a szél viszi, elfújta porát.Elfújt pora: felkavart dalok -és éneklik fenn az angyalok.Egy furcsa perc súgja titkait,nyíló rózsák bontják szirmaik.Egy percet még - múló pillanat!És megtudom mind a titkokat.

Keglovits Klára ZsázsaFészekEsők között, sziklák szívénegy fa lélegzik – hallgatom;gyönge szivárványok ívénmélyen mocorog az atom.Sárgászöld fény a jegenye,lombját vigyázza egy madár,fészke a világ teteje,piros szeplős szél a határ.Vak volt a madár, de tessék,szeme világot így kapott:ég áldozta érte testét,kékmagából egy darabot.Ég adta neki a szemet,csőrében tartja a napot,fészeknyi fiókát etet,s a naptól mindegyik ragyog.Ezüst-arany-gyémánt tojás,fénybe vesző ködkatlanok,tűzliliom, csillagfolyás –tán a tejúton hasalok.Csípőmet nyomják a kövek,combomat dörzsöli homok,derekamon csillagövek,fű nő be – már mindenttudok.

2010. szeptember 17.

Keglovits Klára ZsázsaHalk csillagok éjszakájaSusog a fű, suttog a lomb,néma tömeg a sötét domb,súlyos fekete árnyék csak,a rét hátára terhet rak.Széles földúton lépkedek,mögöttem múló képzetek,morajló város, emberek,villanyfény, aszfalt, végletek.Széles földúton ballagok,az éjjel szól, én hallgatok.Csikordul a kavics kérdőn,a válasz cip-cirip a mezőn.Egy huhogó bagoly suhan,bozótban tán menyét surran.Varangy vartyog, levél zörren,földre hulló termés csörren.Lassan érek a mezőre,már vár rám a mező őre.Faágról a földre huppan,mezítlába tompán puffan.Kacsint, cinkosan rám nevet –ennél szebb zene mi lehet?Testünk tündér táncát járja:halk csillagok éjszakája]

2007. december 24.

Zöld ZsázsaLázadás az ÁllatkertbenA Fővárosi Állat- és Növénykert vasárnap szörnyű események színhelye volt. Néhány bátor pingvin fellázadta jegesmedvék önkényuralma ellen, és egyesített seregük rendezett rohammal kiűzte őket a kényszerűen meg-osztott ketrecből.A gondozók vízágyúval próbálták visszatartani a tömeget, s miután ez hatástalannak bizonyult, bevetették akönnygázbombákat.Megható jelenet következik: pingvinek és jegesmedvék egymás vállára borulva szívet tépően zokognak, ésközben égre-földre esküdözve ígérik egymásnak, hogy mindörökké barátok és szövetségesek lesznek.Ezután a két tábor hadvezérei felhasították mancsukat illetve szárnyukat és vérszerződéssel pecsételték megaz egyezséget.

2005. február 10.

SZINAPSZIS


REZIDENS SZÖVETSÉGRezidensképzés, élet, pálya?■ „A kormány július 7-én több pontonis módosította a rezidensrendeletet. Azegyik lényeges változás az, hogy meg-szűnik a pályakezdő orvosok „röghözkötöttsége”. Az idei év lett volna az el-ső, amikor a szakorvosképzésbe belé-pők csak úgy kezdhették volna meg amunkát, ha hűségnyilatkozatban vál-lalják, hogy a szakvizsgát követő négyévig az adott intézményben maradnak.Ellenkező esetben a szakképzés teljesköltségét vissza kellett volna fizetniük.Az eredeti szabályozás értelmében aszakképzést három évnél hosszabbidőre gyermekvállalás vagy tudomá-nyos munka esetén sem lehetett volnamegszakítani.A rendelet a frissen végzett orvosokkörében nagy ellenállást keltett, az ál-lamvizsga időpontjában a hallgatóktöbb mint hatvan százaléka nyilatko-zott úgy, hogy ezekkel a feltételekkelnem kezdi meg a szakképzést. A kor-mány egyik első egészségügyi intéz-kedéseként ezt a rendeletet szabadí-totta meg a szankcióktól: eszerint aszakképzés gyermekvállalás, tudomá-nyos munka vagy betegség eseténmár korlátozás nélkül megszakítható,s kikerült a rendeletből a fiatalok fejefelett Damoklész kardjaként függővisszafizetési kötelezettség is. Orvo-saink itthon tartása ezzel az intézke-déssel önmagában még nem oldódikmeg. A fiatal generáció hosszú távúmegtartása azonban azért is rendkívülfontos, mivel a több sebből vérző ma-gyar egészségügy meghatározó ré-szét az ügyeletben és a sürgősségibetegellátásban dolgozó fiatal orvosoktartják életben.” (R. Papp Ágnes)Eddig az idézet, ami a nyári rendelet-változást kommentálja, az egyik heti-lap újságírójának a szemével. Tehátvan új rezidensrendszerünk: szankci-ók nélkül, több, a fiatal orvosok szá-mára kedvező változással. Komolyeredmény, közös kiállásunk újabberedménye. Becsüljük meg. Ahogyanazt is, hogy három éve akárhányszorbajban voltunk és összekapaszkod-

tunk, mindig meg tudtuk akadályozniazt, hogy elvegyék maradék életkilátá-sainkat. Megvédtük azt, a már csak atalpunk alatt lapuló földet, ami itthontart, itthon próbál tartani[És mégis, valamiért még sincs hurráhangulatunk. Amennyire katarzis volttavaly novemberben egy szívvel do-bogni, idén nyáron, a megnyert csatavégén annyira elmaradt az energiákújabb felszabadulása. Végzős hallga-tóink a bizonytalanságtól elcsigázot-tan, egyik pillanatról a másikra bele-csöppentek a magyar egészségügy út-vesztőjébe. Eddig a diplomaszerzésöröme mellett, a 26 hónapra szóló köz-ponti gyakornoki státuszok jótékonyanelfedték a végzősök elől az egészség-ügyi munkaerőpiac nehézségeit, ano-máliáit. És azt is, hogy nem mindenki-nek lesz lehetősége orvosként a négyegyetemi város valamelyikében leélniaz életét.Az egyetemi klinikák egy részét is ké-születlenül érte az új helyzet. Eddig ke-vesebb saját zsebből fizetett orvossalis működött a betegellátás, az ügyele-ti beosztás elkészítése, hiszen az in-gyen munkaerőként megjelenő rezi-densek nagy számban hadra foghatókvoltak a betegfelvételnél, az admi-nisztrációnál, az ügyeletekben. Mostszembesülnek azzal, hogy ezentúl ok-tatni, kutatni, és beteget ellátni is csakjóval kisebb munkaerővel tudnak. Fel-színre kerültek a klinikákat sújtó speci-ális problémák. Ezek eddig is létezőgondok voltak, most csupán a látható-vá váltak.A rezidensrendelet módosításával, bármegszabadultunk egy ránk erőltetettszankciótól, önmagában nem lett jobbvagy rosszabb sem a szakképzésünk,sem az ellátórendszerünk. Talán ezértsincs, amiért még pezsgőt bontsunk.Értékeljük, hogy a 2010-ben kezdő kol-légák közel kétharmadának, másfél-szeres kezdő bére lesz. Bár ez mégnem versenyképes fizetés, de célzot-tan nekünk szól, fiatal orvosoknak. Re-ménysugár. Azt üzeni, hogy fontosak

vagyunk. Ugyanakkor mindannyiantisztában kell legyünk azzal, hogy csakakkor fogunk tudni élethosszig az itt-honi egészségügyben dolgozni, harendszerszintű átalakítások indulnakmeg. Ha valóban élhető feltételek ala-kulnak ki. Ahol méltó ellátásban része-sül a beteg, valamint méltó módon tuddolgozni, élni orvos és szakdolgozóegyaránt.A Rezidens Szövetség a négy orvostképző kar Hallgatói Önkormányzatávalközösen azon dolgozik, hogy egyolyan életpálya modell kerüljön elfoga-dásra, aminek következtében belátha-tó időn belül megváltoznak a kilátása-ink. Az egészségügyi vezetés fogadó-készsége óvatos optimizmusra adokot. De mindezzel együtt is tisztábanvagyunk azzal, hogy kevés az időnk.Egy teljes generáció várakozik a kü-szöbön vagy már a küszöbön túl. Akikmég reméljük, hogy lehetőségünk leszidehaza is dolgozni, élni. Naponta bot-lunk bele azokba az állásajánlatokba,amelyek a Lajtán túlra csábítanak. Na-ponta hozunk újra és újra döntést. Kimeddig bírja, marad. De csak addigmaradhat. Ezzel a kormánynak is tisz-tában kell lennie. Éppen ezért prioritáskell legyen az egészségügy rendbeté-tele.Rajtunk múlik. Közösen megakadá-lyoztuk, hogy ne legyen rosszabb. Deez még kevés a boldogulásunkhoz.Rajtunk múlik az is, hogy kiharcoljuk-e magunknak azt, hogy jobb legyen.Orvosként, szakdolgozóként, medi-kusként, főiskolai hallgatóként össze-fogva katalizálhatjuk az átalakításokat.Meggyőződésem, hogy az elvégzettmunkánkért tisztességes fizetés jár. Ésnem azon kell múljon a megélheté-sünk, hogy vállalunk-e másod, harmadállást. És nem azon, hogy elfogadunk-e borítékokat. Tehetünk azért, hogyjobb legyen. Érdemes komolyan ve-gyük magunkat.

Dr. Papp Magor

ITT MINDENT KÉRDÉSEDRE VÁLASZT KAPHATSZ!Tájékoztató fórum „nem csak” a rezidensképzésről2010. október 21. csütörtök, 18:30 NET Zöld Előadó

2010. SZEPTEMBER


■ Idén úgy döntöttünk, külföldrejelentkezünk szakmai gyakorlatra.Erre harmadéves gyógyszerészhallga-tóként a Magyar Gyógyszerészhall-gatók Egyesülete (HuPSA) adott le-hetőséget. A vizsgaidőszakban vir-rasztva megírt önéletrajz és motiváci-ós levél feltöltése után tavasszal kap-tuk meg a várva-várt eredményt: sike-rült bekerülnünk a Student ExchangeProgramba, így Barcelona felé vettükaz irányt.A júliusban érkezők előzetesen két

lehetőség – közforgalmú gyógyszertárés egyetemi laboratórium – közül vá-laszthattak. Az utóbbiban kisebb-na-gyobb önálló feladatokat is kaptunk,számos technikát figyelhettünk meg, il-letve próbálhattunk ki, olyanokat is,amelyeknek eddig csak az elméletérőltanultunk. A helyiek türelmesen éskedvesen megmutattak mindent, de alegszembetűnőbb az volt, hogy két-szer annyit mosolyogtak, mint itthon azemberek. Ennek talán a mediterránkörnyezet és életszemlélet az oka, de

ami biztos, hogy jó ér-zés egy ilyen helyendolgozni.Gyógyszerészeti

szempontból érdekes,hogy a patikában agyógyszereket heti le-bontású, műanyag tá-rolóban adják ki. Eznagyban megkönnyítiazoknak az életét,akik rendszeresenszednek gyógyszert,és attól is megóv,hogy ezek valamilyenúton-módon összeke-veredjenek.A gyógyszerészoktatás egyetlen

nagy tömbben folyt, aminek volt sajátfocipályája, uszodája a közelben egygyönyörű parkkal. Maradandó élményvolt az egyetemi ebédlő, ahol a regge-li kávéhoz croissant-ok vagy katalánmódra készített szendvicsek közül vá-laszthattunk, ebédre pedig a többfogá-sos menühöz kérhettünk akár sört

vagy bort is.Természetesen a külföldiszakmai gyakorlat lényegeaz idegen nyelv gyakorlá-sa, illetve a befogadó or-szág és Magyarországközti különbségek felfede-zése mind szakmai, mindkulturális téren. A világszámos pontjáról szárma-zó húszfős csapatunkrészt vett katalán fogadóiestén, tengerparti pikni-ken, kiscsoportos városné-zéseken. Amikor Spanyol-ország győzött a VB-n, a

helyiekkel ünnepeltünk. A kapcsolat-tartók a városon kívül elvittek minketMataróba, a Szent György napi kata-lán emberi torony- és tűzijáték-feszti-válra, a Costa Brava sziklás tenger-partjához, illetve a Codorníu család ca-va (habzóbor) termelői birtokát is lát-tuk. Rengeteget tanultunk a gyakorla-tunk során, jobban megismertük a ka-talán kultúrát, mentalitást.Ezek alapján reméljük, megértitek,hogy a külföldi gyakorlatot mindenki-nek csak ajánlani tudjuk.

Két harmadévesgyógyszerészhallgató

VILÁGJÁRÓBarcelona gyógyszerész szemmelVizes hajjal húzom be magam után a kaput. A táskámban fél kézzel a fülhallgatóm után kutatok. Otthonosankeresztezve a járdaszegély nélküli utakat – bal fülhöz a bal, jobbhoz a jobb – hamar a megállóhoz érek. A 74-esbuszt kell leintenem – itt így szokás –, a vezetőnek „holá”-val köszönök. Így üdvözlik egymást, rangtól, nemtől,kortól függetlenül, méricskélés nélkül az emberek. Nagyvárosiasan személytelenül, mégis fesztelen udvarias-sággal, turistabarát egyszerűséggel: hola – szép napot Barcelonában!

Belvárosi forgatag

Barcelona kútjai

SZINAPSZIS


■Gyógyszerész hallgatóként má-sodévtől kezdve minden nyáron egyhónapos kötelező nyári gyakorlatonkell részt vennie az embernek, de sze-rencsére ez jóval több lehetőséget rejtmagában, mint azt elsőre gondolnánk.Egyrészt eltölthetem ezt az egy

hónapot közforgalmú vagy intézeti pa-tikában, gyárban vagy egy egyetemiintézet kutató laboratóriumában, deami talán a legnagyobb választási le-hetőséget kínálja, hogy mindezt egymásik országban is megtehetem, köz-ben megismerve más kultúrákat is.Persze felmerülhet a kérdés, hogy mi-kor érdemes először külföldre menni,hova és egyáltalán hogyan, tud-e eb-ben bárki is segíteni. Lassan több mintkét éve tagja vagyok a MagyarGyógyszerészhallgatók Egyesüle-tének (HUPSA), akik a különbözőszakmai előadások megszervezésemellett a külföldi cseregyakorlatok le-bonyolításában is fontos feladatot vál-lalnak. Tavaly november elején kaptamegy levelet az egyesülettől, miszerint anyári cseregyakorlatok megpályázásá-nak határideje három hét múlva lezá-rul. Mindig is szerettem utazni és a ter-veim között szerepelt az is, hogy kül-földre menjek gyakorlatra vagy egy év-re tanulni. Ennek ellenére az első gon-dolatom az volt, hogy majd később, hi-szen még csak másodéves vagyok ésez lesz életem első nyári gyakorla-ta, ezért lehet, hogy ezt jobb lenne itt-hon tölteni és majd jövőre megpróbá-lok kijutni valahova.Azonban ahogy teltek-múltak a na-

pok, egyre jobban foglalkoztatott agondolat, hogy mégis meg kellene pró-bálni és akárkivel beszélgettem a le-hetőségekről, mindenkitől bíztatást éstámogatást kaptam. Ezért a határidőlejárta előtt pár nappal mégiscsak be-adtam a jelentkezésemet és állítha-tom, hogy egyáltalán nem bántammeg. Miután minden adatomat beírtamés elküldtem a jelentkezési lapomat,elkezdtem azon gondolkozni, valójá-

ban a világ melyik részére is szeretnékutazni, hiszen választási lehetőségemvolt bőven nemcsak Európán belül, deaz összes többi kontinensen szintúgy.Hosszas gondolkodás után a válasz-tásom Kanadára esett, mivel itt aközforgalmú patikai munka mellett ku-tatóintézeti helyeket is meghirdettek.Szerencsére nagyjából egy hónap,

napi ötszöri email-nézéses izgatott vá-rakozás után megkaptam a várva-vártlevelet arról, hogy fogadnak, ráadásulegy egyetemi laboratóriumban dol-gozhatok, kutatásba bekapcsolódva,amivel nagy álmom vált valóra.Ezután már csak visszafelé szá-

moltam a hónapokat, heteket, napo-kat, a szálláshellyel kapcsolatban le-veleztem a fogadóimmal, lefoglaltam arepülőjegyemet és minden hivatalospapírt elintéztem, hogy tényleg semmiakadálya ne legyen a kiutazásomnak.Majd jött a vizsgaidőszak és már csakazt vettem észre, hogy pár nap múlvarepülök. A gyors pakolás és izgatott vá-rakozás után június 19-én útra keltem.Már az utazás is nagy élmény volt, mi-

vel még sosem utaztam ilyen messzi-re, de szerencsére mindig mindenhola jó kapun mentem át és a megfelelőpapírt mutattam fel, így estére – per-sze ottani idő szerint – már Saskato-onban voltam. A kanadai mentalitás ésgondolkodásmód nagyon sokban kü-lönbözik az itthonitól, ezt már az érke-zésem estéjén megtapasztaltam: azalbérletem kulcsait a postaládában ta-láltam meg, mivel éppen mindegyik la-kónak valami más elfoglaltsága volt.Ez az általános bizalom úgy, ahogy aközvetlenség és a rohanásmenteséletmód, eleinte nagyon meglepett, deviszonylag hamar átragadt rám is. A jódolgokat nem szégyen átvenni. Perszeegy ekkora országnál nem általánosít-hatunk, hiszen minden tartomány másés más, de a préri lakóira ezek a tulaj-donságok egytől egyig igazak. Préri.Végtelen pusztaság, mezőgazdálko-dás, nyílt emberek, kis városok, sza-badság, avagy ahogy a saskatche-wan-i rendszámtáblán is áll, Land ofliving skies. A két hónap alatt nagyonsokszor találkoztam a kérdéssel, hogy

VILÁGJÁRÓTwo months in CanadaNyári gyakorlat kicsit másképpHatalmas kaland, izgalmas munka, új barátok, gyönyörű tájak, felejthetetlen élmények] Ezek azok a szavak,amik először eszembe jutnak az elmúlt két hónapról, amit Kanadában töltöttem a University of Saskatchewanbiokémiai laboratóriumában. Ez volt életem első nyári gyakorlata, de azt hiszem, jóval több volt, mint egy egy-szerű nyári gyakorlat.

Végtelen préri

2010. SZEPTEMBER


miért éppen Saskatoonba jöttem, hi-szen ez csak egy unalmas kisváros,ahol nem történik semmi. Ennek elle-nére úgy érzem, ebben az unalmaskisvárosban mindig történt velem vala-mi érdekes, hiszen ha az ember nyitottszemmel jár és érdeklődik, akkor min-den hely tartogat valami különlegessé-get. Voltam egy várostörténeti kiállítá-son, ahol egy régi berendezett főutcánsétálhattam végig, benézve a cipész-hez, a fűszereshez, a patikushoz, atűzoltókhoz és a vegyesboltba. Meglá-togattam egy Saskatoon berry ültet-vényt, ahol megkóstoltam életem el-ső – természetesen saskatoon berry-s– sajttortáját. Canada day alkalmábólbesegítettem a magyar sátorban lán-gost sütni a parkban és közösen néz-tem a domboldalból az ünnepi tűzijá-tékot a sokféle különböző nemzetisé-gű emberrel, akik mindannyian büsz-kén vallották magukat kanadainak.

Biciklivel bejártam a folyópartot, akis utcákon barangolva pedig meg-próbáltam még jobban megismerni azitt élő embereket. Sétáltam a desz-kákból épített lélekvesztő vasúti hí-don, gyönyörködtem a folyó szépsé-gében, megnéztem a város néhánypelikánját és elmentem az állatkertbeis. Úsztam, longboardoztam, fagyiz-tam, bőrig áztam, moziba mentem ésbuliztam. Naplementében grilleztemés nyolcvan éves autókkal kocsikáz-tam a folyóparton. A Taste of Saskat-chewan rendezvényen pedig a park-ba kitelepült éttermek különlegessé-geit kóstolgattam. Az új barátokról, kö-zös filmezésekről és kellemes beszél-

getésekről nem is beszélve.Persze a mindennapjaim szerves

részét képezte a munka is, amit akáraz előző felsorolásba is nyugodtan be-illeszthettem volna, hiszen ez szá-momra sokkal több volt, mint egy-szerű munka. A University of Sas-katchewan biokémiai laboratóriu-mában dolgoztam Dr. Ildiko Badeatémavezetésével, melanoma ellenigyógyszerhatóanyagok és azok meg-felelő szállítómolekuláinak optimalizá-lásával dolgoztunk. Nagy álmom volt,hogy kutatással foglalkozhassak, amiitt valóra vált. Rengeteget tanultamszakmailag ez alatt a két hónapalatt, amiért szerencsésnek mondha-tom magam. Egy olyan csapat munká-jába kapcsolódhattam be, akiket nem-

csak szakmailag, de emberileg is el-ismertem, akik bármi kérdésem volt,bárhol elakadtam, segítettek, akikpartnerként kezeltek és ugyanúgymeghallgatták az én véleményemetés ötleteimet, ahogy a sok évtizedestapasztalattal rendelkező professzo-rokét. Egy olyan csapatba kerültembe, akik a munka közötti szünetekbenelfelejtették a kutatást és magánem-berekként viccelődtek és beszélget-tek, ahol a témavezetőnk elhívott ma-gához mindenkit egy közös gulyásosbeszélgetős estére. Senki sem voltféltékeny a tudására, hiszen minden-ki tudta, hogy csak így lehetünk egyigazán jó csapat, így engem is meg-tanítottak mindenre, a sejttenyé-szetekkel való munkától, a transz-fekción át a tömegspektrométerhasználatáig. És nemcsak, hogymegtanítottak, de bátran hagyták is,hogy használjam a különböző, kicsitsem olcsó eszközöket. Megbíztakbennem, elismerték a munkámat,önbizalmat adtak.A munkán kívül is boldogan fogok rá-juk emlékezni, hiszen segítettek, hogymég jobban megismerhessem a kör-nyéket és Kanadát. Ellátogattunk aWanuskewin Heritage Parkba, aholegy kis betekintést kaptam az indi-án kultúrába és ahol a hullámzó fű-tenger és bölényugratók látványátólbeleszerettem a préribe.Elvittek a tartományuk déli részére,

hogy megnézhessem a dombokat, avízi erőművet, hogy kompozhassak,sétálhassak a homokdűnéken. Út köz-ben pedig gyűjtöttünk közösen külön-böző növényeket és egy borsóültetvé-

A Jasper Nemzeti Parkban

A világ minden tájáról

SZINAPSZIS


nyen megkóstoltuk az idei termést.Megnéztük Edmontont is a lóverse-nyével és a híres West EdmontonMall-al együtt, sétáltunk a belvárosá-ban, majd Edmontonból elmentünkJasperbe, ami Kanada első ésegyik leghíresebb nemzeti parkja,nem véletlenül. Nehéz szavakkal leír-ni mindazt a természeti csodát, amitott láttam. Gleccserek, vízesések, ka-nyonok, igazi sziklás hegycsúcsok,gyönyörű kék színű folyók, barangolórénszarvasok és még sorolhatnám.Sajnáltam, amikor véget ért a nap, demegfogadtam, hogy ide még egyszervissza fogok jönni életemben, mertegy ilyen helyre egy nap nem elég.Persze a laboron kívül is szerez-

tem sok barátot, akik segítettek mégszínesebbé tenni a mindennapjaimat,és akik ugyanúgy azon igyekeztek,hogy minél több helyre eljuthassak ezalatt a rövid idő alatt. Így történt, hogymár az első kanadai hétvégémet egy

tóparton töltöttem szalonnasütéssel,pihenéssel, fürdőzéssel. Nekik kö-szönhetően jutottam el egy hosszúhétvégére Calgary-ba és a banff-i

nemzeti parkba, ami ha-sonlóan szép hely, mintJasper. Sajnos egy idő utánrájöttem, hogy ez a két hó-nap valójában mennyirekevés, ha az ember egykellemes helyen van, jó tár-saságban, ezért megpró-báltam minél több progra-mot szervezni még a mara-dék két hétre. Így az utolsóteljes hétvégémet Waska-siu-ban töltöttem kirándu-lással, kajakozással. Per-sze ez a két nap sem telt elizgalmas új dolgok nélkül,ugyanis egy elhagyatott-nak tűnő erdei úton lát-tam egy igazi, élő feketemedvét.

Ezután már alig egyhetem maradt, hogy kiél-vezzem Kanada minden le-hetőségét és még minéltöbb időt töltsek az új bará-taimmal, akikkel nagyonmegkedveltük egymást. Azutolsó estémre hajnalig tar-

tó búcsú bulit szerveztek és a korai ke-lés és fáradtság ellenére kikísértek arepülőtérre. Nehéz volt otthagyni őket,mert nagyon sok élmény kötött hozzá-juk, ők voltak azok, akik két hónapigminden nap mellettem voltak, akik egyidegen lányt maguk közé fogadtak éselfogadtak. Ők azok, akik segítettek fe-lejthetetlenné varázsolni az idei nyara-mat.

Tavaly novemberben úgy érzem,jól döntöttem, hogy belevágtam azismeretlenbe, mivel nagyon hasz-nos szakmai tudásra tettem szert ésolyan élményekkel gazdagodtam,amit sosem fogok elfelejteni. Éshogy mikor érdemes először külföldöntölteni a nyári gyakorlatot? Azt hiszemerre nincs válasz, de egy biztos, ki-hagyni nem érdemes, mert egy életreszóló élményről nem szabad le-mondani.

Balogh Réka

Gleccserek a napsütésben

University of Saskatchewan

2010. SZEPTEMBER


■ Ülök a tankönyv fölött, de nem tu-dom olvasni. A néhány órával ezelőttvégetért gólyatáborra gondolok. Nemtudok elszakadni tőle. Ebben a pilla-natban érkezik freegyes üzenete, hogy„ezen a táboron Te már évekkel koráb-ban dolgoztál”. Talán így is volt.Az első furcsa jelet akkor éreztem, mi-kor Budapestre érkeztünk. Mindenolyan idegen volt. Ekkor tudatosultbennem, hogy valamit elveszítettem,hogy valaminek vége volt. De örökre aszívembe zártam! Úgy jöttem vissza,mintha egész eddigi életemet Tatántöltöttem volna. Pedig csak néhánynap volt, sőt annál is kevesebb. Mivelvizsgára kell készülnöm, vissza kellettjönnöm közben is egy kicsit tanulni.Amit viszont ott töltöttem, az maga volta csoda. Minden találkozás régi-új is-merősökkel, barátokkal, a beszélgeté-sek olyan ajándékot adtak, amit megsem érdemeltem volna. Pedig jó sokhibát elkövettem: a hiányzó vizsga mi-att nem voltam végig, egy külsős ven-déggel beszélgetve elszaladt egy es-te; és a program változása miatt nemtudtam átadni egy meglepetést egy gó-lyacsapatnak. Ennek ellenére úgy voltjó az egész, ahogy történt. Dolgozhat-tam a Teaházban egy olyan csapat-ban, amelyben mindenki figyelt a má-sikra, és a gebinfőnökünk, Noncsi isnagyon ügyes volt. Egyszerre volt szi-gorú a munkában, másrészt segítőminden másban. Külön köszönöm ne-ki – és a csapat többi tagjának is –,hogy sokat segített a beosztás során.Csak így sikerülhetett, hogy tudtam vé-gezni munkámat a fórumoknál, aHÖK-ös standon, valamint a bűnbar-langos feladataimmal és összeegyez-tethető volt a Teaház. Ahol sokmindenmás volt, mint régen, de bátran mond-hatom, hogy bevált. Csak azt remé-lem, hogy ez a csapat fog még együttdolgozni! Mert ajándék volt ott lenni.Ugyanígy a vursliban is, ahol Dorcinakköszönhetően megadatott, hogy csi-nálhattuk a bűnbarlangot. A gólyák jólérezték magukat, még zárás után issokáig játszottunk. Hatalmas élményvolt! Az idei táborral azért is szeren-csém volt, mert elkerültek olyan aprószemélyes történetek, negatív epizó-dok, amelyek egy sikeres rendezvénytis be tudnak árnyékolni, talán éppen

azzal, hogy a jó érzést veszik el. Pedigezek sem jelentenek feltétlenül rosz-szat, egyszerűen annyit, hogy nehézegyszerre sokfelé odafigyelni, minden-kinek megadni mindent.Személyesen csak annyit éreztem,hogy volt néhány nagy találkozás –egyik-másik csak egy pillanat, vagynéhány perc volt –, láttam a gólyákmosolygó arcát, és mindenki jó volthozzám. Ez nagyon személyes, deazért osztom meg veletek, hogy meg-próbáljam átadni azt az érzést, amelye sorok írása közben kavarog ben-nem. Mindezt, lehet, hogy le sem tud-nám írni holnap, holnapután, ezért vé-sem még most frissiben papírra. Mégsosem vártam ennyire a következő tá-bort, mint most – néhány órával az elő-ző után – , pedig lehet, hogy nem leszilyen. Ezt is a sors hozta, ki tudja, oszt-e még egyszer ilyen jó lapokat?Vannak adósságaim: szeretnék legkö-zelebb végig ott lenni, dolgozni, és át-adni azt a meglepetést, amit idén nemtudtam. Most jutott először eszembe,hogy nem szeretnék úgy elmenni in-nen, hogy ne dolgozzam egy táborszervezésében. Ez egy pillanatnyi ér-zés, és sokan tudjuk, hogy a szerve-zés legkevésbé buli és pihenés, ha-nem 24 órás meló a táborban és na-gyon sok előtte és utána is. Ezért kü-lön köszönöm a táborszervezőknek, atöbbi vezetőségi tagnak, gebin- és be-tűfőnököknek, minden szervező inst-ruktornak, hogy beleadtak mindent eb-

be a táborba! Ez régen is így volt, és ajövőben se legyen másképp! Végigél-ni a tábort, látni a gólyákat, instrukto-rokat, ajándékba kapni szavaikat, ér-zéseiket, tekintetüket és mosolyukat –adassék meg a jövő instruktorainak is!Már többször voltam a táborban, deilyen élményben még nem volt ré-szem. A csillagok együtt álltak. Tatán aCsillag felett.

Szécsényi-Nagy Balázs

Ps.: Az cikk minden hibájáért szeret-nék elnézését kérni. Úgy gondolom,hogy mivel egy érzés megjelenítésérőlvan szó – ami akkor és ott, a megíráspillanatában volt bennem – bármiféleátírása, javítása többet venne el belő-le, mint amennyit hozzáadna. Ezértszó szerint az akkori gondolatokat éssorokat tartalmazza, hogy az olvasóátérezhesse az élményeket, melyek azújság hasábjai mögött vannak.Miután gondolataimat papírra vetet-tem, bekapcsoltam a tévét, hogy kicsitkörülnézzek, mi történt a nagyvilág-ban. Szerettem volna egy kis szünet-tel áthangolódni a tanulás hullámhosz-szára. Éppen a Híradó ment, tudósítása táborból, képek a Csillagból(!) Fur-csa és kedves véletlen volt, az áthan-golódás persze nem sikerült.

IÖCSA tábor margójára – érzések és élmények

Tatán, a Csillag felett

SZINAPSZIS


■ Bogár: Emlékszel még arra a pil-lanatra amikor megtudtad, hogy leme-hetsz?Orsika: Még szép, hogy emlékszem.Andris hívott a kérdéssel, hogy mit csi-nálok augusztus utolsó hetében?! Énazt feleltem, hogy vélhetően filozofálnifogok az élet nagy dolgairól. Mire ő:„Nem filozofálsz. Jössz Tatára a Tá-borba!!”. Ahogy ezt kimondta, elkezd-tem ujjongani az örömtől egy áruházkellős közepén! Nem győztem kö-szönni a meghívást. Emlékszel az üze-netemre? Na, az ezután volt!Bogár: Persze, hogy emlékszem, televolt „ÁÁÁÁÁÁ”-val, irigyeltelek is!Orsika: De Te is lent voltál, nem? Temit éreztél?Bogár: Engem épp az EOK-ból kilép-ve ért utol a telefon, hogy mi lenne, haén is a Táborban a gólyákkal töltenémaugusztus utolsó hetét?! Nem mon-dom, lehet hogy visszhangzott a ThalyKálmán utca az örömömtől[ Na, deutána sem unatkoztunk a nyár alatt[hogy is volt?Orsika: Elkezdtük építeni a betűt.Összegyűltünk sokan, sokszor, hogylassanként csapattá, majd végül szin-te egy igazi kis családdá váljunk, ésezt átadhassuk a gólyáknak[Bogár: Én emlékszem ám arra is,hogy a betűépítő hétvégén több órátültünk az asztal körül és varrtuk, raj-zoltuk a különböző kiegészítőket a be-tű arculatához[Orsika: Életemben nem láttam még fi-úkat ilyen elszántan varrni[Bogár: A végén mégis elkészültünkmindennel, majd végre eljött a tábor el-ső napja[ Emlékszem, írtam is Nekedegy sms-t, miközben a metrón ültem,hogy „van egy érzésem[”Orsika: „I gotta feeling uhh huh” – du-dorász[Megint felöltöztettük a Déli pályaudvarmelletti gödröt szivárványszínű ruhá-ba! Lassan összegyűlt a 19 betű gó-lyákkal, instruktorokkal együtt és el-kezdődött az, amire mindannyian vár-tunk! A betűk elkezdtek ismerkedni,mókázni, énekelni és táncolni[

Bogár: Emlékszem, énmég egy kis napszúrást iskaptam, de abszolút meg-érte! Amikor azt látod,hogy csapatonként 25-50idegen ember sétál a gö-dör lépcsőin és már a vo-nat felé menet is érződikrajtuk, hogy valami elkez-dődött. Beszélgetnek,együtt nevetnek, izgulnakazon, hogy mi is történikmajd velük a hat napalatt[Orsika:A közös történetregondolsz ilyenkor Te is,igaz? Ami évekig elkísér,ami feledhetetlen, és amimiatt mi is imádjuk ezt azegészet[Avonaton olyanjót mulattunk. Indulóének-léssel, játékokkal, beszél-getéssel vagy épp a tájkémlelésével ütöttük el az időt.Bogár: A bejáratnál végre felcsendültnyarunk kedvenc dala[ „Elhiszedvégre[ megérkeztél végre[Tata, Ta-ta vár Rád”. Ezután átléptük a Bábel-tábor kapuját, elfoglaltuk szállásainkat,uzsonnáztunk, tovább ismerkedtünkmajd következett az első megmérette-tése a betűknek: volt benne egy kis„kézműves” feladat, némi költészet éstáncművészet[Orsika: Majd következett a Csillagokháborúja, megfűszerezve kicsit Az em-ber tragédiájával, musicalként, instruk-toroktól gólyáknak, nagy szeretettel.Hihetetlen élmény volt, ugyanúgy, mintaz, ahogy 800 különböző hangot hal-lunk egyszerre fölesküdni a Semmel-weis Egyetem gólyájává.Bogár: Ezek után az este egy szolidzenés táncos mulatsággal folytatódott.Orsika: A hajnali kakasszó a fórumnapját köszöntötte. Vidáman keltünk,izgalommal vártuk, hogy az ifjak leen-dő oktatói megérkezzenek.Csillogtak a szemek a kari fórumokonelhangzó információ áradat hallatán,sokan itt érezték úgy, hogy jó helyrejöttek. Kis szünet után a betűk szemé-

lyesebb légkörben beszélgethettekmeghívott tanárukkal leendő tárgyaikrejtelmeiről vagy éppen az egyetemiélet ügyes-bajos dolgairól.Bogár: A késő délután és az este fo-lyamán különböző vicces próbatéte-lekkel lepték meg gólyáikat az instruk-torok, hogy csapatszellemük és együt-tes kreativitásuk is kibontakozhasson.Volt versírás, színjátszás, logikai játék,sőt fizikai erőpróba is, melyeket a csa-patok kimagaslóan jól és nagy lelke-sedéssel oldottak meg!Orsika: Annyira jó volt látni, ahogy fo-kozatosan egyre nyitottabbak lettekegymás felé, csapattá kovácsolód-tak[Mik is történtek másnap?Bogár: Mivel a második nap az infor-mációáradaté volt, a következő a sportés a testmozgás jegyében telt. A betűktöbb sportágban mérhették össze tu-dásukat, úgymint foci, röplabda vagyépp a floorball. Ezek mellett óriási han-gulat volt a kötélhúzások alatt is és akosárlabda vagy a frizbifoci pályánsem panaszkodott senki a hidegre!Délután a főszerepet a pihenés és afelfrissülés kapta[Orsika: Igen, ez nem is véletlen, hi-

IÖCS„Tata, Tata vár Rád]”Miközben azon gondolkodtunk, hogy mit is írjunk az idei Gólyatáborról, felidéztük, hogy mik történtek velünkazon a bizonyos augusztusi héten.Eközben viszont annyi emlék és érzés tört fel belőlünk, hogy úgy döntöttünk, inkább ezt a sok élményt és be-nyomást szeretnénk megosztani Veled, kedves Olvasó.

Találkozások

2010. SZEPTEMBER


szen este újabb érdekes program vár-ta Bábel népeit. A tatai tábor átalakult acsillaghullás ünnepe ihlette keleti ba-zársorrá, amelyet egy fergeteges has-táncbemutató nyitott meg. A gólyák óri-ási kínálatból válogathattak a nap fo-lyamán megszerzett vurstli jegyeikértcserébe, úgy mint az élő zenedoboz,az állatsimogató, a házasságkötőstand, a héliumos lufilelőhely, az élő videojá-ték és még sok mindenmás.Majd miután bezárt abazár, egyből visszare-pültünk a 70-es 80-asévek világába, így egyfergeteges retro bulivalzárult a nap.Bogár: Másnap végrea lazításé volt a fősze-rep[ A három napalatt megfáradt, sajgótagjainkat a tatai stran-don pihentettük. „Rö-vidke” séta után érkez-tünk meg a strandra,ahol egy rövid vízive-télkedő után[Orsika: Bedobtál avízbe?!Bogár: Igen, az is itt volt[Szóval mindenki szabadon múlathattaidejét szunyókálással, fürdőzéssel,strandröplabdázással, focival. Szeren-csére itt még mosolygott ránk a nap ésnagyon jó időnk volt! Egyébként arraemlékszel, amikor a nyár kedvenc szá-ma felcsendült?Orsika: Ó, igen, az leírhatatlan volt! Atábor apraja-nagyja körbevette a me-dencét és a direkt erre a táborra meg-írt és felénekelt dalra eljárta a tábor-táncot. Majd újra[Bogár: A strandolás után Bábel népeifelkerekedtek, hogy visszatérjenek azépítés helyszínére. A tábor kapujábanmár elért minket az eső. A nap továbbirészében a betűk külön-külön játszot-tak, ismerkedtek, szórakoztak.Orsika: Ötödik nap a különböző karokbetűi egymással ismerkedtek játékosfeladatok keretein belül. Öröm voltnézni, ahogy az újdonsült gyógysze-részjelöltek a leendő gyógytornászok-kal, vagy épp a friss medikák és medi-kusok az EKK gólyáival olyan gördülé-kenyen együtt tudtak működni, ahogyaz egészségügyben, munkájuk soránszükségeltetik majd. Az együtt töltöttidőt egy finom ebéddel ünnepeltükmeg.

Bogár: Ezt követően gólyáink meg-kapták első önálló feladatukat, ami akövetkező volt: „Készítsetek egy klip-pet a megadott zenére, és adjátok előeste, Bábel egész népe előtt!” Szerin-tem minden betű bizonyította ráter-mettségét, kreativitását és összetartá-sát, hiszen a produkciók egytől-egyigfantasztikusan sikerültek!

Orsika: Ezután a tábor majdhogynemlegmeghatóbb percei következtek.Köszönetet mondtunk: Azért a sokmunkáért, annak a sok embernek, akikminden erejükkel és lelkesedésükkelazon dolgoztak, hogy ez a tábor a le-hető legtöbbet adja lakóinak...Megérkeztünk egy meseszépen feldí-szített táborba, amely a hat nap alattvégig kifogástalanul tiszta volt.Mindig voltak segítő kezek, amelyeképp elő- vagy elpakolták a szükségeseszközöket, a színpadot.Voltak, akik mindenkinél korábban kel-tek, hogy összecsomagolják a regge-linket, napközben pedig mindig ott ter-mettek, ahol éppen szükség volt rájuk.Bogár:A teaház lelkes tagjai azon tüs-ténkedtek, hogy bárki bármikor tudjonenni egy finom tésztasalátát, meleg-szendvicset, vagy ha már azt hittük,hogy végleg elment a hangunk, akkoregy jó forró teával mindig igyekeztekvisszaadni azt.Ha épp valami magyarosra vágytunk,mindig ehettünk friss lecsót vagy egy„parasztburgert”, amiket hazai italokkalöblíthettünk le. Ha még ez sem lett vol-na elég, a lángos sütők mindig friss ésfinom lángossal vártak bennünket. Voltegy sátor, ahol a sör mindenféle válto-zatát megtaláltuk, a koktélpultban pe-

dig a színes italoké volt a főszerep.A Söröző mindenféle itallal örvendez-tetett meg minket, mindemellett talpa-lávalóval is szolgált táncos lábú ven-dégeinek.A zene azonban a Csillagban kapottfőszerepet, ahol lemezlovasaink fá-radhatatlanul keverték a muzsikát aközönség legnagyobb örömére.

Orsika: Hogymindezen földijóhoz az alap-anyag megér-kezzen, volt, akinaponta látogat-ta a közeli bevá-sárlóközpontot.Itt szeretnénkmegköszönni araktár gebin lel-kes munkáját.Voltak, akik, azegészségünkre,voltak, akik abiztonságunkravigyáztak a tá-bor alatt. Kame-rások és fotósokhada dolgozottazon, hogy en-

nek a hat napnak a legszebb pillana-tait évek múlva is visszanézhessük[Bogár: Végül, de nem utolsó sorban aköszönet a táborvezetésnek szólt, an-nak a nyolc embernek, akik mindeztkoordinálták, különösképpen a táborkét főszervezőjének: Ajtai Zsuzsanná-nak és Fügedi Gergelynek!Orsika: A hajnalig tartó móka utánireggelen összepakoltuk táskáinkat,majd gyülekeztünk az alakuló téren.Hazaindulásunk előtt mindenki magá-ra öltötte a közös táborpólót és azIÖCS történetében először nemhogyegyszer, de nem is kétszer, hanem há-romszor táncoltuk el az alakuló térenBábel egyesült népeként a tábortán-cot, az elmúlt hat nap búcsúztatása-képp.Bogár: A rövid vonatút után visszatér-tünk a Déli pályaudvarra, és egyúttal amindennapokba, hogy gólyáink élet-ének egy teljesen új fejezete kezdőd-hessen el[Reméljük, beszélgetésünket „hall-gatva”, kedves Olvasó, Te is átéltedvagy épp újraélted a SemmelweisEgyetem 2010-es Gólyatáborát.

Orsika és Bogár

Egy nagy csapat

SZINAPSZIS


■ A szokásos rendezői feladatokmellett, egészen bővelkedtünk idéna hirtelen fellépő problémákkal, denyugodjon meg mindenki, mindetsikeresen megoldottuk hála a gyor-san jött segítségeknek. No de egykis ízelítő, hogy hogyan is]?Igyekeztünk min-

dent a rendezvényelőtt rendben tudni,hogy annál kevesebbdolgunk legyen anagy sürgés-forgás-ban. De arra még misem számítottunk,hogy a rendezvénytmegelőző estén fűtés-cső csere miatt feltúr-ják az IÖCS raktárhozvezető utat úgy, hogykörülbelül másfél mé-teres homokkupacothagynak a külső rak-táraink előtt. Hm[ottvannak a nagyszín-pad elmei[hm[ottvannak a tartalékesz-közök[hm[ott van-nak a koktél elemek.Gyors telefon, pár ag-gódó szó és estére azakció csoport mármeg is alakult és gőzerővel ássák ki az „ér-tékeket”. Huuuu ezt megúsztuk.Másnap reggel négy óra , senkit

nem boldogít, hogy az éjszaka mégesett az eső. Már egy hete énekeltet-jük mindenkivel a „Süss fel nap, fényesnap”-című fergeteges számot, de hátcsak nem akar hatni a dal mágikusereje. Mivel a reményt kell feladni utol-jára csak dúdolgatjuk magunkban, ár-tani nem árthat és imáink meghallga-tásra találtak[a távolban néhol előbu-kik egy napsugár, ezzel jelezve , hogyaz időjárásért felelős gebin jó munkátvégzett. Az idő melegszik, mi pedig fü-lig érő mosollyal kezdjük el megszün-tetni a pocsolyákat. Ki hólapáttal, ki po-

hárral esik neki a dolognak, de a vég-eredmény fantasztikus.A nagy örömködés közepette meg-

érkeznek az ex-főrendezők is. Igen,ez is egy hagyomány, mely szerint azökör felszúrására meghívást kapnakaz ex-főrendezők is. A hajnali csöndet

egy piros autóból feltörő zene töri megés megjelenik az ablakban a kedven-cem[a vodka ízű szeszesitalra hall-gató melegítő szerkezet.Az ember mindig elgondolkodik

ezen nedük mivoltán, de sürget az idő,és még két pulcsi is kevés a meleg ér-zéshez, hát essünk túl a welcomedrin-ken. Még az ökrök is beleborzongnakebbe a látványba, akik már pár napja apácban csücsülnek és most egy fur-gon hátsó részében várják, hogy be-teljesítsék a küldetésüket.Nem tudom ki látott már ökör fel-

szúrást élőben, hát emlékezetes dologaz egyszer biztos. Ahogy pár izmos le-

gény az ökröt rásegíti a sütőrúdra,majd kikötözik, hogy a szabadulásá-nak még csak halvány reményét is el-töröljék. Meggyullad a fa, elkezd fo-rogni az ökör, és már mindenki az estifalatozásra gondol.Olyan tizenegy órára megérkezik a

kétszázötven kilog-ramm burgonya és anegyven kilogrammhagyma kíséretével azelső szállítmány a pul-tok és a színpad épü-léséhez. Elkezd feltöl-tődni a helyszín, a tö-meg kicsit most szét-szóródik, valakikrumplit pucol, valakipultot épít, valaki azökrök kicsorduló zaft-ját lesi. Valami hihetet-len érzés minden ren-dezvénynél, ahogy azüres terek betöltődnekaz asztalokkal, sátrak-kal és egyéb dekoráci-ós kellékekkel, és páróra alatt egy új hely-színné alakul az addigmég üres terület. Las-san a szórakozni vá-gyó tömeg is megér-kezik, és elkezdődikez a hihetetlen ese-

mény. Idén rendkívül sokan, közelezerhatszázan jöttek el és vetették be-le magukat a rendezvény nyújtottaszórakozási lehetőségekbe.Visszagondolva a történtekre kije-

lenthetem, hogy nem történhetett vol-na semmi másképp, ez így volt tökéle-tes és így lesz emlékezetes. Az alkal-mat megragadva pedig szeretnémmegköszönni mindenkinek, aki segítettezt az álmot megvalósítani és remé-lem, akik eljöttek azok egy életre szó-ló élményt kaptak ettől a naptól.

Répási Eszter

IÖCSAz ökörsütés egy kicsit más szemmelHagyomány, hogy két hallgatói szervezet, a Szent Schönherz Senior Lovagrend és az Instruktor ÖntevékenyCsoport rendezi meg már évek óta ezt a rendezvényt. Idén is négy főökör-rendezővel - Gyanó Dóra (IÖCS), Ré-pási Eszter (IÖCS), Gyulavári Ádám (SSSL), Varga Bálint András (SSSL).

...serceg a zsírja, ökör!

2010. SZEPTEMBER


■ Az a megtiszteltetés ért minket,hogy a Szinapszisban az IÖCS évegyik gyöngyszeméről, a Gólyaha-jóról írhatunk, ráadásul szervező-ként.Ezt a cikket nem csak élmény be-

számolónak szánjuk. Szeretnénk ki-csit eme ikon jelentőségét, értékét iskiemelni.Ha bármelyik hallgatótársunkat

megkérdezzük, hogy gólyaként szá-mára melyik rendezvény volt a legem-lékezetesebb, akkor nagy valószínű-séggel a gólyatábort vagy a gólyabáltemlítenék. A „hajós buli” halvány em-lékfoszlányait felidézni lassabbanmegy, pedig évek óta mindig meg-szervezzük.Megszervezzük azért, mert szá-

munkra több ez egy „hajós bulinál”. Eza rendezvény jelenti az összekötőkapcsot a tábor és a bál között.A ta-tai táborban az elsőévesek illetve azinstruktorok töltenek minden évben hatélményekben bővelkedő napot. Itt kez-dődik el későbbi kollégák megismeré-se illetve az egyetemi életbe való beil-leszkedés. Ezen folyamat következőnagyobb lépcsője a gólyahajó, egyexkluzív helyszín, a tábori bulik han-gulata, remek lehetőség újabb kap-csolatok kialakítására. A három heteegyetemre járó hallgatók újra betűkbetömörülnek legalább a hajóra szállásidejére, így a gólyatábort valamilyen

okból kihagyó elsőévesek is közös él-ményeket élhetnek át betűtársaikkal.Minden megszervezett rendezvé-nyünk, minden együtt átélt élmény agólyatábortól egészen a gólyabálig ké-pezik alapját egy új közösségnek.És akkor a lehetőségeken túl miért isérdemes fedélzetre szállni???

Azon fiatalok, akik szeptember28-án esti programjuknak a SzilágyiDezső teret valamint az Európa ha-jót választották, Budapest egyik le-

gelegánsabb helyén bulizhattak.Rögtön a felszállás után egy a kreati-vitásukat is igénybe vevő, párkeresőjátékkal bővíthették ismerőseik körét.A másfélórás hajóút során alkal-muk volt gyönyörködni a főváros fé-nyárjában. A Dunán ringatózva kö-zelről szemlélhették meg a Parla-mentet, a Várat, a Margit szigetet ésLánchidat. Egészen hajnali háromigközel 1000 m² -nyi tánctér, három bu-li helyszín három különböző zenei stí-lussal igyekezett mindenki igényét ki-szolgálni. Kapitánysapkában a tánco-ló párok között cikázva az este folya-mán elégedett tekintetekkel találkoz-tunk. Hasonló pozitív visszajelzéstkaptunk az Európa hajó személyzeté-től és tulajdonosától is. Állításuk sze-rint az eddigi legkulturáltabb egyete-mi rendezvényt sikerült közösen meg-rendeznünk.Ezúton is szeretnénkmegköszönni a lehetőséget, a bizal-mat és a sok segítséget a szervezés-hez. Hatalmas kihívás, hihetetlenélményvolt Gólyahajót szervezni,reméljük rajta részt venni is.

Szaffi&Trim

IÖCS(m)Uszály party!avagy Gólyahajó 2010

Túl a barátságon

Beszállás

SZINAPSZIS


■ 2010. október 29-én nagy erőkkelvonult ki a rendőrség a SemmelweisEgyetem VIII. kerületi Nagyvárad té-ri Elméleti Tömbjéhez (NET), ahon-nan az éjjeli órákban érkezett beje-lentés „ismeretlen célból megjelentmasszív embertömeg” címen.A hír nem kacsa, a rendezvényt az

Instruktor Öntevékeny Csoport ne-vű rejtélyes szervezet vállalta magá-ra, akik egyszerűen csak „Gólyabál”-nak minősítették az összejövetelt.Nem volt ilyen elnéző sem a RektoriHivatal, de még maga a Humán Erő-forrás Minisztérium sem, utóbbi kép-viseletében dr. Réthelyi Miklós Mi-niszter Úr ugyanis azon nyomban el-vállalta a fővédnökséget, hozzá ha-sonlóan az éves hagyományokat kö-vetve dr. Tulassay Tivadar Rektor Úris védnökség alá vette az eseményt– a szervezőség nagy örömmel fo-gadta a megtisztelő gesztust.Az alábbiakban megkíséreljük ki-

bogozni a helyszínen történteket, le-hetőségeink azonban az épületbentapasztalt túláradó jókedv és emelke-dett hangulat miatt korlátozottak.Zoológusok megerősítették, hogy a

„gólyák” egy sajátos alpopulációjaképes lehet (bizonyos pontszám el-érését követően) az egyetemi polgárráválásra (a transzformáció módja mégnem tisztázott, úgynevezett „instrukto-rok”-nak köze lehet a folyamathoz),

csoportos vándorlásra, majd bállalszóösszetétel képzésére. A NemzetiNyomozó Iroda (NNI) munkatársai je-len pillanatban is dolgoznak a tagokközött csak „betű” néven emlegetettcsoportosulások kódjeleinek megfejté-sén – ezen csapatok ugyanis már pén-teken 17:00-kor beengedést nyertekaz egyébként jelentős mennyiségű de-

korációval védett épületkomplexbe.Belépésüket követően bizonyos

„Díszterem” nevű helyiségbe kísértékőket, ahol ünnepélyes pohárköszöntő-re, táncokra, nyúlnyúzásra és egyébműsorokra került sor – a köznyugalomfenntartása érdekében ezekről jelenszámunkban nem közlünk részleteket.Már a nagyközönségnek szánt nyitás-kor (őszi időszámítás szerint ez 20:00órát takart – még nem sikerült értel-mezni azt a tényt, hogy ez időpontelőtt nem sokkal kisebb csordányi vö-rös bika tűnt el az Egyesül Államokbeli Chiwawhua pusztáról, amerikaihírszerzési adatok alapján) is kisebbzavar támadt: a báli öltözetbenmeg-jelent fiatalok közül ugyanis többenmegsérültek egy elszabadult szok-nyaabroncstól. Információink szerinttömegoszlatás céljából ezért a szer-vezők az épület területén változatoshelyeken kisebb-nagyobb ételt ésitalt szolgáltató egységet helyeztekel. Tökéletes módszerrel iktatták ki azNNI és a nemzetközi összefogás so-rán létrejött speciális nyomozócsoporthangérzékelőit: mind ezidáig ismeret-len kényszerítő eszközöket bevetvehazai ismert zenekarok tagjait sikerültkoncertezésre bírniuk, ráadásul egyidőben több helyen is. Köztük volt az

IÖCSKiszivárgott információk

Báli fények

Gólyabáli forgatag

2010. SZEPTEMBER


azóta súlyos népszerűségiindex-növe-kedést szenvedett Besh’o’drom, Za-gar, Roy és Ádám Trió valamint BalkanFanatik. Nem úszták meg ennyivel akisebb fellépők: a végelgyengüléstszenvedett hallgatók felháborodott föl-jelentéseit azóta is tucatszám kapja aJerry Lee’s Rock’n’roll Service né-ven futó, nem várt módon rock’n’rollműfajt képviselő zenekar, továbbá aslágergyanús Blokk,aGroup’n’swingés a Mitrio Jazz. A színpadok mellettpedig egy tüdőtranszplantáció élő köz-vetítését tanulmányozhatta a szakmaiközönség, igaz, személyes kipróbá-lásra a bál nemdohányzó volta miattnem akadt lehetőség. A zenei föllé-péseket többször meg kellett szakítaniaz est folyamán kialakult ajándéktárgy-túltengés következtében – ez annyirakétségbeejtette ugyanis a szervezőket,hogy egy „jótékonysági tombolá-nak” titulált procedúra közben burkol-tan a közönség sorai közt szórták szétaz értékes nyereményeket. Emiatt ké-sőbb több neves külföldi cég vezér-igazgatója is lemondott. Utóbb azon-ban manipuláció gyanúja is fölmerült,a tombolajegyeket ugyanis a hivatalosjegyárúsítás során és a helyszínen ismegvásárolhatták az érdeklődők.Tovább borzolta a kedélyeket, hogy

a befolyt bevételt ciprusi offshore ésfantomcégeken keresztül a TrautschAndrás Olivér Alapítványhoz juttatákel a leukémiás és daganatos beteggyermekek megsegítésére.A szervezők tanultak a nyári eset-

ből, és jóval kevesebb „nokiás” doboztszereztek be a pénz mozgatására, ígyez a jegyárakon is meglátszott – megnem erősített információk szerint arendezvény Budapest kiemelt báljaiközött szerepel, a belépők ára azon-ban így is messze a legalacsonyab-bak közé tartozik. Erre egyetlen logi-kus válaszlépésnek a jegyek nagyszámban történő terítése tűnt egy-szerre több helyszínen, név szerint azegyetem Elméleti OrvostudományiKözpontjában (EOK), az Egészségtu-dományi Kar Vas utcai épületében(ETK) valamint az alagsoraiban urán-dúsítást is végző, fent említett NET-ben. Az árusítást október 18-án kezd-ték meg, munkanapokon 10:00 és

16:00 között. Utólag dél-oroszorszá-gi, magyar informatiai érdekeltségek-kel bíró cégek erősítették meg, hogyaz ő szervereiken keresztül történtrosszindulatú támadás során a szer-vezők irányításuk alá vették awww.golyabal.sote.hu domaincímet,melyen keresztül reklámozták az ese-mény pontos részleteit, globalizáció-ellenes valamint hódtenyésztési néze-teiket.„Sajnálattal közöljük, hogy rendezvé-nyünk túlzott sikere miatt elkerülhetet-len a jövőbeni ismételt megrendezés”– nyilatkozta szűkszavúan KaszaÁdám okleveles teakészítő. „Ádi kö-veteléseit sajnos ritkán vehetjük ko-molyan, tekintve a múltkori igen kínosrakottkrumplis incidenst” – tette hozzáPataky Borbála, a bál másik főszer-vezője.A cirka 350 szervezőt ma reggel tö-

mött sorokban szállította el a Buda-pesti Rendőrfőkapitányság SzervezettPozitív Élményszerzés Elleni Osztálya(BRFKSPÉEO); a jelenleg átláthatat-lan tulajdonlási és jogi felelősségi hely-zet miatt elhúzódó pereskedés várha-tó. Az épületben rekedt, ezres nagy-ságrendben megjelent vendégek ké-sőbb részben mentőkabinokban, rész-ben metróval távoztak, de érkeztek hí-rek teleportálás sikeres végrehajtásá-ról is.

F.G.

Táncolj!

Galériánk

SZINAPSZIS


■ Kedves Érdeklődő!Engedj meg egy kis ízelítőt! Mivel is kí-vánjuk emlékezetessé tenni számodraezt az estét?Elsőéves hallgatók, vagyis a gólyák

számára bálunk zártkörű résszel kez-dődik 18 órakor, melyen Egyetemünkvezető tisztségviselői is részt vesznek.Itt sor kerül gólyák nyitótáncaira, a be-tűk saját táncaira, továbbá az ünnepé-lyes pohárköszöntőre és megannyi ér-dekes programra, meglepetésre.A nagyközönség számára kapu-

inkat 20 órakor nyitjuk és nem sok-kal később több helyszínen koncertekés más programok kezdődnek, ame-lyek, mint oly régóta idén is nagyszerűszórakozási lehetőségeket kínálnak.Külsősöket is sok szeretettel várunk!Ezért hozd nyugodtan párod, barátai-dat, régi osztálytársaidat vagy bárkit,aki neked kedves és szeretnéd meg-osztani vele ezt az élményekben gaz-dag, felhőtlen estét.A teljesség igénye nélkül ismerte-

tem azon fellépőket, akik gondoskod-nak majd a nagyszerű hangulatról ésa talpalávalóról. Ők nemmások, mint aBesh’o’drom, Zagar, Roy és ÁdámTrió, Balkan Fanatik, Jerry Lee’sRock’n’roll Service, Blokk, Gro-up’n’swing és a Mitrio Jazz. Ezekenfelül külön DJ pult előtt bulizhatják kimagukat a lemezlovasok szerelmesei.

Vannak még megválaszolatlankérdéseid?Íme, néhány gyakori, cso-korba gyűjtve:

Milyen ruha illik a bálhoz?Itt az ideje elővenni a szekrény mélyé-ről a báli ruhát, lányoknak a legcsino-sabb kisestélyit, fiúknak a legelegán-sabb öltönyt.

Mit tegyek, ha kiszárad a torkom,ha megéhezem?Ha időközben kitikkadtok a nagy tán-colásban, akkor nagy szeretettel vá-runk Titeket különböző sörözőinkben,borozónkban, az ínyenceket pedigkoktélbárjainkban. Éhen sem fogtokmaradni, erről gondoskodnak majd a

szendvicsbárjainkban és a teahá-zunkban kapható ínycsiklandozó éte-leink.

Dohányozni lehet a bálon?Az est az elmúlt évekhez hasonlóanidén is dohányfüst-mentes lesz, va-gyis csak a kijelölt területeken lesz en-gedélyezett a dohányzás, ügyelve azépület, a ruhák és egészségünk vé-delmére.

És a tombola?Köszönöm, hogy emlékeztetsz rá!A korábbi évekhez hasonlóan az ideiGólyabálon sem marad el Tombola já-tékunk, melynek során a szelvények ajegyárusítással párhuzamosan vásá-rolhatók meg jelképes áron.Az értékes nyeremények mellett másokból is érdemes tombolajegyet vásá-rolni, ugyanis a befolyt összeggel az I.számú Gyermekgyógyászati Klinika„Trautsch András Olivér” Alapítvá-nyát támogatjuk, mely a leukémiás ésdaganatos beteg gyermekek gyógyítá-sáért jött létre.

Hol vásárolhatok belépőt?Jegyek kaphatók korlátozott számban2010. október 18-tól munkanapokon10:00 – 16:00 között a következő hely-színeken:

a NET-ben (1089 Budapest Nagyvá-rad tér 4.), az EOK-ban (1094 Buda-pest Tűzoltó utca 37-47.) és az ETK-n(1088 Budapest Vas utca 17.).A jegyárak idén is hallgatóbarátként

lettek megszabva, biztosítva ezzel,hogy rendezvényünk Budapest legol-csóbb Gólyabáljai között legyen szá-mon tartva.

Hol kaphatok választ továbbikérdéseimre?Erre a legjobb fórum, ha ellátogatsz fo-lyamatosan frissülő weboldalunkra,melynek címe:http://www.golyabal.sote.hu.A Semmelweis Egyetem Gólyabál-

ja kétségtelenül az egyik legszínvona-lasabb és legkeresettebb rendezvényeaz őszi báloknak. Ha már évek ótavendégünk vagy, akkor nagy örömmelvárunk idén is, ha pedig még sosembáloztál, buliztál velünk, akkor éppenitt az ideje! Reméljük felkeltettük ér-deklődésedet, és vendégünkként kö-szönthetünk október 29-én a Nagyvá-rad Téri Elméleti Tömbben!

A Szervezők

IÖCSItt van az ősz, itt van újra]Ha ősz akkor új tanév, ha új tanév akkor gólyák, és természetesen Gólyabál.Az IÖCS idén is megrendezi a Semmelweis Egyetem hivatalos gólyabálját október 29-én a Nagyvárad téri El-méleti Tömbben. Idén a fővédnökséget prof. dr. Réthelyi Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezető-je, a védnökséget pedig Egyetemünk rektora prof. dr. Tulassay Tivadar Rektor Úr vállalta.

Felejthetetlen élmények

Documents

Szinapszis 2010. szeptember