Upload
fazekaslev
View
644
Download
3
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Tanulmány Százhalombatta város ifjúságának és kulturális egyesületeinek helyzetéről, valamint problémáinak lehetséges megoldásairól.
Citation preview
„A szociokulturális körülmények tudatos javítása jelenti az elsőrendű lehetőséget az ember potenciális adottságainak
gyönyörű képességekké formálására, az egyén harmóniája és a társadalom fejlődése érdekében.”
Czeizel Endre
Tanulmány egy ifjúsági központ megvalósíthatóságáról és lehetőségeiről Százhalombatta – 2013/14
A projekt kezdeményezői:
SZIKE Egyesület SZAK Stúdió Nyitott Színpad Zenei Egyesület Ifjúsági Klub Százhalombatta (volt vezetői)
4
Tartalomjegyzék
Mű-Hely (bevezető)______________________________5 Százhalombatta adottságai és lehetőségei___________6
A százhalombattai ifjúság múltja, jelene és jövője____9 Ifjúsági felmérés____________________________19
Az új közösségi tér_________________________30 A hely__________________________________37
Szervezeti felépítés______________________43 Pénzügyi megvalósíthatóság_____________46
Időbeli ütemezés_____________________50 Megvalósíthatóság alapvető feltételei___52
Összefoglalás_____________________55 A tanulmány készítői______________56
5
MŰ-HELY Tanulmány egy ifjúsági központ megvalósíthatóságáról és lehetőségeiről.
Százhalombatta – 2013/14
Százhalombattán már jó ideje égető probléma a fiatalok, fiatal felnőttek kulturális
kikapcsolódási lehetőségeinek szűkössége. Nincs egy állandó tér, egy állandó hely, ami képes
lenne befogadni és összehozni a különböző érdeklődésű fiatalokat, így nincs lehetőség
komolyabb önszerveződés kialakulására sem. A fiatalok tudják mire van szükségük, de
egyenként, vagy kis, szegregált csoportonként nincs meg az erejük ahhoz, hogy ezeket meg is
tudják valósítani. A városban rengeteg kisebb csoportosulás működik, akik egymástól
függetlenül és elzártan foglalkoznak a saját érdeklődésüknek megfelelő tevékenységekkel, ám
ezek között a csoportok között nincs átjárás. Egy közös hely (műhely) híján mindenki a város
különböző pontjain jön össze.
A város jövője szempontjából jelenleg a legfontosabb generáció a 14 és 35 év közötti
korosztály. Ha ebben a generációban nem alakul ki kötődés, a város elveszíti jövőjét.
Százhalombattán jelenleg ez az egyik legnagyobb veszélyforrás.
A kultúrához való kötődés nem alakul ki magától, egy tanulási folyamat része. A
Barátság Kulturális Központ a felnőtt korosztály igényes kulturális kikapcsolódásáért felelős,
célközönsége tehát nem kifejezetten a fiatalabb generáció. Egy ifjúsági jellegű közösségi hely
lehetőséget biztosíthatna arra, hogy a fiatalok megtalálják magukban a művészet és a kultúra
iránti érzékenységet, minőségi kultúr-fogyasztókká váljanak, és ezáltal a későbbiekben
felnőve rendszeres látogatói legyenek a BKK által szervezett kulturális eseményeknek.
Ezzel a tanulmánnyal az a célunk, hogy egy valóban működő lehetőséget vázoljunk fel
arra, mivel lehetne helyet adni a fiataloknak, megfékezni a kivándorlási folyamatot, lekötni és
hasznosítani a bennük rejlő energiákat.
6
1. Százhalombatta adottságai
és lehetőségei
Tudatos (kulturális) fejlődés
Százhalombatta város tudatosan kialakított,
határozottan fejlődő, jól működő közösség. A gyerekek
számára fejlett oktatási intézmények, több művészeti,
kulturális és sport lehetőség adott. A város nagy számban
biztosít munkalehetőségeket, és a felnőtt és nyugdíjas
korosztály igényeit is kielégíti számos szervezettel, klubbal,
kulturális események rendezésével. A város büszkén tűnik ki a
környező települések sorából, természeti, történeti értékeinek
köszönhetően az ország egyik legélhetőbb városa.
A város nem a hagyományos értelemben vett
településfejlődés mintáját követte. A 60-as évek elején beindult
hihetetlen mértékű ipari fejlődés szokatlan változásokat hozott
a település életébe. Az ipari létesítmények biztosította
munkalehetőségeknek köszönhetően egy teljesen új lakosság
jelent meg, melynek az igényei nyersen és tisztán rajzolódtak
ki a gyors városiasodás során. A munkalehetőségek mellé nem
csak lakás, de kikapcsolódás, művelődés, kultúra is kell. Ezt
nagyon jól mutatja a számos ifjúsági és művészeti egylet
kialakulása, melyek lakókörnyezetükben, az újonnan felépülő
panel lakótelepen kerestek helyet maguknak.
A 70-es években két kezdeményezés indult meg, mellyel
a város teret szeretett volna adni a művelődés és kultúra iránt
érdeklődő közösségeknek. 1977-ben Városi Információs
Központ nyílt a Dunai Kőolajipari Vállalat II. munkásszállóján.
Az önkéntesség, az önszerveződés alapelvén széleskörű
feltételeket teremtettek az olvasásra, a beszélgetésre,
ismeretszerzésre vágyó felnőtteknek különböző témákban. Az
7
információs központ tehát olyan társas összejövetelek színtere
volt, ahol első kézből lehetett tájékozódni a világ trendjeiről. A
Százhalombattán élő érdeklődő fiatal értelmiségiek számára
olyan érdekes és szokatlan találkahely volt, ahol
bekapcsolódva a város életébe, részesei lehettek a hasonló
korosztály közösségének.
A másik kísérlet a lakóklubok létrehozása volt. Elvileg
minden tömblakásban vannak kihasználatlan közösségi terek,
ahol a ház lakóinak „klubszobája” kialakítható. Ezekből indult
ki az a szociálisan gondolkodó tevékenység, mely a nyolcvanas
évek végére alapítványok, egyesületek formájában kért teret a
maga számára.
A Lakóklubban és az Információs Központban gyűltek
össze azok a fiatalok, akik Magyarországon először a
világháború után 1982-ben létrehozták saját akaratukból a
Százhalombattai Ifjúsági és Közművelődési Egylet –
közismert nevén: SZIKE – ifjúsági közösségét, mely független
volt minden szervezettől, szövetségtől. Ez az egylet átalakulva,
megújulva ma is aktívan működik. (Forrás: Százhalombatta története:
Tanulmány a 30 éves város történetéből 1970-2000 c. kiadvány.)
Százhalombattán ezek után az önszerveződő
egyletek száma rohamosan nőtt. A
településen különböző tánccsoportok,
képzőművészeti csoportok, kórusok
alakultak. Az 1970-es évek közepén már
világossá vált, meg kell építeni egy
hosszútávra is alkalmas művelődési házat. A
BMK átadásával 1985-ben a közművelődési
munka ideális tárgyi feltételei teremtődtek
meg Százhalombattán. Az épület a megye
legkorszerűbb létesítményei közé tartozik
ma is.
Százhalombatta fejlődéstörténete
8
Kiaknázatlan lehetőségek
A tudatos, tervezett fejlesztések a jól működő város
alapjai. Erre jó példákat találhatunk városunk történelmében.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy ezekből a fejlesztésekből szinte
minden esetben a fiatalok, a 14-35 év közötti korosztály marad
ki. Ez a társadalom egy olyan rétege, akiknek nagyon nehéz
hosszú távú terveket készíteni és intézményi keretek közé
zárva tartani, akiknek szükségük van a szabad fejlődésre,
önszerveződésre, átalakulásra. Ez főként igaz napjainkban,
amikor az úgynevezett Z- generációt szeretnénk igényes
kikapcsolódási lehetőségekkel lekötni. A felgyorsult és
digitalizált világszemléletüknek köszönhetően az igényeik
megváltoztak. Könnyen válhatnak antiszociálissá, elveszthetik
kötődésüket a város felé. A megváltozott igényekre tehát a
várostól megszokott tudatossággal ugyan, de új típusú választ
kell adni.
A városban számos önszerveződő ifjúsági szervezet
működik, akik lehetővé tehetnék a pezsgő művészeti,
kulturális, művelődési élet létrejöttét. Azonban eddig ezek a
szervezetek vagy egyáltalán nem kaptak helyet, vagy mostoha
körülmények között voltak kénytelenek működni a helyi
művelődési intézményekben. Százhalombattán a művelődési
intézményi rendszer átalakulása csak súlyosbította ezt a
helyzetet.
Ezen kívül a fiatalok szórakozási lehetősége sem
biztosított. Százhalombatta város a főváros közelsége miatt
ifjúsági szempontokat figyelembe véve veszélyben érezheti
magát. Ha a lehetőségek nem adottak a találkozásra, ha
nincsenek helyek a kikapcsolódásra, az ifjúsági korosztály
Budapesten keres szórakozási lehetőséget. De miért tenné ezt
így, ha a közösség, akivel találkozni szeretne, ebben a városban
van? Ha Százhalombatta célja ennek a rétegnek a megfogása és
egy kiegyensúlyozott társadalom kialakítása, úgy gondoljuk
nem csak a lakás, infrastruktúra és a közintézményi rendszer
kiépítése, hanem a kultúra, szórakozás, kikapcsolódási helyek
megteremtése is nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon, az ifjúsági
korosztályban legalább annyira, mint a gyerek vagy nyugdíjas
körökben. Így volt ez a város alapításakor és így van ez most
is. Mindezek összessége jelenti az élhető város kulcsát.
9
2. A százhalombattai ifjúság
múltja, jelene és jövője
A helyi ifjúságról általánosan:
Százhalombattán az ifjúságot 8 különböző csoportra
lehet osztani: „kocsmázók”, „Pestre járók”, „lakásokban
összegyűlők”, „otthonmaradók”, „utcán / parkokban / parko-
lókban lógok”, „aktívak”, sportkörösök és különböző
alkotóközösségekbe járók.
A kocsmázók közé nagyjából az ifjúságnak az a rétege
tartozik, akik szeretnek szociális életet élni, ám jobb híján a
város különböző szórakozóhelyein kénytelenek összegyűlni.
Itt többnyire a fiatalabb generáció rossz mintát lát az
idősebbtől, és sokszor ezek az együttlétek alkoholfogyasztással
járnak. A legtöbb esetben ezek a kis társaságok nem
alakulnának rendszeres kocsmalátogatóvá és alkohol-
fogyasztóvá, ha lenne egy közösségi hely, ahol össze-
gyűlhetnének. Az általunk megkérdezett ilyen baráti
társaságok nagy százaléka úgy nyilatkozott, hogy sokkal
szívesebben összegyűlnének egy otthonos közösségi helyen,
ahol nem kell pénzt költeniük és tudnának foglalkozni a
hobbijukkal/hivatásukkal is.
Budapestre azok járnak leginkább, akik nem találnak
maguknak a városban megfelelő kulturális kikapcsolódási
lehetőséget, pedig az igényük megvan rá. Van, aki havonta
egyszer-kétszer jár fel a fővárosba, máskülönben otthon marad
vagy a helyi kocsmában ül össze a barátaival, de akad olyan is,
aki hetente többször is Budapesten talál kikapcsolódási
lehetőséget. Ők jórészt a módosabb családokból kikerülők,
vagy a már munkával rendelkezők. A „Pestre járók” nagy része
10
a közeljövőben, vagy amint a lehetősége úgy alakul, el is
költözne a fővárosba.
A lakásokban, családi házakban összegyűlők általában
olyan baráti társaságok, akik vagy nem szeretnek kocsmába
járni, vagy nem engedhetik meg maguknak, ám szerencséjükre
a társaság valamelyik tagjánál rendszeresen össze tudnak
gyűlni. Ezek a kis társaságok általában közös hobbival is
rendelkeznek, ami a legtöbb esetben informatikai jellegű.
Számítógépes játékokkal játszanak vagy társasjátékoznak,
melyeknél fontos a személyes kontaktus és csendesebb,
privátabb helyet igényelnek. Itt, a nyilvánosságtól elzártan
esetleg könnyebben kipróbálnak olyan dolgokat, amiket mások
előtt nem tennének.
Az otthonmaradók azok a fiatalok, akik nem sűrűn
élnek szociális életet, legfeljebb a világhálón. Ennek a
csoportnak a nagy százaléka is szívesen kimozdulna, ha lenne
egy olyan közösségi hely, ahol nem kötelező fogyasztani,
illetve el tudja magát foglalni valami számára érdekes
programmal. Ezeket a személyes kontaktusok felé kevésbé
nyitott fiatalokat szükséges lenne megszólítani és bevonni a
helyi közösségi eseményekbe.
Azok a társaságok, akik közterületeken jönnek össze,
ezt általában azzal indokolják, hogy nem szeretnek kocsmába
járni, mert vagy túl drága, vagy nem fogyasztanának sűrűn
alkoholt. Saját közösségi hely híján azonban kénytelenek egy-
egy parkolóban, parkban, utcarészen összegyűlni, folyamatos
bosszúságot okozva a környéken lakóknak.
Az „aktívak” talán a legszűkebb réteg a helyi ifjúságban.
Ők azok a fiatalok, akik próbálnak valamit tenni saját
társaságuk, vagy a város ifjúsági életének javításáért. Ők
felelősek a városban viszonylag rendszertelenül feltűnő
ifjúsági programokért. Ilyen volt például a 2013
novemberében, a Klub Sirály Csónakházban rendezett „I. Batta
Battle” Országos Terepasztalos Stratégiai Verseny, vagy a
nemrég ugyanott megrendezésre kerülő „Haloween
Jelmezbál”, de ide tartoznak a Barátság Kulturális Központ
támogatásával már három alkalommal (2011 tavasz - Pulp, 2012
tavasz és 2013 nyár – SZIKE által) megszervezett ifjúsági
művészeti fesztiválok, valamint a szintén BKK támogatással
létrehozott „Japán Nap”. Ugyancsak civil kezdeményezésként
indult el 2013 tavaszán a SZIKE-filmklub és a SZÓkratÉSZ
szókincsbővítő és verselő klub 12-18 éveseknek, valamint jó
néhány sikeres slampoetry esemény.
Külön csoportot alkotnak a sportkörökbe járók és az
egyéb alkotóközösségek tagjai, hiszen nekik általában van
helyük közösségi életet élni, de ez csupán a sportra vagy a
művészeti-, tánc- és zeneóra idejére összpontosul. Ha órán
kívüli kulturális közösségi tevékenységet szeretnének
folytatni, őket is a fenti csoportok egyikéhez kell sorolni.
Egy olyan helyzetben lévő városnak, mint
Százhalombatta szüksége lenne olyan szervezetre vagy
intézményre, ami az ifjúság problémáinak megoldásával
foglalkozik. A helyi iskolák ezt az igényt ki is elégítik, de az ő
látókörük elsősorban 14 éves korig, a két középiskola révén
11
maximum 18 éves korig terjed. A főiskolások, egyetemisták,
pályakezdők, azaz a fiatal felnőttek kiesnek mindenféle
hatósugárból. A problémáikra a városban az önszerveződő, kis
hatékonysággal (jó esetben kis támogatással is) működő egyéni
és kis csoportos kezdeményezések léteznek. A Barátság
Kulturális Központ csupán néhány olyan programot tud
felmutatni évente, melynek célközönsége a kulturális
érdeklődésű ifjúság. Ez nem elég ahhoz, hogy a városban
kialakuljon egy igazi ifjúsági szellemi közösség.
Ehhez a problémakörhöz tartozik a város történetéből és
földrajzi helyzetéből fakadó (ipari környezet, lakótelepi
körülmények, agglomerációs régió), valamint az ország és a
világ jelenlegi általános helyzetének köszönhető (munka-
nélküliség, létbizonytalanság, küzdés a munkahely meg-
tartásáért) szituáció, hogy a mai tizen-, huszonévesek szülei
jórészt nem váltak kultúraművelőkké, vagy rendszeres kultúra
fogyasztókká. A kultúrára való fogékonyságot tehát tanítani
kell. Az iskolák elsődleges célja, hogy a fiatalok alap-
műveltséget szerezzenek, a „kultúremberré” válás már az
iskolán kívül tanulandó folyamat. Így ha nincs meg a megfelelő
kortárs társasága, azaz nincs meg az a befogadó, fiatal
közösség, aki az ő számára példát tudna mutatni, ahol a
fiatalok közösségek részévé tudnak válni, akkor kevés esély
van arra, hogy a fiatal kulturálisan fogékony legyen. A
tapasztalat azonban az, hogy erre a közösségépítésre és
tanulásra szüksége van a ma Százhalombattán élő ifjúsági
generációnak. Ennek elérése érdekében képes akár önmaga
által szervezett közösségeket építeni, és a legtöbbje minden
erejével azon küzd, hogy ezeket fenntartsa.
Az ifjúsággal, a fiatal felnőttek közművelődésével
foglalkozó szervezetek, közösségek mindegyike önszer-
veződően alakult ki a városban.
A SZIKE (Százhalombattai Ifjúsági Közművelődési
Egylet) már jó 30 éve aktívan formálja a battai fiatalok
kulturális életét, hol nagyobb energiával, hol kisebbel, attól
függően, hogy éppen hány aktívabb tagja van. 2008-2012 között
az egyesület, valamint az annak szerves részét képező, László
Bandy képzőművész által vezetett Látás Iskolája a volt
Mentőállomás és ÁNTSZ épületében működött a Damjanich
úton. Itt talált otthonra - a BKK átépítése idejére - a helyi
képzőművészeti gyermek- illetve felnőttképzés, valamint az itt
élő alkotók számára állandóan használható műteremként, azaz
nyitott műhelyként is szolgált. Havi rendszerességgel nyíltak
kiállítások – helyi és meghívott képzőművészek anyagaiból –
és különböző kulturális események (nyári napközi tábor, zenei
estek, filmklub, szakmai foglalkozások, stb.) is zajlottak.
Emellett főleg szellemi műhelyül szolgált a helyi,
kultúra iránt fogékony és elhivatott fiatalok számára.
Megfordultak itt fiatal költők, esztéták, művészettörténészek.
Egy-egy kiállítás vagy esemény alkalmával gyakran százan is
összezsúfolódtak a kis helyiségben.
12
Ezt a helyet 2012. április elejére az egyesületnek el kellett
hagynia, mivel oda épült az új bevásárlóközpont. Ideiglenesen
a BKK-ban kapott egy termet a SZIKE, itt azonban csak az
egyesület képzési tevékenysége tud működni (de arra sem
igazán alkalmas, hiszen alig kap természetes fényt a helyiség),
de közösségi helynek, önálló műteremnek, műhelynek
végképp nem használható.
Mint a legidősebb helyi ifjúsági szervezet, a SZIKE több
hasonló kulturális kezdeményezésnek volt aktív részese.
Hosszú története során működtetett helyi rádiócsatornát
(Rádió Egy100), létrehozott irodalmi köröket, felolvasó esteket,
verselő műhelyeket, filmklubokat és még lehetne sorolni. Talán
nem túlzás azt állítani, hogy a város történetében a helyi
ifjúsági kultúra és művelődés területén a SZIKE közössége
mindig is kiemelten fontos szerepet töltött be, előbb-utóbb
megtalálták a kultúra iránt érdeklődő fiatalok. Jelenleg
mintegy 25-30 aktív tagja van az egyesületnek, és körülbelül
még száz fiatal kapcsolódik valamilyen módon a SZIKE
életéhez.
A NYISZ (Nyitott Színpad Zenei Egyesület) fő célja a
Százhalombattán működő amatőr zenészek képzése, a zenei
rendezvényekhez szükséges technikai eszközök biztosítása, a
programok színvonalának emelése. Közművelődési tevé-
kenységükkel támogatják és fejlesztik a városban élők
kulturális életét, biztosítják a közönség szórakozási és
közösségi igényeit. Tevékenységükkel hozzájárulnak a
kultúrák közötti kapcsolatok kiépítéséhez, az idegenforgalom
és a turizmus keretében városon kívül, valamint a városunkba
látogatók számára a helyi kultúra értékeinek bemutatásával.
Az egyesület elindította a Batta Nice City mozgalmat,
aminek célja a városlakók lelki és környezeti szépségre való
ösztönzése, néhány konkrét, az ifjúságot célzó üzenettel.
Létrehozták a Talent zenei képző intézményt, ahol a
zeneszerzési, hangszerelési, zenekari próbákhoz és
stúdiófelvételek készítéséhez szükséges ismereteket oktatnak,
emellett önképző szakkörön művészeti tevékenység és zenei
marketing, színpadi előadóművész, programszervezés,
stúdiómenedzsment kurzusokat tartanak.
13
Zenei alkotó szakkör keretében tanulmányi elemző
delegáció képviselte Százhalombattát a 2012. évi EFOTT-on. A
Battai Napokon megszervezték a Civil Falut, ahol rajtuk kívül
hat társadalmi szervezet mutatkozott be. Ugyanitt szakmai
versenyt rendeztek a helyi és környékbeli zenekarok számára.
A volt IKSZ és annak maradványai (Ifjúsági Klub
Százhalombatta). A 2005-ben létrejött első, hivatalos városi
ifjúsági klub, az IKSZ egy viszonylag nagy és lelkes baráti
társaságnak köszönhette létét. Szerencsés véletlenek is
közrejátszottak a megalakulásában, hiszen a társaság azon
gondolkodott és munkálkodott, hogy miként hozzon létre egy
ifjúsági közösségi teret a városban, amikor a városvezetés is
éppen elhatározta, hogy létrehoz egy ilyet.
A klub kezdetben nagyszerűen, a kellő lendülettel
működött, ám hamar olyan szakmai problémákkal kellett
szembenézniük, amire az a fiatal baráti társaság, akik a
működtetését ellátták, nem volt felkészülve. Lényegében a
fiatalok szakmai kompetenciájának és a külső szakmai segítség
hiányának, belső viszályoknak, a finanszírozás átláthatat-
lanságának, és a vezető egyének lelkesedésének lanyhulása
okozta az IKSZ bezárását.
Mindezen nehézségek ellenére a Klub hatalmas dolgot
tudott felmutatni a városban. Egy-egy rendezvényén több
százan megjelentek, mindenki szép emlékeket őriz róla, és
rendkívül sokan örülnének neki, ha a hely ma is létezne.
Emellett érdemes megjegyezni, hogy a klub alapítóinak
jó része azóta diplomás művelődés- és szabadidő szervező,
akik azóta is próbálják a városi ifjúsági életet fellendíteni.
László Bandyt és a Látás Iskoláját talán a városban
senkinek sem kell bemutatni. Ő egymagában egy önálló
kulturális intézmény, aki az ifjúság művelését és tanítását a
legszentebb dolognak tartja. Jórészt neki köszönhető, hogy a
városban ilyen magas számú a művészettel foglalkozó fiatalok
és fiatal felnőttek száma.
Kezdetektől aktív résztvevője a város kulturális
életének, 1974-ben az akkori Barátság Művelődési Központ
népművelőjeként érkezett Százhalombattára. Később
kezdeményezője volt a művészeti iskolának, létrehozta a Látás
Iskoláját, életben tartotta a SZIKE-t, amikor annak alapítói
családi és egyéb okok miatt már nem tudták. Bábáskodott a
legtöbb kultúrával és művelődéssel foglalkozó szervezet
kialakulásánál, hiszen nagyon sokan hozzá fordulnak
kérdéseikkel ezen a téren. A városban élő profi és hivatásos
14
képzőművészek, képzőművész-tanárok kivétel nélkül
megfordultak műhelyében, sokan közülük az ő tanítványaként
kerültek a pályára. Több, mint 40 éve a város művészeti
életének legmeghatározóbb alakja. Ez idő alatt egyetemi
szakdolgozat is készült róla, aminek fő kérdésfelvetése:
„Miként lehet, hogy egy ilyen apró iparváros ennyi kvalitásos
művészt és művészeti hallgatót ad az országnak?”.
A Látás Iskolája az a műhely, ahol a legfiatalabbak
tanulnak. Jórészt belőlük és baráti körükből kerül ki az réteg,
akik a SZIKÉ-t viszik tovább. Az Iskolának jelenleg kb. 40
tanulója van és működése óta több száz helyi fiatalnak adta
meg azokat az alapvető vizuális készségeket, melyekre az
életben szüksége lehet. Azok a fiatalok, akik itt kezdték meg
képzőművészeti tanulmányaikat nagy arányban végeztek
később egyetemet, főiskolát, a lehető legkülönbözőbb
szakokon: építészek, mérnökök, formatervezők, tanárok,
szobrászok, grafikusok és persze képzőművészek lettek.
Mindezek ellenére a Látás Iskolája jelenlegi oktatási
helye a BKK alagsorában nem megfelelő. Az ország egyik
legjobb speciális vizuális oktatása zajlik itt, ahonnan évente jó
néhány művészeti felsőoktatási intézménybe mennek
hallgatók. Az elmúlt évek során többször felvetődött, hogy a
műhely megfelelő és állandó helyet kap a városban, de
mindeddig nem jött létre olyan helyszín, ami méltó lenne az
iskolában folyó színvonalhoz.
A SZAK Stúdió 1996-ban alakult nagyrészt helyi
hivatásos alkotókból. A csoport rendszeresen állít ki a
városban és a környező településeken. Tagjai képviselik a
várost szinte az összes országos tárlaton, valamint egyéni
kiállításokon is bemutatkoznak országszerte.
A SZAK Stúdió a Látás Iskolájában, majd a SZIKÉ-ben
felnövő fiataloknak a professzionális alkotóvá válás utolsó
lépcsőfoka. Ez az a csoport, ahol megtanulják, mit takar az, ha
valaki hivatásos képzőművész. Az alkotó elme számára a
legtöbb tudás a közös alkotás alatt épül be. Tagjai rendszeresen
összegyűlnek, de közös műhely híján csak nehezen tudnak
egymástól tanulni.
15
A PULP volt az egyik első, kifejezetten a fiatalokra
koncentráló kulturális magazin a városban, ami 2010
augusztus és 2011 augusztus között működött. Az IKSZ-hez
hasonlóan egy baráti kör kezdeményezéseként indult. Ők írták
a cikkeket, ők szerkesztették, nyomtatták és terjesztették. Azon
túl, hogy megpróbáltak színt vinni a városi ifjúsági életbe, az
alapgondolatukhoz hozzátartozott az is, hogy a lap által a
városvezetés is betekintést nyerjen a helyi fiatalok életébe,
gondolkodásába, és így talán létrejön valamiféle kom-
munikáció.
A társaság 2011-ben bizalmat kapott a BKK-tól és széles
programválasztékkal megrendezhették az első Ifjúsági
Művészeti Fesztivált.
A magazin igen sokoldalúan foglalkozott városi- és
általános ifjúsági kérdésekkel. Volt utcaművészeti rovatuk,
bemutattak helyi zenekarokat, városi arcokat, voltak benne
divat tippek, „Hova menjünk Battán?” rovat, és még lehetne
sorolni. Egy éves pályafutása alatt összesen 4 (+1 próba)
számot ért meg ez kivételes színfolt Százhalombattán.
Támogatás híján a fiataloknak nem állt módjukban folytatni a
kiadást.
A Forrás Néptáncegyüttes 1984-ben alakult meg Érden a
Vörösmarty Mihály Gimnáziumban; tagjai az ott tanuló diákok
voltak. 1985 ősze óta működik Százhalombattán, ahol az éppen
felépült művelődési központ adott otthont a csoportnak. Az eltelt
évek alatt meghatározó része lett a százhalombattai kulturális
életnek. Működésével új hagyományok teremtődtek, meg-
honosodott és népszerűvé vált a népművészet. Sajátos közösség
alakult ki az együttes körül, amely kör folyamatosan bővül a
táncosokhoz kötődő rendezvények által. Ilyen pl. a Summerfest,
a Forrás Bál, a százhalombattai kultúráért rendezvénysorozat és
a forrásos műsorok.
A Pest megyei iparvárosban 30 évvel ezelőtt senki sem
gondolta volna, hogy egy 600 táncosból álló együttes nő ki a
panelrengetegből. Azóta a város együtt él a Forrás Néptánc-
együttessel, szeretik, tisztelik és becsülik őket. Nem hiába: nem
csak hogy egyedülálló módon hat egymást követő alkalommal
nyerték el a Kiváló Minősítést, hanem ők szervezik Európa egyik
legnagyobb szabású nemzetközi folklórfesztiválját, a
SummerFestet. Kiemelkedő alkotóművészeti és közösségépítő
16
tevékenységük mellett Százhalombatta életében jelen vannak
egyéb területeken is. A Sárkányhajó versenyen épp úgy részt
vesznek, mint az Aranyfakanál főzőversenyen, de bekap-
csolódnak a Játékos Városiak versenyébe is. Van ahol első
helyezést is elérnek, ám akkor is nagy élményként könyvelik el a
részvételt, ha az valóban csak részvételt jelent, ugyanis számukra
nem a nyeremény, hanem a közönség, a battaiak számára
nyújtandó öröm a lényeg. Az együttes tagsága évtizedek óta a
legnagyobb a városban, 2014-ben ez közel 600 főt jelent.
Munkájukat 2014-ben, a Magyar Kultúra Napján, az Emberi
Erőforrások Minisztere Csokonai alkotói és közösségi díjjal
tüntette ki. Az együttes tagsága rendszeresen szervez –
természetesen műfajába vágó - eseményeket: táncházakat,
népdaléneklési versenyt, kiállításokat, egyéb művészeti
eseményeket is. A Forrás Néptáncegyüttes által alapított
Magyarok Öröksége Alapítvány a város egyik legrégebbi civil
közössége 1991 óta működik.
A Forrás működése 1984 óta töretlen lendülettel történik.
Sajátos és meghatározó közösség, amely nemzetközileg
Magyarország egyik legkeresettebb és sikeresebb együttese. Az
utóbbi évek jellemző folyamata, hogy a jelenleg aktuális
generáció tagjai nem csak táncosként, hanem vezetőként is részt
vesznek a közösség munkájában.
17
A Battai Ifjak KAtolikus társasága, azaz a BIKA Római
Katolikus elveket valló ifjúsági csoport 2006-ban alakult először
két, majd három barát tagságával, majd ahogy az idő múlt egyre
nagyobb számú közösséggé nőtte ki magát. A csoport tagjai
főként 16 és 29 év körüli fiatalok (köztük gimnazisták,
főiskolások, egyetemisták, állással rendelkezők), akik egy
befogadó közösséget hoztak létre azon fiatalok számára, akik
keresik a hitük modern formában való megélésének módját.
Eleinte a heti egy közös filmnézés és az arról való beszélgetés volt
az a forma, amiben a közösség el tudott indulni. Két-három barát
összejárt, megnéztek egy filmet és aztán éjszakába nyúlóan
vitatkoztak a mondanivalóról. Régi/új ismerősök bekap-
csolódásával duzzadt egy év alatt tíz főre a társaság, akik igényük
szerint különböző programokat is szerveztek maguknak, és
lassan a heti egy alkalmankénti összejövetel kevésnek bizonyult
számukra. Jelenleg a társaság hetente kétszer jár össze és már 20
fő körüli létszámmal működik. Nyaranta együtt járnak túrázni,
táborozni, sütögetni, valamint aktívan részt vesznek a városi
katolikus közösség életének formálásában is. Céljuk a
plébániához tartozó fiatalok segítése a közösségi élet által.
A Református Ifjúsági Közösség szombatonként gyűlik
össze a templomuk közösségi terében. Tevékenységük a
hitoktatás köré szerveződik, foglalkozásuk azzal is kezdődik,
ezt követően szabad játékkal töltik idejüket. A nagyjából 10 fős
társaságot leginkább általános iskolás korúak teszik ki, akik
örömmel járnak le a klubba, hogy tanulhassanak és jól érezzék
magukat. Alkalmanként részt vesznek egyéb rendezvényeken,
leginkább a református közösség táborozásaiban.
Talán ők az egyetlen ifjúsági közösség a városban, akik
elmondhatják magukról, hogy egy jól felszerelt, tágas tér áll
rendelkezésükre, amit szabadon használhatnak. Sárosi Gábor,
a felekezet lelkésze mindig szívesen fogadja a társaságot és
próbálja úgy formálni a kis közösség szombati összejöveteleit,
hogy azok többek legyenek, mint egyszerű hittan.
Az Önkéntes Ördögökkel nagy valószínűség szerint már
a legtöbb battai találkozott. Ők azok a piros pólós fiatalok, akik
a SummerFest idején mindig és mindenhol ott vannak.
Takarítanak, festenek, sorfalat állnak, de ha kell csoportokat
kísérnek, sőt tolmácsolnak.
Persze a nagyjából 70 főt számláló közösség nem csak a
nyári fesztiválon van aktívan jelen. Sokféle kulturális
rendezvényt támogatnak, segítik például a városi nyugdíjas
ebédet is. Az Ördögök története több, mint 17 éve kezdődött,
hivatalosan azonban 2001-ben alakultak meg.
Legfontosabb céljuk az, hogy képességeik szerint
segítsék a város közösségének összetartását. Sokfelől érkező és
sokféle emberek alkotják az Önkéntes Ördögöket, de nem
számít ki milyen háttérrel lépett a csapatba, az önkéntességnek
köszönhetően odaadó, felelősségteljes és szorgalmas emberré
növi ki magát.
18
Egyén a közösségben:
A fentebbi felsorolásból egyértelműen látszik, hogy a
városban működő szervezett és önszerveződő körök száma
magas. A létezés azonban még nem elég a jó működéshez. A
csoportoknak nem az a céljuk, hogy a saját világukban éljenek,
és nem ehhez az élethez kérnek csak szellemi és sok esetben
anyagi támogatást. A közösségek fejlődni és bővülni
szeretnének. Tudni egymásról, látni a városban működő
folyamatokat és láttatni magukat. Élni szeretnének egymással
és a városban élő fiatalokkal szervesen együttműködve.
Ezért célunk, hogy a csoportok ne konkuráljanak
egymással, hanem felismerve az együttműködésben rejlő
pozitívumokat létrehozzanak maguknak egy olyan központot,
ahol a különböző energiák egy helyre csoportosulhatnak. Így
nem lehet kérdés, hogy hol találhatom meg a legjobb
társaságot, hol nyithatok új dolgok felé, hol kapok segítséget,
ha éppen rászorulok. Egy olyan hely, aminek az igénye már a
városalapítókban is megfogalmazódott a Városi Információs
Központ formájában: A Százhalombattán élő érdeklődő fiatal
értelmiségiek számára kell egy olyan találkahely, ahol
bekapcsolódhatnak a város életébe, részesei lehetnek a hasonló
korosztály közösségének.
19
IFJÚSÁGI FELMÉRÉS
A tanulmány készítése közben felmérést végeztünk a helyi ifjúság
körében, melyet összesen 380 fő töltött ki.
Fő kérdésfelvetésünk az volt, hogy mit hiányolnak a helyi fiatalok a
városban, mivel lehetne őket itt marasztalni, illetve mennyire elégedettek a
város ifjúsági életével, programjaival.
A felmérés természetesen anonim zajlott.
A felmérés mutatói: 380 kitöltés lezárva: 2013. 12. 26. 18:45
0%
12%
28%
30%
19%
6%
5%
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35%
Fiatalabb, mint 14
14-18
19-21
22-25
26-30
31-35
35-nél idősebb
Melyik életkorba tartozol az alábbiak közül?
A válaszadók életkorának százalékos eloszlása
1%
3%
8%
9%
80%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%
Nem, és nem is nagyon járok erre
Nem, csak néha erre vetődöm
Csak voltam, elköltöztem
Nem, de rendszeresen átjárok
Igen
Százhalombattai vagy?
A válaszadók száma százalékokban
20
0
6%
29%
43%
15%
7%
1%
0% 10% 20% 30% 40% 50%
Soha
Évente párszor
Havonta 1-2 alkalommal
Hetente
Hetente többször
Naponta
Milyen rendszerességgel jársz a városban szórakozóhelyre, kocsmába?
A válaszadók száma százalékokban
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35%
Utcán gengelő
Otthonülő
Pestre járó
Lakásban, családi házban összeverődő
Inkább mindig szervezek magamnak és a…
Szórakozóhelyre, kocsmába járó
4%
8%
15%
21%
21%
31%
Véleményed szerint társasági élet szempontjából Te melyik csoportba
tartozol leginkább?
A válaszadók száma százalékokban
„Hiányolok egy olyan helyet, ahová "csak úgy" be lehet ülni beszélgetni,
főleg télen, amikor nehezen megoldható, hogy a mínusz fokokban a
Főtéren üldögéljen az ember a barátaival. Kocsmába nem szeretnénk
menni, mert az nem a mi köreinknek való, így az egyetlen beülős
lehetőség az Ebatta, az viszont elég drága időtöltés, hogyha havonta többször akarunk találkozni a barátokkal. Még a régi BMK-ba anno be
tudtunk menni, csak úgy leülni, most viszont már oda sem lehet, amióta
felújították.”
Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból
21
0
Igen; 22%
Nem; 78%
ELÉGEDETT VAGY- E A VÁROS KIKAPCSOLÓDÁSI, SZÓRAKOZÁSI
LEHETŐSÉGEIVEL?
56%
1%
11%
1%
31%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%
Honnan értesülsz a város programjairól?
A válaszadók száma százalékokban
„Nagyon hiányzik egy közösségi hely, ahol
összeülhetnek a fiatalok beszélgetni, szórakozni vagy
táncolni.”
Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból
22
0
9%
46%
23%21%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
50%
Vannak, ésmindegyiken részt
veszek
Vannak, de sajnosnem mindről
értesülök
Vannak, de nemérdekelnek
Nincsenek
Vannak- e szerinted a városnak kifejezetten ifjúsági rendezvényei?
A válaszadók száma százalékokban
0% 5% 10% 15% 20% 25%
Gyerekek (14 éves korig)
Fiatalok (14- 20 évesek)
Fiatal felnőttek (20- 35 évesek)
Felnőttek (35- 45 évesek)
Idősebbek (45- 60 évesek)
Nyugdíjasok (60 fölöttiek)
21%
9%
9%
18%
21%
24%
Véleményed szerint melyik korosztály számára a legélhetőbb, legideálisabb
város Százhalombatta? Többet is jelölhetsz!
A válaszadók száma
„Csinálnék egy "klub"-ot, ahol azok is ellehetnek,
akiknek nincs hova menniük, kinél összeverődniük.”
Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból
23
0
2%
30%
35%
16%
9%
7%
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%
Soha
Évente párszor
Havonta 1-2 alkalommal
Hetente
Hetente többször
Naponta
Milyen sűrűséggel jársz Budapestre, vagy a környező városokba
kikapcsolódni?
A válaszadók száma százalékokban
57%
23%
8%
12%
Tervezed-e a közeljövőben, hogy elköltözöl a városból?
Nem
Igen, Budapestre
Igen, belföldre
Igen, külföldre
„Kellene egy olyan közösségi szintér, ami a fiatalok,
fiatal felnőttek kulturális, művészeti, szabadidős
igényeit is kielégíti, összefogja a városban működő
civil- és szabadidős ifjúsági szervezeteket,
koordinálja munkájukat.”
Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból
24
0
0 2 4 6 8
Kőrösi Csoma Sándor zeneiskolája
Százhalombatta Torna Club
Kick- boksz
Szent István kórus
Iringó Ts
DKSK
Flottilla
Lövészklub
NKKSE
Battafit
Százhalombattai Fúvósbarátok
Hulladékkommandó
Vízilabda Egyesület
Sárkányhajó
Battai Bulldogok
Tornád-ó
SZAK stúdió
Kiskörúti Színisuli
Dunafüredi Vízisport klub
IKSZ
Jobbik IT
Cserkészet
SZIKE- Film
Százhalombattai Fúvószenekar
Százhalombattai Labdarúgó Klub
Forrás Néptáncegyüttes
Önkéntes Ördögök Százhalombatta
Batta Delta
Százhalombattai Polgárőr Szervezet
Százhalombattai Karate Egyesület
BXSC mászó szakosztály
NYISZ Zenei Egyesület
SZIKE
VUK SE
Ha az előző kérdésre „igen” volt a válasz, akkor melyik egyesületnek?
A legtöbbet említett…
25%
75%
Tagja vagy-e valamilyen helyi ifjúsági-, kulturális vagy sportkörnek,
egyesületnek?
Igen
Nem
„Kocsmán kívül nincs igazán szórakozási lehetőség a
városban. Kevés a táncos hely, lehetne több koncert
is, mint régen az ifjúsági klub idejében.”
Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból
25
0
1%
8%
27%
28%
30%
7%
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35%
Szinte sosem
Évente néhányszor
Havonta párszor
Hetente
Hetente többször
Minden nap
Iskolán/ munkán kívül milyen rendszerességgel jársz össze a
barátaiddal?
A válaszadók száma százalékokban
8%
45%
15%
24%
8%
0% 10% 20% 30% 40% 50%
Egyáltalán nem!
Volna mit javítani.
Elmegy.
Pár dolgot leszámítva egész jó.
Teljesen elégedett vagyok.
Mennyire vagy elégedett a város nyújtotta kulturális és közösségi
lehetőségekkel?
A válaszadók száma százalékokban
„Véleményem szerint nagyon hiányzik egy olyan klub, ahol a
fiatal, tehetséges emberek bemutatkozhatnak, legyen szó akár
zenekarról, dj-ről. Egy olyan helyet képzelek el, ami valóban
működik, amit nem zárnak be, és nem függ a politikától.”
Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból
26
0
111111111222222223333335566781010101213
2226
2931
61
0 20 40 60 80
SZIKE
Horgászat
Környezetvédelem,…
Színház
Airsoft
Kalandpark
Sex shop
Kutyafuttató
Meditáció
Jégkorcsolya pálya
Művészet
Falmászási lehetőség
Abc
Tömegközlekedés éjjel
Zenakarok
Gyorsétterem
Galéria
Pláza
Battafit
Teaház
Játékterem, bowling
Próbaterem
Karaoke
Kulturális program
Minden megvan
Tánc
Kávézó
Disco
Zene
Fiataloknak kocsma
Fesztivál
Sportolási lehetőség
Fiataloknak program
Mozi
Közösségi hely
IKSZ
Szórakozási lehetőség
Koncert
Szórakozóhely
Kérlek írd le mi az, amit helyi fiatalként hiányolsz a város
életéből? Milyen lehetőségeket látnál itt szívesen, mivel
foglalkoznál kedved szerint? A válaszokban említett
kifejezések gyakoriság szerint csoportosítva:
A válaszok száma
„Szinte csak kulturális programok vannak, kifejezetten
kikapcsolódásra, lazításra alkalmas hely a talponálló kocsmákon
kívül nincs. Színvonalas, elfogadható árfekvésű, hétvégén
élőzenés helyre lenne szükség.”
„Hiányolok egy olyan önálló ifjúsági központot, ahol megférnek
egymás mellett a kulturális programok, képzőművészeti
műhelyek és könnyűzenei koncertek is.”
„Több lehetőség arra, hogy a helyi fiatalok bemutathassák saját
tehetségüket (zene, sport, művészet, stb.), ezt kombinálva már
elismert művészek, sportolók, zenészek bemutatásával.
Kiállítások, koncertek, sportesemények...”
„Régen az IKSZ-be jártam nagyon sokat, valami hasonló hely
kéne, ahol lehet koncerteket, bulikat szervezni és nem időszakos,
hanem állandó hely. Mert ilyen jelenleg nincsen a városunkban.
Pláne télen, rossz időben kéne egy ilyen hely, ami nem kocsma,
de lehet bulizni.”
„Kellene egy művelődési, kulturális központ ahonnan nem
zárják ki a fiatalokat, élére egy olyan vezetővel, aki a fiatalok
érdekeit képviseli. Szórakoztatási, sportolási lehetőségek
kellenek; nem mindenkit érdekel a néptánc. Százhalombattát egy
energikus, fiatalos várossá kellene alakítani, vagyis teljes
arculatváltozásra van szükség. Máskülönben Batta elöregedik, a
fiatalok eltűnnek.” Idézetek az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból
27
0
A kérdőív kiértékelése:
A kérdőívet interneten (elsősorban a facebook-on)
százhalombattai fiatalok között terjesztettük, így nem meglepő,
hogy a kitöltők 80 százaléka helyi. Ha ehhez hozzászámítjuk a
már elköltözötteket és a rendszeresen átjárókat, akkor a kérdőívet
kitöltők 96 százaléka (367 fő), akiknek a véleményére a leginkább
kíváncsiak voltunk. A számok azt mutatják, hogy kérdőívünk
elérte a célközönséget. 14 évesnél fiatalabb egy sem töltötte ki, 35
évesnél idősebb is csupán a kitöltők 5 százaléka (19 fő) volt.
A válaszokból kiderül, a fiatalok jelentős százaléka aktív
társasági életet él és vágyik szociális jellegű kikapcsolódási
lehetőségre. A legnépesebb tábor a „kocsmába járóké”. Szinte
egyenlő számban vannak, akik a baráti kör valamelyik tagjánál
ülnek össze és azok, akik a társaságukkal szerveznek programot.
Igen jelentős - a kitöltők 15 százaléka – Budapestre jár szórakozni.
A parkokban, parkolókban, játszótereken, padokon össze-
verődök tábora a kétszerese az otthon maradókénak. A fiatalok
65-35 százalékos megosztottságban aktívak-inaktívak szoci-
álisan. Jelentős részük – 78 százalék – elégedetlen a városban
található kikapcsolódási lehetőségekkel.
A felmérésből kitűnik a városi intézmények, szó-
rakozóhelyek kommunikációjának hiányosságai. A legtöbb
intézmény a tévében, rádióban, újságban és plakátokon,
szórólapokon reklámozza a programjait. Ezeken a felületeken a
fiataloknak mindössze 12 százalékát érik el, míg az interneten
keresztül 31 százalékot. Az 56 százalékos „barátok, ismerősök”,
mint forrás mögött is – a fentiekből következően – az internet áll,
de kitűnik, hogy a legfontosabb a személyes, közvetlen kapcsolat.
A válaszadók összesen 67 százaléka nem értesül a
városban zajló ifjúsági programokról, illetve, úgy véli, hogy
nincsenek, ami mögött szintén a kommunikáció hiánya illetve
céltévesztése áll. 23 % vallja, hogy értesül az ifjúsági
programokról, de azok számára nem érdekesek. Végül
mindössze 9 %, akit elér az információ és érdeklik is a helyi
rendezvények.
A kérdőív célkorosztályának, a 14-35 éveseknek 18
százaléka érzi élhető városnak Százhalombattát. A kitöltők 24
százaléka szerint a város leginkább a nyugdíjasok számára kínál
jó lehetőségeket, a másik két nagy csoport szerint is az idősebb
korosztály (45-60 évesek), valamint a gyerekek (14 év alattiak)
számára a leginkább élhető a város.
A fiatalok jelentős része eljár a városból szórakozni,
legtöbben – 35 % – akár havonta többször is, de igen magas – 16
% – a hetente elutazók száma is. Ezzel függhet össze, hogy a
fiatalok közel fele – 43 % – tervezi, hogy elköltözik
Százhalombattáról, ebből 23 % Budapestre, és mindössze 12 %,
aki külföldre – tehát feltételezhetően anyagi és nem szociális okok
miatt.
A válaszolók mindössze egynegyede tagja valamilyen
városi szervezetnek, egyesületnek, de ez a 25 % is igen sokfelé –
sport és alkotóközösségekre – tagolódik. 30 % hetente többször,
további 55 % heti-havi rendszerességgel összejár a barátaival. A
fiatalok tehát igénylik a közösségi életet, de a lehetőségeik
egymástól elszigeteltek, jelenleg nincs alkalmuk, helyük
egymással, a város teljes ifjúságával kapcsolatba kerülni.
28
0
A felmérés utolsó pontja általános, nyitott kérdést tesz fel
a város életével, lehetőségeivel kapcsolatban. A hozzászólásokból
kirajzolódik, hogy a legnagyobb igény (61 + 29 %) a
szórakozóhelyet, lehetőséget hiányolja. Mivel kocsmák szép
számmal vannak a városban, ez esetben egy olyan közösségi
helyről (22 %) van szó, ahol rendszeresek a programok, a
koncertek (31 %), az egykori IKSZ-hez hasonló működés (26 %),
kiállítások, játékos események. Egy olyan helyre, ahol sokféle
ember megfordul, ahova „le lehet csak úgy menni”, ahol
mindenki talál kedvére való elfoglaltságot, ami róla szól, ahol
nyitottak az ötleteire és a problémáira.
Százhalombatta fiataljaiban nagy lehetőségek rejlenek.
Megvan bennük a kapacitás, hogy a várost élhetővé tegyék, és
hajlandóak ennek kialakításában és működtetésében is részt
venni. Felsorolhatatlanul sok lehetőséget tud nyújtani egy jól
működő közösségi hely: létrejöhetnek új barátságok, szerelmek
és abból családok, akik nem hagyják el a várost. Egymásra
találnak hasonló érdeklődésű emberek és közösen létrehoznak
valamit. Lehet az akár egy cég is, ami helyieket foglalkoztat, de
a közös gondolkodás és munka révén eljuthatnak akár olyan
felfedezésekig, amikkel jobbá tehetik az egész világot. Az új
gondolatok, új nézőpontok találkozása generálja a fejlődést,
elsősorban természetesen a szűkebb környezetét,
Százhalombattáét. Egy ilyen helyen dől el, alakul ki, merre
halad a város következő generációja. Milyen felfogás, milyen
motivációk, mekkora nyitottság alakítja gondolatvilágukat,
amivel a felnőttkorba lépnek, mint a társadalmat aktívan
formáló személyiségek. A lokálpatriotizmust egy ilyen
közösségi hely tudja leginkább erősíteni. Amit a fiatalok
sajátjuknak érezhetnek, mert befogadják őket, foglalkoznak
velük, bizalmat szavaznak számukra, hagyják őket a saját
útjukon járni.
„Szerintem a 25 év alatti korosztály hétköznapi és hétvégi
kikapcsolódási lehetősége kevés, az utcán gengelésen kívül
nem tudnak nagyon mit csinálni. Ezért csapódnak
társaságokhoz, mennek el kocsmákba vagy diszkókba
idejekorán. Persze a tömegvonzás miatt egyes programok
érdekesebbek más városokban, legfőképpen Pesten. Szerintem
nagyon jó ötlet volt annak idején az ifjúsági klub, olcsón
élvezhette mindenki a hétköznapokat egy aktív, biliárdos-
csocsós klubkörnyezetben.”
„Kéne egy nagyobb ifjúsági központ, ahol a zenészek,
színészek, művészek összegyűlhetnek. Lehetne bent
próbaterem, műterem, egy nagyobb hely, ahol teázni,
iszogatni, beszélgetni lehetne. A Battafitet például át lehetne
építeni. Elég tágas, jó helyen van. Egy nagy épületben a 20-30
éves korosztály megfelelő szórakozási, kikapcsolódási
szükségleteit tudná a hely biztosítani, minimális átépítéssel.”
„Én nagyon örülnék, ha lenne végre egy hely az ifjúságnak,
ahova akármikor be lehet menni és beszélgetni, jó programokat
csinálni,kiállítást nézni, bulizni!” Idézetek az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból
29
0
Kérlek írd le mi az, amit helyi fiatalként hiányolsz a város életéből? Milyen
lehetőségeket látnál itt szívesen, mivel foglalkoznál kedved szerint?
„A városból szerintem egy rendes zenés szórakozóhely hiányzik.” „Hiányolok egy olyan színvonalas szórakozóhelyet,
ahova értelmes fiatalok járnak, akiknek nem az a
céljuk, hogy minél több alkoholt fogyasszanak, és
tudnak kulturált módon szórakozni. Mivel itt
rengeteg fiatal él, hasznos lenne egy olyan beülős
hely, ahol diákbarát árak vannak, be lehet kapni
valamit, iszogatni, táncolni lehet.”
„Egy olyasmi hely kéne, amilyen az IKSZ volt... egy sűrítő, ahol mindenki
talál elfoglaltságot!”
„Nincsen megfelelő közösségi hely, ahol a
mindennapokban összejöhetnének a fiatalok.
Illetve gyakorlatilag szórakozási lehetőség
egyáltalán nincs a városban, lehet választani
a sohót... ami egy átlagos fiatalnak nem
feltétlen megengedhető, illetve nagyjából még
4 kocsma, kávézó van. Másrészről a
fiataloknak, 14-30 éveseknek, nincs
lehetőségük bulizni se, mert ugye mindenhol
túl hangos az ember. Jó próbálkozás volt az
egykori IKSZ, eleinte nagyon jól működött...
Egy olyan közösségi térre lenne szükség, ahol
mindenre lenne lehetőség, kávézó, koncert,
buli más egyéb. Egy hely ahol minden ötletre
nyitottak.”
„Közösségi teret, ami nem feltétlenül kocsma,
inkább egy ifjúsági ház, ahol, ha van kedvünk
közösen alkotunk, ha van kedvünk összeülhetünk
sörözni, és vannak színvonalas zenei programok...
és egy grafikai műhely!”
„Egy olyan placc, mint anno az IKSZ volt, jó koncertek, ifjúsági
tér, sok program!.”
„Egy olyan helyet ahol beszélgetni is lehet és
szórakozni is (mint társasjáték, kártya), alternatív
kis környezettel, ami fiataloknak is megfelelő,
egyedi és különleges. Napközben teázó, este
szórakozóhely, koncertterem, filmvetítési hely is
egyben. Egészében olyan, ahová szívesen bemegy
egy fiatal a nap bármelyik szakában.”
30
0
3. Az új közösségi tér
Közösségi terek a városban:
A Barátság Művelődési Központ 1985-ben való
megépülésekor a városi szervezett és önszerveződő körök
végre helyet kaptak maguknak a fejlődésre. A közösségi és
társas tevékenységekhez szükséges terek, műhelyek
biztosítottak voltak. A közművelődési intézmény jó
kapcsolatot tartott fenn a város művelődő, gazdálkodó
egységeivel, társadalmi és tömegszervezetekkel. A ház nagy
szerepet vállalt a város lakosságának művelődési és
önszerveződési szokásainak kialakításában. A művelődés és
közösségi élet centrumává vált, nagymértékben hozzájárult a
közösségi élet formálásához, a korszerű művelődési formák
elterjedéséhez, az igényes szórakoztatáshoz. Az épület
azonban már a megépülésekor zsúfoltságig tele volt
csoportokkal, és ahogy azt a fentebbi gazdag felsorolásból
láthatjuk, ma is tele lenne.
A világ és a város is sokat fejlődött ’85 óta. Az akkori
rendszerben elterjedt művelődési házak rendszere átalakult, a
gondolkozás megváltozott. Egy fejlődésben lévő korszerű
városnak követnie kell a trendeket. Művelődési ház helyett
kulturális központra van nagyobb igény napjainkban. Az
átalakulás nálunk is megtörtént, ami nem csak névváltást
jelentett, hanem ezáltal valóban korszerű kulturális
intézménnyel gazdagodott a város, és erre büszkék is lehetünk.
Azonban ezzel a változással egyértelműen együtt jár a
művelődési ház alapvető funkciójának megszűnése. A
művelődési ház a városban élő teljes lakosság minden
rétegének igényeit volt hivatott kielégíteni. Manapság a
31
0
lehetőségek és az igények széles választéka miatt nem lehet
létrehozni olyan intézményt, ami egyaránt praktikus a
nyugdíjas, gyerek és ifjúsági korosztálynak. A kulturális
központ a már kialakult kulturális ízléssel, igénnyel rendelkező
„felnőtteké”, egy ifjúsági ház legyen az „ifjúságé”.
Milyen tartalommal kell megtölteni a leendő közösségi teret?
Egy ilyen helyen kaphatnának végleges helyet,
műhelyet, stúdiót, fellépési és kiállítási lehetőséget azok a már
működő alkotóközösségek, akik jelenleg igen problémás
körülmények között próbálnak tenni valamit, mint például a
SZIKE és a NYISZ. Valamint lehetőséget adna azoknak az
egyéni alkotóknak, szakembereknek és oktatóknak, akik vagy
maguk fiatalok, vagy fiatalokkal foglalkoznak, továbbá
azoknak a kis csoportoknak, közösségeknek, akik jelenlegi
körülményeik miatt nem tudnak aktívan részt venni a város
életében.
Egy nagy közösségi térben kaphatna helyet egy működő
ifjúsági klub, ahol hétköznapokon, napi váltásban különböző
nyitott foglalkozásokat lehet biztosítani a fiataloknak. Ezeket
az ötleteikhez, igényeikhez – és a lehetőségekhez kell igazítani.
A napi munkába be lehet vonni a középiskolásokat is, akik a
közszolgálati munka keretében aktívan segíthetik a foglal-
kozásokat. Meg kell találni, mire lennének nyitottak a fiatalok,
miben venne részt szívesen az érettebb ifjúság.
Az idősebb (utcán bandázó) korosztály számára is
megoldás lenne egy nyitott, befogadó közösségi tér, ami
bevonzaná őket, ahova hajlandóak lennének bemenni,
elfogadni bizonyos szabályokat, ha azt a helyet a magukénak
érezhetnék. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy ezek a
szabályok, „korlátozások” ne legyenek drasztikusak. El kell
érni, hogy ne azért vigyázzanak a helyre, mert azt szabályok
írják elő, hanem mert sajátjuknak, otthonuknak érzik. Be kell
őket vonni a szervezésekbe, a folyamatokba, hogy ne csak
passzív látogatói, hanem aktív részesei, kezdeményezői
legyenek az eseményeknek.
Néhány konkrét ötlet a bent megvalósítható programokra:
- kreatív műhely – a fenntartható fejlődés jegyében
hulladékokból praktikus tárgyak készítése (kitűző, táska,
csuklóvédő, cipődekorálás, pólónyomtatás, stb.)
- „street art” foglalkozások – stencil készítés, installációk
tervezése (közben elméleti háttér csepegtetése, művészet-
történeti összefüggésekkel)
- az előzőhöz kapcsolódva séták a városban: köztéri
alkotások, street art megjelenések megvitatása moderátor
segítségével, ötletek városdekorálásra, lehetőség biztosítása a
megvalósításra (városszépítő programok, pályázatok)
- drámapedagógiai, önismereti foglalkozások
- tanulásmódszertan, kiscsoportos korrepetálás
- világmegváltó beszélgetések (filozofálgatás tanári vezetés-
sel aktuális kérdésekről)
- filmklub (filmművészeti, kult sorozat)
32
0
- irodalmi kör (a fiatal íróknak, és azoknak, akik írókká
szeretnének lenni, és persze az olvasásért rajongóknak az
olvasási, művelődési kultúra terjesztésért)
- szakmai napok, amiknek keretében egyes szakmák
képviselői mutatnák be munkájukat. Ebbe belefér a
hiányszakmákra való toborzás, vagy egy DJ bemutatkozása,
vagy más népszerű, esetleg sosem hallott hivatások
képviselőinek előadása (újságírótól médiafilozófuson keresztül
a pszichológusig)
- hagyományos foglalkozások - a BKK-ban többféle klub –
mozgás, kézművesség – működik. A már régebb óta ott
tanulók, esetleg nyugdíjas önkéntesek, ráérő és lelkes tagok is
felvállalhatnak egy-egy foglalkozást, amivel egyrészt a
klubéletet gazdagítják, másrészt csoportjaikba toborozhatnak
új tagokat
- nyílt zenekari próbák, ahol a helyi zenekarok a közönség
előtt tarthatnának próba jellegű fellépéseket
- különböző hobbik versenye (pl.: sakk-verseny, darts
verseny)
- rendszeresen tartott tematikus előadások (kortárs
művészetről vagy hihetetlen foglalkozásokról, érdekesség-
ekről)
Rendszeresen lehetőséget kell biztosítani, hogy a
különböző foglalkozásokon készített, illetve tanult dolgokkal a
fiatalok kiállhassanak, megmutatkozhassanak, mivel nagyon
fontos a megtartás szempontjából a pozitív visszaigazolás.
Másrészt fontos a közösségi háznak, hogy meg tudja mutatni a
város felé, hogy van értelme a létezésének. Alkalmanként
vásárt is lehetne rendezni a foglalkozásokon készült holmikból,
ebből lenne egy kis bevétel, amiből vissza lehet juttatni a
fiataloknak újabb programok és eszközök formájában, ezen
felül pedig motivációt is jelent számukra. Ugyanezért kellenek
háziversenyek és kispályázatok. A pozitív visszajelzésnél jobb
megtartó erőt még nem találtak ki az ifjúság számára.
Fontos, hogy a mindennapi aktív foglalkozások mellett,
legyen biztosítva egy „csendes sarok”, ahol a „klubfelelősök”
(szociális munkás, pszichológus szakember) foglalkozik azzal,
akinek épp nincs kedve aktivizálni magát, de lehet, szívesen
feltárná passzivitásának okát. Meg kell oldani, hogy
mindenkinek, aki belép az ifjúsági házba, legyen mit csinálnia,
érezze, hogy szükség van rá, figyelnek rá, akkor is, ha békén
hagyják. Hiszen a cél az aktív, közösségért élő ifjúság
kinevelése.
Minden hónapban legalább egyszer (de inkább többször)
kell koncertet, mozit, diszkót – olyan rendezvényt szervezni,
amin keresztül még több fiatalt lehet bevonzani és lehetőleg
megfogni a házban. A közös tevékenységeken keresztül
lehetne valódi közösséget kovácsolni a fiatalokból és
továbbléptetni őket, hogy hogyan válhatnak egy nagyobb
közösség – a város részévé.
Cél továbbá legalább részben megfordítani a fiatalok
Budapestre irányuló kikapcsolódását különleges programok-
kal. Ehhez kellő vonzerőt adhat egy-egy színvonalas koncert,
kísérletező színházi produkciók, neves előadók. A program-
szervezők felelőssége, hogy olyan különlegességeket hozza-
nak, amik itt tartják a nézőket, fiatalokat. A programokon kívül
33
0
a ház adhatna helyet egyéb, ifjúsággal foglalkozó szakember-
eknek is: ifjúságvédelemmel, pályaorientációval, személyiség-
fejlesztéssel foglalkozóknak. Ezekhez a tevékenységekhez
külön kis szobák kerülnének kialakításra.
„Új Nemzedék Plusz” – Kontaktpont
„A Kontaktpont irodák az Új Nemzedék Plusz projekt
intézményfejlesztési részeként létrejött ifjúsági információs és
tanácsadó irodák.
Az oktatási intézményekkel és ifjúsági civil
szervezetekkel szorosan együttműködő Kontaktpont hálózat a
megyeszékhelyeken, országszerte húsz irodában várja a
fiatalokat elsősorban a tanuláshoz, a munka világához és
szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó széleskörű szolgál-
tatáscsomaggal.
A Kontaktpontok többek között egyéni és csoportos
pályaválasztási, életvezetési, elhelyezkedési tanácsadást,
közösségi teret biztosítanak a tartalmas időtöltéshez,
különböző szakmai és szabadidős programokat szerveznek,
valamint felkereső ifjúságsegítő munka révén a problémák
hétköznapi helyszíneire is ellátogatnak. A projekt, s így az
irodák fő célja az iskolán belül és azokon kívül életpálya-építési
szolgáltatások biztosítása.
A Kontaktpontok szolgáltatásai elsősorban a 12 és 20 év
közötti tanulók igényeihez igazítva lettek kifejlesztve, de az
irodák minden fiatal számára nyitva állnak. Azok számára,
akik már nem érzik magukat gyermeknek, akik még keresik a
helyüket, akiknek egyre több mindent kell önállóan
megoldaniuk és helyt állniuk világunkban, egyszóval, akik a
felnőtté válás küszöbén állnak. Ezenkívül a Kontaktpontok
szívesen fogadják a szülőket, pedagógusokat, ifjúsági
szervezeteket is.” – Idézet a www.ujnemzedek.hu honlapról
Ezek a Kontaktpontok rengeteg lehetőséget kínálnak egy
megalakuló ifjúsági központtal való együttműködésre,
munkájuk segítésére. A program keretében szakemberek
segítsége is igénybe vehető, amivel egy ilyen intézménynek
mindenképpen fontos élni.
A közösségszervezés első lépései
Fontos része egy ilyen intézmény megalakításának, hogy
a fiatalokat az első pillanattól be kell szervezni az ifjúsági ház
kialakításába. A bontási, takarítási, festési, felújítási és a
kezdeti szervezési munkálatokba, így a fiatalok már a
kezdetektől magukénak érezhetik, otthonuknak tekinthetik a
helyet.
A tanintézmények vezetőségével egyeztetve személy-
esen kell kivonulni az iskolákba és egy jól koreografált
felhívással megszólítani a fiatalokat, lehetőleg kortárs segítők
(DÖK) bevonásával. Az utcán, parkokban, parkolókban lógó
fiatalokat szóróanyagokkal kell informálni. Személyesen oda
kell menni egy-egy társasághoz, csoporthoz, valamint pla-
kátokon is célszerű tájékoztatni az ifjúságot. Persze a
leghatékonyabb tájékoztatás (mint azt a felmérés is
alátámasztja) az interneten történik, így az kiemelt
kommunikációs csatorna kell, hogy legyen. A cél az, hogy
minden százhalombattai fiatal értesüljön róla, hogy a város a
34
0
kezét nyújtja felé. Nagyon fontos, hogy a fiatalok érezzék
sajátjuknak a várost, érezzenek felelősséget iránta. Legyen rá
figyelmük és merszük, hogy figyelmeztessék azokat, akik még
nem értik, hogy ez a város a miénk, nekünk kell vigyáznunk rá,
mert különben a város sem fog vigyázni ránk.
Funkciók és azok helyigényei:
Tanulmányunk készítése során felmértük az egyes
(fentebb ismertetett) csoportok és egy működtethető ifjúsági
klub helyigényeit.
Ezek a következőképpen alakulnak:
I. Képzőművészek
a. nyitott kiállítótér 120m2
Városi, hazai (esetleg külföldi) művészek számára kialakított
reprezentációs hely, mely a városi lakosság számára elérhető.
Performanszok, egész estés produkciók, előadások, állandó
szisztematikus kiállítások megtartására alkalmas hely. A
térnek igénye van az erős kommunikációra a környezettel,
tehát megfelelően nyitott térszituációt kíván.
b. raktár tér 20m2
Százhalombattán alkotó képzőművészek munkáiból létre-
hozott közgyűjtemény tárolásának a helye, ami alkalmas arra,
hogy a helyi alkotók munkáit befogadja. Zárt tér, mely
kapcsolatban áll a kiállítótérrel.
c. szervező iroda 15m2
A helyi művészeti élet és a kialakítandó közgyűjtemény
ügyeinek szervezésére alkalmas hely.
d. mosdók 10m2
Festőeszközök tisztítására is alkalmas mosdók.
I/a. SZAK Stúdió
e. műterem 50m2
Közös műhely, többfunkciós alkotótér.
f. raktár tér 20m2
Alkotók eszközeinek tárolására kialakított kisebb raktártér.
g. egyéni műtermek 3x20m2
Pályázásos rendszerrel helyi képzőművészeknek kiadott
kisebb műtermek, külön kis raktárhelyiséggel és mosdóval.
I/b. SZIKE
h. műterem 50m2
Közös műhely, közös alkotótér (a SZAK Stúdióval közösen is
kialakítható), rajzoktatásra alkalmas módon kialakítva.
i. grafikai műhely 2x20m2
Speciális grafikai eszközökkel felszerelt tér (présgéppel,
szitanyomóval, áztatóval, stb.).
j. Szobrászműhely 20m2
Jól felszerelt műhely a város szobrászainak.
35
0
II. Zenei élet
k. koncertterem 150m2
Minimum 100-150 főre kialakított koncertterem, jó akusztikai
körülményekkel, fogyasztótérrel kibővíthető módon alakítva,
elektronikus zenei apparátussal és színpaddal felszerelve.
Zárható adminisztrációs, jegyszedési rendszerrel kiegé-
szíthető kivitelben, ami alkalmas sokféle rendezvény
befogadására (színi- és egyéb előadások, bemutatók, fog-
lalkozások, stb.). Ehhez kapcsolódó nyitottabb közösségi tér,
leülési lehetőségekkel.
l. kiszolgáló blokk 40m2
Nagyobb rendezvényeket kiszolgálni képes mosdóblokk.
m. raktártér 15m2
A különböző technikai eszközök tárolására alkalmas hely.
n. zenekari öltöző 10m2
A fellépők számára kialakított helyiség („backstage”).
II/a. NYISZ
o. próbatermek 3x20m2
12 zenekar számára alkalmas, jól hangszigetelt, hangelnyelő
burkolattal ellátott terek.
p. technikai helyiség 15m2
Kisebb szerelési, hangszigetelési munkálatok elvégzésére
kialakított jól felszerelt tér.
q. hangstúdió 20m2
Hangfelvevő helyiség, melyben a zenei utómunkák is
elvégezhetők.
r. oktató helyiség 15m2
Kisebb próbaterem, melyben a könnyűzenei oktatásra van
lehetőség.
s. raktár tér 10m2
A zenészek apparátusának tárolására alkalmas helyiség.
III. Kisközösségi funkciók
t. kisebb helyiségekre osztható tér 60m2
Előadásokra, egyéni beszélgetésekre, szakemberekkel való ta-
lálkozásra rugalmasan átalakítható helyiség vagy több kisebb
terem.
u. ifjúsági iroda 15m2
Az közösségi tér, ifjúsági klub szervezésére alkalmas helység.
36
0
A fentebbi felsorolásban összefoglalásra kerültek az
egyes csoportok alapvető helyigényei. Az újonnan létesítendő
centrum épületében az egyik fő cél az, hogy a helyiségek minél
gazdagabban felhasználhatóak legyenek, vagyis létrejöjjön a
többfunkciós kialakítás. Természetesen nincs szükség külön
rendezvénytérre, filmvetítő térre vagy koncertteremre. Arra
kell törekedni, hogy olyan helyiséget alakítsunk ki, amiben
ezek a közösségi tevékenységek mind lehetővé válnak.
Az alábbiakban tehát összefoglaljuk, hogy a több-
funkciós kialakítással milyen alapvető helyiségekre van
szükség.
Az alapterületek egyelőre becslések és sok esetben az
ideális kialakítással számolnak, ezek természetesen mind a
megkapott helytől függnek. A program véglegesítése után az
igények és a kapott tér pontosabb felmérése szükséges.
Helyiséglista a többfunkciós kialakítás függvényében:
Helyiség neve Funkció Becsült
alapterület (m2)
Nyitott közösségi
tér
képzőművészeti galéria
előcsarnok
„hívogató tér”
információs pont
fogyasztótér
150 m2
Zárt közösségi tér könnyűzenei koncertek
filmklub
irodalmi est
beszélgetések
klubélet színtere
színi előadások
150 m2
Műterem közös alkotótér
kreatív műhely 120 m2
Udvar kültéri alkotóhely
rendezvénytér 80 m2
Műhelyek alkotóterek 60 m2
Próbatermek könnyűzenei próbák 100 m2
Oktató termek korrepetálás
önismereti foglalkozások
pedagógia
50 m2
Raktárak galériához
hangszerekhez
rendezvényekhez
50 m2
Kiszolgáló
funkciók
mosdók
irodák
teakonyha
50 m2
A felsorolt igényeknek megfelelően tehát megközelítőleg 800 m2
alapterület biztosítása lenne a legideálisabb.
37
0
4. A hely
A kiürült CBA épülete és a mögötte húzódó szolgáltatósor,
mint leendő Ifjúsági Ház és Műhely
Százhalombatta városszerkezete az ipari fejlődéssel
párhuzamosan alakult ki. A szerkezeti felépítésben szintén
látszik a tervezettség és a már említett tudatosság.
Százhalombatta város helyszínrajza
A finomítót és az erőművet
összekötő légvezetékek és földpályák
között húzódó lakótelepek egyértelműen
rajzolják ki a városközpontot. A főtér
környezetében szinte kizárólag köz-
intézmények sorakoznak, ezeket veszik
körbe a különböző időben és struktúrában
épült paneltömbök.
38
0
Közintézményi zóna
Utak és közterek hálója
Egy közösségi jellegű, információs, rendezvény és
befogadótér szereppel bíró közintézménynek is ebbe a
rendszerbe kell beépülnie. A funkcióanalízis alapján látható,
hogy ennek a közösségi helynek alapvetően két fő funkciója
van:
39
0
- Az egyik, hogy helyet biztosítson a helyi képző-
művészeti, zenei és egyéb ifjúsági jellegű társulásoknak, ezáltal
lehetővé téve az alkotást, a fennmaradást, a fejlődést és a
kommunikációt közöttük. Ez egy cellásabb rendszerű, zártabb
kialakítást kíván meg, ahol a helyiségek inkább egymás felé
fordulnak.
- A másik fontos rendeltetés a városlakók felé irányuló
intenzív kommunikáció, kapcsolatteremtés a helyi ifjúsággal.
Ezek a helyiségek sokkal inkább kifelé kommunikálnak, az utca
felé nyitottabb tereket kívánnak meg.
Funkcióanalízis
Az épület kialakításánál tehát nagyon fontos a
közterekkel való kapcsolat. Egy ilyen típusú épület képes kell,
hogy legyen arra, hogy alkalom adtán teljesen feltáruljon,
szinte bevonzza a látogatókat.
A helyiségekhez majdnem minden esetben több funkció
társul, vagyis a használat igen változatos lesz. Ennek
megfelelően a tereket úgy kell kialakítani, hogy folyamatosan
képesek legyenek átalakulni. Ennek ideális feltétele egy olyan
csarnok jellegű épület, melyben a funkciók nem épített falak
közé zárva működnek, hanem mobil kialakításúak.
A CBA épülete egy csarnok tér, a hozzá tartozó cellás
jellegű kiszolgáló blokkal. Ebben a csarnokban ideálisan
kialakítható a nyitott és zárt jellegű rendezvényterem, az
akusztikailag igényes próbatermek, irodák. Nem elha-
nyagolható az az „apróság” sem, hogy az épületegyüttest egyik
oldalról az Ifjúság útja határolja. Az épület két fő homlokzata
üvegezett, kirakatszerű, ideális arcává válhat az egyes ifjúsági
csoportoknak. Előtte nagyméretű köztér található, melynek
egy része tetővel fedett átmeneti tér. Az előcsarnok tere kisebb
kiállításoknak adhatna helyet, itt értesülhetünk a legújabb
eseményekről, ez maga a fórum helye. Az épület belseje felé
haladva lehetővé válik a zártabb terek kialakítása.
Az épülettel szomszédos (jelenleg kiskereskedelmi
funkciókat tömörítő blokk) az utcától hátrébb húzva
helyezkedik el. Ebben ideálisan elhelyezhetők a műtermek,
melyek a kirakatok üvegezett felületein keresztül megfelelő
bevilágítást kapnak. A láncolat lezárásaképpen a műtermekkel
szomszédosan kaphat helyet egy galéria, ami a helyi
képzőművészek állandó kiállítótereként is funkcionálna.
Funkcióséma
Képzelt rajz
a bent kialakít-
ható terekről
43
5. Szervezeti felépítés
Személyi háttér
Az országban működő hasonló klubok és szervezetek
körülbelül fele-fele arányban elosztva működnek egyesületi
valamint alapítványi formában.
Mivel a városban már működik ilyen jellegű egyesület, a
SZIKE, melynek legfontosabb célja a helyi ifjúság kulturális
nevelése, és elég nagy és aktív tagsággal rendelkezik ahhoz,
hogy kezdetben egy ekkora helyet megtöltsön programokkal,
célszerű a hivatalos működést rajtuk keresztül megoldani.
Ezzel nem csak egy új egyesület/alapítvány létrehozásával járó
költségeket és munkát spórolja meg a város, hanem megnyer
magának egy nagy bázist is, akik otthonuknak fogják tekinteni
a megnyíló ifjúsági teret.
Mivel a SZIKE jelenlegi vezető tagjai között többen is
vannak olyanok, akik a volt Ifjúsági Klub (az IKSZ)
létrehozásában és működtetésében is nagy szerepet vállaltak,
valamint a régi ÁNTSZ/Mentőállomás épületében működő
kultúrteret szervezték, már tapasztalatuk is van hasonló
helyzetekhez. További szerencsés dolog az is, hogy a SZIKE
felnőtt tagjai között van rendezvény- és szabadidő szervező,
valamint tanári diplomával rendelkező is, így van az egyesület
mögött kellő szakmai kompetencia is, hogy egy ilyen helyet
működtessen.
44
Egy nyílt közösségi teret, amit az itt élő és a város
életében résztvevő fiatalok használnak, csak egyetlen
módszerrel lehet igazán hatékonyan működtetni. Ez a módszer
a demokrácia. Ha az a cél, hogy önszerveződő ifjúság alakuljon
ki, ahol mindenkinek joga van beleszólni a programokba, akkor
azt csak demokratikusan lehet megvalósítani. Ehhez ter-
mészetesen szükséges, hogy legyen a helynek tagsága, ami
előnyökkel, de kötelességekkel is jár. A tagok egymás közt
döntik el, hogy milyen programokat szeretnének. Az
önkormányzat, illetve a helyet működtető szervezet csak
koordinátori/moderátori szereppel jelenik meg a tagság előtt.
Célja csupán annyi lehet, hogy segítse a fiatalok önszerve-
ződését. Egy ilyen közösség működéséhez létszükséglet, hogy
ne „fentről” kapják a kész programokat, hanem maguk
dönthessék el, hogy mi a jó nekik.
Mivel a létrehozandó tér már működő egyesületeket és
szervezeteket is befogad, azok életébe, működésébe nincs
beleszólása, ezért célszerű azok tagjai számára automatikus
tagságot adni, és ezzel megelőzni annak a lehetőségét, hogy a
különböző csoportok között hierarchiai problémák merüljenek
fel. Mindenkinek egyenlő jogot kell biztosítani a hely életét
illető kérdésekben.
Ezekhez persze elengedhetetlen az önkéntesség is. A
tagoknak maguk közül kell kijelölniük a különböző felelősöket,
akikre rá mernek bízni bizonyos feladatokat. Így hamar
kialakulnak a szerepek a nagyközösségben.
Személyi igények:
- egy fő főállású, vezető ifjúsági koordinátor (segít a
rendezvényekben, segíti a klubéletet, valamint a házban
működő különböző klubok, csoportok, helyiségek munkáját
koordinálja)
- egy fő- vagy félállású műszaki vezető (műhelyek,
karbantartási munkák, és hasonlók szervezése, kivitelezése)
- egy főállású gazdasági vezető
- egy főállású rendezvényfelelős
- két fő félállású szociális munkás
- két főállású „klubfelelős” (akik nyitnak, zárnak, taka-
rítanak, ügyelnek, tagdíjak, belépők beszedésére figyelnek,
stb.)
45
A létrejövő ifjúsági tér neve:
A nyílt közösségi tér, valamint az egész komplexum
neve: Mű-hely. Ez a név magába foglalja azt, hogy ez a tér nem
pusztán szórakozásra és kikapcsolódásra való, hanem sokkal
inkább egy olvasztótégely, ahol egymásra találhatnak a
különböző érdeklődésű elmék. A Mű-hely utal arra is, hogy
bent valódi foglalkozások vannak, ahol mindenki találhat
magának elfoglaltságot. A Mű-helyben közös munka,
csapatmunka zajlik. A Mű-hely olyan tér, ahol össze-
kovácsolódhatnak a fiatalok.
46
6. Pénzügyi megvalósíthatóság
Finanszírozás
Egy város szempontjából talán ez az egyik legfontosabb
kérdés. Miből?
Egy ilyen intézmény létrehozása elsőre hatalmas
kiadásnak tűnhet, hiszen építkezni kell, felújítani, berendezni,
embereket alkalmazni az üzemeltetésre, hirdetni és prog-
ramokkal megtölteni a helyet. Ezeken a kiadásokon azonban
mindenhol lehet spórolni.
A berendezés – bútorok, szerkények, székek, asztalok,
fotelek, stb. – jelentős része beszerezhető (hangulatos és
stílusos) használt tárgyakból a kialakításban részt vevő fiatalok
aktív közreműködésével. Fel lehet keresni a különböző városi
intézmények raktárait (például az egykori IKSZ-ét), hogy mik
lelhetők ott fel. A belső tér felújítása nagyrészt elvégezhető
önkéntes alapon is. Lehet találni esetleg szponzorokat is a helyi
kis- és nagyvállalkozók között, akik akár erőforrásokkal,
eszközökkel vagy anyagilag is segítenék a hely kialakítását.
Az anyagi áldozat attól függ, hogy mennyire érzi
magáénak a város a fiatalok problémáját, mennyit hajlandó
áldozni rá?
Egy ilyen központ létrehozására nem kiadásként kell
tekinteni, hanem befektetésként, ami a városnak többszörösen
is megtérül. Egy aktív, lelkes fiatalból aktív és lelkes felnőtt
lesz, aki később sok szolgálatot tehet a városnak. Másik
oldalról nézve, ha a fiatalnak van hol kulturálisan szocia-
lizálódnia, akkor idősebb korában nem lesz belőle „életunt
kocsmalakó”. Nem mellesleg a fiatalok fiatalok, szórakozni
szeretnének, ha erre nincs helyük, lehetőségük, akkor
47
megteszik az utcán, rongálva és a lakosságot zaklatva. Viszont
ha látnak maguk előtt más viselkedési normát is a saját
korosztályukban, akkor a saját romboló hozzáállásuk is
megváltozhat.
Százhalombatta nem az a város, ami egy ilyen
befektetést nehezen tud megoldani a saját költségvetéséből,
még akkor is, ha ez a befektetés nem anyagi javakban térül meg
számára.
Várható kiadások összesen:
- az épület átalakításának, felújításának költsége
- az épület közüzemi díjai
- alkalmazottak bérei
- anyag- és tiszteletdíj költségek
Várható bevételek:
- tagdíj, amiért cserébe a tagság ingyen vehet részt
bizonyos (külsősök számára fizetős) programokon, hasz-
nálhatja a berendezéseket. Ez erősíti a tulajdonosi érzést a
tagságban, vonzerőt képvisel a külsősök számára. Ugyanakkor
segíti az adminisztrációt, az érdeklődés, az aktivitás nyomon
követését.
- belépődíjak rendezvényeken
- részvételi díjak (egyes foglalkozásokon)
- bérleti díjak (a különböző szolgáltatásokat nyújtó,
külső vállalkozóktól)
- 1 % felajánlások a hátteret adó egyesületen,
alapítványon keresztül
- pályázati bevételek (TÁMOP, UNESCO, stb.)
- szponzoráció (helyi vállalkozások támogatása a helyi
fiatalok számára)
Néhány pályázat egy ilyen intézmény üzemeltetésére,
fenntartására a 2014-es évben:
Az Európai Unió, így Magyarország is az idei évtől új pályázati idénybe lépett, mely egészen 2020-ig tart. Sok fontos változás zajlik jelenleg is a pályázati rendszerben, így a legtöbb
pályázat még nem került kiírásra, de ami egy Ifjúsági Ház/Műhely számára eddig talán legfőbb forrás volt, a „Fiatalok Lendületben Program”, most új felügyelet alatt, jóval nagyobb költségvetéssel és új névvel – Erasmus+ – kerül be az Unió pályázati programjába.
Természetesen a pályázatok, mint leendő bevételi források csak opcionálisan kerülhetnek be egy ilyen hely költségvetésébe, hiszen azokat meg is kell nyerni, azok feltétele pedig legtöbb
esetben a város anyagi helyzetétől is függ. Százhalombatta nem konvergenciós térség, és a környező, de még a hasonló méretű országos városok között is kiemelten magas költségvetéssel rendelkezik, az alábbiakban felsorolt pályázatokon sok esetben kedvezőtlen helyzetből indul. Ebből kifolyólag elsődleges bevételi forrásként az önkormányzati támogatás lenne a legfontosabb és a hosszan elemzett pályázatok sora csak másodlagos finanszírozási opcióval kerülhet be a költségvetési programba.
48
Erasmus+: A 2014-től futó Erasmus+ program az EU oktatási, képzési,
ifjúsági és sport programja, amely három kulcstevékenység köré (1. Az egyének tanulási célú mobilitása, 2. Együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén, 3. A szakpolitikai reform támogatása) épülő rendszerben nyújt lehetőséget egyéneknek és szervezeteknek nemzetközi projektek megvalósításához. Külön ifjúsági fejezetben pályázhatnak a magyar nemzeti irodához (NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda) a fiatalok és az ifjúsági területen dolgozó civil szervezetek.
Az erre a pályázatra elkülönített összeg hozzávetőlegesen 1500 millió EUR, melyből hozzávetőlegesen 1400 millió EUR
oktatásra, képzésre és ifjúságügyre fordítandó. A három felsorolt kulcstevékenység több szakaszából,
altevékenységéből már 2014 márciusi és áprilisi határidővel is elérhetők pályázatok. Nemzeti Tehetség Program:
A tehetségsegítés támogatása, tehetséggondozók szakmai együttműködésének segítése, szakmai programok és rendezvények támogatása.
Pályázni 500.000 – 1.000.000 Ft közötti vissza nem térítendő támogatásra lehet.
Kreatív Európa Program (2014-2020):
A K.E.P. a kulturális és a kreatív ágazatok számára létrehozott új Uniós keretprogram, melynek idei évre szánt keretösszege 170 millió Euró, melynek forrásaira már megnyitották az első pályázatokat.
A K.E.P. kifejezetten olyan tevékenységeket és programokat támogat, melyek nagy részére egy általunk
elképzelt Ifjúsági Műhely pályázni tudna. Többek között filmfesztiválok támogatása, kiállítások létrehozásának támogatása, szellemi műhelyek tevékenységének támogatása, nemzetközi kulturális csereprogramok támogatása. Norvég Civil Támogatási Alap – Akciópályázatok:
Az Alap olyan innovatív társadalmi (akár online társadalmi) akciók, fellépések és projektek támogatását vállalja, amely a megkülönböztetés helyett a toleranciát, a társadalmi befogadást és a sokszínűséget erősítik és valamely konkrét problémára hívják fel a figyelmet. Keretösszege: 285 ezer Euró, esetenként pályázni maximum 5000 Euróra lehet. Play Live Alapítvány Pályázata:
A P.L. Alapítvány a színvonalas élőzenei produkciók, valamint a sport-tevékenységek támogatása és népszerűsítése céljából jött létre. Pályázni lehet 100- 500.000 Ft közötti összegre rendezvényenként. Amerikai Nagykövetség Pályázata anyagi támogatásra:
Az Amerikai Nagykövetség elsősorban olyan önfenntartó jellegű programokat, programsorozatokat illetve különböző rendezvényeket támogat, melyek az egyszeri támogatáson túl már további jelentős külső anyagi támogatás nélkül is sikeresen
folytathatók. Az egy pályázatra megítélt összeg általában nem haladja meg az 5000 USD-t, de különösen jelentős program esetében megfontolásra kerül nagyobb összeg jóváhagyása is.
49
Pályázat tehetséggondozó műhelyek támogatására: A pályázat célja a hosszú idő óta kiválóan működő
általános és középiskolai, szakiskolai és kollégiumi, valamint kulturális intézményi tehetségsegítő műhelyek támogatása. Erre a célra 500.000 - 1.000.000 Ft közötti, vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni.
Más ilyen jellegű helyek miből tartják fent magukat?
Tanulmányunk készítése során több, hasonló funkcióval
működő szervezetet kerestünk fel. Ezek kivétel nélkül úgy
működnek, hogy a helyi önkormányzat biztosítja számukra a
helyiséget, helyiségeket, valamint fizeti azok közüzemi díjait.
Két kivételt leszámítva az alkalmazottakat is önkormányzati
státusszal biztosítja számukra a város. Több, mint felének a
programjait javarészt szintén az önkormányzat által biztosított
keret fedezi, a többi költséget és egyéb rendezvényeket
TÁMOP, valamint „Fiatalok Lendületben Programon” illetve
kisebb pályázatokon keresztül oldják meg. Ebből az tűnik ki,
hogy a magántőke egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis
hányadban jelenik meg. Ahova a tőke belép, ott megjelenik a
profitorientáció, és ezt csak önkéntességgel és társadalmi
finanszírozással lehet kivédeni.
A jövőbe be kell fektetni – és ez vonatkozik mind a
fiatalokra, mind a város egészére.
Tanulmányunk készítése során az alábbi hasonló funkcióval
működő szervezeteket kerestük fel: - Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház
- Kecskeméti Ifjúsági Otthon
- Kispesti Prevenciós Ifjúsági Klub
- Pulai Ifjúsági Klub
- Ifjúsági Ház Debrecen
- Móri Ifjúsági Klub
- Várpalotai Ifjúsági Ház
- Pécsi Ifjúsági Központ
- Veszprémi Ifjúsági Ház
- Spájz Ifjúsági Ház, Szeged
- Csabai Ifiház
- Ifjúsági- és Szabadidő Ház, Miskolc
- Perbetei Ifjúsági Klub
- Mi-Ért NE Ifjúsági Klub
- Újszászi Ifjúsági Klub
- Balassi Bálint Ifjúsági Klub
- Budaörsi Ifjúsági Klub
- Pince Ifjúsági Klub
- Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház, Eger
- IH Rendezvényközpont
- Művelődési- és Ifjúsági Ház, Szentes
- Újpest Kulturális Központ Ifjúsági Háza
50
7. Időbeli ütemezés
Előkészületek, és az ahhoz szükséges idő:
Az intézmény felállításának első lépése a hely
felépítésének alapos vizsgálata, ami során (az alkotó
közösségeket és szakembereket is bevonva) megtörténhet a
lehető legmegfelelőbb felújítási, átalakítási terv elkészítése. Ez
nagyjából egy hónapnyi munkát igényel.
Ezek után neki lehet látni az épület renoválásának ,
átalakításának. Erre két lehetőség nyílik. Az első az, hogy az
önkormányzat az ilyenkor szokásos rendszerű pályázatot ír ki
az épület rendbetételére, és azok közül a legjobbnak ítélt nyeri
meg a tendert és végzi el a feladatokat. Ez számításaink szerint
körülbelül két havi munkával jár.
A második, kevésbé költséges megoldás az önkéntesen
végzett felújítás.
Igaz, ez a második opció lényegesen több szervezési
munkát igényel, mivel első körben el kell kezdeni szervezni azt
a közösséget, akik majd a felújításban szívesen segédkeznek.
Erre már létezik pár forrás a városban fellelhető szervezetek
között (pl.: Önkéntes Ördögök, SZIKE), de célszerű a
középiskolákban is „toborozni”, kihasználva a törvényileg
előírt „kötelező önkéntes munkát”. Természetesen itt is
szükséges külsős, szakipari cégeket bevonni, mivel egy-egy
átépítési munkából nem lehet kihagyni a szakembereket. Ez az
opció nagyjából három hónap alatt megvalósítható, viszont
nagy előnye, hogy a fiatalok, akik részt vesznek a felújításban,
automatikusan magukénak fogják érezni a helyet, így már
induláskor meg lesz az a bázis, akikre az intézmény számíthat.
51
A következő lépés a hely megalakulásának, elin-
dulásának reklámozása a városban fellelhető médiumokon
keresztül. Tájékoztatni kell az ifjúságot arról, hogy mi fog itt
nyílni, miért jó ez nekik, és hogy miként tudnak részesei lenni.
A nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell a „nyitott klub” hírét,
működését, aminek bárki tagja, aktív részese lehet és
beleszólhat abba, hogy miként működjön, mit hozzon létre.
Tisztázni kell továbbá, hogy a „hivatalos intézményvezető”
csupán koordinátori szerepet tölt be, a közösség maga azonban
önszerveződő. Ekkora már ki kell tűzni a nyitás dátumát és
meg kell szervezni a nyitóeseményt, amit szintén tartalmaznia
kell a sajtóanyagnak. Hogy a nyitóeseménynek még nagyobb
hírértéke és nívója legyen, célszerű egy összetett rendezvényt
szervezni, aminek során bemutatkoznak a leendő funkciók, és
természetesen felléphetnek a helyi zenekarok is, mint leendő
„házigazdák”.
A rendezvény megszervezése és a Mű-hely megfelelő
hirdetése további egy hónapot vehet nagyjából igénybe.
A tér elfoglalása:
A tér megfelelő renoválását és átalakítását, majd a
nyitórendezvényt követően vehetik igénybe, költözhetnek bele
a fent sorolt civil szervezetek. Mivel ezek a szervezetek már az
előkészületi munkálatokba is be voltak vonva, már felkészülten
érkeznek a Mű-helybe, aminek alkotóterei így azonnal
megtelnek programokkal és élettel.
A Mű-hely ifjúsági központja is megnyílhat a város
fiataljai előtt a nyitórendezvényt követően. Tapasztalatunk és
az Ifjúsági Felmérés is azt mutatja, hogy ez a tér is igen hamar
be lenne lakva, hiszen a helyi fiatalok körében óriási az igény
egy „beülős” helyre, valamint magas azoknak a kis létszámú,
de aktív csoportoknak a száma, akik nem tudnak hova menni
saját programjaikkal.
Körülbelüli idő a megvalósíthatósághoz:
Az előzőekben írtak alapján nagyjából 4-5 hónap
szükséges az intézmény létrehozásához. Ez azt jelenti, hogy ha
a város már ez év februárjában elhatározza magát, hogy kiáll
az ifjúság ügyéért, akkor a szervezési munkálatok már
elkezdődhetnek akár márciusban.
Amennyiben ez így alakulna, akkor feltételezhetően a
nyitás időpontja: 2014. július 19. (szombat)
A Mű-hely beosztottjai, azaz az alkalmazottak:
A nyitáshoz azonban még szükséges a megfelelő
alkalmazotti apparátus felállítása. Mint azt fentebb is írtuk egy
ilyen összetett intézmény 6 fő-, valamint 2 félállású alkal-
mazottal tudna a leghatékonyabban működni.
A vezető szervezői feladatokat ellátó koordinátort
szükséges már a legelső lépésektől (tehát a fenti időrenddel
számolva már márciustól) főállásban erre az ügyre állítani. Ő
az a személy, aki kézben tartja a dolgokat, kommunikál a
várossal, az alkotóközösségekkel, szakemberekkel, kivite-
lezőkkel és természetesen az ifjúsággal.
Az épület műszaki felelősét szintén szükséges már az
elején bevonni a munkálatokba, hiszen így lehet tisztában
azzal, hogy milyen felújítások zajlottak le bent, valamint
szakmai tapasztalata fel is használható ezek elképzelésekor.
A rendezvényekért felelős szakembert a koordinátornak
már a hely kialakítása alatt el kell kezdenie keresni, hiszen ő
lesz az, aki segítségére lesz a nyitórendezvény megszer-
vezésében és a korai munkálatok irányításában.
A gazdasági vezetőt is a kezdeti munkák elindulásától
fogva kell keresni, mert ő az a személy, aki tisztában van azzal,
hogy mire mennyit és milyen formában lehet és érdemes
költeni, valamint ő az, aki a finanszírozással kapcsolatos
papírmunkák elvégzésére kvalifikálva van.
A nyitórendezvényre már meg kell találni azt a
(legalább) két embert, akik az ifjúsági klub nyitott közösségi
terét üzemben tartják. Nyitnak, zárnak, felelnek a benti életért.
A hely, és a helyi fiatalság mindenképp igényel különböző
szociális munkásokat, ezért célszerű lehet ilyen szakembereket
alkalmazni klubfelelősként főállásban.
Az így felálló apparátus már képes az ifjúsági
közösséggel aktívan együttműködve üzemeltetni és fejleszteni
az intézményt.
53
8. Megvalósíthatóság alapvető
feltétele
A támogatás
A tanulmányban összefoglalt problémák valósak. A
felvetésre adott válaszunkban igyekeztünk a témát teljes
egészében körbejárni. Azonban a válaszunkból egyértelműen
kirajzolódik, hogy az egyes ifjúsági csoportokban meg-
fogalmazódó szándék még nem elegendő az előrelépéshez. A
közösségek és az ifjúság fejlesztésének egyik kulcsa a szakmai,
morális és gazdasági támogatás az ország, a város, azaz az
önkormányzat részéről. Ennek a támogatásnak a megadására
most lehetősége nyílik a városnak. A 2014-2020 Uniós
költségvetési ciklus előkészítésében elfogadott Pest Megyei
Területfejlesztési Koncepció egyik lényeges pontja kitér a
közösségépítés fontosságára, a közösségek közti
kommunikáció kiépítésére, az egyén és a közösségek közti
együttműködés erősítésére. Az alábbiakban olvasható a
Koncepció erre vonatkozó bekezdése.
Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020
Társadalmi megújulás – testben és lélekben egészséges,
önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint
az egyén és közösségek között
Rendkívül fontosnak tartjuk a közösségek
megerősítését, a közösségi értékek középpontba helyezését, az
egyéni érdekek és a közösségi érdekek közötti egészséges
összhang megteremtését. Tapasztalatunk, hogy ma Pest megye
társadalmára, az abban résztevő egyének, szervezetek működésére is
54
az individualizmus, az egyéni érdekek előtérbe helyezése és a verseny,
a saját pozíciók, az egyéni akaratok, a vélt, vagy valós érdekek
mindenáron történő érvényesítése inkább jellemző, mint az egymásért
való felelősségvállalás, egymás megsegítése és az együttműködésre
való hajlandóság. A felvázolt viselkedésminta okait nem célunk
elemezni, bár meggyőződésünk, hogy nem feltétlenül önzésből
adódnak, úgy látjuk azonban, hogy ez nagyban rontja a megye
társadalma egészének versenypozícióit, ezzel közvetve az egyének
életminőségét is.
A fentiekkel szemben a jövőben az együttműködésekre,
azok építésére, azok intézményesítésére szeretnénk hangsúlyt
fektetni. Az együttműködések ösztönzésén alapuló
társadalomfejlesztésnek már rövidtávon is komoly eredményei
lehetnek, hiszen az azonnal ki fog hatni a gazdaságfejlődésre is. Ezzel
egy időben rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a megye, mint irányító
szervezet, mint a fejlesztések motorja megfelelő menedzsment
szervezetre támaszkodva tudja feladatait ellátni. Felmerülhet
sokakban, hogy az intézményfejlesztés inkább eszköz, mint cél. Azt
gondoljuk azonban, hogy jelen helyzetben ezen hálózatfejlesztő-
intézményesítő munka egyrészről olyan komoly erőfeszítéseket,
anyagi és emberi erőforrásokat igényel, ami miatt indokolt a
célrendszerben való szerepeltetése, másrészről a továbblépésnek, a
minőségi változások elindulásának egyik előfeltétele.
Egyén – közösség – kultúra – művelődés – együttműködés –
újragondolás - önszerveződés – önfenntartás – összefogás -
továbbhasznosítás
9. Összefoglalás
Egy városnak kiemelt feladata az, hogy fiataljaiból
egészséges felnőtt társadalmat neveljen, akik képesek lesznek
felelősen alakítani városuk életét.
Egy ilyen befektetés többszörösen is megtérül, hiszen
duzzasztja a városban élő kulturálisan és szociálisan aktív
emberek számát, nem engedi el őket a városból, és
segítségükkel stabilizálja saját jövőjét, növelve az egész
lakosság potenciáját.
Százhalombatta ésszerű, jól tervezett város és a ki-
üresedett CBA, valamint az Ifjúság útján húzódó szolgáltatósor
megfelelő kiaknázásával ezt ki is használhatja. A tanul-
mányban vázolt lehetőségekkel a város egy okos húzással több
komoly, régóta húzódó problémát tudna megoldani: a
képzőművészek, zenészek és az ifjúság helyzetét. Mindezt úgy,
hogy közben munkahelyeket és kiváló lehetőségeket teremt a
város lakosságának.
Véleményünk szerint a jelenlegi helyzetben ez egy olyan
lehetőség, amit Százhalombattának semmiképpen sem szabad
kihagynia.
Százhalombatta, 2014. január
A tanulmány készítői:
Ridzi Júlia – okleveles építészmérnök
Fazekas Levente - képzőművész, a SZIKE titkára, a volt IKSZ
alapítója
László Anikó – újságíró, ifjúsági aktivista, a SZIKE egyik
alapítója
Karácsony Janka – szociálpedagógus
A tanulmány külső konzulensei:
László Bandy – képzőművész, a Látás Iskolájának vezetője
Szigetvári József – a Barátság Kulturális Központ igazgatója