Információs társadalom

Stratégia és versenyfutás

9.előadás

A legfrissebb hír

• Indextools Webanalitika

• Szőke Márton, Tensa Kft.

• 50 milliós indulás

• Yahoo, több milliárd forint

• Továbbra is Magyarországon futó fejlesztés

• 100-200 fő foglalkoztatása

Korábbi hírek

• Graphisoft

• Lustre

• Recognita

• Kürt

• TV-vetélkedők a Böszörményi útról a világba

Még korábban: miféle átok?

• INFOSTRADA, 1971• Több ezer bolgár tanul kibernetikát

Japánban• Floppy a páncélszekrényben • Software 602 - egy cseh üzenetküldő

rendszer bukása• A magyar mikroszámítógép kudarca• DE: SKYPE!!!!

Information Imperative Index 1996 Information Society Index 2000

Rank Country Points Rank Country Points

123456789

10111213141516171819202122232425262728293031323334353637383940414243444546474849505152535455

United StatesSweden

DenmarkNorwayFinland

AustraliaCanada

SwitzerlandNew Zealand

United KingdomNetherlands

GermanyJapan

Hong KongAustria

SingaporeBelgiumFranceIsraelItaly

TaiwanKorea

IrelandSpainUAE

Czech RepHungaryGreece

PortugalArgentina

ChilePoland

BulgariaVenezuela

South AfricaRussia

MalaysiaBrazil

Costa RicaPanamaMexico

RomaniaSaudi Arabia

ColombiaThailandEcuadorJordanTurkey

PeruPhilippines

EgyptIndia

IndonesiaPakistan

China

5,1074,0033,8423,7553,7223,7043,4943,4593,3633,1483,0992,9702,9702,8932,6402,5162,4752,2962,2252,0702,0532,0081,9221,872

1,6181,5281,5001,3771,3011,2151,1811,1591,0691,0501,0431,041990961952918871862850755725695695695651632586435387371335

123456789

10111213141516171819202122232425262728293031323334353637383940414243444546474849505152535455

SwedenUnites StatesFinlandNorwayDenmarkCanadaNetherlandsSwitzerlandAustraliaJapanSingaporeUnited KingdomGermanyHong KongBelgiumAustriaNew ZealandTaiwanIrelandIsraelFranceKoreaItalySpainUAEPortugalCzech RepublicHungaryGreecePolandRomaniaChileArgentinaCosta RicaMalaysiaBulgariaPanamaSouth AfricaVenezuelaRussiaSaudi ArabiaBrazilEcuadorMexicoTurkeyColombiaPhilippinesThailandJordanEgyptChinaIndonesiaPeruIndiaPakistan

5,062 5,0414,577 4,4814,3364,3364,2304,1744,1294,093 4,014 3,8073,5583,4843,4193,3973,2893,177 3,144 3,1403,1402,9312,7032,5332,3012,199 2,1302,1302,0331,8081,679 1,6771,6511,635 1,583 1,5781,5391,5371,4911,4441,3621,3541,3141,2861,259 1,1361,012 1,010942931915 888877871719

Hol áll a térség? Információs társadalom

fejlettségi listák összehasonlítása

• A verseny éles

• Átlagot meghaladó növekedéssel is lehet visszacsúszni

• Vannak „nagy előreugrók” - igazolva, hogy tervszerű információs társadalom politikával mód van a felzárkózásra

• A visegrádiak utolérhetik Európa szélét

• Sok mutatóban tapodtat sem közeledünk

csillagrendszer-metafora

• Alakja: vonal Előzni: ajánlott

• Átlagos pontgyarapodás - stagnálás

• Kitüntetett irány - tetőesés - mi van azon túl?

• Távolodók: változatlan arányok mellett 12-16 év múlva kezdik meg a közeledést

DE:

• Ma már egyre kevésbé böngésszük a számokat és fürkésszük a nagy víziókat

• Sok kicsi apró, sikeres lépést várunk el

• Az exportképesség, a kultúra állapota, a foglalkoztatottság, a felsőoktatás versenyképessége lett fontossá

• A beavatkozásképességet meghatározó szakértelem stratégiákban ölt testet

Információstratégia 1.• A különböző szintű (nemzeti ill. nemzetközi - regionális -

szövetségi) politikai tervezésnek az 1990-es évek elején megjelenő új minősége

• Kiemeli szektor-szerepéből

– az információs közmű (information infrastructure) fejlesztését

– a társadalom egyes alrendszereinek informatizálását (informatization)

– az információs iparfejlesztési politikát (IT-industry policy)

– az információpolitikát (information policy)

• S ezeket összeolvasztva egységes kiindulási alapot teremt a távlati tervezéshez, a korábbi "mellérendelő" viszony után most már központi szereplőként saját céljaihoz és feladataihoz igazítva az oktatáspolitika, a távközlésfejlesztés, a tudománypolitika és az emberi erőforrás-gazdálkodás jelentős metszeteit.

Információstratégia 2.

• Az információstratégia gyakran az átfogóbb és könnyebben kommunikálható "információs társadalomépítés" (information society development) programja formájában jelenik meg, még inkább kiemelve az új tervezési minőség lényegét:

• az ezredvég információs korkihívásához igazított jövőképet, "víziót", amelyhez a kormányzati figyelem és erőforrások irányított koncentrálásán, s az ennek révén lehetővé tett operatív célprogramok hosszú távú és szisztematikus megvalósításán át visz az út

Információstratégia 3.

• A cselekvési minták célnormájává a kívánt jövő válik, és nem az alkalmazkodás-problémamegoldás-káoszmenedzselés bűvös és hagyományos háromszöge

• A tervezési távlatok átalakulnak. Minél inkább gyorsulnak az információtechnikai forradalom által gerjesztett változások a gazdasági-politikai-társadalmi élet egyes területein, annál inkább válik módszertanilag elkerülhetetlenné a közeljövő feladatait időben még távolabbi célokból levezetni. A (nemzeti) programok tehát mindinkább a vízióból és nem a pillanatnyi "esélypontok" fantáziátlanul rövidlátó óvatos mérlegeléséből születnek

• a politikai program sikere nem az elemzés mélységének függvénye.

Teljes információstratégia• Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintő

átfogó koncepciót kidolgozó tervezési alap-dokumentum

• A végrehajtás kijelölt és működő kormányzati egyeztető-koordináló szintje

• .Az operatív feladatok végrehajtására szakosodott elkülönült célintézmény

– (advising, counselling, monitoring, controlling).

• A program által igényelt alap-és alkalmazott kutatásokat folytató, a tervezés tudományos és módszertani bázisát biztosító állandó vagy ad hoc szervezet

• A program egyes pontjainak általános/teljes körű megvalósítását megelőző/bevezető, tapasztalatszerzés céljából indított kísérleti (pilot) projektek

Az információstratégia kulcsterületei

• KÖZOKTATÁS

• FELSŐOKTATÁS

• TUDOMÁNY

• KULTÚRA

• INNOVÁCIÓ

• INFORMÁCIÓ-ÉS TUDÁSIPAR

• INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA

• E-KORMÁNYZAT

Az információstratégiák előtörténete 1.

A tömeges tudástermelést stratégiai céllá tevő átfogó programok (1868-1992) – Eötvös, Kármán, Trefort, Klebelsberg– Meidzsi-reform Japánban – Dél-Korea 1960-1990

A Tudás fája

Az információstratégiák előtörténete 2.

Új tudások irányított létrehozásának stratégiai programjai (1958 - 1992 ) - a tudománypolitika új szerepben– Japán– Egyesült Államok – Olaszország

Bruegel "Tudás" (Prudencia) 1559

Az információstratégiák előtörténete 3.

• Az információpolitika előjátéka (1968-1989)

• könyvtár-és dokumentációszakmai megalapozás, statisztikai intermezzo

- kommunikációpolitika (tájékoztatáspolitika)

- nyelvpolitika- hírszerzéspolitika

Az információstratégiák előtörténete 4.

• "Informatikai stratégia", informatikai iparfejlesztés: nagyléptékű ágazati programok (1967-1996)

- nemzeti informatikai iparok megteremtését illetve versenyképesebbé válását (informatikai iparpolitika)

- adott technológiák elterjedését és meggyökeresedését szolgáló programok

- az "Information superhighway" stratégiai tündöklése és bukása (1993-1995)

Az információstratégiák előtörténete 5.

• Távközlésfejlesztési programok (1967-1996)

- France Telecom – és a Minitel- TELIDON (Kanada) TERESE (Svédország)- Bangemann-jelentés: Európa a távközlési

liberalizációval lép az információs társadalom felé

- Új generáció: Internet és mobilia- Még újabb generáció: szélessáv

Információstratégiai programok és jellemzőik

• Nemzeti információstratégiák

• Első hullám: USA, Japán (60-as évek)

• Második hullám: Ausztrália, Kanada, Franciaország, Svédország (70-es évek)

• Harmadik hullám: Szingapurtól Dél-Afrikáig (1992- )

Információstratégiai programok és jellemzőik

Regionális kísérletek• Európai Unió• APEC• Afrikai Információs Társadalom

Információs cégstratégiák • Microsoft, 1995• Oracle, Intel, IBM• Google

Információstratégiai programok és jellemzőik

• Nem kormányzati szervezetek információstratégiai szakanyagai– (EURESCOM, FID)

• Városok, kisrégiók, falvak, családok• Globális szervezetek (UNESCO,

ENSZ, Világbank, OECD)• Pártok

Szilvásy Nándor: A tudás fája

Az információstratégia magyar előzményei

Előtörténet

• Oktatás-és tudománypolitikai csúcspontok

• Iskolaszámítógépesítési program 1983

• NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktra-fejlesztési Program) 1986

• Sulinet 1996

Az információstratégia magyar előzményei

Őstörténet

• 1994 NIS (Nemzeti Informatikai Stratégia)• Teleházak 1996 (1998)• 1997 KIS (Kormányzati Informatikai Stratégia)• 1998 január: előkészített kormányhatározat• 1998 nyár - 2000 nyár - tetszhalál• 2000 közepe – Informatikai Kormánybiztosság • NITS (Nemzeti Információs Társadalom

Stratégia)

Az információstratégia magyar előzményei

Az utolsó 8 év

• Parlament Informatikai Bizottság

• Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) 2002-2006

• MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia)

• Felnövekvő települések

• GKM – főosztály (2006-tól)

• NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv) – nincs benne

Magyar információstratégiaCeterum censeo

• Az oktatás és a kutatás-fejlesztés prioritásként való kiemelése nélkül féloldalas lesz bármilyen program. A tömegesség kritériuma ugyanis kizárólag tartósan magas költségvetési részesedéssel és az intézményi közegellenállást megtörni képes kormányzati-szabályozási eltökéltséggel biztosítható. A közoktatási rendszert egyszerre kell szerkezetében és szemléletében alkalmassá tenni az információstratégiára

CEEC-országmustra

• A legzajosabb siker: ÉSZTORSZÁG

• összpárti megegyezés: évente a hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékát a világháló fejlesztésére fordítják.

• Észtországban az Internet népszerűbb, mint sok uniós tagországban. (Az ezer lakosra jutó szerverek számában Észtország felülmúlja többek között Belgiumot, Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot)

Még mindig Észtország

• Tigrisugrás (Alapítvány, tartalomfejlesztés, pedagógusképzés)

• e-government sikerek

• az információs infrastruktúra fejlettebb, mint a hagyományos

• Finnország „tömegvonzása”

Felzárkózás-igény esetén a kérdések állandóak

Tapasztaljuk-e hagyományos versenyelőnyeink bővített újratermelését?

Termelünk-e új típusú versenyelőnyöket?

Csökken-e bizonyos területeken a versenyhátrányunk?

Tapasztaljuk-e hagyományos versenyelőnyeink bővített

újratermelését?

• Ellenkezőleg: azok eróziója domináns

• A kérdés: maradt-e annyi versenyelőny, amelyre egykor majd épülhet offenzív versenyképességi program?

• A válasz: IGEN (ott, ahol a riválisok hosszú távú kulturális ciklusokkal termelhetik csak meg ezeket – szövetségesünk, az IDŐ)

Termelünk- e új típusú versenyelőnyöket?

• Nem látszanak ilyenek• Az „elmaradt hasznok” országa vagyunk• Elszalasztott lehetőségek garmadája

Ok: a politika rövid távú ciklus-vezéreltsége – nincsenek több kurzust átívelő, szívósan felépített fejlesztési programok (ellenségünk: az IDŐ)

ADY REDIVIVUS

Itt kezdődik!• Nem lett az

információs társadalom NFT-s prioritás

• Nem épül a kormány programja az információs forradalomra

• Választásaiban nem az oktatást, kutatást, kultúrát preferálja

Az egyszeri pénzügyminiszter kérdése:

• Minek nekünk Sulinet?

• Markle Foundation 2003 dec.„Az információs társadalom

beruházási programjai a kulcstárcák miniszterei számára újabb, haszontalan célokra irányuló költekezésként jelennek meg”

Modernizáció, információs korszak és periféria: Ernest Wilson üzenete

• A modernizáció 4 aktora:– Gazdaság– Politika– Tudomány– Civil társadalom

• Nem a teljesítményük, hanem a köztük lévő csatornák minősége a siker záloga

• A Wilson-gyémánt 6 csatornája

Kormányzat

Tudomány

Civil szféra

Ipar

Munkában a gyémánt

A változások a fejekben kezdődnek

• Fiatalokat a kulcs-pozíciókba!• Konszenzus a lényegi kérdésekben

– (észt példa)

• Állandó diskurzus a részletekről (mérőszám: maga a diskurzus – aránya többi között)

• Következetesség és eltökéltség a megvalósításban (portugál példa)

Milyen (látható) (brandelhető) hungarikumaink lehetnek?

• Ami már megvolna, de nem használjuk ki:

• Például: VIETNAM• Például: BUDAPEST

kultúraváros• Például: matekország • Például: ????????

SZEGEDIKUM?