Embed Size (px)
DESCRIPTION
A 2012. május 2-i Információs Társadalom kurzus előadásának diái a Corvinus Egyetemen.
Citation preview
13. AZ EURÓPAI ÉS A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLETTSÉGE
Pintér Róbert.
Corvinus Egyetem, Infokommunikációs Tanszék
Információs Társadalom előadás és gyakorlat, 2012.05.02.
MIRŐL LESZ SZÓ?
A MAI MENÜ
Bevezetés: számok az információs társadalmi elméletek mögött
Milyen fejlett a világ, néhány statisztika kedvcsinálónak
A magyar információs társadalom fejlettsége és fejlődése (1998-2008)
Az EU és Magyarország fejlettsége – Digital Agenda Scoreboard (2010-2011)
Global Information Technology Report (2012) A magyar fejlettség / lemaradás magyarázata Befejezés: további statisztikai források
BEVEZETÉS: SZÁMOK ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI ELMÉLETEK KAPCSOLATA
Az információs társadalom egyes meghatározásainak definíciói eleve statisztikai méréseken alapulnak (mennyiségből fakadó minőségi változások):
Foglalkozásszerkezeti változások Gazdaságszerkezeti változások
MILYEN FEJLETT A VILÁG, NÉHÁNY STATISZTIKA KEDVCSINÁLÓNAK
Worldometers: folyamatok az alapvető számok mögött: http://www.worldometers.info/hu/
Internetworldstats: http://internetworldstats.com/
Cybergeography: http://personalpages.manchester.ac.uk/staff/m.dodge/cybergeography/atlas/
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 1998-2008 KÖZÖTT
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE
ITTK: jelentés a magyar információs társadalomról 1998-2008: http://www.ittk.hu/netis/doc/textbook/Magyar_country_report_final.pdf
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: INFRASTRUKTÚRA
Vezetékes telefon, mobiltelefon, internet (ADSL+kábel), mobil szélessáv
Internet: komótos gyarapodás otthonok elfoglalása többségi kultúra – LINEÁRIS BŐVÜLÉS
Materiális és kognitív gátak (érdektelenség) Felemás kép: lassú terjedés, leszakadás, de
többségi kultúra, kiépülő infrastruktúra
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: POLITIKA
1994-2000: háttérbe szorított inftárs politika 2000-2002: a terület felértékelődése 2002-2006: IHM korszak 2006-(2010): visszavonulás (2010-): degradálódás, szétesés
Rossz hagyományok: stratégiagyártás, eredetiség hiánya a célkijelölésben, összehangolatlan aprómunka, politikai konszenzus hiánya, intézményesített szervezeti konfliktusok, alacsony prioritás, forráshiány
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: E-KÖZIGAZGATÁS
1980-as évektől - 2003: a közigazgatás informatizálása
2003-2006: az e-közigazgatás alapinfrastruktúrájának kiépítése (műszaki-technológiai, infrastrukturális és jogi)
2007-től: az e-közigazgatás társadalmasítása: ügyfélközpontú és személyre szabható
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: GAZDASÁG
Informatika: többé már nem versenyelőny, hanem a versenyképesség alapja
Eszközökbe keveset beruházó vállalkozások (Mo. lemarad az EU-hoz képest, az pedig USA / Távol-Kelethez képest)
Nagy, IT-val foglalkozó multik jelenléte Magyarországon
E-kereskedelem: fáziskésésben. Kicsi belső piac, szabályozási hiányosságok, mentalitásváltás szükséges
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: KULTÚRA
1990-1995: a működtetés a kihívás (hőskorszak) 1995-2000: „modemre szabva” (drága és lassú net) 2000-2004: a web 1.0 virágzása, növekvő nyomás
a nem használókon 2004-2008: többségi kultúrává válás küszöbén,
közösségi média robbanása (iWiW) 2009-től: az internet a mainstream része, a felnőtt
lakosság közel kétharmadát eléri (tájékozódás, kikapcsolódás, ügyintézés stb.). A google, youtube, FB térnyerése.
Továbbra is erős a „digitális vízválasztó”
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: OKTATÁS
Oktatás egészének megreformálása, nem informatizálás
Ehhez képest informatizálás: Sulinet, „kakaóbiztos” botrány.
Informatika nem épül be a tényleges tanórai oktatásba
Folyamatos megújulás – félsikerekkel (nincs koherens szakpolitika), szigetszerű fejlődés
Felsőoktatás: elmaradt intézményi és szerkezeti változás (Bologna ellenére), finanszírozási gondok
Felnőttképzés, szakmai átképzés, továbbképzés nem szerves része a munkaerőpiaci kultúrának
A MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FEJLETTSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE: K+F
0,8-1% közötti GDP arányos költés (alacsony, alapvetően magas állami szerepvállalással)
Vállalati K+F főleg a zöldmezős beruházásoknál (kivéve gyógyszeripar)
Betelepülő nagyvállalatok K+F központja, pl. Nokia. Sony-Ericsson, GE
Kormányzati nyomás az MTA átalakítására Adókedvezmény és pályázati alapú
innovációpolitika Húzóágazatok kijelölésének hiánya
MI A HELYZET 2008 UTÁN?
2010 – 2011: DIGITAL AGENDA SCOREBOARD
Az EU és Magyarország fejlettsége: http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/scoreboard/index_en.htm
Fedezzük fel együtt a rendszert! Mit mutatnak az adatok Magyarországra?
http://scoreboard.lod2.eu/index.php?scenario=4&indicators%5B%5D=allIndicators&year=2011&countries%5B%5D=HU#chart
2012: FELKÉSZÜLTSÉGI VIZSGÁLATOK
Mik azok az úgynevezett readiness mérések? GITR 2012: http://
www.weforum.org/reports/global-information-technology-report-2012
Bemutatkozik a GITR 2012 (videók): http://www.weforum.org/issues/global-information-technology
Friss GITR Rangsorok: http://www.weforum.org/issues/global-information-technology/gitr-2012-data-platform
Nézzük meg Magyarországot!
A MAGYAR FEJLETTSÉG LEHETSÉGES MAGYARÁZATAI
A MAGYAR FEJLETTSÉG / LEMARADÁS LEHETSÉGES MAGYARÁZATAI I.
Wilson gyémánt: az információs társadalom fejlettségének és fejlesztésének magyarázó modellje
A MAGYAR FEJLETTSÉG / LEMARADÁS LEHETSÉGES MAGYARÁZATAI II.
Szűcs Jenő: történeti régiók Európában
Az észrevétlen információs társadalom
Magyar inftárs fejlesztés: megkésettség, nyugati minták másolása, alacsony tudatosság, rossz hatásfokú intézményi struktúra, félreértelmezett információs társadalom politika
BEFEJEZÉS: TOVÁBBI HASZNOS ADATFORRÁSOK
NEMZETKÖZI SZERVEZETEK KUTATÁSAI
OECD Information Technology OutlookOECD Communications OutlookTovábbi OECD statisztikák International Telecommunication
Union (ITU) statisztikákGlobal mobile Suppliers Association
(GSA) statisztikákENSZ statisztikák
KUTATÓCÉGEK MAGYARORSZÁGON
Piackutató cégek szervezetei: PPT és PMSZ Néhány cég, amely rendszeresen közöl
technológiai témájú kutatásokat (nem teljes lista): Bell Research, Gemius, GfK Hungária, GKIeNET, IDC Hungary, Ipsos, ITHAKA, ITTK, Kutatócentrum, NRC
NÉHÁNY ÉRDEKES KUTATÁSI PROJEKT
PEW Internet and American Life ProjectWorld Internet Project (nem csak Magyarországon)OurMobilePlanet
GKIeNET e-kereskedelem kutatásokBell Research: Magyar Infokommunikációs JelentésNRC internet penetrációs kutatásgemius/Ipsos Audience
BESZÉLGETÉS
HALLGATÓI KÉRDÉSEK István Péter Kovács Magyarázhatja-e a magyarországi internethasználat aránya miatt (ilyen
módon szocializálódtunk, nem vagyunk hozzászokva...), hogy az eGovernment is átlagon aluli (...lowest EU score at 50% while usage is at 71%)? Ezek szorosan összefüggnek és regresszálnak?
Nikolett Oláh Az EU stratégiájának egyik kulcs eleme a roaming stratégia, amellyel 2010-2011-es években nem sikerült a megoldáshoz közelebb kerülni. (csökkentsék a roaming díjat) Kijelenthetjük, hogy ez az irányzat a szolgáltatók érdekeivel ellentétes. Vajon tud-e az EU nyomást gyakorolni rájuk és ezt elmozdítani, vagy a szolgáltatóknak olyan erős az érdekképviseletük, hogy megmaradnak a jelenlegi magas tarifák?
Dóra Őri Tegyük fel, hogy 2020-ban egy összefoglalót írunk az információs társadalom hazai fejlődéséről. Milyen kulcsszavakkal lehetne jellemezni a 2008-2012 időszakot az információs társadalom fejlődése szempontjából?
Mariann Heffler eGoverment: A hazai E-kommunikációs felületekről általánosságban elmondható, hogy nem felelnek meg a felhasználói igényeknek (nehézkes tájékozódás, túl sok információ van a felületen elhelyezve és nem ott, ahol várnánk). 2012. augusztus 31-én zárul az a 150 millió forintos projekt, mely a magyarország.hu újabb tartalomfejlesztésére irányul. A projekt megvalósításában a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vesz részt. Vajon még hány millió forintot kell elköltenünk ahhoz, hogy ne csak a fejlesztők, közigazgatási szakemberek elgondolásai, hanem a felhasználóké is megjelenjen?
Gábor Molnár Mik azok az előnyök, amelyek miatt nem képes az e-learning növelni arányát az oktatásban? Lehetséges-e, hogy teljesen e-learning alapúvá váljon a vállalati oktatás, illetve mi hiányzik ehhez?
Balázs Terényi Érdekes adat, hogy a 3g lefedettség az EU27 esetén lineáris növekedést mutat az elmúlt 3 évben, míg Magyarországon visszaesni látszik (2009-ben 82%, 2010-ben már csak 80,2%). Minek köszönhető ez a változás, vagy ez csak egy téves adat?
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Pintér Róbert
Corvinus Egyetem
Infokommunikációs Tanszék
http://probesz.postr.hu
http://cawi.blog.hu
http://facebook.com/probesz
twitter: @probesz _BCE
skype:probesz
30/999-6595
