Az intelligencia azon mentális képességeket foglalja magában, amelyek szükségesek a

környezethez való alkalmazkodáshoz és a környezet kiválasztásáhozs és

alakításához. (Szamosközi)

Az intelligencia nemcsak reagál a környezetre, hanem aktívan részt vesz annak

formálásában. Mivel a környezeti kontextus képe az idő múlásával változik, a megfelelő

alkalmazkodás, formálás és szelekció olyan életen át tartó tanulással jár, amely

gyerekkorban kezdődik és átível az életen.

Az intelligencia fogalma egyike a legvitatottab fogalmaknak a pszichológia történetében.

Két kísérletet is végeztek a fogalom meghatározása érdekében. Gyerekeket kérdeztek meg,

hogy mitől intelligens egy ember és az alábbi elemek voltak a leggyakrabban előfordulók:

1921:

a magasabb képességek szintje: elvont érvelés, mentális reprezentáció,

problémamegoldás és döntéshozatal

tanulási képesség

alkalmazkodás a környezet elvárásainka való hatékony megfelelés érdekében

1986:

magasabb képességek szintje

az, amit a kultúra értékel

végrehajtó folyamatok

Az intelligencia meghatározásaiGalton: egyfaktoros elmélet – általános emberi képesség, amely biztosítja, hogy minden

ember bármilyen tevékenységet el tud végezni bizonyos szinten.

Az intelligencia kivételes érzékelési és észlelési készségek kérdése, amelyek egyik

generációról a másikra öröklődnek. Mivel minden információt az érzékszerveinken keresztül

veszünk fel, minél érzékenyebb és pontosabb a személy érzékelőrendzsre, annál

intelligensebb.

Spearman: kétfaktoros (bifaktoriális) elmélet – létezik egy általános intelligencia, a g

faktor és erre épülnek a különböző speciális intelligencia faktorok az s faktorok.

Wechsler: átfogó képesség, vagy több képesség összessége, amely lehetővé teszi

a céltudatos cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való hatékony

interakciót.

Piaget: az intelligencia az új információknak a meglévő kognitív struktúrákhoz

való asszimilálódása és a struktúráknak az új információkhoz való akkomodációja révén

és ezek egyensúlyának folyamatos eltávolodásával fejlődik.

Stern: az intelligencia olyan képesség, amely révén az egyén a gondolkodási eszközök

igénybevételével új körülményeknek tud megfelelni.

Sternberg: kognitív szempontból vizsgálta az intelligenciát, mely az embert, mint

információ feldolgozó renszert tekintette. Ennek alapján dolgozta ki a 3

képességösszetevő elméletét:

metakomponens – problémamegoldás előkészítése

teljesítménykomponens – a gyakorlatban használt megoldás

tudásszerző komponens – információszerző komponens

Gardner: nem fogadja el a g létezését, szerinte különböző kontextusoknak különböző

intelligenciák felelnek meg. 7 féle intellektuális képességet különböztet meg: nyelvi,

zenei, logikai, téri, testi, személyes és társas.

Vigotszky: az ember annyira intelligens, amennyire képességeit a környezeti tényezők

aktiválják. “fejlődés legközelebbi zónája” “proximális fejlődési zóna” (rés a között a

viselkedés között, amelyet a gyermek önállóan véghez tud vinni és amelyre valamilyen

támogatással képes)

Feuerstein:   - a life-time leagning society tanulási rendszerét dolgozta ki, a módszere a

mediált tanulás. Az intelligencia strukturált kognitív módosíthatóság, minden emberi

lény intelligenciája nyitott rendszer, a határokat három tényező határozza meg: életkor,

öröklés és környezet.

Történeti áttekintés1913-ban Galton megalkotta az eugenika fogalmát, mely szerint az emberi fajt öröklődésen

keresztül lehetne nemesíteni. Mivel meggyőződése volt, hogy az intelligencia örökölhető és

megváltoztathatatlan, szerinte a szelektív átörökítéssel a kedvező tulajdonságokat meg

lehetne őrizni és a kedvezőtlenektől megszabadulni.

1910-ben Binet megalkotta az első intelligencia tesztet, melyer rendelésre készített és

eredeti rendeltetése az volt, hogy a gyerekek beiskolázáshoz legyen egy támpont.

Stern továbbfejlesztette az eredményt: az Binet teszt eredményét, a mentális kort, elosztva

a gyermek életkorával, megkapjuk az intelligencia hányadost.

Majd Terman a fent említett hányadost megszorozta 100-al, ez az eredmény lett a ma is

ismert IQ, vagyis intelligence quotiens.

Goddard és Yerkes lefordította a Binet tesztet és átvitte Amerikába. Az ott végrehajtott

visszaélések eredményeképp sok embert kasztráltak, bevezették az amerikai bevándorlási

törvényt, és minden bizonnyal ennek köszönhető a Holocaust is.